Dunaújvárosi Loránttfy Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola, Kollégium 2400 DUNAÚJVÁROS RADNÓTI MIKLÓS U. 6. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 Dunaújvárosi Loránttfy Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola, Kollégium 2400 DUNAÚJVÁROS RADNÓTI MIKLÓS U. 6. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Készítette: Őszi Attila igazgató A dokumentum birtokosa / tárolási helye: Lorántffy Középiskola titkárság.. Átdolgozva: március 31. 1

2 1 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (SZMSZ) CÉLJA, JOGI ALAPJA ÉS HATÁLYA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ALAPJÁT KÉPEZŐ JOGSZABÁLYOK AZ SZMSZ HATÁLYA AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐ ADATAI, JOGÁLLÁSA ÉS GAZDÁLKODÁSI MÓDJA AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐ ADATAI AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA A GAZDÁLKODÁS MÓDJA AZ INTÉZMÉNY ALAPDOKUMENTUMAI, FELADATAI ÉS JOGOSULTSÁGAI ALAPÍTÓ OKIRAT FONTOSABB ADATAI PEDAGÓGIAI PROGRAM A pedagógiai program tartalma AZ INTÉZMÉNY JOGOSULTSÁGAI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDSZER AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI EGYSÉGEI ÉS VEZETŐI SZINTJEI A SZERVEZETI EGYSÉGEK KAPCSOLATTARTÁSI RENDJE AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE A vezető személye Az intézményvezető jogköre AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ FELELŐSSÉGE Igazgatói fogadónap A VEZETŐK INTÉZMÉNYBEN VALÓ TARTÓZKODÁSA Az iskolában A kollégiumban Tanműhelyben AZ INTÉZMÉNYEN BELÜL MŰKÖDŐ KOLLÉGIUM VEZETÉSE A VEZETŐHELYETTESEK (IGAZGATÓHELYETTESEK) SZEMÉLYE A VEZETŐHELYETTESEK JOGKÖRE ÉS FELELŐSSÉGE A VEZETŐK KAPCSOLATTARTÁSI RENDJE TELEPHELYEKKEL (TANMŰHELY, KOLLÉGIUM) VALÓ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE A VEZETŐK HELYETTESÍTÉSI RENDJE Az intézményvezető helyettesítése A vezetőhelyettesek helyettesítése: A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolat A MŰKÖDÉS RENDJE A TANÉV HELYI RENDJE A tanév rendjének meghatározása A tanév helyi rendje és annak közzététele A BELÉPÉS ÉS A BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZ INTÉZMÉNY NYITVA TARTÁSA Az iskola székhelyének nyitva tartása A kollégium nyitvatartási rendje A tanműhely nyitvatartási rendje A szokásostól eltérő nyitva tartás A TANÍTÁSI NAPOK RENDJE A TANÍTÁSI ÓRÁK RENDJE AZ ÓRAKÖZI SZÜNETEK RENDJE AZ INTÉZMÉNYI ÜGYELET RENDSZABÁLYAI A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái

3 5.8.2 Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások A FELNŐTTOKTATÁS FORMÁI AZ INTÉZMÉNYBE VALÓ FELVÉTEL RENDJE Az iskolai felvétel rendje A kollégiumi felvétel rendje ALKALMAZOTTAK MUNKARENDJE Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazottak titoktartása A közalkalmazottak munkarendje A pedagógusok munkarendje A nem pedagógus munkakörűek munkarendje A pedagógusok megbízásának elvei A TANULÓI JOGVISZONY ÉS KÖVETKEZMÉNYEI A tanulói jogviszony Iskolai felvétel rendje A tanulók munkarendje A tanulói jogviszonnyal kapcsolatosvizsgák A magasabb évfolyamba lépés feltételei Magántanulók A tanulmányi követelmények teljesítése és értékelése Tanulói jogviszony megszűnése A TANULÓK TESTI ÉPSÉGÉNEK ÉS EGÉSZSÉGÉNEK VÉDELME A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A mindennapi testedzés, a sportkör és a gyógytestnevelés rendje Az egészséges életmódra nevelés AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA, AZ ÜNNEPÉLYEK ÉS MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai A hagyományápolással kapcsolatos feladatok Rendezvények Az intézmény hagyományos rendezvényei A hagyományápolás további formái A kötelező viselet PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK KAPCSOLATA, FELADATOK ÁTRUHÁZÁSA A nevelőtestület és működési rendje A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A nevelőtestület ellenőrző, értékelő feladatainak átruházása A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK ÉS KAPCSOLATAIK KÖZALKALMAZOTTAK Az alkalmazotti közösségek kapcsolattartásának rendje A TANULÓI KÖZÖSSÉG ÉS KAPCSOLATTARTÁSNAK RENDJE Az osztályközösségek és tanulócsoportok Diákkörök A diákközgyűlés (iskolagyűlés) A DIÁKÖNKORMÁNYZAT ÉS AZ ISKOLAI VEZETŐK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS A diákönkormányzat szervezete A diákönkormányzat jogai A diákönkormányzat működési feltételei A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás A SZÜLŐI KÖZÖSSÉG ÉS A KAPCSOLATTARTÁS A Szülői Szervezet Szülői Szervezet véleményezési, egyetértési joga A szülői közösséggel való kapcsolattartás

4 7.4.4 A szülők szóbeli tájékoztatási rendje A szülői értekezletek rendje A szülői fogadóórák rendje: AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE A külső kapcsolatok célja, formája és módja AZ INTÉZMÉNY HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYAI AZ ÉPÜLET EGÉSZÉRE VONATKOZÓ RENDSZABÁLYOK Az épület rendje Egészségügyi felügyelet és ellátás, intézményi védő, óvó előírások A HELYISÉGEK ÉS BERENDEZÉSÜK HASZNÁLATI RENDJE A könyvtár működési rendje A stúdió működési rendje Számítógép-termek működési rendje Előadók, informatikai eszközzel felszerelt tantermek működési rendje Sportudvar működési rendje Az iskolai technikai eszközeinek használata Az intézmény létesítményeinek bérbeadási rendje Az alkalmazottak helyiséghasználata A tanulók helyiséghasználata A szaktantermek használati rendje Kezelési ismertetők A berendezések használata Karbantartás és kártérítés EGYÉB RENDELKEZÉSEK A REKLÁMTEVÉKENYSÉGRŐL TANÓRÁK LÁTOGATÁSA ALÓLI FELMENTÉS RENDJE INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK Általános viselkedési előírások: A KATASZTRÓFA, TŰZ-ÉS POLGÁRI VÉDELEM INTÉZMÉNYI RENDJE Katasztrófavédelem, tűzvédelem, polgári védelem szervezeti és végrehajtási rendje A DIÁKIGAZOLVÁNY PÁRTOK, PÁRTOKHOZ KÖTŐDŐ SZERVEZETEK A KOLLÉGIUMMAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS A KIEMELKEDŐ MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESETKIEGÉSZÍTÉS ODAÍTÉLÉSÉNEK ELVE A tanévre szóló külön megbízások Célfeladatok elvégzésére irányuló megbízások Nem tervezett célfeladatok elvégzésére irányuló megbízások Nem pedagógus munkakörben dolgozók kimagasló teljesítményének elismerése Az átlagosnál nagyobb teljesítmény elismerése ADATKEZELÉS A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK RENDJE A szabálytalanság A szabálytalanságok alapesetei A szabálytalanságok megelőzése A szabálytalanságok észlelése a FEUVE rendszerében A szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások megindítása Intézkedések, eljárások nyomon követése A szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása AZ INTÉZMÉNY ELLENŐRZÉSI NYOMVONALA (A FEUVERENDSZER RÉSZEKÉNT) Az ellenőrzési nyomvonal fogalma A költségvetési szerv vezetőjének kötelezettsége az ellenőrzési nyomvonal kialakítása során Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége a költségvetési szerv működésében Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége a felelősségi szintek területén Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége a szervezeten belüli együttműködés erősítése területén Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége a szervezeti működés területén Az ellenőrzési nyomvonal elkészítése

5 Az egyes gazdasági eseményekkel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal kialakításának gyakorlati megvalósítása AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE A tankönyvellátás módja: A tankönyvellátás menete: INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOKBA BETEKINTÉS, NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK AZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA AZ INTÉZMÉNY TOVÁBBI SZABÁLYZATAI AZ SZMSZ ÉS AZ INTÉZMÉNY ALAPDOKUMENTUMAINAK NYILVÁNOSSÁGA, TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG, HOZZÁFÉRÉS A DOKUMENTUMOKHOZ A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETEI

6 1 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (SZMSZ) CÉLJA, JOGI ALAPJA ÉS HATÁLYA 1.1 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA A szervezeti és működési szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. 1.2 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ALAPJÁT KÉPEZŐ JOGSZABÁLYOK évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2011.évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 2001.évi CI.törvény a felnőttképzésről Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló rendeletek a következők: 138/1992. évi (X.8.) Korm. rendelet a Kjt. végrehajtásáról közoktatási intézményekben 11/1994. évi (VI. 8.) MKM rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről 1.3 AZ SZMSZ HATÁLYA Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, igazgatói utasítások betartása kötelező érvényű az intézmény valamennyi tanulójára, minden közalkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra és kapcsolatba lépőkre. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el, - a szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ. 2 AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐ ADATAI, JOGÁLLÁSA ÉS GAZDÁLKODÁSI MÓDJA 2.1 AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐ ADATAI Név: Dunaújvárosi Lorántffy Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola, Kollégium Cím (székhely): 2400 Dunaújváros, Radnóti Miklós utca 6. Kollégium: Dunaújvárosi Lorántffy Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola, Kollégium Bocskai István utcai Címe: 2400 Dunaújváros, Bocskai utca 1/a. Gyakorlati oktatási bázis: Dunaújvárosi Lorántffy Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola, Kollégium Lajos király körúti Telephelye Címe: 2400 Dunaújváros, Lajos király körút 29. 6

7 2.2 AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA Közoktatási intézmény, önálló jogi személy. Alapító: Dunaújváros Önkormányzatának jogelődje a Dunaújvárosi Városi Tanács Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Székesfehérvári Tankerület 2.3 A GAZDÁLKODÁS MÓDJA A fenntartó döntése alapján az intézmény nem önálló gazdálkodó. Az intézményi vagyon tulajdonjoga: Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata január 1-én ingyenes vagyonkezelésbe adta a KLIK-nek. Az intézményi vagyon haszonélvezeti joga: a Dunaújvárosi Lorántffy Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola, Kollégiumot illeti meg. Az intézmény fenntartási és működési költségei a fenntartót terhelik. (A jóváhagyott éves költségvetés irányozza elő az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközöket.) 3 AZ INTÉZMÉNY ALAPDOKUMENTUMAI, FELADATAI ÉS JOGOSULTSÁGAI 3.1 ALAPÍTÓ OKIRAT FONTOSABB ADATAI Az intézmény jogszerű működését az érvényes Alapító okirat teszi lehetővé.fontosabb adatai: száma: 42004/2013 (módosításokkal egységes szerkezetben) hatályos január 1-től. 1.) Az intézmény hivatalos neve: Dunaújvárosi Lorántffy Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola, Kollégium OM azonosítója: felnőttképzési nyilvántartási száma: FAT: AL-1354 működési területe: alapítási éve: Dunaújváros közigazgatási területe, illetve szabad kapacitása terhére országos beiskolázás 2.) Az intézmény felügyeleti szerve:klebelsberg Intézményfenntartó Központ Székesfehérvári Tankerület 3.) Az intézmény jogállása: önálló jogi személy 4.) Az intézmény típusa: közös igazgatású köznevelési intézmény: 2+2, kimenő rendszerű szakiskola 3 évfolyamos szakiskola 4 évfolyamos szakközépiskola 2+1 illetve 3 évfolyamos (kimenő) szakképzés felnőttoktatás iskolarendszeren kívüli felnőttképzés kollégium 7

8 5.) Az intézmény maximális tanulólétszáma: 950 fő A kollégiumban elhelyezhető maximális tanulólétszám: 220 fő 6.) Az intézmény tevékenységei: Az intézmény alaptevékenységei: Köznevelési alapfeladatok Kollégiumi ellátás kollégiumi ellátás externátusi ellátás Szakközépiskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű, 4 évfolyamos szakközépiskolai oktatás nappali rendszerű, 3 szakképzési évfolyamon szakmai vizsgára felkészítő oktatás nappali rendszerű, 2 szakképzési évfolyamon szakmai vizsgára felkészítő oktatás nappali rendszerű, 1 szakképzési évfolyamon szakmai vizsgára felkészítő oktatás fenőttoktatás nappali, esti, levelező A többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása azon különleges bánásmódot igénylő tanulók részére, akik a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) Szakiskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó oktatás, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás 2 évfolyamon nappali rendszerű, 2 szakképzési évfolyamon szakmai vizsgára felkészítő oktatás a szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatást követően nappali rendszerű, a szakképzési kerettanterv szerint a közismereti oktatással párhuzamosan szakmai elméleti és gyakorlati oktatás 3 szakképzési évfolyamon Felnőttoktatás esti, levelező rendszerben A többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása azon különleges bánásmódot igénylő tanulók részére, akik a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) Az intézmény a nevelési-oktatási tevékenységét a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény előírásai, az intézményi pedagógia program és helyi tanterv alapján végzi. A fenntartó a Nemzeti Alaptantervek, és a kerettantervek alapján elkészített helyi- és központi szakmai tantervek, valamint a pedagógiai programok megvalósításához elfogadott órakeretet illetve az órakedvezményeket biztosítja. Az Országos Képzési Jegyzékről (OKJ) szóló 37/2003. (XII.27.) OM rendelet és módosításai, valamint az 1/2006. (II.17.) OM rendelet és módosításai, és a 150/2012(VII.6.)Korm. rendelet továbbá az intézmény pedagógiai szakmai programja alapján az iskola az alábbi szakmacsoportokban készít fel szakmai vizsgára. Szakiskola (szakképző évfolyamok): - könnyűipar szakmacsoport - egyéb szolgáltatás szakmacsoport - egészségügyi szakmacsoport 8

9 - szociális szolgáltatások - vegyipar szakmacsoport - környezetvédelem vízgazdálkodás szakmacsoport - művészet közművelődés kommunikáció szakmacsoport Szakközépiskola: - vegyész ágazat - egészségügyi ágazat - íszépészet ágazat - képző és iparművészet ágazat - környezetvédelem-vízgazdálkodás ágazat - szociális ágazat OKJ-s szakképesítések felsorolása: szakképesítés azonosító száma szakképesítés megnevezése Ápoló Ápoló Gyakorló ápoló Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Csecsemő- és gyermekápoló Kisgyermekgondozó, - nevelő Kozmetikus Gyakorló kozmetikus Fodrász Gyakorló fodrász Divat-és stílustervező Divat-és stílustervező Környezetvédelmi technikus Vegyipari technikus Vegyipari technikus Női szabó Bőrdíszműves Bőrdíszműves Szociális gondozó Abroncsgyártó Abroncsgyártó Gyakorlati képzés megszervezése: - iskolai tanműhely (2400 Dunaújváros, Lajos király körút 29. szakiskola, szakközépiskola) - együttműködési szerződéssel: o Egyesített Szociális Intézmények, Dunaújváros o Szent Pantheleon Kórház, Dunaújváros o ISD Dunaferr Zrt, Dunaújváros o Körömsziget Kft, Dunaújváros o Tanoda Kft, Perkáta - tanuló szerződéssel: o az illetékes kereskedelmi és iparkamarák közreműködésével az utolsó szakképző évfolyam tanulói Az intézmény egyéb tevékenységei: Iskolai könyvtár ellátásának módja: saját szervezeti egységgel 9

10 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Iskolai diáksport tevékenység Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Munkaerőpiaci felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatások Iskolarendszeren kívüli képzés Az OKJ-ban meghatározott szakképesítést adó képzés a felnőttképzési törvény szerint szervezett, szakmai vizsgára felkészítő oktatás és vizsgáztatás, valamint egyéb tanfolyam a szabad kapacítás terhére. 7.) A feladat ellátást szolgáló vagyon: Ingatlan: Iskola: A 190/2. helyrajzi szám alatt található kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő m 2 nagyságú területen elhelyezkedő, 3.304,63 m 2 beépített területű, a természetben Dunaújváros, Radnóti Miklós utca 6. szám alatti ingatlanvagyon. Tanműhely: A 730/54. helyrajzi szám alatt található kizárólagos önkormányzati tulajdonban levő m 2 nagyságú területen elhelyezkedő, 1.042,96 m 2 beépített területű, a természetben Dunaújváros, Lajos király körút 29. szám alatti ingatlanvagyon. Kollégium: A 490/2. helyrajzi szám alatt található kizárólagos önkormányzati tulajdonban m 2 beépített területű, a természetben Dunaújváros, Bocskai István utca 1/a. szám alatti ingatlanvagyon. Ingóságok: Az intézmény számviteli nyilvántartásban szereplő adatok szerint. Az intézményi vagyon feletti rendelkezés joga: KLIK Az előirányzatok feletti rendelkezés jogosultsága: KLIK 8.) Az intézmény gazdálkodásával összefüggő jogosítványok: Az intézmény költségvetését a fenntartó szerv állapítja meg. Az intézmény a fenntartó által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. 9.) Az intézmény vezetőjének megbízása: Az állami köznevelési intézmény, többcélú intézmény vezetőjét - az óvoda kivételével - nevelési-oktatási intézmény esetében a nevelőtestület, többcélú intézményben az igazgatótanács, a fenntartó, az intézmény székhelye szerint illetékes vagy az intézményt működtető települési önkormányzat véleményének kikérésével az oktatásért felelős miniszter bízza meg öt évre. 10.) Az intézmény képviseletére jogosult: 10

11 Az intézmény igazgatója, illetve az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak szerint a megbízott intézményi dolgozó. 3.2 PEDAGÓGIAI PROGRAM Az intézmény tartalmi működését a Pedagógiai program határozza meg, amely a Nemzeti Alaptantervhez valamint az érvényes Szakmai és vizsgakövetelményekhez, az Érettségi vizsga vizsgaszabályzatához és az érettségi vizsga részletes követelményeihez kapcsolódva tartalmazza a feladatellátás szakmai alapjait A pedagógiai program tartalma a nevelés és az oktatás célja és feladatai, a helyi tanterv és óratervek, az egyes évfolyamok követelményei és értékelése, a minősítés szempontjai és módjai, Az intézmény egy tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, - valamint a felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti. 3.3 AZ INTÉZMÉNY JOGOSULTSÁGAI Szakközépiskolai- és szakiskolai bizonyítványok kiállítása OKJ-s szakképesítést igazoló bizonyítvány kiállítása Érettségi bizonyítvány kiállítása 4 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDSZER Igazgató Titkárság Oktatástechnikus Tűz- és balesetvédelmi előadó Szülői szervezet Iskolatanács Rendszergazda Közismereti és nevelési igh Szakképzési igazgatóhelyettes Kollégiumvezető igh Gazdasági főelőadó Ifjúságvédelem Közösségi szolgálat Minőségbiztosítási vezető Mérési, értékrelési vezető Könyvtáros Ápolónő Tanműhelyi gondnok Mentálhigiénia DÖK munkáját irányító pedagógus Műszaki Mk vezető DÖK munkáját irányító pedagógus Technikai személyzet SNI/BTM Fejlesztő pedagógus Fegyelmi Bizottság elnöke Tanárok és oktatók Kollégiumi titkár Iskolai Gondnok Humán MK vezető EÜ és egyéb szolg Mk vezető Nevelői MK vezető Technikai személyzet Tanárok EÜ fodrász kozmetikus tanárok Nevelők Pénzügyi és munkaügyi dolgozók Természet-tudományi MK vezető EÜ Kozmetikus oktatók Tanárok Szakképzési munkaközösség Osztályfőnöki MK vezető Felnőttképzési felelős Osztályfőnökök Művészeti területvezető Művészetis tanárok, oktatók 11

12 4.1 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI EGYSÉGEI ÉS VEZETŐI SZINTJEI A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket. 4.2 A SZERVEZETI EGYSÉGEK KAPCSOLATTARTÁSI RENDJE Az alkalmazottaknak úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy az intézményi feladatok ellátása zavartalan és zökkenőmentes legyen. Az eltérő tevékenységet folytató szervezeti egységek munkájukat összehangolják. A heti rendszerességű igazgatótanácsi munkaértekezleteken kívül a folyamatos kapcsolattartásért a magasabb vezető és a vezető megbízású dolgozó azonos felelősséggel tartozik. Elsődleges beszámolási kötelezettsége az alacsonyabb szintű vezető beosztású dolgozónak van, de az intézmény életével kapcsolatos kérdésben jogosult tájékoztatást kérni vezetőjétől. A szervezeti egységre vonatkozó döntés meghozatala előtt az intézményvezető köteles kikérni az egységvezető és a munkavállalói érdekképviselet véleményét. A döntés meghozatala az intézményvezető mérlegelési jogkörébe tartozik. Az azonos szintű szervezeti egységek közötti kapcsolattartást az egymás mellé rendeltség jellemzi. Az egymás közötti kapcsolatukat önállóan szervezik, de az intézményvezetőt előzetesen kötelesek tájékoztatni. 4.3 AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE A vezető személye Az intézmény vezetője csak a nemzeti köznevelési törvény által leírt feltételeknek megfelelő személy lehet, akinek kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A vezetői megbízás legfontosabb követelménye: az intézmény típusának megfelelő felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, pedagógus szakvizsga és a pedagógus munkakörben való határozatlan idejű alkalmazás, valamint a szükséges szakmai gyakorlat Az intézményvezető jogköre Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a közoktatási törvény valamint a fenntartó határozza meg. Az intézményvezető kiemelt feladatai: - a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése - a nevelőtestület vezetése - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése - a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján - a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása a KIK Elnök által leadott jogkörök erejéig - a közoktatási intézmény képviselete - együttműködés biztosítása, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és a diákok képviselőjével, és a diákmozgalommal, - a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése, - a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésének irányítása 12

13 - a döntés - az egyetértései kötelezettség megtartásával - az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a kollektív szerződés nem utal más hatáskörébe 4.4 AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ FELELŐSSÉGE Az intézmény vezetője (igazgatója) - a nemzeti köznevelési törvénynek megfelelően - egyszemélyben felelős az alábbiakért - a szakszerű és törvényes működésért - az ésszerű és takarékos gazdálkodásért - a pedagógiai munkáért - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért - a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért - a tanuló- és a gyermekbalesetek megelőzéséért - a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért Igazgatói fogadónap Telefonon előre egyeztetett időpontban. A tanév rendjében meghatározott fogadó órákon és szülői értekezleteken. 4.5 A VEZETŐK INTÉZMÉNYBEN VALÓ TARTÓZKODÁSA Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért az intézmény vezetője vagy vezetőhelyettesei heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben rögzített vezetői helyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt Az iskolában Az iskolában reggel 7 órától délután 15 óráig az igazgatónak vagy valamelyik helyettesének bent kell tartózkodnia. Az éves ügyeleti beosztást az éves munkaterv tartalmazza A kollégiumban A kollégiumvezető a tanév elején meghatározott munkarend szerint, melyet a munkatervben rögzítenek tartózkodik a kollégiumban. A halaszthatatlan esetekben fennmaradó időben a mindenkori hosszú ügyeletes, az ő munkaidejének lejárta után pedig az éjszakai ügyeletes jár el oly módon, hogy elsősorban a kollégiumvezetőt, másodsorban az iskolaigazgatót értesíti Tanműhelyben A tanműhelyben reggel 7 órától délután 15 óráig az egészségügyi, felnőttképzési és szakmai vizsgaszervezési felelősnek vagy a szakképzési munkaközösség vezetőjének bent kell tartózkodnia. Az ügyeletes vezetők akadályoztatása esetén a tanműhelyi területeken dolgozó pedagógusok látják el az ügyeleti feladatot. 4.6 AZ INTÉZMÉNYEN BELÜL MŰKÖDŐ KOLLÉGIUM VEZETÉSE A kollégium gazdasági és pedagógiai irányítását az intézmény vezetője (az iskola igazgatója) a kollégium vezetőjével szoros együttműködésben látja el. A kollégium pedagógiailag önálló. A kollégium vezetője az intézmény többi igazgatóhelyettesével munkatársi együttműködésben végzi munkáját, gondoskodik a hatályos jogszabályok, rendeletek, igazgatói rendelkezések végrehajtásáról. Javaslatot tesz a kollégiumi nevelők munkaközössége tagjainak jutalmazására, kitüntetésére, bérezésére. A kollégium vezetője kidolgozza a nevelők feladatait, gondoskodik munkájuk szervezéséről, ellenőrzéséről, irányításáról. A kollégiumi diákönkormányzati szervvel együttműködve biztosítja a kollégiumi élet működési feltételeit. 13

14 4.7 A VEZETŐHELYETTESEK (IGAZGATÓHELYETTESEK) SZEMÉLYE Az intézményvezető feladatait a pedagógiai vezetőhelyettesek és gazdasági főelőadó közreműködésével látja el. A vezetőhelyettesi megbízást - a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával az intézményvezető adja a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak, határozott időre (5 év). A pedagógiai vezetőhelyettes a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy. A pedagógiai vezetőhelyettes irányítja közvetlenül a pedagógusok munkáját. A gazdasági főelőadó szakirányú felsőfokú képesítéssel rendelkező személy lehet. A gazdasági főelőadó irányítja közvetlenül a pedagógiai képesítéssel nem rendelkezők munkáját. 4.8 A VEZETŐHELYETTESEK JOGKÖRE ÉS FELELŐSSÉGE A vezetőhelyettesek munkájukat munkaköri leírásuk alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. A vezetőhelyettesek feladat- és hatásköre kiterjed egész munkakörükre. A vezetőhelyettesek felelőssége kiterjed a munkaköri leírásukban található feladatkörökre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartoznak az intézményvezetőnek. A vezetőhelyettesek beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. 4.9 A VEZETŐK KAPCSOLATTARTÁSI RENDJE Az intézmény vezetője és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyről emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat TELEPHELYEKKEL (TANMŰHELY, KOLLÉGIUM) VALÓ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE A tanműhely és a kollégium külön épületben működik. A tanműhelyben a műszaki- és az egészségügyi igazgatóhelyettes, a gyakorlati okatásvezető, és gyakorlati oktatásvezető helyettes, a kollégiumban a kollégium vezetője gondoskodik arról, hogy a pedagógusokat és a tanulókat érintő intézkedések kellő időben és módon kihirdetésre kerüljenek. A kollégiummal és a tanműhellyel a kapcsolattartás közvetlen, rendszeres és kölcsönös a vezetők között. A vezetők kötelesek minden, a megszokottól eltérő eseményről az igazgatót azonnal értesíteni. A napi kapcsolattartás telefonon, faxon, illetve Internet segítségével történik A VEZETŐK HELYETTESÍTÉSI RENDJE Az intézményvezető helyettesítése Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén a nevelési és közismereti igazgatóhelyettes helyettesíti. Akadályoztatása esetén a szakképzési igazgatóhelyettes. Az intézményvezető tartós távolléte (két hétnél hosszabb időszak) esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást A vezetőhelyettesek helyettesítése: A közismereti és nevelési igazgatóhelyettest: az szakképzési igazgató helyettes Az szakképzési igazgatóhelyettest: a közismereti és nevelési igazgatóhelyettes A kollégiumvezetőt: az igazgató vagy a munkaközösségvezető helyettesíti A gazdasági főelőadót az iskolai gondnok helyettesíti 14

15 Ha a fentiektől el kell térni, akkor alkalmanként, írásos megbízással a pedagógusok közül az igazgató felkérhet valakit a helyettesítés ellátására A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolat Iskolánkban nem müködik iskolaszék, kollégiumi szék, ennek hiányában véleményezési joga van a szülői szervezetnek. A kapcsolattartás módja:tájékoztatást nyújtunk illetve a jogszabály által előírt esetekben véleményüket kérjük.az iskola igazgatója és a meghívott dolgozók részt vesznek a szülői szervezet ülésein Iskolatanács és a tantestület közötti kapcsolat Az iskolatanács a törvényben meghatározott számban és időpontban ülésezik, írásban reagál az igazgató beszámolóira. 5 A MŰKÖDÉS RENDJE 5.1 A TANÉV HELYI RENDJE A tanév rendjének meghatározása A tanév általános rendjéről az oktatási felelős miniszter évente rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével A tanév helyi rendje és annak közzététele A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: a nevelőtestületi értekezletek időpontjait az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját a vizsgák (felvételi, osztályozó, javító, különbözeti, helyi, érettségi, szakmai) rendjét a tanítási szünetek (őszi, téli, tavaszi) időpontját - a miniszteri rendelet keretein belül a nyílt nap megtartásának rendjét és idejét A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási napon ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A tanév rendje felkerül iskolánk honlapjára is. ( 5.2 A BELÉPÉS ÉS A BENNTARTÓZKODÁS RENDJE Idegenek az épületbe csak az ügyeletes portás kellő tájékoztatása után léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját, és az épületben tartózkodás várható időtartamát. Az ügyeletes tanuló kísérőcédulát állít ki, melyet a vendég aláírat a felkeresett személlyel, majd kifelé menet lead. A meghívott vendégek és az előzetesen bejelentett látogatók érkeztéről a portás telefonon értesíti a vendéglátót. 15

16 5.3 AZ INTÉZMÉNY NYITVA TARTÁSA Az iskola székhelyének nyitva tartása Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: 5 óra 30 perctől 21 óra 00 percig tart nyitva. Az intézmény hivatalos munkaideje tanítási napokon: 7 órától 15 óráig tart. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt - eseti kérelmek alapján. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani.az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. A nyitva tartás és az ügyelet időpontjait az intézményben ki kell függeszteni A kollégium nyitvatartási rendje A kollégium szorgalmi időben a mindenkori tanév rendjéhez igazodva tart nyitva. A kollégium az első tanítási napot megelőző napon 12 órától folyamatos munkarendben a szakmai gyakorlatok leteltéig tart nyitva óráig nevelőtanárok, 22 órától 6 óráig éjszakai ügyeletes tanárok látják el a kollégiumi feladatokat. Tanítási szünetek alatt a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. A kollégium tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva A tanműhely nyitvatartási rendje A tanműhely szorgalmi időben (tanítási időszakban és a nyári gyakorlat alatt) hétfőtől péntekig 5 óra 30 perctől 20 óráig, augusztus hónapban hétfőtől péntekig 06 órától 13 óra 30 percig tart nyitva A szokásostól eltérő nyitva tartás A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt eseti kérelmek alapján. Az iskola a tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az intézmény vezetőjének beterjesztése alapján az igazgatótanács hagyja jóvá. 5.4 A TANÍTÁSI NAPOK RENDJE Tanítási nap: az egyes osztályokban a tanítási órák, illetőleg az oktatási törvényben meghatározott foglalkozások megtartására fordított nap, amennyiben a foglalkozási órák száma eléri a hármat. 5.5 A TANÍTÁSI ÓRÁK RENDJE Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A napi tanítási idő a kötelező órarend szerinti tanítási órák időtartama 7 óra 35 perctől 14 óra 50 percig tart. A kötelezően választott fakultációs órákat 19 óráig be kell fejezni. Szakképző évfolyamokon 20 óráig tarthat az oktatás. A tanítási órák időtartama: 45 perc. A gyakorlati órák időtartama a szakképző évfolyamokon 60 perc Az első tanítási óra reggel 7 óra 35 perckor kezdődik. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezetőhelyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. 16

17 5.6 AZ ÓRAKÖZI SZÜNETEK RENDJE Az óraközi szünetek időtartama: 5, 10 illetve 20 perc, a csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek legkisebb időtartama 5 perc. Minden szünet ideje alatt - a tanulók egészsége érdekében - a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet a tanulók - egészségük érdekében - lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére! Szünetekben a tanuló a termekben nem tartózkodhat! 5.7 AZ INTÉZMÉNYI ÜGYELET RENDSZABÁLYAI Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat! Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok és diákok látják el. Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott igazgatóhelyettes a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. Tanulói ügyeleti rendszer segíti az ügyeletes pedagógusok munkáját, melynek szabályai a házirendben találhatók. Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás (foglalkozás) előtti és utáni alábbi időszakokra: reggel 6 órától 6 óra 55-ig egyéb közalkalmazott, reggel 6 óra 55 perctől 7óra 35 percig beosztott ügyeletes pedagógus délután 14 órától 19 óráig tanműhelyben a szervezett foglalkozást tartó pedagógus ügyel a tanulókra A tanítás nélküli munkanapokon akkor tartunk gyermekfelügyeletet, ha azt az intézmény tanulói közül legalább l0 tanuló számára igénylik a szülők. Az intézményi felügyelet egyéb szabályait az ügyeleti rend tartalmazza. 5.8 A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Tanórán kívüli foglalkozás a tanulószobai foglalkozás a szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport az iskolai sportkör a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások A tanév rendszeres tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 15-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 30- ig választhatnak. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén, a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A rendszeres tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt. 17

18 Szakkörök A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően indítja az iskola a megfelelő számú jelentkező esetén A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök működésének feltételeit az iskola költségvetése biztosítja Önképzőkörök Az iskola művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, képesség- és közösségfejlesztő célokkal önképző köröket szervez. Az önképzőkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére. Az önképzőkörök szakmai irányítását kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik, az intézményvezető engedélyével és a működés feltételeinek intézményi támogatásával Sportkörök A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartanak a testnevelő tanárok. Iskolánk lehetőséget nyújt tanulóinak az éves munkatervben meghatározott különböző sportágakban foglalkozásokon és versenyeken való részvételre. E feladatok ellátásának segítésére az iskola szerződést kötött a Dunaújvárosi Diák Sportegyesülettel A könyvtár Az iskola könyvtára a könyvtári tanórákon és minden tanítási napon nyitvatartási idejében áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. A könyvek és a folyóiratok, valamint az egyéb információhordozók igénybevételéről a könyvtár használati rendje intézkedik. (2. sz. Melléklet) Felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások) A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. A korrepetálás differenciált foglalkoztatással - egyes tanulókra vagy kijelölt tanulócsoportokra kötelező jelleggel - a szaktanárok javaslatára történik Hit- és vallásoktatás Iskolánkban a tanulók nevelését és oktatását a lelkiismereti szabadság és a különböző világnézetűek közötti türelmesség elve alapján szervezzük. Tiszteletben tartjuk a tanuló, a szülő, alkalmazott lelkiismereti és vallásszabadságát Az iskola, közoktatási törvényben szabályozott - fakultatív hit- és vallásoktatással kapcsolatos feladatainak ellátása során együttműködik az érdekelt egyházi jogi személlyel. A nevelési-oktatási intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. Az iskolában hit- és vallásoktatás oly módon szervezhető, hogy alkalmazkodjon a kötelező tanórai foglalkozások rendjéhez Tanulószoba Iskolánk a tanulószobai foglalkozás feladatait a kollégiumi foglalkozás keretei között oldja meg. 18

19 5.8.3 Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások Versenyek és bajnokságok A diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétele kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink intézményi, települési és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A szervezést a vezetőhelyettesek irányítják Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melyeknek célja - a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban - hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése, a modern technika, technológia megismerése, osztályok közösségi életének fejlesztése. A kirándulások az iskola munkaterve alapján elsősorban tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhetők. Szakmai kirándulás, gyárlátogatás egy tanítási napon is lehetséges, ha azt a tanmenetben megtervezték és azt az igazgató jóváhagyta. Az osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni az igazgatóhelyettesnek. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében, szakmai tanulmányi kirándulást /gyárlátogatást/ a szakmai tanmenetben kell tervezni. (Osztályfőnök és a szaktanár egyeztet.) Szülői értekezleten kell az osztály szülői közösségével egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit és a költségkímélő megoldásokat. A kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségeinek vállalásáról. A tanuló szociális helyzetétől, tanulmányi eredményétől függően a kirándulás költségeihez az iskola is hozzájárulhat. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges. /Kollektív Szerződés/ Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. Ismertetni kell a tanulás során várható veszélyforrásokat,a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok Tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz, - amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény - az igazgató engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanárok nevét, a várható költségeket, a szülői hozzájárulásról szóló nyilatkozatot Kulturális intézmények látogatása Múzeum, színház, mozi, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges Egyéb rendezvények Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, diákkörök, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. 19

20 Tanfolyamok Az iskola tanfolyamokat indíthat a tanulók érdeklődésének és a szaktanárok vállalkozásának függvényében. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. 5.9 A FELNŐTTOKTATÁS FORMÁI Iskolánkban felnőttoktatás keretében iskolarendszerű szakképzés szervezhető. Lehetséges képzési formák: Nappali oktatás munkarendjéhez igazodó, -esti,-levelező,- távoktatás. Térítési díj: Iskolarendszerű felnőttoktatás esetén a nappali szakképzésben résztvevő tanulókra alkalmazott törvényi előírásokat kell betartani. Felnőttképzés keretében fizetendő díjak: -iskolarendszerű szakképzéseben tanuló felnőtt által fizetendő díjak formáját, és mértékét az iskola házirendje szabályozza. -iskolarendszeren kívüli felnőttképzés esetén az illetékes szakképzési igazgatóhelyettes állapítja meg a felnőttképzési díjat, a képzési programban rögzített óraszámok, valamint szakmai tartalmak alapján. A felnőttképzéssel kapcsolatos szabályozás: Iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén a évi LXXVII. törvény előírásait kell alkalmazni AZ INTÉZMÉNYBE VALÓ FELVÉTEL RENDJE Az iskolai felvétel rendje A 9. évfolyamra történő felvétel rendjét a tanév rendje szabályozza, amelynek alapján történik a beiskolázás. Tanév közben az igazgató dönt a felvételről. Szakképző évfolyamokra a meghirdetett szakokra történő jelentkezést követően felvételi bizottság dönt a felvételről.az iskolaorvos által megállapított alkalmasság feltétel A kollégiumi felvétel rendje Kollégiumi jogviszony A kollégiumi tagság egy tanévre szól, kivéve ha a fegyelmi eljárás során hozott határozat kizárást tartalmaz. A kollégiumba a felvételt a tanulók egyéni kérelemmel, vagy az iskola útján kérhetik. Felvételről az igazgató dönt a kollégiumvezető egyetértésével. Túljelentkezés esetén előnyben részesülnek a többgyermekes családok gyermekei, az árva, hátrányos, halmozottan hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók. A felvétel egy tanévre szól, ebből adódóan a kollégiumi elhelyezési kérelmet évente meg kell újítani. A megújított kérelem elbírálása a diákönkormányzat véleményének meghallgatása után a kollégiumvezető joga és feladata Kollégiumi felvételi kérelem Kollégiumi elhelyezésben részesülő tanulók jelentkezési rendje A tanuló a felvételét a Kollégiumi jelentkezési lapon, annak aláírásával, - kiskorú tanuló esetében a törvényes képviselő aláírásával megerősítve - kéri. A kollégiumi felvételről kérelem alapján a kollégiumvezető és a nevelőtestület dönt, amelyet a kérelmező írásban nyújt be legkésőbb a tanévet megelőző május hónap 31-éig. A kollégium írásbeli határozat formájában tájékoztatja a jelentkezőt. Első alkalommal a jelentkezés az iskola 20

21 útján történik, de a tagságot a kollégista a szorgalmi idő utolsó napjáig maga is megújíthatja a következő tanévre. Új kollégista felvételi rendje Első alkalommal a jelentkezés a sikeres felvételről szóló értesítést követően történik, amelynek lebonyolítása megegyezik a Kollégiumi elhelyezésben részesülő tanulók jelentkezési rendje pontban leírtakkal. Az évközi felvétel rendje A kollégiumvezetővel történt szóbeli egyeztetés után a Kollégiumi elhelyezésben részesülő tanulók jelentkezési rendje pontban leírtakat szerint kell eljárni ALKALMAZOTTAK MUNKARENDJE Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösségeket és azok képviselőit a jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója, az adott kérdésben a hatályos jogszabályok alapján, akkor intézkedhet, ha az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egyszemélyben, - testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50% + 1 fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelési, pedagógiai program, és az SZMSZ elfogadására vonatkozó hatáskör átruházását a jogszabály kizárja. A véleményezési, javaslattételi jogkörbe tartozó ügyeket szakértelemmel rendelkező bizottságokra lehet bízni, az át nem ruházható ügyekben a döntés előkészítésére bizottságot lehet létrehozni Az alkalmazottak titoktartása Az intézmény valamennyi dolgozóját titoktartás kötelezi minden olyan adattal, ismerettel kapcsolatban, amit a tanulóról és annak szüleiről munkája során megtudott. (Kivétel: rendőrség, igazságügyi szervek, gyámhatóság.) Titoktartási kötelezettség vonatkozik továbbá az intézményben kifejlesztett, az intézmény oktató-nevelő munkáját érintő dokumentumokra. Részletesen a tanulókra, illetve a közalkalmazottakra vonatkozóan az iskola adatvédelmi és adatkezelési szabályzata tartalmazza.(2. számú melléklet) A közalkalmazottak munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával - az intézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait a vezetőhelyettesek készítik el, és az intézményvezető hagyja jóvá. A vezetőhelyettesek tesznek javaslatot - a törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével - a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. 21