PIAC ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

Átírás

1 Európa kiutazó turizmusa 2003-ban PIAC ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Az IPK International kutatóintézet European Travel Monitor felmérése alapján összeállította: Sulyok Judit 1 Az IPK International német kutatóintézet a European Travel Commission (ETC), illetve a tagországok nemzeti turisztikai hivatalainak megbízása alapján éves rendszerességgel végez elsôdleges kutatást az európai lakosság külföldi utazási szokásairól 2. A 35 küldô országra vonatkozó adatokat tartalmazó felmérés a kiutazó piac volumenét, az utazási szokásokat utazás idôtartama, foglalás, szervezés, igénybevett szálláshely és közlekedési eszköz, utazás idôpontja, költés és demográfiai jellemzôk, kiemelten az utazási motivációkat, a fôbb desztinációkat és azok piaci részesedését vizsgálja. A felmérésben szereplô országokat attól függôen, hogy küldô- vagy fogadó országokként vizsgáljuk ôket a kutatás az alábbi táblázat szerint csoportosítja. 1. A kiutazó piac mérete A felmérés eredményei szerint 2003-ban az európai lakosság 3 338,6 millió külföldi utazáson vett részt. Európán belül kiemelkedett az alkalmazott csoportosításon alapuló Nyugat-Európa (Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Luxemburg, Hollandia és Svájc) dominanciája. Ezekben az országokban összesen 152,5 millió kiutazást regisztráltak 2003-ban, ami az összes európai kiutazás mintegy felét (45%) jelenti. Észak-Európa, mint küldô piac részesedése a évben 25%-ot tett ki (85,6 millió kiutazás). A kelet-európai országok lakosai az elmúlt év során 53,7 millió kiutazást tettek, ez az európai kiutazások 16%- a. A dél-európai országok részesedése 14% volt. A évhez képest az európai kiutazások száma összességében 0,4%-kal (+1,2 millió utazás) emelkedett. A nyugat-európai küldô piacok ahol a kiutazások száma 1%-kal maradt el az elôzô évi adatoktól kivételével minden régióban növekedést regisztráltak a kiutazások száma tekintetében, Észak-Európa kiutazó piacát ugyanakkor stagnálás jellemezte. A dél-európai és a volt Szovjetunió tagállamaiból történô kiutazások száma 2%-kal nôtt, a legnagyobb, 3%-os növekedés a kelet-európai országokat 4 jellemezte. A szabadidôs céllal történt külföldi utazások száma 2003-ban elérte a 228,7 milliót. A nyugat-európai országok lakosai 111,2 millió szabadidôs célú utazáson vettek részt, ami az összes európai kiutazás 49%-a volt Küldô területek Észak-Európa: Dánia, Finnország, Nagy-Britannia, Izland, Írország, Norvégia és Svédország Nyugat-Európa: Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Luxemburg, Hollandia és Svájc Dél-Európa: Horvátország, Görögország, Olaszország, Portugália, Szlovénia, Spanyolország és Törökország Kelet-Európa: Bulgária, Fehéroroszország, Bosznia-Hercegovina, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szerbia és Montenegró, Szlovákia és Ukrajna Fogadóterületek Észak-Európa: Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország Nyugat-Európa: Belgium, Nagy-Britannia, Franciaország, Írország, Lichtenstein, Luxemburg, Monaco és Hollandia Közép-Európa: Ausztria, Németország és Svájc Délnyugat Mediterrán térség: Olaszország, Portugália, Spanyolország, Málta, Tunézia és Marokkó Délkelet Mediterrán térség: Albánia, Horvátország, Ciprus, Görögország, Izrael, Szlovénia, Egyiptom, egyéb észak-afrikai országok és Törökország Kelet-Európa: Balti államok, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, volt Szovjetunió utódállamai, Csehország, Magyarország, Szerbia és Montenegró, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Jugoszlávia Tengerentúli desztinációk: szub-szaharai országok, Amerika, Ázsia és a Csendes-óceáni térség, Ausztrália és Új-Zéland 1 Magyar Turizmus Rt., Piac- és Termékelemzési Iroda, vezetô kutató. 2 A kutatás a legalább egy éjszakás tartózkodással járó, nem munkavégzési vagy tanulási céllal történô külföldi utazásokat vizsgálja. 3 A felmérésben szereplô 35 küldô ország. 4 A volt Szovjetunió tagországai nélkül. TURIZMUS BULLETIN 3

2 Kiutazások száma, 2003 ban. Az észak-európai régió részesedése 24% (55,6 millió utazás), a mediterrán térségé pedig 15% (34,6 millió utazás) volt. A kelet-európai, a volt Szovjetunió utódállamait is magában foglaló küldô terület 12%-os részesedést mondhatott magáénak (27,3 millió utazás). A évhez képest a szabadidôs célú kiutazások száma Európában kismértékû, 0,3%-os csökkenést mutatott (-0,6 millió utazás), ezen belül jelentôs, 3,4%-os visszaesés jellemezte Nyugat-Európát. Az észak-európai kiutazások száma 2,6%-kal bôvült az elmúlt évben, a mediterrán térség 2,6%-os, Kelet-Európa 4%-os, a volt Szovjetunió utódállamai pedig 3,3%-os növekedést regisztráltak. A kiutazások és a szabadidôs célú kiutazások közötti kapcsolatot vizsgálva, az egyes térségek között jelentôs különbségek figyelhetôk meg. Az európai kiutazásokat összességében tekintve a szabadidôs célú utazások részaránya 67,5%-ot tett ki. Míg azonban a nyugat-európaiak által tett utazások 71%-a szabadidôs céllal történt 2003-ban, ugyanez az arány Kelet-Európa esetében 51% volt. A legmagasabb arány (74%) a mediterrán térséget jellemezte az elmúlt évben. A volt Szovjetunió utódállamaiban ezzel szemben a szabadidôs célú utazások csupán 43%-át tették ki az összes kiutazásnak. 1.1 LEGFONTOSABB KÜLDÔ ORSZÁGOK A 15 legfontosabb küldô ország együttesen az európai kiutazások 84%-át adta 2003-ban. Az elsô négy helyen álló ország Németország, Nagy-Britannia, Franciaország 4 TURIZMUS BULLETIN és Hollandia a kiutazások felét mondhatta magáénak az elmúlt évben. A küldô országok között továbbra is Németország állt az elsô helyen, a német lakosság kiutazásai az összes európai kiutazás egyötödét adták. Kiemelkedô még a második helyen álló Nagy-Britannia piaci részesedése a kiutazások számából (16%). A évhez képest a fôbb küldô országok tekintetében nem történt jelentôsebb változás, Hollandia, Ausztria és Lengyelország léptek egy hellyel elôrébb az elmúlt évben. A szabadidôs célú kiutazásokat vizsgálva a kiutazásokhoz hasonlóan néhány fôbb küldô piac meghatározó szerepe figyelhetô meg ban az európai szabadidôs célú kiutazások több mint felét (51%) az elsô négy küldô ország Németország, Nagy-Britannia, Hollandia és Franciaország generálta. A tíz legfontosabb küldô piac a szabadidôs célú kiutazások több mint háromnegyedét (76%) adta az elmúlt évben. Németország 22%-os piaci részesedéssel messze kiemelkedik a küldô piacok rangsorában, ugyanakkor 2%-kal alacsonyabb piaci részesedést mondhatott magáénak a évhez képest. Ezzel szemben a második helyezett Nagy- Britannia piaci részesedése 1%-kal nôtt. Az elsô tizenöt küldô országot vizsgálva a nyugateurópai országok meghatározóak, mindössze három kelet-európai küldô piac Oroszország (10.), Lengyelország (12.) és Csehország (15.) szerepelt az elmúlt évben a legjelentôsebb, szabadidôs célú utazásokat generáló európai országok között.

3 Szabadidôs célú kiutazások száma, 2003 A évhez képest Hollandia két hellyel elôrébb szerepelt 2003-ban, Franciaország és Olaszország ezzel szemben hátrébb került a legfontosabb küldô országok rangsorában ban növekedés jellemezte a brit (+4%), a holland (+9,5%), a belga (+5,9%), a spanyol (+7,6%) és az osztrák (+11,7%) szabadidôs célú kiutazások számát. Ezzel szemben Németországban 8,4%-kal, Finnországban 1,8%- kal, Lengyelországban 2,2%-kal, Svédországban 5,1%-kal, Franciaországban pedig 10,5%-kal esett vissza a külföldre történô, szabadidôs célú utazások száma. Néhány további volumenében kevésbé jelentôs küldô piac nagymértékû növekedést regisztrált az elmúlt évben, amelyek között kiemelkedett Bulgária (+21,7%), Szlovákia (+17%), Írország (+11,9%), Magyarország (+7,3%), Görögország (+7,3%), Luxemburg (+5,6%) és Törökország (+5,5%). 1.2 LEGFONTOSABB DESZTINÁCIÓK Míg a küldô piacok között egy ország Németország szerepe meghatározó, a desztinációk sorában két ország Spanyolország és Franciaország szerepe volt kiemelkedô 2003-ban. Az elmúlt évben Spanyolországba az európai kiutazások 13%-a irányult, Franciaország részesedése 12% volt. Az elsô öt legkedveltebb úti cél a kiutazások mintegy felét mondhatta magáénak. A tizenöt leggyakrabban felkeresett desztináció között két Európán kívüli terület szerepelt, a Távol-Kelet és az USA. Elôbbi felé az európai kiutazások 5%-a irányult, az USA a desztinációk rangsorában a 12. helyet foglalta el, ami 3%-os piaci részesedést jelent. A két Európán kívüli desztináció együttes piaci részesedése 8%-ot tett ki az elmúlt évben. A szabadidôs célú utazásokat vizsgálva, három desztináció játszott kiemelkedô szerepet 2003-ban az európai kiutazások során: Spanyolországba, Franciaországba és Olaszországba a szabadidôs célú utazások 38%-a irányult. Spanyolország piaci részesedése 15%-ot tett ki, Franciaország a kiutazások 13%-át mondhatta magáénak, Olaszországot pedig minden tizedik szabadidôs céllal utazó kereste fel. A tíz legkedveltebb desztináció együttesen a kiutazások 68%-át regisztrálta. Az Európán kívül úti célok közül a Távol-Kelet a hetedik (4%-os piaci részesedés), az USA a 13. helyet (2%-os piaci részesedés) foglalta el. A 2003-ban növekedést regisztráló desztinációk között kiemelkedett Horvátország (+11,2%), az USA (+11,1%), Törökország (+5,2%) és Nagy-Britannia (+4,3%). Csökkenés jellemezte ezzel szemben Portugáliát (-12,9%), a Távol- Keletet (-12,2%), Hollandiát (-8,4%) és Svájcot (-6,0%). A legalább négy éjszakázással járó kiutazások legkedveltebb desztinációja Spanyolország (17%-os piaci részesedés) volt 2003-ban, amelyet Franciaország (12%), a tengerentúli úti célok (11%) és Olaszország (10%) követett. Az 1-3 éjszakás tartózkodással járó, szabadidôs célú utazások során leggyakrabban felkeresett úti célok között csak európai országok szerepeltek 2003-ban, az elsô helyen Franciaország állt 17%-os részesedéssel, ezt Németország (10%), Olaszország (9%) és Ausztria (9%) követte. Spanyolország az ötödik helyen szerepelt, 7%-os TURIZMUS BULLETIN 5

4 Az utazások fôbb desztinációi, 2003 részesedéssel, így az öt legkedveltebb úti cél a rövid utazások mintegy felét mondhatta magáénak. 6 TURIZMUS BULLETIN 2. Utazási szokások 5 Demográfiai szempontból vizsgálva a évben külföldre utazó, illetve külföldön üdülô európaiakat, nem tapasztalható különbség, az üdülésen részt vevôk átlagos életkora mindössze 0,3 évvel magasabb a külföldre utazók átlagos életkoránál. Az utazók egyötöde év közötti, ugyancsak egyötöde év közötti. A fiatalok (15-24 év közöttiek) részesedése 16%-ot, a 65 év felettiek részesedése 10%-ot tett ki 2003-ban. Az utazók között kismértékben többen voltak a férfiak, a külföldön utazókkal szemben (54%) a külföldön üdülôk 51%-a volt férfi. Az európai utazók többsége, 53%-a városokban él, a kisebb városok részesedése 24%-ot tett ki, a vidéki (falusi) területekrôl külföldre utazók aránya pedig 23% volt. 2.1 AZ UTAZÁS IDÔPONTJA A évi külföldi utazások tekintetében a nyári idôszak kiemelkedô jelentôsége volt tapasztalható, az utazások 5 A kutatás a külföldi utazáson belül megkülönböztette a szabadidôs célú utazást (az összes külföldi utazás 86%) és az üzleti utazást (14%). A szabadidôs célú utazás tartalmazza az üdülést (az összes külföldi utazás 68%-a) és az egyéb szabadidôs célú utazást (18%). Jelen cikkben a külföldi utazások és az üdülések kerülnek részletes elemzésre. Az üdülések típusait a 2.3 fejezet ismerteti. 46%-ára a május-augusztusi idôszakban került sor. Még nagyobb koncentráció figyelhetô meg a vendégéjszakák száma alapján, a kutatás szerint a külföldön eltöltött vendégéjszakák 49%-a realizálódott a fent említett hónapokban. A második legjelentôsebb idôszakot a szeptember-december közötti hónapok jelentik, amely szemben az utazások számából való 30%-os részesedéssel a jellemzôen rövidebb tartózkodási idô eredményeként a vendégéjszakák számából alacsonyabb arányban, 26%- kal részesedett. Az üdülések az utazásoknál nagyobb mértékû szezonális ingadozást mutattak 2003-ban, a külföldi üdülések több mint felére a május-augusztus közötti hónapokban került sor, a vendégéjszakákat alapul véve az idôszak részesedése 55%-ot tett ki. Az év utolsó négy hónapjában az üdülések 27%-ára került sor. A évhez képest a külföldi utazások tekintetében a nyári idôszak szerepének csökkenése volt megfigyelhetô, az elmúlt évben a nyári hónapok részesedése 3%-kal esett vissza. Ezzel szemben a január-április közötti hónapok részesedését 3%-os növekedés jellemezte. Az üdülések tekintetében a nyári idôszak részesedése 2%-kal esett vissza 2003-ban. 2.2 AZ UTAZÁS IDÔTARTAMA 2003-ban az európaiak által tett kiutazások 77%-a (259,1 millió út) legalább négy éjszakás tartózkodással járó utazás volt, az utazások 43%-a tartott tovább egy hétnél. Az átlagos tartózkodási idô 9,9 éjszakát tett ki, ez a évhez

5 A szabadidôs célú utazások fôbb desztinációi, 2003 (9,6 éjszaka) képest növekedést jelent. A kiutazások több mint egyharmada (34%) esetében az európaiak 4-7 éjszakát töltöttek otthonuktól távol az elmúlt évben. A kiutazások 23%-át kitevô rövid utazások piaci részesedése az elmúlt évben visszaesett (2002-ben a részesedés 25% volt). A szabadidôs célú utazások átlagosan 10,2 éjszakás tartózkodással jártak 2003-ban. A rövid (1-3 éjszaka) szabadidôs utazások részesedése az összes utazáshoz képest lényegesen alacsonyabb, 16% volt. A leggyakoribbak (36%) a 4-7 éjszakás szabadidôs célú utazások voltak, a legtöbb európai egy-két hétre utazott el 2003-ban. Az üdülés idôpontja, AZ UTAZÁS CÉLJA, MOTIVÁCIÓ 2003-ban az európai kiutazások döntô többsége 86%-a, 290,8 millió út szabadidôs céllal történt, az üzleti utazások részesedése 14%-ot tett ki, ami összességében 48 millió üzleti utazást jelent. A szabadidôs célú utazásokon belül a legkedveltebb az üdülés volt (az összes kiutazás 68%-a), a rokonok és barátok meglátogatása az üdülések 20%-ában játszott szerepet. A nem üdülési céllal történt szabadidôs célú utazások mintegy fele (44%) rokonok és barátok meglátogatását jelentette, a tanulással (nyelvtanulással) egybekötött utazás 2%-ot, a vallási és egészségturizmushoz kapcsolódó utazások 1-1%-ot tettek ki. Az üdülésen belül a leggyakoribb (32%) motiváció a napfény-tengerpart volt, ezt a körutazás (19%) és a vá- Az üdülés típusa, 2003 Üdülés típusa %-os részesedés Tengerparti 32 Körutazás 19 Városlátogatás 14 Vidéki üdülés / falusi turizmus 7 Rendezvényen való részvétel 5 Hegyvidéki üdülés 4 Téli üdülés 4 Sport üdülés (nem téli) 3 Hajóút 2 Egészségturizmus 2 Témapark, szabadidôs park felkeresése 1 Egyéb 6 TURIZMUS BULLETIN 7

6 Az üdülések során igénybevett szálláshely, 2003 roslátogatás (14%) követte. Ez a három tényezô együttesen az üdülések kétharmadát motiválta. A vidéki (falusi) üdülés iránt az utazások 7%-ában érdeklôdtek, a rendezvényen való részvétel az üdülések 5%-ában, a hegyvidék és a téli üdülés pedig az üdülések 4-4%-ában játszott motiváló szerepet az elmúlt évben. 2.4 AZ UTAZÁS SZERVEZÉSE A külföldi utazások többségét az európaiak elôzetesen lefoglalták, az utazások 32%-ában nem történt elôzetes foglalás. Az utazásszervezôk/-közvetítôk az utazások 41%-ában vettek részt az utazás megszervezésében, ezen belül az utazási csomagot igénybevevôk aránya 22%-ot tett ki. A közvetlenül a szolgáltatóknál történt foglalás az utazások 27%-ára volt jellemzô. Az üdülések során az elôzetes foglalás még nagyobb szerepet kapott, az utazások 32%-a volt csomagtúra, 16%-ot az utazásszervezôk/-közvetítôkön keresztüli, 24%-ot pedig a közvetlenül a szolgáltatóknál történt foglalások tettek ki. A évhez képest az elôzetes foglalás nélküli utazások aránya kismértékû növekedést mutatott, a évi 28%-kal szemben egy évvel korábban az utazások 24%-ában nem került sor elôzetes foglalásra. 8 TURIZMUS BULLETIN 2.5 AZ IGÉNYBEVETT SZÁLLÁSHELY Az európai lakosság által tett külföldi utazások során 2003-ban a leggyakrabban kereskedelmi szálláshelyet vettek igénybe. Az utazók mintegy 79,4 millió külföldi út (24%) során nem fizettek a szállásért, ez a rokonoknál és barátoknál történô elhelyezést, valamint a saját, úgynevezett második lakás használatát foglalta magában. A külföldi utazások mintegy felében az utazók a szállodai szolgáltatást választották, ezen belül a kutatás három további kategóriát vizsgált. A hoteleken belül a legkedveltebbek a középkategóriájú házak voltak (a külföldi utazások 23%-ában), ezt követték az elsô osztályú szállodák (20%) és az alacsonyabb kategóriájú szállodák (7%). Az egyéb kereskedelmi szálláshelyek között az utazók nyaralóházat választottak az utazások 11%-ában, a kemping/lakókocsi részesedése pedig 5%-ot tett ki az elmúlt évben. Az üdülés során az utazásokhoz képest kisebb jelentôségû volt a nem kereskedelmi szálláshely, az üdülések egyötödében választották az európaiak 2003-ban. Az utazásokhoz hasonlóan, az üdülések mintegy felében (49%) szállodát vették igénybe, ezen belül is leggyakrabban (23%) a középkategóriájú és az elsô osztályú hoteleket (20%). Az üdülések 14%-ában nyaralóházban tartózkodtak az utazók, a kempinget/lakókocsit 6% választotta. A szállodák szerepe a évhez képest kismértékben csökkent: az összes utazást tekintve 1%-kal, az üdüléseket tekintve 2%-kal. 2.6 AZ UTAZÁSHOZ IGÉNYBEVETT KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZ évi külföldi utazásaik során az európaiak leggyakrabban az utazások 44%-ában repülôgépet vettek igénybe. A második legfontosabb közlekedési eszköz az autó volt, az utazások mintegy egyharmadában játszott szerepet, ez elsôsorban a saját személygépkocsi használatát jelentette, a bérelt autó részesedése alacsony, mindössze 1%-os volt. Autóbusszal az elmúlt évben az utazások 11%-ában indultak útnak, a vasút pedig a külföldi utazások 8%-ában kapott szerepet. A repülôgép szerepe az üdülések során is meghatározó volt, 45%-os piaci részesedéssel. A személygépkocsit az utazók az üdülések egyharmadában, 10%-ában az autóbuszt, 6%-ában pedig a vasutat választották. A hajó a évi üdülések mindössze 4%-ában jelent meg, a évhez képest azonban részesedése 1%-kal nôtt, ami 1,3 millióval több hajóutat jelent.

7 Az üdülések során igénybevett közlekedési eszköz, 2003 A évhez képest a repülôgépet 1,5 millióval több utazás során vették igénybe, ami 1%-os piaci részesedés emelkedést eredményezett. Ezzel szemben a személygépkocsit kevesebben választották, így ennek részesedése 2%-kal csökkent. 2.7 AZ UTAZÁSSAL KAPCSOLATOS KIADÁSOK, KÖLTÉS A felmérés eredményei szerint az európaiak 2003-ban 310,9 milliárd eurót költöttek külföldi utazásaik során, ami egy utazásra vetítve 912 eurót, egy napra vetítve pedig 93 eurót tett ki. A évhez képest az egy utazásra esô költés 1%-kal nôtt, a napi kiadás ezzel szemben 1,1%-os csökkenést mutatott. Az utazások 67%-ában az egy útra esô költés euró alatt maradt. Az üdülések során az elmúlt évben 219,1 milliárd eurót költöttek a külföldre utazók, ez utazásonként 958 eurót jelent, az egy napra esô költés átlagosan 94 euró körül alakult. A évhez képest az egy üdülésre esô költés kismértékben, 1,6%-kal emelkedett, a napi költés nem változott. Az üdülések 64%-ában a kiadások nem haladták meg az eurót. További információ: A teljes kutatási jelentés megtekinthetô a Magyar Turizmus Rt. Piac- és Termékelemzési Irodájában (1012 Budapest, Vérmezô út 4., telefon: , fax: , kutatas@itthon.hu) TURIZMUS BULLETIN 9