KISS RÉKA EGYHÁZ ÉS KÖZÖSSÉG A KORA ÚJKORBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KISS RÉKA EGYHÁZ ÉS KÖZÖSSÉG A KORA ÚJKORBAN"

Átírás

1 KISS RÉKA EGYHÁZ ÉS KÖZÖSSÉG A KORA ÚJKORBAN

2 NÉPRAJZI TANULMÁNYOK Szerkeszti Szemerkényi Ágnes A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA NÉPRAJZI KUTATÓINTÉZETE

3 KISS RÉKA EGYHÁZ ÉS KÖZÖSSÉG A KORA ÚJKORBAN A Küküllői Református Egyházmegye századi iratainak tükrében AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

4 Megjelent a Magyar Tudományos Akadémia Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottsága támogatásával A címlapon: Részlet a Küküllői Református Egyházmegye legkorábbi parciális zsinati jegyzőkönyveiből (1640). A Küküllői Református Egyházmegye Levéltára az Erdélyi Református Egyházkerület Levéltárában. Protocollumok. Parciális zsinati jegyzőkönyv KükEhmLVt prot. I/ ISBN Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u Első magyar nyelvű kiadás: 2011 Kiss Réka, 2011 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is. Printed in Hungary

5 Tartalomjegyzék BEVEZETŐ KUTATÁSI IRÁNYZATOK A REFORMÁCIÓ TÁRSADALOM- ÉS MENTALITÁSTÖRTÉNETÉBEN ÉS A REFORMÁTUS EGYHÁZFEGYELMI GYAKORLAT VIZSGÁLATÁBAN... Reformáció és egyházi irányítás: nemzetközi kitekintés... Reformáció és egyházi irányítás: hazai kutatások A KIS-KÜKÜLLŐ VIDÉKE A SZÁZADBAN... A Küküllői Református Egyházmegye kialakulása... Küküllő vármegye demográfiai, etnikai viszonyai... Küküllő vármegye társadalma a században A REFORMÁTUS EGYHÁZKORMÁNYZAT ÉS AZ EGYHÁZFEGYELMEZÉS MODELLJEI... Egyházkormányzati, egyházfegyelmi modellek a reformációban... Az erdélyi református egyház kormányzati rendszerének kialakulása... Világi elem az egyházkormányzatban... Az erdélyi világi jogrendszer keretei; a világi és egyházi bíráskodás viszonya... Az egyházfegyelmezést szabályozó egyházi törvények... A vizitáció és az egyházbíráskodás rendszere az erdélyi református egyházban... A forrásokról AZ EGYHÁZFEGYELMI ÜGYEK ÖSSZEHASONLÍTÓ STATISZTIKAI JELLEGZETESSÉGEI... Az egyházfegyelmezés gyakorisága... Az egyházi bíróságok által tárgyalt esetek típusai... A Küküllői egyházmegye bíráskodási fórumán előforduló esetek típusai

6 5. HÁZASTÁRS NÉLKÜL SZŰKÖLKÖDVÉN ADATOK A HÁZASSÁG MEGKÖTÉSÉNEK ÉS FELBONTÁSÁNAK KORA ÚJKORI GYAKORLATÁHOZ... Adatok az eljegyzésről... Adatok a házasság felbontására... A peres felek társadalmi státusa IDEGEN LEGÉNY KEGYELMED, HONNÉT JÖTT, MÉG HOVA MEGYEN NEM TUDOM LELKÉSZEKRŐL, TANÍTÓKRÓL A KÜKÜLLŐI REFORMÁTUS EGYHÁZMEGYE IRATAINAK TÜKRÉBEN... A lelkipásztorok státusa, képzettsége... Az erdélyi református lelkészek státusa, képzettsége... A lelkipásztorok kinevezése, hivatalviselése... A lelkészi jövedelem... A lelkészek, tanítók fegyelmi ügyei... Szolgálati vétségek... A lelkészek, tanítók életvitelével kapcsolatos konfliktusok... Illetlen viselkedés... Egyházi személyek közötti konfliktusok... Kendi Mihály peres ügyei AZ EGYÉNI ÉS KÖZÖSSÉGI VISELKEDÉS KONTROLLÁLÁSA A 18. SZÁZAD ELEJÉN... Szexuális normasértések... Nyilvános vallásos viselkedés... Templomba járás... Az úrvacsora... Mindennapi viselkedés... Népi szórakozásformák... Néphit, boszorkányság... Egyéb fegyelemi ügyek AZ EXKOMMUNIKÁCIÓ... ÖSSZEGZÉS... IRODALOM

7 Bevezető A reformáció voltaképpen nem azt jelentette, hogy általában kiküszöbölték az egyháznak az élet feletti uralmát, hanem inkább az uralom eddigi formáját egy másikkal cserélték fel. Éspedig egy hallatlanul kényelmes, akkortájt gyakorlatilag alig érezhető, sok esetben már-már csak formális uralmat cseréltek fel az egész életvitelnek olyan végtelenül terhes és ugyanakkor nagyon is komolyan vett szabályozásával, amely az elképzelhető legmélyebben behatolt a magánés a közélet minden szférájába A kálvinizmus uralma, abban a formájában, ahogyan a XVI. században Genf és Skócia, a XVI XVII. század fordulóján Németalföld nagy része, a XVII. században New-England és egy ideig maga Anglia ismerte, számunkra az egyén feletti egyházi ellenőrzésnek egyszerűen az elképzelhető legelviselhetetlenebb formáját jelentené 1 jellemezte Max Weber mindmáig heves vitákat kiváltó, ám klasszikussá vált munkájában a kálvini reformáció egyik legsajátosabbnak tartott újítását, a gyülekezeti egyházfegyelmezés intézményét. Az egyházfegyelem az egyéni és közösségi keresztény élet szabályainak, az egyházi törvények által megkövetelt magatartásformáknak a betartatására, az egyház külső rendjének fenntartására irányuló, bibliai alapokon nyugvó egyházi gyakorlat, mely eredendően kettős célt szolgált. Egyfelől hogy elősegítse a bűnös bűnbánattartását és megtérését, másfelől hogy a bűnt a közösségen kívül rekessze, az úrvacsora szentségével élő közösség tisztaságát megőrizze. Gyökerei a keresztény egyházszervezet kialakulásáig nyúlnak vissza. A reformáció s különösen annak kálvini irányzata azonban az egyházi élet számos más területéhez hasonlóan az egyházfegyelem területén is gyökeres változásokat, a késő középkori egyházi gyakorlathoz képest lényeges szigorodást hozott. A református erkölcsbíráskodás szigoráról azóta is számtalan éles megfogalmazás látott napvilágot: Soha ezelőtt nem váltak a kocsmák, nappalik és még a hálószobák is ilyen szoros megfigyelés tárgyává jellemezte a genfi konzisz- 1 Weber

8 tórium fegyelmezési erőfeszítéseit William Monter, aki a testület működését egyben a társadalmi mérnökösködés korai kísérleteként értékelte. A közelmúlt reformációkutatásában meghatározó szerepet játszó Steven Ozment a presbitérium intézményét olyan új pápaságként határozta meg, amely egyszerűen a korábbi katolikus egyházi bíráskodással szemben az élet más területeire hatolt be illetéktelenül, a skót egyházfegyelmi testületekről monográfiát közzétévő Michael Graham pedig egyfajta szomszédban lapuló Nagy testvérként láttatta a református egyházfegyelmezés kora újkori intézményrendszerét. 2 Munkámban ennek az intézménynek egy időben és térben behatárolt megvalósulási formáját, közelebbről a Küküllői Református Egyházmegye század folyamán bevett egyházfegyelmi gyakorlatát veszem górcső alá. Forrásaim az egyházmegyében 1638-tól viszonylag folytonosan fennmaradt egyház-látogatási, más néven vizitációs jegyzőkönyvek, illetve az egyházmegyei zsinatok, ún. parciális zsinatok bírósági testületének ahogy forrásaink nevezik: Szent széknek a protocollumai. A küküllői forrásegyüttes különlegességét az adja, hogy ilyen korai időszakból, a 17. század első harmadának végétől fegyelmi ügyeket tárgyaló egyházi bírósági jegyzőkönyvek és vizitációs iratok nemigen maradtak meg magyar nyelvterületen. Munkámban ennek a terjedelmes levéltári forrásnak az első száz évből fennmaradt több mint ezeroldalnyi kéziratos feljegyzését tekintettem át. A református egyházfegyelmezés helyi, mindennapi működését megörökítő levéltári források nagy előnye, hogy a normát rögzítő egyházi és világi törvények, zsinati határozatok mellett egy-egy vidék valós egyházfegyelmi, bíráskodási gyakorlatába engednek bepillantást. A két forrástípus együttes elemzésével közelebb kerülhetünk a norma és a praxis viszonyának összetett kérdésköréhez, képet kaphatunk arról, hogy az élet mely szférái felett gyakorolt valóban ellenőrzést az egyházi vezetés, s a törvényekben rögzített viselkedésminták betartására irányuló egyházi erőfeszítések milyen mértékben jártak sikerrel, vagy éppen buktak el a közösség ellenállásán. Vizsgálhatjuk, hogy miként érvényesült az egyházi irányítás a helyi közösségek mindennapi életében, s hogy az egyház által támasztott elvárások találkoztak-e a falusi közösségek erkölcsi normáival, bűnről vallott felfogásával. A küküllői forrásokon nyugvó elemzés első pillérét a fejedelemségkori iratanyag adta. Egyfelől az ebből az időből származó adatok hiánypótló jellege 8 2 Monter ; Graham ; Ozment

9 miatt, másfelől mert az erdélyi református egyház a magyar nyelvterületen egyedülálló módon ekkor állt legközelebb az államegyházi státuszhoz, ami az egyházi kontroll érvényesítése szempontjából meghatározó tényezőnek tekinthető után, Erdély Habsburg-uralom alá kerülésével ez a helyzet gyökeresen megváltozott. A 18. század elején megkezdődő változásfolyamatot 1737-ig, az egyházmegye életét és benne az egyházfegyelmezést a Rákóczi-szabadságharc után újjászervező esperes, majd püspök, Bonyhai Simon György haláláig követtem nyomon. Ugyanakkor, ha egy-egy folyamat végigkövetése úgy kívánta, igyekeztem későbbi időszakokra is kitekinteni. A küküllői iratanyag feldolgozása során hármas cél vezetett. Egyfelől a vizsgált források lehetőleg minél tüzetesebb történeti néprajzi, történeti antropológiai, mentalitástörténeti szempontokat is érvényesítő elemzésére törekedtem. Másrészt megpróbáltam nyomon követni, hogy a tárgyalt száz év alatt hogyan változtak a fegyelmezés hangsúlyai, céljai, milyen külső és belső tényezők befolyásolták szerepének, intenzitásának alakulását. Harmadrészt, kérdésfelvetéseim során igyekeztem szem előtt tartani, hogy egy olyan egyetemes teológiai rendszer és vallási irányzat lokális megvalósulását vizsgálom, melynek teológiai tanításaiból, tehát lényegéből fakadóan kitüntetett szerepet szokás tulajdonítani az egyházi kontroll hatékony kiépítésében. Tudva, hogy a magyar reformátusság a nemzetközi kálvinizmus 3 legkeletibb, összefüggő, de a nyugati protestáns tömbtől elkülönülő ága, melynek egyházszervezeti, tanításbeli, liturgiai, kulturális sajátosságaira már sokan felhívták a figyelmet, munkámban arra kerestem a választ, hogy az egyházi bíráskodás területén mennyiben hasonlít, és mennyiben különbözik az erdélyi példa a nyugat-európai modellektől. Jelentkeznek-e rokon vonások, és melyek a különbségek eredői? A küküllői forrásanyagot igyekeztem a kora újkori európai protestáns egyházfegyelmezést vizsgáló esettanulmányokkal párhuzamba állítani, s az újkori felekezeti identitások kialakulásának modellálására kidolgozott konfesszionalizáció elméletnek, valamint a népi kultúra kora újkori reformjának problémakörébe ágyazva vizs- 3 A kortárs reformációkutatás egyik meghatározó paradigmája, amely összehasonlító vizsgálatok alapján keresi a nemzeti keretek között megszerveződött kálvini egyházak hasonlóságait és különbségeit, beleértve a dogmatikai, egyházszervezeti jellegzetességeket, csakúgy mint a vallásgyakorlat, a kultusz, a mindennapi vallásos élet, néphit, azaz a vallásos kultúra sajátos etnikai jegyeit. A nemzetközi kálvinizmus szélesebb körű bemutatásához lásd Kingdon 1995b , valamint Murdock

10 gálni, ezen elméleteket egy időben és térben korlátozott, lokális forrásanyagra vonatkoztatni. A Küküllői egyházmegye iratanyagának feltárását, majd mikrofilmen való rögzítését és kutathatóvá tételét Küllős Imola, az ELTE BTK Folklore Tanszékének docense és az azóta elhunyt Molnár Ambrus református esperes szakmai irányításával 1991-ben kezdték meg az Országos Széchenyi Könyvtár munkatársai. 4 Kutatásaim során én is ezekre a mikrofilmen rögzített másolatokra támaszkodhattam. Az eredeti jegyzőkönyvek az egyházmegye dicsőszentmártoni irattárából a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet egyháztörténeti munka csoportjának leletmentő törekvései nyomán 2004-ben az Erdélyi Református Egyházkerületi Levéltárba kerültek megőrzésre, s 2008-ban Buzogány Dezső vezetésével megkezdődött a terjedelmes forráscsoport közzététele is. 5 Az egységes közlési forma érdekében jelen munkában a forrásidézetek átírását az időközben megjelent forráspublikációk gyakorlatához igazítottam, s átvettem a források levéltári hivatkozásának a forráskiadványokban kialakított rendjét is. A kötet az ELTE Európai Etnológia doktori iskolájában 2009-ben megvédett értekezés javított, átdolgozott változata. A kivételes forráscsoporttal egyetemi hallgató koromban Küllős Imola ismertetett meg, ő tette lehetővé a források ku- 4 A nemegyszer kalandos leletmentő munkálatokról Küllős Imola a közelmúltban tette közzé emlékeit. Az egyházmegye dicsőszentmártoni központjában és egyházközségeiben porosodó dokumentumok feltárásának eredményeként 1991 és 2000 között 56 mikrofilmtekercsen felvétel készült, azaz oldalnyi kézirat került mikrofilmre. A kutatócsoport az egyházmegye teljes iratanyagának rögzítésére vállalkozott, a kezdetektől egészen a 20. századig. Így az általunk elemzett vizitációs és parciális zsinati protocollumokon túl mikrofilmre vették az egyházközségi anyakönyveket, presbiteri jegyzőkönyveket, számadásokat, püspöki körleveleket stb. Küllős Ugyancsak ő szerkesztette a Vallási Néprajz sorozatnak azt a kötetét, amely amellett, hogy a Kis-Küküllő vidékének vallásos népi kultúrájába enged bepillantást, a jegyzőkönyvek történeti-néprajzi forrásértékére is elsőként hívta fel a szélesebb szakmai közönség figyelmét. Küllős ban jelent meg az között tartott parciális zsinatok végzéseit tartalmazó kötet, majd ezt követően A történelmi Küküllői Református Egyházmegye egyházközségeinek történeti katasztere címet viselő forráskiadvány-sorozat első két darabja. Ez utóbbi forráspublikáció azért is érdekes, mert a vizitációs jegyzőkönyvek eredeti kronológiai rendje helyett egyházközségenkénti bontásban, vagyis az egy egyházközségre vonatkozó forrásrészleteket kigyűjtve és egymás után illesztve, alfabetikus rendben teszi közzé az egyház-látogatási protocollumokat. Buzogány Ősz Tóth 2008a, 2008b, Az első kötet A-tól D-ig, a második D-től K-ig közli az egyházmegye anya- és leányegyházaira vonatkozó hosszabb-rövidebb iratanyagot. 10

11 tatását, s szakdolgozati, majd doktori témavezetőmként minden erejével segítette kutatásaimat. Hasonlóképpen köszönet illeti Kósa Lászlót, aki művelődéstörténeti tanulmányaim során elsőként irányította rá a figyelmemet az egyházfegyelmezés témájára, s mindvégig ösztönző figyelemmel kísérte a kutatás alakulását. Köszönetemet szeretném kifejezni Paládi-Kovács Attilának, aki befogadta a témát az ELTE Európai Etnológia doktori iskolájába, s az MTA Néprajzi Kutatóintézet igazgatójaként nemcsak szakmai tanácsokkal sietett segítségemre, de biztatott is kutatási eredményeim közzétételére. Az oly fontos támogató munkahelyi légkört ugyanúgy köszönöm neki, mint az intézmény következő vezetőinek, Hoppál Mihálynak és Balogh Balázsnak. Kutatási eredményeim rendszerezése során nagy ösztönző erőt jelentett, hogy Szijártó István meghívására több féléven keresztül forráselemző szemináriumot vezethettem az ELTE Történeti Antropológia programjának keretében. A hallgatók kérdései, felvetései nem egy alkalommal új szempontokra irányították a figyelmemet. Köszönet illeti Buzogány Dezsőt a források értelmezésében nyújtott segítségéért, kutatási eredményeinek rendelkezésre bocsátásáért. Az értekezés átdolgozása és véglegesítése során nagymértékben támaszkodhattam opponenseim, Bárth Dániel és Szacsvay Éva értékes szakmai észrevételeire, valamint Szilágyi Miklós, Kocsis Gyula és Szemerkényi Ágnes segítőkész tanácsaira. A nemzetközi párhuzamok feltérképezéséhez a Magyarországi Ösztöndíj Bizottság Eötvös Ösztöndíja és az Edinburgh-i Egyetem School of Scottish Studies tanszékének vezetője, Margaret Macay segített hozzá. A köszönet utolsó szavai családomnak szólnak. A doktori értekezés benyújtása idején Kata lányom harmadik születésnapját ünnepelte, jelen kötet kéziratának lezárásakor Júlia öt hónapos volt. Édesanyjukkal szemben tanúsított gyermeki megértésük, valamint férjemnek, Gábornak és a tágabb család tagjainak ösztönzése és kitartó támogatása nélkül ez a könyv nem készülhetett volna el. 11

12 Összegzés A fentiekben a Küküllői Református Egyházmegyében a századból fennmaradt vizitációs jegyzőkönyvek, illetve egyházi bírósági protocollumok segítségével a népi kultúrát alakító egyházi irányítás kérdéskörét, az egyház normatív szabályozó szerepét vizsgáltam egy sajátos intézményrendszer, a református egyházfegyelmezés működésén keresztül. A kálvini egyházfegyelmi modell a társadalmi magatartásformák kontrollálásának, a morális szabályok ellenőrzésének a korábbiaknál jóval intenzívebb és gondosabban kidolgozott rendszerét vezette be, melynek gyökeres társadalomés mentalitásszervező ereje Max Weber óta a kora újkori társadalomtudományi kutatások érdeklődésének középpontjában áll. Ha ezen kutatások eredményeit, az európai református egyházak fegyelmező tevékenységét elemző esettanulmányok adatait összevetjük, azt tapasztalhatjuk, hogy ugyanazon egyetemes teológiai elv mentén eltérő, a sajátos lokális politikai-társadalmi-felekezeti viszonyokhoz igazodó egyházfegyelmi gyakorlatok alakultak ki. Az egyházfegyelmezés intenzitását, súlypontjait befolyásolta az állam-egyház viszony alakulása, a világi és egyházi bíráskodás szerkezete, hatásköre, a felekezeti összetétel, a társadalmi berendezkedés és a vallási-kulturális állapot is. Míg a kálvini egyházfegyelmi modell lényege, hogy az állami befolyástól való függetlenségét őrző, autonóm, világi tagokat is tömörítő gyülekezeti egyházfegyelmi testület végezte az egyházfegyelmezést, addig a 17. század folyamán Erdélyben különösen is centralizált, hierarchikus egyház-igazgatási struktúra épült ki, amely nagyban igazodott a sajátos rendi társadalmi berendezkedéséhez s a szoros állam-egyház viszonyhoz. Az erdélyi református egyház kormányzása és fegyelmező tevékenysége strukturálisan alapvetően különbözött a nyugat-európai református egyházi modellektől, jelentős mértékben lelkészi testületek, illetve az esperes kezében összpontosult, s emellett erőteljesen nemesi-patronátusi jelleget mutatott. 274

13 Az egyházfegyelmezés irányát, intenzitását tükröző számadatok összevetéséből kitűnt, hogy a 17. század folyamán a jelentős regionális különbségek ellenére a lokális, gyülekezeti szintű fegyelmezési praxist megörökítő nyugateurópai párhuzamok mindegyike egységesen jóval intenzívebb egyház-fegyelmezési gyakorlatot rögzített, mint az erdélyi egyházmegyei jegyzőkönyvek. Ebben a látványos eltérésben nyilvánvalóan közrejátszott, hogy míg mi alapvetően egy szóbeliségen alapuló kultúrát tanulmányoztunk, Nyugat-Európában az adminisztráció szélesebb körű elterjedése feltételezhető. Míg a nyugat-európai példák sűrűn, helyben ülésező, világiak részvételével működő, választott egyházközségi testületek bíráskodási tevékenységét rögzítették, a küküllői források az éves vizitációk és ennél sűrűbben összeülő egyházmegyei bírósági testület működéséről adnak képet, s ezek mind lelkészi testületek voltak. Az eltérő gyakoriságot befolyásolhatta azonban az is, hogy az egyházi testületek mennyire tekintették feladatuknak a társdalom általános fegyelmezését, mindenre kiterjedő kontrollját. Ennek a kérdésnek a megválaszolásához adott segítséget annak áttekintése, hogy a valós egyházi bíráskodási gyakorlat mely bűnesetekre ter jedt ki. Forrásaink arra figyelmeztettek bennünket, hogy úgy tűnik, sokkal korlátozottabb volt az egyházi fegyelmező testületek hatásköre, mint azt a törvényszövegek, zsinati határozatok alapján általánosítóan feltételezhetnénk. A 17. század folyamán a küküllői vizitációk és a felsőbb fokú egyházi bíróság tevékenységének jóformán csak három vetületéről maradt írásos nyom. Arról tudunk képet alkotni, hogy miként működtek anyagi felügyeleti szervként, házassági peres fórumként, illetve az egyházi tisztviselők bíróságaként. A 17. századi egyházvezetésnek visszatérő törekvése volt a papság reformja, a lelkészek és tanítók hivatalhoz illő magatartásmintáinak kikényszerítése, mind magánéletük, mind pedig nyilvános viselkedésük kontrollja. A fejedelemségkori jegyzőkönyvekben azonban alig találhatóak laikusok egyéni és közösségi normasértéseire vonatkozó fegyelmi ügyek. Ez a tendencia lassan változott a 18. század elején. Az egyházmegyében az esperes által irányított egyházfegyelmezés csúcspontja a 18. század első harmadára esett. Ekkorra a különböző normasértéseket rendszeresen regisztráló új vizitációs gyakorlat bevett formává vált, s bár hullámzó intenzitással, de mindvégig a korábbiakat jóval meghaladó rendszerességgel és gyakorisággal jegyezték fel a laikusokat érintő egyházfegyelmi döntéseket. 275

14 Az egyházi ellenőrzés a korábbi időszakokhoz képest jóval szélesebb körre terjedt ki, s immár személyekre lebontva regisztrálták a normaszegőket. Az egyházfegyelmezés a 18. század elején három területre összpontosította figyelmét: 1. szexuális magatartási normák betartatására, 2. a nyilvános vallásgyakorlat kontrollálására, 3. az egyéni viselkedésformák, főként a káromkodás megfékezésére tett erőfeszítéseket. A kiterjedtebb, átfogóbb ellenőrzés azonban nem jelentett egyben intenzívebb, szigorúbb büntetési tételeket. Az átlagos egyháztaggal szembeni elvárások továbbra sem voltak túl magasak: szexuális aktivitását korlátozza a törvényes házasságra, a vasárnapot és az ünnepeket ülje meg, a közösség békéjét ne zavarja meg. Mindent átfogó, szigorú fegyelmezési kampányról, a vallásos mentalitás megváltoztatására tett rendszeres, átfogó kísérletről, a fegyelmezés forradalmáról az egyházmegyében nem lehet beszélni. Ehhez a megfelelő eszközök sem álltak rendelkezésére. A visszatérő, notórius bűnösök névsora pedig arra enged következetni, hogy az egyházi normarendszer kikényszerítése során a gyülekezeteknek volt egy rétege, akikkel a vizitáció nem tudott mit kezdeni, velük szemben az egyház eszköztára gyengének bizonyult. Forrásaink arra is rávilágítanak, hogy az egyházi befolyást, az egyházi normarendszer közvetítését nem egyirányú folyamatként, hanem inkább olyan kölcsönhatásként kell tekintenünk, ahol a közösség is érvényesítette akár az egyházi tanításokkal szemben is saját értékrendjét. A fegyelmi esetek elemzése azt mutatja, hogy az egyházi fegyelmezést a közösség szelektíven használta. Fontos fóruma volt az egyházi elöljárókkal, lelkészekkel, tanítókkal szembeni konfliktusok rendezésének. Társadalmi megegyezés segítette a vizitációt a család intézményére veszélyesnek tekintett idegenek, egyedül élő nők, férjüket elhagyó asszonyok feletti felügyelet gyakorlásában, de például a házasság előtti nemi életnek a közösség által bevett gyakorlatát továbbra sem tudták/próbálták teljes körűen ellenőrzésük alá vonni az egyházi testületek. A nyugat-európai modellekkel szemben nem tartoztak alapvetően az egyházfegyelmezés tartományába a közösségen belüli konfliktusok. Ezek rendezése továbbra is az önszabályozó hagyományos faluközösségi intézmények feladata maradt. A népszokások, népi szórakozásformák, népi vallásosság jelenségeinek tiltására is csupán szórványos adatok utalnak. Az elemzett források rávilágítanak, hogy a kora újkori népi és elitkultúra viszonyrendszerét vizsgálva az egyházi normák helyi érvényesítésére hivatott 276

15 papok és tanítók mediátori szerepe árnyalt megközelítést igényel. Az egyház nem elvont, homogén fogalomként jelent meg a közösségek életében. A népi és az elitkultúra között közvetítő helyi egyházi társadalom maga is igen rétegzett volt, s a nyugat-európai modellekhez képest kevésbé beszélhetünk egységes lelkipásztori karról. Vezetői az erdélyi társadalom elitjéhez tartoztak, nagyobb tekintélyük volt, de nem álltak napi kapcsolatban a gyülekezetekkel. Velük szemben az egyház helyi reprezentánsai, a falusi lelkészek és tanítók a tárgyalt időszakban többnyire továbbra is részesei maradtak a népi kultúrának, akik napi létükben gyakran éppen a faluközösség tagjaiként jelentek meg a protocollumok lapjain. Jelentős eltéréseket láthattunk, hogy mintaközvetítő, normaközvetítő szerepüket miként töltötték be, de semmiképpen sem tekinthetünk rájuk egy új típusú, az államhatalom által megszabott szigorú társadalmi fegyelmezés lokális végrehajtóiként. Az erdélyi egyházfegyelmezés struktúrája, irányai lényegesen eltértek a svájci, francia, holland és német kálvinista modellektől, s leginkább a szintén perem helyzetű, államegyházi viszonyrendszerben s kevésbé polgárosodott társadalomban működő skóciai református egyházzal mutattak hasonlóságokat. Az intézményes-strukturális tényezők meghatározó szerepe mellett azonban figyelnünk kell arra, hogy nemcsak nagy regionális centrum-periféria különbségben kell gondolkodni, hanem miként azt Martin Ingram elemzése 640 igazolta egy régión belül is eltérő fegyelmezési modellek élhettek egymás mellett. Ez a regionális összehasonlítás az erdélyi, illetve magyarországi forrásanyag tekintetében azonban még előttünk áll. 640 Ingram 1984a. 277

Kiss Réka: egyház és közösség a koraújkorban a Küküllői Református Egyházmegye iratai alapján. tézisek. I. A kutatás célkitűzései, módszerei

Kiss Réka: egyház és közösség a koraújkorban a Küküllői Református Egyházmegye iratai alapján. tézisek. I. A kutatás célkitűzései, módszerei Kiss Réka: egyház és közösség a koraújkorban a Küküllői Református Egyházmegye iratai alapján I. A kutatás célkitűzései, módszerei tézisek Disszertációm tárgya az erdélyi Küküllői Református Egyházmegyében

Részletesebben

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK LEXIKOGRÁFIAI FÜZETEK 2. Szerkesztőbizottság BÁRDOSI VILMOS, FÁBIÁN ZSUZSANNA, GERSTNER KÁROLY, HESSKY REGINA, MAGAY TAMÁS (a szerkesztőbizottság vezetője), PRÓSZÉKY GÁBOR Tudományos

Részletesebben

Kommunikációs gyakorlatok

Kommunikációs gyakorlatok Kommunikációs gyakorlatok K á r o l i J e g y z e t e k Sólyom Réka Kommunikációs gyakorlatok Kari jegyzet a Kommunikációs gyakorlatok című tárgy oktatásához és az Anyanyelvi kritériumvizsgához Lektor:

Részletesebben

2000. ÉVI II. TÖRVÉNY A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ SZERETETSZOLGÁLATÁRÓL

2000. ÉVI II. TÖRVÉNY A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ SZERETETSZOLGÁLATÁRÓL 2000. ÉVI II. TÖRVÉNY A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ SZERETETSZOLGÁLATÁRÓL PREAMBULUM A szeretetszolgálat az anyaszentegyháznak, a hitre jutott emberek önkéntes közösségének hálaáldozata (Róm 12,1;

Részletesebben

SZMSZ VIII. sz. melléklete. A kutatóközpontok szabályzatai

SZMSZ VIII. sz. melléklete. A kutatóközpontok szabályzatai SZMSZ VIII. sz. melléklete A kutatóközpontok szabályzatai A Sárospataki Református Teológiai Akadémia mint egységes kutatóintézet működik. Az egyes tudományterületeknek megfelelő kutatásokat kutatóközpontok

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

A KÁBÍTÓSZER KIPRÓBÁLÁSÁNAK OKAIRÓL

A KÁBÍTÓSZER KIPRÓBÁLÁSÁNAK OKAIRÓL A KÁBÍTÓSZER KIPRÓBÁLÁSÁNAK OKAIRÓL az egyetemi hallgatók körében végzett vizsgálatok alapján SZERKESZTETTE: Münnich Ákos Budapest, 2003 A könyv a Debreceni Egyetem, a GYISM (pályázati kód: KAB-KT-02-34),

Részletesebben

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI A d o r já n i Z o l t á n Jób testamentuma B e v e z e t é s f o r d í t á s j e g y z e t e k Adorjáni Zoltán Jób testamentuma

Részletesebben

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második

Részletesebben

2. A hitoktatás struktúrája

2. A hitoktatás struktúrája 2. A hitoktatás struktúrája II. A hitoktatás mai helyzetelemzése A Római Katolikus Egyház szervezeti felépítését - struktúráját, mint minden intézmény esetében a szervezet célja határozza meg. A cél a

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010)

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Csernicskó István ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Gondolat Kiadó

Részletesebben

MESTERSÉGES INTELLIGENCIA ÉS HATÁRTERÜLETEI

MESTERSÉGES INTELLIGENCIA ÉS HATÁRTERÜLETEI MESTERSÉGES INTELLIGENCIA ÉS HATÁRTERÜLETEI MESTERSÉGES INTELLIGENCIA ÉS HATÁRTERÜLETEI INTERJÚK KUTATÓKKAL AKADÉMIAI KIADÓ Szerkesztette Kömlõdi Ferenc Az elõszót írta: Tatai Gábor ISBN Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21.

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Önkéntesség és tapasztalatok az egyházi ifjúsági szervezetekben Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Gábor Miklós, Ökumenikus Ifjúsági Alapítvány MKPK Ifjúsági

Részletesebben

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem

Részletesebben

BEVEZETÉS A SZÁMVITEL RENDSZERÉBE SZEMLÉLET ÉS MÓDSZERTAN

BEVEZETÉS A SZÁMVITEL RENDSZERÉBE SZEMLÉLET ÉS MÓDSZERTAN BEVEZETÉS A SZÁMVITEL RENDSZERÉBE SZEMLÉLET ÉS MÓDSZERTAN 1 KOROM ERIK ORMOS MIHÁLY VERESS ATTILA BEVEZETÉS A SZÁMVITEL RENDSZERÉBE SZEMLÉLET ÉS MÓDSZERTAN A AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Lektorok: DR. MATUKOVICS

Részletesebben

Számv_00eleje 11/28/05 3:03 PM Page 1 BEVEZETÉS A SZÁMVITEL RENDSZERÉBE SZEMLÉLET ÉS MÓDSZERTAN

Számv_00eleje 11/28/05 3:03 PM Page 1 BEVEZETÉS A SZÁMVITEL RENDSZERÉBE SZEMLÉLET ÉS MÓDSZERTAN Számv_00eleje 11/28/05 3:03 PM Page 1 BEVEZETÉS A SZÁMVITEL RENDSZERÉBE SZEMLÉLET ÉS MÓDSZERTAN 1 Számv_00eleje 11/28/05 3:03 PM Page 2 Számv_00eleje 11/28/05 3:03 PM Page 3 KOROM ERIK ORMOS MIHÁLY VERESS

Részletesebben

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK 15/K. SZ. MELLÉKLETE Ikt. szám: 179/1300/22-2/2012. SZOCIÁLETIKAI KUTATÓINTÉZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Debrecen

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

A burgenlandi magyar népcsoport

A burgenlandi magyar népcsoport A burgenlandi magyar népcsoport Kelemen László közgazdász, intézményvezető Területfejlesztési Szabadegyetem Soproni Regionális Tudományi Műhely 2012. Március 7 Vázlat: a társadalmi környezet gyökerei,

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MÜKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MÜKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZERVEZETI ÉS MÜKÖDÉSI SZABÁLYZAT Név: Vadosfai Evangélikus Egyházközség Székhely: 9346 Vadosfa, Kossuth u.13., Telefon: 20/824 6887 e-mail: vadosfa@lutheran.hu honlap: http://vadosfa.lutheran.hu Egyházon

Részletesebben

A húrnégyszögek meghódítása

A húrnégyszögek meghódítása A húrnégyszögek meghódítása A MINDENTUDÁS ISKOLÁJA Gerőcs lászló A HÚRNÉGYSZÖGEK MEGHÓDÍTÁSA Akadémiai Kiadó, Budapest ISBN 978 963 05 8969 7 Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók

Részletesebben

A kiegyezést (1867) követően 14 év előkészítő munkával, 1881-ben Debrecenben létrejött a Magyar Református Egyház teljes szervezeti egysége.

A kiegyezést (1867) követően 14 év előkészítő munkával, 1881-ben Debrecenben létrejött a Magyar Református Egyház teljes szervezeti egysége. Preambulum A magyar reformátusság a reformáció korától kezdődően mindig több ország területén és több állam szervezeti keretei között élt, egyházjogi közösségben a Kárpát-medencében élő, a reformációhoz

Részletesebben

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR DÉKÁNHELYETTES 1126 Budapest, Kiss János altb. u. 40. Telefon: 487-81-32 Fax: 487-81-96 http://www.tok.elte.hu Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel

Részletesebben

Hittan tanmenet 3. osztály

Hittan tanmenet 3. osztály Hittan tanmenet 3. osztály Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 A Mennyei Atya gyermekei című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák,

Részletesebben

A harmadik minszki megállapodás:

A harmadik minszki megállapodás: ELEMZÉSEK A harmadik minszki megállapodás: törékeny esély a politikai rendezésre E-2015/2. KKI-elemzések A Külügyi és Külgazdasági Intézet időszaki kiadványa Kiadó: Külügyi és Külgazdasági Intézet Szerkesztés

Részletesebben

2012. február 24. Kézdivásárhely, EMI, Pro Historia rendezvénysorozat: Kézdivásárhely egyesületi élete 1842 1948 között

2012. február 24. Kézdivásárhely, EMI, Pro Historia rendezvénysorozat: Kézdivásárhely egyesületi élete 1842 1948 között Dimény Attila - Szakmai tevékenységek 1. Előadások 2012. július 11. Zabola, BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézet Csángó Néprajzi Múzeum, Fiatal Néprajzkutatók IX. Szemináriuma: Tér és társadalom

Részletesebben

nemzeti közszolgálati EGyEtEm közigazgatás-tudományi kar tudományos diákköri konferencia tavaszi ForduLÓ Budapest, 2014. április 24.

nemzeti közszolgálati EGyEtEm közigazgatás-tudományi kar tudományos diákköri konferencia tavaszi ForduLÓ Budapest, 2014. április 24. nemzeti közszolgálati EGyEtEm közigazgatás-tudományi kar tudományos diákköri konferencia tavaszi ForduLÓ Budapest, 2014. április 24. tudományos diákkör ProGrAmFÜZEt program 10:00-12:00 1. panel 12:00-12:30

Részletesebben

Három fő vallásos világnézeti típus különül el egymástól: maga módján vallásosság: : a vallásosság

Három fő vallásos világnézeti típus különül el egymástól: maga módján vallásosság: : a vallásosság Vajdasági vallási magatartás Szerbiában ma a vallásosság fontos dolog a személyek és a társadalmi csoportok számára A társadalom plurális sokféle eszme keveredése; Három fő vallásos világnézeti típus különül

Részletesebben

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Az első világháború kirobbanásának 100. évfordulója alkalmából Budapest Főváros Levéltára, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi

Részletesebben

Szakmai önéletrajz. Végzettség: 2002 PhD (ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola) 1980 ELTE Bölcsészettudományi kar könyvtármagyar

Szakmai önéletrajz. Végzettség: 2002 PhD (ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola) 1980 ELTE Bölcsészettudományi kar könyvtármagyar Szakmai önéletrajz Név: Győri János Születési hely: Budapest, Magyarország Születési idő: 1956. 04. 01. Állampolgárság: magyar Jelenlegi munkahely: ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolája Jelenlegi beosztása:

Részletesebben

Reformáció Emlékbizottság az előkészület. Dr. Birkás Antal E-mail: antal.birkas@emmi.gov.hu www.reformacio2017.hu

Reformáció Emlékbizottság az előkészület. Dr. Birkás Antal E-mail: antal.birkas@emmi.gov.hu www.reformacio2017.hu Reformáció Emlékbizottság az előkészület Dr. Birkás Antal E-mail: antal.birkas@emmi.gov.hu www.reformacio2017.hu Megemlékezés vagy ünneplés? Az Emlékbizottság létrejötte; tagjai; működése, szervezeti felépítése.

Részletesebben

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS A szabályok és a társadalmi-gazdasági térfolyamatok dinamikus kapcsolata, valamint a területfejlesztés esélyei Magyarországon 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 68.

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

A MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ ALKOTMÁNYA (a módosításokkal egységes szerkezetben)

A MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ ALKOTMÁNYA (a módosításokkal egységes szerkezetben) A MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ ALKOTMÁNYA (a módosításokkal egységes szerkezetben) PREAMBULUM A magyar reformátusság a reformáció korától kezdődően mindig több ország területén és több állam szervezeti keretei

Részletesebben

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 1. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Pannonhalma, 2013 Szerkesztette

Részletesebben

A kezek összeérnek,/isten magyarnak teremtett (Koltay Gergely: A Zobor alji magyarok himnusza)

A kezek összeérnek,/isten magyarnak teremtett (Koltay Gergely: A Zobor alji magyarok himnusza) EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 3300 EGER, Ifjúság u. 2.sz Tel: (36) 324-808 Fax: (36) 324-909 OM azonosító: 031598 Web: www.szilagyi-eger.hu, E-mail: eszeg@eszeg.sulinet.hu A kezek összeérnek,/isten

Részletesebben

Dr. Kenyeres István. Születési hely, idő Budapest, 1972. június 26.

Dr. Kenyeres István. Születési hely, idő Budapest, 1972. június 26. Dr. Kenyeres István Születési hely, idő Budapest, 1972. június 26. Adatok Szem. ig. szerinti név: Dr. Kenyeres István Tibor Lakcím: 1078 Budapest, István u. 26. II. 14. Telefon: 06-309190388 E-mail: kenyeresi@bparchiv.hu

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia

Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia Aki álmában is JOGOT, JOGGAL IV. látja a fényt Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia De jure Alapítvány, Budapest 2010 Aki álmában is látja a fényt Anyaság akadálymentesítés nélkül Grafika:

Részletesebben

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945)

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) 1 Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) A négy község Tatabánya, Alsógalla, Felsőgalla és Bánhida egyesítésével 1948-ban megalakult

Részletesebben

A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET

A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET Dr Sugár Dezső előadás a VISEGRÁDI NÉGYEK TALÁLKOZÓJÁRA MISKOLC, LILLAFÜRED 1 A KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET MUNKÁJÁNAK JOGI KERETEI EU irányelv egységes keretfeltételeket

Részletesebben

A szláv írásbeliség kialakulása. Lőrinczné dr. Bencze Edit

A szláv írásbeliség kialakulása. Lőrinczné dr. Bencze Edit A szláv írásbeliség kialakulása Lőrinczné dr. Bencze Edit A szláv írásbeliség kezdetei A szláv nyelv első írásos emlékei:? szláv rúnák (rovásírás)? óbolgár rúnák A szó és írás szakrális és mágikus jellege

Részletesebben

Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár (2008. február)

Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár (2008. február) Dr. Für Gáspár egyetemi docens Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Összhaderőnemi Műveleti Intézet Geoinformációs Tanszék mb. tanszékvezető Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Hit- és erkölcstanoktatás aktuális kérdései

Hit- és erkölcstanoktatás aktuális kérdései Hit- és erkölcstanoktatás aktuális kérdései Előadók: Steinbach József (DREK püspöke), Dr. Papp Kornél (MRE Oktatási Iroda vezetője), Dr. Vladár Gábor (PRTA rektora, református lelkész - Sopron) Időpont:

Részletesebben

BOD PÉTER HÁROMSZÁZ ÉVE KONFERENCIA NAGYENYEDEN ÉS MAGYARIGENBEN

BOD PÉTER HÁROMSZÁZ ÉVE KONFERENCIA NAGYENYEDEN ÉS MAGYARIGENBEN Főszervezők: BOD PÉTER Alapítvány Gyulafehérvár Bethlen Gábor Kollégium Nagyenyed Társszervezők: Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtár, Nagyenyed; Magyarigeni Református Egyházközség; Bod Péter Megyei Könyvtár,

Részletesebben

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 Tanulmányi kirándulás tervezete, szervezése, lebonyolítása Tartalom: Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 1. A tanulmányi kirándulás útvonala 2. A tanulmányi kirándulás

Részletesebben

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről *

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről * 1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet a közművelődésről * Darnózseli község Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról

Részletesebben

Mongol játékok és versenyek

Mongol játékok és versenyek Mongol játékok és versenyek Kôrösi Csoma Kiskönyvtár 27. Szerkeszti: Ivanics Mária Mongol játékok és versenyek Szerkesztette: Birtalan Ágnes A Akadémiai Kiadó, Budapest Megjelent a mongol állam megalapításának

Részletesebben

NAGY BÉLA * MAURITZ BÉLA

NAGY BÉLA * MAURITZ BÉLA NAGY BÉLA * MAURITZ BÉLA A MÚLT MAGYAR TUDÓSAI FÔSZERKESZTÔ SZABADVÁRY FERENC NAGY BÉLA MAURITZ BÉLA A AKADÉMIAI KIADÓ BUDAPEST Megjelent a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával ISBN 978 963 05 8637

Részletesebben

Közfoglalkoztatás 2015

Közfoglalkoztatás 2015 Gazdálkodási kézikönyvek Közfoglalkoztatás 2015 Jogi, munkajogi háttér és mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó adózási, számviteli kérdések Budapest, 2015 Szerzők: Dr. Böszörményi Judit (I. fejezet) Buránszkiné

Részletesebben

FELSŐOKTATÁSI KUTATÓINTÉZET PROFESSZOROK HÁZA

FELSŐOKTATÁSI KUTATÓINTÉZET PROFESSZOROK HÁZA FELSŐOKTATÁSI KUTATÓINTÉZET PROFESSZOROK HÁZA INSTITUTE FOR HIGHER EDUCATION RESEARCH THE PROFESSORS HOUSE Polónyi István A hazai oktatás gazdasági jellemzői a 20-21 századfordulón különös tekintettek

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

A magyarságtudományok önértelmezései A doktoriskolák II. nemzetközi konferenciája. Rendező: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság

A magyarságtudományok önértelmezései A doktoriskolák II. nemzetközi konferenciája. Rendező: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság A magyarságtudományok önértelmezései A doktoriskolák II. nemzetközi konferenciája Rendező: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság Szervezőbizottság: Dobos István (elnök) Bene Sándor Tuomo Lahdelma Monok

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI TÁVKÖZLÉS FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI TÉRPÁLYÁI

A MAGYARORSZÁGI TÁVKÖZLÉS FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI TÉRPÁLYÁI A MAGYARORSZÁGI TÁVKÖZLÉS FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI TÉRPÁLYÁI 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 69. Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet 2 A MAGYARORSZÁGI

Részletesebben

Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT. a Képviselı-testület 2015. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl. Kihagyva a kihagyandókat!

Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT. a Képviselı-testület 2015. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl. Kihagyva a kihagyandókat! Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT a Képviselı-testület 05. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl Kihagyva a kihagyandókat! 48/05. (V. 06.) ÖH. A Lajosmizse Város Mővelıdési Háza és Könyvtára

Részletesebben

Zsinati Határozat a hitéleti szakok képzési és kimeneti követelményeinek meghatározásáról

Zsinati Határozat a hitéleti szakok képzési és kimeneti követelményeinek meghatározásáról Zsinati Határozat a hitéleti szakok nek meghatározásáról Magyarországi Református Egyház Zsinata - az Oktatásügyi Szakbizottságnak a református felsőoktatási intézmények vezetőinek egyetértésével tett

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

FamilySearch.org. 2013. szeptember 26. Magyarország Nyíregyháza

FamilySearch.org. 2013. szeptember 26. Magyarország Nyíregyháza FamilySearch.org 2013. szeptember 26. Magyarország Nyíregyháza Magyar levéltárak és a FamilySearch Több mint 50 éves együttműködés Hogyan tovább? A FamilySearch küldetése Egyéneknek és családoknak segítünk

Részletesebben

A TERMŐFÖLDRE VONATKOZÓ TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK HATÁSAINAK

A TERMŐFÖLDRE VONATKOZÓ TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK HATÁSAINAK KOCSIS GABRIELLA Agrárjogi Tanszék Témavezető: dr. Vass János tanszékvezető habil. egyetemi docens A TERMŐFÖLDRE VONATKOZÓ TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK HATÁSAINAK VIZSGÁLATA AZ ERDŐKRE, MINT KÜLÖNÖS TERMŐFÖLDEKRE

Részletesebben

Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik)

Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik) Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik) Csíki Tamás Cím, kód Paraszti társadalom az egyéni emlékezetekben

Részletesebben

A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században

A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században Prof. dr. Đerđi Petkovič, PhD (Petkovics Györgyi) A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

Belső és külső kommunikáció standard

Belső és külső kommunikáció standard Belső és külső kommunikáció standard Betegbiztonsági Fórum Sinka Lászlóné Adamik Erika 2013. 06. 27. Vezetés, humánerőforrás, minőségmenedzsment munkacsoport 1 Gyökérokok keresése (belső kommunikáció)

Részletesebben

Ugodi plébánia levéltára

Ugodi plébánia levéltára Ugodi plébánia levéltára Jelzet: Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár, Plébániai Levéltár, Ugodi plébánia levéltára (VÉL:Pl Ugod) Raktári egység száma: 15 doboz + 42 kötet Terjedelem: 3,425 ifm + 1

Részletesebben

A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL

A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL KISS ANDRÁS A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL A Komáromy András által megindított, az egész országra kiterjedő rendszeres boszorkányper-kutatás és ennek eredményeként megjelent forráskiadványát

Részletesebben

Vallásszociológia. avagy azok a bizonyos végső kérdések

Vallásszociológia. avagy azok a bizonyos végső kérdések Vallásszociológia avagy azok a bizonyos végső kérdések Az ősidők óta. Vagyis minden emberi társadalomban létezett. Durkheim: A társadalom és a vallás szinte elválaszthatatlanok egymástól Def: a szent dolgokra

Részletesebben

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS A compliance szerepe az Állami Számvevőszék tevékenységében Előadó: Dr. Farkasinszki Ildikó szervezési vezető, Állami Számvevőszék Compliance szervezeti integritás A compliance

Részletesebben

A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez

A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez A Congregatio Jesu egyetemes küldetése: Latin-Amerika - Argentína - Brazília - Chile - Kuba Küldetés az egész világra, minden néphez Európa - Ausztria

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014

Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014 MTA Law Working Papers 2014/39 Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014 Darák Péter Magyar Tudományos Akadémia / Hungarian Academy of Sciences Budapest ISSN 2064-4515

Részletesebben

Hittan tanmenet 4. osztály

Hittan tanmenet 4. osztály Hittan tanmenet 4. osztály Heti óraszám:1 Összes óra: 40 Az Élet a hitben című hittankönyvhöz Plébániai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák, Módszerek

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Földrajztudományi Kutatóintézet

Földrajztudományi Kutatóintézet VÁROSREHABILITÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM 1 Tartalomjegyzék.pmd 1 Szerkesztõ: Lektor: EGEDY TAMÁS BERÉNYI ISTVÁN Technikai szerkesztõ: Technikai munkatárs: GARAI-ÉDLER ESZTER POÓR ISTVÁN A tanulmánykötet az OTKA

Részletesebben

Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról

Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról A Magyar Nemzeti Levéltár Gyır-Moson-Sopron Megye Gyıri Levéltára, a Magyar Nemzeti Levéltár Gyır-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, a MOKK

Részletesebben

ADÓK ÉS TÁMOGATÁSOK ALAPJAI

ADÓK ÉS TÁMOGATÁSOK ALAPJAI ADÓK ÉS TÁMOGATÁSOK ALAPJAI Budapest, 2007 Szerzők: Burján Ákos Dr. Szebellédi István Sztanó Imréné dr. Dr. Tóth József Szerkesztő: Sztanó Imréné dr. Lektor: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 246 9 Kiadja

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia,

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI Köntös László gy jteményi igazgató (Pápa) 2015 Szabadon tenyészik A Pápai Református Kollégium a történeti hagyomány szerint 1531 óta m ködik

Részletesebben

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai

Részletesebben

SZAKMAI ÉLETRAJZ Köbel Szilvia. Középiskola 1979 1983 budapesti Madách Imre Gimnázium (irodalmi-drámai tagozat), siófoki Perczel Mór Gimnázium

SZAKMAI ÉLETRAJZ Köbel Szilvia. Középiskola 1979 1983 budapesti Madách Imre Gimnázium (irodalmi-drámai tagozat), siófoki Perczel Mór Gimnázium SZAKMAI ÉLETRAJZ Köbel Szilvia Születési helye, ideje Budapest, 1965 Középiskola 1979 1983 budapesti Madách Imre Gimnázium (irodalmi-drámai tagozat), siófoki Perczel Mór Gimnázium Egyetem 1985 1990 ELTE

Részletesebben

TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER

TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER 2008/09 tanév őszi szemeszter BA és főiskolai szakok N és L SZTE ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék Munkaügyi Kapcsolatok és Társadalombiztosítási Képzések Intézete

Részletesebben

A ZSOLTÁR A RÉGI MAGYAR IRODALOMBAN Tudományos konferencia Csurgó, 2007. május 24 26. A konferenciát rendezi a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya és a Károli Gáspár

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

5. számú melléklet BÓDI ZSUZSANNA

5. számú melléklet BÓDI ZSUZSANNA 5. számú melléklet A NÓGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁR MUNKATÁRSAINAK TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉGE A 150/1992. (XI. 20.) KORM. RENDELET 12. (4) PONTJÁBAN MEGHATÁROZOTT IDŐTARTAM ALATT BÓDI ZSUZSANNA A tevékenység megnevezése:

Részletesebben

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 TÁJÉKOZTATÓ 2015. augusztus 26-án Veszprémben, Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán megrendezésre kerülő

Részletesebben

Olvass. Tanulj. Vidd magaddal.

Olvass. Tanulj. Vidd magaddal. ELTE Reader Olvass. Tanulj. Vidd magaddal. Az ELTE Eötvös Kiadó a tudományegyetem intézményi könyvkiadója. Könyvkiadóként keressük azokat a lehetőségeket, amelyek a digitális publikálásban rejlenek. Egyetemi

Részletesebben

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről 9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről Tanulmányok, recenziók, cikkek, kéziratok, kiadványszerkesztés Barthó Zsuzsanna 1. A salgótarjáni házicselédek

Részletesebben

Tiszaburai. Református Egyházközség KÖLTSÉGVETÉSE 2012.

Tiszaburai. Református Egyházközség KÖLTSÉGVETÉSE 2012. A Tiszaburai Református Egyházközség KÖLTSÉGVETÉSE 2012. A Tiszaburai a Református Egyházközség Költségvetése 2012. évre Ezt a költségvetést a Tiszaburai Református Egyház Presbitériuma 2012. évi január

Részletesebben

A dohányszárítás elmélete és gyakorlata

A dohányszárítás elmélete és gyakorlata A dohányszárítás elmélete és gyakorlata A mezôgazdaság mûszaki fejlesztésének tudományos kérdései 92. Gondozza Az MTA Agrártudományok Osztálya Agrármûszaki Bizottsága Szerkesztô Sembery Péter egyetemi

Részletesebben

Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358. A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború

Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358. A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358 A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború között megjelent) műveinek feldolgozása és kiadása,

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon

Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon II. II. Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon II. Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon Művelődéstörténeti konferencia a jezsuita rend sárospataki

Részletesebben

NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1

NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1 NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1 HABLICSEK LÁSZLÓ 1. Bevezetés A magyarországi demográfiai kínálások jövőbeni alakulásáról egy biztos kép felvázolása egyrészt meglehetősen

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben