Szakdolgozat. Vékey Kitti

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szakdolgozat. Vékey Kitti"

Átírás

1 Szakdolgozat Vékey Kitti Miskolc

2 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék Szegénységpolitika Szerző: Vékey Kitti Igazgatásszervező Konzulens: dr. Vinnai Edina Adjunktus Miskolc

3 Tartalomjegyzék 1.Bevezetés Alapfogalmak A szegénységről A szegénység típusai A szegénység méréséhez kapcsolódó fogalmak A szegénység mérése A jövedelem szerepe a szegénység mérésében Szegénységpolitika A magyar szegénységpolitika története között Szegénység között Szegénység között Szegénység az államszocializmusban Szegénység és egyenlőtlenség a rendszerváltás után A koldulás kezelése Magyarországon a dualizmus korában A közösségi illetőség és a koldulás A szubjektív szegénység A jövedelmi szegénység és a segélyezés Magyarországon A segélyezés célja A magyar segélyezés sajátosságai Jog és kiszámíthatóság A segélyezési rendszer A segélyek csoportosítása A segélyezési minimum A segélyhez való jogosultság feltételei A szabályozás kérdései A segélyezés ügyintézése A transzferjövedelmek szerepe a szegénység csökkentésében A szegények arányának alakulása a transzferjövedelmek előtt és után A transzfer előtti és utáni jövedelem fogalma A transzferek hatása a háztartástípusok szegénységi arányára Összefoglalás

4 Irodalomjegyzék

5 1.Bevezetés A Központi Statisztikai Hivatal hazai szociális védelemről készült elemzéséből az derül ki, hogy ma Magyarországon másfél millióan élnek szegénységben. Az elemzésből az is kiderül, hogy a gyerekek 22 százaléka nő fel kilátástalan helyzetben. Jelenleg a magyar háztartások 75 százaléka nem tud havonta megspórolni annyi pénzt, amiből a váratlan kiadásait fedezni tudná. Ezen adatok láttán egyértelművé válik, hogy a szegénység azon társadalmi jelenségek, problémák közé tartozik, amelyről még sokáig beszélnünk kell és minél előbb olyan megoldást vagy megoldásokat kell találni, amik alkalmasak lehetnek arra, hogy meg üntessék a szegénység problémáját. Dolgozatomban szeretnék világosabb képet adni a szegénységről és a szegénységhez kapcsolódó problémákról. Az első fejezetben a szegénységgel kapcsolatos fogalmak és a szegénység mérésének lehetőségei kerülnek kifejtésre és a szegénységről általánosan is szó lesz. A második fejezetben a szegénységpolitikáról lesz szó, mint a szegény kérdés egyik lehetséges megoldása. Ebben a fejezetben ismertetésre kerül a szegénységpolitika története és szó esik a koldulásról és a szubjektív szegénységről is. A következő fejezetben a segélyezésről szólok. Kifejtésre kerül a segélyezés célja, a hazai segélyezés sajátosságai, a segélyezés, mint rendszer, a támogatásra jogosultak köre. Dolgozatom utolsó fejezetében a transzferjövedelmekről lesz szó ezen belül annak fogalmáról, és, hogy hogyan alakul a szegények aránya a transzfer előtt és után, továbbá a transzferjövedelmek milyen hatást gyakoroltak a háztartástípusok szegénységi arányára az elmúlt években. 5

6 2. Alapfogalmak Ebben a fejezetben olyan fogalmak magyarázata szerepel, amelyeket úgy véltem fontos tisztázni a dolgozat elején. Az alapfogalmak a szegénység és típusainak definiálásával, a szegénység mérésével kapcsolatosak. 2.1 A szegénységről A létfeltételek egyenlőtlensége önmagában még nem betegsége a társadalomnak, csak akkor lesz az, hogy ha már olyan mértékben jelentkezik, hogy alanya az alapvető létfenntartási eszközökkel sem rendelkezik. Ekkor beszélhetünk valójában szegénységről. Az előbb elhangzottak szerint az életfenntartás eszközeinek olyan mértékű hiánya, amely mellett az ember mások támogatására szorul. Másként a szegénység az az állapot, melyben az egyén a saját illetve eltartásra szoruló családjának életfenntartásához szükséges eszközöket megszerezni nem tudja, mikor tehát az egyén eltartásra szorul. Amikor ez az állapot bekövetkezett, megjelent az emberiség történetében a szegénység problémája, amely mindig nagyobbra és nagyobbra nőtt. A szegénység fogalmának tisztázása után meg kell állapítanunk a szegénység okait. Fáy András 1862-ben megjelent Az elszegényedések című munkájában érdekes felsorolását adja a szegénység okainak. Ezek a következők: munkatehetetlenség, pazarlás, a fényűzés, a szenvedélyek túlságos követése, merész vállalkozások, hitelbe vásárlás. Dr. Forbáth Tivadar szerint az elszegényedésnek három oka van: az első a személyben rejlő okok, melyek önkéntesek vagy önkéntelenek a második a véletlen ok, amely az egyénre váratlanul súlyt le és a harmadik ok a szociális ok ilyen például a munkanélküliség és a sztrájk. A szegénységet osztályozni is tudjuk a következők szerint. Vannak a munkaképes az ideiglenesen munkaképtelen és a teljesen vagy véglegesen munkaképtelen szegények A szegénység típusai A szegénység tipizálásánál abszolút, relatív, szubjektív, objektív, tartós és átmeneti szegénységről beszélhetünk. Továbbá megkülönböztetünk demográfiai, etnikai, hagyományos és új típusú szegénységet is. 6

7 Az abszolút szegénységben élők minimális szintű önfenntartása is nehéz, itt a családok összes keresete nem elég ahhoz, hogy fenntartsák fizikai erőnlétüket (Rowntree). Bizonyos alapvetőnek tekintett szükségletek olyan alacsony szinten elégíthetők csak ki, ami komoly kárt okoz az érintettek személyiségében, szellemi-fizikai egészségében. Mércéje a létminimum, vagy szegénységi küszöb. Relatív szegénységről, akkor beszélhetünk, ha az egyének, családok nem rendelkeznek elegendő forrással ahhoz, hogy úgy táplálkozzanak, olyan tevékenységekben vegyenek részt és olyan életfeltételekhez, javakhoz jussanak, amelyek társadalmunkban szokásosak (Townsendobjektív depriváció). Kirekesztődnek az átlagosan elterjedt életmódokból, szokásokból, tevékenységekből. A relatív szegénység csökkentéséhez nemcsak a javak, a jövedelmek, a szolgáltatások színvonalát kell emelni, hanem az önbecsülés alapjait, a társadalmi mobilitás esélyeit, és a döntéshozatali folyamatokban való részvétel lehetőségeit. A szubjektív szegénység, a szubjektív szegénységi küszöb a vizsgált egyén illetve háztartás saját jövedelmi helyzetének értékelésén alapul. A szubjektív szegénység számbavételének egyik legegyszerűbb módja, ha az emberektől közvetlenül megkérdezzük, hogy önmagukat a szegények közé sorolják e. Meghatározható jelentőségű szegénységi határvonal a hivatalos szegénységi küszöb. Ebben az esetben a küszöböt a kormány által meghatározott és elismert minimális standard alapján állapítják meg. Fontos politikai üzenete van annak, hogy a számított szegénységi küszöbök milyen távol vannak a hivatalos, politikailag elismert szegénységi határtól. Objektív szegénységről beszélünk akkor, ha a szegénység matematikailag és statisztikailag mérhető. Az objektív jellegű szegénység meghatározások nem veszik figyelembe az egyének, a háztartások véleményét saját helyzetükre vonatkozóan. Tartós szegénységről beszélünk akkor ha, a személy már önmaga is szegény családba születik és ezt a szegénységi kultúrát, tudatot átörökli. Az átmeneti szegénység kategóriájába tartoznak azok, akik jelenleg szegények, de valószínűleg rövid időn belül ki fognak kerülni ebből az állapotból. A demográfiai szegénység esetében az egyén élete során többször is szegénnyé válhat, illetve kiemelkedhet belőle. Az etnikai szegénységet a kisebbségek túlreprezentálták a szegények körében. A hagyományos szegénység esetében a modern osztálytársadalomban megjelenő szegénységre jellemző alacsony iskolai végzettség, szakképzetlen ipari munka vagy a mezőgazdaságban való foglalkoztatottság az átlagosnál alacsonyabb jövedelmet biztosít. Az új szegények körébe azok a személyek tartoznak, akik a munkaerőpiacról kirekedtek, mert emberi 7

8 tőkéjükre és tudásukra nincs kereset a munkapiacon. Hamar elszegényednek és esélyük sincs a visszatérésre, vagyis tartós szegénységbe kerülnek A szegénység méréséhez kapcsolódó fogalmak A szegénységi küszöb egy olyan jövedelemszint, olyan határvonal, amely alatt az embereket szegénynek tekintjük, s amely fölött már nem soroljuk őket a szegények közé. A szegénységi arány arra ad választ, hogy az össznépességen belül a személyek, illetve a háztartások mekkora hányada, hány százaléka esik a küszöbérték alá. A senindex a szegénység intenzitása, a szegénységi rés nem más, mint a szegények jövedelmének a szegénységi küszöbtől számított átlagos távolsága. Ennek százalékban kifejezett értéke a relatív szegénységi rés. 0 és 1 közötti értéket vehet fel. 0 értéket akkor vesz fel, ha a szegények között teljes a jövedelemegyenlőség. Minél közelebb van 1-hez, annál mélyebb a szegénység. A risk- mutató egy viszonyszám, amelyet a szegények átlagostól eltérő társadalmi-gazdasági struktúrájának vizsgálatára alkalmaznak. A jövedelmek egyenlőtlenségére leggyakrabban használt mérőszámok a következők az első a decilis elosztás, amelyen azt értjük, hogy a megfigyelt személyek illetve háztartások megfelelő jövedelmi értékeinek nagysága szerint sorba rendezéséből származó jövedelmi tizedek milyen arányban részesednek az összjövedelemből. A lakosságot a jövedelmük alapján sorba rendezik, és a személyeket tíz egyenlő részre osztják. A vizsgált személyek egytizede kerül egy decilisbe. A Robin- Hood index használata esetén arra kapunk választ, hogy az átlag fölött élők jövedelméből mennyit kell átadni a szegények javára ahhoz, hogy a jövedelmi egyenlőség megvalósuljon. Az Éltető- Frigyes index az átlag feletti jövedelemből élők átlagjövedelmének az átlag alatt élők százalékban kifejezett értéke. A Gini- mutató a jövedelmi egyenlőtlenségek legegyszerűbb mutatója A szegénység mérése 1 Johne Ede: Kávéházi beszélhetések a statisztikáról- a szegénység mérése. In: Statisztikai szemle évfolyam 12. szám p

9 Az első szegénységvizsgálatokra az 1600-as évek végén, az 1700-as évek elején került sor. A következő lépést Charles Booth vizsgálatai jelentették. Booth a korabeli népszámlálási adatokból indult ki. Célja London társadalomi-gazdasági rétegződésének részletes és sokoldalú bemutatása volt. Ő használta először a szegénységi határ kifejezést. London lakosságát nyolc társadalmi- gazdasági osztályba sorolta, melyekből négy a szegénységi határ alatt, négy pedig felette helyezkedett el. A szegénységmérés úttörőjének Seebohn Rowentreet tekintik. E szerint a társadalomban azok az egyének, illetve családok tekinthetők szegénynek, akiknek a jövedelme nem teszi lehetővé a létminimumként elismert szükségletek kielégítését. Később, a nyugati országok jóléti szintjének emelkedésével párhuzamosan az abszolút szegénység megközelítések háttérbe szorultak és helyüket a relatív típusú szegénységmérési módszerek vették át. A relatív szegénységi küszöb meghatározásánál a vizsgált ország népességének jövedelem eloszlásából indulnak ki. A szegénységet egyenlőtlenségi kérdésnek tekintik. A küszöböt a mediánjövedelem vagy az átlagjövedelem bizonyos hányadával határozzák meg. A mediánjövedelem kiszámításához az ország lakosságát egy főre, vagy egy fogyasztási egységre jutó jövedelme alapján sorba rendezik, és a sor közepén lévő személy jövedelme képviseli a mediánt, vagyis hozzá képest pontosan ugyanannyi embernek van kevesebb, illetve több jövedelme. Peter Townsend számba veszi a családok rendelkezésére álló javakat és szolgáltatásokat. Megállapítja, hogy melyek azok, amelyek a társadalom többsége számára rendelkezésre állnak, melyek azok, amelyek kevésbé elterjedtek. Szegénységi küszöb a jövedelem eloszlását használja fel a szegénység meghatározásához. A javakkal való rendelkezést, illetve azok hiányát egy deprivációs (nélkülözési) indexben összesíti. Módszerének előnye, hogy nem szűkíti le a szegénység fogalmát csak a jövedelem hiányára. A szegénység abszolút és relatív megközelítése esetén is a végső mérőeszköz legtöbbször a jövedelem. Egy adott jövedelemszinttel is különböző életszakaszban, különböző kulturális háttérrel, különböző piaci és tágabb környezeti feltételek mellett eltérő életminőséget, jóléti szintet lehet elérni. 2 2 Johne Ede: Kávéházi beszélhetések a statisztikáról- a szegénység mérése. In: Statisztikai szemle évfolyam 12. szám p

10 2.2 A jövedelem szerepe a szegénység mérésében A relatív jövedelmi szegénység kiszámításánál kiinduló pont a vizsgált ország jövedelmének eloszlása. Ebben az esetben a szegénység összefügg a társadalom jövedelmi helyzetével. Ez tekinthető a mérőszám relatív jellegének. Használatát a második világháború idején kezdték meg és elsősorban a jóléti társadalmakban alkalmazták. Használatának indoka az volt, hogy ha valaki egy adott korban és országban szegény az egy másik országban és időben nem feltétlenül marad szegény. Vagyis megállapítható, hogy a szegénység tartalma változik. A mérőszám elterjedéséhez hozzájárult az a tulajdonsága, hogy egyszerűvé teszi az országok közötti és időbeli összehasonlítást. A szegénységi küszöb átlagjövedelemben és mediánjövedelemben is meghatározható. Sok esetben ki sem derül, hogy az adatok melyik középérték szerint értendők. A választás azonban fontos. Atkinson a medián középérték használata mellett tette le a szavazatát. A különbség a kettő között, hogy a jövedelmi átlag magasabb, mint a medián. Az átlagjövedelem a jövedelmek szóródására és nagyságára helyezi a hangsúlyt, míg a medián a jövedelmek eloszlására koncentrál. Abban a helyzetben, amikor néhányak kezében magas jövedelmek összpontosulnak, miközben egy jóval szélesebb kör jövedelme meglehetősen alacsony és a szóródás is kisebb lényeges különbség van az átlag és a medián között. A medián alacsonyabb, mint az átlag. A medián mértékének megfelelően kell meghatározni a százalékos küszöböt, ami a szegénységre vonatkozik. A medián jobban védhető, mert kevésbé érzékeny a magas és alacsony szélsőértékekre. Az arány megválasztása politikai kérdés. A relatív jövedelmi küszöb nem köthető stabil értékhez, így hasznos, ha nagyságát és mérlegelési szándékát összevetjük egy szegénységi küszöbbel. A módszertani szempontokat is érdemes figyelembe venni. Minél alacsonyabb a küszöb annál nagyobb a lehetőség a mérési hibára. Például, ha 40 százalékban határozzuk meg a küszöböt, akkor ez a népesség alsó huszadát jelenti. A számítások a háztartások jövedelmeire alapozottak az adat megbízhatósága, így nem csak a személyek számától függ, hanem a háztartások számától is. A számítások az úgynevezett ekvivalens háztartási jövedelmekből indulnak ki, ami a háztartásba összesen befolyt jövedelem a háztartásra kiszámított fogyasztási egységgel való elosztása. Az Európa Unió országaiban az összehasonlítható vizsgálatok alapján a medián jövedelem 60 százaléka tekinthető a szegénységi küszöbnek. A nemzetközi szervezetekben ettől eltérő értékhatárok is használatosak. Az Európa Unió országainak jövedelmi helyzetének összehasonlításában egyre inkább elterjedt a 10

11 vásárlóérték paritáson alapuló számítás. Ez a szegénység küszöbének relatív jellegét abszolút elemmel egészíti ki. A szegénységi küszöbök az ország jövedelemi viszonyán alapulnak. Ahol magasabb vagy alacsonyabb az általános jövedelem szint, mint az Unió országainak többségében ott a nemzeti szegénységi küszöb lényeges eltérést mutat az Európa Unió átlag alapján meghatározott küszöbtől. Ebből az következik, hogy a szegények számára vonatkozó adatok is különbözőek. Magyarország vonatkozásában a nemzeti küszöb az Európa Unió átlag felét sem teszi ki. Az Unió küszöbbel számolva a hazai szegények száma megháromszorozódik Szegénységpolitika A két világháború között a szegénység Magyarországon minden korábbinál nagyobb volt. Az első világháború majd később a gazdasági válság hatására. Ennek eredménye képen alakult ki egy elkülönült szegénységpolitika a divide et impera 4 elv jegyében. A szociális közigazgatás szakembereinél ez volt a szociálpolitika lényege és kizárólagos összetevője. Voltak különböző törekvések arra, hogy a szegényügyet beillesszék az össztársadalmi problematikába. A szociáldemokrata sajtó hirdette a munkához, munkanélküli segélyhez való jogot. A magánjótékonyságot, mint lehetséges megoldást elutasította. Nem, csak azért amit Anatole France mondott a jótékonyságról, hogy az alamizsna azt is megalázza, aki adja azt is, aki kapja, hanem azért, mert, ennek a bizonytalan, kegyeskedő, hálát váró, arcra dolgozó rendszernek a kora elmúlt. Ma nem kegy, hanem jog kell. A rendszer szegénypolitikáját a szociálpolitikusok egy része is élesen bírálta. Hilscher Rezső szerint a szegényügy a szociálpolitikával merev ellentétben áll. Ha a szociálpolitika jól megszervezett feleslegessé teszi a szegényügyet. Az a körülmény, hogy a szegényügy van, hogy a szegényügyre szükség van az emberiség szégyene. Hilscher a megoldást a társadalmi szolidaritáson alapuló társadalombiztosításban a társadalmi tagságban látta. A szegényügy ezekkel a gondolatokkal nem foglalkozott. Legfőbb dilemmái a következő kérdésekre terjedtek ki. 3 Központi Statisztikai Hivatal: A jövedelem, mint az anyagi jólét és a szegénység mérőszáma. In: Társadalomstatisztikai füzetek Budapest p Latin eredetű kifejezés magyarul oszd meg és uralkodj, a Római Birodalom politikai módszerét kifejező elv 11

12 A szegénység enyhítése az állam feladata e vagy egyházi társadalmi jótékonyság. Mindkét álláspontnak voltak hívei. A végeredmény a kompromisszumos együttműködés lett ben kialakult az egri norma, ami 1936-ban magyar norma lett és a városokban kötelezővé tették. Az egri norma lényege a közadakozás volt. Az adományokat az adománygyűjtő hölgyek gyűjtötték össze és az egyház osztotta szét a rászorultak között. A zárt intézeti szegénygondozást felváltotta a nyílt otthoni körülmények között folyó gondozás. Az egri norma a gyakorlatban nagyon kiábrándító volt. A gyűjtők lelkesedése csökkent és egyre kevesebb lett a befolyt pénz is. Az állami segélyek nagyobb mértékben kerültek a városokhoz. Az állami politika hiányossága miatt jelentős maradt a magánjótékonykodás. A szociálpolitikusok egy része sürgette, hogy az állam vegye kézbe a szegényügyet. További kérdéseket vetett fel, hogy kinek kell segélyt adni és milyen formában. A munkanélküli segélyhez való jog hiánya volt a fő nehézség. A munkanélküli segély elleni érvek a következők voltak az állam nem bírná a költségeket, a fő érv, hogy a segélyezés ellenszolgáltatás nélküli módja nem csak nem üdvös, hanem egyenesen káros és nemzeti szempontból veszedelmes, mert szinte ránevel a munkakerülésre. Különbséget tettek munkaképtelenek, munkanélküliek és munkakerülők között, akik önhibájukból nem dolgoznak. A munkaképtelenek és munkanélküliek részesültek közsegélyben, de a munkakerülők nem. Nehéz volt megkülönböztetni a munkanélkülieket és munkakerülőket. Erre három elvet dolgoztak ki. Segély az ínségeseknek csak ellenszolgáltatás fejében adható. Kialakult az ínségmunka, amely a szakképzeteknek és a diplomás munkanélkülieknek szakmájukhoz közel álló munkát adott. Az ínségmunka nem lehetett konkurense a tőkés piacnak, a fennálló gazdasági rendet nem veszélyeztethette, a magán vállalkozóktól és közhatósági munkaalkalmaktól nem vonhatta el a munkásokat. A piacot nem zavarhatta az ínségmunka bérezése. Esztergár Lajos rögzítette a bérezési elveket. Az órabér nem lehetett alacsonyabb a környéken szokásos napszámnál és nem lehetett magasabb sem. Havi munkanapban maximálták az ínségmunka vállalását. Fontos kérdés volt még a jogosultság alapja. A kérdéssel kapcsolatban tudományos és politikai viták is folytak, mert voltak, akik veszélyesnek tartották az igények kihangsúlyozását, féltek, hogy az érvényesíthető jogigény fegyvert ad az ínségesek kezébe. A végrehajtási utasítások óvatosak voltak, így a segélyezés nem vált alanyi joggá. A szűkös források miatt nehéz volt a kitűzött célokat teljesíteni, ezért a forrásokat igyekeztek bővíteni és visszatértek az ultima ratio elvhez a kolduláshoz, amit 1936-ban hivatalosan is engedélyeztek az érdemes szegények számára. A fentiek alapján pontosan 12

13 szabályoztál, hogy ki milyen formában és eljárásban kaphat segélyt. Ám azzal a kérdéssel nem foglalkoztak, hogy mi lenne a kielégítendő szükségletek köre és mértéke. Tételes rendelkezésekben nem került meghatározásra, hogy mi az a támogatás, amit a közösségnek a közellátásba vettek részére nyújtani kell. A rászorultság hierarchiája bárkit kizárhatott a segélyezés köréből. A segélyezési szervezet gyenge volt alapjai pedig szűkösek, így a szegények többsége nem is fordult az illetékesekhez. A korszak szegénypolitikája felülről indult és a paternalizmus jegyében működött. Elveinek és gyakorlaténak kidolgozásában szerepe volt a konzervatív tudománynak. A progresszió nem ismerte el a szegényügy elkülönítését és támadta a szegénypolitikát és legszívesebben megszüntette volna munkanélküli segéllyel, földreformmal A magyar szegénységpolitika története között A monarchia összeomlása és a vesztett háborút követő trianoni ország csonkítás gazdaságilag mélypontra jutatták a társadalmat. Matolcsy Mátyás közötti időszakra ún. jóléti indexet számított a lakosság három nagy csoportjára. A mezőgazdasági népesség életszínvonala az időszak között került mélypontra. A munkások reálkeresete 1943-ban 20 százalékkal volt az 1929-es szint alatt. A tisztviselőknél az egymást követő fizetéscsökkentések ellenére nem volt kimutatható jelentős reálkereset csökkenés. A tisztviselők körében a tömeges elbocsájtások és a fiatalabb generáció teljes elhelyezkedési képtelensége okozott nehézségeket a harmincas évek közepére. A munkásság bére a harmincas években elfogadható volt. Napi bérük átlagosan négy pengő körül és havi keresetük száz pengő körül alakult. A városokban a lakások havi bére pengő volt. A munkásság helyzetét súlyosbította a munkakörülmények romlása. A munkaidő hosszú volt és az üzemi balesetek is szaporodtak. A szegénység megítélése szempontjából fontos a keresetek jelentős szóródása. A teljes jövedelem eloszlásról konkrét adatok nincsenek, csak becslések vannak az egyik ilyen becslést Matolcsy Mátyás készítette a harmincas évek közepén. Ez alapján a gazdagok jövedelme ötvenszerese a középosztályé négyszerese volt a szegényeknek. Az 1930-ban végzett népszámlálásból kiindulva végzett becsléseket Rónai-Horváth Jenő, aki valamennyi foglalkozáson belül megkülönböztetett öt osztályt. Ezen osztályok a következők voltak gazdagok, középosztály, kispolgárok, állandó 5 Ferge Zsuzsa: A tudomány szerepe a szegénység társadalmi kezelésében Magyarországon. In: Szociálpolitikai értekezlet, /I-III. p

14 munkások és szegények. A tagolásban nem csak a jövedelem a szegénység kritériuma, hanem a létbizonytalanság is. A jövedelem kritérium elbírálása mellett szegénynek tekinthető a kispolgárság jelentős része és az állandó munkásság is. Budapesten a lakosság közel ötöde volt közsegélyre szoruló ínséges. A II. világháború után az országban mindenki szegény volt. Megszűntek a szélsőséges vagyoni különbségek, de egyenlőségről nem beszélhetünk. A munkáskeresetek közötti különbségek csökkentek a csillagászati jövedelmek megszűntek és a bérskálák is szűkültek. A szegénységet növelte a városokban kialakult munkanélküliség. A szegénység struktúrája megváltozott a legtöbb szegény már nem agrárproletár. Az I. világháború után a keresztény nemzeti gondolat jegyében tevékenykedő kormány rájött arra, hogy a szegény parasztság és a pauperizmus problémáját külön kell kezelni. Ennek eredményeképpen elválasztotta egymástól a strukturális szegénység három nagy csoportját Szegénység között A gazdaságpolitika hibái és a növekvő terhek jelentős mértékben csökkentették a lakosság reáljövedelmét. Különösen a parasztságnak volt nehéz a helyzete. A hatalom sorra vonta el a forrásokat a kistermelőktől főként ipari beruházások érdekében. A földosztás idején a földhöz jutottaknak fizetniük kellett a kapott földért. A megváltási ár megfizetése részletekben fizethető és halasztható volt. A parasztságot termelőszövetkezetekbe kényszerítették. A különféle terhek a parasztság megélhetését veszélyeztették. Az agrárollót tudatosan szélesítették, így a parasztság egy főre jutó reáljövedelme jelentős mértékben csökkent. Ebben az időszakban legalább 70 százalékra becsülhető a parasztság körében az abszolút és relatív szegénység és a politikai elnyomással járó gazdasági szűkösség. A munkások és az alkalmazottak reálbére is folyamatosan romlott. Az életszínvonal csökkenést a foglalkoztatás növekedése valamennyire ellensúlyozta. Az között bekövetkezett, egy főre számított reáljövedelem csökkenés a paraszti réteghez képest a munkások és alkalmazottak körében csak 5 százalékos volt. A mezőgazdasági szektortól sok ember elpártolt. A lakosság többsége elhagyta a falvakat és a jobb megélhetés reményébe a 6 Ferge Zsuzsa: Fejezetek a magyar szegénypolitika történetéből. Kávé Könyvkiadó, Budapest, 1998 p

15 városokba költözött. A munkafeltételek javítása és a képzés nem tudott lépést tartani a létszámbővüléssel, így egyre jobban romlott a munkabiztonság. A létfeltételek egyéb összetevői is egyre jobban romlottak, mint javultak volna. Például a lakások építése csökkent és a tervezett lakások fele sem valósult meg. Az 1948/1949-et követő időszakban a politika erősen sújtotta nem csak a volt uralkodói osztály tagjait, hanem a kispolgárság és a középosztály rétegét is politikai magatartásuktól függetlenül. Az objektív és relatív szegénység szempontjából jelentősége van annak, hogy ebben az időszakban az új vezető csoportok monopoljellegű kiváltsága. A jövedelmek nagysága nem okozott az emberek között feszültséget, hanem ezek monopolisztikus és társadalmi távolságokat hangsúlyozó jellege volt a probléma. Az életkörülmények szempontjából lényeges pozitívum a foglalkoztatottság növekedése volt. Ennek eredményeképpen a munkanélküliség és a pauperizmus már kisebb problémát jelentett. A szegénység mértékét illetően a következő mondható el: A parasztság aránya a népességen belül három év alatt valamely mértékben csökkent. A munkások és alkalmazottak aránya nőtt. A szegénység homogénebb lett és a munka biztonsága is nagyobb volt, mint korábban. Az általános szegénységet enyhítő további körülmények ebben az időszakban a fejlődés lendülete, a javulás reménye Szegénység között Több alapos elemzés áll rendelkezésre arról, hogy hogyan ment végbe az 1956-os válsághelyzet után a politikai, gazdasági, társadalmi folyamat normalizálása majd jelentős fejlődése. Az 1956-ot követő években a reáljövedelem emelkedése igen jelentős volt. Az első évtizedekben a munkajövedelmek mutattak emelkedést a második évtizedben pedig a pénzbeli szociális jövedelmek emelkedtek gyorsabban. A fellendült két évtized azonban nem oldott meg minden lényeges problémát. Nem sikerült behozni az infrastrukturális lemaradást. Ez a lakáskérdést megoldatlanná és rossz következménnyel járó társadalmi problémává teszi. Jelentős mennyiségi és minőségi hiányok a társadalmi közös fogyasztás területein az oktatásban, egészségügyben, szociális intézményekben, környezetvédelemben. A munkabérek átlagos színvonala 7 Ferge Zsuzsa: Fejezetek a magyar szegénypolitika történetéből. Kávé Könyvkiadó, Budapest, 1998p

16 relatíve alacsony volt. A munkaidő csökkentésében javulás volt tapasztalható, ez azonban nem volt elmondható a munkafeltételekről. A mezőgazdaság fejlődésével a parasztság helyzete is javulni kezdett. A szociálpolitika képtelen volt megoldani a szociális jövedelmek reálértéken tartását. Az átlagjövedelem emelkedése és az egyenlőtlenség csökkenése mellett az abszolút szegénység jóval szűkebb körű lett. A jövedelem eloszlás annyit változott, hogy a legalacsonyabb keresetek és a nyugdíjak az átlaghoz képest emelkedtek illetve többen váltak jogosulttá valamilyen minimális ellátásra. Peter Townsend dolgozta ki a szegénység társadalmilag legelfogadhatóbb meghatározását és azt a statisztikai módszert, melynek segítségével empirikusan megállapítható az a jövedelmi szint, ami alatt a társadalmi és gazdasági hátrányok halmozódnak. Definíciója szerint egyénekről, családokról vagy a népesség bizonyos csoportjairól csak akkor állítható, hogy szegénységben élnek, ha nem rendelkeznek elég erőforrással ahhoz, hogy úgy táplálkozzanak, olyan társadalmi gyakorlatban vegyenek részt és olyan körülmények, illetőleg felszereltség mellett éljenek, ami szokásos, vagy legalábbis széleskörűen elfogadott és helyesnek tartott abban a társadalomban, amelyben élnek. Townsend empirikusan mérhetővé tette a jövedelmek és erőforrások szintjét, amely alatt a létfeltételekben hiány alakul ki. Ezt a módszert a magyar körülményekre levetítve használta fel a Társadalomtudományi Intézet 1982-ben. Bokor Ágnes pedig ezt is figyelembe véve számította ki az objektív relatív depriváció mértékét. Adatai alapján 1982-ben a személyek 11 és a családok 14 százaléka élt többféle súlyos hátránnyal és százalékuk volt veszélyeztetett több enyhébb vagy súlyos hátrány miatt. A tömegkommunikációs Kutató Intézet a lakosságot kérdezte meg arról, hogy szerintük létezik e szegénység. A megkérdezettek 83 százaléka szerint létezik szegénység. Ennek 21 százalékra becsülik a népességen belüli arányát. Azt a jövedelmi küszöböt, ami alatt már csak nehezen lehet megélni az átlagos jövedelem 64 százalékára, teszik. Az adatok alapján az a következtetés vonható le, hogy a tömeges a népesség felére vagy annál nagyobb részére kiterjedő a létfenntartáshoz közeli vagy az alatti szintet jelentő szociális szegénység Magyarországon megszűnt. A népesség százalék közötti része elsősorban nyugdíjból, segélyből él. Az idősek a szakképzetlen alacsony keresetűek a három vagy több gyerekesek jelentős része mélyen a kor színvonala alatt él, súlyos megélhetési problémákkal küzd. Közöttük nagyobb arányban vannak jelen a cigányok, de az anyagi szűkösség és a halmozott hátrány nem csak cigánykérdés. Az említett arányok a nemzetközi összehasonlítást nézve egyáltalán nem szégyenletesek. Magyarországnál jóval fejlettebb és gazdagabb szociálpolitikai 16

17 hálózattal rendelkező országokban nem ritkák a hasonló arányok. A probléma hazánkban nem olyan nagy az ország gazdasági fejlettségéhez viszonyítva. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a helyzet megnyugtató vagy a kérdés elhanyagolható lenne. 3.5 Szegénység az államszocializmusban A szegénység az államszocializmus éveiben jellegét tekintve folyamatosan változott. Számos olyan kutatás zajlott, amiből megállapításra került a szegénység minőségi és mennyiségi alakváltozása. A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy voltak régi meg új szegények, de ezek a maiaktól eltérőek. Összetételük és számuk politikai hatásokra, gazdasági helyzettől, munkaerőpiac méretétől függően változott. A régi szegények csoportjába tartoztak a háború előttről itt maradtak vagy utódaik. Ide tartoztak az állami gazdasági munkások, napszámosok, sokgyerekesek, kis települések lakói. A hatvanas években az idősek nagy része is szegény volt az alacsony nyugdíj miatt. Az új szegének körébe tartoztak az arisztokraták, a politikailag deklasszáltak, akik munkájukat vagy vagyonukat elvesztették. A régi és új szegények a lakosság százalékát tették ki. A nyolcvanas évekre a szegények száma csökkent ez köszönhető volt a gazdasági növekedésnek. A munkához majdnem mindenki hozzájutott. Ebben az időszakban 1és 2 százalékra tehető a munkanélküli férfiak aránya. Mély szegénységben azok éltek, akik semmilyen munkához nem jutottak és nem kötődtek valamilyen módon a munkaerőpiachoz. Azok az idősek, akik nem voltak jogosultak nyugdíjra legfeljebb csak az időskorúaknak járó segélyhez juthattak. Előfordulhatott a jövedelem teljes hiánya is. Ha például egy többgyerekes asszonyt a férje elhagyott és ő a gyerekek vagy képzettségi hiány miatt nem tudott munkát vállalni semmilyen jövedelemre nem volt jogosult. A rendszer nem törődött a tragédiával vagy egyéni speciális helyzetekkel. A segélyezés a nem időskorúaknál teljesen hiányzott, utána pedig megalázó feltételekkel és alacsony szinten jelent meg. A sokgyermekes családok helyzete relatíve romlott ezzel szemben az idősek helyzete javult. A létbiztonság erősödése, a szegénység csökkenése és az egyenlőtlenségek mérséklődése megfelelt a többség igazságérzetének. Jól szolgálta a politikai legitimációs célt. 17

18 3.6 Szegénység és egyenlőtlenség a rendszerváltás után A társadalmi egyenlőtlenségek mértékét a strukturális viszonyok nem határozzák meg egyértelműen. Az egyenlőtlenségek nagyobbak a szabadságjogok erősebbek, mint az államszocializmusban voltak. Az egyenlőtlenségek a tőkeviszonyból következnek, de mértékét előre nem lehet meghatározni. A második világháború után Nyugat- Európa arra törekedett, hogy minél jobban kordába tartsa az egyenlőtlenségeket. A legjobb megoldásnak a progresszív adóztatás, az erős munkajogok biztosítása bizonyult. Ez a modell a második világháború után megerősödött. A hetvenes évektől kezdve a piac elkezdte átalakítani az egyenlőség korlátozó és jóléti megoldásokat. A piac vezető erői küzdöttek a piac uralmáért és a szolidarisztikus intézmények ellen. Az egyenlőtlenségek gyors ütemben elkezdtek növekedni. A rendszerváltás idején két mozgás időben egybeesett az egyik volt a globálisan jelentkező mozgás, ami a piac felszabadításának programjában szerepelt. A második mozgás a rendszerváltó országokban volt tapasztalható. Itt az elnyomott érdekek követeltek érvényesülést, szabaddá vált a az erőforrásokért folyó verseny. Ezzel egy időben megjelent a tömeges munkanélküliség és a szegényedés folyamata. A jövedelmi egyenlőtlenségeket illetően a szélső értékek közötti szorzó 1987-ben ötszörös 2000-ben pedig nyolcszoros volt. Ha nem történik változás valószínűsíthető, hogy a szegénység és a jövedelmi egyenlőtlenségek tovább nőnek. A Tárki adatai alapján az tapasztalható, hogy az egyenlőtlenségek növekedése megállt. Az egyenlőtlenség és a szegénység összefüggnek egymással, mert a szegénység az egyenlőtlenség egyik formájaként értelmezhető. Mozgásuk azonban elválhat egymástól, mert a szegénységnek több formája és mértéke van. A nyolcvanas évek óta végzett kutatások azt bizonyítják, hogy a szegénység a kilencvenes évek közepére-többszörösére nőtt. A kirekesztettség és a szegénység a társadalmi hierarchia alacsonyabb szintjén élők körében tapasztalható leginkább. A leginkább veszélyeztetettebbek továbbra is azok, akik kevés anyagi forrással rendelkeznek és elvesztették a munkaerőpiaccal való kapcsolatukat. A munkahely hiány miatt Magyarországon új csoport jelent meg. Ezt a csoportot olyan fiatal családok alkották, amelyben a szülők valamilyen szociális ellátáson kezdték meg felnőtt életüket. A szegénység okai között említhetjük a bérek és az árak közötti egyensúly megbomlását. A közlekedés drágulását és az iskolázás ás munkahely akadályát is. Az egyenlőtlenségek társadalmilag legsúlyosabb következménye a szegények kirekesztése. 18

19 Ennek megjelenési formája a szegregáció. Hazánkban egyre jobban emelkedik a lakóhelyi szegregáció. A szegregáció leginkább az iskolák körében tapasztalható A koldulás kezelése Magyarországon a dualizmus korában A dualizmuskori szegénypolitika alapvető jellemzője a magánjótékonykodáson túl az volt, hogy a közösségre hárította a szegénység kezelését. Ennek az időszaknak a meghatározó jogszabálya az évi XVIII közösségi törvény volt. A 131. paragrafus kimondta, hogy amennyiben a jótékony intézetek segély és egyesek könyöradománya a község szegényeinek ellátására elegendő nem volna, a község a helyi viszonyokhoz képest gondoskodni tartozik a községben illetékes mindazon szegények ellátásáról, akik magukat közsegély nélkül fenntartani egyáltalán nem képesek. 9 A költségeket a közösség tagjainak kellett állnia. A szegénygondozás anyagi forrásainak biztosítása alapvetően a közösségre hárult az állam vállalt ugyan bizonyos finanszírozási garanciát, de főleg a csavargókkal és koldusokkal szembeni büntető szabályok megalkotására koncentrált ben megalakult Ipari, Rendészeti és Szegényügyi ügyosztály volt a szegényügyek központi irányító szerve. A rendezett tanácsú városokban a polgármester, a községekben a községi képviselőtestület feladata volt a szegényügy igazgatása. A korszakban a szegénygondozás három területet érintett, a szegénysegélyezést, szellemi és testi beteggondozást és a gyermekvédelmet. A szegénysegélyezés két részre tagozódott az ellátási formák alapján. Ez volt a nyílt és zárt szegénygondozás. A nyílt szegénygondozás körébe tartozott a koldulási engedélyek kiadása, pénzbeli segélyezés és a természetbeni támogatás. A zárt szegénygondozás az intézményi ellátást jelentette. A szegénysegélyezés intézményrendszere nagyon fejlett volt ban hazánkban a törvényhatósági jogú városokban 82 szegénygondozással foglalkozó intézmény volt. Hiányzott a szegényügy általános szabályozása és a források hiánya miatt az ellátások nagyon alacsony színvonalúak voltak. Egyes települések rendelkeztek alapítvánnyal és a finanszírozáshoz szükséges alapokkal, de ezek nem voltak jelentős összegek közösség rendelkezett szegény alappal, aminek összege 12,5 millió korona volt. Az éves kiadások az 1 millió koronát sem érték el. Debrecenben például a szegényügyre fordított 8 Ferge Zsuzsa: Társadalmi metszetek, érdekek és hatalmi viszonyok, invidualizáció. Napvilág Kiadó p évi XVIII. törvény a községek rendezéséről. Magyar Törvénytár Budapest p

20 kiadások nem érték el a város éves költségeinek 2 százalékát. A szegényügy alulfinanszírozottsága a fővárosban is szembetűnő volt. A magánjótékonyság keretei között működő szervezetek nem tudták helyettesíteni az államot a szegényügy területén. Magyarországon ebben az időszakban 183 jótékony egylet működött. Ezek adományokat gyűjtöttek, természetbeni és pénzbeli segélyeket osztottak ban létrejött a Pesti Izraelita Nőegylet, amely népkonyhát működtetett a fővárosban ban megnyílt az első hajléktalan menhely Budapesten, ez kezdetben 23 fő befogadására volt képes majd miután új helyre költözött ez a szám 45 főre nőtt. Ez az intézmény csak férfiakat fogadott és nem csak fekhelyet, hanem tisztálkodási lehetőséget is nyújtott A közösségi illetőség és a koldulás A közösség feladata volt az adott területen illetékességgel rendelkező szegények ellátása is. A közösségi törvény illetve az évi XXII. törvény, amit második közösségi törvénynek neveztek úgy volt megalkotva, hogy a helyi szegények néhány része eleve ki volt rekesztve a közsegélyből. Másokat pedig az illetőség hiányára hivatkozva utasítottak el. Az es közösségi törvény értelmében az illetőség megszerzéséhez két év helyben lakáshoz volt szükség tól már négy év helyben lakás volt szükség. Az erre vonatkozó szabályozások fokozatosan enyhültek. Például a négy év helyben lakás alatt elég volt egyszer hozzájárulni a közösség terheihez. Ez az enyhítések ellenére még mindig sokak elől el volt zárva. A települések különböző feltételekhez próbálták kötni az illetőség megszerzését. Megtagadták az illetőség elismerését például, azért, mert valaki nem rendelkezett vagyonnal vagy, mert vadházasságban élt. Látható, hogy az illetőség jogintézménye tág teret hagyott a települések számára, hogy a hozzájuk segélyért fordulókat elutasítsák. A segélyezés keretében nyújtott támogatások a rászorulók kevés részéhez jutott el. Budapesten a segélyezés főleg a munkaképteleneket érintette. Előfordult, hogy a belügyminisztérium a segélyezési kérelmet azért utasította el, mert a segélyt kérő munkaképes volt. Ebből következik, hogy ha a segélyezésből kiszorult szegények nem akartak éhen halni kénytelenek voltak koldulni. A települések egy része szemet hunyt a koldulás bizonyos formái felett, sőt intézményesíteni is megpróbálták. A koldulásra a kormány engedélyt adott ki. A törvényhatóság bizonyos célokra engedélyezte az adománygyűjtést. Ezzel az engedéllyel sokan visszaéltek, ezért 10 Kocsis Attila: A koldulás helyi szintű kezelése Magyarországon a dualizmus korában. In: Aetas évfolyam 1. szám p

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt Készítette: Korózs Lajos ELTE-kutatás eredménye Soha nem volt annyi szegény gyermek hazánkban mint most! A leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyerekek 84

Részletesebben

Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket.

Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket. A SZEGÉNYSÉG Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket. Szegénység térkép a világról 1889 - Charles

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

1. Módosuló rendelkezések. 1. A 10/2006.(V.31.) önkormányzati rendelete / továbbiakban (R) / 2. (3) b.) pontját hatályon kívül helyezi

1. Módosuló rendelkezések. 1. A 10/2006.(V.31.) önkormányzati rendelete / továbbiakban (R) / 2. (3) b.) pontját hatályon kívül helyezi ARNÓT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT Képvisel -testületének.../2013.(xii.18.) önkormányzati rendelete A szociális ellátásokról és gyermekvédelem helyi szabályairól szóló- többször módosított 10/2006. (V.31.) önkormányzati

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 25/2000.(04.29.)sz. rendelete

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 25/2000.(04.29.)sz. rendelete Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 25/2000.(04.29.)sz. rendelete az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló, módosított 50/1999.(11.25.)

Részletesebben

Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól

Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Rábapatona Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

Bakonyszentlászló Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 13/2015. (XI. 2,) önkormányzati rendelete

Bakonyszentlászló Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 13/2015. (XI. 2,) önkormányzati rendelete Bakonyszentlászló Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2015. (XI. 2,) önkormányzati rendelete a szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól A rendeletet Bakonyszentlászló Község Önkormányzat

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgy

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2004. (02.20.) számú rendelete az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló 27/2003.

Részletesebben

Előterjesztés. az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelet módosításáról

Előterjesztés. az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelet módosításáról Előterjesztés az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelet módosításáról ( Természetben nyújtott ellátások fejezet Tüzelő segély támogatási

Részletesebben

Tájékoztató a szociális ellátásokról a SINOSZ tagjai számára Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Tájékoztató a szociális ellátásokról a SINOSZ tagjai számára Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások Szt. (1993. évi III. törvény) Mindegyik pénzbeli ellátás igénylése a Polgármesteri Hivatalban történik! Hatályos: 2011.12.31-ig! Tájékoztató a szociális ellátásokról a SINOSZ tagjai számára Szociális rászorultságtól

Részletesebben

A rendszeres szociális segély jövedelmi célzása. Pénzügyminisztérium

A rendszeres szociális segély jövedelmi célzása. Pénzügyminisztérium A rendszeres szociális segély jövedelmi célzása Firle Réka Szabó Péter András Pénzügyminisztérium 2008. június 19. Az alacsony munkapiaci aktivitás okai és növelésének lehetségei. A be- és kiáramlást szabályozó

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ, 2015. MÁRCIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOKRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ, 2015. MÁRCIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOKRÓL TÁJÉKOZTATÓ A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ, 2015. MÁRCIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOKRÓL A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere 2015. március 1-től jelentős

Részletesebben

11. Szociális igazgatás

11. Szociális igazgatás 11. Szociális igazgatás 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Szociális igazgatás Ügyfelet érintő jog és kötelezettség megállapítása, Szociális ellátásra való jogosultság,

Részletesebben

Úrkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (X.7.) számú önkormányzati rendelet a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól

Úrkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (X.7.) számú önkormányzati rendelet a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Úrkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (X.7.) számú önkormányzati rendelet a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Úrkút Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az

Részletesebben

Előzetes hatásvizsgálat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése alapján

Előzetes hatásvizsgálat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése alapján Előzetes hatásvizsgálat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése alapján A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése szerint a jogszabályok előkészítése során

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

1. Szociálpolitika fogalma, célja

1. Szociálpolitika fogalma, célja A szociálpolitika 1. Szociálpolitika fogalma, célja a társadalomhoz kötődik, a társadalompolitika része rendkívül gyakorlatorientált, sok tudományterület eredményeit foglalja magába =multidiszciplináris

Részletesebben

A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok)

A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok) A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok) Éltető Ödön Havasi Éva Az 1963-88 években végrehajtott jövedelmi felvételek főbb jellemzői A minták területi

Részletesebben

Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 31/2015. (X. 28.) önkormányzati rendelete. szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól

Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 31/2015. (X. 28.) önkormányzati rendelete. szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2015. (X. 28.) önkormányzati rendelete szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testületének. 6/2013.(XII.15.)önkormányzati rendelete

Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testületének. 6/2013.(XII.15.)önkormányzati rendelete Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013.(XII.15.)önkormányzati rendelete a természetbeni ellátásban nyújtott szociális célú tűzifa juttatásról Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

K é r e l e m szociális tűzifa juttatásra való jogosultság megállapításához

K é r e l e m szociális tűzifa juttatásra való jogosultság megállapításához Melléklet a 3/2013.(XI.30.) sz. rendelethez K é r e l e m szociális tűzifa juttatásra való jogosultság megállapításához A kérelmező személyes adatai Neve:. Születési neve:. Anyja neve: Születési hely,

Részletesebben

a Képviselő-testület 2013. október 29-i ülésére

a Képviselő-testület 2013. október 29-i ülésére ÖCS KÖZS ÉG ÖNK ORM ÁNY ZA TA P O L G Á R M E S T E R 8292 Öcs, Béke utca 35. (88) 263-001 fax:(88) 263-001 Ügyszám: 11/2-12/2013. Készítette: Farkasné Barka Andrea Tárgy: Szociális célú tűzifa juttatásáról

Részletesebben

1. A szociális rászorultságtól függő pénzben és természetben nyújtott ellátásokról szóló 10/2006. (IX.20.) önkormányzati rendelet módosítása

1. A szociális rászorultságtól függő pénzben és természetben nyújtott ellátásokról szóló 10/2006. (IX.20.) önkormányzati rendelet módosítása Mikebuda Község Önkormányzata képviselő-testületének 11/2013. (XII. 13.) önkormányzati rendelete az önkormányzati segély kialakításával összefüggő rendeletmódosításokról Mikebuda Község Önkormányzatának

Részletesebben

Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2013.(XI..) önkormányzati rendelete

Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2013.(XI..) önkormányzati rendelete Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013.(XI..) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifavásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatás felhasználásának helyi szabályairól TERVEZET Balajt

Részletesebben

Személyes gondoskodást nyújtó ellátási formák

Személyes gondoskodást nyújtó ellátási formák Apátfalva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2007. (VI.27.)Ör a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról Apátfalva Község Önkormányzat

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések. 1. Eljárási rendelkezések

I. Fejezet Általános rendelkezések. 1. Eljárási rendelkezések Neszmély Község Önkormányzata megalkotja 9./2012(II.15.) önkormányzati rendeletét az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátási formák helyi szabályozásáról Neszmély Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Majosháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelete

Majosháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelete Majosháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelete a 2013. évben a helyi önkormányzatok szociális célú tűzifa vásárlásához kapcsolódó kiegészítő támogatásból

Részletesebben

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége Bakonyszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2008. (VIII.26.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Bakonyszentkirály Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye *

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye * Szociológiai Szemle 2002/3. 91 115. FónaiMihály FilepnéNagyÉva EGYMEGYEIROMAKUTATÁSFÕBBEREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Beregmegye * Akutatáscéljaéskörülményei Atanulmánybanbemutatottkutatásra1999 2000-benkerültsoraSzabolcs-Szatmár-

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013.(XII.10.) önkormányzati rendelete a természetbeni ellátásban nyújtott szociális célú

Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013.(XII.10.) önkormányzati rendelete a természetbeni ellátásban nyújtott szociális célú Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013.(XII.10.) önkormányzati rendelete a természetbeni ellátásban nyújtott szociális célú tűzifa juttatásról Monostorapáti község Önkormányzata

Részletesebben

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól (Egységes szerkezetben a 3/2008. (III. 28.) és a 9/2011. (VIII. 11.),

Részletesebben

I. Fejezet. Bevezető rendelkezések

I. Fejezet. Bevezető rendelkezések Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2012. (XI. 14.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület hivatalának köztisztviselői közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről Albertirsa

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (II.16.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (II.16.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (II.16.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek

Részletesebben

Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XI.5.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól

Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XI.5.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XI.5.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Szomor Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország

Részletesebben

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE

Részletesebben

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék

Részletesebben

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója Csanádpalota Város Polgármesterétől 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10. Telefon: 62/263-001 Fax: 62/263-105 731/2013. Tárgy: Az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásának

Részletesebben

Időskorúak járadéka Jegyző PH. Ügyfélszolgálati Osztály Szociális Irodája Jászberény Illetékmentes

Időskorúak járadéka Jegyző PH. Ügyfélszolgálati Osztály Szociális Irodája Jászberény Illetékmentes Az ügytípus megnevezése Hatáskörrel rendelkező szerv Eljáró szerv Illetékességi terület Eljárási illeték Ügyintézéshez szükséges dokumentumok Alapvető eljárási szabályok (jogszabályok) Eljárás megindító

Részletesebben

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04. Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.) a 17/2009.(XI.27.) a 4/2010.(II. 12.) a 5/2011. (IV. 1.) a

Részletesebben

Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről

Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Az itt következő táblázatok néhány, a gyermekek illetve a gyermekes családok helyzetére vonatkozó információt közölnek. Az adatok az utóbbi évek egyik legaggasztóbb

Részletesebben

Oroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa juttatás szabályairól

Oroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa juttatás szabályairól Oroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa juttatás szabályairól Oroszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32.

Részletesebben

Sajtoskál Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2013. (XII. 31.) önkormányzati rendelete

Sajtoskál Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2013. (XII. 31.) önkormányzati rendelete Sajtoskál Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2013. (XII. 31.) önkormányzati rendelete A szociális igazgatásról, az egyes szociális ellátásokról és a helyi lakáscélú támogatásokról szóló 19/2005.

Részletesebben

C,J NYíREGYHÁZA. ...h.~..:...~y...f.r\... Faragóné Széles Andrea. NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA

C,J NYíREGYHÁZA. ...h.~..:...~y...f.r\... Faragóné Széles Andrea. NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA NyíREGYHÁZA 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR l. PF.: 83. TELEFON: +36 42 524-585i FAX: +36 42 524-5 86 Ügyiratszám: SZOC-6672-2j2014. Ügyintéző: dr. Krizsai Anita Előterjesztés - a Közgyűléshez a szociális

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Kétsoprony Község Képviselőtestületének 9/2008. (V.30.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.. 2..

Kétsoprony Község Képviselőtestületének 9/2008. (V.30.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.. 2.. Kétsoprony Község Képviselőtestületének 9/2008. (V.30.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. Egységes szerkezetben Kétsoprony Község Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Csernely Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (I.29.) önkormányzati rendelete. a szociális tüzelőanyag juttatásról

Csernely Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (I.29.) önkormányzati rendelete. a szociális tüzelőanyag juttatásról Csernely Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (I.29.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag juttatásról Csernely Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. Cikk

Részletesebben

Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2003. (09.05) számú rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról.

Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2003. (09.05) számú rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról. Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 0/003. (09.05) számú rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról. Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2015.(II.26) önkormányzati rendelete

C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2015.(II.26) önkormányzati rendelete C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2015.(II.26) önkormányzati rendelete az önkormányzat által nyújtható települési támogatásokról Záradék: Kihirdetés ideje: 2015. február

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Kápolnásnyék Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10 /2014. (XI. 11.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás igénylésének helyi szabályairól Kápolnásnyék Község Önkormányzatának

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁS SZTENDERD. Közgyógyellátási igazolvány kiállítása. Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzata

SZOLGÁLTATÁS SZTENDERD. Közgyógyellátási igazolvány kiállítása. Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzata SZOLGÁLTATÁS SZTENDERD Közgyógyellátási igazolvány kiállítása Nagyközség Önkormányzata DFT-Hungária Szolgáltatás Közgyógyellátási igazolvány kiállítása Szolgáltató Igazgatási és Jogi Osztály Igazgatási

Részletesebben

A Rendelet 15. (2) bekezdése az alábbiakra módosul: 15. (2) Rendszeres települési gyógyszertámogatás a kérelmezőnek akkor lehet megállapítani,

A Rendelet 15. (2) bekezdése az alábbiakra módosul: 15. (2) Rendszeres települési gyógyszertámogatás a kérelmezőnek akkor lehet megállapítani, Zalaszentmihály Község Önkormányzati képviselő-testületének 6/2015 (V.08.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról szóló 2/2015(II.27.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

Egységes szerkezetben. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya

Egységes szerkezetben. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya Bucsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének az 5/2013.(IV.12.) önkormányzati rendelettel módosított 17/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifára való jogosultságról, és az

Részletesebben

bekezdésben foglaltakon túlmenően a kiterjed Gyvt. 4. (2)-(4) bekezdésében foglalt gyermekekre, személyekre is.

bekezdésben foglaltakon túlmenően a kiterjed Gyvt. 4. (2)-(4) bekezdésében foglalt gyermekekre, személyekre is. Szilvásvárad községi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2008.(VI.25.) RENDELETE a gyermekvédelem helyi végrehajtási szabályairól (Egységes szerkezetbe foglalva a módosítására hozott 22/2008. (VIII.

Részletesebben

NYERGESÚJFALU VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról. 1. Települési támogatás

NYERGESÚJFALU VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról. 1. Települési támogatás NYERGESÚJFALU VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról Nyergesújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról

Részletesebben

JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 3/2015. (II. 18.) rendelete

JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 3/2015. (II. 18.) rendelete JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2015. (II. 18.) rendelete a szociális igazgatásáról és a szociális ellátások helyi szabályairól Jánossomorja Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Hidegség Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2004.(XII. 25.) rendelete

Hidegség Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2004.(XII. 25.) rendelete Hidegség Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2004.(XII. 25.) rendelete a gyermekvédelmi ellátásokról Hidegség Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁS SZTENDERD. Lakásfenntartási támogatás. Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzata

SZOLGÁLTATÁS SZTENDERD. Lakásfenntartási támogatás. Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzata SZOLGÁLTATÁS SZTENDERD Lakásfenntartási támogatás Nagyközség Önkormányzata DFT-Hungária Szolgáltatás Lakásfenntartási támogatás Szolgáltató Igazgatási és Jogi Osztály Egészségügyi és Szociális Bizottság

Részletesebben

(4) Az Sztv.-ben meghatározott feltételek szerint a rendelet hatálya a község területén tartózkodó hajléktalanokra is kiterjed.

(4) Az Sztv.-ben meghatározott feltételek szerint a rendelet hatálya a község területén tartózkodó hajléktalanokra is kiterjed. Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2008. (III. 28.) rendelete Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2006. (II. 23.) rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott

Részletesebben

Prügy Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XII.17.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól

Prügy Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XII.17.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Prügy Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XII.17.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Prügy Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi

Részletesebben

A szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 4/2015. (II.18.) rendelet módosítása

A szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 4/2015. (II.18.) rendelet módosítása Az előterjesztés száma: 128/2015. A rendelet tervezet elfogadásához minősített többség szükséges! Decs Nagyközség Képviselő-testületének 2015. június 24-én, 18-órakor megtartandó ülésére A szociális ellátások

Részletesebben

A szociális földprogramról

A szociális földprogramról Bököny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2014. (IV. 02.) önkormányzati rendelete A szociális földprogramról Bököny község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális

Részletesebben

Város Polgármestere. Előterjesztés

Város Polgármestere. Előterjesztés Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/118. Fax: 06 23 310-135 E-mail: igazgatas@pmh.biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Előterjesztés az egyes pénzbeli és természetben

Részletesebben

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek 2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek A szociálpolitikai alapelvek és technikák arra szolgálnak, hogy szempontrendszert adjanak a szociálpolitikai eszközök, beavatkozási technikák megtervezésekor

Részletesebben

Lengyeltóti Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2014.(XI.27) önkormányzati rendelet

Lengyeltóti Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2014.(XI.27) önkormányzati rendelet Lengyeltóti Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2014.(XI.27) önkormányzati rendelet a természetben nyújtott szociális célú tűzifa támogatás jogosultsági feltételeiről Lengyeltóti Városi Önkormányzat

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

Kunfehértó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelet-tervezete a szociális tűzifa juttatás szabályairól

Kunfehértó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelet-tervezete a szociális tűzifa juttatás szabályairól Kunfehértó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelet-tervezete a szociális tűzifa juttatás szabályairól Kunfehértó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Ipolytölgyes községi Önkormányzat Képviselő-Testületének 7/2009.(V. 13.) számú rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról.

Ipolytölgyes községi Önkormányzat Képviselő-Testületének 7/2009.(V. 13.) számú rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról. Ipolytölgyes községi Önkormányzat Képviselő-Testületének 7/2009.(V. 13.) számú rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról. Ipolytölgyes község Önkormányzatának Képviselő-Testület a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Tápiószele Város Önkormányzat Képviselő-testülete 1. 12/2005. (V. 30.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól

Tápiószele Város Önkormányzat Képviselő-testülete 1. 12/2005. (V. 30.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól Tápiószele Város Önkormányzat Képviselő-testülete 1 12/2005. (V. 30.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól - módosításokkal egységes szerkezetben - Tápiószele Város Önkormányzat

Részletesebben

Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért

Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért Miért? A magyarok az egyik legtöbbet dolgozó nép Európában, mégis úgy érzik, nem becsülik eléggé a munkájukat, nem kapnak annyi fizetést, amelyből

Részletesebben

KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY IGÉNYLÉSÉRE

KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY IGÉNYLÉSÉRE KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY IGÉNYLÉSÉRE I. Személyi adatok Kérelmező személyi adatai: Házastárs / élettárs személyi adatai: Név: Születési név: Születési helye, ideje: Anyja neve: TAJ száma: Állampolgársága:

Részletesebben

Nagybánhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2015. (XI. 25.) Ör. számú rendelete

Nagybánhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2015. (XI. 25.) Ör. számú rendelete Nagybánhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2015. (XI. 25.) Ör. számú rendelete a szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól. Nagybánhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Borsodnádasd Város Önkormányzatának 6/2009.(III.27.) számú rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény végrehajtásának helyi szabályairól, egységes szerkezetben

Részletesebben

Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ludányhalászi

Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ludányhalászi 1 Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ludányhalászi Figyelmeztetés! Az ügyfél, vagy képviselője, ha más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, illetve kötelező adatszolgáltatás

Részletesebben

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés

Részletesebben

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 1.Egészségügyi ellátás igénybevétele Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz és gyakrabban kezelik

Részletesebben

Ónod Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII. 21.) önkormányzati rendelete. a szociális tűzifa támogatás helyi szabályairól

Ónod Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII. 21.) önkormányzati rendelete. a szociális tűzifa támogatás helyi szabályairól Ónod Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII. 21.) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa támogatás helyi szabályairól Ónod Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatok

Részletesebben

(5) A kérelmekről átruházott hatáskörben az Ügyrendi, Humánerőforrás, Községüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság dönt.

(5) A kérelmekről átruházott hatáskörben az Ügyrendi, Humánerőforrás, Községüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság dönt. 1 Jászfelsőszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2014. (XI.26.) önkormányzati rendelete A természetben nyújtott szociális célú tűzifa támogatás jogosultsági feltételeiről Jászfelsőszentgyörgy

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 2/2006.(II.10.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról

Részletesebben

Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei

Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei Nyüsti Szilvia Educatio Nkft. A felsőoktatási struktúrába kódolt egyenlőtlenségek Műhelykonferencia Budapest, 2014. május

Részletesebben

Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének. 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének. 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Csömör Nagyközség Önkormányzatának képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község

Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és

Részletesebben

1. A szociális igazgatásról és ellátásról szóló 2/2011. (II. 15.) önkormányzati rendelet módosítása

1. A szociális igazgatásról és ellátásról szóló 2/2011. (II. 15.) önkormányzati rendelet módosítása Jobbágyi Község Önkormányzata 22/2013. (XII. 21.) önkormányzati rendelet az önkormányzati segély kialakításával összefüggő önkormányzati rendeletek módosításáról Jobbágyi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Települési támogatások

Települési támogatások Becske Község Önkormányzat képviselő-testületének 3/2015. (II.23.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról Becske Község Önkormányzat Képviselő-testülete a

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére Tisztelt Képviselő-testület! A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2014. január 1.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

KOMJÁTI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETE. 2/2011. (III.28) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról

KOMJÁTI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETE. 2/2011. (III.28) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról KOMJÁTI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETE 2/2011. (III.28) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról Komjáti község Önkormányzatának képviselőtestülete a szociális igazgatásról és szociális

Részletesebben