Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010 T E R V E Z E T Budapest, szeptember 28.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010 T E R V E Z E T Budapest, 2009. szeptember 28."

Átírás

1 Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010 T E R V E Z E T Budapest, szeptember 28.

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezető Helyzetelemzés Nemzetközi trendek Magyarország turizmusának alakulása A magyarországi turisztikai kínálat jellemzői Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa Program Előrejelzés A magyarországi turizmus SWOT elemzése Célkitűzéseink a 2010-es évre Beutazó és belföldi turizmus: közös célok Céljaink a belföldi turizmusban Céljaink a beutazó turizmusban Fesztiválok Éve A témaév célja A Fesztiválok Éve marketingeszközei A Fesztiválok Éve arculata A Fesztiválok Éve hatékonyságmérése Az Egészségturizmus Éve Belföldi marketingkommunikáció 2010-ben Célcsoportok Kiemelt termékek Egyéb termékek Marketingkommunikációs eszközök E-marketing Hirdetések, reklámok PR, tanulmányutak, belföldi sajtókapcsolatok Kiadványok, filmek Kiállítások, nagyközönségi rendezvények A turisták tájékoztatása A vendégbarát szemlélet formálása Külföldi marketingkommunikáció 2010-ben Célcsoportok Kiemelt régiók és termékek Egyéb régiók és termékek A Visegrádi Négyekkel való együttműködés 2010-ben Felkészülés az európai uniós elnökségre A Légi és a Buszos Marketing Alap működése 2010-ben Marketingkommunikációs eszközök E-marketing Hirdetések, reklámok PR, újságírói és szakmai tanulmányutak, sajtókapcsolatok Kiadványok, filmek Nagyközönséget megcélzó vásárok, kiállítások, egyéb rendezvények A turisták tájékoztatása Együttműködésünk a turisztikai szakmával Magyarországi szakmai rendezvények Külföldi szakmai rendezvények... 72

3 8.4. Társasági kommunikáció Mellékletek A kiemelt termékek SWOT elemzése Termékekhez tartozó akciók Belföldi médiaterv 2010-ben Belföldi kiadványok 2010-ben Külföldi kiadványok 2010-ben Külföldi kiállítási részvétel 2010-ben A Magyar Turizmus Zrt évi kutatási terve

4 Vezetői összefoglaló A Magyar Kormány 2005-ben fogadta el a 2013-ig szóló Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiát (NTS). A stratégia megvalósításában a turisztikai beruházások, az oktatás és szakképzés fejlesztése, a turizmus gazdasági környezetének alakítása, a nemzetközi kapcsolatok ápolása stb. mellett fontos szerep jut a nemzeti szintű turisztikai marketingkommunikációnak, amelynek kidolgozása és megvalósítása a Magyar Turizmus Zrt. feladata. Az NTS alapvető célja a magyar lakosság és az idelátogató turisták életminőségének javítása, amely az alábbi öt pilléren nyugszik: Emberközpontú és hosszú távon jövedelmező fejlődés, A turistafogadás feltételeinek javítása, Attrakciófejlesztés, Emberi erőforrás fejlesztés, Hatékony működési rendszer kialakítása. A Magyar Turizmus Zrt. által összeállított marketingterv a évre határozza meg tevékenységünk konkrét feladatait, és saját, elsősorban marketingkommunikációs eszköztára segítségével a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia, valamint a évi marketingstratégia céljainak megvalósítását szolgálja. A hároméves stratégia megvalósulását különös tekintettel a pénzügyi-gazdasági válság előre nem látható hatásira folyamatosan nyomon követjük, és a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia Monitoring Bizottsága megállapításainak, valamint az aktuális piaci trendeknek megfelelően évente aktualizáljuk. A marketingstratégia iránymutatásul szolgálhat a középtávú tervezéshez a turizmusban érintett vállalkozások és szervezetek számára is. A stratégia alapján összeállított 2010-es marketingterv operatív tevékenységünk bemutatását tartalmazza piaconkénti, illetve turisztikai régiós bontásban is. Marketingstratégiánk és -tervünk közzétételével célunk tevékenységünk átláthatóvá és szolgáltatásközpontúvá tétele a szakmaiság és partnerség jegyében. A 2008-ban megkezdődött pénzügyi-gazdasági világválság a turisztikai kínálatra és keresletre egyaránt negatívan hat: a turisztikai termék- és infrastruktúrafejlesztés lefékeződik, a turisztikai kereslet mérséklődik, az általános bizonytalanság mind a befektetőket, mind a potenciális turistákat óvatosságra kényszeríti. Miközben tehát a korábbinál is élesebb versenyhelyzetben a turisztikai marketingtevékenység kiterjesztésére volna szükség, az erre fordítható források beszűkültek. A Magyar Turizmus Zrt. jelen helyzetben ezért még inkább előtérbe helyezi a turisztikai szakmával való partnerséget, szoros együttműködést. Marketingtervünk összeállításakor, főbb irányainak meghatározásakor figyelembe vettük az elmúlt egy év tapasztalatait. A 2008 őszén készült, évi marketingtervet ezév folyamán már frissítettük, az év közben leszűrt tanulságokat beépítettük tevékenységünkbe és a 2010-es évi munkánk megtervezésekor is figyelembe vettük.

5 Víziónk: 2013-ra Magyarország az új Európa egyik legvonzóbb úti célja lesz, természeti és kulturális vonzerői, valamint turisztikai szolgáltatási mozaikjának komplexitása és újszerű bemutatása révén. A belföldi turizmus súlya a beutazó turizmus bővülése mellett megközelíti az Európai Unió tagországainak átlagát (a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák 60%-a). A belföldi utazások a külföldi utazások komoly alternatívájává válnak a piac minden szegmensében. A belföldi és a beutazó turizmus a gazdaság, a társadalom és a környezet szempontjából egyaránt fenntartható módon fejlődik, hozzájárulva az itt élők és az ide látogatók életminőségének javulásához. Küldetésünk: A Magyar Turizmus Zrt. küldetése, hogy szolgáltatáscentrikus módon hozzájáruljon a hazai turisztikai kínálat piacra viteléhez, és ezáltal elősegítse a Magyarországon realizálódó belföldi és beutazó turizmusból származó bevételek növelését, a folyó fizetési mérleg pozitívumának erősítését. Ezzel igazodva a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiában megfogalmazottakhoz támogatja a magyar gazdaságban újabb munkahelyek létrehozását és fenntartását, hozzájárul a magyar GDP kiegyensúlyozott növekedéséhez, valamint az életminőség javításához. Rövid távú céljainkat az elmúlt évek nemzetközi és magyarországi keresleti és kínálati tendenciáit feltáró elemzésekre alapoztuk, figyelembe véve a tervkészítés során kibontakozott pénzügyi válság minden bizonnyal kedvezőtlen, ám hosszú távon nem látható hatásait. A válság ellenére bízunk abban, hogy a turizmus az életminőség olyan fontos elemévé vált, hogy az európai fogyasztók akár más termékekről, szolgáltatásokról való lemondás árán is igyekeznek megvalósítani utazásaikat. Ugyanakkor számításba vettük, hogy a válság által jelentősen érintett légi közlekedés bizonytalansága és általában a kevésbé költséges utazások iránti kereslet növekedése következtében felértékelődnek a közeli desztinációk, ezért erőforrásainkat, marketingakcióinkat a korábbinál nagyobb mértékben irányítjuk a környező országok felé, kihasználva a történelmikulturális hasonlóságokat és a meglévő szoros társadalmi és gazdasági kapcsolatokat. A válság számos piacon a belföldi turizmus erősödésével járhat, ami a magyarországi beutazó turizmus szempontjából kedvezőtlen, ugyanakkor a magyarországi belföldi turizmus vonzerejének növekedését is eredményezheti. Ezt a folyamatot kívánjuk elősegíteni a források koncentrálását és a nagyobb figyelemfelkeltést lehetővé tevő témaévek által meghatározott belföldi marketingtevékenységünkkel. Víziónk elérését az alábbi konkrét feladatok segítik: Magyarország, mint turisztikai úti cél imázsának építése, erős és egységes Magyarországmárka kialakítása, a magyar turisztikai kínálat piacra jutásának segítése versenysemleges módon, a marketingkommunikáció eszköztárával belföldön és külföldön, a turisztikai iparágon belüli és kívüli, továbbá a regionális és interregionális együttműködések támogatása a turizmusmarketing területén, turisztikai információ biztosítása a belföldi és a Magyarországon tartózkodó külföldi turisták, a potenciális utazók, a döntéshozók, a belföldi és a külföldi turisztikai szakma számára, a lakosság és a szolgáltatók vendégbarát attitűdjének ösztönzése. 5

6 Helyzetelemzés A Turisztikai Világszervezet (UNWTO) július 2-án kiadott World Tourism Barometer című elemzése szerint 2009-ben 4-6%-kal fog csökkeni a nemzetközi turizmus, Európában a világ átlagánál nagyobb mértékű, 5-8%-os visszaesésre számítanak az elemzők. A Tourism Economics az európai beutazó turizmus szintén több mint 5%-os visszaesésére számít 2009-ben. A nemzetközi turistaérkezések száma a legjobb esetben is a 2006-os szintre esik vissza, a 2008-as szint eléréshez pedig legalább két évre lesz szükség a Tourism Economics szerint, ban viszont a korábbi trend feletti növekedés várható. A válság következtében bár a legtöbb háztartás továbbra is fog utazni, utazásaikat azonban általában takarékosság, rövidebb tartózkodási idő, rövidebb távolságok és az árengedmények keresése jellemzi majd. A belföldi turizmus (és a közeli országokba irányuló turizmus) számos európai országban egyelőre tartja magát, ami a vendégforgalmat illeti, de ezeket az utazásokat is csökkenő kiadások jellemzi. Mindenütt jellemző a foglalások minél későbbre halasztása. Az üzleti utazások piaca az egész év folyamán visszaesést mutat majd, párhuzamosan a vállalatok utazásra fordított kiadásainak mérséklésével. A fogyasztói bizalom megrendülése idején a stabil turisztikai márkák kialakítása, a piacok szegmentálása, az innovatív turisztikai termékek és a kreatív, az új kommunikációs technológiákat is használó marketing elengedhetetlen. A Magyar Turizmus Zrt. által végzett szakértői felmérés során többek közt arról is megkérdeztük a turisztikai szakembereket, hogy miként ítélik meg a magyarországi kereskedelmi szálláshelyek forgalmának várható alakulását. Hasonló visszajelzéseket kaptunk, mint amikor a megkérdezettek saját cégére/szervezetére vonatkozóan tettük fel ezt a kérdést. A beutazó forgalom jelenlegi és várható alakulását egyaránt kedvezőtlenebbnek ítélik meg, mint a belföldi forgalomét, továbbá 2010-re optimistábban tekintenek a megkérdezettek, mint 2009-re. A kereskedelmi szálláshelyi vendégéjszakák várható alakulása* 2009/ /2009 Külföldi vendégéjszakák -10,9% -2,8 Belföldi vendégéjszakák -7,3% -2,3 *A szakértők becslésének átlaga. Forrás: Magyar Turizmus Zrt. A megkérdezettek 64,8%-a szerint a beutazó forgalom esetében az üzleti turizmust jobban érinti a válság, mint a szabadidős turizmust. A belföldi turizmus esetében a szabadidős és az üzleti turizmust egyformán súlyosan érinti a válság: A magyarországi turizmus versenyképességét nagyban befolyásolják a turisztikai ágazattól független közgazdasági változók, illetve a vonatkozó jogszabályok. Összességében a évi változások a turisztikai vállalkozások gazdálkodását, jövedelmi helyzetét érintő speciális adószabályok szigorításának irányába mutatnak. Megszűnik számos, a turizmus üzleti forgalmát érintő kedvezmény és adómentesség, miközben életbe lépnek az általános gazdálkodási feltételeket érintő adó- és járulékcsökkentések. A kettő együttes hatását megbecsülni igen nehéz. 6

7 Beutazó és belföldi turizmusunk közös céljai A turisztikai országkép javítása, a turisztikai országmárka építése Magyarország imázsának javítása a kulturális turizmus vonatkozásában különös tekintettel a fesztiválturizmusra. A kulturális turizmus, illetve ezen belül a fesztiválturizmus célú magyarországi utazások számának növelése. A területi koncentráció és a szezonalitás csökkentése. Új, színvonalas szolgáltatások piacra segítése. A szolgáltatásokkal kapcsolatos információk gyors és könnyű elérhetőségének biztosítása. Az MT Zrt. szolgáltató szerepének erősítése, a partnerek számára elérhető csatlakozási lehetőségek számának növelése, tevékenységünk átláthatóvá tétele. A közvetlen, fogyasztókat megcélzó marketingkommunikációs eszközrendszer fejlesztése. A turistainformációs hálózat fejlesztése. Magyarországról szóló média-megjelenések hírértékének növelése. Honlapjaink látogatottságának és az oldalletöltések számának további növelése: az itthon.hu esetében látogatók tekintetében további 50%-kal (évi +280 ezer fő), látogatások tekintetében további 35%-kal (évi +300 ezer látogatás), oldalletöltések tekintetében további 10%-kal (évi +440 ezer oldal). Fogyasztói és szakmai adatbázisaink fejlesztése, mind nagyobb számú fogyasztói online közösség megnyerése. Céljaink a belföldi turizmusban A belföldi utazások presztízsének további növelése. A belföldi utazások számának növelése. A Balaton belföldi vendégforgalmának élénkítése, a szezonalitás csökkentése. A vidéki turisztikai kínálat megismertetése, elsősorban a kulturális turizmus és azon belül is a fesztiválturizmus területén. A vidéki szálláshelyeken a hétközbeni forgalom bővítése. Az üdülési csekk közvetlen turisztikai célú beváltásának ösztönzése. A belföldi vendégforgalom alakulására vonatkozóan három forgatókönyvet vázoltunk fel, szem előtt tartva az előrejelzés bizonytalanságát. egy pesszimista, egy optimista és egy kevésbé derűlátó szcenáriót. Helyzetelemzésünkben részletesen kitérünk a 2010-es évet befolyásoló tényezők előrejelzésének nehézségére, amely indokolttá teszi a különbségtételt. A becslés szerint célunk: A kereskedelmi szálláshelyeket igénybe vevő belföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák számának 0-2%-os növelése a 2009-es bázisévhez képest. A magánszálláshelyeket igénybe vevő belföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák számának 0-3%-os növelése a 2009-es bázisévhez képest. A kereskedelmi szálláshelyek belföldiektől származó bevételeinek 2-4%-os növelése a 2009-es bázisévhez képest. Céljaink a beutazó turizmusban Piaci pozícióink erősítése versenytársainkhoz képest. Küldőországainkból új piaci szegmensek felkutatása és megnyerése. A Balaton újrapozícionálásának folytatása, az aktív, a gyógy- és wellness-turisztikai lehetőségek iránt érdeklődő, új szegmensek megnyerése. A szezonalitás csökkentése a Balaton partján. A vidéki turisztikai kínálat megismertetése, elsősorban a kulturális turizmus területén, és ezen belül a fesztiválturizmus területén. 7

8 A meglévő járatok jobb kihasználtságának elérése, új menetrendszerinti légi járatok beindításának elősegítése fontosabb küldőpiacainkról, A nemzetközi vonzerejű sport- és kulturális rendezvények külföldi látogatószámának növelése. A külföldi vendégforgalom és az abból származó devizabevételek alakulására vonatkozóan a nemzetközi előrejelzések és szakértői felmérésünk tapasztalatai alapján szintén három forgatókönyvet készítettünk. A becslés szerint célunk: A kereskedelmi szálláshelyeket igénybe vevő külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák számának szinten tartása a 2009-es bázisévhez képest. A magánszálláshelyeket igénybe vevő külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák számának 0-5%-os növelése a 2009-es bázisévhez képest. A kereskedelmi szálláshelyek külföldiektől származó bevételeinek 0-2%-os növelése a 2009-es bázisévhez képest. A turizmusból származó devizabevételek 5-8%-os növelése a 2009-es bázisévhez képest. Fesztiválok Éve 2010 A Magyar Turizmus Zrt óta egy-egy téma köré fókuszálja belföldi marketingkommunikációs tevékenységét et a Magyar Turizmus Zrt. a fesztiváloknak, a fesztiválokhoz kötődő turizmusnak szenteli. A kampányév elsősorban belföldre koncentrál, ugyanakkor számos fesztivál, rendezvény a külföldi küldőpiacaink érdeklődésére is számot tarthat. Az MT Zrt. ezért 2010-ben külföldön is nagy hangsúlyt helyez a magyarországi fesztiválok, rendezvények megismertetésére, az egyes piacok sajátosságainak figyelembe vételével. Külpiaci marketingtevékenységünkben azon fesztiválok szervezőivel kiemelten együttműködünk, amelyek maguk is végeznek külföldi marketingkommunikációs tevékenységet, illetve amelyek szerepet játszanak az országimázs formálásában. A kommunikációban a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa Program eseményei kiemelt megjelenést kapnak. A témaév felvezetéseként a Magyar Turizmus Zrt novemberében egy, a fesztiválturizmus aktuális kérdéseit és a évi témaévet bemutató szakmai konferenciát szervez. A témaév programját stratégiai partnerünkkel, az Oktatási és Kulturális Minisztériummal és az érintett szakmai szervezetek közreműködésével állítottuk össze. A témaévet megalapozó kutatások eredményei alapján a Fesztiválok Éve 2010 témaévben a belföldi turizmusban részt vevők és a fesztivállátogatók egyaránt megszólításra kerülnek. A marketingkommunikációban racionális és emocionális üzenetek egyaránt megjelennek. A kereskedelmi és magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számának növelése érdekében a Magyar Turizmus Zrt. a szolgáltatókkal együttműködve országszerte, egész évre kínál szálláskedvezményeket különböző a szolgáltatók által meghatározott kedvezményes csomagajánlatokkal. A szálláshelyi kedvezmények biztosítása mellett arra ösztönözzük a szolgáltatókat, hogy igény és lehetőség szerint fesztiválokhoz kapcsolódó csomagokat biztosítsanak a vendégeknek. Az egyes marketingeszközök a megszólítani kívánt célcsoportoknak megfelelően kerülnek kiválasztásra. A Fesztiválok Éve során alkalmazott marketingeszközök az általánoshoz igazodó arculattal, ám saját szlogennel jelennek meg. A témaév kezdetén bevezetendő arculat ernyőként fogja össze a különböző témákat. Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa Program 2010-ben a németországi Essen és a törökországi Isztambul mellett Pécs városa lesz Európa Kulturális Fővárosa, így a dél-dunántúli megyeszékhely turisztikai kínálatának, programjainak kommunikálása kiemelt figyelmet kap a Fesztiválok Éve során. A program kulturális 8

9 marketingkommunikációját a Hungarofest Kht. koordinálja, a turisztikai marketingkommunikációt pedig az érintett szervezetekkel (a Pécs2010 program menedzsmentközpontjával, a Hungarofest Kht-vel és a helyi TDM-szervezettel) szorosan együttműködve a Magyar Turizmus Zrt. végzi. Egészségturizmus Éve 2011 Kiváló adottságainkat kihasználandó 2011-re az Egészségturizmus Évét hirdettük meg, ezzel folytatva a belföldi témaévek sorát. Az egészségturizmust tágan értelmezzük, hiszen a fogyasztók is komplexen értelmezik az egészség fogalmát: a testi-lelki jóllét eléréséhez és megőrzéséhez szükséges tényezők összességeként. Így a témaév keretén belül nemcsak a gyógyés wellnessturizmus (és azok különböző területei, például a medical wellness) kapnak kitüntetett figyelmet, hanem például az aktív turizmus és a gasztronómia is. Ahogy a korábbi években, ebben az esetben is már a témaévet megelőzően, 2010 tavaszán szakmai egyeztetéseket kezdeményezünk a tág értelemben vett egészségturizmusban érintett szervezetekkel, intézményekkel. Ezzel párhuzamosan elindítjuk a fogyasztók körében végzendő, több lépcsőből álló kutatásainkat is, valamint a szükséges informatikai fejlesztéseket. Az év második felében, a szakmai egyeztetések és a fogyasztói kutatások eredményeire alapozva kidolgozzuk a témaév koncepcióját, arculatát, megfogalmazzuk üzeneteit stb. A témaévek elsősorban a belföldi marketingtevékenység koncentrálását célozzák meg, az egészségturizmus azonban olyan termék, amely számos külföldi küldőpiacunkon is számottevő érdeklődésre tarthat számot. Ebből a megfontolásból a témaév egyes küldőpiacainkra való kiterjesztését is tervezzük. Belföldi marketingkommunikáció 2010-ben A Magyar Turizmus Zrt. márkastratégiája alapján kidolgozott arculatot külföldön 2008-ban, belföldön 2009-ben vezettük be. Az egységes megjelenés, amely az egyes témaévekre is kiterjed, erősíti az országmárkát. Ugyanakkor belföldön, akárcsak külföldön, lehetőséget adunk az egyedi, régiókra jellemző jegyek megjelenítésére is. Belföldi marketingtevékenységünk során az üdülési csekk turisztikai célú felhasználásának ösztönzése 2010-ben is nagy hangsúlyt kap, az üdülési csekk adómentességének megszüntetése azonban új kihívást jelent számunkra. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvánnyal közösen olyan belföldi akciókat kezdeményezünk, amelyek ösztönzik az üdülési csekk turisztikai célú, szálláshelyeken történő beváltását. A belföldi kommunikációban kiemelt termékeink az alábbiak: Eseményturizmus Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa Program Természetes vizeink (Balaton, Fertő-tó, Tisza-tó, folyópartok) Egészségturizmus A kiemelt termékekre fordított hangsúlyos figyelem mellett, lehetőségeinket tekintetbe véve, egyéb termékeik (falusi turizmus, golfturizmus, hivatásturizmus, kempingturizmus, kerékpáros turizmus, kulturális turizmus, lovas turizmus, ökoturizmus, vadász- és horgászturizmus) marketingkommunikációját sem hanyagoljuk el. A belföldi utazók csaknem kétharmada az internetet használva választ magának úti célt, gyűjt turisztikai információt ben honlapjainkat az új Magyarország turisztikai márka arculati 9

10 jegyeinek megfelelően frissítettük, a portálon kínált szolgáltatások körét pedig 2010-ben foglalási rendszerrel bővítjük. A mintegy 25 ezer szolgáltatást (látnivalók, programok, szálláshelyek, egészségturisztikai szolgáltatások, vendéglátás stb.) tartalmazó Nemzeti Turisztikai Adatbázis (NETA) díjmentes megjelenési lehetőséget biztosít valamennyi hazai turisztikai szolgáltató és programgazda számára. Egyes kampányainkhoz így a Fesztiválok Éve számára is, kiemelt termékeinkre vagy célcsoportjainkra fókuszálva önálló honlapokat, microsite-okat hozunk létre. A tematikus év honlapját egész éves, átfogó keresőmarketinggel népszerűsítjük. Az online közösségek, a word-of-mouth marketing erősödésének hatására mind több, tőlünk független, úgymond nem-hivatalos felületen menedzselünk tartalmakat, moderálunk interakciót, kezdeményezünk párbeszédet a közösségek tagjaival, illetve az ilyen felületek felhasználók által generált tartalmait (képek, videók, bejegyzések, értékelések stb.) saját portáljainkba integráljuk. A rendkívüli sebességgel fejlődő mobil tartalomszolgáltatásban szintén tovább erősítjük jelenlétünket, a hazai telekommunikációs szolgáltatók megnyerésével. Mobilportálunk (mobil.itthon.hu) ismertségét innovatív megoldásokkal növeljük. A hirdetéseket témájukban, időben és helyben koncentráltan jelentetjük meg. A források koncentrálása érdekében bővíteni kívánjuk a partnereinkkel közös hirdetések számát. A régiók által is használható kommunikációs ernyőt alakítunk ki. Médiatervünkben részletezett csatornáinkon valósul meg a témaév kommunikációja egységes arculatban. A belföldi lakosság érdeklődését elsősorban BTL csatornákon (együttműködés TV műsorokkal, programajánló, PR cikkek, vezető internetes portálokkal) keresztül kívánjuk felkelteni. A klasszikus ATL (fizetett sajtóhirdetések, bannerek) hirdetéseinkkel konkrét akciókat, ajánlatokat, illetve termékeket népszerűsítünk. Belföldi PR tevékenységünk célja, hogy folyamatosan rendelkezésére állva aktuális és élményszerű háttérinformációkkal támogassuk a belföldi turizmust mind inkább előtérbe helyező nyomtatott és elektronikus sajtó munkáját. Feladatunk, hogy a televíziós és rádiós programajánlók, az utazással foglalkozó cikkek közvetítsék a belföldi turizmusra vonatkozó üzeneteinket. A belföldi újságírói tanulmányutak hatékonyságát úgy növeljük, hogy kiemelt lapcsoportok vezető újságíróit személyre szabott tanulmányútra visszük egy-egy régióba. A belföldi utazóközönség számára a Magyar Turizmus Zrt. központja termékalapú és a Fesztiválok Évét támogató kiadványokat jelentet meg 2010-re is. Ezt kiegészítendő a régiók szolgáltatói ajánlatokat, üdülési csekk elfogadóhelyeket és speciális régiós ajánlatokat bemutató kiadványokat jelentetnek meg. A belföldi turisztikai kiállításokon a régiók 2010-ben a Fesztiválok Évének jegyében alakítják ki standjaikat. A belföldi kiállítások közül legfontosabb, tavaszi Utazás Kiállításon is a Fesztiválok Éve kap prioritást, mind a Magyar Turizmus Zrt. központi standján, mind a régiók megjelenésében. A Contact Center és a Tourinform-hálózat a külföldiekhez hasonlóan a belföldieket is ellátja széleskörű turisztikai információkkal ben továbbra is együttműködünk a MOL-lal, 150 nagy forgalmú töltőállomáson információs pontot működtetünk, amelyek a helyi nevezetességek és 10

11 az adott régióról szóló információ mellett a Fesztiválok Évének ajánlatait is közvetítik a fogyasztók felé. Stratégiánk egyik alappillére a szolgáltatók és a lakosság vendégbarát szemléletének erősítése, hiszen a Magyarországról kialakult képnek meghatározó része a vendégszeretet. Az Önkormányzati Minisztériummal közösen 2010-ben részben a turisztikai szakmában dolgozókat, részben a nagyközönséget megcélzó Vendégbarát Magyarország kommunikációs kampányt folytatunk. A kampány eszközeivel többek közt szeretnénk felhívni a magyar lakosság figyelmét is a turizmus fontosságára, gazdasági hatásaira, illetve a vendégszeretet fontosságára. A bel- és a külföldi marketingkommunikáció során egyaránt kitüntetett szerepe van a válság következtében egyre későbbre tolódott foglalásoknak megfelelő időzítésnek. Külföldi marketingkommunikáció 2010-ben Külpiaci stratégiánkat a gazdasági válság következményeinek figyelembe vételével rugalmasan módosítjuk. Ennek mentén valamint a márkastratégiánknak megfelelő, 2008-ban bevezetett turisztikai arculatunk használatával dolgozunk 2010-ben is. A külpiaci marketingkommunikáció egységes a Magyarország márkát képviselő elemei mellett eszközeinken megjelennek egyedi, küldőpiac-specifikus jegyek is. Nemzetközi, nagy tömegeket elérő, komplex kampányokat folytatunk, továbbá képviseleteink kreativitására és helyi piacismeretére alapozva alkalmazzuk a niche- és gerillamarketing meghökkentő, szokatlan, újszerű eszközeit is, végezetül kihasználjuk a mind nagyobb szerepet kapó közösségi marketing eszközeit. Külföldre irányuló marketingtevékenységünkben piaconként eltérő hangsúllyal és pozicionálással, változatlanul kiemelt termékeinkre és desztinációinkra koncentrálunk, kiegészítve Pécs mint Európa Kulturális Fővárosa 2010-ben kiemelt kommunikációjával, valamint a Fesztiválok Éve kiterjesztésével releváns piacainkon: Budapest és környéke Balaton Hivatásturizmus Egészségturizmus Kulturális turizmus A kiemelt termékek mellett a küldőpiacok érdeklődését kiváltó egyéb turisztikai termékekre (eseményturizmus, különös tekintettel a Pécs2010 Programra, falusi turizmus, golfturizmus, kempingturizmus, kerékpáros turizmus, lovas turizmus, ökoturizmus, vadász- és horgászturizmus) is nagy figyelmet fordítunk lehetőségeink függvényében. Tekintettel a gazdasági válság elhúzódó hatásaira, a távolabbi piacainkon 2010-ben mérsékeltebb, fenntartó jellegű marketingtevékenységet folytatunk. Ezeken a piacokon a költséghatékony V4- es együttműködéseket részesítjük előnyben. A magyar beutazó forgalom élénkítésében kulcsszerepet játszó légitársaságokkal való együttműködés eszköze továbbra is az önkormányzatokkal, turisztikai szolgáltatókkal közösen finanszírozott Légi Marketing Alap, amelynek forrásaira meghatározott szempontok alapján pályázhatnak a légitársaságok. Az Alap forrásai 2010-ben jelentősen korlátozottabbak, mint ben. 11

12 Az információtechnológia fejlődése, többek közt a web2.0 elterjedése óriási hatással van a turisztikai szektorra, mind a látogatók, mind az őket kiszolgálni vágyó szolgáltatók szempontjából. Erősödik az igény arra is, hogy az utazási benyomások szerzésétől kezdve, a tényszerű információszerzésen, egyéni vélemények böngészésén, utazási döntéshozáson keresztül, a valós-idejű élménymegosztásig, majd a későbbi visszacsatolásig mindent egy helyen tehessük meg. Mindezen kihívásoknak megfelelve 2010-ben végére érünk a világ 28 országában 23 nyelven üzemeltetett honlapok integrálásának. Így az új Magyarország turisztikai márka arculatának alapján fejeződik be valamennyi honlap egységesítése, amelynek során az egyes piacokra jellemző egyedi igényeket is figyelembe vesszük, továbbá mind a fentieken, mind a tematizált honlapokon szállásfoglalási rendszert teszünk elérhetővé. Mind az elkészülő egységes portálunkat, mind a Fesztiválok Éve honlapját komplex online hírveréssel vezetjük be, kihasználva az online közösségekben, a gerillamarketingben, az új típusú tartalomszolgáltatásban rejlő lehetőségeket. Az általános imázshirdetések esetében a klasszikus ATL (televízió, rádió, online, sajtó vagy kültéri) reklámokat 2010-ben is alkalmazzuk kiemelt kampányaink részeként a számunkra legfontosabb küldőpiacokon. Az imázshirdetések mellett konkrét szolgáltatói ajánlatokat tartalmazó hirdetéseket is megjelentetünk. Emellett egyre nagyobb hangsúlyt kap az elektronikus felületeken való megjelenés és más BTL eszközök használata. A szokatlan médiumok használatával, kreatív megoldások alkalmazásával támogatjuk a Magyarország-márka építését. A nemzetközi szakmai, illetve újságírói tanulmányutak szervezése a korábbi éveknek megfelelően kiemelt promóciós eszköz marad. A klasszikus study túra elemek szerepeltetése mellett arra törekszünk, hogy a meghívottak ne csupán passzív szemlélői, hanem aktív részesei is legyenek a tanulmányutaknak, ezért számukra számos interjút szervezünk ben a study túrák fókuszában is az eseményturizmus áll ben megőrizzük az előző évben racionalizálásra került kiadványstruktúrát. Kevesebb fajta, de egységes arculatú és magasabb példányszámban terjesztett kiadványunk lesz. A gazdasági válságra reagálva a kiállításokon való megjelenést erőteljesen csökkentettük, és kizárólag azokon a nagyközönségi és szakmai vásárokon veszünk részt 2010-ben, amelyeken a hazai szolgáltatók is kiemelten fontosnak tartják a megjelenést. A 9 központi szervezésű kiállítás mellett a külképviseletek 19 épített standos képviseleti és 28 mobil installációs vásári megjelenést szerveznek. Központi kiállításainkon az első félévben a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa Program kiemelt promóciót kap standjainkon. A külföldi turisták számára az utazás tervezéséhez általános turisztikai információval szolgál többnyelvű honlapcsaládunk, külképviseleteinken és az általuk külföldi nagyközönségi rendezvényeken, vásárokon terjesztett kiadványaink. Emellett képviseleteink személyes, telefonos, illetve írásbeli tájékoztatást is adnak, valamint külföldről is a hét minden napján, egész nap hét országból díjmentesen hívható budapesti központi információs szolgálatunk, a Contact Center. Az itt tartózkodó külföldi turisták számára fontos információforrás továbbá a 144 irodából álló Tourinform-hálózat ben a hálózat ismertségének további növelését, a turisták maximális kiszolgálását, a Tourinform irodák emberközeli, személyes hangvételének hangsúlyozását tűzzük ki célul. 12

13 Együttműködésünk a turisztikai szakmával A gazdasági válság következtében a korábbinál is nehezebb körülmények között dolgozva a Magyar Turizmus Zrt. különös figyelmet fordít a turisztikai szakmával történő együttműködésre. Központi, regionális és külképviseleti kampányaink, akcióink stb. során egyaránt számítunk az érintett turisztikai vállalkozások, szövetségek, szervezetek szakmai tapasztalataira és aktív együttműködésére. 13

14 1. Bevezető A Magyar Turizmus Zrt. által összeállított marketingterv a 2013-ig lefektetett Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiával (NTS) összhangban kidolgozott, a időszakra szóló marketingstratégián alapul, és a évre határozza meg konkrét feladatainkat. A marketingstratégia és -terv egyaránt saját, marketingkommunikációs eszköztára segítségével a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia céljainak megvalósítását szolgálja. Az NTS alapvető célja a magyar lakosság és az idelátogató turisták életminőségének javítása, amely az alábbi öt pilléren nyugszik: Emberközpontú és hosszú távon jövedelmező fejlődés, A turistafogadás feltételeinek javítása, Attrakciófejlesztés, Emberi erőforrás fejlesztés, Hatékony működési rendszer kialakítása. A hároméves marketingstratégia megvalósulását különös tekintettel a pénzügyi-gazdasági válság előre nem látható hatásaira folyamatosan nyomon követjük, és a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia Monitoring Bizottsága megállapításainak, valamint az aktuális piaci trendeknek megfelelően évente aktualizáljuk. A marketingstratégia a középtávú tervezéshez a Magyar Turizmus Zrt. mellett a turizmusban érintett vállalkozások és szervezetek számára is iránymutatásul szolgálhat. A stratégia alapján összeállított 2010-es marketingterv operatív tevékenységünk bemutatását tartalmazza piaconkénti, illetve turisztikai régiós bontásban is. Utóbbival azt kívánjuk segíteni, hogy a évi kampányainkról, akcióinkról, illetve az ezekhez történő csatlakozási lehetőségekről időben és részletesen tájékozódhasson a turisztikai szakma. Célunk tevékenységünk átláthatóvá és szolgáltatásközpontúvá tétele a szakmaiság és partnerség jegyében. A 2008-ban megkezdődött pénzügyi-gazdasági világválság a turisztikai kínálatra és keresletre egyaránt negatívan hat: a turisztikai termék- és infrastruktúrafejlesztés lefékeződik, a turisztikai kereslet mérséklődik, az általános bizonytalanság mind a befektetőket, mind a potenciális turistákat óvatosságra kényszeríti. Miközben tehát a korábbinál is élesebb versenyhelyzetben a turisztikai marketingtevékenység kiterjesztésére volna szükség, az erre fordítható források beszűkültek. A Magyar Turizmus Zrt. jelen helyzetben ezért még inkább előtérbe helyezi a turisztikai szakmával való partnerséget, szoros együttműködést. Marketingtervünk összeállításakor, főbb irányainak meghatározásakor figyelembe vettük az elmúlt egy év tapasztalatait. A 2008 őszén készült, évi marketingtervet ezév folyamán már frissítettük, az év közben leszűrt tanulságokat beépítettük tevékenységünkbe és a 2010-es évi munkánk megtervezésekor is figyelembe vettük. Víziónk: 2013-ra Magyarország az új Európa egyik legvonzóbb úti célja lesz, természeti és kulturális vonzerői, valamint turisztikai szolgáltatási mozaikjának komplexitása és újszerű bemutatása révén. A belföldi turizmus súlya a beutazó turizmus bővülése mellett megközelíti az Európai Unió tagországainak átlagát (a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák 60%-a). A belföldi utazások a külföldi utazások komoly alternatívájává válnak a piac minden szegmensében. A belföldi és a beutazó turizmus a gazdaság, a társadalom és a környezet szempontjából egyaránt fenntartható módon fejlődik, hozzájárulva az itt élők és az ide látogatók életminőségének javulásához. 14

15 Küldetésünk: A Magyar Turizmus Zrt. küldetése, hogy szolgáltatáscentrikus módon hozzájáruljon a hazai turisztikai kínálat piacra viteléhez, és ezáltal elősegítse a Magyarországon realizálódó belföldi és beutazó turizmusból származó bevételek növelését, a folyó fizetési mérleg pozitívumának erősítését. Ezzel igazodva a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiában megfogalmazottakhoz támogatja a magyar gazdaságban újabb munkahelyek létrehozását és fenntartását, hozzájárul a magyar GDP kiegyensúlyozott növekedéséhez, valamint az életminőség javításához. Víziónk elérését az alábbi konkrét feladatok segítik: Magyarország mint turisztikai úti cél arculatépítése, egységes és erős Magyarország-márka kialakítása, a turisztikai országkép további javítása, ismertségének növelése belföldön és külföldön, a magyar turisztikai kínálat piacra jutásának segítése versenysemleges módon, a marketingkommunikáció eszköztárával belföldön és külföldön, a turisztikai iparágon belüli és kívüli, továbbá a regionális és interregionális együttműködések támogatása a turizmusmarketing területén, turisztikai információ biztosítása a belföldi és a Magyarországon tartózkodó külföldi turisták, a potenciális utazók, a döntéshozók, a belföldi és a külföldi turisztikai szakma számára, a lakosság és a szolgáltatók vendégbarát attitűdjének ösztönzése. Víziónk valóra váltását, küldetésünk teljesítését rugalmas, a piaci viszonyoknak megfelelő szervezeti struktúra keretei között végezzük. A Magyar Turizmus Zrt. feladatait a központi egységeken kívül a belföldi hálózatát alkotó kilenc regionális marketing igazgatóság, 20 külföldi képviselete és a Magyar Turizmus Zrt.-vel névhasználati szerződésben álló, 144 tagot számláló Tourinform-hálózat segítségével látja el. 15

16 2. Helyzetelemzés A Magyar Turizmus Zrt évi középtávú marketingstratégiája megalapozásaképpen 2009 őszén részletes helyzetelemzést készített a világ, Európa és Magyarország turizmusának legfontosabb adatairól, tendenciáiról keresleti és kínálati szempontból egyaránt. Az elemzés elkészítésekor már figyelembe vettük a gazdasági válság következtében várható legfontosabb változásokat is, amelyek iránya lényegében nem változott, az előrejelzések azonban 2008 végéhez, illetve 2009 elejéhez képest pesszimistábbak, a negatív tendenciák mélyebbnek és hosszabb távra kihatónak látszanak, mint akkor. A gazdasági helyzet változékonysága, az adatok hónapról hónapra történő ingadozása miatt a nagy nemzetközi szervezetek, így a Turisztikai Világszervezet is csak igen óvatos becsléseket ad, fenntartva a jogot azok felülvizsgálatára. A marketingstratégiában szereplő helyzetelemzés hosszú távú tendenciákra vonatkozó megállapításait egyelőre nem látjuk szükségesnek felülírni, 1 rövidtávon azonban mindenképpen megváltozni látszanak a fogyasztók utazási szokásai. A legfontosabb változásokat az alábbiakban foglaljuk össze Nemzetközi trendek 2 A Turisztikai Világszervezet (UNWTO) adatai szerint 2008-ban A nemzetközi érkezések száma elérte a 922 milliót, ami 18 millióval haladja meg a évi eredményeket, és 1,9%-os növekedésnek felel meg. A nemzetközi turizmusból származó bevételek 944 milliárd dollárt, azaz 642 milliárd eurót tettek ki, ami 1,8%-os növekedést jelent. A nemzetközi turistaérkezések számát és a bevételeket jellemző növekedés az év első felében regisztrált pozitív eredménynek köszönhető, a második félévben, és különösen az év utolsó négy hónapjában a kibontakozó gazdasági válság hatásai a turizmusban is megmutatkoztak. A legfontosabb turisztikai desztinációk, illetve küldőpiacok köre lényegében nem változott. Magyarország az érkezések számát tekintve a 26., a bevételek összegét tekintve a 39. helyen állt. A rendkívül bizonytalan világgazdasági helyzet (pénzügyi válság, élelmiszer- és olajáremelkedés, majd -növekedés a valutaárfolyamok hirtelen ingadozása) következtében mind a fogyasztók, mind a vállalkozások bizalma megrendült, ami a jelenlegi globális gazdasági recesszióhoz vezetett mindez tükröződik abban, hogy a turisztikai kereslet növekedése jelentős mértékben lelassult az elmúlt évben második félévében a korábbi növekedés megtorpant, és a nemzetközi érkezések száma kismértékben csökkent az előző évhez képest 2009-ben ez a trend súlyosbodott: 2009 első négy hónapjában a nemzetközi turistaérkezések száma 8,4%-kal esett vissza. A IATA (Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség) adatai szerint január-májusban 8%-kal esett vissza az utasforgalom. A Deloitte adatai szerint az európai szállodák foglaltsága január-áprilisban 6,4 százalékponttal, az egy kiadható szobára jutó árbevétel (RevPAR, dollárban számítva) 32,7%- kal esett vissza. Európában a válság jelei a fentieknél erősebben mutatkoznak: január-áprilisban a világ átlagát meghaladó mértékben, 10,4%-kal csökkent a nemzetközi turistaérkezések száma. Az Európa nemzeti turisztikai hivatalait tömörítő ETC adatai szerint: 1 A évi marketingstratégia a Magyar Turizmus Zrt. szakmai oldalairól letölthető. 2 Források: United Nations World Tourism Organization, European Travel Commission: European Tourism in 2009 Trends and Prospects, Q2/2009, Központi Statisztikai Hivatal, Magyar Turizmus Zrt. 16

17 2009 második félévébe lépve növekvő optimizmus tapasztalható, amely azonban lehet, hogy elhamarkodott: a fejlett világ termelése továbbra is csökken. Az európai desztinációkba irányuló forgalom nem éri el a 2008-as szintet. 19 ország első (három-öt havi) adatait vizsgálva Szerbia kivételével mindenütt visszaesés látható, tíz ország esetében a csökkenés mértéke 10%-nál is nagyobb. Megjegyezzük azonban, hogy a viszonyítási alap, vagyis 2008 első félévének statisztikái kimagaslóan jók voltak. Valamennyi fontos európai küldőpiacon csökkentek a kiutazásokra fordított kiadások, többékevésbé a kiutazások számához hasonló ütemben. Nagy-Britannia esetében tapasztalták a legnagyobb visszaesést, míg Olaszország és Németország esetében a legkisebbet. Az Európán kívüli küldőpiacokon is hasonló tendencia figyelhető meg: az év első négy-hat hónapjában egyetlen tengerentúli piacon sem nőttek a kiutazásra fordított költségek. Az Eurostat felmérése szerint a szálloda-vendéglátás és a közlekedés szektorban a korábbinál kissé kevésbé negatívak a várakozások. Az átrendeződés a rövidebb távolságra történő utazások javára és a gyengébb euró feltehetőleg kissé megerősíti az Európán belüli piacot. A Tourism Economics az európai beutazó turizmus több mint 5%-os visszaesésére számít 2009-ben. A nemzetközi turistaérkezések száma a legjobb esetben is a 2006-os szintre esik vissza, a 2008-as szint eléréshez pedig legalább két évre lesz szükség a Tourism Economics szerint, ban viszont a korábbi trend feletti növekedés várható. A Turisztikai Világszervezet becslése szerint 2009-ben 4-6%-kal fog csökkeni a nemzetközi turizmus, Európában a világ átlagánál nagyobb mértékű, 5-8%-os visszaesésre számítanak az elemzők. A fenti előrejelzések a H1N1 vírus elterjedése előtt születtek. A világjárvány hatását nehéz felmérni, de ha súlyosbodik a járvány, az komoly kihatással lesz a turizmusra is. Ha a járványt sikerül is kordában tartani, a gazdasági válság miatti munkanélküliség és a fogyasztói bizalom megrendülése továbbra is visszafogja a keresletet. A legtöbb háztartás továbbra is fog utazni, utazásaikat azonban általában rövidebb tartózkodási idő, rövidebb távolságok és az árengedmények keresése jellemzi. A szabadidős utazások piacán a második-harmadik utazások jobban érintettek, mint az ún. főutazások, és a távolabbi desztinációba tett utazások száma csökken a közeli desztinációk javára. (Utóbbi tendencia azonban változhat, főleg az európaiak esetében, hiszen az utazás költségét leszámítva a távolabbi desztinációk olcsóbbak lehetnek. A távolabbi úti célok felé létrehozott low-cost járatok szintén ezt a fordulatot erősítik.) A belföldi turizmus (és a közeli országokba irányuló turizmus) számos európai országban egyelőre tartja magát, ami a vendégforgalmat illeti, de ezeket az utazásokat is csökkenő kiadások jellemzi. A turisták olcsóbb szállást, éttermet és látnivalókat választanak. Népszerű az önellátás és a barátok, rokonok meglátogatása, a VFR turizmus. A városlátogatások és az egyéb rövid utazások azonban az átlagosnál jobban megszenvedik a válságot. Mindenütt jellemző a foglalások minél későbbre halasztása. Az üzleti utazások piaca továbbra is drasztikus visszaesést mutat, a vállalatok utazásra fordított kiadásainak mérséklésé miatt. Jellemző, hogy több rövidebb utazást összevonnak, illetve hogy a luxus szolgáltatások helyett a hatékonyságra és a jó kiszolgálásra helyezik a hangsúlyt. Az üzleti vállalkozások takarékossági intézkedési és a fogyasztók csökkenő szabadon elkölthető jövedelmei miatt az ár-érték arány szerepe még nagyobb, és az egyéni igényekre szabott, egyedi termékek, a rugalmasság jelentősége tovább nő. A fogyasztói bizalom megrendülése idején a stabil turisztikai márkák kialakítása, a piacok szegmentálása, az innovatív turisztikai termékek és a kreatív, az új kommunikációs technológiákat is használó marketing elengedhetetlen. 17

18 2.2. Magyarország turizmusának alakulása A évi közgazdasági környezet alakulása A magyarországi turizmus versenyképességét nagyban befolyásolják a turisztikai ágazattól független közgazdasági változók, illetve a vonatkozó jogszabályok. Utóbbiak terén lényeges, általában 2010-től érvényes változások történtek 2009-ben. Az alábbiakban a turizmus szempontjából leglényegesebb változásokat soroljuk fel: A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatások általános forgalmi adókulcsa: 18%, A természetbeni juttatások (üdülési csekk, étkezési utalványok) adóztatása, A falusi szállásadásból származó bevétel adóztatása, A borravaló, felszolgálási díj adóztatása, Jövedéki adózás változása, Reprezentáció, üzleti ajándék adóztatása. Összességében a évi változások a turisztikai vállalkozások gazdálkodását, jövedelmi helyzetét érintő speciális adószabályok szigorításának irányába mutatnak. Megszűnik számos, a turizmus üzleti forgalmát érintő kedvezmény és adómentesség, miközben életbe lépnek az általános gazdálkodási feltételeket érintő adó- és járulékcsökkentések. A kettő együttes hatását megbecsülni igen nehéz A belföldi turizmus tendenciái Jelenleg a magyar lakosság négytizede vesz részt a turizmusban, legtöbben a fővárosból és a vidéki nagyvárosokból kelnek útra. A belföldi utazások közel felében az utazók rokonaikat, barátaikat keresik fel. A második legfontosabb motiváció a szórakozás, pihenés (23,6%), jelentős továbbá az egészségturizmus szerepe. Magyarországon tízből hét belföldi utazó személygépkocsival utazik, de az autóbusz és a vasút részesedése sem elhanyagolható. Megfigyelhető a magasabb minőségű szolgáltatások, szálláshelyek iránti kereslet bővülése, ugyanakkor továbbra is népszerűek az ingyenes szálláshelyek, így a rokonok, barátok által kínált elszállásolás és a saját nyaralók, üdülők is, nő továbbá a fizetős magánszálláshelyek iránti kereslet. Belföldi turizmusunkat is erős, de csökkenő szezonalitás, a főszezonon kívüli időszak növekvő népszerűsége jellemzi. Az utazók döntő többsége saját maga szervezi utazását. A belföldi turizmus a beutazóénál kevésbé erős területi, ugyanakkor erősebb időbeli koncentrációt mutat. A turisztikai információgyűjtésben az internet növekvő szerepe mellett a nyomtatott információk továbbra is fontos szerepet töltenek be akárcsak a szájreklám. A lakosság egyötöde rendelkezik üdülési csekkel. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány adatai szerint 2008-ban 35 milliárd forint értékben váltottak be üdülési csekket a különböző szolgáltatóknál, ebből 21 milliárd forint értékben (+28,2%) a kereskedelmi szálláshelyeknél. Utóbbiak közül a szállodák (14 milliárd forint), a panziók (5 milliárd forint) és az üdülőházak (egymilliárd forint) jelentősége emelkedik ki. Az elmúlt években az üdülési csekk mind a kibocsátott értéket, mind a felhasználók számát tekintve dinamikus növekedést mutatott, ami pozitívan befolyásolta a belföldi turizmus alakulását. Az üdülési csekkel igénybe vehető szolgáltatások köre évről évre bővül, ennek ellenére a beváltott üdülési csekkek értékét tekintve az MNÜA adatai szerint továbbra is a szálláshely-szolgáltatás tölti be a vezető szerepet. 18

19 A belföldi turizmus alakulása 2008/2009-ben 2008-ban összességében folytatódott a belföldi turizmus bővülésének évek óta megfigyelhető tendenciája, bár az elmúlt évet hullámzás jellemezte. A kereskedelmi szálláshelyeken 4,1 millió vendég közel 10,0 millió vendégéjszakát töltött el, ami 2,8, illetve 0,1%-kal haladta meg az előző évi eredményeket. A belföldi turizmus jelentősége erősödött, 2008-ban a hazai utazók generálták a vendégéjszakák 49,9%-át. Az átlagos tartózkodási idő 2,4 éjszaka volt, ami csökkent az előző évhez képest. A kereskedelmi szálláshelyek mellett a magánszálláshelyeken 2008-ban 684 ezer belföldi vendéget (+5,2%) és több mint 2,5 millió vendégéjszakát (+2,9%) regisztráltak. A magánszálláshelyeken a belföldi vendégforgalom aránya még magasabb, a vendégéjszakák közel kétharmadát a hazai utazók adják. Az átlagos tartózkodási idő 3,7 éjszaka volt első hét hónapjában a belföldi vendégek száma 6,7%-kal, míg a belföldi vendégéjszakák száma 7,3%-kal, a külföldi vendégforgalomnál kisebb mértékben esett vissza. A belföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje 2,4 nap volt, a kereskedelmi szálláshelyeken közel 2,2 millió belföldi vendéget és 5,2 millió belföldi vendégéjszakát regisztráltak. A szállodákban a belföldi vendégek száma 7,7%-kal, a belföldi vendégéjszakák száma 8,5%-kal csökkent. A belföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma ugyanakkor az ötcsillagos kategóriában jelentősen, 23,1%-kal bővült, bár a bázis relatíve alacsony. A négycsillagos kategóriában is (2,0%-kal) emelkedett a belföldi vendégéjszakák száma. A belföldiektől származó szállásdíj-bevétel 5,0%-kal csökkent. A belföldi vendégforgalom a beutazó vendégforgalomnál kevésbé koncentrált. Az elemzett időszakban a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött belföldi vendégéjszakák 26,7%-át regisztrálták a Balaton régióban, emellett a következő régiók részesedése is magas arányokat mutat: Budapest- Közép-Dunavidék (13,8%), Észak-Alföld (11,9%) és Észak-Magyarország (11,7%). A három legnépszerűbb régió együttes részesedése 52,4% volt az első hét hónapban. A vendégéjszakák számának alakulását a turisztikai régiókban az alábbi táblázatban foglaltuk össze. A belföldi forgalomban a Balaton és a Budapest-Közép-Dunavidék régió szenvedte el a legnagyobb veszteséget. Növekedést a Közép-Dunántúlon regisztráltak. A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái turisztikai régiók szerint, január-július* Összesen Külföldi Belföldi / / /2008 éjszaka % éjszaka éjszaka % éjszaka éjszaka % éjszaka Balaton , , , Budapest- Közép- Dunavidék , , , Dél-Alföld , , , Dél- Dunántúl , , , Észak- Alföld , , , Észak- Magyarorsz ág , , , Közép- Dunántúl , , , Nyugat- Dunántúl , , , Tisza-tó , , , Összesen , , , *Az abszolút értékes változásokban az eltérések a kerekítésekből adódnak. Forrás: KSH előzetes adatok 19

20 Lengyelország Románia Csehország Oroszország Norvégia Horvátország Törökország Szlovákia Kína Hollandia Írország Bulgária Nagy-Britannia Kanada Belgium Ukrajna Franciaország Szerbia Svájc Finnország Ausztria Izrael Spanyolország Japán USA Olaszország Belföld Németország január-júliusban a gyógyszállodák vendégeinek 59,2%-a, vendégéjszakáinak 48,4%-a származott a belföldi vendégektől. A wellness-szállodákban a vizsgált időszakban a belföldi forgalom volt a meghatározó: a vendégek 79,4%-a, a vendégéjszakák 75,3%-a belföldről származott. A gyógyszállodákban 10,4%-kal csökkent, a wellness-szállodákban a korábbiaknál lassabb ütemben, 0,3%-kal nőtt a belföldi vendégéjszakák száma A beutazó turizmus tendenciái Az elmúlt években az egy-három éjszakára és az ennél hosszabb időre Magyarországra látogatók száma és aránya egyaránt folyamatosan csökkent. A legtöbb látogató a július-szeptemberi és a tavaszi időszakban keresi fel hazánkat. A látogatók körülbelül 30%-a érkezik turisztikai céllal, ezen belül a szabadidős turizmus dominál. A turisztikai céllal érkező látogatók körében a kereskedelmi és fizetős magánszálláshelyek mellett népszerűek az egyéb szálláshelyek, így a rokonok, barátok által kínált elszállásolás és a saját ingatlanok is. Utazásaikat erős, de csökkenő szezonalitás jellemzi. A legfontosabb motivációk: üdülés, hivatásturizmus, városlátogatás és egészségturizmus. Küldőpiacaink közül nő a közeli és szomszédos országok szerepe A vendégéjszakák számának változása 2008/ Forrás: KSH A legfontosabb küldőországok köre nem, de rangsora változik. 20

Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010. Budapest, 2009. október 28.

Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010. Budapest, 2009. október 28. Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010 Budapest, 2009. október 28. Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló. 4 1 Bevezető 14 2 Helyzetelemzés 16 2.1 Nemzetközi trendek... 16 2.2 Magyarország turizmusának

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január február 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 2014 februárjában a kereskedelmi

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20. A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. június 20. Adatforrásaink UN WORLD TOURISM ORGANIZATION IMF, CIA World FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL COMMISSON

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal végleges

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Készítette a Magyar Turizmus Rt. a A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Budapest, 2003. február hó A világ turizmusának forgalma 2002-ben Magyar Turizmus Rt. A Turisztikai Világszervezet

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január augusztus. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január augusztus. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január augusztus 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. február 27. Felhasznált források UN WORLD TOURISM ORGANIZATION OECD, CIA FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Magyar Turizmus Zrt. 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1)488-87 Fax: (6-1)488-86 E-mail: htbudapest@hungarytourism.hu www.itthon.hu Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Az észak-európai

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1 2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai szerint 2013 júniusában a kereskedelmi

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Itthon Végleges adatokkal. Turizmus. otthon van. Magyarországon.

Itthon Végleges adatokkal. Turizmus. otthon van. Magyarországon. Itthon otthon van Turizmus Magyarországon 2007 Végleges adatokkal www.itthon.hu Turizmus Összefoglaló adatok 1 A magyarországi turizmus főbb mutatói *Zárójelben a szállodák vendégforgalmi adatai. 2006

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján Budapest, 2017. március 10. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2016-ban 1 A magyar lakosság

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma MAGYAR TURIZMUS ZRT. Kutatási Csoport 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1) 488-871 Fax: (6-1) 488-8711 E-mail: kutatas@itthon.hu www.itthon.hu A TISZA-TÓ RÉGIÓ KÜLDŐPIACAI ÉSZAK-EURÓPA Az

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR FEJLŐDÉSE KÖZÖTT

A MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR FEJLŐDÉSE KÖZÖTT A MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA ORSZÁGOSAN 2008 2010 2012 2013 2017 2018 2018/2008 2018/2012 2018/2013 2018/2017 Szobaszám (db) 50 669 54

Részletesebben

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI A MAGYAR LAKOSSÁG 2006. ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI dr. Galla Gábor, vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2006. június 7. STABILAN NÖVEKVŐ BELFÖLDI KERESLET 2005-BEN MINDEN KORÁBBINÁL TÖBB BELFÖLDI

Részletesebben

A turizmus aktuális kérdései Magyarországon

A turizmus aktuális kérdései Magyarországon A turizmus aktuális kérdései Magyarországon Dr. Niklai Ákos alelnök, KEP elnök, Magyar Turizmus Zrt. II. Társadalmi Párbeszéd Fórum Közép-Európai Club Pannonia Közhasznú Egyesület Budapest, 2009. október

Részletesebben

A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT

A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA A BALATONI RÉGIÓBAN 2008 2012 2013 2017 Szobaszám (db) 12 550 12 311 12 760 12 810 13 463 12 646 100,8%

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely Országos Tourinform Találkozó Horváth Gergely Magyar Turizmus Zrt. Budapest, VAM Design Center, 2011. május 11. Szakmai találkozó és párbeszéd 143 Tourinform Fenntartók, önkormányzatok TDM-ek Magyar Turizmus

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről Összefoglaló - Az STR riport adatai szerint 2011-ben világviszonylatban Ausztrália & Óceánia, Délkelet- Ázsia és Dél-Amerika szállodái

Részletesebben

SAJTÓANYAG A ES ÉVEKET FELÖLELŐ NEMZETI TURISZTIKAI MARKETINGSTRATÉGIA ÉS A ÉVI MARKETINGTERV. Budapest, október 29.

SAJTÓANYAG A ES ÉVEKET FELÖLELŐ NEMZETI TURISZTIKAI MARKETINGSTRATÉGIA ÉS A ÉVI MARKETINGTERV. Budapest, október 29. Budapest, 2009. október 29. SAJTÓANYAG A 2010-2012-ES ÉVEKET FELÖLELŐ NEMZETI TURISZTIKAI MARKETINGSTRATÉGIA ÉS A 2010. ÉVI MARKETINGTERV A 2010-2012-ES ÉVEKET FELÖLELŐ MARKETINGSTRATÉGIA... 2 A MAGYAR

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag 1. A turizmus jelentősége Magyarországon a megye jelentősége Magyarország turizmusában 2. A kereskedelmi szálláshelyek forgalma Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma 2016. június 1. 1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai

Részletesebben

A magyar lakosság évi utazási szokásai VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ. Magyar Turizmus Rt.

A magyar lakosság évi utazási szokásai VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ. Magyar Turizmus Rt. A magyar lakosság 2004. évi utazási szokásai 2005 VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ www.itthon.hu Magyar Turizmus Rt. www.hungary.com A magyar lakosság utazási szokásairól a Magyar Turizmus Rt. éves gyakorisággal végez

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon

Turizmus. Magyarországon Turizmus www.itthon.hu előzetes adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2010) Európa (502,8; +6,0%) Afrika (49,8; 0,0%) Amerika (156,2; +4,2%) Ázsia (216,0; +5,6%)

Részletesebben

Veszprémi Turisztikai Konferencia 2008. április 11.

Veszprémi Turisztikai Konferencia 2008. április 11. Veszprémi Turisztikai Konferencia 2008. április 11. Újvári Ágnes Magyar Turizmus ZRt.- Hálózati Igazgató Előadás tematikája 2008. évi marketingmunkánk hangsúlyai Beutazó turizmusunk 2008. trendjei Legfőbb

Részletesebben

Turizmus Magyarországon 2012

Turizmus Magyarországon 2012 MInden élménnyel több leszel itthon.hu Turizmus előzetes adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2011) Európa (534,8; +3,3%) Afrika (52,3; 6,2%) Amerika (162,1;

Részletesebben

Franciaország. Marketingterv

Franciaország. Marketingterv Franciaország Marketingterv 2009 Franciaország Marketingterv 2009 Franciaország a harmadik legfontosabb európai küldőpiac. A franciák külföldi utazásainak száma 2007-ben 6%-kal növekedett, a szabadidős

Részletesebben

A turisztikai és kulturális szektor kapcsolódási pontjai és marketinglehetőségei

A turisztikai és kulturális szektor kapcsolódási pontjai és marketinglehetőségei A turisztikai és kulturális szektor kapcsolódási pontjai és marketinglehetőségei Kincses Márk marketing stratégiai titkár Magyar Turizmus Zrt. Budapest, Corvinus Egyetem 2011. május 24. Kitekintés 2010,

Részletesebben

Dél-Alföld. Marketingterv. www.pusztaregion.hu

Dél-Alföld. Marketingterv. www.pusztaregion.hu Dél-Alföld Marketingterv 2009 Dél-Alföld Marketingterv 2009 A régióban Gyula, Szeged, Kecskemét, Kiskunmajsa, Orosháza és Békéscsaba a kereskedelmi szálláshelyeken legtöbb belföldi vendégéjszakát regisztráló

Részletesebben

A Magyar Turizmus Zrt. eszközei a 2011-es egészségturizmus tematikus évvel kapcsolatosan

A Magyar Turizmus Zrt. eszközei a 2011-es egészségturizmus tematikus évvel kapcsolatosan A Magyar Turizmus Zrt. eszközei a 2011-es egészségturizmus tematikus évvel kapcsolatosan Dr. Niklai Ákos, elnök, Magyar Turizmus Zrt. Hévíz, 2009. november 20. Vízben (is) jók vagyunk! Érveink az egészségturizmus

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag 1. A turizmus jelentősége Magyarországon a megye jelentősége Magyarország turizmusában 2. A szálláshelyek forgalma

Részletesebben

MInden élménnyel több leszel

MInden élménnyel több leszel MInden élménnyel több leszel Turizmus ELŐZETES adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2012) Európa (562,8; +5,4%) Afrika (56,1; +5,6%) Amerika (168,9; +3,6%) Ázsia

Részletesebben

2005. szeptember Spanyolország. A prezentáci

2005. szeptember Spanyolország. A prezentáci A hónap h küldk ldo országa 25. szeptember Spanyolország Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Rt. A prezentáci ció készítéséhez felhasznált lt adatok Másodlagos adatok (199625)? World Tourism

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

Balatoni RMI 2012. évi marketing terve. Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb.

Balatoni RMI 2012. évi marketing terve. Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb. Balatoni RMI 2012. évi marketing terve Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb. igazgató Helyzetelemzés Balaton régió erősségei: A Balaton régió hazánk legjelentősebb

Részletesebben

A nemzetközi turistaérkezések száma megközelítette az egymilliárdot 2016 első kilenc hónapjában

A nemzetközi turistaérkezések száma megközelítette az egymilliárdot 2016 első kilenc hónapjában Budapest, 2016. november 30. A nemzetközi turistaérkezések megközelítette az egymilliárdot 2016 első kilenc hónapjában MEGJELENT A WORLD TOURISM BAROMETER A Turisztikai Világszervezet (United Nations World

Részletesebben

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon végleges adatokkal

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon végleges adatokkal MInden élménnyel több leszel Turizmus végleges adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2012) Európa (563,8; +5,6%) Afrika (55,9; +5,4%) Amerika (168,2; +3,4%) Ázsia

Részletesebben

Hosszantartó növekedés a nemzetközi turizmusban a kihívások ellenére

Hosszantartó növekedés a nemzetközi turizmusban a kihívások ellenére Budapest, 2017. február 3. Hosszantartó növekedés a nemzetközi turizmusban a kihívások ellenére MEGJELENT A WORLD TOURISM BAROMETER A Turisztikai Világszervezet (United Nations World Tourism Organization

Részletesebben

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6.

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6. TÁBLAMELLÉKLET 1.1. A magyar gazdaság és a turizmus főbb mutatói, 2004 2008...3 1.2. Regisztrált vállalkozások száma a vállalkozások mérete szerint, 2008. december 31...4 1.3. Regisztrált vállalkozások

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG

Turizmus. Magyarországon MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG Turizmus MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG www.itthon.hu MAGYARORSZÁG előzetes adatokkal Turizmus Tények és adatok Magyarországról Terület 93 030 km 2 Népesség 10 045 401 fő (. január 1.) Népsűrűség 108,0 fő/km

Részletesebben

Turizmus Magyarországon

Turizmus Magyarországon Turizmus Magyarországon HELYZETELEMZÉS 1 1. A turizmus jelentősége Magyarországon A turizmus Magyarországon jelentős mértékben járul hozzá a gazdaság élénkítéséhez és a munkahelyteremtéshez. A Központi

Részletesebben

Külképviselet Információs iroda. Helsinki. Stockholm. Dublin. Bécs. Madrid. Róma. Tokió. Tel- Aviv

Külképviselet Információs iroda. Helsinki. Stockholm. Dublin. Bécs. Madrid. Róma. Tokió. Tel- Aviv VI. Veszprém m Megyei Utazás Kiáll llítás és s Konferencia 2003. Április 11. Újvári Ágnes Magyar Turizmus Rt. Nemzetközi zi Igazgató Külképviseleti hálózath Külképviselet Információs iroda Helsinki Dublin

Részletesebben

MAGYARORSZÁG. Turizmus. Magyarországon

MAGYARORSZÁG. Turizmus. Magyarországon MAGYARORSZÁG Turizmus www.itthon.hu végleges adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések száma a világban (millió fő, /2008) Európa (460,0; -5,7%) Afrika (45,6; +2,9%) Amerika (140,1; -4,6%) Ázsia

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG

Turizmus. Magyarországon MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG Turizmus www.itthon.hu MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG végleges adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések száma a világban (millió fő, /2007) Európa (487,9; +0,1%) Afrika (47,0; +4,1%) Amerika

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

A BUDAPESTI SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT

A BUDAPESTI SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT A BUDAPESTI SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA BUDAPESTEN 2008 2012 2013 2017 Szobaszám (db) 16 122 18 005 18 816 19 101 19 594 19 823 123,0% 105,4% 103,8%

Részletesebben

SAJTÓANYAG A ÉVI NEMZETI TURISZTIKAI MARKETINGTERV KÖLTSÉGVETÉS 2008-BAN CÉLKITŰZÉSEK. Budapest, november 27.

SAJTÓANYAG A ÉVI NEMZETI TURISZTIKAI MARKETINGTERV KÖLTSÉGVETÉS 2008-BAN CÉLKITŰZÉSEK. Budapest, november 27. Magyar Turizmus Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1054 Budapest, Hold utca 1. Tel.: (06-1)488-8700 Fax: (06-1)488-8600 E-mail: info@itthon.hu www.itthon.hu 1 Budapest, 2007. november 27. SAJTÓANYAG A

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS MAGYARORSZÁGON EREDMÉNYEK ÉS ÉRDEKESSÉGEK

AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS MAGYARORSZÁGON EREDMÉNYEK ÉS ÉRDEKESSÉGEK AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS MAGYARORSZÁGON EREDMÉNYEK ÉS ÉRDEKESSÉGEK Dr. Ruszinkó Ádám elnök, Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület Reggeli sajtóbeszélgetés a Szamosban, 2018. VII. 3. 1 Az egészségturizmus

Részletesebben

Turizmus Magyarországon

Turizmus Magyarországon Turizmus Magyarországon 2003 Általános információk Magyarországról Terület: 93 030 km 2 Lakosság: 10 116 742 fő (2004. január 1.) Népsűrűség: 109,0 fő/km 2 Főváros: Budapest terület: 525 km 2 lakosság:

Részletesebben

BudapestKözép-Dunavidék

BudapestKözép-Dunavidék BudapestKözép-Dunavidék Marketingterv 2009 Budapest- Közép-Dunavidék Marketingterv 2009 A régióban Budapest, Visegrád, Esztergom és Göd a kereskedelmi szálláshelyeken legtöbb belföldi vendégéjszakát regisztráló

Részletesebben

Országos TDM Konferencia A Magyar Turizmus Zrt. belföldi szakmai tevékenysége. Horváth Gergely

Országos TDM Konferencia A Magyar Turizmus Zrt. belföldi szakmai tevékenysége. Horváth Gergely Országos TDM Konferencia A Magyar Turizmus Zrt. belföldi szakmai tevékenysége Horváth Gergely vezérigazgató Tokaj, 2011. május 19. Átrendezıdés az utazási szokásokban A hivatásturizmust és a szabadidıs

Részletesebben

Marketingstratégia 2010-2012

Marketingstratégia 2010-2012 Magyar Turizmus Zrt. Marketingstratégia 2010-2012 Budapest, 2009. október 28. Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 1. Bevezető... 9 2. Célkitűzések a 2010-2012. évi marketingstratégiához... 11 2.1

Részletesebben

A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI

A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI KISS KORNÉLIA MAGYAR TURIZMUS ZRT. ADATFORRÁSAINK Másodlagos adatok? UN World Tourism Organization (UNWTO)? Japan National Tourist Organization? European Travel Commission?

Részletesebben

A Magyar Turizmus Zrt. eszközei a 2011-es egészségturizmus tematikus évben. Dr. Niklai Ákos, elnök, Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2009. november 26.

A Magyar Turizmus Zrt. eszközei a 2011-es egészségturizmus tematikus évben. Dr. Niklai Ákos, elnök, Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2009. november 26. A Magyar Turizmus Zrt. eszközei a 2011-es egészségturizmus tematikus évben Dr. Niklai Ákos, elnök, Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2009. november 26. Vízben (is) jók vagyunk! Érveink az egészségturizmus

Részletesebben

BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA január-május

BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA január-május Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA Veszprém, 2007. július Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság, 2007 Igazgató: Szemes Mária Tájékoztatási

Részletesebben

BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA január - december

BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA január - december Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA 2007. január - december Veszprém, 2008. február Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság, 2008 Igazgató:

Részletesebben

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében Szerző: Dr. Behringer Zsuzsanna 1 Kiss Kornélia 2 Magyarországon kilenc turisztikai régió található, régiónként egységes és egymástól jól megkülönböztethető

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚL IDEGENFORGALMA január - december

KÖZÉP-DUNÁNTÚL IDEGENFORGALMA január - december Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága KÖZÉP-DUNÁNTÚL IDEGENFORGALMA 2007. január - december Veszprém, 2008. február Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság, 2008 Igazgató: Szemes

Részletesebben

Magyarország turizmusának alakulása 2006-ban

Magyarország turizmusának alakulása 2006-ban Magyarország turizmusának alakulása 2006-ban Összeállította: a Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Csoportja 1 2006-ban az egy évvel korábbinál 6,2%-kal több, összesen 41 millió külföldi látogató érkezett Magyarországra.

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

MotoGP 2009 Magyarország

MotoGP 2009 Magyarország Budapest, 2008. július 23. MotoGP 2009 Magyarország Dr. Róna Iván vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Tartalom I. A MotoGP, mint kiemelt világesemény bemutatása II. A MotoGP 2009. magyarországi futamának

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1036 JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

Részletesebben

GINOP-1.3.5-15 TIMEA. Gyula, 2015. december 4.

GINOP-1.3.5-15 TIMEA. Gyula, 2015. december 4. GINOP-1.3.5-15 TIMEA Gyula, 2015. december 4. TIMEA oturisztikai oinnovációs omarketing oegyüttműködési oalapprogram Stratégiai célok, prioritások Célrendszer: Innovatív külföldi marketing kommunikáció

Részletesebben

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK A Balaton turizmusának alakulása a statisztikák tükrében Szerzők: Mester Tünde 1 Polgár Judit 2 Kiss Kornélia 3 Jelen tanulmány célja a Balaton turizmusának statisztikák alapján történő vizsgálata. Az

Részletesebben

itthon Turizmus otthon van Magyarországon MAGYARORSZÁG Itthon otthon van

itthon Turizmus otthon van Magyarországon MAGYARORSZÁG  Itthon otthon van itthon otthon van Turizmus Magyarországon 2004 www.itthon.hu Itthon otthon van MAGYARORSZÁG Kedves Olvasó! Köszöntjük Önt a magyar turizmusirányítás és az egész turisztikai szakma nevében. A legfrissebb

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon 2014. előzetes adatokkal

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon 2014. előzetes adatokkal MInden élménnyel több leszel Turizmus Magyarországon 2014 előzetes adatokkal Tények és adatok A nemzetközi turistaérkezések száma (millió fő; 2014/2013) Európa (588,4; +3,9%) Afrika (56,0; +2,3%) Amerika

Részletesebben

Turisztikai konferencia VESZPRÉM, 2008.04.11.

Turisztikai konferencia VESZPRÉM, 2008.04.11. Turisztikai konferencia VESZPRÉM, 2008.04.11. A legnagyobb küldőpiac: NÉMETORSZÁG Pap Mária Magyar Turizmus Zrt. BERLIN VÁZLAT 1.) Piacelemzés 2.) Versenytársak tanuljunk tőlük! 3.) Termékalapú országmarketing

Részletesebben

Sokáig voltam távol?

Sokáig voltam távol? Sokáig voltam távol? Az olasz lakosság utazási szokásai Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Zrt. Európa hatodik legnépesebb országa Olaszország területe: 301 230 km 2 Lakosainak száma: 58,1

Részletesebben

A célcsoport számokban

A célcsoport számokban I"úsági turizmus I"úsági turizmus Az i&úsági turizmus magában foglalja a 16 29 éves korosztály egy évnél rövidebb ideig tartó, önálló utazásait, amit részben vagy teljes egészben más kultúrák megismerésének

Részletesebben

2003 - Az egészségturizmus éve

2003 - Az egészségturizmus éve 2003 - Az egészségturizmus éve Oláh László igazgató Stratégiai Termékek Igazgatósága Magyar Fürdőszövetség Közgyűlése 2003. április Az egészségturizmus nemzetközi trendjei Európaiak összes utazásából (270

Részletesebben

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a 1. Bevezetés A 4/2000. (II.2.) GM rendeletben foglaltak szerint Magyarországon 2000. február 2. óta hivatalosan

Részletesebben

A MAGYAR TURIZMUS MÁRKA ELNYERTE A SUPERBRANDS 2009 CÍMET

A MAGYAR TURIZMUS MÁRKA ELNYERTE A SUPERBRANDS 2009 CÍMET Budapest, 2009. július 2. SAJTÓANYAG A MAGYAR TURIZMUS MÁRKA ELNYERTE A SUPERBRANDS 2009 CÍMET A nemzetközileg elismert Superbrands Program 2009-ben Superbrands díjjal tüntette ki a Magyar Turizmus márkát.

Részletesebben

,, Turizmus Magyarországon

,, Turizmus Magyarországon ,, Turizmus Magyarországon HELYZETELEMZÉS 1 1. A turizmus jelentősége Magyarországon A turizmus Magyarországon jelentős mértékben járul hozzá a gazdaság élénkítéséhez és a munkahelyteremtéshez. A Központi

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2011-ben A KSH keresletfelmérésének adatai alapján

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2011-ben A KSH keresletfelmérésének adatai alapján Budapest, 2012. április 4. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2011-ben A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2011-ben 2011-ben a magyar

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- ÁPRILIS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1.

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- JÚNIUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI

Részletesebben

Fogászati Turizmus Európában

Fogászati Turizmus Európában Fogászati Turizmus mint a egészségügyi turizmus húzóága Fogászati Turizmus Európában DR. KÁMÁN ATTILA - ELNÖK VEZETŐ MAGYAR FOGÁSZATI RENDELŐK EGYESÜLETE Magyarország fogászati turizmus bemutatása 1981-ben

Részletesebben

CSEHORSZÁG A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT.

CSEHORSZÁG A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT. A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA CSEHORSZÁG KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT. CSEHORSZÁG Területe: 78 866 km 2 Lakosainak száma: 1,2 millió

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

vizeken tovább Marketingterv 2012 mellékletek

vizeken tovább Marketingterv 2012 mellékletek vizeken tovább Marketingterv 2012 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. Nemzetközi tendenciák................................................................................................

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- MÁJUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI

Részletesebben

Svájc. Marketingterv

Svájc. Marketingterv Svájc Marketingterv 2009 Svájc Marketingterv 2009 Annak ellenére, hogy egy átlagos svájci munkavállaló évente csupán 20 nap fizetett szabadsággal rendelkezik - ami lényegesen kevesebb az európai uniós

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma

Részletesebben

TURIZMUS MAGYARORSZÁGON 2016

TURIZMUS MAGYARORSZÁGON 2016 TURIZMUS MAGYARORSZÁGON 2016 ELŐZETES ADATOKKAL TÉNYEK ÉS ADATOK A nemzetközi turistaérkezések száma (millió fő; 2016/2015) Világ (1 235,0; +3,9%) Európa (619,7; +2,0%) Afrika (58,2; +8,1%) Amerika (200,9;

Részletesebben