ÚÁMK SZMSZ 2009 TARTALOMJEGYZÉK

Átírás

1 ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Mihálovics Ferenc igazgató 2009

2 TARTALOMJEGYZÉK I. Az Újvárosi Általános Művelődési Központ szervezetének, működésének általános szabályozása II. Óvodai intézményegység szervezeti és működési szabályzata III. Általános iskolai intézményegység szervezeti és működési szabályzata IV. Felsővárosi Tagintézmény szervezeti és működési szabályzata V. Közművelődési intézményegység szervezeti és működési szabályzata VI. Gazdasági-szolgáltató egység szervezeti és működési szabályzata VII. Legitimáció VIII. Mellékletek: 1

3 I. AZ ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT SZERVEZETÉNEK, MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYOZÁSA I/1. A szervezeti és működési szabályzat célja, feladata, szabályozási köre A Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a külső és belső kapcsolatrendszerére vonatkozó megállapodásokat, és azon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ a kialakított és működtetett tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt kapcsolati és működési rendszerét tartalmazza. Elsősorban arra hivatott, hogy a többfunkciójú, egységekből álló intézmény legcélszerűbb, legeredményesebb működését szolgálja. E dokumentum az egész intézményre, minden funkcionális csoportjára egyaránt érvényes. Ezért jóváhagyása, megváltoztatása, módosítása a szakalkalmazotti értekezlet jogosítványa. I/2. Az SZMSZ alapjául szolgáló hatályos jogszabályok Az évi LXXIX. törvény: A közoktatásról Az évi XXXIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásáról A 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet: A közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet: A nevelési-oktatási intézmények működéséről Az évi XXXI. törvény (Gyermekvédelmi törvény) Az évi XXXVIII. Törvény (Államháztartásról szóló törvény) A 217/1998 (XII.30.) kormányrendelet: Az államháztartás működési rendjéről A 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet: A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról. Baja város közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve évekre. I/3. Alapító okirat A hatályos Alapító okiratot az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza. I/4. Az SZMSZ és más belső szabályzatok összefüggései, kapcsolata 2

4 Az évi LXXIX. számú: a közoktatásról szóló törvény 40.. alapján az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket általános érvénnyel az ÁMK SZMSZ határozza meg. Az intézményegységek, a tagintézmény szakmai önállóság biztosította területekre, készítik el működéséi szabályzatukat melyek az intézményi szintű SZMSZ önálló fejezetét képezik. A Munka Törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény alapján az intézményben Közalkalmazotti Tanács működik, melynek Szervezeti és Működési Szabályzatát a Közalkalmazotti Tanács elnöke készíti el. I/5. Az Újvárosi Általános Művelődési Központ jellege, feladatai I/5.1. Az intézmény jogállása Az Újvárosi Általános Művelődési Központ (továbbiakban ÁMK) többcélú intézmény. Önállóan és egységesen gazdálkodó költségvetési szerv. Szervezetével és működésével kapcsolatban önállóan dönt olyan ügyekben, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az intézmény irányítása a hatályos jogszabályok alapján történik. Jogi személy, melynek képviseletében az ÚÁMK igazgatója (továbbiakban: igazgató) vagy az általa meghatalmazott személy jár el. 1/5.2. Alap, kisegítő, kiegészítő tevékenységek: Az alapító okiratban meghatározottak szerint. I/5.3. Szervezeti egységei Az ÁMK közoktatási, művelődési, városi-kistérségi szintű szolgáltatási feladatait egymással együttműködő, tevékenységüket összehangoló alábbi intézményegységek révén látja el. o Óvodai intézményegység és Fehérló utcai telephely o Általános iskolai intézményegység és Felsővárosi Tagintézménye o Közművelődési intézményegység o Gazdasági-szolgáltató egység Az intézményegységek az alapfeladatok ellátásában, valamint az igazgató által megjelölt speciális feladatok végrehajtásában jogi személyként járnak el. Az intézményegységek önállóan végzik munkájukat. Az egységekben folyó munkához szükséges szervezeti és működési rendet a helyi közösség alakítja ki. I/5.4. Az intézmény bélyegzőjének felirata, lenyomata: Hosszú bélyegző: Újvárosi Általános Művelődési Központ 6500 Baja, Oltványi I. u

5 Telefon: (79) Körbélyegző: Újvárosi Általános Művelődési Központ 6500 Baja, Oltványi I. u. 14. A bélyegzők nyilvántartását, használati rendjét külön füzetben kell vezetni. I/5.5. Az ÁMK kiadmányozási rendje Az intézmény kiadmányozási rendjét a Szervezeti és Működési Szabályzathoz kapcsolódó Iratkezelési Szabályzat tartalmazza. I/5.6. Az ÁMK alapdokumentumaihoz való hozzáférés biztosítása az arra jogosultak részére. Az intézmény Pedagógiai - Művelődési Programja, SZMSZ, Minőségirányítási Programja, Házirendje megtekinthető az ÁMK titkárságán, könyvtárában, az intézményegység, valamint tagintézmény vezetőknél, és az óvodai egység telephelyén, továbbá az intézmény honlapján. I/6. Az ÚÁMK irányítása I/6.1. Az ÚÁMK vezetési szerkezete igazgató igazgatótanács óvodai intézményegység vezető általános iskolai intézményegység vezető gazdasági vezető közművelődési intézményegység tagintézmény vezető vezetőhelyettes vezetőhelyettes Az ÁMK egyszemélyi felelős vezetője az igazgató. A vezetéssel kapcsolatos munkamegosztás feladatlista, intézményegységre, tagintézményre bontott feladatellátási terv alapján az igazgató az intézményegység vezetők, tagintézmény vezető, és helyetteseik, valamint a gazdasági vezető közreműködésével valósul meg. Munkájukat az igazgatótanács és egységenkénti vezetői testület segíti. 4

6 I/6.2. Az intézményegységek és a tagintézmény együttműködésének főbb szabályai: A tervezés időszakában előzetes, azt követően folyamatos egyeztetést végeznek. I/6/3. Az igazgató feladata, hatásköre: o Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. o Munkáját magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az ÚÁMK belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. o Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. o Irányítja és ellenőrzi, koordinálja az ÚÁMK igazgatási, szakmai és gazdasági tevékenységét. o Jogköre révén gondoskodik az intézményi alapdokumentumok aktualizálásáról, végrehajtásáról. o Koordinálja az intézményegységek és a tagintézmény pedagógiai-szakmai tevékenységét, irányítja a közművelődési intézményegység munkáját. Munkaköri leírásokban rögzíti az egységvezetők, valamint a tagintézmény vezető munkakörét. o Az ÁMK egészére kiterjedően gyakorolja a bér- és munkaerő-gazdálkodás jogát, valamint a munkáltatói jogokat. o Hatásköre a fegyelmi bizottság tagjainak megbízása, fegyelmi eljárás indítása, o Kiemelt feladata a munkavédelmi. a tűz és katasztrófavédelmi szabályzat rendelkezéseinek betartatása, rendszeres ellenőrzése, a dohányzóhely kijelölése, a dohányzási szabályok betartásának ellenőrzése. o Az elemzések és tapasztalatok, valamint a vezetők és felelősök beszámolói alapján a tanév végén rendszeresen, a munkatervben meghatározott alkalmakkor pedig külön is értékeli az ÁMK szakmai munkáját. o A kiemelkedő, illetve tartósan jó munkát végző, többletfeladatot ellátó dolgozókat, az intézmény belső szabályzataiban rögzített egyeztetési kötelezettségek betartásával jegyzőkönyvi dicséretben, pénzjutalomban, béremelésben, kereset-kiegészítésben részesítheti, kitüntetésre felterjesztheti. o Részt vesz a városi általános iskolai és közművelődési igazgatói munkaközösség tevékenységében, a Baja Környéki Iskolaszövetség munkájában. Személyzeti, munkáltatói feladatok: o Elkészíti az intézmény munkaerő-gazdálkodási tervét, annak alapján a betöltetlen állásokra pályázatot hirdet, és lebonyolítja a pályázati eljárást. o Jogszabályban előírt feltételek szerint kinevezi az intézmény dolgozóit, gyakorolja felettük a munkáltatói jogkört. Költségvetéssel, vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatok: 5

7 o A gazdálkodási év előkészítéseként - a gazdasági vezetővel - elkészíti a következő évi költségvetés tervezetét, amit benyújt a fenntartónak. o A fenntartó jóváhagyása után az elfogadott előirányzatok alapján készíti el az intézmény költségvetését. Az év folyamán rendszeresen figyelemmel kíséri az előirányzatok teljesítését, előkészíti a szükséges módosításokat. o Folyamatosan gondoskodik az intézmény takarékos gazdálkodásáról. o Évente beszámol a költségvetés teljesítéséről a fenntartónak, illetve a belső szabályzatok rendelkezései szerint. o A kötelező bevétel teljesítését követően az intézmény kollektívájának - az esetleges fenntartói intézkedések figyelembe vételével - önállóan rendelkezik a plusz bevétel felhasználásáról, az intézmény tereinek és eszközeinek hasznosításáról, szerződéses bérbeadásáról. Dönt a többletbevételek és tartalékok felosztásáról. o Gyakorolja az aláírási, utalványozási, kiadmányozási és rendelkezési jogkört. o Elkészíti, majd felügyeli az intézmény vagyonáról készült leltárt, ellenőrzi annak naprakészségét. Lebonyolítja az esedékes selejtezési eljárásokat - az erre vonatkozó jogszabályok betartása, betartatása mellett. I/6/4. Az intézményegység vezetők és a tagintézmény vezető feladata, hatásköre o Az intézményegységek, a tagintézmény munkáját intézményegység vezető, tagintézmény vezető (továbbiakban: egységvezető) irányítja. Az vezetői megbízás pályázat útján 5-10 évre adható, és több alkalommal meghosszabbítható. A megbízásra és a pályázati eljárásra az egyes nevelésioktatási és művelődési intézmények vezetői számára előírt jogszabályokat kell alkalmazni. o Az egységvezetőt az érintett közalkalmazottak véleményének kikérésével - az igazgató bízza meg, az igazgatótanács döntése alapján. o Az intézményegység vezetők esetében a munkáltatói jogokat - kinevezés, felmentés - az igazgatótanács gyakorolja. o Irányítják az intézményegység és a tagintézmény tevékenységét. Döntenek az intézményegységük működésével kapcsolatos minden olyan kérdésben, amelyek előzetes egyeztetése nem tartozik az ÁMK vezető testületei, illetőleg amelyekben a döntés nem tartozik az intézményegység, a tagintézmény más közösségének hatáskörébe. Az általuk vezetett egység alkalmazottai feladatellátása vonatkozásában utasítási jogkörrel rendelkeznek. Hatáskörükbe tartozó ügyekben eleget tesznek a szakszervezeti és közalkalmazotti tanácsi egyeztetéseknek. o Az óvodai intézményegység vezető az óvodára, az iskolai egységvezető a jogszabályokban meghatározottak szerint, a tagintézményre vonatkozóan is koordinálja a tanügyigazgatási tevékenységet. o Felelősségük a feladataik ellátásáért, az általuk vezetett intézményegység szakmai munkájáért és a korlátozott gazdálkodói jogkörükben tett intézkedésekért áll fenn. o Az iskolai, illetve óvodai nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése során az egységvezetők, tagintézmény vezető a tervezetet egyeztetik az igazgatóval. 6

8 o Végzik a gazdálkodás területén a vezetők részére előírt ellenőrzéseket, valamint az ÚÁMK Munkavédelmi Szabályzatában és a Tűzvédelmi Szabályzatban illetve egyéb belső szabályzataiban előírt feladatokat. o Irányítják a pedagógiai, szakmai munkát, (tervezés, szervezés, ellenőrzés, értékelés) az intézményegység és a tagintézmény működési szabályzatában foglaltak szerint. o Részt vesznek az éves költségvetés tervezésében. I/6/5. A gazdasági vezető feladata, hatásköre o A gazdasági-szolgáltató egységhez kapcsolódó vezetői feladatokat látja el. o Megbízásáról az igazgatótanács dönt. o Vezetői megbízása határozatlan idejű. o Az ÚÁMK pénzügyi és gazdasági szervezetének felelős vezetője, aki számviteli és pénzügyi vonatkozású kérdésekben az intézmény egészére kiterjedő érvényű intézkedéseket tehet az igazgató egyetértésével. o Irányítja, szervezi és ellenőrzi az egység munkáját. o Kidolgozza az ÚÁMK belső gazdálkodási szabályait, a könyvviteli, elszámolási, vagyon-nyilvántartási és bizonylati rendet. o Ellenjegyzési, utalványozási és meghatározott körben kötelezettségvállalási, jogkört gyakorol. o Rendszeres kapcsolatot tart a költséghelyek vezetőivel. o Átruházott hatáskörben ellátja a munka- és tűzvédelmi feladatok közvetlen irányítását. o Tevékenységéről az igazgatót folyamatosan tájékoztatja. I/6/6. Az intézményegységvezető-helyettes és a tagintézmény vezetőhelyettes feladata, hatásköre o Az iskolai egységvezető és a tagintézmény vezető munkáját helyettes segíti. o Tevékenységét munkaköri leírás alapján az egységvezető, tagintézmény vezető közvetlen irányításával végzi. Megbízásukról az érintett alkalmazotti közösség véleményének kikérésével - az egységvezető, tagintézmény vezető egyetértésével az igazgató dönt. o A megbízás határozatlan időre szól. I/6/7. Az intézményi helyettesítés rendje o Az igazgatót távollétében az általános helyettesi jogkörrel megbízott, az ÚÁMK székhelyén működő iskolai intézményegység vezetője helyettesíti. Pénzügyi és gazdálkodási ügyekben helyettesítését a gazdasági vezető látja el. o Az igazgató és az általános helyettesítésével megbízott egységvezető egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítés, az óvodai intézményegység vezető feladata. o Az egységvezetők, tagintézmény vezető tartós távolléte esetén az igazgató a munkajogi szabályoknak megfelelően külön intézkedik a helyettesítés ellátásáról. 7

9 I/7. Vezető szervek, testületek, fórumok feladata, jogköre I/7/1. Az igazgatótanács Elnöke: az igazgató. Tagjai: - az óvodai intézményegység vezetője - az iskolai intézményegység vezetője - a tagintézmény vezető - a gazdasági vezető A napirend függvényében további meghívottak (tanácskozási joggal) Az igazgatótanács dönt: o az egységvezetői pályázat kiírásáról és a pályázat feltételeiről o az egységvezető megbízásáról o az egységvezetői megbízás visszavonásáról o az egységvezetővel szembeni fegyelmi eljárás megindításáról, a fegyelmi büntetés megállapításáról, a vezetői megbízásról történő lemondás elfogadásáról o az intézményegységek, a tagintézmény, telephely feladatainak összehangolásáról o állást foglal az intézmény egészének működését befolyásoló személyi és tárgyi feltételeket érintő javaslatokról, továbbá mindarról, amiben a vezetői tanács vagy az igazgató állásfoglalást kér, o gyakorolja a szakalkalmazotti értekezlet által átruházott döntési, választási hatásköröket Véleményezi: o Az alkalmazottak erkölcsi és anyagi elismerésével kapcsolatos kérdéseket (címek adományozása, kitüntetési javaslat, intézményi szintű jutalmazások, kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés) o az ÚÁMK éves költségvetési tervének javaslatát o a fejlesztési, beruházási és felújítási terveket Javaslattevő jogkörrel rendelkezik az ÚÁMK működésével kapcsolatos minden további kérdésben. Az igazgatótanács feladata az összalkalmazotti értekezlet előkészítése. Ennek keretében dönt az összalkalmazotti értekezlet összehívásának időpontjáról és napirendjéről. Az összalkalmazotti értekezlet elé kerülő előterjesztést előzetesen véleményezi. Állásfoglalását ismertetni kell. Az igazgatótanács készíti elő az összalkalmazotti értekezletet akkor is, ha annak összehívását a fenntartó kezdeményezi, kivéve az igazgatói megbízás tárgyában, amelyet az előkészítő bizottság végez. 8

10 Az igazgatótanács az ÁMK munkaterve szerint kéthetenként tartja értekezletét. Az értekezletet az ÁMK igazgató hívja össze. Rendkívüli igazgatótanácsi értekezlet összehívására kerül sor, ha azt a tagok fele az okok megjelölésével indítványozza, vagy ha azt a igazgató szükségesnek ítéli meg. Az igazgatótanács akkor határozatképes, ha a tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az egységvezetői, tagintézmény vezetői, gazdasági vezetői megbízáshoz, a megbízás visszavonásához, a fegyelmi döntéshez az igazgatótanácsi tagok több mint felének igenlő szavazata szükséges. I/7/2. A vezetői testület Operatív ügyekben az igazgató döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő szerve, amely a más testületek elé nem tartozó belső szabályzatok megállapításában, valamint az igazgató által meghatározott ügyekben döntéshozó testületként is működik. Véleményező, javaslattevő jogkörrel rendelkezik az igazgató tanács felé. Élén az igazgató áll, tagjai az egységvezetők, tagintézmény vezető, vezetőhelyettesek a gazdasági vezető, telephelyi vezető, munkaközösség vezetők, DÖK képviselői a közalkalmazotti tanács és a helyi szakszervezet képviselői. Feladatköre: o dönt saját munkaprogramjáról o javaslatot tesz az ÚÁMK éves munkatervének és az igazgatótanács munkaprogramjának összeállítására, gondoskodik az igazgatótanács állásfoglalásának végrehajtásához szükséges intézkedések kidolgozásáról o véleményezés után dönt a belső szabályzatok és a tervek elfogadásáról o vizsgálja a személyi és tárgyi körülmények alakulását o negyedévenként beszámoltatja a gazdasági vezetőt a pénzügyi helyzet alakulásáról, évenként egyszer a tűz- és munkavédelmi helyzetről, a nyári felújítás, karbantartás, nagytakarítás megszervezéséről o állást foglal, illetve dönt mindazon kérdésekben, amelyeket az igazgató előterjeszt A vezetői testület munkaprogramja szerint negyedévenként, illetve szükség esetén tartja értekezleteit. I/7/3. Minőségfejlesztési szervezet A szervezet vezetőjét az igazgató bízza meg. A szervezet tagjait az intézményegységek és a tagintézmény delegálja 1-1 fővel. A szervezet tevékenységét az intézményi minőségirányítási program (továbbiakban:imip), valamint a szervezet belső működési szabályzata alapján végzi. 9

11 I/7/4. Szakalkalmazotti értekezlet: Döntési jogköre: o a pedagógiai-művelődési programjának elfogadása o a szervezeti és működési szabályzatának elfogadása és módosítása, a jóváhagyást megtagadó döntés elleni felülvizsgálati kérelem benyújtása o Az intézményi minőségirányítási program elfogadása, módosítása, beszámoló elfogadása o az intézmény éves munkatervének elfogadása o az ÁMK munkáját összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása o a képviseletében eljáró szakalkalmazott(-ak) megválasztása A szakalkalmazotti értekezlet döntési jogköréből az igazgatótanácsra ruházza: Alapfeladatán kívüli anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenység indításával, igénybevételi feltételeinek meghatározásával, a bevétel felhasználási jogcímének megállapításával kapcsolatos döntés meghozatalát az igazgatói pályázat értékeléséről, a vezetői program támogatásáról véleményt nyilvánító szakalkalmazotti, valamint a pályázó támogatásáról állást foglaló összalkalmazotti értekezlet megszervezését végző előkészítő bizottság elnökének és tagjainak megválasztását A szakalkalmazotti értekezlet gyakorolja az igazgató vezetői megbízásával összefüggésben a jogszabály által a nevelési-oktatási intézmények nevelőtestületéhez telepített véleményezési hatásköröket. A szakalkalmazotti értekezlet véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A szakalkalmazotti értekezletet általában évente egyszer, a szorgalmi időszak végén kell összehívni. Össze kell hívni akkor is, ha azt a napirend megjelölésével más vezető testülete vagy a szakalkalmazottak egyharmada kéri az igazgatótól. A szakalkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az igazgatói megbízással kapcsolatos rendkívüli szakalkalmazotti értekezlet határozatképességéhez a tagok legalább 2/3-os jelenléte szükséges. Az intézmény vezetésére vonatkozó program és a fejlesztési elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról a szakalkalmazotti értekezlet titkos szavazással határoz. Ha a szakalkalmazotti értekezlet az intézmény működését érintő bármely kérdésben véleményt nyilvánított vagy javaslatot tett, az intézmény igazgatója azt megvizsgálja, és arra 30 napon belül indokolt írásbeli választ ad, amelynek megfelelő közzétételéről az egységvezetők gondoskodnak. I/7/5. Az alkalmazotti közösség, az alkalmazotti értekezlet 10

12 Az alkalmazotti közösséget a foglalkoztatott dolgozók alkotják. Képviseletét a közalkalmazotti tanács elnöke látja el. Az alkalmazotti közösséget véleményezési jog illeti meg az ÁMK átszervezésével (megszüntetésével), feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, az igazgató, intézményegység vezetők, tagintézmény vezető megbízásával és a megbízás visszavonásával összefüggő döntésekben. A véleményezési jog gyakorlásának fóruma az összalkalmazotti értekezlet. Az összalkalmazotti értekezletet a véleményezési jogkörébe tartozó fenntartói döntések meghozatala előtt kell összehívni. Össze kell hívni akkor is, ha azt az igazgatótanács valamely kérdés megtárgyalására elhatározza. Az összalkalmazotti értekezlet összehívását az alkalmazottak egynegyede a napirend megjelölésével kezdeményezheti, amelynek elfogadásáról az igazgatótanács dönt. Az összalkalmazotti értekezlet döntési hatáskörébe tartozik az alkalmazotti esélyegyenlőségi terv elfogadása, illetve végrehajtásának értékelése. Az összalkalmazotti értekezleten a dolgozók legalább 2/3-os jelenléte szükséges. Az összalkalmazotti értekezlet maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét. I/8. Az ÚÁMK feladatellátásával összefüggő munkakörök Az intézmény dolgozói a magasabb jogszabályok előírásai és a fenntartó engedélyezése alapján a következők: Szakalkalmazottak: o szaktanárok, o tanítók, o óvónők, o napközis nevelők, o gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, o szabadidő-szervező, o könyvtáros o művelődésszervező, o gyógypedagógus o gyógypedagógiai asszisztens o úszásoktatók, o gazdasági vezető. Ügyviteli alkalmazottak: o ÁMK-titkár, o iskolatitkárok. o óvodatitkár Gazdasági, pénzügyi alkalmazottak: o személyzeti előadó, gondnok 11

13 o gazdasági ügyintéző o könyvelő, o pénztáros. Technikai alkalmazottak: o dajkák, o karbantartók, o takarítók, o portás o konyhai dolgozó I/9. Kapcsolattartás rendje I/9.1. Az intézményegységek együttműködésének szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje: Az ÁMK működésének szakmai alapelveit, az intézményegységek tartalmi együttműködését az ÁMK pedagógiai-művelődési programja tartalmazza, az éves feladatok ütemezését a munkaterv rögzíti. Az általános iskola és tagintézményének együttműködését a hatályos jogszabályok, továbbá az ÁMK pedagógiai-művelődési programjában megfogalmazott közös célok határozzák meg, a szakmai autonómia teljes körű érvényesülésével. Az iskolai és az óvodai nevelőtestületi értekezleteken napirendtől függően részt vesz az igazgató, a gazdasági vezető. Az intézményegységek, a tagintézmény és a gazdasági hivatal közötti együttműködést és kapcsolattartást az ÁMK Számviteli és Pénzügyi Szabályzata tartalmazza. I/9.2. A szülői szervezetekkel: Az iskola és óvoda intézményegységben, a tagintézményben működő szülői munkaközösség részére az igazgató évente legalább egy alkalommal ad tájékoztatást az intézmény működéséről. Az iskola, a tagintézmény és az óvoda vezetői, tartják a kapcsolatot a helyi szülői munkaközösségekkel. I/9.3. Külső kapcsolatok rendszere: o a fenntartóval, annak hivatalával, o az érdekvédelmi szervezetekkel, o az intézményi alapítványok kuratóriumaival, o a pedagógiai szakmai szolgáltatást, szakszolgálatot végző intézményekkel, o oktatási intézmények, közgyűjtemények,művelődési intézmények vezetőivel, 12

14 o az intézményt támogató, az intézménnyel kapcsolatban álló egyéb szakmai és helyi társadalmi szervezetekkel, o az egészségügyi ellátórendszer képviselőivel, o a helyi hatóságokkal, o a gyermekeket, tanulókat veszélyeztető okok elhárítása és az iskolai konfliktusok erőszakmentes és konstruktív kezelése érdekében az intézmény együttműködik a gyermekjóléti és a családsegítő szolgálattal, illetve bizonyos kérdésekben az oktatásügyi közvetítő szolgálattal. I/10. A működés rendje; a nyitva tartás Az intézmény üzemelése folyamatos. Hivatalos nyitvatartási idő: munkanapokon 6 00 órától óráig. Ez a nyitvatartási idő módosulhat a közösségek foglalkozásai, vagy más rendezvények függvényében. A nyitva tartás ideje alatt a portaszolgálat folyamatos. Az intézmény nyitvatartási rendjét a Házirend tartalmazza. I/11. A látogatók intézményben való tartózkodásának rendje: Általános szabály: Az intézmény, annak szervezeti egységei nyitvatartási időben az egységek szabályzataiban meghatározott módon látogatható. Vendégek, sportolók, kirándulók: Az intézmény helyiségeit a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az intézményi foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Egyebek: Az intézmény épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az intézmény helyiségeinek használói kártérítési felelősséggel tartoznak: - az intézmény tulajdonának megóvásáért, védelméért, - az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, - az intézményi és egységi SZMSZ-ben és a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. I/12. Ünnepélyek, megemlékezések, hagyományos programok Az ÚÁMK közös rendezvényei: o Tanévnyitó alkalmazotti értekezlet o Október 6.. március 15. nemzeti ünnep intézményi ünnepélye o Félévi összevont nevelőtestületi értekezlet o Tanévzáró alkalmazotti értekezlet 13

15 o Kulturális bemutató két évenként I/13. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az ÚÁMK a fenntartó és a házi gyermekorvosi, fogorvosi, védőnői szolgálat közötti megállapodás alapján biztosítja a gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét ellátását. I/14. Városi, kistérségi feladatellátás I/14.1. Városi napközis tábor: A tanév rendjét figyelembe véve az ÚÁMK biztosítja a város általános iskolásainak szünidei foglalkoztatását, ellátását. Működését a szünidei napközire vonatkozó házirend szabályozza. I/14.2. Városi úszásoktatás Az alapító okiratban meghatározottak szerint végzi az intézmény a bajai általános iskolások kötelező úszásoktatását. I/14.3. Pedagógiai szakmai szolgáltatás o A Baja Környéki Iskolaszövetség bázisintézményi feladatainak ellátása. o Tanulmányi versenyek, pedagógus továbbképzések szervezése, koordinálása a kistérségben. o Szaktanácsadás, tájékoztatás, szakmai munkaközösségek működtetése. o Bázisóvodai bemutatóhely I/15. A belső ellenőrzés rendje A belső ellenőrzés rendjét a függelékben szereplő szabályzat, valamint az IMIP tartalmazza. I/16. Intézményi védő, óvó rendszabályok - feladatok rendkívüli esemény, bombariadó esetén. A feladatokat - a függelékben szereplő - alábbi dokumentumok tartalmazzák: o Tűzvédelmi szabályzat o Munkavédelmi szabályza 14

16 II. AZ ÚÁMK ÓVODÁJÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Az intézményegység jellemzői: Az intézményegység neve: Újvárosi Általános Művelődési Központ Óvodája Címe Székhely: 6500 Baja,Oltványi u. 14 Telephely: 6500 Baja, Fehérló u. 15. Az intézményegység bélyegzőjének felirata, lenyomata: Hosszú bélyegző: Újvárosi Általános Művelődési Központ Óvodája 6500 Baja, Oltványi. u. 14. Telefon: (79) Körbélyegző: Újvárosi Általános Művelődési Központ Óvodája 6500 Baja, Oltványi u. 14. Telefon: (79) Telephely bélyegzője: Hosszú bélyegző: Újvárosi ÁMK Óvodája 6500 Baja, Fehérló u.15. Körbélyegző: Újvárosi ÁMK Óvodája 6500 Baja, Fehérló u. 15. Az intézményegység irányítása: Az intézményegység szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatban önállóan dönt olyan ügyekben, amelyeket az ÚÁMK szervezeti és működési szabályzata nem von saját hatáskörébe. Az intézményegység irányítása a hatályos jogszabályok alapján történik, az intézményegység felelős vezetője az óvodai intézményegység vezető. (továbbiakban óvodavezető) II/1. A gyermekek fogadása (nyitva tartás), a vezetők benntartózkodása, belépés és benntartózkodás rendje Az óvoda hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át folyamatosan működik. Üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel (4 hét). Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. 15

17 A nyári zárás előtt 30 nappal össze kell gyűjteni a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igényeket, és a szülőket a gyermekeket fogadó óvodáról a zárást megelőzően tájékoztatni kell. A nyitvatartási idő: Az ügyelet: tart. A dajkák munkaideje: napi 10,5 óra, reggel tól óráig. reggel tól 7 00 óráig, délután tól óráig tól óráig. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvodavezető engedélyezi. Az óvoda nyitvatartási idején belül reggel 7 30 és délután között az óvodavezetőnek vagy helyettesítéssel megbízottjának az óvodában kell tartózkodnia. A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek csak engedéllyel tartózkodhatnak az óvodában. II/2. A pedagógiai munka belső ellenőrzése A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése. Az ellenőrzési tervet a szakmai munkaközösség javaslatai alapján az óvodavezető készíti el. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszerét és ütemezését. Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről a vezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: o a szakmai munkaközösségek, és o a szülői munkaközösség is. Az óvodavezető minden óvodapedagógus munkáját legalább egy alkalommal értékeli a nevelési év során. Az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonhatja: o a szakmai munkaközösség vezetőjét, o a megbízást teljesítő munkacsoport-vezetőket. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet. A nevelési év záró értekezletén értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. 16

18 II/3. A telephellyel való kapcsolattartás A telephelyen szakmai vezető( munkaközösség vezető) látja el az óvoda működésével kapcsolatos nevelési és szervezési feladatokat, az óvodavezető közvetlen irányításával. Részletes feladatait a munkaköri leírás rögzíti. A telephelyen dolgozók az intézményegységben működő szakmai munkaközösségekben megbízásuknak megfelelően vesznek részt. A telephely dolgozói valamennyi óvodai értekezleten, megbeszélésen képviseltetik magukat. A részletes kapcsolattartást, konkrét feladatokat az éves munkaterv tartalmazza. II/4. A vezetők közötti kapcsolattartás Az intézményegység élén óvodavezető áll, akit három munkaközösségvezető segít az óvodavezetésével összefüggő feladatai ellátásában. II/4.1. Az óvodavezető Felel: o az intézményegység szakszerű és törvényes működéséért, o a takarékos gazdálkodásért, o a pedagógiai munkáért, o a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, o a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, o a gyermekbalesetek megelőzéséért, o a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, o a pedagógusi középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért, o a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért. Az óvodavezető feladata: o a nevelőtestületi értekezlet és az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítése, vezetése, o a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése, o a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése, o a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézményegység működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, o a munkavállaló érdekképviseleti szervekkel, a szülői szervezetekkel való együttműködés, o az intézményegység működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntés, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe, o a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben, o az intézményegység külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembe-vételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat, 17

19 o a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt - és át nem ruházott - feladatok ellátása. II./4.2. Telephelyi szakmai vezető( munkaközösség vezető) o Vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi. Az óvodavezető akadályoztatása esetén ellátja a helyettesítést. o A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában. II/5. A helyettesítés rendje Az óvodavezető akadályoztatása esetén helyettesítéséta telephelyi szakmai vezető vagy az általuk megbízott személy látja el Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű, kivéve ha a munkáltató másként intézkedik. Tartós távollétnek a két hét, illetve az ennél hosszabb időtartam minősül. Az óvodavezető és telephelyi szakmai vezető egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az óvodavezető által adott megbízás alapján történik. II/6. A vezetők és az óvodai szülői szervezet közötti kapcsolat formái Az óvodai szintű szülői munkaközösség vezetőjével az óvodavezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülői munkaközösségének képviselőivel az óvodapedagógus tart kapcsolatot. Az óvodai szintű szülői munkaközösség vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály vagy az óvoda szervezeti és működési szabályzata a szülői munkaközösség részére véleményezési jogot biztosított. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történhet. Az óvoda vezetője a szülői munkaközösség vezetőjét legalább félévente tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről. A szülői munkaközösség részére biztosított jogok: A szülői munkaközösség véleményezési jogot gyakorol: o a szervezeti és működési szabályzatnak: o a gyermekek fogadását, o a vezető és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás módját, o az ünnepélyek, megemlékezések rendjét szabályozó részeiben, o a házirend megállapításában, o a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, o az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, o a munkatervnek a szülőket is érintő részében. 18

20 II/7. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület a szakmai munkaközösségre ruházza az óvodapedagógusok külön megbízásának elosztásával kapcsolatosan a Kt-ben meghatározott véleményezési jogkörét. A véleményezés gyakorlásáról a szakmai munkaközösség a következő nevelőtestületi értekezleten ad számot. II/8. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az óvodavezető kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel, a rehabilitációs bizottsággal, nevelési tanácsadóval, valamint az egészségügyi szolgáltatóval, az óvodához legközelebb lévő bölcsőde képviselőjével. Az óvoda gyermekvédelmi felelőse folyamatos kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal. Az óvodát a szakmai szervezetekben, az óvodavezető képviseli. II/9. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A közös tevékenység a gyermekek fejlődésének serkentője. A közös készülődés, a tervezgetés, a holnap öröme távlatot jelenthet a gyermekek számára. Az óvodai élet szokásai, hagyományai, ünnepei lehetőséget biztosítanak az érzelmi átélésre, a gazdagon motivált tevékenységekre. Célját akkor éri el igazán, ha biztosítja, hogy: o a gyermekek is részt vesznek annak szervezésében, o ha eltér a megszokottól, o az esemény tartalmától függően a szülők is részesei, o az eseményekről az érintettek közösen döntenek. A hagyományok egy része kizárólag a gyermekcsoportokban zajlik (névnap, születésnap, eszközkészítés valamilyen eseményre, kirándulás, színházlátogatás, stb.) Több csoportra kiterjedő hagyományos rendezvényeink: Mesenap, Családi sportnapok, Jeles zöld napok (Víz világnapja, Föld napja, Madarak, fák napja), Kirándulások. Az egész óvodai közösségre kiterjedő hagyományaink és ünnepeink: o Mikulás-várás, óvónők bábozása, titokzatos ajándékozás o Karácsony az azt megelőző hosszú adventi készülődéssel, családias hangulatban, o Farsang a gyermekek által készített álarccal és feldíszített termekkel, o Húsvét a locsolkodással és ajándékozással o Anyák napi készülődés 19

21 o Játszóházak (Karácsony, húsvét, gyermeknap) o Kerti ünnepség (évzárót helyettesíti) o a társadalmi ünnepek, pl. a nemzeti ünnepek- leginkább március 15. (a gyermekek számára is átélhető nemzeti hagyományokkal). Az Anyák napja és a Karácsony családi ünnep. Az óvodában a hosszú készülődéssel, ajándékkészítéssel, tervezgetéssel tesszük örömtelivé, izgalmassá a várakozás időszakát. Maga az ünnep külsőségeivel együtt sem lehet erőltetett, betanított formájú, hanem vidám hangulatú, felszabadult együttlétnek kell lennie. Az ünnepek megszervezésekor figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat. II/10. A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések Ha a szülő a gyermekét bármely ok miatt nem kívánja óvodába vinni, legalább egy munkanappal megelőzően tájékoztatnia kell az óvodapedagógust. Ha a gyermek távolmaradása előre nem látható, azt a távolmaradás napján lehetőleg 9 óráig, a Fehérló utcai telephelyen 7.00-ig be kell jelenteni. Ha a gyermek betegség miatt hiányzik, csak orvosi igazolással hozható ismét óvodába. Tanköteles és óvodáztatási támogatásban részesülő halmozottan hátrányos helyzetű gyermek igazolatlan hiányzását a jegyzőnek be kell jelenteni. II/11. A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések Az ÚÁMK házirendjéhez kapcsolodó igazgatói utasítás szabályozza. II/12. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását az óvodát látogató orvos és védőnő látja el. Az óvodavezető biztosítja az egészségügyi (orvosi, védőnői) munka feltételeit. Betegségre gyanús, lázas gyermeket nem szabad bevenni az óvodába. A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni és le kell fektetni, szükség esetén azonnal orvoshoz kell vinni. Gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről. II/13. Intézményi védő, óvó előírások A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat. Minden óvodapedagógus közoktatási törvényben meghatározott feladatát képezi az, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 20

22 Ezért: o Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint minden óvodai csoportban - a gyermekek életkorának megfelelően - ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformát. o Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás. Ha a balesetet vagy a veszélyforrást dajka észleli, köteles azonnal intézkedni, a veszélyforrásra pedig a vezető figyelmét haladéktalanul felhívni. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az óvodavezető végzi. II/14. Tűz- és bombariadó esetén szükséges teendők Bombariadó esetén az óvodavezető intézkedik a függelékben található szabályozás szerint. Akadályoztatás esetén a helyettesítési rend szerint kell eljárni. Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az óvodavezető, akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt. II./15. A gyermeki fejlődés nyomon követése A gyermek egyéni fejlődésének mutatóit az óvodai Fejlődési napló tartalmazza. A folyamatos megfigyelés területei: - A gyermek egészségi állapotának és motoros készségeinek jellemzői(látás, hallás, Mozgás) - A gyermek játékának és munka jellegű tevékenységének jellemzői - A gyermek érzelmi, akarati és szocializációs képességeinek jellemzői - A gyermek értelmi fejlettségének jellemzői - A gyermek nyelvi/kommunikációs fejlettségének jellemzői 21

23 III. AZ ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÁLTALÁNOS ISKOLÁJÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Az intézményegység neve Újvárosi Általános Művelődési Központ Általános Iskolája Az intézményegység tagintézménye: Újvárosi Általános Művelődési Központ Általános Iskolája Felsővárosi Tagintézménye Az intézményegység bélyegzőjének felirata, lenyomata Hosszú bélyegző: Körbélyegző: Újvárosi Általános Művelődési Központ Általános Iskolája 6500 Baja, Oltványi u. 14. Telefon: (79) Újvárosi Általános Művelődési Központ Általános Iskolája 6500 Baja, Oltványi u. 14. Telefon: (79) III/1. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása iskolai intézményegység vezető tagintézmény vezető intézményegység vezető-helyettes tagintézmény vezető-helyettes iskolatitkár szakmai munkaközösségek nevelési munkaközösség alsó tagozatos munkaközösség felső tagozatos munkaközösség DÖK GYIV SZMK értékelési és minőségbiztosítási munkaközösség rendezvényszervező munkaközösség napközis nevelők szabadidő szervező gyógy és fejlesztőpedagógusok gyógypedagógiai asszisztens úszásoktatók o Az intézményegység szakmai tekintetben önálló. o A Felsővárosi Tagintézmény az iskolai intézményegység szervezeti egysége, mely tevékenységét szakmailag önállóan, az intézményi Pedagógiai Művelődési Program egységes célrendszere alapján végzi. Működési rendjét 22

24 az intézményi SZMSZ előírásai alapján, annak önálló részeként határozza meg. o Az iskolai intézményegység szervezetével és működésével kapcsolatban önállóan dönt olyan ügyekben, amelyeket az ÁMK szervezeti és működési szabályzata nem von saját hatáskörébe. o Az iskola irányítását a jogszabályok, a fenntartó, az ÁMK vezetésének határozatai, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint, az iskolai intézményegység vezető (továbbiakban: egységvezető), valamint közvetlen munkatársa, az iskolai intézményegység vezető-helyettes (továbbiakban: egységvezető helyettes) végzi. o Az egységvezetőt távollétében teljes jogkörrel egységvezető helyettes helyettesíti. Az iskola vezetősége: o o o o o egységvezető, egységvezető helyettes, a szakmai munkaközösségek vezetői, gyermek és ifjúságvédelmi felelős a diákönkormányzatot segítő pedagógus Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező, javaslattevő és döntési joggal rendelkező szervezet. Az iskola vezetősége rendszeresen, kéthetente az iskolai munkaterv szerint tartja értekezleteit. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az egységvezető készíti elő és vezeti. III/2. Az újvárosi iskola közösségei, kapcsolatrendszerük III/2/1. Az iskolaközösség Az újvárosi iskolaközösséget közvetlenül az ÁMK dolgozói közül az újvárosi iskolai intézményegységben foglalkoztatott pedagógusok, pedagógiai munkát segítők, a szülők és a tanulók alkotják. Közvetve az ÁMK SZMSZ-ében szabályozott módon ez kiegészül a Felsővárosi Tagintézmény helyi közösségével. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és az ismertetett módon érvényesíthetik. III/2/2. Az iskolai alkalmazottak közössége Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskolai egységvezető javaslatára az ÁMK igazgatója alkalmazza. Tevékenységüket az iskolai intézményegység szervezeti keretében, az egységvezető illetve helyettese közvetlen irányításával, munkaköri leírásaik alapján végzik. 23

25 Munkakörök: o tanítók, o szaktanárok, o gyógy -és fejlesztőpedagógusok o napközis nevelők, o gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, o szabadidő-szervező, o gyógypedagógiai asszisztens, o úszásoktatók, o iskolatitkár III/2/3. Az nevelők közösségei A nevelőtestület: Az újvárosi nevelőtestület tagja a székhelyen, az iskolai intézményegység állományába tartozó pedagógus munkakörben foglakoztatott közalkalmazott. A nevelőtestület a jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: o alakuló értekezlet o tanévnyitó értekezlet o félévzáró értekezlet o tanévzáró értekezlet o félévi és év végi osztályozó értekezlet o őszi, tavaszi nevelési értekezlet Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, amennyiben a nevelőtestület tagjainak több mint egyharmada kéri, illetve ha valamely vezető testület azt indokoltnak tartja. A jogszabályokban megfogalmazottak szerint: o A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint fele jelen van. o A nevelőtestület döntéseit - ha erről jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik- nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. o A nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére -, titkos szavazással is dönthet. o A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell vezetni. o A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, 24

26 többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. A nevelők szakmai munkaközösségei: A szakmai munkaközösségek a jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakterületen belül: o a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, o az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, o követelményrendszer kialakítása: a tanulói kompetenciák folyamatos mérése, értékelése, o pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, o a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése o a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása o a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, o a munkaközösség vezetőjének megválasztása, Szakmai munkaközösségének és kapcsolattartásának rendje: o A szakmai munkaközösségek kapcsolattartásának célja az intézményi cálkitűzéseinek megvalósítása során a hatékonyabb együttműködés megvalósítása, szervezeti szakmai integráció erősítése az egységek (tagintézmény telephely) között. o Tartalmát az ÁMK és sz iskolai intézményegység éves munkaterve konkretizálja. o A kapcsolattartásért a munkaközösség vezető felelős. o Kapcsolattartás szervezett megbeszéléseken, napi munkakapcsolatban realizálódik. o Kapcsolatartás gyakoriságát a közös feladatok száma, jellege határozza meg. o A munkaközösségek kapcsolattartásának rendjét, az együttműködés hatékonyságát az iskolai intézményegység vezető ellenőrzi és értékeli. o A kapcsolattartás szervezeti és tartalmi dokumentálása érdekében az együttműködést a munkaközösségek éves beszámolója tartalmazza. Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: o Nevelési munkaközösség o Alsó tagozatos tantárgyi munkaközösség o Felső tagozatos tantárgyi munkaközösség o Értékelési és minőségfejlesztési munkaközösség o Rendezvényszervező munkaközösség A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve, valamint tagságának javaslatai alapján összeállított tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. 25

27 A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét tanévenként, a munkaközösség tagjainak javaslata alapján, nevelőtestületi döntéssel, az egységvezető bízza meg. A munkaközösségvezetők munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok: Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület, vagy az intézményegység vezetésének döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az intézményegység vezetése hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait az egységvezető bízza meg. III/2/4. A szülők közösségei Az iskolában a szülőknek a közoktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, illetve kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezet működik. Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az általuk választott képviselők vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai szülői munkaközösség. Az iskolai szülői munkaközösség munkájában az osztály szülői szervezetek delegáltjai vesznek részt. Az iskolai szintű szülői szervezet vezetésére, irányítására, képviseletére a szülői munkaközösség tagjai közül vezetőséget választ. A működési rendje Az iskolai szülői munkaközösséget az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: o megválasztja tisztségviselőit, o kialakítja működési rendjét, o az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti munkatervét, o képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, o véleményezi az iskola pedagógiai programját, az intézmény minőségirányítási programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, o véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 26

28 III/2/5. A tanulók közösségei Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén - mint pedagógus vezető - az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az egységvezető bízza meg. Osztályfőnöki tevékenységüket a PEMPO valamint az éves munkatervben meghatárottak szerint végzik. A tanulók közössége az osztályközösség tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja o osztálytitkár, o képviselőt az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe, o képviselőt az iskolai sportkör vezetőségébe. A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Az iskolai diákönkormányzatot jogosítványainak érdekérvényesítése során a diákönkormányzatot segítő nevelő is képviselheti. Javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét ki kell kérnie. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján - a nevelőtestület egyetértésével - az egységvezető bízza meg. Évente legalább négy alkalommal össze kell hívni a diákközgyűlést, melyen az iskola egységvezetőjének, vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívásáért a diákönkormányzatot segítő nevelő felelős. III/2/6. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása Az iskolavezetés és a nevelőtestület: A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az egységvezető segítségével, a megbízott vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: o az iskolavezetőség ülései, o a különböző értekezletek, o megbeszélések. E fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az iskolavezetés az aktuális feladatokról a nevelői szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint a negyedévi feladatokat tartalmazó ütemterven keresztül értesíti a nevelőket. 27