A DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁSOK GAZDASÁGI HATÁSAI AZ EURÓPAI UNIÓBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁSOK GAZDASÁGI HATÁSAI AZ EURÓPAI UNIÓBAN"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK MA. SZAK Nappali tagozat Nemzetközi gazdasági kapcsolatok szakirány A DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁSOK GAZDASÁGI HATÁSAI AZ EURÓPAI UNIÓBAN Készítette: Bedy Hanga Budapest 2011

2 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 4 DEMOGRÁFIA... 5 A NÉPESSÉG ÖSSZETÉTELE... 5 A FÖLD NÉPESSÉGE... 7 A FÖLD NÉPESSÉGE A XXI. SZÁZADBAN A DEMOGRÁFIAI ÁTMENET DEMOGRÁFIA ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA NÉPESEDÉSI ELMÉLETEK AZ AKTÍV IDŐSKOR AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A VILÁG MÁS RÉSZEI AZ EU-27 DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐI AZ ELÖREGEDÉS HATÁSA VÁRHATÓ KIADÁSOK AZ EU TAGÁLLAMAIBAN A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓ ELÖREGEDŐ TÁRSADALMA ÉS A MIGRÁCIÓ AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓ A DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁSOK HATÁSA A NYUGDÍJRENDSZEREKRE NYUGDÍJRENDSZEREK AZ EURÓPAI UNIÓBAN A NYUGDÍJKORHATÁR KITOLÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁSOK KEZELÉSE KÖVETKEZTETÉSEK IRODALOMJEGYZÉK

3 Bevezetés A szakdolgozat témája a demográfiai változásoknak az Európai Unió gazdasági fejlődésére gyakorolt hatása és azok várható következményei. A témaválasztásban szerepet játszott, hogy a népesség mérete és szerkezete nem csak az Európai Unió és az egyes tagállamok szintjén, hanem az egyének számára is meghatározó. A demográfiai átmenetnek minden ember a részese és személyesen megtapasztalhatja, hogy milyen következményei lehetnek, mivel a változások következtében, számos olyan reform került, vagy kerül majd bevezetésre, amely az egyéneket érinti. Ilyenek például, a nyugdíjellátásokkal kapcsolatos kérdések, vagy a munkavállalás körülményei. Bár a demográfiai változások számos területen érintik a gazdaságot, terjedelmi korlátok miatt, csak a nyugdíjrendszerek és a migráció kérdésköre került feldolgozásra, valamint az e kettő témához szorosan kapcsolódó a foglalkoztatottság és költségvetési fenntarthatóság tárgyköre is felmerült. A szakdolgozat igyekszik lehetőséget nyújtani arra, hogy demográfiai és a demográfiával összefüggő gazdasági kérdésekben el lehessen helyezni az Európai Uniót a világ más országai és gazdasági integrációi között. A szakdolgozat készítése során, elsősorban az ENSZ és az Európai Unió által készített felmérések, tanulmányok és előrejelzések adatai kerülnek feldolgozásra, de azok magyarázatára közgazdászok és demográfusok elméletei is felhasználásra kerülnek. A téma megközelítése kizárólag csak a gazdasági összefüggések alapján történik, nem terjed ki a politikai döntéshozatalra. Ahhoz, hogy az Európai Unió demográfiai helyzetéről és annak következményeiről teljes képet nyújtson a dolgozat, az első néhány fejezetben a világ és az Európai Unió népességének alakulása kerül bemutatásra. Egy külön fejezetben szerepel a népesedés és a gazdasági helyzet kapcsolatának elméleti háttere, majd mindezt kiegészíti az elmúlt három évszázad főbb népesedési elméleteinek bemutatása. Az Európai Unió népességalakulásának tendenciái alapján, a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságának kérdésköre, valamint az Európai Uniót érintő migráció vizsgálatára kerül sor. Köszönetemet fejezem ki Dr. Novák Tamásnak a szakdolgozat elkészítéséhez nyújtott útmutatásáért. 4

4 Demográfia A népesség megszámlálásának gondolata már az ókorban felmerült és Kína mellett az ókori görögök és rómaiak is tartottak népszámlálásokat. A népszámlálások alkalmával gyűjtött adatok részben az adók megállapításához, részben pedig ahhoz voltak szükségesek, hogy az állam fel tudja mérni saját katonai erejét. A mai értelemben vett demográfia azonban csak a XIX. század második felétől kezdett kialakulni, amikor már nem csupán a statisztikák készítését foglalta magában, hanem több elkülönült területe alakult ki. A demográfiára interdiszciplináris tudomány, hiszen szorosan összefügg többek között olyan más tudományokkal, mint a statisztika, a szociológia, a földrajz és a közgazdaságtudomány. A népesség összetétele Egy társdalom demográfiai helyzetét, annak alakulását és népességének szerkezetét egyszerre számos tényező határozza meg. A társadalom szerkezetének kor, nem, foglalkozás vagy egyéb tényező szerinti vizsgálatára számos mutatót használnak a demográfusok. Ezek közül a kor szerinti elemzéshez a születések, a termékenység, az elhalálozások és a migráció adatai szükségesek, melyek alakulását szintén számos oldalról vizsgálja a demográfia tudománya és ezek elemzésére demográfiai mutatókat alkalmaz. A gazdasági elemzéshez szükséges általános demográfiai mutatók az alábbiak: 1. Termékenység (fertilitás): A nyers fertilitási arányszám fejezi ki, hogy adott időszakban, meghatározott területen mekkora az élve születések száma a termékeny korú női népesség viszonylatában. 2. Születések (natalitás): - A nyers élve születési arányszám kifejezi az adott időszakban a népességen belüli élve születések számának a teljes népességhez viszonyított arányát. - Élve születési arányszám a szülőképes korú nők számához viszonyítva fejezi ki az élve születések számát. A szülőképes korú nők a lakosság év közötti női tagjai. 5

5 3. Halandóság (mortalitás): - A nyers halálozási arányszám kifejezi az adott időszakban bekövetkezett halálozások számának a teljes népességhez viszonyított arányát. - A csecsemőhalandósági mutató az egy éves korig bekövetkezett elhalálozások számát viszonyítja az élve születések számához, ezer élve születésre számolva. 4. Migráció: A migráció okozta demográfiai változásokat a vándorlási egyenleg fejezi ki, amely megmutatja a bevándorlók és kivándorlók száma közötti különbséget. (bevándorlók kivándorlók) A társadalom elöregedésében több demográfiai folyamat is szerepet játszik. Az adott társadalomban a népességalakulást elsősorban a természetes szaporodás és fogyás mutatóival lehet vizsgálni, amely az élve születések és halálozások számának különbözetét mutatja meg. Ha egy országban az élve születések száma alacsony és a halálozások száma meghaladja azt, akkor a lakosság átlagéletkora nő, de a várható élettartam növekedése is az öregedés irányába hat. A migráció azonban, - bevándorlók életkorától függően befolyásolhatja, az Európai Unió esetében például, fiatalíthatja az átlag életkort. Az népesség életkor szerinti szerkezetének megállapításához a népességet három korcsoportba lehet sorolni, a 15 év alatti, a év közötti és a 65 év feletti korcsoportba. Az e csoportokba sorolt személyek egymáshoz viszonyított aránya folyton változó. A demográfiai egyensúly akkor jön létre, ha magas a születések száma és ez folytonosan fenn áll. Ha azonban a fiatalkorúak aránya csökken, míg az idős népességé növekszik, akkor demográfiai elöregedésről van szó. Ez a demográfiai folyamat jellemzi jelenleg az Európai Unió tagállamait, melynek kiváltó oka a születési arányszám csökkenése és a várható élettartam növekedése. A népesség öregségét méri az öregedési index, amely azt mutatja meg, hogy mekkora az időskorú népesség a gyermeknépesség százalékában. Az idős kor 65 év felett, a gyermekkort 15 alatt számolják. A népesség elöregedésében a születéskor várható élettartam meghosszabbodása is szerepet játszik. Ez a mutató azt fejezi ki, hogy az adott évben született gyermekek esetében az évi halandósági viszonyok mellett hány éves élettartam várható. 6

6 A Föld népessége A világ népességével foglalkozó 2001 évi ENSZ jelentés 1 a Föld lakosságának növekedésével, annak következményeivel és a népességnövekedés következtében kialakult környezetvédelmi kihívásokkal foglalkozik. A népesség becsült száma az újkorban mindössze öt millió fő volt. Ez a szám tízszer duplázódott meg 1985-ig és minden alkalommal, mikor a népesség száma megkétszereződött, egyre kevesebb időre volt szükség. Az első alkalommal 3000 év kellet hozzá, az utolsó alkalommal csupán 35 év. A világ lakossága 1804-ben érte el az egy milliárd főt, a második milliárdot pedig 1922-ben. A hárommilliárdos határt 1959-ben érte el a világnépesség, majd az újabb milliárdos bővüléshez 15, majd 13, végül mindössze 12 év kellett ben pedig már öt milliárdan lakták a Földet. A hatmilliárdos határt ben lépte át az emberiség ben a jelentés szerint 1,2%-kal nőtt a világ népessége. A világlakosság növekedési ütemének csúcspontja 1964-ben volt, amikor a népesség 2,2%- kal nőtt és attól kezdve, egy lassuló tendencia jellemzi az emberiség létszámának változását. A XX. századot példa nélküli növekedés jellemzi. Száz év alatt 1,6 milliárdról 6,1 milliárdra nőtt a világ népessége. Míg a népesség négyszeresére nőtt ennyi idő alatt, a világ GDP-je szeresére nőtt, amely hatalmas életszínvonal emelkedést jelent. Ez a hatalmas népesség és gazdasági növekedés azonban nem egyformán jelentkezett a különböző földrajzi területeken. 1 World Population Monitoring 2001, Department of Economic and Social Affairs of the United Nations (http://www.un.org/esa/population/publications/wpm/wpm2001.pdf) 2 ( ) 7

7 1. Grafikon: A világ GDP és a világnépesség alakulás Forrás:World PopulationAgeing 2009 //www.un.org/esa/population/publications/wpa2009/wpa2009- report.pdf ( 13.o.) A népesség 80%-a a világ kevésbe fejlett részein található és ez az arány várhatóan tovább fog emelkedni. A kontinensek népességét 3 tekintve, a legnagyobb népességnövekedés Afrikában mutatkozik, míg a legalacsonyabb ütemű növekedés Európában van. Mivel Afrikában növekvő és Európában csökkenő tendencia mutatkozik, a népességük egymáshoz viszonyított aránya megváltozik. Míg 1950-ben Európa népessége duplája volt az afrikai népességnek, 2050-ben várhatóan az afrikaiak háromszor annyian lesznek, mint az európaiak. Bár Kína esetében szintén növekedés várható, a világ népességéből való részesedése 21%-ról 16% fog csökkenni. Így 2050-re egy olyan világban élnek majd az emberek, ahol a Kína és India együtt a világ lakosságának egyharmadát, míg Európa és Észak-Amerika az egy tizedét adja majd. 3 World Population Monitoring 2001, Department of Economic and Social Affairs of the United Nations (11.o.) 8

8 2.Grafikon: A világ népességének alakulása Forrás: ( ) Becslések szerint 2015-re 7,302 milliárdan élnek majd a Földön és a növekedés bár csökkenő ütemben - egészen 2050-ig fog folytatódni, amit egy lassulás követ majd. Várhatóan 2050-ben következik be az a fordulat, amikor a születések száma kevesebb lesz, mint az elhalálozásoké. 4 Az ENSZ Gazdasági és Szociális Osztályának jelentése szerint ekkor a népesség már 9 milliárdos lélekszámot fog jelenteni. Az előrejelzések azt mutatják, hogy az ezt követő lassulás csökkenő gyerekszámból és a népesség elöregedéséből adódik, amely már nem nyújt megfelelő feltételeket a reprodukcióhoz. Az emberiség létszámának növekedése szorosan összefügg a tudomány és technológia fejlődésével. A második ipari forradalmat követően hirtelen nőtt meg a Föld népessége, mivel kialakultak azok az egészségügyi és társadalombiztosítási feltételek, amelyek meghosszabbították a várható élettartamot és magasabb életszínvonalat biztosítottak. Ma a világ demográfiai szempontból aránytalan. Míg a gazdasági és egészségügyi ellátás szempontjából kevésbé fejlett országokban egyre nagyobb mértékben nő a népesség, addig a világ fejlettebb részein, főleg Európában csökken a lélekszám, és a hosszú várható élettartam feltételeinek meglétével a társadalom elöregszik. Ez a tendencia Európa számára számos következménnyel jár, melyek közül sok a gazdaságot érinti

9 A Föld népessége a XXI. században Európa népességének statikus száma és a demográfiai átmenet erős kontrasztot mutat a Föld népességének növekedésével, amelyek főleg a fejlődő országoknak köszönhetően gyors ütemben nőnek. Az ENSZ előrejelzése szerint, Európában, csakúgy, mint a legtöbb fejlett gazdasággal rendelkező országban a demográfiai összetétel megváltozik az elkövetkezendő fél évszázadban. Ennek következtében, egyes országokban munkaerőhiány alakulhat ki és ez lehetőséget nyújt a gazdasági fejlődéshez egyes fejlődő országok számára. Sok múlik majd azonban azon, hogy a fejlődő országokban meglévő nagy lekötetlen munkaerő vonzza-e majd ezekbe a fejlődő országokba a fejlett és elöregedő társadalommal rendelkező államok tőkebefektetéseit, vagy a más globális régiókban kialakuló munkaerőhiány idéz majd elő migrációs áramlásokat, amelyek mind a fogadó, mind a küldő ország számára következménnyel járnak. 3. Grafikon: A világ népességének változása régiók szerint 1960 és 2050 között Forrás:Europe in figures-eurostat yearbook (153.o.) Európa népessége 2005-ben 729 millió lakosból állt, amely 11,2%-a volt a világ teljes népességének. Ugyanebben az évben, Ázsiában 3,937 milliárdan éltek, amely 60,4%-t, azaz több mint három ötödrészét jelenti a Föld népességének. 10

10 Ázsia után Afrika a második legnépesebb földrész a 14,1%-os részesedésével és 921 millió lakosával. Európánál alacsonyabb népességszámmal rendelkezett 2005-ben Latin-Amerika és a Karib-térség, amelyek együtt 556,5 millió fővel 8,5%-t, Észak-Amerika 335,1 millió fővel 5,1%-t és Óceánia 33,6 millió fővel 0,5% birtokolt a világnépességből ben Európában 732,7 millióan, Ázsiában 4166,7 millióan, Latin-Amerikában és a Karibi-térségben 588,6 millióan, Afrikában 1033 millióan, Észak-Amerikában 351,6 millióan és Óceániában 35,8 millióan laktak Táblázat: A kontinensek népességének alakulása között Kontinens 2005 (millió fő) 2010 (millió fő) Változás % ( ) 2050 (millió fő) Változás % ( ) Európa % % Ázsia % % Afrika % % Latin-Amerika és Karibi-térség % % É-Amerika % % Óceánia 33, % % Forrás: A világ legnépesebb országai közt az Európai Unió a harmadik helyet foglalja el. A legnépesebb országok: Kína (1354 millió), India (1214 millió), Európai Unió (501,1 millió), Amerikai Egyesült Államok (317,6 millió), Indonézia (232,5 millió), Brazília (195,4 millió), Pakisztán (184,7 millió), Banglades (164,4 millió), Nigéria (158,2 millió), Oroszország (140,3 millió), Japán (126,9 millió). A világ átlagát tekintve a 2005 és 2010 közt megszületett gyermekek várható élettartama 67,6 év. 7 Ez a tizenöt évvel korábbi átlaghoz képest 3,6 évvel meghosszabbodott várható élettartamot jelent. Ezek az adatok azonban országonként igen eltérőek. Az átlag 3,6-os növekedéshez elsősorban Indonézia, a Koreai Köztársaság, Törökország és Brazília járul hozzá. 5 Europe in Figures Eurostat yearbook 2010 ( o) 6 7 The EU in the World, Statistical Books, Publications Office of the European Ubion 2010, Luxemburg (15.o) 11

11 Ezekben az országokban a születéskor várható élettartam több mint 5 évvel nőtt re. Ezzel szemben Dél-Afrikában a születéskor várható élettartam csökkent, amely nagymértékben a HIV és AIDS vírusok pusztítása okán adódott. A világszinten átlagosan tekintett gyermekhalandósági ráta alakulása is nagy változásokat mutatott az elmúlt évtizedekben. A ráta azt mutatja meg, hogy adott időszakon belül mennyi az egy életév alatti gyermekek elhalálozása az élve születésekhez képest, általában ezer főre vetítve. Míg 1960 és 1965 között ez a gyermekhalandósági ráta 116 halálozást mutatott ezer gyermek születéséből, addig 2005 és 2010 között már csak 47,3 halálozás jutott ugyan ennyi születésre. Ennél az aránynál magasabb gyermekhalandósági rátával rendelkezett 2010-ben India (54,6) és Dél-Afrika (49,1). 8 Bár az Európai Unió népességének nagyságát jelenleg csak Kína és India előzi meg, a világ legnagyobb részével szemben a természetes fogyás folyamata zajlik, melynek hatásán csak a migráció enyhít. Az EU-ban és más fejlett régiókban lecsökkent születési ráták és a meghosszabbodott várható élettartam, valamint sok nagyméretű fejlődő országban és régióban zajló erőteljes népességnövekedés néhány évtized alatt átalakítja a világ demográfiai szerkezetét. A demográfiai átmenet A történelem során a világ népességszámának változását a rendelkezésre álló élelmiszer mennyisége és minősége, valamint a születések száma határozta meg. A XX. századra azonban a jóléti állam feltételeinek kialakulásával és az orvostudomány nagymértékű fejlődésével már nem csak ez a két tényező volt meghatározó a népesség alakulásában. Számos demográfiai kutatás foglalkozott azzal, hogy magyarázatot találjon a társadalmi változások természetére és a megfigyelések alapján több kutatás is arra a következtetésre jutott, hogy a társadalom átalakulása bizonyos törvényszerű, egymást mindig azonos sorrendben követő folyamatok során megy végbe. Ennek alapján jött létre a demográfiai átmenet elmélete. 9 8 The EU in the World, Statistical Books, Publications Office of the European Union 2010, Luxemburg 9 Andorka Rudolf, Bevezetés a szociológiába, Osiris Kiadó, Budapest 2003 (272.o.) 12

12 Első demográfiai átmenet az ipari forradalom hatására következett be. Ennek szakaszait számos kutató és demográfus, különböző számú fázisokra osztotta, alapvetően azonban nagyon hasonlóak a megközelítések. Frank Notestein népességkutató 1945-ben állította fel elméletét, amely szerint, a demográfiai átmenet szakaszai az alábbiak: 1. szakasz: A demográfiai átmenet első szakaszában, a magas születési ráta és magas halálozási ráta jellemző az átalakuló társadalomra. Az első szakaszban lévő társadalmak gazdaságának fejlettségi szintje alacsony. Az egészségügy kezdetleges jellege, valamint a pusztító járványok és az éhínség magas halálozási rátát eredményez. A születések száma nagyon magas, mert a családtervezés ismeretlen a társadalom számára, de ezzel együtt nagyon gyakori a csecsemőhalandóság is. Ez a szakasz az agrártársadalmakat jellemzi. 2. szakasz: A második szakaszban a halálozások száma lecsökken, a magas születési ráta azonban nem változik. Ennek oka, hogy ebben a szakaszban javul az egészségügy és az élelmiszerellátás. 3. szakasz: A harmadik szakaszban következik be a népességrobbanás. Ez annak az eredménye, hogy a halálozások száma nagymértékben lecsökken, de a születések száma még mindig magas, amely a már korábban létrejött és azóta fejlődő gazdasági helyzetnek köszönhető. 4. szakasz: A negyedik szakaszban a természetes szaporodás üteme lecsökken, mivel a halálozások csökkenése mellett a születésszám is egyre alacsonyabb. Ez a gazdasági helyzet további javulásából, a családtervezés elterjedéséből és a javuló egészségügyi ellátásból fakad. 5. szakasz: Az első demográfiai átmenet utolsó szakaszában a születések számának fokozatos csökkenése jellemző. Bár a népesség még mindig nő, már csak nagyon alacsony ütemben. 6. szakasz: A hatodik szakaszban már a második demográfiai átmenet zajlik, amikor a növekedési folyamat megfordul és népesség létszáma már csökkenő tendenciát mutat, mert a születések száma már nem éri el a halálozások számát. 13

13 A demográfiai átmeneten minden társadalom keresztülmegy azzal az eltéréssel, hogy a korábban iparosodott országok előbb, a fejlődők később. Ennek alapján a fejlett gazdaságokban lezajló demográfiai folyamatok előrevetítik a fejlődő országok számára, hogy milyen változások következnek majd be a társadalomban. Összességében azonban elmondható, hogy a demográfiai átmenet elmélete szerint is a stabil népesség irányába halad a Föld lakossága. A jólét emelkedésével és az oktatás széleskörű elérhetőségével együtt a jár a népesség számának csökkenése, mert az emberek életmódja és családmodell elképzelései ebben az irányban alakulnak át. A később fejlődésnek indult országokban azonban már kevesebb időre van szükség a demográfiai átmenet lezajlásához, mert gyorsabban át tudják venni a fejlett gazdaságoktól azokat a módszereket, amelyekkel a z átmenet egy másik szakaszába léphetnek. Mégis a szegény országokban megfigyelhető nagy ütemi szaporodás magyarázata abban van, hogy a jelenlegi fejlett gazdaságok is tovább léptek egy olyan szakaszba, ahol már szükségük van a bevándorló népességre. Ez az elgondolás azt a prognózist vetíti előre, hogy végül globálisan állandósul majd a világ népessége, mivel a nagy népességgel rendelkező fejlődő országokból a csökkenő népességű fejlett régiók felé indul meg a migráció. Ez a folyamat a kiegyenlítődés irányába halad. A demográfiai átmenetnek várhatóan egy harmadik szakasza is bekövetkezik majd, amikor egyes fejlett államokban vagy régiókban tartósan és megfordíthatatlanul fennmarad a népesség csökkenés. Erre azonban csak a bevándorló lakosok száma jelenthet megoldást. A jelenség gazdasági és politikai visszaeséshez vezethet a jövőben, amely végső soron konfliktusokat fog eredményezni. Demográfia és a gazdaság kapcsolata A világ fejlett országaiban a gazdaság fejlődésének következményeként indult meg a népesség növekedése. A technológiai fejlődés és a felhalmozás voltak azok az endogén tényezők, 10 amelyek biztosították erre a lehetőséget. Ezekben a társadalmakban a GDP növekedése nagyobb a populáció növekedésénél, tehát a fejlődő országokkal szemben az egy főre jutó GDP növekszik. 10 Novák Tamás: Világgazdasági elméletek c. tárgy előadása 14

14 Ezzel szemben a fejlődő országokban a folyamat eseményei fordítva zajlanak. Itt a népességnövekedés a külső, azaz exogén tényezők hatására indul meg anélkül, hogy a gazdaság javulna vagy erősödne és megteremtődnének a termelésnövekedés feltételei. Az ilyen országokban a születési ráta magasabb és a népesség növekedése nagyobb ütemű, viszont a halálozási ráta alacsonyabb, mint az ipari országokban volt hasonló fejlettségi stádiumban. Azokban az országokban, ahol a társadalom kor szerinti szerkezete átalakul és egyre nagyobb arányban vannak az időskorúak a munkaképes korú lakossághoz képest, ott csökken a munkaerő kínálat. Ezzel párhuzamosan megnövekszik az a társadalmi réteg, akit el kell tartani az aktív népesség befizetéseiből, amelynek következtében az adók emelkednek. Ez azonban oda vezet, hogy megnő a munkaerő költség és ez azt az újabb következményt vonja maga után, hogy megnő a munkanélküliség is. Bár az adók emelése egyaránt érintheti a munkáltatókat és a munkavállalókat is, a hatása mégis azonos lesz, mert ha a munkaadóknak kell magasabb adót fizetniük, akkor munkakeresleti görbéjük az alacsonyabb kereslet felé tolódik. Ha azonban a munkavállalók kötelesek több adót befizetni, akkor a munkaerő kínálat csökken. Abban az esetben, ha a foglalkoztatás és munkaerő kínálat arányosan csökken, a munkanélküliségi ráta nem változik. Ha az adóemelés a vállaltokat érinti, akkor egyrészt kevesebb munkavállalót tudnak foglalkoztatni és ennek következtében hatékonyabb munkaszervezés is szükséges. Másrészt, a vállalatok igyekszenek átállni tőke intenzív termelésre. Mivel ennek a folyamatnak bizonytalan a mértéke, nem lehet biztosan megállapítani a munkanélküliségi ráta várható változásait. A demográfiai változások munkaerő piacra gyakorolt hatása nem határozható meg egyértelműen, mivel országonként eltérő az intézményrendszer és a piaci rugalmasság. 11 Habakuk és Romer elmélete 12 szerint, ha a munkaképes korú lakosság nagymértékű lecsökkenése esetén munkaerőhiány alakul ki, akkor a vállalatokat ez beruházásra ösztönözi, amely abból fakad, hogy a vállatok a drága munkát hatékonyabb termelési eljárásokkal igyekszenek helyettesíteni. 11 Galla Viktória Az elöregedés gazdasági megközelítésben, Közgazdasági Szemle, LII. évf., április ( o.) 12 Galla Viktória Az elöregedés gazdasági megközelítésben, Közgazdasági Szemle, LII. évf., április (523.o) 15

15 A társadalom elöregedésével kapcsolatban felmerül a megtakarítási ráták változásának kérdése. A megtakarítási kedv növekedésével megnő a tőkefelhalmozás, de az, hogy milyen hatással van az elöregedés a megtakarítási hajlandóságra, országonként szintén eltérő. A Modigliani életciklus-hipotézis 13 szerint népességnövekedés esetén nagyobb a felhalmozással jellemezhető fiatalok aránya az időskorú népességgel szemben, akik abban az életszakaszban vannak, amikor felhalmozásaikat elfogyasztják. Ezt hatást Neisserhatásnak nevezik. Az elméletből kiindulva, a megtakarítási kedv csökken az elöregedő társadalmakban, mert a fiatal korosztály abban az életszakaszban van, amikor felhalmoz, az idősek pedig éppen felélik a felhalmozott vagyont. Bár néhány empirikus vizsgálat azt igazolja, hogy nem élik fel teljes mértékben. A Bentzel-hatás ezt annyival egészíti ki, hogy a jövedelemszint emelkedése következtében a fiatalok megtakarításai növekednek, mivel életük során ugyanakkora fogyasztás fenntartására törekednek. Ebben a megközelítésben a jövedelemszint nem befolyásolja a megtakarításokat, csak a jövedelemszint növekedési rátája. Megfigyelhetők azok a tendenciák, hogy a fejlett országokban általában csökkennek a hazai megtakarítások és a külföldi tőkeimport lehetősége. A munkaképes korú lakosság arányának csökkenése, valamint a munkanélküliségi szint emelkedése növeli a megtakarítási kedvet és ez végső soron enyhíti az elöregedés negatív hatásait. Ezzel szemben, a várható élettartam megnövekedése következtében, a hosszabb ideig élő és tovább aktív maradó népesség hosszabb időn keresztül tartja fenn a megtakarítás folyamatát. Ennek következtében többet takarítanak meg, de ez hosszabb időre oszlik el. A magtakarítási hajlandóság és az elöregedés közti összefüggés azonban eltérő lehet elméleti és gyakorlati szinten. 14 Az elöregedéstől függő másik fontos tényező, amely befolyásolja a gazdasági növekedést, a termelékenység. Az idősödés csökkenti a gazdasági termelékenységet, amely visszahat a nyugdíjban lévő időskorú emberekre, mivel a fiatalkorúak által megtermelt jövedelmektől függ, hogy mekkora összeg fordítható a nyugdíjakra. 13 Buzási Katalin Két fogyasztási/megtakarítási modell bemutatása, Competitio, 2007, 7évf. 1 sz.( o.) 14 Buzási Katalin Két fogyasztási/megtakarítási modell bemutatása, Competitio, 2007, 7évf. 1 sz. 16

16 Az elöregedéssel küzdő társadalmak számára három megoldás kínálkozik az idősödésből adódó költségnövekedés fedezésére: 1. az adóráta emelése 2. a nyugdíjak csökkentése 3. az egy főre jutó termelékenység növelése A nyugdíjak állandó reálértékének feltételezése mellett, a költségtöbblet a függőségi ráta és a termelékenység növekedése közti különbséggel lesz arányos. Abban az esetben, ha a termelékenység növekedése meghaladja a függőségi ráta növekedését, akkor a demográfiai átmenet nem drágítja a foglalkoztatást, így nem változik a munkaerő kereslet. 15 Népesedési elméletek A népesség mérete és szerkezete, valamint a gazdaság összefüggéseinek kutatása és elemzése a kezdetektől fogva szerepet játszott a közgazdasági gondolkodásban. Ennek oka, hogy egy ország számára minden korban a népesség volt a legfontosabb erőforrás és a gazdasági növekedés záloga. A lakosság nem csak a dolgozó emberek munkája és az adófizetőktől befolyó bevételek miatt volt meghatározó jelentőségű, hanem a hódításhoz és védelemhez szükséges katonaság létszáma is ettől függött. A népességnövekedés a XVII. századi merkantilista megközelítésben is előnyös demográfiai folyamatot jelentett az országok számára, hiszen ekkor úgy vélték, hogy a legfontosabb cél a nemesfémek felhalmozása, amelynek megvalósításához aktív külkereskedelmi mérlegre van szükség. Ezt az exportálás ösztönzésével és az importálás csökkentésével igyekeztek elérni. Az arany felhalmozását pedig úgy lehet növelni, ha minél több exportterméket állítanak elő, ahhoz pedig minél több dolgozó emberre van szükség. Ennek alapján, a gazdasági növekedés alapvető feltétele a minél nagyobb létszámú népesség, ezért az államnak szükség esetén támogatnia kell a népességnövekedést, mert egy országnak soha nem lehet olyan nagy a népessége, hogy az hátrányt jelentsen Galla Viktória Az elöregedés gazdasági megközelítésben, Közgazdasági Szemle, LII. évf., április 523.o 16 Bekker Zsuzsa Gazdaságelméleti olvasmányok I. Alapművek, alapirányzatok Aula Kiadó, Budapest

17 A merkantilista elképzeléshez hasonlóan a Franciaországban létrejött fiziokratizmus irányzatának képviselői is szükségesnek látták a népesség növekedését a gazdasági fejlődés fenntartásához. Abban viszont eltértek a merkantilista irányzattól, hogy az állami beavatkozást minden téren elvetették. Quesnay és más fiziokraták bevezették a laisses faire elvét, mert úgy gondolták, hogy a gazdasági életben is a természet törvénye határoz meg mindent. A fiziokrata elmélet szerint, a legnagyobb értéket a föld jelenti egy ország számára és az egyetlen produktív társadalmi réteg az, amely a mezőgazdasági termékek előállításában dolgozik. Az iparosodás következtében azonban, a mezőgazdasági dolgozók egy része elhagyja a földek megmunkálását. Ezért a lecsökkent számú földművelő népességnek nagyobb termelékenységet elérnie annak érdekében, hogy az iparban dolgozókat is el tudják látni élelmiszerrel. A nagyobb termelékenység eléréséhez viszont a munkabérek emelésére van szükség, amely pedig a népesség növekedését vonja maga után és végül túlnépesedést eredményezhet. 17 A szűkebben értelmezett népesedési elméletek 18 már a XVII. században lezáruló járványok és háborúk lezajlását követően a népességnövekedés kapcsán megjelentek. A klasszikus közgazdászok (Adam Smith, David Ricardo, Thomas Malthus, Jean-Baptiste Say, John Stuart Mill) a gazdasági fejlődéshez három tényezőt tartottak szükségesnek. A korlátozottan rendelkezésre álló földterületet, valamint a XVII. századtól növekedésnek indult tőkét és munkaerőt. A XVI. XVII. század fordulóján a Föld népessége 650 millió fő volt. Adam Smith szerint, egy ország gazdasági fejlődése számára a munka a legmeghatározóbb tényező és ez határozza meg a népesség alakulását is. Nézetei szerint, minél nagyobb a munkaerő iránti kereslet és minél több a megtermelhető élelmiszer mennyisége, annál nagyobb mértékben nő a népesség. A klasszikus közgazdászok dolgozták ki a népességi optimum elméletét. Az elmélet szerint, annyi embernek kellene élnie a Földön, hogy a lehetséges legmagasabb jólét megteremtődjön. Ennek létrejöttét a kereslet mértéke szabja meg. 17 Bekker Zsuzsa Gazdaságelméleti olvasmányok I. Alapművek, alapirányzatok Aula Kiadó, Budapest Novák Tamás: Világgazdasági elméletek c. tárgy előadása Bekker Zsuzsa: Gazdaságelméleti olvasmányok, Aula Kiadó, Budapest

18 Az 1927-ben tartott első Nemzetközi Népességi Világkongresszuson 19 is született megállapítás a népesség optimális méretéről. Itt úgy határozták meg, hogy a népességi optimum akkor valósul meg, amikor a lehető legtöbb ember él a világon úgy, hogy mellette megvalósul a legnagyobb erkölcsi, szellemi és fizikai fejlődés és ez teszi lehetővé a gazdasági jólét és az optimális társadalmi szerkezet kialakulását. Angliában végzett gazdasági és statisztikai vizsgálatokat, a statisztikával és származástannal foglalkozó, angol származású Gregory King, aki magát politikai matematikusnak tartotta. A XVII. században élő tudós feltételezései szerint, a népesség megduplázódásához 600 évre lenne szükség, ami túlságosan lassú növekedés ahhoz, hogy kellő ütemben nőjön a gazdaság, hiszen ekkor még a gazdaság erejét a dolgozó emberek kezének számában látták. Gregory King 1696-ban jelentette meg az 1688-as adatokat feldolgozó, Természetes és politikai megfigyelések és következtetések Anglia helyzetéről és feltételeiről című munkáját. King kutatásokat végzett a születések, halálozások, házasságkötések, özvegyek és egyedül élők számával kapcsolatban és tanulmányozta a különböző társadalmi osztályokhoz tartozó jövedelmek eloszlását. Összesen 26 társadalmi osztályra bontotta a lakosságot az elemzések elvégzéséhez. A kutatást, Petty módszerei alapján a családi adatokkal kezdte, majd később a népesség számának megbecsüléséhez, áttért a háztartásonként gyűjtött adatokra. Végül a háztartásokban élő személyek száma alapján határozta meg az arányokat. King becslései a háztartásokban élő személyek számát illetően gyakran módosultak. 20 Munkája során arra a következtetésre jutott, hogy az angol társadalom egyharmada nem költi el jövedelme teljes összegét, míg a másik kétharmad esetében a jövedelem nem elégséges a megélhetéshez, ezért ezeket a rétegeket adományokkal segítik. 21 Gregory King nemcsak a szegénység területén és a társadalmi rétegek közötti jövedelemelosztások területén készített felméréseket, de a népesség növekedése és a gazdaság fejlődése közötti szoros kapcsolatra is rámutatott. Megállapítása szerint, gazdasági növekedés csak a népességnövekedés fokozott ütemével érhető el. 19 ( ) 20 John A. Taylor: Gregory King s 1696 Estimates of National Wealth abd Population, British Empiricism andearly Political Economy, Praeger, Westport, Simai Mihály: A szegénység globális problémái és a fejlesztési együttműködés ( ) 19

19 A klasszikus közgazdaságtan képviselői között, Thomas Malthus képviselte a népességnövekedéssel kapcsolatos vélemények negatív oldalát, mivel a népesség számának növekedésében nem az erőforrások bővülését látta, hanem az elkerülhetetlen éhínséget. A XVIII.-XIX század fordulóján lezajlott ipari forradalom nagy változásokat idézett elő az angol társadalomban. Létrejött egy új társadalmi réteg, a gyári munkásság és a városokba áramló ipari munkások tömegei miatt, megváltoztak a településszerkezetek is. Az urbanizációnak köszönhetően, megjelent a túlzsúfoltság és a nyomor a gyári városokban, és a mezőgazdasági munka ellátói nagy számban az iparra tértek át. A tudományok fejlődése következtében a korábbi magas halálozási számok is lecsökkentek, így egy ugrásszerű népességnövekedés zajlott le. Malthus 22 borúlátó elmélete szerint a népesség növekedése súlyos problémát jelent, mert a népességnövekedés üteme meghaladja az élelmiszer-termelés ütemét. Elméleteit az 1798-ban megjelent, Tanulmány a népesedés törvényéről című munkájában írta le. Malthus abban látta a népesség problémájának okát, hogy míg a rendelkezésre álló termőföld korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, és a létfenntartási eszközök száma számtani haladvány szerint nő, addig a népesség száma mértani haladvány alapján többszöröződik. Ez a folyamat az elmélet szerint, katasztrófához fog vezetni. Ez annak is köszönhető, hogy mivel a földművelés alá vont területek megmunkálását mindig a legjobban termő földterülettel kezdik, az újabb és újabb megművelés alá vont földterületek mindig csak egyre rosszabb minőségűek. Ahogy azt a csökkenő hozadék elmélete is kimondja, ezeknek a földterületeknek a hozadéka is egyre csekélyebb. Malthus számításai szerint, ha nincs népesség csökkentő hatású körülmény, akkor nem kell több évszázad, csupán 25 év ahhoz, hogy a világ népessége megduplázódjon. 23 A növekedést csak éhínségek, járványok és háborúk vethetik vissza 24, melyek közül a háború a legnagyobb korlátozó erő. De abban az estben, ha ezek nem következnek be, preventív módszerekkel meg lehet akadályozni a további népességnövekedést. 22 Bekker Zsuzsa: Gazdaságelméleti olvasmányok, Aula Kiadó, Budapest Thomas Malthus: An Essay on the Principle of Population 1826, London, Jonh Murray(II.XIII.8). 24 (Thomas Malthus: An Essay on the Principle of Population 1826, London, Jonh Murray II.XIII.21-42) 20

20 Ennek egyik leghatékonyabb eszköze az, hogy a katasztrófa és éhezés elkerülése érdekében korlátozás alá kerüljön a gyermekszületés azzal, hogy bizonyos életkor alatt, nem engedélyezik a házasságkötést. 25 Malthus művében külön foglakozik az egyes államokkal és úgy találta, hogy a házasságkötés idejének kitolása több nyugat-európai országban is a szegénység miatt történik.. Malthus elméletei a népességnövekedés következményeként kialakuló éhínségről végül nem igazolódtak Európában, hiszen akkor még nem számolhatott a tudományos és technikai fejlődéssel, amely megnövelte a mezőgazdaság termelékenységét. A fejlődő országokban azonban, lezajlanak azok a folyamatok, amelyeket Malthus feltételezett. A demográfiai átmenet elmélete egy leíró magyarázata a XIX. Századi Európa demográfiai átmenetének. 26 Az elmélet a termékenységi ráta és a halálozási ráta viszonyának három fokozatát különbözteti meg, amelyek változásának mozgatórugója a gazdasági és társadalmi fejlődés, valamint a modernizáció. Az elmélet szerint a demográfiai átmenet első fázisában a társadalom a népesség számának egyensúlyát fenntartva, magas születési és magas halálozási rátákkal rendelkezik. A termékenység mellet a gyermekhalálozások száma is magas. A halálozások magas száma az egészségügyi és mezőgazdasági fejlettség hiányából adódik. A magas születésszám miatt az első fázisban lévő társadalmakat azok a társadalmi normák jellemzik, amelyek sok gyermekes családmodellből indulnak ki. A magas születési ráták stabil társadalmi fenntartásával szemben azonban, a halálozási ráta alakulásába történő beavatkozást, az elmélet úgy tekinti, mint amely az ipari forradalmat elkerülő társadalmak számára elérhetetlen. Az elmélet szerint, az átmenet második szakaszában a halálozási ráta csökkenésnek indul, de a magas születésszám a hagyományos társadalmi intézmények kontrolljának köszönhetően továbbra is fenn áll. Ez a szakasz a népességrobbanás szakasza, amikor a társadalom létszáma rohamosan emelkedik. Az átmenet harmadik szakaszában azonban, a születések száma is csökkenésnek indul, míg végül nem haladja meg a halálozások számát és újra kialakul az egyensúly. 25 Thomas Malthus: An Essay on the Principle of Population 1826, London, Jonh Murray(II.XIII.43) 26 Michael S. Teitelbaum, Relevance of demographic transition Theory for Developing Countries 21

21 Ennek oka, hogy a társadalom szemlélete az iparosodás következtében átalakul és a fejlett gazdasági és egészségügyi szint mellett, a kisebb gyerekszámú családmodell válik preferálttá. A demográfiai átmenet elméletét számos demográfus elemezte és bár szakaszait egyes esetekben különböző módokon állapították meg, alapvetően ugyan azt a folyamatot írják le. Az elmélet második világháború utáni egyik újragondolója John Blacker volt, aki hat szakaszra osztotta az átmenet folyamatát. Az első szakasz a magas stacioner fázis, amikor magas születésszám mellet magas a halandóság is. A második szakasz a korai népességnövekedési fázis, amikor a halálozások száma csökken, a születési ráta azonban változatlanul magas. Ezt követi a késői növekedési fázis, amikor már nagyobb mértékben csökken a halálozások száma, de a születési ráta is enyhe csökkenést mutat. A negyedik szakasz az alacsony stacioner fázis, amikor a halandóság már nem csökken tovább, de a születésszám csökkenésének üteme nő. Végül a természetes fogyási fázis következik, amikor a halálozások száma meghaladja a születések számát. Harvey Leibenstein, 27 közgazdász 1975-ben készült munkájában ( The Economic Theory of Fertility Decline ) a gyermekvállalás és gyermeknevelés költségeit vizsgálta. Leibenstein bevezette a gyermek minőségének és hasznosságának fogalmát, valamint vizsgálta, hogy hány gyermekre van szükség egy családban és a társadalomban a gazdaság fejlődésének fenntartásához. A gyermekvállalásból fakadó hasznot három csoportba sorolta. Az első a fogyasztói haszon, amely a gyermek által, a szüleinek okozott örömet jelenti. A második a jövedelemhaszon, amely abból származik, hogy a gyermek a család részére végzett munkájával vagy saját jövedelmével hozzájárul a család jövedelmének növekedéséhez. A harmadik a biztonsági haszon, amely azt a biztonságot jelenti a szülők számára, amelyet gyermekeik nyújtanak majd idős korukban. Ahhoz azonban, hogy a szülők eldöntsék, hogy hány gyermeket szeretnének, a költségeket is figyelembe kell venniük. Liebenstein 28 szerint, a gyermekvállalásnak vannak direkt és indirekt költségi. A direkt költségek azokat a kiadásokat jelentik, amelyek a gyermek étkeztetéséhez, öltöztetéséhez, lakhatásához és oktatásához szükségesek. Az indirekt költségek pedig azokat a lehetséges jövedelmeket jelentik, amelytől azért esik el a család, mert erőforrásaikat a gyermeknevelésre fordítják. 27 Novák Tamás: Világgazdasági elméletek c. tárgy előadása 28 Andorka Rudolf, Bevezetés azociológiába, Osiris Kiadó, Budapest 2003 (274.o.) 22

22 Gary Stanley Becker amerikai közgazdász, aki 1992-ben közgazdasági Nobel-díjat is kapott, volt az első, aki alkalmazta a közgazdaságot a szociológiában. Elmélete szerint, a családok gyermekvállalási hajlandóságát a haszonmaximalizálás határozza meg, ezért a szülők arra törekszenek, hogy a gyermek hasznot jelentsen a számukra. Így annak magyarázatára, hogy általában miért a szerényebb anyagi körülmények közt élő családok vállalnak több gyermeket, azt az elméletet állította fel, hogy mivel a gazdagabb családok a több és jobb minőségű tartós fogyasztási cikkeket fogyasztják, a gyermekek világra hozásában is hasonló tulajdonságok megszerzésére törekszenek. A minőség pedig a gyermek esetében a ráfordított pénztől függ. Becker elméletében megjelenik a szülők által vállalt gyermekek száma és minősége közötti helyettesítési kapcsolat is. Az ő megközelítésében a gyermek nem más, mint tartós fogyasztási cikk. Becker szerint, népességcsökkenés azért következik be, mert a gyermekvállalással a szülők költségei nőnek, a hasznuk viszont csökken. Becker elméletét Richard Easterlin, amerikai közgazdász (1978) fejlesztette tovább, aki azon a véleményen volt, hogy a szülőknek a gyerekeikkel szemben elvárt igényei nemzedékenként változnak. Többek közt Ansley J. Coale, a Princeton Egyetem népességkutatással foglalkozó professzora is újragondolta az elméletet és arra a megállapításra jutott, hogy az nem minden ponton állja meg a helyét. Más következtetések mellett arra jutott, hogy nem mindenhol csökkent a halandóság a születéscsökkenést megelőzően, valamint nem, hogy nyújt magyarázatot az elmélet arra, hogy minek tudhatók be az átmenetet követő nagy eltérések az egyes országokat illetően. 29 Coale szerint, az elmélet mindössze arra enged következtetni, hogy vannak hagyományos és vannak modern társadalmak. 30 Az 1980-as években, az USA-ban felbukkanó produktív idősödés modellje 31 alapján magjelent az elmélet, amely szerint a társadalomban nagy számban jelenlévő idős korosztály növekedése, növeli az egészségügyi, a nyugdíj- és szociális kiadásokat. Ez azt eredményezi, hogy a fenntarthatóság érdekében növelni kell a produktivitást és ennek érdekében az idősödést aktívvá kell tenni. 29 Michael S. Teitelbaum, Relevance of demographic transition Theory for Developing Countries 30 Andorka Rudolf, Bevezetés azociológiába, Osiris Kiadó, Budapest 2003( 274.o.) 31 Farkas Gabriella-Gyarmati Andrea - Molnár Szilárd: Az idősödő társadalom gazdasági és társadalmi kihívásai Magyarországon, Információs Társadalom társadalomtudományi folyóirat, 2009/4 8o. 23

23 Alapvetően az elmélet a produktivitást, mint a javak és szolgáltatások előállítását, azaz mint fizetett munkaerőt értelmezi. Ez a témakör először 1997-ben a G8 konferenciáján merült fel, ahol megállapodtak abban, hogy a növelni kell a munkaerő-piaci aktivitást. Ennek egyik eszköze az, ha lebontják a részmunkaidős munkavállalást. A szétkapcsolás elmélet (disengagement theory) Cumming és Henry 1961-es munkájában jelent meg. Az elmélet szerint, a társadalmak arra törekszenek, hogy megtartsák az egyensúlyt, ezért lekapcsolják magukról az idős embereket azzal, hogy elvárja tőlük, hogy vonuljanak vissza a produktív tevékenységekből. Ezt az elgondolás leginkább az empirikus bizonyítás hiánya alapján vonják kétségbe. A népesedéssel kapcsolatban számos más elmélet is született, de a korral előrehaladva az elméletek is változnak. A XXI. században a születések számának csökkenésével, valamint a várható élettartam meghosszabbodása következtében Európának számolnia kell egy olyan társadalmi szerkezettel, amelyben nagy az idős korosztály létszáma és a hozzájuk képest kis arányú a dolgozó réteg. Megoldást kell tehát találni arra, hogy ilyen adottságok mellett, miként lehet fenntartani a gazdaságot és az államháztartást, hogyan lehet az idősebb korosztály tagjait arra ösztönözni, hogy tovább maradjanak aktív dolgozók, növelve ezzel a munkaerő piacon jelenlévők számát. Európa korösszetételének megváltozásával számos területen kell reformokat alkalmazni. Megoldásra vár többek között a nyugdíjrendszerek, a foglalkoztatás, az egészségügyi rendszer és az oktatás átszervezése, mert a jelenleg érvényben lévő rendszerek mellet a gazdaság nem fenntartható. A nagy létszámú idős népesség számára biztosítani kell a tartós gondozás feltételeit és az egészségügyi ellátást, amely a jelenlegi rendszerek fejlesztésével valósítható meg. Továbbá, ösztönözni kell a felnőtt és-továbbképzést, valamint szükség van az idősebb emberek munkaerő-piaci esélyegyenlőségének megteremtésére. Nem utolsó sorban pedig számolni kell a migrációval, amelyre Európának a munkaerőhiány elkerülése érdekében szüksége van. 24

24 Bár a kulturális különbségekből fakadóan gyakran támad feszültség az Európába érkezők és az adott európai ország lakossága között, a bevándorló munkavállalók csökkenthetik a népesség átlag életkorát, javíthatják a születési rátákat és növelik a dolgozók létszámát és ezzel együtt, az állam bevételeihez is nagymértékben hozzájárulnak. A népesség megnövekedésével és az idős korosztály egyre növekvő arányával számos területen elkerülhetetlenné váltak a reformok. Az a demográfiai átmenet, amellyel most Európának szembe kell néznie, nagy állami kiadásokkal párosul. Bár sem az elöregedés, sem a megnövekedett kiadások mértéke nem egyformán sújtja az európai országokat, a probléma mindenhol megjelenik. A es gazdasági válság egyértelművé tette az országok számára, hogy a korábban alkalmazott rendszerek nem fenntarthatóak a továbbiakban, és olyan megoldást kell találni a megnövekedett kiadások fedezésére, amely mellet el tudják kerülni az államadósság további emelkedését. Az első nemzetközi szervezet a Világbank volt, amely 1994-ben felhívta a figyelmet, hogy a demográfiai idősödésből fakadó problémák megoldásához reformokra van szükség. A demográfiai kérdés azért is kerül egyre inkább a sürgető kérdések közé, mert 2010-et követően kezd nyugdíjba vonulni a második világháború után született baby-boom nemzedék, amely komoly egyensúlytalanságot okoz a társadalmakban. 32 Az egyensúly megtartásához át kell szervezni a szociális ellátórendszert, a védelmi rendszert, az egészségügyi rendszert és komoly változtatásokra lesz szükség a munkaerő piacon. A strukturális reformok megvalósításához az intézményi és a társadalmi korlátokat meg kell szüntetni. Egy egységes európai stratégia mellett, az államoknak is ki kell dolgozniuk saját stratégiájukat, 33 amely képes fenntartani az ellátórendszert és képes reintegrálni a társadalomba az időseket. Ehhez szükség van valamennyi politikai ágazat reformjára, többek között a foglalkoztatáspolitika, az oktatás, egészségügyi rendszer, a szociális rendszer és a társadalombiztosítás terén. 32 Farkas Gabriella-Gyarmati Andrea - Molnár Szilárd: Az idősödő társadalom gazdasági és társadalmi kihívásai Magyarországon, Információs Társadalom társadalomtudományi folyóirat, 2009/4 33 Farkas Gabriella-Gyarmati Andrea - Molnár Szilárd: Az idősödő társadalom gazdasági és társadalmi kihívásai Magyarországon, Információs Társadalom társadalomtudományi folyóirat, 2009/4 25

25 Az aktív időskor Az aktív időskor 34 elképzelése szintén az Egyesült Államokból ered, ahol, nem alakult ki a bismarcki társadalombiztosítási rendszer és az európaihoz hasonló szociális háló ban az OECD felhívta a figyelmet, hogy arra kell törekedni, hogy az idősödő emberek minél tovább aktívak maradhassanak a gazdaságban, vagy azon kívül. Az elképzelés lényege, hogy bármilyen értelemben is maradnak az emberek aktívak, az hasznot jelent a társadalom és az egyén számára is. Az aktív időskor alapelveit más nemzetközi szervezetek, mint az ENSZ, WHO is megfogalmazták már. A fentiek alapján látható, hogy a népesség mérete és összetétele minden korban alapvetően meghatározó volt az országok számára és számos kutatás, elmélet és megközelítés született a gazdasággal való összefüggéseinek feltárására. Nemcsak a korábbi évszázadokban, de a XXI. században, a technikai fejlettség világában is alapvető feltétele a gazdasági növekedésnek a népesség létszámának szinten tartása, illetve növekedése. Ezért az egyes államok, integrációk és nemzetközi szervezetek erőfeszítéseket tesznek az elöregedés folyamatának megállítása, esetleg visszafordítása érdekében. Számos elképzelés és elmélet születik az elöregedést kezelő vagy megelőzni készülő módszerekről és sikerességükről. A mai elméletek hasonlóan vélekednek arról, hogy az elöregedő társadalmakban a gazdasági növekedés érdekében a gyermekvállalás ösztönzése mellett, az időskorú népességet a lehető legtovább a munkaerő piacon kell tartani. Arról azonban, hogy ezt milyen eszközökkel lehet megtenni az egyes államokban, sok vita folyik. Sok európai ország esetében nyilvánvalónak tűnik, hogy a migrációra szükség van ahhoz, hogy megfelelő számú aktív népesség legyen jelen a munkaerő piacon és emelkedjen a fiatalkorúak aránya. A népesedési elméletek rámutatnak arra, hogy a népesség mérete, a gazdaság fejlődése és a jólét megteremtése között szoros a kapcsolat. 34 Farkas Gabriella-Gyarmati Andrea - Molnár Szilárd: Az idősödő társadalom gazdasági és társadalmi kihívásai Magyarországon, Információs Társadalom társadalomtudományi folyóirat, 2009/4 26

26 Az Európai Unió és a világ más részei 2010 kezdetére a Föld népessége megközelítette a hétmilliárd főt és ez a folyamat bár alacsonyabb ütemben, mint 1960 és 1980 között tovább folytatódik. A népességnövekedés üteme és a demográfiai szerkezet a világ egyes részein nagy eltéréseket mutatnak. Ebben a fejezetben az Európai Unió népességének helyzete, valamint a gazdasági fejlődésre kiható demográfiai jellemzői kerülnek bemutatásra 35 a világ más részeivel összehasonlítva január 1-én az EU-27 teljes népességének becsült száma 501 millió lakos ben népesség szerinti sorrendben Németország volt az első helyen 82 millió lakossal, ezt követte Franciaország 65 millió fővel, majd az Egyesült Királyság 62 millió és Olaszország 60 millió lakossal. A négy legnagyobb népességszámmal rendelkező tagállam a huszonhét országból álló unió teljes népességének 53,7%-t tette ki. A világ egyik legsűrűbben lakott országa is az Európai Unió tagállama ben négyzetkilométerenként 491,1 lakos élt Hollandiában, amellyel az első helyet foglalja el népsűrűség szerint az Európai Unió tagállamai között. Átlagosan tekintve az EU népsűrűségét, egy négyzetkilométerre fő jut és ezzel az értékkel, közel négyszeresen haladja meg az Egyesült Államok népsűrűségét. Indonézia, Kína, Japán, India és a Koreai Köztársaság azonban megelőzik. A fejlett egészségügyi ellátórendszernek köszönhetően, a csecsemőhalandósági rátákat tekintve az Európai Unió tagállamainak többsége a világ legalacsonyabb rátáival rendelkezik. A világban átlagosan ezer születésből 47,3 egy életév alatti gyermek halt meg 2005 és 2010 között. Az EU-ban 2008-ban ezer születés mellett 4,5 csecsemőhalálozás volt. Ez jelentős javulást jelent az elmúlt ötven évben, mivel ban ezekben az országokban még 36 csecsemő halt meg ezer születésből, bár ez a szám még akkor is mai világátlag értéke alatt volt. Az Európai Unióban az elkövetkezendő évtizedekben a függőségi ráta is jelentősen átalakul. Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-ben az Európai Unióban átlagosan kevesebb, mint két munkaképes korú ember fog jutni minden 65 életév feletti lakosra. 35 Eurostat statistical books, EU in The World, Publications Office of the European Union, Luxemburg, 2010 (12-29.o.) 27

27 Ez a jelenség az EU-nál is súlyosabban érinti Japánt és a Koreai Köztársaságot. Ma minden 65 év feletti lakosra négy munkaképes korú ember jut az Európai Unióban. A függőségi ráta várható alakulása is azt mutatja, hogy a korábban alkalmazott nyugdíjrendszerek nem biztosítják a fenntarthatóságot, ezért részben azok átalakítására, részben a nyugdíjkorhatár emelésére van szükség. A népesség nagyságának és korösszetételének jellemzői, valamint a gazdasági fejlődés közötti összefüggésekről a korábbi fejezetekben már részletesebben volt szó. Röviden összefoglalva azonban elmondható, hogy az idősödés kihat az egyes országok gazdaságára és gazdasági termelékenységére azáltal, hogy az adott gazdaságban, az egyre szűkebb aktív rétegnek kell biztosítani a növekvő arányú idős népesség ellátását. Ennek következtében megnő az adóteher és a munkaerő költsége, amely végül munkanélküliséget eredményez. A népesség szerkezetének kor szerinti átalakulása tehát hatással van a gazdasági termelékenységre. A gazdasági mutatók közül a GDP mutató a leginkább használatos az egyes országok gazdaságának összehasonlításában, mivel ez a mutató segít eligazodni az különböző gazdaságok méretét és termelési tevékenységének pénzügyi értékét illetően. Bár ma már egyre több nemzetközi statisztikai kezdeményezés irányul alternatív és pontosabb mutatók bevezetésére, a GDP mutatót még gyakran használják az életszínvonal szintjének jelzőjeként is. Mivel az országok összehasonlítására az állandó árak mellett számított GDP alkalmas, az infláció nincs tekintetbe véve. A jelzők vásárló-erő paritás alapján vannak kifejezve, és az országok árszintjei közötti különbségek ki vannak hagyva ban az Európai Unió részesedése a világ teljes GDPjéből 30,4%-volt és ez az érték kis eltérésekkel szinte állandónak tekinthető az elmúlt tíz év alatt. Ezzel szemben a súlyosan elöregedő társadalommal rendelkező Japán, és az egyre lassúbb ütemben növekvő létszámú Egyesült Államok részesedése a világtermelésben, csökkenő tendenciát mutatott. Ehhez azonban fontos tudni, hogy az adatokat euróban számolták, ezért a változások bizonyos mértékig az árfolyamok változásának tudható be. Ezzel szemben a legnagyobb gazdasági teljesítménynövekedés a nagy és gyors ütemben növekvő népességgel rendelkező Kínában, valamint Oroszországban volt és 2008 között a leggyorsabb gazdasági növekedés Kínában zajlott le, ahol ennyi idő alatt a gazdasági termelékenység volumene megháromszorozódott. 28

28 Ezzel szemben, az Európai Unió, az Amerikai Egyesült Államok és Japán teljesítménye alacsonyabb ütemben nőtt, mint a világ összteljesítménye. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a nagy és gyors ütemben növekvő népességgel rendelkező országoknak nagyobb a gazdasági teljesítménye, mit azoknak az államoknak, ahol a népesség alacsony ütemben vagy nem növekszik. A demográfiai átmenet elméletével összeegyeztethető az is, hogy a csökkenő népesség a fejlett gazdaságokra jellemző. 4. Grafikon: az állandó árak mellet mért GDP változása régiók szerint Forrás: Eurostat statistical books, EU in The World, Publications Office of the European Union, Luxemburg (18.o.) Az egy főre jutó jövedelem 2008-ban 45,6 36 dollárral az Amerikai Egyesült Államokban volt a legmagasabb. A világ átlagát tekintve ez 10,594 dollárt jelent. Az Európai Unió tagállamainak több mint felében, valamint Ausztráliában, Kanadában és Japánban az egy főre jutó nemzeti jövedelem legalább háromszorosa volt a világátlagnak ban az EU államaiban az egy főre jutó nemzeti jövedelem a világátlag felett van, ezzel szemben átlag alatti értékekkel rendelkeznek Kína, India és Indonézia, a világ legnépesebb országai

29 A természetes szaporodás mutatójának alakulása és a jövedelemszintek közt is van összefüggés. Spéder Zsolt, a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója egy interjúban elmondta, hogy a gyermekvállalási hajlandóságot tekintve a jövedelmi szint is meghatározó. Bár sok esetben felmerült már a kisgyermekes anyukák részmunkaidős foglalkoztatása, azokban az országokban, ahol a jövedelem szint nem elég magas, a részmunkaidős foglalkoztatásban dolgozók jövedelme annyira alacsony, hogy nem ösztönzi a munkavállalást. 37 Az Európai Unió polgárainak 2008-as átlagjövedelme 17 ezer Euro volt. A jövedelmek közti különbség azonban, nagyon eltérő az egyes tagállamokban, amelyet az is szemléltet, hogy míg az Egyesült Királyságban 26 ezer Euro volt az átlagos jövedelem, addig Romániában csak Euro. Ez tizenegyszeres jövedelemkülönbséget jelent. Az egy szülőképes nőre eső élve születések száma Romániában 1,35, míg az Egyesült Királyságban 1,9 volt 2008-ban. 38 Az eredmények elemzésekor azonban figyelembe kell venni, hogy a jövedelemszintek mellett más tényezők is befolyásolhatják a gyermekvállalást, mint például az fiatalkorú bevándorlók eltérő száma. Másrészt viszont a nagy különbség ösztönzően hat az alacsonyabb jövedelmű lakosságra, hogy másik munkát keressen, vagy újabb képességeket sajátítson el, mellyel jobban érvényesülhet a munkaerő piacon. Mindamellett, a bűnözés, a szegénység és a társadalmi kirekesztettség általában olyan helyen fordul elő, ahol nagyok a jövedelemkülönbségek. A Gini koefficiens az a mutató, amely egy adott társadalmon belül megmutatja a jövedelemkülönbségek jellemzőit. Ennek alapján nagy jövedelem-különbségek vannak Mexikóban, Törökországban, az Egyesült Államokban, Portugáliában és Romániában. Bár nem kizárólag a jövedelem meghatározó a gyermekvállalás terén, a mutatók alapján az általában a magasabb jövedelmekkel rendelkező Európai Uniós tagállamokban az egy szülőképes korú nőre jutó élve születések száma magasabb, mint ahol alacsonyak a jövedelmek. Az egyes országokban azonban a migráció mértéke is szerepet játszhat a mutatók alakulásában. 37 Spéder Zsolt interjúja az Inforádiónak ( ) 38 Eurostat 30

30 Számos kutatás foglalkozott a munkanélküliség és a gyermekszületések közötti kapcsolat feltárásával. Spéder Zsolt elmondta, hogy a megfigyelések szerint, azokban az országokban születik több gyermek, ahol magasabb a nők foglalkoztatottsága ben a munkanélküliségi ráta magas értékeket mutatott az Európai Unióban, átlagosan 9% volt a munkanélküliek aránya. Ebben az évben, a női munkanélküliségi ráta Spanyolországban volt a legmagasabb, amely 18,4%-os munkanélküliséget mutatott. Ezt követte Lettország és Görögország. Az EU országai közül Hollandiában volt a legalacsonyabb munkanélküliség a nők között, amely 3,5%-t jelent. Hollandiát Ausztria és Dánia követte a legkisebb női munkanélküliség területén. A legalacsonyabb teljes termékenységi arányszám Lettországban volt, de Spanyolország is Görögország is alacsony számokkal rendelkezett. Ezzel szemben Hollandiában és Dániában magasak voltak a születésszámok. Ahhoz, hogy a nők foglalkoztatottsága emelkedhessen, szükség van olyan rendszerek kiépítésére, amelyek azt elősegítik. Néhány országban, például Spanyolországban, Görögországban és Olaszországban nem megfelelő a gyermekellátó intézmények kiterjedtsége ahhoz, hogy a nők munkát tudjanak vállalni. Emellett, eltérőek a részmunkaidős munkavállalás lehetőségei is az egyes tagállamokban. Míg Hollandiában ez a megoldás gyakori, addig más országokban részben a jövedelem alacsony szintje, részben pedig a részmunkaidős állás periférikus jellege miatt, nem elterjedt a részmunkaidős munkavállalás. Nem utolsó sorban szerepet játszik a gyermekvállalásban az is, hogy a felsőfokú végzettség megszerzése egyre jobban elterjedt a nők körében. Részben a felsőoktatási intézményekben eltöltött évek száma miatt, részben pedig a nők karrierépítése miatt kitolódott a gyermekvállalás ideje. Mindezek mellett, a legtöbb országban felmerült a családtámogatások reformja, de az egyes tagállamokban eltér a juttatások összege és a támogatás időtartama. A születéskor várható egészségben eltöltött évek száma 2007-ben az Európai Unióban átlagosan a nőknél 62,3év, a férfiaknál 61,6 év volt. Ezt Japán, a nőknél 11 évvel, a férfiaknál 15 évvel múlta felül, de jelentősen több a születéskor várható egészségben eltöltött év még Kanadában, Ausztráliában és az Egyesült Államokban is. 31

31 A legalacsonyabb értékeket Dél-Afrikában találták, de viszonylag alacsony volt még Oroszországban és Indiában is. A világ össznépességét tekintve átlagosan férfiaknál 58 év, nőknél 61 év a 2007-ben születettek egészségben eltöltött éveinek várható időtartama. Az Európai Unión belül Magyarországnak, Lengyelországnak és Portugáliának a legrosszabbak a mutatói, míg a legtöbb egészségben eltöltött életév Svédországban lesz várhatóan a legmagasabb. A várható élettartam és az egészségben eltöltött évek száma kihat a gazdaságra. Egyrészt szerepet játszik a nyugdíjkorhatár meghatározásában, másrészt az egészségügyi ellátás kapacitása és költségei szempontjából is fontos. Ahol hosszú a várható élettartam és több az egészségben eltöltött évek száma, ott egyrészt tovább maradhatnak az emberek a munkaerőpiacon és csökkentik ezzel a költségvetés kiadásait is. Másrészt, az egészségügyi ellátásra fordított kiadások összege is alacsonyabb, mint azokban a társadalmakban, ahol kevesebb a várhatóan egészségben eltöltött évek száma. Az EU-27 demográfiai jellemzői Az Európai Unióban zajló demográfiai átmenet egyszerre két folyamat eredménye. Az egyik folyamat a természetes fogyás, amely abból adódik, hogy kevesebb gyermek születik, mint ahányan meghalnak. A másik, a nettó migrációs ráta alakulása, azaz, hogy hányan érkeznek az EU-ba és hányan hagyják el. Abban az esetben, ha ez a két folyamat nem egyenlíti ki egymást, elkezdődik a demográfiai átmenet. 39 Már az elmúlt évtizedekben is lassú növekedés jellemezte az Európai Unió népességét. Az Európai Uniót alkotó tagállamok össznépességét 40 tekintve növekedés figyelhető meg 1960 és 2008 között. Ez alatt az idő alatt - változó ütemben - a népesség 402,6 millióról 497,2 millióra növekedett. 39 Eurostat statistical books, EU in The World, Publications Office of the European Union, Luxemburg, o. 40 Europe in Figures Eurostat yearbook

32 Míg kezdetben évi 3 millióval nőtt a népesség, ez a növekedés lelassult a 70-es évekre és egy évtizeddel később mindössze 1,25 milliós növekedés következett be éves szinten. Az ezt követő mérsékelt növekedés újabb lendületet kapott 2003 és 2008 között, amikor már évi két millió lakossal bővült az Unió tagállamainak népessége. Jelenleg az EU népességének növekedése nem a természetes növekedésből, hanem a nettó migrációból adódik, amely azt jelenti, hogy az EU-ba betelepülők száma meghaladja az azt elhagyók számát. A XVIII. századtól kezdődően, az 1960-as évekig nagy létszámban hagyták el Európát a migránsok. Elsődleges célpontjaik olyan távoli helyek voltak, mint Ausztrália, Észak- és Dél-Amerika, valamint Dél-Afrika. Csak az ezt követő időszakban indult meg a bevándorlás az Európába Eurostat statistical books, EU in The World, Publications Office of the European Union, Luxemburg, o 33

33 2. Táblázat: Az Európai Unió népességének alakulása és várható alakulása 1960 (millió fő) 2010 (millió fő) 2060 (millió fő) EU Euro Övezet Belgium Bulgária Csehország Dánia Németország Észtország Írország Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország Ciprus Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Egyesült Királyság Forrás: Europe in Figures Eurostat yearbook 2010 (163.o.) Az Európai Unión belül 2008-ban Németország rendelkezett a legnagyobb népességgel, amely a teljes EU népesség 16,5 % - át teszi ki. Németországot követi a hasonló méretű lakossággal rendelkező Egyesült Királyság, Franciaország és az Olasz Köztársaság. Ez a négy ország 2008-ban az EU lakosságának 54% - át adta. A 2004-t követően csatlakozó tizenkét ország a teljes népesség 21 %-át jelenti. 34

34 Míg a Nyugat-Európai államokban a migrációnak köszönhetően növekedett a lakosság száma a as intervallumban, addig Lengyelországban, Bulgáriában, Litvániában, Lettországban, Magyarországon és legnagyobb mértékben, Romániában, csökkent a lakosok száma. Az EUROPOP2008 konvergencia-forgatókönyv szerint, az EU népessége fokozatosan növekedni fog 2035-ig, majd csökkenés fog bekövetkezni és 2060-ra 505 millió fős EU-s népességet jósol. Az Eurostat és az Európai Bizottság 42 által kiadott harmadik demográfiai jelentés szerint, az Európai Unióban a legöregebb nemzeteket Németország és Olaszország állampolgárai alkotják. A jelentés azt közli, hogy egy lassú népességnövekedés folyamata zajlik az Unióban ben például 5 millió gyermek született és ezzel 1,5-ről 1,6-ra növekedett az egy nőre jutó születésszám. Ez azonban még mindig elmaradást jelent a 2,1-es arányt igénylő népességszám fenntartáshoz. Az EU legmagasabb termékenységi rátával rendelkező tagállama Írország, melyet Franciaország követ és a legalacsonyabb rátákkal Magyarország, Lettország és Portugália rendelkezik. Az alacsony születésszámnak köszönhetően egyre nagyobb az időskorú, 65 év feletti népesség aránya a fiatalokhoz képest. 42 age=en&guilanguage=hu

35 3. Táblázat: A 65 éves és annál idősebb lakosság aránya %-ban a teljes népességhez viszonyítva (2008.) EU Litvánia 16.1 Belgium 17.2 Luxemburg 14.0 Bulgária 17.5 Magyarország 16.6 Cseh Köztársaság 15.2 Málta 14.8 Dánia 16.3 Hollandia 15.3 Németország 20.7 Ausztria 17.6 Észtország 17.1 Lengyelország 13.5 Írország 11.3 Portugália 17.9 Görögország 18.9 Románia 14.9 Spanyolország 16.8 Szlovénia 16.5 Franciaország 16.6 Szlovákia 12.3 Olaszország 20.2 Finnország 17.0 Ciprus 13.1 Svédország 18.1 Lettország 17.4 Egyesült Királyság 16.4 Forrás: Eurostat 2009-ben Belgium, Franciaország, Hollandia, Svédország és az Egyesült Királyság voltak azok a tagállamok, ahol a természetes növekedés a többi államhoz képest nagyobb volt. 43 Ez azonban elsősorban a pozitív nettó migrációból adódott, azaz a bevándorlók száma segítette elő a növekedést. Más országokban azonban, a negatív nettó migráció és a természetes fogyás komoly népességcsökkenéshez vezetett. Ezek közé az országok közé tartozik Németország, Románia, Bulgária, Észtország és Lettország. 43 Eurostat statistical books, EU in The World, Publications Office of the European Union, Luxemburg,

36 Az elöregedés hatása Az elöregedés több, egymással kapcsolatban álló demográfiai tendencia eredménye, melyek régiónként, vagy tagállamonként eltérőek lehetnek, nehezítve ezzel egy egységes megoldás lehetőségét. A folyamatosan alacsony adatokat mutató termékenységi ráták, a várható élettartam növekedése, a világháborút követő baby-boom generáció közeledése a nyugdíjkorhatár felé és a migráció azok a tényezők, amelyek meghatározzák az Európai Unióban zajló demográfiai változásokat. A népesség szerkezetének átalakulása hatással van a gazdaságra. A tagállamoknak megoldást kell találniuk a költségvetéseik fenntarthatóságára, amely a nyugdíjkiadások nagymértékű emelkedése és az adófizető réteg csökkenése miatt egyre nehezebbé válik. A demográfiai átalakulás tendenciái kedvezőtlen jövőképet mutatnak. Az Európai Unióban a teljes termékenységi arányszám nem éri el a népesség nagyságát szinten tartó 2,1-es arányt ban a természetes növekedés mindössze 0.6 millió fővel járult hozzá a 2,1 milliós növekedéshez. A maradék 1,5 millió a migrációnak köszönhető. Ez a tendencia jellemzi az elmúlt évtizedet, de a természetes demográfiai növekedés terén is nagy eltérést mutatnak az egyes tagállamok. A legnagyobb természetes növekedés Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Írországban mutatkozott 2008-ban, míg nyolc olyan tagállam van köztük Magyarország, Románia, Bulgária - ahol a halálozások száma meghaladta a születések számát, tehát a természetes fogyás folyamata zajlik

37 4. Táblázat: Termékenységi arányszám az Európai Unió tagállamaiban EU Litvánia 1.47 Belgium 1.86 Luxemburg 1.61 Bulgária 1.48 Magyarország 1.35 Cseh Köztársaság 1.50 Málta 1.44 Dánia 1.89 Hollandia 1.77 Németország 1.38 Ausztria 1.41 Észtország 1.65 Lengyelország 1.39 Írország 2.1 Portugália 1.37 Görögország 1.51 Románia 1.35 Spanyolország 1.46 Szlovénia 1.53 Franciaország 2.10 Szlovákia 1.32 Olaszország 1.42 Finnország 1.85 Ciprus 1.46 Svédország 1.91 Lettország 1.44 Egyesült Királyság 1.96 Forrás: Eurostat A csökkenő számú születések és az egyre növekvő várható élettartam miatt az Európai Uniónak súlyos problémákkal kell szembenéznie az elkövetkezendő évtizedekben. A természetes fogyásból adódó népességcsökkenés csak úgy kerülhető el, hogy a migráció ellensúlyozza azt. Ennek előnye az, hogy az Európai Unióba érkező bevándorlók száma segít megtartani az egyensúlyt a dolgozók és a nyugdíjban lévők között. Az viszont a későbbiekben már problémát okozhat, hogy egy bizonyos idő után a bevándorolt dolgozók is jogosultságot szereznek a nyugdíjra és az EU tagállamai ezek kifizetésére is kötelesek. Mivel a legtöbb országban a jelenlegi nyugdíjrendszer a kialakuló demográfiai szerkezet mellett fenntarthatatlan, elkerülhetetlenné válik a nyugdíjkorhatár emelése. 38

38 A felmérések szerint, nem csak az alacsony népességnövekedés, hanem az elkövetkezendő évtizedekben az átlagéletkor várható növekedése is a reformokat sürgeti ben minden 65 év feletti személyre négy munkaképes korú (15-64 életév közötti) személy esett, az előrejelzések szerint azonban, 50 év múlva csak két fő munkaképes korú jut egy idős emberre. 45 Ez azt jelenti, hogy a csökkenő munkaképes korú lakosság által megtermelt bevételek csökkenek, míg egyre nagyobb összegeket kell fordítania a költségvetéseknek a nyugdíjak kifizetésére és az egészségügyi ellátásra. Az idősödésről szóló 2009-es jelentés szerint a népesség elöregedéséből adódó kiadások az EU tagállamokban 2060-ra átlagosan a GDP 4,7 % - ával növekszenek. 45 The Economist, 39

39 5. Táblázat: A várható nyugdíjkiadások a GDP arányában (%) EU % 11.4 % 12.5 % Belgium 10.3 % 13.9 % 14.7 % Bulgária 9.1 % 8.6 % 11.3 % Cseh Köztársaság 7.1 % 7.1 % 11.0 % Dánia 9.4 % 10.6 % 9.2 % Németország 10.2 % 11.5 % 12.8 % Észtország 6.4 % 5.6 % 4.9 % Írország 4.1 % 5.4 % 8.6 % Görögország 11.6 % 17.1 % 24.1 % Spanyolország 8.9 % 10.8 % 15.1 % Franciaország 14.5 % 14.2 % 14.0 % Olaszország 14.0 % 14.8 % 13.6 % Ciprus 6.9 % 10.8 % 17.7 % Lettország 5.1 % 5.9 % 5.1 % Litvánia 6.5 % 8.2 % 14.4 % Luxemburg 8.6 % 14.2 % 23.9 % Magyarország 11.3 % 11.0 % 13.8 % Málta 8.3 % 9.3 % 13.4 % Hollandia 6.5 % 9.3 % 10.5 % Ausztria 12.7 % 13.8 % 13.6 % Lengyelország 10.8 % 9.4 % 8.8 % Portugália 11.9 % 12.6 % 13.4 % Románia 8.4 % 10.4 % 15.8 % Szlovénia 10.1 % 13.3 % 18.6 % Szlovákia 6.6 % 7.3 % 10.2 % Finnország 10.7 % 13.9 % 13.4 % Svédország 9.6 % 9.5 % 9.4 % Egyesült királyság 6.7 % 7.6 % 9.3 % Forrás: Eurostat 40

40 Annak érdekében, hogy a tagállamok - akiket nem egyforma mértékben érint az elöregedés kezelni tudják a problémát, szükség van a nyugdíjrendszerek reformjára és arra, hogy az idősek minél tovább foglalkoztatottak maradjanak. Az elkövetkező években a foglalkoztatási politikáknak növelnie kell a foglalkoztatási arányokat az egyes tagállamokban, amely szintén hozzájárul a kiadások csökkenéséhez és a bevételek növekedéséhez. A demográfiai 46 változások jelentős mértékben érintik a tagállamok államháztartását, és a gazdasági növekedést. Ahogy arról a korábbi fejezetekben már volt szó, a gazdasági növekedést meghatározó tényezők közt szerepel a népesség és a termelékenység növekedése. Mivel alapvetően maghatározó egy ország számára a munkaerő struktúrája és a munkaerő utánpótlás, a gazdasági növekedést ha nincs más termelékenység növelő tényező - megakadályozza a népesség csökkenése. Így, ha a munkavállalók száma lecsökken, az EU számára a növekedést a bevándorló munkaerő mellett, a termelékenység hatékonyságának növekedése biztosíthatja. A GDP növekedés lehetséges összegének megbecsüléséhez azt feltételezték, hogy a tagállamok munkatermelékenységének növekedése az EU éves 1,45%-os hosszú távú történelmi átlagához fog közelíteni. Így az éves lehetséges GDP növekedés rátája jelentősen csökkenni fog az aktív dolgozók csökkenő száma miatt, amely akadályozza a növekedést és csökkenti az egy főre jutó jövedelmet. A 2041 és 2060 közötti időszakban a GDP átlagosan 1,3%-t fog növekedni évente. Az előrejelzések szerint, az EU-ban 2007 és 2020 között átlagosan 2,4%-kal nő majd a GDP, amelyből 0,6%-t az előrejelzés szerinti munkavállalási növekedés idéz elő. A népesség szerkezetének köszönhetően, a jövőben a munkaerőforrás és a gazdasági termelés egyre nagyobb hányadát teszik majd ki az idős munkavállalók. A legtöbb tagállamban azonban jelenleg viszonylag alacsony az idős munkavállalók száma. Ahhoz, hogy az idősek munkaerő piaci jelenlétét fokozni lehessen, csökkenteni kell a korábban számos országban elterjedten alkalmazott korkedvezményes nyugdíjazást, valamint a szociális és adózási rendszereket át kell alakítani, hogy a magasabb jövedelmek ösztönzőleg hassanak

41 Az államoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a fenntartható fejlődést megvalósíthassák, amelyhez hatékony eszközök szükségesek. Ezeknek hiánya súlyos gondokhoz vezethet az egyes tagállamokban, amely kihat a Gazdasági és a Monetáris Unió más tagjaira is ban az Európai Bizottság által kiadott beszámoló a hosszútávon fenntartható államháztartással foglalkozik és felhívta a figyelmet, hogy az aktuális politika folytatása mellett a jövőben az államadósságok folyamatos növekedésére lehet számítani. Az idősödésből fakadó kihívások nélkülözhetetlenné teszik a gazdasági reformok széleskörű alkalmazását és a költségvetés szigorúbb kezelését. Az idősödésről szóló jelentés 48 öt különböző kormányzati kiadási kategóriával foglalkozik. 1. Nyugdíjköltségek: A nyugdíjak kifizetése és a generációk közötti finanszírozás kérdése minden tagállamban előtérbe került. A nyugdíjkiadások mértékének növekedése függ az idősödés mértékétől, azaz attól, hogy hányan vannak nyugdíjban és a nyugdíjban töltött évek átlag hosszúságától, valamint jelentős mértékben függ a nyugdíjkorhatártól és a nyugdíjrendszertől. A nyugdíjak kifizetése az állami költségvetés kiadásának jelentős részét teszi ki, de államonként eltérő lehet a szociális érzékenység és a dinamika, valamint az, hogy a kiadások a GDP hány százalékát jelentik. 49 ( Lettországban 5%, Olaszországban 14%) Az EU legtöbb tagállama szigorította a nyugdíjellátáshoz való jogosultság feltételeit, elsősorban a nyugdíjkorhatárok emelésével, másrészt a korkedvezményes nyugdíjak csökkentésével. 2. Egészségügyi kiadások: 2009-ben az Európai Unió tagállamai átlagosan a GDP 7,5%-t fordították az egészségügyre. 50 Ezt a területet is nagyban érinti a demográfiai elöregedés, de az egészségügyi ellátásra fordított teljes összeg megoszlik a kormányzat, a betegek és magánbiztosítási szervek között. A korosodás és az egészségügyi kiadások közötti kapcsolat azonban nem olyan lineáris, mint a nyugdíjkifizetések terén o o

42 Az nyilvánvaló, hogy az időskorú népesség igénye az egészségügyi ellátásra nagyobb, mint a munkaképes korú embereké, de a várható élettartam megnövekedésével együtt, nő a várhatóan egészségben eltöltött évek száma is. Így az egészségügyi kiadások mértéke nem lineárisan nő. 5. Grafikon: A nyugdíj és egészségügyi ellátási költségek emelkedése Forrás: 3. A tartós ápolás költségei: Ez a terület51 az egészségügyi és a szociális ellátás határán fekszik és magában foglalja a testi és szellemi fogyatékosok, valamint az időskorúak ellátását, akik a mindennapi tevékenységük ellátásához segítsége szorulnak. Az EU tagállamaiban nagyon eltérőek a tartós ápolás terén nyújtott szolgáltatások és az, hogy a hozzátartozók milyen mértékben vesznek részt az arra rászoruló gondozásában. A tagállamok saját maguk irányítják az egészségügyi és szociális rendszereik igazgatását és finanszírozását. A népesség idősödésével nő az igény a tartós ápolásra, de ennek mértéke több tényezőtől függ. Részben függ az idősödés minőségétől, azaz, hogy az idősödéshez képest átlagosan milyen mértékben romlik az egészségi állapot, de alapvetően attól függ, hogy a kormányok mennyire támogatják az önellátásra képtelen állampolgáraikat

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

népesedn pesedése A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung)

népesedn pesedése A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung) NÉPESSÉG- ÉS TELEPÜLÉSF SFÖLDRAJZ 2. A Föld F népesedn pesedése A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung) Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek tek be a földet! f ldet! Teremtés

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

2015/50 STATISZTIKAI TÜKÖR

2015/50 STATISZTIKAI TÜKÖR Népesedési világnap, 215. július 11. 215/5 STATISZTIKAI TÜKÖR 215. július 1. Tartalom A világ népessége...1 A népességnövekedés múltbeli jellemzői...1 Termékenység...2 Halandóság, várható élettartam...2

Részletesebben

Salamin Géza 2014.11.11. 2

Salamin Géza 2014.11.11. 2 GAZDASÁG DEMOGRÁFIA TERÜLETI FEJLŐDÉS Salamin Géza főosztályvezető Magyar Nemzeti Bank Gazdaságstratégiai Igazgatóság Népesedési Kerekasztal Jubileumi Konferencia KSH, 2014.11.11. 1 Demográfiai átrendeződés

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

H I R L E V É L. Vészes arányok

H I R L E V É L. Vészes arányok 2012. szeptember 17. Tudta Ön, hogy 2050-re feleannyi munkaképes korú ember jut majd az időskorúakra, mint ma? Bár a megfigyelések azt mutatják, a születésszám, a népesség néhány emberöltő alatt stabilizálódik,

Részletesebben

Vándorló milliók 1. Kontinensek közötti (interkontinentális) vándorlások: - népvándorlás Ázsiából Európa felé (4-9. század); - kivándorlás Európából Amerikába (15-16. 16. századtól napjainkig, a legintenzívebb

Részletesebben

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

15.Népesség elöregedése Időspolitika az Európai Unióban

15.Népesség elöregedése Időspolitika az Európai Unióban Mottó 15.Népesség elöregedése Időspolitika az Európai Unióban Az öregedés nem csupán a képességek hanyatlása, hanem új tulajdonságok keletkezésének folyamata is, amelynek van célja, értelme és tartalma,

Részletesebben

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek 1. Honnan érkeztek expat vezérigazgatóik és országmenedzsereik? Az expat országmenedzserek 42%-a Nyugat-Európából vagy az Egyesült Államokból érkezik, 58%-uk

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30.

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Az elõadás menete Mit értünk emberi életpálya alatt? Hogyan értelmezzük az emberi életpályát pénzügyi szemléletben?

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Kérjük vigyázzanak, az ajtók záródnak (?)

Kérjük vigyázzanak, az ajtók záródnak (?) Kérjük vigyázzanak, az ajtók záródnak (?) A nyugdíjhiány mértéke Európában és Magyarországon Bartók János elnök-vezérigazgató Demográfiai szökőár Európában Időskorúak aránya az egyes országokban 200 8

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Jánosi Imre Kármán Környezeti Áramlások Hallgatói Laboratórium, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest Északi

Részletesebben

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A népesség mobilitása (példa: egyetlen személy pozícióváltása ) térbeli vagy földrajzi mobilitás társadalmi mobilitás (vándorlás vagy migráció) lakóhelyváltoztatással lakóhelyváltoztatás

Részletesebben

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Növekedés és fenntarthatóság NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Egy példa Rókák a Nyulak Szigetén Hová vezet ez: Falánk rókák és kevéssé szapora nyulak esetén mindkét populáció kihal.

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

A nyugdíjrendszer átalakítása

A nyugdíjrendszer átalakítása A nyugdíjrendszer átalakítása A generációk közötti méltányos tehermegosztás és a nyugdíjrendszer Heim Péter 2006. augusztus 28. Témák Nyugdíjasok összetétele Öregek vs korkedvezményesek, rokkantnyugdíjasok

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS Előadó: dr. Kudász Ferenc Szakorvos Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

Népesség és település földrajz

Népesség és település földrajz Népesség és település földrajz Népességet jellemző adatok: 1, Népesség szám: - adott évben hányan születtek - adott évben hányan haltak meg - vándorlási különbözet Ezek együttesen adják a tényleges szaporodást

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN*

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* FALUSSY BÉLA A szerző az időfelhasználás alapvető szerkezeti változásait a társadalomban és a gazdaságban hosszú távon lezajlott meghatározó

Részletesebben

Specifikus termelési tényezők modellje. Ricardói modell. Alapmodell

Specifikus termelési tényezők modellje. Ricardói modell. Alapmodell Ricardói modell A kereskedelem hasznos, ha komparatív előnyök kihasználásán alapul. A gazdaság jól jár. Minden gazdasági szereplő jól jár. Specifikus termelési tényezők modellje A kereskedelem hasznos,

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban

Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (2004) Népesedési folyamataink

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

GYEMSZI IRF Rendszerelemzési Főosztály. Tartalomjegyzék

GYEMSZI IRF Rendszerelemzési Főosztály. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Gazdasági-politikai környezet... 2 Demográfia, egészségi állapot... 2 Az egészségügyi rendszer általános jellemzői... 3 Finanszírozás... 6 Egészségügyi szolgáltatások... 9 Egészségügyi

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.29. COM(2015) 233 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK a Horvátországból érkező munkavállalók szabad mozgására vonatkozó átmeneti rendelkezések működéséről (első időszak:

Részletesebben

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ 2014. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kockázatok és lehetőségek Gazdaságpolitikai teendők Irányvonalak a jövőre nézve Kockázatok és lehetőségek Csak némileg javul a nemzetközi

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben GÖDRI Irén SOLTÉSZ Béla Migráció, munkapiac és demográfia Magyarországon a SEEMIG projekt főbb eredményei Budapest, 2014.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Tények hazugságok helyett

Tények hazugságok helyett Tények hazugságok helyett Azt állítja a FIDESZ: hogy nyomorog az ország, szétporladóban van a szociális biztonság. A GDP hány százalékát költjük a fontosabb jóléti kiadásokra idén, és mennyit költöttünk

Részletesebben

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok Dr. Zsóka Ágnes GDP: bruttó hazai termék Definíciója: Valamely országban egy év alatt elıállított javak és szolgáltatások összessége, függetlenül attól,

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Egészséges társadalom helyzetkép a magyar népesség egészségi állapotáról

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Egészséges társadalom helyzetkép a magyar népesség egészségi állapotáról HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Egészséges társadalom helyzetkép a magyar népesség egészségi állapotáról Készült a vas megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. megbízásából, a Healthy

Részletesebben

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások 11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

AKI SZEGÉNY, AZ A LEGSZEGÉNYEBB Adalékok a magyarországi dolgozói, avagy jövedelmi szegénységről 2015-ben, Európában.

AKI SZEGÉNY, AZ A LEGSZEGÉNYEBB Adalékok a magyarországi dolgozói, avagy jövedelmi szegénységről 2015-ben, Európában. AKI SZEGÉNY, AZ A LEGSZEGÉNYEBB Adalékok a magyarországi dolgozói, avagy jövedelmi szegénységről 2015-ben, Európában. Ha az Isten íródiák volna S éjjel nappal mozogna a tolla, Úgy se győzné, ő se, följegyezni,

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása Zentai Sára Répceszemere, 2015. június 16. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia - A nemzet második ilyen stratégiája 2007

Részletesebben

A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu

A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu A nagycsaládos mégis A NOE tagság vizsgálatának tanulságai Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu Válságban vagy változóban a család? 1. Értékrend és normák változása 2. Gazdasági tényezők 3. Családpolitikai

Részletesebben

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik.

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács www.nfft.hu Mit látunk a jelenségek

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

Termékenységi átmenet Magyarországon a 19-20. században

Termékenységi átmenet Magyarországon a 19-20. században Termékenységi átmenet Magyarországon a 19-2. században Őri Péter KSH NKI 214. január 2. Forrás: Bardet-Dupaquier, 1998. 146. A házas termékenység (I g ) indexe Európában 19-ban Termékenységi átmenet sajátosságai

Részletesebben