dr. Bágyi Péter május 2.

Átírás

1 dr. Bágyi Péter május 2. a szerver az információkat hipertext formában (HTML) tárolja, a dokumentumon belül hivatkozások (linkek), amelyek más dokumentumra, szolgáltatásokra mutatnak a dokumentumok hálózaton való mozgását a HTTP (Hypertext t Trasfer Protokol) szabályozza az első szerverek elérhetővé tettek az interneten egy könyvtárszerkezetet, amely HTML oldalakat tartalmazott és ezek között linkekkel navigálhattunk ezekre a weblapokra viszonylag ritka frissítési idő volt a jellemző, akár évekig nem nyúltak hozzájuk először a webes grafika fejlődött ki minden előnyével és hátrányával - betegtájékoztatók új terjesztési lehetőségeként ezzel párhuzamosan oktatási, továbbképzési jelleggel is jelentek meg oldalak, a dinamikus weboldalak is napvilágot láttak a szerveren egy kis program futásával akár minden lekéréskor más és más oldal jelent meg, vagy gyakran adatbázisból frissítve készítették el a HTML oldalakat a változások időben és térben fokozatosan, nagy eltérésekkel valósulnak meg a web 1.0 még ma is él, de már a múltat képviseli, nem előremutató a változás főként nem technikai jellegű a fejlesztők kezdtek másképp gondolkodni a felhasználó is megváltozott: webhez való hozzáállás, új kommunikációs lehetőségek felfedezése a web 2.0 együtt jelenti mindazokat az új technológiákat, használati módokat, üzleti modelleket és tartalmakat, amelyek a webet termelő, illetve értékteremtő eszközzé teszik az üzleti, a közszolgálati és a civil szektorokban egyaránt A web mint platform az alkalmazások képesek a normál asztali alkalmazások teljesítményét nyújtani, a felhasználó munkaasztalszerűvé varázsolhatja az általa gyakran látogatott oldalakat, közös felületről kezelheti, menedzselheti hálózati alkalmazásait Az adat mint hajtóerő felhasználó birtokolja az információt, maga szerkesztheti, közzé is teheti Részvételen alapuló tervezés eseményeket a felhasználó irányítja, közreműködésével jönnek létre az oldalak tartalmai Komponensalapú fejlesztés több fejlesztő által írt modul Laza szervezeti struktúra A tartalom és szolgáltatás közzététele teszi lehetővé (Creative Commons, Some rights reserved, Open Source Culture). A webes szoftverek folyamatosan fejleszthetők. A véget nem érő fejlesztési stádium miatt állandó béta verzió (perpetual beta) 1

2 Britannica Online Wikipédia személyes weboldalak bloggolás (web naplózás) kattintás és doménnév-megadás kulcsszavas keresés és optimalizálás teljes oldal megtekintésének díjazása díjazás kattintásokként képernyőrészlet kivágása web-szolgáltatás publikálás hozzájárulás és részvétel tartalomkezelő rendszerek wiki-alapú megközelítések könyvtárazás (taxonómia) címkézés 250 ezer webhely beragadt tartalmak tartalom aggregáció 80 millió webhely a szoftvert PC-re írják a szoftver minden Web által támogatott eszközön működik szorosan kapcsolt architektúrák lazán kapcsolt architektúrák hosszú fejlesztési-bővítési ciklusok folyamatos karbantartás minden jog fenntartva csak bizonyos jogok vannak fenntartva célzott felhasználói körök hálózatba szerveződő felhasználók az értéket a fejlesztők adják felhasználók is termelnek értéket 45 millió Több mint 1 milliárd a hardvererőforrások a fontosak az információtartalom a fontos felhasználó felhasználó a hangsúly a nagy webhelyeken van a kisebb webhelyek kerülnek a fókuszba blogok, mikroblogok - Twitter, Jaiku.com, Plurk Podcast-okok közösségi oldalak - iwiw, Orkut, Facebook, MySpace, LinkedIn, Mindenki.hu, Barátikör.com, MyVIP képmegosztó oldalak - Flickr, Indafotó, Picasa, Photobucket, SmugMug, Zooomr, Open Photo Project videómegosztó portálok - YouTube, IndaVideó prezentáció megosztó oldalak online irodai alkalmazások - Google Calendar, Google Docs & Spreadsheets, Zoho Wikipédia és más wikik - szabadon szerkeszthető ismerettárak linkmegosztó szolgáltatások - del.icio.us, Diigo, kedvenceim.com, mylink.hu, Ma.gnolia.com RSS és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó alkalmazások hírek újrakeverését (remixelését) támogató egyéni kezdőlapok és RSS-olvasók - igoogle, Netvibes, Hírfigyelő, Google Reader előre megírt licencszerződések, melyek megkönnyítik a publikációt -Creative Commons, GPL online játékok és virtuális világok -Second Life online térképalkalmazások - Google Maps, Yahoo! Maps periodikusan, újabb bejegyzésekkel bővülő weboldal a bejegyzések sorozatából áll, függetlenül attól, hogy mi az oldal témája formája nyilvánosan elérhető-e többségük nyilvános weblapként működik a szerző (a blog tulajdonosa) bejegyzések formájában közli egy témában fontosnak tartott gondolatait, vagy más oldalakon megjelenő hírekből válogatja ki a számára érdekeseket formai vagy tartalmi megkötéssel nem rendelkezik hosszabb-rövidebb, döntően szöveges, képekkel illusztrált bejegyzésekből áll jelentős a linkelés lehetősége, amely a bejegyzések kontextusba helyezését segíti elő a bejegyzéseknek tipikusan permalinknek nevezett saját, állandó és egyedi linkjük van, amelyen hivatkozhatóak jelentős a hírcsatornák (feedek) használata (speciális webcímek, az olvasók számára a feedolvasókon (hírolvasó programokon) keresztül lehetővé teszik a kedvenc blogjaiknak, híroldalaiknak egy helyen való olvasását - legelterjedtebb formái az RSS 2.0 és az ATOM 1.0. számos szolgáltató által kínált ingyenes vagy fizetős megoldás 2

3 nyitottság hozzáférhetőség tudás megosztása visszajelzés lehetősége orvosi blogger anonimitása olvasó nem biztos a szerző kilétében információ hitelessége titoktartási kötelezettség Podcast -a blog szerzője egy hangállományt tesz közzé Fotóblog - közzéteszik a képeiket, rövid ismertetőt fűznek hozzá Videóblog vagy vlog - a podcasthoz hasonló, videófelvétel Mikroblog - rendkívül rövid, egyszerű tartalmakkal operál. gyakran frissülő oldalak (blogok, hírportálok, portálok) használják az oldalon megjelenő új tartalom (cikkek, bejegyzések) rövid összefoglalójának terjesztésére sok szempontból a hírlevél Web 2.0-es utódjának tekinthető, de nem az feed-olvasóként ismert programok ellenőrizik az RSS-t használó weboldalakat a frissített cikkeket megjelenítik a feed-olvasóban beállíthatjuk, honnan szeretnék a friss híreket megkapni több (tíz, száz) oldal hírei egyetlen felületen nem kell mindegyik oldalt végiglátogatni a feliratkozáshoz a csatorna címét kell beírni olvasóprogramba, vagy a megfelelő ikonra kattintani a böngészőben megjeleníthető webes felületen (Hírlapom.hu, MiTörtént, Netvibes, Google Reader) vagy az olvasásukra szolgáló programmal, ún. aggregátorral 3

4 a legegyszerűbb online adatbázis gyakran használják csoportos munkavégzés támogatására, közösségépítésre Wikipedia online lexikon az orvosi információ hitelességének próbáját a korábbi szabad szerkesztés nem állja ki az orvosi wikik többségébe csak önéletrajzzal lehet jelentkezni, illetve bizonyítani kell a jelentkező orvosi végzettségét, egyes helyeken a tartalomszerkesztés ily módon regisztrációhoz kötött az orvosi wikik közösségeket teremtenek céljuk jól használható áttekinthető és csak orvosok által szerkeszthető adatbázisok létrejötte tipikusan web 2.0-ás virtuális fórum határokon átívelő emberi közösségeket idő- és térbeli korlátok nélkül összekötő portálrendszer növekszik az orvosoknak k készülő oldalak l száma külföldi kapcsolat kutatási együttműködés publikáció internet alapú virtuális világ megjelenés és személyiség kommunikáció mozgás gazdaság és ingatlanvagyon alkotás és szellemi jog művészetek és kreativitás oktatás potenciális lehetőség az oktatásban radiológiai esetek, kvíz előadások betegbemutatások gyakorlatok személyre szabható orvosi metakereső egyszerre több forrásban is tud keresni a források között válogathat a felhasználó 4

5 az elmúlt években a Moodle Magyarország leggyakrabban alkalmazott elearning keretrendszerévé vált gazdag eszközkészlete, sokoldalú integrációs lehetőségei, valamint a korszerű pedagógiai módszerek támogatása megerősítette a felsőoktatásban betöltött helyét és egyre nagyobb érdeklődést vált ki a közoktatás valamint a vállalati szektor részéről is. módosítás nélkül futtatható a legtöbb környezetben, változatos módon működik együtt a már létező e-learning rendszerekkel a felhasználók egységes webes felületen, különböző jogosultságok mellett végzik a tevékenységüket különböző témák, tananyag-, feladat- és kommunikációs modulok, egyéb összetevők 5

6 Az elmúlt 3,5 évben kialakult egy informatikai és logisztikai rendszer a teleradiológiai leletezés működtetésére, kb. 50 radiológus és 10 intézmény szerzett ebben tapasztalatot, folyamatos működés, saját üzemzavarból származó érdemi leállás nélkül Jelenleg kb. évi vizsgálat leletezése történik meg eddig CT és MR, 2010-től kezdődően a hagyományos rtg.-vizsgálatok leletezése is elkezdődött Az igényektől függően megszervezésre került a 30 perc/24 óra/72 óra leletezési idő szerinti működés Az intézményi elvárásoktól függően különböző informatikai modelleket dolgoztak ki a hazai teleradiológiai működéshez (HIS, RIS, VPN, stb.) 2011-ben várható a hagyományos rtg.- vizsgálatok teleradiológiai leletezésének emelkedése, elsősorban a kistérségi rtg. munkahelyek indulása miatt Az európai teleradiológiában résztvevő kollégákat sikerült a hazai teleradiológiai munkába is bevonni Kialakultak a szervspecifikus teleradiológiai leletezés szakmai feltételei a neuroradiológia és musculoskeletalis radiológia területén, folyamatban van a gyerekradiológia teleradiológiai leletezésének kialakítása Beindult a szervspecifikus radiológia szupervizori rendszere Több intézményben bevezették vizsgálati és leletezési protokollokat, melyek a nemzetközi standardokkal összehasonlíthatók Okostelefonok, tabletek és mobil alkalmazások a Radiológiában iphone, ipad, ipod Touch, iphone4, ipad2 Megtekintő, leletező alkalmazások FDA által l leletezésre l alkalmasnak l k nyilvánított: MobileMIM Tankönyvek, enciklopédiák 6

7 Döntéstámogató alkalmazások (protokoll, szekvencia, GFR, stb.) Folyóiratok elérése Anatómia UH Vérnyomásmérő 7