J A V A S L A T Ózd város évi költségvetésének koncepciójára

Átírás

1 J A V A S L A T Ózd város évi költségvetésének koncepciójára Előterjesztő: Polgármester Készítette: Pénzügyi Osztály Ózd, december 14.

2 2 A költségvetési koncepció a jövő évben várhatóan rendelkezésre álló pénzeszközöket, azok felhasználásának fő irányait, fontosabb területeit kívánja körvonalazni és meghatározni, tekintetbe véve a felhalmozott működési hiány folyamatos csökkentésének követelményét. Ehhez alapvető információt szolgáltatnak a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló törvénytervezetekben meghatározott célkitűzések, a közzétett normatív támogatások és központosított előirányzatok mértékei, a helyi folyamatok, valamint a helyi gazdasági szereplők adófizetési képességének alakulása, a közfoglalkoztatás tervezett módosítása, melyek alapvetően meghatározzák önkormányzatunk jövő évi költségvetését, annak lehetőségeit. Az előterjesztésben - a évre vonatkozó állami költségvetés tervezete alapján bemutatjuk a gazdaság és ezen belül az önkormányzati feladatellátás kereteit, legfontosabb központi célkitűzéseit, - a rendelkezésre álló információk alapján felvázoljuk a várható pénzügyi lehetőségeket és az elmúlt évek folyamatai alapján Ózd város Önkormányzatának évi legfontosabb célkitűzéseit, a legfontosabb feladatait. I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐBB VONÁSAI, A ÉVRE TERVEZETT KÖLTSÉGVETÉS FONTOSABB JELLEMZŐI 1.) A kormány gazdaságpolitikája A Kormány gazdaságpolitikájának középpontjában a költségvetés stabilitásának megtartása mellett a gazdaság növekedésének beindítása és a foglalkoztatás jelentős növelése áll. A gazdaság növekedési problémái mögött meghatározó az alacsony foglalkoztatási szint, ezért a gazdaságpolitika kiemelt célja a munkahelyek számának 10 éven belül egy millió munkahely jelentős növelése. Az ezt megalapozó adópolitikai, az üzleti környezet fejlesztésére, a keresletorientáltabb oktatás működtetésére vonatkozó intézkedések bevezetése megkezdődött. Az ezzel összefüggő kedvező és érdemi változások igazából 2012-től várhatók.

3 3 Az államigazgatás hatékonyságnövelésével és a költségvetési fegyelem betartásával kapcsolatosan várható intézkedések a Kormány részéről azt célozzák, hogy a foglalkoztatottság bővülése teljes egészében a vállalkozási szektorban valósuljon meg. A külső és belső feltételek kedvezőbbé válásával a Kormány számításai szerint a GDP növekedése elérheti a 3 %-ot, a lakosság fogyasztásának növekedésében 2,6 %-os növekedés várható. A külső kereslet növekedése, a lényegesen bővülő hazai fogyasztás és a nagy autóipari cégek tervezett fejlesztései eredményeként nemzetgazdasági beruházások terén is jelentős, 7 %-os növekedéssel számol a költségvetés-tervezete. A hatósági árak hatását is figyelembe véve a Kormány 3,5 % körüli inflációval számol. 2.) Az államháztartás céljai és keretei: A Kormány fiskális politikájának célja a kormányzati szektor méretének és hiányának egyidejű és folyamatos csökkentése. A költségvetési politika törekvése, hogy az egyenleg javulásával párhuzamosan a következő években érzékelhetően csökkenjen a jövedelemcentralizáció mértéke, a közpénzek a mainál hatékonyabban, a magánérdekkel szemben a közérdeket szolgáló módon kerüljenek felhasználásra, a pazarlás szűnjön meg, a nyújtott szolgáltatások színvonala emelkedjen, a szociálpolitikában érvényesüljön az igazságos közteherviselés és szolidaritás. A Kormány által már meghozott és meghozni kívánt intézkedések és jogszabály módosítások célja, hogy megállítsa az állami kiadások felgyorsult növekedését, korlátozza az állami intézmények pazarló gazdálkodását. Ezek eredményeként az államháztartás hiánya az előző évhez képest csökken, várhatóan a GDP 3 %-a alatt marad. 3.) A Kormány által prioritásként kezelt főbb területek: A Kormány évi költségvetési politikájának kiemelt feladata, hogy az államot a közérdek szolgálatába állítsa. Ennek érdekében a rendelkezésre álló eszközökkel elősegítse a munkahelyteremtést és a bürokrácia jelentős csökkentését.

4 4 Mindezek biztosítására a Kormány az alábbi fő területeket kezeli kiemelten a évi költségvetésben: a.) Foglalkoztatás, gazdaságélénkítés. - Munkahelyteremtés elősegítése, a foglalkoztatás élénkítése, - Új Széchenyi Terv: A terv középpontjában is egyetlen nagy cél áll, mégpedig a foglalkoztatás dinamikus bővítése. Ennek érdekében a korábbi újraelosztási politikát egy növekedéspárti gazdaságpolitika váltja fel. A gazdaságpolitikai fordulat a gazdaságban rejlő lehetőségek kihasználásával teremthető meg, ezért az Új Széchenyi Terv az alábbi hét kiemelt programot tartalmazza: Gyógyító Magyarország Egészségipar Megújuló Magyarország Zöld Gazdaságfejlesztés Otthonteremtés Lakásprogram Vállalkozásfejlesztés Üzleti környezet fejlesztése Tudomány Innováció Növekedés Foglalkoztatás Közlekedés Az Új Széchenyi Terv a vállalkozók, az önkormányzatok és az állam közös kockázatviselésére támaszkodik. Az államháztartás jelenlegi helyzetére tekintettel, a kockázatközösség megteremtése érdekében átalakításra kerül az uniós források elosztási és pályázati rendszere, csökkentésre kerül a pályázatok száma és nagymértékben egyszerűsítésre kerül a pályáztatási eljárás, valamint a pályáztatási intézményrendszer. - Széchenyi Kártya program A program keretében a kis- és közepes vállalkozások államilag támogatott folyószámla, forgóeszköz, beruházási és önerő hitelt vehetnek igénybe. - Közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatás eddigi bonyolult és egyes elemeiben pazarló rendszerét megalapozottabb, az értékteremtő munkát elismerő, egyszerűbb Nemzeti Közfoglalkoztatás Programja váltja fel. Ennek keretében megszűnik az önkormányzati közcélú foglalkoztatás, a munkaügyi központok által szervezett közhasznú foglalkoztatás, valamint a központi önkormányzati közmunkaprogram. A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program lényege, hogy egységes rendszerben, azonos forrásból, azonos értékeken, prioritásokon alapuló szabályozás mentén kerüljön sor a pályázatos támogatásra. A közfoglalkoztatás közmunka révén valósul meg. A cél, hogy a közmunka az értékteremtés mellett az elsődleges munkaerőpiacra vezető szakképzéshez is segítséget nyújtson.

5 5 Az eddigi gyakorlattal szemben a program egyik lényegi eleme, hogy a közfoglalkoztatási támogatás folyósítása nem automatikus. A támogatás csak abban az esetben kerül folyósításra, ha az igénylő alátámasztja, hogy a foglalkoztatás értékteremtő, költségigénye megalapozott, garantálja a munkahelyek számának növelését és mindezt ellenőrizhető, elszámoltatható módon valósítja meg. Ezért a munkanélküliek kizárólag a munkaerő-piaci szervezetek közvetítésével kerülhetnek a rendszerbe. A program keretében megvalósuló foglalkoztatás mellett a valóban munkaképes, de munkával nem rendelkezők részére bérpótló juttatás kerül folyósításra. A közfoglalkoztatás visszautasításával a munkanélküli személy automatikusan kizárásra kerül a további ellátásból. b.) Családpolitika Családtámogatási rendszer erősítése, Nyugdíjrendszer átalakítása, biztonságossá tétele, Deviza alapú lakáshitellel rendelkezők megsegítése. c.) A kormányzati működés és szervezetrendszer átalakítása Bürokrácia csökkentése Közfeladatok kiszervezésének megállítása, Szerkezet-átalakítási alap létrehozása, Pénzügyi szabályozás korszerűsítése, Az igényekhez alkalmazkodó korszerű minisztériumi struktúra megteremtése, A területi közigazgatás átalakítása fővárosi és megyei kormányhivatalok létrehozásával, APEH és VP összevonása, Nemzeti Földalapkezelő létrehozása. d.) Ágazati célkitűzések Közrend, közbiztonság jelentős javítása, Egészségügy átalakítási feltételeinek megteremtése, Felsőoktatás minőségi színvonalának emelése, A közoktatás modernizálása, közoktatási szerkezet-átalakítása, kistelepülési kisiskolák újranyitása, pedagógus életpályamodell megvalósítása, szakképzés fejlesztése, duális képzés megerősítése, a munkáltatókkal való együttműködés erősítése, Kedvezményes honosítási lehetőség egyszerűsítése, Tanyafejlesztési program elindítása.

6 6 A évi költségvetési törvényjavaslat az önkormányzati forrásszabályozás rendszerében, főbb elveiben nem változik, a módosítások a jogcímrendszer egyszerűsítését, az igénybevétel szabályainak áttekinthetőbbé tételét, a szakmai jogszabályokkal történő összehangolását szolgálják. A szociális alapszolgáltatásokon belül a 2010-ben bevezetett Otthon közeli ellátások jogcím megszűnik, a Szociális étkeztetés, a Házi segítségnyújtás, valamint Az időskorúak nappali intézményi ellátása szerinti megbontás ismét bevezetésre kerül. A korábban pályázati úton igényelhető, központosított előirányzatok között szereplő Szakmai informatikai fejlesztési támogatás, Az érettségi és szakmai vizsgák lebonyolításának támogatása, Óvodáztatási támogatás normatív támogatásként kerül folyósításra. A évi költségvetési törvényjavaslat továbbra is ösztönzi a közös feladatellátást a kistérségi többcélú társulási forma támogatásával. Az önkormányzati feladatellátás finanszírozását az alábbi pénzügyi támogatási rendszerek biztosítják: A működési kiadások fedezetének legjelentősebb forrását az alábbi főbb feladatok utáni normatív támogatások adják: - Települési önkormányzatok üzemeltetési, igazgatási, sport- és kulturális feladatok, - Körzeti igazgatási feladatok (okmányirodák működése, építésügyi igazgatási feladatok), - Lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanítás, - Súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő önkormányzatok feladatai, - Pénzbeli szociális juttatások (A támogatás tartalmazza a közfoglalkoztatáshoz biztosítandó önrész fedezetét is.) - Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás feladatok, - Szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti elhelyezés feladatai, - Hajléktalanok átmeneti intézményei feladatai, - Gyermekek napközbeni ellátásának feladatai, - Közoktatás alap- és kiegészítő feladatai, - Szociális juttatások és egyéb szolgáltatások. A lakosságszám, az ellátottak és szolgáltatást igénybevevők száma alapján biztosított támogatások évi fajlagos értékei döntő többségében nem változtak, megegyeznek az előző évi mértékkel. A törvényjavaslat szerint 42 %-kal növekednek az üzemeltetési, igazgatási, sport- és kulturális feladatok, 4,6 %-kal nő az ingyenes és kedvezményes intézményi, óvodai és iskolai étkeztetés támogatása. A tervezet szerint várhatóan kb. 9,3 %-kal csökken a pénzbeli szociális juttatások fedezetére szolgáló támogatás mértéke.

7 7 A személyi jövedelemadó visszaosztásában a helyi önkormányzatokat továbbra is a évre bevallott személyi jövedelemadó 40 %-a illeti meg, melyből 8 % a helyben maradó rész és 32 % a normatív állami támogatások és az adóerőképesség különbsége miatti kiegészítések fedezetére szolgál. A évre bevallott személyi jövedelemadó mértéke az előző évi bevalláshoz képest - alapvetően a gazdasági válság hatásai miatt - kb. 7 %-kal csökkent, így a helyben maradó (településre kimutatott) rész is csökken. Ennek megfelelően a jövedelem-differenciálódás mérséklésére szolgáló előirányzat és a mérséklésnél figyelembe vett, településnagyság szerinti lakosonkénti értékhatár is kevesebb mint az előző évi. Ebből viszont az következik, hogy önkormányzatunk SZJA visszaosztásból származó várható bevétele is csökken, kb. 76 Mft-tal. Az előző évhez képest változás történt a jövedelem-differenciálódás mérséklésének szabályozásában. Az SZJA mérséklés alapja a korábbi az önkormányzat által becsült és év közben többször korrigált adat helyett mindig a tervezés évében már ismert előző évi tényleges adóerőképesség (iparűzési adóalap 1,4 %-a) lesz. Ez azt is jelenti, hogy év közben az iparűzési adóalap változása miatt az SZJA kiegészítés nem kerül módosításra. Továbbra is megmaradnak a teljesítmény arányában igénybe vehető alábbi központosított előirányzatok: Lakossági közműfejlesztési támogatás, Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatás, Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, múzeális intézmények szakmai támogatása, Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó - feladatellátás racionalizálása folytán felszabaduló létszám miatti - többletkiadások támogatása, Ózdi martinsalak felhasználása miatti kárt szenvedettek kártalanítása, Önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása, Helyi közösségi közlekedés normatív támogatása, Esélyegyenlőséget, felzárkózást - a különleges gondoskodást igénylő gyermekek, tanulók foglalkoztatását, ellátását - segítő támogatások, Nyári gyermekétkeztetés támogatása, A évi jövedelem-differenciálódás mérséklésénél beszámítással érintett önkormányzatok támogatása, Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések támogatása, - Társult formában működtetett, kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztésének, felújításának támogatása, (igényelhető maximális támogatás 30 Mft),

8 8 - Iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra-fejlesztés, felújítás támogatása (igényelhető maximális támogatás 20 Mft). A költségvetési törvényjavaslat a korábbi, a helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások jogcím helyett önkormányzati fejezeti tartalék jogcímen tartalmaz központi előirányzatot. ( Az ÖNHIKI és az egyéb, működésképtelen önkormányzatok támogatása módosított pályázati feltételekkel összevonásra került.) Az önhibáján kívül hátrányos helyzetű, forráshiányos települések működőképességének biztosítására továbbra is megmarad a kiegészítő támogatás igénylésének pályázati lehetősége, azonban az igénylés feltételei módosultak, a kizáró feltételek egyértelműen rögzítésre kerültek. Így pl. nem igényelhet támogatást ezen a címen az az önkormányzat, amely(nél): - lakosságszáma fő alatti és nem tartozik körjegyzőséghez, - a helyi megállapítású szociális ellátások összege meghaladja a kötelezően ellátandó szociális ellátásokhoz biztosított saját forrás összegét, - a években a köz- és magánszféra együttműködése (PPP) keretében megvalósuló létesítményt hozott létre, vagy olyan kötelező feladatellátáshoz nem kapcsolódó kapacitásbővítésre irányuló beruházást végzett, amely működési hiányt keletkeztetett, - a kötelezettségvállalás a tárgyévben vagy a tárgyévet megelőző évben meghaladja az Ötv. 88. (2) bekezdése szerinti éves kötelezettségvállalás felső határát, - a működési hiány az ágazati jogszabályokból adódó kötelező feladatokon túl vállalt feladatok ellátása, intézményfenntartás miatt keletkezett, - a kötelező feladatokhoz kapcsolódó feladatszervezés nem az ágazati jogszabályokban foglalt leggazdaságosabb módon történik. A kiegészítő támogatásból kizáró feltételek azt mutatják, hogy csak azok az önkormányzatok részesülhetnek ilyen címen támogatásban, akik már a kötelező feladatellátáshoz sem rendelkeznek megfelelő forrással. A kizáró feltételeket áttekintve önkormányzatunk ebből a forrásból nem igényelhet kiegészítő támogatást.

9 9 Az önkormányzatok részére az alábbi normatív, kötött felhasználású támogatások állnak még rendelkezésére: * Pedagógiai szakszolgálatok támogatás, * Pedagógus szakvizsga, továbbképzés, szakmai szolgáltatások igénybevételének támogatása, * Támogatás egyes pedagóguspótlékok kiegészítéséhez, (Osztályfőnöki pótlék kiegészítése - 26 Eft/fő/év; gyógypedagógiai pótlék kiegészítése 65 Eft/fő/év), * Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése, ( Ebből a forrásból kerül biztosításra utólagos igénylés alapján a rendszeres szociális segélyeknek, időskorúak járadékának, adósságcsökkentési támogatásnak, a lakásfenntartási támogatásnak, az előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztási mérő készülék felszerelési költségeinek 90 %-a, az ápolási díjnak és az utána fizetendő nyugdíjbiztosítási járulék 75 %-ának, a évről áthúzódó közcélú munka után kifizetendő munkabér és közterheinek 95 %-a, a bérpótló járandóságokra kifizetett összegek 80 %-a, a szakértői vélemények, valamint a Sikeres Magyarországért Panel Plusz hitelprogrammal összefüggésben a kamattámogatásra jogosultak számára kifizetett összeg, óvodáztatási támogatás 100 %-a) * Szociális továbbképzés és szakvizsga támogatása, * Helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása. Az önkormányzatot megillető további bevételek: - a gépjárművek után beszedett adó 100 %-a, - a jegyző által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, - a környezetvédelmi és vízügyi felügyelőség által az önkormányzat területén kiszabott és befolyt környezetvédelmi bírságok 30 %-a, - az önkormányzat számlájára érkezett szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó bevétel 100 %-a, - a 410/2007. (XII.29.) Kormányrendelet alapján közlekedési szabálysértések után kiszabott közigazgatási bírságból származó bevétel 25 %-a. A többcélú kistérségi társulás tagjainak közös feladatellátásához kapcsolódó ösztönző normatív támogatások mértéke gyakorlatilag megegyezik az előző évi mértékkel. Ennek ellenére önkormányzatunknak még mindig jelentős megtakarítást jelent a társulás keretében történő feladatellátás.

10 10 JAVASLAT ÓZD VÁROS ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓJÁRA II. Ózd város évre vonatkozó költségvetési koncepciójának kialakításánál és a költségvetés előkészítésénél számos, az elmúlt évek kedvezőtlen kormányzati és helyi folyamatai miatt kialakult igen kedvezőtlen pénzügyi helyzet (csökkenő központi támogatások, változatlan szerkezetű feladatellátás, nem kötelező feladatok jelentős finanszírozása, jelentősen növekvő működési hiány,stb. ) miatt, továbbra is tartós finanszírozási nehézséggel, feszültséggel kell számolni. A évi költségvetési törvénytervezet megismert normatív mutatói alapján összességében az önkormányzat állami támogatottságának csökkenése várható. Támogatás kieséssel jár a lakosságszám és az ellátottak számának csökkenése, valamint az ÖNHIKI-ből pályázható kiegészítő támogatási lehetőség megszűnése. Az infláció és az infláció által nem tükrözött várható energia és vásárolt szolgáltatások áremeléseinek kiadási oldalon jelentkező hatását is figyelembe véve a helyzet még kedvezőtlenebb lesz. A személyi jövedelemadó-különbség mérséklésével kapcsolatos szabályozás megváltozása felül tervezett bevételi előirányzat esetén - kedvezőtlenül is érintheti önkormányzatunkat, mivel az adóerőképesség csökkenése esetén nem lesz a központi forrás-kiegészítés révén korrekció, így az esetleges bevételkiesést már csak működési hitelből lehet finanszírozni. A évi és változatlan kiadási szerkezet mellett a 2011-ben várható működési hiány csökkentése, középtávon minimális szintre szorítása érdekében szükséges és elkerülhetetlen további intézkedések megtétele, elfogadása, valamint az igények és lehetőségek közötti jelentős különbségek miatt a finanszírozási feszültségek várhatóan növekedni fognak. A halmozott működési hiány magas értéke miatt a kötvénykibocsátásból származó forrásból és az egyéb mobilizálható vagyoni elemekből jelentős értéket kell fedezetként lekötni. Ennek következtében a felhalmozási kiadások terén is önmérsékletre lesz szükség az újabb felhalmozási célú kötelezettségvállalások terén.

11 11 A koncepció főbb céljai a kialakult kedvezőtlen pénzügyi helyzet és a már vállalt kiadási kötelezettségek figyelembevételével az alábbiak: A költségvetés működési egyensúlya helyreállításának, a működési hiány középtávú megszüntetésének, majd a hiány nélküli gazdálkodás feltételei megteremtésének megalapozása. A működési hiány csökkentésével, fokozatos megszüntetésével párhuzamosan, az intézményi feladatellátás államháztartásról szóló évi XXXVIII. számú törvény 91. (1) bekezdés szerinti követelmények (gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség) teljesítése érdekében a tevékenységek további racionalizálása. Kiemelt feladat a munkahelyteremtés elősegítése, új és tartós munkahelyeket létrehozó befektetők - kormányzat támogatásának segítségével való - felkutatása, a kistérség területén történő munkahelyteremtés elősegítése. A folyamatban lévő infrastruktúra, gazdaság és város-rehabilitációs projektek költségelőirányzaton belül történő, színvonalas végrehajtása. A város kistérségi központi szerepének erősítése a környező kistelepülésekkel együttesen, a kölcsönös előnyök érvényesítésével. A.) Az önkormányzat kötelező közszolgáltatási feladatai, azok ellátásának módja, szervezeti keretei: 1.) Az egészséges ivóvízellátás továbbra is az önkormányzat 100 %-os tulajdonában lévő Ózdi Vízmű Kft közüzemi szolgáltatásával kerül biztosításra külön önkormányzati támogatás nélkül. 2.) Az óvodai nevelés, általános iskolai oktatás és nevelés feltételeinek biztosítása a központi költségvetés normatív támogatását jelentős mértékű saját forrással kiegészítve az önállóan működő és gazdálkodó Alsófokú Oktatási Intézmények Gondnoksága felügyeletével, 13 önállóan működő költségvetési intézmény működtetésével történik. 3.) A szociális alapellátás Ózd Kistérség Többcélú Társulása tevékenységének keretében, a feladatellátáshoz szükséges önkormányzati támogatással kerül biztosításra. A városi egészségügyi alapellátás (felnőtt és gyermek háziorvosi, fogorvosi, védőnői, iskolafogászati, iskola-egészségügyi szolgálat) működtetésével kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Osztálya látja el.

12 12 4.) A közvilágítással kapcsolatos műszaki feladatok, a helyi közutak és közterületek karbantartása a 100 %-ban önkormányzati tulajdonú, önkormányzati támogatással működő ÓZDSZOLG Nonprofit Kft feladata. A feladatok részletezése, ellátásuk módja, rendszeressége az évente megkötött megállapodásban kerül rögzítésre. 5.) A köztemetők fenntartása a 100 %-ban önkormányzati tulajdonú, a feladatellátás tekintetében önkormányzati támogatás nélkül működő Ózdinvest Kft. feladata. 6.) A települési szilárd hulladékok begyűjtését, elszállítását, kezelését, a szelektív hulladékgyűjtés megszervezését közüzemi szerződés alapján 2014-ig az önkormányzat kisebbségi részesedésével rendelkező Ózdi Hulladékgazdálkodási Kft végzi. 7.) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvény 64. -a által meghatározott, nyilvános könyvtár fenntartási kötelezettségre, valamint a helyi közművelődési tevékenység támogatására vonatkozó kötelező feladatot az Ózdi Művelődési Intézmények látja el. 8.) A helyi közutakon, a helyi önkormányzati tulajdonban álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosítása a Parking Hungary Kft-vel megkötött, május 1-ig érvényes szerződés alapján kerül teljesítésre. 9.) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítését a településen megválasztott, önkormányzati támogatással működő cigány kisebbségi önkormányzat tevékenysége biztosítja. A helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint az önkormányzatoknak a rendelkezésre álló forrásaiból a fenti kötelező közszolgáltatási feladatokról kell megfelelő színvonalon gondoskodni. Ezeken kívül csak olyan mértékben vállalhatók egyéb többletfeladatok, melyek nem veszélyeztetik a kötelező feladatok megfelelő színvonalon történő ellátását. A költségmegtakarítások, a működési hiány csökkentése érdekében a kötelező feladatoknál is kiemelt feladat a szervezeti racionalizálás, a hatékonyság javítása, a takarékos gazdálkodás megvalósítása.

13 13 B.) A önkormányzat évi várható bevételei, forráslehetőségei: A évi költségvetési törvényjavaslat alapján a működési bevételek szerkezete nem változik, mértéke azonban várhatóan csökken. A évi eredeti költségvetés adatai alapján a működési bevételek 82 %-át biztosították az állami forrásból származó támogatások és átengedett adók és mindössze 18 %-ot tett ki a saját bevétel, melyből 13 % a helyi adóbevétel. Az állami forrásból származó szabad felhasználású bevételek és a helyi adóbevételek befolyásolására, növelésére az önkormányzatnak gyakorlatilag nincs lehetősége, ezért a mindenkori kiadásokat kell a rendelkezésre álló bevételekhez igazítani. Ebből az is következik, hogy csak olyan mértékben lehet a nem kötelező feladaton kívüli többletfeladatot vállalni és finanszírozni, melyre a bevételekből a fedezet biztonsággal rendelkezésre áll. A jelentősebb bevételi jogcímek jellemzői: - A normatív támogatások fajlagos mutatatói, azok mértéke a évi költségvetési törvényjavaslat szerint, néhány kivételtől eltekintve nem változtak így a lakosságszám és ezen belül a fiatalok számának változása miatti hatást kivéve - az ezek alapján számított bevételeknél sem várható jelentős változás. A normatív támogatások fajlagos értékeinek változatlansága esetén is bevételcsökkenést jelent viszont a lakónépesség és iskolások számának csökkenésével összefüggő támogatás csökkenés. - Az átengedett személyi jövedelemadóból és az adóerő-képesség alapján meghatározott kiegészítésből az előző évi mértékhez képest csökkenés várható az alábbiak miatt: a évi adóbevallások alapján a városunkra kimutatott személyi jövedelemadó a Eft-ról (2008. évi bevallás alapján) Eft-ra, Eft-tal csökkent. a jövedelemkülönbség mérséklés számításánál figyelembevett településnagyság szerint megállapított lakosonkénti értékhatár Ft/fő-ről Ft/fő-re, 3 %-kal szintén csökkent. Ezt figyelembe véve az SZJA kiegészítés Eft-tal lesz kisebb mint az előző évi. Együttes hatásuk következményeként a SZJA támogatásból várható bevétel a évihez képest kb Eft-tal csökken. - A helyi adóbevételeken belül a legnagyobb tétel az iparűzési adó. A évről benyújtott bevallások összesített adatai alapján az adóalap Mft volt, melyből kb Mft a felszámolás, végelszámolás alatti és a megszűnő vállalkozások adóalapja.

14 14 Adóbevétel növekedése az építményadó esetében sem várható. A helyi adókból származó forráslehetőség bővítésének több korlátja is van: az iparűzési adó mértéke 2 %, így tovább nem növelhető, az építményadó további emelése nem célszerű, mert ezzel ismét a jelenlegi adófizetők terhei növekednének, ami a jelenleg sem bíztató fizetőképességüket rontaná tovább. újabb, a lakosságot terhelő helyi adó (lakossági építményadó, vagy lakossági kommunális adó) kivetése a lakosság jövedelmi viszonyaira, korösszetételére, a rendkívül magas munkanélküliségre is tekintettel nem célszerű. Az adóalapok alapján számított helyi adóbevételeket átmenetileg és kismértékben növelheti a határidőn túli adóhátralékok szigorú és következetes behajtása, az adófizetést nem teljesítők felderítése és szankcionálása től arra is fel kell készülni, hogy egy esetleges adóalap-csökkenés esetén az SZJA kiegészítés korrekciójára ellentétben az elmúlt évekkel már nem lesz lehetőség, a tervezetthez képest jelentkező bevételkiesést más forrásból (pl. hitel igénybevétel, kiadáscsökkentés) kell majd pótolni. A fentiekből következik, hogy a helyi adóbevételek csökkenésének mérséklésére, ill. növelésére a meglévő munkahelyek megőrzése mellett, csak jelentős értéktöbbletet előállító, új munkahelyek teremtésével lesz lehetőség. - A gépjárművek teljesítményéhez kötött, 2007-től érvényes adóztatásában, annak mértékében változás nem történt, így a évivel azonos bevétellel lehet kalkulálni. - Az önkormányzati ingatlan és egyéb vagyon értékesítéséből fizetőképes kereslet hiányában jelentősebb bevétellel számolni, konkrét adás-vételi szerződés hiányában tervezni nem lehet. - A évi költségvetési törvényjavaslat alapján önkormányzatunk kiegészítő támogatásra (ÖNHIKI) - a kizáró feltételek fennállása miatt - nem pályázhat. - Forráslehetőséget jelenthet a pályázati lehetőségek kihasználása, mivel a kötvénykibocsátásból az indokolt és szükséges önerő, korlátozott mértékben még biztosítható. - Forráslehetőséget jelenthetnének még a hitelek is, azonban a jelenlegi jelentős működési hiány mellett, annak jelentős csökkentése, ill. megszüntetése nélkül további hitelfelvétellel számolni nem lehet.

15 15 - A működési kiadások hitelből történő finanszírozása a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 88. (2) bekezdése szerinti korlátozó előírásokon kívül - azért sem célszerű, mert a hitelek halmozódása az eddigi eladósodási folyamatot erősíti és ebből következően igen kedvezőtlen negatív következményekkel, jelentős vagyonfeléléssel, legrosszabb esetben fizetésképtelenséggel járhat. A hiány hitellel történő finanszírozásakor azt is figyelembe kell venni, hogy annak költségei a (rendelkezésre tartási jutalék, hitelkamat) a hiány mértékét tovább növelik. Összességében megállapítható, hogy az önkormányzat várható bevételeinek és egyéb forráslehetőségeinek szinte egészét külső az Önkormányzat által nem befolyásolható tényezők határozzák meg. Ebből az is következik, hogy a évi várható pénzügyi lehetőségek az elmúlt évekhez képest sokkal szigorúbb és költségtakarékosabb gazdálkodást igényelnek, a működési kiadásokat szinte minden területen csökkenteni kell, a nem kötelező feladatokra államháztartáson kívülre nyújtott önkormányzati támogatásokat a bevételi lehetőségekhez kell igazítani. C.) Költségvetési kiadások összetétele, lehetséges mértéke: 1.) Működési kiadások: A költségvetési kiadások között meghatározóak a működési kiadások, melyek függetlenül a bevétel alakulásától folyamatosan növekedtek. Az önkormányzat évi módosított költségvetése alapján a működési kiadások aránya eléri a 77,6 %-ot. A működési kiadásokon belül a személyi jellegű kiadások 41 %-ot, a dologi kiadások 17 %-ot, az államháztartáson kívülre történő pénzeszközátadások 35 %- ot tettek ki. A pénzeszköz-átadásokon belül jelentős összeget tesz ki a nem kötelező önkormányzati feladatok finanszírozása. A működési kiadásokat 73,2 %-ban a központi források, 17,6 %-ban a saját bevételek, 9,2 %-ban az igénybevett hitel finanszírozta. Ilyen finanszírozási szerkezet mellett az Önkormányzat rendkívül kiszolgáltatott a külső körülményeknek, mozgástere az állandó költségek, kiadások magas szintje és a változásokhoz történő rugalmatlan alkalmazkodása miatt minimális. Ezért is fontos a működési kiadások folyamatos és jelentős csökkentése. A évi költségvetés bevételeinek és kiadásainak elemzése alapján a kialakult helyzet úgy is értékelhető, hogy az önkormányzat a különféle támogatások biztosítása, a nem kötelező feladatok fenntartása és támogatása érdekében vesz igénybe működési hitelt.

16 16 Ez már középtávon sem tartható, a nyújtott támogatások forrása semmiképp sem lehet visszterhes, jelentős kiadással járó, jelentős fedezetet igénylő kötelezettség. A működési kiadások folyamatos és jelentős csökkentése és ezáltal a működési hiány jelentős mérséklése azért is fontos, hogy az Önkormányzat kiszolgáltatottsága csökkenjen, a váratlan kiadásokra a fedezet minden esetre rendelkezésre álljon. Ebből következik, hogy Önkormányzatunknak át kell tekinteni támogatási gyakorlatát, a belső és külső támogatások mértékét, és további szervezeti és költségracionalizálásokat kell végrehajtani és intézkedéseket kell tenni a működési költségvetés egyensúlyba hozása, majd ezt követő folyamatos fenntartása érdekében. A szükséges racionalizálások és működési kiadások tervezése során maximálisan eleget kell tenni az államháztartásról szóló évi XXXVIII. számú törvény költségvetési szervek gazdálkodására és költségvetésére vonatkozó előírásainak. Ennek megfelelően a költségvetési szerv működése és gazdálkodása meg kell feleljen a gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség követelményeinek, a szabad kapacitásokra és vállalkozási tevékenységekre vonatkozó költségfedezeti előírásainak. A kiadások tervezése során számolni kell az Almási Balogh Pál Kórház működtetésbe adását követően felmerült, a működtetésbe adáskor a kórház részéről tett teljességi nyilatkozatban nem szereplő, a betegek által orvosi hibára hivatkozással indított peres eljárásokkal összefüggésben várható, még nem számszerűsíthető, a bíróság által a későbbiekben megítélésre kerülő fizetési kötelezettségekkel. A működési költségvetés egyensúlyának megtartása, a működési hiány jelentős csökkentése, a kiadások-bevételek összhangjának megteremtése érdekében tekintetbe véve a központi források várható csökkenését is a szociálpolitikai juttatások, az egészségügyi alapellátás, a tűzoltóság kiadásait nem számítva a évi működési kiadásokat a évi módosított előirányzathoz képest Mft-tal, átlagosan 4,5-5,5 %-kal kell - a feladat fontosságát, kötelező, nem kötelező jellegét is figyelembe véve - differenciáltan csökkenteni. A működési hiány csökkentése a gazdasági racionalitáson kívül azért is fontos, hogy az Önkormányzat minden körülmények között meg tudjon felelni az adósságot keletkeztető éves kötelezettségvállalás felső korlátját előíró, az önkormányzatokról szóló évi LXV. tv. 88. (2) bekezdés előírásainak. E szerint az éves kötelezettségvállalás felső határa a korrigált saját bevétel 70 %-a, azaz ilyen mértékben lehet a működést hitelből finanszírozni.

17 17 2.) Felhalmozási kiadások: A Képviselő-testület által már jóváhagyott szociális és funkcióbővítő városrehabilitációs, ivóvíz ellátási infrastruktúra és elosztási rendszer fejlesztése, Lehel vezér úti háziorvosi rendelő felújítása, Béke telep és Újvárostér térsége megújításának, a Tétény úti óvoda bővítése tárgyú projektek megvalósításához 2011-ben 221 Mft, 2012-ben 140,2 Mft, 2013-ban 63,2 Mft, összesen kb. 423,8 Mft saját felhalmozási célú forrást kell biztosítani. Ezen kívül a fejlesztési hitelekkel és kötvénykibocsátással összefüggésben fizetendő törlesztésekre és kamatokra, a tűzoltóság eszközbeszerzéseinek korábban vállalt önerejéhez, valamint a korábbi évek gyakorlatához hasonló mértékű (pályázati céltartalék, útfelújítások önereje, egyéb városrehabilitációs feladatok, utak, hidak, járdák építése, közvilágítás fejlesztése, egyéb kisebb felújítások, beruházások, felhalmozási célú támogatások, stb.) Önkormányzati felhalmozási kiadásokhoz 2011-ben kb. 283 Mft forrás szükséges. A várható felhalmozási célú bevételek (kb. 133 Mft) figyelembevételével ben a kötvényből származó forrásból 371 Mft-ot kellene felhasználni. Ezzel szemben a évre tervezett felhalmozási bevételek (kórház vagyonkezelési díja, ingatlan értékesítés bevétele) várható nem teljesülése miatt szükséges évi felhalmozási kiadások pótlása (215 Mft) és a működési hitel fedezeteként felajánlott forrás (300 Mft) figyelembevételével a kötvényből származó forrásból már csak (835 Mft-515 Mft) 320 Mft áll rendelkezésre. Így a ben előzetesen várható 504 Mft-os felhalmozási kiadások teljesíthetősége érdekében újabb kb. 51 Mft-os többlet felhalmozási forrásra lesz szükség. Ennek finanszírozása vagy a működési hitel fedezeteként szolgáló kötvényből származó, még meglévő forrás felszabadításából, vagy valamely önkormányzati vagyoni elem értékesítéséből biztosítható. A évi várható felhalmozási kiadások fedezetére csak akkor áll rendelkezésre a szükséges felhalmozási forrás, ha a szerződés szerinti felhalmozási bevételek maradéktalanul teljesítésre kerülnek, ill. a működési hiány jelentős mértékben csökkentésre kerül és az ehhez szükséges fedezet csökkenthető. A jelenleg ismert és elfogadott évi felhalmozási kiadások fedezetének biztosításához amennyiben a bevételek nem növekednek a működési kiadásokat további 230 Mft-tal kell csökkenteni. Ebből az is következik, hogy további felhalmozási kiadásokra kötelezettség csak akkor vállalható, ha arra a kötvényen kívüli egyéb forrásból a saját erő biztosítható, ill. a befektetés a működési kiadások megtakarításából 2-3 éven belül garantáltan megtérül.

18 18 A fentieket figyelembe véve a takarékosságnak és a felelős kötelezettségvállalásnak a felhalmozási célú kötelezettségvállalás esetén az eddigieknél is fokozottabban érvényesülni kell. A jövőben tartózkodni kell minden olyan felhalmozási kötelezettségvállalástól, melyek a megvalósítást követően folyamatos többletkiadást okoznak (pl. játszótér építése, egyszeri kiadáson kívül további kiadásokkal járó és 6-8 hónapon belül nem értékesíthető ingatlan vásárlások, központi forrásokon kívül többlettámogatást igénylő tevékenységek ellátása, stb.), ill. a működési kiadásokból nem térülnek meg. A évet terhelő, a jelenlegi ismert feltételek melletti jelentősebb felhalmozási kiadások az alábbiak: - kötvényből származó hitel kamata 35,0 Mft - korábbi évek felhalmozási hiteleinek törlesztése 84,1 Mft - fejlesztési hitelek kamatai 7,5 Mft - Lehel V. úti orvosi rendelő felújítása 9,7 Mft - Funkcióbővítő városrehabilitáció 49,7 Mft - Szociális városrehabilitáció 30,0 Mft - Ivóvízellátás infrastruktúra fejlesztése 76,0 Mft - Béke telep és Újvárostér térségének megújítása 21,9 Mft - Tétény úti óvoda bővítése 33,0 Mft - önkormányzati tűzoltóság eszközfejlesztésére 20,0 Mft Összesen: 366,9 Mft Az Almási Balogh Pál Kórház működtetésbe adásának vagyonkezelési díja, az Ózdinvest Kft. által fizetendő vagyonkezelési díj, a normatív támogatásból fejlesztési célra használható összeg, a kötvényből származó forrás betéti kamata a fenti kiadásokból mindössze kb. 133 Mft ra nyújt fedezetet. A évi és az azt követő időszakot érintő pénzügyi kötelezettségvállalások jelenlegi kondíciókkal számított évenként mértékét az alábbiakban mutatjuk be: Megnevezés / év Városháza bővítésének hitele Tőketörlesztés (Eft) Kamatfizetés (Eft) MFB Rt által folyósított hitel Tőketörlesztés (Eft) Kamatfizetés (Eft) Panel felújítási hitel Tőketörlesztés (Eft) Kamatfizetés (Eft) Kötvény törlesztésével kapcsolatos kiadások Tőketörlesztés (Eft) Kamatfizetés (Eft) Összesen: (Eft)

19 19 A fentiek alapján megállapítható, hogy a felhalmozási kiadások és bevételek egyensúlyban tartása, a biztonságos működés fenntartása érdekében feltétlenül szükséges felhalmozási kiadások fedezete, az önkormányzat céljainak megvalósítása érdekében benyújtásra került pályázatok önereje teljes mértékben csak a kötvénykibocsátásból nyert forrásból biztosítható, a további kötelezettség-vállalásokra azonban a forrás már csak igen korlátozottan és csak a hiány csökkentését követően biztosítható. D.) A költségvetési hiány mértéke, rendezése: A Képviselő-testület a évi költségvetést összesen 743,87 MFt működési hiánnyal fogadta el. A évi költségvetés szeptember 23-i módosítása során a működési hiány mértéke az iparűzési adóbevételi többlet eredményeként 724,86 Mftra csökkent. A hiány finanszírozása az OTP Bank Nyrt. által biztosított folyószámla hitellel történik, melyhez a szükséges fedezet már egyre nehezebben biztosítható. A következő év(ek)ben a felhalmozási mérleg egyensúlya - a képződő, beleértve a kötvény kibocsátásból még rendelkezésre álló, hitelfedezetként le nem kötött 320 Mft-os forrást csak részben biztosítható. További felhalmozási kötelezettségvállalás, vagy jelentősebb nagyságrendet kitevő kisebb felújítások, beruházások fedezete csak úgy biztosítható, ha hitelfedezetből a kötvényből származó, még le nem kötött forrás felszabadításra kerül, vagy valamely vagyontárgy értékesítésre kerül, vagy újabb hitel felvételére kerül sor. Mivel rövid távon a bevételek növelésére nincs mód, így a kiadási oldalon kell a szükséges mértékű megtakarítás érdekében intézkedéseket tenni és a működési hiányt rövid távon megszüntetni. A tartós működési hiány folyamatos csökkentése, ill. megszüntetése azért is fontos, mert már most számolni kell azzal, hogy a kötvény törlesztését 2014 től meg kell kezdeni és az ahhoz szükséges forrást időben biztosítani kell. Mivel rövid távon a bevételek növelésére nincs mód, így a kiadási oldalon kell a szükséges mértékű megtakarításokat elérni és a hiányt két éven belül megszüntetni. A működési hiány megszüntetése érdekében, figyelembe véve a központi források és saját bevételek várható csökkenését is, a évi kiadási előirányzatokhoz képest - a tűzoltóság, a pénzbeli és természetbeli szociális juttatások, az egészségügyi alapellátás kiadásait figyelmen kívül hagyva ben összességében kb Mft-tal kell csökkenteni a működési kiadásokat, amit elsősorban a nem kötelező önkormányzati feladatoknál kell érvényesíteni, de a kötelező feladatok esetében is folytatni kell a racionalizálásokat, a kiadáscsökkentést eredményező intézkedéseket.

20 20 Ebből adódóan az önkormányzati intézmények és működési támogatásban részesülő gazdasági, társadalmi és egyéb szervezetek számára is egyértelművé kell tenni, hogy a évi költségvetésben az előző évekhez képest lényegesen kevesebb önkormányzati támogatással számolhatnak, a támogatáscsökkenést saját tevékenységük hatékonyságának növelésével kell biztosítaniuk, többletigények finanszírozására önkormányzati támogatásból nem lesz mód. (A finanszírozási lehetőséghez kell igazítani az adott szervezet működését, szervezetét és kiadásait, és nem fordítva.) A működési kiadások csökkentése mellett az is szükséges, hogy a továbbiakban olyan feladatvállalásra ne kerüljön sor, mely folyamatos kiadásokkal jár, ill. elsősorban olyan pályázatokon kell részt venni, mely a működési kiadás megtakarítását (pl. energia megtakarítás, rezsiköltség csökkenése, stb.) eredményezi. E.) A évi költségvetés előkészítésének elvei, feladatai: A évi költségvetést a évi költségvetéshez hasonlóan csak az alapfeladatokat figyelembe véve és újragondolva, tételes számításokkal alátámasztva, a normatív támogatáson felüli önkormányzati támogatás lehetséges csökkentésére vonatkozó javaslatok megtételével együtt, ún. nullbázis figyelembe vételével, csak a legszükségesebb személyi és dologi kiadásokat alapul véve kell összeállítani. A jelenleg rendelkezésre álló információkat, a központi finanszírozás csökkenő mértékét, a helyi bevételek változatlan szintjét figyelembe véve év legfontosabb pénzügyi feladata az önkormányzati kötelező feladatok ellátásához szükséges források biztosítása annak érdekében, hogy a feladatellátás egész évben zavartalan legyen. A kötelező feladatok finanszírozási szerkezetén belül növelni kell a központi forrásból biztosított normatív és egyéb támogatások, ill. az intézményi saját bevételek részarányát, csökkentve ezáltal az Önkormányzat saját bevételéből, ill. hitelből származó forrás mértékét. Az önként vállalt feladatok támogatási mértéke és az önkormányzat által nyújtott egyéb támogatások jelenlegi gyakorlata a bevételek ismételt csökkenése miatt nem tartható fenn, ezért az önkormányzati saját forrásból, államháztartáson kívülre adott támogatásokat jelentősen csökkenteni kell. A évi költségvetés tervezésekor a takarékosságnak, a visszafogottságnak minden területre ki kell terjedni, a lehetséges kiadáscsökkentésre minden területen sort kell keríteni.