Marketingstratégia

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Marketingstratégia 2010-2012"

Átírás

1 Magyar Turizmus Zrt. Marketingstratégia Budapest, október 28.

2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló Bevezető Célkitűzések a évi marketingstratégiához Beutazó és belföldi turizmus: közös célok Céljaink a belföldi turizmusban Céljaink a beutazó turizmusban A célok megvalósulásának vizsgálata évi marketingstratégia Kutatásokon alapuló döntések A turisztikai országkép fejlesztése, a turisztikai országmárka következetes építése Kiemelt termékeink komplex promóciója Súlyozás küldőpiacaink jelentősége és potenciálja szerint Súlyozás piaci szegmensek szerint Rugalmas szervezeti rendszer A marketingkommunikációs eszközrendszer folyamatos megújítása A potenciális és a Magyarországon tartózkodó külföldi turisták, illetve belföldi turisták tájékoztatása Társadalmi felelősségvállalás (CSR) Lobbitevékenység Szolgáltatói szemléletünk és partnerségi kapcsolataink fejlesztése Térségi alapú marketingtevékenységek támogatása Forrásaink koncentrálása Hatékonyságmérés... 34

3 Vezetői összefoglaló A Magyar Kormány 2005-ben fogadta el a 2013-ig szóló Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiát (NTS). A stratégia megvalósításában a turisztikai beruházások, az oktatás és szakképzés fejlesztése, a turizmus gazdasági környezetének alakítása, a nemzetközi kapcsolatok ápolása stb. mellett fontos szerep jut a nemzeti szintű turisztikai marketingkommunikációnak, amelynek kidolgozása és megvalósítása a Magyar Turizmus Zrt. feladata. A Magyar Turizmus Zrt. által összeállított jelen terv, a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiával összhangban kidolgozott gördülő marketingstratégia a es időszakra határozza meg tevékenységünk főbb irányvonalait. A marketingstratégia saját, elsősorban marketingkommunikációs eszköztára segítségével a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia céljainak megvalósítását szolgálja. Az NTS alapvető célja a magyar lakosság és az idelátogató turisták életminőségének javítása, amely az alábbi öt pilléren nyugszik: Emberközpontú és hosszú távon jövedelmező fejlődés, A turistafogadás feltételeinek javítása, Attrakciófejlesztés, Emberi erőforrás fejlesztés, Hatékony működési rendszer kialakítása. A hároméves stratégia megvalósulását folyamatosan nyomon követjük, és az NTS Monitoring Bizottsága megállapításainak és az aktuális piaci trendeknek megfelelően évente aktualizáljuk. A marketingstratégia a középtávú tervezéshez a turizmusban érintett vállalkozások és szervezetek számára is iránymutatásul szolgálhat. A stratégia alapján, külön dokumentumban összeállított 2010-es marketingterv operatív tevékenységünk bemutatását tartalmazza piaconkénti, illetve turisztikai régiós bontásban is, valamint a részletes helyzetképet is ez a dokumentum tartalmazza. Marketingstratégiánk és tervünk közzétételével célunk tevékenységünk átláthatóvá és szolgáltatásközpontúvá tétele a szakmaiság és partnerség jegyében. Víziónk: 2013-ra Magyarország az új Európa egyik legvonzóbb úti célja lesz természeti és kulturális vonzerői, valamint turisztikai szolgáltatási mozaikjának komplexitása és újszerű bemutatása révén. A belföldi turizmus súlya a beutazó turizmus bővülése mellett megközelíti az Európai Unió tagországainak átlagát (a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák 60%-a). A belföldi utazások a külföldi utazások komoly alternatívájává válnak a piac minden szegmensében. A belföldi és a beutazó turizmus a gazdaság, a társadalom és a környezet szempontjából egyaránt fenntartható módon fejlődik, hozzájárulva az itt élők és az ide látogatók életminőségének javulásához. Küldetésünk: A Magyar Turizmus Zrt. küldetése, hogy szolgáltatáscentrikus módon hozzájáruljon a hazai turisztikai kínálat piacra viteléhez, és ezáltal elősegítse a Magyarországon realizálódó belföldi és beutazó turizmusból származó bevételek

4 növelését, a folyó fizetési mérleg pozitívumának erősítését. Ezzel igazodva a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiában megfogalmazottakhoz támogatja a magyar gazdaságban újabb munkahelyek létrehozását és fenntartását, hozzájárul a magyar GDP kiegyensúlyozott növekedéséhez, valamint az életminőség javításához. Közép- és rövid távú céljainkat az elmúlt évek nemzetközi és magyarországi keresleti és kínálati tendenciát feltáró elemzésekre alapoztuk, figyelembe véve a tervkészítés során kibontakozott pénzügyi válság kedvezőtlen hatásait. A válság ellenére bízunk abban, hogy a turizmus az életminőség olyan fontos elemévé vált, hogy az európai fogyasztók akár más termékekről, szolgáltatásokról való lemondás árán is igyekeznek megvalósítani utazásaikat, illetve elhalasztott utazásaikat esetleg később realizálják. Ugyanakkor számításba vettük, hogy a válság által jelentősen érintett légi közlekedés bizonytalansága és általában a kevésbé költséges utazások iránti kereslet növekedése következtében felértékelődnek a közeli desztinációk, ezért erőforrásainkat, marketingakcióinkat a korábbinál nagyobb mértékben irányítjuk a környező országok felé, kihasználva a történelmi-kulturális hasonlóságokat és a meglévő szoros társadalmi és gazdasági kapcsolatokat. Szervezeti felépítésünk kialakítása és tevékenységünk kidolgozása során egyaránt arra törekszünk, hogy a gyorsan változó piaci viszonyokhoz rugalmasan alkalmazkodjunk. A válság előreláthatólag világszerte a belföldi turizmus erősödésével is jár, ami a magyarországi beutazó turizmus szempontjából kedvezőtlen, ugyanakkor a magyarországi belföldi turizmus nagyságrendjének és arányának növekedését is eredményezheti. Ezt a folyamatot kívánjuk elősegíteni a források koncentrálását és a nagyobb figyelemfelkeltést lehetővé tévő témaévek által meghatározott belföldi marketingtevékenységünkkel. Víziónk elérését az alábbi konkrét feladatok segítik: Magyarország mint turisztikai úti cél imázsának építése, erős és egységes Magyarország-márka kialakítása, a magyar turisztikai kínálat piacra jutásának segítése versenysemleges módon, a marketingkommunikáció eszköztárával belföldön és külföldön, a turisztikai iparágon belüli és kívüli, továbbá a regionális és interregionális együttműködések támogatása a turizmusmarketing területén, turisztikai információ biztosítása a belföldi és a Magyarországon tartózkodó külföldi turisták, a potenciális utazók, a döntéshozók, a belföldi és a külföldi turisztikai szakma számára, a lakosság és a szolgáltatók vendégbarát attitűdjének ösztönzése. Célkitűzések a évi marketingstratégiához Legfontosabb középtávú célkitűzésünk beutazó és belföldi turizmusunkban egyaránt Egy erős, egységes Magyarország-márka kialakítása ben a turizmusból származó bevételek szinten tartása, 2011-ben és 2012-ben 3-4%-os növelése 1. A turisztikai kereslet területi és időbeni koncentrációjának csökkentése. 1 A külföldiektől származó bevételeket euróban számítjuk, a magyar lakosság turisztikai kiadásait forintban. A magyar lakosság turisztikai kiadásainak tekintetében a cél az inflációt 3-4%-kal meghaladó mértékű növekedés. 4

5 A belföldi turizmusban célunk A belföldi úti célok presztízsének további növelése. A belföldi utazások számának és időtartamának növelése. A Balaton újrapozícionálása, a kulturális, a bor- és gasztronómiai, az egészségturisztikai, az aktív turisztikai kínálat iránt érdeklődő új szegmensek megnyerése, a hivatásturizmus szerepének erősítése. Budapesten a belföldi vendégforgalom részarányának növelése a külföldi vendégforgalom növekedése mellett. A vidéki új fejlesztések piacra segítése, illetve a szálláshelyeken a hétközbeni forgalom bővítése. Az üdülési csekk közvetlen turisztikai célú beváltásának ösztönzése ben a kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevő belföldi vendégek és az általuk eltöltött vendégéjszakák számának szinten tartása a 2009-es bázisévhez képest, 2011-ben és 2012-ben a belföldi vendégek számának 3-4%-os, az általuk eltöltött vendégéjszakák számának 1-2%-os növelése. A magánszálláshelyeket igénybe vevő belföldi vendégek és az általuk eltöltött vendégéjszakák számának növelése évente 6-8%-kal 2. A beutazó turizmusban célunk Színes és összetett turisztikai országkép kialakítása, imázsunk építése küldőpiacainkon az 2008-tól alkalmazott turisztikai országmárka segítségével. Piaci pozícióink erősítése versenytársainkhoz képest. Küldőországainkból új piaci szegmensek felkutatása és megnyerése ben a kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevő külföldi vendégek és az általuk eltöltött vendégéjszakák számának szinten tartása a 2009-es bázisévhez képest, 2011-ben és 2012-ben a külföldi vendégek számának 3-4%-os, az általuk eltöltött vendégéjszakák számának 1-2%-os növelése. A magánszálláshelyeket igénybe vevő külföldi vendégek, és az általuk eltöltött vendégéjszakák számának növelése évente 3-5%-kal. Európa városlátogató turizmusában Budapest pozíciójának erősítése. Budapest környéke és a vidék turisztikai vonzerőinek hatékony megjelenítése az új márka ernyője alatt. A vidéki régiók környező országokból érkező vendégeinek bővítése A Balaton újrapozícionálása, az egészségturisztikai és az aktív turisztikai kínálat iránt érdeklődő új szegmensek megnyerése a vízparti üdülők megtartása mellett. A hivatásturizmus területi koncentrációjának csökkentése, az új vidéki konferencia- és incentive-helyszínek külföldi vendégforgalmának növelése. Egészségturisztikai szolgáltatásaink egyedi arculatának kialakítása és ismertebbé tétele összhangban a 2013-ig szóló Országos egészségturisztikai stratégiával. A nemzetközi vonzerejű kulturális és sportrendezvényekhez kapcsolódó vendégforgalom növelése. A fenti célok megvalósulását összetett mutatórendszerrel vizsgáljuk, amely a Központi Statisztikai Hivatal, a Magyar Nemzeti Bank, a nemzetközi és hazai kutatóintézetek adatain és saját kutatásokon alapul. 2 Céljaink meghatározásánál a bázisadatokat a Központi Statisztikai Hivatal végleges statisztikai adatai képezik. 5

6 Marketingkoncepciónk elkészítésekor elsősorban a kereslet igényeiből indultunk ki. Ezeket kutatásokkal térképeztük fel, amelyek alapján meghatároztuk célcsoportjainkat, marketingkommunikációs üzeneteinket, a célcsoportjaink számára megfelelő pozicionálással értékesíthető termékkört és marketingkommunikációs eszközrendszerünket. Marketingtevékenységünket szolgáltatói szemléletben, a turisztikai szakmával történő partnerségben végezzük, hatékonyságát és eredményességét monitoring rendszerünkkel vizsgáljuk, és folyamatosan korrigáljuk. Marketingtevékenységünket kül- és belföldön egyaránt a következő elvek, szempontok határozzák meg: 1. Kutatásokon alapuló döntések, 2. A turisztikai országkép fejlesztése, a turisztikai országmárka következetes építése, 3. Kiemelt termékeink komplex promóciója, 4. Súlyozás küldőpiacaink jelentősége és potenciálja szerint, 5. Súlyozás piaci szegmensek szerint, 6. Rugalmas szervezeti rendszer, 7. A marketingkommunikációs eszközrendszer folyamatos megújítása, 8. A potenciális és a Magyarországon tartózkodó külföldi turisták, illetve a belföldi turisták tájékoztatása, 9. Társadalmi felelősségvállalás (CSR) 10. Lobbitevékenység, 11. Szolgáltatói szemléletünk és partnerségi kapcsolataink erősítése, 12. Térségi alapú marketingtevékenységek támogatása, 13. Forrásaink koncentrálása, 14. Hatékonyságmérés. Kutatási tevékenységünk egyik pillére a kiemelt és a potenciális küldőországok lakosainak és a magyar lakosság keresletének elemzése, utazási szokásainak és a magyarországi utazással való elégedettségének vizsgálata, hangsúlyos szerephez jut továbbá a kiemelt turisztikai termékek keresletének és kínálatának vizsgálata. A keresleti és kínálati tényezőkre vonatkozó információk gyűjtése és feldolgozása mellett figyelmet fordítunk a legújabb marketingkommunikációs eszközök, az ú.n. legjobb gyakorlatok és kutatási módszerek megismerésére is. A Magyar Turizmus Zrt. által 2007-ben elkészített márkastratégia alapján kidolgozásra és 2008-ban külföldi bevezetésre került Magyarország mint turisztikai desztináció új arculata, amely kutatásaink szerint belföldön is kedvező fogadtatásra talált. A marketingkommunikáció belföldön és külföldön egyaránt ezen stratégiára és arculatra épül. Egységes és intenzív kommunikáció esetén az új arculat jó alapot teremt a keresleti igényeknek megfelelő, élményjelleget, kreativitást és újszerűséget tükröző, egységes és erős Magyarország-márka kiépítéséhez től minden piacunkon és minden marketingeszközön ezen márkajegyekkel és egységes, következetesen alkalmazott arculattal és logóval jelenünk meg, miközben figyelembe vesszük a piacok különbözőségét is (pl. piaconként eltérő szlogenek). A Magyarország-márkának megfelelően, forrásaink koncentrálása és hatékonyságunk növelése érdekében elsősorban az országot a saját kategóriájában legmagasabb színvonalon képviselő, 6

7 folyamatosan a kereslethez, az aktuális trendekhez igazított és igazodó termékportfólió promóciójára törekszünk. Az egyes termékek súlya és pozicionálása piaconként eltérő. Kiemelten promotált termékeink és desztinációink belföldön: Témaévek: 2010: Fesztiválok Éve, 2011: Egészségturizmus Éve, 2012: 2010-ben meghatározott téma, Természetes vizeink (Balaton és egyéb vízpartjaink), Eseményturizmus, Egészségturizmus. Kiemelten promotált termékeink és desztinációink külföldön: Budapest és környéke, városlátogatások, Hivatásturizmus (C&I), Balaton, Egészségturizmus. A hazai turizmusban jelenleg betöltött, illetve várható súlyuk szempontjából piacaink három csoportra oszthatók. Az egyes piacok fontossága a források elosztásában is tükröződik. Az új keresleti igények kielégítése érdekében marketingkommunikációnkban is a korábbinál mélyebb, demográfiai jellemzők, életstílusbeli eltérések és fogyasztói magatartás alapján meghatározott szegmentációra törekszünk. Munkánkat elsősorban a kereslet alakítja. Új, innovatív, kreatív módszereket is alkalmazunk a hagyományos eszközök mellett. Elsősorban közvetlenül a potenciális turistákat célozzuk meg üzeneteinkkel. Kommunikációs eszközeinket a következő fontossági sorrend figyelembe vételével használjuk külföldön és belföldön egyaránt: 1. E-marketing, 2. Hirdetések, reklámok, 3. PR, újságírói tanulmányutak, 4. Kiadványok, filmek, 5. Kiállítások, prezentációk, roadshow-k, 6. Szakmai rendezvények, tanulmányutak, 7. Vásárlás- és értékesítésösztönző akciók. Az eddig használt marketingkommunikációs eszközök közül a költséges, de elengedhetetlen, közvetlenül a turistát megcélzó reklámkampányokra és a költséghatékony e-marketingre helyezzük a hangsúlyt. Integrált marketingkampányokat tervezünk, ahol a hagyományos és az új média jól kiegészíti egymást, és releváns célcsoportjainkat lefedi. Stratégiai célunk, hogy a Magyar Turizmus Zrt. honlapcsaládja az első számú turisztikai portál, egy, az ügyfeleinket teljes körűen kiszolgálni képes,,,one stop shop legyen Magyarországon. Honlapcsaládunk egységes szolgáltatói adatbázisra, a Nemzeti Turisztikai Adatbázisra épül (NETA). A kínálati adatbázis mellett megkezdjük fogyasztói adatbázisunk egységes kiépítését is, lehetővé téve a fogyasztók közvetlen elérését biztosító CRM rendszer (Customer Relationship Management ügyfélkapcsolati rendszer) működtetését. 7

8 A hirdetésekkel amelyeket témájukat tekintve, illetve időben és térben koncentráltan jelentetünk meg közvetlenül a nagyközönséget kívánjuk elérni. A partnereinkkel közös hirdetések mennyiségét jelentősen bővíteni kívánjuk. Kevesebb, de innovatívabb, tartalmában hatékonyabb és az országmárkának megfelelő, egységes arculatú kiadványt alakítunk ki. Az új arculattal és modernizált standokkal, valamint új attrakciókkal jelenünk meg a külföldi és belföldi kiállításokon. Marketingtevékenységünknek köszönhetően a belföldi turizmusban résztvevők szemlélete és nyitottsága változik, a szabadidő minőségi eltöltése életszínvonalbeli növekedést eredményez. Emellett konkrét akciókkal, projektekkel mutatunk példát a turisztikai szakma számára társadalmi felelősségvállalásunkkal. Tevékenységünket szolgáltatói szemléletben, a turisztikai vállalatokkal, szakemberekkel és a kapcsolódó területek képviselőivel partnerségben végezzük. Folytatjuk együttműködésünket a Visegrádi Négyekkel, a Turisztikai Világszervezettel (UNWTO) és az Európai Utazási Bizottsággal (ETC). Koordinációval, a szakmai tapasztalatok megosztásával, tanácsadással a minőségbiztosítási, osztálybasorolási rendszer kidolgozásával stb. támogatjuk a Térségi Desztináció Menedzsment Rendszer (TDM) felállítását. Működésünk során forrásaink koncentrálására törekszünk, a források elosztásában a marketingstratégiában, illetve a mindenkori marketingtervben kiemelt termékek, piacok és régiók, illetve a marketingeszközöket integráló, partnereinkkel együttműködésben megvalósuló kampányok, tevékenységek élveznek elsőbbséget. 8

9 1. Bevezető A Magyar Turizmus Zrt. a 2013-ig lefektetett Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiával (NTS) összhangban a es időszakra kidolgozott marketingstratégiáját az aktuális helyzetkép alapján frissítette a es időszakra. Ez a gördülő stratégia határozza meg tevékenységünk főbb irányvonalait, illetve konkrét feladatait. Jelen dokumentum a Magyar Turizmus Zrt. középtávú marketingstratégiáját foglalja össze, a részletes helyzetelemzést valamint a évre vonatkozó részletes akciótervet a Társaság évi marketingterve tartalmazza. A marketingstratégia saját, marketingkommunikációs eszköztára segítségével a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia céljainak megvalósítását szolgálja. Az NTS alapvető célja a magyar lakosság és az idelátogató turisták életminőségének javítása, amely az alábbi öt pilléren nyugszik: Emberközpontú és hosszú távon jövedelmező fejlődés, A turistafogadás feltételeinek javítása, Attrakciófejlesztés, Emberi erőforrás fejlesztés, Hatékony működési rendszer kialakítása. A hároméves marketingstratégia megvalósulását folyamatosan nyomon követjük, és a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia Monitoring Bizottsága megállapításainak és az aktuális piaci trendeknek megfelelően évente aktualizáljuk. A marketingstratégia a középtávú tervezéshez a Magyar Turizmus Zrt. mellett a turizmusban érintett vállalkozások és szervezetek számára is iránymutatásul szolgálhat. A stratégia alapján összeállított 2010-es marketingterv operatív tevékenységünk bemutatását tartalmazza piaconkénti, illetve turisztikai régiós bontásban is. Utóbbival azt kívánjuk segíteni, hogy a évi kampányainkról, akcióinkról, illetve az ezekhez történő csatlakozási lehetőségekről időben és részletesen tájékozódhasson a turisztikai szakma. Célunk tevékenységünk átláthatóvá és szolgáltatásközpontúvá tétele a szakmaiság és partnerség jegyében. A 2008-ban megkezdődött pénzügyi-gazdasági világválság a turisztikai kínálatra és keresletre egyaránt negatívan hat: a turisztikai termék- és infrastruktúrafejlesztés lefékeződik, a turisztikai kereslet mérséklődik, az általános bizonytalanság mind a befektetőket, mind a potenciális turistákat óvatosságra kényszeríti. Miközben tehát a korábbinál is élesebb versenyhelyzetben a turisztikai marketingtevékenység kiterjesztésére volna szükség, az erre fordítható források beszűkültek. A Magyar Turizmus Zrt. jelen helyzetben ezért még inkább előtérbe helyezi a turisztikai szakmával való partnerséget, szoros együttműködést. Marketingtervünk összeállításakor, főbb irányainak meghatározásakor figyelembe vettük az elmúlt egy év tapasztalatait. A 2008 őszén készült, évi marketingtervet ezév folyamán már frissítettük, az év közben leszűrt tanulságokat beépítettük tevékenységünkbe és a 2010-es évi munkánk megtervezésekor is figyelembe vettük. Víziónk: 2013-ra Magyarország az új Európa egyik legvonzóbb úti célja lesz, természeti és kulturális vonzerői, valamint turisztikai szolgáltatási mozaikjának komplexitása és újszerű bemutatása révén. 9

10 A belföldi turizmus súlya a beutazó turizmus bővülése mellett megközelíti az Európai Unió tagországainak átlagát (a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák 60%-a). A belföldi utazások a külföldi utazások komoly alternatívájává válnak a piac minden szegmensében. A belföldi és a beutazó turizmus a gazdaság, a társadalom és a környezet szempontjából egyaránt fenntartható módon fejlődik, hozzájárulva az itt élők és az ide látogatók életminőségének javulásához. Küldetésünk: A Magyar Turizmus Zrt. küldetése, hogy szolgáltatáscentrikus módon hozzájáruljon a hazai turisztikai kínálat piacra viteléhez, és ezáltal elősegítse a Magyarországon realizálódó belföldi és beutazó turizmusból származó bevételek növelését, a folyó fizetési mérleg pozitívumának erősítését. Ezzel igazodva a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiában megfogalmazottakhoz támogatja a magyar gazdaságban újabb munkahelyek létrehozását és fenntartását, hozzájárul a magyar GDP kiegyensúlyozott növekedéséhez, valamint az életminőség javításához. Víziónk elérését az alábbi konkrét feladatok segítik: Magyarország mint turisztikai úti cél arculatépítése, egységes és erős Magyarország-márka kialakítása, a turisztikai országkép további javítása, ismertségének növelése belföldön és külföldön, a magyar turisztikai kínálat piacra jutásának segítése versenysemleges módon, a marketingkommunikáció eszköztárával belföldön és külföldön, a turisztikai iparágon belüli és kívüli, továbbá a regionális és interregionális együttműködések támogatása a turizmusmarketing területén, turisztikai információ biztosítása a belföldi és a Magyarországon tartózkodó külföldi turisták, a potenciális utazók, a döntéshozók, a belföldi és a külföldi turisztikai szakma számára, a lakosság és a szolgáltatók vendégbarát attitűdjének ösztönzése. Víziónk valóra váltását, küldetésünk teljesítését rugalmas, a piaci viszonyoknak megfelelő szervezeti struktúra keretei között végezzük. A Magyar Turizmus Zrt. feladatait a központi egységeken kívül a belföldi hálózatát alkotó kilenc regionális marketing igazgatóság (RMI), 22 külföldi képviselete és a Magyar Turizmus Zrt.-vel névhasználati szerződésben álló, közel 150 tagot számláló Tourinformhálózat segítségével látja el. 10

11 2. Célkitűzések a évi marketingstratégiához Céljainkat a Marketingtervben vázolt helyzetkép alapján fogalmaztuk meg, megvalósulásukat azonban számos előre nem látható tényező is befolyásolja. A marketingstratégia készítésének időszakában a nemzetközi gazdasági válság, valamint az ebből kibontakozó recesszió a legjelentősebb olyan külső tényező, amelynek hosszát illetve hatását nehéz felmérni. Ezért jelen stratégia a veszélyek csökkentésére, illetve a lehetőségek alkotta mozgástér bővítésére irányul. 2.1 Beutazó és belföldi turizmus: közös célok Erős, egységes Magyarország-márka kialakítása ben a turizmusból származó bevételek szinten tartása, 2011-ben és 2012-ben 3-4%-os növelése 3. A turisztikai kereslet területi és időbeni koncentrációjának csökkentése. 2.2 Céljaink a belföldi turizmusban A belföldi úti célok presztízsének további növelése. A belföldi utazások számának és időtartamának növelése. A Balaton újrapozícionálása, a kulturális, a bor- és gasztronómiai, az egészségturisztikai, az aktív turisztikai kínálat iránt érdeklődő új szegmensek megnyerése, a hivatásturizmus szerepének erősítése. Budapesten a belföldi vendégforgalom részarányának növelése a külföldi vendégforgalom növekedése mellett. A vidéki új fejlesztések piacra segítése, illetve a szálláshelyeken a hétközbeni forgalom bővítése. Az üdülési csekk közvetlen turisztikai célú beváltásának ösztönzése ben a kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevő belföldi vendégek és az általuk eltöltött vendégéjszakák számának szinten tartása a 2009-es bázisévhez képest, 2011-ben és 2012-ben a belföldi vendégek számának 3-4%-os, az általuk eltöltött vendégéjszakák számának 1-2%-os növelése. A magánszálláshelyeket igénybe vevő belföldi vendégek és az általuk eltöltött vendégéjszakák számának növelése évente 6-8%-kal Céljaink a beutazó turizmusban Színes és összetett turisztikai országkép kialakítása, imázsunk építése küldőpiacainkon az 2008-tól alkalmazott turisztikai országmárka segítségével. Piaci pozícióink erősítése versenytársainkhoz képest. Küldőországainkból új piaci szegmensek felkutatása és megnyerése. 3 A külföldiektől származó bevételeket euróban számítjuk, a magyar lakosság turisztikai kiadásait forintban. A magyar lakosság turisztikai kiadásainak tekintetében a cél az inflációt 3-4%-kal meghaladó mértékű növekedés. 4 Céljaink meghatározásánál a bázisadatokat a Központi Statisztikai Hivatal végleges statisztikai adatai képezik. 11

12 2010-ben a kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevő külföldi vendégek és az általuk eltöltött vendégéjszakák számának szinten tartása a 2009-es bázisévhez képest, 2011-ben és 2012-ben a külföldi vendégek számának 3-4%-os, az általuk eltöltött vendégéjszakák számának 1-2%-os növelése. A magánszálláshelyeket igénybe vevő külföldi vendégek, és az általuk eltöltött vendégéjszakák számának növelése évente 3-5%-kal. Európa városlátogató turizmusában Budapest pozíciójának erősítése. Budapest környéke és a vidék turisztikai vonzerőinek hatékony megjelenítése az új márka ernyője alatt. A vidéki régiók környező országokból érkező vendégeinek bővítése A Balaton újrapozícionálása, az egészségturisztikai és az aktív turisztikai kínálat iránt érdeklődő új szegmensek megnyerése a vízparti üdülők megtartása mellett. A hivatásturizmus területi koncentrációjának csökkentése, az új vidéki konferencia- és incentive-helyszínek külföldi vendégforgalmának növelése. Egészségturisztikai szolgáltatásaink egyedi arculatának kialakítása és ismertebbé tétele összhangban a 2013-ig szóló Országos egészségturisztikai stratégiával. A nemzetközi vonzerejű kulturális és sportrendezvényekhez kapcsolódó vendégforgalom növelése. A Magyar Turizmus Zrt. a turisztikai forgalmi célkitűzések elérésénél az alábbi körülmények meglétét feltételezi: belpolitikai és világpolitikai stabilitás, a válságot követően, 2010-től lassú gazdasági növekedés főbb küldőpiacainkon, a válságot követően, 2011-től a magyar gazdaság növekedése, stabil euró/forint árfolyam, a turisztikai vállalkozások versenyképességének javulása. 2.4 A célok megvalósulásának vizsgálata Céljaink megvalósulását az alábbi mutatók segítségével kívánjuk alátámasztani: Magyarország mint úti cél ismertsége, turisztikai imázsa, a magyarországi utazást tervezők és a Magyarországra látogatók/belföldi úti célt választók száma külföldön és itthon. Turisztikai devizabevételek. A beutazó és a belföldi turisták költése. A kereskedelmi és a magánszálláshelyek külföldi és belföldi vendégeinek, vendégéjszakáinak száma, az átlagos tartózkodási idő hossza, a vendégforgalom térbeli és időbeli eloszlása. Magyarország elhelyezkedése a desztinációk között a UNWTO és az IPK adatai alapján. A belföldi és a külföldi turisták motiváció szerinti megoszlása. A konferenciahelyszínek külföldi és belföldi forgalma. A nemzetközi vonzerejű kulturális és sportrendezvények külföldi látogatóinak száma. Az üdülési csekk közvetlen turisztikai célú beváltásának nagyságrendje. Céljaink megvalósulását tehát saját kutatásaink mellett a Magyar Nemzeti Bank és a Központi Statisztikai Hivatal adatszolgáltatására alapozva tudjuk vizsgálni, ami pedig áttekinthető és a valóságot tükröző statisztikai mutatókat feltételez. 12

13 évi marketingstratégia Marketingstratégiánk elkészítésekor elsősorban a keresletből, azaz a potenciális utazók igényeiből indultunk ki. Ezeket kutatásokkal térképeztük fel, amelyek alapján meghatároztuk célcsoportjainkat, marketingkommunikációs üzeneteinket, a célcsoportjaink számára megfelelő pozicionálással értékesíthető termékkört és marketingkommunikációs eszközrendszerünket. Marketingtevékenységünket szolgáltatói szemléletben, a turisztikai szakmával partnerségben végezzük, hatékonyságát és eredményességét monitoring rendszerünkkel vizsgáljuk, és folyamatosan korrigáljuk. Marketingtevékenységünket kül- és belföldön egyaránt a következő elvek, szempontok határozzák meg: 1. Kutatásokon alapuló döntések, 2. A turisztikai országkép fejlesztése, a turisztikai országmárka következetes építése, 3. Kiemelt termékeink komplex promóciója, 4. Súlyozás küldőpiacaink jelentősége és potenciálja szerint, 5. Súlyozás piaci szegmensek szerint, 6. Rugalmas szervezeti rendszer, 7. A marketingkommunikációs eszközrendszer folyamatos megújítása, 8. Társadalmi felelősségvállalás (CSR) 9. Lobbitevékenység, 10. Szolgáltatói szemléletünk és partnerségi kapcsolataink erősítése, 11. A potenciális és a Magyarországon tartózkodó külföldi turisták, illetve a belföldi turisták tájékoztatása, 12. Térségi alapú marketingtevékenységek támogatása, 13. Forrásaink koncentrálása, 14. Hatékonyságmérés Kutatásokon alapuló döntések Kutatási tevékenységünk egyik pillére a kiemelt és a potenciális küldőországok lakosainak és a magyar lakosság keresletének elemzése, utazási szokásainak és a magyarországi utazással való elégedettségének vizsgálata. A külföldi országok vizsgálata többek között az ETC-ben való aktív részvételünk révén valósul meg, amelynek eredményeként főbb tengerentúli küldőországaink lakosságának utazási szokásairól áll rendelkezésre információ. A magyar lakosság utazási szokásainak vizsgálata elsődleges kutatások segítségével történik, évente két alkalommal. A fenti kutatások mellett folyamatosan feldolgozzuk és elemezzük mind a külföldi, mind a belföldi kereslet alakulására vonatkozó KSH-adatokat. Kutatási tevékenységünk keretében hangsúlyos szerephez jut a kiemelt turisztikai termékek keresletének és kínálatának vizsgálata is. Ezt az egyes küldőországokban lefolytatott elsődleges kutatásoknál termékspecifikus kérdések beillesztésével, valamint önálló termékkutatások indításával végezzük el. A termékspecifikus kutatás főbb irányai: a hazai és nemzetközi keresleti és kínálati trendek feltérképezése, versenytársaink kínálatának elemzése, 13

14 az egyes piaci szegmensek speciális igényeinek és utazási szokásainak felmérése, kiemelten a turisták által használt információforrások vizsgálata, a küldőországokban az egyes termékek iránt jelentkező potenciális kereslet felmérése. A témaévekre vonatkozó döntéseket a kiemelt turisztikai termékekre vonatkozó információk segítségével alapozzuk meg. A turizmus makrokörnyezetének, Magyarország további küldőországainak, illetve a Magyar Turizmus Zrt. marketingkommunikációs tevékenységében kiemelt egyéb termékeknek a vizsgálata másodlagos kutatások formájában valósul meg. A múltra vonatkozó adatok, a nemzetközi keresleti és kínálati trendek, a turisták fogyasztói szokásait befolyásoló tényezők ismeretében nem csupán elemezzük és értékeljük a küldőpiacok teljesítményét, hanem előrejelzéseket is készítünk a forgalom várható alakulásáról. A keresleti és kínálati tényezőkre vonatkozó információk gyűjtése és feldolgozása mellett figyelmet fordítunk a legújabb marketingkommunikációs eszközök, az ún. legjobb gyakorlatok és kutatási módszerek megismerésére is. A nemzetközi szervezetek munkájában való részvételünk, így például az ETC-vel való együttműködés, más országok hatékonyságmérési, márkázási, e-marketing, termékfejlesztési és látogatóielégedettség-mérési gyakorlatának, módszereinek megismerésére is lehetőséget biztosít. A rendelkezésre álló másodlagos piaci információk legfontosabb forrásai a Turisztikai Világszervezet (World Tourism Organization, UNWTO), az Európai Turisztikai Bizottság (European Travel Commission, ETC), a TourMIS adatbázis, az Eurostat, az IPK International, az OECD, a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Turizmus Zrt. együttműködő partnerei. A kutatási adatok társaságon belüli felhasználása mellett nagy hangsúlyt fektetünk a kutatások, illetve az azokból készített összefoglaló elemzések továbbítására a turisztikai szakma felé. A szakmai érdeklődők számára felhasználói szerződés keretében, azonos feltételekkel és teljes részletességgel állnak rendelkezésre a kutatási eredmények. Az információk szakma felé történő továbbítása az alábbi információs csatornák segítségével történik: a Magyar Turizmus Zrt. honlapjának kutatással kapcsolatos, szakmai oldalai, szakmai prezentációk és rendezvények, a Turizmus Bulletin című szakmai és tudományos folyóirat, általános gazdasági és turisztikai szaklapok, Turizmus Magyarországon című szakmai kiadványok, személyes konzultáció, fogadóóra, en és telefonon történő információszolgáltatás A turisztikai országkép fejlesztése, a turisztikai országmárka következetes építése Az egyre intenzívebbé váló versenyben Magyarország ismertségével és imázsával kapcsolatban igen fontos, hogy a 2008-tól alkalmazott turisztikai országmárka, illetve annak kommunikációja középtávon egységes és konzisztens legyen. 14

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010. Budapest, 2009. október 28.

Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010. Budapest, 2009. október 28. Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010 Budapest, 2009. október 28. Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló. 4 1 Bevezető 14 2 Helyzetelemzés 16 2.1 Nemzetközi trendek... 16 2.2 Magyarország turizmusának

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Veszprémi Turisztikai Konferencia 2008. április 11.

Veszprémi Turisztikai Konferencia 2008. április 11. Veszprémi Turisztikai Konferencia 2008. április 11. Újvári Ágnes Magyar Turizmus ZRt.- Hálózati Igazgató Előadás tematikája 2008. évi marketingmunkánk hangsúlyai Beutazó turizmusunk 2008. trendjei Legfőbb

Részletesebben

Balatoni RMI 2012. évi marketing terve. Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb.

Balatoni RMI 2012. évi marketing terve. Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb. Balatoni RMI 2012. évi marketing terve Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb. igazgató Helyzetelemzés Balaton régió erősségei: A Balaton régió hazánk legjelentősebb

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010 T E R V E Z E T Budapest, 2009. szeptember 28.

Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010 T E R V E Z E T Budapest, 2009. szeptember 28. Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010 T E R V E Z E T Budapest, 2009. szeptember 28. Tartalomjegyzék 1. Bevezető... 14 2. Helyzetelemzés... 16 2.1. Nemzetközi trendek... 16 2.2. Magyarország turizmusának

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO)

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) A TDM RENDSZER FEJLŐDÉSE ÉS ALAPVETŐ IRÁNYELVEI ? TDM ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) Mi a desztináció? A desztináció egy olyan földrajzi terület, ahol a turista legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Részletesebben

A Magyar Turizmus Zrt. eszközei a 2011-es egészségturizmus tematikus évben. Dr. Niklai Ákos, elnök, Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2009. november 26.

A Magyar Turizmus Zrt. eszközei a 2011-es egészségturizmus tematikus évben. Dr. Niklai Ákos, elnök, Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2009. november 26. A Magyar Turizmus Zrt. eszközei a 2011-es egészségturizmus tematikus évben Dr. Niklai Ákos, elnök, Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2009. november 26. Vízben (is) jók vagyunk! Érveink az egészségturizmus

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez

A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez Budapest turizmusának, szállodai teljesítményének értékelése. Hogyan tovább? A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez Dr. Niklai Ákos 2011. május 4. BGF KVIFK Vállalkozásbarát

Részletesebben

Egészségturizmus, mint a turizmus marketing stratégiai pillére

Egészségturizmus, mint a turizmus marketing stratégiai pillére Egészségturizmus, mint a turizmus marketing stratégiai pillére MSZÉSZ XXXVII. Közgyűlés 2012. május 10. Maráczi Gábor Stratégiai igazgató Marketing terv 2012 - Egészségturizmus Tények: az egészségmegőrzés

Részletesebben

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának alapvető küldetése, hogy a hazai rendezvénykínálatot a magyar nemzeti kultúra szerves

Részletesebben

Turisztikai konferencia VESZPRÉM, 2008.04.11.

Turisztikai konferencia VESZPRÉM, 2008.04.11. Turisztikai konferencia VESZPRÉM, 2008.04.11. A legnagyobb küldőpiac: NÉMETORSZÁG Pap Mária Magyar Turizmus Zrt. BERLIN VÁZLAT 1.) Piacelemzés 2.) Versenytársak tanuljunk tőlük! 3.) Termékalapú országmarketing

Részletesebben

GINOP-1.3.5-15 TIMEA. Gyula, 2015. december 4.

GINOP-1.3.5-15 TIMEA. Gyula, 2015. december 4. GINOP-1.3.5-15 TIMEA Gyula, 2015. december 4. TIMEA oturisztikai oinnovációs omarketing oegyüttműködési oalapprogram Stratégiai célok, prioritások Célrendszer: Innovatív külföldi marketing kommunikáció

Részletesebben

A helyi TDM feladatai, működése

A helyi TDM feladatai, működése A helyi TDM feladatai, működése Miért kell a TDM? Az európai turisztikai térségek idestova több, mint 20 éves válasza a piaci kihívásokra: A térségi együttműködési hálózatok kooperatív alapú termék- és

Részletesebben

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. 2012. június 30. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiumának alapvető küldetése,

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

A turisztikai és kulturális szektor kapcsolódási pontjai és marketinglehetőségei

A turisztikai és kulturális szektor kapcsolódási pontjai és marketinglehetőségei A turisztikai és kulturális szektor kapcsolódási pontjai és marketinglehetőségei Kincses Márk marketing stratégiai titkár Magyar Turizmus Zrt. Budapest, Corvinus Egyetem 2011. május 24. Kitekintés 2010,

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013.

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

Dél-Alföld. Marketingterv. www.pusztaregion.hu

Dél-Alföld. Marketingterv. www.pusztaregion.hu Dél-Alföld Marketingterv 2009 Dél-Alföld Marketingterv 2009 A régióban Gyula, Szeged, Kecskemét, Kiskunmajsa, Orosháza és Békéscsaba a kereskedelmi szálláshelyeken legtöbb belföldi vendégéjszakát regisztráló

Részletesebben

2003 - Az egészségturizmus éve

2003 - Az egészségturizmus éve 2003 - Az egészségturizmus éve Oláh László igazgató Stratégiai Termékek Igazgatósága Magyar Fürdőszövetség Közgyűlése 2003. április Az egészségturizmus nemzetközi trendjei Európaiak összes utazásából (270

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1. PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ a.) Térségi összefogás résztvevőinek bemutatása (pályázó és partnerei): Szervezet neve Szervezet célkitűzése, tevékenységei, konkrét eredményei (pályázat

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A BFT 2012. ÁPRILIS 20-I ÜLÉSÉRE A BALATON RÉGIÓ 2012. ÉVI TURISZTIKAI MARKETING FELADATAI ÉS A 2011. ÉVI TURISZTIKAI EREDMÉNYEK

TÁJÉKOZTATÓ A BFT 2012. ÁPRILIS 20-I ÜLÉSÉRE A BALATON RÉGIÓ 2012. ÉVI TURISZTIKAI MARKETING FELADATAI ÉS A 2011. ÉVI TURISZTIKAI EREDMÉNYEK TÁJÉKOZTATÓ A BFT 2012. ÁPRILIS 20-I ÜLÉSÉRE A BALATON RÉGIÓ 2012. ÉVI TURISZTIKAI MARKETING FELADATAI ÉS A 2011. ÉVI TURISZTIKAI EREDMÉNYEK 2011. ÉV BALATONI VENDÉGFORGALMA A SZÁMOK TÜKRÉBEN A Központi

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

MotoGP 2009 Magyarország

MotoGP 2009 Magyarország Budapest, 2008. július 23. MotoGP 2009 Magyarország Dr. Róna Iván vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Tartalom I. A MotoGP, mint kiemelt világesemény bemutatása II. A MotoGP 2009. magyarországi futamának

Részletesebben

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely Országos Tourinform Találkozó Horváth Gergely Magyar Turizmus Zrt. Budapest, VAM Design Center, 2011. május 11. Szakmai találkozó és párbeszéd 143 Tourinform Fenntartók, önkormányzatok TDM-ek Magyar Turizmus

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY. Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY. Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2 tartalom PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2 TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Dr. Rátz Tamara Dr. Michalkó Gábor A

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés Tourinform 2014. május 13. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Rekordok és problémák 2 A SZÉP Kártya a belföldi turizmus motorja

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Agenda 1. A múlt elemzése 2. A turizmuspolitikai irányítás megteremtése 3. Új típusú stratégiai

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

ÉszakMagyarország. Marketingterv.

ÉszakMagyarország. Marketingterv. ÉszakMagyarország Marketingterv 2009 Észak- Magyarország Marketingterv 2009 Eger a 8. a kereskedelmi szálláshelyeken legtöbb belföldi vendégéjszakát regisztráló városok listáján. A régióban Eger, Miskolc,

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság A Közép- Dunántúli Régió Közép-Dunántúl Szolgáltatók száma a

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL Katona Ilona marketing igazgató Magyar Turizmus Rt. Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság Veszprém, 2005. április 08. Az Észak-alföldi régió kiemelt turisztikai

Részletesebben

Desztináció menedzsment. A Tourinform rendszer Magyarországon

Desztináció menedzsment. A Tourinform rendszer Magyarországon Desztináció menedzsment A Tourinform rendszer Magyarországon A Tourinform irodák szerepe A turizmus non-profit szervezeti rendszerének részét képező Tourinformirodák területi illetékességű információs

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÓBELI VIZSGATÉTELEK 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÁLLÁSHELY-SZERVEZŐ, MENEDZSELŐ SZAKMAI ISMERETEK 1. Ismertesse az új szállodai beruházást megelőző szakmai előkészítő, információs munkát,

Részletesebben

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Kulturális, sport és szabadidős célú terek kialakítása és fejlesztése Célterület azonosító: 1 021 150 1.

Részletesebben

A MAGYAR TURIZMUS ZRT. 2007. ÉVI MARKETING TERVE

A MAGYAR TURIZMUS ZRT. 2007. ÉVI MARKETING TERVE A MAGYAR TURIZMUS ZRT. 2007. ÉVI MARKETING TERVE TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 6 2 HELYZETKÉP... 7 3 CÉLKITŰZÉSEK... 11 3.1 CÉLJAINK A BEUTAZÓ TURIZMUSBAN... 11 3.2 CÉLJAINK A BELFÖLDI TURIZMUSBAN...

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Termék- és szolgáltatástervezés a TDM-ben

Termék- és szolgáltatástervezés a TDM-ben TDM 7. Termék- és szolgáltatástervezés a TDM-ben Stratégiai működés megalapozása Dr. Piskóti István Intézetigazgató, ME Marketing Intézet A tervezés terepe Milyen turisztikai termékfejlesztés célszerű

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon

Turizmus. Magyarországon Turizmus www.itthon.hu végleges adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2010) Európa (504,0; +6,2%) Afrika (49,9; +0,4%) Amerika (156,6; +3,9%) Ázsia (216,9; +6,1%)

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Az észak-európai lakosság utazási szokásai és Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci potenciálja Észak-Európában Összeállította: a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Xellum

Részletesebben

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A kulturális turizmus jellemzői a hazai történelmi városokban Az előadás felépítése JAVASLATOK Vonzerőfejlesztés, fogadóképesség Térségi turizmusirányítás Marketingkommunikáció Veszprémi esettanulmány

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési si Terv turisztikai vonatkozásai, aktualitások. elnökhelyettes

Nemzeti Fejlesztési si Terv turisztikai vonatkozásai, aktualitások. elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési si Terv turisztikai vonatkozásai, aktualitások dr. Kovács Miklós elnökhelyettes Veszprém, 2006. április 07. A vendégéjszakák száma először haladta meg a 19 milliót 25 000 20 000 15

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A TDM-modellt támogató informatikai lehetőségek

A TDM-modellt támogató informatikai lehetőségek A TDM-modellt támogató informatikai lehetőségek Előadó: Semsei Sándor, Chrome Kreatív Munkák Kft. eturizmus - a technológia és a turizmus a két leggyorsabban fejlődő szektor a globális gazdaságban (Dr.Dimitros

Részletesebben

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Szalay-Zala Andrea a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének titkára Tel: 30/530-1642 E-mail: fatoszfotitkar@gmail.com. Kutatás, felmérés

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Hévíz, 2011. február 10.

Részletesebben

Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása

Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása Több, mint turizmus I Mehr, als Tourismus nemzetközi tanácskozás I Internationale Konferenz 2015. február 12. Hegykő, Tornácos Panzió Kártyarendszerek

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S 19. NAPIREND Ügyiratszám: 1/374/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2012. április 27-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandó: Tourinform Iroda

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft. EUGA EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.com/hun/euga EUGA projekt háttere Lisszaboni program Az EU 2010-re a világ

Részletesebben

Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2011.

Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2011. Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2011. Tisztelt Partnerünk! A Magyar Turizmus Zrt. tevékenysége 2011-től az eredményorientáltság, a hatékonyság és a koncentrált működés alapelvei szerint újul meg. A

Részletesebben

A turisztikai desztináci. ció menedzsment rendszer fejlesztése

A turisztikai desztináci. ció menedzsment rendszer fejlesztése A turisztikai desztináci ció menedzsment rendszer fejlesztése se Magyarországon gon Magyar TDM Szövetség TDM ALAPFOGALMAK Desztináció Földrajzilag meghatározható egység, úti cél, melyben Önkormányzatok

Részletesebben

Együttműködés Budapest kulturális turizmusának fejlesztéséért 2014 Magyar Turizmus Zrt.

Együttműködés Budapest kulturális turizmusának fejlesztéséért 2014 Magyar Turizmus Zrt. Együttműködés Budapest kulturális turizmusának fejlesztéséért 2014 Magyar Turizmus Zrt. Szeretnénk elérni, hogy a Budapestre látogatók a városban járva a megérkezéstől az elutazásig folyamatosan találkozzanak

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Piaci előrejelzések Belgium

Piaci előrejelzések Belgium Piaci előrejelzések Belgium Veszprém Veszprém Megyei Utazás Kiállítás 2007. április 13. Urbányi Péter külképviseletvezető - Brüsszel 1. Általános piaci helyzetelemzés 1.1. Belgium turizmusa -A lakosság

Részletesebben

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február

Részletesebben

GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS

GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS XIV. ORSZÁGOS TDM KONFERENCIA GYULA 2015. DECEMBER 3-4. GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS Előadó: Komoróczki Aliz Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető TDM menedzser Köszöntő 2015. december 3. A DESZTINÁCIÓ

Részletesebben