SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 Budapest XVII. Kerületi Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium 1173 Budapest, Akácvirág utca 49. Tel/fax: , OM azonosító: SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT március 26. Dr. Hicz János igazgató 1/47

2 TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI... 3 III. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐSÉGE, HATÁSKÖRE, ELLENŐRZŐ TEVÉKENYSÉGE, KÜLSŐ KAPCSOLATOK... 6 IV. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDJE... 8 V. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK VI. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE VII. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 14 VIII. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE16 IX. A TANULÓK FELVÉTELE X. A TANULÓK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI XI. A VIZSGAKÖTELEZETTSÉG XII. EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS XIII. A TANULÓK JUTALMAZÁSA ÉS ELMARASZTALÁSA XIV. A HIÁNYZÁSOK IGAZOLÁSA XV. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI ÉS RENDJE XVI. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA XVII. AZ INTÉZMÉNY BIZTONSÁGÁT SZOLGÁLÓ ELŐÍRÁSOK XVIII. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYTATHATÓ REKLÁMTEVÉKENYSÉG XIX. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT IRATOK KEZELÉSE XX. PEDAGÓGIAI PROGRAMRÓL TÁJÉKOZTATÁS XXI. A TANULÓ FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE, FEGYELMI ELJÁRÁS MENETE XXII. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ FELADAT- HATÁSKÖRÉBŐL LEADOTT FELADAT ÉS HATÁSKÖRÖK XXIII. A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSÁRA, TOVÁBBÁ A FELADATOK ELLÁTÁSÁVAL MEGBÍZOTT BESZÁMOLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK XXIV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK /47

3 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. Felülvizsgálata évente, legkésőbb a tanévzáró értekezletig esedékes. Az SZMSZ a kialakított cél és feladatrendszerek, tevékenység csoportok és folyamatok öszszehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza Az intézmény alaptevékenységeit meghatározó jogszabályok: évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban Nkt..) A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 1.2. A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény a nevelőtestület, a Szülői Munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az intézmény vezetője hagyja jóvá. Az SZMSZ azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Az SZMSZ nyilvános. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok (igazgatói utasítások) az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényűek (akik az intézménnyel jogviszonyban állnak). A köznevelési intézmény vezetője felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért. A szervezeti és működési szabályzatról a nevelőtestület dönt. A szabályzat határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata. A szervezeti és működési szabályzatot módosítani a nevelőtestület és a köznevelési törvényben meghatározott közösségek véleményének kikérésével lehet. A fenntartó ellenőrzi a SZMSZ-t. II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Az intézmény a évi CLXXXVIII. törvény 4.. (1)-e alapján, január 01-től a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapesti XVII. Tankerületének államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 7. (1) bekezdése szerinti önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeként működik. Alapító okirat: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) adja ki. 3/47

4 Az iskola alapadatai: Általános jellemzők Az alapítás éve: 1982 Az iskolaépület átadásának éve: 1982 Intézményi kód: Az iskola telefon és fax száma: E- mail: Az intézmény működési területe: Budapest Főváros XVII. kerülete Az intézmény képviselője: a köznevelési intézmény vezetője (igazgató) A köznevelési intézmény 1. Hivatalos neve: Budapest XVII. Kerületi Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium 2. Feladatellátási helye(i) 3. Típusa: Székhelye: 1173 Budapest, Akácvirág utca 49. Telephelye: 1173 Budapest, Akácvirág utca 42. általános iskola, gimnázium 4. OM azonosító: Alapfeladata: 5.1. Köznevelési alapfeladatok: Általános iskolai nevelés-oktatás alsó tagozat felső tagozat Négy évfolyamos gimnáziumi nevelés-oktatás Fejlesztő nevelés-oktatás Többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű mozgásszervi fogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók iskolai nevelése-oktatása 5.2. Nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális tanulólétszám székhelyen: 1173 Budapest, Akácvirág utca fő telephelyen: 1173 Budapest, Akácvirág utca fő Összesen: 907 fő 5.3. Az iskolai évfolyamok számozása általános iskola: 1-8. évfolyam gimnázium: évfolyam, 9/Ny-13/Ny évfolyam 5.4. Iskolai könyvtár ellátásának módja: saját szervezeti egységgel 4/47

5 5.5. Különleges pedagógiai célok megvalósítása: nyelvi előkészítő (2013 szeptemberétől kifutó rendszerben) 5.6. Speciális jellemzők - emelt szintű ének-zene oktatás (1-8. évfolyamon egy-egy osztályban) - angolnyelv-oktatás többlet óraszám felhasználásával (1-4. évfolyamon egy-egy osztályban) (2013 szeptemberétől kifutó rendszerben) - emelt szintű angolnyelv-oktatás (5-8. évfolyamon egy-egy osztályban) (2013 szeptemberétől kifutó rendszerben) - emelt szintű angolnyelv-oktatás (9-12. évfolyamon egy-egy osztályban) (2013 szeptemberétől kifutó rendszerben) - németnyelv-oktatás többlet óraszám felhasználásával (1-4. évfolyamon egy-egy osztályban) (2013 szeptemberétől kifutó rendszerben) - emelt szintű németnyelv-oktatás (5-8. évfolyamon egy-egy osztályban) (2013 szeptemberétől kifutó rendszerben) - nyelvi előkészítő osztály (9-13. évfolyamon egy-egy osztályban) (2013 szeptemberétől kifutó rendszerben) - emelt szintű angol/német nyelv-oktatás (5-8. évfolyamon egy-egy osztályban) (2013 szeptemberétől felmenő rendszerben) - emelt szintű angolnyelv-oktatás (9-12. évfolyamon egy-egy osztályban) (2013 szeptemberétől felmenő rendszerben) - egész napos iskola (1-4. évfolyamon egy-egy osztályban) (2013 szeptemberétől felmenő rendszerben) - emelt szintű humán oktatás (9-12. évfolyamon egy-egy fél osztályban) (2013 szeptemberétől felmenő rendszerben) - emelt szintű reál és természettudományos oktatás (9-12. évfolyamon egy-egy fél osztályban) (2013 szeptemberétől felmenő rendszerben) 6. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga: Feladatellátási hely szerint: pontos cím: 1173 Budapest, Akácvirág utca 49. helyrajzi szám: /45 hasznos alapterület: két épületrész együtt 4407,9 nm + 866,72 nm jogkör: vagyonhasználati jog KLIK működtető neve: Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata (1173 Budapest, Pesti út 165.) pontos cím: 1173 Budapest, Akácvirág utca 42. helyrajzi szám: /67 hasznos alapterület: 796,87 nm jogkör: vagyonhasználati jog KLIK működtető neve: Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata (1173 Budapest, Pesti út 165.) 7. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 5/47

6 III. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐSÉGE, HATÁSKÖRE, ELLENŐRZŐ TEVÉKENYSÉGE, KÜLSŐ KAPCSOLATOK 1. Az intézmény felelős vezetője Az intézmény élén az igazgató áll. Az igazgató, a munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó (KLIK), valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Tevékenységét három igazgatóhelyettes segíti. Az igazgató felelős a Nkt a alapján az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a szakszerű és eredményes pedagógiai munkáért. Gyakorolja az átengedett munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe. Dönt a szakmai szervezetek (munkaközösségek) javaslatairól. Dönt a kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítésekről. Az intézmény képviseletét az igazgató látja el. Az igazgató ezt a jogkörét alkalmanként átruházhatja az intézmény dolgozóira. Az iskolával kapcsolatban nyilatkozni médiumokban csak az igazgató előzetes engedélye alapján lehet. Tervezi, szervezi, irányítja, ellenőrzi és értékeli az iskola alkalmazottainak munkáját. (Az általános ellenőrzési tervet (3. sz. melléklet) a Pedagógiai Program, az adott tanévre vonatkozó konkrét ellenőrzési tervet az éves munkaterv tartalmazza.) Az intézményben a kiadmányozási (aláírási) jogkört az igazgató gyakorolja. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó és rendkívüli eseményre vonatkozó ügyiratokat a megbízott igazgatóhelyettes írja alá. Együttműködik a fenntartóval, működtetővel, gyermekvédelmi szervekkel, különböző ellenőrző szervekkel, más oktatási intézményekkel, a szülői közösséggel, a munkavállalói érdekvédelmi szervekkel és a diákönkormányzatokkal, civil szervezetekkel külön szerződés szerint. Jogkörét - a munkáltatói jogkört kivéve - esetenként, vagy állandóra, helyetteseire, vagy az intézmény más alkalmazottjára ruházhatja át. Ezt írásba kell rögzíteni. Elkészíti a beiskolázási tervet Távolléte vagy akadályoztatása (betegség, külföldi tartózkodás, szabadság) esetén az igazgatóhelyettesek teljes körűen helyettesítik (kivétel: átengedett munkáltatói jogok). Elsősorban a gimnáziumi- ő akadályoztatása esetén az alsós- ő akadályoztatása esetén a felsős igazgatóhelyettes. Ugyanez a sorrend, ha az intézményvezető megbízásának lejárta előtt nem tudja ellátni feladatát (pl. lemondás, egészségügyi alkalmatlanság), ez esetben az átengedett munkáltatói jogok is megilletik az új vezető megbízásáig a helyettest. 2. Az intézményvezető közvetlen munkatársai Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai segítségével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: Igazgató és igazgatóhelyettesek együttesen alkotják az igazgatóságot. 6/47

7 Az igazgatóhelyettesek megbízatása a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény és a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvénynek a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet előírásai szerint pályázati eljárás keretében történik. Az intézményvezetőt az igazgatóhelyettesek helyettesíthetik. A helyettes a napi működést szabályozhatja. Olyan döntést nem hozhat, amelyet kizárólag az intézményvezető jogkörébe utal a jogszabály Alsó tagozatos igazgatóhelyettes Tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi az alsó tagozat és a napközi munkáját. Segít a tantárgyfelosztás és órarend elkészítésében. Irányítja az 1. osztályos beiskolázást. Gondoskodik a hiányzók helyettesítéséről, vezeti az osztályozó értekezleteket, beszámol az alsó tagozat tevékenységéről. Az igazgató távollétében képviseli az iskolát Felső tagozatos igazgatóhelyettes Tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi a felső tagozat és a tanulószoba munkáját. Segít a tantárgyfelosztás és órarend elkészítésében, irányítja a továbbtanulást. Gondoskodik a hiányzók helyettesítéséről, vezeti az osztályozó értekezleteket, beszámol a felső tagozat tevékenységéről. Az igazgató távollétében képviseli az iskolát Gimnáziumi igazgatóhelyettes Tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi a gimnázium munkáját. Segít a tantárgyfelosztás és órarend elkészítésében, irányítja/szervezi a (központi) felvételit és a továbbtanulást. Szervezi a fakultációkat és az érettségit, gondoskodik a hiányzók helyettesítéséről, vezeti az osztályozó értekezleteket, beszámol a gimnázium tevékenységéről. Az igazgató távollétében képviseli az iskolát. Az igazgatóság rendszeresen hetente egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti. Az igazgatóhelyettesek és a más vezető beosztású dolgozók munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz. 3. Az intézmény vezetősége (igazgatói tanács) Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal, kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai: igazgató igazgatóhelyettesek munkaközösség vezetők Az intézmény vezetősége, mint testület az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége munkaterv szerint megbeszéléseket tart. A megbeszélésről írásban emlékeztető készülhet. Az intézmény vezetősége megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. 7/47

8 Az igazgatói tanácsnak a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az intézmény vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel: (Pl.: szülői közösség, diákönkormányzatok) 4. Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a KLIK alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik az igazgató vezetése alatt. IV. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDJE 1. Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei A közoktatási intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el. Szervezeti egységek: alsó tagozat felső tagozat gimnázium Az intézmény szervezeti egységeinek élén felelős beosztású vezetők állnak: alsó tagozat: igazgatóhelyettes felső tagozat: igazgatóhelyettes gimnázium: igazgatóhelyettes 8/47

9 2. Az intézmény szervezeti vázlata Igazgató Alsós igazgatóhelyettes Felsős igazgatóhelyettes Gimnáziumi igazgatóhelyettes Iskolatitkárok Rendszergazda Pedagógiai asszisztens Fejlesztő pedagógus Gyermek és ifjúságvédelmi felelős Diákönkormányzat segítő pedagógus Alsós szaktanárok Pedagógiai asszisztens Fejlesztő pedagógus Gyermek és ifjúságvédelmi felelős Diákönkormányzat segítő pedagógus Felsős szaktanárok Pedagógiai asszisztens Fejlesztő pedagógus Gyermek és ifjúságvédelmi felelős Diákönkormányzat segítő pedagógus Gimnáziumi szaktanárok Pedagógiai asszisztens Fejlesztő pedagógus Gyermek és ifjúságvédelmi felelős Diákönkormányzat segítő pedagógus 9/47

10 3. Ellenőrzés rendje: külön ellenőrzési tervben. (3. sz. melléklet) V. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK A törvényes működés dokumentumai Alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása bizonyítja az intézmény nyilvántartásba vételét, biztosítja a jogszerű működést. Szervezeti és működési szabályzat Házirend (Hozzáférhető a könyvtárban.) A házirendet a nevelőtestület, a diákönkormányzatok és a szülői közösség véleményének kikérésével módosíthatja. (Hozzáférhető a tanári szoba hirdetőtábláján, iskola honlapján, minden osztályfőnöknél, minden tanulónál.) Pedagógiai program (Hozzáférhető a könyvtárban.) Éves munkaterv (határidőkkel, felelősökkel) Az éves munkaterv az év tervezhető programjait tartalmazza a lehető legpontosabb időbeosztással. Rögzíti a tanítás nélküli napokat, hagyományőrző programokat. Az éves munkatervet az augusztusi tanév-nyitó értekezlet hagyja jóvá. (Hozzáférhető a tanári szoba hirdetőtábláján. Iskola honlapján.) Havi program A havi program az éves munkaterv havonta aktualizált változata. (Hozzáférhető a tanári szoba hirdetőtábláján. Iskola honlapján.) VI. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE 1. A közalkalmazottak munkarendje A köznevelésben alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket a Nkt a rögzíti. A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait az intézmény a évi XXXIII. tv. (A közalkalmazottak jogállásáról), és a évi I. tv. (Munka Törvénykönyve) alapján határozza meg. 2. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az igazgató állapítja meg. 10/47

11 3. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a Nkt a rögzíti A pedagógusok heti munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával öszszefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek állapítják meg. A konkrét napi munkabeosztás összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni (lehetőség szerint szaktanári helyettesítés biztosításával.) Az intézményvezetőség tagjai a fenti alapelvek betartása mellett javaslatot tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére. A pedagógus köteles 10 perccel a tanítási-, foglalkozási-, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 45 percig köteles jelenteni az intézményvezetőnek vagy helyettesének, hogy az a helyettesítésről intézkedhessen. A tervezhető hiányzások esetén a pedagógus köteles foglalkozási anyagait hiányzásának kezdetekor az igazgatóhelyettesekhez eljuttatni, hogy távolléte esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanmenet szerinti előrehaladást. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt (legalább 1 nappal előbb) a tanóra elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú óra megtartására. A tanórák elcserélését az igazgatóhelyettes is engedélyezheti. A legkorábban másnap elmaradó tanítási óráról a gyermekeket és a szülőket értesíteni kell. A tananyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetőség szerint szakszerű helyettesítést kell biztosítani. A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felül nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra (tábor, ügyelet, stb.) a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők javaslata alapján. A megbízások alapelve: rátermettség, szaktudás, ésszerű terhelés. A pedagógus kérésére a gyermekek után járó pótszabadság kiadását az igazgató biztosítja. A pedagógus köteles a rendkívüli esemény (pl. a bombariadó) következtében elrendelt póttanítási napon munkát végezni, tanítási órát tartani. 4. Az intézmény tanulóinak munkarendje Az intézményi rendszabályok (házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók munkarendjének szabályozását. A házirend betartása a tanulók számára kötelező. A házirendet az igazgató előterjesztésére a nevelőtestület fogadja el a törvényben meghatározott szervezetek véleményének kikérésével. 11/47

12 5. A tanév helyi rendje A tanév szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. A szorgalmi idő ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik, és tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. A fenntartó egyetértésével az iskola igazgatója az elmaradt heti pihenőnapok igénybevételének biztosítása nélkül is elrendelheti a hat tanítási napból álló tanítási hét megszervezését, valamint a tanuló heti kötelező óraszámát meghaladó tanítás megszervezését, ha a rendkívüli tanítási szünet miatt az előírt követelmények átadását, elsajátítását nem lehet megoldani. A tanév helyi rendjét, programját a nevelőtestület határozza meg és rögzíti éves munkatervében. Ennek megfelelően a tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület az alábbiakról dönt: a nevelő-oktató munka tartalma; az iskolai szintű ünnepélyek, hagyományőrző programok, versenyek, rendezvények tartalma, időpontja; a tanítás nélküli munkanapok időpontja és programja; a tanév tanórán kívüli foglalkozásai; az éves munkaterv. Az intézményi rendezvényekre, ünnepélyekre, tanulmányi- és sportversenyekre való felkészülés arányban kell, álljon a tanulók életkorával, teherbíró képességével. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók jelenléte kötelező az alkalomhoz illő öltözékben. A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi és tűzvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási napon ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. Az intézmény házirendjét ki kell függeszteni az épület folyosóin, a tantermekben, és az első tanítási napon át kell adni minden tanulónak. 6. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama Az oktatás és nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévő heti órarend alapján történik, pedagógus vezetésével, a kijelölt termekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8-kor kezdődik. Az első tanítási órát reggel nyolc óra előtt a szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével legfeljebb negyvenöt perccel korábban meg lehet kezdeni. Rendkívül indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat lehetőleg 16 óráig be kell fejezni. Indokolt esetben az igazgató délutáni oktatást is elrendelhet. A tanítási órák látogatására igazgatói engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók. A kötelező orvosi vizsgálatok előre engedélyezett időpontban történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítási időt ne zavarják. Az óraközi szünetek időtartama 15 perc. 12/47

13 A szünetek rendjét tanár (pedagógus asszisztens) ügyeletesek biztosítják. A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok rendjét a munkaterv rögzíti. Szülői kérésre a tanulók számára pedagógus felügyelettel ügyeletet biztosítunk: reggeli ügyelet: ig esti ügyelet: napközi után 18h-ig Tanítás nélküli munkanapokon min. 10 fő kérésére az intézményben, kevesebb kérés esetén más iskolába történő átirányítással biztosítunk ügyeletet. Nyári napközis ügyelet kerületi szervezésben működik. Rendkívüli esemény alatt az iskola biztosít felügyeletet. 7. Az intézményben tartózkodás rendje Az intézmény szorgalmi időben reggel 6 órától este 8 óráig tart nyitva. Ettől eltérő időpontra az igazgató adhat engedélyt. Tanítási napokon 7.30 és 16 óra között legalább egy vezetőnek /ig. vagy igh./ az intézményben kell tartózkodni. Az igazgató távollétében az átruházható igazgatói jogokat az általa megbízott helyettes gyakorolja. Az ügyelet ideje alatt az azonnali veszélyhelyzet elhárításról a napközis/ügyeletes tanár intézkedik, majd értesíti az iskola vezetőségét. Az intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére az intézmény látogatását az igazgató engedélyezi. A tanulók az iskolát tanítási időben a házirendben szabályozott módon hagyhatják el. 8. Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyarország címerével kell ellátni. Az épület lobogózása az iskolatitkárok feladata. 9. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), a tűz, a robbantással történő fenyegetés. Azonnali életveszélyt jelentő cselekményt a helyszínen/közelben tartózkodó alkalmazottaknak kell haladéktalanul (lehetőség szerint) elhárítani, megtenni a szükséges lépéseket. Ha szükséges azonnal megkezdeni a tanulók/alkalmazottak kimentését, és amennyiben lehetséges az iskola értékeit megóvni. Életveszély elhárítása után értesíteni kell az iskola vezetőségét. Amennyiben olyan esemény történik az iskolában, amikor külső szervezet tájékoztatása szükséges (rendőrség, mentő, tűzoltó, stb.) (azonnali életveszély elhárítása kivételével), az iskola vezetősége által történik. 13/47

14 Ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem lehetséges, az intézményre kiterjedő veszélyhelyzet esetében az intézményvezető a fenntartó és a fővárosi kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatala egyidejű értesítése mellett, rendkívüli szünetet rendel el. VII. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 1. Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület a Nkt a alapján a nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelőtestület tagjai: a nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége. A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint az Nkt ban és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező, javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 2. A nevelőtestület értekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: alakuló értekezlet tanévnyitó értekezlet nevelési értekezlet (témájáról a tanévnyitó értekezleten döntünk) félévi osztályozó értekezlet félévzáró értekezlet nevelési értekezlet (témájáról a félévzáró értekezleten döntünk) év végi osztályozó értekezlet tanévzáró értekezlet Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület 50%-a azt szükségesnek látja, vagy az iskolavezetőség, vagy az igazgató azt kezdeményezi. 3. A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait a jogszabályban meghatározottak kivételével nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató dönt. 4. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és az intézmény állandó bizottságai. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére tagjaiból bizottságot hozhat létre. A nevelőtestület a tanév félévenkénti értékelésén kívül az osztályközösségek tanulmányi munkájának értékelését, magatartási és szorgalmi problémáinak megoldását az érintett közösségekkel közvetlenül foglalkozó pedagógusokra ruházza át. A nevelőtestületnek való beszámolás az osztályfőnök feladata. Az osztályfőnök szükség esetén a felelős vezető helyettes bevonásával nevelői osztályértekezletet hívhat össze, amelyen az osztályban tanító pedagógusok megjelenése kötelező. 14/47

15 5. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. A tanulmányi versenyek programjára, a pedagógus továbbképzés megválasztására javaslatot tesz. A munkaközösség vezetőt az igazgató bízza meg a munkaközösség tagjainak véleményének kikérése után, legfeljebb öt évre. 6. A szakmai munkaközösségek tevékenysége Feladataik: javítják, koordinálják az intézményben folyó oktató-nevelő munka szakmai színvonalát, minőségét fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és versenyek kiírását, ezek elbírálását, az eredmények kihirdetését kialakítják az egységes követelményrendszert, folyamatosan ellenőrzik, mérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét szervezik a pedagógusok továbbképzését, önképzését pedagógiai kísérleteket kezdeményezhetnek támogatják, segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját patronáló nevelő (mentor) személyére való javaslattétellel az adott szakmai-pedagógiai terület, nevelő és oktató munkájának segítése, tervezése, szervezése, értékelése és ellenőrzése, az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése, a pedagógusok munkájának segítése hospitálásokkal, bemutató órák szervezésével, szakmai-módszertani kiadványok és a tanításhoz használható eszközök beszerzésével, a munkaközösség éves munkatervének összeállítása, a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítése. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkaterve tartalmazza a szakmai munka belső ellenőrzésének éves tervezését A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Javaslatot tehetnek a kiemelt munkavégzésért adható kereset kiegészítésre A szakmai munkaközösség vezető jogai, feladatai: összeállítja a munkaközösség éves programját irányítja a munkaközösség tevékenységét módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, bemutató foglalkozásokat szervez, segíti a szakirodalom felhasználását szervezi, ellenőrzi, értékeli a munkaközösség munkáját 15/47

16 javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, szakmai továbbképzésekre, szakvizsgára, beiskolázásra, a munkaközösség tagjainak jutalmazására, kitüntetésre. A munkaközösség-vezetők: folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen: a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket, egyéb dokumentumokat; a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel). összefoglaló elemzést, értékelést készít a munkaközösség munkájáról VIII. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK. A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE 1. Az iskolaközösség Az alkalmazotti, szülői és tanulói közösség összessége. 2. Az alkalmazotti közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. 3. A szülői szervezet Az iskolában a nevelő és oktató munka segítésére a Nkt a alapján szülői szervezet (Szülői Munkaközösség SZMK) működik az intézmény eredményesebb működése érdekében. Kapcsolattartás: Az iskola vezetősége évente legalább két alkalommal összehívja a SZMK értekezletét. Értekezlet összehívását a SZMK is kezdeményezheti. Az iskola vezetősége alkalmanként tájékoztatja a SZMK vezetőségét és aktuális kérdésekben a véleményüket, egyetértésüket, javaslataikat kéri. A SZMK véleményezési, egyetértési jogát gyakorolja, ha az iskola a szülőket, gyermekeket érintő változtatást kíván életbe léptetni, vagy azt a jogszabály előírja. A SZMK véleményezési jogát gyakorolhatja bármely általa szükségesnek tartott esetben. A SZMK saját munkaterv alapján működik. 4. A diákönkormányzatok A Nkt alapján: Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében a házirendben meghatározottak szerint diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak a nevelőtestület véleménye meghallgatásával saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gya- 16/47

17 korlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, a tájékoztatási rendszer létrehozásáról és működtetéséről. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve házirendjével. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az iskola működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. Az iskola évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést szervez a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából. A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, illetve ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja. Az iskolai diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben: a) jogszabályban meghatározott ügyekben különösen: b) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, c) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, d) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, e) a házirend elfogadása előtt. 5. Az osztályközösségek Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség küldötteket delegálhat a diákönkormányzatba. Az osztályfőnök kiemelt szerepe Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt a tagozatvezető igazgatóhelyettes javaslatára az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök feladat- és hatásköre: ismernie kell tanítványait - személyiségüket, családi hátterüket, a közösségben elfoglalt helyüket segíti a tanulóközösség kialakulását koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját kapcsolatot tart az osztály szülői közösségével figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére ellenőrzi az osztálynaplóba és az ellenőrző könyvbe írt jegyeket minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, javaslatait a nevelőtestület elé terjeszti szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján tájékoztatja a szülőket 17/47

18 ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat /osztálynapló, statisztikai lapok, továbbtanulás, környezettanulmány/ nyilvántartja és elbírálja a tanulók hiányzásait tájékoztatja tanulóit az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében adminisztrálja a felmentéseket az érdekeltek egyeztetésével javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésre, segélyezésre 6. A diáksport egyesület /DSE/ A Kőrösi Diáksport Egyesület feladatai: a tanórán kívüli sportélet szervezése, az iskolán belül működő sportcsoportok anyagi támogatása, segítése és a tömegsport színesebbé tétele. Tagjai lehetnek az iskola tanulói, tanárai. Vezetősége három fős elnökségből és két fős ellenőrző bizottsági tagból áll, akiket az éves közgyűlés választ meg. A közgyűlésre a tagokon kívül meghívást kap az iskola vezetése, a diákönkormányzatok képviselői és a tantestület tagjai. A közgyűlés jóváhagyja az előző év szakmai és pénzügyi beszámolóját, ill. az elkövetkező év programjait, versenynaptárát, háziversenyeit és költségvetését. A DSE képviselője a tanévnyitó ill. tanévzáró értekezleten is beszámol az éves munkáról, eredményekről, programokról a tantestület tagjainak. A DSE a tagok befizetéseiből gazdálkodik, amelyet alkalmanként pályázatokon elnyert pénzek egészítenek ki. Az iskola és a DSE együttműködik az iskolai sportélet változatosabbá, bővebbé tételében. Az iskola vezetősége minden tanév előtt áttekinti az együttműködést, kidolgozzák a következő tanévre szóló együttműködést, különös tekintettel a mindennapos testnevelésre, helyiségek, eszközök használatára 7. A belső kapcsolattartás általános formái és rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét az intézményvezető fogja össze. A szakmai munkaközösségek és az igazgatóhelyettesek munkakapcsolata folyamatos. Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, iskolán kívüli továbbképzések, a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. 18/47

19 A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. A diákönkormányzatok üléseikre meghívhatják az iskolavezetést. Az igazgató szükség - valamint lehetőség szerint hetente konzultál a diákönkormányzat vezetőjével. A szülői értekezletek, fogadóórák rendjét az éves munkaterv és a havi programok tartalmazzák. Az szülői közösséggel való kapcsolattartás formáit az igazgató a szülői közösség elnökével egyeztetve szabályozza. 8. A szülők tájékoztatásának formái Az iskola a tanév során szóban, elektronikus naplón keresztül vagy írásban tájékoztatja a szülőket gyermekeikkel valamint az iskolai élettel kapcsolatos intézkedésekről, történésekről. Szülői értekezletek: A szülői értekezletet az osztályfőnök hívja össze. A szülői értekezletek rendjét a munkaterv tartalmazza. Az osztályfőnök vagy a szülők többségének kérésére rendkívüli szülői értekezlet hívható össze. Fogadó órák A fogadóórák rendjét a munkaterv tartalmazza. Valamennyi pedagógus köteles az általa adott érdemjegyet az osztálynaplóba beírni. Írásbeli tájékoztatás kötelező: A gimnáziumi tanulók felvételével, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos változásokról. Szülőt terhelő fizetési kötelezettségről Tanulmányi felmentésekről, mentesítésekről. Gyermekvédelmi felelős személyéről, elérhetőségéről. 9. Az iskola külső kapcsolatai Az intézményt a külső kapcsolatokban az igazgató vagy megbízottja képviseli: fenntartó: igazgató, igazgatóhelyettesek óvodák: igazgatóhelyettesek, tanítók általános iskolák: igazgatóhelyettesek, osztályfőnökök középiskolák: igazgatóhelyettesek, osztályfőnökök pedagógus szakmai szervezetek: igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők, szaktanárok A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítésének, fejlesztésének céljából az iskolában működő szakmai munkaközösségek kapcsolódnak a kerületi (iskolaközi) szakmai munkaközösségek munkájába. művelődési házak, színházak: igazgatóhelyettesek, szaktanárok szálláshelyek, táborok: osztályfőnökök, szaktanárok német kisebbségi szervezetek: német kisebbségi munkaközösség 19/47

20 HU MAN I. Alapítvány: igazgató, alapítványi tisztségviselő kollégák tűz- és munkavédelem: tűz- és munkavédelmi felelős rendőrség: igazgatóhelyettes, igazgató, iskolatitkár. (pl.: bombariadó, lopás, betörés, szándékos rongálás) művelődési házak: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök. egyházak: igazgatóhelyettesek polgári védelem: igazgató, osztályfőnök pályáztatók: pályázó kollégák, iskola egészségügy: o tanulók ellátása: igazgatóhelyettes, osztályfőnök o tanulóbalesetek: igazgatóhelyettes, osztályfőnök, pedagógus o Gyermekjóléti Szolgálat: gyermekvédelmi felelős, osztályfőnök, pedagógus 10. A gyermekvédelmi felelős feladatai: feltárja a tanulókat veszélyeztető okokat /magatartási, bántalmazás, szenvedélybetegség, anyagi, stb./ családlátogatáson vesz részt tájékoztatást nyújt a szabadidős programokról segíti a pályaválasztást tanácsadást végez kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal IX. A TANULÓK FELVÉTELE A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Az iskola általános iskolai 1. és gimnáziumi 9. évfolyamára felvétellel lehet bejutni minden év szeptember 01. előtt. 1. évfolyam Az általános iskolában felvételi vizsga nem szervezhető. Mivel a művészeti emelt szintű oktatás esetében az iskola pedagógiai programja szerint alkalmassági vizsga szervezhető énekzene tagozatos osztályunkba meghallgatást szervezünk. Az alkalmassági vizsga felépítését a 8. sz. melléklet tartalmazza 9. évfolyamra a felvételi rangsor összetevői, a felvétel módja A központi írásbeli eredményei (max.100 pont) és a hozott osztályzatok (50 pont) mellett szóbeli meghallgatást is szervezünk a különböző tanulmányi területekre. A szóbeli vizsga felépítését a 7. sz. melléklet tartalmazza. A szóbeli meghallgatáson 50 pont szerezhető. Más iskolából való átvétel feltételei: adminisztratív feltételek teljesülése különbözeti felmérés a tanuló korábbi előmenetele és a választott osztály követelményei alapján szükség szerint szervezhető 20/47

21 X. A TANULÓK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI A tanulók jogait a Nkt ai szabályozzák. A tanulói jogok és kötelességek részletes szabályozását a házirend tartalmazza. XI. A VIZSGAKÖTELEZETTSÉG A tanulmányokkal kapcsolatot vizsgakötelezettségeket a házirend és a pedagógiai program tartalmazza. A vizsgák általános rendjét az éves munkaterv szabályozza. XII. EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS A tanulók rendszeres egészségügyi ellátását éves terv alapján az iskolaorvos végzi. A feladatokat és azok ütemezését az iskola igazgatójával vagy megbízottjával egyezteti. Ellátás: szűrővizsgálatok /ált. egészségügyi, fogászati, stb./ Kiterjed: eseti ellátás megelőző, felvilágosító tevékenység. A különböző vizsgálatokat lehetőleg tanórán kívül kell végezni. A pedagógusok a tanévnyitó értekezleten balesetvédelmi oktatáson vesznek rész. (Tartja a munka- és tűzvédelmi felelős.) Az osztályfőnökök a tanév első napján balesetvédelmi oktatást tartanak. A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ismertetni kell a tanulókkal a baleseti és egyéb veszélyforrásokat az órai munka, szabadidős tevékenység /sport, kirándulás, közlekedés/ megkezdése előtt. A bekövetkezett balesetről, sérülésről a munkavédelmi felelőst értesíteni kell (határidő: 1 nap). A további hasonló balesetek elkerülése érdekében a szükséges intézkedéseket haladéktalanul meg kell tenni. (Felelősök: igazgató, igazgatóhelyettesek.) XIII. A TANULÓK JUTALMAZÁSA ÉS ELMARASZTALÁSA 1. A tanulók jutalmazása Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat és példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Jutalmazható még az a tanuló, aki: kiemelkedő valamely tantárgyban jó eredményt ér el tanulmányi versenyen átlagon felül szorgalmas eredményes kulturális tevékenységet folytat 21/47

22 kimagasló sportteljesítményt ér el a közösség életében tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, példamutatóan egységes helytállást tanúsító közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 2. A jutalmazás formái Szóban, írásban: szaktanári-, napközi vezetői-, osztályfőnöki-, igazgatói-, nevelőtestületi dicséret oklevél jutalomkönyv tárgyi jutalom Csoma diploma Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicsértét a bizonyítványba be kell vezetni. 3. Fegyelmi intézkedések Azt a tanulót, aki kötelességét enyhébb formában megszegi, fegyelmi intézkedésben kell részesíteni. Fegyelmi intézkedések: szaktanári figyelmeztetés, intő, rovó osztályfőnöki figyelmeztetés, intő, rovó igazgatói figyelmeztetés, intő, rovó Fegyelmi büntetések. Ha a tanuló kötelességét vétkesen megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. Ennek menetét az 5. sz. melléklet szabályozza. 4. Kártérítési kötelezettség Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított egyhavi összegének ötven százalékát, b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított öthavi összegét. Az iskola a tanulónak a tanulói jogviszonnyal, összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. XIV. A HIÁNYZÁSOK IGAZOLÁSA A hiányzások igazolásának rendjéről a házirend rendelkezik. 22/47

23 A szülő (nagykorú tanuló) félévenként 3 alkalommal (1 alkalom max. 1 tanítási nap) való távolmaradást igazolhat. XV. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI ÉS RENDJE 1. Tanórán kívüli foglalkozások célja: egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja. Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Tanórán kívüli foglalkozások: A tanórán kívüli foglalkozások a gyógytestnevelés kivételével szabadon választhatók. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. Napközi (a szülők az étkezésért fizetnek; 1 6. osztályig) Könyvtár használata külön szabályozva Szakkör minden tanév szeptember 15-ig az iskola közli a tanulókkal a felkínált szakköri lehetőségeket, amire jelentkezni lehet, elegendő létszám esetén (min. 10 fővel) októbertől indulhatnak el. Sportfoglalkozás minden tanév szeptember 15-ig az iskola közli a tanulókkal a felkínált sportfoglalkozási lehetőségeket, amire jelentkezni lehet, elegendő létszám esetén (min. 10 fővel) októbertől indulhatnak el. Tanulószoba (7 10. osztályig) Énekkar (emelt szintű ének-zene osztályokban kötelező) Korrepetálás (egyéni, csoportos). Órarendhez illeszkedve az osztályfőnök, vagy szaktanár javaslatára kötelező. Hosszabb hiányzás után a tanuló is kérheti. Tanulmányi verseny Tanulmányi versenyre készülés Sportverseny Sportversenyre készülés Kulturális rendezvény. A tanórán kívüli foglalkozások rendjét az igazgatóhelyettesek koordinálják. A foglalkozás vezetője lehet az iskola tanára, külső szakember, szülő. Eseti tanórán kívüli foglalkozások, amelyeken a részvétel önkéntes és önköltséges: tanulmányi kirándulás osztálykirándulás színházlátogatás múzeumlátogatás klubdélután vízi tábor erdei iskola nyelvi tábor 23/47

24 gólyatábor sítábor évfolyamtábor Fenti foglalkozások is csak pedagógus felügyeletével szervezhetők. 2. A könyvtár használatának rendje Használók köre: az intézmény jelenlegi és volt diákjai pedagógusok, egyéb alkalmazottak nyugdíjas, GYES-en lévő kollégák Beiratkozás módja: az első kölcsönzés alkalmával egyénileg, adatlap kitöltésével /az adatok változását jelezni kell/ könyvtári óra után csoportosan A könyvtár állományáért, fejlesztéséért, rendjéért a könyvtáros felel. A kölcsönzés a könyvtár napi nyitvatartási idejében történik: hétfőn, szerdán, csütörtökön és pénteken óra között keddenként a könyvtáros az állománygondozást végez Tanulók részére kölcsönözhető könyvek: szépirodalom határidő: 1 hónap ismeretterjesztő határidő: 1 hónap folyóirat, újság határidő: 1 hét tartós tankönyv határidő: 1 év Minden könyvtári könyvet, folyóiratot a tanévzáró napjáig le kell adni a könyvtárban. A különösen értékes állományról külön nyilvántartást kell vezetni. Az elveszett, vagy megrongálódott és ezért vissza nem vett könyvek értékét a gondviselő/szülő az aktuális bolti áron köteles megtéríteni. A könyvtár működésére vonatkozó szabályokat a 2. sz. melléklet tartalmazza. XVI. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA Az iskola hagyományainak ápolása, bővítése, az iskola jó hírnevének öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket a munkaterv rögzíti. Az iskola hagyományos rendezvényei: gólyatábor szervezi a felsős és gimnáziumi igazgatóhelyettes, a diákönkormányzatok vezetője az osztályfőnökök részvételével gólyanap szervezik a 9. évfolyam osztályfőnökei, tanárai a diákönkormányzat részvételével karácsonyi vásár szervezi: DIÖK, igazgatóhelyettesek, osztályfőnökök 24/47

25 Csoma-hét szervezik az igazgatóhelyettesek a szakmai munkaközösségek részvételével tanulmányi-, kulturális versenyek sportversenyek tantermek és folyosók dekorációja évfolyam tábor erdei iskola vízitábor sítábor A bukaresti Ady Endre Liceummal való kapcsolattartás A székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnázium való kapcsolattartás A hamelni Albert Einstein Gimnáziummal való kapcsolattartás XVII. AZ INTÉZMÉNY BIZTONSÁGÁT SZOLGÁLÓ ELŐÍRÁSOK AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALE- SETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy baleset veszélye fennáll, vagy azt, hogy a tanuló balesetet szenvedett a szükséges intézkedéseket megtegye. A) Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan 1. Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. 2. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. 3. A nevelők a tanórai és az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. 4. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. 5. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: - A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: - az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, - a házirend balesetvédelmi előírásait, 25/47