A VASZARY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Átírás

1 A VASZARY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2013.

2 Tartalom 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogszabályi alapja A Szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése A Szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Az intézmény adatai Az intézmény bélyegzői és lenyomatai Az intézmény alapfeladatai és feladat-ellátási rendje Az intézmény gazdálkodása AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE Az intézmény felelős vezetője Az intézményvezető helyettesítése Az igazgatóhelyettesek helyettesítése A tagintézmény vezetők helyettesítési rendje Az intézmény bélyegzőhasználata Az igazgatóhelyettesek Az igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezető feladatai A tagintézmény-vezető feladatai Aláírási jogkör Az intézmény nevelő-oktató munkájának ellenőrzése AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ ALAPDOKUMENTUMOK A törvényes működés alapdokumentumai Alapító okirat Pedagógiai program Az éves munkaterv Az intézményi alapdokumentumokról való tájékozódás lehetősége Az intézmény működését meghatározó további dokumentumok Belső - külön dokumentumba foglalt - szabályzatok AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE TEENDŐK BOMBARIADÓK ÉS EGYÉB RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK ESETÉRE AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE Az intézményvezető munkarendjének szabályozása A pedagógusok munkarendje Az intézmény nem pedagógus közalkalmazottainak munkarendje Az iskola tanulóinak munkarendje, a házirend A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama Az intézményben tartózkodás rendje, a nyitva tartás Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje A dohányzás intézményi szabályai A tanulók- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI A tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje Az intézményi közösségek, az intézményi értekezletek Az intézményi kapcsolattartás formái és rendje Külső kapcsolattartás formái és rendje A SZÜLŐK, TANULÓK TÁJÉKOZTATÁSÁNAK FORMÁI Szülők tájékoztatása Szülői értekezletek Tanári fogadóórák Fejezet: 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2

3 9.1.3 A szülők írásbeli tájékoztatása Tanulók tájékoztatása Különös közzétételi lista A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK A speciális tantervű osztályba való felvétel, átvétel iránti kérelmek elbírálásának elvei Az osztályozó vizsga rendje Versenyeken, rendezvényeken való részvétel szabályozása A tanuló által készített dologért járó díjazás A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA, RENDEZVÉNYEK A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai A hagyományápolás külsőségei Az intézmény rendezvényei A mindennapi testedzés formái A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE Jogok és kötelezettségek A könyvtár szolgáltatásai A könyvtár nyitásának és zárásának rendje AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI AZ ADATKEZELÉS ÉS TOVÁBBÍTÁS INTÉZMÉNYI RENDJE A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS SZEMPONTJAI AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSI SZERKEZETE ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK MELLÉKLETEK számú melléklet: Adatkezelési szabályzat számú melléklet: Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata Mellékletek számú melléklet - Gyűjtőköri szabályzat számú melléklet - Könyvtárhasználati szabályzat számú melléklet - Munkaköri leírás számú melléklet - A könyvtár tankönyvtári szabályzata Fejezet: 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 3

4 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1 A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogszabályi alapja A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. Itt rendelkezünk a közoktatási intézmény szervezeti felépítéséről, továbbá mindazokról, amelyeket a jogszabály nem utal más hatáskörbe. A Szervezeti és Működési Szabályzat készítését a évi CXC. tv., valamint annak végrehajtására kiadott 229/2012. (VIII.8.) EMMI rendelet írja elő. Felülvizsgálatát a 32/2008 (XI.24) OKM rendelettel kötelezték. A Szervezeti és Működési Szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény. A évi CXXXVII. törvény a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény módosításáról. A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról évi CXXIX. törvény az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról évi LV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény módosításáról. Az emberi erőforrások minisztere 47/2013. (VII. 4.) EMMI rendelete a 2013/2014. tanév rendjéről. Az emberi erőforrások minisztere 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelete egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Az emberi erőforrások minisztere 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről. A nemzetgazdasági miniszter 33/2013. (VIII. 30.) NGM rendelete a évi munkaszüneti napok körüli munkarendről. A Kormány 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. A Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. A Kormány 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelete a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról. 368/2011.(XII.31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII.30.) Korm. rendelet. A közalkalmazottak jogállásról szóló évi XXXIII. törvény. A közalkalmazottak jogállásról szóló évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet. A évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 1.2 A Szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése A Vaszary János Általános Iskola valamint tagintézménye működésére vonatkozó jelen szabályzatot a nevelőtestület január 21. elfogadta. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogát gyakorolta a Diákönkormányzat, az intézmény Közalkalmazotti Tanácsa és a Szülői Közösség, a melyet a Záró rendelkezések fejezetben aláírásukkal igazolnak. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az iskola igazgatója hagyta jóvá. Fejezet: 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 4

5 Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a tanulók, szüleik, a közalkalmazottak és más, az intézménnyel kapcsolatba kerülők, valamint az érdeklődők megtekinthetik munkaidőben, az iskolai könyvtárban és a titkárságon. Egy-egy nyomtatott példány kerül a fenntartóhoz és az iskola irattárába. Az SZMSZ az intézmény honlapján elérhető. Tartalmáról és előírásairól az intézmény igazgatója, az igazgatóhelyettesek és a tagintézmény-vezetők adnak információt. 1.3 A Szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékletét képező egyéb szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára, tanulójára és mindazokra nézve kötelező érvényű, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályát vesztik az intézmények előzőleg elfogadott szabályzatai. Fejezet: 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 5

6 2. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 2.1 Az intézmény adatai Az Alapító Okirat száma 405/2009. /XI.13./ ÖKT határozat Az Alapító Okirat módosításai.../2010. /XII. 15./ ÖKT határozat a 309/2010. /IX.1./ ÖKT határozat 122/2010. /IV. 28./ ÖKT határozat Az Alapító Okirat határozat száma 47/1997. /II.26/ Az intézmény neve Vaszary János Általános Iskola OM azonosítója Székhelye Vaszary János Általános Iskola 2890 Tata, Országgyűlés tér 4. info@vaszarynet.hu Fejezet: 2. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 6

7 Tagintézményei Jázmin Utcai Tagintézmény 2890 Tata, Jázmin u Telephelyei 2890 Tata, Jázmin u. 23. Alapítás éve 1948 Fenntartója neve, székhelye Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay u Irányító szerv neve, székhelye Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Tatai Tankerülete 2890 Tata, Agostyáni u Intézmény vezetőjének kinevezése Klebelsberg Intézményfenntartó Központ pályázat útján, 5 év határozott időtartamra nevez ki. Az igazgató feletti egyéb munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja. Jogviszonyára és a vezetői kinevezésre irányadó jogszabály: közalkalmazotti jogviszony, a közalkalmazottak jogállásáról Fejezet: 2. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 7

8 szóló évi XXXIII. tv. alapján. Intézmény foglalkoztatottainak jogviszonya Közalkalmazottak a KJT XXXIII. Tv. Alapján. Az intézmény képviseletére jogosult az intézmény mindenkori vezetője A vagyon feletti rendelkezés joga a tatai intézményi vagyon feletti rendelkezési jogot Tata Város Önkormányzati Képviselő-testülete gyakorolja, Tata Város Önkormányzatának az önkormányzati vagyonhasznosításáról szóló rendelet alapján. Törzsszáma Statisztikai számjele Az intézmény bélyegzői és lenyomatai Vaszary János Általános Iskola a Magyar Köztársaság címere Vaszary János Általános Iskola, 2890 Tata, Országgyűlés tér 4. felirattal Jázmin Utcai Tagintézmény a Magyar Köztársaság címere VASZARY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA JÁZMIN UTCAI TAGINTÉZMÉNYE 2890 Tata, Jázmin utca 23. Fejezet: 2. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 8

9 2.3 Az intézmény alapfeladatai és feladat-ellátási rendje AZ ISKOLA ALAPTEVÉKENYSÉGE SZAKFELADAT REND SZERINT Száma Megnevezése Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Általános iskolai napközi otthoni nevelés Fejezet: 2. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 9

10 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók napközi otthoni nevelése Általános iskolai tanulószobai nevelés Iskolai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Fizikai és információs akadálymentesítést segítő programok, támogatások Szakmai továbbképzések Pedagógiai szakmai szolgáltatások 2.4 Az intézmény gazdálkodása Az intézmény gazdálkodási feladatait a fenntartói feladatok esetében a Klebelsberg Intézményfenntartói Központ, a működtetői feladatok esetében Tata Város Önkormányzati Képviselőtestülete végzi. 3. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 3.1 Az intézmény felelős vezetője Az iskola élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét három igazgatóhelyettes, valamint a tagintézmény vezetőjének közreműködésével látja el. Az igazgató, a vezető beosztású, valamint felelős beosztású dolgozók feladatait munkaköri leírásuk tartalmazza. Az iskola nyitvatartási idején belül 7 00 és óra között az igazgató és helyettesei közül egy vezető külön beosztás szerint az iskolában tartózkodik. Az intézmény vezetőinek benntartózkodására vonatkozó beosztást minden tanévben külön ügyeleti rend szabályozza. Ha a vezetők betegsége vagy más okból való távolléte nem teszi lehetővé a benntartózkodást, az intézmény biztonságos és zavartalan működéséért felelősséggel a helyettesítési rendben feltüntetett közalkalmazottak tartoznak. Az igazgató kizárólagos jogkörébe tartozik: a dolgozók feletti átruházott munkáltatói jogkör a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása rendkívüli szünet elrendelése a fenntartó egyetértésével átruházott gazdasági és pénzügyi kérdések utalványozási jog A közoktatási intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Hatásköréből átruházza: Az alsó tagozatos igazgatóhelyettesre: a pedagógusok túlmunkájával és a helyettesítéssel kapcsolatos ügyeket a tankötelezettségből adódó feladatokat, a beiskolázást a tankönyvellátásból adódó feladatok koordinálását a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok koordinálását a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezését A felső tagozatos igazgatóhelyettesre: a pedagógusok túlmunkájával, az ügyeleti renddel és a helyettesítéssel kapcsolatos ügyeket az intézményi statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségeket a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezését a munka- és tűzvédelmi tevékenység közvetlen irányítását és ellenőrzését a tanuló és gyermekbaleset intézésével kapcsolatos tevékenység irányítását Fejezet: 3. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 10

11 A tagintézmény vezetőjére hatásköréből átruházza a tagintézményre vonatkozóan: a tankötelezettségből adódó feladatokat a tankönyvellátásból adódó feladatok koordinálását a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok koordinálását a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezését a pedagógusok túlmunkájával, az ügyeleti renddel és a helyettesítéssel kapcsolatos ügyeket az intézményi statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségeket a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezését a munka- és tűzvédelmi tevékenység közvetlen irányítását és ellenőrzését a tanuló és gyermekbaleset intézésével kapcsolatos tevékenység irányítását Vezetői Testület Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak: igazgatóhelyettesek tagintézmény vezető Ők alkotják az intézmény Vezető Testületét, amely kibővített szervezetté válhat az alábbiak részvételével: munkaközösség vezetők diákönkormányzat pedagógus képviselői közalkalmazotti tanács elnöke gyermekvédelmi felelősök A testület havonta tartja rendszeres megbeszéléseit. Értékeli a munkaterv végrehajtását, megbeszélést folytat az időszerű feladatok végrehajtásáról, az intézmény egészét érintő ügyekről. Igazgatótanács A közös igazgatású közoktatási intézmény intézményegységei munkájának összehangolását segítő testület. Tagjai, az intézményegységek azonos létszámú (4-4), nevelőtestület által választott képviselői. Összehívásáért az igazgató a felelős. Magasabb jogszabályok alapján részt vesz egyes munkáltatói jogok gyakorlásában Az intézményvezető helyettesítése Az igazgatót akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével - teljes felelősséggel az alsó tagozatos igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató és az alsó tagozatos igazgatóhelyettes távolléte esetén a felső tagozatos igazgatóhelyettes látja el a helyettesítést. Nyári szabadság esetén az ügyeletes vezető lát el helyettesítési teendőket. A tagintézményekben, a nyári szünetben kéthetente szerdánként külön beosztás szerint látnak el ügyeletet. Az igazgató tartós távolléte esetén /legalább kéthetes, folyamatos távollét/ a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön intézkedésben ad felhatalmazást. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az igazgató helyettesítését az alsó tagozatos igazgatóhelyettes látja el. Az igazgató utalványozási jogkörének helyettesítési feladatait a felső tagozatos igazgatóhelyettes látja el Az igazgatóhelyettesek helyettesítése Az alsó tagozatos igazgatóhelyettest akadályoztatása esetén a felső tagozatos igazgatóhelyettes teljes felelősséggel helyettesíti. A felső tagozatos igazgatóhelyettes távolléte esetén az alsó tagozatos igazgatóhelyettes látja el a helyettesítést. Mindkét vezetőtávolléte esetén - ha a helyettesítésre más nem kapott megbízást - az igazgatóhelyetteseket a reál, illetve a humán munkaközösség vezetője helyettesíti. Őket az alsós munkaközösség vezetője, az ő távollétében a helyettese követi. Fejezet: 3. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 11

12 3.1.3 A tagintézmény vezetők helyettesítési rendje A Jázmin Utcai Tagintézményben a tagintézmény-vezetőt távolléte esetében az alsós munkaközösség vezetője, következőben a napközis munkacsoport vezetője helyettesíti Az intézmény bélyegzőhasználata Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: igazgató,igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezetők minden ügyben, a gazdasági ügyintéző, iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, bizonyítványok, törzskönyv, félévi és év végi érdemjegyek adminisztrálásakor az osztályfőnök. Az intézményvezető közvetlen munkatársai Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: igazgatóhelyettesek tagintézmény vezető akik munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezetőnek tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Rendszeres információcsere révén kölcsönösen tájékoztatják egymást az ellenőrzési területükön történt eseményekről és előkészítik a következő időszak tennivalóit. 3.2 Az igazgatóhelyettesek A magasabb vezetői beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettesek vezetői tevékenységüket az igazgatóirányítása mellett, egymással együttműködve és mellérendeltségi viszonyban látják el. Részletes feladataikat munkaköri leírás tartalmazza Az igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezető feladatai egységes fellépéssel követeljék meg a munkatervi feladatok, az intézményi szabályzatok, az iskola rendjének, tisztaságának betartását kötelesek eljárni vagyonvédelmi, balesetvédelmi ügyekben, a felnőtt ügyelet megkövetelésében és ellenőrzésében biztosítaniuk kell az információáramlást, a tájékoztatást a dolgozók és az igazgató felé. Felkészültséget kell tanúsítaniuk a vezetői értekezleten. Az igazgatóhelyetteseket, a tagintézmény-vezetőket a magasabb vezetőkre vonatkozó eljárásrenddel az igazgató bízza meg. A munkáltatói jog gyakorlóját megillető jogosítványok közül az intézményegység-vezetői megbízásról és a megbízás visszavonásáról az igazgatótanács dönt. Igazgatóhelyettesi, tagintézmény-vezetői, intézményegység-vezetői megbízás határozott időre, legfeljebb 5 évre adható. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért A tagintézmény-vezető feladatai A magasabb vezetői beosztás ellátásával megbízott tagintézmény-vezető tagintézményben, az önállóan látja el feladatait, de az alábbi területeken alárendeltek a központi iskola igazgatóhelyetteseinek. a pedagógusok túlmunkájával kapcsolatos elszámolások esetén a felső tagozatos igazgatóhelyettesnek a statisztikai adatszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatok esetén a felső tagozatos igazgatóhelyettesnek Fejezet: 3. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 12

13 a tankönyvrendeléssel kapcsolatos feladatok esetén a felső tagozatos igazgatóhelyettesnek a beiskolázásban az alsó tagozatos igazgatóhelyettesnek Az intézmény vezetőinek benntartózkodására vonatkozó beosztást minden tanévben külön ügyeleti rend szabályozza. Ha a vezetők betegsége vagy más okból való távolléte nem teszi lehetővé a benntartózkodást, az intézmény biztonságos és zavartalan működéséért felelősséggel az alábbi sorrendben kijelölt közalkalmazottak tartoznak: a központi iskola esetében iskolatitkár ügyeletes napközis vezető a Jázmin úti tagintézmény esetében iskolatitkár alsós munkaközösség vezető napközis munkacsoport vezető 3.3 Aláírási jogkör Az intézmény nevében aláírási joga az igazgatónak van. A pénzügyi kötelezettséget vállaló iratokat a gazdasági vezetővel egyeztetve írja alá. I. számú helyettesítők: alsó tagozatos igazgatóhelyettes és az illetékes tagintézmény-vezető II. számú helyettesítő a felső tagozatos igazgatóhelyettes. Az aláírási jogkör az I.sz helyettesítők esetében 3 napi tartós távollétesetén lép életbe. Az igazgatóhelyettesek és a tagintézmény-vezetők jogköre kiterjed az aláírásra és bélyegzőhasználatra intézményük, illetve tagintézményük vonatkozásában valamennyi irat esetén, amely a hatáskörükbe átruházott feladatokból adódik. Ilyen: a statisztika, túlóra elszámolás, tankönyvrendelés, gyermek és ifjúságvédelem, továbbtanulás, szülői felszólítás a tanuló mulasztása esetén, versenyre nevezések, folyóirat rendelés, tanulói felmentések engedélyezése, stb. Az igazgató kizárólagos aláírási jogkörébe tartozó iratok: személy- és bérügyek, kitüntetési felterjesztések, utalványozás, tantárgyfelosztás, órarend, nevelői munkarend, felsőbb szervnek küldött, az intézmény életére hatással bíró iratok. Az igazgatóhelyettesek Ft-ig engedélyezhetnek vásárlást, a tagintézmény-vezető havi ellátmányból gazdálkodik. A megrendeléseken, versenyekre jelentkezés esetén a megrendelő nevét, aláírását is fel kell tüntetni az igazgatói aláírással együtt. Az intézmény terhére történő vásárlások, megrendelések írásos dokumentummal történnek, melyre előzetes engedélyt az igazgató, az igazgatóhelyettesek és a gazdasági vezető ad, az előbbiekben feltüntetett értékhatárig, a megjelöltek szerint. 3.4 Az intézmény nevelő-oktató munkájának ellenőrzése A pedagógiai munka belső ellenőrzése az intézményi IMIP alapján történik. 1. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: Biztosítani az iskola pedagógiai munkájának jogszerű működését. Segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát. A vezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről. Szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő- és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 2. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: igazgató Fejezet: 3. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 13

14 igazgatóhelyettesek tagintézmény vezető munkaközösség-vezetők Az igazgató - az általa szükségesnek tartott esetekben - jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. 3. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: a pedagógusok munkafegyelme, a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a nevelő és oktatómunka színvonala. A tanítási órákon ezen belül különösen: - előzetes felkészülés, tervezés a tanítási óra felépítése és szervezése a tanítási órán alkalmazott módszerek - a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán - az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése. (Tantárgyi eredménymérések) a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás 4. Az ellenőrzés módszerei: tanórák és tanórán kívüli foglalkozások látogatása írásos dokumentumok vizsgálata tanulói munkák vizsgálata egyéb Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. 5. A megbeszélés következményei: a hiányosságok pótlása, következtetések levonása, új feladat a pedagógusoknak, illetve a munkaközösségeknek. Az általánosítható tapasztalatokat a testületi értekezleteken összegezni kell, az esetlegesen adódó feladatokat meg kell fogalmazni. 6. Az ellenőrzés tapasztalatai felhasználhatók: nevelési értekezleteken, tantestületi értekezleteken, jutalmazásoknál, minőségi bérpótlék odaítélésénél, a munkaközösségek év végi értékelésénél. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező ellenőrzési terv határozza meg. Az ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató felelős. A vonatkozó jogszabályoknak megfelelő belső ellenőrzési feladatok ellátását az intézmény és a Polgármesteri Hivatal között kötött megállapodás alapján a Polgármesteri Hivatal belső ellenőre végzi. Fejezet: 3. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 14

15 4. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ ALAPDOKUMENTUMOK 4.1 A törvényes működés alapdokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló - alapdokumentumok határozzák meg: alapító okirat, pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat, házirend, minőségirányítási program, éves munkaterv, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat, belső szabályzatok Alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény Alapító Okiratát a fenntartó fogadja el, illetve szükség esetén- módosítja. Az intézménynek jogában áll javaslatot tenni alapító okiratának módosítására Pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben középtávra vonatkozó nevelőoktató munka tartalmi és szakmai alapjait Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok és feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, véglegesítésére, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A munkaterv egy példánya a tanári szobában a tantestület rendelkezésére áll, illetve annak egyszerűsített változata az iskola honlapján elérhető. 4.2 Az intézményi alapdokumentumokról való tájékozódás lehetősége Az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, a házirendről és a minőségirányítási programról az intézmény honlapján ( tájékozódhatnak. Munkaidőben az iskolai könyvtárban, titkárságon tekinthetnek bele. 4.3 Az intézmény működését meghatározó további dokumentumok A kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat kétoldalú megállapodások, amelyeket a jogszabályi előírásoknak megfelelő szerződő felek képviselői írnak alá. A tanulókat, alkalmazottakat védő intézményi védő-, óvó előírások rendszere rendkívül szerteágazó, így azt egyetlen szabályzatban tömöríteni nem tartjuk indokoltnak. Az intézmény valamennyi dolgozójára és tanulójára vonatkozó előírások betartása az intézménnyel jogviszonyban álló tanulókra illetve alkalmazottakra egyaránt kötelező Belső - külön dokumentumba foglalt - szabályzatok Az iskolai Szülői Közösség (SZK) Szervezeti és Működési Szabályzata Házirend Az iskolai könyvtár működési szabályzata A diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata Az Igazgató Tanács szabályzata Az iratkezelési és tanügyi nyilvántartások szabályzata Gyakornoki Szabályzat Gazdálkodási Szabályzat 5. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE 1. Az iskolai tankönyvrendelést és tankönyvterjesztést az iskola igazgatója által megbízott tankönyvfelelős végzi. Fejezet: 4. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ ALAPDOKUMENTUMOK 15

16 2. A tankönyvfelelős gondoskodik arról, hogy az oktatási ügyekért felelős minisztérium által minősített és felhasználható tankönyvek és segédletek jegyzéke időben álljon rendelkezésre az iskolában a nevelőtestület számára. 3. Az intézményegység vezetők, az osztályfőnökök és a tankönyvfelelős segítségével november 15-ig felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyv kölcsönzésével támogatást kapni. 4. A felmérések eredményéről az igazgató november 30-ig tájékoztatja az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. 5. A szakmai munkaközösségek véleményezik a pedagógus által kiválasztott tankönyvek és segédletek felhasználhatóságát, a pedagógiai program elvei alapján lehetőség szerint tankönyvcsaládban gondolkodva. 6. A szakmai munkaközösség-vezetők, tagintézmény vezető a tankönyvkiadók által kiadott tankönyvjegyzék alapján január 8-ig leadják az igazgatóhelyetteseknek a tankönyvrendelési igényeket 5. Az iskola igazgatója minden év január 10-ig felméri, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. 7. A felmérés eredményéről az igazgató minden év január 20-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. 8. Az iskola igazgatója a meghatározott véleményezésre jogosultak véleménye alapján minden év január 25-éig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőt. 9. A tanulók január 15-ig megkapják a részükre megrendelni kívánt tankönyvek, segédkönyvek (a továbbiakban: tankönyvek) listáját, amelyen január 31-ig kell bejelölniük a megvásárolni, vagy kölcsönözni kívánt tankönyveket. 10. A tankönyvrendelést minden év február 15-ig kell elkészíteni az alábbiak szerint: - A tankönyvrendelést az egyes tantárgyakra vonatkozóan az osztályt, csoportot tanító szaktanár, ennek hiányában az igazgató által kijelölt szaktanár készíti el a pedagógiai program, az iskola helyi tantervében foglalt előírások és a tantárgy helyi tanterve figyelembevételével. A szaktanár felelős a szaktárgyi tankönyvrendelés tartalmáért. - A szaktanárok tankönyvrendeléseit a munkaközösség-vezetők szakmai szempontból véleményezik, szükség esetén javasolják, hogy azt a szaktanár a pedagógiai program, az iskola helyi tantervében foglalt előírásoknak, illetve a helyi tantervnek megfelelően módosítsa. - A munkaközösség-vezetők által szakmai szempontból jóváhagyott tankönyvrendeléseket a tankönyvfelelős összesíti. 11. Az újonnan induló osztályok tanulói beiratkozáskor megkapják az osztály számára megrendelni kívánt tankönyvek listáját. A szülőnek be kell jelölnie a listán a megvásárolni kívánt könyveket, és nyilatkoznia kell az igényelt tankönyvtámogatás formájáról. A tankönyv-támogatási kérelmeket ezzel együtt kell leadni az első szülői értekezleten (májusban). 12. A tankönyvrendelést az iskola a központ egyidejű tájékoztatásával a köznevelés információs rendszerének és a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak, küldi meg azzal, hogy: a) a tankönyvrendelés határideje március utolsó munkanapja, b) a tankönyvrendelés módosításának határideje június 15., c) a pótrendelés határideje szeptember 5. Fejezet: 5. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE 16

17 13. A tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt tankönyv, illetve könyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. 14. A tankönyvrendelést, a megítélt tankönyvtámogatást és az iskolai könyvtári állományt is figyelembe véve kell meghatározni, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget melyik tankönyv vásárlására fordítják. 15. A tankönyvfelelős augusztus 24-ig állítja össze azon könyvek listáját, amely könyveket a tanuló tankönyv kölcsönzésével kap meg támogatásként. Ezt a tanulónkénti kimutatást megadva e tankönyvek árának összegét is a tankönyvfelelős augusztus 25-én átadja az osztályfőnököknek. 16. A tankönyveket az első tanítási héten, a kijelölt napokon kapják meg a tanulók az iskolában. 17. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a tanulói tankönyvtámogatás megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje kérdésében a diákönkormányzatot s az iskolai szülői szervezetet egyetértési jog illeti meg. 18. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg. 6. TEENDŐK BOMBARIADÓK ÉS EGYÉB RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK ESETÉRE Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (pl.: földrengés, árvíz, belvíz, villámcsapás) a tűz a robbanással történő fenyegetés Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut tudomására köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: igazgató igazgatóhelyettes tagintézmény vezető A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: a fenntartót tűz esetén a tűzoltóságot robbanással történő fenyegetés esetén a rendőrséget személyi sérülés esetén a rendőrséget egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket (a tűzjelző kolomp hangjával, vagy a hangosbemondón értesíteni,) riasztani kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található Kiürítési terv alapján kell elhagyniuk. Fejezet: 6. TEENDŐK BOMBARIADÓK ÉS EGYÉB RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK ESETÉRE 17

18 A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezéséért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia. Az igazgatónak illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg - felelős dolgozók kijelölésével - gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművek elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét a kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének utasításai szerint kell a további biztonsági intézkedéseket végrehajtani. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a Tűzriadó terv, a robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a Bombariadó terv tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért a tűzvédelmi megbízott a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden dolgozójára és tanulójára kötelező érvényűek. Fejezet: 6. TEENDŐK BOMBARIADÓK ÉS EGYÉB RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK ESETÉRE 18

19 A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: igazgatóhelyettesi iroda gazdasági iroda A pedagógiai szakszolgálat az intézményegységnek helyt adó Bartók Óvoda tűz- és balesetvédelmi szabályzatában foglaltak szerint jár el. 7. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE 7.1 Az intézményvezető munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy helyettesei, illetve a tagintézmény-vezető és megbízottja közül legalább egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia annak lényegi működésekor. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladatainak megfelelő időben és időtartamban látják el. Amennyiben rendkívüli helyzetben egyikük sem tartózkodik az intézményben, a vezetők helyettesítési rendje alapján kell eljárni. 7.2 A pedagógusok munkarendje A pedagógusok munkarendjével kapcsolatos általános előírások A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyelet és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes, illetve a tagintézmény-vezető állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 30 óráig köteles bejelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, illetve tagintézmény vezetőnek, hogy a helyettesítéséről intézkedni lehessen. A hiányzó pedagógus a hiányzási idejére a helyettesítési anyagot, tanmenetet leadja, hogy a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A tanórák elcserélését az igazgatóhelyettes, illetve a tagintézmény-vezető engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén - lehetőség szerint- szakszerű helyettesítést kell tartani. A pedagógus alapvető feladata, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint alsó tagozaton az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor a szöveges értékelésen kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli- a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeresen vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettesek, a tagintézmény-vezetők és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A pedagógusok munkaköri kötelezettségeit, a munkavégzés szabályait a hatályos törvények, rendeletek, a Kollektív Szerződés, valamint munkaköri leírásuk tartalmazzák. A kijelölés illetőleg megbízás alapján a nevelő-oktató munkával összefüggő teendőkhöz kapcsolódó főbb elvek, megbízatások ismertetése. Általános elvek: megfelelő szakmai, pedagógiai felkészültség az adott területen, szervezőkészség, rátermettség, megújulási készség, önkéntesség elve és a feladat ellátási kötelezettség egyeztetése, arányos terhek figyelembe vétele. Fejezet: 7. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE 19

20 Főbb megbízatások: pontosítani szükséges - osztályfőnök, szaktanár, napközis nevelő kijelölés alapján - munkaközösségi vezetők felkérés, választás, megbízás - a diákönkormányzat vezetője felkérés, megbízás - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős felkérés, megbízás - szakkör, sportkör, karvezető felkérés, megbízás - szertárfelelős kijelölés alapján - tankönyvfelelős felkérés, megbízás A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt lekötött munkaidő és a lekötött munkaidőn kívül elrendelt feladatokból, egyéb elrendelt foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programokat a munkaterv illetve az adott rendezvény forgatókönyve tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. 7.3 Az intézmény nem pedagógus közalkalmazottainak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézményvezető a tagintézmény-vezető bevonásával állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásukat az igazgató és a tagintézmény-vezető közösen készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. 7.4 Az iskola tanulóinak munkarendje, a házirend Az intézmény házirendje tartalmazza a tanulók helyi joggyakorlásának formáit, a tanulók kötelességeinek ellátási rendjét, valamint, a tanulók munkarendjének részletes szabályozását. A házirend betartása a tanulók, a pedagógusok és alkalmazottak, gyermekük képviseletében az iskolába látogató szülők számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok, az ügyeletes tanárok és a hetes tanulók ügyelnek. A házirendet - az intézmény vezetőjének előterjesztésére - a nevelőtestület fogadja el, a törvényben meghatározott szervezetek egyetértésével. A tanulók munkarendjét tartalmazó házirendet minden év elején ismertetik az osztályfőnökök az első hét osztályfőnöki óráján, valamint a szeptemberi szülői értekezleten. A házirend egy-egy kivonatos példányát minden tanulónknak átadjuk. A házirendet bármely érdeklő megtekintheti az intézmény honlapján, s az iskolai könyvtárban nyitva tartási időben. 7.5 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt termekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (igazgatói engedéllyel) azok előtt szervezhetők. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb általában óráig be kell fejezni. Kivétel ez alól az egész napos oktatás, melyet óráig szervezünk. Rendkívüli esetben az igazgató rövidített órák tartását rendelheti el. A tanítási órák látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a tagintézmény-vezető tehet. Fejezet: 7. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE 20

21 Az intézmények csengetési rendjét a Házirend tartalmazza. Az óraközi szünetet a tanulók lehetőség szerint az udvaron illetve a folyosón töltik - az egyes tanulócsoportok külön beosztás szerint- felnőtt ügyelet mellett, vigyázva saját maguk és társaik testi épségére. Az óraközi szünet rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok és diákok felügyelik. 7.6 Az intézményben tartózkodás rendje, a nyitva tartás A központi iskola épületét szorgalmi időben hétfőtől péntekig órától óráig tartjuk nyitva. A Jázmin Utcai Tagintézményben az épület nyitva tartása órától óráig tart. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények és terembérlés esetén a nyitva tartásra a fent jelölt időtartamban és azon túl az igazgató és a tagintézmény-vezető egyeztetés után ad engedélyt. A szervezési feladatokat a gazdasági dolgozó közreműködésével kell megoldani. A tanítási szünet ideje alatt ügyeleten kívüli időben, az iskolában csak a munkáját végző dolgozó tartózkodhat. A felnőtt ügyelet a központi intézményben a tanítási időben óráig, Jázmin Utcai Tagintézményben órától 17 óráig tart az igazgatóhelyettes illetve a tagintézmény-vezető beosztása szerint. Az ebédeltetés alatt az ebédlőben felnőtt ügyelet működik. A délutáni ügyeletet a napközis nevelők látják el. A Jázmin Utcai Tagintézményben reggel órától óráig ügyelet, órától a tanítás kezdetéig, ig és az óraközi szünetekben ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. A napközis tanulók számára a saját csoportjukban óráig nevelői felügyeletet biztosítunk. Az itt maradó tanulókat a napközis nevelője átkíséri a kijelölt helyiségbe és átadja az ügyeletes nevelőnek. A tanítási idő befejezése után az épület helyiségeiben tanuló csak szervezett formában tartózkodhat. Ezt a tudatosító munkát az osztályfőnök végzi. A tanuló a tanítási idő alatt az osztályfőnöke, másodsorban az osztályfőnök helyettese illetve mindkettő távollétében az igazgatóhelyettes és a tagintézmény-vezető engedélyével hagyhatja el az iskolát. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgatóhelyettes, tagintézményben a tagintézmény-vezető), illetve a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az iskola elhagyására csak az igazgatóhelyettes, tagintézményben a tagintézmény-vezető adhat engedélyt. A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik hétfőtől csütörtökig 8 00 és óra között, pénteken óráig. Amennyiben az igazgatóval kíván kapcsolatot létesíteni a külső személy, az iskolatitkár bejelenti. Az igazgatónak is vannak olyan elintézendő feladatai, amikor nem tud azonnal rendelkezésre állni. Ilyen esetben az iskolatitkártól kell időpontot kérni a téma megjelölésével az igazgatóval való találkozáshoz. Az épületbe belépő szülőket, látogatókat a portás igazítja el. A hivatalos ügyintézésen túl a szülőknek a folyosón kell várakozniuk. Az étkezési térítési díjak befizetése a gazdasági irodában történik egy kijelölt napon óra között. A Jázmin Utcai Tagintézményben az iskolatitkárnál kell a térítési díjakat befizetni a hónap két kijelölt napján órától ig. Étkezés lemondása történhet személyesen illetve telefonon is. A következő napi étkezés lemondása óra között lehetséges. Hit és vallásoktatásra a törvényben meghatározott módon, valamint a hét kijelölt napján, a tanítási órák után óra között, a Jázmin Utcai Tagintézményben ig van lehetőség. A tanórák védelmének érdekében a tanterembe nem léphetnek be szülők és idegenek. Szülői értekezleteken, fogadó órán, és egyéb, az iskola által szervezett rendezvényeken pl. ünnepélyek a Fejezet: 7. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE 21

22 rendezvények helyiségében tartózkodhat szülő. Főiskolai, egyetemi hallgatók a szakvezető tanár felügyeletével a tantermekben, szertárakban, ül. a foglalkozás megbeszélésére kijelölt helyen tartózkodhatnak. A magániskolák a bérleti szerződésben rögzített helyen és időben lehetnek az intézményben. Az eddig fel nem sorolt jogviszonnyal nem rendelkező idegen személyeknek a portánál illetve az iskola előtt kell várakozniuk. A szorgalmi időben a tanítási napokon után a szervezett foglalkozást tartó, illetve ügyeletet ellátó pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért. 7.7 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskola létesítményeit, helyiségeit a beosztási rend alapján rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért, a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, az iskola rendjéért tisztaságának megőrzéséért, az energiafelhasználással való takarékoskodásért. Ennek érdekében: Az iskola minden dolgozója és tanulója minden tanévben szervezett formában tűz- és balesetvédelmi valamint munkavédelmi oktatásban részesül. Szándékos vagy gondatlanságból elkövetett rongálás esetén a tanuló szülei, illetve a dolgozó felé kártérítési igénnyel lép fel az iskola. A tanulói károkozásról határozatban kell értesíteni a tanuló gondviselőjét. A gazdasági dolgozó, illetve tagintézményekben az iskolatitkár kötelessége - elsősegély nyújtása érdekében - feltöltött mentőládáról gondoskodni az ig. helyettesi, a testnevelői és az orvosi rendelői szobában. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni az igazgató illetve a tagintézmény-vezető engedélyével, az iskolatitkárnak átadott eszköz használatba vételi megállapodás ellenében lehet. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termek zárásáért a dolgozó a felelős. A tantermek és egyéb helyiségek kulcsait az irodában tároljuk. Felvételüket a titkárságon elhelyezett naplóban dátummal és aláírással kell igazolni. A tantermeket reggel a takarító, tagintézményben az ügyeletes nevelő nyitja ki között. Kivételt képeznek ez alól a szaktantermek, valamint az interaktív táblával felszerelt termek, amelyeket mindig az órára érkező szaktanár nyitja ki a tanóra megkezdése előtt. Az óra végén köteles biztonsági okokból kulcsra zárni. A kulcs felvételét és leadását a kulcsfelvételi naplóban dátummal, aláírással igazolja, amit a titkárságon tartunk. A testnevelő tanárok a testnevelés órák és sportfoglalkozások alatt gondoskodnak az öltözők zárásáról. A fejlesztő szobában tanuló csak felnőtt jelenlétében tartózkodhat. A fejlesztő szoba rendjéért, berendezési tárgyaiért, zárásáért a foglalkozást tartó nevelő a felelős. A tornaterem az elkészített beosztás szerint üzemel. Elsősorban az intézmény tanulóinak sportolási lehetőségét biztosítja. Szabadidő esetén az iskolatitkár bérbe adja. A tornateremben csak a szakórát tartó pedagógus jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók, ezért baleset esetén az ügyeletes tanár felelősségre nem vonható. A tornatermet a nevelő szünetben és a foglalkozások végén zárja A Jázmin Utcai Tagintézmény tornaterem használati rendje annyiban más, hogy ott az öltözőbe is csak pedagógus engedélye, felügyelet mellett mehetnek tanulóink. A szertárak eszközállományáról szakleltárt kell vezetni. A nevelő a szertárért anyagilag is felelősséggel tartozik. A szertárfelelős tanuló a nevelő engedélyével és jelenlétében léphet be a szertárba. A Fejezet: 7. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE 22