AXX. század Kantjának tekinthetô

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AXX. század Kantjának tekinthetô"

Átírás

1 Egészség és antropológia Foucault Kant olvasata AXX. század Kantjának tekinthetô francia filozófus, a pszichopatológiai képzettséggel is rendelkezô Michel Foucault orvos fia. Mindkét nagyapja sebészorvos volt. Az ugyancsak sebész apa anatómiát adott elô a poitiersi egyetemen. Foucault pályáját végigkísérte az orvostudomány, mindenekelôtt a pszichiátria iránti érdeklôdés. Elsô visszhangot kiváltó terjedelmes könyve, az 1961-ben publikált A bolondság története a pszichiátria, pszichológia és elmegyógyintézetek létrejöttét megelôzô folyamatokat mutatja be archivált beszédképzôdmények (például intézményi szabályok, terápiás elôírások, kórrajzok) elemzése alapján. Az 1963-ban megjelent A klinikai orvoslás születése pedig az anatómiai-kórbonctani és klinikai tapasztalat, illetve módszer kialakulását követi nyomon. A pszichiátriai intézmények világának és az orvostudomány történetének számos részlete az as években Foucault világképet formáló Immanuel Kant munkássága révén került a nyugati világ köztudatába. A bolondság története Foucault 1961-ben megvédett doktori disszertációjának fôtéziseként született [Foucault, Michel: Introduction to Kant s Anthropology. Los Angeles: Semiotext(e), p ISBN-13: ] A legmagasabb francia állami tudományos fokozat, a doctorat d état a fôtézisen kívül melléktézis bemutatását írta elô. A melléktézis Immanuel Kant Antropológiájának fordítása és az ahhoz írt terjedelmes pragmatikus szempontú bevezetés és kommentár volt. Ez a Sorbonne könyvtárában porosodó mû csak Foucault halála után 24 évvel, 2008-ban talált kiadót, s vált hozzáférhetôvé az olvasóközönség számára. A fordítás ben megjelent ugyan, ám Foucault bevezetôje nélkül. Foucault, akinek minden új könyve a korábbi továbbfejlesztése, pontosítása, az írást egyaránt tekintette küszködésnek, önkifejezésnek és egyfajta cselekvési térkép megrajzolásának. A Bevezetés Kant antropológiájához az egyidejûleg könyv alakban is megjelent fôtézis kisebb súllyal született ikertestvére. Kisugárzására mindamellett nem csekélyebb a másiknál. Sôt, Foucault legnagyobb hatású mûve, az 1966-ban közreadott A szavak és dolgok éppen úgy Az utazás az emberismereti látókör bôvítésének fontos eszköze. Elôbb azonban otthon, a honfitársak körében kell tapasztalatot szereznünk és gyarapítani az ismereteinket. az emberi természetet, az ember lelki apparátusát megérteni törekvô kanti antropológia továbbgondolása és folytatása, mint Foucault életének utolsó nagy, befejezetlenül maradt monumentális vállalkozása, A szexualitás története. Kant és a filozofálás új módja A filozofálás új módját megalapozó Kantot három kritikája tette világhírûvé. Már a kritikai sorozat elsô mûve, a problémamegoldó és a nem problémamegoldó, reflektív gondolkodást megkülönböztetô A tiszta ész kritikája (1781) három antropológia irányába mutató kérdés felvetésével fejezôdik be. A könyv transzcendentális módszertan címû fejezetében felvetett, Mit lehet tudnom? kérdésként megfogalmazott dilemmájára, az emberi tudás határait vizsgáló metafizika keres általános választ. Kant saját feleletét, amely szerint a külvilág rendje a tudat szerkezetétôl, illetve a világot elrendezô gondolattól függ, a filozófia kopernikuszi forradalmának minôsíti. René Descartes-tal szemben Kant úgy véli, hogy a létrôl nem a gondolkodás, hanem csakis a tiszta gondolkodáson kívüli tapasztalat útján nyerhetünk tudomást. Mit kell tennem? hangzik a második kérdés. Erre a kérdésre fôként az etika keresi a választ. Maga Kant, elsôsorban a személy méltóságának és szabadságának fényében, A gyakorlati ész kritikája (1788) címû könyvében tárgyalta ezt a témát. A Mit szabad remélnem? kérdése nagyrészt a boldogságra irányul. Az ítélôerô kritikája (1790) egy lassan, de határozottan szekularizálódó világban próbál közvetíteni a szükségszerûség és a szabadság között. A fô közvetítô az esztétikum. A mûvészet önállóságát hangsúlyozva Kant az emberi érzelmek, élvezetek és szenvedélyek számára keres helyet filozófiájában. Egy évvel Az emberi és polgári jogok nyilatkozata után, a felvilágosodás egyenlôség elve alapján az érzelmi Levelezési cím: dr. Kelemen Gábor, Pécsi Tudományegyetem, BTK, Szociális Munka- és Szociálpolitika Tanszék, 7624 Pécs, Rókus u

2 emancipációban látja a francia forradalom másik két jelszava, a szabadság és testvériség lehetôségének megteremtését. Noha a La Fayette által megfogalmazott Az emberi és polgári jogok nyilatkozata az 1776-os amerikai Függetlenségi nyilatkozat mintájára készült, az emberek boldoguláshoz, boldogságra törekvéshez való joga, ellentétben az utóbbival, nem került be a szövegbe. A boldogság mint deklarált politikai cél, John Locke filozófiájának hatására, az amerikai demokrácia alapdokumentumában jelent meg elôször a történelemben. Mi az ember? Kant három, antropológia felé tapogatózó kérdését a neokantiánus Ernst Cassirer szerint a negyedik tetôzi be és foglalja keretbe. Ez a kérdés, amit Kant csak utólag, 1793-ban fogalmazott meg, egyszerûen így szól: Mi az ember? Kant, aki eredetileg a fizikából szerette volna levezetni az értelem törvényeit, felismerte, hogy az emberrôl szóló tudás esetében számolni kell a célszerûséggel, ezért az antropológia nem teremthetô meg a fizikai kutatás módszertana alapján. Szintúgy nem alapulhat tisztán a fizikán a tapasztalati, gyakorlati tudást, jelentések és tünetek megfejtését és megértését kívánó orvostudomány sem. A Mi az ember? kérdését Kant mintegy 25 éven át kutatta módszeresen tôl minden tanév téli szemeszterében antropológiai elôadásokat tartott a königsbergi egyetemen. Ezeknek a széles publikum számára tartott elôadásoknak nem kellett semmiféle, a felsôbbség által jóváhagyott, cenzúrázott tanmenethez igazodnia. A kanti antropológia célja nem kevesebb, mint a világpolgárként felfogott ember lényegének és rendeltetésének megismerése. Egy olyan korban, amikor a hagyomány és a vallás által legitimált tekintélyt az értelem tekintélye kezdi felváltani, óriási jelentôsége van az érvelési és gondolkodási hibák felismerésének. Sapere aude! ( Merj a magad értelmére támaszkodni! ) Ezzel a horatiusi jelmondattal tárta elénk Kant a felvilágosodás emberének attitûdjét. A bontakozó világcivilizáció bátor embere nekifog mások (fôként a klérus) vezetése nélkül gondolkodni, s ezáltal kezd kilábalni maga okozta kiskorúságából. A világméretû kísérlet több próbamezôn folyik egy idôben. A konkrét tartalmak különböznek, de a folyamat a gondolkodás módszereinek alkalmazása a világpolgárság kibontakoztatása érdekében ugyanaz. Ugyanebben az évben, 1772-ben tették meg az afrikai származású amerikaiak a verseskötetet író tizennyolc Kant az embert kettôs szubjektumnak, egyszerre empirikus állati és intellektuális, önmagán túllépni képes lénynek látta. éves rabszolganô, Phillis Wheatley révén az elsô lépést a felszabadulás és világpolgárrá válás útján. A korabeli vélekedés az volt, hogy a feketék képtelenek megtanulni írni és olvasni. Az akkori hiedelem a fekete bôrûek értelmi képessé- Michel Foucault geit nem tartotta elégségesnek az írástudáshoz. Phillis Wheatley írástudását egy Boston tekintélyes polgáraiból álló vizsgálóbizottság tanulmányozta és gyôzôdött meg kétséget kizáróan arról, hogy a néger lány remekül ír és olvas. Mindez igen erôs érv volt a rabszolgaság ellen, amely ennek dacára, még csaknem egy évszázadon át fennmaradt. Kant, aki még szülôvárosából, Königsbergbôl is egész életében vonakodott kimozdulni, az Antropológia elôszavában leszögezi, hogy az utazás az emberismereti látókör bôvítésének fontos eszköze. Elôbb azonban teszi hozzá otthon, a városbeliek, a honfitársak körében kell tapasztalatot szereznünk és gyarapítani az ismereteinket. A lokális mûveltség ugyanis elôfeltétele az általános tudásnak ben Az örök béke címû tanulmányában, a vendégszeretetrôl értekezve ír arról, hogy nincs jogunk ellenségesen bánni a földünkre érkezô idegennel. A hospitalitás, a vendéglátás kötelezettsége azt jelenti, hogy az idegennek, a jövevénynek joga van megkísérelni a kommunikációt és a közeledést a régi lakosokkal. Mélyen elítéli ugyanakkor a hódító, a bennszülötteket semmibe vevô látogatást, így az európai ember Amerikába és Afrikába tett, a bennszülöttek elnyomásához vagy gyarmatosításához vezetô látogatását. A látogatás önkéntes, szabad cselekedet. Nem lehet látogatásnak tekinteni az erôszakos elhurcolást. A jövevények tehát egyrészt jogokkal rendelkeznek, másrészt e jogkörnek határa van. Kant módszeresen törekedett arra, hogy kapcsolatba kerüljön, találkozzon a városba látogató idegenekkel. Soha nem ebédelt egyedül. Az ebédre meghívott három-hét vendég között igen gyakran fordultak meg idegen diákok és kereskedôk, köztük az Európán kívüli világból érkezô emberek. Ugyancsak szívesen hívott meg hosszú külhoni tartózkodás után hazatérôket. Kantot érdekelte, hogy mi ejti ámulatba Königsbergben a távoli világból érkezetteket, mi az, amit ellentétben Kelemen: Egészség és antropológia Foucault Kant olvasata LAM 2009;19(1):

3 az ott élôvel egyáltalán nem tekintenek mindennapinak és magától értetôdônek. Foucault egyetértôen idézi Kant azzal kapcsolatos nézetét, hogy a Poroszország adminisztratív központjának számító, pezsgô üzleti és szellemi életet élô tengeri kikötôváros a korabeli világ egyik kulturális csomópontja, amely nyitott az emberek és a világ megismerése felé, ahol szinte minden tudás megkapható, nem kell sehova sem utazni érte. Úton lenni A beszélô, dolgozó és élô ember képezi az alapját a foucault-i gondolatrendszer három tengelyének, a tudás, a hatalom és a szubjektum tapasztalásmódjának. Kant életének 80 évét kevésnek találta ahhoz, hogy utazzon, s ezáltal esélyt adjon önmagának a másféle világok életében való részvételre. Az idegenek és a hazatérôk tapasztalataiból tudta, hogy az igazi részvétel nagyon nehéz. Foucault, Kanttal ellentétben, szinte folyamatosan úton volt. Közös volt bennük az, hogy egyikük sem az egzotikumot vagy az érdekességet kereste; a jelenlét megélt élménye érdekelte ôket. Kant képzeletben például földrajzi elôadásaiban járta be a világot, Foucault a valóságban. Eljátszhatnánk azzal a gondolattal, hogy vajon mit tett volna Kant, ha száz évvel késôbb, a közlekedés sebességét forradalmasító vasút elterjedésének korában él. Avagy kétszáz évvel késôbb, a légi közlekedés meghonosulásának korszakában. A tudósok, a gondolkodó koponyák világa megszakíthatatlan összefüggésben áll egymással, még ha néhány évszázad el is telik köztük, írta az Antropológiában. Foucault önnön szellemi összefüggését Kanttal elsôsorban antropológiai érdeklôdésében ismerte fel. A Bevezetésben Foucault saját központi törekvését a kritikai gondolkodás és az antropológiai reflexió kapcsolatának vizsgálatában nevezi meg. Kant az embert kettôs szubjektumnak, egyszerre empirikus állati és intellektuális, önmagán túllépni képes lénynek látta. Foucault viszont magában a kanti filozófiában látott olyan kettôs tendenciát, az igazság és a szabadság, az okság és a célszerûség párhuzamát, ami végigkísérte antropológiai vizsgálódását. Az ember lét módját kutató tudományok, a társadalomtudományok szerkezete, Foucault meglátása szerint, a kanti kritikák hármasságát követi. A nyelv, a termelés és az élet tudományai, a filológia, a közgazdaságtan és a biológia a kanti logikusan gondolkodó, becsületesen élô és boldogságra törekvô ember sarjadéka. A beszélô, dolgozó és élô ember képezi az alapját a foucault-i gondolatrendszer három tengelyének, a tudás, a hatalom és a szubjektum tapasztalásmódjának. Az akkor még nem létezô biológia lehetôségét, perspektíváját is megjelenítô antropológiai vizsgálódás sok tekintetben a szubjektumra irányult. A szubjektum, az autonóm egyéniség, a hiteles individuum paradox módon alávetettségének köszönheti létezését. (A subiectus szó jelentése: alávetett.) Az egyszerre leíró és magyarázó antropológia egyik feladata megmutatni, hogy a polgári magántulajdon új típusú jogi alávetettségi viszonya miképpen teremti meg a modern szabad szubjektum kibontakozásának feltételét. Az Antropológia Kantja, Foucault értelmezésében, továbblép a minden kritika kezdetét jelentô valláskritikán. Kant tehát már nem a vallással szembeni szabadságot kéri számon, hanem a civil szabadságjogok, fôként a tulajdonjog szószólójaként lép fel. A königsbergi kínai Foucault utal Friedrich Nietzsche megjegyzésére, aki Kantot, feltehetôleg a konfucianizmus és a kanti filozófia hasonlósága miatt, königsbergi kínai -nak nevezte. A hasonlóság fô eleme a kötelességtudat. Ha magát Kantot olyannyira érdekelte volna ez a hasonlóság, hogy kész lett volna érte rövid látogatásra Kínába utazni, akkor ehhez a XX. század második felében, a Arra, hogy a tudás és az erkölcs között semmiféle közvetlen kapcsolat nincs, már René Descartes is rájött, aki éppen ezzel a felismeréssel nyitott utat a tudomány autonóm fejlôdése számára. légi tömegközlekedés korában kellett volna élnie. Ám Kant egyáltalán nem mutatott ilyen irányú érdeklôdést. Úgy vélte, a keleti népek a maguk erejébôl sohasem jutnának a jobbulás útjára; az emberi nem tökéletesedéséhez tartó haladás nyugatról árad szét a Földön. Foucaultnak más volt a véleménye. Ô, aki nem hitt a tökéletesség felé tartó haladásban, egyrészt az alkotó folyamatra helyezte a hangsúlyt, másrészt mind Kínát, mind az iszlám világot az emberiség megújulási potenciállal rendelkezô kulturális tartalékának tekintette. A Bevezetésben Foucault természetesen áttekintést ad a negyedszáz év termését összegyûjtô, 1798-ban publikált Antropológia fôbb témaköreirôl. (Az Antropológia, amely Kant utolsó saját kezûleg végleges formába öntött nagyobb lélegzetû munkája, 2005-tôl férhetô hozzá magyar nyelven.) Elsôsorban Kant kategorizáló, szétválasztó tevékenységét méltatja. A döntô különbséget az állattal szemben Kant az ember megismerô tehetségében látja. Egyedül az ember képes gondolatban megragadni önmagát, mint személyt, s reflektálni önnön helyzetére. A megismerô tehetség meghibásodhat, ami szerinte az ember legmélyebb természettôl eredô megaláztatása. Kant különbséget tesz elmebeli fogyatékosságok és elmebetegségek között. Az utóbbiakat két nagy csoportra, hipochondriára és mániára osztja. Az elmezavarokat a zavarosság, módszeresség és rendszeresség kritériuma alapján próbálja meg osztályokba sorolni. E szempontok alapján különíti el az amentiát, a dementiát, az insaniát és a vesaniát. A lélek képességei és a szenvedélyek A lélek képességeit Az ítélôerô kritikája behatóbban tárgyalja, ezért Foucault az ott boncolt kérdések tükrében vizsgálja az Antropológiát. Kant a lelki képességek három nagy terüle- 86

4 tét, az értelmet, a vágyat (megkívánóképességet) és az élvezetet különíti el. Az 1950-es évek végének francia filozófiai antropológiája a vágy témakörét, a vágy erkölcsi szerepének újraértékelését állította a filozófiai figyelem központjába. Jacques Lacan ban Arisztotelészt és Kantot bíráló, nagy visszhangot keltô elôadás-sorozatot szánt a vágy kérdésének. Emmanuel Levinas, szintén Kanttal vitázva, nem a kötelességbôl, hanem az ember feleleletvágyából, válaszadásra való késztetésébôl vezeti le az etikát. A besorolásra, disztingválásra törekvô Kantot az is érdekelte, hogy milyen viszonyban állnak egymással a lelki képességek. (Kant követôi értelemnek, akaratnak és érzelemnek nevezték a lélekzsák három összetevôjét.) Arra, hogy a tudás és az erkölcs között semmiféle közvetlen kapcsolat nincs, már René Descartes is rájött, aki éppen ezzel a felismeréssel nyitott utat a tudomány autonóm fejlôdése számára. Kant kíváncsi volt, hogy van-e összefüggés a mûvészi érték és az alkotó etikai színvonala között. Diderot nyomán, legnagyobb csodálkozására, fel kellett ismernie, hogy az erkölcsi rossz, az alkotó erkölcstelen élete nem akadálya annak, hogy mûvészileg értékeset, s ezáltal etikailag építôt hozzon létre. A mûvészi tevékenységet entuziazmus, fenséges lelkiállapot és szenvedély hatja át. A mûvészet a szenvedélyes szabadságvágy megnyilvánulása. A szenvedélyt, a túláradó érzelmet, aminek csupán más emberhez fûzôdô viszonyban van értelme, Kant a rákhoz hasonlítja. Ahogy a rák megszállja a testet, úgy önti el és homogenizálja a szenvedély a lelket. Kant megállapítja, hogy a szenvedélynek a vágy szóval szoktak nevet adni. Három olyan szenvedélyes vágyat nevez meg, amelyek bármelyike eluralhatja és birtokba kerítheti az embert. A becsvágy a jó hír látszatára, az uralomvágy a félelem álcázására, a bírvágy pedig az anyagi érdekek érvényesítésére irányul. Az elsô utálatossá, a második rettegetté, a harmadik megvetetté teszi az embert. Szent Ágoston még bûnnek nevezte az uralomvágyat és a bírvágyat, valamint harmadikként a kéjvágyat. A kéjvágyat becsvágyra cserélô Kant nem bûnnek, hanem betegesnek minôsíti a felfokozott rajongást, a szenvedély eluralkodását. A romantika alig egy évtizeddel késôbb már a szabadságeszmény gyógyító és egészséges kifejezôdésének tartja ugyanezt. Az önnön életünk, kapcsolataink mûvészetté alakításának lehetôségét keresô Foucault e tekintetben a romantika örököse. Vele ellentétben a kapitalizmus 1960-as évekbeli kritikusai elôszeretettel hivatkoznak a kanti bírálatra, azt állítva, hogy a fogyasztói társadalom az elvárások egyetlen dimenziójába, a fogyasztó bírvágy tartományába szorítja az emberi vágyakat és szenvedélyeket. Eudaimónia az erény szeretete Kant szerint az ember rendeltetése nem a puszta boldogság, hanem talentumainak szakadatlan szenvedéssel járó kibontakoztatása, kimûvelése. Az értelem-vágy és a vágy-élvezet viszony taglalása után a háromszög egyetlen oldalának elemzése maradt hátra, az értelem-élvezet viszonyáé. A tudás és a szubjektum kapcsolatának vizsgálatához azonban az élvezetek nem nyújtanak megfelelô alapot. A kutatást ki kell terjeszteni az öröm szférájára is. Kant óvatos lépéseket tett annak érdekében, hogy az autonómia és a szabadság jegyében megfogalmazott antropológiát visszavezesse ógörög és hellenisztikus gyökereihez. Arisztotelész az eudaimóniát az erényes cselekvéshez (eupraxia) kapcsolta. A daimon Szókratésznél a tetteinket irányító belsô hang. A daimon egyaránt lehet romboló és építô. Az eudaimón, a jó szeretete, ami lehetôvé teszi legjobb részeink, vonásaink kifejezését. A virágzó emberi életet, az eudaimóniát szokás boldogságnak, illetve jóllétnek fordítani. A kapitalizmus 1960-as évekbeli kritikusai elôszeretettel hivatkoznak a kanti bírálatra, azt állítva, hogy a fogyasztói társadalom az elvárások egyetlen dimenziójába, a fogyasztó bírvágy tartományába szorítja az emberi vágyakat és szenvedélyeket. ORVOSI A jóllétnek az egészség a legfontosabb komponense. A boldog ember (makariosz) fogalma az örülni (kharein) igébôl származik írta Arisztotelész a Nikomakhoszi etikában. Kant szerint az ember rendeltetése nem a puszta boldogság, hanem talentumainak szakadatlan szenvedéssel járó kibontakoztatása, kimûvelése. Az élvezet és az öröm a boldogság szerves tartozéka, teszi hozzá Kant, anélkül, hogy a fejlôdés, teljesítmény érzéséhez kötött öröm és a szenvedés, továbbá az öröm és a kellemes testi élménnyel kísért élvezet kapcsolatát megvizsgálná. Foucault sem a Bevezetésben, hanem majd csak élete utolsó éveiben lát hozzá, ám akkor nagyon intenzíven, a tudás és szubjektum viszonyának öröm s élvezet vonatkozású kutatásához. Az egyedi és a személyes Amíg az as évek francia emberismerettanban a vágyak kérdése jutott kiemelt szerephez, addig az angolszász és német embertudományban az élvezet, illetve érzelmek hitelességének problematikája. A tanulmányait a párizsi elitképzô École normale supérieure-n végzô Foucault egyetemista korában Jean Paul Sartre-tól kölcsönözte azt a kritikai módszert, hogy egy-egy szerzôt valamely más szerzô gondolatrendszere tükrében olvasott. Kantot Hegel alapján igyekezett meghaladni. Hegel fôként azt bírálta Kantban, hogy a gondolkodás szabadságát a társadalmi gyakorlat folyamatától elszigetelve kívánta vizsgálni. A társadalmi valósággal megbékélô Hegelen Foucault azt a Marxot olvasva próbál meg túljutni, aki szerint a filozófia feladata nem a világ értelmezése, hanem megváltoztatása. A marxizmusból Foucault számára a világ megváltoztatása helyett a hiteles emberi élet feltételeire koncentráló Heidegger filozófiája nyújtott kivezetést. A hitelesség elérésének gyakorlati példáját legfontosabb filozófiai példaképévé Kelemen: Egészség és antropológia Foucault Kant olvasata LAM 2009;19(1):

5 váló, veszélyes életet élô, minden emberi élményt alkotó folyamat eredményének tekintô Nietzschében találta meg. Innen egyenes út vezetett Freudhoz. A marxizmus az egzisztencializmussal összebékíteni igyekvô Sartre-tal ellentétben, Foucault igen hamar kiábrándult a kommunizmus messianizmusából. Csalódottsága éppen az 1956-os magyar forradalom leverése után vált végérvényessé. Véleménye szerint az 1950-es évek marxizmusából hiányzott az emberséges személyesség. Ugyanez volt a gondja a freudizmussal. A személyesség volt a tétje annak a Martin Buber és Carl Rogers közt zajlott nevezetes vitának, amelyre április 18-án került sor a Michigan Egyetemen. Itt fogalmazta meg Buber a személyes és az egyéni megkülönböztetésének tételét. Az ember egyre inkább individuummá válhat, anélkül, hogy egyre személyesebbé, emberibbé válna. Az individuum puszta egyediség. A személy az, aki emberi módon, emberi kapcsolatokban, kapcsolatait mélyítve és gazdagítva, kapcsolati élményeibôl tanulva él. Ez a vita inspirálta Rogerst a személyközpontú pszichoterápia praxisának kidolgozására. A személyközpontú pszichológia a teljes élet eshetôségének ismérveit az önátélésben, önmegvalósításban, önkifejezésben, s az élmények iránti nyitottságban adja meg. Buber személyességkoncepciója Kant emberiesülés (humanizáció) fogalmára nyúlik vissza. Kant szerint az embert nevelni kell a jóra. A nevelés legjobb közege a polgári társadalom, ahol lehetôség van a legfôbb jó, a polgárok üdvösségének, boldogulásának, jólétének, egészségének (salus civitatis) elérésére. Kant a latin salus fogalmával írja le a legfôbb jót. Szerinte ennek kell az alkotmány elemi elvéül szolgálnia. A salus egyszerre jelent javat, üdvösséget, boldogságot, jólétet, jóllétet és egészséget. A salus aegroti suprema lex (a beteg java-üdve a legfôbb törvény) elve a hippokratészi eskü latinra fordított szövege alapján vált az orvosi etika döntô fogadalmává. Merészelj élni! A személy az, aki emberi módon, emberi kapcsolatokban, kapcsolatait mélyítve és gazdagítva, kapcsolati élményeibôl tanulva él. Kant emberismerettani munkája René Descartes A lélek szenvedélyei címû, 1649-ben megjelent utolsó, még életében kiadott mûvébôl indul ki. Descartes az érzelmek és szenvedélyek emberi életben betöltött szerepét próbálja felismerni. A sztoikusok és szkeptikusok az ataraxiát, a szenvedélyektôl mentes életet, a lélek rendíthetetlen nyugalmát eszményítették. Descartes kérdése az, hogy a szenvedélyek miképpen szolgálhatnak minket, ahelyett, hogy rabjukká válnánk. A Descartes tévedése címmel 1994-ben könyvet közreadó Antonio Damasio amellett érvel, hogy az érzelmek és szenvedélyek kiküszöbölhetetlenek az érvelés és a döntéshozatal folyamatából. A gondolkodom, tehát vagyok tétele a szenvedélyesen érzek, tehát vagyok tézisével helyettesítendô. A szenvedély és az érzelem ahogy ezt Kant is megállapította mindig más embereket involvál. Kant korában, a gyors ütemû polgárosodás világában, az érdek és a szenvedély viszonya vált problematikussá. Foucault szerint Kant ráébredt arra, hogy az érdekeket kifejezô kereskedelemnek és gazdasági növekedésnek érzelmeket, szenvedélyeket érintô, azok emancipációját kívánó következménye van. A Bevezetést író Foucault idejében a szenvedély már nem az érdekkel, hanem a biztonsággal állt szemben. A nyugati fejlôdés uralkodó modelljévé váló, demokratikus kapitalista rendszerbôl nem eliminálható jóléti társadalom dekommodifikál, védi az egyént a piaci viszonyok megpróbáltatásaitól. A szociális jogokat biztosító modern kapitalizmusban a szenvedélyek ki- és végigélésének törekvése immár egy alapvetôen biztonságosságra törekvô társadalomban történhet. A veszély és fenyegetés (például az 1957-es szovjet szputnyik sokk ) kívülrôl jövônek látszott. A vallásszabadság, a tulajdonjog, a politikai jogok és a szociális jogok kivívása után a A szenvedélyes élet jelenben zajló, a jelen kihívásaira válaszoló élet. környezetvédelem, fogyasztóvédelem és betegjogok mellett a szenvedélyes élet jogának kérdése került elôtérbe. A szenvedély, aminek a szenved a szótöve, Foucault álláspontja szerint nem a biztonsággal, hanem a kockázatot vállaló, jelenben folyó kíváncsi és fáradtságos kereséssel kapcsolatos. Nincs extatikus biztonságérzet, nem létezik a biztonság csúcsélménye. A szenvedélyes élet jelenben zajló, a jelen kihívásaira válaszoló élet. Foucault szerint Kant volt az elsô olyan modern filozófus, aki a Mi történik most?, Mi játszódik le velünk jelenleg? kérdését felvetette. A kanti kérdésfeltevést Foucault igen jónak tartotta, Kant válaszával azonban nem volt elégedett. Véleménye szerint a gondolatokat meg is kell élni, ezért a sapere aude! kevés. Az élet élményének igazi jelmondata a Vivere aude! (Merészelj élni!). A szenvedélyes élet elôképe Foucault számára Nietzsche. A Bevezetés záró sorai azt a Nietzschét idézik, aki szerint Isten halála egyúttal a szubjektumként alighogy megszületett ember halálát eredményezte. Az embert létre keltô nietzschei terv, az Übermensch a második világháború népirtása után védhetetlennek bizonyult. A humán és társadalomtudósok másfél évtizeden át keresték a magyarázatot a náci Németország népirtó politikai programjára, s kutatták a megelôzés eshetôségét. A prevencióra e téren való sikeressége miatt a jóléti állam látszik a legalkalmasabbnak. A jóléti állam üdve az egészség. Az egészség olyan metajog és metaérték, amely egyformán épít a tapasztalás három Kant által megnevezett modalitására: a tudományos tudásra, a jóra és a szépre. A boldogság és az egészség kölcsönviszonyára és társadalmi összefüggéseire egyaránt felfigyelô Kant Antropológiájától Foucault útja elôbb az 1970-es évek végén kidolgozott életpolitika elméletéig vezetett, majd ezen át, élete utolsó éveinek hatalmas vállalkozásához, a szubjektum egészsége témakörének történeti vizsgálatához. Köszönetnyilvánítás A tanulmány a K számú OTKAkutatás támogatásával készült. dr. Kelemen Gábor 88

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA. Javítási-értékelési útmutató

A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA. Javítási-értékelési útmutató Oktatási Hivatal A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató 1. Sorolja korszakokhoz a következő filozófusokat! Írja a nevüket a megfelelő

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 1112 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. Írja a megfelelő

Részletesebben

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások 1. A következő állítások három filozófusra vonatkoznak. Az állítások számát írja a megfelelő

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 1012 É RETTSÉGI VIZSGA 2010. október 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A rész 1. Mely korszakokban lettek

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész

Részletesebben

12. évfolyam. Célok és feladatok: Éves óraszám : Heti otthoni óraszám :

12. évfolyam. Célok és feladatok: Éves óraszám : Heti otthoni óraszám : Bevezetés a filozófiába helyi tanterve 1 12. évfolyam Éves óraszám : Heti otthoni óraszám : 32 óra fél óra Célok és feladatok: A bölcsesség a mindennapi élet része, természetesen nem a nagy filozófusok

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

BEVEZETÉS A FILOZÓFIÁBA

BEVEZETÉS A FILOZÓFIÁBA BEVEZETÉS A FILOZÓFIÁBA 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Célok és feladatok A bölcsesség a mindennapi élet része, természetesen nem a nagy filozófusok tanításainak ismerete, hanem a bölcsesség életirányító

Részletesebben

Helyi tanterv Filozófia tantárgyból 12. évfolyamon az AJTP (A), normál tantervű (B) és természettudományos (C) osztályok számára

Helyi tanterv Filozófia tantárgyból 12. évfolyamon az AJTP (A), normál tantervű (B) és természettudományos (C) osztályok számára Helyi tanterv Filozófia tantárgyból 12. évfolyamon az AJTP (A), normál tantervű (B) és természettudományos (C) osztályok számára Rendelkezésre álló órakeret: heti 1 óra = 32 óra Célok és feladatok A bölcsesség

Részletesebben

Kant és a transzcendentális filozófia. Filozófia ös tanév VI. előadás

Kant és a transzcendentális filozófia. Filozófia ös tanév VI. előadás Kant és a transzcendentális filozófia Filozófia 2014-2015-ös tanév VI. előadás Kant és a transzcendentális filozófia A 18. század derekára mind az empirista, mind a racionalista hagyomány válságba jutott.

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Klasszikus

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 1512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 19. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. Írja be a táblázatba

Részletesebben

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.

Részletesebben

FILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA?

FILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA 2014-15. I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA - A BÖLCSESSÉG SZERETETE NEM A BIRTOKLÁSA, HANEM CSAK A SZERETETE. MIT JELENT ITT A BÖLCSESSÉG? 1. SZENT

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia emelt szint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 20. FILOZÓFIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A vizsgarész (20 pont) 1. B

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

A 19. és 20. század eleji kulturológia fejlődési tendenciái és irányzatai

A 19. és 20. század eleji kulturológia fejlődési tendenciái és irányzatai A 19. és 20. század eleji kulturológia fejlődési tendenciái és irányzatai A történelemtudomány előretörése. Az európai gondolkodás központja áttevődik Franciaországból Németföldre. 1. A kulturológia a

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A tudomány, mint rendszer

A tudomány, mint rendszer A tudomány, mint rendszer TEVÉKENYSÉGI EREDMÉNY- ISMERET- SZOCIOLÓGIAI INTÉZMÉNY- TEVÉKENYSÉGI Tervezett és SZOCIOLÓGIAI rendszerezett megismerési, alkalmazási és elôrelátási mozzanatok összessége. EREDMÉNY-

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

A pszichológia mint foglalkozás

A pszichológia mint foglalkozás A pszichológia mint foglalkozás Alkalmazott területek Polonyi Tünde, PhD Klinikai pszichológia Klinikum területe: mentális problémák, mentális egészség hiánya. De mi a mentális egészség? Eltérés a normától?

Részletesebben

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

Analógiák és eltérések szövevénye

Analógiák és eltérések szövevénye Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban TARTALOMJEGYZÉK 1. A másik ember megértése...11 Áttekinthető emberi világ...11 A rang és a formális viszonyok szerepe...12 A másik érdekessé válik...13 Új kommunikációs nehézségek...14 Az egyén szubjektív

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Számonkérés módja: Írásbeli: nyelvhelyességet, olvasott szövegértési és íráskészséget mérő teszt megoldása, 60 perc

Számonkérés módja: Írásbeli: nyelvhelyességet, olvasott szövegértési és íráskészséget mérő teszt megoldása, 60 perc 12. osztály Számonkérés módja: Írásbeli: nyelvhelyességet, olvasott szövegértési és íráskészséget mérő teszt megoldása, 60 perc Szóbeli: társalgás, szituációs feladat, önálló témakifejtés (maximum 15 perc

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A fehér világ jövője a XXI. században

A fehér világ jövője a XXI. században Guillaume Faye: A fehér világ jövője a XXI. században Gazdag István forditása Megjelent, többek között: a Demokrata, 2007 január 18.-i számában Európa a Római Birodalom bukása óta sohasem volt ilyen drámai

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA BÛNBEESÉSE

A SZOCIOLÓGIA BÛNBEESÉSE Figyelô 699 A több mint ezeroldalas mû oroszul három könyvben, magyarul egyetlen kötetben jelent meg, amelyet jó elnézni az asztalon, esti-éjszakai olvasását elôrevetítve, amikor azonban fektünkben elgémberedik

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet Tartalom Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet 1. fejezet: Egy új szemlélet Minden vágyad meghallgatásra talál, és

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Docimológia a bioetika oktatásban

Docimológia a bioetika oktatásban Docimológia a bioetika oktatásban Kapocsi Erzsébet BOMM 2013. 05.04. Debrecen Szubjektív bevezető Pedagógiai és etikai dilemmák a vizsgáztatás során - mit értékeljünk? -- az aktuális teljesítményt -- a

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

A nyelvi kompetenciák fejlesztése az egyik alapvető feladata a tanodának.

A nyelvi kompetenciák fejlesztése az egyik alapvető feladata a tanodának. Magyar nyelv és irodalom A nyelvi kompetenciák fejlesztése az egyik alapvető feladata a tanodának. A magyar nyelv sokoldalú, - árnyalt és reflexív ismerete a társadalmi kommunikáció alapja. A nyelv kultúrát

Részletesebben

Bakos Gergely OSB (szerk.) Teória és praxis között, avagy a filozófia gyakorlati arcáról. L'Harmattan - Sapientia

Bakos Gergely OSB (szerk.) Teória és praxis között, avagy a filozófia gyakorlati arcáról. L'Harmattan - Sapientia Bakos Gergely OSB (szerk.) Teória és praxis között, avagy a filozófia gyakorlati arcáról L'Harmattan - Sapientia SCINTILLAE SAPIENTIAE A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Filozófia Tanszékének

Részletesebben

SZABAD BÖLCSÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK

SZABAD BÖLCSÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK Indított specializációk: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): A szakért felelős kar: Képzési idő: SZABAD BÖLCSÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK Filozófia, Esztétika, Etika, Vallástudomány,

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Tanítási tervezet. Az óra típusa: Ismereteket elmélyítő és új ismereteket feldolgozó óra.

Tanítási tervezet. Az óra típusa: Ismereteket elmélyítő és új ismereteket feldolgozó óra. Tanítási tervezet I. Alapadatok Az óra időpontja: 2016. április 16. Az iskola megnevezése: ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium Az iskola címe: 1088, Budapest Trefort utca 8. Osztály: 7. c Tanít: Visy

Részletesebben

Boldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta

Boldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta Boldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta Boldogság kutatás 1960-as évek: mai értelemben vett boldogság kutatások kezdete 1980-as évek: szubjektív jóllét fogalma 1990-es

Részletesebben

Az emberi méltóság filozófiája

Az emberi méltóság filozófiája Az emberi méltóság filozófiája További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alain Badiou: A század Alain Badiou: Szent Pál. Az egyetemesség apostola Jan Bor Errit Petersma (szerk.): Képes filozófiatörténet

Részletesebben

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( ) Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus Önmenedzselés, karriertervezés Lehetőségek, technikák Mit értünk karrier alatt? Karrier = gyors, sikeres előmenetel, érvényesülés; Karriert

Részletesebben

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE irodalom, filozófia PROLÓGUS A tisztelt Olvasó egy név- és címjegyzéket tart a kezében. 4363 év legjelentősebb bölcsészeti és irodalmi alkotásainak jegyzékét, a szerzők

Részletesebben

Böcskei Balázs. Világnézet-keresőben. Marxizmus és a szubjektum feltámadása

Böcskei Balázs. Világnézet-keresőben. Marxizmus és a szubjektum feltámadása Böcskei Balázs Világnézet-keresőben. Marxizmus és a szubjektum feltámadása A kelet-európai rendszerváltozásokkal a filozófia szerepe is alapvetően változott meg. Egyrészről a magyar filozófiai diskurzusokban

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL KELEMEN GÁBOR

KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL KELEMEN GÁBOR KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL KELEMEN GÁBOR A szenvedélypolitika útkeresése Rácz József és Takács Ádám (szerk.): Drogpolitika, hatalomgyakorlás és társadalmi közeg. Elemzések foucault-i perspektívából. 2006.

Részletesebben

EMBERISMERET ÉS ETIKA

EMBERISMERET ÉS ETIKA Emberismeret és etika emelt szint 080 ÉRETTSÉGI VIZSGA 008. május 6. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM . Esszék

Részletesebben

Süle Edit PhD Birizló-Szabó Irén Az alapvető kompetenciák jelentősége a tehetséggondozásban

Süle Edit PhD Birizló-Szabó Irén Az alapvető kompetenciák jelentősége a tehetséggondozásban Süle Edit PhD Birizló-Szabó Irén Az alapvető kompetenciák jelentősége a tehetséggondozásban A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A boldogság két

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 1. A katolikus társadalmi tanítás - követelmény és valóság 33 1.1 A katolikus társadalmi tanítás politikai funkciója 33 1.2 A katolikus

Részletesebben

Kilencvenöt éves korában elhunyt Robert Merle

Kilencvenöt éves korában elhunyt Robert Merle 3. szint Március-április Kilencvenöt éves korában elhunyt Robert Merle Kilencvenöt éves korában elhunyt Robert Merle, jelentette be kedd este a francia író lánya. Kilencvenöt éves korában Párizs környéki

Részletesebben

rend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét, és benne a magyar

rend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét, és benne a magyar Orwell, a testvér 59 rend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, mint az értékrend megteremtése és kifejezése, tudatosítása és örökítése. Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét,

Részletesebben

A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP

A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP A munka megkezdése előtt

Részletesebben

VÍZBEFÚLT FÉRFI CONEY ISLAND-EN, New York, »A Z emberi együttérzés alapja az, hogy a földi élethez kötôdik

VÍZBEFÚLT FÉRFI CONEY ISLAND-EN, New York, »A Z emberi együttérzés alapja az, hogy a földi élethez kötôdik 96 W E E G E E VÍZBEFÚLT FÉRFI CONEY ISLAND-EN, New York, 1940»A Z emberi együttérzés alapja az, hogy a földi élethez kötôdik « EGYÜTT ÉREZNI VALAKIVEL PETER KEMP AZ emberi együttérzés alapja az, hogy

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK Tantárgy elzése Terepfeldolgozó 2. Tantárgy oktatójának Almásy Judit nappali tagozaton 4 tanóra/ hét óraadó tanár, szupervízor A megbeszélések kiscsoportos formában, egy szemeszter keretében zajlanak.

Részletesebben

A romantika. Kialakulása, társadalmi háttere, általános jellemzői

A romantika. Kialakulása, társadalmi háttere, általános jellemzői A romantika Kialakulása, társadalmi háttere, általános jellemzői A romantika A romantika: egyetemes művészettörténeti korszak és korstílus a XIX. sz. első felében Választóvonal a klasszikus és a modern

Részletesebben

Bessenyei Márta: A szeretet perspektívái Boros Gábor: A szeretet/szerelem filozófiája 1

Bessenyei Márta: A szeretet perspektívái Boros Gábor: A szeretet/szerelem filozófiája 1 Bessenyei Márta: A szeretet perspektívái Boros Gábor: A szeretet/szerelem filozófiája 1 Boros Gábor tavaly megjelent tanulmánykötetének középpontjában két olyan fogalom áll, melyeket a szerző saját bevallása

Részletesebben

Időpont: csütörtök 12:00-13:30 Helyszín: Kazy 314-es terem

Időpont: csütörtök 12:00-13:30 Helyszín: Kazy 314-es terem Kultúraelmélet - bevezetés a művelődésfilozófiába 2. ANDB-705, ANDB-111 2014/15 II. félév Kurzusleírás B. A. Alapképzés 2/2 kredit- 2 félév második félév - heti 2 óra előadás kollokvium Striker Sándor,

Részletesebben

Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS. A szeretet mindenkié

Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS. A szeretet mindenkié Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS A szeretet mindenkié Előszó Szavakkal lefesteni a láthatatlant, megformálni az érinthetetlent A szó fogyatékos eszköz. Ahogy az öt emberi érzékszerv is. Kétséges, hogy

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva

Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Jellemzői, kiindulópontjai: A világból felvett összes információt némiképpen megszemélyesítve értelmezzük A hangsúly az egyén szubjektív tapasztalatán,

Részletesebben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben Létkérdések a háziorvosi rendelőben Az egzisztenciális pszichoterápiáról Dr. Kiss-Szőke Anna NOÉ Továbbképző Nap Szeged, 2014. szeptember 6. Egzisztenciális pszichológia 4 végső aggodalom: Halál Szabadság

Részletesebben

Diákújságíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában

Diákújságíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában Diákíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában A szakközépiskolába járó tehetséges diákok többsége motivációs problémákkal küzd a korábbi iskolai kudarcok miatt, így

Részletesebben

EURÓPAI TURISTA, Szenegál, » A Z E M B E R semmi más, mint amivé önmagát teszi «

EURÓPAI TURISTA, Szenegál, » A Z E M B E R semmi más, mint amivé önmagát teszi « 292 K RÄ M E R EURÓPAI TURISTA, Szenegál, 1975» A Z E M B E R semmi más, mint amivé önmagát teszi « EGZISZTENCIALIZMUS JEAN-PAUL SARTRE AZ EMBER semmi más, mint amivé önmagát teszi. Ez az egzisztencializmus

Részletesebben

Kora modern kori csillagászat. Johannes Kepler ( ) A Világ Harmóniája

Kora modern kori csillagászat. Johannes Kepler ( ) A Világ Harmóniája Kora modern kori csillagászat Johannes Kepler (1571-1630) A Világ Harmóniája Rövid életrajz: Született: Weil der Stadt (Német -Római Császárság) Protestáns környezet, vallásos nevelés (Művein érezni a

Részletesebben

Művészeti kommunikáció. alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Művészeti kommunikáció 2008 tavasz

Művészeti kommunikáció. alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Művészeti kommunikáció 2008 tavasz Művészeti kommunikáció alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Danto esete Hamupipőkével Danto fő kérdése, hogy - két teljesen egyforma dolog közül hogyan választjuk ki azt, amelyik

Részletesebben

Tiltott gyümölcs ÚJ generációs tanítások alkalmazása az ÉLETedben

Tiltott gyümölcs ÚJ generációs tanítások alkalmazása az ÉLETedben Tiltott gyümölcs ÚJ generációs tanítások alkalmazása az ÉLETedben CSAKRA- és MERIDIÁN-tisztító módszer IMÁval INGYENES CSAKRA- és MERIDIÁNtisztítás +harmonizálás IMÁVAL Tested, Lelked, Szellemed, Érzelmeid,

Részletesebben

TANULMÁNYOK A SZENT IRATOK ÉRTELMEZÉSE: A BIBLIA. Dr. SZABÖ ÁRPÁD

TANULMÁNYOK A SZENT IRATOK ÉRTELMEZÉSE: A BIBLIA. Dr. SZABÖ ÁRPÁD TANULMÁNYOK Dr. SZABÖ ÁRPÁD A SZENT IRATOK ÉRTELMEZÉSE: A BIBLIA A vallások története nem csupán a vallás és kijelentés között mutat benső kapcsolatot, hanem a kijelentés és az írás között is. A vallás,

Részletesebben

4. sz. Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola 4/1.sz. Pszichiátria Program

4. sz. Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola 4/1.sz. Pszichiátria Program 4. sz. Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola 4/1.sz. Pszichiátria Program Kurzusvezetö és kurzuscím 4101-K A magatartás modellezése neurokémiája és gyógyszeres befolyásolása. (magyar) (Dr. Bagdy György)

Részletesebben

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.

Részletesebben

A GLOKALIZÁCIÓ TEREI FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS NOVEMBER

A GLOKALIZÁCIÓ TEREI FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS NOVEMBER A GLOKALIZÁCIÓ TEREI FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS 2014. NOVEMBER 27 28. A GLOBALIZÁCIÓ HATÁSA A TÉRRE (SZAKIRODALMI IDÉZETEK) A földrajz vége A távolság halála Térés idő összezsugorodása

Részletesebben

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné főbb felfogásai (Buda, 2001) Klinikai pszichológiai nézőpont Segítő-pasztorális nézőpont (Bagdy) (Tomcsányi)

Részletesebben

Heller Ágnes valódi élettörténete

Heller Ágnes valódi élettörténete Sziklai László Heller Ágnes valódi élettörténete Heller Ágnes: Filozófiám története. (Múlt és jövő kiadó: Budapest, 2009) 158 fordulat 7 Egy filozófia történetét, legyen az saját, sokféleképpen lehet elmondani.

Részletesebben

MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő

MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő 1. KAMARAI NAP MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő 1 A jogeset alapjai A tárgyalt ügy elsőbbsége: 1985. 01. 24., így az 1969. évi II. törvény alapján folyt

Részletesebben

KÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR. (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag)

KÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR. (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag) KÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag) 1 2 CÍMNEGYED KÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag) 3 4 TARTALOM Bevezető 7 1. ALAPFOGALMAK 11 1.1.

Részletesebben

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba Sebestény István Istvan.sebesteny@ksh.hu Mi a társadalom? Általánosan: A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége,

Részletesebben

Tóth Endre: A Pápai Református Egyházmegye története című műve, mint az egyházmegyetörténet írás modellje

Tóth Endre: A Pápai Református Egyházmegye története című műve, mint az egyházmegyetörténet írás modellje Dienes Dénes Tóth Endre: A Pápai Református Egyházmegye története című műve, mint az egyházmegyetörténet írás modellje Nincs könnyű helyzetben az, aki meg akar felelni a címből következő elvárásoknak.

Részletesebben

A mintaélet forradalma" "

A mintaélet forradalma KRITIKA A mintaélet forradalma" " GREZSA FERENC ÍRÁSA NÉMETH LÁSZLÓRÓL Amikor elküldötte Grezsa Ferenc új könyvét, Olasz Sándor ezt írta hozzá: Nagyon örülök neki, talán mégjobban, mintha saját könyvem

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

A coaching szemléletű vezetés

A coaching szemléletű vezetés A coaching szemléletű vezetés 2013. 04. 17. "Coaching az innováció szolgálatában" szakmai konferencia HSZOSZ - MTA - ZSKF Budapest, 2013. április 17. ISBN: 978-963-9559-51-6 A Carnegie Technológiai Intézet

Részletesebben

Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára. Célok. A képzés moduljai. Első modul. Önbecslés, önbizalom fejlesztése

Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára. Célok. A képzés moduljai. Első modul. Önbecslés, önbizalom fejlesztése Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára Célok Segíteni a megváltozott munkaképességű személyeket abban, hogy hatékonyan kezeljék a munkahelyi stresszt, változásokat, negatív

Részletesebben

ETE_Történelem_2015_urbán

ETE_Történelem_2015_urbán T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme

Részletesebben

REFORMPEDAGÓGIA ÉS ÉLETREFORM ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSEK, ÚJ KUTATÁSI EREDMÉNYEK

REFORMPEDAGÓGIA ÉS ÉLETREFORM ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSEK, ÚJ KUTATÁSI EREDMÉNYEK Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottság Neveléstörténeti Albizottsága Szervezők Elméleti, Történeti, és Összehasonlító Pedagógiai Kutatócsoport Pedagógiai Antropológiai Kutatócsoport Neveléstudományi

Részletesebben