SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT RIDENS SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

Átírás

1 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT RIDENS SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 1

2 TARTALOMJEGYZÉK I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Szervezeti és Működési Szabályzat célja Az intézmény főbb adatai A közoktatási intézmény jogállása, tevékenysége, jogosultságai A Ridens Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium A tagintézmény jogállása Az intézmény további szervezeti egységeinek (intézményegységeinek) jogállása Az intézmény tevékenységi köre, működésének forrásai, feladatmutatók megnevezése, köre és mértéke A közoktatási intézmény alaptevékenységének minősítése A közoktatási intézmény alaptevékenysége Az intézmény nem vállalkozási tevékenységnek minősülő tevékenysége Az intézmény tevékenységének az egyes szervezeti egységek közötti megosztása Feladatmutatók megnevezése, köre és mértéke: Az intézmény jogosultságai II. RÉSZ Az intézmény tagoltsága és szervezeti felépítése, a szervezeti egységek feladatai Az intézmény szervezeti egységei A közoktatási intézmény területi, ezen belül az oktatási-nevelési intézmények típusai alapján felállított szervezete További belső szervezeti egységek A közoktatási intézmény teljes szervezeti felállása Vezetői struktúra A székhelyintézmény igazgatóhelyettesei A székhelyintézmény és a tagintézmény-vezető kapcsolata A vezetők, a dolgozók közötti jogkörök, feladatok megosztása, a kapcsolattartás szabályai A helyettesítés rendjének szabályai A helyettesítés rendje a vezetői munkakörök területén A beosztott dolgozók helyettesítésének rendje Az intézmény képviseleti rendje, a vezetők és dolgozók aláírási jogosultsága Képviseleti jogkör A közoktatási intézmény igazgatójának képviseleti joga Az igazgató aláírási joga A kollégiumvezetők, a gazdaságvezető, a gyakorlati oktatás-vezetők, és a további kisebb szervezeti egységek vezetőinek, valamint az alkalmazottak képviseleti jogköre Az általános igazgatóhelyettes képviseleti és kiadmányozási jogköre A székhely kollégiumvezetőjének a képviseleti jogköre A tagintézmény vezetőjének képviseleti és kiadmányozási jogköre A tagintézmény kollégiumvezetőjének képviseleti és kiadmányozási jogköre Az intézmény jogi vonatkozású ügyeinek eljárási szabálya Az intézményi szervezeti egységek vezetői és alkalmazottai feletti szakmai irányítási jogosultság szabályai Az igazgató közvetlen szakmai irányítása alá tartozó személyek Az általános igazgatóhelyettes és gyakorlati oktatás-vezető közvetlen szakmai irányítása alá tartozó személyek A székhelyintézmény kollégium- és rehabilitációs-vezetőjének közvetlen szakmai irányítása alá tartozó személyek

3 A tagintézmény kollégium- és rehabilitáció-vezetőjének közvetlen szakmai irányítása alá tartozó személyek A székhelyintézményben az igazgató közvetlen szakmai irányítása alá tartozó személyek Tagintézmény-vezető közvetlen szakmai irányítása alá tartozó személyek Gazdasági vezető közvetlen szakmai irányítási jogköre A gazdasági vezető közvetlen szakmai irányítása alá tartozó személyek A székhelyintézmény gondnoka közvetlen irányítási jogköre A székhelyintézmény élelmezés-vezetője közvetlen irányítási jogköre A tagintézmény gondnoka közvetlen irányítási jogköre A munkáltatói, a fegyelmi és a kártérítési jogkör gyakorlásának szabályai Munkáltatói jogkörök Az intézmény igazgatója feletti munkáltatói jogkör gyakorlója Igazgató munkáltatói jogköre A tagintézmény-vezető munkáltatói jogköre A tagintézmény további vezető beosztású dolgozóinak munkáltatói jogköre A fegyelmi és a kártérítési jogkör gyakorlásának szabályai A gazdálkodási szabályok és gazdálkodási jogkörök gyakorlásának szabályai Gazdálkodási szabályok A gazdálkodási jogkörök gyakorlásának szabályai A költségvetésben előirányzott rendelkezési jogosultság szabályai A gazdálkodás vertikális folyamatai, ebből adódó jogkörök szabályai Az utalványozás szabályai Egyéb igazgatói jogkörök átruházása További vezetők és testületek Az általános igazgatóhelyettes Gyakorlati oktatás vezető (a saját telephelyén) A tagintézmény-vezető A kollégium- és rehabilitációs-vezető A rehabilitációs szakterületen folyó munka irányítása A gazdasági vezető Az iskolavezetőség Igazgatói tanács Tagintézmény iskolavezetősége A nevelőtestület Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet Az üzemi tanács és az intézmény közötti kapcsolattartás általános szabályai III. RÉSZ MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK Az intézmény működési rendje Az iskolában, kollégiumban tartózkodás rendje Az iskola nyitvatartási rendje A kollégiumban tartózkodás rendje Tanári ügyelet az iskolában Az iskolában és kollégiumban tartózkodás szabályai Ügyelet a nyári szünetben Az iskola éttermének rendje A titkárság rendje Az iskolai könyvtár rendje A vezetők iskolában tartózkodási rendje A tanítási órák rendje Az elméleti tanítási órák rendje A szakmai gyakorlati oktatás rendje A nyári összefüggő szakmai gyakorlat A tanítás utáni zárás

4 1.5. Munkarend módosulása A tanórán kívüli foglalkozások szervezési formái, rendje Szervezeti formák Szakkörök Iskolai sportkör Rehabilitációs foglalkozások Kollégiumi szilencium Szabadidős programok A pedagógusok, (szakoktatók) munkarendje A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, nem pedagógus dolgozók munkarendje Az iskola tanulóinak a munkarendje A tanév helyi rendje Az iskola létesítményeinek, helyiségeinek használati rendje A számítástechnikai tantermek, a szertárak és a tanműhelyek használata Az iskolai könyvtár használata A tornaterem használata Az iskola aulájának használata Az iskolai udvar használata A gyógytornaszoba használata A tanári szoba használata A kollégium ügyeletesi szoba használata A kollégiumi szobák használata Az iskolához nem tartozó külső igénybevevők által használt helyiségek A helyiségek zárása Az intézmény helyiségeinek a hasznosítása, bérbeadása Az intézmény eszközeinek használata A térítési díj, a tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó szabályok A pedagógusok kijelölésének az elvei a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokra A megbízás, a kijelölés általános elve Főbb megbízások A nevelő-oktató munkával összefüggő teendők díjazása Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Iskolai hagyományaink Hagyományaink A Diákönkormányzat által szervezett rendezvények Mindennapi testedzés formái A rendszeres egészségügyi felügyelet rendje Kötelező vizsgálatok Gondozási feladatok Betegellátás Közegészségügyi és járványügyi feladatok Mentálhigiénés feladatok Intézményi védő-óvó előírások Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők A reklámtevékenység szabályozása Az alkalmazottak vallásgyakorlással összefüggő jogai és kötelezettségei A felnőttoktatás formái (kjt. 78..) A tankönyvrendelés szabályozása Az iskolai könyvtár igénybevételének, működésének szabályai A tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje A tagintézmény jogállása

5 2.2. A vezetők közötti kapcsolattartás rendje A tagintézmény működésének rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésének a rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak Az ellenőrzések célja Az ellenőrzés formája, módszerei IV. RÉSZ AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGI ÉS SZERVEZETI EGYSÉGEI KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA, RENDJE A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek közötti kapcsolat A nevelőtestület és a tanulóközösségek, valamint a diákönkormányzat kapcsolata A közoktatási törvény 62.. (2) bekezdésében, a 63.. (3) és (4) bekezdésében foglaltakhoz A közoktatási törvény 62., 63.. (7), a 64.. (2) bekezdésében foglaltakhoz A közoktatási tv (5) bekezdésében foglaltakhoz Az iskola szervezeti egységei közötti kapcsolattartás Kapcsolat a szülői munkaközösséggel A szülőkkel való közvetlen kapcsolat formái A szülői munkaközösség jogköre Kapcsolat az iskolaszékkel Kapcsolat az iskolai sportkörrel [Kt (9.)] Az iskolai sportkör működése Az iskolai sportkör gazdálkodása Kapcsolat a kollégiumi és az iskolai közösségek között A nevelőtestületi feladatok átruházása, és az arról készült beszámoló rendje A nevelőtestület által a szakmai munkaközösségre ruházott jogkörök A nevelőtestület döntési jogköre fegyelmi ügyekben Külső kapcsolatok V. RÉSZ A TANULÓK FELVÉTELÉNEK, TANULMÁNYI ELŐMENETELÉNEK, JUTALMAZÁSÁNAK AZ ELVEI, FORMÁI, A HIÁNYZÁSOK IGAZOLÁSA A tanulók felvétele az iskolába Felvételi előírások A felvételi jelentkezés módja A tanulók felvétele a kollégiumba A felvételi jelentkezés módja, elbírálása A kollégiumi ellátás díja A tanulók tanulmányi előmenetele Javító-, osztályozó és különbözeti vizsgák lebonyolításának a rendje Próbavizsga A tanulók teljesítményének ellenőrzése, értékelése A tanulók jutalmazásának elvei és formái A jutalmazás alapja Az elismerés fokozatai Igazgatói, tagintézmény-vezetői dicséret Nevelőtestületi dicséret Közösségnek adható dicséretek, jutalmak A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásuk elvei Az alkalmazható fegyelmező intézkedések

6 Tanári, nevelőtanári figyelmeztetés Osztályfőnöki, csoportvezető nevelőtanári figyelmeztetés Osztályfőnöki, csoportvezető tanári intés, megrovás Az igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás A nevelőtestületi figyelmeztetés, intés, megrovás A tanulók távolmaradásának engedélyezési rendje A távolmaradás okának bejelentési kötelezettsége A távolmaradás engedélyezési jogköre A tanulók távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések A hiányzások igazolásának elfogadható mennyisége, módja A mulasztások igazolásának kezelése Késés, igazolatlan mulasztás Szociális ösztöndíj és támogatás megállapításának és felosztásának elvei Kérelem benyújtása, elbírálása A szociális támogatások fedezete

7 I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Köt.), valamint a végrehajtására kiadott a nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/ (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: vhr.) alapján a RIDENS Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium többcélú közoktatási intézmény szervezetének felépítését, működésének szabályait az alábbiak szerint állapítom meg: 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) célja, hogy meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatait, annak érdekében, hogy az alap és kerettantervben, valamint az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer megvalósítható legyen. 2. Az intézmény főbb adatai Az intézmény alapítója: Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány alapításkori címe: 1145 Budapest, Amerikai út 96. Az intézmény fenntartója: Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány címe: 1135 Budapest Tüzér u Az alapító okirat száma és kelte: 3469/ Módosítása: 135/ sz. Kuratóriumi határozat Tagintézmények: 204/ sz. Kuratóriumi határozat Egységes szerkezetben (módosítás): 61/ sz. Kuratóriumi határozat /58. sz. Kuratóriumi határozat FSZEK Kuratóriumi határozat /2009 FSZK Kuratóriumi határozat Az intézmény elnevezése: 7

8 Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány Szakképző Iskolája, Speciális Szakiskolája és Kollégiuma, majd szeptember 1-től: RIDENS Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Székhelye: 2660 Balassagyarmat, Nyírjespuszta 5. Pf OM azonosítója: Tagintézménye: RIDENS Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium nyíregyházi tagintézménye Telephelye: 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u A működést engedélyezte: Balassagyarmat Nyírjes: Nógrád Megyei Főjegyző Működési engedély Nyilvántartási száma: /1998. Módosítva: / / / / / /2004. Egységes szerkezetbe foglalt működési engedély 730-4/2005. Egységes szerkezetbe foglalt működési engedély 579-2/2006. Nyíregyháza: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Főjegyzője Működési engedély Nyilvántartási száma: /1997. Módosítva: / / / /

9 884-6/2006. Egységes szerkezetbe foglalt működési engedély 443-2/2005. Módosítva: 443-9/ / / / /2008 A közoktatási intézmény típusa: Többcélú, egységes közoktatási intézmény Az intézmény számlaszámai és elnevezésük: Székhely intézmény: Balassagyarmat-Nyírjes alszámla OTP Bank NyRt Észak-Keleti Régió 2660 Balassagyarmat, Rákóczi fejedelem út beruházási alszámla OTP Bank NyRt Észak-Keleti Régió Nyíregyháza, Rákóczi út 1. Tagintézmény: költségvetési elszámolási számla OTP Bank NyRt Észak-Keleti Régió 4400 Nyíregyháza, Rákóczi út 1. Az intézmény statisztikai számjele: 9

10 Az intézmény adószáma: Az intézmény tb-törzsszáma: A közoktatási intézmény jogállása, tevékenysége, jogosultságai 3.1. A Ridens Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium (továbbiakban: intézmény), mint önállóan gazdálkodó közoktatási intézmény, az alapító okiratában és a Köt., valamint ehhez kapcsolódó jogszabályokban előírt feladatait az ország egész területén látja el. Az intézmény jogi személy, a Köt /1/ bekezdése és az alapító okirat alapján. Az intézmény az alapító, illetőleg a fenntartó által biztosított pénzeszközök, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. A Köt /1/ bekezdése alapján az intézmény szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. A jogszabályokban és az alapító okiratában meghatározott szakmai és gazdálkodási feladatait, valamint jogkörét, az igazgató mint egyszemélyi felelős vezetésével látja el. (Köt és 55.. rendelkezései.) A fenntartói irányítás nem sértheti a nevelési-oktatási intézmény szakmai önállóságát, az intézmény szakmai döntési hatásköreit. (Köt ) 3.2. A tagintézmény jogállása A tagintézmény a Köt /1/ bekezdés 33. pontja értelmében a székhelyen kívül, a 2. pontban meghatározott telephelyen működő intézményegységek, amelyek a székhelyintézménnyel az alapító okiratban meghatározott azonos feladatot látnak el. A tagintézmények, mint szervezeti egységek nem rendelkeznek önálló, sem részben önálló gazdálkodási jogkörrel, mert nincs jogi személyiségük, nem jogi személyek. A Köt /1/ bekezdés b.) pontja alapján az önálló intézmény tagintézményeinek élén tagintézmény- és gyakorlati oktatás-vezetők állnak. A székhelytől való jelentős távolság miatt az igazgató, a képviseleti és irányítási jogkörét az SZMSZ II. részének rendelkezései alapján esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében átadja a tagintézmény- és a gyakorlati oktatás-vezető részére Az intézmény további szervezeti egységeinek (intézményegységeinek) jogállása 10

11 Az intézmény szervezeti egységeinek pontos felsorolását az SZMSZ II. rész rendelkezései tartalmazzák. Ezek közül kiemelkedő a szakközépiskola általánosan művelő négy évfolyama, a kollégium, a szakképző iskola, a speciális szakiskola, melyek e többcélú intézmény kollégiumi nevelésének és iskolai oktatásának alapfeladatát látják el. Az alapító okirat az intézmény címében kiemelten jelöli meg az iskolát és a kollégiumot, amelyeket ugyan az nem jelöl meg intézményegységként, de a Köt /1/ bekezdés 15. pontja, a 20.. /1/ bekezdése és az 55. /1/ bekezdés b) pontja alapján intézményegységnek kell minősíteni. Ezen szervezeti egységek nem önállóan és nem részben önállóan gazdálkodók, nem jogi személyek. A kollégium élén kollégiumvezető áll. Az egységes szervezetű iskola élén az iskolai ügyekért felelős igazgató-helyettes áll, aki egyben az igazgató általános helyettese. Munkáját gyakorlati oktatás-vezető segíti. A tagintézményben iskolai intézményegység-vezető a tagintézmény-vezető. Munkáját gyakorlati oktatás-vezető segíti. A kollégiumvezető és a gyakorlati oktatás-vezető feladatköre és helyettesítés rendje megegyezik a székhelyintézmény ugyanazon beosztású vezetőjével. Az intézmény vezetője az igazgató, a képviseleti és irányítási jogkörét az SZMSZ II. részének rendelkezései alapján esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében átadja az iskolai ügyekért felelős (általános) igazgató-helyettes és a kollégium- és rehabilitáció-vezetői részére. Az igazgató, a Köt /1/ bekezdése által biztosított jogkörében alakította ki az intézmény további belső szervezeti egységeit. Elnevezésüket és feladatukat az SZMSZ II. része tartalmazza. Ezen szervezeti egységek nem önállóan és nem részben önállóan gazdálkodók, nem jogi személyek. Élükön a Köt. 1. számú melléklete alapján az igazgató által megbízott vezetők állnak. Az igazgató, a képviseleti és irányítási jogkörét az SZMSZ II. részének rendelkezései alapján esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében adja át a belső szervezeti egységek vezetői részére Az intézmény tevékenységi köre, működésének forrásai, feladatmutatók megnevezése, köre és mértéke A közoktatási intézmény a Köt. rendelkezéseiben meghatározott, közoktatási feladatok ellátására létesített intézmény. (Köt /1/ bekezdés) Az egységes iskola pedagógiai feladatellátás tekintetében szervezetileg egységes intézmény. (Köt /3/ bekezdés) A közoktatási intézmény alaptevékenységének minősítése 11

12 Alaptevékenységnek minősül az a tevékenység, amelyet az intézmény nem haszonszerzés céljából feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel az erre vonatkozó okiratokban, működésére vonatkozó tervekben, jogszabályokban meghatározottak szerint végez. E közoktatási intézmény hatáskörébe tartozó alaptevékenységet az alapító okiratok, a Köt. és a vhr. határozzák meg, továbbá a szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szakt.) és végrehajtására kiadott rendeletek, az adaptált szakmai programok, a kerettanterv, a pedagógiai program és a helyi tantervek A közoktatási intézmény alaptevékenysége Sajátos nevelési igényű, testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, (halmozottan fogyatékos), pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (dyslexia, dysgraphia, dyscalkulia, kóros aktivitászavar, stb.), valamint szociálisan vagy mentálisan hátrányos helyzetű vagy egészségkárosodott, nem fogyatékos tanulók nappali oktatás munkarendje szerinti nevelése, oktatása. (Maximum 10 %ban!) A szakiskola, speciális szakiskola (TEÁOR száma: és 80.22) Általános műveltséget megalapozó évfolyamain: A szakiskola kilencedik, tizedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik, továbbá a kilencedik évfolyamán pályaorientáció, gyakorlati oktatás, tizedik évfolyamán pályaorientáció, valamint szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik. Szakképzési évfolyamain, speciális szakiskolában ( évfolyamon): Munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismeretek oktatása 2 évfolyamon Az alább megjelölt szakmák elméleti és gyakorlati oktatása: OKJ-szám Szakma megnevezése FEORszám Bőrtárgykészítő (részszakképesítés) Gépíró (részszakképesítés) Gépíró, szövegszerkesztő (részszakképesítés) Gyorséttermi-és ételeladó Informatikai rendszergazda Irodai asszisztens Konyhai kisegítő (részszakképesítés)

13 Népi kézműves - Fazekas Népi kézműves - Takács Parkgondozó (részszakképesítés) Szakács Számítástechnikai szoftverüzemeltető (részszakképesítés) Számítógépes adatrögzítő (részszakképesítés) Számítógépes műszaki rajzoló (részszakképesítés) Számítógép-szerelő, - karbantartó Telefonos és elektronikus ügyfélkapcsolati aszszisztens Ügyintéző titkár 4191 Készségfejlesztő speciális szakiskolai képzés évfolyamon A készségfejlesztő speciális szakiskola kilencedik, tizedik évfolyamán alapismereteket megerősítő nevelés-oktatás-képzés folyik, továbbá pályaorientációs gyakorlati oktatás a nem OKJ képzések területén. Középsúlyos értelmi fogyatékosok munkába állást és életkezdést elősegítő képzése Nem OKJ szerint szakmai program modulok készségfejlesztő speciális szakiskolai tanulók számára Háztartástan Konyhai munka- konyhai kisegítő munka Számítástechnikai alapismeretek Szakközépiskola (TEÁOR száma: 80.22) a) Általános műveltséget megalapozó évfolyamain érettségire készít fel, négy évfolyamon. A évfolyamokon szakmacsoportos oktatást folytat. b) Tizenharmadik évfolyamon fejeződik be az oktatás, ha a 9. évfolyamon intenzív nyelvi előkészítést, a tizedik-tizenharmadik évfolyamon pedig emelt szintű nyelvi felkészítést végeznek. Kollégiumi, speciális kollégiumi ellátás (TEÁOR száma: 55.23) 13

14 A képzésben résztvevő tanulók szervezett étkeztetése (TEÁOR száma: 55.51; 55.52) Iskolai sportkörök működtetése (TEÁOR száma: 92.62) Iskola-egészségügyi ellátás az iskolai és a kollégiumi tanulók részére (TEÁOR száma: 85.14; 85.32) Testnevelés, könnyített és gyógy-testnevelés (TEÁOR száma: 92.62) Gyermekek, tanulók felügyelete, készenlét, ügyelet (TEÁOR száma: 55.23; 80.21; 80.22) Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai és tanórán kívüli foglalkozások szervezése. Mentálhigiénés ellátás. Gyógytorna, fizikoterápiás ellátás (TEÁOR száma: 26.15; 26.21; 36.61; 85.12; 85.14; 85.32) Felzárkóztató oktatás (TEÁOR száma: 80.21; 80.22) Felnőttoktatás. Felnőttek szakmai képzése OKJ-s szakmákban (TEÁOR száma: 80.42) Közös iskolai és kollégiumi könyvtár működtetése (TEÁOR száma: 92.51) Tanműhelyek, tangazdaság, tankert, tanudvar, tankonyha, taniroda, gyakorló és szaktanterem működtetése és fenntartása (TEÁOR száma: 01.11; 01.12; 01.22; 01.23; 01.24; 01.30) A képzésben résztvevő tanulók számára tankönyvek értékesítése (TEÁOR száma: 52.47) Munkaközvetítő szolgáltatás Az intézmény nem vállalkozási tevékenységnek minősülő tevékenysége Az intézmény azon tevékenysége nem minősül vállalkozási tevékenységnek, amelyet az alapító okiratában meghatározott alaptevékenységen belül, annak feltételeként rendelkezésre álló, s e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználásával, nem nyereségszerzés céljából végez. Ezen tevékenység az alaptevékenységen belül kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenységnek minősül. Kiegészítő tevékenységek: - Speciális szakoktatást végző szakemberek elméleti, gyakorlati képzése, továbbképzése (TEÁOR száma: 80.42) - Képzési profil szerinti szolgáltatások (TEÁOR száma: 80.42) - Helyiségek, szálláshelyek bérbeadása (TEÁOR száma: 55.23; 70.10; 71.34) 14

15 - Egyéb nem melegkonyhás vendéglátóhely üzemeltetése (TEÁOR száma: 55.30) és élelmiszerjellegű vegyes kiskereskedelem (TEÁOR száma: 52.11) - Iskolarendszeren kívüli oktatás (TEÁOR száma: 80.42) - Alapfeladatok során létrehozott áru és készlet értékesítése (TEÁOR száma: 52.21; 52.48) - Alaptevékenység körében végzett szolgáltatások nyújtása (TEÁOR száma: 52.71; 60.23; 72.60; 92.62; 92.72) Általános rendelkezés: Az alap és kiegészítő tevékenységek során csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások, azok fokozott kihasználásával, az alapfeladatok jobb ellátása érdekében értékesíthetők Az intézmény tevékenységének az egyes szervezeti egységek közötti megosztása Az intézmény tevékenységének az egyes szervezeti egységek közötti megosztását, illetve a szervezeti egységek, azok vezetőinek részletes feladatait, továbbá a vezetők jogköreit az SZMSZ II. része tartalmazza Feladatmutatók megnevezése, köre és mértéke: Feladatmutató megnevezése egysége Intézményegységek feladatmutatóinak értéke Nyírjes Nyíregyháza Összesen Iskolai szakképzés gyakorlati férő helyeinek száma Szakiskolai és szakközépiskolai elméleti és szakmai oktatás, felzárkóztató oktatás férőhelyeinek száma Gyógypedagógiai ellátás férőhelyek száma Kollégiumi ellátás (ép és fogyatékkal élő, integrált) férőhelyek száma Iskolában szervezett intézményi étkezés élelmezési napjainak száma fő fő fő fő fő Az intézmény jogosultságai 15

16 Jogosult az intézmény mely egyben kötelessége is a Köt és a 2. sz. mellékletben meghatározottak alapján az alkalmazottak és a tanulók személyes és különleges adatait nyilvántartani. A hivatkozott rendelkezések szerint a nyilvántartott adatokat az intézmény jogosult az ott meghatározott szervek felé továbbítani. Az intézmény a dolgozói részére kiállíthat: - a pedagógusok részére pedagógus igazolványt, - utazási igazolványt. A tanulók részére: - diákigazolványt, - a fogyatékos tanulók részére utazási igazolványt, - az elvégzett évfolyamokról év végi bizonyítványt, - a székhely-intézmény és a tagintézmény az alapító okiratban, a működési engedélyekben engedélyezett, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő azonosító számú és megnevezésű szakképesítést igazoló bizonyítványt a pontban megjelölt szakmák sikeres vizsgája után, - a szakközépiskola négy évfolyamának eredményes elvégzése után tanévenként szakközépiskolai év végi bizonyítványt, eredményes érettségi után közép- vagy emelt szintű érettségi bizonyítványt. 16

17 II. RÉSZ 1. Az intézmény tagoltsága és szervezeti felépítése, a szervezeti egységek feladatai 1.1. Az intézmény szervezeti egységei Az intézmény két szervezeti egységre tagolódik: Székhelyintézmény: Balassagyarmat-Nyírjes Telephelyen működő tagintézmény: Nyíregyházán A székhely és a telephelyek jogállását az SZMSZ I. része részletesen meghatározza A közoktatási intézmény területi, ezen belül az oktatási-nevelési intézmények típusai alapján felállított szervezete A székhellyel és tagintézménnyel rendelkező többcélú közoktatási intézmény szervezetileg egységes intézmény. E kereteken belül jelenleg három nevelési-oktatási intézmény alapfeladatát látja el: évfolyamos általánosan művelő szakiskolai oktatás - az érettségire felkészítő szakközépiskolai négy évfolyamos oktatás - kollégiumi nevelés és - speciális szakiskolai, szakképző iskolai képzés. A Köt /1/ bekezdése alapján e három alapfeladatot ellátó szervezeti egység intézményegységnek minősül. Azaz egy-egy intézményegységnek minősül a törvényi rendelkezés alapján a három oktatási-nevelési intézménytípus, egy intézményen belül./ szakközépiskola, szakiskola /speciális szakiskola/, kollégium/ A székhely központi intézményben három intézményegység működik: - érettségire felkészítő 4 évfolyamos szakközépiskola és annak szakképző évfolyamai; - a szakiskola /speciális szakiskola/ általánosan művelő osztályos évfolyamai és annak szakképző évfolyamai; - kollégiumi ellátás. 17

18 A tagintézményben (mely szintén intézményegység) három intézményegység működik: - érettségire felkészítő 4 évfolyamos szakközépiskola és annak szakképző évfolyamai; - a szakiskolai /speciális szakiskolai/ általánosan művelő osztályos iskolai oktatás és annak szakképzési évfolyamai; - a kollégium. A kollégium és az iskola jogállását az SZMSZ I. része részletesen szabályozza További belső szervezeti egységek Az intézmény vezetője az igazgató a Köt /1/ bek. által biztosított jogkörében alakította ki az intézmény további belső szervezeti egységeit. E szervezeti egységek meghatározásánál a legfontosabb alapelv, hogy biztosítsa az intézmény zavartalan, eredményes működését. Ezek az iskolai oktatást biztosító elméleti és gyakorlati oktatás, ez utóbbin belül a gyakorlati oktatás funkcionális egységei (pl.: tankonyha, tanműhely), a gazdasági szervezet (az Iskolai Gazdasági Szabályzat 3. pontja szerint), a rehabilitáció, konyha, iskolai könyvtár A közoktatási intézmény teljes szervezeti felállása Székhely központi intézmény: Balassagyarmat-Nyírjes Érettségire felkészítő négy évfolyamos szakközépiskola Szakiskola /speciális szakiskola/ osztályos általánosan művelő évfolyamokkal Szakképző iskola, speciális szakiskola: - gyakorlati oktatás funkcionális egységei: - tankonyha, - tanműhelyek - elméleti oktatás Kollégium További belső szervezeti egységek a székhelyintézményben - Központi gazdasági szervezet, - gondnokság, - konyha, - rehabilitáció, 18

19 - iskolai könyvtár. Telephely tagintézmény: Nyíregyháza Érettségire felkészítő négy évfolyamos szakközépiskola Szakiskola /speciális szakiskola/ osztályos általánosan művelő évfolyamokkal Szakképző iskola, speciális szakiskola: - gyakorlati oktatás - elméleti oktatás Kollégium funkcionális egységei: - tankonyha, - tanműhelyek További belső szervezeti egységek a székhelyintézményben - gazdasági csoport, - gondnokság, - konyha, - rehabilitáció, - iskolai könyvtár. Valamennyi szervezeti egység közvetetten igazgatói irányítás mellett végzi feladatát. Közvetlenül az igazgató által megbízott igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezető, kollégiumvezető, gazdasági vezető, gyakorlati oktatás-vezető irányítása alatt Vezetői struktúra - A többcélú közoktatási intézmény élén az igazgató áll. - Az iskolai ügyekért felelős, és egyben az igazgató általános helyettesítője a székhelyen megbízott általános igazgatóhelyettes közvetlenül irányítja a székhelyintézményben az iskolai oktatást, és az iskolai könyvtári feladatok ellátását. - A tagintézmény élén tagintézmény-vezető áll, akik a tagintézmény tekintetében felelős mind az intézményi kollégiumi nevelés és az iskolai oktatás alapfeladatainak, továbbá a rehabilitáció, az iskolai könyvtári feladatok végrehajtásáért. Közvetlenül irányítja a tagintézményben az oktatást. Közvetlenül igazgatói irányítás alatt végzi feladatait. - A székhelyen és a tagintézményben a kollégiumok élén kollégiumvezetők állnak, akik a kollégiumi nevelés és a rehabilitáció közvetlen irányításáért felelősek. 19

20 - A székhelyen az igazgató, a tagintézményben a tagintézmény-vezető közvetlen irányítása alapján végzik a tevékenységüket. - A székhelyintézményben a szakközépiskola intézményegység vezetését közvetlenül az intézményegység-vezető látja el. Közvetlen irányítását az általános igazgatóhelyettes végzi. - Az iskolai gyakorlati oktatást közvetlenül a székhelyen az általános igazgatóhelyettes és a gyakorlati oktatás vezető, a tagintézményen a tagintézményvezető és a gyakorlati oktatás-vezető koordinálja. - A gazdasági vezető közvetlenül irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezetet, a szakmai szervezeti egységek gazdasági munkájához iránymutatást ad, ellenőrzi azt, gazdasági intézkedéseket hoz, felelős a részletezett feladatok jogszabályoknak megfelelő ellátásáért. - Az intézmény egyetlen gazdasági szervezettel (központi gazdasági szervezettel és tagintézményi gazdasági csoporttal) rendelkezik. E szervezetnek kell megoldania a tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, a hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerőgazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel és a beszámolási kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos összefoglaló és a saját szervezetére kiterjedő feladatokat. Közvetlen szakmai irányítója a gazdaságivezető, aki az igazgató közvetlen irányítása alatt áll. A gazdasági szervezet vezetője a működéssel összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében az intézmény vezetőjének első számú helyettese, feladatait az intézmény vezetőjének közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. A gazdasági vezető közvetlenül irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezetet, a szakmai szervezeti egységek gazdasági munkájához iránymutatást ad, ellenőrzi azt, gazdasági intézkedéseket hoz, felelős a részletezett feladatok jogszabályoknak megfelelő ellátásáért. - A gazdasági vezető felelőssége nem érinti az intézmény vezetőjének és az egyes ügyekért felelős dolgozók felelősségét. - Valamennyi vezető felett a munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja A székhelyintézmény igazgatóhelyettesei Az igazgató munkáját a gazdasági vezető és az igazgatóhelyettesek segítik. - Általános igazgatóhelyettes - Kollégiumvezető - Gyakorlati oktatás-vezető A gazdasági vezető közvetlenül irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezetet, a szakmai szervezeti egységek gazdasági munkájához iránymutatást ad, ellenőrzi azt, 20

21 gazdasági intézkedéseket hoz, felelős a részletezett feladatok jogszabályoknak megfelelő ellátásáért. Az igazgatóhelyettesek az igazgató irányítása mellett egymással mellérendeltségi viszonyban látják el vezetői tevékenységüket (kivétel az igazgató távollétében kialakított helyettesítési rend). Közreműködnek az igazgató megbízása alapján a tagintézmény irányításában és ellenőrzésében A székhelyintézmény és a tagintézmény-vezető kapcsolata A székhelyintézmény igazgató-helyettesei mellérendeltségi viszonyban vannak a tagintézmény-vezetővel. Az igazgató távollétére kialakított helyettesítés esetén, másrészt az SZMSZ rendelkezései és az igazgató által adott megbízáskor az igazgatóhelyettesek fölérendeltségi viszonyba kerülnek. (Részt vesznek a tagintézmény irányításában és ellenőrzésében.) A gazdasági vezető a működéssel összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében az intézmény vezetőjének első számú helyettese, feladatait az intézmény vezetőjének közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. A tagintézmény-vezetője az igazgató helyettese a tagintézményben. Fölérendeltségi viszonyban van a tagintézmény gyakorlati oktatás-vezetővel és a tagintézmény kollégiumvezetőjével. A tagintézmény-vezetőt helyettesíteni iskolai ügyekben a gyakorlati oktatás-vezető kollégiumi és rehabilitációs ügyekben a kollégiumvezető jogosult. 2. A vezetők, a dolgozók közötti jogkörök, feladatok megosztása, a kapcsolattartás szabályai 2.1. A helyettesítés rendjének szabályai - Az intézmény szervezetében szükség esetén minden vezető és beosztott dolgozó helyettesítéséről gondoskodni kell. Az egyes szervezeti egységeken belül a helyettesítés rendjének kialakítása a közvetlen irányítási jogkört gyakorló vezető, dolgozó kötelessége, aki az eseti helyettesítést szóban is elrendelheti. A helyettesítő vezető, dolgozó felruházható a helyettesített vezető, dolgozó valamennyi jogkörével, de korlátozható is, ez esetben az át nem ruházott jogokat a helyettesített vezető, dolgozó közvetlen irányítói jogkört gyakorló felettese gyakorolja. - Helyettesítés esetén a pedagógus foglalkoztatottak munkakörében a helyettesítés díját a 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet előírásai alapján, egyéb foglalkoztatott tekintetében az évi XXII. törvény rendelkezései alapján kell megállapítani. - Ez utóbbi esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult megállapítani a kötelezettségvállalás szabályainak betartása mellett. Az igazgató valamennyi dolgozó tekintetében e jogkört magához vonhatja. A helyettesítés rendjét a munkaköri leírásoknak tartalmaznia kell. 21

22 - A helyettesítések elrendelésénél a gazdaságosság és a takarékosság szempontjait kiemelten figyelembe kell venni A helyettesítés rendje a vezetői munkakörök területén - Az igazgatót akadályoztatása esetén az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. A helyettesítés az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével általános jellegű. - Az igazgató és az általános helyettes egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítést a székhelyintézmény kollégium- és rehabilitáció-vezetője látja el. Az általános helyettes és a kollégium- és rehabilitációs-vezető egyidejű távolléte esetén a helyettesítést a székhelyintézmény gyakorlati oktatás-vezetője látja el. Az igazgató tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlása felhatalmazás, csak külön intézkedés alapján történik. - Az általános igazgatóhelyettes és gyakorlati oktatás-vezetője távollétében a közvetlen irányítása alá tartozó ügyekben székhelyintézmény kollégium és rehabilitáció vezetője jogosult helyettesíteni. - A tagintézmény-vezetőt távolléte esetén a tagintézmény kollégium- és rehabilitációs-vezetője helyettesíti. A helyettesítés a tagintézmény-vezető kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével általános jellegű. - A tagintézmény-vezető és a kollégiumvezető egyidejű távolléte esetén a gyakorlati oktatás vezetője látja el a helyettesítést. - A tagintézmény vezetőjének tartós távolléte esetén a vezetői jogkör teljes gyakorlása külön igazgatói intézkedés adhat felhatalmazást. - A székhely- és a tagintézmény kollégiumvezetőit a nevelőtanári munkaközösség vezetője helyettesíti. - A gazdasági vezetőt a székhelyintézményben és a tagintézményben ellenjegyzési joggal felruházott dolgozó jogosult helyettesíteni. Együttes távollétük esetén az ellenjegyzési joggal felruházott másik dolgozó jogosult helyettesíteni A beosztott dolgozók helyettesítésének rendje A helyettesítő személyét a szervezeti egységet közvetlenül irányító vezető jelöli ki. A helyettesítés rendkívüli esetben, szóban is elrendelhető, melyet utólag írásban rögzíteni kell Az intézmény képviseleti rendje, a vezetők és dolgozók aláírási jogosultsága Az igazgató az intézmény szervezetének önálló vezetője. Egy személyben képviseli az intézményt. (Köt ) 22

23 Az igazgató a Köt /1.-2./ bekezdésben meghatározott jogköreit esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az általa megbízott vezetőre, esetleg más alkalmazottjára átruházhatja Képviseleti jogkör Az intézmény képviselete minden olyan cselekvés, ami az intézmény nevében és érdekében történik. A képviselet formája lehet: - személyes, amelyen a személyes megjelenést, ill. a távbeszélőn történő kapcsolatot kell érteni, - az írásos, amelyen az aláírás jogának gyakorlását kell érteni. Az aláírási jogkör gyakorlása az iratanyagok aláírásának szabályait foglalja magában. Az intézmény képviseletét (személyes és írásos) csak azon személyek gyakorolhatják, akiket az igazgató képviseleti jog gyakorlásával írásban meghatalmazott. (Rendkívüli esetben, szóban is elrendelhető, melyet utólag írásban is rögzíteni kell.) A képviseleti jogról való lemondás csak írásban történhet. Képviseleti jogot csak az igazgató állapíthat meg, a képviseleti joggal felruházott érintett nem adhatja e jogát át másnak. Az igazgató a képviseleti jog gyakorlását bármely kérdésben magához vonhatja. Bármely vezető, vagy alkalmazott az igazgató megbízása alapján elláthat teljes vagy részleges képviseletet. A képviseleti jog gyakorlása során a képviselettel megbízott csak azokban az ügyekben, illetve kérdésekben járhat el, amelyekre a megbízást/felhatalmazást kapta. Más felmerülő ügyekben, kérdésekben a tárgyaló fél véleményét állásfoglalás nélkül meg kell hallgatni, és erről az igazgatót tájékoztatni kell. A kiadmányozási, aláírási jog gyakorlása során az ezzel felruházott vezető, alkalmazott e jogát teljes felelősséggel gyakorolja. A szervezeti egység vezetőjének akadályoztatása esetén a kiadmányozási jogot az SZMSZ-ben, a munkaköri leírásban, illetve a vonatkozó írásban kiadott igazgatói megbízásban megjelölt helyettes, helyettesítő vezető, vagy alkalmazott gyakorolja. A kiadmányozási joggal csak az igazgató jogosult vezetőt, alkalmazottat felruházni. Az igazgató az átruházott kiadmányozási jogot bármikor magához vonhatja. Az aláírás gyakorlója az intézményből kikerülő iraton köteles feltüntetni, a székhely, illetve a tagintézmény nevét és címét. Amennyiben az aláírásra jogosult helyett más aláírásra jogosult ír alá, úgy az aláírásra eredetileg jogosult személy nevének és beosztásának feltüntetése mellett a helyettesként aláíró "h" betűjelzést köteles alkalmazni. 23

24 A külső szervek és személyek tekintetében az iraton minden esetben fel kell tüntetni a hitelesített cégbélyegző lenyomatát, az iskolai fejlécet, az iskola OM-azonosítóját, az intézmény logóját A közoktatási intézmény igazgatójának képviseleti joga A közoktatási intézmény igazgatója közvetlenül egy személyben gyakorolja a képviseleti jogot különösen az alábbiakban: - a fenntartóval, annak szervezeti egységeivel, vezetőivel, - minisztériumokkal és országos hatáskörű szervekkel, azok szakmai szervezeteivel, - az intézmény tevékenységével érintett külföldi és hazai szervezetekkel folytatott munkakapcsolatokban Az igazgató aláírási joga Az igazgató közvetlenül egy személyben gyakorolja az aláírási jogot különösen az alábbi ügyekben: - minisztériumok, országos hatáskörű szervek, önkormányzatok felé küldött iratok, - a fenntartó felé küldött iratok, - a vizsgálati, ellenőrzési anyagokra küldött válaszok, ehhez kapcsoló tájékoztatások, adatközlések, - belső szabályzatok, igazgatói utasítások, - az intézmény munkavállalóit, tanulóit, az itt működő szervezeti egységeket, szervezeteket érintő körlevelek, tájékoztatók, - a vezetők megbízása és visszavonása, a munkaviszonyuk létesítése és megszüntetése, - át nem ruházott munkáltatói jog gyakorlásával kapcsolatos iratok, - a vezetők és az alkalmazottak fegyelmi és kártérítési eljárása, - pályázatokra, ajánlati felhívásokra küldött iratok, - a kivizsgálást igénylő panaszos levelekre adott válaszok, - adóhatóságok, vámhatóságok, közigazgatási, ügyészség, bíróság, köztestületek felé küldött iratok, - mindazon iratanyagok esetében, amelyeknek az aláírását az érdekeltek egyidejű értesítése mellett az igazgató saját hatáskörébe vonta. 24

25 Az igazgatóhelyettes, a tagintézmény- és gyakorlati oktatás-vezető, a kollégiumvezetők, a gazdaságvezető, a gyakorlati oktatás-vezetők képviseleti és aláírási jogosultságát a vezetők feladatait, kötelezettségeit, felelősségüket és jogosultságukat részletesen tartalmazó pontban határozza meg az SZMSZ A kollégiumvezetők, a gazdaságvezető, a gyakorlati oktatásvezetők, és a további kisebb szervezeti egységek vezetőinek, valamint az alkalmazottak képviseleti jogköre A feladataik végzése során képviseleti joggal rendelkeznek a hatáskörükbe utalt külső és belső munkakapcsolatok, illetve az általuk irányított szervezeti egységek szakmai munkája területén. Az általános igazgatóhelyettes, a tagintézmény és gyakorlati oktatás-vezető, a kollégiumvezetők, a gyakorlati oktatásvezetők, a gazdaságvezető önálló kiadmányozási joggal rendelkeznek a közvetlen irányításuk alá tartozó belső szervezeti egységek feladataihoz kapcsolódó, belső intézkedések iratai tekintetében Az általános igazgatóhelyettes képviseleti és kiadmányozási jogköre Az igazgatóhelyettes az igazgató távollétében, helyettesítési feladatok ellátása során jogosult az intézmény képviseletére. Emellett önállóan gyakorolja a képviseleti jogkört az alábbi területen: - iskolai szülői munkaközösségek, - pályaválasztási pedagógiai szakszolgálat, - szakmai kamarákkal, - munkavédelmi megbízottal, - tűzoltósággal. Az általános igazgatóhelyettes gyakorolja az igazgató távollétében a teljes körű kiadmányozási jogot. Kivéve a vezetők - megbízása és visszavonása, A vezetők és az alkalmazottak - fegyelmi és kártérítési eljárásának a megindítása. - A munkaviszonyuk létesítése és megszüntetése. Ilyen esetben, csak az igazgató tartós távolléte során kiadott utasításnak megfelelően járhat el. 25

26 Önálló kiadmányozási joggal rendelkezik: - a közvetlen irányítása alá tartozó belső szervezeti egységek feladataihoz kapcsolódó, belső intézkedése iratai tekintetében, amelyek nem érintenek munkáltatói jogokat A székhely kollégiumvezetőjének a képviseleti jogköre Az általános igazgatóhelyettes távollétében, helyettesítési feladatai ellátása során jogosult az intézmény képviseletére. Emellett önállóan gyakorolja a képviseleti jogkört az általa irányított szervezeti egység tekintetében, az alábbi területeken: - társkollégiumok, - a tagintézmény kollégiuma. Az általános igazgatóhelyettes távollétében helyettesítési feladati során gyakorolja annak kiadmányozási jogkörét. Emellett önálló kiadmányozási joggal rendelkezik. - a közvetlen irányítása alá tartozó belső szervezeti egységek feladataihoz kapcsolódó, belső intézkedések iratai tekintetében, amelyek nem érintenek munkáltatói jogokat A tagintézmény vezetőjének képviseleti és kiadmányozási jogköre Egyszemélyi képviseletre jogosultak mindazon szakmai kérdésekben, amelyek az általuk irányított tagintézmény feladatait érintik, feltéve, hogy erre az intézmény vezetőjétől megbízást kaptak. Így kiemelten nem jogosultak képviseletre és kiadmányozásra az igazgató különös képviseleti és kiadmányozási jogkörébe tartozó ügyekben. Önálló képviseletre jogosultak: - a telephely területén és körzetében működő oktatási intézmények, szakmai szervezetekkel, önkormányzati, állami, hatósági szervekkel folytatott munkakapcsolatokat érintően; - tanulók, szülők esetében. Önálló kiadmányozásra jogosultak: - a közvetlen irányításuk alá tartozó belső szervezeti egységek feladataihoz kapcsolódó, belső intézkedések iratai tekintetében; - a tagintézmény önálló pályázatai esetében, a gazdaságvezetővel történt előzetes egyeztetés után; 26

27 - a tagintézmény tanulóinak jogviszonyával, fegyelmi ügyeivel, tanulmányi ügyeivel kapcsolatosan. (A tanulók bizonyítványai, hivatalos iskolai dokumentumai stb.); - a tagintézmény hivatalos ügyvitelével kapcsolatos ügyekben; - a tagintézmény dolgozóit, tanulóit érintő belső körlevelek tájékoztatók; - a dolgozók jelenléti íveinek igazolása; - a tagintézményben készült beszámolók, jelentések, statisztikák, tervek esetében A tagintézmény kollégiumvezetőjének képviseleti és kiadmányozási jogköre A tagintézmény- és gyakorlati oktatás-vezető távollétében, helyettesítési feladatok ellátása során jogosultak az intézmény képviseletére. Emellett önállóan gyakorolják a képviseleti jogkört az általuk irányított szervezeti egység tekintetében az alábbi területen: - szakértői és rehabilitációs bizottságok, - társkollégiumok, - gyógypedagógiai és mentálhigiénés ügyekben. A kollégium- és rehabilitáció-vezetője gyakorolja a tagintézmény vezetőjének távollétében annak jogkörébe tartozó kiadmányozási jogot. Intézkedéseiről azonnal írásban értesíti a tagintézmény- és gyakorlati oktatás-vezetőt. Emellett önálló kiadmányozási joggal rendelkeznek: - a közvetlen irányításuk alá tartozó belső szervezeti egységek feladataihoz kapcsolódó, belső intézkedések iratai tekintetében, amelyek nem érintenek munkáltatói jogokat Az intézmény jogi vonatkozású ügyeinek eljárási szabálya Az intézmény jogi vonatkozású ügyeiben (bíróság, ügyészség) az igazgató által írásban megbízott ügyvéd vagy jogtanácsos jogosult eljárni Az intézményi szervezeti egységek vezetői és alkalmazottai feletti szakmai irányítási jogosultság szabályai Az igazgató közvetlenül, vagy közvetetten az általa megbízott vezetők útján gyakorolja irányítási jogkörét. Az irányítási jogkör a beosztott dolgozók munkájához kiadott szóbeli vagy írásbeli utasításban, feladatmegszabásban, beszámoltatásban, tájékoztatás kérésében érvényesül. 27

28 Az igazgató jogosult mindenkor: - az irányítási jogkörök felülvizsgálatára, módosítására, - a közvetetten irányítási jogkörébe tartozó dolgozók részére utasítás kiadására, azonban az érintett dolgozónak az igazgató eltérő utasítása hiányában a közvetlen vezetőjét erről tájékoztatni kell. A tagintézmény-vezető és az igazgatóhelyettesek az utasításokat a szervezeti felépítés szerint közvetlenül a hozzájuk tartozó beosztott dolgozók részére adhatják. A közvetlenül irányító vezető jogosult rendkívüli esetben a hozzá közvetetten beosztott alkalmazottnak közvetve utasítást adni. Erről a közvetlen vezetőt azonnal tájékoztatni kell. A vezető és a beosztott dolgozó kötelezettsége, hogy a feladatok végrehajtásáról, a munkavégzés akadályairól, vezetői beavatkozást igénylő eseményekről írásban vagy szóban a beszámolókat, jelentéseket, tájékoztatásokat a közvetlen felettes vezetőjüknek adják át. Az igazgató a szolgálati út betartása nélkül bármikor kérhet vezetőtől, alkalmazottól írásban, szóban beszámolót, jelentést, tájékoztatást. A dolgozó az igazgató eltérő utasítása kivételével - a közvetlen vezetője részére, erről beszámolni köteles. Az igazgató által megbízott vezetők közvetetten irányítási jogkörükbe tartozó dolgozóktól rendkívüli esetben kérhetnek írásban, vagy szóban beszámolót, jelentést, tájékoztatást. Erről a közvetlen vezetőt minden esetben tájékoztatni kell. A vezetők azon vezetők, dolgozók részére, akik sem közvetlenül, sem közvetetten nem tartoznak irányítási jogkörükbe, utasítást nem adhatnak, beszámoltatást nem kérhetnek, tájékoztatást csak a közvetlen, ill. a közvetett irányítási jogkört gyakorló vezető engedélyével, hozzájárulásával kaphatnak. Ez alól kivétel, ha a vezető távol van, és a helyettesítési rendje szerint válik jogosulttá a helyettesítő az irányítási jogok gyakorlására. A visszaérkező vezetőt minden esetben azonnal, teljes körűen tájékoztatni köteles a helyettesítő, a tett intézkedéseiről, az irányítási jogkör gyakorlásáról Az igazgató közvetlen szakmai irányítása alá tartozó személyek Az igazgató közvetlen szakmai irányítása alá tartoznak: - a vezetők (kivéve a tagintézmény kollégium- és rehabilitáció-vezetője) - a székhelyintézményi iskolatitkár. Az igazgató távolléte esetén a szakmai irányítást a helyettesítő teljes jogkörben az igazgató ettől eltérő utasítása hiányában gyakorolja Az általános igazgatóhelyettes és gyakorlati oktatás-vezető közvetlen szakmai irányítása alá tartozó személyek 28