MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Átírás

1 MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2013

2 TARTALOMJEGYZÉK I. fejezet Általános rendelkezése 4 II. fejezet Az intézmény általános jellemzői 4 1. Az alapítás időpontja 4 2. Az intézmény által ellátandó alaptevékenységek a szakfeladat szerint 4 3. Az intézmény által rendszeresen ellátandó kiegészítő tevékenység 5 Az intézmény szervezeti felépítése, működésének rendszere 5 4. A szabályzatban megnevezett személyek feladat- és hatásköre 8 5. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettsége Az elektronikus és elektronikusan előállítandó nyomtatványok kezelési rendje 11 III. fejezet Működési szabályok A működés rendje A belső ellenőrzés rendje Az intézménybe való belépés és benntartózkodás rendje A tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartása A szülői szervezet A vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje,a vezetők közti munkamegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők és iskolai vezetők közötti kapcsolattartás rendje Külső kapcsolatok rendszere Közszolgálati munka Az ünnepek, megemlékezések rendje, hagyományápolás A tanulókat érintő ügyek A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái A felnőttoktatás formái A mindennapos testedzés formái Az iskolai könyvtár működési rendje Az iskolai tankönyvellátás rendje Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az intézmény védő, óvó előírásai Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Az iskolában folyó reklámtevékenység szabályai Az iskolai dokumentumok nyilvánossága 42 Egyetértési, véleményezési, jóváhagyási záradék Mellékletek 1.sz.melléklet: Könyvtári SZMSZ 2.sz.melléklet: Adatkezelési szabályzat 3.sz.melléklet Munkaköri leírások 2

3 I. fejezet Általános rendelkezések 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja: az intézmény működésének, belső és külső kapcsolatrendszerének meghatározása. Megalkotásának jogszabályi háttere: 2012.évi CXXIV.tv.a nemzeti köznevelésről 1993.évi LXXIX.tv.a közoktatásról érvényben lévő fejezetei 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 229/2012.(VIII.28.)korm.rend. a nemzeti köznevelési tv.végrehajtásáról 110/2012.(VI.4.) korm.rend.a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 362/2011.(XII.30.)korm.rend.az oktatási igazolványokról 328/2011.(XII.29.)korm.rend.a gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátásokról 335/2005.(XII.29.)korm.rend.közfeladataot ellátó szervek iratkezelésének követelményeiről 1999.évi XLII.tv. a nemdohányzók védelméről 16/2013.korm.rend. a tankönyvellátásról évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 100/1997,(VI.13.)Korm.r.az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 40/2002.(V.24.)Om rend. Az érettségi vizsga részletes követelményeiről 106/2012.(VI.1.)Korm.r.Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997,(VI.13.)Korm.r.módosításáról 2011.évo CLXXXVII.törvény a szakképzésről 51/2011.EMMi rendelet a kerettantzervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 2. Az intézmény neve: Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola 3. Székhelye, telephelye: Székhelye: 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Telephely címe: Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola Kanizsai Dorottya Egészségügyi Tagintézmény 3100 Salgótarján, Acélgyári út Alapító jogokkal felruházott irányító szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Salgótarjáni Tankerület 3100 Salgótarján, Rákóczi út 36. Az intézmény önálló jogi személy. Az intézmény szervezeti egységgel, gazdálkodó szervezettel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. közoktatási intézménytípus: többcélú intézmény, összetett iskola: gimnázium, szakközépiskola. 3

4 II. fejezet Az intézmény általános jellemzői 1. Az alapítás időpontja: 1923.szeptember Az intézmény által ellátandó alaptevékenységek a szakfeladat szerint: Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) Sajátos nevelési igényű szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós vagy súlyos rendellenességével küzdő, továbbá a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (9-12/13. évfolyam) Gimnáziumi felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) levelező oktatás munkarendje szerint Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam), képességkibontakoztató felkészítés Sajátos nevelési igényű szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós vagy súlyos rendellenességével küzdő, továbbá a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós vagy súlyos rendellenességével küzdő, továbbá a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós vagy súlyos rendellenességével küzdő, továbbá a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók szakképesítés 4

5 megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon (1/13-2/14-3/15. évfolyam) Sajátos nevelési igényű szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós vagy súlyos rendellenességével küzdő, továbbá a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatása a szakképzési évfolyamokon (1/13-2/14-3/15. évfolyam) Szakképzési és felnőttképzési támogatások Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás nappali oktatás munkarendje szerint esti oktatás munkarendje szerint Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés nappali oktatás munkarendje szerint esti oktatás munkarendje szerint Speciális tehetséggondozó programok hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok számára Útravaló ösztöndíj program Út az érettségihez, Út a szakmához Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Iskolai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása 3. Az intézmény által rendszeresen ellátandó kiegészítő tevékenység: Foglalkoztatást elősegítő képzések Megváltozott munkaképességűek rehabilitációs képzése Szakmai továbbképzések M.n.s. egyéb felnőttoktatás Munkaerő-piaci felnőttképzéshez kapcsolódó szakmai szolgáltatások Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás Kötelező felkészítő képzések Iskolarendszeren kívüli ISCED 2 szintű OKJ-s képzés Iskolarendszeren kívüli ISCED 3 szintű OKJ-s képzés Iskolarendszeren kívüli ISCED 5 szintű OKJ-s képzés 5

6 alkalmazotti közösség Az intézmény szervezeti felépítése nevelőtestület A kiegészítő tevékenységhez kapcsolódó kiadások a költségvetési igazgató szerv összes kiadásainak 20 %-át nem haladhatják meg. iskolavezetés általános, tanügyiigazgatási igazgatóhelyettes pedagógiai igazgatóhelyettes gyakorlatioktatásvezető tagintézményvezető pedagógiai munkát közvetlenül segítők: rendszergazda könyvtáros asszisztens kibővített iskolavezetés KAT elnök munkaközösségvezetők DÖK segítő minőségirányítási csoport szakszervezeti titkár gazdasági ügyintéző karbantartók takarítók SZMK DÖK iskolatitkár (székhely) szakmai munkaközösségek: 1.társadalomtudományi 2.természettudományi 3.idegen nyelvi 4.humán 6 5.szakmai iskolatitkár (tagintézmény)

7 Iskolavezetés: az iskola irányító testülete. Tagjai: igazgató, igazgatóhelyettesek, tagintézményvezető, gyakorlatioktatás-vezető. Igazgató Az intézmény képviseletére jogosult az igazgató. Az igazgató az intézményt egyszemélyi felelős vezetőként irányítja, biztosítja annak szakszerű és törvényes működését. Feladatait az évi XXXVIII. törvény az államháztartásról a és a Kt a alapján végzi. Dönt minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Működteti az intézmény belső ellenőrzési rendszerét, irányítja és ellenőrzi a pedagógiai munkát. Jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jóváhagyja az intézményi bélyegzők használati rendjét. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, iratoknak és szabályzatoknak az aláírására egy személyben jogosult. A magasabb vezetői beosztás ellátásával pályázat útján jogszabályban meghatározott, de legfeljebb öt évig terjedő határozott időre lett kinevezve. Felette az egyéb munkáltatói jogokat a tankerület igazgatója gyakorolja. Általános igazgatóhelyettes Feladatköre és felelőssége az igazgató tartós távollétében az igazgatói feladatok ellátása. Az iskola működésének, az oktatási feladatok koordinálásának felelőse, tanügyi-szervezési igazgatóhelyettes. Tevékenysége az oktatás szervezési feladatainak ellátásából és ellenőrzéséből tevődik össze. Pedagógiai igazgatóhelyettes Az iskola pedagógiai folyamatainak, feladatainak koordinálása a feladata. Tevékenysége a tanórán kívüli tevékenységek szervezése is. Tagintézmény-vezető Irányítási hatásköre és felelőssége kizárólag a tagintézményre, annak tanügyi-szervezési és pedagógiai feladataira terjed ki. Gyakorlatioktatás-vezető A szakképzés szakmai és szervezési, működési feladatait végzi. Munkáját a tagintézményvezetővel együttműködve végzi. Kibővített iskolavezetés Az igazgató meghatározott kérdésekben kikérheti véleményét. Tagjai: iskolavezetés, KAT elnöke, szakszervezeti képviselő, munkaközösségek vezetői. Jogai: konzultatív, véleményező és javaslattevő. A nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és az egyéb munkakörben foglalkoztatott felsőfokú végzettségű közalkalmazott. A nevelőtestület munkáját segíti közvetlenül: iskolai könyvtáros. 7

8 Szakmai munkaközösségek A pedagógusok szaktárgyak alapján szervezett állandó munkacsoportjai. Munkájukat munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: társadalomtudományi munkaközösség természet-tudományi matematika - informatika munkaközösség idegen nyelvi munkaközösség humán munkaközösség szakmai munkaközösség. Alkalmazotti közösség Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból tevődik össze. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb szintű jogszabályok (Mt., Kjt. és ezekhez kapcsolódó rendeletek) valamint az intézmény Kollektív Szerződése rögzíti. Tagjai: a pedagógiai munkát közvetlenül segítő dolgozók: rendszergazda informatikus könyvtáros könyvtáros asszisztens gazdasági dolgozók: gazdasági főmunkatárs (székhelyen), gazdasági ügyintéző (székhelyen és telephelyen), iskolatitkárok (székhelyen és telephelyen) karbantartók és takarítók (székhelyen és telephelyen). Az alkalmazottak az iskola dolgozói, de az intézményben végzik munkájukat a SODEXO irányításával a konyhai dolgozók, ill. a KIGSZ alkalmazásában a takarítók, a karbantartó és a portaszolgálatot ellátó biztonsági őr. 4.A szabályzatban megnevezett személyek feladat- és hatásköre Igazgató Az intézmény felelős vezetője, ellátja a jogszabályok által a magasabb vezető hatáskörébe utalt és nem átruházott feladatokat. Jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó jogszabályok, a fenntartó, valamint az intézmény belső szabályzatai által előírtak határozzák meg. Hatásköre szakmai munka irányítása, ellenőrzése, értékelése bizonyos munkáltató jogkör gyakorlása, kötelezettségvállalás, személyi és munkaügyi feladatok ellátása, döntés az egyetértési kötelezettség megtartásával az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály, vagy a Kollektív Szerződés, Közalkalmazotti Szabályzat más hatáskörébe nem utal. 8

9 Általános igazgatóhelyettes Munkáját munkaköri leírása, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzi. Szakmai területén a tagintézmény-vezető közreműködésével irányítja, szervezi, ellenőrzi, értékeli a nevelő-oktató tevékenységet. Pedagógiai igazgatóhelyettes Munkáját munkaköri leírása, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzi. Pedagógiai területén a tagintézmény-vezető közreműködésével irányítja, szervezi, ellenőrzi, értékeli a nevelő-oktató tevékenységet. Tagintézmény-vezető Átruházott hatáskörben ellátja a szakmai feladatokat. Irányítja, szervezi a tagintézmény szakmai munkáját, szakmai ügyekben képviseli a tagintézményt. Munkájában a gyakorlatioktatás-vezető segíti. Dönt a helyi működéssel kapcsolatos minden olyan kérdésben, amelyek előzetes egyeztetése nem tartozik az iskolavezetésre, ill. a székhely közösségeinek hatáskörébe. Az igazgatóhelyettesek és gyakorlatioktatás-vezető megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. A tagintézmény-vezető megbízását pályázati úton határozott időre kapja. Igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezető, gyakorlatioktatás-vezető csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. Az igazgatóhelyettesek, a tagintézmény-vezető, a gyakorlatioktatás-vezető munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. A helyettesítés rendje Az igazgatót akadályoztatása, illetve tartós hiányzása esetén az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes akadályoztatása esetén a pedagógia igazgatóhelyettes helyettesít. A tagintézményben a tagintézmény-vezetőt akadályoztatása esetén a gyakorlatioktatás-vezető helyettesíti. Az igazgató és helyettesei közül egyiküknek a székhelyiskolában kell tartózkodnia a tanítás idején, a tagintézményben pedig a tagintézmény-vezetőnek vagy a gyakorlatioktatásvezetőnek. A helyettesítésekhez kapcsolódó felelősségi szabályok: A meghatározott helyettesítések esetében a helyettesítéssel megbízott teljes felelősséggel tartozik munkájában az igazgatónak. Az igazgatóhelyettesek hatásköre az igazgató helyettesítésekor: A saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett, az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, végrehajtására terjed ki. Az igazgató a döntési és egyéb jogait részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, de ebben az esetben ez írásbeli meghatalmazásban történik. 9

10 A nevelőtestület A nevelőtestület döntési jogkörökkel rendelkezik: a pedagógiai program, az SZMSZ, a IMIP, a KAT SZMSZ-e, az iskola éves munkaterve, a házirend módosítása, elfogadása, az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, osztályozóvizsgára bocsátása, a tanulók fegyelmi ügyeiben döntés, az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, jogszabályban meghatározott más ügyek. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a jogszabályokban megfogalmazott valamennyi esetben. A nevelőtestület jogköreit átruházhatja. Az iskola nevelőtestülete feladatkörének részleges ellátására időszakos bizottságokat vagy munkacsoportokat hozhat létre, melynek vezetőit a nevelőtestület bízza meg. A hatáskörök gyakorlásának módja A nevelőtestület, a közalkalmazottak a hatáskörüket gyakorolják a törvények, az iskolai dokumentumok előírásainak betartásával a munkaköri leírásuk alapján. Az egész közösséget érintő kérdésekben a nevelőtestület dönt. A nevelőtestületi döntések az értekezleteken születnek. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, két alkalommal nevelési értekezlet, havonta munkaértekezlet, munkaközösségi értekezletek az éves munkaterv alapján. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak kétharmada kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja. A jogszabályokban megfogalmazottak szerint: a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 % - a van jelen a nevelőtestület döntéseit ha erről a jogszabály másképp nem rendelkezik nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, az alábbi esetek kivételével: - az iskola Pedagógiai programjának elfogadása és módosítása, - a Házirend elfogadása és módosítása, - a Madách Érem és Kanizsai-plakett odaítélésénél, - tanulói fegyelmi ügyek esetében, - az SZMSZ módosításakor, ezeknél minősített többség szükséges. 10

11 A nevelőtestület személyi kérdésekben titkos szavazással is dönthet, a nevelőtestület többségének kérése alapján. A nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet a nevelőtestület két megválasztott tagja hitelesít. A munka- és munkaközösségi értekezletekről emlékeztető készül. A nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület jogköreit átruházhatja. Az iskola nevelőtestülete feladatkörének részleges ellátására időszakos bizottságokat vagy munkacsoportokat hozhat létre, melynek vezetőit a nevelőtestület bízza meg. Az iskola nevelőtestülete a félévi és év végi érdemjegyek lezárásában és a Kanizsai-plakett odaítélésében jogkörét átruházza a humán és szakmai munkaközösségek tagjaira. A működés rendjének részletes szabályait a III. fejezet tartalmazza. 5. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés Feltételek: - munkaköri feladatatok minőségi elvégzése - külön megbízások (ellentételezés nélkül) - váratlanul adódó feladatok, helyzetek megoldása - munkaidőn túli programok, rendezvényeken való részvétel A kereset-kiegészítés egy (esetleg két) összegben adható az éves munka értékelése után. 6. A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló évi CLII. törvény értelmében: - igazgató - igazgatóhelyettesek - tagintézmény-vezető - gyakorlatioktatás-vezető A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek a kötelezett kétévenként, közbeszerzési eljárásban résztvevő évenként köteles eleget tenni. Az első vagyonnyilatkozat-tétel ideje: A vagyonnyilatkozat átvétele, őrzése: Az intézményvezető vagyonnyilatkozatának őrzéséről a fenntartó, a további kötelezettek vagyonnyilatkozatának őrzéséről az intézményvezető gondoskodik. A vagyonnyilatkozatot két példányban készíti el a kötelezett, s az egyik példányt aláírva, zárt borítékban veszi át az igazgató. A vagyonnyilatkozatok őrzése az igazgatói irodában történik olyan helyen, amelyhez kizárólag az igazgató fér. A vagyonnyilatkozatok elkészítésének és leadásának ideje: kétévente az adott év márciusában. 7. Az elektronikus és az elektronikus úton előállítható nyomtatványok kezelési rendje Az intézményben a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén nyilvántartott elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert, nyilvántartásokat alkalmazzuk a 229/2012.(VIII.28.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően. Digitális napló A digitális napló vezetése a szaktanárok alapfeladata, az abból előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendjét és a speciális hozzáférési jogosultságokat az Adatkezelési szabályzat tartalmazza. 11

12 Kétszintű érettségi szoftvere A 100/1997.(VI.13.) Korm. rendelet alapján készülnek az érettségi iratai. Az iratokat gondosan elzárva az előírásoknak megfelelően tárolja az iskola. 1. A működés rendje III. fejezet Működési szabályok. A működés rendjét meghatározó dokumentumok: - Alapító okirat - Pedagógiai program - a tanév helyi rendje, s az ez alapján készült éves munkaterv - SZMSZ és mellékletei - Minőségirányítási program - Házirend - Kollektív szerződés - közalkalmazotti szabályzat - egyéb belső szabályzatok. Az Alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. A Pedagógiai program képezi az iskolában folyó oktató-nevelő munka tartalmi, szakmai alapjait, biztosítja az intézmény szakmai önállóságát. Munkaterv A tanév helyi rendje alapján készült éves munkaterv a feladatok megvalósításához szükséges tevékenységet, munkafolyamatok időarányos és időre beosztott cselekvési terve a felelősök megjelölésével. A tanév rendje alapján a tanév szeptember 1-től a következő év augusztus 31- éig tart (kivétel, ha a miniszter másképp rendelkezik). A helyi rend kialakítását - a mindenkori miniszteri rendelet függvényében - a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben. A munkaterv tartalmazza a tanév alapvető feladatait, a tanév során szervezendő rendezvényeket, az állami vizsgák rendjét. A munkatervhez kapcsolódik a pedagógusok munkaköri leírása, amelyben mindenki az adott feladatokban (tanítás, rendezvények,. Vizsgák) való részvételét, felelősségét tartalmazz. Az intézmény munkarendje A közalkalmazottak munkarendje. A közoktatásban alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait tartalmazza. Az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő közalkalmazottak munkarendje: a) Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét az érvényes jogszabályok betartásával az intézmény vezetője állapítja meg. b) Az érintett dolgozók munkaköri leírását az igazgató készíti el. 12

13 c) A munkaidő beosztása Iskolatitkár, gazdasági főmunkatárs, gazdasági ügyintéző, ügyviteli dolgozók: hétfőtől-csütörtökig: óra péntek: óra Rendszergazda, könyvtárasszisztens: hétfőtől-péntekig: óra A rendszergazda munkabeosztását a két intézményegység között a munkaköri leírása tartalmazza. Karbantartók munkarendje: hétfőtől-péntekig 6, 00-14, 00 óra Takarítók munkarendje: hétfőtől-péntekig 14, 00-20, 00 óra, de egy fő : 6, 00-12, 00 óra. A pedagógusok munkarendje A pedagógus munkakörbe tartozó feladatok leírását a munkaköri leírásuk és a Kollektív Szerződés tartalmazza. a) A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órából, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. b) A pedagógus napi munkarendje az órarend, valamint a felügyeleti és helyettesítési rend függvényében alakul úgy, hogy az intézmény zavartalan működése biztosított legyen. A helyettesítés és felügyelet összeállítását a tanügyi és szervezési igazgatóhelyettes, a tagintézményben a tagintézmény-vezető végzi a nappali tagozaton. c) A pedagógus köteles 10 perccel a munkakezdés előtt munkahelyén megjelenni. Rendkívüli távolmaradását és annak okát lehetőleg az előző nap, de legalább az adott munkanapon 7 óra 45 percig köteles jelenteni az intézmény tanügyi és szervezési igazgatóhelyettesének, a tagintézményben a tagintézmény-vezetőnek. d) Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 2 nappal előbb a távolmaradásra. Mindennemű hiányzást, cserét, az iskolából való eltávozást az igazgatóhelyettesek, ill. a tagintézményben a tagintézmény-vezető tudtára kell hozni. e) Hiányzások esetén a lehetőség szerint gondoskodni kell a szakszerű helyettesítésről. Az intézmény tanulóinak munkarendje Az iskola Házirendje tartalmazza a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását, s betartása számukra és az intézmény dolgozói számára kötelező. A Házirendet a pedagógiai munkaközösség-vezető és a pedagógiai igazgatóhelyettes előterjesztésére a nevelőtestület fogadja el a törvényben meghatározottak egyetértésével. Egyetértési joga van a szülői közösségnek és a diákönkormányzatnak. A Házirend nyilvános, minden tanuló a beiratkozás napján megkapja, s így a szülők számára is hozzáférhető. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje. a) Az iskolában a tanítási órákat reggel 8 óra 19 óra között kell megtartani. Az első tanítási órát az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértésével legfeljebb 45 perccel korábban meg lehet kezdeni. b) A csengetés rendjét a Házirend tartalmazza. 13

14 c) A tanórán kívüli foglalkozásokat órától óráig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. d) A tanítási órák látogatására (a szaktanár beleegyezésével) csak a tantestület tagjai jogosultak, minden egyébesetben az igazgató adhat engedélyt. e) A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók! f) Az iskolai rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógusok és a tanulók megjelenése kötelező az alkalomhoz illő öltözetben. Az iskola nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje a) Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől csütörtökig reggel 6 00 órától este óráig pénteken 6 00 órától óráig tartanak nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. b) Az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeleti rendszer külön kerül szabályozásra, s ennek elkészítése a tanügyi szervezési igazgatóhelyettes és a tagintézmény-vezető feladata. c) A tanulók tanítási idő alatt nem hagyhatják el az iskola épületét. Indokolt esetben a tanuló tanítási időben csak az osztályfőnök, távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyével távozhat az intézményből. d) Szorgalmi időben a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik e) Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a dolgozók tudomására hozza. f) A Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskolában a tantermek nyitását 8 00 óra előtt a portaszolgálat végzi. A számítástechnika tantermek használati rendjét külön szabályzat tartalmazza. Ezen termek nyitásáért - zárásáért az ott órát tartó tanár a felelős. Ezeket a termeket és a stúdiót a tanulók csak felügyelettel használhatják. A Kanizsai Dorottya Egészségügyi Tagintézményben a tantermek nyitását 8 00 előtt biológia, számítástechnika, nyelvi előkészítő, kommunikációs, és demonstrációs termek kivételével a hetesek végzik. A felsorolt termek nyitásáért - zárásáért az ott órát tartó tanár a felelős. Ezeket a termeket a tanulók csak felügyelettel használhatják. g) Az iskola helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. A használat rendjére a házirend pontjai az irányadók. h) Az osztálytermekben lévő televíziókészülékek, IKT- eszközök csak tanítási célra vehetők igénybe. i) Az iskola menzáját között lehet igénybe venni. j) A nevelőtestületet érintő munkaértekezletek kezdési időpontja általában Indokolt esetben operatív tanácskozás a nagyszünetben is tartható akkor, ha nem igényel döntést nagyobb horderejű kérdésekben, és nem zavarja a következő óra megkezdését. k) Az iskolában büfé működik, melynek nyitva tartása az iskola munkarendjéhez igazodik. A működtetés feltételeit a büfé üzemeltetője és az iskola igazgatója által kötött bérleti szerződés szabályozza. l) A tantermek takarítása tól kezdhető. A tornaterem takarítása a mindenkori igénybevétel függvényében történik. 14

15 m) Az iskola felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató és a leltárért felelős személy engedélyével átvételi elismervény ellenében lehet. 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzése kiterjed a tanítási órákra és a tanítási órákon kívüli más iskolai foglalkozásokra is. Az ellenőrzés érinti a tanulókat, pedagógusokat, közalkalmazott dolgozókat, a személyi és tárgyi feltételeket. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató a felelős. Ellenőrzési terv Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az egy tanévre elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet az igazgató készíti el. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak: igazgató, igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezető, gyakorlatioktatás-vezető munkaközösség-vezetők a nevelőtestület tagja külön felkérés és megbízás esetén, országos szakértői névjegyzéken szereplő külső szakemberek vagy szakértői csoportok. Belső ellenőrzés rendje: a) Iskolavezetés: Módja: havonta egy alkalommal a két intézményegység vezetőinek közös értekezlete Hetente egy-egy alkalommal külön intézményegységenként vezetői megbeszélés Tartalma: beszámolók az előző időszak feladatainak végrehajtásáról, a munka értékelése, leendő programok és feladatok elosztása határidővel és felelőssel, felmerült problémák megbeszélése. b) Kibővített iskolavezetés: Minden esetben intézményegységenként történik, havonta egy alkalommal megállapodás szerint. Tartalma: a szakmai munka megbeszélése és értékelése, feladatok kiosztása határidővel és felelőssel. c) Nevelőtestület Éves munkaterv és ellenőrzési terv alapján. d) Közalkalmazotti megbeszélés Tagjai: gazdasági ügyintézők Módja: intézményegységenként Tartalma: beszámolók az előző időszak feladatainak végrehajtásáról, a munka értékelése, leendő programok és feladatok elosztása határidővel és felelőssel, felmerült problémák (pénzügyi, karbantartási, takarítási stb.) megbeszélése. 15

16 Az igazgató az intézményben folyó összes tevékenységet ellenőrzi. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek, ill. a tagintézmény-vezető, a gyakorlatioktatás-vezető és a gazdasági ügyintéző munkáját. Ennek egyik alkalmazott eszköze a beszámoltatás. Az igazgatóhelyettesek, ill. a tagintézmény-vezető, a gyakorlatioktatás-vezető ellenőrzési tevékenységüket a vezetői munkamegosztásból és a munkaköri leírásukból következő területeken végzik. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatot a szaktárgyukkal összefüggő területen látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az igazgatót, az iskolavezetést. Az ellenőrzési területei és módszerei: a pedagógiai programban rögzített nevelési-oktatási feladatok végrehajtásának, projektek megvalósításának ellenőrzése, a tanév munkatervi feladatainak megvalósítása, a pedagógusok ezzel kapcsolatos tevékenységének vizsgálata, a munkaköri leírásokban szereplő feladatok elvégzésének vizsgálata, tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, írásos dokumentumok vizsgálata és elemzése, digitális adatbázisok vizsgálata, ellenőrzése, tanulói munkák vizsgálata és elemzése, beszámoltatás szóban és írásban. A pedagógusok munkájának ellenőrzése és értékelése A pedagógusok oktató-nevelő munkája alapvetően önálló felelősségű, kreativitáson, módszertani szabadságon alapuló, magas követelményű alkotó tevékenység. Minden pedagógus az éves munkaköri leírásában kapja meg az évre szóló feladatait, amelynek megvalósulását az igazgató folyamatosan ellenőrzi. Az év során felmerülő újabb feladatokkal is megbízható a pedagógus, amennyiben a munkakörének megfelelő feladatot kap. A tanári munka ellenőrzésének alapvető színtere az óralátogatás. Erre az iskolavezetés jogosult. Az óralátogatások az éves látogatási tervben meghatározott alapelvek és időbeosztás szerint zajlanak. A pályakezdő tanárok munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérni és segíteni. A pályakezdőnek közvetlen szakmai segítséget a mentora ad, aki az igazgató bíz meg e feladattal. A pályakezdő tanárok gyakornokok, feladataik rendjét a Gyakornoki szabályzat tartalmazza. Ha egy tanár tevékenységével kapcsolatban osztályfőnöki, szülői vagy tanulói jelzések alapján probléma érzékelhető, akkor az iskolavezetés és az ellenőrzésbe bevont munkaközösség-vezető célzatosan és hosszabb időszakban látogathatja az órákat. Az óralátogatások tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. A beszélgetéseken fogalmazódjon meg a látott óra szakmai, módszertani, pedagógiai eredménye, illetve hiányossága. 16

17 Az általánosítható tapasztalatokat a feladatok egyidejű meghatározásával nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell, mely az igazgató feladata. A tanárok munkájának alapvető dokumentációját a digitális osztálynaplók tartalmazzák. A naplók bejegyzéseinek (tanórák, érdemjegyek, hiányzások, osztályfőnöki bejegyzések) ellenőrzését a tanügyi igazgatóhelyettes illetve a tagintézmény-vezető végzi havonta, az éves munkatervben meghatározott időpontokban. A tanév elején és végén a törzslapok aktuális bejegyzéseit, záradékait az osztályfőnökök végzik, s a tanügyi igazgatóhelyettes illetve a tagintézmény-vezető ellenőrzi. A tanári munka értékelésének színterei Nevelőtestületi értekezletek, melyeken tartalmuk és feladatuk szerint az iskolai egészére, sajátos pedagógiai területekre vagy rész munkafeladatok elemzésére és értékelésére kerül sor. A legfontosabb nevelőtestületi értekezletek: Tanévnyitó értekezlet, melyen az új tanév munkatervi feladatainak megbeszélése és a munkamegosztás kialakítása a fő feladat. Félévi nevelőtestületi értekezlet, ahol az iskola félévi munkájának áttekintésére és elemzésére kerül sor. Célja a tantestület tájékoztatása, kellő információ nyújtása ahhoz, hogy az osztályfőnökök, szaktanárok osztályukkal és a szülői értekezleten értékelni tudják az elvégzett munkát és feladatokat tudjanak meghatározni. Tanévzáró értekezlet, ahol az éves munka elemző áttekintésére kerül sor, s ahol már körvonalazni kell egyeztetés szintjén- a következő év alapfeladatait. Nevelési értekezletek általában évente két alkalommal -, ahol elméleti és gyakorlati pedagógiai megbeszélésre, alkotó eszmecserére kerül sor. Munkaértekezletek, ahol havonta egy alkalommal az operatív teendők egyeztetését és a feladat megbeszélést végzi el a nevelőtestület az igazgató vezetésével. Itt kerül sor az elvégzett feladatok értékelésére, elemzésére és a munkában résztvevők tevékenységének kiemelésére és a végzett munka szóbeli elismerésére. Vezetői és kibővített vezetői értekezleteken folyamatosan az év során. Ezek a megbeszélések a legfontosabb és legaktuálisabb ellenőrzési pontok az éves munka során. A tanári munka ellenőrzése és értékelése során felmerült hiányosságok pótlását és hibák javítását a tanár köteles elvégezni. A mulasztások fegyelmi eljárást vonhatnak maguk után. Az ellenőrzés és értékelés a pedagógus minősítő eljárás alapját adja. A pedagógusok munkájának értékeléséhez szükséges adatokat dokumentálnia kell az igazgatónak. A pedagógusok jutalmazása Mindkét intézményegységben a hagyományoknak megfelelően alakította ki a nevelőtestület a saját jutalmazási módját, amely alapján minden évben maga választja ki az arra érdemes kollégát. Minden tanévben a székhelyen a kiváló nevelő-oktató munkát végző pedagógust Madách Éremmel jutalmazza a tantestület. 17

18 Az adományozáshoz szükséges értékelési szempontok: 1. Évente 1 pedagógus kaphatja meg az elismerést a ballagáson. 2. Az intézményben legalább 8 éve teljes állásban tevékenykedő, aktív munkát végző pedagógus kaphatja. 3. Feltétele, hogy a jutalmazott kiváló nevelő-oktató munkájával erősítse az intézmény külső-belső kapcsolatrendszerét. Tevékenységével öregbítse annak hírnevét (tudományos munka, országos versenyek, pályázatok, sorozatosan kiemelkedő vizsgáztatási eredmények). 4. Kijelölése titkos szavazással történik, minősített többséggel. Javaslattételi joggal rendelkezik (3 főre): - Iskolavezetés - Munkaközösségek A tagintézményben minden tanévben a kiváló nevelő-oktató munkát végző pedagógust Kanizsai Emlékplakettel, azaz Mestertanári díjjal jutalmazza a tantestület. Az adományozáshoz szükséges értékelési szempontok: 1. Évente 1 pedagógus kaphatja meg az elismerést a Kanizsai Napok rendezvényen vagy a ballagáson év közalkalmazotti munkaviszony, intézményünkben eltöltött legalább 5 éves folyamatos tanítási gyakorlat, teljes állásban tevékenykedő, aktív munkát végző pedagógus kaphatja. 3.Feltétele, hogy a jutalmazott kiváló nevelő-oktató munkájával erősítse az intézmény külső-belső kapcsolatrendszerét. Tevékenységével öregbítse annak hírnevét (tudományos munka, országos versenyek, pályázatok, sorozatosan kiemelkedő vizsgáztatási eredmények). 4.Kijelölése titkos szavazással történik, minősített többséggel. Javaslattételi joggal rendelkezik (3 főre): - DÖK 1 szavazat - SZMK 1 szavazat - Iskolavezetés 1 szavazat - Munkaközösségenként 1 szavazat Az intézmény működése, eszközállománya fejleszthető pályázatok útján. Nyertes pályázat esetén a pályázatot író dolgozó juttatásban részesül, a nyert összeg 2%-át kapja meg (ill. max.40 e. Ft- ot) a minőségi bérpótlék keretéből. 3. A belépés és az intézményben tartózkodás rendje Az intézménnyel jogviszonyban nem állók részére az iskolába való belépésre és benntartózkodásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek adnak engedélyt. 18

19 Az iskola épületébe érkező szülők illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak. Az eseti rendezvények résztvevői és a bérleti szerződés szerinti oktatásban résztvevők a rendezvény megkezdése előtt 10 perccel korábban foglalhatják el a kijelölt helyiséget, s a rendezvény befejezése után el kell hagyniuk az intézmény területét. Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit, épületét az iskolavezetés döntése alapján térítés ellenében használhatják különböző sportszervek, egyesületek és társadalmi szervezetek. Az iskolában párt vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet. 4. A tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje Az intézménynek a tagintézménnyel folyamatos, napi kapcsolatot kell fenntartania. Az iskolavezetés havi ülései, az ott hozott döntések, a közös munka, az intézményi koordinált, egységes feladatellátás biztosítékai. Azonban a székhelyre ill. a telephelyre vonatkozó feladatok külön megbeszélése heti rendszerességgel történik az adott egység vezetőivel. Az iskolavezetés tagjai minden közös feladatot közösen végeznek el. A kapcsolattartás formái: - személyes megbeszélés, tájékoztatás, - telefonos egyeztetés, jelzés, - írásos tájékoztatás, - értekezlet, - a tagintézmény ellenőrzése stb. A tantestület tagjai folyamatosan tájékozódnak a másik egységben zajló tanulmányi és pedagógiai munkáról. Az iskolai dokumentumokat közösen hozzák létre. A munkaközösségek közös feladatai, az áttanítás rendszere a biztosítékai ennek. Az értekezletek közül a székhely és a tagintézmény pedagógusainak közös értekezlete: a tanévnyitó értekezlet, a két nevelési értekezlet és a tanévzáró értekezlet. Az intézményegységek rendezvényein minden tanuló részt vehet, s a meghirdetett háziversenyeken is indulnak a másik egység tanulói. A munkaértekezleteken mindkét egység eredményeiről és fő problémáiról beszámol az igazgató, így folyamatosan tájékoztatva vannak a tantestület tagjai a másik egységben folyó munkáról. 5. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartása A szakmai munkaközösségek a vonatkozó jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületükön belül: - szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját, 19

20 - részt vesznek az iskola oktató-nevelő munkájának belső fejlesztésében, tartalmi és módszertani korszerűsítésében, - egységes követelményrendszer kialakítása, a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése, - pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése és lebonyolítása, - szorgalmazzák és támogatják a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez, - összeállítják az érettségi és OKJ - s vizsgák tételsorait, ezeket értékelik, - javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, - segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját, - javaslatot tesznek az igazgatónak a munkaközösség vezető személyére, - segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések és értékelések elkészítéséhez, - más intézmények hasonló munkaközösségeivel szakmai találkozókat, pedagógiai konzultációkat, közös fejlesztési munkákat szervezhetnek. A szakmai munkaközösségek, az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség tagjainak javaslata alapján az igazgató bíz meg. A munkaközösség-vezetők munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak szerint végzik. A munkaközösség-vezetők az elvégzett munkáról tájékoztatják a nevelőtestületet, illetve emlékeztetővel a kibővített vezetői megbeszélésen az iskolavezetést. Szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartása A munkaközösségek egyeztetik munkatervüket, az iskola egészét érintő pedagógiai-szakmai feladatokat közösen végzik el. Emellett a képzés sajátosságainak megfelelően (gimnáziumi és egészségügyi szakképzés) különböző programokat, feladatokat végeznek. A kapcsolatot a munkaközösség-vezetők havi rendszerességű megbeszélésekkel tartják. Az alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az iskolavezetés hozza létre, erről tájékoztatni kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. A munkacsoport vezetői az elvégzett munkáról tájékoztatják a nevelőtestületet. Az intézményi Minőségbiztosítási programban meghatározott feladatokat a minőségbiztosítási csoport koordinálja a csoportvezető vezetésével. A csoport tagjai munkájukat éves munkatervük alapján végzik. A végzett munkáról évente tájékoztatást adnak a nevelőtestületnek. 20

21 6. A szülői szervezet Az intézményben nem működik iskolaszék, a szülőknek az Köznevelési törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezet működik. Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szüleit alkotják. Önmaguk közül megválasztják a szülői munkaközösség elnökét, helyettesét. Az osztályok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a megválasztott elnök közreműködésével juttatják el az iskola Szülői Választmányához vagy a pedagógiai igazgatóhelyetteshez, ill. a tagintézmény-vezetőhöz. A legmagasabb szintű szülői szervezet az Iskolai Szülői Választmány, melynek tagjai az osztály szülői munkaközösségek elnökei, elnökhelyettesei. A Szülői Választmány tagjai közül elnököt, elnökhelyettest és 4 fős vezetőséget választanak. A Szülői Választmány munkáját a pedagógiai igazgatóhelyettes, ill. a tagintézményben a tagintézmény-vezető segíti, és elnöke, elnökhelyettese közvetlenül az iskola igazgatójával tartanak kapcsolatot. A Szülői Választmány ülése akkor határozatképesek, ha tagjainak több mint 50 %-a van jelen. Döntésüket nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozzák. A Szülői Választmánynak az iskola igazgatója legalább évente két alkalommal tájékoztatást ad az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az Iskolai Szülői Választmányt az alábbi jogok illetik meg: megválasztja saját tisztségviselőit, kialakítja saját működési rendjét, képviseli a szülőket a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben, az iskolai tankönyvellátási és tankönyv-támogatási rendszer véleményezése, 7. A vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével, a megbízott pedagógusvezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: az iskolavezetés ülései a kibővített iskolavezetés ülései a különböző értekezletek megbeszélések, egyeztetések. Ezen fórumok időpontjait az iskola éves munkaterve határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. A kibővített iskolavezetés tagjai kötelesek az ülések után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről és határozatairól. Az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, kéréseit, javaslatait kötelesek közvetíteni az igazgatóság felé. 21

22 A nevelők és a tanulók Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról: az igazgató az iskolai diákönkormányzat választmányát rendszeresen, a diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal, az aulában és a közlekedő terekben elhelyezett hirdetőtáblán keresztül, valamint az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat. A tanulók szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban, illetve a digitális naplóban tájékoztatni kell. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel. A vezetők, a nevelők és a szülők Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról: az igazgató az Iskolai Szülői Választmány ülésein, valamint az évfolyamszintű szülői értekezleteken, az időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül, az osztályfőnökök az osztályszintű szülői értekezleteken tájékoztatják a szülőket. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: szülői értekezletek fogadónapok A szülői értekezletek és a fogadónapok idejét az iskola éves munkaterve tartalmazza. A szülők kéréseit, véleményeit, javaslatait szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. A szülők az iskola pedagógiai programjáról, éves munkatervéről, szervezeti működési szabályzatáról és házirendjéről az iskola igazgatójától, a pedagógiai igazgatóhelyettestől, valamint a tagintézmény-vezetőtől rendszeresen kérhetnek tájékoztatást. Az intézmény tanulóiról, pedagógusairól és dolgozóiról nyilvántartott adatok kezelésének feladatait, előírásait, szabályait az Adatkezelési szabályzat, a 2. sz. melléklet tartalmazza. 8. A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők és iskolai vezetők közötti kapcsolattartás rendje Az osztályközösség tagjai osztálytitkárt és egyéb tisztségviselőket választhatnak. A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. A tanulók, a tanulóközösségek és diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el mint az iskola legmagasabb szintű diákszerveződése. Tagja lehet az iskola bármely tanulója. 22

23 Fő feladatai : Tanulói érdekvédelem, Iskolai rendezvények lebonyolításának segítése, Szabadidős tevékenység szervezése, Saját rendezvényeinek felelős megszervezése (gólyatábor, farsangi bál, gólyabál, Dorottya-bál), Az iskola diákönkormányzatának képviselete városi szintű rendezvényeken. A diákönkormányzat jogosítványainak érvényesítésében a diákönkormányzatot segítő tanárok működnek közre. A diákönkormányzat a jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik, tevékenységüket saját szervezeti és működési szabályzatuk szerint folytatják. A diákönkormányzat felépítését és működési rendjét, kapcsolattartásuk rendjét a Házirend és a saját szervezeti és működési szabályzatuk tartalmazza. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést a székhelyen és a tagintézményben külön, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, annak összehívásáért az igazgató a felelős. A diákönkormányzat a munkájának elvégzéséhez, feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, számítástechnikai eszközeit, stúdióját, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. A Diákönkormányzat dönt: saját működéséről, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, s véleményt nyilvánít az iskola tanulókat érintő ügyeiben. 9. Külső kapcsolatok rendszere Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: a fenntartóval: Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ Salgótarján Tankerület szakmai kérdésekben: Nógrád Megyei Kormányhivatal Nógrád Megyei Pedagógiai - Szakmai Szolgáltató és Szakszolgálati Intézet Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési intézet Egészségügyi Szakdolgozók Továbbképző Intézete középiskolák: Bolyai János Gimnázium és Szakközépiskola Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakközépiskola Táncsics Mihály Közgazdasági, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola pályaválasztás: Munkaügyi Központ általános iskolák egészségügy: iskolaorvosi szolgálat 23