Állandó lakosok száma

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Állandó lakosok száma"

Átírás

1 Veszprém megye Megyénknek két nevezetessége van: a Bakony és a Balaton. Természeti kincsekben gazdag, idegenforgalma jelentős, iparát a második világháború után nagyon felfejlesztették. Megyénkben 223 település található, ezek közül 12 város. Kistelepüléseink csendesen meghúzódnak a Bakony vonulatai között, jellegzetesek a bakonyi egyutcás falvak. A Balaton parti településeken igen sok az üdülő vendég, az állandó lakosok száma Balatonfüred kivételével nem éri el a tízezret. Városaink lakosságszáma 1995 január 1-i állapot szerint a következő: Város Veszprém Ajka Pápa Várpalota Tapolca Balatonfüred Balatonalmádi Zirc Sümeg Devecser Balatonfűzfő Herend Állandó lakosok száma fő fő fő fő fő fő 8078 fő 7649 fő 7071 fő 5527 fő 4392 fő 3309 fő A többi 211 település lélekszáma igen nagy szórást mutat, nagy százalékban szerepel a 100 és 500 fő közötti kicsi falvak jelenléte. A 223 település lakosságszám szerinti megoszlását a következő diagram mutatja:

2 < > A főváros felől érkező látogató a 110 km hosszú, km széles Bakony déli részénél lépi át a megye határát. A Bakony nemcsak természeti szépségeiben gazdag, ide települt a megye iparának nagy része is. Várpalota, Pét, Fűzfő, Peremarton, Papkeszi ipartelepei, Inota, Ajka erőművei a szén, mangán, bauxit bányák a XX. század második felében az ország második legnagyobb ipari tájegységévé avatták ezt a vidéket. Megyénk a XIX. századot követően még kevés iparral rendelkező, főleg mezőgazdasági tevékenységet végző területekhez tartozott. A lakosság döntő többsége falvakban - mezőgazdasági termelésből - élt. Ipar a jelenleg is meglévő ipari körzetekben - az ásványkincsek feltárási helyei körül - létesült. A Bakonyt szokás a fehér fém a magyar ezüst azaz az alumínium hazájának is hívni, s ez a megállapítás legalább annyira jellemző rá, mint a vadregényes. Nyugat felé haladva szintén át kell kelnünk a Bakony nagy emelkedőin, majd elérjük Pápát, ami már a Kisalfölddel szomszédos. A déli megyehatár a Balaton közepén húzódik, és a sokszor megyét váltó Keszthelyi hegység előtt záródik. Ezen a területen az idegenforgalom a meghatározó. A bölcsődék kialakulása szoros összefüggésben zajlott le az iparosodással, technikai fejlődéssel. Európa után Magyarországon is ha ki-

3 csit lassabban, de megindult az ipari fejlődés. Legelőször Pest- Budán fokozódott a nők szerepvállalása, ebben az iparosodásban egyre több női munkaerőt foglalkoztattak. Itt már nemzetközi példa hatására 1852-ben megnyitották az első magyar bölcsődét. A vidéki településeken jóval később indult el a bölcsődék kialakítása, a hagyományos nagycsaládok egymást segítése hosszabb ideig volt működőképes. Így Veszprém megyére sem volt jellemző, hogy a XIX. században bölcsődék alakultak volna ki. Veszprém város régi történelmi központja a megyének, történelmi múltjában az egyház igen meghatározó szerepet játszott. Pápa pedig hagyományos mezőgazdasági központ volt a Kisalföld szélén. Itt az ipari növények termesztése kifejlesztette a textilipart. Így nem csoda, hogy megyénk első bölcsődéje Pápán létesült. A második világháború után, az újjáépítés megindította a gazdasági folyamatokat, elindult az ipari és mezőgazdasági termelés. Megyénkben is a tanácsrendszer kialakulásával és az egészségügy egységes irányításának létrejöttével indult meg a bölcsődei hálózat fejlesztése. A második világháború után időrendi sorrendben a következő bölcsődék kezdték meg működésüket. Bölcsőde Nyitás éve Férőhely Megszűnés éve 1) Pápa Textigyár ) Veszprém Szent István út ) Veszprém Építőipari Vállalat üzemi bölcsőde Nem ismert 4) Ajka 1. Számú bölcsőde ) Várpalota Kossuth úti bölcsőde ) Veszprém VT. 1. számú bölcsőde ) Pápa Bóbita bölcsőde /30 8) Pápa 3. Számú bölcsőde ) Fűzfőgyártelep bölcsődéje /20 10) Veszprém Bakony Művek bölcsődéje ) Litér bölcsődéje

4 12) Devecser bölcsődéje ) Veszprém Napsugár bölcsőde /30 14) Várpalota Bányász hetes bölcsőde ) Veszprém VT. 4. számú bölcsőde ) Pápa Jókai utcai bölcsőde ) Ajka 2. Számú bölcsőde ) Tapolca Jókai úti bölcsőde ) Várpalota Inotai bölcsőde ) Veszprém VT. 3. számú bölcsőde ) Veszprém Egyetemi bölcsőde ) Várpalota Pétfürdő bölcsőde * 23) Ajka 3. Számú bölcsőde ) Peremarton (Berhida) ) Veszprém Hóvirág bölcsőde /72 26) Várpalota Tési dombi bölcsőde ) Ajka 4. Számú bölcsőde ) Herend Porcelángyár /12 29) Veszprém Bóbita bölcsőde /100 30) NIKE bölcsőde (Veszprém) ) Tapolca Nagyköz bölcsőde /30 32) Veszprém 7. Számú bölcsőde ) Ajka 5. Számú bölcsőde /40 34) Zánka bölcsődéje ) Pápa Fenyveserdő bölcsőde ) Veszprém Módszertani bölcsőde ) Várpalota Mátyás király úti bölcsőde ) Pápa Napsugár bölcsőde ) Veszprém Aprófalvi bölcsőde /60 40) Várpalota 1. Számú bölcsőde ) Balatonfüred bölcsődéje ) Pétfűrdő bölcsődéje* A 42 bölcsődéből férőhely - napjainkra férőhely - maradt a feladat ellátására megyénkben. A bölcsőde megszüntetések a 80-as évek végére, 90-es évek elejére tevődnek - a háttérben a rendszerváltás gazdasági változásai és a fokozatos születésszám csökkenés húzódott meg.

5 új férőhelyek megszüntetett férőhelyek működő férőhelyek 2001 megszűnt férőhelyek Az első bölcsődei alapszabályba a XIX - XX. századforduló előtti egészségügyi felfogást meghaladó egészségnevelési és pedagógiai elvek kerültek. A gyermekeket csak előzetes tisztiorvosi vizsgálat után vehették fel 14 napos kortól 2 éves korig. Az előírás kiterjedt a fürösztés rendszerességére, ágynemű és tiszta ruha cseréjére, a gyermekek korának megfelelő táplálásra. A beteg gyermeket elkülönítették. Az alapszabály a gyermekekkel való foglalkozás alapjait már lefektette - "Gyermekkel szeretettel, gyengédséggel szabad bánni!"

6 A második világháború után a múltból maradt ismeretek az első időszakban még a kórház jellegű megőrzésre szorítkoztak. A gyermekek ágyhoz kötöttségével elsősorban a testi igények kielégítésére törekedtek - ahol az "egy fehér ágy egy fehér gyermek elv" érvényesült. Legelsőnek az életkorhoz alkalmazkodó élelmezési, higiéniai előírások jelentek meg. a fertőző betegségek, járványok elleni védekezésre ugyan nagy gondot fordítottak, de az 50-es években még a bölcsődében gyógyították a beteg gyermekeket. Ezzel a továbbfertőződést segítették - a gyermekek megbetegedése fokozódott. Az 50-es évek közepétől a bölcsődei gondozásunk alapjaiban több olyan felismerés segítette a gondozás és nevelés összhangját, mint az épületek kialakítása, a felszerelés, az anya-gyermek kapcsolat, a gondozónő-gyermek kapcsolat, a gondozónők képzése, a higiéniai szabályok betartásának összefüggései. A három korcsoportot szigorúan elszeparálták, de a gyermekek kikerültek az első időszak ágyaiból. Egyedi és típustervek alapján létesítettek bölcsődéket, ahol az alapterület már nagyobb lett a gyermekek mozgásához, javultak a körülmények a táplálásban, játékeszközökben és a ruházat területén. A korosztály életkörülményeivel foglalkozó szakemberek hazai és külföldi tapasztalatok és módszerek alapján a kórházjellegű gondozásból való kilépés szükségét sürgették. Előtérbe kerültek a nevelési kérdések. Az ágyakat már csak fektetésre használták, hempergőket és szabad területet biztosítottak a gyermekek mozgásához. Tevékenységre serkentés címén - bár szeretettel - a gyermekeket tematika szerinti foglalkozásokkal kötötték le, és követelményszinteket állítottak fel. A gyermekek nem azt csinálhatták, amit szerettek volna, mivel állandóan befolyásolták tevékenységüket. Ezzel elvették tőlük a felfedezés örömét, korlátozták önmegvalósításukat. Egyes helyeken ezeket a foglalkozásokat óvónő vezette. A gyermekeket sok mindenre megtanították - tudtak verselni, köszönni, énekelni, - de nem tudtak elmélyülten, szabad fantáziájuk szerint játszani. Az ilyen jellegű nevelésben nem voltak tekintettel a gyermekek életkori sajátosságaira, s ez min-

7 den irányban hátráltatta fejlődésüket. Ekkor nevelési módszereink igen óvoda centrikusak voltak. A 70-es években a bölcsődei gondozás - nevelés egységessé vált, amikor megalapították a Bölcsődék Országos Módszertani Intézetét. A bölcsődei korosztály igényeihez alkalmazkodó módszertani levelek kidolgozásával sokat segítettek a területi bölcsődék munkájának megszervezésében. Megszűntek a tematika szerinti foglalkozások, bevezetésre került a szülővel történő beszoktatás, a folyamatos napirend, a gondozónők állandósága. A 80-as években kialakították a módszertani bölcsődéket minden megyeszékhelyen, ezzel is segítve a bölcsődék szakmai munkájának minőségi javulását. A bölcsődei ellátás megindulásakor a gyermekeket még szakképzetlen személyek látták el, akik kiválasztásában az első időben nem volt semmi kötöttség. Elsősorban gyermekszerető lányok, de nem egy bölcsődében apácák voltak a gondozónők. Az első képzett gondozónők csak az ápolást tanuló kórházrendszeren belül képzett gondozónőkként jelentek meg a bölcsődékben. A második világháború után szükségszerűen jelentkezett az iskolarendszerű gondozónőképzés igénye, ezen belül is a nappali képzés igénye ben az addigi munka melletti képzés idejét másfél évre emelték fel, és beindítottak egy egyéves nappali képzést is. Tananyaga a gyermek gondozására fektette a fő hangsúlyt. A nappali képzés idejét 1953/54-es tanévtől kezdődően - a tananyag bővülése miatt - két éves időtartamra emelték, melyet a fővárosban és néhány megyeszékhelyen indítottak. Ez az iskolatípus csecsemőgondozói és gyermekápolói oklevelet adott, amivel a végzett hallgatók kórházban vagy bölcsődében helyezkedtek el. Ekkor még az iskola közvetítette ki a munkaerőt - általában nem voltak figyelemmel az állandó lakóhelyre. A szakemberhiányt csökkentette ugyan ez az iskolatípus, azonban a tananyagból hiányzott a pedagógia, pszichológia - és rengeteg egészségügyi ismeretet adott. A legideálisabb tematikával az 1961-ben elindított érettségire épülő két éves csecsemő- és gyermekgondozónő képzés rendelkezett. Magasfokú ismereteket nyújtott mind pedagógiai, mind egészségügyi területen. Ezt a képzést kel-

8 lett volna az 1975-ös megszüntetés helyett átdolgozni főiskolai képzésre - mint az óvónők és védőnők képzésében. A szakiskolák és szakközépiskolák térhódítása következtében képzésünk is az egészségügyi szakképzésbe került át. Megyénkben is az Egészségügyi Szakiskola és Szakközépiskola vette át a Megyei Tanácstól a gondozónőképzést 1975-től. Képeztek érettségizett - és a három éves szakmunkás képzés keretében is - gondozónőket. Emellett folyamatos volt a munka melletti képzés - ugyanis a pályán foglalkoztatott szakképzett gondozónők száma messze elmaradt a férőhelyek fejlesztésétől tól indították a másodfokú szakgondozónő képzést, ami korszerű elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtott. Intenzív képzésforma, amely magasabbszintű, elmélyültebb, minőségibb munkavégzést eredményez. A férőhelyek megszüntetése következtében igen sok szakképzett gondozónő vált munkanélkülivé - mivel ez a szakképesítés más területen nem hasznosítható - kivéve az idősek gondozását. A szakemberek képzésének megoldása a jövő feladata, mai formájában nem maradhat. A gondozónői hivatás a legszebb a munkalehetőségek között, viszont amíg a képzési elismertsége nem lesz meg, a fiatalok sem fogják életcélul választani. Megyénk tizenkét városa közül nyolcban - és egy községünkben - működik még ma is bölcsőde, a következő férőhely számmal: Veszprém Pápa Várpalota Ajka Balatonfüred Tapolca Fűzfőgyártelep Pétfürdő Herend

9 Veszprém A város területén napvilágot láttak már az újkőkorszak emberének emlékei is. A bronzkor második szakaszát pedig nagy mennyiségű dokumentális lelet alapján a szakirodalom veszprémi kultúra néven emlegeti. A kora vaskorban illírek, míg a későiben kelták uralták a vidéket. A római korból rendkívül értékes freskó- és mozaikmaradványok kerültek a felszínre a Veszprémtől 7 km-re fekvő Baláca pusztai római kori romok feltárása során. A népvándorlás időszakában itt élő népek közül jelentőségük miatt elsősorban említendők meg a hunok és az avarok. A honfoglalás után, a X. század elején ez a terület az Árpád-nemzetség birtokába került. Géza fejedelem idején alakult meg Veszprémben az első magyar püspökség, István hadai pedig a város mellett verték le az új rend ellen lázadó Koppány vezér seregeit. A veszprémi püspökség alapítását 1001-ben a ravennai zsinaton hagyták jóvá, és 1009-ben királyi oklevélben rögzítették birtokainak határait. Joghatósága öt királyi vármegyére terjedt ki. Székesegyházát, melyet Gizella alapított és szerelt fel, mint Magyarország első és legrégibb püspöki székesegyházát emlegetik az oklevelek. A magyar királynék mindenkor Veszprém székesegyházának kegyurai lettek. Trónszékük állt a szentélyben, koronájukat ott őrizték a kincstárban. Mindez a veszprémi püspökök számára számos kiváltság forrása lett. Őket illette a királynék koronázásának előjoga, s viselték a királynék kancellárjának hivatalát, s 1313-tól a püspök lett Veszprém vármegye örökös főispánja. Itt volt Magyarország egyik legelső főiskolája, ahol már a XII. században egyéb tudományok mellett jogot is tanítottak. A veszprémi várat 1242-ben kelt oklevél említi először. A város az as években élte középkori fénykorát, Mátyás uralkodása idején a neves humanista Vetési Albert volt a város püspöke. A nagy tudású, külföldi egyetemeket végzett püspök nemcsak diplomáciai tevékenységével, de építő munkásságával is jelentőset alkotott. A mohácsi vész után a veszprémi püspök Ferdinánd híve volt, de a város népe szívesen fogadta a várat ostromló és elfoglaló Zápolya Jánost. A háborúskodás 1537-ben kiújult a két király között, az ostromok pedig egyre

10 csak pusztították a várat. Felújításáról senki nem gondoskodott, ennek ellenére a török első ostromát mégis kiállta 1549-ben ben azonban árulás folytán török kézre került ben hatalmas tűzvész pusztította a várost, mely egy időre újra a magyaroké lett, majd a török újból elfoglalta s csak a törökök bécsi veresége után szabadult fel véglegesen. A Rákóczi szabadságharc idején Veszprém népe nagy lelkesedéssel fogadta Forgách Simon 5000 fős kuruc seregét, a kurucok elvonulása után azonban Heister császári tábornok megsarcolta és felégette a várost. Pusztítása állítólag a török rombolást is felülmúlta. A város ezután is gyakran cserélt gazdát, lakosságát ben a pestis is megtizedelte. Veszprém ismert arculata nagyjából a barokk korban alakult ki. Mária Terézia három vásárt engedélyezett számára évente, 1790-ben már nyomdák működtek, felvirágzott a kereskedelem, a kézműipar, közben egyre-másra épültek a várban a barokk stílusú templomok, középületek, lakóházak. A XIX. század közepén azonban megrekedt a fejlődés, ugyanis a nagy vasútépítések során Veszprémet elkerülte a vasúti főútvonal, csak a század végén alakult itt néhány üzem. A második világháború után fejlődött kulturális és gazdasági központtá. Középiskolái mellett ben megalapították a Veszprémi Vegyipari Egyetemet. Az egyetem körül felépítették a lakóházakból álló teljesen új városrészt, majd ide telepítették a Nehézvegyipari Kutatóintézetet és a Magyar Ásványolajés Földgázkísérleti Intézetet is. További nagyszabású lakásépítések, a közüzemek fejlesztése, új gyárak és iparvállalatok létesítése történt a városban és közvetlen környékén. A veszprémi bölcsődék története a második világháború után kezdődött. A közállapotok stabilizálásával párhuzamosan elsősorban a megyeszékhely újjáépítése, a közintézmények helyreállítása indult meg. A háborús romokból újjáépült ipartelepek ismételten üzemeltek és egyre több munkaerőt igényeltek. A lakosság a megyéből, de az ország

11 más területeiről is az ipartelepek körüli településekre áramlott, és az 50-es évek lakásépítési programja az ipartelepek körül lakótelepeket, városrészeket alakított ki. A Magyar Lőszerművek veszprémi gyárában sok munkásnő dolgozott. Közlekedési eszköz hiányában hajnali ötkor indultak gyalog a várostól 3 km-re lévő gyárba. A családos anyák gyermekeiket a szomszédokra, vagy a nagyobb gyermekük felügyeletére hagyták. E nehéz helyzet áttekintése után a Vöröskereszt Városi Szervezete indította el a kezdeményezést, hogy a gyárban dolgozó szülők gyermekei számára létesítsenek a városban bölcsődét. A Szent István utca 77. szám alatt a Nemzeti Bank szállója működött egy emeletes épületben. A háború alatt hadikórháznak használták, pincerészében óvóhelyet alakítottak ki. A háború után a Nemzeti Bank elnöke - aki egyben a helyi Vöröskereszt elnöke is volt - felajánlotta ezt a szállót gyermekintézmény kialakítására. Földszintjén óvodát, az emeleti részen pedig bölcsődét indítottak szeptember 1-gyel. A város első bölcsődéje 20 férőhelyes volt, a bölcsődevezető az épületben lakott, hajnali ötkor nyitottak - hogy az anyák a hat órai munkakezdésre beérjenek. Már induláskor több gyermeket vettek fel, mint ahány férőhely volt - a két gondozó, két dajka, egy szakács és egy mindenes dolgozó 30 gyermeket látott el. A bölcsődei részben a csoportszoba betonozott aljzatú, cserépkályhával fűtött nagy terem volt, egy W, egy konyha és egy kamra kapcsolódott hozzá. Az adakozásból származó ágyakban szalmazsákok voltak, amikor kevés hiányzó gyermek volt egy ágyban akár három gyermeket is fektettek. Az élelmezés igen szegényes volt, a Vöröskereszt sok esetben UNRA segélycsomagokat biztosított. Az élelmezéshez nagyon sok tejport használtak. Ebből a bölcsődéből ban új épületbe költöztették a gyermekeket, a továbbiakban óvodaként működött. A város első kimondottan üzemi bölcsődéje 1950-ben nyitotta meg kapuját. Az Építőipari Vállalat Bajcsy-Zsilinszky utcai klubházában

12 létesítették - 16 gyermeket tudtak felvenni a helyszűke miatt. Ez a bölcsőde igen rövid ideig működött, a megszűnéséről semmi adatot nem találtunk. A város fejlődésével párhuzamosan egyre nagyobb igény volt a bölcsődei ellátásra is - így 1952-ben kialakították a Dózsa György úton egy régi villaépület első emeletén az 1. számú tanácsi bölcsődét. 40 férőhellyel működött, igen nehéz körülmények között 34 éven keresztül. Az épület igen sok átalakítást megélt, mégis a tetőszerkezet olyan károsodást szenvedett, hogy 1986-ban balesetveszélyessé nyilvánították és a bölcsődét megszüntették ben alakított ki a Bakony Művek egy 30 férőhelyes üzemi bölcsődét az itt dolgozók gyermekei számára. Egy munkásszállóként működő épületet alakítottak át erre a célra. Az üzemi bölcsőde ig működött, a Bakony Művek Gyár megélt több profilváltást, az évek során egyre kevesebb munkáskézre volt szüksége - így ezt a szociális ellátást az óvodai ellátással együtt a rendszerváltás évében megszüntette. A Városi Tanács 2. számú bölcsődéje 1955-től működik - az épület már bölcsődének épült, 40 férőhellyel indult. A hozzá csatlakozó szolgálati lakást később csoportszobává alakították át, és a férőhelyek számát 54-re emelték. Ez a bölcsődénk még ma is működik - viszont a csoportszobák alapterülete annyira kicsi, hogy a fenti nagy férőhelyszámot semmiképpen nem viselte el. Először 44 férőhelyre csökkentették 1986-ban, majd 1997-ben 30-ra. Még így is csak kerekítve éri el az előírt négyzetméter nagyságot a csoportszobák területe. Városunkban ez az egy épület az, amelyik még nem pavilonos épület. Ez a bölcsődénk - ma Napsugár bölcsőde - a városnak egy igen rászoruló rétegét látja el - a felvett gyermekek közel fele gyermekorvosi, védőnői, gyermekjóléti javaslat alapján kerül bölcsődei gondozásba.

13 1957-ben nyílt meg a Városi Tanács 4. számú bölcsődéje 72 férőhellyel az Egyetemi lakótelepen. Földszintjén a két-három éves gyerekek, az emeleti részen pedig a csecsemők voltak elhelyezve. Hiányossága volt az épületnek, hogy nem volt terasza, viszont nagyon szép udvar kapcsolódott hozzá. Ekkor még nem ügyeltek arra, hogy a gyermekeket ellátó területről lehessen kimenni az udvarra - így a gyerekek az épületet megkerülve jutottak ki. többször átalakították, de ezeket az építési hátrányokat nem tudták kiküszöbölni. A gyermekszám csökkenés és az Egyetemi lakótelepen felépült új bölcsőde hatása megmutatkozott a beíratott létszámon - kihasználtsági mutatója miatt 1991-ben megszüntette az Önkormányzat és helyén Idősek Napköziotthonát alakított ki. Az Egyetem is kialakított egy emeletes lakóépületből bölcsődét és óvodát az egyetemi dolgozók gyermekei számára - a 60-as években. A megnyitásról pontos adatunk nincs. A 35 férőhellyel működő bölcsődéjét 1988-ban szüntette meg. A bölcsődét igénylők száma egyre növekedett a városban, így a 60-as években is újabb bölcsődéket kellett építeni, kialakítani ben nyitották meg a Városi Tanács 3. számú bölcsődéjét 40 férőhellyel. az épület egy iker családi ház volt, amelyet teljes belső átalakítással változtattak bölcsődévé. Kellemes, családias környezetbe járhattak a gyermekek, tágas, szépen berendezett udvara volt ben a beíratott gyermekeket és a dolgozókat átköltöztették a Cholnoky lakótelep bölcsődéjébe, az épületben pedig az Egészségügyi Gazdasági és Műszaki Szolgálatot helyezték el. Az Egyetemi lakótelepen 1966-ra készült el - típusterv alapján - egy korszerű, pavilonos bölcsőde. Hóvirág bölcsődénk ma is működik - 72 férőhellyel. eredetileg 80 férőhelyes, de 1989-től egy pavilonban kialakítottuk a sérült gyermekek ellátásának feltételeit - így ebbe a pavilonba csak 12 gyermek felvételét tudjuk biztosítani. Ez a bölcső-

14 dénk a mai napig működik, bár a lakótelep - amelyen elhelyezkedik - eléggé elöregedett. A 70-es évekre készült el Veszprém legnagyobb lakótelepe a Jutasi úton. A sok tíz emeletes épület és az OTP lakásvásárlási kedvezmények ugrásszerűen megnövelték a város lakosságát. A gyermekintézmények kialakítása is szükségessé vált ezen a lakótelepen, így ban megnyitotta kapuit a Bóbita bölcsőde. Típusterv alapján, pavilon rendszerben épült, 120 férőhelyen fogadta a gyermekeket. Bóbita bölcsődénk szintén részt vesz ma is a város gyermekeinek bölcsődei ellátásában - de 20 férőhelyet le kellett adnunk, az évek óta csökkenő igénylők száma miatt ben indították a Városi Tanács 7. számú bölcsődéjét férőhellyel. Ez a bölcsőde a Jutasi úti lakótelep közvetlen szomszédságában épült új lakások és a régi "Új telep" családi házai közé épült. Hét pavilonban, korszerű feltételek között fogadhatták a gyermekeket ben Veszprém környékén erőteljes földrengés volt. Berhidán majdnem minden épület megrongálódott - így az ott elhelyezett csecsemőotthon épülete is. Sürgősen meg kellett oldani a csecsemőotthoni gyermekek elhelyezését - a megyei és városi tanácsi vezetés megegyezése alapján ezt a bölcsődét ürítették ki számukra. Ideiglenesen a Bóbita bölcsődébe költöztették át az ide járó gyermekeket és gondozónőiket. A visszaköltözés után azonban már soha nem volt 100%-ra feltöltve - előbb csak férőhelyeket szüntettek meg (40-60), majd 1991-ben az egész bölcsődét. Ma a Bárczi Gusztáv Speciális Általános Iskola működik benne. A városban már minden lakótelepen működött bölcsőde - egyedül a centrumban nem. Ezen változtatott az 1979-ben megnyitott 100 férőhelyes Módszertani bölcsőde. Az épület lengyel tervek alapján épült, öt pavilonban gondozzák - nevelik a gyermekeket és oldalról kapcsolódik a pavilonokhoz az előadóterem, irodák és szociális helyi-

15 ségek emeletes épülete. A bölcsődét 1984-ben jelölték ki a megyei módszertani feladatok ellátására, ezt azóta is megújították a kijelölését. Itt bonyolítjuk le valamennyi képzésünket és továbbképzésünket - ami az utóbbi években már nemcsak megyei gondozónőket érint, hanem a Nyugat-Dunántúl gondozónőit is től a szakgondozónő képzést is mi végezzük, amelyre minden évben volt eddig még elegendő jelentkező. A legújabb és legmodernebb bölcsődénk 1982-re készült el, 120 férőhellyel - párhuzamosan az akkor kiépülő Cholnoky úti lakótelep építésével. Az Aprófalvi bölcsődénk már a kidolgozott és kiadott bölcsődei építésügyi szabvány szerint épült. A sors iróniája, hogy mire elkészült a városban igen látványosan lecsökkent a bölcsődét igénylők száma. A 120 férőhelyet fokozatosan csökkentették le a jelenlegi 60- ra ban a Városi Tanács örökölt egy 60 férőhelyes bölcsődét a fűzfői Nitrokémiától. Ez a bölcsőde Veszprémben épült fel a Jutasi úti lakótelepen, közvetlen szomszédságában óvodával. Mindkét intézményt a Nitrokémia gyár építtette és 1974-ben kezdte meg működését. Tizenkét évig volt a működtetője a gyár, majd felszereléssel, dolgozókkal és gyerekekkel együtt átadta városi működtetésre. Igen nagy előnye volt, hogy az óvoda az épület másik szárnyában volt közös folyosóval így a testvéreket egy helyre tudták vinni a szülők. Sajnos az intézmény pont ennek a specialitásának esett áldozatul ugyanis amikor a város egyik óvodájának kerestek épületet, a mi bölcsődénket nézték ki számára. Így 1995-ben nem a legharmonikusabb körülmények között átadtuk a Csibi bölcsinket az Pápa Területén és környékén az újkőkor és bronzkor emlékeit tárták fel. A Kis-hegy gazdag leletanyaga pedig kétségtelenné teszi, hogy i.e. II. században kelta törzsek laktak ezen a területen. A rómaiaknak Sava-

16 ria-t (Szombathely) Arrabona-val (Győr) összekötő hadi útja a város területén haladt át. A népvándorlás népei is itt hagyták névjegyüket, különösen gazdag leletanyag bizonyítja az avarok jelenlétét. Pápáról az első ismert írásos anyag 1183-ból való. A település fejlődését a tatár-járás megszakította, lakói a Bakonyban mentették át életüket ban egy ekkor kelt oklevél tanúsága szerint már város volt. Mátyás király a várost a Zápolya családnak adományozta. A mohácsi csatát követő évben a várost Ferdinánd szerezte meg, majd Enyingi Török Bálinté volt. Ekkor korszerűsítették a várat, illetve várkastélyt, és ez a végvári rendszer egyik fontos erődítményévé tette ban Székesfehérvár és Esztergom eleste után a török nagy erőkkel zárta körül a várost, a hősies ellenálláson azonban megtört az ereje. Csak 1683-ban a Bécs ellen induló Kara Musztafa óriási haderejével tudta elfoglalni, így pár hónapra török kézre került. Rákóczi szabadságharcát a pápaikat nagy lelkesedéssel fogadták, Eszterházy Antal a város akkori földesura, császári ezredes négyezer lovasával csatlakozott a szabadságharchoz. Jelentékenyebb épületei a XVIII. század végén a nagy tűzvészek után épültek és ezek még napjainkban is láthatók. Veszprémhez hasonlóan Pápa is régi iskolaváros. Már a XVI. században nyomdája volt, amelyet Huszár Dávid Huszár Gálnak, a haladó gondolkodású, harcos reformátor írónak és prédikátornak a fia alapított. A város igazi nevezetességét azonban az 1531-ben alapított református kollégium adta meg. E kollégium falai között tanult Petőfi, Jókai, Orlay Petrich Soma, és sokan mások. A nagyhírű tanítványok mellett nagyhírű tanárok tartottak előadásokat, akik az emelkedett humanitásnak és haladó gondolkodásnak számos szép példáját adták. A XIX. század első felében igen jelentős volt a város malomipara, hozzávetőlegesen 20 vízimalom működött a városban, illetve annak környékén, de a kézműipar is fejlődött. A XIX. század második felében a város gyökeres átalakuláson ment keresztül. A külön magyar vámterület megszűnésével a fejlettebb osztrák ipar olcsóbb termékei özönlötték el a magyar piacokat. A kisebb üzemek közül többen kény-

17 telenek voltak becsukni kapuikat. Így szűnt meg Pápán a papírgyár, a porcelángyár és a serfőző ban alakult a híres Kluge kékfestőgyár, a dohánygyárat 1893-ban alapították. A Perutz-féle textilgyár pedig 1901-ben létesült. A két világháború között bontakozott ki és fejlődött húsüzeme. A helyi textilgyárban nemcsak a környék lakossága, hanem a városi lakosság is nagy számban dolgozott előtt a textilgyár mellett már működött olyan gyermek megőrző, ahol a gyári dolgozók iskoláskor előtti gyermekeire egységes csoportban vigyáztak. A gyár akkor a Perutz testvérek tulajdona volt. Mezei Kálmán városi körzeti orvos szorgalmazására a Czimmermann utca 13. szám alatt 1943-ban létesült bölcsőde. A régi polgárházban 15 tipegő és 15 csecsemő korú gyermek nyert elhelyezést, majd az udvari melléképületek átalakítását követően 25 idősebb gyermeket is gondoztak. Ebben az épületben a bölcsődei ellátást megszüntették, de azóta is óvodaként működik. Az első gondozónők a kórházban dolgozó "HEIM" nővérek közül kerültek ki, és ápolónői képesítéssel rendelkeztek. A második világháború után a textilgyár bölcsődéje indított elsőként 1949-ben. A 60 férőhelyes bölcsődében a gyári dolgozók gyermekeit látták el, üzemi bölcsődeként működött végig - míg 1989-ben a többszörösen átalakult gyár gazdasági okokra hivatkozva megszüntette. A város fejlődésére jellemző, hogy 1953-ra szükségessé vált bölcsődék létesítése - a munka lehetőségek számának gyarapodása következtében. Az Elekthermax gyár épített bölcsődét, amely 1953-ban indult a Vörösmarthy utcában 40 férőhellyel. Szintén üzemi bölcsődeként működött 1964-ig, amikor is ezt a szociális ellátást a gyár megszüntette - a feladatot átadta Pápa Város Tanácsának. A tanácsi bölcsődé-

18 ben a férőhely számot 44 főre emelték. A bölcsőde csökkenő beíratott létszáma és idős kora miatt 1990-ben zárta be kapuját. A Tókert utcában a városi tanács épített 1953-ban egy 40 férőhelyes bölcsődét - amely még ma is működik Bóbita Bölcsőde néven, 30 férőhellyel. Ebben az épületben nagyon sok átalakítás történt, az udvar, a fűtés és a csoportszobák is megújultak az eltelt évek során. Mivel ez a bölcsőde a város centrumában helyezkedik el - közel az autóbusz pályaudvarhoz, piachoz, város központban elhelyezkedő munkahelyekhez - így a gyermeklétszámmal soha nem volt gondjuk. Inkább a túl sok gyermek volt jellemző mindig - itt a jelentkező más bölcsődébe tanácsolása okozott gondot. A Jókai utcában 1957-ben nyitottak a második tanácsi bölcsődét. Az épületet átalakították, előtte báró kisasszonyok lakása volt. Az átalakítást követően 44 férőhellyel kezdte meg működését, majd től 60 férőhelyre emelték a létszámát. Ezekben az években igen sok igénylő volt a bölcsődei ellátásra, a csoportokban a zsúfoltság volt jellemző. Az ezt követő évek már végig igény-csökkenést mutattak, így ezt a bölcsődét 1988-ban megszüntette a Városi Tanács. A 70-es évek zsúfolt bölcsődei csoportjain próbáltak egyre újabb és újabb bölcsődék nyitásával segíteni ben típusterv alapján, pavilon rendszerű bölcsőde épült a város új lakótelepén. Ez a bölcsőde szintén működik még ma is, 60 férőhellyel. A Fenyveserdő bölcsődében 1989-től sérült gyermekeket is gondoznak egy csoportban - a többi öt csoportban pedig az egészséges gyermekek gondozása - nevelése történik. A Napsugár Bölcsőde a Kilián lakótelepen épült fel - korszerű, 60 férőhelyes, pavilonrendszerű ben nyitotta meg kapuit. A 80-as évekre már egészen kidolgozott lett a bölcsődék épületének tervezése, a csoportszobák nagysága, a fürdőszobák kapcsolódási pontjai. Pá-

19 pán ez a bölcsőde közelíti meg a legjobban a még érvényben lévő építésügyi szabvány előírásait. A megmaradt három bölcsőde elegendő férőhelyet biztosít a város napközbeni kisgyermek ellátás megvalósításához, a bölcsődékben összeszokott, jól képzett szakemberek látják el a három év alatti gyermekeket. Várpalota Az Aquincumból vezető római hadiútnak Inotán volt az első állomása a Príma Nota. Inotát Pétfürdővel együtt 1952-ben csatolták Várpalotához. A város közepén áll a híres kéttornyú vár, Thury György kapitány dicsőséges harcainak színhelye. A hatalmas vastagságú falakat még a XV. században építették, a hajdani négy saroktorony közül ma már csak kettő áll. Az épület sok vihart, viszontagságot vészelt át, harminc év alatt huszonhatszor ostromolták meg a törökök ban a félelmet nem ismerő Thury György védte a várat. Thury György haditettei nemcsak Várpalotához, hanem Pápához, és az egész Bakonyvidékhez fűződnek. Korának leghíresebb kapitánya, első bajvívója volt. Egyszerű közlegényből küzdötte fel magát várkapitánnyá, s hadi tettei egész Európát bámulatba ejtették. Várpalota bányászváros, az ország egyik legfontosabb bányavidékének központja volt ban indította meg a rendszeres bányaművelést Sztáray Antal. Az első kezdetleges aknák 12, illetve 14 méter mélységben érték el a szénmezőket. Az 1890-es években a széntermelés mindössze évi vagon volt. A fejlődés 1903-ban indult meg, amikor egy poroszországi nagybirtokos - Altdöbern Witzleben Henrik - vette meg a bányát és nagy összegű beruházásokkal brikettgyártásra is berendezkedett ben "Várpalotai Ipartelepek Rt" név alatt részvénytársasággá alakították át a vállalkozást. A második világháború után a termelés a háború előttinek kétszeresére növekedett.

20 Várpalotán látható az 1752-ben épült Zichy-kastély, amely 90 év múlva leégett - de Ybl Miklós restaurálta. A kastély nyugati oldalszárnyán - két ablak közé befalazva - római sírkő látható. Valamikor egy kelta származású, Aurelius Dialo nevű római katona sírját fedte. A síremlék a III. századból való. Ajka Nagy fontosságú ipari településünk volt, 1959-ben nyilvánították várossá. Ipara szénbányászatra épült, a bányászkodást 1865-ben a Csinger-völgyben kezdték meg. A széntelep kísérő kőzeteiben és a telepeken külön is borostyánkő található, amit a szakirodalomban ajkaitnak neveznek ugyanis borostyánkő hazánkban egyedül az ajkai medencében található. Érdekes módon mégsem ez tette világhírűvé a várost, hanem a magyar ezüst az alumínium. Gazdag bauxit lelőhelyek közelében itt épült meg az Ajkai Timföld- és Alumíniumgyár. A bauxitot, ezt a jellegzetes vörös színű ércet az 1800-as évek elején fedezték fel a dél-franciaországi Les Beaux-ban. A hazai bauxit felfedezése Stőmer nevű nyaralóvendég nevéhez fűződik aki az 1920-as években Tapolca környékén egy túrája során bukkant az ércre. A fő bauxit vonulat Nyirádtól egészen Sümegig húzódik. A timföldet az erősen szennyezett bauxitból állítják elő, a timföld elektrolízis során alakul át tiszta alumíniummá. Az alumíniumnak az 1855-ös világkiállításon alig volt kisebb az ára, mint az aranynak. A város másik híressége az Ajkai Kristály, a mai napig kézi csiszolással, csodálatos mintázatokkal készítenek. Balatonfüred A Balaton északi partján, lankás dombok által körülölelt kisváros, 1971 óta hazánk első gyógyüdülő városa. Ismertségét elsősorban szénsavas forrásainak és mediterrán jellegű klímájának köszönheti.

Intézmény bemutatása

Intézmény bemutatása Intézmény bemutatása A Szivárvány Bölcsőde és Védőnői Szolgálat jelenleg egy székhelyen és két telephelyen működik. Az intézmény élén egy vezető áll, akinek a munkáját egy gazdasági vezető, egy élelmezésvezető,

Részletesebben

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.

Részletesebben

8.1. Település teljes közigazgatási területére vonatkozó felvételi körzetek. 037125 - Ősi Általános Iskola 8161 Ősi, Ságvári Endre u. 10.

8.1. Település teljes közigazgatási területére vonatkozó felvételi körzetek. 037125 - Ősi Általános Iskola 8161 Ősi, Ságvári Endre u. 10. Járás/Tankerület székhelye: Várpalota 8.1. Település teljes közigazgatási területére vonatkozó felvételi körzetek Település Ősi Kötelező felvételt biztosító iskola 037125 - Ősi Általános Iskola 8161 Ősi,

Részletesebben

Képeslapok a Dunáról

Képeslapok a Dunáról Képeslapok a Dunáról Nagymaros a Dunakanyarban, a Börzsöny lábánál fekszik. Az uralkodók kedvenc tartózkodási helye volt a középkorban. A XX. században nagy nyilvánosságot kapott a település, ugyanis

Részletesebben

Javaslat a Szabolcspusztai kastély települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a Szabolcspusztai kastély települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a Szabolcspusztai kastély települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Csányi Kálmán (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. június 20. (település, dátum) (P. H.) I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI

Részletesebben

Október 4. péntek. Október 5. szombat

Október 4. péntek. Október 5. szombat 2013. október hónapra tervezett sebességmérések (Veszprém MRFK) Nap Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye 08.30-09.30 8-as sz. főút Devecser és Ajka-Bakonygyepes közötti szakasza 09.50-11.00 Devecser,

Részletesebben

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található. Vásárosnamény Elhelyezkedése Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található. A,,Bereg kapuja -ként ismert vendégszerető

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

Összesítés a Balaton-felvidék Somló Szakképzés-szervezési Társulás által fogadott 2010. évi fejlesztési támogatásokról

Összesítés a Balaton-felvidék Somló Szakképzés-szervezési Társulás által fogadott 2010. évi fejlesztési támogatásokról Ssz. Támogató neve Támogató címe Támogatás összege 1. Raiffeisen Bank Zrt. 1054 Budaoest, Akadémia u. 6. 375 000 Ft 2. K and H Bank Zrt. 1051 Budapest, Vigadó tér 1. 300 000 Ft 3. Ajkai Elektronikai Kft.

Részletesebben

Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 258

Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 258 Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 258 Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1986. 638285 GYULA Műemlékek Gyula Budapesttől 220 km-re az ország délkeleti határszélén fekszik, s a várostól néhány száz méternyire

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT - MEGÁLLAPODÁSOK

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT - MEGÁLLAPODÁSOK KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT - MEGÁLLAPODÁSOK Együttműködő V.M.J.V. Egyesített Bölcsődéje - Módszertani Bölcsőde Pannon Várszínház Színművészetfejlesztési Nonprofit Kft. Vakok és Gyengénlátók Veszprém Megyei Egyesülete

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat dokumentumainak elfogadása

ELŐ TERJESZTÉS Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat dokumentumainak elfogadása Tolmács Község Önkormányzata Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat dokumentumainak elfogadása 1. Napirend ELŐ TERJESZTÉS Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat dokumentumainak elfogadása

Részletesebben

A Kubinyi Ferenc Múzeum szolgáltatásai 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. (Forgách-kastély)

A Kubinyi Ferenc Múzeum szolgáltatásai 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. (Forgách-kastély) A Kubinyi Ferenc Múzeum szolgáltatásai 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. (Forgách-kastély) I. Az épület története A mai épület elődjét, a várkastélyt, a Kacsics nemzetségből származó Szécsényi Tamás, vagy

Részletesebben

Kastély látogató Magyarózdon

Kastély látogató Magyarózdon Kastély látogató Magyarózdon *Ha először jár Magyarózdon, olvassa el figyelmesen az Ú (mint útmutatás) jelzést. Festői képet nyújt az a lankás dombokkal övezett völgy, amely Marosludastól húzódik déli

Részletesebben

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára 1 A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal összekapcsolja azokat a településeket, ahol Szent Márton járt és ahol az

Részletesebben

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1

Részletesebben

Lloyd Palota, a gyõri Széchenyi tér régi-új ékköve

Lloyd Palota, a gyõri Széchenyi tér régi-új ékköve GYÕR BUDAPEST Lloyd Palota, a gyõri Széchenyi tér régi-új ékköve Győr barokk Belvárosának szívében, a Széchenyi főtér keleti oldalán áll a Lloyd Palota. Az ismert nagyváros történelmi belvárosát átszelő,

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. december 13-ai ülésére

a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. december 13-ai ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT Gazdasági és Területrendezési Bizottsága Szám: 02/228-2/2007. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. december 13-ai ülésére Tárgy: A Veszprém Megyei

Részletesebben

jankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás

jankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás Referencia Album WARD MÁRIA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉLETÖRÖM IDoSEK OTTHONA ÉS GIMNÁZIUM Veszprém, Sólyi utca 20. Budapest, V. ker., Molnár utca 4. 2005-ben Dinamikusan nyitotta fejlődő meg iskola, kapuit melyet

Részletesebben

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor HAJDÚSZOVÁT Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor Elérhetőség: Hajdúszovát Község Önkormányzata 4212 Hajdúszovát, Hősök tere 1. Telefon: 52/559-211, Fax: 52/559-209 Hajdúszovát

Részletesebben

Beszámoló a Füzesgyarmati Bölcsőde részéről

Beszámoló a Füzesgyarmati Bölcsőde részéről Füzesgyarmati Bölcsőde 5525 Füzesgyarmat, Mátyás utca 29. Tel. : (66) 491-182 e-mail: fgybolcsode@fuzestv.hu Beszámoló a Füzesgyarmati Bölcsőde részéről A nevelésben a kisgyermekkor sokkal fontosabb a

Részletesebben

Az ellátási gyakorlat során nem érvényesültek az ellátottak megfelelő minőségű ellátáshoz és egyenlő bánásmódhoz, emberi méltósághoz kapcsolódó jogai.

Az ellátási gyakorlat során nem érvényesültek az ellátottak megfelelő minőségű ellátáshoz és egyenlő bánásmódhoz, emberi méltósághoz kapcsolódó jogai. ESETTANULMÁNY Eset leírása: Fogyatékos személyeket ellátó bentlakásos intézményben az ellátottak napközben 40-45 fős csoportokban töltik szabadidejüket. A helyiségek tárgyi felszereltsége nem biztosítja

Részletesebben

16. sz. melléklet C Í M R E N D

16. sz. melléklet C Í M R E N D 16. sz. melléklet C Í M R E N D I. KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK Cím Alcím rövid neve gazdálkodási jogköre: teljes önállóan gazdálkodó részben önállóan gazdálkodó 1. Megyei Önkormányzat Hivatala 1.1. Közgyűlés

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S 1 Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete 8100 Várpalota, Gárdonyi Géza u. 39. Tel: 592-660 Pf.: 76. fax: 592-676 e-mail: varpalota@varpalota.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Várpalota Város Önkormányzati

Részletesebben

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadási év, 2014 A perkátai Győry-kastély parkja fenntartható hasznosítása Győry kastély és Perkáta Perkáta település Fejér megyében

Részletesebben

MEGÚJULT AZ ÓVODÁNK. Tetőtér beépítés előtt. Az elkészült tetőtér

MEGÚJULT AZ ÓVODÁNK. Tetőtér beépítés előtt. Az elkészült tetőtér MEGÚJULT AZ ÓVODÁNK A Napsugár Óvoda dolgozói és a gyermekek nevében köszönjük Gaál István polgármester úrnak, Rasztovits Anna jegyző asszonynak, Bőhm András úrnak a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnökének

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

A régi és új Kolozsvár fényképekben

A régi és új Kolozsvár fényképekben HAZAI TÜKÖR A régi és új Kolozsvár fényképekben Fényképek fekszenek előttem. Kolozsvár első fényképészének, a nagytudású Veress Ferencnek néhány, városképet ábrázoló felvétele. 1850-től több mint hatvan

Részletesebben

DUNAÚJVÁROSI KIS- TÉRSÉG KÖZOKTATÁ- SI FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT- MŰKÖDTETÉSI, ÉS FEJLESZTÉSI TERVE

DUNAÚJVÁROSI KIS- TÉRSÉG KÖZOKTATÁ- SI FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT- MŰKÖDTETÉSI, ÉS FEJLESZTÉSI TERVE DUNAÚJVÁROSI KIS- TÉRSÉG KÖZOKTATÁ- SI FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT- MŰKÖDTETÉSI, ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008-2014 1 Tartalomjegyzék 1.Bevezetés... 4 1.1.A többcélú kistérségi társulás megalakulása...

Részletesebben

Csajági Református Általános Iskola. Hited és tudásod hazád jövője!

Csajági Református Általános Iskola. Hited és tudásod hazád jövője! Csajági Református Általános Iskola Hited és tudásod hazád jövője! A falu és az iskola elhelyezkedése, története: - Csajág Veszprém megye délkeleti csücskében, a Séd, a Sió és a Balaton által közrefogott

Részletesebben

1. melléklet. 10 274 HB lakóház. 2008 Ányos Pál u. 24 267 HB lakóház. 1 285 H Rupert -ház lakóház. 9 143 H lakóház. 1 2499 H lakóház 6 2470 H lakóház

1. melléklet. 10 274 HB lakóház. 2008 Ányos Pál u. 24 267 HB lakóház. 1 285 H Rupert -ház lakóház. 9 143 H lakóház. 1 2499 H lakóház 6 2470 H lakóház Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/202. (III.30.) rendelete az épített környezet értékeinek helyi védelméről. melléklet H B T Jelmagyarázat Homlokzati elemek, vakolatdíszek - architektúra,

Részletesebben

A szociális- és gyermekjóléti alapszolgáltatások komplex fejlesztése a Balatonalmádi Intézményfenntartó Társulás intézményeiben

A szociális- és gyermekjóléti alapszolgáltatások komplex fejlesztése a Balatonalmádi Intézményfenntartó Társulás intézményeiben A szociális- és gyermekjóléti alapszolgáltatások komplex fejlesztése a Balatonalmádi Intézményfenntartó Társulás intézményeiben A projekt azonosító száma: KDOP-5.2.2/A-09-2009-0002 A projekt megvalósulásának

Részletesebben

A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár

A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár 1. Keress szimmetrikus elemeket a képeken! Stróbl Alajos: Mátyás kútja Keresd meg a főszereplőket: Mátyás király, Szép Ilonka, Galeotto

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Litér Község Önkormányzata 2013.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Litér Község Önkormányzata 2013. Helyi Esélyegyenlőségi Program Litér Község Önkormányzata 2013. Megtanultam, hogy egy embernek csak akkor van joga a másikra felülről lenézni, amikor annak talpra állni nyújt segítő kezet." (Gabriel García

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és 26. Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország 2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának

Részletesebben

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE KŐVÁGÓTÖTTÖS. KŐVÁGÓTÖTTÖS A szöveget írta: Sallay Árpád. TársszerzŐk: Németh Gábor, Ulrich Károly BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE KŐVÁGÓTÖTTÖS. KŐVÁGÓTÖTTÖS A szöveget írta: Sallay Árpád. TársszerzŐk: Németh Gábor, Ulrich Károly BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ PÉCS ÉS KÖRNYÉKE BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ KŐVÁGÓTÖTTÖS KŐVÁGÓTÖTTÖS A szöveget írta: Sallay Árpád TársszerzŐk: Németh Gábor, Ulrich Károly 173 10/A térkép, KŐvágótöttös, V. sz. Bányaüzem 10.2. 10.1. Kővágótöttös

Részletesebben

MEGYE BOLT NÉV IR.SZ. VÁROS CÍM

MEGYE BOLT NÉV IR.SZ. VÁROS CÍM MEGYE BOLT NÉV IR.SZ. VÁROS CÍM Veszprém coop mini 8256 Ábrahámhegy Patak u.1. Veszprém coop abc 1 8561 Adásztevel Árpád u. 4. Veszprém coop abc 1 8451 Ajka Padragi út 177. Veszprém Marci Abc 8400 Ajka

Részletesebben

HÉ-1. malomépület építmény (egyedi védelem) jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes

HÉ-1. malomépület építmény (egyedi védelem) jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes HÉ-1 RENDELTETÉS, HSZNÁLT VÉDETTSÉGI KTEGÓRI VÉDETTSÉG INDOKLÁS ÍM Nemesdömölk, Nemesdömölki u. 15. HRSZ. 2 malomépület jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

Ótelek 2005. április 24-én

Ótelek 2005. április 24-én ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek

Részletesebben

Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015.

Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015. Mentuszné dr. Terék Irén Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015. Mit jelent a családi napközi? Szolgáltatás. A családi napközi a gyermekjóléti alapellátás része, a gyermekek napközbeni

Részletesebben

Megállapodás. 1997.XXXI.tv. 32. (7) alapján

Megállapodás. 1997.XXXI.tv. 32. (7) alapján 7.számú melléklet Megállapodás 1997.XXXI.tv. 32. (7) alapján mely létrejött egyrészről: Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete fenntartásában működő Lenvirág Bölcsőde és Védőnői Szolgálat,

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

r é s z l e t : 10 EURÓPAI NAGYVÁROS T A N U L M Á N Y POZSONY ADATOK

r é s z l e t : 10 EURÓPAI NAGYVÁROS T A N U L M Á N Y POZSONY ADATOK r é s z l e t : 10 EURÓPAI NAGYVÁROS T A N U L M Á N Y POZSONY IHRIG Dénes 2007. január 31. ADATOK Szlovákia legnagyobb városa és fővárosa. terület (Nagy-Pozsony): 367,5 km2 Népesség: 450.000 fő Legrégebbi

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2015. november 10.

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 Bevezetés Az értékelés tárgya a Dél-Dunántúli régió / társadalmi terére hogyan hat a földrajzi környezet?

Részletesebben

Veszprém megye. Balatonalmádi járás. Honlap: http://nemzetiegyseg.com/balatonalmadij.html Adatbázis: http://nemzetiegyseg.com/balatonalmadij.

Veszprém megye. Balatonalmádi járás. Honlap: http://nemzetiegyseg.com/balatonalmadij.html Adatbázis: http://nemzetiegyseg.com/balatonalmadij. Veszprém megye Balatonalmádi járás Honlap: http://nemzetiegyseg.com/balatonalmadij.html Adatbázis: http://nemzetiegyseg.com/balatonalmadij.xls Honlap: http://www.hiszi-map.hu/catalog/displayimage.php?pid=1645&fullsize=1

Részletesebben

Tér-Háló Építésziroda Veszprémvarsány Településrendezési terv 2004 9024 Gyõr, Babits M. u 17/A ALÁÍRÓLAP. www.ter-halo.hu

Tér-Háló Építésziroda Veszprémvarsány Településrendezési terv 2004 9024 Gyõr, Babits M. u 17/A ALÁÍRÓLAP. www.ter-halo.hu ALÁÍRÓLAP 1 TARTALOMJEGYZÉK I. KIINDULÁSI ADATOK 5 1. ELÕZMÉNYEK...5 1.1. A rendezési terv céljai...5 1.2. A település eddigi fejlõdését befolyásoló legfontosabb tényezõk...5 1.3. A települést érintõ

Részletesebben

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Társulási Tanács: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

BEMUTATKOZIK A SZENTESI FELSŐPÁRTI ÓVODA

BEMUTATKOZIK A SZENTESI FELSŐPÁRTI ÓVODA BEMUTATKOZIK A SZENTESI FELSŐPÁRTI ÓVODA A Szentesi Felsőpárti Óvoda öt óvodából áll: Intézményvezető: Geréné Dunaháti-Vas Márta (megbízása: 2013. augusztus 16-tól 2018. augusztus 15-ig szól) Int. vez.

Részletesebben

Új városaink. Jelen számunkban elkezdjük a 2007. nyarán várossá avatott települések bemutatását.

Új városaink. Jelen számunkban elkezdjük a 2007. nyarán várossá avatott települések bemutatását. Új városaink Amint már júliusi számunkban jeleztük, Magyarország városainak száma kilenccel ismét gyarapodott. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 94. b) pontja alapján az önkormányzati

Részletesebben

HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK

HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK 1 KALOCSA VÁROS ÉRTÉKVÉDELMI RENDELET FOTÓMELLÉKLET Az értékvédelmi rendelet alkalmazása során a fotók alatt lévő megjegyzések szerint kell eljárni!! HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK Alkony utca 8. Újvárosi óvoda

Részletesebben

KIMUTATÁS a Veszprém Megyei Önkormányzat 2005. évi költségvetési bevételeinek alakulásáról. Előirányzat megnevezése

KIMUTATÁS a Veszprém Megyei Önkormányzat 2005. évi költségvetési bevételeinek alakulásáról. Előirányzat megnevezése 1. sz. melléklet (1. sz. melléklet) KIMUTATÁS a Veszprém Megyei Önkormányzat 2005. évi költségvetési bevételeinek alakulásáról adatok ezer forintban Előirányzat száma Előirányzat megnevezése 2005. évi

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31.

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31. Szakmai beszámoló Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum 2014. október 2 2015. május 31. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumánál elnyert pályázat

Részletesebben

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója Csanádpalota Város Polgármesterétől 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10. Telefon: 62/263-001 Fax: 62/263-105 731/2013. Tárgy: Az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásának

Részletesebben

Küngös község és helyi termékei

Küngös község és helyi termékei Küngös község és helyi termékei Küngös község nevének eredete Nevét a települést alapító IV. Béla király leányáról Kunigundáról kapta Szent Kinga: legidősebb gyermek 15 évesen kényszerű házasságot köt

Részletesebben

OROSZLÁNY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

OROSZLÁNY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA OROSZLÁNY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készítette: Oroszlányi Szolgáltató Zrt. 2010. március Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS 5 1.1. Város rövid történetének bemutatása 8 1.2. Oroszlány város szerepe

Részletesebben

A kezdeményezések régiója

A kezdeményezések régiója A kezdeményezések régiója 1 2 Köszöntő A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 12 éve látja el a hazai és uniós fejlesztésekhez, pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat. Az elmúlt években tett erőfeszítéseink

Részletesebben

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyer év védelembe vett 18 év alattiak száma Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti

Részletesebben

16. sz. melléklet C Í M R E N D I. KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK Cím száma neve Alcím száma neve gazdálkodási jogköre: teljes önállóan gazdálkodó részben

16. sz. melléklet C Í M R E N D I. KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK Cím száma neve Alcím száma neve gazdálkodási jogköre: teljes önállóan gazdálkodó részben 16. sz. melléklet C Í M R E N D I. KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK Cím Alcím gazdálkodási jogköre: teljes önállóan gazdálkodó részben önállóan gazdálkodó 1. Megyei Önkormányzat Hivatala 1.1. Közgyűlés és bizottságai

Részletesebben

Sülysáp nagyközség 2008. évi várossá nyilvánítási kezdeményezésnek

Sülysáp nagyközség 2008. évi várossá nyilvánítási kezdeményezésnek Sülysáp nagyközség 2008. évi várossá nyilvánítási kezdeményezésnek kiegészítése Sülysáp, 2009 TARTALOMJEGYZÉK 1. A pályázat sarokpontjai...3 1. 1. A kezdeményezés indokai... 3 1. 2. Sülysápról röviden...

Részletesebben

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott;

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Rudabányai református templom Megközelítés: H-3733 Rudabánya,Temető u. 8.; GPS koordináták: É 48,38152 ; K 20,62107 ; Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Jelenlegi

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki:

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki: 47. sz. melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki: 1. Költségvetési szerv neve: Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

ELTE-TOK 2014.02.25. Készítette: Bábiné Szottfried Gabriella

ELTE-TOK 2014.02.25. Készítette: Bábiné Szottfried Gabriella ELTE-TOK 2014.02.25. Készítette: Bábiné Szottfried Gabriella Hazánkban a gyermek- és családvédelem egyedülálló módon, a közel 100 éve fennálló védőnői szolgálaton keresztül valósul meg. Fő hangsúly a prevención

Részletesebben

KIMUTATÁS a Veszprém Megyei Önkormányzat 2003-2004. évi költségvetési bevételeinek alakulásáról

KIMUTATÁS a Veszprém Megyei Önkormányzat 2003-2004. évi költségvetési bevételeinek alakulásáról Előirányzat Előirányzat megnevezése KIMUTATÁS a Veszprém Megyei Önkormányzat 2003-2004. évi költségvetési bevételeinek alakulásáról 2003. évi tény 1. sz. melléklet adatok ezer forintban 2004. évi teljesítés

Részletesebben

Szemere, a Lipcsey, a Király, az Okolicsányi, a Veresmarty családot.

Szemere, a Lipcsey, a Király, az Okolicsányi, a Veresmarty családot. Településünkről Magyarország Észak Alföldi Régiójához tartozó Jász Nagykun Szolnok megye észak keleti csücskében, a Tiszafüredi Kistérségben található Tiszaigar települése. A község Tiszafüred Városától

Részletesebben

Fiatal barátaink hét további kisváros

Fiatal barátaink hét további kisváros ELEMZÉSEK DR. KŐSZEGFALVI GYÖRGY Fiatal barátaink hét további kisváros Tanulmányunk első részében hét, az Alföldön fekvő, közelmúltban várossá nyilvánított települést mutattunk be: Sándorfalvát, Hajdúsámsont,

Részletesebben

A 12/2007. (VI.15.) rendelet 1-10. számú mellékletei KIMUTATÁS. a Veszprém Megyei Önkormányzat 2007. évi költségvetési bevételeinek alakulásáról

A 12/2007. (VI.15.) rendelet 1-10. számú mellékletei KIMUTATÁS. a Veszprém Megyei Önkormányzat 2007. évi költségvetési bevételeinek alakulásáról A 12/2007. (VI.15.) rendelet 1-10. számú mellékletei 1. sz. melléklet (1. sz. melléklet) KIMUTATÁS a Veszprém Megyei Önkormányzat 2007. évi költségvetési bevételeinek alakulásáról adatok ezer forintban

Részletesebben

módosított Előirányzat megnevezése eredeti

módosított Előirányzat megnevezése eredeti 8/2006. (VI.20.) rendelet 1. sz. melléklete (1. sz. melléklet) KIMUTATÁS a Veszprém Megyei Önkormányzat 2006. évi költségvetési bevételeinek alakulásáról adatok ezer forintban 2006. évi 2006. évi Elő-

Részletesebben

A JAVASLATTEVŐ ADATAI:

A JAVASLATTEVŐ ADATAI: I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI: 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény /szervezet/vállalkozás) neve: Alsóörs Helyi Értéktár Bizottság 2. A javaslatot benyújtó személy vagy kapcsolattartó személy adatai:

Részletesebben

TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA

TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA Tartalomjegyzék Hol található Tömörd? 3. oldal Információk... 4. oldal Története 5. oldal Nevezetességek... 6. oldal Szent Ilona-templom. 7. oldal Charnel-kastély

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Pusztamagyaród Község Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Háziorvosi körzetek leírása. 1. számú háziorvosi körzet

Háziorvosi körzetek leírása. 1. számú háziorvosi körzet 1. melléklet a 12/2015. (III. 31.) önkormányzati rendelethez Háziorvosi körzetek leírása 1. számú háziorvosi körzet Baczoni István utca Bethlen Gábor utca Blaha Lujza utca Búzavirág utca Csíktarcsa utca

Részletesebben

KIMUTATÁS a Veszprém Megyei Önkormányzat 2005. évi költségvetési bevételeinek alakulásáról. Előirányzat megnevezése

KIMUTATÁS a Veszprém Megyei Önkormányzat 2005. évi költségvetési bevételeinek alakulásáról. Előirányzat megnevezése 1. sz. melléklet (1. sz. melléklet) KIMUTATÁS a Veszprém Megyei Önkormányzat 2005. évi költségvetési bevételeinek alakulásáról Előirányzat száma Előirányzat megnevezése 2005. évi eredeti előirányzat adatok

Részletesebben

Bakony és Balaton KKKE HVS helyzetelemzés felülvizsgálata. Berhida, 2015.10.15

Bakony és Balaton KKKE HVS helyzetelemzés felülvizsgálata. Berhida, 2015.10.15 Bakony és Balaton KKKE HVS helyzetelemzés felülvizsgálata Berhida, 5..5 A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése A térség általános jellemzői A Bakony és Balaton Keleti Kapuja LEADER

Részletesebben

Ajánlott túraútvonalak Faluséta

Ajánlott túraútvonalak Faluséta MONOSTORAPÁTI Monostorapáti a Veszprém és Tapolca között húzódó út mentén fekszik, az Eger-patak völgyében, mely a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik. Határai: északon az Agártető, délkeleten a

Részletesebben

KIMUTATÁS a Veszprém Megyei Önkormányzat 2005. évi költségvetési bevételeinek alakulásáról

KIMUTATÁS a Veszprém Megyei Önkormányzat 2005. évi költségvetési bevételeinek alakulásáról 1. sz. melléklet (1. sz. melléklet) KIMUTATÁS a Veszprém Megyei Önkormányzat 2005. évi költségvetési bevételeinek alakulásáról Előirányzat száma Előirányzat megnevezése 2005. évi eredeti előirányzat adatok

Részletesebben

Kiskastély krónika. Róna Katalin

Kiskastély krónika. Róna Katalin Kiskastély krónika A BALATON DÉLI PARTJA FELŐL SOMOGY LANKÁS DOMBJAI KÖZT HALADVA, ELHAGYVA SOMOGYVÁRT, MAJD ÚJABB KIS FALVAKAT, ÉRKEZÜNK A ZSÁKFALUBA, ALSÓBOGÁTRA. A FORRÓ NYÁRI DÉLELŐTTÖN A SZÉP, RENDE-

Részletesebben

Javaslat a Vasútállomás, vasutas épületek települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a Vasútállomás, vasutas épületek települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a Vasútállomás, vasutas épületek települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Fülöp Magdolna (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. június 20. (település, dátum) (P. H.) I. A JAVASLATTEVŐ

Részletesebben

a turisztikai szakma iránt érdeklődőknek 5

a turisztikai szakma iránt érdeklődőknek 5 a turisztikai szakma iránt érdeklődőknek 5 BEVEZETŐ ÉS KÖSZÖNÖM Ezen könyvet a HungarHotels és a Béke Szálloda valamikori dolgozói állították össze, hogy a közös munkának és az együtt megélt napok emlékének

Részletesebben

1. Melyik olimpián nyert aranyérmet Kaposvár világhírű szülötte, Csík Ferenc( (100 m-es gyorsúszás)

1. Melyik olimpián nyert aranyérmet Kaposvár világhírű szülötte, Csík Ferenc( (100 m-es gyorsúszás) 5. forduló 1. Melyik olimpián nyert aranyérmet Kaposvár világhírű szülötte, Csík Ferenc( (100 m-es gyorsúszás) A. Berlin B. Helsinki C. Melbourne 2. Hogy hívják a Kaposszentjakabon évek óta rendszeresen

Részletesebben

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony FEJES LÁSZLÓ Sajóbábony Sajóbábony Miskolctól 13 km-re északra, a Bükk hegység keleti lankáinak (közelebbről a Tardonai-dombságnak) és a Sajó-medencének találkozásánál fekszik. A település két markánsan

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM. Kaba Város Önkormányzata. 2013. június

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM. Kaba Város Önkormányzata. 2013. június HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kaba Város Önkormányzata 2013. június (Felülvizsgálva: 2015. júniusban) Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program céljai... 4 Küldetésnyilatkozat...

Részletesebben

Moszkva látványosságai

Moszkva látványosságai Moszkva látványosságai Vörös Tér Kreml Vaszilij Blazsennij székesegyház Gum áruház Moszkvai metró Arbat Moszkvai Állami Egyetem Tretyakov Képtár/ Galéria Lenin Mauzóleum Kolomenszkoje Fegyvertár Állami

Részletesebben

Meghívó a Keleti-Bakonyba

Meghívó a Keleti-Bakonyba Meghívó a Keleti-Bakonyba A mi Várpalotánk nagy múltú település. A Keleti-Bakony déli oldalának és a Sárrét mocsarainak északi nyúlványai között húzódó őskori hadiút alapjain fekszik, a mai 8-as számú

Részletesebben

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Találkozó: Óváros tér/köd utcai parkoló Időtartam: 2-2,5 óra Ismerkedés Veszprémmel és a várnegyeddel Azoknak ajánljuk, akik előszőr járnak a városban,

Részletesebben

Fényképek a házról Fényképek a nyílt napról SZÁZADOS-UDVAR VENDÉGHÁZ Cserhátszentiván, Kossuth u. 64. A Százados-udvar vendégház Cserhátszentivánban, falusias környezetben kínál családok, szűkebb

Részletesebben

A balatonfűzfői Fövenystrand felújítása

A balatonfűzfői Fövenystrand felújítása A balatonfűzfői Fövenystrand felújítása A kivitelezés ideje: 2013. 03. 07. 2013. 06. 28. Az építtető neve és elérhetősége: Balatonfűzfő Város Önkormányzata 8184 Balatonfűzfő, Nike körút 1. Kivitelező neve

Részletesebben

Intézmények :: Boldog Gizella Általános Iskola és Óvoda (Mohács), Testvérkék Óvoda (Budapest), Szent Angéla Általános Iskola és Gimnázium (Budapest),

Intézmények :: Boldog Gizella Általános Iskola és Óvoda (Mohács), Testvérkék Óvoda (Budapest), Szent Angéla Általános Iskola és Gimnázium (Budapest), Kik a ferencesek? A Ferences Rend 800 éve van jelen a társadalom szolgálatában. Ismert és elismert közösség Magyarországon és világszerte. A Rend elsődleges feladata az evangelizáció, ez ugyanakkor különböző

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben