VÉP VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Átírás

1 VÉP VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI MUNKARÉSZEK LEZÁRVA: FEBRUÁR HÓ

2 ALÁÍRÓLAP MUNKA MEGNEVEZÉSE: VÉP VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE MUNKASZÁM: Rk18 GENERÁLTERVEZŐ: Altus Savaria Tervező Iroda Kft Szombathely, Welther K. u. 31. Tel.: , Fax: , TERVEZŐK: Rápli Pál okl. várostervezési, városgazdasági szakmérnök felelős tervezőszakmérnök vezető településtervező TT E Szűcs Gábor okl. táj- és kertépítészmérnök K1-5078/5 PAGONY Kft, Budapest. Pálffy György okl. közlekedésépítőmérnök K1-d Futura Bt., Veszprém. Koós János villamos mérnök EN-T VILLKASZ Kft, Szombathely. Horváth Ervin okl. épületgépész mérnök BFSZG-1, V3a ÉPGÉP Kft., Szombathely. Ilon Gábor régész névjegyzéki eng. sorszáma: Sz-56/2001).

3 TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT I. Általános jellemzés Éghajlat Mérsékleten hűvös-mérsékleten száraz időjárás jellemzi. Az évi napfénytartalom óra. Az évi középhőmérséklet 9,0 ºC körüli, a nyári félévé 16,0 C. A csapadék évi összege nem éri el a 650 mm-t, a nyári félévé mm. Az uralkodó szélirány az É-i és a D-i, az átlagos szélsebesség 3,5 m/s körüli. Talajvíz a Sorok-Perint völgyében 2-4 m között elérhető, máshol 4 m alatt van. Az artézi kutak mélysége 200 méter körüli, de ebből a szintből tekintélyes vízhozamokat termelnek ki. Növényzet A növényföldrajzi tértagolás tekintetében a Vasi (Castriferreicum) flórajárásba tartozik. A legelterjedtebb potenciális erdőtársulásai az égerligetek (Carici-Alnetum croaticum), tölgykőris-szil ligeterdők (Querco-Ulmetum), a gyertyános kocsányos tölgyesek (Quercorobori - Carpinetum), cseres kocsánytalan tölgyesek (Querco petraeae-cerris) és a fenyőelegyes tölgyesek (Pino-Quercetum) alkották. A jellegzetesebb lágyszárú fajok a körtikefélék (Pyrola media, P. chlorantha), a kígyógyökerű keserűfű (Polygonum bisorta), az aggófű (Senicio ovirensis), a keskenylevelű tüdőfű (Pulmonaria angustifolia), a kakukktorma (Cardamine flexuosa).a kisebb folyók, patakok menti ligeterdők java megsemmisült., ezeket jórészt felváltotta az özönnövények áradata. Szombathely környékén már szinte alig van erdő. Flórája ugyan elszegényedett, de meghatározók az Alpokalja elemei (pl. Astrantia major, Lysimachia puncatata, Luzula pallescens, Dianthus superbus), fontosak a legelők, katonai gyakorlóterek pionír növényei is (Aira spp., Jasione montana, Vulpia spp.), a keleti részen pedig az alföldi vegetáció (Cardamine parviflora, Cladium mariscus, Euphorbia palustris). Talajok A kistáj uralkodó talajtípusa az erdőtalaj (89%). A Répce homokos, kavicsos hordalékán agyagbemosódásos barna erdőtalajok találhatók (20%). Erősen savanyú kémhatásúak, és nem túl termékenyek, VII. besorolásúak. Természetvédelem A település belterületén álló a kastély és parkja melynek jelenleg a Mezőgazdasági Szakképző Iskola a kezelője a 1223/60 határozat szám alapján helyi védelem alatt álló műemlék. Korábban országos szintű természetvédelmi terület volt. Az Országos Területrendezési tervről szóló 2003.évi XXVI. törvény 3/1. melléklete szerint az ökológiai hálózathoz tartozik. A településen Natura 2000 terület található, a 0180/3, 0181, 0217/1, 0217/2, 0217/3, 0217/4, 0217/6, 0217/7, 0217/8, 0225/1, 0225/2, 0225/3 0228/2, 0228/3, 0228/4, 0229 és a 0237 helyrajzi számú területek érintettek. 3

4 Tájhasználat A táj szép adottságokkal rendelkezik. Nagyméretű, termékeny szántóföldek, jelentékeny méretű és nagyobbrészt egy tömbben lévő, kompakt erdők jellemzik, melyeket három kis vízfolyás is átszel, a néhány rét, legelő főként ezek mentén található. A szántóföldek nagy táblában műveltek -, melyre a táj jellegéből adódóan lehetőség van-, viszont hiányoznak a határmezsgyék, földutak menti fasorok. Ezek hiánya jellemző a közutak mentén is. A vízfolyások mentén helyenként szép patak menti társulások helyezkednek el, azonban teljesebb lenne az ökológiai összkép, ha ezt a patakok teljes hosszára ki lehetne terjeszteni. A táj jellemző elemei a nagy ipari, gazdasági telephelyek, majorok. Ezek közül csak a MOL telephely védőfásítása megfelelő. A többi egységeknél is szükséges lenne védőfásítás telepítése, így részben zöld szigetekként jelennének meg, és nem az épített jelleg dominálna. A táj új eleme egy szélkerék, szélerőmű. A régi közlekedési utak mellett szép feszületek, valamint a település nyugati szélén a Krisztus és a két lator szoborcsoport egy fás ligetben igen szép látvány. Ezt az összképet csak a féligmeddig rekultivált hulladéklerakó képe rontja. A rekultiválás befejezéseként erdő ültetése javasolt. Zöldfelület A település belterületének legmeghatározóbb zöldfelületi egysége a mezőgazdasági szakközépiskola területe. Igen értékes növényállománnyal bír, azonban a régi parkból csupán a fő elemek egy része maradtmeg. Méltóbb gondozást, valamint felújítást igényelne. Figyelemre méltó egység a településen átfolyó Kozár-Borzó-patak, amely jelenléte nagy lehetőséget jelentene a település életében, amennyiben azt esztétikusan, harmonikusan képes belefonni a település zöldfelületi rendszerébe, életébe. Sajnálatos módon, ezen adottságai nincsenek kellőképpen kihasználva. A harmadik jelentős elem a falu központjában található Széchenyi tér és a katolikus templom környezete. Mintegy kapuként emelkedik a Szentháromság és a Mária szobor, azonban környezetük méltatlanul kezelt, a növényültetések zavarosak, nem érik el a kívánt hatást. A parkolók fásítás nélküliek, ami mind funkcionálisan, mind esztétikailag rendkívül kedvezőtlen. A templom környezetében túlzott a sok emlékmű valamint a kopjafa együttes megjelenése, a túlzsúfoltság miatt egyik sem tud kiteljesedni. Ezen a helyen az idős fák jelentős értékkel bírnak, és ezért védelemre érdemesek. A polgármesteri hivatal előtti szép öreg japánakác fák szintén védendők. A Rákóczi Ferenc utcában szép kőkeresztek állnak, melyek helyi védelemre érdemesek, környezetük rendezése elengedhetetlen a kedvezőbb településkép kialakítása szempontjából. Az általános iskola előtti Szent Flórián szobor védendő érték. A temető tujasorral övezett, előtte fásított terület van. Megfelelő kertépítészeti koncepcióval összehangoltabb parkká lehetne alakítani, amely ki tudná elégíteni a falubeliek egy részének passzív rekreáció iránti igényét is. A temető melletti 301/1-es terület közparkká válása, megfelelő kertépítészeti tervezéssel kiváló egységet képezhet a temetővel. A falu utcáinak jellegére erősen rányomja bélyegét Ausztria és a Prenor faiskola közelsége. Alapvetően eltujásított utcákat látni, nyomokban lelhetők csak fel az utcafásításra alkalmasabb honos növények. Törekedni kell arra, hogy visszatérjenek az utcákban, intézménykertben, magánkertekben a honos fafajok, a táj idegenekkel szemben. 4

5 Tájtörténet az I. és II. katonai felméréssel összevetve A település központját ma is meghatározó templom és környékének struktúrája már az I. katonai felmérésen is szépen kirajzolódik. Mindkét katonai felmérésen egyértelműen elszeparálódik a falu többi részétől a temető, melyet mára már utolért a lakott terület. Az egykor Vépi majornak nevezett majorság jelenleg Ferencmajor néven még ma is működik, s még, bár felszakadozva, a major alatt elterülő erdőfolt is megmaradt. Gazdasági épületek jelenléte vehető ki a felméréseken a falutól Dél-keletre, ezek már nincsenek ott. A faluközponttól Észak-nyugatra volt egy Calvari (kálvária), melynek sajnos már a nyomát sem lehet felfedezni. Megfigyelhető, hogy az erdővel borított terület összességét tekintve közel ugyanakkora maradt. A patakok mentén rét és erdőtársulások voltak, ezek viszont mára jelentősen lecsökkent. A valaha bizonyára az egyik legfontosabb út, mely Vépet összekötötte a többi faluval mára eltűnt. Az első katonai felmérés jellegzetes elemei Kettős fasorral szegélyezett út vezetett a temetőtől a Skerleci-erdőig, melynek már a nyomvonala sem látszik. A Kozár-Borzó patak szabályozása következtében a patak alsó ága megszűnt, - s vele együtt az így feleslegessé vált híd is ennek helyét egy földút vette át, a kastélypark alakja is némileg megváltozott. Ezen a katonai felmérésen még nincs vasút. A felmérésen látható, hogy a faluból Északi irányba kivezető út mentén egy kőkereszt állt, ez ma már nincs meg. A második katonai felmérés jellegzetes elemei Itt már szerepel a vasút tervezett vonala, mely megegyezik jelenlegi nyomvonalával. Egy Kerékharszt nevű erdőfolt terül el a falutól Keletre, mely már nem létezik. III. Településfejlesztési koncepció A településfejlesztési koncepció célja hosszútávra (15-20 évre) meghatározni azokat a feladatokat, melyek megoldása révén jelentősen javulnak a helyi lakosság életkörülményei. A legfontosabb fejlesztési célok és feladatok az alábbiak szerint fogalmazhatók meg: - a évi XXVI. törvény 13. alapján (1) A közművezetékeket és a járulékos közműépítményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok a tájba illőek legyenek. Az övezetben az új és felújítandó nagy-, közép- és kisfeszültségű vezetékeket - ha azt táj- és természetvédelmi igények indokolják - földkábelben kell elhelyezni. Külterület - A mező- és erdőgazdálkodás fejlesztése. A települést körülölelő táj kiválóan alkalmas a mezőgazdasági művelésre. Törekedni kell a termőhelyi adottságokhoz igazodó földhasznosításra, a komplex szemléletű környezet- és tájgazdálkodásra, a környezetet kevésbé terhelő, környezetkímélő gazdálkodási módok alkalmazására. Az erdők vágásérettségi fokának meghosszabbítása, a szálalóvágás előnyben részesítése. - A meglévő erdőterületeket meg kell tartani, a tájidegen fafajokat a termesztésből ki kell szorítani, fel kell váltani; a vízfolyások és utak menti bozótosodó területek erdősítendők. Az újabb erdők telepítésénél csak honos, és a tájra jellemző fafajokat kell ültetni a turizmus és az ökoszisztéma érdekében is. 5

6 Az erdőterületek arányának növelése tájképi és a mezőgazdasági termelékenység fokozása érdekében egyaránt fontos. - A Vas megyei területrendezési terv szerint, az erdő területet leszámítva, szélerőmű létesítésére alkalmasnak jelöli Vép egész területét. Alapvetően négy helyen nem szabad szélerőművet létesíteni: a kastélypark környékén, a lakóterületek közelében, a régészeti lelőhelyeken illetve az ökológiai hálózat területén. Kijelöltük a tervlapon, melyek a szélerőmű lehetséges telepítési helyei. - Az értékes növényzet és élőhelyek helyi védelem alá helyezése fontos feladat. A közigazgatási területen belül helyi védendő területek: 1. A Natura 2000, ökológiai hálózat, természeti terület illetve más, magasabb rendű jogszabály oltalma alatt álló területek védelmét fokozottan kell biztosítani. Az ökológia hálózat területén fekvő mezőgazdasági területek helyett legelő, rét-, illetve erdő-gazdasági terület kialakítása célszerű az állatok és növények szabad vándorlása érdekében. 2. A patakok teljes hossza, beleértve a belterületen húzódó szakaszát helyi védelem alá kell helyezni, melynek meanderező jellegét a meglévő élőhely biztosítása érdekében meg kell tartani., és a szabad vízfolyás lehetőségét biztosítani. 3. A vépi kastély és parkja, mely egy rendkívül értékes terület magasabb védettségi szintet érdemel, ennek érdekében javasoljuk az Önkormányzatnak, kezdeményezze a védettség megerősítését. Továbbá, amennyiben lehetőség nyílik rá, Európai Uniós pályázat keretében törekedni kell a park rekonstrukciójának megtervezésére és felújítására, mely Vép városának ékkövévé válhatna. 4. A 059-es helyrajzi számú műemlék és környékét, faállományát helyi védelem alá kell helyezni. 5. Az erdő területén belül elhelyezkedő mocsarak ex-lege területek, ezért ezeket is fokozottan védeni kell. Védendő fák: 1. Kül- és belterületi közterületeken lévő fák, fasorok 2. Felmérés alapján az értékes öreg fák. - Helyi védelem alá helyezendők a külterületen lévő keresztek, vallási szobrok. - Az ipari-gazdasági területek körül egy-egy kivételt leszámítva szinte teljesen hiányzik a védő fásítás. Ezeken a területeken a fásítás mértéke 1 fa/400 m2 legyen, elsősorban honos fák telepítése támogatandó. - A táji- és természeti környezet védelme. Fontos tájszerkezeti változásként tervezni kell a vízfolyások menti területek fásítását, védőfásítását, a dűlőutak fásítását, védő erdősávok telepítését. Az üzemtervezett erdőkhöz kapcsolódóan az egykori erdők, legelők, vízparti területek összefüggő erdőhálózat kialakításának módját és lehetőségét meg kell vizsgálni. Növelni kell a vízfolyások menti rét területeket, szántó művelési ág közvetlenül ne kapcsolódjon a vízfolyásokhoz. Ez a feladat környezetvédelmi és természetvédelmi, tájvédelmi szempontból is alapvető. - A külterületi fasorokat fejleszteni kell, a meglévőket meg kell tartani, kivágásukat úgy lehessen engedélyezni, hogy pótlásuk szükséges, azonban honos fafajokra kelljen váltani azokat. - Rekultiválási terv készítése szükséges a régi szeméttelep területére, itt is elsősorban honos fák telepítése javasolt. 6

7 Belterület - A közterületek gondozottságának növelése; a közterületek tisztántartása, a csapadékvízelvezető árkok jó karbantartása, valamint az utak fásítása. - Helyi védelem alá helyezendők a belterületen lévő keresztek, szobrok. - Kertépítészeti terv készítése szükséges az alábbi területekre: - A kastély és főút közti közterület (javasolt eleme: cserjezárás a kastély felé, mely mind vizuális, mind ökológia határt, védelmet biztosít a kastélyparknak) - A főtér, melyet Vép várossá alakulásának alkalmából egységessé, kellemessé, vonzóvá kell alakítani - a temetővel szemben lévő közparkká alakuló terület, melyet a temetővel harmonizáló egységgé kell tenni. - A temetőben alkalmazott tujasávot fokozatosan le kell cserélni hagyományosabb temetőkerti növényekre (pl. orgona, csipke) valamint a sírok közé árnyékot adó lombos fák telepítése szükséges, a bevezető út mellé fasor ültetendő. - Fontos, hogy elkerüljük a műemlékgyűjtemény jelleg kialakulását a templom környékén, hiszen úgy nem tud kiteljesedni egyik alkotás sem, már-már vetekednek egymással a különböző korok, stílusok, emlékek. Ehelyett azt javasoljuk a város más területein való elhelyezését, melyre kiválóan alkalmas többet között egy-egy közpark. - Mindenképpen előnyös a parkolóhelyek kialakítása a városközpontnál, azonban esztétikai szempontból nem szerencsés, hogy eddig nem kerül fásításra, arról nem is szólva, hogy árnyék nélkül nemigen tudja ellátni. A parkolóhelyek fásítását mindenképpen pótolni kell. - A vasútállomás belterület felé eső oldalán lévő zöldsáv alapos tisztításra szorul. Jelenlegi elvadult képe nem illik Vép város arculatához. - Egy Észak-déli irányú sétány kialakítását javasoljuk a Kozár-Borzó-patak mentén. Ez a belterületi fejlesztés kellőképpen méltó lenne a várossá válás folyamatához. - A Vas megyei területrendezési terv kerékpárút hálózat nyomvonalát beillesztettük a településrendezési tervbe. - A közterületek gondozottságának növelése; a közterületek tisztántartása, a csapadékvízelvezető árkok "jókarban" tartása, valamint az utak fásítása. - A településkép javítása érdekében gondoskodni kel a falufásításról, ezen belül az utcafásításról és az intézményterületek fásításáról. Fontos feladat a tujasorok lecserélése, honos fákra, gyümölcsfákra. - Gondoskodni kell az értékes növényzet helyi védelem alá helyezéséről. A területén sok értékes fa látható, ezeket felmérés alapján védelem alá kell helyezni. A település területére egységes arculatterv készítése javasolt, melyre annál is inkább szükség van, mert a nagyközség várossá nőtte ki magát. Az arculatterv feladata meghatározni, egységes fejlesztési keretekbe foglalni a település közterületeinek burkolatait, berendezési tárgyait, térbútorozását. Az arculattervnek foglalkoznia kell a belterületi zöldfelületek, fasorok, fafaj- és közterületi cserjefajok alkalmazásával elősegítendő a település sajátos, egyedi arculatának továbbfejlesztését. Az arculatterv intézkedési javaslatot kell tartalmazzon projektjavaslatokkal a megvalósíthatóság és a továbbfejlesztési feladatok meghatározására. A településen a játszóterek felújítása, fejlesztése szükséges. 7

8 Külterületi útmenti fásításához ajánlott fafajok listája Quercus robur (kocsányos tölgy) Quercus petraea (kocsánytalan tölgy) Quercus cerris (csertölgy) Carpinus betulus (gyertyán) Alnus glutinosa (enyves éger) Fraxinus excelsior (magas kőris) Fraxinus ornus (virágos kőris) Acer pseudoplatanus (hegyi juhar) Acer campestre (mezei juhar) Tilia cordata (kislevelű hárs) Tilia platyphyllos (nagylevelű hárs) Tilia tomentosa (ezüsthárs) A település útjainak növénytelepítéséhez ajánlott növényfajok listája Fák Magas fák Quercus robur (kocsányos tölgy) Quercus petraea (kocsánytalan tölgy) Quercus cerris (csertölgy) Carpinus betulus (gyertyán) Alnus glutinosa (enyves éger) Fraxinus excelsior (magas kőris) Fraxinus ornus (virágos kőris) Acer pseudoplatanus (hegyi juhar) Tilia cordata (kislevelű hárs) Tilia platyphyllos (nagylevelű hárs) Középmagas fák Sorbus aria (berkenye) Prunus avium (vadcseresznye) Prunus padus (zselnicemeggy) Cserjék Véderdő cserjeszintjében Ligustrum vulgare (közönséges fagyal) Crataegus monogyna (egybibés galagonya) Euonymus europaeus (csíkos kecskerágó) Cornus mas (húsos som) Cornus sanguinea (veresgyűrű som) Viburnum lantana (ostormén bangita) Philadelphus x coronarius (közönséges jezsámen) Spiraea x vanhouttei (közönséges gyöngyvessző) Utcák zöldfelületein Hibiscus syriacus (mályvarósa) Lavandula angustifolia (fás levendula) Forsythia x intermedia (aranyvessző) Hydrangea arborescens (fás hortenzia) Deutzia scabra (gyöngyvirágcserje) Paeonia lactiflora (fás bazsarózsa) Potentilla fruticosa (cserjés pimpó) Salvia officinalis (zsálya) Spiraea sp. (gyöngyvessző) Syringa vulgaris (orgona) Buddleia davidii (nyári orgona) Buxus sempervirens (puszpáng) 8

9 Évelők Aster alpinus (őszirózsa) Aster dumosus Aster linosyris (aranyfürt) Aster novi-belgii (kopasz őszirózsa) Delphinium x cultorum (szarkaláb) Centaurea dealbata (szürkés imola) Hydrangea macrophylla (hortenzia) Brunnera macrophylla (kaukázusi nefelejcs) Bergenia cordifolia (szívlevelű bőrlevél) Convallaria majalis (gyöngyvirág) Hosta sp. (árnyékliliom) Hemerocallis sp. (sásliliom) Gaillardia x grandiflora (kokárdavirág) Iris sp. (nőszirom) Rozmarinus officinalis (rozmaring) Salvia officinalis (orvosi zsálya) Salvia nemorosa (ligeti zsálya) Chrysanthenum sp. (krizantém) Sedum sp. (varjúháj) Potentilla aurea (arany pimpó) Tulipa sp. (tulipán) Narcissus sp. (nárcisz) Hyacinthus sp. (jácint) Crocus sp. (krókusz) Egynyáriak Calendula officinalis (körömvirág) Callistephus chinensis (őszirózsa) Tagetes sp. (büdöske) Portulaca grandiflora (porcsin rózsa) Verbena hybrida (kerti vasfű) Dahlia sp. (dália) Antirrhinum majus (tátika) Cosmos bipinnatus (pillangóvirág) Viola x witrockiana (árvácska) Budapest, 2009 júniusa Szűcs Gábor okl. táj- és kertépítész SZK

10 KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT A NAGYKÖZSÉG RÖVID BEMUTATÁSA Vép az ország nyugati részén fekszik Vas Megyében. A Szombathely keleti szomszédságában helyet foglaló település közlekedési kapcsolatai a főutak hiányával együtt is igen jók, hiszen csak néhány kilométerre fekszik a 86-os és a 87-es utaktól, de a megyeszékhellyel ezeken túl is van összeköttetése, valamint vasútállomással is rendelkezik. Szombathely távolsága közúton mindössze 8 km. A község ugyan Vas megye legnagyobb települése, mégsem községegyesítésekből nőtt ilyen nagyra. Természetföldrajzi környezet Vép és közigazgatási területe természetföldrajzi tájbeosztás szerint a Nyugat-Magyarországi peremvidék Kisalföld déli medencepereméhez tartozó Vasi-síkság középtájon belül a Gyöngyös-sík kistáj területére esik. Geomorfológiailag a Rábán-túli kavicstakaróhoz tartozó, alföldies jellegű síkság ÉK felé nyitott medenceperemi süllyedékes területét pleisztocén korban a Gyöngyös és a Rába folyók kavicstakarója töltötte ki. Az eróziós és szoliflukciós felszínt formáló folyamatok mellett létrejött kavicstakarót jégkorszaki vályog fedi, melynek helyenkénti sekélyebb vastagsága igen vékony termőréteg kialakulását eredményezte. A kavicstakarós, vályoggal borított talajképző kőzeten ugyanis savanyú agyagbemosódásos barna erdőtalajok alakultak ki, míg az elvékonyodott rétegű, síksági jellegű területeken viszont kedvezőtlen vízgazdálkodású, tápanyagszegény pseudoglejes barna erdőtalajok találhatók. Éghajlat A térség éghajlatára az Alpok keleti előterében a mérsékelten meleg, nedves, enyhetelű szubatlanti, szubmediterrán hatás jellemző, de már erősebb kontinentális hatás is érvényesül. A viszonylag hűvös, az Alpokhoz közel eső klíma azt eredményezi, hogy az evapotranspirációnak (talaj és a növényzet együttes párologtatásának) éves összege csak 590 mm, kisebb, mint az ugyancsak szerény csapadék éves mennyisége. Ez azt jelenti, hogy a tervezési környezete sokkal kevésbé arid, mint az ország túlnyomó többsége. Az uralkodó szélirány É-D-i. Jellemző meteorológiai paraméterek: Meteorológiai adatok megnevezése Napfényes évi órák száma Napfényes nyári órák Évi középhőmérséklet 0 C Évi legmagasabb hőmérséklet átlaga 0 C Abszolút hőmérséklet minimum 0 C Évi, átlagos csapadék mm Tenyészidőszaki átlagos csapadék 24 órás maximális csapadék Hótakarós napok száma Átlagos hó vastagság 9, ,5-16, Ariditási index 1,10 Uralkodó szélirányok (gyakoriság sorrend) Átlagos szélsebesség m/s É, D 3,5 10

11 Vízrajz Vízrajzilag a térség a Rába vízgyűjtő területére esik. Az összes vízfolyás közvetlen befogadója a Kozár-Borzó patak, melynek két partján fekszik a község. Növényvilág Növényföldrajzilag a tájrészlet a magyar flóratartomány (Pannonicum) átmeneti flóravidéke (Praenoricum), vasi-alpokaljai flórajárásának (Castriferricum) része. A természetes növénytakaró zömét alkotó fás növénytársulások főbb asszociáció típusaiként megjelennek a cseres-kocsánytalan tölgyesek, a gyertyános-kocsánytalan és gyertyános-kocsányos tölgyesek, mélyebb patakvölgyi, tóparti részeken bokorfüzes, hegyvidéki égerliget állományok húzódnak. Jellegzetes növény még e területen a seprűzanót is. Földtani környezetvédelem szempontjából a vizsgált terület felszíni szennyeződésre érzékeny. Demográfiai adatok A népességszám alakulása és a népesség struktúrája Vép Nagyközség lakossága az 1800-as évek közepétől - a népszámlálások tanúsága szerint - folyamatosan növekszik. A lakónépesség a II. világháború után sem változott jelentősen, azóta is növekszik. Sokan költöznek évről évre a faluba, elsősorban Szombathelyről, amelynek agglomerációjába tartozik. Alacsony a moralitási index, az élveszületési ráta még alacsonyabb, ez a fő oka a természetes fogyásnak. Vép Nagyközség lakossága év elején 3650 fő volt, területe 32,89 km². Lakásállomány az év elején db és 10 db középület volt. 1. A KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTÁNAK BEMUTATÁSA 1.1. A levegő állapota Légszennyezettségi állapot A levegőtisztaság-védelem célja a környezeti levegő minőségének tartós és hatékony megóvása és javítása, az emberi egészség védelme és a környezet állapotának megőrzése érdekében. Ebből a szempontból légszennyező anyagnak tekintjük a levegő természetes minőségét hátrányosan befolyásoló minden olyan anyagot, amely természetes forrásból, vagy emberi tevékenység következtében kerül a levegőbe, és amely káros lehet az emberi egészségre, a környezetre, illetve károsíthatja anyagi javainkat. A település és környékének levegőtisztasága megfelelőnek minősül. Határértéket meghaladó emisszió forrás nincs a területen. A környezetvédelmi szabályozás az utóbbi néhány évben jelentős változás következett be. A változások nem kerülték el a levegőtisztaság-védelemi szabályozás területét sem. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 11

12 alapján a korábbi területi védettségi kategóriákat a védett I., a védett II., és a kiemelten védett területek differenciáltabb zónarendszer váltotta fel. Lehatárolására az országos immisszióbázis alapján került sor. A légszennyezettségi állapot figyelembe vételével az ország területe 1 légszennyezettségi agglomerációra osztótik - mely Budapest és környékét foglalja magába -, és 10 légszennyezettségi zónára bomlik. Vép a hivatkozott rendelet alapján a 10. (az ország többi területe) légszennyezettségi zónába tartozik. A 10. zónába sorolás a település kedvező légszennyezettségi állapotát tükrözi, hiszen a zóna jellemzője, hogy a légszennyezettség egyik főbb légszennyező anyag tekintetében sem haladja meg az immissziós határértékeket, az alsó vizsgálati küszöb alatt, vagy az alsó és a felső vizsgálati küszöb között van. Magyarországon az alap légszennyező anyagok vizsgálatára az egész országra kiterjedően az Országos Immisszió mérő Hálózatot hozták létre. A mérő hálózat irányítását és ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Regionális Intézetei ÁNTSZ végzik. Jelenleg a hálózatban két típusú mérőállomás üzemel, az egyik az egész országot felölelő a kéndioxid, a nitrogén dioxid és az ülepedő por mérését végző regionális immisszió vizsgáló állomás (RIV), a másik a PHARE segélyprogram keretében létesült PHARE állomás a nagyobb városok, ipari területek térségében, ahol a kén- dioxid, a nitrogén dioxid, szénmonoxid, ózon és ülepedő por koncentrációjának meghatározása korszerű műszerek segítségével történik. Légszennyező pontforrások Vépen és környékén a levegő tisztasága megfelelőnek minősül. Vépen a levegő minőségét befolyásoló légszennyező források főként a fűtés, a közlekedés és a jelentősebb ipari üzemek, telephelyek melyek az alábbiak. AGROCOM 200 Kft. Vép, Csepregi úti major Sab Gép Kft. TOM 2001 Kft. Galambos Transz Kft. logisztikai telephelye, Karyon Növénytermesztő Kft. telephelye A fenti telephelyeken légszennyező pontforrások üzemelnek, amelyek be vannak jelentve az illetékes környezetvédelmi hatóságnak. A MOL Rt. bázistelepe december 31-vel bezárásra került, így pontforrása jelenleg nem üzemel. A MOL Rt. tároló telepén évben engedélyek birtokában a tartályparkot felszedték, a területen található monitoring rendszer hálózat (talajvízfigyelő kutak) melyeket a MOL Rt. továbbiakban is üzemeltet. A település vezetékes földgázellátása már régen elkészült. A gázellátásba bekötött lakások száma csaknem 100 %. Mindezek ellenére meg kell említeni még fa- és széntüzelést is, tekintettel arra, hogy a gáz, mint energiahordozó magasabb árfekvésű. Légszennyezésüket tekintve a szén- és fatüzelés nagyobb terhelést okoz, ennek oka a tökéletlen égés. A tüzelés során a tüzelőanyagok függvényében különböző fajtájú, és mennyiségű légszennyező anyag kerül kibocsátásra. Legrosszabb hatása a széntüzelésnek van, ilyenkor kerül a levegőbe a legnagyobb mennyiségű és fajtájú szennyező anyag (korom, nitrogén-oxid, kén-dioxid, szén-monoxid). 12

13 A levegőszennyezés tekintetében a legjobb tüzelésnek a gázt tekinthetjük. Ilyenkor gyakorlatilag nem kell számolni a korommal, a kén-dioxiddal és szilárd anyaggal, a szén-monoxid és nitrogénoxid kibocsátás csökkenthető. A lakások gáztüzelésre történő átállását nem lehet sem kormányzati, sem helyi szinten kötelezővé tenni, de a lakosság figyelmét fel lehet hívni, ezen energiahordozó előnyösebb hatásaira a hagyományosnak tekinthető tüzelőanyagokkal szemben. A községen áthaladó közút gépjárműforgalma kedvezőtlenül befolyásolja a levegőminőséget. A szennyező hatást a közlekedő járművek száma és azok eltérő kibocsátása meghatározza. Itt meg kell említeni néhány motortípust, melyeknek eltérő a kipufogógáz összetétele. Komponensek Otto motorok Dízelmotorok Hatásuk Nitrogén tf% 76 78tf% Nem mérgező Oxigén 0,1-3 tf% 2 14tf% - II - Vízgőz 3 6tf% 0,5 6tf% - II - Szén-dioxid 5 12tf% 1 6tf% Mérgező Szén- monoxid 0,5 10tf% ppm - II - Nitrogénoxidok ppm ppm - II - Szénhidrogének ppm ppm - II - Aldehidek 0 200ppm 0 50ppm - II - Korom 0 2 mg/m mg/m 3 - II - Benzpirén 10 - µg/m µg/m 3 - II - A településen található burkolatlan utak felületéről származó diffúz légszennyezés, mint porszennyezés elhanyagolható, mivel a település út hálózata portalanított. A február hónapban hatályba lépett levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001.(II.14.) Kormányrendelet szigorúan szabályozza a növényi hulladékok égetését. A lakosság körében, szabályozott keretek között végrehajtott kerti hulladékégetés jelentősebb légszennyezés nélkül végezhető. Az önkormányzat helyi rendeletében szabályozta az avar és kerti hulladék égetés rendjét. A település környezetében a mezőgazdasági területek használata során elhanyagolhatónak tekinthető az őszi illetve a tavaszi munkálatok során keletkező porszennyezés. Az állattartási tevékenység potenciális helyhez kötött diffúz légszennyező forrásnak minősül. Az állattartás hulladékaként keletkező trágyából felszabaduló esetleges bűz időnként kellemetlen szaghatást okozhat. A trágyázás során kiszórt trágya a talajba forgatással megszüntethető. Az önkormányzatnak meg kell alkotnia az állattartási rendeletét, melyben ésszerű keretek között kell megállapítani a tartható mennyiségeket. Itt kell kitérni a légszennyezőnek is tekinthető, allergén pollent termelő gyomnövényekre is. Az ingatlan tulajdonosokat (használókat) terheli az a kötelezettség, hogy ezeket a növényeket fokozottan irtani kell, elszaporodásukat a lehetséges módon meg kell akadályozni. Az önkormányzat a telektulajdonosokat minden évben felszólítja a területükön növő gyom és allergén növények megfelelő időközönként történő irtására, kaszálására, ellenkező esetben bírságot szab ki az önkormányzat. 13

14 1. 2. A vizek állapota Felszíni vizek A település területe közvetve a Rába vízgyűjtőjéhez tartozik. Az összes vízfolyás közvetlen befogadója a Kozár-Borzó patak. Fentieken túl több mezőgazdasági vízelvezetést szolgáló árok, valamint a földutak mindkét oldalán hasonló célú árkok találhatók a területen. A vízfolyásokra vonatkozóan vízminőségi vizsgálatok, illetve ezek adatai nem állnak rendelkezésre. Felszín alatti vizek Vép területe nitrát-érzékenység tekintetében érzékeny területnek számít, ezért szántóföldi termelés során az ide vonatkozó 49/2001.(IV.3.) Kormányrendelt és az azt módosító 27/2006. (II. 7.) Kormányrendelet mellékletének alapján nitrát érzékeny terület. Előírásait szigorúan be kell tartani, ezt különösen a szerves trágya tárolásakor, valamint a felhasználása során kell figyelembe venni. A felszíni és felszín alatti vizek állapotát veszélyeztető tevékenységek A település adottságait figyelembe véve, a környező mezőgazdasági felhasználású terülteken történő növényvédő-szerek és műtrágyák helytelen használatából fakadó vízszennyező forrással nem kell számolni. A településen a szilárd hulladék elszállítása megoldott, az önkormányzat közszolgáltatási szerződést kötött a Szombathelyi Vagyonhasznosító és Városgazdálkodási Zrt-vel, az elszállított hulladék a szombathelyi Erdei iskola úti hulladéklerakóra kerül A talaj és a föld állapota A talaj hazánk legfontosabb természeti erőforrása, melyet nevezhetünk feltételesen megújulónak is. Alapvető tulajdonsága a termelékenység, azaz a növényeket képes a növekedésükhöz szükséges tápanyagokkal és vízzel ellátni. A talaj ezen tulajdonságát használja fel az ember mezőgazdasági tevékenysége során. Ebből következően közös feladatunk a talajkészletünk ésszerű használata, megóvása. Vép térségében az alföldi jellegű lapos táj felszínét kavicstakaró, vályogos, löszös üledék borítja. A falu határának jellemző talajtípusa az erdőtalaj, de az agyagbemosódásos barna erdőtalajok is megjelennek. A település közigazgatási területe: 32,89 km². Vép környezete mezőgazdasági jellegű sík terület. Természeti adottságainak köszönhetően a terület mezőgazdasági potenciálja megyei viszonylatban nagyon jó. Tájképi szempontból az egymás mellett elterülő, összefüggő monokultúrás nagytáblák egyhangúvá teszik a táj látványát. 14

15 A Vép környéki talajok szennyeződésének potenciális veszélyforrásai: Növény-védőszerek, műtrágyák túlzott mértékű felhasználása Esetlegesen illegális hulladéklerakásból származó szennyezések Eróziós, deflációs talajpusztulás A mezőgazdaság oldaláról jelentkező potenciális veszélyforrások közül a 70-es, 80-as években jelentkező túlzott műtrágyahasználat illetve növényvédőszer-felhasználás napjainkban jelentősen lecsökkent. Illegális hulladéklerakásból származó szennyezésekről információkkal nem rendelkezünk. Települési szilárd hulladék: Vépen képződött települési hulladék mennyiségére vonatkozóan a Szombathelyi Vagyonkezelő Városgazdálkodási ZRt által rendelkezésünkre bocsátott adatokat jelenítettük meg. A települési szilárd hulladékot közszolgáltatási szerződés keretében hetente, illetve kéthetente igény szerint egy-egy alkalommal a Szombathelyi Városgazdálkodási Kft. szállítja el pormentes, öntömörítős gépjárművel a Szombathelyen található hulladéklerakójába. A településen található egy bezárt, földdel takart, de rekultiválatlan hulladéklerakó a 080/2. hrsz. alatti területen. Az itt elhelyezett hulladék mennyisége kb m³. Az Önkormányzat a lerakót már lezárta, ám engedélyezett módon történő rekultivációjára nincs meg az anyagi fedezet, addig is a lerakót földdel takarták. A hulladéklerakóra vonatkozóan teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálatot és rekultivációs tervet kellene készíteni, ám erre az önkormányzatnak anyagi források hiánya miatt nincs lehetősége. A hulladéklerakó 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet szerinti rekultivációja várhatóan csak a Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Projekt keretében valósul meg között. Inert hulladékok: A településen és évben keletkező építési-bontási hulladékokról is van információnk, mivel Vép nagyközség 784. hrsz. alatti területén egy működési engedéllyel rendelkező inert hulladéklerakó üzemelt. A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség /2/2006. számon kiadott határozatával Vép Nagyközség Polgármesteri Hivatalát a Vép 784. hrsz. alatti területen végzett hulladék lerakási tevékenysége tekintetében teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére kötelezte. A felügyelőség a teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére március 31-ei határidőt állapított meg. A teljeskörű felülvizsgálatot az önkormányzat elvégeztette, melynek alapján az inert hulladéklerakó a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől /8/2007. számon működési engedélyt kapott. A teljeskörű felülvizsgálat lefolytatása során megállapítást nyert, hogy a hulladéklerakó területén évek folyamán mintegy m³ földet és köveket, illetve építésből-bontásból származó hulladékokat helyezett el a lakosság. Az inert lerakó működésének 6 éve alatt így átlagosan évente m³ építési-bontási hulladék és föld került elhelyezésre a területen. Vép Nagyközség Önkormányzata 46/2006. képviselőtestületi határozatával munkanapokon 8-15 óra között engedélyezte építési törmelék és termőföld elhelyezését az adott területen. 15

16 Vép Nagyközség Polgármesteri Hivatalának dolgozói az ingatlant folyamatosan felügyelték. Megállapítható, hogy a területen csak is kizárólag inert hulladék (kő, beton, cserép, téglák, üveg) valamint föld került elhelyezésre. A hulladéklerakó működési engedély alapján január 1-ig üzemelt, jelenleg rekultivációja van folyamatban. Helyrajzi szám Művelési ág Terület 784. hrsz. a) kivett közút b) gyep (legelő) 1,9278 ha Települési folyékony hulladék: Közcsatorna a településen ki van építve, a csatornázottság a településen 100 %-os, a rákötési arány 87 %-os, mely folyamatos emelkedést mutat. A településen év során került kialakításra egy új lakópark, melyen a csatornázottság és a zárt csapadékcsatornán történő csapadékvíz elvezetésének kialakítását az önkormányzat biztosította. Fentiek miatt a településen keletkező mennyisége minimálisra tehető, ennek keletkezésétől adat nem áll rendelkezésünkre Kommunális szennyvíziszap Szennyvíztisztításból származó kommunális szennyvíziszap a településen nem keletkezik. Vép nagyközség közigazgatási területén a 0126/5. hrsz. alatti területen ig a Vasi Víz Rt. ideiglenes tároló telepet üzemeltetett a Szombathely és térsége regionális szennyvíztisztító telepen keletkező víztelenített szennyvíziszap mezőgazdasági területre történő kihelyezése előtt. A folyamatos lakossági panaszok miatta az önkormányzat /1999. számon kiadott határozatával a terület felhasználási engedélyt (mely 5 évre szólt) visszavonta, így a szennyvíziszap tárolása már megszűnt a nagyközség területén. A valamikori tároló területén helyszíni bejárást tartottunk a terv felülvizsgálatának készítése előtt, a területről a Vasi Víz Rt. az összes szennyvíziszapot elszállította, illetve mezőgazdasági területre kihelyezte. Egyéb hulladéklerakás A Vép, 061/5. hrsz. alatti ingatlanon történt, ahol föld és beton illetve tégla került lerakásra. A területről a hulladék és föld az Önkormányzat által kiadott kötelezés alapján elszállítására került. A talajpusztulási folyamatok közül a szél által kialakított defláció elsősorban a könnyű mechanikai összetételű növényzettel nem fedett talajokon fordul elő. Az eróziós talajpusztulás kiváltója a csapadék és a lejtős növényzettel nem fedett felszín. Vép területe nitrát-érzékenység tekintetében érzékeny területnek számít, ezért szántóföldi termelés során az ide vonatkozó 49/2001.(IV.3.) Kormányrendelt Kormányrendelt és az azt módosító 27/2006. (II. 7.) Kormányrendelet mellékletének alapján nitrát érzékeny terület előírásait szigorúan be kell tartani, ezt különösen a szerves trágya tárolásakor, valamint a felhasználása során kell figyelembe venni. 16

17 2. ÉLŐVILÁG, TÁJI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK A táj természeti adottságai A terület a Nyugat-magyarországi peremvidék földrajzi nagytáj, Sopron-Vasi síkság középtáj, Gyöngyös sík kistájhoz tartozik. A Kőszegi-hegységet délkeletről övező hegylábfelszín keleti peremén lévő süllyedéktengerben alakította ki jelenlegi völgyét az újpleisztocén végén a Gyöngyös. A Gyöngyösnek pleisztocén terasza nincs, többnyire csak magas és alacsony ártér kíséri. A széles árterű völgytől keletre a Gyöngyös terjedelmes kavicstakarós síksága következik, amely észak felé a Répce-Gyöngyös vízválasztó hegylábfelszínig, kelet felé pedig a Rába balparti kavicstakaróig terjed és meredek, alámosott törésperemmel végződik. Az alföldies egyhangúan lapos táj felszínét kavicstakaró, löszös, vályogos üledék fedi, de a felszín vertikális tagoltsága igen csekély, felszíni formákban szegény a táj, csupán a patakmedrek teszik kisség változatosabbá. Védett természeti értékek vagy védendő értékek A község igazgatási területén helyi védettségű természetvédelmi terület a grófi kastély és a kastélypark, amely a belföldi és külföldi falusi túrizmus célpontja egyaránt, emellett szállási lehetőséget is biztosít az ide látogatóknak. Vép közigazgatási területén található országos védettséget élvező láp terület a 0217/5a, 0217/5b, 0217/5c hrsz. alatti területek a 8005/2001. (MK 156) MöM tájékoztató alapján. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet határozza meg a Natura 2000 területeket. A rendelet alapján Vép nagyközség 0180/3, 0181, 0217/1, 0217/2, 0217/3, 0217/4, 0217/6, 0217/7, 0217/8, 0225/2, 0225/3. hrsz. alatti területei minősülnek Natura 2000-es területeknek. Jogi védelem alatt nem álló táji, természeti értékek A természet védelméről szóló évi LIII. törvényben foglaltak, valamint az Európai Unióhoz történő csatlakozással, a jogharmonizáció keretében, a természetvédelem területén is új, védelmi kategóriák is megjelentek. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás következtében a Magyarországnak ki kell jelölnie a Natura 2000 területeket, mely kijelölések jelenleg is folyamatban vannak. A Natura 2000 kijelölésének célja, hogy biztosítsa az egyes természetes élőhely típusok, valamint bizonyos fajok élőhelyeinek kedvező fenntartását, esetlegesen a helyreállítását kiterjedésükön és elterjedési területükön is. A területek lehatárolását az Unió által kiadott irányelvek határozták meg (Természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló irányelv és a Madártani irányelv). A Natura 2000 az egységes európai ökológiai hálózathoz tartozik. 17

18 Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet határozza meg a Natura 2000 területeket. A rendelet alapján Vép nagyközség 0180/3, 0181, 0217/1, 0217/2, 0217/3, 0217/4, 0217/6, 0217/7, 0217/8, 0225/2, 0225/3. hrsz. alatti területei minősülnek Natura 2000-es területeknek. 3. A TELEPÜLÉSI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÁLLAPOTA Infrastruktúra Vép nagyközség műszaki-települési infrastruktúrájának mutatói jelzik, hogy a település jelentős változáson ment keresztül az elmúlt tíz évet tekintve. A lakásállomány közel került a túlterheltséghez, hiszen 1200 lakásra átlagosan 3,04 fő jut. Ezért az Önkormányzat egy új lakópark kialakításával igyekszik csökkenteni ezt a számot, illetve lehetőséget adni a fiataloknak, hogy a jelenlegi lakóhelyükön maradjanak és a kivándorlás a lehető legkevesebb legyen. A vezetékes vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 100 %, a csatornahálózatra a lakások több mint harmada csatlakozott, a gázszolgáltatásba a lakások több mint 90 %-a lépett be. A telefonvonallal rendelkező lakások aránya 57,4 %. Ivóvízellátás A településen 1200 lakás mindegyike rendelkezik vezetékes vízzel. Az ivóvízet a VASIVÍZ Vas Megyei Víz és Csatornamű Rt. szolgáltatja, minőségét a vízmű saját laboratóriumában rendszeresen vizsgálja. Szennyvízkezelés A településen a szennyvízcsatorna rendszer már régen kiépült, mely az egész községet lefedi. A rákötés aránya nagyon magas kb. 87 %-os mely folyamatosan emelkedik. A keletkező szennyvíz tisztítása a VASIVÍZ Vas megyei Víz és Csatornamű Rt. szombathelyi telepen történik. A tisztított szennyvíz befogadója a Perint patak. Csapadékvíz elvezetés A településen az utakról a csapadékvizet nagyrészt nyílt árok, kisebb részt zárt csapadékcsatorna vezeti el. A terület a Rába vízgyűjtőjéhez tartozik, az összes vízfolyás, így a csapadékvíz is a Kozár- Borzó patakba jut el. Hírközlés A település a T-Com telefonrendszerbe be van kötve. Elektromos hálózat A település normál villamos energia ellátását a Szombathely (Vépi út) 120/35/20 KV-os transzformátorállomás biztosítja. Gázellátás A község vezetékes földgázellátása kiépült. A gázfogadó állomás a település külterületén, a 037/12 hrsz-ú ingatlanon található. A szolgáltatást az Égáz-Dégáz ZRt. végzi. 18

19 3. 2. Köztisztaság A településen a közterületek tiszták, rendezettek, a közlekedési úthálózat portalanítására is gondot fordít az önkormányzat. A kommunális hulladékot a Szombathelyi Vagyonhasznosító és Városgazdálkodási ZRt. Szombathely szállítja el rendszeresen Közlekedésszervezés Közlekedési szempontból Vép helyzete kielégítő, ugyanis a Vasi Volán Rt. a településre félóránként indít buszjáratot, ezen felül vasúthálózatba is be van kapcsolva a település. A vasút a GYSEV Rt. kezelésében van, a pálya korszerűsítése és villamosítása befejeződött Zöld területek, zöldfelületek A zöldfelületek közé tartoznak a zöldterületek (közparkok), a zöldfelületi jellegű intézmények területei, kertjei (iskola kert, óvoda kert, grófi kastély, sportpálya, temető), valamint az utcák teresedések fasorai, növényzettel fedett részei. A község belterületén található közparkok rendezettek, állapotuk kielégítő. A kastélykert időben korlátozottan látogatható, közintézmények céljait szolgálja. Az önkormányzat rövidtávú tervei között szerepelt egy új lakó és pihenőpark létesítése, mely a évben meg is valósult un. Bartók tömb belső néven. Az új lakópark teljes egésze csatornázott, a közterületről és a háztetőkről lejövő tiszta csapadékvizet zárt csapadékcsatorna vezeti a Kozár-Borzó patakba. A vízi létesítmények kialakítása vízjogi engedélyek alapján történt. 4. ÖNÁLLÓAN KEZELT HATÓTÉNYEZŐK Hulladékgazdálkodás Települési szilárd hulladékok A településen a települési szilárd hulladék elszállítása megoldott, a települési szilárd hulladékot a heti egy alkalommal szállítja el a Szombathelyi Vagyonhasznosító és Városgazdálkodási ZRt (Szombathely, Jászai Mari utca 2.). Lomtalanítást a közszolgáltató a települési önkormányzattal egyeztetve az igények szerint, de évente legalább egyszer szervezi meg. Települési folyékony hulladékok A településen a szennyvízcsatorna hálózat lefedi az egész települést. A lakossági rákötések aránya ~ 87 %-os. A hálózatra nem csatlakozott ingatlanok esetében a települési folyékony hulladék elszállítását az erre engedéllyel rendelkező vállalkozó végzi egyedi megrendelés alapján. A szolgáltatás a község egész területére kiterjed. A szolgáltató a folyékony hulladékot a Szombathelyi szennyvíztisztító telepre szállítja. 19

20 Veszélyes hulladékok A településen a veszélyes hulladékok közül az egészségügyi hulladékok kezelése megoldott. A lakosság körében keletkező veszélyes hulladékok sorsa nem mindig megoldott, a legtöbb esetben a kommunális hulladékok között kerül elszállításra Zaj- és rezgésvédelem A zajok a keletkezési helyük szerint három nagy csoportba sorolhatók. Ezek a következők: közlekedési zaj, ipari eredetű zajok, szolgáltatási tevékenységből eredő zajok. A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III.22.) KöM EüM együttes rendelet határozza meg a közlekedésből és az üzemi létesítményektől, illetve a szolgáltatási tevékenységből származó zaj határértékeket. Közúti gépjárműforgalomból származó zajterhelés A községen áthaladó utakon zajszintje nem haladja meg a területi funkció szerinti határértéket. A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken Üdölőterület, gyógyhely,egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű) Lakóterület (nagyvárosias beépítésű) Gazdasági terület és különleges terület Üdülő-, lakóépületek és közintézmények közötti forgalomtól elzárt területeken, pihenésre kijelölt közterületeken nappal 6 22 éjjel 22-6 Határérték (L TH) az L AM,kö megítélési szintre (db) Gyüjtőút, összekötő-út; Autópálya, autóút, I. rendű bekötőút; egyéb közút; vasúti főút, II. rendű főút, autóbusz Kiszolgáló út; átmenő mellékvonal és pályaudvara; pályaudvar, vasúti fővonal és forgalom nélkül i út repülőtér, illetve pályaudvara, repülőtér illetve mentén helikopterállomás 1 helikopterállomás 2 leszállóhely mentén leszállóhely mentén nappal 6 22 éjjel 22-6 nappal 6 22 éjjel 22-6 nappal 6 22 éjjel Olyan repülőterek vagy helikopterállomások, ahol az 5,7 tonna max. felszálló tömegnél kisebb légcsavaros repülőgépek, illetve 2,73 tonna max. felszálló tömegnél kisebb helikopterek közlekednek 2 Nagyobb tömegű illetve sugárhajtású légi járművek által használt repülőterek vagy helikopterállomások, illetve leszállóhelyek 3 A közegészségügyi hatóság a környezetvédelmi hatóság véleményének figyelembevételével, indokolt esetben- 5 db, kivételesen 10 db túllépést engedélyezhet a szükséges feltételek előírásával 4 A közegészségügyi hatóság a környezetvédelmi hatóság véleményének figyelembevételével, indokolt esetben- 5 db, kivételesen 10 db túllépést engedélyezhet a szükséges feltételek előírásával 20