Közéleti tartalom az új médiatörvény előtt és után

Átírás

1 Közéleti tartalom az új médiatörvény előtt és után szeptember 15.

2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK Vezetői összefoglaló Bevezetés A kutatás témája, célja A kutatásról A módszertanról Kvantitatív módszertan Kvalitatív módszertan Online média jellemzése Összegzés Közéleti tartalom Hírcsinálók és a szereplők megjelenése Pártok Kvalitatív észrevételek és a politikai keretek az online média nyomán Összegzés Politikai keretek Nemzetközi keret -ban: Magyarország nem Izland Régiós valuták Eladósodottság Bizalomhiány (bizalomvesztés) Spekuláció Devizahitelesek Hitelminősítők IMF Rubini Hírműsorok jellemzői Összegzés Nézettségi adatok Hírműsorok hossza Hírszerkesztés Közéleti bulvár hírek aránya és a közéleti tartalom hossza

3 Bulvár hírek típusai Közéleti hírek eloszlása az egyes műsorokban Hírcsinálók és a szereplők megjelenése Szereplők Pártok Személyek Forintárfolyam-változásainak megjelenése a broadcast médiumokban Összegzés Broadcast Hírtípusok A headline Hírek elhelyezkedése és hossza Hírszerkesztés Hírcsinálók Rátakaró hírek Kvalitatív észrevételek A október RTL TV2 Tények Híradó Este Déli Krónika október 31-november RTL Híradó TV2 Tények M1 Híradó Este Déli Krónika

4 1. Vezetői összefoglaló Broadcast média: A közéleti tartalom drasztikusan csökkent a broadcast médiában, különösen igaz ez a kereskedelmi televíziók adásaira, ahol kevesebb, mint a felére csökkent ez a hírtípus A közéleti tartalom időaránya a növekvő műsoridő és a csökkenő ilyen típusú hírszám miatt jelentősen lecsökkent, a két kereskedelmi televízióban 20 százalék alá esik A bulvár hírek között előtérbe kerülnek a bűnesetek és a balesetek A két kereskedelmi adón a közéleti hírek a műsor második felébe szorulnak Az M1 kivételével az összes hírműsor nézettsége vagy hallgatottsága csökkent három év alatt -ben is az RTL KLUB Híradója a legnépszerűbb hírműsor, több mint 1 millióan nézték átlagosan a vizsgált időszakban A Déli Krónika kivételével az összes hírműsor hossza nőtt Az Estében csökkent, az RTL-en stagnált, a többi hírműsorban nőttek a műsoronkénti hírszámok A hírhosszak is nőttek, ez alól a Krónika kivétel, ahol jelentős csökkenés figyelhető meg Hírcsinálóként a broadcast médiában is nagyobb szerepet kap a mostani kormány és kormánypárt, mint kapott -ban az akkori kormány és kormánypárt Általános tendencia, hogy a közéleti témák feldolgozásakor a hírek elszemélytelenednek, azaz kevesebb szereplő jelenik meg a hírekben -ban az akkori kormány jelentős szerepet vállalt és kapott a közéleti hírekben, -ben ez jobban megoszlik a második Orbán-kormány és a FIDESZ között Ellenzéki pártként a FIDESZ erősebb médiajelenléttel bírt, mint -ben az MSZP A jelenlegi ellenzéki pártok nagyon kevés szerephez jutnak a médiumokban, -ban még az MDF és az SZDSZ is nagyobb arányban szerepelt az egyes médiumokban A -as vizsgált időszakban Gyurcsány Ferenc és Veres János uralta a médiát, -ben a kormány és a FIDESZ szereplői kiegyenlítettebb arányban szerepelnek a különböző adásokban. -ben az MSZP prominensei alig jutnak szerephez A közéleti tartalmakkal együtt a forint árfolyamával foglalkozó hírek aránya is csökkent a különböző médiumokban A headline-okból szinte teljesen kiszorul a közéleti tartalom A kereskedelmi adók headline-jába elenyésző arányú közéleti tartalom kerül, eközben ezek nagy része a forint árfolyamával foglalkozó híreket tartalmaz A forintárfolyammal foglalkozó hírek a többi közéleti tartalomhoz hasonlóan a hírműsorok második felébe szorulnak Az ezzel foglalkozó tartalom hossza drasztikusan csökkent három év alatt A hírműsorok idejének kevesebb, mint 3 százalékában foglalkoznak a forint árfolyamával -ben, ez az arány -ban még 7 százalék fölötti volt 4

5 A hírcsinálók közül a forint árfolyamával kapcsolatban -re szinte eltűnnek a politikai szereplők és a hírműsorok legnagyobb arányban egy mindentől független folyamatként, egy senkihez sem köthető eseményként interpretálják a forint árfolyamának változásait A közszolgálati adókon valamelyest nő a forint árfolyamával foglalkozó tartalomra rátakaró hírek aránya A kormányzat által biztosított gondolati kereteknek a médiumok nem tudnak, és sok esetben nem is akarnak ellenállni azokat gyakran kritikátlanul közvetítik. Mindkét időszakra és általánosan igaz, hogy a hírműsorokban kevés a híreket kiegészítő és azok értelmezéséhez szükséges háttér információ. Ritkán fordulnak elő regionális és időbeli összehasonlítások, melyek például egy napi szinten bekövetkező változás megítélésben támpontot adnának a nézők számára. Jellemzően a hírműsorok legjobb esetben is csupán arra törekszenek, hogy a politikai pártok véleményét közvetítsék, elvétve találkozni olyan hírblokkal, mely ezekre reflektálva, ugyanakkor sokoldalúbb összefüggésben tálalná a hírek témáját. A kereskedelmi híradók általában azzal az apparátussal, eszköztárral közelítenek a bulváreseményekhez, amivel korábban a közéleti híreket dolgozták fel. A híradókban a forintgyengüléssel kapcsolatbanem nincsenek stúdióbeszélgetések, illetve nem készültek olyan interjúk, melyek egyáltalán lehetővé tették volna a vitát, a vélemények árnyalt kifejtését. A hírekben szereplők jellemző módon csupán egy-két kiragadott mondat erejéig szólalnak meg, véleményüket pedig a hírolvasó foglalta össze. A kereskedelmi tévék kritikájának iránya, elfogultságának jellege is megváltozott. A TV2 kritikusabb volt a korábbi kormánnyal szemben, mint az RTL, a helyzet pedig a kormányváltással megfordult, és -ben az RTL a kormánykritikusabb csatorna bár ennek a közéleti hírek visszaszorulása miatt már nincs akkora jelentősége. Ugyanakkor a TV2-nél erőteljes kormánypárti elfogultságot tapasztalni, ami leginkább a kormányzati vélemények túlsúlyában és reflektálatlan közvetítésében érhető tetten. A közmédia is egyértelműen bulvárosodik, témában és főleg a közéleti témák földolgozása tekintetében. Csökkent a hírek gazdasági hírek - kidolgozottsága. A közmédián a -ban tapasztalt kormányzati elfogultságot egy erőteljes propaganda jelleg váltotta föl -ben. -ben Déli Krónika esetében gyakorta, és az M1 Híradó esetén alkalmanként tapasztalni, hogy enyhébbdurvább módon alkalmaznak a hírműsorok manipulatív eszközöket. -ban pedig még egyik hírműsorra sem volt jellemző. A Déli Krónika mindkét időszakban a kormányzati kommunikációt erősítette. -ben tovább erősödött a hírműsorok kormány propaganda jellege, rendszeresen előfordultak manipulatív anyagok, melyek az ellenzéket és más a kormányzati kommunikációban ellenségként föltüntetett szereplőket járattak le. A Krónika teljesen átvette, saját anyagaiba reflektálatlanul építette be a kormányzati kommunikációban használt szófordulatokat, megközelítéseket. Általánosan jellemző a hazai újságírók fölkészültségére, hogy még a reflektivitás szándékával kérdező újságíró is nem adatokkal, tényekkel szembesíti az interjúalanyt, hanem véleményekkel, minősítésekkel, amit egy eléggé rutinos politikus könnyedén tud riposztozni. A közélet inkább csak egy valóságshow-ként jelenik meg, vagyis nem attól lesz érdekes, hogy egzisztenciánk, sorsunk múlik egy-egy döntésen, hanem hogy egy ilyen élesen konfliktusos helyzetben, mint ami a magyar politikai életet jellemzi, valamelyik oldallal érzelmileg azonosulhatunk. 5

6 Online tartalom: -ben, a vizsgált online médiumokban a Fidesz kormánypártként jelentősebb szerepet kap, mint három évvel korábban az MSZP A FIDESZ ellenzéki szereplőként is markánsabban jelent meg a vizsgált online oldalakon, mint a később az ellenzéki MSZP -ben az ellenzéki pártok szinte teljesen súlytalanok (egyáltalán nem jelennek meg) a vizsgált internetes oldalakon -ben az Index és az Origo gazdasági oldalán szinte kizárólag a kormány és a FIDESZ képviselői jelentek meg a hazai politikai élet szereplői közül Az Origo inkább figyelt a forintgyengülés kapcsán a régió többi országára, mint az Index. Az online oldalakon összességében -re nőtt a közéleti tartalmak aránya azonban ez az Index esetében egyértelműen csökkenést, az Origió esetében pedig növekedést jelent. Az online média két legjelentősebb portálja között inkább csak stiláris különbségek vannak. Bármelyiket is olvasta egyedüliként valaki, gyakorlatilag ugyanazok információk, illetve politikai üzenetek jutottak el hozzá. Mindkét portál alapvetően ugyanazokról a hírekről, történésekről tudósított a forintgyengülés kapcsán, sőt még a hírforrásuk is többnyire ugyanaz volt. Csökkent a forintárfolyammal, vagy gazdasággal foglalkozó hírek aránya az online oldalakon, de az ezzel foglalkozó anyagok hossza nőtt -re az online médiumokban hírcsinálóként megnőtt a kormány és a kormánypárt szerepe A gazdasági oldalakon jelentős felületet kapnak a külföldi politikusok -ban az álláspontot tartalmazó cikkek között nagyobb szerepet kapott a FIDESZ, mint -ben az MSZP 6

7 2. Bevezetés 2.1. A kutatás témája, célja A kutatás célja, hogy a legnagyobb eléréssel rendelkező médiumokban, empirikus kutatási eszközökkel megvizsgálja a politikai-közéleti tartalmak megjelenését a második Gyurcsány-kormány és a második Orbán-kormány két meghatározott időszakában. Ehhez a Mérték Médiaelemző Műhely ( iránymutatásai alapján többek között a közéleti tartalmak arányával, a kormányzati üzenetek megjelenésével, a kormányzat és az ellenzék megjelenésével, a televíziós, rádiós és online hírszolgáltatások tematikája között eltérésekkel, és a hírügynökség szerepével kapcsolatos különbségek vizsgálatát választottuk. A közéleti tartalom általános vizsgálatán túl, alapos megfontolás után kiválasztottunk egy témát, a forintgyengülést, és a hozzá kapcsolódó gazdasági-társadalmi folyamatokat. Ezen ügy mentén konkrétan bemutatjuk a kormányzati és ellenzéki kommunikáció médiaábrázolásának a különbséget. A kutatást a Publicus Intézet ( készítette. Ez a téma, a két választott -as és -es, napos időszakokban lényegében hasonló politikai fontossággal, és társadalmi-gazdasági relevanciával jelent meg ez lehetővé teszi az összehasonlítást. A közélet általános bemutatásán túl tehát, megvizsgáltuk a legfontosabb magyarországi médiumok szerepét egy komoly társadalmi krízishelyzet ábrázolásában, abban, hogy milyen szerepet vállaltak egy konfliktushelyzet értelmezésében, megértésében. A devizák, így a forint árfolyamának változása nem feltétlen okoz társadalmi konfliktusokat, ám a két vizsgált két időszakban, októberében és novemberében drasztikus gyengülés történt az Euróhoz és a svájci frankhoz képest. Ez a lakosság jelentős mértékű devizában történt eladósodottsága miatt különösen érzékenyen érintette az országot. A fizetőeszköz értékének ilyen drámai megváltozása, amellett, hogy önmagában is érdekes fejlemény, sok egyéb társadalmi és gazdasági változást is indukál. Ezek között több direkt hatással van mindenki életére elég csak a megdráguló importtermékekre, így például az üzemanyagra, illetve ennek a mindennapi fogyasztási cikkekig tovagyűrűző hatására gondolni. De nyilvánvaló hatás nagyon sok minden más mellett az állampapírok értékének, adott esetben a jegybanki alapkamatnak, így a megtakarítások értékének a változása is. Olyan kérdések merülnek föl, hogy kellett-e támogatni a lakáshitelek vásárlását a 2000-es években, és miért kellett ezt később megszüntetni. A jegybanki intézkedések megfelelőek voltak-e, a kormányzat megfelelően szabályozta-e a bankszektort, az állam megtett-e mindent azért, hogy a rendszerváltás után megfelelően fölkészítse az állampolgárokat a piacgazdasági ismeretekre, a bankszektor szakmailag valóban körültekintően járt-e el a hitelbírálatoknál? De felvethető az aktuális kormányzatok, és egyes pártok politikai, illetve minden véleményformáló, így a média általános felelőssége is. Vizsgálandó, hogy milyen üzeneteket közvetített az emberek felé, és hogy mennyiben töltött be kontroll funkciót a társadalomban. Kérdés, hogy a média elősegítette-e azon racionális viták megszületését, mely nélkül nem beszélhetünk felelős döntéshozatalról sem a nagypolitika sem az átlagember szintjén. És persze, nem utolsó sorban magának az állampolgárnak a felelősségéről sem feledkezhetünk meg. 7

8 De a sort talán hosszabban folytathatnák, mint ez az elemzés. A forintgyengülés témája ennél persze jóval többről is szólt, hisz jelezte az egész magyar gazdaság sérülékenységét és rávilágított rengeteg negatív politikai, gazdasági, társadalmi folyamatra. Mindez azt eredményezte, hogy az ország a gazdasági krízist sokkal jobban megszenvedte, mint a régió többi állama. Ennél még tágabban értelmezve pedig jelezte, hogy az országot mennyire felkészületlenül érte a gazdasági világválság. A jelenség ezen nagyhatású, egyértelmű és egyben sokrétegű hatásrendszere és értelmezési lehetőségei alkalmassá teszik azt a differenciált bemutatásra, sokféle értelmezésre, adott esetben manipulációra. Így pedig mindezen folyamatok médiareprezentációjának az elemzésére. Ez a sok összetevőből álló képlet, már csak azért is, mert húsbavágóan érinti a lakosságot, különösen alkalmas arra, hogy valaki egy szálat valamilyen érdek által vezérelve önkényesen kiragadjon, és ennek megfelelően értelmezze a helyzetet, majd mutasson rá a bűnösre. Elemzőként viszont nekünk épp az ellenkező az indíttatásunk. Nem célunk, hogy megítéljük a médiában elhangzó állítások igazságtartalmát, bár esetenként ezt is megtesszük, amennyiben egyértelműen hamis állításról (nem szimplán féligazságról) vagy manipulációról van szó. Vizsgálatunk összességében arra irányul, hogy képet kapjunk arról, mennyiben felel meg a média a plurális tájékoztatásról szóló elvárásoknak, valamint hogy ismeretek átadásával, társadalmi jelenségek, folyamatok elmagyarázásával, a társadalom reflektivitásának (önkritikus szembenézésének) elősegítésével képes-e betölteni alapvető funkcióit, feladatait, biztosítani társadalmi kontrollt. Ezen kutatás eredményei hozzájárulnak, hogy megértsük azokat a részben a vizsgálat nélkül is látható változásokat, mint a hírszolgáltatás általános elbulvárosodása, egyes politikai szereplők alul-, míg mások felülreprezentálása, összefüggések be-nem-mutatása, vagy az esetleges politikai manipuláció. Célunk továbbá, hogy hozzásegítsük az elemzőket további tanulságok levonásához, hogy az általunk feltárt változásoknak mik lehetnek az okai. Ezek természetesen összetettek és sokrétűek, ám minden bizonnyal több más mellett közéjük tartozik a médiaszabályozás változása, a szerkeszőségi kompetenciák változása, direkt vagy indirekt politikai nyomásgyakorlás, a hírverseny, vagy egyszerűen csak a slamposság A kutatásról A kutatás a. október 7. és 22. közötti időszakot veti össze a. október 31-tól november 16-ig tartó időszakkal. A forint júliusának közepén (ekkor a forint minden korábbinál erősebb volt) kezdett el fokozatosan gyengülni, de igazán csak szeptember végén kezdődött el a zuhanás. Október közepére (épp a vizsgált időszak végére) 30%-ot erősödött a frank, kis visszaesés után márciusra 50%-ra erősödött, majd megint gyengült valamelyest aztán 2010 után ismét forintgyengülés következett, végül a. júliusi adatokhoz képest végére 80%-kal erősödött a frank, (azóta ismét visszagyengült valamelyest). 8

9 Az euro követte a mozgást, de kisebb kilengéssel, sőt a -es extra frankerősödésnél (80%), az euro csak fele annyira erősödött (40%-ra). A vizsgált -as időszakban folyamatosan emelkedett az euro és frank árfolyam. -ben ugyancsak a vizsgált időszakban történt egy hirtelen gyengülés, ebben az időszakban érte el csúcsát a forint, amit később korrigált. Összegezve tehát, mindkét vizsgált időszak már egy forintgyengülési folyamatba illeszkedett, vagyis a gyengülés nem hatott meglepetésként, ugyanakkor ez idő alatt a gyengülés hirtelen fölgyorsult. A második szakasz pedig olyan szempontból is különleges, hogy a forint, inkább a frank tekintetében extrém magasságba jutott. Ez igazából a frank hitelesek ügye miatt volt nagyon kényes. Összevetve például a - as adatokkal (akkor 186 forint volt a frank, míg -ben már 250 fölé ment), a visszafizetési probléma jóval súlyosabbá vált. Árfolyamok. július és szeptember között A forint (kék), cseh korona (piros), román lej (sárga), lengyel zlotyi (zöld), bolgár leva (lila), horvát kuna (bíbor) változása. július 18. és szeptember 12. között Azt láthatjuk meg tehát, hogy bármi is okozta a gyengülést, azt összevetve az amúgy nagyon eltérő gazdasági mutatókkal rendelkező és gazdaságpolitikájú szomszédos országokkal, sok év távlatából is láthatóak markáns különbségek. Bár ezen jelenség okának feltárására nem vállalkozunk, látható, hogy a forint, a lej és a zlotyi számottevően, kb. kétszeresen jobban gyengült az elmúlt években, mint a másik három közép-kelet európai deviza. 9

10 októbere novembere (Fontos megjegyezni, hogy ilyen rövid periódus esetén már hatalmas különbség adódhat csupán abból, hogy éppen mely napok között jelöljük meg a vizsgálandó szakaszt.) 10

11 2.3. A módszertanról Mint már említettük, a. október 7. és 22. közötti 16 napos időszakot vetjük össze a. október 31-tól november 16-ig szintén 16 nappal 1. Az elemzés során kvalitatív és kvantitatív eszközökkel is dolgoztunk. Ezek eredményei egymást kiegészítve lehetővé tették, hogy a hírfolyam más-más aspektusaink jellemzőit tudjuk elemezni. A vizsgálat alatt minden, a már említett időszakra eső fő hírműsort megvizsgáltunk a M1 Híradó, az RTL Híradó, a TV2 Tények, MR1 Déli Krónika és a M1 Este című műsorában 2. Ezek a magyar broadcast média legnézettebb és egyben legnagyobb hatású, így megkerülhetetlen műsorai. Ez azt jelenti, hogy az Este kivételével az összes műsor esetében 2-szer 16 adást elemeztünk. Az Estét hétvégén, illetve ünnepnapokon nem sugározzák így abból 12, illetve 10 adás vizsgálatára került sor. Összesen tehát 150 adásban kb óra sugárzott hírműsort elemeztünk. A vizsgálati egység minden hírműsor esetében egy hír volt. Így a vizsgálat során összesen 2363 hír került az adatbázisba. Az online médiumok esetében is ezt a két időszakot vetettük össze. A vizsgálatba két, egyértelműen a legolvasottabb és legnagyobb befolyásoló hatással bíró híroldal, az Index és az Origo összesen négy rovatát, az Origo Itthon és Gazdaság, valamint az Index Belföld és Gazdaság rovatát vontuk be. A vizsgálat tárgyát képezte az ezen időszakban, ezen oldalakon megjelent összes hír elemzése. Ez összesen 2409 online hír elemzését jelenti. A vizsgált műsorok és hírek számának eloszlását az alábbi táblázat tartalmazza. MŰSOR (DB) HÍRSZÁM (DB) MINDÖSSZESEN MINDÖSSZESEN M1 Híradó M1 Este MR1 Déli Krónika RTL KLUB Híradó TV2 Tények ÖSSZESEN ORIGO Itthon ORIGO Gazdaság INDEX Belföld INDEX Gazdaság ÖSSZESEN október 7. kedd, 22. szerda. 11,12 és 18,19 napokra esett a hétvége.. október 31. hétfő, november 16-a szerda. 5,6 és 12,13 napokra esett a hétvége. Viszont az utóbbi az időszaknak az első két napja ünnepnap. 2 A televíziók és a Magyar Rádió naponta általában több hírműsort sugároz. Mi azonban ezek közül a legnagyobb hatásúakat választottuk ki. Azaz a híradók közül az estieket, és Krónikák közül pedig a délit. 11

12 Kvantitatív módszertan A kvantitatív elemzés célja, hogy mérhetővé alakítsuk a vizsgált hírműsorokban megfigyelhető szerkesztői elveket, a műsorvezetői, riporteri szerepfelfogásokat és a vizsgált két időszak közötti változásokat is ily módon tudjuk összehasonlítani. Ennek érdekében a hírműsorokat egy előre meghatározott kódutasítás 3 alapján kódolták a kutatóink. Ebben a több szempontot is figyelembe vettünk, így rögzítésre került: a hír szerepel-e a headline-ban a hír kezdetének időpontja kapcsolódik-e az előző hírhez az adott hír hír típusa (közéleti; bulvár; egyéb) a hírtípusokon belül is megkülönböztettünk altípusokat a forint árfolyamváltozásával, vagy a gazdaság egyéb eseményeivel foglalkozó téma szerepel-e a hírben a hírcsináló (agenda-setter) szervezetét hírenként maximum hét szereplőről rögzítettünk különböző információkat: o szereplésének kezdete vége o szereplő neve és az általa képviselt szervezet megnevezése o o o kinek az álláspontját képviseli mondandójában megjelennek-e a régiós valuták, valamint említ-e politikai, gazdasági, vagy az átlagembert érintő aspektust a forintgyengüléssel kapcsolatban használnak-e vele szemben manipulatív eszközöket a hír készítői A műsorokat a headline kezdetétől az utolsó hír végéig vizsgáltuk. Ebbe nem értettük bele a közlekedési információkat, a sport híreket és az időjárás jelentéseket. A kutatás során több hírtípust különböztettünk meg, ezek a következők voltak: Közéleti hírek: Azokat a híreket tekintettük közéletinek, melyben az állam, a kormányzat, a politikai élet képviselői megjelentek, velük összefüggésben hangzottak el információk, valamint a hír foglalkozott a gazdaság, a társadalom eseményeivel, vagy az azokra ható folyamatokkal. Bulvár hírek: Azokat a híreket tekintettük bulvárnak, melyek bűnesetekről, balesetekről, hírességekkel kapcsolatos eseményekről, valamilyen természeti jelenségről, katasztrófáról, vagy rekordokról számoltak be. Egyéb hírek: A fenti két kategóriába nem sorolható híreket az egyéb hírek közé soroltuk. Témába vágó közéleti hírek: azokat a híreket tekintettük ilyennek, melyek a forintárfolyam változásaival, a gazdasági válsággal foglalkoznak és van politikai, gazdasági, vagy az átlagembereket érintő aspektusa, valamint magyar vonatkozásúak. 3 Ennek összeállításakor felhasználtuk többek között egy Vicsek Lilla és egy Vásárhelyi Mária által korábban használt kódutasítás egyes részeit. 12

13 Rövid hírnek tekintettük: csak tényközlésre szorítkozó, jellemzően pár soros, véleményt és kifejtést nem tartalmazó online írást, ami a legtöbbször hírügynökségi tartalom átvétele, általában max 5-8 sorban. Közepes hosszúságú hírnek vettük: a szerkesztőségi írásokat, melyek esetenként előzményeket is tartalmaztak, de alapjában véve tényközlésre szorítkoznak 5-8 kb. 20 sorban. Hosszú hírek kategóriájába kerültek: a politikai szereplőket, szakértőket is megszólaltató, esetenként szerkesztőségi véleményt is tartalmazó online cikkek, melyek kb. 20 sornál hosszabbak. További, az elemzés során használt kifejezés definíciója: Broadcast média: ez alatt értjük összefoglalóan a kutatásban szereplő sugárzott médiumokat és műsoraikat, azaz az M1 Híradó és Este, TV2 Tények, RTL Híradó, és MR Déli Krónika Frame (keret, gondolati keret): a kommunikációban és különösen a politikai kommunikációban használt szakkifejezés, olyan mentális struktúrák, melyek befolyással vannak arra, hogy miként látjuk a világot. Tehát a gyakorlatban olyan szavak és kifejezések használata, amelyek segítenek a felmerült, gyakran bonyolult gondolatokat elhelyezni egy meglévő kognitív struktúrában. Ezzel lényegében automatikusan kijelölik a befogadó számára a gondolati kereteket. (George Lakoff, Moral Politics, 1996) Hírcsináló (agenga-setter): Aki a híreket generálja, az irányítani tudja a közéletet, a közbeszédet és kevésbé kényszerül védekezésre, nem fut az események után. A kutatás során tehát hírcsinálónak tekintettük azokat a személyeket, szervezeteket, akik az adott hír esetében a közéleti térbe vonták az adott témát, vagy egy már ott lévő téma újabb szegmensét. (Dr. Max McCombs and Dr. Donald Shaw, "The agenda-setting function of mass media". Public Opinion Quarterly 36 (2)., 1972) Kvalitatív módszertan Az on-line és a broadcast tartalmak kvalitatív elemzése során eltérő módszertani megközelítéseket alklmaztunk. Egy részt azért, mert az on-line cikkeknél értelemszerűen rendelkezésünkre állt az írott szöveg, másrészt viszont azért mert az on-line tartalmak elemzése során elsősorban az volt a célunk, hogy feltárjuk a forintgyengülésről szóló hírfolyam tartalmi, értelmezési kereteit (szakszóval a frame-eket). Az on-line tartalmak elemzése során ezért elsődlegesen a forintgyengülés témához valamiképpen kapcsolódó rásokra koncentráltunk. Az origon és az indexen megjelenő írások elemzésünk idején már csak az archivumokban voltak elérhetőek, így szigórúan csak a tartalmakkal tudtunk foglalkozni. Arról már nem állt rendelkezésünkre információ, hogy az első megjelenéskor mely írások voltak elérhetőek a főoldalakról is, és hogy milyen kontextusba ágyazaottan jelentek meg a főoldlakon az elemzet írások, már ha egyáltalán elérhetőek voltak a címoldalakról is. Ez azonban nem korlátozza az elemzés elsődleges célját, azt hogy feltárjuk a forintgyengülés on-line kommunikációjában megjelenő frame-eket. 13

14 A broadcast tartalmak kvalitatív elemzése során figyelembe vettük az összes hírt, ám elsősorban itt is az árfolyamváltozással összefüggő hírekre fókuszáltunk a kiválasztott mintában. Vagyis míg a kvantitatív vizsgálat kis túlzással egy teljes média tartalomelemzést végzett, addig a kvalitatív elemzés elsősorban a fő kutatási témát vizsgálta, hiszen az általános tendenciákat a kvantitatív vizsgálat jól kimutatta. A műsorok szövegének legépelt anyaga nem állt rendelkezésre. Ez a tény, illeve a két médiumtípus közötti eltérések következtében az online és a broadcast kvalitatív elemzésében megfigyelhető némi módszertani különbség. Mindazonátal ez a két típus összehasonlító vizsgálatát nem korlátozta. A broadcast műsorok elemzése során minden adásról alapos jegyzetet, majd a jegyzetekből kivonatot készítettünk. Mindegyik tartalmazott egy rövid összefoglalót is, ami részint egy általános jellemzés volt az adásról, valamint kiemelte a legfontosabb momentumokat. Így a 150 adásból összesen 58-at (ebből három volt Este) vizsgáltunk részletesen, ennyiben fordultak elő vonatkozó hírek. Áttekintettük az adott napi hírben előforduló gazdasági híreket is, és ilyenkor más közéleti híreket is vizsgáltunk. Végül a kivonatok alapján készült el a kvalitatív elemzés. Az elemzés és a vizsgálat egy általunk kialakított szempontrendszerre épült, mely különböző hírszolgáltatói funkciókat különböztetett meg, és amely egyfajta irányadó szempontrendszerként segített a hírműsorok értelmezésében: Hírszolgáltatás Gyakorlatilag hírügynökségi tevékenység folytatása, akár átvéve a híreket valamelyik hírszolgáltatótól vagy saját információra alapozva rövid hír közlése eseményről, közleményről anélkül, hogy annak hátteréről, illetve a mögötte húzódó összefüggésrendszerről szó esne. Ez lényegében lefedi a médiumok alapvető tájékoztatási feladatát. Kontextualizálás A., alap esetben egyszerű ismeretterjesztés jelent, vagyis az aktuális hírt kiegészítik értelmező információkkal, például időbeli, térbeli összehasonlítás történik, egyéb kiegészítő adatokat ismertetnek, elmagyaráznak egy-egy bonyolultabb fogalmat, stb. Például a devizahitelezésről szólva elmondja a híradó, hogy 4000 milliárd forint devizahitelt vettek föl az emberek ( okt.19. M1 Híradó), ami egy évnyi nyugdíjra és egészségügyre fordított költségnek felel meg. B., a másik esetben, nevezzük elemző ismeretterjesztésnek, a híradó már összefüggések egyszerű elmagyarázására is törekszik. Például a TV2-ben (.10.13) elmagyarázzák, hogy azért csökken a gázolaj ára, mert válság van, csökken a termelés, ezért csökken a kereslet, csökken tehát az ár is. Ez például arra is jó példa, hogy megmutassa, a kontextualizálás alapvetően fontos feladata a híradónak. Hiszen a néző önmagában az ár csökkenését hallva, gondolhatja azt, hogy ez a magyar gazdsagpoltika hatékony politikájának a következménye, miközben kiderülhet, hogy szó sincs erről. 14

15 Objektivitás A, alap szinten csupán a kiegyensúlyozottságról van szó, vagyis hogy a hírben minden érintett fél, közügyek esetén a különböző politikai pártok képviselői, szimpatizánsai egyaránt többé-kevésbé súlyuknak megfelelő mértékben szót kapnak-e, vagy legalább véleményük elhangzik-e. B., az objektivitás komplexebb módjáról, más szóval reflektivitásról akkor beszélünk, mikor a szereplőket szembesítik olyan ismeretekkel, melyek cáfolják, módosítják az állítását, vagy közvetlenül őt magát, vagy csak közvetve oly módon, hogy a híradóban elhangzó adatok, vélemények cáfolják, vagy megerősítik az állítását. Fontos szempont viszont, hogy a szembesítés az objektivitásra való törekvés jegyében történjen, mert hiszen önmagában az is torzítja a képet, ha a szembesítés egyoldalúvá válik. A reflektivitásnak éppen az a lényege, hogy egyik szereplő magyarázatát sem fogadjuk el, hanem érvek és ellenérvek dialektikus folyamatában láttatjuk a világot, amiben minden érvelővel szemben támasztunk ellenvéleményt vagy alternatívát. Ez nyilván teljesen máshogy működik a tudomány világában, mint egy híradóban, arról nem is szólva, hogy a híradó ugyan önmagában is értelmezhető epizódokból áll, mégis az híreket többé-kevésbé rendzeresen követve válik igazán teljessé a kép. Ezzel együtt valamilyen szinten számon kérhető minden egyes adáson, ha nem is minden hír esetében, de legalább is néhány fontosabb hír esetében, hogy a híradó elemzőbb jellegű, elmélyültebb legyen, mint ahogy erre, ha nem is gyakran, de akad példa még Magyarországon is. Néha elég ehhez egy-egy jó kérdés egy interjúban, vagy még jó kérdező sem kell hozzá, csak olyan megszólalók, akik egy-egy problémáról komplex módon, árnyaltan tudnak nyilatkozni. (pl Este adásban interjú két közgazdásszal). Így, adott esetben az a paradoxon is előfordulhat, hogy a hírműsor formailag nem kiegyensúlyozott, például valamelyik párt jóval kevesebbszer szerepel benne, mint egy másik párt, mégis reflektívebb, sokoldalúbb, komplexebb tájékoztatást nyújt, mint egy olyan hírműsor, mely formailag ügyel a kiegyensúlyozottságra, ám a közügyekről néhány szlogenen kívül semmit nem mond. Propaganda Nem a kiegyensúlyozatlanságot illetve valamiféle elfogultságot nevezzük propagandának, hanem azt a nyilvánvaló törekvést, mikor a szerkesztőség valamelyik politikai szereplő kommunikációs céljainak kiszolgálójává válik, vagyis szándékosan ráerősít az üzeneteire leplezetlenül azonosulva vele. Erre rengeteg példa akad az M1 Híradó adásaiban, főleg a -esben, de akadnak jó példák a -as időszak alatt is. 15

16 Manipuláció Manipulatívnak tartjuk az olyan hírt, mely inadekvát helyen (kontextusból kiragadva), ellenőrizetlenül, reflektálatlanul, adott esetben durván sértő anyagokat közöl egy közéleti szereplőről személyről, szervezetről, ügyről, eseményről, vagy akár általánosságban egy csoportról, azzal a céllal, hogy hiteltelenítse, és ezzel a reflektálás lehetőségét is elvegye tőle. Azokat a híreket is ide soroltuk, melyek nem egyszerűen negatív színben tüntették föl az adott szereplőt, hanem bűncselekmény elkövetésével vádoltak, meg ráadásul oly módon, hogy sem ő, sem a képviselője nem szólalhatott meg, vagy érdemben nem fejthette ki a véleményét. (Ilyenre számos példa akadt a -es Déli krónika adásokban, de hasonlóan manipulatív volt a es M1 Híradó pláza stop híre, amiben közvetett módon korrupcióval, visszaélésekkel vádolták meg a plázákat minden bizonyíték nélkül (részletesen ld fejezet). Az árfolyamváltozás kapcsán azonban csak mérsékelten fordultak elő ilyen esetek.) Adott esetben manipulatív eszközök és helyzetek ennél kiterjesztőbben is értelmezhetőbbek lehettek volna, ám úgy érezzük, akkor túl sok minden került volna ebbe a kategóriába. 16

17 3. Online média jellemzése 3.1. Összegzés A vizsgált időszakokban összesen cikk jelent meg az index.hu és az origo.hu belföldi, belpolitikai, illetve gazdasági híreket közlő rovataiban: -ban db cikk, -ben pedig db cikk. E hírfolyamból 695 db cikk kapcsolódik valamiképpen a forintgyengülés témához. Az online tartalmak esetében azt láthatjuk, hogy a forint árfolyamváltozásával foglalkozó hírek aránya csökken, ami akár azt is jelezhetné, hogy kisebb figyelem irányul erre a típusú közéleti tartalomra, azonban ezzel egy időben az ilyen hírek hossza megnőtt a két vizsgált időszak között. Ebből arra következtetünk, hogy a -as villámcsapásszerű változások hasonló interpretálásához képest, -ben a média e szegmensét egy higgadtabb értékelés jellemzi, az akkor óráról-órára változó helyzet és annak az újságírók és elemzők által sem ismert következményei egy más típusú újságírást követelt, vagy vont maga után. Ezt erősíti, hogy eközben a közéleti tartalmak aránya növekedett, tehát nem ettől a típusú tartalomtól fordultak el a vizsgált tartalomszolgáltatók. -re a vizsgált hírportálokon a forint árfolyamának változásával kapcsolatos írások szinte kizárólag a gazdaásgi rovatban jelentek meg. Ezzel lényegében csak gazdasági kérdésként kezelték az ügyet. A kérdés politikai dimenziója így csökkent, hiszen belpolitikai rovatokban lényegében egyáltalán nem foglalkoztak a témával. A politikai palettáról az online média gazdasági rovatában szereplőként szinte csak a kormány és a FIDESZ politikusai jelentek -ben. Így elmondható, hogy ez a terület erősen kiegyensúlyozatlanná vált. A FIDESZ szerepe igen érdekes, hiszen kormánypártként lényegesen láthatóbb gazdasági élet változásainak kommunikálásából, mint -ban az MSZP volt hasonló pozícióban, ugyanakkor ez a szerep nem előzmények nélküli, hiszen vezető ellenzéki erőként is igen erős médiajelenléttel bírt. A jelenlegi kormánypártok a tematizálásban is igen erősek, hiszen nagyobb arányban képesek híreket generálni, mint az elődje és a kormány is hatékonyan lép fel ebben a szerepben. 17

18 3.2. Közéleti tartalom 4 A vizsgált online hírportálok, az Index és az Origo, gazdaság és (bel)politikai rovataiban -ban 46,7 százaléknyi közéleti hír volt olvasható. Ebből 25 százaléknyi volt az elemzés témájába vágó közéleti hír 5. Az ilyen jellegű tartalom aránya -re 19 százalékra csökkent. Mindazonáltal, az egyéb közéleti tartalom éppen ellenkezőleg, a -as 21,7 százalékos szintről nőtt 32,4 százalékra. Mivel az egyéb közéleti tartalom aránya nagyobb mértékben nőtt, mint a témába vágó közéleti csökkent, így összességében a vizsgált hírportálokat olvasók nagyobb arányban, a hírek 51,4 százalékában találkozhattak közéleti tartalommal a két legfontosabb online híroldalon, -ben, mint -ban. Hírtípusok az online médiában 25,0% 21,7% 53,4% 19,0% 32,4% 48,6% 0% 20% 40% 60% 80% 100% témába vágó közéleti egyéb közéleti nem közéleti 4 Azokat a híreket tekintettük közéletinek, melyben az állam, a kormányzat, a politikai élet képviselői megjelentek, velük összefüggésben hangzottak el információk, valamint a hír foglalkozott a gazdaság, a társadalom eseményeivel, vagy az azokra ható folyamatokkal. Azokat a híreket tekintettük bulvárnak, melyek bűnesetekről, balesetekről, hírességekkel kapcsolatos eseményekről, valamilyen természeti jelenségről, katasztrófáról, vagy rekordokról számoltak be. A fenti két kategóriába nem sorolható híreket az egyéb hírek közé soroltuk. 5 Témába vágó közéletinek tekintettük azokat a híreket, melyek a forintárfolyam változásaival, a gazdasági válsággal foglalkoznak és van politikai, gazdasági, vagy az átlagembereket érintő aspektusa, valamint magyar vonatkozásúak. 18

19 Az egyes oldalakat külön-külön vizsgálva láthatjuk, hogy a közéleti tartalom arányának növekedését az Origon olvasható közéleti hírek arányának növekedése okozta. Az Origo Gazdaság oldalán mind a témába vágó tartalmak, mind az egyéb közéleti tartalmak aránya növekedett. -ban a témába vágó hírek aránya 30,7, -ben 42,7 százalék volt. Emellett az egyéb közéleti hírek aránya is nőtt ezen az oldalon, 8,3 százalékról, 17,8 százalékra. Ennek eredményeképpen a nem közéleti tartalom jelentősen visszaszorult 61-ről 39,4 százalékra. Az Origo Itthon rovatában szinte eltűntek a témába vágó cikkek, hiszen -ben már csak 0,8 százalék az aránya az ilyen jellegű híreknek az oldalon, míg ez -ban még 7,8 százalék volt. Ezen az oldalon ezzel egy időben jelentősen nőtt az egyéb közéleti témába sorolható hírek aránya. A -as 33,7 százalékos arány -re 49,8 százalékra nőtt, így a nem közéleti tartalom aránya 9 százalékpontot esve 50 százalék alá esett. Az Index esetében ellenkező irányú folyamatokat láthatunk. A Gazdaság oldalon -ban 35,5 százalék volt azoknak a híreknek az aránya, melyek témánkba vágónak tekintettünk. -re ez az arány csökkent 26,3 százalékra. Mivel a további közéleti tartalom aránya ezzel párhuzamosan ezt ellensúlyozva 10,9 százalékról, 17,1 százalékra nőtt, így a közéleti tartalom nem csökkent jelentősen ezen az oldalon, mindössze 46,2 százalékról, 43,4 százalékra. Az Index Belföld rovatában valamivel erőteljesebben csökkent a közéleti tartalom. A témába vágó cikkek aránya az Origo rokon oldalához hasonlóan minimálisra, 2,5 százalékra csökkent -re a -as 12,8 százalékról. Az ezen kívüli közéleti tartalom is csökkent valamelyest, hiszen -ban még 60,6 százalék volt ezeknek a cikkeknek az aránya, -re ez 55,2 százalékra módosult. A fent leírtak következményeként a nem közéleti tartalom 26,7 százalékról 42,3 százalékra nőtt három év alatt. Láthatóan -re a vizsgált hírportálok a forint árfolyamának változását elsősorban gazdasági kérdésként kezdték el kezelni kérdés politikai dimenziója így csökkent, hiszen belpolitikai rovatokban lényegében egyáltalán nem foglalkoztak a témával. Hírtípusok az online médiában - oldalanként ORIGÓ GAZDASÁG 30,7% 42,7% 8,3% 17,8% 61,0% 39,4% ORIGÓ ITTHON 7,8% 0,8% 33,7% 49,8% 58,4% 49,4% INDEX GAZDASÁG 26,3% 35,3% 17,1% 10,9% 53,8% 56,6% INDEX BELFÖLD 12,8% 2,5% 55,2% 60,6% 42,3% 26,7% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% témába vágó közéleti egyéb közéleti nem közéleti 19

20 Az egyes témák feldolgozásának mélységét jól jellemzi, hogy milyen hosszú cikkek kerülnek az adott rovat hírei közé. Ezt vizsgálva elmondható, hogy -ról -re a hírek hossza növekedett 6. A rövid hírek aránya lényegében nem változott a vizsgált időszakokban. A -as 22 százalékos arány - re 22,8 százalékra emelkedett. A közepes hosszúságú hírek aránya 55-ről 39,1 százalékra csökkent, így ez összességében a hosszú hírek arányának növekedését jelenti. Három év alatt a hosszú hírek aránya 23 százalékról, 38,1 százalékra nőtt. Ez azt mutatja, hogy ezekkel a tartalmakkal az általunk vizsgált online média nagyobb terjedelemben foglalkozott -ben, mint -ban. Hírhosszak a témába vágó közéleti tartalmak esetén 22,0% 55,0% 23,0% 22,8% 39,1% 38,1% 0% 20% 40% 60% 80% 100% rövid közepes hosszú 6 Rövid hírnek tekintettük: csak tényközlésre szorítkozó, jellemzően pár soros, véleményt és kifejtést nem tartalmazó írást, am i a legtöbbször hírügynökségi tartalom átvétele, általában max 5-8 sorban. Közepes hosszúságú hírnek vettük: a szerkesztőségi híreket, melyek esetenként előzményeket is tartalmaztak, de alapjában véve tényközlésre szorítkoznak 5-8 kb. 20 sorban. Hosszú hírek kategóriájába kerültek: a politikai szereplőket, szakértőket is megszólaltató, esetenként szerkesztőségi véleményt is tartalmazó cikkek, melyek kb. 20 sornál hosszabbak. 20

21 A fent leírt tendencia mindkét vizsgált hírportál esetében és azok aloldalainál is érvényesül. Az Origo Gazdaság rovatában jelentősen nőtt a hosszú hírek aránya. A -as 13,9 százalékos arányról -re 40 százalékra nőtt. Ezzel együtt csökkent a rövid és a közepes hosszúságú hírek aránya. A rövidhírek aránya három év alatt 24,8 százalékról 15,6 százalékra esett, a közepes hosszúságú hírek esetében ezek az arányok 61,3 és 44,4 százalék. Az Origo Itthon oldalán vizsgált időszakában nem volt rövid hír, pedig -ban még 21,1 százalék volt az arányuk. A közepes hosszúságú hírek aránya 42,1 százalékról 50 százalékra, a hosszú hírek aránya 36,8 százalékról, ugyancsak 50 százalékra nőtt -ról -re. Az Index Belföld rovatában is azt láthatjuk, hogy -ben nincs olyan hír, ami rövidnek minősül. Igaz, - ban sem volt nagy arányban (8,7 százalék) megtalálható a rövid hírtípus a Belföld rovatban. Korábban a közepes hírhosszúság volt a legjellemzőbb itt, hiszen a hírek 69,6 százaléka volt ide sorolható, azonban ez 40 százalékra esik -re, és ekkorra a többségbe a hosszú írások kerülnek. A -es arányuk igen jelentős növekedést mutat, hiszen -ban még csak 21,7 százaléka volt ilyen hosszúságú a híreknek. Az Index Gazdasági rovatában viszont az eddigiektől eltérő módon nőtt a rövid hírek aránya 21,5 százalékról 31 százalékra, ezzel egyidejűleg a hosszú hírek aránya is növekedett, mégpedig a korábbi 30,8 százalékról 35 százalékra. Ezzel közepes hosszúságú hírek aránya három év során 47,7 százalékról 34 százalékra csökkent. Hírhosszak a témába vágó közéleti tartalmak esetén oldalanként ORIGÓ GAZDASÁG 15,6% 24,8% 44,4% 61,3% 4 13,9% ORIGÓ ITTHON 21,1% 5 42,1% 5 36,8% INDEX GAZDASÁG 21,5% 31,0% 47,7% 34,0% 30,8% 35,0% INDEX BELFÖLD 8,7% 4 69,6% 6 21,7% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% rövid közepes hosszú 21

22 3.3. Hírcsinálók és a szereplők megjelenése A közéleti tartalom esetén fontos kérdés, hogy ki csinálja a hírt, mely szereplő kezdeményezésére kerül a napirendre. Aki a hírek létrejöttét befolyásolja, ezáltal tematizálja a közéletet, az helyzeti előnybe kerül. A médiumokba az általa gerjesztett hírek kerülnek, a politikai ellenfelei az általa felvetett témákra kell, hogy reagáljanak. Aki a híreket generálja, az irányítani tudja a közéletet, a közbeszédet és kevésbé kényszerül védekezésre, nem fut az események után. A kódolás esetén ennek megfelelően jártunk el. Hírcsinálónak tekintettük azokat a személyeket, szervezeteket, akik az adott hír esetében a közéleti térbe vonták az adott témát, vagy egy már ott lévő téma újabb szegmensét. -ban az általunk elemzett online médiumokban a kormány 12,8 százalékban jelent meg hírcsinálóként, emellett az akkori kormánypárt, az MSZP további 3,5 százalékban jelent meg ebben a szerepben. -ben a kormány aránya 20,9 százalékra, a kormánypárt 6,7 százalékra nőtt. Összesen 16,3 százalék volt a kormány és a kormánypártok részesedése -ban, -ben pedig 27,6 százalék. -ban jelentős hangsúlyt kaptak ebből a szempontból a külföldi szereplők, hiszen ekkor 24,7 százalék volt az arányuk, ez -re 15,7 százalékra csökkent. A média által generált hírek aránya lényegében nem változott a három év alatt: a -as 15,2 százalék 16 százalékra növekedett. Hírcsinálók az online médiumokban 6,0% 12,8% 3,5% 5,4% 9,3% 15,2% 24,7% 1,8% 21,3% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 20,9% 6,7% 1,9% 5,0% 8,3% 16,0% 15,7% 6,0% 19,5% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% KORMÁNY FIDESZ MSZP EGYÉB PÁRT ÁLLAMI HIVATAL MÉDIA KÜLFÖLDI SENKIHEZ SEM KÖTHETŐ EGYÉB 22

23 Az egyes oldalakat külön vizsgálva azt láthatjuk, hogy a tendenciák hasonlóak, némi arányeltolódással. Azonban az egyértelműen látható, hogy a gazdasági oldalakon a politikai szereplők kisebb szerepet játszanak a hírcsinálás szempontjából. Az Origo Gazdaság rovatában az MSZP sem kormánypártként, sem később ellenzéki erőként nem tudott hírcsinálóként megjelenni. A kormány -as 11,7 százalékos aránya -re 25,2 százalékra nőtt. - ben a FIDESZ kormánypártként a hírek 5 százalékában volt hírcsináló. Így elmondható, hogy a kormánykormánypárt összevetésben -re jelentős fölény mutatkozik a mostani kormánypárt javára, mivel az akkori 30,2 százalékkal, a -as 11,7 százalék áll szemben. Az ellenzéki pártok igen ritkán jelennek meg hírcsinálóként. -ban a FIDESZ 1,2 százalékos arányt ért el, az MSZP, ahogy már említettük -ben egyáltalán nem volt hír kezdeményezője. Ebben a rovatban is jelentősen csökkent a külföldi hírcsinálók aránya, hiszen a -as 44,9 százalékos szint, 23 százalékra csökkent. Erőteljesen megjelennek a senkihez sem köthető hírek, mivel -ban még 1,6 százalékos szinten álltak az ilyen jellegű tartalmak, -re 10,1 százalékra nőnek. Az Index gazdasági rovatában -ban a kormány a hírek 11 százalékában tűnt fel hírcsinálóként, az akkori kormánypárt, az MSZP 0,5 százalékot ért el. -re a kormány értéke 13,4 százalékra, a kormánypárté 3,5 százalékra változott. Így a -as kormány + kormánypárt 11 százalék áll szemben a -es 16,9 százalékkal. Itt a külföldi hírcsinálók aránya nem csökkent az Origohoz hasonlóan, sőt még némi emelkedést is mutat: 26,8 százalékról 28,4 százalékra. Az Index Gazdasági rovatában is 10 százalékra nő azoknak a híreknek az aránya, melyek nem köthetőek senkihez, ezek -ban még csak 3,3 százaléknyian voltak. Az Origo Itthon rovatában nagyobb szerepet kapnak a politikai szereplők. A kormány hírcsinálóként - ban a hírek 16,3 százalékában tűnik fel, az MSZP 13,3 százalékban. -ben a kormány 22,6, a FIDESZ 12,1 százalékban. Ez az összesített kormány közeli értékeket figyelve -ban 29,6 százalék, -ben 34,7 százalék. Az ellenzéki pártok esetében ismét azt látjuk, hogy a FIDESZ nagyobb arányban tudott hírcsinálóként feltűnni, mint az MSZP három évvel később. -ban a FIDESZ 14,3 százalékot ért el, az MSZP -ben mindössze 4,8 százalékot. Az Index Belföld rovata is az Origoéhoz hasonló képet mutat. A kormány hírcsinálóként a hírek 15,3 százalékában tűnik fel -ban. Ebben az évben a kormánypárt 7,6 százalékban szerepel így. Ezek az arányok -ben a következők: kormány 26,1 százalék, FIDESZ 8,7 százalék. Az összesített kormány + kormánypárt érték -ban 22,9 százalék, -ben pedig 34,8 százalék. A FIDESZ legnagyobb ellenzéki pártként többször tudott hírcsinálóként fellépni, mint -ban az akkor regnáló kormány, hiszen a hírek 16,8 százalékában jelent meg így. Ezt a jelenlegi legnagyobb ellenzéki erő, az MSZP megközelíteni sem tudja, -es értéke 4,3 százalék. A többi hírcsináló esetében jelentősebb változás nem történt. 23

24 Hírcsinálók az online médiumokban - oldalanként ORIGÓ GAZDASÁG 0,8% 11,7% 1,2% 8,5% 25,2% 10,5% 5,0% 0,7% 6,5% 15,1% 44,9% 23,0% 1,6% 10,1% 20,6% 14,4% ORIGÓ ITTHON INDEX GAZDASÁG 16,3% 14,3% 13,3% 22,6% 12,1% 4,8% 1,0% 2,4% 11,0% 0,5% 9,1% 19,1% 13,4% 3,5% 6,5% 16,9% 13,3% 11,3% 9,7% 26,8% 28,4% 14,3% 14,3% 16,9% 1,6% 0,8% 3,3% 1 1,0% 13,3% 20,2% 26,8% 21,4% INDEX BELFÖLD 15,3% 26,1% 16,8% 8,7% 7,6% 4,3% 13,0% 12,2% 7,6% 12,2% 18,3% 14,8% 1,5% 19,8% 21,7% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% KORMÁNY FIDESZ MSZP EGYÉB PÁRT ÁLLAMI HIVATAL MÉDIA KÜLFÖLDI SENKIHEZ SEM KÖTHETŐ EGYÉB 24

25 Pártok A vizsgált online médiumokban a kormány mindkét időszakban a hírek közel kétharmadában szerepelt. -ban 63,4, -ben 64,6 százalékában. -ban az akkori kormánypárt 27,5 százalékos szereplési arányt ért el, ez jóval elmarad a -es FIDESZ-es értéktől, ami 44 százalék. A két évet összehasonlítva a kormány és kormánypártok összesített értéke -ban 90,9 százalék, -ben 108,6 százalék 7 (figyelembe véve a KDNP 6,2 százalékát ez az érték 114,8 százalék). A legnagyobb ellenzéki erőként a FIDESZ -ban a hírek 25,8 százalékában kapott szerepet, míg ez -ben az MSZP esetében 13,2 százalék. -ről az adatok alapján egyébként is elmondható, hogy csak a Demokratikus Koalíció tudott 10 százalék feletti (11,4) értéket felmutatni, a többi párt mind ez alatt marad. Ez -ban merőben másként festett, hiszen akkor az SZDSZ 18 százalékos, az MDF 18,3 százalékos szereplési aránnyal bírt. A külföldi politikusok szereplési aránya a -as 18 százalékos szintről -re 31,7 százalékra emelkedett. Szereplések az összes vizsgált online oldalon a közéleti hírek százalékában KORMÁNY 63,4% KORMÁNY 64,6% MSZP 27,5% FIDESZ 44,0% FIDESZ 25,8% MSZP 13,2% SZDSZ 18,0% SZDSZ 1,5% KDNP 1,0% KDNP 6,2% LMP 0,7% LMP 5,8% MDF 18,3% MDF 1,5% JOBBIK 0,7% JOBBIK 4,0% DK DK 11,4% egyéb párt 5,1% egyéb párt 0,9% külföldi politikus 18,0% külföldi politikus 31,7% egyéb 4,1% egyéb 1,8% 0% 50% 100% 0% 50% 100% 7 Az elemzési alapegységek a kutatás során a hírek voltak, így a szereplők százalékos megjelenési arányának összege meghaladhatja a 100 százalékot, mivel egy hír esetén az összes szereplőt rögzítettük maximálisan hetet. Ezek alapján amennyiben a kormány és kormánypártok összesített értéke meghaladja a 100 százalékot, akkor azt mondhatjuk, hogy átlagosan a közéleti hírek mindegyikében szerepelt legalább egy ezek képviselőiből, de esetenként többen is megszólaltak egy hírben. 25

26 Az Index Belföld oldalán -ban a kormányzat képviselői a hírek 64,5 százalékában szerepeltek, ez az arány -ben 59,6 százalék. Az aktuális kormánypárt szereplési aránya jelentősen változott. -ban az MSZP 36,6 százalékos szereplési arányt ért el, a FIDESZ a hírek 50,6 százalékában szerepelt. Így összesítve a kormány és a kormánypártok szereplési mutatóját elmondható, hogy -ban 101,1, -ben 110,2 százalék volt az. Ez azt jelenti, hogy mindkét vizsgált időszakban átlagosan minden hírben megjelent legalább a kormány, vagy a kormánypárt képviselője. A legnagyobb ellenzéki párt politikusan -ban 39,8 százaléknyi hírben szerepeltek, -ben az MSZP képviselői 24,7 százaléknyiban. -ben a többi párt közül a DK képviselői jelennek meg a legnagyobb arányban, 19,1 százalékban, ezenkívül a LMP haladja meg a 10 százalékot, valamint a JOBBIK közelíti meg azt 9 százalékkal. -ban az MDF 32,3 százalékkal és az SZDSZ 25,8 százalékkal ért el a -es politikai szereplőknél jóval magasabb értéket. -ban a teljes ellenzéki szereplés 109,8 százalék, -ben 75,3 százalék volt. Szereplések az INDEX BELFÖLD oldalon a közéleti hírek százalékában KORMÁNY 64,5% KORMÁNY 59,6% MSZP 36,6% FIDESZ 50,6% FIDESZ 39,8% MSZP 24,7% SZDSZ 25,8% SZDSZ 4,5% KDNP 1,1% KDNP 6,7% LMP 2,2% LMP 10,1% MDF 32,3% MDF 4,5% JOBBIK JOBBIK 9,0% DK DK 19,1% egyéb párt 8,6% egyéb párt 3,4% külföldi politikus 3,2% külföldi politikus 3,4% egyéb 3,2% egyéb 4,5% 0% 50% 100% 0% 50% 100% 26

27 Az Index Gazdaság rovatában érdekes változásokat figyelhetünk meg. -ban a kormány képviselői a hírek 63,2 százalékában szerepeltek, emellett a kormánypárt ezek 10,5 százalékában. -ben a kormány 61,1 százalékban, a FIDESZ 25 százalékban. Így a hírekben a kormány + pártjai összesítve -ban 73,7 százalék, -ben 86,1 százalékban jelentek meg. -re azonban ebben a rovatban a pártok képviselői a FIDESZ-en kívüli tulajdonképpen eltűnnek. Egyedül a másik kormánypárt, a KDNP jelenik meg 4,2 százalékban. -ban az ellenzéki FIDESZ még 17,5, az SZDSZ 21,1 százalékot ért el. Már -ban is jelentős szerepet kaptak a külföldi politikusok (40,4 százalékos szereplési aránnyal), de -ben a leghangsúlyosabb szereplőkké váltak, mivel a hírek 84,7 százalékában szerepeltek. A teljes ellenzéki szereplés -ban 45,7 százalékot tett ki, -ben 1,4 százalékot. Szereplések az INDEX GAZDASÁG oldalon a közéleti hírek százalékában KORMÁNY 63,2% KORMÁNY 61,1% MSZP 10,5% FIDESZ 25,0% FIDESZ 17,5% MSZP SZDSZ 21,1% SZDSZ 1,4% KDNP 1,8% KDNP 4,2% LMP LMP MDF 3,5% MDF JOBBIK 1,8% JOBBIK DK DK egyéb párt egyéb párt külföldi politikus 40,4% külföldi politikus 84,7% egyéb 1,8% egyéb 0% 50% 100% 0% 50% 100% 27