Az Adu Vállalkozói Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. hatályos: szeptember 1-jétől

Átírás

1 Az Adu Vállalkozói Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA hatályos: szeptember 1-jétől

2 Tartalomjegyzék I. Általános rendelkezések 1. Az SZMSZ célja, tartalma, jogszabályi alapja 2. Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása, megtekintése 3. Az SZMSZ személyi és időbeli hatálya II. Intézményi alapadatok 1. Intézményi azonosítók 2. Az intézmény típusa 2.1 Az intézmény munkarendje 2.2 Az intézmény tagozata 2.3 Az intézmény alaptevékenységei 2.4 Az intézmény szakfeladatai 2.5 Vállalkozási tevékenység III. Az intézmény általános jellemzői 1. Az intézmény szervezeti felépítése 2. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése, a megnevezett személyek feladat- és hatásköre 2.1 Az intézmény munkáját segítő testületek 2.2 Az intézmény igazgatóságának tagjai 2.3 A kibővített iskolavezetés tagjai 3. A köznevelési intézmény vezetője 3.1 Az igazgató felelőssége 3.2 A kötelezettségvállalás rendje 3.3 A hatáskörök átruházása 3.4 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend 3.5 Az intézményvezető közvetlen munkatársai 4. A tagintézmény-vezetők 4.1 A tagintézmény-vezető jogkörei 4.2 A tagintézmény-vezető helyettesítése 5. Az igazgatóhelyettesek 5.1 A vezető-helyettesek helyettesítési rendje 6. A gazdasági vezető 7. A gazdasági szervezet felépítése és feladata 7.1 Az intézmény gazdálkodásának jellemzői 7.2 Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása 8. A pedagógusok közösségei 8.1 A nevelőtestület A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület határozatai 8.2 Az iskolában működő munkaközösségek A munkaközösségek tevékenysége A munkaközösség-vezető jogai és feladatai 9. Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak 9.1 Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős 9.2 Fejlesztőpedagógus

3 10. Tanulók közösségei 10.1 A diákönkormányzat 10.2 Az osztályközösségek Az osztályfőnök feladatai és hatásköre 11. Szülői szervezetek (közösségek) 11.1 A szülői munkaközösség 12. Az iskolaszék 13. Az intézményi tanács 14. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás formái és rendje 14.1 A vezetők kapcsolattartási rendje 14.2 A tagintézményekkel való kapcsolattartás rendje 14.3 Az igazgató és a munkaközösség-vezetők kapcsolata 14.4 A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje 14.5 A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje 14.6 A pedagógusok együttműködése 14.7 A vezetők és a szülői szervezet (szülők közössége) közötti kapcsolattartás formája 14.8 A szülők tájékoztatásának formái Tájékoztatás az előmenetelről Tájékoztatás hiányzásról 14.9 Pedagógusok és a tanulók közösségei közötti kapcsolattartás rendje A szakmai munkaközösségek együttműködésének rendje A pedagógusok közösségei és a szülői szervezetek közötti kapcsolattartás rendje A külső kapcsolatok rendszere Az iskola munkakapcsolatai A gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás rendje Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere, a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A dohányzással kapcsolatos előírások A tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatok 15. A kiadmányozás és a képviselet szabályai 15.1 A kiadmányozás szabályai Az intézményi bélyegzők használatára vonatkozó szabályok 15.2 A képviselet szabályai IV. Az intézmény működési rendje 1. Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje 2. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 3. Hivatalos ügyek intézése 4. Az intézményben dolgozók munkarendjének a szabályozása 4.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása 4.2 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje 4.3 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje 4.4 Munkaköri leírás minták 5. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel 6. Tanítási órán kívüli és egyéb foglalkozások 6.1 A mindennapos testnevelés szervezése, az iskolai sportkör

4 7. A felnőttoktatás formái 8. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 9. A pedagógiai munka ellenőrzése 9.1 A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények 9.2 A belső ellenőrzés fő területei 9.3 Az ellenőrzési ütemterv 9.4 Az ellenőrzés tapasztalatai 10. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai 10.1 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai 11. Az iskolai könyvtár működési szabályzata 11.1 A könyvtár működésének célja, a működés feltételei 11.2 Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai 11.3 Az iskolai tankönyvellátás megszerezésével kapcsolatos feladatok 11.4 A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok 12. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje 12.1 A tankönyvellátás célja és feladata 12.2 A tankönyvfelelős megbízása 12.3 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése 12.4 A tankönyvtámogatás módjának meghatározása 12.5 A tankönyvrendelés elkészítése 13. Intézményi védő-, óvó előírások 13.1 Teendők a balesetek megelőzése érdekében 13.2 Teendők tanulóbaleset bekövetkezése estén 14. Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére 14.1 Teendők bombariadó esetén 14.2 Teendők tűz esetén 15. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt papír alapú nyomtatványok hitelesítésének rendje 15.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 16. A digitális napló 17. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 17.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az alapító okirat A pedagógiai program Az éves munkaterv 18. Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakörök V. Záró rendelkezések 1. Az SZMSZ hatálybalépése 2. Az SZMSZ felülvizsgálata 3. Az intézményben működő egyeztető fórumok nylatkozatai 4. Fenntartói és működtetői nyilatkozat

5 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény 25. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az - ADU Vállalkozói Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium 1211 Budapest, Táncsics Mihály utca belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. 1. Az SZMSZ célja, tartalma, jogszabályi alapja Az SZMSZ határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt jogilag szabályozott magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek a köznevelési intézményben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, szabályozókkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. Az SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) a tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R.) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: Magyarország központi költségvetéséről szóló mindenkori törvények az államháztartásról szóló CXCV. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény

6 az illetékekről szóló évi XCIII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló évi CLII. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi CLV. törvény az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nkt. Vhr.) az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 28/2000. (IX.21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII. 31.) NGM rendelet a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről, valamint egyes szociális és munkaügyi miniszteri rendeletek rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről szóló 20/2008. (XII. 17.) SZMM rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet

7 az Országos képzési jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet az oktatásért felelős miniszter mindenkori rendelete a tanév rendjéről 2. Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása, megtekintése A köznevelési intézmény SZMSZ-ét a nevelőtestület az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ a fenntartó - ADU-val Európába Alapítvány - jóváhagyásával válik érvényessé. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, munkavállalók és más érdeklődők munkaidőben megtekinthetik az igazgatói irodában, az intézmény honlapján, valamint nyitvatartási időben az iskola könyvtárában. 3. Az SZMSZ személyi és időbeli hatálya A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

8 II. INTÉZMÉNYI ALAPADATOK 1. Intézményi azonosítók az intézmény hivatalos neve: ADU Vállalkozói Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium az intézmény rövid neve: Adu Szakképző- és Középiskola az intézmény feladatellátási helyei: székhelye: 1211 Budapest, Táncsics Mihály u. 78. tagintézményei: Adu Vállalkozói Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium Dunaújvárosi Tagintézménye Adu Vállalkozói Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium Karcagi Tagintézménye telephelyei: 1214 Budapest, Szabadság u Dunaújváros, Apáczai Csere János u Dunaújváros, Dózsa György út Dunaújváros, Római krt Dunaújváros, Apáczai Csere János u Dunaújváros, Majakovszkij u Dunaújváros, Mátyás Király krt Kiskunfélegyháza, Szent János tér 9. a fenntartó neve és székhelye: ADU-val Európába Alapítvány 1211 Budapest, Táncsics Mihály u. 78. alapítás időpontja: július 14. módosító alapító okirat száma: 6/2013. módosító alapító okirat kelte: május 23. OM azonosító: KSH azonosító: adószám: pénzforgalmi számlaszám: Az intézmény típusa többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény gimnázium szakközépiskola szakiskola 2.1 Az intézmény munkarendje nappali (délelőtti, délutáni munkarend szerint), esti, levelező 2.2 Az intézmény tagozata

9 felnőttoktatás 2.3 Az intézmény alaptevékenységei gimnáziumi nevelés-oktatás TEÁOR 8531 általános középfokú oktatás szakközépiskolai nevelés-oktatás TEÁOR 8531 általános középfokú oktatás TEÁOR 8532 szakmai középfokú oktatás szakiskolai nevelés-oktatás TEÁOR 8531 általános középfokú oktatás TEÁOR 8532 szakmai középfokú oktatás a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása 2.4 Az intézmény szakfeladatai Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (9-12/13. évfolyam) Különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd Gimnáziumi felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) Különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) Különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd Nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás (9-10. évfolyam) Szakiskolai felnőttoktatás (9-10. évfolyam) Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon Különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság

10 szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon Különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatása a szakképzési évfolyamokon Különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés 2.5 Vállalkozási tevékenység Az intézmény a közszolgálati feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat.

11 1. Az intézmény szervezeti felépítése III. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Igazgató Nevelési igazgatóhelyettes Oktatási és szakmai igazgatóhelyettes Tagintézményvezetők Gazdasági vezető Üzemeltetési vezető DÖK Szakmacsoportos vezetők Gazdasági ügyintéző Karbantartó SZMK Gazdaasszony Takarítók IT Munkaközösségvezetők Portaszolgálat ISZ Munkaközösségek 2. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése, a megnevezett személyek feladat- és hatásköre 2.1 Az intézmény munkáját segítő testületek igazgatóság kibővített iskolavezetés nevelőtestület alkalmazotti közösség 2.2 Az intézmény igazgatóságának tagjai igazgató oktatási és szakmai igazgatóhelyettes nevelési igazgatóhelyettes tagintézmény-vezető gazdasági vezető üzemeltetési vezető 2.3 A kibővített iskolavezetés tagjai

12 igazgatóság munkaközösség-vezetők 3. A köznevelési intézmény vezetője A köznevelési intézmény vezetője a Köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az igazgató az intézmény felelős vezetője, ellátja a jogszabályok által a magasabb vezető hatáskörébe utalt és nem átruházható feladatokat. Jogállását a magasabb vezető beosztás ellátására vonatkozó jogszabályok, a fenntartó, valamint az intézmény belső szabályzatai által előírtak határozzák meg. A munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. 3.1 Az igazgató felelőssége A köznevelési intézmény vezetője felelős az alábbiakért: felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, működtető hiányában a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért, gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, és egyéb szabályzat nem utal más hatáskörébe, felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, képviseli az intézményt. Továbbá a nevelési-oktatási intézmény vezetője felel: a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért.

13 A nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. A Közoktatási intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire, vagy az intézmény más munkavállalójára átruházhatja. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egyszemélyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. Az intézmény önálló jogi személyiség, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott igazgató látja el. 3.2 A kötelezettségvállalás rendje A kötelezettségvállaló a fenntartó által meghatározottak szerint az igazgató. Az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozó, általánosan nem helyettesíthető feladatok: a teljes munkáltatói jogkör gyakorlása, a tanulók vagy a dolgozók jelentős részét érintő, illetve pénzügyi kihatással járó kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, a tanulói jogviszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos döntési jogkör, személyi és munkaügyi feladatok ellátása, döntés az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály, vagy egyéb szabályzat más hatáskörbe nem utal. 3.3 Hatáskörök átruházása Az igazgató egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett a következő hatásköröket ruházza át. A képviseleti jogok köréből: az intézmény képviseletét Szakmai kérdésekben: az oktatási és szakmai igazgatóhelyettesre feladat-ellátási hely esetében a tagintézmény-vezetőre Gazdasági kérdésekben: a gazdasági vezetőre A munkáltatói jogkörökből: a helyettesítések megszervezését, a szabadságolást, továbbképzési beosztásokat az oktatási és szakmai igazgatóhelyettesre, a feladat-ellátási hely esetében a tagintézmény-vezetőkre az irányításuk alá tartozó munkavállalók esetében. 3.4 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend

14 Az igazgatót akadályoztatása esetén az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörben, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével teljes felelősséggel az oktatási és szakmai igazgatóhelyettes helyettesíti. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Az igazgató tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. Az igazgató, valamint az oktatási és szakmai igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a nevelési igazgatóhelyettes feladata. 3.5 Az intézményvezető közvetlen munkatársai Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: a tagintézmény-vezetők, az oktatási és szakmai igazgatóhelyettes, nevelési igazgatóhelyettes, a gazdasági vezető. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. 4. A tagintézmény-vezetők A tagintézmény-vezetők munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Feladat- és hatáskörük a tagintézményre terjed ki. A tagintézmény-vezető megbízását a tagintézmény tantestülete véleményének figyelembevételével - az igazgatótól kapja. Részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. A tagintézmény-vezető beszámolási kötelezettsége kiterjed a feladat-ellátási hely működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. 4.1 A tagintézmény-vezető jogkörei szakmai kérdésekben képviseleti jogkörrel rendelkezik, ha a képviselet nem haladja meg a feladat-ellátási hely kereteit, munkáltatói jogkörrel rendelkezik a szabadságolás, helyettesítés, továbbképzési beosztások elkészítése esetén a tagintézményben munkát vállalók tekintetében, véleményezési jogkörrel rendelkezik a feladat-ellátási hely dolgozóinak a kinevezésében. 4.2 A tagintézmény-vezető helyettesítése távollétében az általa megnevezett munkavállaló helyettesíti 5. Az igazgatóhelyettesek Munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. Az igazgatóhelyetteseket az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozatlan időre szól. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Részletes feladataikat munkaköri leírásuk tartalmazza. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. 5.1 A vezető-helyettesek helyettesítési rendje

15 Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során az intézmény igazgatójával egyeztetve bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. 6. A gazdasági vezető A gazdasági vezető hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköri leírásában foglalt feladatokra. A gazdasági vezető távolléte esetén helyettesítése a gazdasági ügyintéző feladata. A helyettesítést ellátó munkavállaló döntési jogköre a saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett az intézmény igazgatójával egyeztetve, a helyettesítendő munkakörrel kapcsolatos azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. 7. A gazdasági szervezet felépítése és feladata A gazdasági szervezet felépítését és feladatát a Gazdasági Ügyrend tartalmazza. A pénzügyi-gazdasági feladatokat a gazdasági vezető, valamint a gazdasági ügyintéző látja el. A pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek munkaköréhez tartozó konkrét feladatokat, hatásköröket és felelősséget a munkaköri leírások tartalmazzák. A gazdasági vezető munkáját segíti a gazdasági ügyintéző (pénztáros), aki ellátja az intézményi finanszírozás kezelésének teendőit. Az intézmény önállóan gazdálkodó szerv. 7.1 Az intézmény gazdálkodásának jellemzői Az intézmény az ADU-val Európába Alapítvány kuratóriuma által megállapított költségvetés alapján önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik, a köznevelési törvény és az intézményre vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint, az intézmény igazgatójának vezetői felelőssége mellett. Az intézmény a gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatait az intézmény székhelyén látja el, a Fenntartó által jóváhagyott költségvetési kereten belül önálló bérgazdálkodást folytat, de gazdálkodással összefüggő kötelezettséget a Fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhat. A tagintézmények gazdálkodása szabályozottan, részben önálló. A fenntartó és az iskola vezetése évente tárgyalja az intézmény költségvetését. Az iskola működésének pénzügyi feltételei: normatív állami támogatás, második vagy további szakmai képzés esetén tandíj, egyéb oktatási szakképzési szolgáltatások díja, alapítványi támogatások, iskolafenntartási hozzájárulás. A tanulók, illetve szülei által fizetett iskolafenntartási hozzájárulás összegét a fenntartó és az iskola vezetése évente felülvizsgálja. Az iskolafenntartási támogatás befizetésének, illetve visszafizetésének módját, az iskolafenntartási hozzájárulás megfizetésére irányuló megállapodások tartalmazzák. Használatba adott vagyon feletti rendelkezési jog: Az iskola a fenntartó által rendelkezésre bocsátott vagyontárgyakat térítésmentesen a nevelő és oktató feladatainak ellátásához szabadon használhatja. Az iskola a rendelkezésre álló vagyont nem jogosult elidegeníteni, illetőleg biztosítékként felhasználni.

16 7.2 Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása Az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos irányítási feladatait a gazdasági vezető látja el. Az intézmény önállóan rendelkezik a költségvetés kiemelt előirányzatai felett személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, felhalmozási, felújítási kiadások vonatkoztatásában. Az intézmény vezetőjének döntése és a munkavállalók munkaköri leírásában meghatározottak alapján a gazdasági ügyintéző a térítési díjak beszedésére, a házipénztár kezelésére jogosult. Kötelezettségvállalási és utalványozási joggal az intézmény vezetője és az oktatási-szakmai igazgatóhelyettes rendelkeznek. Ellenjegyzésre az igazgató vagy az általa megbízott személy jogosult. A gazdasági vezető aláírásával igazolja, hogy a kiemelt előirányzatok feletti rendelkezés gazdasági szempontból jogszerű, valamint a teljesítéséhez szükséges anyagi fedezet rendelkezésre áll. 8. A pedagógusok közösségei 8.1 A nevelőtestület A nevelőtestület a köznevelési törvény 70. alapján a nevelési oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik A nevelőtestület értekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó konferencia, tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal), nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal), rendkívüli értekezletek (szükség szerint) A nevelőtestület határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait a jogszabályban meghatározzak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. 8.2 Az iskolában működő munkaközösségek A köznevelési törvény 71. szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a

17 pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség az igazgató megbízására részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, valamint a próbaérettségi lebonyolításában, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében. A munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az igazgató jogköre. Az intézményben négy munkaközösség működik: humán-, reál-, szakmai, és az osztályfőnöki munkaközösség. A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról A munkaközösségek tevékenysége A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban a munkaközösségek feladatai az alábbiak: Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja. A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat; a fakultációs irányok megválasztásában alkotó módon részt vesznek, véleményt mondanak az emelt szintű osztályok tantervének kialakításakor. Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását. Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák, a próba érettségi vizsgák írásbeli tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik. Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására. Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek. Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését A munkaközösség-vezető jogai és feladatai Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét. Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját. Az igazgató által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a

18 munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól. Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát. Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat. Az igazgató megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének. Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül. Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára. Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező. 9. Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak 9.1 Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Feladatai: Az osztályokat felkeresve, tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá az iskolán kívül milyen gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, illetve a velük folytatott beszélgetés alapján a veszélyeztetett tanulóknál a veszélyeztető okok feltárása érdekében családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét. Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén az igazgatóval való egyeztetés után értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszélésen. A tanuló veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél. Szükség esetén javaslatot tesz az anyagi támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására. 9.2 Fejlesztőpedagógus Feladatai Az osztályfőnököket, rajtuk keresztül a szülőket, illetve az intézménybe járó diákokat felkeresve tájékoztatást nyújt az fejlesztőpedagógus kompetenciájába tartozó problémákról, és iskolai elérhetőségéről. A szülőkkel és az osztályfőnökkel egyeztet az ellátást igénylő tanulókról. A tanév során ellátja fejlesztésre szoruló tanulókat, a fejlesztésről naplót vezet. Az előrehaladásról tájékoztatja a szülőket és az osztályban tanító pedagógusokat. Amennyiben nem lehetséges a tanuló ellátása, külső szakemberhez irányításáról gondoskodik.

19 10. Tanulók közösségei 10.1 A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diák-önkormányzati vezető illetve az iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal a diákközösség javaslatára az igazgató bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben az iskolai munkarendben meghatározott időben diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét a hatályos jogszabályok szerint be kell szerezni az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása, küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba, döntés az osztály belügyeiben. Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve az igazgató bízza meg Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály

20 fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 11. Szülői szervezetek (közösségek) 11.1 A szülői munkaközösség Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség. Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása, a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői), a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése, saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása. 12. Az iskolaszék Az iskolaszékbe a szülők, pedagógusok és az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőt választanak. Az iskolaszék pedagógus tagjait a nevelőtestület választja meg titkos szavazással. Az iskolaszék döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: saját működési rendjének és munkaprogramjának megállapítása, tisztségviselőinek megválasztása, az iskolaszék dönt minden olyan kérdésben, amelyben az igazgató, a nevelőtestület vagy a fenntartó döntési jogát az iskolaszékre átruházza. Az iskolaszéknek egyetértési joga van a tankönyvellátás szervezésével kapcsolatos SZMSZszabályok elfogadásakor. Az iskolaszéknek véleményezési joga van a következő kérdésekben: a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor vagy módosításakor, a jogszabályban meghatározott kérdésekben, a házirend elfogadásakor, a vállalkozás alapján folyó oktatás és az azzal összefüggő szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor. Az iskolaszéknek véleményezési joga van az intézmény működését érintő összes kérdésben. Az iskolaszék működési rendjét annak szervezeti és működési szabályzata rögzíti. Az iskolaszékkel való kapcsolattartás az igazgató kötelessége. 13. Az intézményi tanács A köznevelési törvény 73. -ának (3) bekezdése biztosít lehetőséget az intézményi tanács

21 megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit. Tekintve, hogy megítélésünk szerint iskolánkban jól működik az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat közötti egyeztetés, biztosítjuk a fenntartó és a partnerszervezetek közötti információáramlást, az intézmény tantestülete és a partnerszervezetek nem tartják szükségesnek az intézményi tanács megalakítását. 14. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás formái és rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét az igazgató fogja össze. A kapcsolattartás rendszere, formái: a különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, iskolagyűlések, nyílt napok, tanácskozások, fogadóórák. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az intézmény éves munkaterve tartalmazza A vezetők kapcsolattartási rendje Az intézmény vezetője és a helyettesek, valamint a tagintézmény-vezetők közötti kapcsolattartás folyamatos. Az igazgatóság a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyről írásban feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az igazgató a munkaidőn belül bármikor összehívhat A tagintézményekkel való kapcsolattartás rendje A székhelyiskola és a tagintézmények folyamatos kapcsolatban vannak egymással. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestület-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni Az igazgatóság és a munkaközösség-vezetők kapcsolata Vezető az igazgatóságból igazgató, tagintézmény-vezető, nevelési igazgatóhelyettes igazgató, tagintézmény-vezető, oktatási és szakmai igazgatóhelyettes Munkaközösség-vezető humán reál osztályfőnöki szakmai 14.4 A vezetők és alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje Az alkalmazottak képviselője az iskolavezetés értekezletein előzetes bejelentés után bármikor részt vehet. A nevelőtestület egészének véleménynyilvánítását vagy döntését igénylő kérdésekről értekezleteket tartunk. A munkaközösségek és a vezetők közötti kapcsolattartás az igazgatóhelyetteseken keresztül történik. A működtetés és az iskolavezetés közötti kapcsolattartás az igazgatóhelyettesek személyén keresztül valósul meg. Az iskolavezetés értekezletein szükség esetén, illetve valamely feladattal összefüggésben beszámoltatja valamely közösség vezetőjét, vagy tagját.

22 Az iskolavezetés minden tagja napi kapcsolatban áll az alkalmazotti közösségek vezetőivel A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje Az igazgató, illetve a Diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus rendszeres kapcsolatot tart a DÖK elnökével. A Diákönkormányzat számára érkező postának külön gyűjtődossziéja van a titkárságon, amelyet a DÖK megbízottja naponta átvehet. Az igazgatóhelyettessel legalább havonta egy alkalommal megbeszélést tart a Diákönkormányzat elnökével. A diákközgyűléseken az iskolavezetés képviselteti magát. A Diákönkormányzat működéséhez az épületben helyiség áll rendelkezésre. Internet hozzáférés, fénymásolási lehetőség áll rendelkezésükre. A DÖK működéséhez rendelkezésre álló költségvetési támogatást éves munkatervükben rögzített célokra, munkatervben rögzített ütemezés szerint kapják meg, annak felhasználásával előre meghatározott időben és módon kötelesek elszámolni A pedagógusok együttműködése A nevelőtestület meghatározza az egy osztályban tanítók és a szakmai, szaktárgyi együttműködés fórumait, a találkozások gyakoriságát, a dokumentálás formáját és az együttműködés eredményeinek az értékelését, melyet az alábbi táblázat tartalmaz: Együttműködők köre Vezetői Nevelőtestület Munkaközösségek Egy osztályban tanítók Egy évfolyamon tanítók Fórumai Gyakoriság Dokumentálás Értékelés megbeszélés értekezlet, megbeszélés megbeszélés esetmegbeszélés megbeszélés, értekezlet kéthetente, illetve szükség szerint havonta, illetve szükség szerint havonta, illetve szükség szerint nevelési, oktatási problémák esetén nevelési, oktatási problémák esetén feljegyzés jegyzőkönyv, feljegyzés feljegyzés feljegyzés, feljegyzés, jegyzőkönyv egyéni megbeszélés következő alkalom feladatellátást követően egy hónap után egy hónap után 14.7 A vezetők és a szülői szervezet (szülők közössége) közötti kapcsolattartás formája Az intézmény és a szülői szervezet tevékenységét a nevelési igazgatóhelyettes fogja össze. A kapcsolattartás rendszere, formái a különböző értekezletek és fogadóórák. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az intézmény éves munkaterve tartalmazza A szülők tájékoztatásának formái Értekezletek, fogadóórák A szülői választmány (amelynek tagjai: osztályonként 2-2 szülő) félévenként egy értekezletet tart, amelyet az igazgató hív össze.