ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉSI TERV

Átírás

1 ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉSI TERV József Attila Általános Iskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Berettyóújfalu 2008.

2 Helyzetelemzés Az intézmény olyan jeles elődökre épült a XX. századforduló elején, amely egyik meghatározójává vált a város kulturális életének, küzdelmének, fejlődésének. Két elődintézmény indult ekkor. A Berettyóújfalui Református Polgári Leányiskola, József A. u. 23. sz. és a Berettyóújfalui Magyar Királyi Állami Gróf Tisza István Polgári Fiúiskola, József A. u. 11. sz. alatt, s működtek az államosításig. A Polgári Leányiskola október 12-én kezdte meg működését magániskolaként szeptember 16-án a református egyház átvette. Bővítette rajzteremmel, tornateremmel, igazgatói lakással, parkos udvarral és játszótérrel. A két intézmény 1948-ban az államosítás után összevonásra került, megalakult az Állami Általános Leányiskola. A kispolgárság számára létesített polgári iskola 1915-től a fejlődés fokozatos lendületével teljesítette a kultúra, az oktatás, az egyházi és világi tényezők nevelési követelményeit, igényeit től koedukált 2. Sz. Általános Iskolává vált. Az iskola 1995-ben vette fel a József Attila Általános Iskola nevet július 01-től összevonásra került az Éltes Mátyás Eltérő Tantervű Általános Iskolával. A 2007/2008. tanévben történt intézményi átszervezések után a következő szerkezetben működik az intézmény: József Attila Általános Iskola, EPSZ 4100 Berettyóújfalu, József Attila u. 11.; József Attila Általános Iskola, EPSZ Pedagógiai Szakszolgálata 4100 Berettyóújfalu, József Attila u. 11.; József Attila Általános Iskola, EPSZ Széchenyi István Tagiskolája 4100 Berettyóújfalu, Ady Endre u. 1.; József Attila Általános Iskola, EPSZ Bessenyei György Tagiskolája 4164 Bakonszeg, Bacsó Béla u. 6.; Az intézményben három telephelyen normál tantervű 1-8. évfolyamos oktatás folyik. A József Attila Általános Iskola, EPSZ intézményegységben az alapellátás mellett emelt óraszámban oktatjuk az informatikát. Az informatika oktatás már az első évfolyamon elkezdődik. Az idegen nyelv oktatására is nagy hangsúlyt fektetünk. Hasonlóan az informatika oktatáshoz, már a kisiskolás korban bevezetésre kerül az angol és német nyelv tanítása. 2

3 Az iskola eltérő tantervű osztályaiba a Szakértői Bizottság által enyhe fokban értelmi fogyatékosnak nyilvánított sajátítják el a rájuk vonatkozó tananyagot. A Szakértői Bizottság által integrálhatónak minősített ( SNI B) integrációja a normál tantervű osztályokban történik. A József Attila Általános Iskola, EPSZ Széchenyi István Tagiskolájának fő profilja a kisiskolás korban elkezdődő néptánc oktatás. Az iskola tanulói biztosítják a városban működő gyermek és ifjúsági néptáncegyüttesekben József Attila Általános Iskola, EPSZ Pedagógiai Szakszolgálata kistérségi feladatokat lát el, mely nevelési tanácsadás és logopédiai ellátás, gyógytestnevelési ellátás, továbbtanulási pályaválasztási tanácsadás, korai fejlesztés, gondozás, fejlesztő felkészítés feladatokat foglal magában. A bakonszegi Bessenyei György Általános Iskola hosszú ideig a református egyház népiskolájaként működött, majd a XIX. századtól állami iskola lett. Ez az intézmény Bakonszeg település egyetlen iskolája, művelődési és sport központja, mely hosszú évtizedeken keresztül a falu valamennyi lakosát igyekezett megszólítani, a falusi lakosság igényeit igyekezett kielégíteni. 3

4 Intézményi alapadatok OM azonosító: Intézmény neve, címe: Fenntartó neve, címe: József Attila Általános Iskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Berettyóújfalu Város Önkormányzat Főállású pedagógusok száma: 65 Feladat ellátási helyek száma 4 Tanulók létszáma 728 Ebből 251/32 Iskolaotthonos létszáma Napközis létszáma Tanulók száma az intézmény körzetében ebből H 222/25 Magán száma: Sajátos nevelési igényű (SNI) száma: ebből Integráltan 0 gyógypedagógiai tagozaton 43 Más településről bejáró általános iskolás száma: ebből 80 12/3 4

5 Feladatellátási helyek száma, funkciója és a gyermekek, létszáma Feladatellátási hely (megnevezése és címe) József Attila Általános Iskola, EPSZ 4100 Berettyóújfalu, József Attila u. 11. József Attila Általános Iskola, EPSZ Széchenyi István Tagiskolája 4100 Berettyóújfalu, Ady Endre u. 1. József Attila Általános Iskola, EPSZ Pedagógiai Szakszolgálata 4100 Berettyóújfalu, József Attila u. 11. József Attila Általános Iskola, EPSZ Bessenyei György Tagiskolája 4164 Bakonszeg, Bacsó Béla u. 6. Funkció Főállású pedagógusok létszáma Gyermekek, száma gyermekek, száma SNI gyermekek, száma általános iskola /25 43 általános iskola /7 0 szakszolgálat általános iskola /0 0 Gyermekek, száma tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint évfolyam foka tanulólétszám az évfolyamon Normál (általános) tanterv Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Gyógypedagógiai csoport, tagozat Összesen SNI Összesen SNI Összesen / / / / / / / / / / / / / / / / /2 5

6 Általános iskolás száma, bejárók, utazási feltételek Összesen: : A gyermekek, létszáma az intézményben /32 Alsó tagozatos (1-4.) /9 más településről bejáró 31 7/2 ebből ebből Felső tagozatos (5-8.) /23 más településről bejáró 49 5/1 ebből Gyógypedagógiai nevelés, oktatás ebből ebből Ebből a gyógypedagógiai Főállású gyógypedagógusok létszáma tagozaton tanít összesen: 8 oligofrén pedagógus 2 tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos 3 értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos logopédus pszichopedagógus szurdopedagógus vagy hallássérültek pedagógiája szakos szomatopedagógus tiflopedagógus vagy látássérültek pedagógiája szakos Ebből gyógypedagógiai csoportban, tagozaton SNI gyermekek, létszáma összesen: Enyhe fokban értelmi fogyatékos 43 Középsúlyos értelmi fogyatékos 0 Diszlexia, egyéb részképesség zavar 0 Súlyos magatartási, tanulási zavar 0 Egyéb 0 A szakvélemény alapján a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban 0 6

7 Lemorzsolódás aránya az intézményben Évfolyamismétlők aránya (%) Magán aránya (%) Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó aránya (%) összlétszá mon összlétszá mon összlétszá mon 2003/2004 0,4 1,2 2004/2005 1,1 0,7 2005/2006 3,4 1,01 0,61 0, /2007 1,8 1, /2008 1,6 1,6 2008/2009 (tervezett) 0,2 országos átlag 2005/2006 2,11% 0,61% 0,37% Továbbtanulási mutatók az intézményben Gimnázium (%) összlét számo n HH / HHH körébe n Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (%) összléts zámon HH / HHH Szakiskolai képzés (%) összléts zámon HH / HHH Speciális szakiskola (%) összlétsz ámon HH / HHH 2003/ ,9 6,25 33,3 31,25 12, ,5 37,5 2004/ ,7 16,7 37,7 16,7 8,2 27,8 11,4 38,8 2005/ ,8 13,1 15,8 4,3 19,3 47,9 14,1 34,7 2006/ ,1 11,7 35,3 23,6 4,4 11,8 13,2 52,9 2007/ /2009 (tervezett) országos átlag 2005/ ,6% 43,1% 19,0% 1,3% 7

8 Tanórán kívüli programokon való részvétel az általános iskolai oktatásban Létszám tervezett létszám 2005/ / / /2009 Programok Összlétszámon Összlétszámon Összlétszámon Összlétszámon Alapfokú művészetoktatás 62,1 20,3 50,2 24,2 40,2 19, Kisebbségi program Napközi 48,6 64,3 49,4 67,4 50,4 64, Szakkör Iskolai nyári tábor Erdei iskola 16, ,3 23,4 14,7 23, Iskolán kívüli segítő programokban való részvétel Létszám tervezett létszám 2005/ / / /2009 Programok Összlétszámon HH/ HHH Összlétszámon Összlétszámon Összlétszámon Útravaló Program 7,8 16,8 5,0 14,6 5,5 12,3 6,0 15 8

9 Kompetencia mérések eredményei Országos kompetenciamérés eredménye Iskola átlaga Országos Iskola Országos Iskola Országos Iskola átlag átlaga átlag átlaga átlag átlaga HH / HHH átlaga HH / HHH átlaga Szövegértés 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam 500 Matematika 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben az eszközt / létesítményt használó eszköz/létesítmény darab gyermekek, száma gyermekek, száma sajátos nevelési igényű gyermekek, száma logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba /10 21 nyelvi labor szükségtanterem számítástechnikai szaktanterem /32 43 számítógép (min. P4 szintű) /32 43 ebből internet hozzáféréssel /32 43 tornaterem /

10 Módszertani képzettség az intézményben Módszertani terület Résztvevő főállású pedagógusok Hatékony együttnevelés az iskolában - IPR képzés 2 Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés Kooperativ tanulás 3 Projektpedagógia Drámapedagógia 2 Intézményi és szervezeti együttműködések Szervezetek, Együttműködés jellege intézmények Rendszeres kapcsolat Alkalmi találkozók Nincs kapcsolat Cigány kisebbségi önkormányzat X Családsegítő X Gyermekjóléti szolgálat X Védőnők X Civil szervezetek Gyermekeink Jövőjéért Alapítvány X Igazgyöngy Alapítvány X 10

11 A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény évi LXXXVII törvény módosítása szerint: A Kt ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (7) Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd (a továbbiakban együtt: beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló), illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg. A Kt ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) A nevelési tanácsadás feladata annak megállapítása, hogy a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, ennek alapján szakvélemény készítése, valamint a gyermek fejlesztő foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával. A nevelési tanácsadás az óvoda megkeresésére szakvéleményt készít az iskolakezdéshez, segítséget nyújt a gyermek óvodai neveléséhez, a tanuló iskolai neveléséhez és oktatásához, ha a gyermek, tanuló egyéni adottsága, fejlettsége, képessége, tehetsége, fejlődésének üteme indokolja. A nevelési tanácsadás segítségét kérheti a szülő, továbbá a szülő egyetértésével az óvoda, az iskola és a kollégium. A nevelési tanácsadás e feladatai pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújt a gyermeknek, a tanulónak, illetve támogatja a pedagógus nevelő és oktató munkáját, segíti a családdal való kapcsolattartást. A nevelési tanácsadás elláthatja az iskolapszichológiai szolgáltatás feladatait is. Az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés és oktatás keretében a fejlesztő foglalkozás, ha a gyermek, tanuló beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadás keretében készített szakvéleményben meghatározottak alapján folyhat. A nevelési tanácsadást ellátó intézmény ellenőrzi a szakvéleményben foglaltak végrehajtását. A nevelési tanácsadás feladata továbbá, hogy a szakértői és rehabilitációs bizottság által készített és a nevelési tanácsadó részére megküldött szakvélemény alapján segítse azoknak a gyermekeknek, nak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátását, akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. Az e körbe tartozó részére az e törvény 52. -a (6) bekezdésének b) pontjában meghatározott időkeret terhére (az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra 15 %- a) kell az iskolai fejlesztő foglalkozást biztosítani. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felelős a fejlesztő foglalkozások - e bekezdésben előírt - szakvéleményekben meghatározottak szerinti megszervezéséért. A fejlesztő foglalkozásokat nem kötelező, hogy gyógypedagógus végezze. Speciális képességfejlesztési területek: Tanulási képességek fejlesztése Magatartási zavarok kezelése Közösségbe való beilleszkedés segítése Személyiségfejlesztés Dührohamok, agresszió kezelése 11

12 A fejlesztő foglalkozások kialakításának szempontjai: A fejlesztő foglalkozásokat lehet egyénileg vagy csoportosan tartani, de hat főnél semmiképpen sem lehet nagyobb a csoport. Agresszív, impulzív gyerekek esetén a csoport négy főből állhat. Mindez azért fontos, hogy a foglalkozás vezetője a megengedő attitűd mellett is stabilan kézben tarthassa a folyamatot. A foglalkozások hangulata legyen játékos, kreatív, s legfeljebb néha gyakorló jellegű. Kerüljük az iskolai helyzeteket. Sokat segít, ha körben helyezkedünk el, ha a csoportvezető nem az asztalfőn foglal helyet, ha a gyerekekkel együtt élvezi a játékokat, sikereket, ötleteket. Fontos a rendszeresség a foglalkozások időpontja és helye tekintetében. Jó, ha hetente több alkalomra oszlik el a fejlesztő foglalkozások száma. Lehetőleg ugyanazon a napon, ugyanabban az órában és ugyanott találkozzunk a gyerekekkel. Egy-egy foglalkozást percre tervezzünk, s ezt igyekezzünk betartani, de ha a gyerekek hamarabb elfáradnak, vagy éppen nagyon jól játszanak, nem szabad mereven ragaszkodni az időhöz. Lehetőleg nyugodt, ingerszegény környezetben folyjon a fejlesztés, mivel ezeknek a gyerekeknek könnyen elterelődik a figyelmük. Ezért jó, ha mindig ugyanabban a helyiségben foglalkozunk velük, mert ott fokozatosan megszokják a berendezést, az ablakból nyíló kilátást stb. A gyerekeknek legyen állandó helyük, amely általában spontán kialakul, s amelyet a foglalkozás elején elfogadnak. Ez rendet biztosít és segíti a csoportalakulást. A foglalkozásoknak legyen egy bevezető és egy lezáró szakasza, ez strukturálja a helyzetet, és egyfajta biztonságot nyújt. Minden egyes foglalkozásra készüljünk fel, mindig tudjuk, hogy mit fogunk csinálni, legyen előkészítve minden eszköz, minél kevesebb legyen az üresjárat, mert ilyenkor kerül sor fegyelmezési problémákra. Előre megtervezhetjük több foglalkozás menetét, melyet azonban a gyerekek képességeihez, motiváltságuk, csoportszínvonaluk alakulásához alkalmazkodva gyakran módosítani kell. Minden foglalkozás után írjuk le minden gyerekről gondolatainkat, érzéseinket, a fontosabb csoporttörténéseket, lehetőleg szabad stílusban, átgondolás nélkül. Tevékenységek a felzárkóztatásához: egyénre szabott, differenciált tanulásszervezés és kooperatív tanulási technikák alkalmazása a tanítási órákon napközi otthon, szakkorrepetálás biztosítása a pedagógiai munkát segítő szakemberekből álló team létrehozása gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok, pszichológusok, gyermek-és ifjúságvédelmi szakember, családgondozó tanulásmódszertan tanítása mozgás- és játékterápiás csoportok viselkedés-, játékterápia családterápia kreatív tevékenységek sport tevékenységek kommunikáció fejlesztése önismereti foglalkozások drámajáték Egyéni és kiscsoportos fejlesztő foglalkozások 12

13 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Célunk segíteni azoknak a nak a beilleszkedését, tanulmányi teljesítményük eredményességét, személyiségük fejlődését, akik valamilyen oknál fogva hátrányos helyzetbe kerültek. A szociálisan hátrányos helyzetben élő gyermekeinknél különösen fontos a következő kompetenciaterületek fejlesztése, amelyek a későbbi társadalmi beilleszkedésüket, szocializációjukat segítheti elő: Anyanyelvi kommunikáció önálló szövegértés, szövegalkotás, gondolatok, vélemény megfogalmazása szóban és írásban Matematikai kompetencia Alapvető, gyakorlati számolási és gondolkodási képességek kialakítása, amelyek konkrét élethelyzetek megoldására készítenek fel. Digitális kompetencia információkeresés Szociális és állampolgári kompetencia konfliktusmegoldás, közügyekben való eligazodás segítésére, frusztráció kezelése, egyéni és közérdek tisztelete. Helyzetelemzés A helyzetelemzés két szinten történik. A mikrokörnyezet vizsgálatát az osztályfőnöki munkába építjük, a makrokörnyezet vizsgálatát az iskolavezetés koordinálja a szaktanárok bevonásával. A mikrokörnyezet vizsgálatának részterületei: A család életkörülményeinek a vizsgálata (lakótér, családtagok száma), A család kulturális helyzete, A szülők együttműködési készsége az iskolával, Bejárás más településről. A makrokörnyezet vizsgálatának részterületei Iskolánk adottságainak, tárgyi, személyi feltételeinek vizsgálata, Tanulócsoportok száma, azok létszáma, a tantermek száma, azok elhelyezkedése az iskolán, a tantermek állaga, Sportlétesítmények minősége, az úszásoktatás lehetőségei, Tanulást segítő szervezeti formák működése, Az osztályközösségek összetételének vizsgálata a személyiségfejlődésének tükrében, A fizikai és szellemi terheltsége (pl. versenyek). Tevékenységi formák ütemezése A konkrét tevékenységi formákat évente szakaszosan ismételni kell, aminek felhasználásával évente ismételhető a program. Szeptember 1-2. hete: A hátrányos helyzetű felmérése, regisztrálása, a hátrány meghatározása. Az iskola hátránykompenzáló lehetőségeinek vizsgálata a tanulót és családját illetően. Intézkedési terv készítése. Felelős: osztályfőnökök Szeptember 3-4. hete: A tevékenységi formák megtervezése a tanévre. Felelős: munkaközösségvezetők, osztályfőnökök 13

14 Október: A hátrányos helyzet enyhítését szolgáló tevékenységek ütemtervének elkészítése. Felelős:igazgató Október-június: Tevékenységi formák megvalósulása az ütemterv szerint. Felelős: munkaközösségvezetők Június: Eredmények vizsgálata. Felelős: igazgató Hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek, szolgáltatások az intézményben az esélyegyenlőség elvét szem előtt tartva Napköziellátás szervezése évfolyamon minden osztályban 1-1 napközis csoportot indítunk évfolyamain igény szerint biztosítjuk a napközis ellátást. Korszerű információhordozó eszközök biztosítása, megismertetése, használata a Könyvtárhasználati lehetőség. Tartós tankönyvek, szótárak, lexikonok használatának biztosítása. Korrepetálások, tehetséggondozó foglalkozások megszervezése. Táborozások, erdei iskolák, osztálykirándulások szervezése. Szociális juttatások lehetőségeinek ismertetése a szülők. Különböző támogatások megszerzésében segítségnyújtás. (Pályázatok írása.) Kapcsolattartás más szolgáltató intézményekkel. Pályaorientáció, pályaválasztási előadások szervezése. Szabadidős tevékenységek szervezése. ( néptánc, sport, gyógytestnevelés, turisztika) Pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon. Hátrányok enyhítése: A hátrányos helyzetű szabadidős tevékenységének a szervezése. Tanulmányi munka, magatartás, igazolt és igazolatlan mulasztások figyelemmel kísérése, szükség esetén jelzése a szülőnek, vagy a hatóságoknak. Okok feltárása. Pszichés eredetű hátrányokkal küzdő részére foglalkozások szervezése: önismereti csoportok szervezése szülők klubja táncterápia (személyiségformáló, feszültségoldó szerepe bizonyított) kézműves foglalkozások, egyéni bánásmód, beszélgetés, rajzolás felvilágosító, ismeretterjesztő munka az osztályfőnöki órákba beépítve, esetleg szakember bevonásával sajátos nevelési igény szűrése, javaslattétel kezelésükre, megoldás keresése, magán felkészítése a vizsgákra, családlátogatások szükség szerint. 14

15 Drogprevenció A nevelők felkészítése a drogprobléma kezeléséhez. Előadásokon, továbbképzéseken való részvétel, melyeket külső, belső szakemberek tartanak (drog, mentálhigiénia, testi, lelki egészség témakörökben, stb.) Az iskolai könyvtárban drogpolc kialakítása. A felkészítése a drogprobléma kezeléséhez. A személyiségfejlesztő munka részeként a életvezetési stílusát úgy kell alakítani, hogy képessé váljanak az antihumánus szenvedélyek elutasítására. Ennek tevékenységi területei: Felmérések végzése a ezirányú ismereteiről, tapasztalatairól. 5. osztálytól kezdve az osztályfőnöki órák keretében az egészségneveléssel kapcsolatos előadások szervezése. Szaktárgyi órák témája (biológia, kémia testnevelés, stb.). Délutáni foglalkozásokon való részvétel (sportprogramok, versenyek, városi rendezvények) Könyvtárban dropgpolc kialakítása diákok számára a témával foglalkozó könyvekből, újságokból, egyéb kiadványokból. Egészségügyi szűrővizsgálatok. Segítő kapcsolatok kiépítése az alábbi partnerekkel: A szülők, A pedagógiai intézet szakemberei, Iskolaorvos, pszichológus, Gyermekjóléti Szolgálat, ÁNTSZ, A rendőrkapitányság ifjúságvédelmi munkatársai, A helyi Vöröskereszt. Pályaorientációs tevékenység Főleg osztályfőnöki órákon történik, évfolyamonként bővülő mértékben, A 7-8. osztályosoknak a környékbeli középiskolákból érkezett előadó ismerteti az adott intézmény nyújtotta továbbtanulási lehetőségeket, Tanulóink szüleikkel nyílt napokon vehetnek részt, Pályaválasztási kiadványok terjesztése, Igény szerint pályaválasztási szülői értekezlet. 15

16 ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Helyzetfelmérés A helyzetfelmérés adatai a 2007-es évet tükrözik (a 2. pont az elmúlt 5 év képzéseit mutatja) A munkáltatónál 80 fő munkavállaló van alkalmazásban. Ezek 85 %-a nő, 67 %-a 40 évnél idősebb korú, 6 fő roma identitású, 28 fő kisgyermeket nevelő, azaz 35 % a kisgyermekes munkavállaló, 1 fő /nő/ pályakezdő Határozatlan időre kinevezett munkavállaló 77 fő, ebből felmentési idejét tölti 4 fő. Határozott időre kinevezett dolgozók száma 3 fő, ebből nevelő és oktató munkát segítő dolgozó 2 fő. A. A határozott idejű szerződéssel rendelkező munkavállalók közt magasabb arányban szerepelnek a 40 évnél fiatalabb nők. B. Részmunkaidőben jelenleg 1 fő dolgozik, aki 40 év alatti nő. 1. A munkakörülmények területén: A. A munkaerő-felvételi eljárásban résztvevők közt magasabb arányban szerepelnek a 40 évnél fiatalabb nők. B. A belépő munkavállalók közt magasabb arányban szerepelnek a 40 évnél fiatalabb nők. 2. A képzések területén: A. A továbbképzési tervet minden évben a nevelőtestület fogadja el a Közalkalmazotti Tanáccsal előzetesen egyeztetett szempontsor alapján ben a továbbképzésre kötelezetteken felül e szempontsor alapján döntött a nevelőtestület személyi kérdésekben is. B. A nem pedagógus munkavállalók közül 1 nő tanult tovább 2007-ben, akinek 3 kiskorú gyermeke van. C. A felsőfokú továbbképzésben részt vevő munkavállalók közt (2007-ben) magasabb arányban szerepelnek a nők. Az életkori eloszlás arányos. D. A nyelvi továbbképzésben részt vett munkavállalók közt 1 férfi volt, magasabb arányban szerepeltek a negyven év feletti nők. E. A számítógépes továbbképzésen 2 férfi munkavállaló vett részt, magasabb arányban szerepeltek a negyven év feletti nők. F. A többnapos konferencián, tanulmányúton az elmúlt években 8 dolgozó vett részt. Közülük 1 férfi, de magasabb arányban voltak a 40 év feletti női munkavállalók. 16

17 3. A juttatások területén: Az intézményben dolgozók juttatásai a Szervezeti és Működési Szabályzatban megadott szempontok és a törvényi előírások alapján történik, ami biztosítja az esélyegyenlőséget minden dolgozó számára. 4. Munkavállalók iskolai végzettsége, pozíciója A. Az alacsonyabb végzettségű munkavállalók közt magasabb arányban szerepelnek a 40 évnél idősebb női munkavállalók. B. A magasabb végzettségű munkavállalók közt magasabb arányban szerepelnek a 40 évnél idősebb nők. C. Az idegen nyelvtudással rendelkező munkavállalók közt magasabb arányban szerepelnek a 40 évnél idősebb nők. D. A számítógép kezelői ismeretekkel rendelkező munkavállalók közt magasabb arányban szerepelnek a 40 évnél idősebb munkavállalók. ECDL végzettséggel 11 fő rendelkezik, ebből 6 fő 40 év feletti nő. E. A vezető beosztású munkavállalók közt magasabb arányban szerepelnek a 40 évnél idősebbek, és ezen is magasabb a nők aránya. A helyzetfelmérés során nem tapasztaltunk hátrányos megkülönböztetést a munkavállalók egy csoportjánál sem. Célok A következő célokat fogalmazzuk meg, hogy tovább is biztosítsuk az esélyegyenlőséget: A. A negyven év feletti munkavállalók esetében támogatja a munkáltató a számítógépes ismeretek mellett a nyelvtudás megszerzését. B. A kisgyermeket egyedül nevelő és az egyedülálló szülők támogatása érdekében a lehetőségek figyelembe vételével a munkáltató biztosítja a gyermek nevelésének, gondozásának megfelelő időbeosztást. C. Továbbra is biztosítjuk az esélyegyenlőséget minden célcsoport számára a munkaerőfelvétel, a bérezés területén is. 17

18 Programok, intézkedések az egyes célcsoportok érdekében A munkáltató vállalja, hogy Az egyenlő bánásmód betartása és az esélyegyenlőség elősegítése érdekében a munkaügyi folyamatok szabályozása terén, A. Az álláshirdetések megfogalmazásakor és a munkavállalók kiválasztásakor kor, nem, nemzetiség, családi és egészségügyi állapot szempontjából nem tesz különbséget. Kedvezményezett: minden célcsoport. B. A munkaerő-felvétel során a hangsúlyt az adott munkához szükséges készségekre, képességekre, jártasságokra és tapasztalatokra helyezi. A jelöltek kiválasztásánál ugyanolyan fontos szempontnak tekinti a hosszú szakmai, gyakorlati munkatapasztalatokat és az ezen alapuló megbízhatóságot, mint a többi készség és képesség figyelembevételét. Kedvezményezett: minden célcsoport. C. Előzetes képzéshez, betanuláshoz kötött munkakörök betöltésénél a negyven felettiek pályázatát nem utasítja el arra hivatkozva, hogy a képzés és a betanítás korukból következően már nem kifizetődő befektetés. Kedvezményezett: a negyven évnél idősebb munkavállalók. D. A bérezés területén továbbra is biztosítja, hogy a juttatások minden munkavállalót megillessenek, a részmunkaidőben dolgozókat is. Kedvezményezett: minden célcsoport E. Továbbra is egyenlő esélyű előléptetési lehetőséget biztosít minden munkavállaló számára. Kedvezményezett: minden célcsoport F. Létszámleépítéskor a leépítendő munkavállalók kiválasztását a Közalkalmazotti Szabályzatban meghatározott kritériumokra alapozza. Kedvezményezett: minden célcsoport G. A munkavállalók teljes köre számára biztosítja a képzésekhez és az azokról való tájékozódás lehetőségéhez való hozzáférést. Kedvezményezett: minden célcsoport H. A kisgyermekes és az egyedülálló szülők számára lehetőséget biztosít az óvoda, iskola nyitva tartásához alkalmazkodó munkaidő kezdéshez, amennyiben ez nem ró aránytalanul nagy terhet a többi dolgozóra. Kedvezményezettek: kisgyermekes és egyedülálló szülők I. Biztosítja a gyermeket egyedül nevelők számára a túlóra választhatóságának a lehetőségét, amennyiben ez a tantárgyfelosztás alapján megoldható. Kedvezményezettek: a kisgyermeket nevelő szülők 18

19 J. A kisgyermekes anyák munkába való visszatérésének segítségét a lehetőségek figyelembe vételével (pl. továbbképzésben való részvétel segítségével) biztosítja. Kedvezményezettek: a kisgyermeket nevelő szülők K. A munkáltató továbbra is figyelembe veszi a csökkent munkaképességű dolgozók esetében a munkakör ellátása érdekében a dolgozók kéréseit, ha az a feladatuk ellátását segítik. Kedvezményezettek: a csökkent munkaképességű munkavállalók. L. Lehetőséget biztosít a panasztételre az alábbi módon, amelynek általános eljárásrendjét a Minőségirányítási Program tartalmazza: 1. Az egyenlő bánásmód megsértése, a zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás előfordulása esetén a munkavállaló az intézményben működő Közalkalmazotti Tanács vezetőjéhez fordulhat. 2. A fent megnevezett érdekképviselet a panaszt anonim módon a munkáltató elé tárja. 3. Panasz estén a Mt a az irányadó. A jelen megállapodás a Munka törvénykönyve, az Esélyegyenlőségi tv., az Adatvédelmi tv., az Uniós és nemzetközi egyezmények figyelembe vételével készült. Berettyóújfalu, október 14. Gombos Jánosné igazgató 19

20 ESÉLYEGYENLŐSÉGI, HELYZETELEMZÉSI TERV ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA A József Attila Általános Iskola, EPSZ Esélyegyenlőségi, Helyzetelemzési Tervét az alkalmazotti közösség év október hó 15. napján elfogadta. Kelt: Berettyóújfalu, október igazgató A József Attila Általános Iskola, EPSZ Esélyegyenlőségi, Helyzetelemzési Tervét az iskolaszék év október hó 15. napján véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Berettyóújfalu, október az iskolaszék elnöke A József Attila Általános Iskola, EPSZ Esélyegyenlőségi, Helyzetelemzési Tervét a szülői munkaközösség iskolai vezetősége év október hó 16. napján véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Berettyóújfalu, október iskolai szülői munkaközösség elnöke A József Attila Általános Iskola, EPSZ Esélyegyenlőségi, Helyzetelemzési Tervét az iskolai diákönkormányzat év október hó 16. napján véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Berettyóújfalu, október iskolai diákönkormányzat vezetője A berettyóújfalui József Attila Általános Iskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Esélyegyenlőségi, Helyzetelemzési Tervét Berettyóújfalu Város Önkormányzatának Képviselőtestülete év. hó. napján jóváhagyta. Kelt:... polgármester 20