A TATABÁNYAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MIKES KELEMEN FELNŐTT ÉS IFJÚSÁGI GIMNÁZIUMA, SZAKKÖZÉPISKOLÁJA ÉS SZAKISKOLÁJA

Átírás

1 A TATABÁNYAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MIKES KELEMEN FELNŐTT ÉS IFJÚSÁGI GIMNÁZIUMA, SZAKKÖZÉPISKOLÁJA ÉS SZAKISKOLÁJA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2 TARTALOMJEGYZÉK: 1. A törvényes működés alapdokumentumai A szabályzat hatálya Az iskola legfontosabb jellemzői Az iskola alapadatai Az iskola bélyegzői: Az intézmény közösségei Az iskola vezetői Az intézmény tanácsadó testülete Az intézmény vezetői közötti feladatmegosztás Az intézmény vezetőinek helyettesítési rendje Gazdasági szervezet Szakalkalmazottak közössége A nevelőtestület Az osztályközösség és osztályfőnök Az intézmény diákönkormányzata Az intézmény szülői közössége Az intézmény szervezeti felépítése Az intézményen belüli kapcsolattartás formái Vezetők közötti kapcsolattartás A vezetők és a beosztottak közötti kapcsolattartás Munkaközösségi értekezlet Nem pedagógus dolgozókkal való kapcsolattartás A tanulók tájékoztatásának formái A dolgozók munkarendje A vezetők munkarendje A pedagógusok munkarendje A pedagógus ügyelet rendszere Az intézmény tanulóinak munkarendje A dolgozók megbízásának, kijelölésének elvei Szabadság kiadásának elvei Felzárkóztató foglalkozások, tehetséggondozás A tantárgyi, tanévi felmentések eljárási szabályai Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzése A belső ellenőrzés célja, ütemezése Ellenőrzési tevékenységre jogosult munkatársak A dolgozók értékelése az ellenőrzések alapján A működés rendje Elektronikus úton előállított dokumentumok kezelési rendje Elektronikus úton előállított papíralapú dokumentumok hitelesítése Elektronikus úton előállított, hitelesített dokumentumok kezelési rendje A tanulók felvételének és elbocsátásának rendje Intézményi munkacsoportok Szakmai munkaközösségek Célfeladatra alakuló csoportok Gyermek- és ifjúságvédelem A tanév rendje

3 11. Az intézmény munkarendje Az intézményben tartózkodás rendje az iskolával jogviszonyban állók részére Az intézmény dolgozóinak helyiség használati rendje Az intézmény tanulóinak helyiség használati rendje Kártérítési felelősség Az iskola használati rendje az iskolával jogviszonyban nem állók részére A tanítási (foglalkozási) órák, óraközi szünetek rendje, időtartama A tanórán kívüli foglalkozások rendje A tankönyv-ellátás szabályai A tankönyvrendelés menete: Az iskolai könyvtár használatának rendje Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata Ünnepélyek, megemlékezése rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok Hagyományos kulturális és ünnepi rendezvények Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A nevelési-oktatási intézmény orvosa által ellátandó iskola-egészségügyi feladatok Az iskola-egészségügyi tevékenység keretében a védőnő által önállóan ellátandó feladatok Az iskolafogászati tevékenységet ellátó fogorvos feladatai Tanulói jogok és kötelezettségek A fegyelmező intézkedések rendje A fegyelmi bizottság A tanulók jutalmazásának elvei A felnőttoktatás Intézményi védő, óvó előírások Az iskola külső kapcsolatai Kapcsolattartás a gyakorlati képzést tartó intézménnyel Kapcsolattartás a fenntartóval/tatabányai tankerülettel Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai

4 1. A törvényes működés alapdokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi - hatályos jogszabályokkal összhangban álló - alapdokumentumok határozzák meg: jelen szervezeti és működési szabályzat pedagógiai program, házirend Az SZMSZ, a pedagógiai program és a házirend nyilvánosak, papíralapú adathordozón és elektronikus formában is egyaránt hozzáférhetők, megtekinthetők és tanulmányozhatók: az intézmény könyvtárában az intézmény honlapján: A pedagógiai program megtekinthető az intézmény titkárságán. Az intézmény további dokumentumai: Szakmai alapdokumentum, intézményi esélyegyenlőségi program, éves munkaterv, további, intézményi működést meghatározó belső szabályzatok A szabályzat hatálya A Tatabányai Szakképzési Centrum Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskolájának szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény-vezető előterjesztése után a nevelőtestület augusztus 24- én fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt az iskolai diákönkormányzat és a szülői munkaközösség. Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásának napján lép hatályba. 4

5 2. Az iskola legfontosabb jellemzői 2.1. Az iskola alapadatai Az iskola neve: Tatabányai Szakképzési Centrum Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnáziuma, Szakközépiskolája és Szakiskolája Székhelye: Tatabányai Szakképzési Centrum 2800 Tatabánya Fő tér 4. telephelyei: o ügyviteli telephelye: 2800 Tatabánya Béke u. 8. o intézmény telephelye: 2800 Tatabánya Posta u.6. Törzsszáma: OM azonosító: Elérhetőségek: Telefon: intézmény: 34/ intézmény: suli504@ mikes-tbanya.sulinet.hu Honlap: Bankszámlaszám: MÁK Adószám: KSH azonosító: Szakmai alapdokumentum kelte és száma: A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC törvény 21. (3) bekezdése és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VII.31.) EMMI rendelet 123. (1) bekezdése alapján én megjelent Magyar Közlöny. Az iskola működési területe: Közép-dunántúli régió, igény szerint az egész ország. Az intézmény közfeladata, alaptevékenységei: 5

6 I. Nappali rendszerű szakiskolai és szakközépiskolai oktatás a) nappali rendszerű, 2+(1-3) évfolyamos szakiskolai oktatás b) nappali rendszerű érettségire épülő szakképzés II. Iskolarendszerű felnőttoktatás a) nappali oktatás munkarendje szerinti 4 évfolyamos gimnáziumi felnőttoktatás b) esti munkarend szerinti 4 évfolyamos gimnáziumi oktatás c) levelező munkarend szerinti 4 évfolyamos gimnáziumi oktatás d) esti és levelező munkarend szerinti érettségire épülő szakképzés Az alaptevékenységhez kapcsolódó szakfeladatok: Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon Gimnáziumi felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás Iskolai intézményi étkeztetés Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport-tevékenysége és támogatása 6

7 Szakképzési és felnőttképzési támogatások Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Az alaptevékenység ellátására rendelkezésre álló, időlegesen szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenységekhez kapcsolódó szakfeladatok: Munkahelyi étkeztetés Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás Foglalkoztatást elősegítő képzések Szakmai továbbképzések Munkaerő-piaci felnőttképzéshez kapcsolódó szakmai szolgáltatások A megszerezhető végzettségeket a Szakmai alapdokumentum tartalmazza. Az intézmény alapítási éve: október 13. (2015. július 01.) Az intézmény alapító szerve: Nemzetgazdasági Minisztérium Fenntartó és felügyeleti szerv: Nemzetgazdasági Minisztérium A fenntartó székhelye: 1051 Budapest, József nádor tér 2-4. Jogelőd intézményei: Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola OM azonosító: Óvárosi Középiskola és Szakiskola OM azonosító: Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium Tagintézménye: Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola OM azonosító:

8 Az intézmény típusa: Többcélú köznevelési intézmény. Az engedélyezett osztályok száma: Nappali tagozaton: a szakiskolai képzésben és az érettségire épülő szakképzésben 10-11osztály gimnáziumi képzésben és nappali tagozaton a felnőttoktatásban 5-6 osztály Esti és levelező tagozaton (összesen: 16 osztály) a felnőttoktatásban 26 osztály Az intézmény épületegyüttesében egyidejűleg 16 osztály helyezhető el. Felvehető maximális tanulólétszám az intézménybe: a nappali tagozaton: 490 fő az esti és levelező tagozaton: 1000 fő 2.2. Az iskola bélyegzői: Hosszú bélyegző: Felirata: Tatabányai SZC Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnáziuma, Szakközépiskolája és Szakiskolája 2800 Tatabánya I., Béke u. 8. OM azonosítója: Adószáma: Lenyomata: Körbélyegző: Felirata: Tatabányai Szakképzési Centrum Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskolája 8

9 Lenyomata: Az intézmény további bélyegzőit és azok használatát külön szabályzat tartalmazza. 3. Az intézmény közösségei 3.1. Az iskola vezetői Az iskola élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét az igazgatótanács bevonásával gyakorolja, amelynek tagjai Az intézmény-vezetők. A évi CLII. törvény alapján, ezen személyek vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek az iskola Vagyonnyilatkozattételi Szabályzatában foglaltaknak megfelelően. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMMI rendelet a alapján az igazgató megbízza Az intézmény vezetőjét, hogy Az intézmény tekintetében gyakorolja mindazokat a hatásköröket beleértve a vizsgadokumentumok aláírásának (kiadmányozás) jogát is amelyeket a szakképzésről szóló illetve a szakmai és az érettségi vizsga szabályairól szóló rendeletek a vizsgaszervező intézmény vezetőjére ruháznak Az intézmény tanácsadó testülete Az intézmény vezetőjének munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. Az intézmény tanácsadó testületének tagjai: Az intézmény-vezető Az intézmény-vezető helyettesek munkaközösség-vezetők. 9

10 Az intézmény tanácsadó testülete konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Heti rendszerességgel rendes, szükség esetén rendkívüli megbeszélést tart, melyről írásos emlékeztető feljegyzés készül. A tanácsadó testület tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösséggel, az iskolaszék képviselőivel, a diákönkormányzat diákképviselőivel, a közalkalmazotti tanáccsal, a szakmai munkaközösségekkel. A tanácsadó testület jogkörei: Döntési Saját munkaprogramja. Az intézmény feladatainak összehangolása. A Pedagógiai Programmal összhangban álló szakmai fejlesztésekről és az azt szolgáló személyi, tárgyi feltételekről. Véleményezési Az alkalmazottak erkölcsi és anyagi elismerését jelentő ügyekben. Az intézményi fejlesztési, beruházási, felújítási, karbantartási tervek. Az intézményi költségvetés belső keretei felosztásának tervezete. A kibocsájtásra kerülő intézményi szabályzatok, az intézmény éves beszámolója. Állásfoglalási Szakmai, pedagógiai kérdésekben. Az intézmény működését befolyásoló pénzügyi, költségvetési, személyi és tárgyi feltételeket érintő javaslatokról. Minden olyan kérdésben, amelyről az intézmény igazgatója állásfoglalást kér. Javaslattételi: minden Az intézmény működését érintő témakörben Az intézmény vezetői közötti feladatmegosztás A nevelési-oktatási intézmény intézmény-vezetőjének feladatköre, felelőssége A Knt.69..-a alapján készült munkaköri leírása tartalmazza. Az intézményvezető helyettesek feladatait a munkaköri leírások szabályozzák. 10

11 Az intézmény vezetőinek helyettesítési rendje Az intézmény vezetője képviseli Az intézményt. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az intézmény vezetőjét helyettesítheti: távollétében a munkaköri leírásában meghatározott feladatokban teljes joggal az l.sz. intézmény-vezető helyettes teljes felelősséggel és beszámolási kötelezettség mellett. Az 1. sz. intézmény-vezető helyettes távolléte esetén a 2. sz. intézmény-vezető helyettes helyettesíti Az intézmény-vezetőt teljes felelősséggel és beszámolási kötelezettség mellett. Mindegyikük távolléte esetén Az intézmény-vezető a nevelőtestület egy tapasztalt tagját bízza meg a helyettesítéssel, akinek hatásköre az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki Gazdasági szervezet Az intézmény az Intézményfenntartó Központ jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége. Önálló költségvetéssel nem rendelkezik, költségvetését és gazdálkodási kereteit az Intézményfenntartó Központ költségvetésének melléklete tartalmazza Szakalkalmazottak közössége A szakalkalmazottak közösségének tagjai az iskola adminisztratív és technikai dolgozói: iskolatitkár, gazdasági ügyintézők, rendszergazda, oktatás technikus, takarítók, karbantartó. Közvetlen feladatuk Az intézmény működésének biztosítása. A szakalkalmazottak az igazgató, Az intézmény-vezető közvetlen irányítása alatt állnak. Feladataikat részletesen munkaköri leírásaik tartalmazzák. Részt vesznek Az intézmény minden dolgozóját érintő megbeszéléseken, értekezleteken A nevelőtestület A nevelőtestület - a köznevelési törvény 4. -a (20) alapján a nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus- 11

12 munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége. Az intézmény nevelőtestülete a nevelési-oktatási kérdésekben Az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület döntési jogköre A nevelőtestület dönt a köznevelési törvény 70.. (2) bekezdése a) k) pontjaiban meghatározott kérdésekben. Az óraadó tanár a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben nem rendelkezik szavazati joggal. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a köznevelési törvény 70. -ának (3) bekezdésében, valamint a 20/2012. EMMI rendelet ában foglaltak szerint. A nevelőtestület értekezletei Az intézmény nevelőtestülete a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tart. A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: tanévnyitó és tanévzáró értekezlet. őszi és tavaszi nevelési értekezlet, félévi osztályozó értekezlet, tanév végi osztályozó értekezlet, szükség szerint rendkívüli nevelőtestületi értekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze Az intézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben a nevelőtestület tagjainak egyharmada, illetve Az intézmény vezetője vagy vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. Ha a szülői munkaközösség vagy a diákönkormányzat kezdeményezi az értekezlet összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról Az intézmény nevelőtestülete dönt. Az osztályközösségek problémáinak megvitatása osztályértekezleti formában is lehetséges. Az osztályértekezleten csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Az osztályértekezletek időpontjait az osztályfőnökök határozzák meg, bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megbeszélésére. Az intézmény nevelőtestület döntései, határozatai 12

13 A nevelőtestületi értekezlete akkor határozatképes, ha az iskola főállású pedagógusainak legalább 80%-a jelen van. A nevelőtestületének döntéseit és határozatait - a jogszabályokban, törvényekben meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén Az intézmény-vezető szavazata dönt. A döntések és határozatok fegyelmi felelősséggel - a nevelőtestület minden tagjára kötelezőek. A döntések és határozatok az iskola iktatott iratanyagába kerülnek. A nevelőtestület többségének, illetve személyi ügyekben az érintett személynek a kérésére a nevelőtestület döntését titkos szavazással hozza meg. Ilyen esetben szavazatszámláló bizottságot kell kijelölni a nevelőtestület tagjai közül. Az intézmény nevelőtestületének átruházott feladatai, a beszámolás rendje A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet köteles tájékoztatni - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés céljából fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság állandó tagjai a tanulói fegyelmi ügyekről a nevelőtestületi értekezleten kötelesek tájékoztatást adni, szükség esetén a fegyelmi eljárás lezárása után is sor kerülhet a nevelőtestület tájékoztatására Az osztályközösség és osztályfőnök Az osztályközösség az egy osztályba járó tanulók közössége. Az osztályközösségek diákjai a tanórák túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség önmaga dönt diákképviseletéről. Az osztályközösség vezetője az osztályfőnök. Az osztályfőnök megbízásáról Az intézményben az igazgató és Az intézmény-vezető együttesen dönt. A megbízást határozott időre az igazgató adja. Az osztályfőnök jogosult az osztályában tanító pedagógusok osztályértekezletének összehívására. 13

14 Az osztályfőnök feladatait munkaköri leírása, a javasolt osztályfőnöki témákat pedig az osztályfőnöki munkacsoport által elkészített helyi tanterv tartalmazza Az intézmény diákönkormányzata A köznevelési törvény 48. -a és a 20/2012. EMMI rendelet a rendelkezik a tanulóközösségeket és a diákönkormányzatot érintő kérdésekben. A törvény alapján, az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére - a Házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre. Ifjúsági- politikai szervezetek iskolán kívül szerveződhetnek. Az intézmény diákönkormányzatának működési rendje A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki - a diákönkormányzat megbízása alapján - eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. A diákönkormányzat anyagi támogatásáról az iskola vezetése a költségvetés előkészítésekor gondoskodik. A diákönkormányzat - a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diákönkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet Az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai diákönkormányzat döntési jogot gyakorol a tanulókat érintő kérdésekben, amit a köznevelési törvény 48. -a (2).-e és a 20/2012. EMMI 14

15 rendelet a meghatároz. Ez utóbbi szabályozza a diákközgyűlés összehívását, lebonyolítását. Diákönkormányzat működését részletesen szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. Kapcsolattartás a diákönkormányzattal A DÖK tevékenységét, az iskolai diákönkormányzatot a tanulók által választott, az igazgató által megbízott segítő tanár támogatja és fogja össze. A DÖK a segítő tanár közreműködésével vagy közvetlenül fordulhat az iskola vezetőségéhez. A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetve SZMSZ-ének jóváhagyását a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével Az intézmény-vezető útján kéri meg. A jogszabályokban meghatározott esetekben a diákönkormányzat véleményének megszerzéséről az igazgató gondoskodik az előterjesztés legalább 15 nappal korábban történő átadásával. Az igazgató, Az intézmény-vezető a véleményeztetésre kerülő anyagok tervezeteinek előkészítésébe a diákönkormányzat képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet. A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli. A nevelőtestület értekezletére a választott diákképviselő is meghívható Az intézmény szülői közössége A szülői munkaközösség saját SZMSZ-e és munkaterve szerint folytathatja munkáját. Működését szabályozza, véleményezési jogkörét meghatározza a köznevelési törvény 73. -a és 20/2012. EMMI rendelet 16. -a és a a. A szülői munkaközösség vezetőjével az iskola igazgatója, illetve Az intézmény vezetője tart kapcsolatot. Az intézmény szülői munkaközösségének részére Az intézmény-vezető tanévenként legalább két alkalommal tájékoztatást ad Az intézmény munkájáról. A szülői munkaközösség azon üléseiről, melyen az iskola képviselője részt vesz, a képviselő tájékoztatja a tantestületet. Az osztályok szülői munkaközösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. Ennek fő formája a szülői értekezlet. Az osztályok szülői közösségének kérésére az egész 15

16 közösséget, vagy annak túlnyomó részét érintő problémák megvitatására, megoldására rendkívüli szülői értekezletet kell összehívni. A szülőkkel való kapcsolattartás rendje Az intézményben A köznevelési törvény 72. -a szabályozza a szülők jogait és kötelezettségeit. Kapcsolattartás: szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, az általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák) rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (a tanulók tájékoztató füzetében, nyomtatott naplókivonatban, elektronikus ellenőrzőben). A szülői értekezletek A szülői értekezletet az osztályfőnök tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök és a szülői munkaközösség elnöke hívhat össze. A szülői fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa az éves munkatervben meghatározott időpontban tart szülői fogadóórát, melyről a szülőknek a tanév első szülői értekezletén szóban, majd az időpont előtt legalább 7 nappal írásban az osztályfőnök ad tájékoztatást. Ha a szülő fogadóórán kívüli időpontban szeretne találkozni gyermeke tanárával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. Rendszeres írásbeli tájékoztatás Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet az osztálynaplóba beírni. Az érdemjegyekről és hiányzásokról szóló tájékoztatást a szülő kérésére az osztályfőnök a lezárt hónapot követő hó 10-ig a szülőnek megküldi. A szülői munkaközösség döntési joga van a következő esetekben: - saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, - tisztségviselőinek megválasztásáról. Ezen fórum figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét és a gyermekeket érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet Az 16

17 intézmény vezetőjétől. Az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. 17

18 3. Az intézmény szervezeti felépítése Intézményvezető Intézmény-vezető helyettes Intézmény-vezető helyettes TANTESTÜLET Diákönkormányza t Szülői munkaközösség Közalkalmazotti tanácstagok Iskolatitkárok Oktatástechnikus Gazdasági dolgozó Technikai dolgozók 18

19 3.1. Az intézményen belüli kapcsolattartás formái Vezetők közötti kapcsolattartás A tankerületi igazgatói értekezlet Szükség szerint, legalább havi rendszerességgel, a megyeközponti tankerületi igazgatói értekezlet szükség szerint, kétheti rendszerességgel az elnök vezetésével áttekinti a területi szervek feladatkörébe tartozó feladatok ellátását. Célja a kölcsönös tájékoztatás az előző értekezlet óta történt jelentős eseményekről, a következő időszakra vonatkozó feladatok egyeztetése, összehangolása, tájékoztatás a végrehajtott feladatokról A vezetők és a beosztottak közötti kapcsolattartás Alkalmazotti értekezlet Tagjai: az intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozó, akivel az intézmény határozott vagy határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt létesített. Az óraadók tanácskozási joggal vehetnek részt a 20/2012. EMMI rendelet 190. (5) alapján. Az alkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Határozatait egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. A nevelőtestületi értekezlet Tagjai: a vezetők, valamint a Szakmai alapdokumentumban meghatározott alaptevékenységre létesített munkakörökben közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatottak. A nevelőtestület értekezleteit részletesen a pont tartalmazza. 19

20 Munkaközösségi értekezlet Tagjai: az adott pedagógiai területhez tartozó pedagógusok Jogai: Döntési jogkör - A munkaközösség éves munkatervéről. - A munkaközösség szakmai munkájáról. - A módszertani és szaktárgyi értekezletekről. - A bemutató foglalkozásokról. - A munkaközösség tagjainak fejlesztő szakmai programjáról. - Az egységes követelményrendszer kialakításáról, és bevezetéséről. Véleményezési jogkör - Az oktatás tartalmi fejlesztésének irányáról. Javaslattételi, állásfoglalási jogkör - A költségvetésben az előirányzatok felhasználására. - Tankönyvrendelések irányítása, ellenőrzése. - A pedagógusok továbbképzésére. - Az intézményi pályázatokban való részvételről. Az alkalmazotti közösség tájékoztatása A tájékoztatás formái: Tájékoztatás írásban (az igazgató, ill. Az intézmény-vezető aláírással igazolják az értesítést). Tájékoztatás a tanári szobákban lévő hirdetőtábla útján. Tájékoztatás szóban munkaértekezleteken (jegyzőkönyv rögzíti). Tájékoztatás elektronikus információs csatornákon (pl. , web) Nem pedagógus dolgozókkal való kapcsolattartás Az iskolaorvossal, az iskola védőnőjével Az intézmény-vezető és Az intézményvezető helyettes tartja a kapcsolatot. A rendszeres egészségügyi vizsgálatok megszervezésekor a védőnő az osztályfőnökökkel Az intézmény-vezető helyettesekkel egyeztet. 20

21 A tanulók tájékoztatásának formái szóbeli: osztályfőnök, szaktanárok által, írásbeli: folyosón elhelyezett hirdetőtáblán, faliújságon, elektronikus: iskola honlapja, iskolarádió, iskola TV A dolgozók munkarendje A vezetők munkarendje Vezetői ügyeletet kell tartani munkanapokon, a munkaterv mellékletében szereplő, az adott tanévre vonatkozó beosztás alapján, szombaton a távoktatási napokon, illetve mindaddig, amíg az intézményben saját program folyik (versenyek, vetélkedők, mérkőzések, előadások, szakkörök, a diákönkormányzat által szervezett programok stb.). A vezetői ügyeletet Az intézmény-vezető, Az intézmény-vezetőhelyettesek láthatják el. Vezetői ügyeletet kell tartani más napokon is, ha iskolai szintű rendezvény van az intézményben A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit A köznevelési törvény 62. -a rögzíti. A pedagógus munkakörbe tartozó feladatok leírását - a túlórák és megbízások pénzügyi vonzata miatt - a tantárgyfelosztás, az órarend és a feladat ellátási terv tartalmazza. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és a helyettesítési rendet Az intézmény-vezető állapítja meg az intézmény órarendjének (foglalkozási rendjének) függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az iskola feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. A pedagógus köteles l5 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 30 percig köteles jelenteni az intézmény intézmény-vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen 21

22 munkahelyi vezetője a helyettesítésről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor a tanítandó tananyagot az intézmény-vezető helyettesekhez eljuttatni, hogy biztosítani lehessen a tanmenet szerinti előrehaladást. Rendkívüli távolmaradásra "utólagosan" engedélyt kérni nem lehet. Egyéb esetben a pedagógus Az intézmény-vezetőtől kérhet engedélyt egy nappal előbb távolmaradásra, a tanóra elhagyására, és minden egyéb, az órarendet érintő változtatásra. Tantermek elcserélését Az intézmény-vezető helyettes is engedélyezheti. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében, hiányzás esetén - lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani. A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést Az intézmény-vezető adja Az intézmény-vezető helyettesek vagy a munkaközösség - vezetők javaslatainak meghallgatása után A pedagógus ügyelet rendszere A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és a helyettesítési rendet Az intézményvezető helyettes állapítja meg az intézmény órarendjének (foglalkozási rendjének) függvényében Az intézmény tanulóinak munkarendje A tanulók napi munkarendjét alapvetően az órarend határozza meg. A tanuló tanítási idő alatt csak az osztályfőnöke vagy intézmény-vezető az ill. intézmény-vezető helyettesek írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. A házirend tartalmazza a tanulók kötelességeit és jogait, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását. A házirend betartása a tanulók számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok ügyelnek. (Az ügyeleti rend beosztása Az intézmény-vezető illetve Az intézmény-vezető helyettes feladata.) A házirendet Az intézmény-vezető előterjesztésére - a nevelőtestület fogadja el, a törvényben előírt személyek egyetértésével /köznevelési törvény 70. -a./ 22

23 A dolgozók megbízásának, kijelölésének elvei A közoktatási intézmény vezetője - a köznevelési törvény 68. -a alapján- gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe. Az intézmény-vezetőt és a gazdaságvezetőt az igazgató nevezi ki. Az intézmény-vezető helyettesek kinevezése és kinevezésének visszavonása előtt az igazgató kéri a nevelőtestület véleményét. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősöket az igazgató bízza meg a nevelőtestület véleményének kikérése után. A munkaközösségek vezetőit a munkaközösségek tagjai választják, a megbízást az igazgató adja. A megbízott vezetőknek a megbízással együtt kell átadni új munkaköri leírásukat. A vezetői pótlék mértékét a mindenkori jogszabályok alapján kell meghatározni. Az iskola üres állásai nyilvános pályázat útján meghirdetésre kerülnek. A pályázatokat a közalkalmazotti tanács véleményezi. Többletmunkák kijelölése Az intézmény-vezető az alábbi többletmunkákkal bízhatja meg az intézményben tanító pedagógusokat a törvényi előírásoknak megfelelően: Óraszámmal kifejezhető feladatok: - korrepetálások - helyettesítések és összevonások. A tanulók kísérése versenyek, kirándulások, egyéb iskolán kívüli programok esetén. Kirándulások szervezése, vezetése. Versenyekre való felkészítés. Szertárak kezelése, fejlesztése, őrzése, leltározás. Szabadidős programok szervezése. A tanulók felügyelete (tanítási órák előtt, között, tanulmányi versenyeken, egyéb rendezvényeken, összejöveteleken pl. ünnepélyen). Szakmai munkaközösség vezetése. Pályázatok készítése. Minden, az alaptevékenységhez kapcsolódó feladat. 23

24 A fentiek ellátása minden pedagógus számára előírható feladat. A feladattal megbízott személyeket egyeztetés után - az egyenletes teherviselés figyelembe vételével Az intézmény-vezető jelöli ki, s évente a munkatervben rögzítik. Tartós megbízatások: Osztályfőnök - megbízatása általában négy évre szól, - egy osztályközösség felelős vezetője. Szakmai munkaközösség-vezetők Pályaválasztást segítő tanár - iskolai szinten összefogja a pályaválasztási munkát, - a szükséges ismertetőkkel, nyomtatványokkal ellátja az osztályfőnököket és a tanulókat, - szervezi a nyílt napokon és tájékoztatókon való részvételt, ellátja ezek adminisztrációját. Megállapodás alapján vállalható feladatok tankönyvfelelős. A feladatokkal megbízott dolgozóknak beszámolási kötelezettségük van végzett tevékenységükről. A megbízónak számolnak be előre meghatározott szempontok és forma alapján, a megbízáskor meghatározott időpontban Szabadság kiadásának elvei A szabadság kiadása a hatályos jogszabályoknak megfelelően éves szabadságolási terv alapján történik, melyet a munkáltató véleményeztet a közalkalmazotti tanáccsal. A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni, ez nem veszélyeztetheti az iskola szakszerű és törvényes működését. A pedagógusok alap- és pótszabadságát elsősorban a nyári szünetben kell biztosítani. Indokolt esetben hozzátartozó betegsége, szakmai képzés, külföldi út stb. szorgalmi idő alatt is engedélyezhető szabadság a pedagógusok részére, amennyiben a szakszerű helyettesítés megoldható. A szorgalmi időben kérhető szabadság igénylése a hatályos jogszabályoknak megfelelően történik. Az adminisztrációját az igazgatói utasításnak megfelelően kell elvégezni. 24

25 4. Felzárkóztató foglalkozások, tehetséggondozás Az intézmény ellátja a testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, valamint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető és organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatását, szakképzésben a szakmai egészségügyi követelmények szerint. Az integrált nevelés nem csupán a sajátos nevelési igényű tanulók társadalmi beilleszkedését segíti, hanem sokféle szociális készség kialakulását eredményezi a többi gyermekben, tanulóban. Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, vagy sajátos nevelési igényű, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint - a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján - a gyakorlati képzés kivételével Az intézmény-vezető mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Ehhez a kérelmet írásban kell beadni Az intézmény-vezetőhöz címezve. A mentesítési kérelem és a bemutatott dokumentumok alapján Az intézmény-vezetője határozatba foglalja a mentesítés tényét és feltételét: a fejlesztő foglalkozáson való részvétel kötelező jellegét. Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és minősítés alól, az iskola a közoktatási törvény 52. -ának (7) bekezdésében, valamint (11) bekezdésének c) pontjában meghatározott időkeret terhére - egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében - egyéni fejlesztési terv alapján - segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. Az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - másik tantárgyat választhat. A tanuló részére a felvételi vizsgán, az osztályozó vizsgán, a köztes vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán, az érettségi vizsgán, a szakmai vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, 25

26 szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. Az integrált nevelésben résztvevő tanulók haladásáról tájékoztatóként az egyéni fejlődési lap (napló) vezetése szolgál. Kitűzött céljaink: a sajátos nevelésű igényű tanulók eredményes szocializációja, a tanulók beilleszkedésének elősegítése, a többi tanulóval való együtt haladás megvalósítása, az esélyegyenlőség biztosítása. A speciális, egyedi foglalkozások formáit és szabályait a pedagógiai program tartalmazza. 5. A tantárgyi, tanévi felmentések eljárási szabályai A évfolyamon szakközépiskolai képzésben részt vevő (nem sajátos nevelési igényű) tanulók közül a tanórák látogatása alóli felmentést csak az a tanuló kérhet, aki előrehozott érettségi vizsgát (nyelvi előkészítő képzésben részt vett tanuló esetén az adott idegen nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát) tett. A kérelmet írásban Az intézményvezetőnek címezve, illetve őszi vizsgaidőszakban tett érettségi esetén a vizsgaeredményt tanúsító okmány átvételét követő 10 napon belül kell benyújtani. A szakképzésben részt vevő diákok a tanórák látogatása, adott tantárgy(ak), modul(ok) esetén az értékelés, minősítés alól felmentést kérhetnek a pedagógiai programban meghatározott beszámítási lehetőségre hivatkozva. A kérelmet írásban Az intézményvezetőnek címezve kell benyújtani. Az intézmény-vezető a kérelmekről a beadást követően dönt. A tanórák látogatása alól felmentett tanulók az iskola területét az adott órák ideje alatt sem hagyhatják el, feltéve, hogy nem első, illetve utolsó órájukról van szó. A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített vagy gyógytestnevelési órára kell beosztani. A gyógytestnevelési órák az iskolában vagy a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt közoktatási intézményben kerül megszervezésre. A könnyített testnevelésre, gyógytestnevelésre utaltakról, a testnevelés óra alóli teljes felmentettekről az iskolaorvos javaslata alapján a védőnő nyilvántartást készít. A nyilvántartás alapján Az intézmény-vezető határozatot hoz a felmentésekről. 26

27 6. Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzése 6.1. A belső ellenőrzés célja, ütemezése A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért Az intézmény-vezető felelős. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. Az ellenőrzés területeit, tartalmát, módszerét, ütemezését az évenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet Az intézményvezető nyilvánosságra hozza. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról Az intézmény-vezető dönt Ellenőrzési tevékenységre jogosult munkatársak A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: az igazgató, intézmény-vezető, intézmény-vezető helyettesek, a munkaközösség-vezetők, a munkaközösségi tagok külön megbízás szerint. Az igazgató Az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi Az intézmény-vezető és Az intézmény-vezető helyettesek munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. Az intézmény-vezető, Az intézmény-vezető helyettesek ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következő saját területükön végzik a munkaköri leírás alapján. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes Az intézmény-vezető helyettest. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. 27

28 Az általánosítható tapasztalatokat a feladatok egyidejű meghatározásával tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül a nevelőtestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra Az intézmény-vezető adhat engedélyt, kellő időben tájékoztatva erről a meglátogatandó pedagógust A dolgozók értékelése az ellenőrzések alapján Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat a feladatok egyidejű meghatározásával tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. Az értékelés alapja a munkaköri leírásban foglaltak teljesítése. A gyakornok értékelése a Gyakornoki szabályzat alapján történik. A nem pedagógus dolgozók munkáját a gazdaságvezető, az igazgató és Az intézmény-vezető értékeli. 7. A működés rendje 7.1. Elektronikus úton előállított dokumentumok kezelési rendje A tanügyi dokumentumok egy részét az országos oktatási információs rendszerek (KIR, Kétszintű érettségi szoftver, KIFIR, KIR-STAT, stb.), az iskolaadminisztrációs rendszer, valamint az elektronikus napló segítségével állítható elő. A hagyományos nyomtatványok mellett a megfelelően hitelesített elektronikus dokumentumok, valamint elektronikus úton előállított papíralapú dokumentumok is megfelelnek a jogszabályok elvárásainak Elektronikus úton előállított papíralapú dokumentumok hitelesítése Az elektronikus úton előállított papír alapú dokumentumok hitelességét az iskola körpecsétje és az intézményvezető, bizonyos esetekben Az intézmény-vezető aláírása igazolja. Az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátuma eltérhet egymástól. A hitelesített irat keltezési dátuma a nyomtatás és a hitelesítés (aláírás) dátuma. Több oldalas dokumentum esetén a fenti hitelesítés mellett: 28

29 - Az intézmény vezetője a dokumentum minden oldalát aláírásával látja el, - vagy olyan módon fűzi össze, amely biztosítja, hogy a dokumentum a hitelesítés után ne legyen módosítható. Az elektronikus napló értékelési részéből előállított naplókivonatokat az osztályfőnök, a haladási naplót a szaktanár látja el kézjegyével, a törzslapot az intézményvezető, vagy aláírási jog átadása esetén Az intézmény-vezető hitelesíti. Az így keletkezett dokumentumokat a vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni Elektronikus úton előállított, hitelesített dokumentumok kezelési rendje Iskolánkban a tanügyi dokumentumok jelentős része már számítógépes rendszerekben keletkezik. Ezek a következők: 1. Közoktatási információs rendszer KIR, és alrendszerei pl. (KIFIR, KIR-STAT) 2. Kétszintű érettségi szoftver 3. Elektronikus napló, (iskola adminisztrációs rendszer) 4. Országos OKJ vizsgaszervező rendszer NFSZ 5. Iskolai rendszer Ezen szoftverekből hitelesített iratok két úton keletkezhetnek: - nyomtatás és az azt követő hitelesítés - elektronikus hitelesítés A hagyományos nyomtatványok mellett a megfelelően hitelesített elektronikus dokumentumok, valamint elektronikus úton előállított papír alapú dokumentumok is megfelelnek a jogszabályok elvárásainak. Ha az intézmény vezetője, vagy megbízottja rendelkezik hitelesített elektronikus aláírással, akkor a jogszabályokban meghatározott digitális dokumentumokat ezzel az aláírással hitelesíti. Ilyen lehetőség KIR, a Kétszintű érettségi rendszer, illetve az OKJ vizsgaszervező rendszer esetében áll fent. Az így hitelesített adatok a központi 29

30 adatbázisokban kerülnek tárolásra. Az intézmény, amennyiben lehetőség van rá, az elektronikus hitelesítés mellett nyomtat másolatot a rögzített adatokról és azt hitelesítés nélkül irattári kezelés alá vonja. 8. A tanulók felvételének és elbocsátásának rendje A tanulók felvételének és elbocsátásnak rendje mind az alap-, mind a szakmai képzésben résztvevőkre egyaránt vonatkozik. Az iskola a Szakmai alapdokumentumban meghatározott beiskolázási körzetéből vesz fel tanulókat. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezési lap alapján történik. A felvételről vagy átvételről Az intézmény-vezető dönt a munkaköri leírásában meghatározottak alapján. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának döntése alapján a Szakiskolát a évfolyamon-, mint kötelező felvételt biztosító iskolát jelölte ki. A tanulói jogviszony a beíratás, ill. a beiratkozás napján jön létre. Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról - a jelentkező, valamint a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével - Az intézmény-vezető dönt. A felvétel tanulmányi eredmények alapján történik. Ügyrend tanköteles tanuló más iskolába jelentkezése esetén: A Fogadó nyilatkozat bemutatása az osztályfőnöknek, illetve az iskolatitkárnak (dokumentálva Leszerelési adatlapon). Kivezetést végzi az iskolatitkár. Ügyrend a tanköteles tanuló iskolánkba való jelentkezése esetén: Adatlap kitöltése, leadása Az intézmény-vezető részére. Elfogadó vezetői döntés esetén a Fogadó nyilatkozat kitöltése, elküldése az adott iskolába. Az átiratkozás adminisztratív lebonyolítása az osztályfőnök és az iskolatitkár feladata. A szakképzésre vonatkozó jogszabály határozza meg a szakképzésben való részvétel iskolai, szakmai előképzettség szerinti feltételeit. A munkába álláshoz, az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek elsajátításában, aki már nem tanköteles, részt vehet akkor is, ha nem rendelkezik alapfokú iskolai végzettséggel. 30

31 Ha a szakiskola és szakközépiskola olyan szakképesítés megszerzésére készít fel, amelyhez egészségügyi követelményeknek, pályaalkalmassági követelményeknek kell megfelelni, az első szakképzési évfolyamra való felvételnél, átvételnél, illetőleg a továbbhaladásnál az egészségügyi követelményeknek, pályaalkalmasságra vonatkozó szakvéleményt figyelembe kell venni. A pályaalkalmassági követelményeket és a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni. A tanulói jogviszony megszűnése A tanulói jogviszony megszűnik, ha: A tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján. A tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló írásban bejelenti, hogy tanulmányait nem kívánja tovább folytatni. Az érettségi vagy a szakképesítő vizsga letétele napján. A tankötelezettség megszűnése után, ha a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad. A tankötelezettség megszűnése után az iskola kérelem nélkül is megszüntetheti a tanulói jogviszonyt, ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott igazolatlanul a tanuló. Fegyelmi határozat alapján a tanuló kizárásra kerül a tankötelezettségre vonatkozó szabályoknak a betartásával. 9. Intézményi munkacsoportok Szakmai munkaközösségek Szakmai munkaközösségek létrehozásának lehetőségéről a közoktatásról szóló évi CXC. törvény 71. paragrafusa rendelkezik. A szakmai munkaközösségek javaslattételi és véleményezési jogkörük gyakorlásával kapcsolódnak be az iskola vezetésébe. A szakmai munkaközösségek feladatai: Döntenek működési rendjükről és munkaprogramjukról. Tanév végén elkészítik értékelésüket a munkaközösség tevékenységéről. Szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola vezetőségének munkáját. Részt vesznek a nevelő-oktató munka tartalmi és módszertani fejlesztésében. 31

32 Módszertani megbeszéléseket tartanak, szervezik és figyelemmel kísérik a szakirodalom tanulmányozását, felhasználását. Segítséget és útmutatást adnak a kezdő tanároknak, kölcsönös óralátogatásokat szerveznek. Elvégzik a tantárgycsoporttal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését. Kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. Javaslatot tesznek a belső, illetve a kötelező pedagógus-továbbképzésen túli továbbképzési programokban való részvételre. Javaslatot tesznek a szertárfejlesztés, könyvbeszerzés, folyóirat-rendelés pénzkereteinek, valamint az iskola költségvetésében, illetve a szakképzési alapban szakmai célra rendelkezésre álló pénzeszközeinek felhasználására, és figyelemmel kísérik azt. Döntenek a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásáról. Véleményt nyilvánítanak a szakterületüket érintő kérdésekben. Javaslatot tesznek a tantárgyfelosztásra, továbbá a tanórán kívüli foglalkozások programjára. Javaslatot tesznek jutalmazásra, kitüntetésre, esetleges elmarasztalásra. A szakmai munkaközösségek tagjai munkaközösség-vezetőt választanak maguk közül, aki a felelős a fenti feladatok teljesüléséért. A munkaközösség-vezetői feladatok ellátásának időtartamáról a választással egyidejűleg a munkaközösség dönt. A munkaközösség-vezetőt a feladat ellátásával az igazgató bízza meg. A munkaközösség-vezetőt órakedvezmény és pótlék illeti meg. A munkaközösség kezdeményezheti a kutatásokat és a kísérleteket, a speciális tagozatos csoportok indítását vagy megszüntetését A szakmai munkaközösségek között együttműködést bármely munkaközösség kezdeményezhet. A kezdeményező munkaközösség vezetőjének feladata a kapcsolat felvétele az együttműködésben tervezett munkaközösségekkel. Ha az együttműködésnek anyagi vonzata is van, a megállapodást írásban kell rögzíteni. 32