Emberi erőforrás értéke, tudás jelentősége és annak szerepe a kórházban, mint speciális üzemben

Átírás

1 Emberi erőforrás értéke, tudás jelentősége és annak szerepe a kórházban, mint speciális üzemben Dr. Baráth Lajos Jakab Árpád XXII. Magyar Egészségügyi Napok Debrecen, október 8.

2 A jövő nem egészen más, mint üzenet a múltból. (Lakatos Gyula) 2

3 Előadás felépítése 1. Az egészségügyi intézmények kihívásáról röviden, kiemelten arról, ha a munkaerő elhagyja a szervezetet, s ezzel tőkeveszteség keletkezik 2. Tudástőke és emberi tőke felértékelődése a piacgazdaságban Az emberi tőke XIX. sz. óta a közgazdaságtudományi kategória Nagy kérdés, hogy napjainkra a kórház, mint bonyolult üzemben hogyan érvényesül az emberi erőforrásnak a kapcsolata a szervezettel 3

4 3. Erre alapozottan be kell mutatni az emberi erőforrás jelentőségét, fogalmát, elemeit, kiemelten Az emberi erőforrás érvényesülését a kórházban elméleti és gyakorlati oldalról Erre alapozottan következtetéseket vonunk le. 4

5 I. Bevezetés Egy cég tudástőkéje három összetevőből áll: a piaci kapcsolatok tőkéjéből, az úgynevezett strukturális tőkéből, az emberi tőkéből. Ennek érdekében megvizsgálni, s erre alapozottan választ kell adni a kihívásra. A munkaerő ha elhagyja a szervezetet, tőkeveszteséget is okoz egy speciális kiemelt tudást igénylő szakképzettség esetén. 5

6 II. Anyag és módszer Azt kívánjuk bemutatni, hogy a kórház, mint bonyolult üzemben hogyan érvényesül ez, hogyan érvényesül az emberi erőforrás elemének a tudásnak kapcsolata a szervezettel, kiemelten az értékteremtő funkcióra, párhuzamot vonva a hatások érvényesülésében a kompetitív szféra és az egészségügyi szféra között, majd végül következtetéseket vonunk le. 6

7 III.1.1. Az emberi tőke fogalma, jelentősége Shultzaz emberi tőkét a tőke egyik megjelenési formájának tekinti. Emberi, mivel az ember részévé válik, és tőke, mert jövőbeli szükséglet kielégítés vagy kereset- vagy mindkettő forrása. Samuelsonszerint tanulmányokba való idő-és pénzbefektetés, az a hasznos és értékes tudásállomány, amelyet az oktatás vagy képzés során halmoznak fel. Kővári Györgymegfogalmazásában a tudás, a tapasztalat, a szakismeret a tőke egyik formája, a szervezeti vagyon része. Működtetése, fejlesztése költséges, jelentős befektetéseket igényel mind az egyén, mind a szervezet részéről 7

8 Az emberi erőforrás fogalma alapján biztosítja a szervezet és az egyéni célok megvalósítását, vagyis kiemelkedő jelentősége van a vállalati célok megvalósításában. A német Wohlgementszerint emberi erőforráson a beosztottak és a vezetők tudását, képességeit és magatartását kell érteni és azt, hogy ők mit tartanak értéknek ChikánAttilamegfogalmazása szerint az emberi erőforrás a vállalatnál alkalmazott munkavállalóknak a munkavégzéshez szükséges képességeik, szakismeretük és a munkamegosztásban elfoglalt helyük szerint strukturált összessége. A munkaerővel azonos értelemben használjuk. 8

9 III.1.2. Az emberi erőforrás alapelve Az erőforrások vitathatatlanul legspeciálisabb fajtája maga az ember, a munkavállaló, mert minden egyén bizonyos értéket képvisel. A munkavállaló csatlakozik a szervezethez Kutatások igazolják az embert központba állító kultúrák járnak el, jártak el helyesen az ezt figyelmen kívül hagyó szervezetekhez képest. Az intézmények alkalmazkodó képességének legfontosabb tényezője az emberi erőforrás potenciája és annak alkalmazkodóképessége és toleranciája. 9

10 III.1.3. Az emberi erőforrás elemei Tudástőke alapja az értékteremtésnek, piaci imázsnak. KNOW-HOW emberi munka eredményeként jön létre. Kompetenciák szakterületen való jártasság. 10

11 III.1.4. Az emberi erőforrás jellemzői az emberi erőforrás nem fogy el, döntéseket hoz javuló teljesítményt mutat innovatív képes megújulni nem tulajdona a cégnek és nem része a vagyonnak, de nagy a szerepe azok növelésében, mert a humántőkét, mint tőkeés termelési tényezőt bocsátják rendelkezésre a munkaszerződésben. 11

12 Ezen jellemzők alapján lehet és kell kijelenteni, hogy az emberi erőforrás kiemelt jelentőségű kezelése mind nemzetgazdasági, mind a gazdasági szereplők részéről stratégiai kérdés és ez érvényes az egészségügy területén is. 12

13 III.2. Emberi erőforrás értéke és minősége ill. annak érvényesülése Theodore W. Schultz elemezte az emberi erőforrások minőségét és megállapította, hogy növelésükre öt követelményt szükséges megvizsgálni: formális, szervezett, elemi, közép- és felsőfokú oktatás, munka közbeni képzés, felnőttképzési programok, egyének és családok vándorlása a változó munkalehetőségekhez való alkalmazkodás érdekében, egészségügyi intézmények által nyújtott szolgáltatások; az emberek élettartamát, erejét, állóképességét, vitalitását befolyásolják A kórház mára input-output szervezetté alakult, és európai definíció szerint bonyolult üzem. 13

14 III.3. Emberi erőforrás értékének érvényesülése a kórházi szervezetben Az emberi erőforrás jellemzői hogyan érvényesülnek a kórházban, mint szervezetben? A kórház mára bonyolult üzemmé változott. A kórház olyan szervezet, mely értéktöbbletet kell hogy teremtsen piaci körülmények között működő szervezet, melyben meg kell jelenjen: - magas munkaszervezésnek - vállalkozás szerű gondolkodásnak - szervezeti kultúrának kiemelten a tudás alapú emberi erőforrást menedzselő területnek és stratégiának. - felhasznált erőforrások transzparenciájának kell megvalósulni - egyes részlegeit privatizálni kell. 14

15 folyamatos az üzem és ahol növelni kell a vagyont és ahol a tudásnak jelentősége van, tudás értéke, és azáltal előállított értéktöbblet növelése kiemelt feladat kell legyen. Erre alapozottan fel kell tenni a kérdést: Cégeknek a nettó értéke és a piaci értéke között különbség, mint értéktöbblet mit gondolunk, miből van? A tudás és emberi erőforrás értékből adódik, melyet megfizetnek. 15

16 Vizsgáljuk meg a piac emberi erőforrás értéknek érvényesülését a kórházban, és az eredményeket. A kórház, mint bonyolult üzem vagyonnyilvántartásában nem jelenik meg az érték teremtés, de a mérleg szerinti nyilvántartás ún. forrás oldalát igen is meghatározza az, hogy az adott kórház szakmai kapacitásának hatékonysága emberi erőforrásának értéke milyen színvonalú. 16

17 A kórházban, mint bonyolult üzemben érvényesülnek, megjelentek a kompetitív szférában alkalmazott módszerek így - ellátásszervezés -optimális kapacitáskihasználás -szakmai minőség - hatékonyság -felhasznált erőforrások transzparenciája - magas munkaszervezés 17

18 viszont nem érvényesül, az emberi erőforrás teljes mértékben erkölcsi, anyagi megbecsülése. Függetlenül attól, hogy a vállalati költségszerkezetben a munkaerő költségei csak 17-20%-ot tesznek ki, míg az egészségügyben ez az arány 60%-os. 18

19 az emberi erőforrás tudása és annak szakképzettsége meghatározó eleme, mely kiemeli a szervezetet a többi hasonló szervezettől, s ezen túl kiemeli a többi szervezettől ez az elem az intellektuális tőke. Mely áll a szellemi tevékenységből, tudásképességből, humán tőkéből, kapcsolatiés szervezeti tőkéből. 19

20 IV. Következtetések Az egészségügy a nemzetgazdaság teljes rendszerének szerves része, nemcsak a gazdaság hat az egészségügy fejlődésére, hanem az egészségügy alakulása is hat a nemzetgazdaság egészének változására, a munkaerő újratermelésének biztosításával, és a lakosság egészségi állapotának, védelmének karbantartásával. Az egészségügy egy társadalom életét meghatározó nagy rendszer, mindazon egyéni és közösségi elemek összessége, melynek célja az egészség megőrzése, helyreállítása, illetve ezek feltételeinek biztosítására irányul, s működésével meghatározza egy ország gazdasági versenyképességét, hisz az erőforrások egyik fajtájával, a humán erőforrással foglalkozik. 20

21 Az egészségügy a XXI. század legnagyobb kihívása, a változások melyek elkerülhetetlenek, csak akkor lesznek hatékonyak és eredményesek, ha az emberi erőforrás potenciálja, alkalmazkodóképessége biztosított. 21

22 KIEMELT FELADAT Minden országnak kiemelten kell foglalkozni az egészségügyi humán erőforrás helyzettel s a kihívásokra stratégiával kell válaszolni, ennek középpontjában az emberi erőforrás elemeit, jellemzőit kell helyezni, kiemelten az önmegvalósítást, az anyagi-erkölcsi megbecsülést és a megfelelő munkakörülményeket. 22

23 Az emberek a nemzetgazdaságnak fontos részét alkotják, s az ember a munkaerőpiacra belépése után emberi erőforrásként szerepel. Emberi erőforrás biztosítja a szervezet, és az egyéni célok megválasztását. Az emberi erőforrás speciális erőforrás, nem fogy el, nem a tulajdona a cégnek, nem része a vagyonnak, de nagy a szerepe azok növelésében. 23

24 Magyarországon kormányzati törekvések vannak a probléma kezelésére, de ezek nem elégségesek ennek tudható be, hogy mind orvosi mind szakdolgozói területen több ezer egészségügyi dolgozó hagyta el az országot és igen alacsonyak a bérek pedig az emberi erőforrás egészségügyi állapotát és ezen keresztül munkaerőpiacon történő folyamatos jelenlétét az egészségügy működésével biztosítja, mert a legkritikusabb erőforrást a humán erőforrás egészségi állapotát tartja karban. 24

25 Összefoglalóan Az embert, emberi erőforrást központba állító kultúrák, előnyre tettek szert, az ezt figyelmen kívül hagyó szervezetekhez képest. Az emberi erőforrás értéke, tudása meghatározó az általa nyújtott szolgáltatás vonatkozásában. A gazdasági válság következtében keletkező kihívások egyik kulcseleme az emberi erőforrás potenciálja, annak alkalmazkodó képessége és toleranciája, mely meghatározó a kórházi szervezetet ért kihívásokra adandó válaszadásban, melynek jellege állandó. 25

26 Ezen túlmenően megváltoztak a követelmények, az emberi erőforrás vállalati szerepével kapcsolatban. Megváltoztak az emberek elvárásai a munkahellyel kapcsolatban, anyagi erkölcsi elismerési elvárásaik az elanyagiasodott világ miatt megnőttek csakúgy, mint a munkahelyi infrastruktúrával kapcsolatos elvárások. 26

27 Nem maradhat el a nemzeti, ágazati, egészségügyi, emberi erőforrás fejlesztési, anyagi-erkölcsi elismerési terv, és annak megvalósításához szükséges erőforrás (pénz: beruházás,felújítás) biztosítása, mert ennek elhúzódása az egészségügy és annak szervezeteinek ellehetetlenülését eredményezheti. 27

28 A közgazdászok hosszú ideje tudják, hogy az emberek a nemzet gazdaságának fontos részét alkotják. A munkának a termékkibocsátáshoz való hozzájárulását tekintve mércének, az emberek termelőképessége napjainkban sokkal nagyobb, mint a vagyon összes egyéb formái együttvéve. (Theodore W. Schultz) 28

29 Irodalomjegyzék Lakatos Gyula: Az emberi tőke Az önismeret gazdaságtana, Balassi kiadó dr. Baráth Lajos: Egészségügyi gazdaságtan, JatePressz Kiadó 2014 Barro J.R - Sala-i Martin (2004): Economic Growth. Second Edition. Massachusetts Institute of Technology Weil D. (2001): Accounting foer the Effect of Health on Economic Growth. Brown University Bloom Canning(2005): Health and EconomicGrowth. ReconcilingtheMicro and MacroEvidence. CDDRL Stanford IIS, Working Papers. No. 42. Theodore W. Schultz: Beruházás az emberi tőkébe, Közgazdasági és Jogi könyvkiadó

30 Köszönjük a figyelmet. 30