PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

Átírás

1 A magyar lakosság utazási szokásai, 2006 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2006 decemberében ismét a magyar lakosság utazási szokásait feltáró kutatást végzett. Az adatfelvételt megelőző egy évben a megkérdezett magyar háztartások 71,9%-a vett részt egynapos utazáson, vagyis kiránduláson, ami jóval magasabb arány, mint a korábbi, 61-66% között ingadozó érték. Ugyanebben az időszakban a háztartások 60,9%-a vett részt többnapos utazáson, ez utóbbi arány évek óta állandó. A megkérdezett háztartások 50,4%-a egy- és többnapos utazáson is részt vett, 21,5%-a csak egynapos utazáson, 10,5%-a csak többnapos utazáson, 17,6%-a pedig sem egynapos, sem többnapos utazáson nem vett részt. Azon háztartások közül, amelyek részt vettek többnapos utazáson, 62,1% csak belföldi, 19,0% csak külföldi, 18,9% pedig bel- és külföldi utazást egyaránt tett. Az egy háztartásban előforduló többnapos belföldi utazások száma folyamatosan csökken, ugyanakkor az utazások átlagos hossza dinamikusan növekszik (a vizsgált időszakban átlagosan 4,8 éjszaka volt). A legnépszerűbb belföldi úti cél a Balaton régió volt, a leggyakoribb motiváció pedig a rokonlátogatás. Ez az úti cél és motiváció évek óta a legfontosabb. A vízparti üdülés mint motiváció említése aránya ugyanakkor a évi 14%-ról 21,5%-ra nőtt, a városlátogatás említése gyakorisága lényegében nem változott, 5% körül mozog, a gyógykezeltetés és egészségmegőrzés céljából történő utazások aránya viszont növekvő tendenciát mutat: 2003-ban 4%, 2004-ben 3%, 2005-ben összességében 5%, 2006-ban pedig 8,6% említette. Főutazásnak 1 minősített utazás a vizsgált időszakban a megkérdezett háztartások 44,5%-ában a többnapos utazáson részt vevő háztartások 73%-ában fordult elő. A főutazások 60,5%-a belföldi, 39,5%-a külföldi volt. A külföldi főutazások aránya lassan növekszik a belföldi főutazások rovására. Belföldön a legtöbben mint évek óta 2006-ban is a Balaton régiót keresték fel. A belföldi főutazások 39,0%-a 4 éjszakánál rövidebb volt. A válaszadók átlagosan 6,4 éjszakát töltöttek otthonuktól távol belföldi főutazásuk során, amely a 2005-ben és a 2004-ben mért időtartamnál (5,4 illetve 6,3 éjszaka) is hosszabb. A kereskedelmi alapon igénybe vehető szálláshelyek használati aránya (56,2%) 2003 óta először nőtt 50% fölé, 2005-ben is még csak az utazók 45%-a vett ilyet igénybe. A szállodák igénybevételi aránya évek óta nő, 2003-ban még csak 7% volt, 2006-ban 17,6%-ot mértünk, ami a magasabb színvonalú szolgáltatások iránti igény növekedését jelzi. A vizsgált időszakban tett belföldi főutazásokkal a válaszadók rendkívül elégedettek voltak: belföldi főutazásukat a megkérdezettek összességében átlagosan -re értékelték az ötfokozatú elégedettségi skálán. Az elégedettség évek óta magas és folyamatosan növekszik. Külföldi főutazáson a megkérdezett háztartások 17,5%-a, a főutazáson részt vevők 39,5%-a járt. A leggyakrabban említett úti célok Horvátország (20,4%), Görögország, (13,7%) és Olaszország (13,3%) voltak. Bevezetés A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2006 decemberében ismét a magyar lakosság utazási szokásait feltáró kutatást végzett 1000 fős, a 18 év feletti lakosságra megye, településméret, nem és kor szerint országosan reprezentatív mintán óta azonos módszertannal történik a kutatás, ami lehetővé teszi a korábbi évek adataival való összehasonlítást, a tendenciák elemzését. A kutatás során az adatfelvételt megelőző 12 hónap egy- és többnapos utazásai, valamint a háztartás számára legfontosabb utazás, az úgynevezett főutazás került részletes vizsgálatra. Mivel az utazások jellemzően több családtagot is érintenek, a háztartások utazási szokásait vizsgáltuk. 1 Olyan többnapos utazás, amelyet a háztartás az utazásai közül a legfontosabbnak tekint és a nem egyszemélyes háztartásból legalább ketten részt vettek rajta. 12 TURIZMUS BULLETIN XI. ÉVFOLYAM 1-2. SZÁM A kutatás során a belföldi és külföldi utazásokat is elemeztük; a továbbiakban a lakosság utazási szokásainak jellemzőit is ebben a bontásban mutatjuk be. A kutatás a következő kérdéskörökre terjedt ki: Az egynapos utazások (más néven kirándulások) jellemzői (desztináció, motiváció, időpont, információgyűjtés, költségek): olyan utazásra vonatkozóan, amelynek során a háztartás valamelyik tagja egy napnál rövidebb ideig volt egy másik településen és az út motivációja nem rendszeres munkavégzés vagy tanulás volt; A többnapos utazások jellemzői (desztináció, motiváció, időpont/időtartam, szálláshely, igénybe vett közlekedési eszköz, információgyűjtés, költségek): olyan utazás esetében, amelynek során a háztartás valamelyik tagja legalább egy éjszakát távol töltött lakóhelyétől és az utazás célja nem rendszeres munkavégzés volt, és amely nem tartott egy évnél tovább;

2 a vizsgált 12 hónap főutazása, vagyis az előbbi utazások közül a háztartás számára legfontosabb utazás esetében a desztináció kiválasztásának okai, a főutazás során végzett tevékenységek, a főutazás jellege, az út időpontja, időtartama, az együtt utazók száma, az igénybe vett közlekedési eszközök, az igénybe vett szálláshely típusa, az igénybe vett ellátás jellege, az utazás megszervezése, az utazási irodák szerepe az utazás szervezésében, turisztikai információk gyűjtése és az igénybe vett információforrások, valamint az utazás költségei. 1. Egynapos utazások 2005 decembere és 2006 novembere között a magyar háztartások 71,9%-a vett részt egynapos utazáson. Ez az arány jóval magasabb, mint a korábbi, 61-66% között ingadozó érték. Az egynapos utazáson részt vevők 98,4%-a vett részt belföldi egynapos utazáson: csak belföldön 90,7%, külföldön és belföldön is 7,7% járt. Csak külföldre az egynapos utazók 1,6%-a látogatott. Ezek az arányok évek óta hasonlóak, az egynapos utazáson részt vevő háztartások úti céljainak megoszlásában 2003 óta nem következett be szignifikáns változás. Azok, akik nem vettek részt egynapos utazáson, a leggyakrabban idén is anyagi okokra hivatkoztak. Az anyagiak hiánya az egynapos utazáson részt nem vevők fele számára jelent problémát, ez az arány 2003 óta stabil. A következő leggyakrabban említett indok az időhiány és az egészségügyi okok voltak BELFÖLDI EGYNAPOS UTAZÁSOK Belföldi egynapos utazáson az összes megkérdezett 70,7%-a járt, akik összesen 6760 egynapos utazást tettek a vizsgált időszakban. Egy magyar háztartás átlagosan 6,8 alkalommal vett részt egynapos utazáson belföldön, amely érték az előző időszakhoz képest növekedést mutat, de még nem éri el a években tapasztalt 7 utazás feletti átlagot. Egy-egy belföldi egynapos utazáson átlagosan 2,2 fő vett részt. A résztvevők számában évek óta nincs jelentős változás. A belföldi egynapos utazások 20,9%-a a Budapest-Közép-Dunavidék turisztikai régióba irányult, de nem sokkal maradt el tőle a Dél-Dunántúl régió népszerűsége (18,2%) sem (1. ábra). Ez a két régió évek óta a leglátogatottabb (4. táblázat). A belföldi egynapos utazások többsége a nyári hónapokra esett, ekkor bonyolították le a belföldi egynapos utazások egyharmadát, de minden más hónap, szezon szerepe is jelentős. Még a téli hónapokra is meglehetősen sok egynapos utazás jutott, az összes egynapos utazás 17,9%-a. Ősszel és tavasszal tették az egynapos utazások negyedét-negyedét óta jelentősen, 55%-ról 33%-ra csökkent a nyári egynapos utazások aránya, míg az őszi és téli utazásoké nőtt. A tavaszi utazások 24%-os aránya stabil. A belföldi egynapos utazások motivációi közül kiemelkedik az utazások több mint harmadával a vásárlás (36,5%), amelyet a rokonok és ismerősök meglátogatása (20,9%) követ. Ez a két cél együttesen a belföldi egynapos utazások 57,4%-ának volt elsődleges motivációja (1. táblázat). Az évek során dinamikusan nőtt a vásárlási motiváció szerepe: míg 2003-ban csak a belföldi kirándulások 3%-ának, 2004-ben 6%-ának, 2005-ben 12%-nak volt motivációja, 2006-ban már az egynapos utazások 36,5%-ának volt fő célja a vásárlás, amiben jelentős szerepet játszhat a nagy áruházláncok és bevásárlóközpontok elterjedése. Ugyanezen időszakban a rokonlátogatás motivációjú utazások aránya stabilan 21-24% volt. A vízparti kirándulás az egynapos utazások 5,9%-ának, a gyógykezeltetés és az egészségmegőrzés együttesen az egynapos utazások 8,1%-ának, a városlátogatás a kirándulások 5,0%- ának volt a célja. A belföldi egynapos utazáson részt vevő háztartások háztartásonként átlagosan 5836 forintot, személyenként átlagosan 2940 forintot költöttek egy egynapos utazásra. A vizsgált időszakban összesen megtett egynapos utazások egy háztartásra jutó költsége forint, egy főre vetített költsége forint volt. Az úti cél szerint vizsgálva a kérdést megállapíthatjuk, a legmagasabb (teljes és egy főre jutó) költséggel a Nyugat-Dunántúl régióba (7852 forint és 5027 forint), a legalacsonyabb összköltéssel a Dél-Alföld (3848), a legalacsonyabb egy főre jutó költséggel a Tisza-tó (1949 forint) régióba tett egynapos utazások jártak. Budapest-Közép- Dunavidék 20,9 Dél-Dunántúl 18,2 Észak-Alföld 14,3 Tisza-tó 1,7 Balaton 6,1 Dél-Alföld 7,7 Közép- Dunántúl 8,9 Észak- Magyarország 9,7 Nyugat-Dunántúl 12,4 1. ábra A belföldi egynapos utazások úti célja (%), 2006 N=6707 Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. TURIZMUS BULLETIN XI. ÉVFOLYAM 1-2. SZÁM 13

3 1. táblázat Az egy- és többnapos belföldi utazások motivációi, 2006 Motiváció Egynapos utazások Többnapos utazások N % N % Vásárlás ,5 18 1,6 Rokon, barát, ismerős meglátogatása , ,6 Vízparti kirándulás 399 5, ,5 Gyógykezeltetés 353 5,2 47 4,2 Városlátogatás 338 5,0 57 5,2 Egészségmegőrzés 194 2,9 49 4,4 Sportolás, sport jellegű tevékenység végzése 144 2,1 15 1,4 Üzleti utazás 133 2,0 23 2,1 Kertészkedés, kerti munka 128 1,9 40 3,6 Hegyvidéki kirándulás 120 1,8 45 4,1 Szórakozóhely meglátogatása 93 1,4 15 1,3 Nem sport jellegű rendezvény meglátogatása 88 1,3 23 2,1 Nyaraló, második otthon felkeresése 84 1,2 71 6,4 Zarándoklaton, vallási turizmusban való részvétel 50 0,7 2 0,2 Iskolai tanulmányúton, kiránduláson, táborozáson való részvétel 44 0,7 26 2,4 Falusi turizmus 22 0,3 8 0,7 Borkóstolás, gasztronómia 15 0,2 6 0,5 Sportrendezvény meglátogatása 14 0,2 5 0,4 Egyéb 655 9,7 25 2,3 Összesen , ,0 Forrás: Magyar Turizmus Zrt./M.Á.S.T. Felmérésünk alapján a vizsgált egy év alatt a belföldi egynapos utazások költsége egy főre számítva átlagosan forintot tett ki, amely összeg körülbelül megegyezik a 2005-ben tapasztalttal. A belföldi egynapos utazások egy háztartásra jutó költsége 2006-ban forint volt KÜLFÖLDI EGYNAPOS UTAZÁSOK Külföldi egynapos utazáson a megkérdezettek 6,8%-a vett részt. Az összes egynapos utazáson részt vevő háztartás 9,3%-a járt külföldi egynapos utazáson. Egy külföldi egynapos utazáson részt vevő háztartás átlagosan 2,2 egynapos utazáson vett részt. Egy magyar háztartás a vizsgált időszakban átlagosan 0,2 alkalommal vett részt külföldi egynapos utazáson. Egy külföldi egynapos utazáson átlagosan 2,6 fő vett részt. Az egynapos utazások többsége Ausztriába irányult, de sokan utaztak még Szlovákiába (19,1%) és Ukrajnába (10,4%) is. Ez a három ország a külföldi egynapos utazások 77,3%-ának volt célterülete (2. táblázat). A külföldi egynapos utazások többségét a tavaszi, kora nyári hónapokban tették. Kiemelkedő arányú a decemberi említési arány. Az őszi egynapos utazások aránya csökkenő, míg a télieké növekvő. A külföldi egynapos utazások fő motivációi közül kiemelkedik a vásárlás (29,4%), ezt követi 23,2%-kal az üzleti utazás, a harmadik helyen pedig a városlátogatás (17,8%) áll. Ez a három cél együttesen a külföldi egynapos utazások 66,5%-ának volt a motivációja. A városlátogatások aránya a megelőző időszak kiemelkedő, 29%-os aránya után az előzőleg tapasztalt szintre esett vissza, és ismét a vásárlás lett a legfontosabb motiváció. A rokonlátogatás az egynapos utazások esetében veszített jelentőségéből. Egy külföldi egynapos utazás háztartásonként forintba került, ennek egy főre jutó átlagos költsége forint volt. A vizsgált időszakban külföldi egynapos utazáson részt vevő háztartások háztartásonként összesen forintot, személyenként forintot költöttek. A vizsgált időszakban a külföldi egynapos utazások egy főre vetített költsége forint volt, kissé több, mint 2005-ben TURISZTIKAI INFORMÁCIÓGYŰJTÉSI SZOKÁSOK AZ EGYNAPOS UTAZÁSOK ESETÉBEN Az egynapos utazáson részt vevők 19,7%-a az utazás előtt vagy közben gyűjt turisztikai információt, 80,3% azonban egyáltalán nem tájékozódik egynapos utazásaival kapcsolatban. A nem tájékozódók aránya a évi 68,5%-hoz képest drasztikusan megnőtt, emögött vélhetően a nem turisztikai motivációjú utak arányának növekedése áll. A belföldi egynapos utazások esetén turisztikai információt a legtöbben korábban ott járt személyek (60,4%), prospektusok (45,2%) és az internet (41,8%) segítségével gyűjtenek. Bár az internet szerepe évről évre nő (2004-ben 14 TURIZMUS BULLETIN XI. ÉVFOLYAM 1-2. SZÁM

4 A külföldi utazáson részt vevő háztartások úti céljai (%), táblázat Desztináció Egynapos utazás Többnapos utazás Főutazás Ausztria 47,8 11,9 7,5 Bulgária 0,0 1,8 2,5 Ciprus 0,0 0,0 1,2 Csehország 2,1 2,7 2,3 Egyiptom 0,0 1,8 3,5 Franciaország 0,0 3,0 3,9 Görögország 0,0 8,2 13,7 Hollandia 0,0 1,2 0,0 Horvátország 3,9 16,0 20,4 Írország 0,0 0,0 1,1 Izrael 0,0 1,3 2,7 Szerbia 2,8 2,8 0,0 Lengyelország 6,6 2,3 1,0 Nagy-Britannia 0,0 1,7 1,5 Németország 1,5 5,1 2,1 Olaszország 1,7 12,7 13,3 Románia 0,7 8,8 6,1 Spanyolország 0,0 1,8 2,9 Svédország 0,0 1,2 1,2 Szlovákia 19,1 4,0 2,3 Szlovénia 3,6 2,4 0,0 Törökország 0,0 1,3 2,6 Tunézia 0,0 0,0 1,0 Ukrajna 10,4 0,0 0,0 USA 0,0 1,0 1,3 Egyéb ázsiai ország 0,0 0,0 1,7 Egyéb 0,0 7,1 4,2 Összesen 100,0 100,0 100,0 Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. még csak 26% használta információs forrásként belföldi egynapos utazásaihoz), a prospektusok szerepe továbbra is jelentős. Külföldi egynapos utazáshoz elsősorban a korábban ott járt személyek tapasztalatát (66,1%) és a prospektusokat (53,4%) hívják segítségül a megkérdezettek. Térképről 40,7%, útikönyvekből 31,5%, internetről 23,8% tájékozódik. A belföldi és külföldi egynapos utazáshoz átlagosan három-három információs forrást vesznek igénybe a tájékozódni kívánók höz képest nőtt a belföldön igénybe vett és csökkent a külföldön használt információs források száma. 2. Többnapos utazások 2005 decembere és 2006 novembere között a magyar háztartások 60,9%-a vett részt többnapos utazáson 2, ez az arány évek óta állandó. A megkérdezett háztartások 2 A többnapos utazás olyan, a lakóhelyen kívüli településre, területre történő helyváltoztatás, amelynek során a háztartás valamely tagja legalább egy éjszakát távol tölt otthonától és célja nem napi vagy rendszeres munkavégzés, illetve tanulás. 50,4%-a egy- és többnapos utazáson is részt vett, 21,5%-a csak egynapos utazáson, 10,5%-a csak többnapos utazáson, 17,6%-a pedig sem egynapos, sem többnapos utazáson nem vett részt. Az egynapos utazáson részt vevő háztartások 70,1%-ában fordult elő többnapos utazás is a vizsgált időszakban. Minél fiatalabb a válaszadó, minél magasabb az iskolai végzettsége, minél gyakrabban internetezik, minél jobb a háztartás anyagi helyzete, minél nagyobb a létszáma, minél nagyobb településen él a megkérdezett, annál valószínűbb, hogy a felmérést megelőző 12 hónapban előfordult többnapos utazás a háztartásban. Azok, akik nem vettek részt utazáson, többségükben (65,7%) anyagi okokra hivatkoztak, amelyet az egészségügyi okok (26,7%) követnek. Időhiányra 16,5% hivatkozott (2. ábra). A többnapos utazáson részt vevők a vizsgált időszakban átlagosan 2,4 utazást tettek. Az utazók 62,1%-a csak belföldi utazáson vett részt, 18,9% belföldön és külföldön is járt, csak külföldre pedig 19,0% utazott. Az elmúlt években ezek az arányok nem változtak (5. táblázat). TURIZMUS BULLETIN XI. ÉVFOLYAM 1-2. SZÁM 15

5 Az utazáson részt nem vevő háztartások indokai az utazás elmaradására, 2006 (említési gyakoriság, %, több válasz adható) 2. ábra anyagi ok egészségügyi ok időhiány életkor máskor sem szoktak utazni családi ok nem kedveli az utazásokat nincs kivel mennie/menniük üdülőhelyen lakik egyéb 65,7 26,7 16,5 13,5 13,3 12,5 4,6 2,1 0, N=366 fő Forrás: Magyar Turizmus Zrt., /M.Á.S.T. Balaton 24, BELFÖLDI TÖBBNAPOS UTAZÁSOK Egy belföldön utazó háztartás átlagosan 2,1 utazáson vett részt, ami az összes magyar háztartásra vetítve 1,1 utazást jelent háztartásonként a vizsgált időszakban. Az egy háztartásban előforduló utazások száma folyamatosan csökkent, 2003-ban 5,1, 2004-ben 3,3, 2005-ben pedig 2,6 belföldi utazáson vett részt egy utazó háztartás. (Eközben azonban, mint ahogy később látni fogjuk, az utazások hossza nőtt.) Az összes utazás háromnegyede volt belföldi, ez az arány évről évre csökken: 2003-ban még az összes utazás 89%-át tették belföldön. A belföldi többnapos utazások legnagyobb része a Balaton turisztikai régióba irányult (24,9%), a Budapest- Közép-Dunavidék 20,8 A belföldi utazások úti célja (%), 2006 Tisza-tó 1,9 Dél-Dunántúl 13,7 Nyugat- Dunántúl 5,9 Dél-Alföld 6,8 Közép-Dunántúl 7,2 Észak- Magyarország 9,0 Észak-Alföld 9,7 3. ábra N=1095 Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 16 TURIZMUS BULLETIN XI. ÉVFOLYAM 1-2. SZÁM Budapest-Közép-Dunavidék régió az utazások 20,8%- ának volt célterülete (3. ábra). Ez a két régió évek óta a legfontosabb úti cél. A belföldi utazáson részt vevők motivációi közül kiemelkedik a rokonok és ismerősök felkeresése (35,6%) és a vízparti üdülés (21,5%). Ez a két cél együttesen az utazások 57,1%-ának volt elsődleges motivációja. A nyaraló felkeresése az utazások további 6,4%-át, az összes többi cél együttesen az utazások 36,5%-át motiválta (1. táblázat). A három motiváció aránya és sorrendje megegyezik a 2005-ben tapasztaltakkal. A városlátogatást 5,2%, az egészségmegőrzés és a gyógykezeltetést együttesen 8,6%, a hegyvidéki üdülést, kirándulást 4,1% említette. A belföldi utazások többsége (42,4%-a) a júliusaugusztusi főszezonra esett, de a májusi (7,9%), a júniusi (13,3%) és a szeptemberi (8,0%) utazások aránya is magasnak tekinthető. A téli hónapokra a többnapos belföldi utazások igen kis része esik ben az évszakok szerepe ugyanilyen volt, változás nem történt. Egy belföldi többnapos utazáson átlagosan 2,2 fő vett részt. A belföldi utazások között az 1-3 éjszakás, feltehetően a hétvégére eső utazások dominálnak, arányuk 60,5%. A belföldi utazások hossza átlagosan 4,8 éjszaka volt. A belföldi utazások átlagos hossza dinamikusan nő: 2003-ban 2,7, 2004-ben 3,6, 2005-ban pedig 4,5 éjszakás volt egy belföldi utazás. Az átlagos tartózkodási idő (4. ábra) a Balaton turisztikai régióban volt a legmagasabb (7,0 éjszaka), a Közép-Dunántúl turisztikai régióban pedig a legalacsonyabb (3,3 éjszaka). A belföldi utazások 63,7%-ához személygépkocsit vettek igénybe a megkérdezettek, vonattal 20,7%, menetrendszerű busszal pedig 11,6% utazott. A belföldi utazások esetében 2,1% bérelt busszal, 0,1% bérelt autóval, további 1,8% pedig egyéb közlekedési eszközzel utazott.

6 Az utazások többségében (61,3%) a megkérdezettek ingyenes szállást vettek igénybe: 42,5% ingyenes magánszálláson szállt meg, 15,9% saját nyaralójában, második otthonában töltötte éjszakáit, 2,6% vállalati üdülőt, míg 0,3% vadkempinget választott szálláshelyül. A 2005-ös vizsgálatban még 68,1%-os volt az ingyenes szállást igénybe vevő belföldi utazások aránya (korábban ezt a kérdést nem vizsgáltuk). A kereskedelmi alapon működő szálláshelyek közül, miként egy évvel korábban is, a szállodák (10,1%) és a magánszálláshelyek (6,2%) voltak a legnépszerűbbek. Az utazások 5,5%-ában panziót, 4,5%-ában apartmant, 4,4%-ában kempinget, 2,4%-ában turistaszállást, 1,6%-ban ifjúsági szállót vettek igénybe. Egyéb szálláslehetőséget 4,0% választott. Egy belföldi utazás átlagos költsége forint volt háztartásonként, ennek egy főre jutó értéke forintot tett ki. A vizsgált időszakban tett összes belföldi utazás költsége háztartásonként forint, személyenként forint volt. Az egy főre és egy napra jutó költség 3829 forint volt átlagosan. Az összegek az elmúlt évhez képest nem változtak jelentős mértékben. Az úti cél szerint vizsgálva a kérdést megállapíthatjuk, hogy a legmagasabb egy utazásra eső költség a Balaton régióba ( forint), a legalacsonyabb egy utazásra eső költség a Közép-Dunántúl ( forint) turisztikai régióba tett utazásokat jellemezte. Az egy napra jutó utazási költség a Észak-Alföld régióban volt a legmagasabb (5795 forint) KÜLFÖLDI UTAZÁSOK Csak külföldi utazáson a megkérdezettek 19%-a vett részt, a valamilyen utazáson részt vevő háztartások 27,9%-a járt külföldi utazáson. Egy külföldi utazáson részt vevő háztartás átlagosan 1,6 utazást tett a vizsgált időszakban, amely érték nem különbözik lényegesen az eddig mértektől. Az utazások negyede volt külföldi, amely 2005-höz képest 4%-os, 2004-hez képest 8%-os növekedés. A külföldi utazások legnagyobb része Horvátországba (16%) irányult, Olaszország a külföldi utazások 12,7%-ának, Ausztria pedig 11,9%-ának volt az úti célja (2. táblázat). Ez a három ország évek óta a magyarok legfontosabb úti célja. Az utazások 6,4%-ának célja Európán kívüli volt. A külföldi utazások fő céljai közül a vízparti üdülés a legnépszerűbb, amely az utazások 36,0%-ának volt a motivációja. Az utazások 16,1%-ának rokonlátogatás, 15,1%-ának városlátogatás, 7,5%-ának pedig üzleti utazás volt a célja. A városlátogatási motiváció az utóbbi években előtérbe került: 2004-ben még csak a külföldi utazások 6%-ának, 2005-ben 13,8%-ának, 2006-ban már 15,1%-ának volt motivációja. A külföldi utazások többségére (55,8%) akárcsak a belföldi főutazások esetében a nyári főszezonban került sor, szeptember is 8,0%-kal részesedik, az előszezon szerepe azonban nem kiemelkedő. A külföldi utazások évszak szerinti megoszlásában évek óta nincs jelentős változás. Egy utazáson átlagosan 2,0 fő vett részt. A külföldi utazások között a 4-7 éjszakásak domináltak. Hét éjszakánál hosszabb a külföldi utazások 19,6%-a volt. A külföldi utazások hossza átlagosan 6,5 éjszaka volt, amely érték csökkenést mutat az egy évvel korábbi 7,0 éjszakás utakhoz képest. A külföldi utazások átlagos hossza 2003 óta mindig magasabb volt hat éjszakánál, azaz egy hétnél. A külföldi utazások 53,5%-ában személygépkocsival jutottak el az utazás színhelyére, bérelt busszal az utak 18,4%-ában utaztak. Repülővel közlekedtek az utazások 21,8%-ában, ezen belül 9,2% menetrend szerinti repülőgéppel, 6,7% charter járatokkal, 5,9% fapados légitársasággal utazott. Vonatot a külföldi utazások 2,8%-ában 4. ábra Az utazások átlagos hossza az egyes turisztikai régiókban (éjszaka), 2006 Balaton Budapest-Közép-Dunavidék Dél-Alföld Tisza-tó Észak-Magyarország Észak-Alföld 4,6 4,5 4,3 4,2 4,0 7,0 Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl 3,7 3,7 Közép-Dunántúl 3, N=1105 utazás Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. TURIZMUS BULLETIN XI. ÉVFOLYAM 1-2. SZÁM 17

7 Az internet használata a többnapos utazás megszervezése során az úti cél szerint (%), ábra információgyűjtésre 19,8 33,9 78,1 33,0 foglalásra 7,9 16,1 fizetésre 1,8 3,4 14, belföldi utazáson volt külföldi utazáson volt belföldi és külföldi utazáson is volt N=582 Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. választottak a magyar utazók, az egyéb közlekedési eszközök igénybevételi aránya 3,4% volt. A külföldi utazások során a legmagasabb arányban (30,7%) szállodában szálltak meg a megkérdezettek. Apartmant (18,4%) és ingyenes magánszállást (20,2%) hasonló arányban vették igénybe. Panzióban az utazások 10,2%-ában, kempingben 5,0%-ban, ifjúsági szállóban 4,2%-ban, turistaszálláson 1,5%-ban szálltak meg a külföldi utazások során. Összességében a külföldi utazások 76,9%-ában fizetős szálláshelyet vettek igénybe a magyar utazók, miközben az ingyenes szállások aránya 2005-höz képest 5%-kal nőtt. Egy külföldi utazás átlagos költsége háztartásonként forint, személyenként forint volt. Az egy utazó háztartásra jutó költség a vizsgált időszakban forint, ugyanez személyenként forint volt TURISZTIKAI INFORMÁCIÓGYŰJTÉSI SZOKÁSOK A TÖBBNAPOS UTAZÁSOK ESETÉBEN Az utazók 50,0%-a gyűjt a többnapos utazás előtt vagy közben turisztikai információt. A legtöbben (27,7%) az utazás előtt, 20,9%-uk pedig az utazást megelőzően és közben is gyűjt információt. Azoknak az aránya, akik csak utazás alatt tájékozódnak, mindössze 1,4%. A belföldi utazások során a legtöbben a korábban ott járt személyek (63,7%), az internet (57,1%), prospektusok (49,2%) és térképek (35,6%) segítségével gyűjtenek turisztikai információt. Utazási irodát mint információforrást a belföldre utazók 14,8%-a vett igénybe. A belföldi utazáson részt vevők átlagosan 3,7 információforrást használnak. A külföldi utazások esetében a turisztikai információt a legtöbben az internetről (65,4%), prospektusokból 18 TURIZMUS BULLETIN XI. ÉVFOLYAM 1-2. SZÁM (58,3%), illetve a korábban ott járt ismerősöktől (57,9%) gyűjtik. Az utazási irodát mint információforrást a külföldre utazók 34,0%-a vette igénybe. A külföldi utazáson részt vevők átlagosan 4,3 információforrást használnak Az internet használata a többnapos utazások esetében Az internetnek mint információs forrásnak a szerepe dinamikusan nő. A belföldi utazásokhoz 2004-ben még csak 30%, 2005-ben 41%, 2006-ban pedig már 57% vette igénybe a segítségét. A külföldi utazások esetén is jelentős a növekedés: 2004-ben 36%, 2005-ben 52%, 2006-ban 65% tájékozódott az internet segítségével. Mindkét desztináció esetében az internet a legtöbbek által használt információs médium. Az internetnek az utazás megszervezésében betöltött szerepére külön is rákérdeztünk (5. ábra). Kifejezetten az utazás megszervezéséhez kapcsolódó információgyűjtésre az utazó háztartások 33,9%-a használta az internetet. Foglaláshoz 14,4% vette igénybe, míg 4,5% az interneten keresztül fizetett is, miközben utazását szervezte. Azok, akik csak belföldi utazáson vettek részt, szignifikánsan alacsonyabb arányban használták az internetet ezekre a célokra, mint azok, akik külföldön (is) jártak, amiben az érintettek társadalmi státusza is szerepet játszhat. 3. Főutazások 2005 december eleje és 2006 november vége között a megkérdezett háztartások 44,5%-ában, az utazáson részt vevő háztartások 73,0%-ában fordult elő főutazás. A főutazások 60,5%-a belföldi, 39,5%-a pedig külföldi volt.

8 Ez a megoszlás nem különbözik szignifikánsan a 2005-ös felmérésben tapasztalttól, de ha megnézzük a belföldi főutazások arányának idősorát (2003: 69%, 2004: 64%, 2005: 61%, 2006: 60,5%), akkor azt tapasztaljuk, hogy a külföldi főutazások aránya lassan növekszik a belföldi főutazások rovására BELFÖLDI FŐUTAZÁSOK A belföldi főutazások résztvevői közül a vizsgált időszakban a legtöbben a Balaton turisztikai régiót keresték fel, a hazai főutazások 35,7%-ának ez volt az úti célja (6. ábra). A második legnépszerűbb úti cél az Észak-Alföld turisztikai régió (10,4%), a harmadik a Budapest-Közép-Dunavidék és az Észak-Magyarország turisztikai régió (10,0-10,0%) volt. Az Észak-Alföld régió kivételével évek óta ezek a legfontosabb desztinációk (6. táblázat). A belföldi főutazáson részt vevők 82,2%-a járt már korábban főutazása helyszínén, vagyis nagy a visszatérők aránya. Jellemzően a Nyugat-Dunántúl települései voltak az újonnan felfedezettek, ott csak a főutazók 67,2%-a járt korábban. A főutazás úti céljának kiválasztásakor a legfontosabb mérlegelési szempontok a régió kedvező természeti adottságai (32,7%) és a korábbi kedvező személyes tapasztalatok (32,6%) voltak (7. ábra). A harmadik leggyakrabban említett döntési tényező (31,7%) az ismerősök ajánlása Balaton 35,7 Észak-Alföld 10,4 A belföldi főutazás úti célja (%), 2006 Tisza-tó 3,2 Budapest-Közép- Dunavidék 10,0 Nyugat- Dunántúl 6,0 Dél-Alföld 7,3 Észak- Magyarország 10,0 6. ábra Közép-Dunántúl 8,1 Dél-Dunántúl 9,3 N=267 Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. volt. A megkérdezettek átlagosan 2,3 szempontot neveztek meg. A végső döntés meghozatala során azonban a legfontosabb oknak a meghívás bizonyult, 18,7% ez alapján választott (az ismerősök, rokonok felkeresése a második 7. ábra A főutazási helyszín kiválasztásának szempontjai belföldön (%), 2006 az úti cél kedvező természeti adottságai 32,7 korábbi kedvező tapasztalat 32,6 ismerősök, rokonok ajánlották 31,7 meghívás 24,2 az utazás kedvező ára, alacsony költsége kedvező kép él róla a válaszadóban 21,1 19,9 az úti cél kedvező kulturális adottságai 13,8 divatos hely 7,4 saját nyaralójában volt 7,1 hirdetés 5,6 interneten találkozott vele prospektusban, kiadványban találkozott vele 5,5 4,2 kedvező éjhajlat 4,2 újságban olvasott róla 2,4 televízió-, rádióműsorban találkozott vele 2,4 utazási irodában ajánlották 1,2 utazás kiállításon hallott róla 0,2 egyéb ok 14, N=269 Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. TURIZMUS BULLETIN XI. ÉVFOLYAM 1-2. SZÁM 19

9 8. ábra Utazási irodától igénybe vett szolgáltatások a belföldi főutazások esetében (több válasz lehetséges, %), 2006 szállás 20,7 étkezés 15,5 belépők, bérletek helyi programok, kirándulások utaztatás a helyszínre 4,2 4,2 8,2 biztosítás idegenvezetés utaztatás a helyszínen autóbérlés pénzváltás 1,6 1,0 0,8 0,3 0,3 nem vett igénybe szolgáltatást 71, N=269 Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. legfontosabb főutazási motiváció). A korábbi kedvező tapasztalat a megkérdezettek 17,9%-ának döntésében játszotta a legfontosabb szerepet, az utazás kedvező ára mindössze a belföldi főutazások 6,7%-a esetében volt az elsődlegesen meghatározó szempont. A konkrét úti célról a belföldi főutazáson részt vevők 36,2%-a az utazás előtt legalább két hónappal, 8,0%-a pedig az utazás előtt csak néhány nappal döntött (ez az arány még soha sem volt ilyen alacsony az elmúlt négy évben). A többség 1-4 héttel a főutazás előtt választotta ki úti célját. A legtöbben (az utazók 36,3%-a) augusztusban mentek főutazásra. Júliusban 28,2% utazott, júniusban 12,4%. A válaszadók negyede, 23,1%-a nem a nyári hónapokban vett részt főutazáson, hanem a tavaszi és őszi hónapokat részesítette előnyben. A belföldi főutazások 39,0%-a 4 éjszakánál rövidebb volt, a leghosszabb út 90 naposnak bizonyult. A válaszadók átlagosan 6,4 éjszakát töltöttek otthonuktól távol a belföldi főutazás során, amely a 2005-ben (5,4 éjszaka) és a 2004-ben (6,3 éjszaka) mért időtartamnál is hosszabb. Egy-egy belföldi főutazáson átlagosan 2,6 fő vett részt. A belföldi főutazások legnagyobb részében, 80,4%- ában az egész utazás során egy településen tartózkodtak a résztvevők. A második legnépszerűbb forma a csillagtúra volt (9,7%). Az évek során lassan nőtt a belföldi főutazásukat egy helyben töltők aránya (az idősor: 2003: 74%, 2004: 77%, 2005: 79,3%, 2006: 80,4%). Az úti cél eléréséhez a többség (69,8%) személygépkocsit vett igénybe, a második legfontosabb szerep a vonatnak jutott (14,9%). A belföldi főutazások 43,8%-ában az igénybevett szálláshely nem fizetős: 32,3% ingyenes rokoni, baráti 20 TURIZMUS BULLETIN XI. ÉVFOLYAM 1-2. SZÁM szállást vett igénybe, 7,2% saját telkére, nyaralójába utazott, 4,3% vállalati üdülőben pihent. A fizetős szálláshelyek igénybevételi aránya 2003 óta először nőtt 50% fölé, ben is még csak 45% volt. A fizetős szálláshelyek közül a szálloda (17,6%) és a fizető magánszállás (10,6%) volt a legnépszerűbb. Ezt az apartman követi (9,8%), kempinget 7,9%, panziót pedig a válaszadók 5,8%-a vett igénybe. A szálloda igénybevételi aránya évek óta nő, 2003-ban még csak 7% volt óta 6 százalékponttal emelkedett a szállodák igénybevételi aránya a belföldi főutazások esetében. A belföldi főutazáson részt vevők többsége (70,0%) nem vett igénybe szálláshoz kapcsolódó ellátást. 44,0% saját maga gondoskodott az ellátásáról, 26,0%-ról pedig a meglátogatott rokonok, ismerősök gondoskodtak. A szállodák igénybevételi arányának növekedésével párhuzamosan csökken azok aránya, akik belföldi főutazásuk során nem részesülnek szálláshoz kapcsolódó ellátásban, arányuk három év alatt 9%-kal mérséklődött. A belföldi főutazások 85,8%-át a résztvevők önállóan szervezték (azaz az utazást megelőzően nem vettek igénybe utazási irodai szolgáltatást), ez az arány az elmúlt években stabilnak mondható. 4,8% esetében utazási iroda is részt vett a szervezésben, 9,4%-ot pedig egyéb intézmény (iskola, klub stb.) szervezett. Az utazás során azok közül, akik előzetesen nem vontak be utazási irodát a szervezésbe, már többen igénybe vettek utazási irodai szolgáltatást. Akik akár az utazás során igénybe vették az utazási irodák szolgáltatásait, a leggyakrabban szállást igényeltek (8. ábra). A belföldi főutazáson részt vevők leggyakoribb motivációja a vízparti üdülés (39,7%) volt, ezt az ismerősök, rokonok felkeresése (26,0%) követte. A főutazás

10 A belföldi főutazások során végzett tevékenységek, táblázat Tevékenység % Passzív pihenés, kikapcsolódás 77,6 Strandolás, fürdőzés 62,1 Városlátogatás 41,5 Rokonok, ismerősök felkeresése 31,4 Természeti látnivalók megtekintése 24,2 Kulturális látnivalók megtekintése 18,8 Gyógyfürdő, gyógykezelés igénybe vétele 18,6 Vásárlás 16,9 Szórakozás, diszkó, tánc 10,5 Borkóstolás, pincelátogatás 8,8 Horgászás 8,1 Vízisport 8,0 Kertészkedés, kerti munka 7,1 Egyéb kulturális rendezvények meglátogatása 6,8 A helyi ételspecialitások megkóstolása 6,6 Wellness szolgáltatás igénybe vétele 5,7 Hobby tevékenység 5,1 Kerékpározás 3,6 Egyéb sport 3,5 Világörökség megtekintése 3,1 Színház-, opera-, hangverseny-látogatás 1,9 Lovaglás 1,0 Konferencián, kiállításon való részvétel 0,9 Sporteseményen való részvétel 0,5 Síelés 0,3 Golf 0,3 Egyéb üzleti tevékenység 0,3 Tanulás 0,3 Zarándoklat, vallási turizmus 0,2 Egyéb 4,9 N=269 Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. során végzett tevékenységek rangsorát a passzív pihenés vezeti, ezt a válaszadók 77,6%-a említette. A második helyen a strandolás, fürdőzés szerepel, a válaszadók 62,1%-a töltötte ezzel idejét (3. táblázat). Évek óta ez a két tevékenység vezeti a belföldi főutazások során végzett tevékenységek listáját. A vizsgált időszakban tett belföldi főutazásokkal a válaszadók rendkívül elégedettek voltak: belföldi főutazásukat a megkérdezettek összességében átlagosan -re értékelték az ötfokozatú elégedettségi skálán. Az elégedettség évek óta növekszik. A legelégedettebbek a Nyugat-Dunántúl és a Tisza-tó, a legkevésbé elégedettek pedig a Balaton régió vendégei voltak (9. ábra). A válaszadók az utazás tényezői közül legkevésbé a tömegközlekedéssel (4,1), az ár/érték aránnyal (4,2), illetve a vásárlási lehetőségekkel (4,3) voltak megelégedve (10. ábra). Kiemelendő, hogy a turisztikai információs anyagokkal még soha sem voltak annyira elégedettek a megkérdezettek, mint 2006-ban. Egy belföldi főutazás átlagosan forintba került. Az egy főre jutó utazási kiadás forint volt. Egy fő naponta átlagosan 4215 forintot költött belföldi főutazásán. Ez az érték a legalacsonyabb, amelyet az elmúlt négy évben tapasztaltunk. A magyarországi turisztikai régiók közül a főutazások összköltsége a Balaton turisztikai régióban volt a legmagasabb ( forint). Egy főre és egy napra a Nyugat-Dunántúl turisztikai régióban fizették ki a legtöbbet (5003 forintot) a válaszadók belföldi főutazásuk során KÜLFÖLDI FŐUTAZÁSOK Külföldi főutazáson 175 háztartás, a megkérdezettek 17,5%-a, a főutazáson részt vevők 39,5%-a járt. A 175 külföldre utazó által leggyakrabban említett úti Elégedettség a belföldi főutazás során tapasztaltakkal a desztináció szerint, 2006 (átlagérték, az iskolai osztályzásnak megfelelő ötfokozatú skálán) Nyugat-Dunántúl Tisza-tó 4,9 9. ábra 5,0 Dél-Alföld 4,8 Észak-Alföld Közép-Dunántúl Észak-Magyarország Dél-Dunántúl Budapest-Közép-Dunavidék Balaton 4,6 4,30 4,40 4,50 4,60 0 4,80 4,90 5,00 N=269 Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. TURIZMUS BULLETIN XI. ÉVFOLYAM 1-2. SZÁM 21

11 természeti környezet utazási iroda szolgáltatása közbiztonság vendégszeretet étkezési lehetőség tisztaság, higiénia szállás oda-vissza utazás időjárás épített környezet turisztikai információs anyagok programok, szórakozási lehetőségek Elégedettség a főutazás során tapasztaltakkal az úti cél szerint, 2006 (átlagérték, az iskolai osztályzásnak megfelelő ötfokozatú skálán) közlekedés helyben vásárlási lehetőség ár/érték arány tömegközlekedés 4,1 4,2 4,3 4,4 4,4 4,4 4,4 4,4 4,3 4,3 4,4 4,4 4,4 4,5 4,5 4,5 4,6 4,5 4,5 4,5 4,6 4,6 4,6 3,60 3,80 4,00 4,20 4,40 4,60 4,80 belföldi főutazás külföldi főutazás 4,5 4,6 10. ábra N=269 Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 4,8 cél Horvátország (20,4%) volt. Görögország a második (13,7%), Olaszország (13,3%) a harmadik helyet érte el (2. táblázat). A külföldre utazók összesen 35 desztinációt neveztek meg. A külföldi főutazáson részt vevők 55,0%-a korábban is járt már a főutazása helyszínén. A külföldi főutazás úti céljának kiválasztásakor a legfontosabb szempont az úti cél kedvező természeti adottsága (56,5%) volt. Második leggyakrabban a kedvező éghajlatot (51,5%) említették, amelyet az utazás kedvező ára (44,5%) követett. A válaszadók átlagosan 3,8 szempontot neveztek meg. A desztinációra vonatkozó döntésben a legjelentősebb szerep a korábbi kedvező tapasztalatnak jutott, a megkérdezettek 17,4%-a válaszolt így. Ezt a kedvező éghajlat (14,5%), a kedvező természeti adottságok (12,4%) és a meghívás (12,4%) követte. Az utazás költsége mindössze 6,9% számára volt döntő és elsődleges szempont az úti cél kiválasztásakor. A konkrét úti célról 64,5% döntött az utazás előtt legalább két hónappal. Ugyanakkor 1,2% csak az utazás előtti néhány napban (ez az eddig mért legalacsonyabb arány), 5,3% pedig egy-két héttel hamarabb hozta meg döntését. Megfigyelhető, hogy a döntés időpontja egyre korábbra esik. A legtöbben (37,2%) augusztusban vettek részt főutazáson, júliusban utazott 24,2%, júniusban 13,4%. A válaszadók negyede nem a nyári hónapokban vett részt külföldi főutazáson. Három év alatt 67%-ról 75%-ra nőtt a nyári külföldi főutazások aránya. 22 TURIZMUS BULLETIN XI. ÉVFOLYAM 1-2. SZÁM A külföldi főutazások 20,6%-a 6 éjszakánál rövidebb volt, a legtöbb külföldi főutazás egyhetes volt. Az ennél hoszszabb külföldi főutazások aránya 32,4%. A válaszadók átlagosan 8,0 éjszakát töltöttek a külföldi főutazás során otthonuktól távol. A külföldi főutazások átlagos hossza még egyetlen vizsgálati évben sem volt ilyen alacsony: 2003-ban 9,5, 2004-ben 8,0, 2005-ben pedig 8,3 éjszaka volt az átlagos időtartam. Egy külföldi főutazáson átlagosan 2,5 fő vett részt. A főutazások 68,0%-ában az egész utazást egy településen, területen töltötték a résztvevők, a második legnépszerűbb formának a csillagtúra bizonyult (14,4%). Az egész utazást egy helyben töltők aránya növekszik. Az úti cél eléréséhez a külföldi főutazáson részt vevők többsége (53,2%) személygépkocsit vett igénybe. A második helyen a buszos utak találhatók (18,0%). A harmadik-ötödik legfontosabb szerep a repülőnek jutott, a három típussal (menetrend szerinti, charter és diszkont) együttesen 26,0% közelítette meg úti célját. A diszkont légitársaságok járataival 4,3% utazott, ez az arány az elmúlt három évben állandónak bizonyult. Ugyanakkor a buszos utak aránya csökkenő, a repülőgépeseké (mindhárom típust együtt tekintve) növekvő tendenciát mutat. A külföldi főutazások 16,0%-ában ingyenes rokoni, baráti szállást vettek igénybe, akárcsak 2005-ben. A fizetős szálláshelyek közül a szálloda (34,0%) volt a legnépszerűbb, ezt az apartman követi (26,7%). A szállodák

12 Az egynapos utazások jellemzői, Egynapos utazások Tényező Kirándulók Belföldre kirándulók Külföldre kirándulók Mindkét helyre kirándulók A kirándulás elmaradásának okai (%) Belföldi kirándulások legfontosabb úti céljai (%) Külföldi kirándulások legfontosabb úti céljai (%) Belföldi kirándulások legfontosabb motivációi (%) Külföldi kirándulások legfontosabb motivációi (%) Turisztikai információt gyűjtők Belföldi egynapos utazások költsége egy főre (forint) Külföldi egynapos utazások költsége egy főre (forint) Forrás: Magyar Turizmus Zrt./M.Á.S.T anyagi ok (48), időhiány (30) - Horváto. (18), Románia (12), Ausztria (11) pihenés (15), strandolás (15), rokonlátogatás (15) vásárlás (29), üzleti út (12), rokonlátogatás (12) anyagi ok (47), időhiány (23) Budapest-Közép- Dunavidék (18), Dél-Dunántúl (17), Balaton (14) Horváto. (24), Románia (17), Olaszo. (14) rokonlátogatás (23), pihenés (13), strandolás (11) vásárlás (42), városlátogatás (18), rokonlátogatás (15) anyagi ok (52), egészségügyi ok (23) Budapest-Közép- Dunavidék (18), Dél-Dunántúl (17), Észak-Magyarország (15) Ausztria (19), Olaszo. (9), Horváto. (9) rokonlátogatás (24), strandolás (17), vásárlás (12) városlátogatás (29), vásárlás (23), rokonlátogatás (16) 4. táblázat anyagi ok (51), időhiány (23) Budapest-Közép- Dunavidék (18), Dél-Dunántúl (17), Észak-Alföld (14) Horváto.(16), Olaszo. (13), Ausztria (12) vásárlás (37), rokonlátogatás (21), strandolás (6) vásárlás (29), üzleti út (23), városlátogatás (18) népszerűsége, akárcsak a belföldi főutazások esetében, folyamatosan növekszik (2003: 25%, 2004: 31%, 2005: 30,3%, 2006: 34%). A külföldi főutazáson részt vevők többsége (59,4%) évek óta hasonló arányban nem vett igénybe szálláshoz kapcsolódó ellátást. 46,6% saját maga gondoskodott az ellátásáról, 12,8%-ról pedig a meglátogatott rokonok, ismerősök gondoskodtak. Azok körében, akik igénybe vettek ellátást, a félpanzió volt a legnépszerűbb (19,8%). A külföldi főutazások 57,7%-át a résztvevők önállóan szervezték. 37,6% esetében vett részt a szervezésben utazási iroda is (hasonlóan a 2005-ös évhez), a külföldi főutazások 4,8%-át pedig egyéb intézmény (iskola, klub stb.) szervezte. Teljes egészében utazási iroda szervezte a külföldi főutazások egyötödét. Az utazások 42,4%-a során a megkérdezettek semmilyen szolgáltatást nem vettek igénybe utazási irodától. Akik utazási irodához fordultak, a leggyakrabban szállást (50,9%) foglaltak az irodán keressztül. A válaszadók az utazási irodáktól átlagosan két szolgáltatást vettek igénybe. A főutazások leggyakoribb motivációja a vízparti üdülés (5%) volt, ezt a városlátogatás (17,3%) és az ismerősök, rokonok felkeresése (10,7%) követte. Hegyvidéki üdülést a külföldi főutazásokon részt vevők 4,5%-a tett. A végzett tevékenységek rangsorát a városlátogatás vezeti, ezt a válaszadók 68,6%-a említette. Jelentős arányban töltötték idejüket a külföldi főutazáson részt vevők strandolással (65,5%), passzív pihenéssel (60,9%) és kulturális (54,1%) látnivalók megtekintésével is. Általánosan elmondható, hogy a vizsgált időszak külföldi főutazásaival a válaszadók rendkívül elégedettek voltak, főutazásukat összességében átlagosan -ra osztályozták az ötfokozatú elégedettségi skálán. A válaszadók a legkevésbé a tisztasággal (4,3) és az ár/érték aránnyal (4,3) voltak megelégedve (10. ábra). Egy külföldi főutazás átlagosan forintba került. Az egy főre jutó utazási kiadás Ft volt. Az egy fő által egy nap alatt elköltött összeg forintot tett ki, amely az elmúlt évek legmagasabb összege. TURIZMUS BULLETIN XI. ÉVFOLYAM 1-2. SZÁM 23

13 24 TURIZMUS BULLETIN XI. ÉVFOLYAM 1-2. SZÁM A többnapos utazások jellemzői, Többnapos utazások Tényező Utazók Belföldre utazók Külföldre utazók Mindkét helyre utazók Utazás elmaradásának okai (%) Utazások száma az utazók között Belföldi utazások száma a lakosság körében anyagi okok (58), egészségügyi okok (34) anyagi okok (63), egészségügyi okok (24) anyagi okok (69), egészségügyi okok (27) 5. táblázat anyagi okok (66), egészségügyi okok (27) 5,2 3,3 2,7 2,4 2,9 1,7 1,3 1,1 Külföldi utazások száma a lakosság körében 0,4 0,3 0,3 0,4 Bf-i utazások Kf-i utazások Belföldi utazások legfontosabb úti célja (%) Balaton (27), Budapest- Közép-Dunavidék (15), Észak-Magyarország (15) Budapest-Közép- Dunavidék (26), Balaton (19), Észak- Magyarország (13) Horváto. (24), Románia (17), Olaszo. (14) Balaton (25), Budapest- Közép-Dunavidék (22), Észak-Magyarország (14) Ausztria (19), Olaszo. (9), Horváto. (9) Balaton (25), Budapest- Közép-Dunavidék (21), Dél-Dunántúl (14) Külföldi utazások legfontosabb úti célja (%) Horváto. (18), Románia (12), Ausztria (11) Utazások hossza (éjszaka) 3,1 4,1 5,0 5,2 Belföldi utazások hossza (éjszaka) 2,7 3,6 4,5 4,8 Külföldi utazások hossza (éjszaka) 6,6 6,6 7,0 6,5 Belföldi utazáson részt vevők száma háztartásonként Külföldi utazáson részt vevők száma háztartásonként Belföldi utazások legfontosabb motivációi (%) Külföldi utazások legfontosabb motivációi (%) Belföldi utazások tél tavasz nyár ősz Külföldi utazások tél tavasz nyár ősz Ingyenes szállás aránya belföldön (%) Legnépszerűbb kereskedelmi szállások belföldön (%) Horváto.(16), Olaszo. (13), Ausztria (12) - - 1,98 2, ,0 2,0 passzív pihenés (26), rokonlátogatás (21), strandolás (14) passzív pihenés (28), rokonlátogatás (10), strandolás (14) passzív pihenés (36), rokonlátogatás (27), strandolás (7) passzív pihenés (27), rokonlátogatás (17), kulturális látnivalók felkeresése (9) rokonlátogatás (37), strandolás (19), nyaraló felkeresése (11) strandolás (28), rokonlátogatás (15), városlátogatás (14) rokonlátogatás (36), strandolás (22), nyaraló felkeresése (6) strandolás (36), rokonlátogatás (16), városlátogatás (15) szálloda (8), fizető vendéglátás (8) szálloda (10), fizető vendéglátás (6)

14 Többnapos utazások Tényező Ingyenes szállás aránya külföldön (%) Legnépszerűbb kereskedelmi szállások külföldön (%) Legnépszerűbb közlekedési eszközök belföldön (%) Legnépszerűbb közlekedési eszközök külföldön (%) Turisztikai információt gyűjtők aránya Információforrások száma a belföldi utazásokhoz Információforrások száma a külföldi utazásokhoz Legfontosabb információforrások a belföldi utazásoknál (%) Legfontosabb információforrások a külföldi utazásoknál (%) Egy utazás költsége (forint) szálloda (30), apartman (18) autó (58), vonat (22) autó (44), autóbusz (24), repülő (20) szálloda (31), apartman (18) autó (64), vonat (21) autó (54), repülő (22), autóbusz (18) ,4 2,6 3,7-2,7 3,6 4,3 - - prospektus (38), korábbi tapasztalat (34), internet (30) prospektus (43), internet (36), útikönyv (36) korábbi tapasztalat (45), internet (41), térkép (41) prospektus (53), internet (52), korábban ott jártak (50) korábban ott jártak (64), internet (57), prospektus (49) internet (65), prospektus (58), korábban ott jártak (58) Költség/fő (forint) Költség/fő/nap (forint) Egy belföldi utazás költsége (forint) Költség/fő (forint) Költség/fő/nap (forint) Egy külföldi utazás költsége (forint) Költség/fő (forint) Költség/fő/nap (forint) Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. 5. táblázat, folytatás 3.3. TURISZTIKAI INFORMÁCIÓGYŰJTÉSI SZOKÁSOK A FŐUTAZÁSOK ESETÉBEN A főutazás helyszínéről az utazók 43,1%-a gyűjtött turisztikai információt az utazást megelőzően vagy közben. A legtöbben (25,9%) a főutazás előtt, 15,4% pedig a főutazást megelőzően és közben is gyűjt információt. Alacsony, mindössze 1,8% azoknak az aránya, akik csak a főutazás közben tájékozódnak. Belföldi főutazás előtt vagy közben az utazók 28,2%-a gyűjtött turisztikai információt (2005-ben még 29,5%, 2004-ben pedig 32%). 8,2% az utazás előtt és közben is, 17,9% csak előtte, 2,1% pedig csak az utazás alatt tájékozódott. Az információt gyűjtők a korábban ott járt személyektől (52,2%), az internetről (43,2%), prospektusokból (40,5%), térképekből (39,2%) és a helyben lakóktól (38,7%) tájékozódtak a leggyakrabban. A belföldi főutazások esetében is egyre nagyobb a szerepe az internetnek mint információs forrásnak: 2003-ban mindössze 19%, 2004-ben 22%, 2005-ben 29,5% tájékozódott a segítségével ra ez az elsődleges médiummá vált, míg 2005-ben a prospektus és a térkép is megelőzte. A külföldi főutazás előtt vagy alatt az utazók 65,9%-a gyűjtött turisztikai információt ben 74%, 2005-ben pedig 70,4% volt az információt gyűjtők aránya, azaz ezen a területen folyamatos csökkenés figyelhető meg. 26,4% az utazás előtt és közben is, 38,1% csak előtte, 1,4% csak az utazás közben tájékozódott. Az információt gyűjtők az internetről (79,9%) és prospektusokból (65,5%) tájékozódtak a leggyakrabban. Jelentős volt még a térképeket (52,6%), útikönyveket (52,1%), a korábban ott járt személyeket (53,1%) és utazási irodát (40,3%) említők aránya. A leggyakrabban igénybe vett forrás már ben is az internet volt, de akkor még csak 56,6% vette igénybe ban csak 37%, 2004-ben 42% élt vele, így az igénybevételi arány növekedése kiemelkedő. Az 4., 5. és 6. táblázatokban az elmúlt évek ( ) azonos módszertan alapján készült kutatásainak legfontosabb eredményeit foglaltuk össze. TURIZMUS BULLETIN XI. ÉVFOLYAM 1-2. SZÁM 25

15 A főutazások jellemzői, táblázat Főutazások Tényező A főutazáson részt vevők ,5 Belföldi főutazások ,5 Külföldi főutazások ,5 Belföldi főutazások legfontosabb úti céljai (%) Balaton (34), Észak-Mo. (22), Budapest-Közép- Dunavidék (10) Balaton (32), Észak-Mo. (14), Budapest-Közép- Dunavidék (13) Balaton (40), Észak-Mo. (14), Budapest-Közép- Dunavidék (9) Balaton (36), Észak- Alföld (10), Budapest- Közép-Dunavidék (10) Külföldi főutazások legfontosabb Horváto. (21), Olaszo. (14), Horváto. (22), Románia (12), Horváto. (15), Olaszo. (13), Horváto. (20), Görögo. (14), úti céljai (%) Románia (12), Görögo. (11) Ausztria (12) Olaszo. (13) Főutazások hossza (éjszaka) 8,4 6,9 5,0 5,0 Belföldi főutazások hossza (éjszaka) 9,6 6,3 5,4 6,4 Külföldi főutazások hossza (éjszaka) 9,5 8,0 8,3 8,0 Résztvevők száma (fő) 2,5 2,6 2,3 2,6 Döntés a belföldi úti célról (%) legalább 2 hónappal korábban 1-4 héttel korábban rövidebb idő Döntés a külföldi úti célról (%) legalább 2 hónappal korábban 1-4 héttel korábban rövidebb idő Nyári főutazások aránya a belföldi főutazások között (%) Nyári főutazások aránya a külföldi főutazások között (%) Ingyenes szállás igénybevételi aránya a belföldi főutazásoknál (%) Ingyenes szállás igénybevételi aránya a külföldi főutazásoknál (%) Legnépszerűbb kereskedelmi szálláshelyek belföldi főutazás esetén (%) Legnépszerűbb kereskedelmi szálláshelyek külföldi főutazás esetén (%) Ellátást igénybe vevők aránya belföldi főutazás esetén (%) Ellátást igénybe vevők aránya külföldi főutazás esetén (%) fizető magánszállás (9), apartman (8) apartman (30), szálloda (25) fizető magánszállás (13), panzió (8) szálloda (31), apartman (25) szálloda (12), fizető magánszállás (11) szálloda (30), apartman (21) szálloda (18), fizető magánszállás (11) szálloda (36), apartman (27) TURIZMUS BULLETIN XI. ÉVFOLYAM 1-2. SZÁM

16 Főutazások Tényező Legnépszerűbb közlekedési eszközök belföldi főutazás esetén (%) Legnépszerűbb közlekedési eszközök külföldi főutazás esetén (%) Végzett tevékenységek száma belföldi főutazás esetén Végzett tevékenységek száma külföldi főutazás esetén Legnépszerűbb tevékenységek belföldi főutazás esetén (%) Legnépszerűbb tevékenységek külföldi főutazás esetén (%) Utazási iroda által szervezett főutazások aránya belföldön(%) Utazási iroda által szervezett főutazások aránya külföldön(%) A főutazás helyszínéről turisztikai információt gyűjtők Internetet információforrásként használók aránya a belföldi főutazásoknál (%) Internetet információforrásként használók aránya a külföldi főutazásoknál (%) Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T. autó (71), vonat (21) autó (52), autóbusz (32), repülő (20) autó (74), vonat (17) autó (51), repülő (25), autóbusz (22) autó (70), vonat (19) autó (43), autóbusz (24), repülő (23) autó (70), vonat (15) autó (53), repülő (26), autóbusz (18) 4,0 3,7 3,9 3,9 5,3 5,2 5,1 passzív pihenés (91), strandolás (61), természetjárás (37) passzív pihenés (80), természetjárás (62), strandolás (58) passzív pihenés (88), strandolás (51), természetjárás (26) passzív pihenés (79), városlátogatás (54), strandolás (51) passzív pihenés (75), strandolás (54), természetjárás (37) passzív pihenés (66), városlátogatás (65), kulturális látnivalók (58) passzív pihenés (78), strandolás (62), városlátogatás (42) városlátogatás (69), strandolás (66), passzív pihenés (61) ,5 43, ,5 43, ,3 79,9 Költség/fő/nap (forint) Elégedettség a belföldi főutazással (átlag ötös skálán) Elégedettség a külföldi főutazással (átlag ötös skálán) Egy belföldi főutazás költsége (forint) 4,3-4,5 4,4-4, Költség/fő (forint) Költség/fő/nap (forint) Egy külföldi főutazás költsége (forint) 6. táblázat, folytatás Költség/fő (forint) További információ: Magyar Turizmus Zrt., Kutatási Csoport, telefon: (1) , kutatas@itthon.hu, honlap: oldalak/piackutatások és Turizmus Bulletin/ Belföldi turizmus. A tanulmány a Kutatási Csoport fogadóórája keretében minden héten csütörtökön, 14 és 17 óra között, előzetes egyeztetés után megtekinthető. TURIZMUS BULLETIN XI. ÉVFOLYAM 1-2. SZÁM 27