AXX. század Kantjának tekinthetô

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AXX. század Kantjának tekinthetô"

Átírás

1 Egészség és antropológia Foucault Kant olvasata AXX. század Kantjának tekinthetô francia filozófus, a pszichopatológiai képzettséggel is rendelkezô Michel Foucault orvos fia. Mindkét nagyapja sebészorvos volt. Az ugyancsak sebész apa anatómiát adott elô a poitiersi egyetemen. Foucault pályáját végigkísérte az orvostudomány, mindenekelôtt a pszichiátria iránti érdeklôdés. Elsô visszhangot kiváltó terjedelmes könyve, az 1961-ben publikált A bolondság története a pszichiátria, pszichológia és elmegyógyintézetek létrejöttét megelôzô folyamatokat mutatja be archivált beszédképzôdmények (például intézményi szabályok, terápiás elôírások, kórrajzok) elemzése alapján. Az 1963-ban megjelent A klinikai orvoslás születése pedig az anatómiai-kórbonctani és klinikai tapasztalat, illetve módszer kialakulását követi nyomon. A pszichiátriai intézmények világának és az orvostudomány történetének számos részlete az as években Foucault világképet formáló Immanuel Kant munkássága révén került a nyugati világ köztudatába. A bolondság története Foucault 1961-ben megvédett doktori disszertációjának fôtéziseként született [Foucault, Michel: Introduction to Kant s Anthropology. Los Angeles: Semiotext(e), p ISBN-13: ] A legmagasabb francia állami tudományos fokozat, a doctorat d état a fôtézisen kívül melléktézis bemutatását írta elô. A melléktézis Immanuel Kant Antropológiájának fordítása és az ahhoz írt terjedelmes pragmatikus szempontú bevezetés és kommentár volt. Ez a Sorbonne könyvtárában porosodó mû csak Foucault halála után 24 évvel, 2008-ban talált kiadót, s vált hozzáférhetôvé az olvasóközönség számára. A fordítás ben megjelent ugyan, ám Foucault bevezetôje nélkül. Foucault, akinek minden új könyve a korábbi továbbfejlesztése, pontosítása, az írást egyaránt tekintette küszködésnek, önkifejezésnek és egyfajta cselekvési térkép megrajzolásának. A Bevezetés Kant antropológiájához az egyidejûleg könyv alakban is megjelent fôtézis kisebb súllyal született ikertestvére. Kisugárzására mindamellett nem csekélyebb a másiknál. Sôt, Foucault legnagyobb hatású mûve, az 1966-ban közreadott A szavak és dolgok éppen úgy Az utazás az emberismereti látókör bôvítésének fontos eszköze. Elôbb azonban otthon, a honfitársak körében kell tapasztalatot szereznünk és gyarapítani az ismereteinket. az emberi természetet, az ember lelki apparátusát megérteni törekvô kanti antropológia továbbgondolása és folytatása, mint Foucault életének utolsó nagy, befejezetlenül maradt monumentális vállalkozása, A szexualitás története. Kant és a filozofálás új módja A filozofálás új módját megalapozó Kantot három kritikája tette világhírûvé. Már a kritikai sorozat elsô mûve, a problémamegoldó és a nem problémamegoldó, reflektív gondolkodást megkülönböztetô A tiszta ész kritikája (1781) három antropológia irányába mutató kérdés felvetésével fejezôdik be. A könyv transzcendentális módszertan címû fejezetében felvetett, Mit lehet tudnom? kérdésként megfogalmazott dilemmájára, az emberi tudás határait vizsgáló metafizika keres általános választ. Kant saját feleletét, amely szerint a külvilág rendje a tudat szerkezetétôl, illetve a világot elrendezô gondolattól függ, a filozófia kopernikuszi forradalmának minôsíti. René Descartes-tal szemben Kant úgy véli, hogy a létrôl nem a gondolkodás, hanem csakis a tiszta gondolkodáson kívüli tapasztalat útján nyerhetünk tudomást. Mit kell tennem? hangzik a második kérdés. Erre a kérdésre fôként az etika keresi a választ. Maga Kant, elsôsorban a személy méltóságának és szabadságának fényében, A gyakorlati ész kritikája (1788) címû könyvében tárgyalta ezt a témát. A Mit szabad remélnem? kérdése nagyrészt a boldogságra irányul. Az ítélôerô kritikája (1790) egy lassan, de határozottan szekularizálódó világban próbál közvetíteni a szükségszerûség és a szabadság között. A fô közvetítô az esztétikum. A mûvészet önállóságát hangsúlyozva Kant az emberi érzelmek, élvezetek és szenvedélyek számára keres helyet filozófiájában. Egy évvel Az emberi és polgári jogok nyilatkozata után, a felvilágosodás egyenlôség elve alapján az érzelmi Levelezési cím: dr. Kelemen Gábor, Pécsi Tudományegyetem, BTK, Szociális Munka- és Szociálpolitika Tanszék, 7624 Pécs, Rókus u

2 emancipációban látja a francia forradalom másik két jelszava, a szabadság és testvériség lehetôségének megteremtését. Noha a La Fayette által megfogalmazott Az emberi és polgári jogok nyilatkozata az 1776-os amerikai Függetlenségi nyilatkozat mintájára készült, az emberek boldoguláshoz, boldogságra törekvéshez való joga, ellentétben az utóbbival, nem került be a szövegbe. A boldogság mint deklarált politikai cél, John Locke filozófiájának hatására, az amerikai demokrácia alapdokumentumában jelent meg elôször a történelemben. Mi az ember? Kant három, antropológia felé tapogatózó kérdését a neokantiánus Ernst Cassirer szerint a negyedik tetôzi be és foglalja keretbe. Ez a kérdés, amit Kant csak utólag, 1793-ban fogalmazott meg, egyszerûen így szól: Mi az ember? Kant, aki eredetileg a fizikából szerette volna levezetni az értelem törvényeit, felismerte, hogy az emberrôl szóló tudás esetében számolni kell a célszerûséggel, ezért az antropológia nem teremthetô meg a fizikai kutatás módszertana alapján. Szintúgy nem alapulhat tisztán a fizikán a tapasztalati, gyakorlati tudást, jelentések és tünetek megfejtését és megértését kívánó orvostudomány sem. A Mi az ember? kérdését Kant mintegy 25 éven át kutatta módszeresen tôl minden tanév téli szemeszterében antropológiai elôadásokat tartott a königsbergi egyetemen. Ezeknek a széles publikum számára tartott elôadásoknak nem kellett semmiféle, a felsôbbség által jóváhagyott, cenzúrázott tanmenethez igazodnia. A kanti antropológia célja nem kevesebb, mint a világpolgárként felfogott ember lényegének és rendeltetésének megismerése. Egy olyan korban, amikor a hagyomány és a vallás által legitimált tekintélyt az értelem tekintélye kezdi felváltani, óriási jelentôsége van az érvelési és gondolkodási hibák felismerésének. Sapere aude! ( Merj a magad értelmére támaszkodni! ) Ezzel a horatiusi jelmondattal tárta elénk Kant a felvilágosodás emberének attitûdjét. A bontakozó világcivilizáció bátor embere nekifog mások (fôként a klérus) vezetése nélkül gondolkodni, s ezáltal kezd kilábalni maga okozta kiskorúságából. A világméretû kísérlet több próbamezôn folyik egy idôben. A konkrét tartalmak különböznek, de a folyamat a gondolkodás módszereinek alkalmazása a világpolgárság kibontakoztatása érdekében ugyanaz. Ugyanebben az évben, 1772-ben tették meg az afrikai származású amerikaiak a verseskötetet író tizennyolc Kant az embert kettôs szubjektumnak, egyszerre empirikus állati és intellektuális, önmagán túllépni képes lénynek látta. éves rabszolganô, Phillis Wheatley révén az elsô lépést a felszabadulás és világpolgárrá válás útján. A korabeli vélekedés az volt, hogy a feketék képtelenek megtanulni írni és olvasni. Az akkori hiedelem a fekete bôrûek értelmi képessé- Michel Foucault geit nem tartotta elégségesnek az írástudáshoz. Phillis Wheatley írástudását egy Boston tekintélyes polgáraiból álló vizsgálóbizottság tanulmányozta és gyôzôdött meg kétséget kizáróan arról, hogy a néger lány remekül ír és olvas. Mindez igen erôs érv volt a rabszolgaság ellen, amely ennek dacára, még csaknem egy évszázadon át fennmaradt. Kant, aki még szülôvárosából, Königsbergbôl is egész életében vonakodott kimozdulni, az Antropológia elôszavában leszögezi, hogy az utazás az emberismereti látókör bôvítésének fontos eszköze. Elôbb azonban teszi hozzá otthon, a városbeliek, a honfitársak körében kell tapasztalatot szereznünk és gyarapítani az ismereteinket. A lokális mûveltség ugyanis elôfeltétele az általános tudásnak ben Az örök béke címû tanulmányában, a vendégszeretetrôl értekezve ír arról, hogy nincs jogunk ellenségesen bánni a földünkre érkezô idegennel. A hospitalitás, a vendéglátás kötelezettsége azt jelenti, hogy az idegennek, a jövevénynek joga van megkísérelni a kommunikációt és a közeledést a régi lakosokkal. Mélyen elítéli ugyanakkor a hódító, a bennszülötteket semmibe vevô látogatást, így az európai ember Amerikába és Afrikába tett, a bennszülöttek elnyomásához vagy gyarmatosításához vezetô látogatását. A látogatás önkéntes, szabad cselekedet. Nem lehet látogatásnak tekinteni az erôszakos elhurcolást. A jövevények tehát egyrészt jogokkal rendelkeznek, másrészt e jogkörnek határa van. Kant módszeresen törekedett arra, hogy kapcsolatba kerüljön, találkozzon a városba látogató idegenekkel. Soha nem ebédelt egyedül. Az ebédre meghívott három-hét vendég között igen gyakran fordultak meg idegen diákok és kereskedôk, köztük az Európán kívüli világból érkezô emberek. Ugyancsak szívesen hívott meg hosszú külhoni tartózkodás után hazatérôket. Kantot érdekelte, hogy mi ejti ámulatba Königsbergben a távoli világból érkezetteket, mi az, amit ellentétben Kelemen: Egészség és antropológia Foucault Kant olvasata LAM 2009;19(1):

3 az ott élôvel egyáltalán nem tekintenek mindennapinak és magától értetôdônek. Foucault egyetértôen idézi Kant azzal kapcsolatos nézetét, hogy a Poroszország adminisztratív központjának számító, pezsgô üzleti és szellemi életet élô tengeri kikötôváros a korabeli világ egyik kulturális csomópontja, amely nyitott az emberek és a világ megismerése felé, ahol szinte minden tudás megkapható, nem kell sehova sem utazni érte. Úton lenni A beszélô, dolgozó és élô ember képezi az alapját a foucault-i gondolatrendszer három tengelyének, a tudás, a hatalom és a szubjektum tapasztalásmódjának. Kant életének 80 évét kevésnek találta ahhoz, hogy utazzon, s ezáltal esélyt adjon önmagának a másféle világok életében való részvételre. Az idegenek és a hazatérôk tapasztalataiból tudta, hogy az igazi részvétel nagyon nehéz. Foucault, Kanttal ellentétben, szinte folyamatosan úton volt. Közös volt bennük az, hogy egyikük sem az egzotikumot vagy az érdekességet kereste; a jelenlét megélt élménye érdekelte ôket. Kant képzeletben például földrajzi elôadásaiban járta be a világot, Foucault a valóságban. Eljátszhatnánk azzal a gondolattal, hogy vajon mit tett volna Kant, ha száz évvel késôbb, a közlekedés sebességét forradalmasító vasút elterjedésének korában él. Avagy kétszáz évvel késôbb, a légi közlekedés meghonosulásának korszakában. A tudósok, a gondolkodó koponyák világa megszakíthatatlan összefüggésben áll egymással, még ha néhány évszázad el is telik köztük, írta az Antropológiában. Foucault önnön szellemi összefüggését Kanttal elsôsorban antropológiai érdeklôdésében ismerte fel. A Bevezetésben Foucault saját központi törekvését a kritikai gondolkodás és az antropológiai reflexió kapcsolatának vizsgálatában nevezi meg. Kant az embert kettôs szubjektumnak, egyszerre empirikus állati és intellektuális, önmagán túllépni képes lénynek látta. Foucault viszont magában a kanti filozófiában látott olyan kettôs tendenciát, az igazság és a szabadság, az okság és a célszerûség párhuzamát, ami végigkísérte antropológiai vizsgálódását. Az ember lét módját kutató tudományok, a társadalomtudományok szerkezete, Foucault meglátása szerint, a kanti kritikák hármasságát követi. A nyelv, a termelés és az élet tudományai, a filológia, a közgazdaságtan és a biológia a kanti logikusan gondolkodó, becsületesen élô és boldogságra törekvô ember sarjadéka. A beszélô, dolgozó és élô ember képezi az alapját a foucault-i gondolatrendszer három tengelyének, a tudás, a hatalom és a szubjektum tapasztalásmódjának. Az akkor még nem létezô biológia lehetôségét, perspektíváját is megjelenítô antropológiai vizsgálódás sok tekintetben a szubjektumra irányult. A szubjektum, az autonóm egyéniség, a hiteles individuum paradox módon alávetettségének köszönheti létezését. (A subiectus szó jelentése: alávetett.) Az egyszerre leíró és magyarázó antropológia egyik feladata megmutatni, hogy a polgári magántulajdon új típusú jogi alávetettségi viszonya miképpen teremti meg a modern szabad szubjektum kibontakozásának feltételét. Az Antropológia Kantja, Foucault értelmezésében, továbblép a minden kritika kezdetét jelentô valláskritikán. Kant tehát már nem a vallással szembeni szabadságot kéri számon, hanem a civil szabadságjogok, fôként a tulajdonjog szószólójaként lép fel. A königsbergi kínai Foucault utal Friedrich Nietzsche megjegyzésére, aki Kantot, feltehetôleg a konfucianizmus és a kanti filozófia hasonlósága miatt, königsbergi kínai -nak nevezte. A hasonlóság fô eleme a kötelességtudat. Ha magát Kantot olyannyira érdekelte volna ez a hasonlóság, hogy kész lett volna érte rövid látogatásra Kínába utazni, akkor ehhez a XX. század második felében, a Arra, hogy a tudás és az erkölcs között semmiféle közvetlen kapcsolat nincs, már René Descartes is rájött, aki éppen ezzel a felismeréssel nyitott utat a tudomány autonóm fejlôdése számára. légi tömegközlekedés korában kellett volna élnie. Ám Kant egyáltalán nem mutatott ilyen irányú érdeklôdést. Úgy vélte, a keleti népek a maguk erejébôl sohasem jutnának a jobbulás útjára; az emberi nem tökéletesedéséhez tartó haladás nyugatról árad szét a Földön. Foucaultnak más volt a véleménye. Ô, aki nem hitt a tökéletesség felé tartó haladásban, egyrészt az alkotó folyamatra helyezte a hangsúlyt, másrészt mind Kínát, mind az iszlám világot az emberiség megújulási potenciállal rendelkezô kulturális tartalékának tekintette. A Bevezetésben Foucault természetesen áttekintést ad a negyedszáz év termését összegyûjtô, 1798-ban publikált Antropológia fôbb témaköreirôl. (Az Antropológia, amely Kant utolsó saját kezûleg végleges formába öntött nagyobb lélegzetû munkája, 2005-tôl férhetô hozzá magyar nyelven.) Elsôsorban Kant kategorizáló, szétválasztó tevékenységét méltatja. A döntô különbséget az állattal szemben Kant az ember megismerô tehetségében látja. Egyedül az ember képes gondolatban megragadni önmagát, mint személyt, s reflektálni önnön helyzetére. A megismerô tehetség meghibásodhat, ami szerinte az ember legmélyebb természettôl eredô megaláztatása. Kant különbséget tesz elmebeli fogyatékosságok és elmebetegségek között. Az utóbbiakat két nagy csoportra, hipochondriára és mániára osztja. Az elmezavarokat a zavarosság, módszeresség és rendszeresség kritériuma alapján próbálja meg osztályokba sorolni. E szempontok alapján különíti el az amentiát, a dementiát, az insaniát és a vesaniát. A lélek képességei és a szenvedélyek A lélek képességeit Az ítélôerô kritikája behatóbban tárgyalja, ezért Foucault az ott boncolt kérdések tükrében vizsgálja az Antropológiát. Kant a lelki képességek három nagy terüle- 86

4 tét, az értelmet, a vágyat (megkívánóképességet) és az élvezetet különíti el. Az 1950-es évek végének francia filozófiai antropológiája a vágy témakörét, a vágy erkölcsi szerepének újraértékelését állította a filozófiai figyelem központjába. Jacques Lacan ban Arisztotelészt és Kantot bíráló, nagy visszhangot keltô elôadás-sorozatot szánt a vágy kérdésének. Emmanuel Levinas, szintén Kanttal vitázva, nem a kötelességbôl, hanem az ember feleleletvágyából, válaszadásra való késztetésébôl vezeti le az etikát. A besorolásra, disztingválásra törekvô Kantot az is érdekelte, hogy milyen viszonyban állnak egymással a lelki képességek. (Kant követôi értelemnek, akaratnak és érzelemnek nevezték a lélekzsák három összetevôjét.) Arra, hogy a tudás és az erkölcs között semmiféle közvetlen kapcsolat nincs, már René Descartes is rájött, aki éppen ezzel a felismeréssel nyitott utat a tudomány autonóm fejlôdése számára. Kant kíváncsi volt, hogy van-e összefüggés a mûvészi érték és az alkotó etikai színvonala között. Diderot nyomán, legnagyobb csodálkozására, fel kellett ismernie, hogy az erkölcsi rossz, az alkotó erkölcstelen élete nem akadálya annak, hogy mûvészileg értékeset, s ezáltal etikailag építôt hozzon létre. A mûvészi tevékenységet entuziazmus, fenséges lelkiállapot és szenvedély hatja át. A mûvészet a szenvedélyes szabadságvágy megnyilvánulása. A szenvedélyt, a túláradó érzelmet, aminek csupán más emberhez fûzôdô viszonyban van értelme, Kant a rákhoz hasonlítja. Ahogy a rák megszállja a testet, úgy önti el és homogenizálja a szenvedély a lelket. Kant megállapítja, hogy a szenvedélynek a vágy szóval szoktak nevet adni. Három olyan szenvedélyes vágyat nevez meg, amelyek bármelyike eluralhatja és birtokba kerítheti az embert. A becsvágy a jó hír látszatára, az uralomvágy a félelem álcázására, a bírvágy pedig az anyagi érdekek érvényesítésére irányul. Az elsô utálatossá, a második rettegetté, a harmadik megvetetté teszi az embert. Szent Ágoston még bûnnek nevezte az uralomvágyat és a bírvágyat, valamint harmadikként a kéjvágyat. A kéjvágyat becsvágyra cserélô Kant nem bûnnek, hanem betegesnek minôsíti a felfokozott rajongást, a szenvedély eluralkodását. A romantika alig egy évtizeddel késôbb már a szabadságeszmény gyógyító és egészséges kifejezôdésének tartja ugyanezt. Az önnön életünk, kapcsolataink mûvészetté alakításának lehetôségét keresô Foucault e tekintetben a romantika örököse. Vele ellentétben a kapitalizmus 1960-as évekbeli kritikusai elôszeretettel hivatkoznak a kanti bírálatra, azt állítva, hogy a fogyasztói társadalom az elvárások egyetlen dimenziójába, a fogyasztó bírvágy tartományába szorítja az emberi vágyakat és szenvedélyeket. Eudaimónia az erény szeretete Kant szerint az ember rendeltetése nem a puszta boldogság, hanem talentumainak szakadatlan szenvedéssel járó kibontakoztatása, kimûvelése. Az értelem-vágy és a vágy-élvezet viszony taglalása után a háromszög egyetlen oldalának elemzése maradt hátra, az értelem-élvezet viszonyáé. A tudás és a szubjektum kapcsolatának vizsgálatához azonban az élvezetek nem nyújtanak megfelelô alapot. A kutatást ki kell terjeszteni az öröm szférájára is. Kant óvatos lépéseket tett annak érdekében, hogy az autonómia és a szabadság jegyében megfogalmazott antropológiát visszavezesse ógörög és hellenisztikus gyökereihez. Arisztotelész az eudaimóniát az erényes cselekvéshez (eupraxia) kapcsolta. A daimon Szókratésznél a tetteinket irányító belsô hang. A daimon egyaránt lehet romboló és építô. Az eudaimón, a jó szeretete, ami lehetôvé teszi legjobb részeink, vonásaink kifejezését. A virágzó emberi életet, az eudaimóniát szokás boldogságnak, illetve jóllétnek fordítani. A kapitalizmus 1960-as évekbeli kritikusai elôszeretettel hivatkoznak a kanti bírálatra, azt állítva, hogy a fogyasztói társadalom az elvárások egyetlen dimenziójába, a fogyasztó bírvágy tartományába szorítja az emberi vágyakat és szenvedélyeket. ORVOSI A jóllétnek az egészség a legfontosabb komponense. A boldog ember (makariosz) fogalma az örülni (kharein) igébôl származik írta Arisztotelész a Nikomakhoszi etikában. Kant szerint az ember rendeltetése nem a puszta boldogság, hanem talentumainak szakadatlan szenvedéssel járó kibontakoztatása, kimûvelése. Az élvezet és az öröm a boldogság szerves tartozéka, teszi hozzá Kant, anélkül, hogy a fejlôdés, teljesítmény érzéséhez kötött öröm és a szenvedés, továbbá az öröm és a kellemes testi élménnyel kísért élvezet kapcsolatát megvizsgálná. Foucault sem a Bevezetésben, hanem majd csak élete utolsó éveiben lát hozzá, ám akkor nagyon intenzíven, a tudás és szubjektum viszonyának öröm s élvezet vonatkozású kutatásához. Az egyedi és a személyes Amíg az as évek francia emberismerettanban a vágyak kérdése jutott kiemelt szerephez, addig az angolszász és német embertudományban az élvezet, illetve érzelmek hitelességének problematikája. A tanulmányait a párizsi elitképzô École normale supérieure-n végzô Foucault egyetemista korában Jean Paul Sartre-tól kölcsönözte azt a kritikai módszert, hogy egy-egy szerzôt valamely más szerzô gondolatrendszere tükrében olvasott. Kantot Hegel alapján igyekezett meghaladni. Hegel fôként azt bírálta Kantban, hogy a gondolkodás szabadságát a társadalmi gyakorlat folyamatától elszigetelve kívánta vizsgálni. A társadalmi valósággal megbékélô Hegelen Foucault azt a Marxot olvasva próbál meg túljutni, aki szerint a filozófia feladata nem a világ értelmezése, hanem megváltoztatása. A marxizmusból Foucault számára a világ megváltoztatása helyett a hiteles emberi élet feltételeire koncentráló Heidegger filozófiája nyújtott kivezetést. A hitelesség elérésének gyakorlati példáját legfontosabb filozófiai példaképévé Kelemen: Egészség és antropológia Foucault Kant olvasata LAM 2009;19(1):

5 váló, veszélyes életet élô, minden emberi élményt alkotó folyamat eredményének tekintô Nietzschében találta meg. Innen egyenes út vezetett Freudhoz. A marxizmus az egzisztencializmussal összebékíteni igyekvô Sartre-tal ellentétben, Foucault igen hamar kiábrándult a kommunizmus messianizmusából. Csalódottsága éppen az 1956-os magyar forradalom leverése után vált végérvényessé. Véleménye szerint az 1950-es évek marxizmusából hiányzott az emberséges személyesség. Ugyanez volt a gondja a freudizmussal. A személyesség volt a tétje annak a Martin Buber és Carl Rogers közt zajlott nevezetes vitának, amelyre április 18-án került sor a Michigan Egyetemen. Itt fogalmazta meg Buber a személyes és az egyéni megkülönböztetésének tételét. Az ember egyre inkább individuummá válhat, anélkül, hogy egyre személyesebbé, emberibbé válna. Az individuum puszta egyediség. A személy az, aki emberi módon, emberi kapcsolatokban, kapcsolatait mélyítve és gazdagítva, kapcsolati élményeibôl tanulva él. Ez a vita inspirálta Rogerst a személyközpontú pszichoterápia praxisának kidolgozására. A személyközpontú pszichológia a teljes élet eshetôségének ismérveit az önátélésben, önmegvalósításban, önkifejezésben, s az élmények iránti nyitottságban adja meg. Buber személyességkoncepciója Kant emberiesülés (humanizáció) fogalmára nyúlik vissza. Kant szerint az embert nevelni kell a jóra. A nevelés legjobb közege a polgári társadalom, ahol lehetôség van a legfôbb jó, a polgárok üdvösségének, boldogulásának, jólétének, egészségének (salus civitatis) elérésére. Kant a latin salus fogalmával írja le a legfôbb jót. Szerinte ennek kell az alkotmány elemi elvéül szolgálnia. A salus egyszerre jelent javat, üdvösséget, boldogságot, jólétet, jóllétet és egészséget. A salus aegroti suprema lex (a beteg java-üdve a legfôbb törvény) elve a hippokratészi eskü latinra fordított szövege alapján vált az orvosi etika döntô fogadalmává. Merészelj élni! A személy az, aki emberi módon, emberi kapcsolatokban, kapcsolatait mélyítve és gazdagítva, kapcsolati élményeibôl tanulva él. Kant emberismerettani munkája René Descartes A lélek szenvedélyei címû, 1649-ben megjelent utolsó, még életében kiadott mûvébôl indul ki. Descartes az érzelmek és szenvedélyek emberi életben betöltött szerepét próbálja felismerni. A sztoikusok és szkeptikusok az ataraxiát, a szenvedélyektôl mentes életet, a lélek rendíthetetlen nyugalmát eszményítették. Descartes kérdése az, hogy a szenvedélyek miképpen szolgálhatnak minket, ahelyett, hogy rabjukká válnánk. A Descartes tévedése címmel 1994-ben könyvet közreadó Antonio Damasio amellett érvel, hogy az érzelmek és szenvedélyek kiküszöbölhetetlenek az érvelés és a döntéshozatal folyamatából. A gondolkodom, tehát vagyok tétele a szenvedélyesen érzek, tehát vagyok tézisével helyettesítendô. A szenvedély és az érzelem ahogy ezt Kant is megállapította mindig más embereket involvál. Kant korában, a gyors ütemû polgárosodás világában, az érdek és a szenvedély viszonya vált problematikussá. Foucault szerint Kant ráébredt arra, hogy az érdekeket kifejezô kereskedelemnek és gazdasági növekedésnek érzelmeket, szenvedélyeket érintô, azok emancipációját kívánó következménye van. A Bevezetést író Foucault idejében a szenvedély már nem az érdekkel, hanem a biztonsággal állt szemben. A nyugati fejlôdés uralkodó modelljévé váló, demokratikus kapitalista rendszerbôl nem eliminálható jóléti társadalom dekommodifikál, védi az egyént a piaci viszonyok megpróbáltatásaitól. A szociális jogokat biztosító modern kapitalizmusban a szenvedélyek ki- és végigélésének törekvése immár egy alapvetôen biztonságosságra törekvô társadalomban történhet. A veszély és fenyegetés (például az 1957-es szovjet szputnyik sokk ) kívülrôl jövônek látszott. A vallásszabadság, a tulajdonjog, a politikai jogok és a szociális jogok kivívása után a A szenvedélyes élet jelenben zajló, a jelen kihívásaira válaszoló élet. környezetvédelem, fogyasztóvédelem és betegjogok mellett a szenvedélyes élet jogának kérdése került elôtérbe. A szenvedély, aminek a szenved a szótöve, Foucault álláspontja szerint nem a biztonsággal, hanem a kockázatot vállaló, jelenben folyó kíváncsi és fáradtságos kereséssel kapcsolatos. Nincs extatikus biztonságérzet, nem létezik a biztonság csúcsélménye. A szenvedélyes élet jelenben zajló, a jelen kihívásaira válaszoló élet. Foucault szerint Kant volt az elsô olyan modern filozófus, aki a Mi történik most?, Mi játszódik le velünk jelenleg? kérdését felvetette. A kanti kérdésfeltevést Foucault igen jónak tartotta, Kant válaszával azonban nem volt elégedett. Véleménye szerint a gondolatokat meg is kell élni, ezért a sapere aude! kevés. Az élet élményének igazi jelmondata a Vivere aude! (Merészelj élni!). A szenvedélyes élet elôképe Foucault számára Nietzsche. A Bevezetés záró sorai azt a Nietzschét idézik, aki szerint Isten halála egyúttal a szubjektumként alighogy megszületett ember halálát eredményezte. Az embert létre keltô nietzschei terv, az Übermensch a második világháború népirtása után védhetetlennek bizonyult. A humán és társadalomtudósok másfél évtizeden át keresték a magyarázatot a náci Németország népirtó politikai programjára, s kutatták a megelôzés eshetôségét. A prevencióra e téren való sikeressége miatt a jóléti állam látszik a legalkalmasabbnak. A jóléti állam üdve az egészség. Az egészség olyan metajog és metaérték, amely egyformán épít a tapasztalás három Kant által megnevezett modalitására: a tudományos tudásra, a jóra és a szépre. A boldogság és az egészség kölcsönviszonyára és társadalmi összefüggéseire egyaránt felfigyelô Kant Antropológiájától Foucault útja elôbb az 1970-es évek végén kidolgozott életpolitika elméletéig vezetett, majd ezen át, élete utolsó éveinek hatalmas vállalkozásához, a szubjektum egészsége témakörének történeti vizsgálatához. Köszönetnyilvánítás A tanulmány a K számú OTKAkutatás támogatásával készült. dr. Kelemen Gábor 88

Docimológia a bioetika oktatásban

Docimológia a bioetika oktatásban Docimológia a bioetika oktatásban Kapocsi Erzsébet BOMM 2013. 05.04. Debrecen Szubjektív bevezető Pedagógiai és etikai dilemmák a vizsgáztatás során - mit értékeljünk? -- az aktuális teljesítményt -- a

Részletesebben

Bakos Gergely OSB (szerk.) Teória és praxis között, avagy a filozófia gyakorlati arcáról. L'Harmattan - Sapientia

Bakos Gergely OSB (szerk.) Teória és praxis között, avagy a filozófia gyakorlati arcáról. L'Harmattan - Sapientia Bakos Gergely OSB (szerk.) Teória és praxis között, avagy a filozófia gyakorlati arcáról L'Harmattan - Sapientia SCINTILLAE SAPIENTIAE A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Filozófia Tanszékének

Részletesebben

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba Sebestény István Istvan.sebesteny@ksh.hu Mi a társadalom? Általánosan: A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége,

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIA SZTOIKUS GYÖKEREI. Hendrik Nikoletta 2015. 06. 05.

A KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIA SZTOIKUS GYÖKEREI. Hendrik Nikoletta 2015. 06. 05. A KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIA SZTOIKUS GYÖKEREI Hendrik Nikoletta 2015. 06. 05. SZEMLÉLETMÓD ÉRZELMEK VISELKEDÉS Nem a dolgok rendítik meg az embereket, hanem a dolgokról alkotott nézeteik. EPIKTÉTOSZ PAUL

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE irodalom, filozófia PROLÓGUS A tisztelt Olvasó egy név- és címjegyzéket tart a kezében. 4363 év legjelentősebb bölcsészeti és irodalmi alkotásainak jegyzékét, a szerzők

Részletesebben

A nyelvi kompetenciák fejlesztése az egyik alapvető feladata a tanodának.

A nyelvi kompetenciák fejlesztése az egyik alapvető feladata a tanodának. Magyar nyelv és irodalom A nyelvi kompetenciák fejlesztése az egyik alapvető feladata a tanodának. A magyar nyelv sokoldalú, - árnyalt és reflexív ismerete a társadalmi kommunikáció alapja. A nyelv kultúrát

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

fenyoimre@freemail.hu Középfokú C típusú állami nyelvvizsga Alapfokú C típusú állami nyelvvizsga

fenyoimre@freemail.hu Középfokú C típusú állami nyelvvizsga Alapfokú C típusú állami nyelvvizsga Önéletrajz SZEMÉLYES ADATOK Név FENYŐ IMRE Munkahelyi telefon 52-512900/2233 Fax 52-512922 E-mail fenyoimre@freemail.hu KÉPZETTSÉG 1994-1999. 1996-2000. 1997. 1999-2002.. Filozófia (Kossuth Lajos Tudományegyetem)

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Hogyan navigáljuk. századot?

Hogyan navigáljuk. századot? fejezet BEVEZETÉS Hogyan navigáljuk a 21. századot? Hogyan adhatunk ÉRTELMET az ÉLETÜNKNEK és a TUDATOSSÁGUNKNAK? Mi lenne, ha lenne egy átfogó térképünk önmagunkról és erről a szép új világról, amelyben

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A lelki egészség a WHO szerint Mentális egészség: A jóllét állapota, amelyben az egyén meg tudja valósítani képességeit, meg tud birkózni

Részletesebben

EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 624 EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 7. ÉVFOLYAM

EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 624 EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 7. ÉVFOLYAM EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 624 EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 7. ÉVFOLYAM EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 625 CÉLOK ÉS FELADATOK A társadalomismeret ahhoz segít hozzá, hogy tájékozódni tudjunk

Részletesebben

Bakosi Tamás. Vajon megismerhető az ember teljes valójában vagy maradunk örökké megismerhetetlen csodák?

Bakosi Tamás. Vajon megismerhető az ember teljes valójában vagy maradunk örökké megismerhetetlen csodák? Bakosi Tamás Vajon megismerhető az ember teljes valójában vagy maradunk örökké megismerhetetlen csodák? Egy szociális munkás gondolatai a megismerésről 2013. ,,Cogito ergo sum. -,, Gondolkodom, tehát vagyok.

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

ETIKA Tankönyv a középiskolák 11. évfolyama számára című tankönyvéhez

ETIKA Tankönyv a középiskolák 11. évfolyama számára című tankönyvéhez 1 ÚTMUTATÓ ÉS TANANYAGBEOSZTÁS Lányi András Jakab György ETIKA Tankönyv a középiskolák 11. évfolyama számára című tankönyvéhez Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2 A tankönyvről A tankönyv ismeretanyaga

Részletesebben

EMBERISMERET ÉS ETIKA

EMBERISMERET ÉS ETIKA Emberismeret és etika emelt szint 0911 É RETTSÉGI VIZSGA 010. október 7. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM 1. Esszé

Részletesebben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben Létkérdések a háziorvosi rendelőben Az egzisztenciális pszichoterápiáról Dr. Kiss-Szőke Anna NOÉ Továbbképző Nap Szeged, 2014. szeptember 6. Egzisztenciális pszichológia 4 végső aggodalom: Halál Szabadság

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára. Célok. A képzés moduljai. Első modul. Önbecslés, önbizalom fejlesztése

Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára. Célok. A képzés moduljai. Első modul. Önbecslés, önbizalom fejlesztése Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára Célok Segíteni a megváltozott munkaképességű személyeket abban, hogy hatékonyan kezeljék a munkahelyi stresszt, változásokat, negatív

Részletesebben

ÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN)

ÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN) ÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN) VIKOTE előadás, 2015. június 6 Pléh Csaba Középeurópai Egyetem Kognitív tudományi Tanszéke vispleh@ceu.edu Áttekintés Klasszikus kognitív

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné főbb felfogásai (Buda, 2001) Klinikai pszichológiai nézőpont Segítő-pasztorális nézőpont (Bagdy) (Tomcsányi)

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

Vallásszociológia. avagy azok a bizonyos végső kérdések

Vallásszociológia. avagy azok a bizonyos végső kérdések Vallásszociológia avagy azok a bizonyos végső kérdések Az ősidők óta. Vagyis minden emberi társadalomban létezett. Durkheim: A társadalom és a vallás szinte elválaszthatatlanok egymástól Def: a szent dolgokra

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

Gondolatok a DEKA-ról 1. Ferge Zsuzsa feljegyzése az Egyesület (KARD) alakuló ülésének.

Gondolatok a DEKA-ról 1. Ferge Zsuzsa feljegyzése az Egyesület (KARD) alakuló ülésének. Gondolatok a DEKA-ról 1 Ferge Zsuzsa feljegyzése az Egyesület (KARD) alakuló ülésének. 1. A DEKA (Demokratikus Kerekasztal) társadalmi mozgalom Magyarország újrademokratizálásáért, a társadalmi párbeszéd

Részletesebben

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK Tantárgy elzése Terepfeldolgozó 2. Tantárgy oktatójának Almásy Judit nappali tagozaton 4 tanóra/ hét óraadó tanár, szupervízor A megbeszélések kiscsoportos formában, egy szemeszter keretében zajlanak.

Részletesebben

René Descartes. Filozófia 2014-2015-ös tanév IV. előadás

René Descartes. Filozófia 2014-2015-ös tanév IV. előadás René Descartes Filozófia 2014-2015-ös tanév IV. előadás Descartes filozófiai programja René Descartes (1596-1650) volt az egyik legismertebb és legnagyobb hatású újkori filozófus. Közel kétszáz évre meghatározta

Részletesebben

A kreativitás szerepe a kutatói pályán

A kreativitás szerepe a kutatói pályán A kreativitás szerepe a kutatói pályán Kovács Mihály ELTE Biokémiai Tanszék www.mk-lab.org Kreativitás formái Alkalmazott kutatás Operatív (műveleti) szemléletű Innováció (kreativitás) hajtóereje: hasznosság

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Javaslat a Pusztaszabolcson kiállított 375-1011 p. sz. gőzmozdony települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a Pusztaszabolcson kiállított 375-1011 p. sz. gőzmozdony települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a Pusztaszabolcson kiállított 375-1011 p. sz. gőzmozdony települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Pálinkás József (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. március 31. (település, dátum)

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva

Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Jellemzői, kiindulópontjai: A világból felvett összes információt némiképpen megszemélyesítve értelmezzük A hangsúly az egyén szubjektív tapasztalatán,

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

Az erkölcsi gondolkodás fejlődése

Az erkölcsi gondolkodás fejlődése Az erkölcsi gondolkodás fejlődése Integrál Pszichológia képzés 2007. Október 14. Ferenczi Szilvia Az erkölcsi gondolkodás Gyerekeknek el kell sajátítaniuk a társadalom erkölcsi normáit, a helyes viselkedés

Részletesebben

Egyetérteni vagy sem? Ez itt a kérdés

Egyetérteni vagy sem? Ez itt a kérdés Egyetérteni vagy sem? Ez itt a kérdés A konfliktusok forrása a Családi Vállalkozásokban - illetve a nézeteltérések kezelése oly módon, hogy az eredmény mind az üzlet, mind a család javát szolgálja Chris

Részletesebben

Tehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet

Tehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Tehetség és személyiségfejlődés Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Hová tart a személyiség fejlődése? Jung kiteljesedés, integrált személyiség Maslow fejlődés humánspecifikus

Részletesebben

HÁZUNK NÉPE. A bibliai házassággondozás és gyermeknevelés körvonalai. Pálhegyi Ferenc

HÁZUNK NÉPE. A bibliai házassággondozás és gyermeknevelés körvonalai. Pálhegyi Ferenc HÁZUNK NÉPE A bibliai házassággondozás és gyermeknevelés körvonalai Pálhegyi Ferenc TARTALOMJEGYZÉK Prológus 11 A pszichoterápia tüneteket kezel, Isten Igéje gyógyít 13 Tudomány-e a pszichológia? 13 A

Részletesebben

A kultúra egy adott csoport által őrzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll

A kultúra egy adott csoport által őrzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll Kultúra és szubkultúra A KULTÚRA FOGALMA A kultúra egy adott csoport által őrzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll A kultúra magába

Részletesebben

CIVIL-EGÉSZSÉG-HÍD HELYZETFELMÉRÉS 2012 FÖLDES

CIVIL-EGÉSZSÉG-HÍD HELYZETFELMÉRÉS 2012 FÖLDES CIVIL-EGÉSZSÉG-HÍD HELYZETFELMÉRÉS 2012 FÖLDES Készítette: dr. Tamás Gábor, a projekt szakmai vezetője EGÉSZSÉG (WHO DEFINÍCIÓ) Az ember testi, lelki és szociális jólétét jelenti és nem csupán a betegség

Részletesebben

Az érzelmek logikája 1.

Az érzelmek logikája 1. Mérő László egyetemi tanár ELTE Gazdaságpszichológiai Szakcsoport Az érzelmek logikája 1. BME VIK, 2012 tavasz mero.laszlo@ppk.elte.hu Utam a pszichológiához (23) (35) Matematika Mesterséges intelligencia

Részletesebben

4. sz. Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola 4/1.sz. Pszichiátria Program

4. sz. Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola 4/1.sz. Pszichiátria Program 4. sz. Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola 4/1.sz. Pszichiátria Program Kurzusvezetö és kurzuscím 4101-K A magatartás modellezése neurokémiája és gyógyszeres befolyásolása. (magyar) (Dr. Bagdy György)

Részletesebben

ÖNISMERETI VIRÁGGYAKORLAT. Készítette: Szabó Edina

ÖNISMERETI VIRÁGGYAKORLAT. Készítette: Szabó Edina ÖNISMERETI VIRÁGGYAKORLAT Készítette: Szabó Edina Egészségügyi problémáink gyakran abból fakadnak, hogy képtelenek vagyunk felismerni, mi a küldetésünk az életben [ ] Már csak egészségünk védelme érdekében

Részletesebben

Tehetséggondozó műhely az egészség szolgálatában Tehetségazonosító metodika

Tehetséggondozó műhely az egészség szolgálatában Tehetségazonosító metodika 2010. Tehetséggondozó műhely az egészség szolgálatában Tehetségazonosító metodika A felsőoktatási, továbbképzési és pályakezdési tehetségműhelyek támogatása NTP-OKA-I pályázat része Készítette: Kissné

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

Időpont: csütörtök 12:00-13:30 Helyszín: Kazy 314-es terem

Időpont: csütörtök 12:00-13:30 Helyszín: Kazy 314-es terem Kultúraelmélet - bevezetés a művelődésfilozófiába 2. ANDB-705, ANDB-111 2014/15 II. félév Kurzusleírás B. A. Alapképzés 2/2 kredit- 2 félév második félév - heti 2 óra előadás kollokvium Striker Sándor,

Részletesebben

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és Dénes Zsófia Úgy ahogy volt és DÉNES ZSÓFIA Úgy ahogy volt és 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dénes Zsófia jogutódja Az én nyelvem a tükrözések nyelve. Nyelv, amelyen fehér kőtükrömmel lemásolom a láthatót.

Részletesebben

TÖRTÉNELMI TÉRKÉPEK. Magyarország honismereti térképe (fóliázva, fa lécezéssel)

TÖRTÉNELMI TÉRKÉPEK. Magyarország honismereti térképe (fóliázva, fa lécezéssel) TÖRTÉNELMI TÉRKÉPEK Kódszám Megnevezés Méret 1314 Európai Unió 160 x 115 Z 055 Magyarország honismereti térképe (fóliázva, fa lécezéssel) 100 x 70 6 145 Ft MT1 Az ókori keleti birodalmak MT2 Az ókori Görögország

Részletesebben

Az oktatási módszerek csoportosítása

Az oktatási módszerek csoportosítása 1 Az oktatási módszerek csoportosítása 1. A didaktikai feladatok szerint: Új ismeretek tanításának/tanulásának módszere A képességek tanításának/tanulásának módszere Az alkalmazás tanításának/tanulásának

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban Ország: Vállalat: SPANYOLORSZÁG FONDO FORMACIÓN EUSKADI Képesítés: Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban EQF szint:

Részletesebben

Publikációs lista, értékindex számítással. Időrendi sorrendben

Publikációs lista, értékindex számítással. Időrendi sorrendben Suhajda Éva Virág Publikációs lista, értékindex számítással Időrendi sorrendben 1995 Egyéb vitaköri anyagok (et al Katona Csaba) in: Társadalmi kérdésekről az osztályteremben, Joint Eastern Europe Centre

Részletesebben

Experience hotel service. Az élményturizmus lényegében ezt jelenti legyen élményekkel teli a pihenésed!

Experience hotel service. Az élményturizmus lényegében ezt jelenti legyen élményekkel teli a pihenésed! 1 Az élményturizmus lényegében ezt jelenti legyen élményekkel teli a pihenésed! Mi az az élményturizmus? Nyaralni, túrázni, utazni mindenki másképp szokott. Van, aki spontán indul el, van, aki alaposan

Részletesebben

Előszó 11. Mi az életpszichológia?

Előszó 11. Mi az életpszichológia? Előszó 11 Mi az életpszichológia? Látszat és valóság 15 Az ember és világa 16 A történelem vége? 18 A liberális demokrácia 19 Az új világrend 20 Az emberi lényeg 23 A gének és a szociális viselkedés 24

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Szakdolgozati szeminárium

Szakdolgozati szeminárium Szakdolgozati szeminárium Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató 2007. 06. 09. szakdolgozati szeminárium 1 Szakdolgozat készítése- a cél 30-tól (felsőfokú szakképzés) kb. 300 oldalig (M, PhD) terjed géppel

Részletesebben

Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára

Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA Hargitai Imre Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára c. DLA értekezés tézisei 1 Antal István egyik utolsó növendékeként vállalkoztam arra, hogy

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Metafizika

Részletesebben

Kiből lesz vállalkozó?

Kiből lesz vállalkozó? Kiből lesz vállalkozó? A vállalkozói szféra létrejöttének mikrotársadalmi tényezői Szlovákiában Mészárosné Lampl Zsuzsanna, PhD Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra

Részletesebben

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM Sa p ie n t ia Iuris 1 A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Egyházjog Tanszékének sorozata Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

A szociális környezet és az oktatás

A szociális környezet és az oktatás A szociális környezet és az oktatás A szociális környezet a társadalmi keretfeltételekből tevődik össze: ide tartoznak a gazdasági és politikai struktúrák, a gondolkodás és viselkedésformák, valamint a

Részletesebben

A Veres Péter Gimnázium felvételt hirdet 4 és 8 osztályos gimnáziumi osztályaiba a 2012/2013-as tanévre az alábbiak szerint

A Veres Péter Gimnázium felvételt hirdet 4 és 8 osztályos gimnáziumi osztályaiba a 2012/2013-as tanévre az alábbiak szerint A Veres Péter Gimnázium felvételt hirdet 4 és 8 osztályos gimnáziumi osztályaiba a 2012/2013-as tanévre az alábbiak szerint 1.) Négyosztályos gimnázium (általános tantervő) Kód: 01 a) Oktatott idegen nyelvek:

Részletesebben

Globális klímaváltozás

Globális klímaváltozás Három hetet meghaladó iskolai projekt Globális klímaváltozás Okok - következmények - megoldások Készítette: H. Fazekas Erika, Kaszt Erika, Lakatos Ferenc, Zalai Edina A három hetet meghaladó iskolai projekt

Részletesebben

Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam

Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam Az osztályfőnöki óra az emberi élet olyan területeivel foglalkozik, mint a helyes, erkölcsös magatartás, udvarias viselkedés, konfliktusmegoldás, környezettudatos

Részletesebben

Mi a szociológia? A szociológia tudomány rövid története. 2013. február 26.

Mi a szociológia? A szociológia tudomány rövid története. 2013. február 26. Mi a szociológia? A szociológia tudomány rövid története 2013. február 26. Mielőtt belekezdenénk Előadásmód: Robert Capa Módszertani tapasztalatok Nem emlékezett a számára: 1 fő Kérdések és válaszok Nyitott

Részletesebben

Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI

Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI Tanulás - a pályázat koncepciója Változó kapcsolat a munka világa és az iskola Ipari társadalom Tudástársadalom

Részletesebben

EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA

EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA Mágikus SZERtartás EGÉSZséges +boldog ÉLETedért! INGYENES EGÉSZséget és boldogságot teremtő IMA Mágikus SZERtartás, amit otthonodban végezhetsz EGÉSZséges +BOLDOG életedért!

Részletesebben

A neveléslélektan tárgya

A neveléslélektan tárgya Szentes Erzsébet Sapientia EMTE, Tanárképző Intézet 2014 A neveléslélektan tárgya a felnevelkedés, a szocializáció, a nevelés, a képzés ezek szereplői és intézményei elsősorban a szociális (társas) környezet

Részletesebben

Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana

Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana Belvárosi Tanoda Alapítvány http://www.youthopportunity.eu/kim/index.htm Fiatalok Tematikus Hálózat (Támogatta: az EQUAL) 2009. május

Részletesebben

TANM PED 108/a, illetve PEDM 130/1 Kutatásmódszertan és PEDM 135/c1 Kutatásmódszertan, TANM PED 108/a1 Oktatásstatisztikai elemzések

TANM PED 108/a, illetve PEDM 130/1 Kutatásmódszertan és PEDM 135/c1 Kutatásmódszertan, TANM PED 108/a1 Oktatásstatisztikai elemzések Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézet 1075 Budapest, Kazinczy u. 2 27. Tel.: 461 4552, fax.: 461 452 E mail: nevelestudomany@ppk.elte.hu A kurzus címe:

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Humán közszolgáltatások igazgatása

Humán közszolgáltatások igazgatása BETHLEN SOROZAT Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Közigazgatási Jogi Tanszék Humán közszolgáltatások igazgatása Az egészségügy, az oktatás, a kultúra és a sport igazgatása Írta:

Részletesebben

Szükségletek és személyiség

Szükségletek és személyiség Szükségletek és személyiség (Pszichológia előadás) Az előadás tematikája: 1. A pszichológia fogalma, vizsgáló módszerei 2. Szükségletek, önmegvalósítás, önmegvalósító személy 3. A személyiség fogalma,

Részletesebben

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Budapest ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék DEPRESSZIÓ előfordulás: 15-25% deprimere (lat.): lenyomni a hangulati élet

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese EGT Támogatási Alap Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Program és Nemzeti

Részletesebben

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 1+1 Kreditpont: 3 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelv: magyar A tantárgy

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

ETIKAI KÓDEX. Rába Járműipari Holding Nyrt.

ETIKAI KÓDEX. Rába Járműipari Holding Nyrt. Rába Járműipari Holding Nyrt. ETIKAI KÓDEX 9027 Győr, Martin u. 1. Postacím: 9002 Győr, Pf.: 50 Telefon: 06-96-622 600 Fax: 06-96-624 909 E-mail: raba@raba.hu www.raba.hu Tartalomjegyzék A kódex hatálya...3

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

Különböző fúvástechnikák összehasonlító vizsgálata

Különböző fúvástechnikák összehasonlító vizsgálata DLA doktori értekezés tézisei Gyivicsán György Különböző fúvástechnikák összehasonlító vizsgálata Témavezető: Dalos Anna (PhD) Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 28. számú művészet- és művelődéstörténeti

Részletesebben

Bevezetés a filozófiába

Bevezetés a filozófiába Bevezetés a filozófiába Óratervi táblázat a hatévfolyamos osztályok számára: Évfolyam 7. 8. 9. 10. 11. 12. Heti óraszám - - - - - 1 Éves óraszám - - - - - 32 Célok és feladatok A bölcsesség a mindennapi

Részletesebben

Istentől kaptad..., ezért ne add fel az álmaid. Keresztény interaktív önismereti kalauz. Antonio P. Marino. Publio kiadó. Minden jog fenntartva!

Istentől kaptad..., ezért ne add fel az álmaid. Keresztény interaktív önismereti kalauz. Antonio P. Marino. Publio kiadó. Minden jog fenntartva! Istentől kaptad..., ezért ne add fel az álmaid Keresztény interaktív önismereti kalauz Antonio P. Marino 2014 Publio kiadó Minden jog fenntartva! Krisztiánnak, Richinek, Martinnak Teréz anya: Az élet himnusza

Részletesebben

A betegjogvédelem jövője

A betegjogvédelem jövője A betegjogvédelem jövője Mogyorósi Dorottya dr. med, dr. jur Európai Betegjogi Nap, Budapest 2011. április 18. Kérdés Hol járunk már az éden fáitól! Világunk büszke madarának csőrében porladunk. Hullám

Részletesebben

1. FILOZÓFIAI PROBLÉMÁK

1. FILOZÓFIAI PROBLÉMÁK FILOZÓFIA A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi ismereteit és képességeit kell bizonyítania: - a hétköznapi és a filozófiai gondolkodásmód megkülönböztetése;

Részletesebben

Az Edutus Főiskola Könyvtára Gy ű j t ő k ö r i Sz a b á ly z a t a. A gyűjtőkör

Az Edutus Főiskola Könyvtára Gy ű j t ő k ö r i Sz a b á ly z a t a. A gyűjtőkör 1. sz. melléklet Az Edutus Főiskola Könyvtára Gy ű j t ő k ö r i Sz a b á ly z a t a 1. A gyűjtőkör (1) A gyűjtőkör, a könyvtár állományának tartalmi és formai jegyeket viselő stratégiailag megfogalmazott

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

A magatartás-orvoslási szemlélet hozzájárulása a kardiológiai prevencióhoz és rehabilitációhoz

A magatartás-orvoslási szemlélet hozzájárulása a kardiológiai prevencióhoz és rehabilitációhoz A magatartás-orvoslási szemlélet hozzájárulása a kardiológiai prevencióhoz és rehabilitációhoz Lőrincz Jenő Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Vázlat Fogalmak, elvek A kardiovaszkuláris kockázatok

Részletesebben

MARY WARD (1585-1645)

MARY WARD (1585-1645) MARY WARD (1585-1645) Az Úr mellém állt és erőt adott (2Tim 4,17) Az Úr oltalmaz engem, nem félek. (Zsid 13,6) A szerzetesnı, akit Isten nagy kegyelmekkel és nagy keresztekkel látogatott meg. KISGYERMEKKOR

Részletesebben

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet Tartalom Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet 1. fejezet: Egy új szemlélet Minden vágyad meghallgatásra talál, és

Részletesebben

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét

Részletesebben

2013/2014 őszi és tavaszi szemeszter (Budapest, ELTE BTK)

2013/2014 őszi és tavaszi szemeszter (Budapest, ELTE BTK) PESTI BÖLCSÉSZ AKADÉMIA KULTÚRÁRA AKADVA 2013/2014 őszi és tavaszi szemeszter (Budapest, ELTE BTK) 2013. november 4., hétfő 18.00 A kétnyelvűségtől a többnyelvűségig I. Kétnyelvűség. Előny vagy hátrány?

Részletesebben