1.) Mi a kommunikáció? 2.) A kommunikáció egésze milyen részekre tagolódik? 3.) Mi a közvetlen és a közvetett emberi kommunikáció közötti különbség?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1.) Mi a kommunikáció? 2.) A kommunikáció egésze milyen részekre tagolódik? 3.) Mi a közvetlen és a közvetett emberi kommunikáció közötti különbség?"

Átírás

1 1.) Mi a kommunikáció?az információelmélet meghatározása szerint kommunikáció minden, amiben információ továbbítása történik függetlenül attól, hogy az információ milyen jelekben (illetve ennek milyen rendszerében= kódokban) van kifejezve. 2.) A kommunikáció egésze milyen részekre tagolódik? - Kommunikáció információelméleti-kibernetikai értelemben (vagyis információátadás mindenféle rendszerben) - Kommunikáció technikai rendszerekben - Társadalmi kommunikáció (információátadás a társadalmi szféra rendszer eiben, amely két ember kapcsolatától a társadalmi szuperszisztémák információcseréjéig a közösségi jelenségek egész hierarchiáját magában foglalja) -Biológiai kommunikáció (élő szervezetek rendszereiben zajló információátadás 3.) Mi a közvetlen és a közvetett emberi kommunikáció közötti különbség? A közvetlen kommunikációban két ember között kommunikatív kapcsolat van, amelyben minden emberi érzékszerv részt vesz s ezzel mindenfajta kommunikációnak elemi jelensége. (amikor szemtől szembe beszélek valakivel) A közvetett kommunikáció, amikor a kommunikáció technikai vagy egyéb közvetítőn keresztül történik. Pl. telefonálás. Ekkor nem érzékelhetőek a kommunikáció bizonyos aspektusai pl ebben az esetben a mimika. 4.) Miben áll a személyiség 3 működési szintje? (kommunikáció szintjei) - értelmi (kognitív) szint: itt folyik a gondolkodás, a megértés, tervezés, számolás, következtetés, rendszerezés... - érzelmi szint: az ember kapcsolatot alakít ki a környezetével, hiszen bizonyos dolgok örömöt, lelkesedést, mások szomorúságot, elkeseredést váltanak ki bennünk. Érzelmi átélést azok a tárgyak és jelenségek idéznek elő, amelyek kapcsolatban vannak szükségleteinkkel vagy a társadalomnak velünk szemben támasztott követelményeivel. Ha az adott tárgy vagy jelenség elősegíti a szükségletünk kielégítését vagy a megfelelést, akkor ez pozitív érzelmi átéléssel jár. Ellenkező esetben negatívval. A fenti két szint működése belső folyamat ezért nincsenek külső jelei mégis fontos hogy a másik ember ismerje a gondolatainkat érzelmeinket és ebben segít a 3.szint. - viselkedésszint: mindenfajta mozgásos megnyilvánulást jelent. (A beszéd is idetartozik, hiszen a hangképző szerveink mozognak.) Így minden pillanatban kommunikálunk - tehát nem lehet nem kommunikálni. Fontos, hogy e három szint közül egyik se kerüljön túlzott túlsúlyba. Személyenként változik, hogy kinél melyik a domináns, de bizonyos szituációkban előfordulhat az értelmi és a viselkedési szint beszűkülése ekkor csak az érzelmek irányítanak. Erre szokás a köznyelvben az eldurrant az agya kifejezést is használni. ilyenkor hasznos tanács hogy számoljon el 10-ig. 5.) Hogyan zajlik a közvetlen emberi kommunikáció (A és B között)? Milyen kommunikációs hibalehetőségeket ismer a kommunikáció folyamatában? Kommunikátor: érzelmek szándék kimutatott verbális és nem verbális viselkedés, kommunikáció Befogadó: észlelt verbális és nem verbális viselkedés érzelem kommunikátor szándékának értelmezése a kommunikátornak, mint személynek az értékelése Kommunikációs problémák nem csak a kommunikátortól és az általa kibocsátott jelektől függenek, hanem a befogadótól is. A befogadó részéről a kommunikációs problémákat felvető tényezők: - a konkrét szituációról kialakított kép (kettőjük kapcsolata) - a kommunikátorról kialakított kép - a kommunikáció szándékáról kialakított kép - a dekódolóképesség, ami szoros összefüggésben van az észlelési mechanizmussal - a kommunikáció kontextusa (az az összefüggésrendszer, amelynek a kommunikáció tartalma vagy formai jegyeire van valamiféle befolyása) Problémák a kommunikátornál: - 1 -

2 - a konkrét szituációról kialakított kép - a befogadóról benne élő kép - a kommunikációs cél - a kommunikációs képesség. Ennek elemei: -a komm csatornák és jelvariációk alkalmazási képessége -a másik komm iránti érzékelési, észlelési fogékonyság -a másikról alkotott kép merevsége, rugalmassága Problémát vethet fel, ha a két fél nem ugyan azt a kódot használja a kommunikáció során, illetve ha az egyik fél a közösen használt kódot jobban elsajátította és jobban használja, mint partnere. Ezeken kívül a kommunikációt objektív külső tényezők is zavarhatják, mint pl.: zaj, távolság, rossz elhelyezkedés, stb... 6.) Ismertesse az emberi észlelés folyamatát, szakaszait, kommunikációs csapdákat rejtő jellege alapján! Az észlelés folyamata két szakaszból áll: 1.) Az első az ingerek befogadása, ami szelektíven történik. Nem vagyunk képesek a körülöttünk lévő összes ingert egyszerre befogadni, ezért bizonyos szempontok alapján az agyunk szelektál, hogy melyeket vegyük észre. A kiválasztás (szelekció) függ: - az ingerek intenzitásától (melyik a leghangosabb, legerősebb inger) - aktuális szükségleteinktől, érzéseinktől (pl. ha éhesek vagyunk akkor az ezzel kapcsolatos ingerekre reagálunk) - elvárásainktól (tapasztalataink, ismereteink alapján számítunk valami bekövetkeztére, pl. hogy mit kéne hallanunk) 2.) A második a lezárás (jelentésadás) ekkor a körülöttünk lévő, általunk észlelt ingereket úgy próbáljuk csokorba gyűjteni, hogy azok egy logikus képet alkossanak. Így a valóságban lezajló események résztöredéke alapján egy lezárt jelentést alkotunk a partnerről, a szituációról, a szándékról. Mivel ezeket az összképeket kitöltjük a korábban megszerzett tapasztalataink alapján, ezért a két kommunikáló fél számára előfordulhat, hogy teljesen mást jelent ugyan az az inger. Tehát az első információtorzulást a szelekció folyamata, majd az általa keletkezett hiányok szubjektív pótlása okozza. A második infotorzulást pedig az érzelmek keletkezési fázisa. Általában nem vagyunk tudatában, hogy bizonyos pozitív vagy negatív érzelmeket mi váltotta ki csak a benyomásunkat érzékeljük. 7.) A személyiséget mozgató motivációk és ezek kommunikációban való megjelenése. (Maslow-i szükséglethierarchia) Maslow piramis alulról felfelé: - fiziológiás szükséglet (légzés, táplálkozás, stb.) - biztonság, valakihez tartozás (emberi kapcsolatok kialakítása) - elismerés (összehasonlítás: magunkat másokkal) - kognitív (megismerni a világot) - esztétikai (szépség felfedezése, művészeti tevékenység) - önmegvalósítás (öncélú tevékenység) Az ember először az alsóbb szintű szükségleteinek kielégítésére törekszik (ennek megfelelően kommunikál), s a míg az alsóbb szintű szükségletek nincsenek kielégítve, addig nem lép a piramis következő fokára. 8.) Melyek az emberi kommunikáció dinamikát meghatározó szintjei? - tárgyi, illetve tartalmi szint (tudatos, verbális) - viszony, illetve relációs szint (általában nem tudatos, nem verbális) E kettő egymással szabályszerű összefüggésben van. Az utóbbi alátámasztja, kiegészíti a tartalmi kommunikációt magasabb elvontsági szint = metakommunikáció

3 9.) Mi a kommunikációs hitelesség/kongruencia? Mi a hitelesség és a kommunikációs hatékonyság kapcsolata? Azt a jelenséget nevezzük kongruenciának, amikor a tudatos és nem tudatos kommunikáció között megfelelés van. A hitelesség és a kommunikációs hatékonyság között igen szoros kapcsolat van. Hitelesen kommunikáló személy ugyanis bizalmat, hitelt teremt maga iránt, mondandója iránt, könnyebben elfogadjuk, belátjuk és megértjük közléseit. Mi magunk is nyitottabbá, hatékonyabbá válunk ilyen komm kapcsolatban. A kommunikációs hatékonyság legalapvetőbb feltétele tehát a hitelesség. 10.) Mi a metakommunikáció, és mely 4 dimenzióban ad viszonytartalmú jelzéseket? Metakommunikáció = nem tudatos, nem verbális kommunikáció. 4 dimenzió: 1.) A közlő befogadóhoz való viszonyáról: szimpátia, antipátia - pl. ha valaki szimpatikus, akkor önkéntelenül is közelebb állunk, odahajolunk, a tekintetünk és a hanglejtésünk is ezt árulja el. 2.) A közlés tartalmáról: igaz vagy nem igaz a közlés, mennyire fontos a partner számára a téma, hiszi e maga is, hogy igaz, amit mond, biztos-e benne, egyetért-e az általa mondottakkal. 3.) A közlés szituációjáról: milyen viszonyban vannak egymással a partnerek 4.) A közlés jellegéről: komoly, tréfa, stb. 11.) Mi a kommunikáció szükségszerűségének tétele? A formális vagy interperszonális kommunikációelmélet óriási jelentőségű felismerése a kommunikáció szükségszerűségének és többszintűségének kimutatása. A szükségszerűség azt jelenti, hogy az ember képtelen nemkommunikálni, mivel a szociális viszonylatok olyan sűrű hálózatában él, hogy minden interaktív helyzetben mindenféle megnyilvánulása kommunikációnak számít, és különösképpen kommunikáció az, ha egy megszokott és minősített kommunikációs csatorna használatáról lemond. A többszintűség pedig azt fejezi ki, hogy a tartalmi, referenciális kommunikáción kívül állandóan jelen van minden emberi érintkezésben egy viszonyjelző, viszonyminősítő kommunikációs áramlás is, amely mintegy magasabb szinten kvalifikálja a tartalmi kommunikációt E két szint egymáshoz való viszonyának, egymással való összefüggésének bonyolult konstellatív jelentősége van, ez állandóan nagy szerepet játszik a köznapi kommunikációban. 12.) Mi a kommunikáció rejtett / promotív célja? E cél a tudatos vagy a metakommunikáció része? A kommunikáció többnyire rejtett célja a partner befolyásolása, vagyis hogy legyen egy folyamatos kontroll a szituáció felett, valamint impressziókeltés a partnerben és magunkról a lehető legjobb képet alakítsuk ki a partnerünkben. Ez a folyamat a metakommunikáció szintjén zajlik. 13.) Mit jelent a kommunikáció ún. reciprocitás elve? A kommunikáció alapszabálya a válaszkényszer, a válaszkölcsönösség elve = reciprocitás elve. Ez abban fejeződik ki, hogy bármelyik fél megnyilvánulásának szükségszerűen feltétele a másik fél megnyilvánulása. A partnerek kommunikációja nem független egymástól. 14.) Jellegük szerint milyen két csoportra osztjuk az emberi kommunikációs csatornákat? - verbális kommunikációs csatorna- szóbeliség - nem verbális kommunikációs csatorna - nem szóbeli 15.) Sorolja fel a nemverbális csatornákat! 56.o. lásd 14-es kérdés Mimika, tekintet, szemkontaktus, szemmozgás, vokális kommunikáció, gesztusok, testtartás, távolságtartás, térközszabályozás, szimbolikus csatorna, érintés ) Milyen hibalehetőségek, félreértésforrások adódnak a verbális csatorna használata kapcsán?a verbális csatorna használata kapcsán a leggyakoribb hibalehetőség, a félreértések forrása, a szavak és azok jelentéstartalmának összefüggéseivel kapcsolatos

4 Egy-egy szót nem mindenki ugyanúgy értelmez. Lehetnek elvont jelentések is, pl. nem ugyanazt jelenti a fa szó egy ácsnak és egy kertésznek - más vonatkozásban gondolnak rá. A félreértések forrása továbbá lehetnek a nyelvi különbségek, amik akár egy országon belül régiónként is megjelenhetnek a tájszólások következtében, de előfordulhatnak generációs eltérések is, amikor a fiatalok olyan szavakat használnak ( szleng ), melyet az idősebb korosztály már nem ért meg. Ezek a félreértések vagy látszólagos egyetértésbe torkollnak vagy vitába, de hosszútávon mindenképpen konfliktusba. Az elvont fogalmak különösen komoly problémákat okozhatnak, hiszen nincsen kézzel fogható tartalmuk - így a jelentését mindenki maga a környezetén keresztül tanulja meg. Pl a barátságot sokan sokféleképpen értelmezhetik. 17.) Mit nevezünk a kommunikáció kontextusának? A kontextus kissé leegyszerűsítve a zajló kommunikáció összefüggésrendszere. Összetevői: az előzményi kontextus, a konkrét szituáció és a tágabb környezet kommunikációs összefüggései. 18.) Mi az előzményi kontextus? A beszéd, a közlés mindig folyamat, ezen a folyamaton belül az egyes részek összefüggésben vannak az előzőekkel, és az őt követőkkel. A kommunikációs folyamat minden eleme tartalmaz utalást az előzményekre. 19.) Milyen problémákat vethet fel a kontextus a kommunikáció során? (A kontextus alá-, és túlbecsülésének jelensége) A kontextussal kapcsolatos egyik kommunikációs probléma ha az egyik fél alábecsüli a közös evidenciabázist, és úgymond túlmagyarázza a dolgokat. Az ellenkező véglet amikor túlbecsülik a közös evidenciabázist. Ilyenkor a befogadó információhiánnyal kerül szemben és ez problémákat okoz a kommunikáció során, mert a befogadóban feszültség keletkezik, ami dühhöz, elégedetlenséghez vezet. A kontextus ismeret attól függ, hogy a partnerek mennyi korábbi kommunikációban vettek részt együtt. 20.) Melyek azok az alapvető érzelmek-, amelyek mimikában való megjelenése kultúrától függetlenül minden ember számára felismerhetők? Miben van mégis eltérés a fenti érzelmek kifejeződése/értelmezése kapcsán? Öröm, bánat, meglepetés, félelem, harag, undor, érdeklődés. Ezeket az érzéseket minden ember kultúrától függetlenül hasonló nem verbális jelekkel kommunikálja le. Néhány dologban azonban adódhatnak különbségek: -a felsorolt érzelmek kiváltódásának okai lehetnek eltérőek -milyen erősségű ingerre reagál (mekkora hatás kell, hogy pl örömet váltson ki) -meddig és mennyire látható az arcán az érzelem (intenzitás) -mennyire kell szabályozni, mikor, mennyire lehet, kell vagy szabad az érzelmeket kimutatni -milyen hatást vált ki a mimikában kifejeződő érzelem a másikban Ezen kívül eltérések lehetnek a mimikai jelek kifejezésében és azok dekódolásában is. 21.) A tekintet, szemkontaktus mint kommunikációs csatorna funkciói? - megkönnyíti a kontrollt a helyzet felett, a tekintet révén értesülhetünk arról, hogy a másik fél észrevett e egyáltalán, benne vagyunk e az észlelési, illetve látóterében. - tekintetből kaphatunk visszajelzést a partnertől, hogy figyel-e, megértette-e amit mondtunk - hogyan érez irántunk - megértés, figyelmi szint folyamatos kontrollja - kommunikációt szabályozza, pl.: figyelmeztet ha a befogadó nem érti a mondandónkat 22.) Mit tud a tekintet, szemkontaktus fenntartásának irányával és tartamával kapcsolatos problémákról, valamint e kommunikációs csatorna jelrendszerének kulturális eltéréseiről? A tekintet iránya számos dolgot fejezhet ki, amelyek azonban nem minden esetben közérthetőek és akik nem jártasak a kommunikációban nem feltétlenül értelmezik jól ezeket a - 4 -

5 jeleket. Például tekintetünket gyakran levesszük a partnerünkről, ami számára sértő lehet, holott ezzel csak közölni akartunk valamit. Pl.: amikor nagy figyelmet fordítunk gondolatmenetünkre, a másfelé nézés jelentheti csak azt, hogy nem akarja hogy félbeszakítsák, illetve a beszéd kezdetén a zavarukat igyekeznek csökkenteni. A tekintet iránya hierarchikus viszonyokat is képes kifejezni. Az alárendeltek többnyire a domináns személyeket nézik, míg azok rendszerint nem vesznek tudomást róluk. Egyenrangú felek között a szemmozgások eltérőek. Ilyenkor mindenki teljes figyelemmel tekint a másikra, bárki is beszél. Kulturális eltérések: - angolok: figyelemmel jele: merev tekintet, rezzenéstelen arc - amerikaiak: folyamatos arcmimika állandó visszajelzés, gyakori szemmozgás A közös tárgyalás során ez zavaró lehet és problémákat okozhat. Az amerikai visszajelzést vár, és bizonytalan, mert semmit nem tud leolvasni az angol arcáról, míg az azért válik bizonytalanná, mert a folyamatos szemmozgás miatt úgy érzi nem figyelnek rá. - arabok: merő, átható tekintet jele a figyelemnek, ami az európaiak számára agresszívnek tűnhet. Probléma lehet a nézés és bámulás közötti különbségek kapcsán. Az európai és amerikai kultúrában nem illik embereket bámulni kivéve a nem hétköznapi szituációkban (színház, divatbemutató, bohóc, stb.) Az araboknál viszont a személyes tárgyak megbámulása tilos. 23.) A vokális kommunikációs csatorna meghatározása, jelentősége, funkciói? (Mi határozza meg a hangmagasságot, hangszínt, hangerőt?) Vokális kommunikáció = a beszéddel, a szóbeliséggel szükségszerűen együtt járó, együttesen működő, nem verbális csatorna. A vokalizáció alátámaszthatja, kiegészítheti, de akár meg is változtathatja a beszéd jelentését. A hangsúly elhelyezése, tartása egyes szavakon, szótagokon, a dallamváltozások, a szünetek tartása kommunikációs jelentőséggel bír. A hangmagasság a hangszálak hosszúságától és annak rezgésszámától függ. Hosszú hangszál magas hang; rövid hangszál mély hang. A hangszínt, saját üregeink (arc-, koponya-, mellüreg) nagysága, formája alakítja egyedivé azzal, ahogyan rezonál a hangszálakra. A hangerő a hangszalagok kilengésének (amplitúdó) nagyságától függ. A hangerő lehet halk, normális és hangos, de az kultúránként változik, hogy mit tekintenek normálisnak. A kulturális eltérésekből is adódhatnak kommunikációs problémák. (angol halk amerikai hangos) Ezek a jellemzők nagyrészt biológiailag meghatározottak, de bizonyos határokon belül változtathatóak. (pl. a hangmagasság) Funkciói: jelzi a belső feszültség változását, növekedését, csökkenését (a különböző érzelmekkel járó feszültség különbözőképpen befolyásolja az izommozgásokat s ez az artikulációs szervek elmozdulásával válik hallhatóvá) 24.) Mely testrészeink hozzák létre a gesztusjeleket? Fej, kezek, karok. 25.) A személyiség jellemzőinek megjelenése a testtartásban. Poszturális kommunikáció A testtartás általi kommunikáció a test álló vagy ülő helyzetével, a beszéd közbeni mozgásával foglalkozik. Elsősorban az érzelmi állapotra utal, de a kommunikációs folyamatban megbízhatóan jelezheti az egyéni viselkedést, attitűdjét, kifejezheti az alá- és fölérendeltséget, valamint jól tükrözi az interakció sorrendjét. Úgy tűnik, hogy a nem szóbeli közléseknek is van jellegzetes szabályszerű alakzatuk, amelyek felismerhetősége adja kommunikatív értékük alapját. Született adottságoktól és az életkortól erősen meghatározott, de a foglalkozások és az életmód is erősen befolyásolja. A testtartás lehet feszes vagy laza, kihúzott vagy összegörnyedt, árulkodhat kicsattanó egészségről vagy betegségről. Természetes tartásban a gerinc egyenes, a karok lazán a test mellett helyezkednek el, míg a lábak enyhe terpeszben vannak - egymás mellett vagy harántirányban. Ez mindenféle kapcsolatfelvétel indításához megfelel, nem késztet semmilyen előzetes értékítélet - 5 -

6 kialakítására. Hogy ez a tartás a kommunikációs kapcsolat során milyen módon változik, azt elsősorban az érintkezés mint konkrét szituáció és annak érzelmi-indulati tartalma határozzák meg. A testtartást a neveltetés, a kultúra, a pillanatnyi lelkiállapoton túl a személyiségünk is befolyásolja. Személyiségünk változásával a testtartásunk is módosulhat. A belső bizonytalanság múlásával a testtartás is egyenesebb, magabiztosabb, határozottabb lesz és fordítva. 26.) Mit jeleznek a testtartás változásai? - partnerhez, szituációhoz való viszonyt - a zajló közlésekhez való viszonyulást - álláspontot - érzelmeket, pillanatnyi emóciókat 27.) Hogyan befolyásolható érzelmi, szellemi állapotunk a testhelyzet tudatos megválasztásán keresztül? Testtartásunkat bizonyos esetekben öntudatlanul választjuk meg, azonban tudatosan is felvehetünk bizonyos testhelyzeteket. Pl. ha lazítani akarunk, kényelmesen hátradőlve helyezkedünk el, ez eredményezi izmaink és idővel lelki állapotunk ellazulását is. Minden olyan szituációban ahol koncentrációra van szükség összeszedettebb testhelyzetre van szükség. Az izomtónus hatással van a lelkiállapotunkra, gondolkodásunkra. A túl laza izomtónus az értelmi tevékenység háttérbe szorulását eredményezi, míg a túlzottan megfeszített izomzat, feszültséget, a gondolkodásban is bizonyos merevséget okoz. A tárgyalásra legalkalmasabb ülés összeszedetten oldott, de mindenki maga tudja meghatározni, hogy a két pólus között mi számára a legmegfelelőbb testtartás az adott szituációban. 28.) A testtartásból/testhelyzetből kiolvasható csoportközi ill. partneri viszonyok. Csoportos tárgyalás esetén pl. aki meg akar szólalni általában kissé előredől, illetve a másikhoz való beszéd odafordulást igényel, ami testtartás változáshoz vezet általában. Ugyancsak a testtartás jelezheti, hogy a csoport tagok befogadóak e vagy sem, illetve az elhelyezkedés azt is megmutatja, hogy ki kivel kommunikál, illetve a szemtől szembe elhelyezkedés a totális és kölcsönös kommunikációs szándék jele. Az egymás melletti elhelyezkedés arra utalhat, hogy a partnerek semlegesek egymás számára legalábbis az adott szituációban. Egy összetartó csoporton belül megfigyelhető, hogy gyakran átveszik egymás testhelyzetét. Ez a csoport tagok nagy egyetértését jelzi. Régi barátok is gyakran ugyanolyan testhelyzetet vesznek föl ezzel jelezve összetartásukat ) Miben áll a saját/intim tér jelentősége? Bizonyított, hogy minden élő egyednek szüksége van valamekkora saját térre, területre az életben maradáshoz. E térnek a minimális alá csökkenése kiborulást okoz. Megbomlik a szervezet egyensúlya, és a legkülönbözőbb rendellenességek mutatkoznak fiziológiai, lelki folyamatokban, végül elpusztulnak. A kulturális eltérések pl hogy az araboknál nem létezik intim szféra abból adódnak, hogy a nagy népsűrűség miatt folyamatosan a kiborulás állapotban kellene lenniük. Mivel azonban a felfogásuk szerint az én mélyen a testben lakozik nincsen zsúfoltságérzetük. 30.) Milyen távolságtípusokat különböztetünk meg a kommunikáció lehetőségei és a kapcsolat minősége szempontjából? Mik a jellemzői ezeknek a távolságtípusoknak? - Bizalmas és intim távolság 0-0,5 méter között. 0,25 méteren belül intim a közelség. Jól hallatszik a suttogás, fontos szerep jut a szaglásnak, érintésnek. A látás a partner kis részleteire koncentrálódik. 0,25-0,5 méter: bizalmas távolság. Zárt helyen a suttogás, szabadban a halk beszéd is pontosan érthető. Jelentős a szerepe a szaglásnak, érintésnek. A látás továbbra is a részletekre koncentrál

7 - Személyes távolság: 0,5-1,2 méter. A beszéd lehet halk, alkalmas személyek témák megbeszélésére. A testhelyzettől függően a partner csaknem teljes alakját lehet látni, megfigyelni. Csökken a szaglás szerepe. - Társasági távolság 1,2-3,6 méter. Normál vagy kissé emelt hangvétel melletti beszélgetésre van mód. Tovább csökken a szaglás szerepe, a partner teljes alakja látható, jól megfigyelhető. Hivatalos témák megbeszélésére, közlésekre, udvariassági beszélgetésekre alkalmas távolság. - Nyilvános távolság 3,6-7,5 méter. Csak a hangos beszéd érthető. Általában nyilvános helyzetben, beszámoló, előadás megtartására alkalmas távolság. Tárgyalások leggyakrabban a személyes és a társasági távolságban zajlanak. A kétszemélyes tárgyalásokhoz általában a személyes távolság alkalmas, míg a delegációknak a társalgási távolság. 31.) Mik adják a szimbolikus csatorna jeleit? Embléma Emblémák (viselet): (embléma: görög eredetű szó, jelentése: jelkép, jelvény, címerkép; valamely fogalom jelképes ábrázolás) Több kutatás folyamán kerültek összefüggésbe a non-verbális jelekkel, a külsővel összefüggő, a külsőre utaló szignálok. Ez elsősorban a ruha, az öltözködés, a hajviselet, és a test különböző díszei, jelvények, vagy jelvény értékű tárgyak. Az emblémák használatát mindig az adott kor szokásrendszere, kulturális szabályai és a divat határozzák meg. A ruha sokat elárul a viselőjéről, a hovatartozásáról, a foglalkozásáról, családi állapotáról. A hajnak, mint szignálnak régen nagyobb szerepe volt, mint napjainkban. Azonban bizonyos esetekben ma is kifejezhet valamilyen csoporthoz való tartozást (pl.: bőr -fejűek). A bajusz és a szakáll a férfiak külön dísze, emblémaként ez is hordozhat jelentést. Ezeken kívül még sok olyan külső jegy van, ami a partnerről még fontos információkat adhat. Ilyen lehet az ékszer, a jelvények, a smink, vagy akár még a tetoválás is Ruházat, hajviselet, arc kikészítése, a test díszei (ékszerek, jelvények), közvet len környezetben tartott tárgyak. Ezek a jelek fontos információval szolgálnak a személyiségről, társadalmi szerepről, és az e szereppel kapcsolatos felfogásról. 32.) Milyen jelentésekhez juthatunk, ill. milyen jelentéseket továbbíthatunk az érintésen, mint kommunikációs csatornán keresztül? Az érintés, tapintás általában kellemes bőringerek a testi kontaktusokban pozitívérzéseket váltanak ki, mint a szeretet, megértés, együttérzés, támogatás, megnyugtatás, odafordulás, gondoskodás utáni vágy, stb. természetesen a bőringerek kiválthatnak negatív érzéseket is. Ha például megérintjük valaki kezét, átkaroljuk a vállát, ez olyan jelentést hordozhat, amely lényegesen több, mint szavak, magyarázatok tucatjai. Az ilyen érintésnek azonban a megfelelő pillanatban és kontextusban kell megjelennie. 33.) Mely testrészek érinthetők tárgyalási helyzetben az európai kultúrkörben? Üzleti életben a rövid hűvös kézfogástól, a barátias jellegű ölelésig terjedhet a testkontaktus. Tárgyalási helyzetben általában az alkar, a felkar, esetleg váll, hát érintése fordul elő. A kézfogás erőssége, hosszúsága, a bőrérzékelés a szokásos szertartási mozzanaton túl információkat is tartalmaz a személyiségről és igen eltérő benyomást kelt. 34.) Milyen célbeli különbségek vannak a meggyőzés ill. a legyőzés esetében? A legyőzésnél nem fontos, hogy a partner megértse az én álláspontomat, nem fontos, hogy jónak tartsa, csak az fontos, hogy elfogadja mindegy, hogy miért. Az elfogadás minősége miatt nem számíthatok rá, hogy valóban mellé áll, képviselni képtelen az elgondolásomat. A meggyőzés az együttműködés stratégiai eszköze a legyőzés pedig a versengő stratégia eszköze. Együttműködéskor van közös cél vagy a célokban van közös rész, míg versengéskor nincs közös cél

8 35.) Ismertesse a meggyőzés folyamatát! - Meghallgatni és megérteni a partnert: tisztában kell lennem az információs bázisával (gyakran az adatok mennyiségében és minőségében való eltérés az oka a problémáknak), a fogalomrendszerével (ismernünk kell a szóhasználatát mit ért bi zonyos fogalmak alatt), valamint a gondolatmenetével (ismernünk, értenünk kell az érveit, logikáját, következtetéseit), hogy megtaláljam a kettőnk közötti eltérés okait, valamint a közös részeket. Az értő meghallgatás azt jelenti, hogy lépésről, lépésre követjük a partnert, folyamatosan kontrollálva, hogy valóban értjük-e, amit közölt, s amint megértettük, ezt jelezve haladhatunk tovább. A megértő viszonyulás a partnerben bizalmat, rokonszenvet kelt. - A saját elgondolás kifejtése: itt is lépésről a megértést folyamatosan kontrollálva kell előrehaladni. Abból kell kiindulni, hogy sohasem a partner hibája, ha nem érti, amit közlünk. 36.) Milyen feltételek megvizsgálásával dönthető el, hogy együttműködési vagy versengési stratégiát válasszunk? Sorolja fel! Célok (van közös cél, vagy nincs), érdekek (közös érdekeltség, vagy ellenérdek), bizalom (van vagy nincs, ill. csekély), befolyás (hatalom: kétirányú vagy egyirányú törekvés), kommunikáció (kétirányú, folyamatos, vagy egyirányú) 37.) Ismertesse a csoporttöbblet (szinergia) jelenségét Bales nyomán! A szinergia jelensége azt mutatja meg, hogy a csoport összteljesítménye felülmúlja az egyének együttes teljesítményét a problémamegoldás terén. Bales 12 fajtáját különbözteti meg a verbális viselkedésnek, melyeket egy általa megfigyelt értekezleten jegyzett fel. Az értekezleten a hozzászólások típusát tematizálta. Bales rendszere középső területén olyan állítások helkyezkednek el, melyek a csoport feldatának megoldását helyezik előtérbe. A szélső területeken azok a hozzászólások találhatóak, melyek csoporton belüli kapcsolatokat tükrözik. Ez a alapján 2 féle csoport tag létezik: - a feladatorientált: aki a munkavégzést segíti - a kapcsolatorientált: aki nem hagyja, hogy szétessen az adott csoport Bales szerint mindkét csoporttagra szükség van egy ideális csoport létrejöttéhez. A 12 viselkedés 6 párra osztható, mely párok elemei ellentétei egymásnak, de ki is egészítik egymást. (Pl. van aki az értekezlet során információt kér, és van aki információt ad.) Bales kísérlete arra példa, hogy a jó csoportműködés és a sikeres döntéshozatal kulcsa a megfelelő kommunikáció 35.) Melyek a csoportfejlődés szakaszai? 1.) Forming (alakulás) 2.) Storming (viharzás) 3.) Norming (normaképzés) 4.) Performing (működés) 36.) Sorolja fel és ismertesse az érzelmi-racionális csoportszerepeket a csoport döntés/feladatmegoldás hatékonyságára való befolyásuk szempontjából! - Domináns viselkedés: az ezt tanúsító személy fölényhelyzet kihívására törekszik, rendszerint a legtöbbet beszél, a legtöbbet kezdeményez, és kifejezetten aktív viselkedést tanúsít. Lehet pozitív (elősegíti a közös feladatmegoldást) illetve negatív. (rámenős, agresszív megnyilvánulások) - Szociábilis viselkedés: interakcióiban nagyobb mértékű az érzelmi átélés, azonban tekintettel van a közös munkára, mások pozitívérzelmeit is aktivizálni igyekszik, célja a jó hangulat megteremtése, csökkenti a feszültségeket, tekintettel van másokra, és a visszahúzódókat is megpróbálja feloldani. Érzelmi villámhárító. - Emocionális viselkedés: a személy érzelmi megnyilvánulásain van a hangsúly, azonban ezekkel csak önmagát fejezi ki, önmaga elfogadtatására törekszik, általában érvelés nélkül tagad vagy állít és nincs tekintettel mások érzéseire. Ha nem fogadják el könnyen visszahúzódik, megsértődik és fokozottan érzékennyé válik

9 - Racionális viselkedés: az érzelmi funkciók háttérbe szorulnak, alig fejez ki érzelmeket és mások érzéseire sem reagál. Az értelmi funkciók a dominánsak. (gondolkodás, következtetés, érvek, ellenérvek) - Originális viselkedés: az előzőnek egy változata, de itt a racionális viselkedés minőségi elemein van a hangsúly. A személy megnyilvánulásaiban ötletek, elképzelések, lehetőségek, tervek, új szempontok és összefüggések kifejezésére törekszik - kreatív. - Passzív viselkedés: az interakcióban a személy nem tud vagy nem akar aktivizálódni, ebben alig vesz részt, a közös tevékenység perifériájára kerül. A csoport általános jellemzői a kölcsönös egymásra hatás, interakció; az együttes feladatból adódó közös cél; az összetartozás; az egymásra utaltság, kooperáció. A csoport típusai Létszám szerint kiscsoport (10-15 fő) vagy nagycsoport; Működési idő szerint alkalmi v. tartós; A csoporttagok kapcsolata szerint - elsődleges (primer) v. másodlagos (szekunder); Az interakció módja szerint formális v. informális 38.) Mit jelent a csoportkohézió? A csoporttagok közti összetartó erő neve, amely nő, ha a tagok egymással szoros vagy élénk kapcsolatot tartanak, amelynek hatására viszont csökkennek a más csoportokkal vagy az un. külvilággal ápolt kapcsolatok. A csoportkohézió hatására az egyénben csoport-hovatartozási érzés alakul ki, és más személyt, személyeket és velük kapcsolatosan minden egyebet a csoport (érdekeinek, normáinak stb.) függvényében észlel, gondol vagy cselekszik, ameddig a csoport ezt a viselkedést honorálja. 39.) Ismertesse a csoportgondolkodás jelenségét! A csoportgondolkodás nagy kohéziójú csoportok esetén jön létre olyan helyzetekben, amikor a csoport elzártan működik (pl. titkos akciók), erős stressz alatt dolgoznak és a csoport vezetője köztudottan egy bizonyos vélemény mellett kötelezi el magát. A csoport ilyen körülmények között leegyszerűsíti az ítéletalkotási helyzetet, egy szűkebb információbázison hozza meg ítéletét. Azért szűkíti le a helyzetet, mert van egy spontán, intenzív törekvés a csoportkohézió fenntartására - a csoportkohézió megőrzése erősebb követelmény, mint a jó döntés meghozása. A döntéshozatal során a hibát az alábbiak okozzák: - nem gyűjtik össze szisztematikusan a döntés mellett és ellen szóló érveket - a személyek maguk önként is visszatartják az ellenérveket (öncenzúra) - vannak kapuőrök, akik nem engedik be az ellentétes információkat - az ellenzőkkel szemben nyomást gyakorolnak, kiüldözik a csoportból - jellemző a kollektív racionalizálás - a döntés észszerűségének utólagos magyarázása - jellemző a csoportra az az illúzió, hogy a csoport erkölcsös, egyöntető és sebezhetetlen Mindezek eredményeképpen a csoport az ellenérveket és az alternatív lehetőségeket nem mérlegeli, nem készül fel az esetleges kudarcra. Prevenció, megelőzés - külvilág felé nyitottság, nondirektív csoportmunka (vezető háttérbe vonulása), ellentmondó vélemények bátorítása, egyes alternatívák árnyalt kiértékelése, külső szakértők bevonása vagy ördög ügyvédje - olyan személy a csoportban, aki felülbírálja a közhelyeket, szembesíti a csoportot az illúziókkal. 40.) Mi a konformitás, és milyen változatai vannak? Társas lényként kétféle irányelvként tudjuk élni éltünket: - individuális értékek szerint - konformitással átszőtt értékek szerint A konformitás - Thurber példája: - 9 -

10 Egy ember elkezd futni, majd két ember fut, aztán már 3 ember szalad, míg ezt látva végül az egész város szaladni kezd. Mindenki fut. De miért? Egyszerűen csak azért, mert mások is futnak. Ez a komformitás. Nem lehet egyértelműen megítélni, hogy a konformista viselkedés pozitív-e vagy negatív, hiszen ez szituáció és megítélés kérdése. A konformitást úgy határozhatjuk meg, mint egy személy viselkedésének vagy véleményének olyan változását, amely az egyéntől vagy a csoporttól származó, valódi vagy vélt nyomás következtében alakul ki. A konformitás kialakulása attól is függ, hogy a véleménynyilvánítások milyen sorrendben történnek. Pl.: Asch kísérlete - beülök egy szobába, ahol a táblán van rajzolva egy x vonal. Mellette nem sokkal van A, B és C vonal. A kérdés az, hogy X vonal hosszúsága A, B vagy C vonal hosszúságával egyezik meg. Én látom, hogy A nagyobb mint X, C kisebb mint X, B pedig pont akkora mint X, tehát tudom, hogy ha rám kerül a sor, akkor azt fogom válaszolni, hogy B = X. Ám előttem 5 ember azt válaszolja, hogy A. Az elsőt és a másodikat őrültnek tartom, a harmadiknál megnézem még jobban, a negyediknél elbizonytalanodom, és az ötdiknél már teljesen biztos vagyok benne, h én tévedtem és a válasz valóban A. Így azt mondom, hogy A. Konformista lettem. Feltehetőleg ha a kísérlet során először engem kérdeznek, akkor kitartok később is az eredeti véleményem mellett, ami helyes is volt. Konformitás és személyiség: Akiknek rossz véleményük van magukról, könnyebben hajlamosak a konformista viselkedés alkalmazására, hajlamosabban engedni a csoport nyomásának. Azok viszont, akik azt gondolják, hogy ők ügyesek pl abban h megítéljék egy vonalról h milyen hosszú, vagy már előzőleg erről meg is győződtek, azok kevésbé hajlamosak konformitásra. Kultúrközi különbségek: Kimutatták, hogy a norvégok például hajlamosabbak a konformitásra, mint a franciák, a kulturális különbségek folytán. 2 féle konformitást különböztetünk meg - amikor a konformitás egy jutalom megszerzésére, vagy egy büntetés elkerülésére irányul (például amikor imponálok egy csoportnak ha egyetértek, és kirekesztenek ha ellentmondok) - amikor a konformitás azért szükséges, mert valamilyen információ hiányától szenvedünk, bizonytalan helyzetben vagyunk, így ellessük másoktól, hogy ilyenkor mi a teendő. (Pl. amikor 2 WC ajtó közül egyiken sincs rajta, hogy melyik a női. Valószínűleg abba megyünk majd be, amelyikből kijön egy nő.) A társas befolyásolás 3 fajtája Behódolás: tipikusan a jutalmat remélő vagy büntetéstől félő ember reakciója a hatalom a legfontosabb tényező hatása ennek tart a legrövidebb ideig pl: megfenyegetlek, hogy lelőlek, ha nem teszed amit mondok. Azonosulás: amikor a befolyásolt személy olyan szeretne lenni, mint a befolyásoló az egyén részben hisz a befolyásolónak a befolyásolás addig tart, amíg ki nem ábrándulunk példaképünkből, vagy nem találunk új személyt akire hasonlítani szeretnénk a vonzerő a legfontosabb tényező ebben az esetben Internalizáció: a vélekedés elfogadása belülről jutalmaz, ha a személyt megbízhatónak és hozzáértőnek véljük ha elfogadjuk véleményét, akkor az beépülhet a saját értékrendünkbe, és tartósan meg is ragadhat ott ebben az esetben a hitelesség a legfontosabb tényező

11 41.) Irja le az engedelmesség jelenségét, ismertesse az ezt meghatározó tényezőket! - Engedelmesség az, mikor valamilyen tekintélynek engedünk. - Milgram kísérlet: A tanárnak áramütéssel kellett sújtania a diákot, ha az nem jól válaszolt a feltett kérdésre. Minél több rossz választ adott, annál erősebbre kellett állítania az áram erősségét. A tanárt egy tekintélyes professzor utasította mindvégig az áramerősség növelésére. A kísérleti alanyok 60 %-a a nyomás hatására akár halálos áramütéssel is hajlandó volt sújtani a diákot. (Természetesen a diákok csak imitálták, hogy megrázza őket az áram, valójában nem voltak a drótokhoz kötve.) 42.) Határozza meg a konfliktus fogalmát, fajtáit! A konfliktus lehet: - romboló és bomlasztó - melegágya a bizalmas kapcsolatoknak, ösztönözheti a személyes és intellektuális térnyerést - reális: egymással szembenálló érdekek, célkitűzések, eszközök, értékek - irreális: tudatlanságból, előítéletből, információhiányból, történelmi tradícióból, hibásan működő struktúrából adódó konfliktus. 3 féle konfliktust különböztetünk meg: - érzelmek konfliktusa, mely minden kapcsolatban kialakul, és elég könnyen megoldható konfliktus - értékrendek konfliktusa, mely teljesen nem feloldható, de egymás felé közelítéssel csökkenthető - szükségletek és igények konfliktusa Konfliktuskezelő viselkedés típusok: - behódolás, elkerülés, tagadás, dominancia - egyik sem jó - az együttműködésen alapuló problémamegoldás a helyes Konfliktuskezelés Az ember miközben keresi az egyensúlyt az önérvényesítés és az önalávetés között egyensúlyozva öt konfliktuskezelő stratégiát érvényesít. Ezek a következők: versengő, alkalmazkodó, elkerülő, kompromisszumkereső, problémamegoldó. Mindenkinél előfordul mind az öt, a különbség csak az arányokban van. versengő konfliktuskezelési stratégiát! Az önérvényesítő (győztes -vesztes vagy versengő) stratégia esetében saját szándékaink megvalósítása vezérel bennünket akár mások törekvéseivel szemben is. Bizonyos helyzetekben (tipikusan ilyen a katasztrófahelyzet) ez az egyetlen megoldási mód, s alkalmazása jelentheti a felelősség személyes és kockázatos vállalását. Gond akkor van, ha valaki csak ezt a megközelítést képes elfogadni, minden körülmények között kizárólag a saját szándékait, ötleteit, szempontjait tartja szem előtt. Bizonyos határon túl ez a törekvés gátlástalanságba, agresszióba torkollhat. Az ő szemükben minden konfliktusnak egyértelműen van egy vesztes és egy győztes tagja, a benne résztvevők ellenfelek. Meggyőződésük, hogy minden mögött részérdekek, mögöttes célok vannak. Fontosak számunkra egyéni érdekeik, igyekeznek a konfliktust végeredményét az egyéni érdekeik mentén optimalizálni. A konfliktus megítélése kettős, ha nyernek jó, ha veszítenek rossz. Ha előnyük van, akkor nem engednek, ha nincs, akkor hajlanak csak a kompromisszumra. A hátrányos információt igyekeznek eltitkolni. Nem érzik rosszul magukat az olyan munkahelyen, közösségekben melyek autokratikus módon vezettek és ahol erős a belső versengés. Alkalmazkodó stratégia: Lemondás az érdekek, vágyak érvényesítéséről: - félelemből - kényszerből

12 - hosszabb távú érdekek miatt megfontolt döntés alapján a konfl. első jeleit észlelve. Elkerülő stratégia: Az egyén nem mond le a fentiekről, hanem magát a konfl. helyzetet igyekszik kikerülni. Kompromisszum kereső stratégia: Közösen elfogadható megoldás keresése a cél, amely mindkét félnek megfelelő Egyenrangú feleknél gyakori, az erőviszonyok változásával az erősebb fél a másik legyőzésére törekszik. Problémamegoldó (győztes/győztes): A résztvevők a probléma olyan megoldására törekednek, amelyben mindkét fél - érdekei - szükségletei - meggyőződései érvényesülnek Kölcsönösen elfogadják a másik fél önérvényesítését, vállalják az önalávetést, készek együttműködni, empatikusan vis. a legjobb megoldási alternatívák megtalálása érdekében. A közösen elfogadott megoldás mellett mindkét fél elkötelezett. 43.) Fejtse ki az önkifejező/asszertív viselkedés mibenlétét, összehasonlítva a behódoló és az agresszív viselkedéssel! Behódoló viselkedés: - nem veszik figyelembe saját érdekeiket és jogaikat - nem fejezik ki érzelmeiket,igényeiket,szükségleteiket - másoknak is lehetővé teszik, hogy megsértsék jogaikat, szükségleteiket pedig figyelmen kívül hagyják - üzeneteik sokszor nem egyértelműek - nincs önbecsülésük és másokat sem becsülnek igazán - nem védi meg személyes terét másoktól Agresszív viselkedés: -mások kárára juttatja kifejezésre érzelmeit, igényeit gondolatait - szinte mindig nyer a viták során - beszélhet hangosan, durván, becsmérlően - hajlamos másokat maga alá gyűrni - másokra erőlteti akaratát Asszertív viselkedés - az intim szféra megvédésének és a többiekre valamint a társadalomra gyakorolt kihatásának nem romboló módja - agresszivitás és behódolás közti viselkedés - olyan kommunikációs módszereket alkalmaz, mellyel megtarthatja önbecsülését, kielégítheti szükségleteit, megvédheti intim szféráját és jogait anélkül, hogy más emberekre negatívan hatna - megvédi magát, segít másoknak is fenntartani értékeiket - kiáll saját jogaiért, kifejezésre juttatja érzéseit, igényeit, problémáit, miközben nem sérti másokat ugyanebben 44.) Melyek az önkifejező/asszertív üzenet részei? Sérelem ér minket, de ezt úgy akarjuk közölni a másikkal, hogy ne támadólag, hanem asszertíven lépjünk fel vele szemben, akkor ilyenkor jó, ha alkalmazzuk az asszertív üzeneteket Az asszertív üzenet 3 részből állt: viselkedés + érzelmek + hatások A vislekedés megítéléstől mentes leírása: - ha meg akarjuk védeni személyes terünket, meg kell pontosan fogalmaznunk a másik számára, hogy mivel hatolt be oda - csak a viselkedés pontos leírását végezzük el, ne fűzzünk hozzá tulajdonságokat, véleményeket, jelzőket

13 - ne ítéletet mondjunk, hanem objektív kitételt - kerüljük a káromkodást, hangos beszédet, indulatokat - a viselkedés leírása a lehető legrövidebb legyen Az érzelmek kinyilvánítása - kifejezem miként hat rám a másik viselkedése, és ezzel megerősítem az üzenetem jelentőségét - próbáljuk érzelmünket minél pontosabban kifejezni, ne sarkítsunk, ne helyettesítsük más érzelmekkel A viselkedés hatása Konkrét vagy kézzel fogható hatást mondjunk, mely nekünk személyes kárt okoz. Egy asszertív üzenet: A viselkedés leírása Az érzés Hatás kinyilvánítása Amikor együtt tervezünk, és Te az utolsó pillanatban mindent lemondasz...felidegesítem magam...mivel túl késő már, hogy más barátaimmal tervezzünk valamit. 45.) Ismertesse a három történelmileg kialakult vezetési stílust! (lásd filmelemzés) 1.) Az autokrata vezetőre az a jellemző, hogy a döntéshozatal teljes mértékben az ő kezében van. A munkatársai igénybevétele, segítsége nélkül mindenben egyedül dönt. Ilyen vezetőnél kizárólagosan vertikális kommunikáció létezik, elvárja, hogy a munkatársak azt tegyék és úgy, ahogy azt ő meghatározza. Ennek eredménye nemritkán a fagyos, alkotószellemet fékező légkör. 2.) A demokratikus vezető a csoport minden tagját igyekszik bevonni a döntéshozatalba. Kikéri a csoporttagok véleményét, konzultál velük, de a csoporttagok egymás között is kommunikálnak. A demokratikus vezető tudatosan építi a csoportszellemet, ösztönzi a csoportmunkát és a közös, objektív értékelést részesíti előnyben. Az ilyen vezetői stílus pozitív, alkotó légkört eredményez. 3.) A megengedő, laissez faire stílusú vezető minden vonatkozásban teret enged a csoport tagjainak. Formálisan, passzívan jelen van a csoportban, de átengedi a vezetői szerepeket a munkatársainak. Leginkább ezt a stílust negatívan jellemzik, ráhagyó jelzővel illetik. 46.) Milyen feltételek szükségesek a demokratikus vezetés megvalósításához? (lásd filmelemzés) - a csoport dönt képes dönteni, a vezetőnek csak kezdeményezni kell - a cél, és illetve a célhoz vezető főbb lépések világosak - csoport tagjai képesek szabadon megválasztani kikkel akarnak együtt dolgozni és a munkát a csoport fel tudja osztani 47.) Adja a meghatározását a tömegkommunikációnak, az oktatás/ismeretterjesztésnek és a propagandának! Milyen eltéréseket lát? A tömegkommunikáció azon kommunikációs csatornák összefoglaló neve, melynek célja a lehető legtöbb ember egyidejű elérése (rendszerint annyi embert, amekk ora az adott ország teljes lakossága). A kifejezés az 1920-as években született, az első, teljes országokat lefedő rádióadók létesülésekor, illetve a hatalmas példányszámban, nem egy esetben már más országokban is terjesztett napi és hetilapok, magazinok jellemzésére. A tömegkommunikáció egyes kritikusai szerint olyan tömegkultúrát alakít ki, melyben a szociális kapcsolatok jelentősen atomizálódnak (a lehető legminimálisabbra csökkennek), mely révén az emberek roppant fogékonnyá válnak a modern tömegkommunikáció behatásaira, elsősorban a propaganda és a reklámok révén

14 A propaganda a propagare latin szóból ered, melynek jelentése: terjeszteni. A propaganda célja az emberek véleményének befolyásolása, meggyőzése. Leggyakrabban a politika használja, de egy termék, sport, vagy szemlélet (felfogás) népszerűsítésére is használják. A propagandában megjelenik a szándékosság, a tömegkommunikáció általi befolyásolás csak egyfajta "mellékhatás". A propaganda lokális is lehet, a tömegkommunikáció viszont mindig szélesebb réteget vesz célba. Pidzsin nyelv A pidzsin nyelv olyan, közvetítő szerepű keveréknyelv, amely két vagy több nyelv ötvöződéséből jön létre, és amelynek alapjául a magasabb műveltségű vagy nagyobb számú lakosság anyanyelve szolgál. Kezdetleges formáik általában soknyelvű csoportok alkalmi együttélésekor alakulnak ki, mint például hadifogolytáborokban. A pidzsin nyelvek keletkezése, vagyis az ún. pidzsinizálódás a spontán egyéni nyelvtanuláshoz hasonló tevékenység azzal a különbséggel, hogy ebből idővel új nyelvi rendszer keletkezik. Ennek kiváltó oka a sokféle anyanyelvű lakosság egymás közti kommunikáció iránti szükséglete olyan körülmények között, ahol egy adott nyelv tökéletes elsajátítása műveltségi szintkülönbségek és egyéb társadalmi tényezők miatt nem várható el egyik féltől sem. A történelem folyamán már létező közvetítőnyelv hiányában bármikor létrejöhettek ilyen keveréknyelvek. Az egyik legrégebbi ismert pidzsin nyelv a lingua franca. A században a hajósok, kereskedők, rabszolgák újlatin alapú keveréknyelve volt a Földközitenger partvidékén. Kommunikációs szerepek A szerep általánosságban, egy viszonyformában vagy interakcióban, az egyik személyre érvényes normák összessége. Egyszerre, egyidejűleg többféle szerep megvalósítása is lehetséges, az időfolyamatban a viselkedés pedig rendszerint egymás után több szerepben is jelentkezik. a.) Pervazív szerepek, amelyek az egyén minden más szerepviszonylatába belejátszanak, és befolyást gyakorolnak rájuk. Ilyen pervazív szerep az életkor és a nem szerepe, ez az egyén állandó jellemzője a társadalmi szisztémában. b.) Családi, rokonsági szerepek. A család a társadalom alapvető intézménye, a családban betöltött pozíció a személyiség alapvető jellemzője, és ha nem pervazív szerep is, az élet elég nagy részére rányomhatja bélyegét, és meghatározó erejű lehet. c.) Organizációs vagy foglalkozási szerepek. A modern társadalomban az egyén életét organizációs relációk hálózata veszi körül, a szervezeti rendszerekben elfoglalt helyhez sajátos szerepek tartoznak. d.) Szituációs vagy passzazsér szerepek. Bizonyos társadalmi helyzetekben átmenetileg magára vesz az egyén bizonyos szerepeket, és ezekben addig van, amíg a szituációban tartózkodik, illetve ezeknek normái csak addig érvényesek rá. Az ember lehet pl: vevő, járókelő, vendég egy étkezdében vagy fürdőben. e.) Privát szféra szerepei. E szerepeket kulturális szerepeknek is nevezhetjük, ugyanis a kulturális hagyomány teremt nekik bázist. Minden szerep valamilyen meghatározott helyzethez kötődik, amit a személyiség elfoglal a társadalmi viszonylatok rendszerében. Ezt a helyet nevezhetjük státusnak. Johari-ablak A modell két fő dimenziót ad meg az én megértéséhez, egyfelől a viselkedés és stílus azon aspektusait, amelyek az én számára ismertek ( Én ), másfelől pedig azokat, amelyek azoknak ismertek, akikkel kapcsolatban áll ( Mások ). Elsősorban (szinte kizárólag) a pozitív tulajdonságokat vizsgálja, ellentéte a Nohari ablak, mely kizárólag a negatív tulajdonságok mentén vizsgálja a személyiséget

15 A területek nem egyenlő méretűek, a gyermek születésekor, a Sötét szinte majdnem az egész ábrát lefedi. Az élet előrehaladtával, ahogy megismeri önmagát illetve ahogy megismerik a vele kapcsolatban állók őt, ennek szintjéhez mérten folyamatosan csökken a Sötét terület, illetve növekszik a másik három terület mérete. Az egyéni hatékonyság mérése szempontjából (melyre eredetileg tervezték) a legideálisabb egy nagy Arénával és kis Vak valamint kis Zárt területtel rendelkező személy. Azonban rájöttek, hogy nem feltétlenül egy ideális állapot van, mivel egy nagy Arénával rendelkező személy is lehet nem hatékony, mivel nem ez az egyetlen tényező a hatékonyságban. Web2.0 A web 2.0 (vagy webkettő) kifejezés olyan internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre épülnek, azaz a felhasználók közösen készítik a tartalmat vagy megosztják egymás információit. Ellentétben a korábbi szolgáltatásokkal, amelyeknél a tartalmat a szolgáltatást nyújtó fél biztosította (például a portáloknál), webkettes szolgáltatásoknál a szerver gazdája csak a keretrendszert biztosítja, a tartalmat maguk a felhasználók töltik fel, hozzák létre, osztják meg vagy véleményezik. A felhasználók jellemzően kommunikálnak egymással, és kapcsolatokat alakítanak ki egymás között. Az interaktivitás és a fogyasztók egymással folytatott kommunikációja miatt napjainkban alig van olyan oldal, amely köré ne szerveződne valamilyen közösség. Általában a Web 2.0-hoz kötött fogalom a tartalommegosztás (sharing), azaz bármilyen információ elérhetővé tétele vagy ajánlása egymás számára. Ellentétben a hírek, linkek megosztásával, fájlok megosztása (zenék, filmek) jogi kérdéseket vet föl. Társadalmi kommunikáció A közlési szituáció és az egyik személy jeltovábbítása a másikhoz mindig a társadalmi kommunikáció rendszerébe ágyazott Minden kommunikációban lényeges szerepet játszik: A szituáció A kommunikáló felek közötti viszony A közlés szövegének összefüggésrendszere Emberi magatartás társadalmi előírásokat követ: Hogyan lehet Hogyan szabad, kívánatos Hogyan kötelező viselkedni A normák megtartásának társadalmi elvárásai vannak Newcomb modell

16 A kommunikáció társadalomban, társadalmi kapcsolatokban betöltött szerepét tanulmányozta. Újítása, hogy háromszögletű modellt alkotott. Az embernek szüksége van információra. A demokratikus államberendezésben az információ természetes jog, alapvető emberi szükséglet. Az információ nélkül nem érezzük, hogy egy adott társadalom tagjai vagyunk. Ahhoz, hogy azonosulhassunk csoportunk, szubkultúránk, kultúránk tagjaival, szükségünk van megfelelő információra kulturális és társadalmi környezetünkről. Az (A) kommunikátor és (B) a befogadó (X) a társadalmi, kulturális környezet egy darabja; az üzenet tartalma. Egy személy (A) információt ad (B) személynek valamiről (X). [1] Az A B X rendszer összetevői Newcomb szerint: az A X orientáció magában foglalja X-szel kapcsolatos attitűdjeit A-nak az A B orientáció a két személy közötti pozitív-negatív vonzódás A részéről a B X orientáció a kedvező, vagy kedvezőtlen attitűdje a B A orientáció a két személy közötti pozitív-negatív vonzódás B részéről Újítása, hogy háromszögletű modellt alkotott. A kommunikáció társadalomban, társadalmi kapcsolatokban betöltött szerepét tanulmányozta. Az (A) kommunikátor és (B) a befogadó (X) a társadalmi, kulturális környezet egy darabja; az üzenet tartalma. A modell akkor van egyensúlyban, ha (A) és (B) konszenzusra jut (X )-ről, vagy ha (A) és (B) kommunikál (X)-ről. Ha ellenkezik a véleményük, akkor nincs egyensúly. Kinezika A kinezika a kifejező erejű testmozdulatok vizsgálatának tudománya, magában foglalja a mimika és a gesztusmozgások, valamint a testtartások jelenségeit és még sok más finom megnyilvánulást. A kinezikus mozgások értelmezése öntudatlan, spontán a mindennapi életben. Fontos része a nonverbális kommunikációs viselkedésnek. A test vagy különböző részeinek mozgatása sokszor konkrét jelentést hordoznak, de az értelmezés kultúrafüggő lehet. Mivel sok mozgást tudatalatti vagy legalábbis alacsony tudatossági szinten viszünk véghez, jelentős kockázata van annak, hogy a kinezikus mozdulatokat félreértelmezik egy kultúrák közötti kommunikációt tartalmazó szituációban. Taktilis kommunikáció A tapintás fontos szerepet játszik az embrionális és a korai életévekben is. A gyermekkori tapintási élmények a kommunikáció első módjai az ember és a külvilág között. A taktilis élmények kezdetben a családon belül, majd később az azonos neműek között gyakoriak (egymásba karoló barátnők, egymás vállára teszik kezüket), majd elkövetkeznek az első heteroszexuális próbálkozások. A felnőtt korban sexus során a taktilis kommunikációt bonyolult módon erősítik és teszik többrétegűvé a mozgások, a nyelv, a látás, a hallás, a szaglás. A gyermekek tapintási kapcsolatait kultúránként eltérő módon szabályozzák a szülők. Megállapították, a serdülőkorig hogy minden kultúrában erősen korlátozzák az érintéseket és ingerléseket. Valójában az érintés nélküli személyközi kapcsolatok sivárrá teszik a személyiséget. Schulz von Thun 4 fül modell 4 FÜL ELMÉLET A BESZÉLŐ 4 SZÁJJAL BESZÉL, A HALLGATÓ 4 FÜLLEL HALLGAT 1. Információ: Hogyan tudok tartalmakat világosan és érthetően közvetíteni? 2. Önmagunkról: személyiségünk nyilvánul meg implicit vagy explicit (én-üzenet) formában 3. Kapcsolat: Hogyan kezelem embertársaimat, amikor kommunikálok velük? Azzal, ahogy megszólítok valakit, kifejezem, mit tartok róla; ennek megfelelően a másik vagy úgy érzi, hogy elfogadom és egyenrangúként bánok vele, vagy úgy érzi, hogy lekezelem, gyámkodom fölötte, nem veszem komolyan. 4. Szándék, felszólítás: Amikor valaki közöl valamit, általában el is akar érni valamit. (nyíltan vagy rejtetten) Igény, cél, utasítás, tanács, kívánság stb

17 Rogers Az interperszonális kommunikáció legfőbb akadálya az ítélkezésre és értékelésre való hajlam. Ha erősek az érzelmeink, a partnertől jelentősen eltérő elemeket fogunk használni kommunikációnkban. Olyan pszichológiai tér alakul ki, ahol a különböző elemek és mögöttük rejtőző érzelmek nem találkoznak. Két külön csatornán beszélünk, más-más csatornát nézünk. Ilyenkor saját elfogódottságunk rabjai vagyunk. Ezt a kívülálló érzékeli, a felek nem. Aktív figyelés szakaszai: Az üzenet meghallgatása Összpontosítás az üzenetre A hallottak megértése, értelmezése Visszajelzések adása A 7 hagyomány 1) A kommunikáció szocinál pszichológiai értelmezése o Bihaviorizmus oldaláról közelíti meg a komm. fogalmát (mennyire sikeres a komm mennyire változtatja meg a másik fél gondolkodását) o A komm., mint az interperszonális befolyásolás eszköze Üzenet forrása: szakértelem, megbízhatóság hitelesség forrása: szakértelem, jellem Üzenet tartalma: segélykérés, érvek sorrendje Befogadó jellemzői: személyiségjegyek, befolyásolhatóság 2) Szemiotikai hagyomány o A komm, mint a jelek segítségével történő jelentésátvitel o A Nyelv, mint jelrendszer, szerepe a kommban o Szavak=önkényes szimbólumok, nincs belső jelentése o A jelentést nem a szavak, vagy más szimbólumok hordozzák, hanem az emberek o Szematikai háromszög: o Gondolat (jelentés) (kedves, ölelni való barát) Kutya dolog(jelölt) kutya szó(jelentés) pl: mutatuóujjal rámutatás valamire, mutatóujjal hívogatás, mosoly, V alak mutatása az ujjakkal, bólogatás, integetés stb. 3) Kibernetikai /információelméleti megközelítés o A komm, mint információ feldolgozás matematikai módszerekkel o Matematikai elmélet a jelzések torzításmentes továbbítására (Morse-Heatly) o A komm, olyan alkalmazott tudomány, amely az előreláthatóság és a bizonytalanság közötti optimális egyensúly fenntartására törekszik. (Shannon) Shannon és Weaver kommunikációs modellje Info, forrás átvivő befogadó cél Üzenet jel fogadott jel üzenet Zajforrás 4) Retorikai hagyomány

18 o A komm, mint jól megszerkesztett nyilvános beszéd o A szónoklástan azt tanítja meg, hogy milyen módszerekkel lehet a mondatot legjobban elővezetni o A retorikai komm. Sajátosságai Az embert a beszéd különbözteti meg az állattól. A társadalom demokratikus fórumokon keresztül történő megszólítása hatásosabb a politikai problémák megoldására, mint a rendeletekkel vagy erőszakkal fenntartott uralom Egyetlen beszélő próbál nagyszámú hallgatóságot befolyásolni nyíltan, meggyőző célzatú beszéddel A vezetőképzés alappillérje A hangsúly a nyelv hatalmán és szépségén van 5) A szociokulturális megközelítés o A komm a társadalmi válóság létrehozója és megtestesítője o Az emberek a kultúrát beszéd közben teremtik újra és újra o A nyelvi relativitás elmélete (Saphir- Whorf hipotázis) Egy kultúra nyelvének szerkezete formálja az emberek gondolatait és tetteit Minden nyelv egy világnézetet képvisel, így a különböző nyelveket beszélő emberek teljesen eltérően gondolkoznak a világról A valóság létrehozása, fenntartása mindig kommunikációs folyamat eredménye 6) A társadalom kritikai hagyomány o A komm intellektuális kihívás az igazságtalan diskurzus ellen o Frankfurti iskola a történelmet a szenvedés igazságtalan elosztása jellemzi o A jelen társadalom három jellemzőjét kritizálják A nyelv kisajátítása hatalmi előnyök fenntartása érdekében A tömegtájékoztatás szerepe az elnyomással szembeni érzékenység tapintásában A tudományos módszerekbe vetett vak hit és a tapasztalati úton szerzett eredmények kritikai nélküli elfogadása 7) Fenomenológiai hagyomány o A komm, mint önmagunk és mások felfedezése dialóguson keresztül o Az emberek hogyan értelmezik saját szubjektív tapasztalataikat o A személyes tapasztalat fontosabb és megbízhatóbb o Az embereknek egymás megértéséhez szükségük van: Kongruenciára Feltétel nélküli pozitív odafordulásra Empatikus megértésre Emptia lépcsőfokai. Az empátia a személyiség olyan képessége, amelynek segítségével a másik emberrel való közvetlen kommunikációs kapcsolat során bele tudja élni magát a másik lelkiállapotába. Ennek a beleélésnek a nyomán meg tud érezni és érteni a másikban olyan emóciókat, indítékokat és törekvéseket, amelyek a szavakban direkt módon nem fejez ki, és amelyek a társas érintkezés szituációjából nem következnek törvényszerűen. Az empátia általában két személy között zajlik le. Lehetséges az empátia akkor is, ha szavak nem hangzanak el, csak a tekintetek kapaszkodnak egymásba, apró gesztusok vagy mimikai mozgások figyelhetők meg. Az empátiának van egysége, ez mozzanatszerű eseménysor, és ilyen mozzanatokból előállhat hozamos folyamat. Az empátia sajátos oszcillációs, kétpólusú személyiségműködés. Az empátia szintjei: a.) A másik helyzetének átgondolása logikai behelyettesítés révén. A másik szemszögéből próbáljuk meg szemlélni a dolgokat. b.) A másik ember érzelemviszonyulás-sémáinak megértéséhez empátia kell, ennek során felismerjük a másikban irántunk vagy más iránt élő érzéseket

19 c.) A másik ember promotív megmozgató, befolyásoló kommunikációjának helyes értelmezése. A promotív kommunikációk olyan megnyilvánulások, amelyek bizonyos információk közlésén kívül, vagy amellett, még rejtett üzenetet is hordoznak. d.) Érzelmi ellentmondások és kettősségek beleéléses megértése. ez már csaknem empátiás szint, a másik emberbe való beleélés jelentős mélységét és intenzitását tükrözi. Ezen a szinten már az empátia csaknem kizárólag olyan lelki tartalmakat ragad meg, amelyek az egyén számára csak legfeltűnőbb élményjegyeiben tudatosak. e.) A lelki folyamatok egyedi összefüggéseinek megértése. Ezen a szinten a másikban zajló kognitív és érzelmi folyamatok belső logikája tisztázható, okok és következmények választhatók el egymástól. f.) A másik ember lelki folyamataiban rejlő történetiség megértése. Élmények belső összefüggéseinek múltba nyúló részéről, olyan történeti kapcsolatokról van itt szó, amelyek bonyolult pszichoanalitikus értelmezések tárgyai. A beleélés ilyen esetekben gyermeki élménymódokat képes felszínre hozni

20 4É: úgy lesz értékes a megnyilatkozásunk, ha értelmes, érthető és érdekes Üzleti kommunikáció Fogalma: Az üzleti folyamatokban résztvevők, a belső és külső kapcsolatrendszer szereplőinek információközlése, többirányú információcseréje sajátos eszköz, ill. jelrendszer útján Az üzleti kommunikáció információs rendszere Olyan gépek és programok összessége, amelyek biztosítják az üzleti tevékenységgel kapcsolatos információk begyűjtését, feldolgozását, tárolását és indokolt esetben, kiadását. Interakciós függőségek Az interakció lényeges formai sajátossága a résztvevők között kialakuló függőség Edward Jons szerint: 1) Álfüggőségről akkor beszélhetünk, amikor a személyes elemek a háttérbe szorulnak és a partnerek viselkedését konkrét külső előírások határozzák meg. 2) Aszimmetrikus függőség esetén az egyik fél kiszolgáltatott, azaz csak arra van lehetősége, hogy a kezdeményező fél viselkedésére, megnyilvánulásaira reagáljon, viselkedése tehát kikényszeríttet engedelmesség. 3) A reaktív függőségi viszony jellemzője, hogy a partnerek egymás viselkedésének a figyelembevételével kénytelenek megnyilatkozni, mivel reagálás módjukat a helyzet kényszere szabja meg. 4) Kölcsönös függőségi viszony a felek viselkedését az összehangoltság jellemzi. Ezért ezt a függőségi viszonyt teljes interakciónak is nevezik. A kölcsönösség érdekében a felek az interakció kezdetén igyekeznek felderíteni egymás szabályképzeteit, és sajátos alapfolyamatban megállapodásra jutni egymással

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet

Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet Tanulunk és tanítunk, mi a haszna? LLL Könyvtári Szolgáltatások és eredményességük Komárom, 2011. június 24-én A kommunikáció lényege, hogy az egymással

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM OFTEX által akkreditált: A kommunikáció szerepe a szív- és érrendszeri, illetve onkológiai szűréseken való lakossági részvétel befolyásolásában és az egészséges életmódszemlélet

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Szervezeti kommunikáció I. 85. lecke Szervezeti kommunikáció

Részletesebben

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

TÁRGYALÁS TECHNIKA ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS A GYAKORLATBAN. Dr. habilnémeth Erzsébet, szociálpszichológus, kommunikációs szakértő, BKF, ÁSZ

TÁRGYALÁS TECHNIKA ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS A GYAKORLATBAN. Dr. habilnémeth Erzsébet, szociálpszichológus, kommunikációs szakértő, BKF, ÁSZ TÁRGYALÁS TECHNIKA ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS A GYAKORLATBAN Dr. habilnémeth Erzsébet, szociálpszichológus, kommunikációs szakértő, BKF, ÁSZ A SIKER ALAPJA 1. FELKÉSZÜLÉS 1. Meg kell határozni az elérendő célt

Részletesebben

EDZŐI KONFLIKTUS KEZELÉS

EDZŐI KONFLIKTUS KEZELÉS EDZŐI KONFLIKTUS KEZELÉS Ahogyan a vezető vezet, a hatalom gyakorlásának módja. A vezetés több, mint a hatalom gyakorlása: fontos a személyiség szerepe tanult magatartásforma Vezetési stílust befolyásoló

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

Lakatosné Pripkó Judit Albert Schweitzer Kórház Hatvan. Magyar Ápolási Egyesület I. Kongresszusa, Siófok- 2011.okt.14-15.

Lakatosné Pripkó Judit Albert Schweitzer Kórház Hatvan. Magyar Ápolási Egyesület I. Kongresszusa, Siófok- 2011.okt.14-15. Lakatosné Pripkó Judit Albert Schweitzer Kórház Hatvan Magyar Ápolási Egyesület I. Kongresszusa, Siófok- 2011.okt.14-15. 1 Kommunikáció a társas kapcsolat alapja - információátadás - üzenet/közlő/befogadó

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE Tartalom A KÖNYVRÔL 11 BEVEZETÉS 13 Kommunikációs készségek 14 Társas készségek 14 Fejleszthetôk-e tanítással a kommunikációs és a társas készségek? 15 Miért kell a gyermeknek elsajátítania a kommunikációs

Részletesebben

Tárgyalás-technika 18. Erdélyi KÖDAK, 4. hétvége

Tárgyalás-technika 18. Erdélyi KÖDAK, 4. hétvége Tárgyalás-technika 18. Erdélyi KÖDAK, 4. hétvége Déva, 2010. november 19-21. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Mottó: Az életben nem azt kapjuk, amit megérdemlünk, hanem amit tárgyalással

Részletesebben

A kommunikáció modelljei. A metakommunikáció szerepe Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei (jegyzet II.

A kommunikáció modelljei. A metakommunikáció szerepe Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei (jegyzet II. A kommunikáció modelljei A metakommunikáció szerepe Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei (jegyzet II. rész) A kommunikáció modellje Kódolás Dekódolás Küldő Szándék Üzenet Csatorna

Részletesebben

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése.

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése. Kommunikáció. Témacsoportok A kommunikáció fogalama Metakommunikáció Kommunikáció a jogvédelmi munkában. A kommunikációs képesség játszotta a legnagyobb szerepet az emberiség fejlődésében A kommunikáció

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Felelősen, egészségesen, biztonságosan

Felelősen, egészségesen, biztonságosan Felelősen, egészségesen, biztonságosan Előadó: Geskó Sándor elnök Konszenzus Alapítvány Budapesti Szervezete www.konszenzus.org e-mail cím: konszenzusbp@konszenzus.org Telefonszám: 1/335-6463 Cselekedeteink

Részletesebben

Kommunikációelmélet. VII-VIII. előadás. A nem verbális kommunikáció és főbb tudományterületei. A testbeszéd kutatásának története

Kommunikációelmélet. VII-VIII. előadás. A nem verbális kommunikáció és főbb tudományterületei. A testbeszéd kutatásának története Kommunikációelmélet VII-VIII. előadás A nem verbális kommunikáció és főbb tudományterületei A testbeszéd kutatásának története A 20-ik század előtt Charles Darwin Az érzelmek kifejezése az embernél és

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére KÉSZSÉGFEJLESZTŐ TRÉNINGEK Budapest, 2015. január A MEGGYŐZÉS ESZKÖZEI Hogyan kezeljük különböző típusú ügyfeleinket?

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden feleletet ezen

Részletesebben

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?!

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK Néhány gondolat a statisztikák kapcsán KUTYAHARAPÁSI STATISZTIKÁK - MAGYARORSZÁG Kevés pontos adat, W54 BNO kód

Részletesebben

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői A BESZÉD ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Magyar nyelv hete 2012. április 25. A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői Gráczi Tekla Etelka Beszédstílus Beszédstílus = az írás, megszólalás módja A

Részletesebben

MEDIÁCIÓS KÉPZÉS. Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung. Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág

MEDIÁCIÓS KÉPZÉS. Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung. Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág MEDIÁCIÓS KÉPZÉS Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág A MEDIÁTOR KÉPESSÉGEI Objektivitás: mindkét felet erősíteni, támogatni, még akkor is, ha

Részletesebben

TAMOP 2.4.5-12/7 2012-0062 ÜZLETVITEL A GYAKORLATBAN AZ ILPEA MUNKATÁRSAINAK 5.MODUL

TAMOP 2.4.5-12/7 2012-0062 ÜZLETVITEL A GYAKORLATBAN AZ ILPEA MUNKATÁRSAINAK 5.MODUL TAMOP 2.4.5-12/7 2012-0062 ÜZLETVITEL A GYAKORLATBAN AZ ILPEA MUNKATÁRSAINAK 5.MODUL A kommunikáció TARTALOM: 1. A kommunikációról 2. A kommunikációs folyamat elemei 3. A kommunikáció gátjai 4. A jó kommunikáció

Részletesebben

Kódolás hír Dekódolás csatorna

Kódolás hír Dekódolás csatorna Kommunikáció a kapcsolatainkban 1 A KOMMUNIKÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FUNKCIÓI A kommunikáció latin eredetű szó, a communis, vagyis közös, megoszt, közössé tesz, közöl jelentésben található. A kommunikáció

Részletesebben

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ...

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ... KÉRDŐÍV SZÁMA... Kérdőív A nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan Romániában is általánossá vált, hogy egyes üzleti problémával a vállalatok Önökhöz fordulnak. A tanácsadás a professzionális szolgáltató piac

Részletesebben

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Manager-leader mix TARTSAY REGŐ. vezetői attitűdelemei összevetve a vállalat elvárásaival

Manager-leader mix TARTSAY REGŐ. vezetői attitűdelemei összevetve a vállalat elvárásaival anager-leader mix TARTSAY REGŐ vezetői attitűdelemei összevetve a vállalat elvárásaival Tervezés-célmeghatározás Feladatorientáció az elvégzendő feladatra koncentrál Tervezés során a múlt eredményeiből,

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

Dr. Mészáros Attila. Kezdetek. Az innováció humánaspektusai: Tárgyalástechnika üzleti kommunikáció. Az emberi kommunikáció fajtái

Dr. Mészáros Attila. Kezdetek. Az innováció humánaspektusai: Tárgyalástechnika üzleti kommunikáció. Az emberi kommunikáció fajtái Kezdetek Az innováció humánaspektusai: Tárgyalástechnika üzleti kommunikáció 4. Non-verbális kommunikáció A Gutenberg galaxis Fotográfia A közlekedés fejlıdése új kommunikációs igényeket gerjeszt kommunikáció

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

MI LÁTSZIK A KONFLIKTUSBÓL? Tünetek ek, az ügy

MI LÁTSZIK A KONFLIKTUSBÓL? Tünetek ek, az ügy MEDIÁCIÓ Dr. Vajna Virág - mediátor MI A KONFLIKTUS? Kenneth Boulding meghatározása szerint a konfliktus összeütközést jelent emberek, vagy emberek csoportjai között. Akkor lép fel, amikor olyan célokat

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv)

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Mentor neve: Mentor azonosítója: Tanuló neve: Tanuló azonosítója: Az Egyéni Fejlesztési Terv egy folyamatosan változó, a tanuló fejlődését regisztráló,

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan Általános jellemzok EMELT SZINT FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁMOK Bemelegíto beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat egy témakör részletes megbeszélése interakció kezdeményezés nélkül

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára A pótvizsgán írásban kell számot adni a tudásodról. A feladatlap kitöltésére 45 perced lesz. Az írásbeli feladatlapon a következő

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva

Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Jellemzői, kiindulópontjai: A világból felvett összes információt némiképpen megszemélyesítve értelmezzük A hangsúly az egyén szubjektív tapasztalatán,

Részletesebben

BBTE, Politika- Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség. V. Leadership. 1. A vezetés alapelvei - feladatai

BBTE, Politika- Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség. V. Leadership. 1. A vezetés alapelvei - feladatai BBTE, Politika- Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség V. Leadership Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Április 30 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási tanszék

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

Az emberi motivációk és az érzelmek

Az emberi motivációk és az érzelmek Általános és személyis lyiséglélektanlektan Az emberi motivációk és az érzelmek A Yerkes-Dodson törvény (1908) Sikerorientáció Hi Sikerkereső Túligyekvő Lo Kudarcfélelem Hi Kudarc elfogadó Kudarckerülő

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ ÉS A PEDAGÓGUS KOMMUNIKÁCIÓS KOMPETENCIÁJA

A PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ ÉS A PEDAGÓGUS KOMMUNIKÁCIÓS KOMPETENCIÁJA A PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ ÉS A PEDAGÓGUS KOMMUNIKÁCIÓS KOMPETENCIÁJA HORVÁTHOVÁ Kinga, SZŐKÖL István 1 Absztrakt A tanulmányunkban a pedagógiai kommunikáció sajátosságaira figyelünk. Tárgyaljuk a pedagógiai

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

Konfliktuskezelés egyéni, szervezeti és társadalmi szinten

Konfliktuskezelés egyéni, szervezeti és társadalmi szinten Konfliktuskezelés egyéni, szervezeti és társadalmi szinten Kovács Máté, tanársegéd info@kovacs-mate.hu Társadalmi-gazdasági kapcsolatok Ember és környezete kapcsolata Aktivitás, interakció Kölcsönös társadalmi

Részletesebben

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus V. Tanuláselméleti perspektíva Behaviorizmus Tanuláselméleti perspektíva Kiindulópont: az élettapasztalat nyomán változunk, törvényszerű, és előre jelezhető módon Személyiség: korábbi tapasztalatok nyomán

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban Ország: Vállalat: Magyarország TREBAG kft Képesítés: Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban EQF Szint: Kimenet: A

Részletesebben

igények- módszertani javaslatok

igények- módszertani javaslatok Új tanulói generációk: sajátosságok, igények- módszertani javaslatok fókuszpontjai Dr. Daruka Magdolna BCE Tanárképző Központ a társadalomban végbemenő változások húzzák egy mindig egy kicsit maguk után

Részletesebben

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben

MEDIÁCIÓ. Dr. Vajna Virág - mediátor

MEDIÁCIÓ. Dr. Vajna Virág - mediátor MEDIÁCIÓ Dr. Vajna Virág - mediátor MI A KONFLIKTUS? Kenneth Boulding meghatározása szerint a konfliktus összeütközést jelent emberek, vagy emberek csoportjai között. Akkor lép fel, amikor olyan célokat

Részletesebben

Csapat és csapatépítés a vízilabdában

Csapat és csapatépítés a vízilabdában Csapat és csapatépítés a vízilabdában Imre Tóvári Zsuzsanna Alkalmazott sportpszichológia konferencia 2014. Április 16. 1 Csapatmunka 2 A csapattá fejlődés szakaszai Tuckman : csoport csapattá érésének

Részletesebben

MUNKAANYAG. Vályi Gábor. A segítő kapcsolat tartalma, kommunikáció. A követelménymodul megnevezése: A szociális segítés alapfeladatai

MUNKAANYAG. Vályi Gábor. A segítő kapcsolat tartalma, kommunikáció. A követelménymodul megnevezése: A szociális segítés alapfeladatai Vályi Gábor A segítő kapcsolat tartalma, kommunikáció A követelménymodul megnevezése: A szociális segítés alapfeladatai A követelménymodul száma: 1356-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:

Részletesebben

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Feladattípus Értékelés szempontjai Pontszámok Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat: - egy témakör részletes megbeszélése - interakció

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Üzleti kommunikáció TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. I. évfolyam. 2013/2014 I. félév

Üzleti kommunikáció TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. I. évfolyam. 2013/2014 I. félév I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti kommunikáció 2013/2014 I. félév 1. sz. táblázat Tantárgyi program Tantárgy megnevezése Üzleti kommunikáció Tantárgy kódja: Tantárgy jellege/típusa: Üzleti alapozó

Részletesebben

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája Dr. Péczely László Zoltán A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája A motiváció A motiváció az idegrendszer aspeficikus aktiváltsági állapota, melyet a külső szenzoros információk, és a szervezet belső

Részletesebben

A kommunikáció. Elemei: adó (közlő) vevő (befogadó) üzenet kód csatorna kontextus zaj visszacsatolás

A kommunikáció. Elemei: adó (közlő) vevő (befogadó) üzenet kód csatorna kontextus zaj visszacsatolás A kommunikáció Kommunikáció minden, amiben információ továbbítása történik. Nem tudunk nem kommunikálni. Először ösztönös majd tudatos mintakövetéssel sajátítjuk el Kommunikációnk minősége nagyban befolyásolja

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés)

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés) Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

Milton Kft. Tréning ajánló. Elérhető tudás hiteles forrásból. Nyílt és belső tréningek Vezetői tréningek Tréningek munkaadóknak és munkavállalóknak

Milton Kft. Tréning ajánló. Elérhető tudás hiteles forrásból. Nyílt és belső tréningek Vezetői tréningek Tréningek munkaadóknak és munkavállalóknak Milton Kft. Tréning ajánló Elérhető tudás hiteles forrásból Nyílt és belső tréningek Vezetői tréningek Tréningek munkaadóknak és munkavállalóknak Bevezetés Tisztelt Ügyfelünk! Kedves Hölgyem és Uram! Belső,

Részletesebben

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek Groska Éva mentor Az önkéntes szemszögéből felmerülő szempontok 1. Milyen tevékenységeket

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Fejlődéselméletek Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Suplicz Sándor BMF TMPK 1 S.Freud: A pszichoszexuális fejlődés A nemhez igazodás

Részletesebben

Bohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, bejegyzett igazságügyi szakértő

Bohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, bejegyzett igazságügyi szakértő Köszönti Önöket az és vezetője, Bohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, bejegyzett igazságügyi szakértő Hallottad? A telefonos kommunikációról Budapest, 2012. 11. 24.

Részletesebben

MEDIÁCIÓ EGYEZSÉGTEREMTÉS FELSŐFOKON

MEDIÁCIÓ EGYEZSÉGTEREMTÉS FELSŐFOKON MEDIÁCIÓ EGYEZSÉGTEREMTÉS FELSŐFOKON Betegjogi képviselők képzése 2013 Popovics Edit előadása TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A konfliktus olyan, egyének vagy csoportok közötti eszkalálódott versengés, ahol mindenki

Részletesebben

Autonómia, Compliance. A beteg együttműködésének fontossága és minőségi mutatói. A család jelentősége. Dr. Nagy Beáta egyetemi docens

Autonómia, Compliance. A beteg együttműködésének fontossága és minőségi mutatói. A család jelentősége. Dr. Nagy Beáta egyetemi docens Autonómia, Compliance. A beteg együttműködésének fontossága és minőségi mutatói. A család jelentősége. Dr. Nagy Beáta egyetemi docens SÉRÜLÉS FORMÁI A REHABILITÁCIÓ SZEMPONTJÁBÓL SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉSI SAJÁTOSSÁGOK:

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

Kommunikációs csatornák 2009. november 12. Dr. Szilágyiné Gálos Ildikó

Kommunikációs csatornák 2009. november 12. Dr. Szilágyiné Gálos Ildikó KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HATÉKONY ALKALMAZÁSÁNAK MÓDSZEREI Kommunikációs csatornák AZ EMBERI LÉT KAPCSOLATAI Személyek, tárgyak, szerepek és az információ A kommunikáció szót sokféle dologra, jelenségre

Részletesebben

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft.

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Igyunk-e előre a medve bőrére? Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Hogyan fejlesszünk jobb terméket/reklámot? Új termék vagy kommunikáció kidolgozásához /fejlesztéséhez

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán. Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán. Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet KOMMUNIKÁCIÓ Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet MOTTÓ: A gondolkodó ember aki nem tudja kifejezni a gondolatait ugyanazon a szinten van, mint az

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet KOMMUNIKÁCIÓ Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet MOTTÓ: A gondolkodó ember aki nem tudja kifejezni a gondolatait ugyanazon a szinten van, mint az

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Mintafeladatok és ezek értékelése a középszintű pszichológia érettségi írásbeli vizsgához

Mintafeladatok és ezek értékelése a középszintű pszichológia érettségi írásbeli vizsgához Mintafeladatok és ezek értékelése a középszintű pszichológia érettségi írásbeli vizsgához Fogalom meghatározása: Határozza meg az alábbi fogalmakat, ha a fogalomnak vannak alcsoportjai, akkor nevezze meg

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Családi vállalkozásokról

Családi vállalkozásokról REORGANIZÁCIÓ VAGYONKEZELŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT WWW.REORGANIZACIO.COM Családi vállalkozásokról KVK Horváth Dénes, MBA 2015.02.25. Budapest Forrás: Reorganizáció Vagyonkezelő és Tanácsadó KO. 2 Mi számít családi

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az

Részletesebben

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész A kutya kiképzése Az alkalmazott etológia kérdései I. rész Tény: Az ember kb. i. e. 12000 évvel ezelőtt háziasította a kutyákat, az állatok közül vélhetőleg elsőként. - Mi hát az etológia? A tudomány szempontjából

Részletesebben

VEZETÉS NŐK A VEZETÉSBEN HATÉKONY D R. F I N N A H E N R I E T T A. Mi a különbség nő és férfi között?

VEZETÉS NŐK A VEZETÉSBEN HATÉKONY D R. F I N N A H E N R I E T T A. Mi a különbség nő és férfi között? HATÉKONY VEZETÉS NŐK A VEZETÉSBEN D R. F I N N A H E N R I E T T A Mi a különbség nő és férfi között? MIÉRT KELL VEZETŐ NŐ? (KELL EGYÁLTALÁN?) ELLENTMONDÁSOK ÉS HIEDELMEK A női vezetői karrierút motivációi

Részletesebben

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk

Részletesebben

Tehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet

Tehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Tehetség és személyiségfejlődés Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Hová tart a személyiség fejlődése? Jung kiteljesedés, integrált személyiség Maslow fejlődés humánspecifikus

Részletesebben

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Alapkérdés: milyen mechanizmusok révén gyakorolnak hatást a genetikai tényezők a személyiségre? Kiindulópont: A személyiséget biológiai működések

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció A gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az iskola, a munkahelyi,

Részletesebben