KISS RÉKA EGYHÁZ ÉS KÖZÖSSÉG A KORA ÚJKORBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KISS RÉKA EGYHÁZ ÉS KÖZÖSSÉG A KORA ÚJKORBAN"

Átírás

1 KISS RÉKA EGYHÁZ ÉS KÖZÖSSÉG A KORA ÚJKORBAN

2 NÉPRAJZI TANULMÁNYOK Szerkeszti Szemerkényi Ágnes A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA NÉPRAJZI KUTATÓINTÉZETE

3 KISS RÉKA EGYHÁZ ÉS KÖZÖSSÉG A KORA ÚJKORBAN A Küküllői Református Egyházmegye századi iratainak tükrében AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

4 Megjelent a Magyar Tudományos Akadémia Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottsága támogatásával A címlapon: Részlet a Küküllői Református Egyházmegye legkorábbi parciális zsinati jegyzőkönyveiből (1640). A Küküllői Református Egyházmegye Levéltára az Erdélyi Református Egyházkerület Levéltárában. Protocollumok. Parciális zsinati jegyzőkönyv KükEhmLVt prot. I/ ISBN Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u Első magyar nyelvű kiadás: 2011 Kiss Réka, 2011 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is. Printed in Hungary

5 Tartalomjegyzék BEVEZETŐ KUTATÁSI IRÁNYZATOK A REFORMÁCIÓ TÁRSADALOM- ÉS MENTALITÁSTÖRTÉNETÉBEN ÉS A REFORMÁTUS EGYHÁZFEGYELMI GYAKORLAT VIZSGÁLATÁBAN... Reformáció és egyházi irányítás: nemzetközi kitekintés... Reformáció és egyházi irányítás: hazai kutatások A KIS-KÜKÜLLŐ VIDÉKE A SZÁZADBAN... A Küküllői Református Egyházmegye kialakulása... Küküllő vármegye demográfiai, etnikai viszonyai... Küküllő vármegye társadalma a században A REFORMÁTUS EGYHÁZKORMÁNYZAT ÉS AZ EGYHÁZFEGYELMEZÉS MODELLJEI... Egyházkormányzati, egyházfegyelmi modellek a reformációban... Az erdélyi református egyház kormányzati rendszerének kialakulása... Világi elem az egyházkormányzatban... Az erdélyi világi jogrendszer keretei; a világi és egyházi bíráskodás viszonya... Az egyházfegyelmezést szabályozó egyházi törvények... A vizitáció és az egyházbíráskodás rendszere az erdélyi református egyházban... A forrásokról AZ EGYHÁZFEGYELMI ÜGYEK ÖSSZEHASONLÍTÓ STATISZTIKAI JELLEGZETESSÉGEI... Az egyházfegyelmezés gyakorisága... Az egyházi bíróságok által tárgyalt esetek típusai... A Küküllői egyházmegye bíráskodási fórumán előforduló esetek típusai

6 5. HÁZASTÁRS NÉLKÜL SZŰKÖLKÖDVÉN ADATOK A HÁZASSÁG MEGKÖTÉSÉNEK ÉS FELBONTÁSÁNAK KORA ÚJKORI GYAKORLATÁHOZ... Adatok az eljegyzésről... Adatok a házasság felbontására... A peres felek társadalmi státusa IDEGEN LEGÉNY KEGYELMED, HONNÉT JÖTT, MÉG HOVA MEGYEN NEM TUDOM LELKÉSZEKRŐL, TANÍTÓKRÓL A KÜKÜLLŐI REFORMÁTUS EGYHÁZMEGYE IRATAINAK TÜKRÉBEN... A lelkipásztorok státusa, képzettsége... Az erdélyi református lelkészek státusa, képzettsége... A lelkipásztorok kinevezése, hivatalviselése... A lelkészi jövedelem... A lelkészek, tanítók fegyelmi ügyei... Szolgálati vétségek... A lelkészek, tanítók életvitelével kapcsolatos konfliktusok... Illetlen viselkedés... Egyházi személyek közötti konfliktusok... Kendi Mihály peres ügyei AZ EGYÉNI ÉS KÖZÖSSÉGI VISELKEDÉS KONTROLLÁLÁSA A 18. SZÁZAD ELEJÉN... Szexuális normasértések... Nyilvános vallásos viselkedés... Templomba járás... Az úrvacsora... Mindennapi viselkedés... Népi szórakozásformák... Néphit, boszorkányság... Egyéb fegyelemi ügyek AZ EXKOMMUNIKÁCIÓ... ÖSSZEGZÉS... IRODALOM

7 Bevezető A reformáció voltaképpen nem azt jelentette, hogy általában kiküszöbölték az egyháznak az élet feletti uralmát, hanem inkább az uralom eddigi formáját egy másikkal cserélték fel. Éspedig egy hallatlanul kényelmes, akkortájt gyakorlatilag alig érezhető, sok esetben már-már csak formális uralmat cseréltek fel az egész életvitelnek olyan végtelenül terhes és ugyanakkor nagyon is komolyan vett szabályozásával, amely az elképzelhető legmélyebben behatolt a magánés a közélet minden szférájába A kálvinizmus uralma, abban a formájában, ahogyan a XVI. században Genf és Skócia, a XVI XVII. század fordulóján Németalföld nagy része, a XVII. században New-England és egy ideig maga Anglia ismerte, számunkra az egyén feletti egyházi ellenőrzésnek egyszerűen az elképzelhető legelviselhetetlenebb formáját jelentené 1 jellemezte Max Weber mindmáig heves vitákat kiváltó, ám klasszikussá vált munkájában a kálvini reformáció egyik legsajátosabbnak tartott újítását, a gyülekezeti egyházfegyelmezés intézményét. Az egyházfegyelem az egyéni és közösségi keresztény élet szabályainak, az egyházi törvények által megkövetelt magatartásformáknak a betartatására, az egyház külső rendjének fenntartására irányuló, bibliai alapokon nyugvó egyházi gyakorlat, mely eredendően kettős célt szolgált. Egyfelől hogy elősegítse a bűnös bűnbánattartását és megtérését, másfelől hogy a bűnt a közösségen kívül rekessze, az úrvacsora szentségével élő közösség tisztaságát megőrizze. Gyökerei a keresztény egyházszervezet kialakulásáig nyúlnak vissza. A reformáció s különösen annak kálvini irányzata azonban az egyházi élet számos más területéhez hasonlóan az egyházfegyelem területén is gyökeres változásokat, a késő középkori egyházi gyakorlathoz képest lényeges szigorodást hozott. A református erkölcsbíráskodás szigoráról azóta is számtalan éles megfogalmazás látott napvilágot: Soha ezelőtt nem váltak a kocsmák, nappalik és még a hálószobák is ilyen szoros megfigyelés tárgyává jellemezte a genfi konzisz- 1 Weber

8 tórium fegyelmezési erőfeszítéseit William Monter, aki a testület működését egyben a társadalmi mérnökösködés korai kísérleteként értékelte. A közelmúlt reformációkutatásában meghatározó szerepet játszó Steven Ozment a presbitérium intézményét olyan új pápaságként határozta meg, amely egyszerűen a korábbi katolikus egyházi bíráskodással szemben az élet más területeire hatolt be illetéktelenül, a skót egyházfegyelmi testületekről monográfiát közzétévő Michael Graham pedig egyfajta szomszédban lapuló Nagy testvérként láttatta a református egyházfegyelmezés kora újkori intézményrendszerét. 2 Munkámban ennek az intézménynek egy időben és térben behatárolt megvalósulási formáját, közelebbről a Küküllői Református Egyházmegye század folyamán bevett egyházfegyelmi gyakorlatát veszem górcső alá. Forrásaim az egyházmegyében 1638-tól viszonylag folytonosan fennmaradt egyház-látogatási, más néven vizitációs jegyzőkönyvek, illetve az egyházmegyei zsinatok, ún. parciális zsinatok bírósági testületének ahogy forrásaink nevezik: Szent széknek a protocollumai. A küküllői forrásegyüttes különlegességét az adja, hogy ilyen korai időszakból, a 17. század első harmadának végétől fegyelmi ügyeket tárgyaló egyházi bírósági jegyzőkönyvek és vizitációs iratok nemigen maradtak meg magyar nyelvterületen. Munkámban ennek a terjedelmes levéltári forrásnak az első száz évből fennmaradt több mint ezeroldalnyi kéziratos feljegyzését tekintettem át. A református egyházfegyelmezés helyi, mindennapi működését megörökítő levéltári források nagy előnye, hogy a normát rögzítő egyházi és világi törvények, zsinati határozatok mellett egy-egy vidék valós egyházfegyelmi, bíráskodási gyakorlatába engednek bepillantást. A két forrástípus együttes elemzésével közelebb kerülhetünk a norma és a praxis viszonyának összetett kérdésköréhez, képet kaphatunk arról, hogy az élet mely szférái felett gyakorolt valóban ellenőrzést az egyházi vezetés, s a törvényekben rögzített viselkedésminták betartására irányuló egyházi erőfeszítések milyen mértékben jártak sikerrel, vagy éppen buktak el a közösség ellenállásán. Vizsgálhatjuk, hogy miként érvényesült az egyházi irányítás a helyi közösségek mindennapi életében, s hogy az egyház által támasztott elvárások találkoztak-e a falusi közösségek erkölcsi normáival, bűnről vallott felfogásával. A küküllői forrásokon nyugvó elemzés első pillérét a fejedelemségkori iratanyag adta. Egyfelől az ebből az időből származó adatok hiánypótló jellege 8 2 Monter ; Graham ; Ozment

9 miatt, másfelől mert az erdélyi református egyház a magyar nyelvterületen egyedülálló módon ekkor állt legközelebb az államegyházi státuszhoz, ami az egyházi kontroll érvényesítése szempontjából meghatározó tényezőnek tekinthető után, Erdély Habsburg-uralom alá kerülésével ez a helyzet gyökeresen megváltozott. A 18. század elején megkezdődő változásfolyamatot 1737-ig, az egyházmegye életét és benne az egyházfegyelmezést a Rákóczi-szabadságharc után újjászervező esperes, majd püspök, Bonyhai Simon György haláláig követtem nyomon. Ugyanakkor, ha egy-egy folyamat végigkövetése úgy kívánta, igyekeztem későbbi időszakokra is kitekinteni. A küküllői iratanyag feldolgozása során hármas cél vezetett. Egyfelől a vizsgált források lehetőleg minél tüzetesebb történeti néprajzi, történeti antropológiai, mentalitástörténeti szempontokat is érvényesítő elemzésére törekedtem. Másrészt megpróbáltam nyomon követni, hogy a tárgyalt száz év alatt hogyan változtak a fegyelmezés hangsúlyai, céljai, milyen külső és belső tényezők befolyásolták szerepének, intenzitásának alakulását. Harmadrészt, kérdésfelvetéseim során igyekeztem szem előtt tartani, hogy egy olyan egyetemes teológiai rendszer és vallási irányzat lokális megvalósulását vizsgálom, melynek teológiai tanításaiból, tehát lényegéből fakadóan kitüntetett szerepet szokás tulajdonítani az egyházi kontroll hatékony kiépítésében. Tudva, hogy a magyar reformátusság a nemzetközi kálvinizmus 3 legkeletibb, összefüggő, de a nyugati protestáns tömbtől elkülönülő ága, melynek egyházszervezeti, tanításbeli, liturgiai, kulturális sajátosságaira már sokan felhívták a figyelmet, munkámban arra kerestem a választ, hogy az egyházi bíráskodás területén mennyiben hasonlít, és mennyiben különbözik az erdélyi példa a nyugat-európai modellektől. Jelentkeznek-e rokon vonások, és melyek a különbségek eredői? A küküllői forrásanyagot igyekeztem a kora újkori európai protestáns egyházfegyelmezést vizsgáló esettanulmányokkal párhuzamba állítani, s az újkori felekezeti identitások kialakulásának modellálására kidolgozott konfesszionalizáció elméletnek, valamint a népi kultúra kora újkori reformjának problémakörébe ágyazva vizs- 3 A kortárs reformációkutatás egyik meghatározó paradigmája, amely összehasonlító vizsgálatok alapján keresi a nemzeti keretek között megszerveződött kálvini egyházak hasonlóságait és különbségeit, beleértve a dogmatikai, egyházszervezeti jellegzetességeket, csakúgy mint a vallásgyakorlat, a kultusz, a mindennapi vallásos élet, néphit, azaz a vallásos kultúra sajátos etnikai jegyeit. A nemzetközi kálvinizmus szélesebb körű bemutatásához lásd Kingdon 1995b , valamint Murdock

10 gálni, ezen elméleteket egy időben és térben korlátozott, lokális forrásanyagra vonatkoztatni. A Küküllői egyházmegye iratanyagának feltárását, majd mikrofilmen való rögzítését és kutathatóvá tételét Küllős Imola, az ELTE BTK Folklore Tanszékének docense és az azóta elhunyt Molnár Ambrus református esperes szakmai irányításával 1991-ben kezdték meg az Országos Széchenyi Könyvtár munkatársai. 4 Kutatásaim során én is ezekre a mikrofilmen rögzített másolatokra támaszkodhattam. Az eredeti jegyzőkönyvek az egyházmegye dicsőszentmártoni irattárából a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet egyháztörténeti munka csoportjának leletmentő törekvései nyomán 2004-ben az Erdélyi Református Egyházkerületi Levéltárba kerültek megőrzésre, s 2008-ban Buzogány Dezső vezetésével megkezdődött a terjedelmes forráscsoport közzététele is. 5 Az egységes közlési forma érdekében jelen munkában a forrásidézetek átírását az időközben megjelent forráspublikációk gyakorlatához igazítottam, s átvettem a források levéltári hivatkozásának a forráskiadványokban kialakított rendjét is. A kötet az ELTE Európai Etnológia doktori iskolájában 2009-ben megvédett értekezés javított, átdolgozott változata. A kivételes forráscsoporttal egyetemi hallgató koromban Küllős Imola ismertetett meg, ő tette lehetővé a források ku- 4 A nemegyszer kalandos leletmentő munkálatokról Küllős Imola a közelmúltban tette közzé emlékeit. Az egyházmegye dicsőszentmártoni központjában és egyházközségeiben porosodó dokumentumok feltárásának eredményeként 1991 és 2000 között 56 mikrofilmtekercsen felvétel készült, azaz oldalnyi kézirat került mikrofilmre. A kutatócsoport az egyházmegye teljes iratanyagának rögzítésére vállalkozott, a kezdetektől egészen a 20. századig. Így az általunk elemzett vizitációs és parciális zsinati protocollumokon túl mikrofilmre vették az egyházközségi anyakönyveket, presbiteri jegyzőkönyveket, számadásokat, püspöki körleveleket stb. Küllős Ugyancsak ő szerkesztette a Vallási Néprajz sorozatnak azt a kötetét, amely amellett, hogy a Kis-Küküllő vidékének vallásos népi kultúrájába enged bepillantást, a jegyzőkönyvek történeti-néprajzi forrásértékére is elsőként hívta fel a szélesebb szakmai közönség figyelmét. Küllős ban jelent meg az között tartott parciális zsinatok végzéseit tartalmazó kötet, majd ezt követően A történelmi Küküllői Református Egyházmegye egyházközségeinek történeti katasztere címet viselő forráskiadvány-sorozat első két darabja. Ez utóbbi forráspublikáció azért is érdekes, mert a vizitációs jegyzőkönyvek eredeti kronológiai rendje helyett egyházközségenkénti bontásban, vagyis az egy egyházközségre vonatkozó forrásrészleteket kigyűjtve és egymás után illesztve, alfabetikus rendben teszi közzé az egyház-látogatási protocollumokat. Buzogány Ősz Tóth 2008a, 2008b, Az első kötet A-tól D-ig, a második D-től K-ig közli az egyházmegye anya- és leányegyházaira vonatkozó hosszabb-rövidebb iratanyagot. 10

11 tatását, s szakdolgozati, majd doktori témavezetőmként minden erejével segítette kutatásaimat. Hasonlóképpen köszönet illeti Kósa Lászlót, aki művelődéstörténeti tanulmányaim során elsőként irányította rá a figyelmemet az egyházfegyelmezés témájára, s mindvégig ösztönző figyelemmel kísérte a kutatás alakulását. Köszönetemet szeretném kifejezni Paládi-Kovács Attilának, aki befogadta a témát az ELTE Európai Etnológia doktori iskolájába, s az MTA Néprajzi Kutatóintézet igazgatójaként nemcsak szakmai tanácsokkal sietett segítségemre, de biztatott is kutatási eredményeim közzétételére. Az oly fontos támogató munkahelyi légkört ugyanúgy köszönöm neki, mint az intézmény következő vezetőinek, Hoppál Mihálynak és Balogh Balázsnak. Kutatási eredményeim rendszerezése során nagy ösztönző erőt jelentett, hogy Szijártó István meghívására több féléven keresztül forráselemző szemináriumot vezethettem az ELTE Történeti Antropológia programjának keretében. A hallgatók kérdései, felvetései nem egy alkalommal új szempontokra irányították a figyelmemet. Köszönet illeti Buzogány Dezsőt a források értelmezésében nyújtott segítségéért, kutatási eredményeinek rendelkezésre bocsátásáért. Az értekezés átdolgozása és véglegesítése során nagymértékben támaszkodhattam opponenseim, Bárth Dániel és Szacsvay Éva értékes szakmai észrevételeire, valamint Szilágyi Miklós, Kocsis Gyula és Szemerkényi Ágnes segítőkész tanácsaira. A nemzetközi párhuzamok feltérképezéséhez a Magyarországi Ösztöndíj Bizottság Eötvös Ösztöndíja és az Edinburgh-i Egyetem School of Scottish Studies tanszékének vezetője, Margaret Macay segített hozzá. A köszönet utolsó szavai családomnak szólnak. A doktori értekezés benyújtása idején Kata lányom harmadik születésnapját ünnepelte, jelen kötet kéziratának lezárásakor Júlia öt hónapos volt. Édesanyjukkal szemben tanúsított gyermeki megértésük, valamint férjemnek, Gábornak és a tágabb család tagjainak ösztönzése és kitartó támogatása nélkül ez a könyv nem készülhetett volna el. 11

12 Összegzés A fentiekben a Küküllői Református Egyházmegyében a századból fennmaradt vizitációs jegyzőkönyvek, illetve egyházi bírósági protocollumok segítségével a népi kultúrát alakító egyházi irányítás kérdéskörét, az egyház normatív szabályozó szerepét vizsgáltam egy sajátos intézményrendszer, a református egyházfegyelmezés működésén keresztül. A kálvini egyházfegyelmi modell a társadalmi magatartásformák kontrollálásának, a morális szabályok ellenőrzésének a korábbiaknál jóval intenzívebb és gondosabban kidolgozott rendszerét vezette be, melynek gyökeres társadalomés mentalitásszervező ereje Max Weber óta a kora újkori társadalomtudományi kutatások érdeklődésének középpontjában áll. Ha ezen kutatások eredményeit, az európai református egyházak fegyelmező tevékenységét elemző esettanulmányok adatait összevetjük, azt tapasztalhatjuk, hogy ugyanazon egyetemes teológiai elv mentén eltérő, a sajátos lokális politikai-társadalmi-felekezeti viszonyokhoz igazodó egyházfegyelmi gyakorlatok alakultak ki. Az egyházfegyelmezés intenzitását, súlypontjait befolyásolta az állam-egyház viszony alakulása, a világi és egyházi bíráskodás szerkezete, hatásköre, a felekezeti összetétel, a társadalmi berendezkedés és a vallási-kulturális állapot is. Míg a kálvini egyházfegyelmi modell lényege, hogy az állami befolyástól való függetlenségét őrző, autonóm, világi tagokat is tömörítő gyülekezeti egyházfegyelmi testület végezte az egyházfegyelmezést, addig a 17. század folyamán Erdélyben különösen is centralizált, hierarchikus egyház-igazgatási struktúra épült ki, amely nagyban igazodott a sajátos rendi társadalmi berendezkedéséhez s a szoros állam-egyház viszonyhoz. Az erdélyi református egyház kormányzása és fegyelmező tevékenysége strukturálisan alapvetően különbözött a nyugat-európai református egyházi modellektől, jelentős mértékben lelkészi testületek, illetve az esperes kezében összpontosult, s emellett erőteljesen nemesi-patronátusi jelleget mutatott. 274

13 Az egyházfegyelmezés irányát, intenzitását tükröző számadatok összevetéséből kitűnt, hogy a 17. század folyamán a jelentős regionális különbségek ellenére a lokális, gyülekezeti szintű fegyelmezési praxist megörökítő nyugateurópai párhuzamok mindegyike egységesen jóval intenzívebb egyház-fegyelmezési gyakorlatot rögzített, mint az erdélyi egyházmegyei jegyzőkönyvek. Ebben a látványos eltérésben nyilvánvalóan közrejátszott, hogy míg mi alapvetően egy szóbeliségen alapuló kultúrát tanulmányoztunk, Nyugat-Európában az adminisztráció szélesebb körű elterjedése feltételezhető. Míg a nyugat-európai példák sűrűn, helyben ülésező, világiak részvételével működő, választott egyházközségi testületek bíráskodási tevékenységét rögzítették, a küküllői források az éves vizitációk és ennél sűrűbben összeülő egyházmegyei bírósági testület működéséről adnak képet, s ezek mind lelkészi testületek voltak. Az eltérő gyakoriságot befolyásolhatta azonban az is, hogy az egyházi testületek mennyire tekintették feladatuknak a társdalom általános fegyelmezését, mindenre kiterjedő kontrollját. Ennek a kérdésnek a megválaszolásához adott segítséget annak áttekintése, hogy a valós egyházi bíráskodási gyakorlat mely bűnesetekre ter jedt ki. Forrásaink arra figyelmeztettek bennünket, hogy úgy tűnik, sokkal korlátozottabb volt az egyházi fegyelmező testületek hatásköre, mint azt a törvényszövegek, zsinati határozatok alapján általánosítóan feltételezhetnénk. A 17. század folyamán a küküllői vizitációk és a felsőbb fokú egyházi bíróság tevékenységének jóformán csak három vetületéről maradt írásos nyom. Arról tudunk képet alkotni, hogy miként működtek anyagi felügyeleti szervként, házassági peres fórumként, illetve az egyházi tisztviselők bíróságaként. A 17. századi egyházvezetésnek visszatérő törekvése volt a papság reformja, a lelkészek és tanítók hivatalhoz illő magatartásmintáinak kikényszerítése, mind magánéletük, mind pedig nyilvános viselkedésük kontrollja. A fejedelemségkori jegyzőkönyvekben azonban alig találhatóak laikusok egyéni és közösségi normasértéseire vonatkozó fegyelmi ügyek. Ez a tendencia lassan változott a 18. század elején. Az egyházmegyében az esperes által irányított egyházfegyelmezés csúcspontja a 18. század első harmadára esett. Ekkorra a különböző normasértéseket rendszeresen regisztráló új vizitációs gyakorlat bevett formává vált, s bár hullámzó intenzitással, de mindvégig a korábbiakat jóval meghaladó rendszerességgel és gyakorisággal jegyezték fel a laikusokat érintő egyházfegyelmi döntéseket. 275

14 Az egyházi ellenőrzés a korábbi időszakokhoz képest jóval szélesebb körre terjedt ki, s immár személyekre lebontva regisztrálták a normaszegőket. Az egyházfegyelmezés a 18. század elején három területre összpontosította figyelmét: 1. szexuális magatartási normák betartatására, 2. a nyilvános vallásgyakorlat kontrollálására, 3. az egyéni viselkedésformák, főként a káromkodás megfékezésére tett erőfeszítéseket. A kiterjedtebb, átfogóbb ellenőrzés azonban nem jelentett egyben intenzívebb, szigorúbb büntetési tételeket. Az átlagos egyháztaggal szembeni elvárások továbbra sem voltak túl magasak: szexuális aktivitását korlátozza a törvényes házasságra, a vasárnapot és az ünnepeket ülje meg, a közösség békéjét ne zavarja meg. Mindent átfogó, szigorú fegyelmezési kampányról, a vallásos mentalitás megváltoztatására tett rendszeres, átfogó kísérletről, a fegyelmezés forradalmáról az egyházmegyében nem lehet beszélni. Ehhez a megfelelő eszközök sem álltak rendelkezésére. A visszatérő, notórius bűnösök névsora pedig arra enged következetni, hogy az egyházi normarendszer kikényszerítése során a gyülekezeteknek volt egy rétege, akikkel a vizitáció nem tudott mit kezdeni, velük szemben az egyház eszköztára gyengének bizonyult. Forrásaink arra is rávilágítanak, hogy az egyházi befolyást, az egyházi normarendszer közvetítését nem egyirányú folyamatként, hanem inkább olyan kölcsönhatásként kell tekintenünk, ahol a közösség is érvényesítette akár az egyházi tanításokkal szemben is saját értékrendjét. A fegyelmi esetek elemzése azt mutatja, hogy az egyházi fegyelmezést a közösség szelektíven használta. Fontos fóruma volt az egyházi elöljárókkal, lelkészekkel, tanítókkal szembeni konfliktusok rendezésének. Társadalmi megegyezés segítette a vizitációt a család intézményére veszélyesnek tekintett idegenek, egyedül élő nők, férjüket elhagyó asszonyok feletti felügyelet gyakorlásában, de például a házasság előtti nemi életnek a közösség által bevett gyakorlatát továbbra sem tudták/próbálták teljes körűen ellenőrzésük alá vonni az egyházi testületek. A nyugat-európai modellekkel szemben nem tartoztak alapvetően az egyházfegyelmezés tartományába a közösségen belüli konfliktusok. Ezek rendezése továbbra is az önszabályozó hagyományos faluközösségi intézmények feladata maradt. A népszokások, népi szórakozásformák, népi vallásosság jelenségeinek tiltására is csupán szórványos adatok utalnak. Az elemzett források rávilágítanak, hogy a kora újkori népi és elitkultúra viszonyrendszerét vizsgálva az egyházi normák helyi érvényesítésére hivatott 276

15 papok és tanítók mediátori szerepe árnyalt megközelítést igényel. Az egyház nem elvont, homogén fogalomként jelent meg a közösségek életében. A népi és az elitkultúra között közvetítő helyi egyházi társadalom maga is igen rétegzett volt, s a nyugat-európai modellekhez képest kevésbé beszélhetünk egységes lelkipásztori karról. Vezetői az erdélyi társadalom elitjéhez tartoztak, nagyobb tekintélyük volt, de nem álltak napi kapcsolatban a gyülekezetekkel. Velük szemben az egyház helyi reprezentánsai, a falusi lelkészek és tanítók a tárgyalt időszakban többnyire továbbra is részesei maradtak a népi kultúrának, akik napi létükben gyakran éppen a faluközösség tagjaiként jelentek meg a protocollumok lapjain. Jelentős eltéréseket láthattunk, hogy mintaközvetítő, normaközvetítő szerepüket miként töltötték be, de semmiképpen sem tekinthetünk rájuk egy új típusú, az államhatalom által megszabott szigorú társadalmi fegyelmezés lokális végrehajtóiként. Az erdélyi egyházfegyelmezés struktúrája, irányai lényegesen eltértek a svájci, francia, holland és német kálvinista modellektől, s leginkább a szintén perem helyzetű, államegyházi viszonyrendszerben s kevésbé polgárosodott társadalomban működő skóciai református egyházzal mutattak hasonlóságokat. Az intézményes-strukturális tényezők meghatározó szerepe mellett azonban figyelnünk kell arra, hogy nemcsak nagy regionális centrum-periféria különbségben kell gondolkodni, hanem miként azt Martin Ingram elemzése 640 igazolta egy régión belül is eltérő fegyelmezési modellek élhettek egymás mellett. Ez a regionális összehasonlítás az erdélyi, illetve magyarországi forrásanyag tekintetében azonban még előttünk áll. 640 Ingram 1984a. 277

Kiss Réka: egyház és közösség a koraújkorban a Küküllői Református Egyházmegye iratai alapján. tézisek. I. A kutatás célkitűzései, módszerei

Kiss Réka: egyház és közösség a koraújkorban a Küküllői Református Egyházmegye iratai alapján. tézisek. I. A kutatás célkitűzései, módszerei Kiss Réka: egyház és közösség a koraújkorban a Küküllői Református Egyházmegye iratai alapján I. A kutatás célkitűzései, módszerei tézisek Disszertációm tárgya az erdélyi Küküllői Református Egyházmegyében

Részletesebben

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK LEXIKOGRÁFIAI FÜZETEK 2. Szerkesztőbizottság BÁRDOSI VILMOS, FÁBIÁN ZSUZSANNA, GERSTNER KÁROLY, HESSKY REGINA, MAGAY TAMÁS (a szerkesztőbizottság vezetője), PRÓSZÉKY GÁBOR Tudományos

Részletesebben

Kommunikációs gyakorlatok

Kommunikációs gyakorlatok Kommunikációs gyakorlatok K á r o l i J e g y z e t e k Sólyom Réka Kommunikációs gyakorlatok Kari jegyzet a Kommunikációs gyakorlatok című tárgy oktatásához és az Anyanyelvi kritériumvizsgához Lektor:

Részletesebben

2000. ÉVI II. TÖRVÉNY A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ SZERETETSZOLGÁLATÁRÓL

2000. ÉVI II. TÖRVÉNY A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ SZERETETSZOLGÁLATÁRÓL 2000. ÉVI II. TÖRVÉNY A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ SZERETETSZOLGÁLATÁRÓL PREAMBULUM A szeretetszolgálat az anyaszentegyháznak, a hitre jutott emberek önkéntes közösségének hálaáldozata (Róm 12,1;

Részletesebben

Véges végtelen ISTEN-ÉLMÉNY ÉS ISTEN-HIÁNY A XX. SZÁZADI MAGYAR KÖLTÉSZETBEN

Véges végtelen ISTEN-ÉLMÉNY ÉS ISTEN-HIÁNY A XX. SZÁZADI MAGYAR KÖLTÉSZETBEN 01CNfint.qxd 10/19/06 2:13 PM Page 3 Véges végtelen ISTEN-ÉLMÉNY ÉS ISTEN-HIÁNY A XX. SZÁZADI MAGYAR KÖLTÉSZETBEN Szerkesztette Finta Gábor Sipos Lajos AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 01CNfint.qxd 10/19/06 2:13

Részletesebben

Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem

Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem Hittankönyv a középiskolák 10. osztálya számára TARTALOMJEGYZÉK Elıszó 01. Az egyháztörténelem fogalma A források típusai A történelem segédtudományai

Részletesebben

I. Országgyűlés Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala

I. Országgyűlés Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala I. Országgyűlés Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala I. A célok és elvárt eredmények meghatározása, felsorolása, számszerűsítése A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény (a

Részletesebben

Mozgalomból örökség - nemzetközi konferencia Kolozsváron

Mozgalomból örökség - nemzetközi konferencia Kolozsváron Mozgalomból örökség - nemzetközi konferencia Kolozsváron 2016. 11. 10. NOVEMBER 17., CSÜTÖRTÖK A BBTE AULA MAGNA, FARKAS (KOGALNICEANU) UTCA 11. sz. II. Emelet 14.00 - Regisztráció 15.00-15.30 Köszöntések

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme

Részletesebben

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi

Részletesebben

NYELVTUDOMÁNYI ÉRTEKEZÉSEK sz. CSALÁDNÉV-VÁLTOZTATÁS MAGYARORSZÁGON A NÉVVÁLTOZTATÁSOK TÉNYEZŐI ÉS TÖRTÉNETE A 20. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN ÍRTA

NYELVTUDOMÁNYI ÉRTEKEZÉSEK sz. CSALÁDNÉV-VÁLTOZTATÁS MAGYARORSZÁGON A NÉVVÁLTOZTATÁSOK TÉNYEZŐI ÉS TÖRTÉNETE A 20. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN ÍRTA NYELVTUDOMÁNYI ÉRTEKEZÉSEK 159. sz. CSALÁDNÉV-VÁLTOZTATÁS MAGYARORSZÁGON A NÉVVÁLTOZTATÁSOK TÉNYEZŐI ÉS TÖRTÉNETE A 20. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN ÍRTA FARKAS TAMÁS AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Megjelent a Magyar

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. Családon belüli konfliktusok, válás 2. Családpolitika, családtámogatási

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi

Részletesebben

Kössünk békét! SZKA_210_11

Kössünk békét! SZKA_210_11 Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi

Részletesebben

ELTE BTK. Néprajztudományi Doktori Iskola vezető: Dr. Voigt Vilmos egyetemi tanár

ELTE BTK. Néprajztudományi Doktori Iskola vezető: Dr. Voigt Vilmos egyetemi tanár ELTE BTK Néprajztudományi Doktori Iskola vezető: Dr. Voigt Vilmos egyetemi tanár Európai etnológia oktatási program vezető: Dr. Paládi-Kovács Attila egyetemi tanár Kiss Réka: Egyház és társdalom a koraújkorban

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

SZMSZ VIII. sz. melléklete. A kutatóközpontok szabályzatai

SZMSZ VIII. sz. melléklete. A kutatóközpontok szabályzatai SZMSZ VIII. sz. melléklete A kutatóközpontok szabályzatai A Sárospataki Református Teológiai Akadémia mint egységes kutatóintézet működik. Az egyes tudományterületeknek megfelelő kutatásokat kutatóközpontok

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

A KÁBÍTÓSZER KIPRÓBÁLÁSÁNAK OKAIRÓL

A KÁBÍTÓSZER KIPRÓBÁLÁSÁNAK OKAIRÓL A KÁBÍTÓSZER KIPRÓBÁLÁSÁNAK OKAIRÓL az egyetemi hallgatók körében végzett vizsgálatok alapján SZERKESZTETTE: Münnich Ákos Budapest, 2003 A könyv a Debreceni Egyetem, a GYISM (pályázati kód: KAB-KT-02-34),

Részletesebben

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI A d o r já n i Z o l t á n Jób testamentuma B e v e z e t é s f o r d í t á s j e g y z e t e k Adorjáni Zoltán Jób testamentuma

Részletesebben

Szociológia mesterszak. Pótfelvételi tájékoztató Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015.

Szociológia mesterszak. Pótfelvételi tájékoztató Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015. Szociológia mesterszak Pótfelvételi tájékoztató 2015. Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015. JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: AUGUSZTUS 10! JELENTKEZNI LEHET: www.felvi.hu Részletes tájékoztató a képzésről:

Részletesebben

2. A hitoktatás struktúrája

2. A hitoktatás struktúrája 2. A hitoktatás struktúrája II. A hitoktatás mai helyzetelemzése A Római Katolikus Egyház szervezeti felépítését - struktúráját, mint minden intézmény esetében a szervezet célja határozza meg. A cél a

Részletesebben

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második

Részletesebben

Székács József püspök visszaemlékezései

Székács József püspök visszaemlékezései Székács József püspök visszaemlékezései Székács József püspök visszaemlékezései Szerkesztette, sajtó alá rendezte, jegyzetekkel ellátta, a névmagyarázatokat készítette és a bevezető tanulmányt írta Kertész

Részletesebben

A Pro Pannonia Reformata díjas Dr. Gyenge Imréné laudációja

A Pro Pannonia Reformata díjas Dr. Gyenge Imréné laudációja A Pro Pannonia Reformata díjas Dr. Gyenge Imréné laudációja http://www.refdunantul.hu/hir/mutat/15203/ Szakál Péter, 2014-11-25 04:00:00 A Dunántúli Református Egyházkerület ünnepi közgyűlésén adták át

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 1.2 Kar Római Katolikus Teológia 1.3 Intézet Didaktikus Teológia 1.4 Szakterület Római

Részletesebben

1 KAPCSOLATI MARKETING

1 KAPCSOLATI MARKETING KAPCSOLATI MARKETING 1 2 MARKETING SZAKKÖNYVTÁR Sorozatszerkesztõ Veres Zoltán 3 Ed Little Ebi Marandi KAPCSOLATI MARKETING AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 4 Az eredeti mû: Ed Little, Ebi Marandi: Relationship

Részletesebben

Mi köze a sógunoknak a leanhez?

Mi köze a sógunoknak a leanhez? A menedzsment szerepe a Lean és Six Sigma programok eredményességében Mi köze a sógunoknak a leanhez? A Japán Ipari Menedzsment történeti és társadalmi alapjai Tóth László Tartalomjegyzék 1. Bevezetés

Részletesebben

Tematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből)

Tematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből) Tematika FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből) 1. hét: A magyar művelődés korai szakaszai 2. hét: A magyarok és a IX-X. századi Európa

Részletesebben

MESTERSÉGES INTELLIGENCIA ÉS HATÁRTERÜLETEI

MESTERSÉGES INTELLIGENCIA ÉS HATÁRTERÜLETEI MESTERSÉGES INTELLIGENCIA ÉS HATÁRTERÜLETEI MESTERSÉGES INTELLIGENCIA ÉS HATÁRTERÜLETEI INTERJÚK KUTATÓKKAL AKADÉMIAI KIADÓ Szerkesztette Kömlõdi Ferenc Az elõszót írta: Tatai Gábor ISBN Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010)

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Csernicskó István ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Gondolat Kiadó

Részletesebben

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21.

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Önkéntesség és tapasztalatok az egyházi ifjúsági szervezetekben Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Gábor Miklós, Ökumenikus Ifjúsági Alapítvány MKPK Ifjúsági

Részletesebben

Főszerkesztő: Ortutay Gyula

Főszerkesztő: Ortutay Gyula Ethno-lore XXVIII. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének évkönyvei Főszerkesztő: Ortutay Gyula (Népi Kultúra Népi Társadalom címmel) I. kötet 1968. Szerkesztő: Diószegi Vilmos II III.

Részletesebben

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

BEVEZETÉS A SZÁMVITEL RENDSZERÉBE SZEMLÉLET ÉS MÓDSZERTAN

BEVEZETÉS A SZÁMVITEL RENDSZERÉBE SZEMLÉLET ÉS MÓDSZERTAN BEVEZETÉS A SZÁMVITEL RENDSZERÉBE SZEMLÉLET ÉS MÓDSZERTAN 1 KOROM ERIK ORMOS MIHÁLY VERESS ATTILA BEVEZETÉS A SZÁMVITEL RENDSZERÉBE SZEMLÉLET ÉS MÓDSZERTAN A AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Lektorok: DR. MATUKOVICS

Részletesebben

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet)

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) Tematika FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) 1. hét: Az emberiség őstörténete, az őskor művészete 2. hét: Az ókori Közel-Kelet 3. hét: Az ókori Egyiptom 4. hét: A minósziak

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

Számv_00eleje 11/28/05 3:03 PM Page 1 BEVEZETÉS A SZÁMVITEL RENDSZERÉBE SZEMLÉLET ÉS MÓDSZERTAN

Számv_00eleje 11/28/05 3:03 PM Page 1 BEVEZETÉS A SZÁMVITEL RENDSZERÉBE SZEMLÉLET ÉS MÓDSZERTAN Számv_00eleje 11/28/05 3:03 PM Page 1 BEVEZETÉS A SZÁMVITEL RENDSZERÉBE SZEMLÉLET ÉS MÓDSZERTAN 1 Számv_00eleje 11/28/05 3:03 PM Page 2 Számv_00eleje 11/28/05 3:03 PM Page 3 KOROM ERIK ORMOS MIHÁLY VERESS

Részletesebben

A harmadik minszki megállapodás:

A harmadik minszki megállapodás: ELEMZÉSEK A harmadik minszki megállapodás: törékeny esély a politikai rendezésre E-2015/2. KKI-elemzések A Külügyi és Külgazdasági Intézet időszaki kiadványa Kiadó: Külügyi és Külgazdasági Intézet Szerkesztés

Részletesebben

Három fő vallásos világnézeti típus különül el egymástól: maga módján vallásosság: : a vallásosság

Három fő vallásos világnézeti típus különül el egymástól: maga módján vallásosság: : a vallásosság Vajdasági vallási magatartás Szerbiában ma a vallásosság fontos dolog a személyek és a társadalmi csoportok számára A társadalom plurális sokféle eszme keveredése; Három fő vallásos világnézeti típus különül

Részletesebben

A burgenlandi magyar népcsoport

A burgenlandi magyar népcsoport A burgenlandi magyar népcsoport Kelemen László közgazdász, intézményvezető Területfejlesztési Szabadegyetem Soproni Regionális Tudományi Műhely 2012. Március 7 Vázlat: a társadalmi környezet gyökerei,

Részletesebben

Hittan tanmenet 3. osztály

Hittan tanmenet 3. osztály Hittan tanmenet 3. osztály Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 A Mennyei Atya gyermekei című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák,

Részletesebben

A kiegyezést (1867) követően 14 év előkészítő munkával, 1881-ben Debrecenben létrejött a Magyar Református Egyház teljes szervezeti egysége.

A kiegyezést (1867) követően 14 év előkészítő munkával, 1881-ben Debrecenben létrejött a Magyar Református Egyház teljes szervezeti egysége. Preambulum A magyar reformátusság a reformáció korától kezdődően mindig több ország területén és több állam szervezeti keretei között élt, egyházjogi közösségben a Kárpát-medencében élő, a reformációhoz

Részletesebben

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR DÉKÁNHELYETTES 1126 Budapest, Kiss János altb. u. 40. Telefon: 487-81-32 Fax: 487-81-96 http://www.tok.elte.hu Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel

Részletesebben

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK 15/K. SZ. MELLÉKLETE Ikt. szám: 179/1300/22-2/2012. SZOCIÁLETIKAI KUTATÓINTÉZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Debrecen

Részletesebben

2016/2017. tanév I. (őszi) félév. Neptun kódja: JK 10201M (régi KÖZIGAZGATÁSI JOG 1.

2016/2017. tanév I. (őszi) félév. Neptun kódja: JK 10201M (régi KÖZIGAZGATÁSI JOG 1. TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER 2016/2017. tanév I. (őszi) félév TANTÁRGY NEVE Neptun kódja: JK 10201M (régi KÖZIGAZGATÁSI JOG 1. hálóterv szerint JK 10201) Társfeltétele: JK 10101 Helye a mintatantervben:

Részletesebben

Tantárgyi követelmény

Tantárgyi követelmény Tantárgyi követelmény Multikulturális nevelés TKM2101 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 0+2 Tantárgyfelelős neve és beosztása Bodnárné Dr. Kis Katalin főiskolai tanár

Részletesebben

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA A szervezeti képességépítés lehetőségei az önkormányzatoknál

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Politológia

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Politológia III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Politológia TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Politológia Tanszék: Közgazdasági

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ

A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ dr. Kocsis Miklós PhD, MBA A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ TRENDJEI ÉS AZOK INNOVATÍV HATÁSAI A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Kiindulópont ( )

Részletesebben

A húrnégyszögek meghódítása

A húrnégyszögek meghódítása A húrnégyszögek meghódítása A MINDENTUDÁS ISKOLÁJA Gerőcs lászló A HÚRNÉGYSZÖGEK MEGHÓDÍTÁSA Akadémiai Kiadó, Budapest ISBN 978 963 05 8969 7 Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

2012. február 24. Kézdivásárhely, EMI, Pro Historia rendezvénysorozat: Kézdivásárhely egyesületi élete 1842 1948 között

2012. február 24. Kézdivásárhely, EMI, Pro Historia rendezvénysorozat: Kézdivásárhely egyesületi élete 1842 1948 között Dimény Attila - Szakmai tevékenységek 1. Előadások 2012. július 11. Zabola, BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézet Csángó Néprajzi Múzeum, Fiatal Néprajzkutatók IX. Szemináriuma: Tér és társadalom

Részletesebben

A MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ ALKOTMÁNYA (a módosításokkal egységes szerkezetben)

A MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ ALKOTMÁNYA (a módosításokkal egységes szerkezetben) A MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ ALKOTMÁNYA (a módosításokkal egységes szerkezetben) PREAMBULUM A magyar reformátusság a reformáció korától kezdődően mindig több ország területén és több állam szervezeti keretei

Részletesebben

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 1. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Pannonhalma, 2013 Szerkesztette

Részletesebben

NAGY BÉLA * MAURITZ BÉLA

NAGY BÉLA * MAURITZ BÉLA NAGY BÉLA * MAURITZ BÉLA A MÚLT MAGYAR TUDÓSAI FÔSZERKESZTÔ SZABADVÁRY FERENC NAGY BÉLA MAURITZ BÉLA A AKADÉMIAI KIADÓ BUDAPEST Megjelent a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával ISBN 978 963 05 8637

Részletesebben

nemzeti közszolgálati EGyEtEm közigazgatás-tudományi kar tudományos diákköri konferencia tavaszi ForduLÓ Budapest, 2014. április 24.

nemzeti közszolgálati EGyEtEm közigazgatás-tudományi kar tudományos diákköri konferencia tavaszi ForduLÓ Budapest, 2014. április 24. nemzeti közszolgálati EGyEtEm közigazgatás-tudományi kar tudományos diákköri konferencia tavaszi ForduLÓ Budapest, 2014. április 24. tudományos diákkör ProGrAmFÜZEt program 10:00-12:00 1. panel 12:00-12:30

Részletesebben

A kezek összeérnek,/isten magyarnak teremtett (Koltay Gergely: A Zobor alji magyarok himnusza)

A kezek összeérnek,/isten magyarnak teremtett (Koltay Gergely: A Zobor alji magyarok himnusza) EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 3300 EGER, Ifjúság u. 2.sz Tel: (36) 324-808 Fax: (36) 324-909 OM azonosító: 031598 Web: www.szilagyi-eger.hu, E-mail: eszeg@eszeg.sulinet.hu A kezek összeérnek,/isten

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

Térinformatikai elemzések Féléves házi feladat. 2008/2009 I. félév

Térinformatikai elemzések Féléves házi feladat. 2008/2009 I. félév Térinformatikai elemzések Féléves házi feladat 2008/2009 I. félév Téma: Valláselemzés Készítették: Hován Kinga Jancsó Lídia Kapitány Kristóf A világ vallásai terület szerint Európa vallásai A féléves ütemterv:

Részletesebben

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.

Részletesebben

Veszprémi Szent Mihály plébánia levéltára (letét)

Veszprémi Szent Mihály plébánia levéltára (letét) Veszprémi Szent Mihály plébánia levéltára (letét) Jelzet: Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár, Plébániai Levéltár, Veszprémi Szent Mihály plébánia levéltára (VÉL:PL Veszprém Szent Mihály) Raktári

Részletesebben

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár 8200 Veszprém, Vár utca 18., tel: 88/ , fax: 88/

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár 8200 Veszprém, Vár utca 18., tel: 88/ , fax: 88/ Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár 8200 Veszprém, Vár utca 18., tel: 88/426-088, fax: 88/426-287 e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár 8200 Veszprém, Vár

Részletesebben

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Meghirdető tanszék/intézet TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

Részletesebben

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Az első világháború kirobbanásának 100. évfordulója alkalmából Budapest Főváros Levéltára, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MÜKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MÜKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZERVEZETI ÉS MÜKÖDÉSI SZABÁLYZAT Név: Vadosfai Evangélikus Egyházközség Székhely: 9346 Vadosfa, Kossuth u.13., Telefon: 20/824 6887 e-mail: vadosfa@lutheran.hu honlap: http://vadosfa.lutheran.hu Egyházon

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Kisvárosi mentalitás a várossá válás egyik kulcstényezője?

Kisvárosi mentalitás a várossá válás egyik kulcstényezője? Kisvárosi mentalitás a várossá válás egyik kulcstényezője? Horeczki Réka MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Kis- és középvárosok szerepe a területi fejlődésben. MRTT XIV. Vándorgyűlése Nagyvárad, 2016.

Részletesebben

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945)

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) 1 Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) A négy község Tatabánya, Alsógalla, Felsőgalla és Bánhida egyesítésével 1948-ban megalakult

Részletesebben

Mongol játékok és versenyek

Mongol játékok és versenyek Mongol játékok és versenyek Kôrösi Csoma Kiskönyvtár 27. Szerkeszti: Ivanics Mária Mongol játékok és versenyek Szerkesztette: Birtalan Ágnes A Akadémiai Kiadó, Budapest Megjelent a mongol állam megalapításának

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A magyarságtudományok önértelmezései A doktoriskolák II. nemzetközi konferenciája. Rendező: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság

A magyarságtudományok önértelmezései A doktoriskolák II. nemzetközi konferenciája. Rendező: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság A magyarságtudományok önértelmezései A doktoriskolák II. nemzetközi konferenciája Rendező: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság Szervezőbizottság: Dobos István (elnök) Bene Sándor Tuomo Lahdelma Monok

Részletesebben

FELSŐOKTATÁSI KUTATÓINTÉZET PROFESSZOROK HÁZA

FELSŐOKTATÁSI KUTATÓINTÉZET PROFESSZOROK HÁZA FELSŐOKTATÁSI KUTATÓINTÉZET PROFESSZOROK HÁZA INSTITUTE FOR HIGHER EDUCATION RESEARCH THE PROFESSORS HOUSE Polónyi István A hazai oktatás gazdasági jellemzői a 20-21 századfordulón különös tekintettek

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Alkalmazott Pszichológia Intézet 1.4

Részletesebben

A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET

A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET Dr Sugár Dezső előadás a VISEGRÁDI NÉGYEK TALÁLKOZÓJÁRA MISKOLC, LILLAFÜRED 1 A KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET MUNKÁJÁNAK JOGI KERETEI EU irányelv egységes keretfeltételeket

Részletesebben

Dr. Kenyeres István. Születési hely, idő Budapest, 1972. június 26.

Dr. Kenyeres István. Születési hely, idő Budapest, 1972. június 26. Dr. Kenyeres István Születési hely, idő Budapest, 1972. június 26. Adatok Szem. ig. szerinti név: Dr. Kenyeres István Tibor Lakcím: 1078 Budapest, István u. 26. II. 14. Telefon: 06-309190388 E-mail: kenyeresi@bparchiv.hu

Részletesebben

projekt indult a Kodolányi János Főiskolán

projekt indult a Kodolányi János Főiskolán "Társadalmi konfliktusok-társadalmi társadalmi jól-lét lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés" projekt indult a Kodolányi János Főiskolán Székesfehérvár, 2013. március 11. Elkezdődött

Részletesebben

Szakmai önéletrajz. Végzettség: 2002 PhD (ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola) 1980 ELTE Bölcsészettudományi kar könyvtármagyar

Szakmai önéletrajz. Végzettség: 2002 PhD (ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola) 1980 ELTE Bölcsészettudományi kar könyvtármagyar Szakmai önéletrajz Név: Győri János Születési hely: Budapest, Magyarország Születési idő: 1956. 04. 01. Állampolgárság: magyar Jelenlegi munkahely: ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolája Jelenlegi beosztása:

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

A szláv írásbeliség kialakulása. Lőrinczné dr. Bencze Edit

A szláv írásbeliség kialakulása. Lőrinczné dr. Bencze Edit A szláv írásbeliség kialakulása Lőrinczné dr. Bencze Edit A szláv írásbeliség kezdetei A szláv nyelv első írásos emlékei:? szláv rúnák (rovásírás)? óbolgár rúnák A szó és írás szakrális és mágikus jellege

Részletesebben

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről *

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről * 1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet a közművelődésről * Darnózseli község Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról

Részletesebben

A TERMŐFÖLDRE VONATKOZÓ TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK HATÁSAINAK

A TERMŐFÖLDRE VONATKOZÓ TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK HATÁSAINAK KOCSIS GABRIELLA Agrárjogi Tanszék Témavezető: dr. Vass János tanszékvezető habil. egyetemi docens A TERMŐFÖLDRE VONATKOZÓ TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK HATÁSAINAK VIZSGÁLATA AZ ERDŐKRE, MINT KÜLÖNÖS TERMŐFÖLDEKRE

Részletesebben

Hit- és erkölcstanoktatás aktuális kérdései

Hit- és erkölcstanoktatás aktuális kérdései Hit- és erkölcstanoktatás aktuális kérdései Előadók: Steinbach József (DREK püspöke), Dr. Papp Kornél (MRE Oktatási Iroda vezetője), Dr. Vladár Gábor (PRTA rektora, református lelkész - Sopron) Időpont:

Részletesebben

FamilySearch.org. 2013. szeptember 26. Magyarország Nyíregyháza

FamilySearch.org. 2013. szeptember 26. Magyarország Nyíregyháza FamilySearch.org 2013. szeptember 26. Magyarország Nyíregyháza Magyar levéltárak és a FamilySearch Több mint 50 éves együttműködés Hogyan tovább? A FamilySearch küldetése Egyéneknek és családoknak segítünk

Részletesebben

BOD PÉTER HÁROMSZÁZ ÉVE KONFERENCIA NAGYENYEDEN ÉS MAGYARIGENBEN

BOD PÉTER HÁROMSZÁZ ÉVE KONFERENCIA NAGYENYEDEN ÉS MAGYARIGENBEN Főszervezők: BOD PÉTER Alapítvány Gyulafehérvár Bethlen Gábor Kollégium Nagyenyed Társszervezők: Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtár, Nagyenyed; Magyarigeni Református Egyházközség; Bod Péter Megyei Könyvtár,

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS A szabályok és a társadalmi-gazdasági térfolyamatok dinamikus kapcsolata, valamint a területfejlesztés esélyei Magyarországon 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 68.

Részletesebben

Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014

Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014 MTA Law Working Papers 2014/39 Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014 Darák Péter Magyar Tudományos Akadémia / Hungarian Academy of Sciences Budapest ISSN 2064-4515

Részletesebben

Az SZTE Irodalomtudományi Doktori Iskola működési szabályzata 2014 *

Az SZTE Irodalomtudományi Doktori Iskola működési szabályzata 2014 * Az SZTE Irodalomtudományi Doktori Iskola működési szabályzata 2014 * 1. A Ftv. és a SzTE Doktori Szabályzatának figyelembe vételével és ezek függelékeként a SzTE BTK-n működő Irodalomtudományi Doktori

Részletesebben

Reformáció Emlékbizottság az előkészület. Dr. Birkás Antal E-mail: antal.birkas@emmi.gov.hu www.reformacio2017.hu

Reformáció Emlékbizottság az előkészület. Dr. Birkás Antal E-mail: antal.birkas@emmi.gov.hu www.reformacio2017.hu Reformáció Emlékbizottság az előkészület Dr. Birkás Antal E-mail: antal.birkas@emmi.gov.hu www.reformacio2017.hu Megemlékezés vagy ünneplés? Az Emlékbizottság létrejötte; tagjai; működése, szervezeti felépítése.

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Belső és külső kommunikáció standard

Belső és külső kommunikáció standard Belső és külső kommunikáció standard Betegbiztonsági Fórum Sinka Lászlóné Adamik Erika 2013. 06. 27. Vezetés, humánerőforrás, minőségmenedzsment munkacsoport 1 Gyökérokok keresése (belső kommunikáció)

Részletesebben

Hittan tanmenet 4. osztály

Hittan tanmenet 4. osztály Hittan tanmenet 4. osztály Heti óraszám:1 Összes óra: 40 Az Élet a hitben című hittankönyvhöz Plébániai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák, Módszerek

Részletesebben