2011. ÉVI OKTATÁSI ÉS GAZDÁLKODÁSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2011. ÉVI OKTATÁSI ÉS GAZDÁLKODÁSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA"

Átírás

1 A ÉVI OKTATÁSI ÉS GAZDÁLKODÁSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA Budapest, április

2 TARTALOMJEGYZÉK Vezetői összefoglaló... 4 I. Általános indoklás (feladatkör, tevékenység bemutatása)... 5 I. 1. a) Intézményi szerkezeti változások... 5 I. 1. b) A hallgatói létszám képzési szintenkénti bemutatása... 5 I. 1. c) Köztársasági ösztöndíj I. 1. d) Egyéb ösztöndíjak (pl.: Bursa Hungarica, miniszteri ösztöndíjak az 51/2007. (III.26.) kormány rend. szerint) I. 1. e) Kollégiumi támogatás szociális viszonyok I. 1. f) Tankönyv, jegyzettámogatás I. 1. g) Sport-, kultúratámogatás I. 1. h) Tudományos Diákköri Tevékenység I. 1. i) Hallgatói mobilitás I. 1. j) Képzési szerkezet változása munkaerő-piaci igények I. 1. k) Gyakorlatigényes képzés a szakmai gyakorlatok tapasztalatai I. 1. l) Oktatói, kutatói változások, teljes és részmunkaidős foglalkoztatások I. 1. m) A K+F tevékenység értékelése I. 1. n) Változások az intézményi szolgáltatásban I. 1. o) Megvalósult beruházások, felújítások I. 2. A számszaki beszámoló 6., 9., 10/a., 10/b., és 12 sz. mellékleteiben szerepeltetett jogcímadatok elemzése I. 3. a) Az év folyamán végrehajtott szervezeti, szervezési, takarékossági intézkedések okairól (jogszabályváltozások, kormányhatározatok) és azok gazdálkodásra gyakorolt hatása I. 3. b) Alapítványok, közalapítványok támogatása I. 3. c) Vállalkozási tevékenység végzése I. 3. d) Vegyes rendeltetésű eszközök esetében az értékcsökkenés alaptevékenység és vállalkozási tevékenység közötti megosztási módjának változtatása, az alkalmazott új módszer, és annak hatása I. 3. e) Értékelés a kiszervezett tevékenységek, szervezetek helyzetéről I. 3. f) A gazdasági társaságokban való részvétel indoka, az ezekből származó előnyök I. 3. g) A dolgozók lakásépítési és vásárlási támogatására fordított kiadások bemutatása, a kölcsönben részesítettek száma I. 3. h) A Kincstári Egységes Számlán (KESZ) kívül lebonyolított pénzforgalom alakulása I. 3. i) A kincstári finanszírozás továbbfejlesztése, az előirányzat gazdálkodási rendszer, a feladatfinanszírozás, a kincstári információszolgáltatás tapasztalatai I. 4. Az alaptevékenység változása és annak gazdálkodásra gyakorolt hatása I. 4. a) Rendkívüli események, körülmények

3 I. 4. b) Az intézmény által ellátott többletfeladatok bemutatása I. 4. c) Az intézmény működésének helyzete, a működési tevékenység értékelése, a megvalósuló fejlesztések, ágazati és célfeladatok hatása II. Részletes indoklás (az előirányzatok alakulása) II. 1. Főbb kiadási tételek feladatteljesítéssel összefüggő alakulása II. 2. Az előirányzatok alakulása az előirányzatok és a pénzforgalom egyeztetése II. 2. a) Kiadási-bevételi előirányzatok hatáskörönkénti módosításának alakulása, annak indoklása II. 2. b) A konkrét, meghatározott feladatokra a Tárcától, illetve a más fejezettől kapott előirányzatok felhasználása, az esetleges maradványok nagysága és okai II. 3. Az intézményi bevételek alakulása II. 3. a) A évi bevételi előirányzatok és teljesítések alakulása II. 3. b) A követelések behajtása érdekében tett intézkedések, a behajthatatlan követelések állománya II. 3. c) Az előző évi előirányzat-maradvány átvétele II. 4. Az előirányzat-maradvány feladatteljesítéssel összefüggő alakulása II. 4. a) Az előirányzat-maradvány felhasználásának alakulása, a évi előirányzatmaradvány főbb felhasználási jogcímei II. 4. b) A évi előirányzat-maradvány keletkezésének oka, összetétele II. 5. Az európai uniós forrásból megvalósuló programok alakulása II. 5. a) A évben elnyert pályázatok (a támogatási szerződés megkötésre került) II. 5. b) A évet megelőzően elnyert pályázatok (melyek megvalósítása a évet érinti) II. 5. c) Támogatási szerződéssel a évben nem rendelkező, de a beszámoló készítéséig elnyert pályázatok II. 6. Vagyongazdálkodás és vagyonváltozás II. 6. a) A gazdálkodás és a vagyonváltozás összefüggései, a felhalmozással (beruházás, felújítás) összefüggő feladatok megvalósítása, az intézményi vagyon állományváltozásának értékelése II. 6. b) A évben végrehajtott kincstári vagyonhasznosítás II. 7. Tulajdonosi részesedés II. 8. A követelések és kötelezettségek állományának alakulása II. 9. A letéti számla pénzforgalma II. 10. Befizetési kötelezettségek éves teljesítése II. 11. Egyéb, az Intézmény által lényegesnek tartott információ

4 Vezetői összefoglaló A Budapesti Gazdasági Főiskola a évben is versenyképes tudást közvetített magyar és idegen nyelven, az alap-, mesterképzés, a felsőfokú szakképzés, a szakirányú továbbképzés és a felnőttképzés területén. A Főiskola értékrendjének alapelve a színvonalas oktatási, kutatási tevékenység folytatása mellett a hallgatók kulturális műveltségének fejlesztése, bővítése. Stratégiai cél az Intézménynél végzett hallgatók magas szintű szakmai felkészítése, a megfelelő kulturális műveltség átadása, mellyel jelentős mértékben hozzá tudnak járulni hazánk gazdasági és társadalmi fejlődéséhez. Kiemelt feladatunknak tartjuk a gyakorlatorientált oktatás megvalósítását, elősegítve ezzel hallgatóink gyors munkaerő-piaci elhelyezkedését. A beszámolási időszakban a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint, alapképzésen 9 szakon, mesterképzésen 6 szakon és 22 felsőfokú szakképzésen folyt az oktató munka. A beszámolási évben megindultak a Főiskola határon túli képzései (nemzetközi tanulmányok mesterképzés Kolozsváron, turizmus-vendéglátás alapképzés Székelyudvarhelyen), valamint több alapképzési szak (andragógia, közszolgálati, nemzetközi tanulmányok) sikeres akkreditációjára is sor került. A szakmai feladatellátás feltételei, erőforrásai a évben is rendelkezésre álltak, sőt az Intézményfejlesztési Terv időarányos teljesítésével jelentősen növekedett a minősített oktatók száma és aránya, valamint a Főiskola sikeres pályázati tevékenységének eredményeképpen az infrastrukturális adottságok is javultak. Az Intézmény kutatási tevékenysége jelentősen bővült a Kutatóközpont és az újonnan felvett kutatók tevékenységének eredményeképpen. A minőségügyi rendszer továbbfejlesztésének középpontjában az ISO-rendszer bevezetésének, tanúsításának előkészítése állt. A felsőoktatási intézmények képzési tevékenységének, szolgáltatásainak megítélése során a BGF előkelő helyezést ért el a különböző felsőoktatási rangsorokban. A Diplomás Pályakövetési Rendszer keretében végzett felméréseink is arra engednek következtetni, hogy aktív, illetve végzett hallgatóink elégedettek a Főiskolán folyó képzéssel. Mindezt az is elősegíti, hogy a Főiskola törekszik az oktatásban a külföldi felsőoktatási intézményekkel és a hazai, illetve a nemzetközi gazdasági élet szereplőivel szervezett tevékenységek eredményeit is hasznosítani. A BGF gazdasági- és pénzügyi tevékenysége az évközi, a felsőoktatást érintő forrásszűkítő intézkedések ellenére a évben is összességében eredményes volt, mivel az Intézmény megőrizte likviditását, stabil pénzügyi helyzetét. A Főiskola vezetése törekedett arra, hogy az erőforrásokhoz kapcsolódó kiadások (ráfordítások) lehetőleg minimálisak legyenek, a jogszabályokban meghatározott, illetve az általánosan elvárható minőség (gazdaságosság) mellett. A működőképesség és a gazdaságosság összhangja a hatékony gazdálkodás; a humán erőforrások és az infrastrukturális adottságok racionális fel- és kihasználásának, a saját bevételek növekedésének eredménye. Zavartalan volt a szolgáltatásnyújtás feltételrendszere a könyvtári, kollégiumi ellátás területén is. Az infrastrukturális feltételek hatékonyabb, gazdaságosabb igénybevétele érdekében a Főiskola a képzési helyeken, az oktatási épületeken és a kollégiumokon beruházásokat, felújításokat valósított meg. 4

5 I. Általános indoklás (feladatkör, tevékenység bemutatása) I. 1. a) Intézményi szerkezeti változások A Budapesti Gazdasági Főiskola 2000-ben jött létre a felsőoktatási integrációs folyamat eredményeképpen. Az intézmény folyamatosan növelte integráltsági fokát, és hozta létre, majd működtette mátrix típusú szervezetét. A Főiskola Szenátusa a évben fogadta el az intézmény aktualizált organogramját, amely jól szemlélteti a mátrix felépítést (1. sz. melléklet). Az Intézmény 2010 őszén kérelmezte a nemzeti erőforrás miniszternél a Pénzügyi és Számviteli Kar Zalaegerszegi Intézetének önálló karrá válását. Dr. Réthelyi Miklós miniszter január 24-én kelt levelében támogatta a kezdeményezést, melynek eredményeként 2011-ben a Zalaegerszegi Intézet a BGF negyedik karaként, Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg néven folytathatta oktatási-kutatási tevékenységét, erősítve ezzel az Intézmény vidéki felsőoktatásban betöltött szerepét és növelve a regionális munkaerő-piaci igényeknek való megfelelést. Kidolgozásra került az új kar arculata, sor került a dékáni pályázat kiírására, valamint az oktatási dékánhelyettes és a Dékáni Hivatal vezetőjének megbízására. A évben létrehozott Kutatóközpont jelentős fejlesztésen ment keresztül annak köszönhetően, hogy a Főiskolán 2011-ben 8 fővel nőtt a kutató munkakörben foglalkoztatottak száma, közülük 6 fő a Kutatóközponthoz rendelt tudományos főmunkatárs. A mesterképzések hallgatói létszámának növekedésével, valamint a Nemzetközi Tanulmányok mesterképzési szak sikeres székhelyen kívüli (a Sapientia EMTE kolozsvári karán történő) indításával megnőtt az igény kari szinten a mesterszakok fokozottabb koordinációjára. Ezen igény felismerését követően kari Mesterképzési Központok jöttek létre. A gazdaságinformatikus alapképzési szak sikeres indítását követően a Közgazdasági Informatika Intézeti Tanszék a Gazdaságinformatika Intézeti Tanszék nevet vette fel. A hallgatói szolgáltatások terén az intézmény folyamatosan növelte az elektronikusan elérhető szolgáltatások, illetve az elektronikus ügyintézés szerepét. A hallgatói kérelmek kezelése egységesen a Modulo-rendszerben történik. A rendszer egyben az oktatási szervezeti egységek és a Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatal közötti kapcsolatrendszert is új alapokra helyezte szeptember 1-jétől bevezetésre került az elektronikus index, amely mind a hallgatók, mind az oktatók vizsgáztatással összefüggő adminisztratív teendőit gyökeresen átalakította és leegyszerűsítette. I. 1. b) A hallgatói létszám képzési szintenkénti bemutatása A hallgatói létszám alakulását alapvetően a következő tényezők határozzák meg: a felvett, illetve a beiratkozott hallgatói létszám; a hallgatói jogviszonnyal rendelkezők közül az aktív-passzív státuszúak aránya; a hallgatói jogviszony különböző okokból történő megszűnése (pl.: abszolutórium megszerzése, kizárás, stb.); a nem magyar állampolgárságú hallgatók számának a változása, külföldi hallgatói mobilitás (pl.: Erasmus képzésen részt vevők száma). Beiskolázási és felvételi tevékenységünket a évben is a tudatosság, tervszerűség és célorientáltság jellemezte. A tájékoztatás terén tovább folytattuk azt az előző években már jól 5

6 bevált gyakorlatot annak érdekében, hogy a lehető legszélesebb potenciális felvételizői körnek a lehető legközvetlenebb módon, helyen teljes körűen biztosítsuk a szükséges információkat. A korábbi évek hagyományainak megfelelően a évi felvételi is sikeresnek tekinthető, mivel a BGF az országos listán az összes jelentkezések számát tekintve 5. helyezést ért el. Az alábbi táblázat részletesen tartalmazza a évi felvett hallgatói létszámot karonként. Képzőhely februárban felvett (fő) A évben a BGF-re felvett hallgatók száma júliusban felvett (fő) augusztusban felvettek (K) (fő) 1. táblázat Felvett hallgatók összesen (fő, ill. %) ÁT K ÁT K ÁT K Össz. ÁT (%) K (%) GKZ ,0 52,0 KKK ,7 36,3 KVIK ,2 27,8 PSZK-BP ,5 40,5 PSZK-SA ,0 54,0 BGF össz ,5 36,5 ÁT - államilag támogatott hallgatói létszám; K - költségtérítéses hallgatói létszám Alapképzés (nappali, levelező, távoktatás) Az alapképzésen az utóbbi három évben létszámnövekedést sikerült realizálni a PSZK budapesti karnak, amely elsősorban a nappali munkarendű képzésre felvett hallgatói létszám növekedésével valósult meg, melyet a gazdaságinformatikus képzés sikeres megindítása eredményezett. Az utóbbi három évben 3600 fő körüli szinten stabilizálódott a KKK hallgatói létszáma. Jelentős arányú csökkenés következett viszont be a KVIK, a GKZ és PSZK Salgótarjáni Intézete esetén. A korábbi évek tendenciáinak megfelelően erőteljesen csökkent a távoktatásra és a levelező munkarendű képzésre felvett hallgatói létszám, de a KVIK esetén a nappali képzésben is létszámcsökkenés következett be. Összességében a PSZK létszámnövekedése nem tudta ellensúlyozni a többi kar létszámcsökkenését, azonban ez a csökkenés BGF szinten mindösszesen 0,15 % az alapképzéses hallgatók tekintetében. 6

7 2. táblázat Alapképzés (nappali, levelező és távoktatás) hallgatói létszám adatai az utóbbi három évben (fő) Megnevezés KKK KVIK PSZK-BP PSZK-SA GKZ BGF Nappali Távoktatás Levelező Összesen év év év év év év év év év év év év A nappali, távoktatás és levelező munkarendű alapképzésen tanulmányokat folytató hallgatói létszám karonként (fő) 1. ábra év év év év év év év év év Nappali Távoktatás Levelező KKK KVIK PSZK-BP PSZK-SA GKZ 7

8 Felsőfokú szakképzés Intézményi szinten megállapítható, hogy a felsőfokú szakképzések (FSZ) hallgatói létszáma az utóbbi három évben egyenletesen növekvő tendenciát mutat, amely 12,1 %-os emelkedést mutat a évi adathoz viszonyítottan. Jelentős arányú növekedés bizonyítható a KKK és PSZK Budapest esetén, míg a KVIK FSZ hallgatói létszáma az utóbbi három évben jelentősen nem változott, ugyanakkor a vidéki képzőhelyek létszáma a évihez viszonyítottan csökkenő tendenciát mutat. 3. táblázat Az FSZ képzések hallgatói létszámadatai (fő) Megnevezés Nappali Levelező Összesen év KKK év év év KVIK év év év PSZK-BP év év év PSZK-SA év év év GKZ év év év BGF év év Az előző táblázatban jól látható, hogy a KVIK esetén a legjelentősebb az FSZ hallgatói létszám (egyenletesen 1300 fő fölötti), továbbá a PSZK esetén jelentős az ezen képzésen résztvevők létszámnövekedése, míg a KKK esetén egy kisebb arányú emelkedés figyelhető meg. Fontos megállapítani, hogy a főiskolai képzési kínálatban az FSZ képzés meghatározó szerepű, mivel a kreditbeszámítással az alapképzés potenciális hallgatóinak egy része ezen képzésről kerül ki. Hagyományos főiskolai képzés Az utóbbi három évben a hagyományos főiskolai képzéseken résztvevő hallgatói létszámadatok célkitűzéseinknek, törekvéseinknek megfelelően jelentős mértékben csökkentek, a évben intézményi szinten összesen 154 hallgatónk van, akik nem a Bologna típusú képzésben kezdték meg tanulmányaikat. 8

9 4. táblázat A hagyományos főiskolai képzések hallgatói létszámadatai karonként és munkarendenként (fő) Megnevezés KKK KVIK PSZK-BP PSZK-SA GKZ BGF Nappali Távoktatás Levelező Összesen év év év év év év év év év év év év Mesterképzés A BGF hat MA/MSc képzés vonatkozásában rendelkezik MAB szakindítási engedéllyel és évben valamennyi képzés esetén első és másodéves hallgatók is folytatnak tanulmányokat a KKK, a KVIK és PSZK budapesti karán. Jelentős létszámnövekedés mutatható ki mind a nappali, mind a levelező munkarendű képzésen, így 2011-ben intézményi szinten a mesterképzéses hallgatói létszám összesen 1082 fő, melynek közel 1/3-a nappali, 2/3-a levelező képzésben folytatja tanulmányait. Különösen dinamikus ezen hallgatói létszámnövekedés a KKK és a PSZK esetén. A KKK a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karával együttműködve székhelyen kívüli Nemzetközi tanulmányok levelező munkarendű képzést is indított 2011 szeptemberében, ezzel is hozzájárulva a határon túli magyar nyelvű felsőoktatás fejlesztéséhez. Kar A mesterképzések hallgatói létszámadatai karonként és munkarendenként (fő) év Nappali Levelező Összesen év év év év év év év 5. táblázat év KKK KVIK PSZK-BP BGF

10 Szakirányú továbbképzés Ezen képzés területén stagnálás tapasztalható, de eredménynek tekinthető, hogy a évi jelentős hallgatói létszámcsökkenést sikerült megállítani, így 2011-ben intézményi szinten összesen 519 fő hallgató vesz részt ezen a képzésen. A korábbi évek hagyományait folytatva a PSZK Továbbképzési és Szakképzési Központja rendelkezik ezen hallgatói létszám mintegy 80 %-ával, továbbá a KKK néhány képzése keresett, míg a KVIK és a GKZ esetén a szakirányú továbbképzések iránti érdeklődés minimálisnak tekinthető és 2011-ben sem sikerült ezen a területen eredményt elérni. 6. táblázat Megnevezés A szakirányú továbbképzések hallgatói létszámadatai munkarendenként (fő) év Esti Levelező Összesen év év év év év év év év KKK KVIK PSZK-BP GKZ BGF Államilag támogatott költségtérítéses képzés Három év adatait vizsgálva megállapítható, hogy lényeges változás az államilag támogatott és a költségtérítéses hallgatók arányában nem következett be, 2011-ben intézményi szinten az államilag támogatott hallgatók aránya 65,26 %, a költségtérítéses hallgatók aránya 34,74 % volt. Az államilag támogatott hallgatók aránya intézményi szinten a évi adatokhoz viszonyítottan 1,63 százalékponttal csökkent. Jelentősen növekedett a PSZK Budapest államilag támogatott hallgatói létszáma, míg kisebb mértékű növekedés tapasztalható a KKK és a KVIK esetén. Sajnálatos módon a GKZ összes hallgatói létszám csökkenési tendenciája tovább folytatódott hasonlóképpen a PSZK-SA esetén. 7. táblázat Az államilag támogatott és a költségtérítéses hallgatói létszámadatok (fő) évi hallgatói létszám évi hallgatói létszám évi hallgatói létszám ÁT K Össz. ÁT K Össz. ÁT K Össz. KKK KVIK PSZK-BP PSZK-SA GKZ BGF össz

11 2. ábra Államilag támogatott és a költségtérítéses hallgatói létszámadatok (fő) év év év év év év év év év év év év év KKK KVIK PSZK-BP PSZK-SA GKZ év év Államilag támogatott Költségtérítéses A hallgatói juttatások belső felhasználásának bemutatása, értékelése A Hallgatói Térítések és Juttatások Szabályzata a vonatkozó rendeletekkel összhangban pontosan tartalmazza a hallgatók részére biztosítható támogatási formákat. A évi megvalósulás számszerű adatait a 6/9. sz. melléklet részletesen tartalmazza. A romló gazdasági és jövedelmi viszonyok miatt 2011-ben több hallgató nyújtott be szociális támogatási kérelmet, mint 2010-ben. A kari Diákjóléti Bizottságok (DJB) a lehetőségeikhez mérten igyekeztek a rászoruló hallgatóknak a korábbinál kissé magasabb támogatást odaítélni. A rendkívüli szociális támogatást a hallgatók általában olyan esetekben kérték, amikor az egyik szülő elvesztette az állását ez sajnos egyre gyakrabban fordult elő, vagy valamilyen betegség miatt keresőképtelen lett ben külön támogatást ítélt oda a DJB három olyan hallgatónknak, akiknek családja a vörös iszap katasztrófa miatt került igen nehéz anyagi helyzetbe. A normatív támogatás a jogosultak számának függvényében változott, miközben különösen a szociális (rendszeres illetve nem rendszeres) ösztöndíjakkal kapcsolatos igény dinamikusan növekedett. A pályázatok növekvő száma komoly kihívást jelentett mind a döntést előkészítő DJB-nek, mind pedig a Hallgatói Térítések és Juttatások Bizottságának (HTJB), de nagy segítséget jelentett, hogy az őszi félévben a hallgatók már elektronikusan nyújthatták be pályázataikat a Modulo-rendszerben, mely alapvetően gyorsította a döntési ügymenetet. I. 1. c) Köztársasági ösztöndíj A Köztársasági ösztöndíjban sikeres pályázat eredményeként a legjobb tanulmányi eredményt elért hallgatók részesülhettek, melynek összege a beszámolás időszakában Ft/hó volt. A támogatási idő aktív hallgatói státuszhoz kötött és max. 10 hónap lehet. A hallgatói érdeklődés egyre növekvő tendenciát mutat, a pályázatok elbírálása BGF szinten egységes szempontrendszer és pontozás alapján történik. Örvendetes tény, hogy számos olyan hallgatónk is volt, aki már másodszor pályázott sikeresen, illetve a mesterképzés hallgatói is részesültek köztársasági ösztöndíjban. A köztársasági ösztöndíjak kiutalása az előírások szerint megvalósult. 11

12 8. táblázat A BGF-en köztársasági ösztöndíjra jogosultak száma Képzőhely Jogosultak száma (fő) év év év KKK KVIK PSZK-BP PSZK-SA GKZ BGF összesen I. 1. d) Egyéb ösztöndíjak (pl.: Bursa Hungarica, miniszteri ösztöndíjak az 51/2007. (III.26.) kormány rend. szerint) Az 51/2007. (III.21) Kormányrendeletben felsorolt ösztöndíjak kifizetése a Hallgatói Térítések és Juttatások Szabályzatában rögzített módon zajlott, a DJB előterjesztésére a kari Hallgatói Térítések és Juttatások Bizottsága döntött, a kifizetések határidőre megtörténtek. A tehetséges hallgatók kiemelt támogatására ad lehetőséget a szakmai-tudományos ösztöndíj, mely a TDK-n és OTDK-n, illetve a nemzetközi és hazai szakmai versenyeken eredményesen szereplő hallgatók részesültek, továbbá kiemelt tanulmányi ösztöndíjjal ismerjük el a kimagasló tanulmányi eredményt elért hallgatóink teljesítményét. A Bursa Hungarica ösztöndíj egyre népszerű a hallgatóink körében, az erre vonatkozó részletes adatokat a következő táblázat foglalja össze. A BGF-en Bursa Hungarica támogatásban részesültek száma Képzőhely Bursa támogatásban részesült (fő) év év év KKK KVIK PSZK-BP PSZK-SA GKZ BGF összesen táblázat A Demján Sándor Alapítvány (továbbiakban DSA) ösztöndíj pályázatot nappali munkarendű szociálisan hátrányos helyzetű hallgatók nyújthatnak be, az Alapítvány hallgatónként ,- Ft/félév kiegészítő ösztöndíj kifizetését teszi lehetővé. A támogatást max. 10 hónapra, azaz két félévre lehet elnyerni. 12

13 A BGF létrehozta az MRK kezdeményezéséhez csatlakozva a decentralizált ösztöndíj alapot, amelyből alapképzésben részt vevő hallgatók részesülhettek sikeres pályázat esetén. A 2010/11. tanév tavaszi félévére ,- Ft/fő volt támogatás max. mértéke. 10. táblázat Képzőhely A DSA és a decentralizált ösztöndíjban részesülők száma a BGF-en DSA támogatásban részesülők (fő) BGF decentralizált ösztöndíjban részesülők (fő) 2009/ / / / / KKK KVIK PSZK-BP PSZK-SA GKZ BGF összesen I. 1. e) Kollégiumi támogatás szociális viszonyok A fővárosi karok esetén továbbra is magas a kollégiumi elhelyezést igénylő hallgatók száma, míg a vidéki képzőhelyeken a őszi hallgatói létszám csökkenésével arányosan változott a kollégiumi támogatásra jogosultak száma. Az elhelyezettek száma bizonyítja, hogy a kollégiumi kapacitás kihasználtság Budapesten az őszi félévben maximális, a tavaszi félévben a végzett kollégisták megüresedett helyei a várólistáról kerülnek feltöltésre. Salgótarjánban 2011-ben 37 fő igényelt és kapott kollégiumi ellátást, ezen kis létszámú hallgató kollégiumi elhelyezését 2011 szeptemberétől bérelt kollégiumban oldottuk meg. Ennek oka a II. épület üzemeltetésből történt kivonása, amely éves szinten kb. 15 millió Ft-os megtakarítást eredményezett. A Neptun rendszerben biztosított a kollégiumi modul használata, így a kollégiumi hallgatók fontosabb adatainak naprakész lekérdezése biztosított. 13

14 11. táblázat Kar, időszak BGF KKK KVIK PSZK-BP PSZK-SA GKZ Nappali hallgatók száma (fő) A BGF kollégiumi összesítő adatai Kollégiumi ellátásra jogosult hallgatók száma (fő) Kollégiumi férőhelyek száma (fő) Kollégiumi férőhelyet igénylők száma (fő) elhelyezettek száma (fő) Ebből: elutasítottak száma (fő) év év év év év év év év év év év év év év év év év év A KVIK esetén a kollégium a szakkollégista hallgatók számára is elhelyezést nyújt. Jelentős szabad kollégiumi szabad kapacitás áll rendelkezésre Zalaegerszegen. A lakhatási támogatás jogosultsági adatai A lakhatási támogatás jogosultsági adatainak elemzéséből az látható, hogy az utóbbi három évben egyenletesen növekedett a lakhatási támogatásra jogosultak és a támogatásban részesültek száma, annak ellenére, hogy Zalaegerszegen és Salgótarjánban a létszámcsökkenés jelentős volt. Ezen két képzőhely kivételével növekedtek ezen mutatószámok, összegében a jogosultak 83,9%-a részesült 2011-ben lakhatási támogatásban. 14

15 A BGF-en lakhatási támogatásra jogosultak és támogatásban részesültek száma 12. táblázat Képzőhely Lakhatási támogatásra jogosultak létszáma (fő) Lakhatási támogatásban részesültek létszáma (fő) év év év év év év KKK KVIK PSZK Budapest PSZK Salgótarján GKZ BGF A támogatásból megvalósuló fejlesztések A vonatkozó jogszabályok figyelembevételével a lakhatási támogatási összeg max. 70 %-a kollégium felújításra fordítható, mely lehetőséggel több kar is élt. A GKZ a lakhatási támogatásból évben ezer Ft-ot különített el kollégium felújításra. A rendelkezésre álló forrásból a Gasparich úti kollégium fűtési rendszerének részbeni korszerűsítése, az elektromos hálózat egyes elemeinek cseréje, az épület kisebb részeinek felújítása, valamint a telefonközpont rekonstrukciója valósult meg. A KKK kollégium esetén a nyílászárók és a vizesblokkok komplett gépészeti, villamos felújítása, szaniterek, csempe, kerámia burkolat, mozgásérzékelők cseréje valamint diszperziós festés valósult meg. A KVIK kollégiumban 2011-ben az épület egészében megtörtént a teljes elektromos hálózat felújítása, a lakóhelyiségek, vizesblokkok, folyosók tisztasági festése, valamint a tornaterem álmennyezetének hibás paneljeit is kicserélték. A PSZK budapesti kollégiumában megvalósult 2011 nyarán az épület villamoshálózat korszerűsítésének első üteme, a vendégszobák felújítása, és egy emelet festése. I. 1. f) Tankönyv, jegyzettámogatás A beszámoló 6/9. sz. melléklete részletesen tartalmazza az államilag támogatott nappali munkarendű hallgatók normatív támogatásának elszámolását intézményi szinten összesen és képzőhelyenként is. Az adatok azt mutatják, hogy intézményi szinten összességében csökkenés tapasztalható, amely a tankönyv, jegyzet, sport-, és kulturális területen is kimutatható. Hallgatóknak adott támogatás A beszámolási időszakban a vonatkozó előírások szerint biztosítottuk a hallgatók részére a jegyzettámogatást, valamint ezen forrás állt rendelkezésre tananyagaink korszerűsítésének finanszírozásához. Ez elsősorban elektronikus tananyagok és oktatási segédanyagok előállítására és a forgalmazás költségeire nyújtott fedezetet, melyek jelentős része intézményi szinten használt kötelező irodalom. A jegyzettámogatásra jogosultak száma a beszámolási időszak második felében csökkent, és sajnálatos módon intézményi szinten a rendelkezésre álló előirányzat is csökkenő tendenciát mutat. További részleteket a 6/9. sz. táblázatok tartalmaznak intézményi és kari szintenként. 15

16 Központi feladatok Ezen tevékenységek elsősorban korszerű tananyagok megírásának, illetve beszerzésének a finanszírozásához biztosítottak forrást. A KKK-n például tananyagfejlesztésre e Ft-ot használt fel 2011 évben. A tananyagfejlesztésként megvalósult jegyzet címe: Szakdiplomáciai tanulmányok, mely a kar több alap-, mester- és továbbképzési szakán használható, és a hagyományosnak számító külkapcsolati szakterületeken felhalmozódott ismeretanyag tömör összefoglalása. A GKZ esetén tankönyv-, jegyzettámogatásból évben 912 ezer Ft dologi kiadás előirányzata állt rendelkezésre, amelyből 517 ezer Ft értékben e-book (digitális könyv) került beszerzésre, előirányzat-maradvány rendezésére évben kerül sor. Intézményi szinten megállapítható, hogy az oktatáshoz kapcsolódó kiadványok száma csökkent, mely különösen nagyarányú a KKK és a PSZK esetén, a részleteket a következő táblázat tartalmazza. Összességében megállapítható, hogy a mennyiség helyett a minőség került előtérbe, nem az volt a célunk, hogy minél több, hanem az, hogy intézményi szinten a hallgatók széles körében használható, viszonylag kisszámú, de korszerű tananyagokat adjunk a hallgatók kezébe. Az oktatásban használt új kiadványok száma (db) 13. táblázat Kar, időszak Tankönyv Szakkönyv Jegyzet Példatár Esettanulmány Egyéb Össz. KKK KVIK PSZK-BP PSZK-SA GKZ BGF év év év év év év év év év év év év év év év év év év

17 I. 1. g) Sport-, kultúratámogatás Támogatott sport tevékenység A karok számos sikeres szakosztályt működtetnek. A sporttevékenységek leggyakoribb támogatási formái a évi beszámolási időszakban az alábbiak voltak: Sport ösztöndíj a hallgatók részére (pl.: a kari sportcsapatokban betöltött vezetői feladatok ellátásáért, és sikeres szereplésért a versenyeken, stb.); Házi bajnokságok, éjszakai túra, 2011 perces foci szervezése; Versenynevezési díjak támogatása. A Magyar Közgazdasági Társaság Ifjúsági Bizottsága szervezésében november 28-án, hazánk kiemelkedő, emblematikus sportéleti szereplője, a világhírű futball játékvezető Kassai Viktor látogatott el BGF Külkereskedelmi Karára. Előadásának témája: karrierépítés, sportdiplomácia, vezetői képesség megszerzésének módja, a Világbajnokságon és a Bajnokok Ligája döntőjében szerzett élmények, tapasztalatok. Támogatott kulturális tevékenység A főiskolai kulturális élet szervezői elsősorban az aktív hallgatók köréből kerültek ki, akik óriási lelkesedéssel és elkötelezettséggel főként az alábbi típusú rendezvényeket szervezték meg a beszámolás évében: Gólyabál; Főiskolai Napok; Hagyományőrző kulturális rendezvények (Mikulás-, illetve karácsonyi ünnepség, Valentinnapi rendezvény, farsangi bál, nőnapi ünnepség, kerti partyk). I. 1. h) Tudományos Diákköri Tevékenység december 2-án került sor a BGF 2011 évi Tudományos Diákköri Konferenciájának megrendezésére, melynek helyszíne a Külkereskedelmi Kar épülete volt. A konferencián 154 dolgozatot mutattak be 19 szekcióban, melyeket 198 hallgató készített el összesen 89 konzulens segítségével. A szekciók karok szerint és a képzési szinteket tekintve is vegyes szekciók voltak, azaz ugyanabban a szekcióban mutatták be a dolgozataikat adott témakörből az alapképzéses és a mesterképzéses hallgatók is, valamint a különböző karok hallgatói. A zsűri munkájában további 56 oktató és meghívott vendég vett részt. A következő 2013-ban megrendezésre kerülő XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferenciára a zsűri a díjazott dolgozatok közül 20 hallgató 18 dolgozatát javasolta. Az előző évekhez képest mind a bemutatott dolgozatok száma, mind pedig a TDK munkába bekapcsolódó hallgatók száma kismértékben bár, de emelkedett. Ez részben a Szakkollégium beindításának, részben pedig a hallgatók és a konzulens oktatók ösztönzésének köszönhető. Az elmúlt év tapasztalatai alapján megállapítható, hogy mind a hallgatók, mind pedig az oktató kollégák esetén úgy tűnik, hogy nagyobb hangsúlyt kapott a Tudományos Diákköri munkában való részvétel. A hallgatók esetén a tanulmányi és a szakmai ösztöndíj pályázatokban egyértelműen megjelenik rangsoroló szempontként a TDK munka. Az oktatóknál azonban az oktatói munka minősítésében ez sokkal kisebb szerepet kap, indokolt lenne ezt nagyobb súllyal figyelembe venni. 17

18 14. táblázat Részvétel a TDK-tevékenységben Kar Résztvevő hallgatók száma (fő) Díjazottak (fő) KKK KVIK PSZK GKZ Összesen: A április 14. és 16. között a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán megrendezett XXX. OTDK Közgazdaságtudományi szekció ülésére a Főiskola 32 pályamunkával nevezett. A 32 pályamunka közül 9 pályamunka ért el helyezést, hallgatóink 2 első helyezést, 2 második helyezést, 3 harmadik helyezést és 4 különdíjat kaptak (egy első és egy harmadik helyezést elért dolgozat egyben különdíjat is kapott.) I. 1. i) Hallgatói mobilitás A Budapesti Gazdasági Főiskola széles nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Öt kontinensen összesen 192 külföldi felsőoktatási intézménnyel tart fenn élő, aktív kapcsolatot. Ennek a kapcsolatrendszernek köszönhetően évről évre jelentős hallgatói mobilitás valósul meg. Együttműködési megállapodásaink eredményeképpen a 2011-es esztendőben az Intézmény összesen 271 hallgatója vett részt külföldi részképzésen és 131 hallgató végezte szakmai gyakorlatát külföldön (a külföldi tanulmányúton részt vevő hallgatókat is ideszámítva 440 főre emelkedik a kifelé irányuló mobilitás). A vizsgált időszakban összesen 267 külföldi hallgató folytatott részképzés keretében tanulmányokat a BGF-en. A hallgatói mobilitás meghatározó keretét az előző évekhez hasonlóan továbbra is az ERASMUS-program adta. Szerkezeti változást jelent a külföldi szakmai gyakorlaton részt vevő magyar hallgatók növekvő részaránya. A legtöbben közülük német, spanyol, belga, francia és holland cégeknél kaptak gyakornoki munkát. Az Avans Hogeschool, International Business School Breda intézménnyel kettős diplomát adó kétoldalú megállapodásunk keretében összesen 47 hallgató vett részt részképzésen. A Siberian State Aerospace Egyetemen kétoldalú megállapodás keretében 7 hallgató folytatott tanulmányokat, míg a Puskin Orosz Nyelvi Intézetben 5 hallgató. Kiemelkedő az Intézmény ázsiai kapcsolatrendszere, melynek keretében a Külkereskedelmi Karon a 2011/12-es tanév első félévében 4 orosz hallgató tanult a krasznojarszki egyetemről, valamint 4 japán hallgató a japán Ritsumeikan Egyetemről. A 2010/11-es tanév második félévében a japán Josai Nemzetközi Egyetem 12 fős hallgatói csoportja látogatott a Külkereskedelmi Karra, a 2011/12-es tanév első félévében pedig a japán Ritsumeikan Egyetemről 10 hallgató tanulmányút keretében. A Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar kétoldalú megállapodás alapján szakmai gyakorlatra is fogad külföldi hallgatókat, legnagyobb számban a thaiföldi Rajabhat (királyi) egyetemi hálózat tagintézményeiből. A fogadott külföldi hallgatók száma 2011-ben 15 fő volt, akik szállodai gyakorlaton vettek részt, főként a Kar kiemelt partnere, a Danubius Nyrt. szállodáiban. 18

19 15. táblázat Hallgatói mobilitási adatok 2011-ben (fő) Programok, megállapodások megnevezése 2010/2011 II. félév Időszak 2011/2012 I. félév Külföldi részképzésre küldött magyar hallgatók Ebből Erasmus Ceepus 0 5 Ebből kétoldalú megállapodás alapján Külföldi szakmai gyakorlatra küldött magyar hallgatók Ebből Erasmus Ceepus 0 0 Ebből kétoldalú megállapodás alapján Teljes idejű képzésre fogadott külföldi hallgatók 2 3 Ebből Erasmus 0 0 Ceepus 0 0 Ebből kétoldalú megállapodás alapján 0 0 Egyéb 2 3 Részképzésre fogadott külföldi hallgatók Ebből Erasmus Ceepus 0 0 Ebből kétoldalú megállapodás alapján A Kar/területi Intézet által szervezett külföldi tanulmányúton részt vevő 32 6 hallgatók Ebből Erasmus 0 0 Ceepus 0 0 Ebből kétoldalú megállapodás alapján 32 6 A Kar/területi Intézet által tanulmányút keretében fogadott külföldi hallgatók Ebből Erasmus 0 0 Ceepus 0 0 Ebből kétoldalú megállapodás alapján A külföldi részképzésen, szakmai gyakorlaton és tanulmányúton részt vevő hallgatóink idegen nyelvismerete nagymértékben fejlődik a kint tartózkodásuk során. A több hónapos külföldi kint lét alatt komoly nyelvtudásra, önállóságra és magabiztos fellépésre tesznek szert, amely az üzleti életben komoly előnyt jelenthet számukra. A részképzésre fogadott külföldi hallgatók esetében, az oktatók visszajelzései alapján több ízben problémát jelentett a nem megfelelő szintű angol nyelvtudás. Ezen segítve, a hallgatók részére felzárkóztató angol nyelvi kurzust indított a Főiskola. 19

20 A hallgatói mobilitás további növelésének lehetőségei egyes mesterképzések idegen nyelven történő indításával bővülhetnek. Az idegen nyelvű mesterképzéseken teljes idejű képzésen részt vevő költségtérítéses külföldi hallgatók komoly bevételt jelenthetnek a jövőben az Intézménynek. A BGF a 2011/12-es tanévtől részt vesz a CEEPUS-programban, az eisenstadti székhelyű Fachhochschulstudiengänge Burgenland GmbH. osztrák felsőoktatási intézmény által koordinált hálózatban. Jelen tanév első félévében a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar 4 hallgatója és 1 oktatója utazott nyári egyetemre Eisenstadtba, a második félévben pedig a Kar 1 hallgatója long-term státuszban a félévet kint tölti az osztrák felsőoktatási intézményben. Szintén long-term státuszban Főiskolánk is fogadott a második félévre egy külföldi Ceepus hallgatót. I. 1. j) Képzési szerkezet változása munkaerő-piaci igények Intézményünk hosszú évek hagyományait folytatva kiemelt jelentőségű céljának tekinti a munkaerő-piaci elvárásoknak történő magas szintű megfelelést, amit az is bizonyít, hogy a különféle módszertannal készült felsőoktatási rangsorokban a munkáltatók véleménye a BGF-es diplomákról rendkívül pozitív, az itt szerzett tudást gyakorlatorientáltnak tekintik. A képzési struktúra átalakításában is prioritást biztosítunk a munkahelyi elvárásoknak, olyan új szakokat és szakirányokat vezetünk be, melyek biztos elhelyezkedési lehetőséget kínálnak végzett hallgatóinknak. A munkáltatók körében végzett felméréseink alapján igyekeztünk azokat a kompetenciákat fejleszteni, amelyet a felhasználók hiányoltak (pl.: kommunikációs és prezentációs készségek és a szakmai nyelvtudás). A képzések gyakorlatorientáltsága a Főiskola egyik fő erőssége. Annak érdekében, hogy ez továbbra is sikeres maradjon, a gazdálkodó szervezetekkel tudatos és szerződéssel alátámasztott együttműködési projekteket dolgoztunk ki. Piacképességünk hazai szinten tartása mellett szükséges a nemzetközi társadalmi-gazdasági környezethez való alkalmazkodás. A hallgatóinknak lehetőséget biztosítottunk, hogy egyéni ambíciójuk szerint külföldön teljesíthessenek egy- egy szemesztert, ill. idegen nyelvi környezetben tölthessék a szakmai gyakorlatukat. A jövőben is kiemelt feladatnak tekintjük a hallgatói mobilitási lehetőségek szélesítését. Alapszakok számának, jellegének változásai 2011 szeptemberétől indult (a MAB 2010/8/XIV/3. számú határozata alapján) a BGF-en a gazdaságinformatikus (BSc) alapszak, amely az informatikai képzési területhez tartozik. Ezzel az intézmény képzési területeinek száma is bővült. A gazdaságinformatikus szakon szeptemberben a PSZK Bp-n 111 fő, a GKZ-n 21 fő, Salgótarjánban 16 fő nappali munkarendű hallgató kezdte meg tanulmányait. A képzési profil további bővítését célozta meg egy új, az andragógia alapszak sikeres MAB akkreditációja, amely a bölcsészettudományi képzési ágba tartozik, és a tervek szerint a 2012/13. tanévben indul nappali és levelező képzés formájában a KVIK-en. A hazai képzési kínálat bővítése mellett a határon túli területeken is új székhelyen kívüli BA képzést indítottunk 2011 szeptemberétől a turizmus-vendéglátás alapszakon levelező munkarendben Székelyudvarhelyen 50 államilag finanszírozott és 9 költségtérítéses hallgató 20

21 részvételével. A képzést az Edutus Főiskolával (a korábbi Modern Üzleti Tudományok Főiskolával) együttműködésben folytatjuk. A kihelyezett határon túli képzések további bővítését fogja jelenteni a beszámolási időszakban akkreditált és előkészített és a tervek szerint 2012 szeptemberében induló turizmus-vendéglátás BA alapszak levelező munkarendben Nyitrán, a Konstantin Filozófus Egyetem Közép-Európai Tanulmányok Karán. A MAB a nyitrai képzés indítását engedélyezte, az Oktatási Hivatal a képzést regisztrálta, tehát a képzés adminisztratív előkésztése 2011-ben sikeres volt. A fenti új szakok sikeres indításán, illetve a évi előkészítésen túl kiemelt fontosságúnak tekintettük a képzések tartalmi fejlesztését, többek között korszerű módszerekkel elsajátítható e-learning tananyagok kidolgozását. Felsőfokú szakképzések Az FSZ képzés célja gyakorlatorientált, piacképes felsőfokú képzettségű szakemberek felkészítése egyrészt a munka világába történő kilépésre, másrészt pedig a legtehetségesebb hallgatók esetén a továbbtanulásra. A BGF piacvezető a felsőoktatási intézmények között az FSZ-képzésen tanuló hallgatói létszám terén. Összesen 22 féle képzést kínál a Főiskola. A beszámolási időszakban sikeresen megtörtént a web programozó képzés előkészítése, regisztrációja. Mesterképzések tapasztalatai A beszámolási évben tovább stabilizálódtak a hat mesterképzés (közgazdásztanár, marketing, nemzetközi tanulmányok, pénzügy, számvitel, turizmus-menedzsment) tartalmi és szervezeti feltételei, valamennyi mesterképzés iránt jelentős volt az érdeklődés, és jelentős államilag támogatott létszámmal indultak képzéseink. Egyedül a közgazdásztanár mesterképzésben okozott gondot, hogy a levelező képzés sikere ellenére sem sikerült a nappali tanárképzést elindítani. A mesterképzéseken a tantárgyfelelősökön kívül az oktatók majd mindegyike is minősített, illetve néhány kivételes esetben doktori védés előtt áll. A szakirodalmi bázis szélesítéséhez hozzájárultak a szak vezető oktatóinak tárgyévben megjelent könyvei, tanulmánykötetei, egyéb publikációi, amelyek a könyvtárakban is hozzáférhetők. A beszámolási év februárjában (keresztfélévben) elindítottuk a nemzetközi tanulmányok mesterszak székhelyen kívüli oktatását a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karán, részidejű (levelező) munkarendben, 27 fővel. A képzés keretében a tantervi órák kb. 90 %-át a KKK minősített oktatói, a fennmaradó részt helyi kollégák tartották. A képzés tartalmi, szervezeti és pénzügyi feltételei kialakultak, a tantárgyi tartalmak a székhelyen folyó oktatáséval azonosak, a szakirodalmi forrásanyag beszerzésében segítettük a helyi könyvtárat. A kolozsvári, székhelyen kívüli képzés újabb évfolyamának beiskolázása érdekében a szükséges intézkedéseket megtettük. Az új évfolyam februári, keresztféléves indítására azonban államilag támogatott férőhelyek hiányában nem kerülhetett sor. Reményeink szerint 2012 szeptemberében tudjuk indítani az újabb évfolyamot. A mesterképzési szakokon végzett hallgatókról kifejezetten jók a munkaerő-piaci visszajelzések, a Főiskola mesterképzéseit az ország legszínvonalasabb képzései között tartják számon. Az egyes szakokon szervesen beépülnek a képzésbe a vendégoktatóként meghívott gyakorlati 21

22 szakemberek, akik jelentős arányban a különféle együttműködési megállapodások keretében oktatnak, illetve segítik a szakdolgozatok elkészítését. Kiemelendő pl.: a PWC, a Budacash, az Állami Számvevőszék, az MKK, az OTP és a Volksbank Magyarország munkatársainak segítsége, munkája. Szakirányú továbbképzés Intézményi szinten a BGF rendkívül széleskörű szakirányú továbbképzési (továbbiakban SZTK) kínálattal rendelkezik, azonban csak kismértékű javulás tapasztalható az utóbbi évben ezen a területen a hallgatói létszám vonatkozásában. Az intézmény SZTK bázisát továbbra is a PSZK Továbbképző Intézete biztosítja, amely a kialakult hagyományok és szellemiség megtartásával az üzleti tudományok széleskörű lefedésével felel meg a munkaerőpiac bővülő kihívásainak. A karon 26 regisztrált szakból 2011 végéig 12 szakot sikerült elindítani, köztük a beszámolási évben újdonságként a business coach képzést. A vidéki bázisok tovább szűkültek, Szegeden, Kecskeméten, Pécsen, Szekszárdon és Nyíregyházán volt évben képzés. A KKK-n főként a hagyományosnak tekinthető Társadalomtudományi és gazdasági szakfordító és tolmács, a Nemzetközi szállítmányozás és logisztika, PR és szóvivői, Szakdiplomácia és EU képzések folytak az 1. félévben összesen 45 fő, a 2. félévben 57fő hallgatói létszámmal. A KVIK-n szeptemberben sikerült elindítani az új Turizmus-desztináció menedzsment (TDM) szakirányú továbbképzést. Tanfolyami és egyéb képzések Ezen képzések tartalmuk és egyéb specifikumaik tekintetében rendkívül heterogének, továbbá erőteljes kari arculattal jellemezhetők. 16. táblázat A KKK legjellemzőbb tanfolyami és egyéb képzései évben Sorszám A képzés megnevezése Mutatók/jellemzők Idegen nyelvi önálló tantárgyi blokk Nyelvvizsga előkészítő kurzusok A költségtérítéses nyelvoktatás új formája, melynek kurzusai a Neptunban felvehető szabadon választott tantárgyként jelennek meg, gyakorlati jeggyel zárulnak, kredit értékük nincs. A tanfolyamok 10 hetesek, heti 4 órában zajlanak, díjuk: Ft/félév. A kurzusokat más intézmények hallgatói is látogatják, a teljes létszám 150 fő/félév. A legkeresettebbek a szakmai nyelvvizsga előkészítő kurzusok, de népszerűek a kisebb nyelvek kezdő tanfolyamai is (pl.: japán, orosz, olasz, spanyol, portugál). A 2011/2012-es tanév őszi félévétől 11 helyett már 14 nyelven kínáljuk a kurzusokat, a portugál, a katalán és a héber nyelvvel bővítve. 22

23 A PSZK Budapest legjellemzőbb tanfolyami és egyéb képzései évben 17. táblázat Sorszám A képzés megnevezése Mutatók/jellemzők Mérlegképes könyvelő Adótanácsadó Közbeszerzési referens Okleveles könyvvizsgáló Könyvviteli szolgáltatást végzők kötelező továbbképzése Pénzügyi számviteli ügyintéző Középfokú nyelvvizsga felkészítő tanfolyam Kreditpontot érő szakmai továbbképzések Mivel a jogszabály a bemeneti szintet nem szigorította, a közgazdász és a szakirányú főiskolai oklevéllel rendelkezőkre elsősorban a végzett saját hallgatóinkra számítunk. A korábbi tudás beszámításának bővítésével a más főiskolákon, egyetemeken szerzett közgazdász végzettséggel rendelkezők egy része is csatlakozott a képzéseinkhez. Hallgatóink létszámát elsősorban az alapképzésben végzett hallgatók teszik ki. Szigorítás az egy év szakmai gyakorlat megkövetelése. Érdeklődésük folyamatos. A pályázattal és a közbeszerzéssel foglalkozó szakemberek részére szervezzük. A pénzügyi és számviteli képzések legmagasabb szintű kvalifikációs képzése. A főiskolán végzett hallgatók, a mérlegképes könyvelői szakképzésben végzett hallgatóink, a szakirányú továbbképzésben részt vettek veszik igénybe és biztosítják a képzés folyamatos indítását. Regisztrált mérlegképes könyvelők, és elsősorban a végzettségüket főiskolánkon szerzett hallgatók veszik igénybe. Mivel a jogszabály bemeneti szinten nem változtatott, azoknak az érettségivel rendelkezőknek szervezzük akik a vállalkozások alapításával, működtetésével kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásában kívánnak dolgozni, másrészt pedig azoknak, akiknek az ügyintézői végzettség bemeneti szintet jelent a mérlegképes könyvvelői képzésre. Elsősorban a főiskolai hallgatók jelentkeznek angol és német nyelvvizsga előkészítő tanfolyamokra. Adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők, valamint okleveles könyvvizsgálók részére szervezünk kreditpontot érő továbbképzéseket. A többciklusú képzési rendszer tapasztalatai Megállapítható, hogy a többciklusú képzésre való áttérés sikeresen befejeződött. A korábbi hagyományos főiskolai képzésben már csak igen kis számú hallgató található. Ugyanakkor számadatok bizonyítják, hogy a Bologna-típusú képzések hallgatóinak csak kis százaléka fejezi be tanulmányait a mintatanterv szerint és veheti át az előírt nyelvvizsga birtokában diplomáját. 23

24 A hallgatók jelentős többsége több félévvel meghosszabbítja tanulmányait. Ez finanszírozási problémákat vethet fel, mivel a hallgató többszöri tantárgy felvétellel sem tudja teljesíteni a követelményeket, és ezért anyagi hátrány nem éri (nem kell fizetni ugyanazon tantárgy többszöri felvételéért). Bizonyos intézetek esetén jelentős többlet kapacitást igényel a tantárgy újrafelvételekhez kapcsolódó oktatók biztosítása. Az alapképzéseinken a záróvizsgát tett, és a diploma kiadásra jogosultak száma közötti jelentős (átlagban 30 %-os) eltérés oka az előírt szakmai nyelvvizsga(ák) hiánya. Az Idegennyelvi és Kommunikációs Intézet a szakmai nyelvvizsga elhalasztása, ill. nem időben való teljesítése okainak feltárásával kapcsolatban felmérést végzett a végzős hallgatók körében. A felmérés eredményei és a tanszéki oktatók tapasztalatai is azt mutatják, hogy a nem megfelelő szintű tudással érkező hallgatók végzési ideje kitolódik. Az alapképzés és a mesterképzés kapcsolata a többciklusú képzésben összetett. Egyrészt számos hallgató szakot vált a mesterképzésen történő továbbtanulás során, így az alapképzés szakmai ismeretei a hallgatók esetében meglehetősen nagy különbségeket mutatnak. Ennek megoldása a hiányzó tantárgyak teljesítési kötelezettségének az előírása. A munkaerő-piaci visszajelzések alapján a többciklusú képzésben diplomát szerzett hallgatóinknak piacképes a diplomájuk. Elhelyezkedési gondjaik nincsenek, ezt igazolják a DPR keretében végzett felmérések eredményei és a munkaadók körében végzett interjúk egyaránt. Nemzetközi együttműködésben hirdetett képzések A Főiskolán az alábbi nemzetközi együttműködésben megvalósult képzések folytak, melyek esetében a hallgatók számára biztosított a külföldi partner intézmény oklevélének (is) a megszerzése: BA francia és angol nyelvű képzések a nemzetközi gazdálkodás alapszakon, BA angol és német nyelvű képzések a kereskedelem és marketing, valamint a turizmusvendéglátás alapszakokon, BA in Business Management képzés (Anglia Ruskin University, Cambridge), melyet a BGF harmad éves hallgatói végezhetnek el BGF-es tanulmányaikkal párhuzamosan, MA in International Business képzés (Anglia Ruskin University, Cambridge), mely 3 féléves, nemzetközi együttműködésben meghirdetett, mester fokozatot adó képzés, PhD képzés (International Doctorate in Business Studies, Anglia Ruskin University, Cambridge), mely 4 (full-time) vagy 6 féléves (part-time) nemzetközi együttműködésben meghirdetett doktori fokozatot adó képzés, A PSZK-n az Universite Paris Ouest Nanterre La Defense oklevele szerezhető meg. A beszámolási időszakban a nemzetközi gazdálkodás alapképzési szakon az angol nyelvű képzés új partnerrel bővült, a bredai Avans School of International Studies mellett kettős diplomát nyújtó képzés folyik immáron a frankfurti Fachhochschule Frankfurt am Main (FHFFM) University of Applied Sciences partnerintézménnyel is. Az erről szóló megállapodást júniusban írta alá a két intézmény. A képzési feltételek teljesülése esetében a Frankfurtba kiutazó, illetve az onnan a BGF KKK-ra érkező hallgatók két oklevelet kaphatnak: a FHFFM BA International Business 24

25 Administration oklevelet és a BGF által kibocsátott BA közgazdász nemzetközi gazdálkodás alapképzési szakon oklevelet is. A PSZK Universite Paris Ouest Nanterre LaDefense egyetemmel folytatott szakmai képzési kapcsolata tovább erősödött év végéig 10 év alatt hallgató szerzett francia oklevelet. A Kar a beszámolási időszakban megfogalmazta az angol nyelvű pénzügy és számvitel alapképzési szakjához kapcsolódóan a kettős diplomát nyújtó képzés előkészítésének célkitűzését. Ennek keretében tárgyalások folytak több külföldi partnerintézménnyel is (Ecole de Management Normandie, Avans School of International Studies Breda). I. 1. k) Gyakorlatigényes képzés a szakmai gyakorlatok tapasztalatai Hallgatóink az alapképzések képzési és kimeneti követelményeiben megfogalmazott, valamint a mintatantervben előírt szakmai gyakorlatokon vesznek részt, továbbá a néhány FSZ-képzés esetén nyári, egy hónapos gyakorlatot is teljesíteni kell. A gyakorlat célja, hogy hallgatóink önálló feladatokat kapjanak, és a gyakorló hely egyben gyakran első munkahelyükké is válik. (A DPR-felmérések arra világítottak rá, hogy minden negyedik hallgatónak kínálnak vonzó állásajánlatot szakmai gyakorlati helyén.) A Főiskola vállalati kapcsolatai stabilak, sikerült néhány olyan új céggel is felvenni a kapcsolatot, amelyek eddig nem fogadtak hallgatót, továbbá néhány nagyobb vállalattal pedig kifejezetten példás az együttműködés. A szakmai gyakorlat végén a külső gyakorlati vezető értékeli a hallgató munkáját, és a cégek döntő többsége bizonyíthatóan elégedett a hallgatók ismereteivel, munkához való hozzáállásával, nyelvtudásával. Hallgatóinkat szívesen fogadják azok a vállalkozások, akiknek értelmes szakmai munkát végző, felkészült és motivált gyakornokokra van szükségük. A gyakorlat nem csupán a kötelezően elvégzendő feladatot jelenti, hanem speciális szakmai tevékenység is lehet pl.: a KKK-n a kommunikáció és médiatudomány alapképzési szakon a hallgatók szakmai gyakorlatát a médiaműhely Kultúra-Kép című filmes alkotótáborral egészítette ki (2011. október ), amelyen részt vettek a Sapientia EMTE kolozsvári média szakának rendező és operatőr szakos hallgatói is. A két intézmény hallgatói közös produkcióban filmet készítettek. A Kutatók Éjszakáján a Jövőkapszula- videoüzenetek a jövőnek program keretében Mobil Hyde Park Cornert hoztak létre a hallgatók, öt hallgatói produkciós csoport hálózatba kötve készített interjúkat a város fiatalok látogatta helyszínein és a Markó utcai központi rendezvényen. Visszajelzések alapján hallgatóink a gyakorlatokat hasznosnak, szakmai fejlődésük szempontjából lényegesnek és eredményesnek ítélik. Azok a munkahelyi tapasztalatok, amelyekre a hallgatók a gyakorlat során szert tesznek, felbecsülhetetlen értékűvé válnak akkor, amikor egy új pozíció megpályázásánál az önéletrajzukba szakmai tapasztalatként bekerülnek. Az önálló munkavégzés, a munkahelyi légkör megtapasztalása, a csapatban való beilleszkedés és a felelősség, az új feladatok jelentette kihívás, mind a személyes, mind a szakmai kompetenciák fejlődését elősegítik. Problémaként vethető fel, hogy egyes vállalkozásoknak nincsen megfelelő motivációjuk a hallgatók fogadásában, sőt bizonyos esetekben a hallgatók részére a törvény által biztosított juttatásokat sem tudják biztosítani, így célszerű lenne olyan országos szabályozást kidolgozni, mely kedvezményekkel érdekeltté teszi a vállalatokat a gyakornokok alkalmazásában. 25

26 A hallgatók gyakorlati oktatásának erősítése, a képzések munkaerő-piaci igényekkel való összehangolása, a végzett hallgatók elvárt kompetencia-fejlesztése érdekében a Markó utcai épületünkben gyakorlati képzési helyek kerültek kialakításra. A Központi Gyakorlati Képzőhely az épület korábban használaton kívüli alagsorában, teljesen önálló használatú utcai bejárattal, 400 négyzetméteren jött létre, melyben a legújabb követelményeknek megfelelő modern irodai környezetben végezhetik el a hallgatók a kötelező szakmai gyakorlatukat piaci szereplők bevonásával, valós üzleti környezetben. A Képzőhelyen TanUtazási Iroda, Ügyviteli Iroda, Call Center, Kommunikációs Iroda és Fókuszlabor áll a hallgatók rendelkezésére. I. 1. l) Oktatói, kutatói változások, teljes és részmunkaidős foglalkoztatások A esztendőben kis mértékben, 1 százalékkal növekedett az oktatói és a tanári létszám. Oktatói, kutatói, tanári átlaglétszám 2011-ben Teljes munkaidős Egyetemi tanár 2 5 Főiskolai tanár Egyetemi docens Főiskolai docens Adjunktus Tanársegéd Lektor 3 2 Testnevelő tanár 9 9 Kollégiumi tanár 5 6 Kutató 3 8 Egyéb oktató (tanár, gyakornok) Teljes munkaidős összesen Részmunkaidős Egyetemi tanár 0 0 Főiskolai tanár 2 3 Egyetemi docens 1 0 Főiskolai docens 5 7 Adjunktus 4 2 Tanársegéd 0 3 Lektor 0 0 Testnevelő tanár 1 0 Kollégiumi tanár 0 1 Kutató 1 2 Egyéb oktató (tanár, gyakornok) 4 8 Részmunkaidős összesen Összes oktató, kutató, tanár táblázat 26

27 A kis mértékű létszámnövekedés oka egyfelől a Főiskola kutatási tevékenységének fejlesztése érdekében felvett kutatók, másfelől pedig az újonnan indított, illetve indítani tervezett alapképzési szakok humán-erőforrás igénye volt. A kutatói létszám bővítésének eredményeképpen 2011-ben a Főiskolán 8 teljes és 2 részmunkaidős kutató dolgozott, hozzájárulva az intézmény egyik stratégiai célkitűzésének, a tudományos tevékenység fejlesztésének megvalósításához. Ezzel párhuzamosan az Intézmény igyekezett az óraadók számát csökkenteni. A részmunkaidős oktatói, kutatói, tanári létszám alacsonynak tekinthető, a 2010-es évvel összehasonlítva növekedést mutat, az összlétszám 5,6 százalékát éri el. A 2011-ben összesen három oktató kapott főiskolai tanári kinevezést (dr. habil. Solt Katalin, dr. habil. Kozár László, dr. Benke Eszter). Március elsejei, illetve szeptember elsejei hatállyal 15 adjunktus főiskolai docenssé (dr. Almássy Eszter, dr. Dósa Ildikó, dr. Fodor Mónika, dr. Harsányi Gergely, dr. Horváth Annamária, dr. Jäckel Katalin, dr. Király Gábor, dr. Kotosz Balázs, Kotoszné dr. Székely Andrea, Madarasiné dr. Szirmai Andrea, dr. Novák Tamás, dr. Osváth László, dr. Szántó Szilvia, dr. Takács Dávid, dr. Zsák Helga), míg 7 főiskolai docens egyetemi docenssé (dr. Ferkelt Balázs, dr. Forgács Anna, dr. Ilyésné dr. Molnár Emese, dr. Jármai Erzsébet, dr. Juhász László, Kovácsné dr. Székely Ilona, dr. Menus Borbála) történő előléptetéséről döntött a BGF Szenátusa. Az oktatói állomány szerkezetében pozitív minőségi változások következtek be a vizsgált évben. A legjelentősebb változás a tudományos fokozattal rendelkező oktatók számának és arányának további növekedése. Az Intézmény december 31-i átszámított oktatói, kutatói, tanári létszámát alapul véve, a évi 133-mal szemben 2011-ben 160 volt az átszámított tudományos minősítéssel rendelkező létszám (átszámítás nélkül 142, illetve 166 fő). Ez 20 százalékos növekedésnek felel meg. Ennek a jelentős növekedésnek a saját oktatók fokozatszerzése és a tudományos minősítéssel rendelkező oktatók felvétele egyaránt forrása volt. A tudományos minősítéssel rendelkező oktatók arányának fenntartható növelését a PhD-képzésben résztvevők magas száma biztosítja (113 fő, ld sz. melléklet). A PhD-képzés mellett 12 oktató újabb diploma megszerzése érdekében folytatott tanulmányokat, 37 fő tanult idegen nyelvet és 83 fő egyéb, oktatási, kutatási tevékenységéhez kapcsolódó képzésen vett részt. Az oktatói korösszetétel javításában a évben sem sikerült érdemi előrelépést elérni, az 55 év feletti oktatók, kutatók részaránya 42 %. (ld sz. melléklet). A Budapesti Gazdasági Főiskola valamennyi képzési szinten (felsőfokú szakképzés, alap- és mesterképzés) törekszik gyakorlatorientált ismeretek átadására, melynek megvalósítása érdekében a szakma jeles képviselőit igyekszik bevonni az oktatásba. Az Intézmény Szenátusa több szakembernek címzetes főiskolai docensi, vagy címzetes főiskolai tanári címet adományozott, a évben Fehér Tamásné, Holczerné Szentirmai Ágnes, dr. Tokodi Györgyné és Tusor András részére címzetes főiskolai docensi, míg dr. habil. Egedy Tamás részére címzetes főiskolai tanári címet. Vendégoktatók, vendégelőadók bevonása egy-egy előadás megtartása, illetve egy-egy kifejezetten gyakorlatigényes tárgy oktatása céljából mindhárom Karon rendszeresnek tekinthető, óraadó oktatók alkalmazása elsősorban az idegen nyelvű képzések, a speciális gyakorlati szakmai ismeretek, valamint az idegen nyelv oktatás terén jellemző. Az alapozó Közgazdasági és Módszertani, valamint a szakmai intézetek közül a Kereskedelem és Marketing Intézet keretében már a korábbiakban is megvalósult áttanítás ( belső mobilitás ) a mesterszakok indításának eredményeképpen jelentősen kibővült, mindhárom Kar oktatói részvételével. Mindez jelentősen erősítette a belső integrációt (hasonlóképpen a 27

28 BGF-szintű rendezvények növekvő számához, valamint közös kutatási (pl.: OTKA) projektek indításához) és hozzájárult az oktatói kapacitások hatékony kihasználásához. A BGF 11 oktatója az ERASMUS-program keretében látott el külföldi partnerintézménynél oktatási tevékenységet. Ennél magasabb a BGF-n oktató külföldi oktatók száma, mely eléri a 24-et, elsősorban az idegen nyelvű (angol, német, francia) képzéseken. A évben az Intézményben összesen két lektor tevékenykedett. I. 1. m) A K+F tevékenység értékelése Intézményünk hagyományosan fontos területnek tekinti azon tevékenységeket, melyek tudományos teljesítmények létrehozására irányulnak. Ezzel összefüggésben hármas cél fogalmazható meg: 1. elsődleges célnak tekintjük, hogy e teljesítmények a gyakorlati képzés követelményeivel összhangban korszerű ismeretekkel és eredményekkel járuljanak hozzá az oktatásban megjelenő ismeretanyag frissítéséhez, tartalmi korszerűsítéséhez; 2. az intézményben felhalmozott tudományos ismeret, és szakmai tapasztalat csatolódjon vissza, adjon vissza eredményeket a gyakorlatnak, és ilyen módon emelőként járuljon hozzá a gazdálkodó szervezetek eredményesebb működéséhez; 3. noha a fentiekkel összhangban elsődleges célunknak az alkalmazott kutatásokban való részvételt tekintjük, mégis emellett fontosnak tartjuk, hogy eredményesen megjelenjünk az alapkutatások területén is. Az első és másodikként megjelölt terület összefüggést mutat a tekintetben, hogy ha alapvetően eltérő célt képviselnek is végső soron mindkettő eredményei az oktatásba visszacsatolódva is megjelennek. Mindkét terület kereteit sok esetben kutatási pályázati tevékenység, illetve kutatási szerződések biztosítják. A karok pályázati tevékenysége, annak jellege, területei eltérőek. A Külkereskedelmi Karon a kutatási szerződések, pályázatok száma 9 volt, ebből 1 nemzetközi. Több kutatás folyt külső megrendelés alapján: 2010 évben a Garzon Bútor Kereskedelmi Kft-vel kötött K+F szerződés tárgya: Fogyasztói attitűdök és preferenciák a bútorpiacon. A kutatás célja a vásárlási döntések motivációinak a feltárása, a vásárlás körülményei során érvényesülő preferenciák megállapítása, a fogyasztói döntést befolyásoló tényezők pontosítása. A szerződés szerinti összeg 250 e Ft, ami évben került felhasználásra a feladat elvégzésére. Az IMMOCHAN Magyarország Ingatlanüzemeltető és bérbeadó Kft-vel kötött megállapodás szerint a Kar elvállalta az Auchan Kereskedelmi Központok vonatkozásában a QUALICENTRE és ECOUTE CLIENT elnevezésű közvélemény-kutatások kapcsán a kérdőívek felvételét és feldolgozását. A kutatásban 30 fő hallgató vett részt. A szerződés szerint rendelkezésre álló összeg e Ft, ami a szerződésben vállalt feladatok elvégzésére került felhasználásra. A CEMEX Üzleti Központ Kft-vel kötött kutatási szerződés tárgya humánerőforrás-fejlesztési programot előkészítő kutatás volt évben e Ft állt rendelkezésre, ami teljes egészében felhasználásra került. 28

29 Tananyagfejlesztés keretében egy mű született, amely a Kar több alap-, mester- és szakirányú továbbképzési szakán használható. Címe: Szakdiplomáciai tanulmányok. A jegyzet a hagyományosnak számító külkapcsolati szakterületeken felhalmozódott ismeretanyag tömör összefoglalása. A Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karon a Kar szaktanszékeinek szakmai rendszerére építve a 2011-es évben három külső megrendelésre végzett kutatás valósult meg. Kiemelt jelentőségű a Gundel-ház versenypiaci elemzés (2,5 M Ft), a Fogyasztási szokások változása a Danubiusnál (4,3 M Ft) és az Életkori sajátosságok és turisztika (5 M Ft) témájú kutatás. Külső megrendelésre végzett K+F feladatra 12,6 M Ft forrás állt rendelkezésre 2011-ben, amelyből 8,2 M Ft került felhasználásra. A Pénzügyi és Számviteli Kar két jelentős nemzetközi pályázatot nyert meg 2011 során. Ezek az alábbiak: 1) LLP Program Leonardo da Vinci Innováció Transzfer ENELFA, ENtrepreneurship by E-Learning For Adults 2) LLP - Erasmus Intensive Program The Ethical Manager A projektek ismertetése a II. 5. alfejezetben olvasható. A Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg a év során nyolc alkalommal pályázott. A pályázatok egy része még elbírálás alatt van, más része a megvalósítás kezdetén, és egy pályázat megvalósítási és elszámolási szempontból is sikeresen zárult. Az alapkutatások területén intézményünkben két elnyert OTKA projekt van folyamatban: Az egyik a Külkereskedelmi Karon folyik az OTKA Irodával szeptember 28-án kötött 3 éves támogatási szerződésalapján. A projekt megvalósítása február 1-én indult és január 31-én zárul. A kutatás tárgya: Kompetencia alapú kockázatmenedzsment szolgáltatásprojektekben. A évben rendelkezésre álló e Ft összegből e Ft került felhasználásra a projekt során. A másik a Pénzügyi és Számviteli Karon folyik, de a többi kar oktatóinak aktív bevonásával. Témája: A szubszidiaritás érvényesülése a közpénzügyekben. A Bizottság mindkét kutatás részarányos teljesítését elfogadta. A Budapesti Gazdasági Főiskola oktatói, kutatói tollából az elmúlt évben is jelentős számú publikáció jelent meg. Az egyéni publikációk száma az előző évhez képest minden karon növekedett. A publikációs tevékenységet támogatják egyrészt BGF szintű kiadványok, ezek között az évenként megjelenő Tudományos Évkönyv, valamint az Intézmény publikációs termékeiből a legjobbak angol nyelvű válogatását tartalmazó Proceedings of BBS is. Ezen kívül azonban minden kar saját kiadványokat is megjelentet az eredmények publikálására. 29

30 19. táblázat A publikációs tevékenység alakulása 2011-ben Publikáció kategóriája, típusa GKZ KKK KVIK PSZK Szakkönyv Tankönyv Jegyzet Példatár Esettanulmány A hazai közgazdasági élet kiemelkedő lapja (MTA Gazdaságtudományi Bizottság szerint) Egy terület vezető folyóirata (MTA Gazdaságtudományi Bizottság szerint) Egy terület tekintélyes folyóirata (MTA Gazdaságtudományi Bizottság szerint) Egyéb figyelembe veendő lapok (MTA Gazdaságtudományi Bizottság szerint) Konferenciakötet Külföldön megjelent, referált Külföldön megjelent, nem referált, de lektorált Konferencia előadás Egyéb szakcikk Egyéb publikáció A konferencia aktivitás részben a konferenciaszervezési tevékenységben, másrészt a különböző konferenciákon való részvételben nyilvánul meg. A Külkereskedelmi Karon 20 hazai és 1 nemzetközi szakmai konferencia került megrendezésre. Ezek közül a legjelentősebbek: a Nemzetközi Partneri Konferencia - Conference on Sustainability and Maintenance International Partner Days of BBS CIMB (2011. november 7-én) mintegy 25 külföldi partner részvételével és számos hazai meghívott vendég közreműködésével; a 100 fő részvételével lezajlott január 21-én megtartott A fuvarjog változásai az Incoterms 2010 tükrében című konferencia; a Húsz éves a független Ukrajna című ünnepi megemlékezésre Ukrajna Magyarországi Nagykövetsége és a Budapesti Gazdasági Főiskola közös szervezésében május 4-5-én került sor; a Supply Chain Management és az Incoterms összefüggése" című konferencia, mely a Kar és a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara magyar tagozatának közös szervezésében szeptember 30-án került megrendezésre. 30

31 A Kereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karon is több nemzetközi és hazai szakmai rendezvény került megrendezésre. Ezek közül is kiemelendő a Turizmus Intézeti Tanszék nemzetközi volumenű rendezvénye a Felelős Turizmus Felelős Turista (Responsible Tourism Responsible Tourist) címmel, melynek célja az volt, hogy erősítse a felelős turizmus elméletét, gyakorlatát és magatartását Európában; az Üzleti Szakoktató és Pedagógiai Intézet 2011 tavaszán szervezett andragógia konferenciája, melynek címe a Szociálandragógia és turizmus volt. A konferencián a szakma jeles képviselői és az Intézet munkatársai egyaránt tartottak előadásokat, amelyek 2012-ben megjelentek az AGORA című kari kiadványban is. A Budapesti Gazdasági Főiskola minden évben megrendezi tudományos konferenciáját a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódóan ben november én került megrendezésre a konferencia Útkeresés és növekedés" címmel. A konferencián a plenáris ülésen neves meghívott előadók tartottak figyelemre méltó előadásokat. Ezt követően a konferencia 19 szekcióban folytatta munkáját. 145 előadás hangzott el, melyeket nagyobbrészt a Főiskola munkatársai tartottak. Egyre inkább érzékelhető tendencia azonban, hogy a konferencia külső látogatottsága növekszik, más egyetemek, főiskolák oktatói, PhD hallgatói is jelentkeznek előadás tartására. Hagyományosan a konferencia keretében történik az év legjobb tudományos teljesítményeinek értékelése: a tudományos díjak átadása. A díj három, tudományos szakkönyv, tudományos szakcikk és PhD hallgató tudományos szakcikke kategóriában kerül átadásra. A Főiskola munkatársai több hazai és külföldi tudományos tanácskozáson (konferencián) vettek részt az említett intézményi tudományos konferencián kívül is. Több százra tehető a tudományos és szakmai közszereplések száma. A Kutatóközpont tevékenysége A Budapesti Gazdasági Főiskola Kutatóközpontja évben jött létre. A megalakulás óta a Kutatóközponthoz delegált kutatók száma a tárgyév végére elérte a 6 főt. Kutatási programjaik monitorozása az érintett intézetvezetők és a kutatóközpont-vezető közös szakmai felügyeletével történik. A kutatók kutatási projektjei: Dr. Gáspár Tamás (KKK): A stratégiai fejlesztés szemlélete és módszertana a fenntarthatóság és a felzárkózás jegyében Dr. Csillik Péter (PSZK): A pénzügyi mélység növekedésének makro- és mikro hatásai Dr. Fehér Katalin (KKK): Újmédia kutatás Dr. Kása Richárd (PSZK): Szervezetek fenntartható hatékonyságnövelésének kockázatait becslő modell kidolgozása Dr. Lányi Katalin: Környezettudatos viselkedésformák leíró elemzése; szociodemográfiai és pszichológiai háttértényezők feltárása Dr. Tarján Tamás (KVIK): Racionális és korlátozottan racionális fogyasztói döntések a növekedéselméletben Prof. Dr. Veres Zoltán (KKK, a Kutatóközpont vezetője): Kompetencia alapú kockázatmenedzsment szolgáltatás-projektekben. 31

32 A Kutatóközpontban, mint kutatóhelyen előkészítés alatt van több OTKA kutatási pályázat kidolgozása. A tárgyév végén továbbá megkezdődött annak felmérése, hogy a BGF mesterszakok tudományos támogatására a Kutatóközpont milyen nemzetközi kutatóműhelyeket tud hitelesen működtetni. A Kutatóközpont feladatai közé tartozik az oktatók és kutatók konferencia részvételi szándékához kapcsolódó támogatási kérelmek elbírálása. A Kutatóközpont ad hoc bizottsága 2011-ben 7 oktató külföldi konferencia-részvételét támogatta (összesen HUF EUR értékben). I. 1. n) Változások az intézményi szolgáltatásban Intézményünk kiemelt célkitűzésnek tekinti, hogy hallgatóink számára magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtsunk, melynek évi eredményeit az alábbi rövid összefoglalás tartalmazza. Nyelvvizsga és Továbbképző Központ A Vizsgaközpont a vizsgázó hallgatóink szakmai támogatása céljából új szolgáltatást vezetett be konzultáció formájában. Az eddigi jogszabályilag előírt feladat megtekintésen túl lehetőség nyílik arra is, hogy a vizsgázó szaktanár segítségével tekintse át nyelvvizsga dolgozatát, és útmutatást kapjon arra vonatkozóan, hogy mely területeken szükséges nyelvtudását fejleszteni a sikeres vizsga érdekében. Eddigi tapasztalataink alapján elsősorban a kevésbé gyakran oktatott nyelvekből tett vizsgákhoz kapcsolódóan veszik igénybe a vizsgázók a vizsgaidőszakot követő konzultációs lehetőségeket. Könyvtári szolgáltatások A BGF egységes könyvtári hálózatának tagjai a főiskola tudományos profiljának megfelelő tudományterületek szakkönyvtárai, amelyek az oktatás helyszínén biztosítják a különböző szintű képzések oktató, kutató és tanulmányi munkájához szükséges szakirodalmi információellátást és tájékoztatást. A karok képzési profiljának megfelelően kialakított dokumentációs és információs szolgáltatásaik keretében gyűjtik, adatbázisba szervezik és rendelkezésre bocsátják az intézményekben oktatott diszciplínák legfrissebb szakirodalmát, közvetítik az országos szolgáltatásokat. Nyilvános könyvtárként gyűjteményüket és szolgáltatásaikat hozzáférhetővé teszik az országos könyvtári rendszer számára is. A BGF könyvtári állományának és infrastruktúrájának évi változásai a következőkben foglalhatóak össze: 1. Állománygyarapítás Az állománygyarapítás alapvető forrása a könyvtárakban évben is a költségvetési keret volt. A megszorító intézkedések következtében a beszerzett könyvtári tételek száma 24,5 %-kal csökkent, azon belül a könyvek számának beszerzése is könyvtáranként különböző mértékben visszaesett, kivéve a KKK Kar Könyvtárát, ahol az állománybeszerzés 1,2 %-os növekedést mutatott. Az elmúlt évekhez viszonyítva azonban 2011-ben a könyvtárak több pályázati és egyéb forrásból jelentős számú könyvhöz jutottak. Az EU Bizottság határozatával jóváhagyott, az 32

33 NKA által elindított Márai programban történő részvételre a BGF könyvtárai is meghívást kaptak. A pályázat lebonyolítását a BGF Központi Könyvtára végezte. Elkészítette a program lebonyolításának operatív tervét, javaslatot dolgozott ki az intézménynek megítélt 1,5 millió forint szétosztására a könyvtárak között a beiratkozott olvasók arányában. Az NKA kollégiumai által összeállított tény és szépirodalmi művek listájából a könyvtárak igényei alapján elvégezte a könyvek rendelését, szétosztását és pénzügyi elszámolását. A Márai program jóvoltából a BGF Könyvtárai 221 db tény és 312 db szépirodalmi, összesen 533 könyvvel gyarapodtak, 1,5 millió Ft értékben. A TÁMOP pályázaton a hallgatói humán szolgáltatások fejlesztése keretében karrier és pályatervezés, humán menedzsment és karrier, illetve életpálya tanácsadás témakörökben a BGF kari könyvtárai 387 db könyvet kaptak e Ft értékben. A Gazdasági Versenyhivatal támogatását 2011-ben is elnyertük, az 500 eft támogatási összegből a BGF könyvtárai 64 db könyvvel gyarapodtak. A Markó utcai Elektronikus Könyvtár a Rektorátus 1 M Ft értékű támogatásával 50 db értékes, idegen nyelvű könyvet vásárolt az ARU képzés hallgatói számára. A Gazdálkodási Kar Zalaegerszegi Könyvtára a Közép-Európai Brókerképző Alapítványtól, a PSZK Kari Könyvtára pedig a HAGYA Alapítványtól kapott támogatást állománygyarapításra. Az állománygyarapításban történt változás az idegen nyelvű könyvek és folyóiratok iránti fokozottabb igény megjelenése volt, ami elsősorban a mesterképzés és az idegen nyelvi képzés területéről érkezett év során a és évi periodikák beszerzésére sikeres közbeszerzési eljárást folytattunk le. A BGF könyvtárai által szolgáltatott periodikák számának félesége és darabszáma kisebb mértékű csökkenést mutatott. A könyvtárak folyóirat állományukat több száz vezető hazai és külföldi szakfolyóirat teljes szövegű anyagának hozzáférését biztosító adatbázisok (EISZ, EBSCO) szolgáltatásával egészítették ki. A nem papíralapú információhordozó (CD, DVD) állomány BGF szinten 2011-ben 5,6 %-kal nőtt, az elektronikus információhordozó (adatbázis, elektronikus folyóirat és könyv) pedig 165 %-kal nőtt az előző évihez képest évben a BGF könyvtáraiban a könyvtári tételek száma az állománygyarapítást és az állományapasztást figyelembe véve 0,1%-os növekedést mutat. 2. Állományapasztás Állományapasztás a KKK Kari Könyvtárában és a KVIK három Könyvtárában történt, a többi Könyvtárban nem, ezért a törölt könyvtári tételek száma 51,2 %-kal kevesebb volt a évinél. A KVIK Kari Könyvtára a tervezett és módszeres állományrevízió során db tartalmilag elavult, elhasználódott dokumentummal csökkentette az állományt. Az elmúlt évek selejtezéséhez képest a 2011-es magas számot a Markó utcai könyvtárban található, még 2004-ben az IFO Könyvtártól átvett elavult tankönyvállományának selejtezése indokolja. 3. Olvasóforgalom A beiratkozott olvasók száma a BGF könyvtáraiban minimálisan csökkent, kivéve a Salgótarjáni Intézet Könyvtárát, ahol a hallgatói létszám csökkenésének valamint a könyvtár körülményeinek romlása (alapterület jelentős csökkenése) következtében 47,1 %-kal esett vissza a beiratkozások 33

34 száma, a GKZ-n viszont a korszerű környezet a beiratkozási kedvet 7,6 %-kal növelte. A könyvtári látogatások száma főiskolai szinten 7,7 %-kal nőtt az előző évihez képest. A kölcsönzések száma a BGF Könyvtáraiban összességében 2,1 %-kal, a helyben használt dokumentumok száma pedig 1,7 %-kal csökkent. A könyvtárközi kölcsönzés forgalma évek óta folyamatos növekedést mutat. A folyamatos könyvtári informatikai fejlesztések eredményeként egyre több könyvtári szolgáltatás vehető igénybe távhasználattal. A könyvtár elektronikus katalógusa, a kikölcsönzött könyvek előjegyzése illetve határidejének meghosszabbítása, hely és időkorlátozás nélkül, napi 24 órában elérhetők és igénybe vehetők. A könyvtárhasználók élnek is a lehetőségekkel, amit a távhasználatok évek óta emelkedő száma is bizonyít, a távhasználatok száma az évben 24,3 %-kal emelkedett. Az olvasótermi szolgáltatások minden könyvtárban továbbra is népszerűek, elsősorban az elektronikus forrásokat, a kurrens folyóiratokat, a digitalizált szakdolgozatokat, és a kötelező, illetve az ajánlott irodalom olvasótermi példányait használják az olvasótermekben. A tankönyvek és a szakkönyvek iránt továbbra is nagy kereslet, ha a könyvtárakban a hallgatók már nem jutnak kölcsönözhető példányokhoz, a helyben használatra biztosított dokumentumokat használják. 4. A könyvtárak informatikai infrastruktúra fejlesztései a évben A könyvtárak szolgáltatásainak biztosításához az informatikai infrastruktúra folyamatos karbantartása és fejlesztése szükséges. A hardver- és szoftverfejlesztés a BGF könyvtáraiban évben különböző mértékben valósult meg. A könyvtárak közül a GKZ könyvtárában a legkorszerűbb a könyvtári információs infrastruktúra a TIOP projektnek köszönhetően. A könyvtárakban használt különböző integrált könyvtári szoftverek sikeres átállítása a legfrissebb verzióra a PSZK kari könyvtárában, a GKZ könyvtárában, a KVIK kari és elektronikus könyvtárában valamint az idegenforgalmi könyvtárban megtörtént, ez utóbbi két könyvtárban a frissítéssel együtt új web katalógus is beüzemelésre került. A KVIK Markó utcai elektronikus könyvtárában a teljes géppark lecserélésre került, ami által az infrastruktúra minősége ugrásszerűen javult. A PSZK könyvtárában 5 könyvtárosi munkaállomás lecserélése történt meg. Informatikai szolgáltatások A Budapesti Gazdasági Főiskola informatikai infrastruktúrájának összetevői korszerűnek mondhatók. A Főiskola a NIIFI hálózatán keresztül csatlakozik az Internethez. Minden telephelynek saját kapcsolódási pontja van a hálózathoz től immár valamennyi csatlakozási ponton 1 Gb/sec a betáplálási sebesség. A hálózati alapinfrastruktúra, a teljes Intézményt átölelő BGF-s információs sztráda, megfelelő alapot biztosít a hallgatóknak, oktatóknak, munkatársaknak, külső feleknek nyújtott szolgáltatásokra. Ez az NIIF által nyújtott internet szolgáltatás felett kialakított VPN csatorna használatával valósul meg, telephelyenként több kiszolgáló alkalmazásával. 34

35 20. táblázat Informatikai eszközökkel való felszereltség Megnevezés BGF KKK KVIK PSZK GKZ NYTK Rektorátus Változás Változás Változás Változás Változás Változás Változás db % db % db % db % db % db % db % Hálózati számítástechnikai eszközök száma (db) ,6% ,5% ,4% ,3% ,0% ,9% ,8% Hallgatók által használt számítógépek száma (db) ,5% ,2% ,0% ,2% ,9% Könyvtárakban használt számítógépek száma (db) ,5% ,8% ,3% ,4% ,0% Kollégiumokban, hallgatói irodákban stb. helyen használt számítógépek száma (db) ,3% ,4% ,6% ,9% ,0% Oktatók által használt számítógépek száma (db) ,6% ,7% ,7% ,8% ,8% ,0% Nem oktatók által használt számítógépek száma (db) ,2% ,2% ,8% ,5% ,9% ,0% ,3% Projektorok száma (db) ,2% ,3% ,1% ,1% ,7% ,0% ,1% Előadótermekben használható számítógépek száma (db) ,5% ,8% ,0% ,5% ,7% Egyéb helyeken használt számítógépek száma (db) ,0% ,0% ,3% ,4% ,0% ,9% Számítástechnikai eszközök összesen ,7% ,5% ,0% ,2% ,1% ,1% ,5% Szoftverek száma (db) ,9% ,1% ,5% ,0% ,9% ,0% ,7% Ebből: jogtiszta szoftverek száma (db) ,9% ,1% ,5% ,0% ,9% ,0% ,7% 35

36 A 2011-es évben valamennyi karon és a központban is történtek helyi fejlesztések. A Külkereskedelmi Kar esetében kiépítésre került az új 1Gb/s-os optikai adatátvitel, a korábbi internetkapcsolat, a 34 Mb/s-os mikrohullámú összeköttetés a továbbiakban melegtartalékként funkcionál szolgáltatás-kiesés esetére. Ez lehetővé teszi a továbbiakban, hogy az Internet elérés sebessége ne jelenthessen korlátot a külső kapcsolatok létesítésénél. Beszerezésre került 4 nagy teljesítményű szerver, melyekből kettő Windowsos, kettő Linux alatt futó alkalmazások számára jelent megfelelő hátteret. Két új tűzfalat állítottunk üzembe. A hálózat egyszerűsítése és teljesítmény-optimalizálása érdekében a hálózati forgalom irányítását végző új, központi switch-ek kerültek üzembe helyezésre, rack-szekrényekbe helyezéssel átláthatóvá és karbantarthatóvá vált a mintegy 15 éve kiépített hálózati struktúra. A Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karon a évi informatikai beruházások összértéke HUF volt, amelynek 96 %-át számítástechnikai és 4%-át oktatástechnikai eszközök beszerzésére, felújítására fordítottuk. A Pénzügyi és Számviteli Karon az informatikai beszerzések szakképzési hozzájárulásból és saját forrásokból történtek. A tanszékek és szervezeti egységek számítógépes ellátottsága javult, ahol szükséges volt az adminisztrációs és oktatási célokra használt gépekben memória is bővítésre került. A géptermekből kikerült gépekkel sikerült javítani a hallgatók számára tanórán kívül rendelkezése álló gépek minőségét. A Salgótarjáni Intézetben jelentős változást eredményezett a II. oktatási épületből való kivonulás. Ennek következtében az informatika, számítástechnika kisebb térben, szűkösebb lehetőségek között kényszerül a korábbi szintű szolgáltatást nyújtani. Az intézetben is elindított Gazdaságinformatikus alapképzéshez kapcsolódóan informatikai, oktatástechnikai eszközök beszerzésére került sor a gyakorlati képzés feltételeinek javítása érdekében. A Gazdálkodási Kar Zalaegerszegen egy újabb előadóterembe került felszerelésre egy projektor valamint hozzá egy számítógép is, így egy újabb projektoros előadóterem növeli az oktatás színvonalát. A TÁMOP /2/KMR projekt keretében kiépítésre került a Budapesti Gazdasági Főiskola Vezetői Információs Rendszere (VIR). A VIR fejlesztés részprojektre a szerződés a fővállalkozó szállítóval a SYBASE Products Hungary Kft-vel december 18-án került megkötésre év folyamán megindult a fejlesztési munka. Ennek keretében egy SAS alapú vezetői információs rendszer került kialakításra. A projekt átadására június 30-án került sor. A licence 50 felhasználós, szükség esetén bővíthető. A használatbavételt követően fokozatosan kívánjuk bővíteni a felhasználók körét. Elsőként a Rektori Tanács tagjai számára tettük elérhetővé a rendszer egészét. Az elérés egy portál felületen keresztül történik. A felhasználók mind szélesebb körének fokozatosan kívánjuk megnyitni a használat lehetőségét. A helyzetfelmérés során az eredeti tervhez képest több, 52 report igénye fogalmazódott meg. A használatba vételre 25 report és 10 mutatót készült el (ez megfelel a szerződésben rögzítetteknek). Mind a mutatók köre, mind a reportok száma azonban folyamatosan bővül az igényekhez igazodva. Sport A testnevelési órákon szakosított testnevelés folyik órarend szerint, a hallgatói érdeklődést figyelemmel kísérve (kosárlabda, röplabda, labdarúgás, tenisz, úszás) és a több éve bevezetett és nagyon jól működő foglalkozások (aerobic és változatai, gimnasztika, jóga, erősítő torna, asztalitenisz, lovaglás, versenytánc, természetjárás) formájában. A versenyzési lehetőségek az alkalmi versenyektől a házi bajnokságokon és az egész évben folyamatos versenyzést biztosító Universitas Kupákon át a magas színvonalú Magyar Egyetemi és Főiskolai Bajnokságokig terjednek. 36

37 A BGF-n a hallgatók számára a sportolási lehetőségeket a képzőhelyeken biztosítják, ahol jelentős mértékben eltérőek a feltételek. A testnevelés, mint kritérium követelmény mellett gyakran előfordul, hogy kis létszámú, de lelkes amatőr csapatok alakulnak, akik alkalmanként a karok színeiben versenyeznek. Népszerű továbbá a férfi kispályás foci, amely szerves része a főiskolás szabadidős programoknak is. Hagyománynak tekinthető, hogy önköltséges formában minden évben a hallgatók részére sí- és vízi tábort szervezünk, továbbá biciklitúrákat és igény szerint wakeboard- illetőleg vitorlás táborokat is. Az Erzsébetligeti uszodában, edzőteremben, MLTC teniszpályán, Serf lovardában kedvezményesen sportolási lehetőséget biztosítunk, továbbá falmászás, és egyéb más lehetőségek közül választhatnak hallgatóink és dolgozóink. Kultúra A Budapesti Gazdasági Főiskola évről évre megrendezi nagy sikernek örvendő Újévi Koncertjét és a Nemzedékek Találkozója Kulturális és Sportnapot. A Külkereskedelmi Kar Nemzetközi Gazdálkodás Szaknyelvi Intézeti Tanszék tanszéki osztályai, illetve szakcsoportjai 2011-ben is megrendezték kulturális szakmai napjaikat (angol, francia, japán, német, olasz, orosz, spanyol). A Külkereskedelmi Karon hallgatói színtársulat (Színlelde) működik, a Pénzügyi és Számviteli Kar önálló énekkarral rendelkezik. A hallgatóknak szóló kulturális programok elsősorban a kari Hallgatói Önkormányzatok, illetve egyes diákszervezetek koordinálásával, szervezésében valósulnak meg. Hagyományos rendezvények a gólyatábor, gólyabál, farsangi bál és a Főiskolai Napok. A kulturális programoknak (így például kézműves foglalkozások, képzőművészeti kiállítás, műveltségi vetélkedők) gyakran a kollégiumok adnak helyet. A Külkereskedelmi Kar Társadalomtudományi Intézete Kultúra-Kép címmel október között közös filmes alkotótábort szervezett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem hallgatói részvételével. A film-hét keretében az elméleti- metodikai kurzus mellett, sor került a hazai alkotóművészekkel való találkozásra (Kossuth Klub Improvizációs Színház; EU PONT kortárs képzőművészeti kiállítás megnyitója Kornis Mihály, Jónás Tamás, Bogdán János, Bada Márta). Az alkotóműhelyben egy önreflexiós kisjátékfilm is készült a fiatalok világáról, életérzéséről, on-line felületen rögzítésre került a forgatási és munkanapló, valamint a filmezés folyamatát nyomon követő werkfilm. Tanácsadás A hallgatói tanácsadás részben a tanulmányi előadók, részben az oktatók, részben a Diákcentrumok és Karrierirodák feladata és kompetenciája. A rendszeres évfolyam szintű tájékoztatók mellett az ügyintézők ügyfélfogadási időben személyesen segítik a hallgatókat tanulmányi és egyéb ügyeik megoldásában, a mintatanterv szerinti haladásban. Az oktatók elsősorban fogadóóráikon állnak rendelkezésre. A személyes tanácsadáson túl a honlapon lévő információk és a Neptun üzenetek is a hallgatói tájékoztatást, a határidők betartatását szolgálják. Emellett egyre gyakoribb az elektronikus levelezés ügyintéző és hallgató, hallgató és oktató között. Ez az információs forma a telefonos ügyintézést, tanácsadást egyre inkább háttérbe szorítja. A Karrierirodák programjaikkal (állásbörze, karriernapok, életpálya-tervezés) elsősorban a munkaerő-piacon való eligazodást segítik. 37

38 A hallgatók között sajnos szép számmal vannak olyan személyiségek, akiknek testi-lelki egyensúlyát környezeti ártalmak veszélyeztetik (életvitel, szociális kudarcok, konfliktusok). Ezt a tevékenységet csak speciális lélektani képzettséggel rendelkező szakember végezheti. Hallgatóink részére valamennyi budapesti karon pszichológiai és mentálhigiénés tanácsadást biztosítunk heti 4-8 órában. I. 1. o) Megvalósult beruházások, felújítások A Főiskola a beszámolási időszakban is kellő figyelmet fordított az infrastrukturális ellátottság fejlesztésére, illetve a meglévő infrastruktúra állagának megőrzésére. A tárgyévi fejlesztések forrásai (beruházás, felújítás) az intézményi saját bevételek, a lakhatási támogatások felhasználása, a vállalkozásoktól érkezett szakképzési támogatások, illetve az elnyert pályázati támogatások voltak. A felhalmozási kiadásoknál az ingatlanok vásárlása, létesítése, valamint a tárgyi eszköz beszerzések összege 546,4 MFt volt a beszámolási időszakban, mely 44,3%-kal, 434,7 MFt-tal maradt el az előző évi ráfordítások összegétől. A jelentős csökkenés fő oka, hogy a tárgyévben ilyen jellegű pályázati források hiányában nem volt az előző évhez hasonló nagyságrendű, beruházásként elszámolható fejlesztés. Az e jogcímen teljesített kiadások csökkenése ellenére, a tárgyévben is jelentős beruházások valósulhattak meg. Európai uniós forrás igénybevételével a TÁMOP intézkedés keretében, évben kezdődött el a Markó utcai épület pincéjének funkcióváltása, mellyel gyakorlóhelyek kialakítására kerülhetett sor. A beruházás a évben elkészült, ellenértéke 181,6 MFt összegben kiegyenlítésre került, így a hallgatók részére a Főiskola által oktatott alapszakok esetében az Intézményen belül biztosított a gyakorlóhely a megszerzett tudás elmélyítésére. További vagyongyarapodást jelentett a KVIK által a évi fejlesztésekhez elkészíttetett tervezői díjak, valamint kisebb munkálatok épületekre aktivált értéke, 13,2 MFt összegben. Az épített infrastruktúra beruházásai mellett folyamatos az immateriális javak beszerzése, az eszközpark bővítése, minőségi cseréje. Ennek megfelelően a beszámolási időszakban számos oktatástechnikai és informatikai infrastruktúrafejlesztést (szoftverek, számítógépes terminálok, hálózati eszközök, szerverek, projektorok, informatikai hálózat bővítés, multifunkciós eszközök), továbbá gyakorlati eszközök, sporteszközök, vagyonvédelmi eszközök, bútorok beszerzését tudta a Főiskola megvalósítani, összesen 317 MFt összegben. A fejlesztések forrásai elsősorban a vállalkozásoktól érkező (tárgyévi és előző évi) szakképzési támogatások, intézményi saját bevételek, valamint pályázati támogatások voltak. Az Intézmény a évben a meglévő gépjárművek magas életkora és futásteljesítménye, valamint az egyre gyakoribb meghibásodások miatt a Fenntartó engedélye alapján 4 db gépjármű cseréjét valósította meg, melyek összértéke 34,6 MFt volt. A BGF-en használatban lévő gépjárművek átlagéletkora így 1,2 évvel 6,6 évre csökkent. Felújítási kiadásokra a Főiskola a beszámolási időszakban 769,3 MFt-ot fordított. A felújítások forrásszükségletét elsősorban a KEOP intézkedés keretében elnyert 100%-os támogatás intenzitású pályázati források biztosították. Továbbá a Hallgatói Önkormányzat egyetértésével, a lakhatási támogatás meghatározott részének (70%) felhasználásával és intézményi saját 38

39 bevételek mobilizálásával lehetett a fejlesztések forrását előteremteni. A kollégiumok infrastruktúrája ezáltal folyamatosan és növekvő mértékben javult. A KEOP intézkedés keretében az Alkotmány és Buzogány utcai épületekben, valamint a Külkereskedelmi Kar épületeiben, európai uniós finanszírozással energetikai fejlesztések valósulhattak meg 418,9 MFt értékben, így az épületek korszerű hőszigetelést kaptak, megújultak a külső homlokzati nyílászárók, valamint a Buzogány utcai épületben az elavult fűtésrendszer hőtermelőinek cseréje is megtörtént. A pályázatban támogatott tevékenységeken kívül, az Intézmény által, a saját bevételi forrásokból finanszírozott, kapcsolódó fejlesztések is megvalósultak, melyek összértéke 45,5 MFt volt. A fentieken kívül az Intézmény saját forrásból végezte el a Markó utcai épületben található Lotz-terem felújítási programjának II. ütem szerinti munkálatait, amely egyrészt restaurálási-, másrészt homlokzati nyílászáró felújítási munkákat foglalt magába. A terem koronázó párkányzatának és az alatta lévő falmezők restaurációja nyomán az épület díszterme teljes egészében megújult. A ezen felújításra felhasznált összeg évben 22,6 MFt volt. A lakhatási támogatásból a kollégiumi épületek felújítására a Főiskola 199,7 MFt-ot fordított, melynek keretében az egyes épületekben eltérő mértékben, a különböző legszükségesebb munkák megvalósulhattak, úgy mint nyílászárócsere, vizesblokkok felújítása, hőszigetelés, vészvilágító rendszer cseréje, elektromos hálózat felújítása, lakószobák korszerűsítése. A nyári felújítási, karbantartási munkálatok során további, az oktatási épületek állagának, a hallgatók és munkatársak élet-, és munkakörülményeinek, az oktatás és a tanulás feltételeinek javítását, az energiafelhasználás racionalizálását szolgáló felújítások történtek, további 82,6 MFt összegben. PPP konstrukcióban megvalósított fejlesztése a Főiskolának nem volt. I. 2. A számszaki beszámoló 6., 9., 10/a., 10/b., és 12 sz. mellékleteiben szerepeltetett jogcímadatok elemzése A Főiskola költségtérítéses képzésein, kifutó rendszerben, még részt vesznek olyan hallgatók, akik tanulmányaik megkezdésekor, terhességi-gyermekágyi- illetve, gyermekgondozási segélyben, valamint gyermeknevelési támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban részesülőként mentesültek a képzések költségtérítésének megfizetése alól. (GYES/GYED számszaki beszámoló 12. sz. melléklet) A hatályos jogszabály értelmében a Főiskola ezen hallgatók után csak a képzési-, tudományos célú és fenntartói normatíva (képzési szintnek, munkarendnek megfelelő) átszámított összegét kapja meg támogatásként, míg a költségtérítési díjak befizetése ennél lényegesen magasabb bevételt jelentene. A GYES/GYED-es hallgatók létszáma a tavaszi félévben még 12 fő volt, az őszi félévben 5 főre csökkent. Így a költségtérítés ellentételezésére 933 eft illeti meg az Intézményt. A Fenntartó e jogcímen, a évben sem biztosított előleget, így a jogosult összeget a maradvány-elszámolás keretében rendezi. Az elmaradt költségtérítés és a biztosított támogatás különbsége eft, mely a jogszabály alkalmazásából eredő bevételkiesés összege. 39

40 Az anyanyelvi lektorok (számszaki beszámoló 12. sz. melléklet) tevékenységének támogatására a beszámolási időszakban eft állt a Főiskola rendelkezésére, melyből az elvonások keretében eft-ot zároltatott az Intézmény, mivel az Intézmény nem foglalkoztat e tevékenységet végző külföldi szakembereket a támogatási összegnek megfelelő létszámban. A tényleges kifizetés ennek megfelelően alakult, azaz tárgyévben 3 fő anyanyelvi lektor megélhetési költségeinek fedezetére eft illette meg az Intézményt, így e jogcímen visszafizetési kötelezettsége keletkezett a Főiskolának a módosított előirányzathoz viszonyítva eft összegben. A fogyatékossággal élők kiegészítő támogatására (számszaki beszámoló 12. sz. melléklet) előlegként eft támogatást biztosított a Minisztérium. A beszámolási időszakban a fogyatékkal élők létszáma 41 fő volt, így további eft-ra jogosult az Intézmény a maradványelszámolás keretében. A tűz- és vagyonvédelmi feladatok ellátásra (számszaki beszámoló 12. sz. melléklet) a Fenntartó eft támogatást biztosított az Intézmény részére, mely összeg felhasználásáról szóló beszámolót tárgyévet követően a Főiskola megküldte a Fenntartó részére. Tárgyévben a speciális programok támogatásai között új elemként jelentkezett a Szülőföldi képzés támogatása (számszaki beszámoló 12. sz. melléklet), melyre eft-ot biztosított a NEFMI. A támogatást a Főiskola a 2011 februárjában Kolozsváron (székhelyen kívül) indított nemzetközi tanulmányok mesterszak költségeinek fedezetére használt fel. Bursa ösztöndíjra támogatásként (számszaki beszámoló 10/a sz. melléklet), a jogosult fő hallgatói átlaglétszám alapján, 59,5 MFt illette meg a Főiskolát a beszámolási időszakban. E jogcímen 55 MFt-ot bocsátott a Minisztérium az Intézmény rendelkezésére. Így a évi előirányzat-maradvány jóváhagyásánál, a Bursa ösztöndíjak fedezetéből további 4,4 MFt támogatási többlet megtérítését várja a BGF a Fenntartótól. Az alulfinanszírozás ellenére a beszámolási időszakban a Főiskola minden érintett hallgatónak, a jogszabályi kötelezettségek szerint kifizette ezt az ösztöndíjat is. Köztársasági ösztöndíjban (számszaki beszámoló 10/a sz. melléklet) a 2010/2011 tanév II. félévében 35 fő, a 2011/2012. tanév I. félévében 67 fő részesült. Az ösztöndíjak kifizetésére 16,2 MFt költségvetési támogatás illette meg a Főiskolát. A Minisztérium e jogcím fedezetére a évben 26,5 MFt-ot bocsátott az Intézmény rendelkezésére, ezért a maradvány-elszámolás keretében a Főiskolának 10,3 MFt befizetési kötelezettsége keletkezett. Tankönyv-, jegyzettámogatás, sport, kultúra (számszaki beszámoló 10/a sz. melléklet) címén évben a 9.601,5 fős hallgatói létszám alapján 114,3 MFt-ra volt jogosult a Főiskola, amelyhez a beszámolási időszakban 109,5 MFt állt rendelkezésre, így a különbözetet (4,8 MFt-ot) a maradvány-elszámolás keretében rendezi a Fenntartó. Kollégiumi támogatás (számszaki beszámoló 10/a sz. melléklet) címén 120,1 MFt-ra volt jogosult a Főiskola a évben, ezzel szemben a Minisztérium 151,4 MFt-ot bocsátott az Intézmény rendelkezésére. A 31,3 MFt-os különbözetet a Főiskola az előirányzat-maradvány elszámolás keretében rendezi. Kollégiumi férőhelyet a évben fő hallgató igényelt (201 fővel kevesebben, mint a megelőző évben). Az elhelyezettek száma december 31-én fő volt. (5/6. sz. melléklet). A BGF kollégiumaiban elhelyezettek aránya, az összes nem az 40

41 Intézmény székhelyén lakó ellátásra jogosulthoz viszonyítva 15%. A kollégiumokról, az azokban folyó tevékenységről részletesebb tájékoztatást az I. 1. e) alatt leírtak adnak. Lakhatási támogatás (számszaki beszámoló 10/a sz. melléklet) címén a hatályos előírások szerint a Főiskola fő hallgató után 376,2 MFt-ra volt jogosult, amelynél mintegy 40,2 MFt-tal volt kevesebb a rendelkezésre álló előirányzat. A hiányzó összeget a Fenntartó a évi maradvány jóváhagyása során, a évben bocsátja az Intézmény rendelkezésére. Oktatói-kutatói ösztöndíjra (számszaki beszámoló 9. sz. melléklet) jogosult alkalmazottja évben a BGF-nek nem volt, ezen a jogcímen támogatást nem kapott. I. 3. a) Az év folyamán végrehajtott szervezeti, szervezési, takarékossági intézkedések okairól (jogszabályváltozások, kormányhatározatok) és azok gazdálkodásra gyakorolt hatása A év folyamán 5 fő humánerőforrás megtakarítással járó létszámcsökkentésre került sor, a KKK-n 4 fő diszpécser, a PSZK Salgótarjáni Intézeténél további 1 fő esetében. Az egyes munkafolyamatok felülvizsgálata folyamatos volt, szükséges esetben azok újraszabályozására is sor került. Az évközi elvonások jelentős takarékossági intézkedéseket követeltek meg a Főiskolától is, nagy mértékben csökkent a béren kívüli juttatásokra, az anyag- és készletbeszerzésekre, reprezentációra, valamint az üzemeltetési, fenntartási szolgáltatások igénybevételére fordítható összeg, így csak a legszükségesebb karbantartási feladatokat lehetett elvégezni. Emellett sajnálatosan az eredeti előirányzatként rendelkezésre álló állami forrásból felhalmozási kiadásokat csak minimális összegben teljesíthetett a Főiskola. A tervszerű, kiszámítható gazdálkodást az elvonásokon túl, tárgyévben is nehezítette a költségvetés egyensúlyának megtartása érdekében hozott intézkedés, illetve annak azonnali és folyamatos végrehajtása. A 2011 szeptemberében kihirdetett 1316/2011. (IX.19.) Kormányhatározat, az abban előírt maradványtartási kötelezettség és beszerzési tilalom, majd az ahhoz kapcsolódó eltérő értelmezések és az egyedi engedélyeztetés elhúzódó folyamata ismételten aránytalan terhet rótt a Főiskola alkalmazottaira. A maradványtartási kötelezettség december 29-én, a 1505/2011. (XII. 29.) Korm. határozattal törlésre került, egyúttal azonnali intézkedést írt elő az intézmények részére a tartozásállomány csökkentésére vonatkozóan, ami a Főiskola számára nem volt releváns. A személyi jövedelemadó mértéke az adóalap 16%-ában került meghatározásra. A beszámolási időszakban az összevont adóalapot továbbra is a 27%-kal felbruttósított összeggel kellett megállapítani. Megszűnt az adóterhet nem viselő járandóság fogalma, csökkent az adójóváírás mértéke. Új elemként jelent meg a személyi jövedelemadóban a családi kedvezmény, mely a gyermeket nevelő családok részére jelentett adóalap csökkentő tételt január 1-től nőtt a biztosítottak által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke. A foglalkoztató által fizetendő 27%-os TB járulékon belül a 24 százalékos nyugdíj-biztosítási járulék, nyugdíj- 41

42 hozzájárulásra változott, a 0, %-os egészségbiztosítási járulék valamint a 1%-os munkaerőpiaci járulék változatlanul hagyása mellett. Életbe lépett az a jogszabályi változás, hogy a nők 40 év jogosultsági idő megszerzése után életkoruktól függetlenül nyugdíjba mehetnek. Ezzel a lehetőséggel a Főiskola közalkalmazottai közül is többen éltek. I. 3. b) Alapítványok, közalapítványok támogatása A beszámolási időszakban a Főiskola alapítványt, közalapítványt, egyéb társadalmi szervezetet nem támogatott. I. 3. c) Vállalkozási tevékenység végzése Megrendelők hiányában vállalkozási tevékenységből származó bevétele a Főiskolának a beszámolási időszakban nem volt. I. 3. d) Vegyes rendeltetésű eszközök esetében az értékcsökkenés alaptevékenység és vállalkozási tevékenység közötti megosztási módjának változtatása, az alkalmazott új módszer, és annak hatása A Főiskola tárgyidőszakban vállalkozási tevékenységet nem folytatott, így eszközei kizárólag az alaptevékenységet szolgálták, így az értékcsökkenés megosztására nem került sor. I. 3. e) Értékelés a kiszervezett tevékenységek, szervezetek helyzetéről A Főiskolának a beszámolási időszakban költségvetésből kiszervezett tevékenysége nem volt. I. 3. f) A gazdasági társaságokban való részvétel indoka, az ezekből származó előnyök A Főiskola a beszámolási időszakban is az Alma Mater Tanétterem Kft-ben rendelkezett részesedéssel, melynek 100%-os tulajdonosa. A felsőoktatási törvény alapján a Főiskola a Társaságot saját vagyonának tekinti. A Társaság tevékenysége a kereskedelem és marketing, valamint a turizmus-vendéglátás szakos hallgatók szakmai gyakorlati lehetőségének biztosítása, képességeik fejlesztése, ismereteik bővítése, emellett üzletszerű gazdasági tevékenység végzése (vendéglátás, rendezvények lebonyolítása). A Társaság a évben teljesítette a Főiskola, mint tulajdonos által megfogalmazott elvárást és mérleg szerinti eredménye szerény összeggel 214 eft-tal, de pozitív lett. A Társasággal szemben továbbra is alapelvárás, hogy önfenntartó legyen, tevékenysége pozitív eredményt mutasson. I. 3. g) A dolgozók lakásépítési és vásárlási támogatására fordított kiadások bemutatása, a kölcsönben részesítettek száma A dolgozóknak adott lakásépítési, vásárlási kölcsönök előirányzata 250 eft volt a évben, melyből tárgyévben egy dolgozó sem részesült visszatérítendő lakásépítési, vásárlási támogatásban. 42

43 I. 3. h) A Kincstári Egységes Számlán (KESZ) kívül lebonyolított pénzforgalom alakulása A Főiskola a Magyar Államkincstárnál vezeti pénzforgalmi számláit, ezen kívül az OTP Bank Nyrt-nél vezeti lakásépítési számláit, melyekre tárgyévben csak jóváírás érkezett, illetve a bank által közvetlenül terhelt bankköltségek jelentek meg kiadásként. A BGF vagyonában idegen pénzeszközként a befolyt lakásépítési és vásárlási támogatások törlesztő részletei (4.622 eft), valamint a még megvalósítás alatt lévő, közvetlenül az Európai Uniótól érkezett pályázati támogatások összegei (3.530 eft) kerültek kimutatásra. I. 3. i) A kincstári finanszírozás továbbfejlesztése, az előirányzat gazdálkodási rendszer, a feladatfinanszírozás, a kincstári információszolgáltatás tapasztalatai A Főiskola a vonatkozó jogszabályok alapján, a Magyar Államkincstár szolgáltatásait veheti igénybe pénzforgalmának lebonyolítására. A kincstári finanszírozásban, tárgyévben számottevő változás nem történt, a korábbi években bevezetett szolgáltatások összességében megfelelően funkcionálnak. A továbbfejlesztés lehetséges irányaként továbbra is javasolt lenne az információk tárolásának, rögzítésének és az adatszolgáltatásoknak egy rendszerben történő megoldása, melynél adott felhasználó, egy belépéssel, a hozzárendelt valamennyi funkciót kezelheti. I. 4. Az alaptevékenység változása és annak gazdálkodásra gyakorolt hatása A Főiskola képzési kínálata évben az informatikai képzési területhez tartozó gazdaságinformatikus alapszakkal bővült. A képzésre 149 hallgatót vett fel az Intézmény, nappali munkarendre, melyből 143 fő volt az államilag támogatott és 6 fő a költségtérítéses hallgató. Az új szak elindítása gazdálkodási szempontból is jelentős, mivel az informatika képzési terület képzéseinek magasabb a normatívája (BSc: 345 eft/fő/év), szemben a Főiskola által a gazdaságés a társadalomtudomány képzési területeken eddig gondozott szakokkal (BA: 230 eft/fő/év). A évben azonban még nem érvényesülhetett teljes mértékben az új szak pozitív hatása, az elvonások, a finanszírozottsági szint, valamint az időarányos finanszírozás miatt. A képzési, gazdálkodási, pénzügyi intézkedések megalapozottságához a Főiskola az általa kialakított mutatószámok segítségével kontrollálja időszakosan feladatellátását. A mutatók értékelésének, elemzésének eredményeit hasznosítva állítja össze az Intézmény a következő időszakra vonatkozó taktikai és stratégiai tervét. A évi tevékenységeket szemléltető kiemelt mutatószámokat a következő táblázat foglalja össze (a hallgatói adatok az október 15-i statisztika alapján készültek): 43

44 Hatékonysági, létszám- és pénzügyi mutatók alakulása között a BGF-en 1. Haték onysági mutatók év tény év tény 21. táblázat év tény 1. Egy hallgatóra jutó működési kiadások (ellátottak juttatásai nélkül) eft/fő 384,5 416,1 413,0 2. Egy államilag támogatott hallgatóra jutó összes költségvetési támogatás eft/fő 530,0 518,1 477,4 3. Egy költségtérítéses hallgatóra jutó saját (működési) bevétel (eft/fő) 459,9 505,2 503,5 4. Állami támogatás aránya az összes bevételből (előirányzat-maradvány nélkül) (%) 58,8% 56,0% 55,6% 2. Létsz ámmutatók 5. A nappali munkarendű hallgatók aránya az összes hallgatóhoz viszonyítva (%) 71,7% 73,5% 74,2% 6. Egy oktatóra jutó államilag támogatott hallgató (fő/oktató) 25,0 25,6 24,3 7. Államilag támogatott hallgatók aránya az összes hallgatóhoz viszonyítva (%) 60,4% 63,6% 65,3% 8. Oktatók aránya az összes alkalmazotton belül (%) 48,7% 48,7% 50,4% 3. Pénz ügyi mutatók 9. Pénzeszközök aránya a forgóeszközökön belül (%) 93,4% 94,3% 94,4% 10. Saját forrás aránya (%) 98,0% 96,4% 99,2% 11. Likviditási gyorsráta Megnevezés (I) 49,7 (I) 6,6 (I) 37,9 (II) 51,3 (II) 6,7 (I) 38,5 12. Forgótőke aránya (%) 20,9% 20,1% 18,4% A hatékonysági mutatók változását a rendelkezésre álló források és a teljesített kiadások kismértékű növekedése, a bevételek összetétele, valamint az összes hallgatói létszám minimális növekedése (a finanszírozási forma szerinti hallgatói létszám összetételének jelentős módosulása) együttesen eredményezte. Külön ki kell emelni, hogy az állami felsőoktatás forrásai az elmúlt években csökkentek, mely következtében az egy államilag támogatott hallgatóra jutó állami támogatás összege a beszámolási időszakban meg sem közelíti az előző évek szintjét. Az egy költségtérítéses hallgatóra jutó saját működési bevétel összege, az egy hallgatóra jutó működési kiadások összege és az Intézmény saját bevételeinek aránya (az összes bevételhez képest) az előző évivel szinte azonos. A létszámmutatók változását a hallgatói és az alkalmazotti létszám összetételének változása indokolta. A hallgatói létszámmutatók értékének változását az befolyásolta, hogy az összes létszám növekedését meghaladta a nappali munkarend szerinti képzésen részt vevők aránya. A létszámmutatókon belül a legnagyobb változás a finanszírozási forma szerinti értékelésnél tapasztalható, mivel az összes hallgatói létszám minimális (63 fős) növekedése mellett, jelentősen növekedett (328 fővel) az államilag támogatott képzéseken résztvevők száma, a költségtérítéses hallgatók létszáma pedig 265 fővel csökkent. A beszámolási időszakban az alkalmazottak létszámának összetételében is jelentős változás történt. A foglalkoztatottak (elsősorban a nem oktatói munkakörben dolgozók) létszámának racionalizálásával, a hallgatói létszámváltozáshoz illeszkedő oktatói státuszok feltöltésével magyarázható az, hogy a évben már az összes alkalmazott több mint 50%-a oktatói feladatot lát el. Ez a változás egyben azt is eredményezte, hogy 1,3 százalékponttal javult az egy oktatóra jutó államilag támogatott hallgatói arány. 44

45 A pénzügyi mutatók szemléltetik a Főiskola kiegyensúlyozott gazdálkodását, pénzügyi stabilitását. A pénzeszközök aránya a forgóeszközökhöz viszonyítva a beszámolási időszakban szinte azonos az előző évi mértékkel, mely azzal indokolható, hogy a pénzeszközök összege a évhez viszonyítva 424,5 MFt-tal csökkent, ami egyben a forgóeszközök értékének 452,6 MFt-os visszaesését is jelentette. A pénzeszközök és a forgóeszközök év végi csökkenését elsősorban az állami támogatás elvonása és a Főiskola működéséhez szükséges állandó kiadások előző évivel közel azonos szinten való teljesítésének együttes hatása. A Főiskola forrásösszetétele változott az előző évhez viszonyítva. A saját források aránya 2,8 százalékponttal növekedett, mely a (szállítói) kötelezettségek állományának (326,2 MFt-os) csökkenése mellett a saját tőke és a tartalékok összegének (728,1 MFt-os) emelkedésére vezethető vissza. A likviditási gyorsráta (I) jelentős növekedése szintén összefüggésben van az előző két pénzügyi mutató értékének változásával, mivel a pénzeszközök csökkenésének mértéke 98,3 MFt-tal meghaladta a rövidlejáratú (szállítói) kötelezettségek értékváltozását. (A pénzeszközök arányának csökkenése 17%, a rövidlejáratú kötelezettségek arányának visszaesése pedig 85,6%.) Amennyiben a likviditási gyorsráta (II) változását elemezzük, úgy azt tapasztalhatjuk, hogy a követelések állományának összege nem befolyásolja jelentősen a likviditási gyorsráta alakulását, mivel a követelések állományának értéke az előző évhez viszonyítva (19,3 MFt-tal) csökkent. Ez annak eredménye, hogy a hallgatói kintlévőségek beszedését a Főiskola külön szabályozta és a fizetési kötelezettségeiket nem teljesítő diákok hallgatói jogviszonyát megszünteti (a követelés behajtását pedig jogi útra tereli). Az előzőekben bemutatott pénzügyi mutatók értékének változása után a BGF tartós pénzügyi stabilitásának alátámasztását leginkább a forgótőke arányának stagnálásával lehet bizonyítani, mely mutatja, hogy a forgóeszközök és a rövidlejáratú kötelezettségek aránya a saját forrásokhoz viszonyítva stabil értékeket mutat. I. 4. a) Rendkívüli események, körülmények A Főiskola működését, gazdálkodását tárgyévben a két részletben történt 523,1 MFt összegű elvonás jelentősen befolyásolta, emellett a megelőző évivel azonos szintű maradványtartási kötelezettségre vonatkozó évközi előírás teljesítésére is figyelemmel kellett lenni. Mindezen túl a fenntartói normatív támogatás az év végi finanszírozottsági szint módosítás következtében csökkentése került. I. 4. b) Az intézmény által ellátott többletfeladatok bemutatása Az Intézmény és minden alkalmazottja folyamatosan többletfeladatokat vállalt (pl.: felnőttképzés, továbbképzések folytatása, szakmai rendezvények szervezése) annak érdekében, hogy a Főiskola képzési programjait megújítsa, a finanszírozás változásának negatív hatásait mérsékelje a szakmai tevékenység védelme érdekében, eleget téve a folyamatosan változó jogszabályi környezetből adódó előírásoknak, valamint a Fenntartó és más állami szervek elvárásainak. I. 4. c) Az intézmény működésének helyzete, a működési tevékenység értékelése, a megvalósuló fejlesztések, ágazati és célfeladatok hatása A BGF gazdasági- és pénzügyi tevékenysége a évben összességében eredményes volt, mivel az Intézmény megőrizte likviditását, stabil pénzügyi helyzetét. A Főiskola vezetése 45

46 törekedett arra, hogy az erőforrásokhoz kapcsolódó kiadások (ráfordítások) lehetőleg minimálisak legyenek, a jogszabályokban meghatározott, illetve az általánosan elvárható minőség (gazdaságosság) mellett. A működőképesség és a gazdaságosság összhangja a hatékony gazdálkodás, a saját bevételek realizálása. A gazdasági, pénzügy-számviteli, munkaügyi, vagyonkezelői feladatokat a megszorító intézkedések ellenére is összességében jó színvonalon látta el az Intézmény a évben is. Működési zavarok nélkül teljesíteni lehetett a szolgáltatásnyújtás feltételrendszerét az informatikai, könyvtári, kollégiumi ellátás területén is. Az infrastrukturális feltételek hatékonyabb, gazdaságosabb igénybevétele érdekében a Főiskola a képzési helyeken beruházásokat, felújításokat valósított meg. Kihívást jelent a Főiskola számára, hogy miként tudja megőrizni és a folyamatosan új követelményeknek megfelelően továbbfejleszteni a gazdasági felsőoktatás részeként évtizedeken át bizonyítottan jól bevált főiskolai (alap)képzését, és az, hogy mi módon tehető még eredményesebbé a BGF a hazai felsőoktatás rendszerében, az EU-s országok képzési kínálatában. Az Intézmény felelősségét tovább fokozza mesterképzéseinek elismertsége, a képzési feltételek, eszközök biztosítása. Ennek kulcspontja lesz a pénzbeáramlás (bevétel) volumene és struktúrája, valamint a pénzfelhasználás (kiadás) területe, mértéke, jogcímei, és mindezek ésszerű (tudatos) befolyásolása, jól hasznosítható nyomon követése. 46

47 II. RÉSZLETES INDOKLÁS (AZ ELŐIRÁNYZATOK ALAKULÁSA) A Főiskola évi gazdálkodása során, jelentős erőfeszítéseket tett a stratégiai céljainak ütemezett megvalósításához szükséges pénzügyi erőforrások előteremtése érdekében. Kiemelt figyelmet fordított a saját bevételek megszerzésére, összegének lehetőség szerinti növelésére és a realizált bevételek takarékos felhasználására, a csökkenő állami támogatás mellett. Az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodáson túl az IFT-ben vállalt célkitűzések is ütemezetten megvalósításra kerültek. Így összegezve megállapítható, hogy a Főiskola évi gazdálkodási tevékenysége a gyakran változó körülmények ellenére is stabil és kiegyensúlyozott volt. A külső környezeti tényezők, mint a regionális adottságok, a demográfiai trend, valamint a szabályozó környezet változásai adottságként kezelhetők, mivel ezekre az Intézménynek nincs közvetlen befolyása, ezzel indokolható, hogy nem minden szervezeti egység gazdálkodásában küszöbölhetők ki a negatív irányú folyamatok. A Főiskola évi gazdálkodásának, előirányzatainak és azok teljesülésének főbb adatait a következő táblázat tartalmazza. 22. táblázat A BGF bevételeinek és kiadásainak alakulása 2010-ben és 2011-ben (adatok eft-ban) M e g n e v e z é s évi tényleges teljesítés évi eredeti előirányzat évi módosított előirányzat évi teljesítés Kiadások összesen Működési kiadások összesen ebből: Személyi juttatások Dologi kiadások Felhalmozási kiadások összesen Intézményi beruházás Központi beruházás Felújítás Egyéb intézményi felhalmozási kiadások évi tényleges maradvány évi tényleges maradvány Bevételek összesen Állami támogatás Működési bevételek Átvett pénzeszköz működési célra felhalmozási célra Egyéb bevétel Pénzmaradvány igénybevétele Létszám Engedélyezett létszám (35. űrlap 13. sor) Tartósan üres álláshelyek száma (35. űrlap 17. sor) Átlagos statisztikai állományi létszám (35. űrlap 18. sor) A táblázat adatainak általános értékelése A Főiskola a tárgyévi feladatellátás során MFt bevételt realizált, mely a évi bevételek összegénél 76 MFt-tal, 0,6%-kal több, és mindössze 2%-kal marad el a módosított 47

48 bevételi előirányzattól. Az állami támogatás összege a beszámolási időszakban MFt volt, mely 299 MFt-tal, azaz 5,2%-kal kevesebb, mint a évre biztosított állami forrás. A támogatásértékű bevételek összege a beszámolási időszakban 951,9 MFt volt, mely az előző évi teljesítést 111 MFt-tal, 13,2%-kal haladta meg. E bevételek jelentős mértékű növekedése a tárgyévben és a megelőző években folytatott sikeres pályázati tevékenységnek köszönhető. A tárgyévi intézményi saját (működési, felhalmozási és átvett pénzeszköz) bevételek a beszámolási időszakban 190,1 MFt-tal, 5,2%-kal elmaradtak a megelőző év teljesítési adatához képest, melyet elsősorban a költségtérítéses hallgatói létszám csökkenése okozott. Az előző évi előirányzat-maradvány összegének igénybevétele és a jogosultsági elszámolást követően a Fenntartótól előző évi maradványként átvett összeg figyelembevételével az intézményi saját bevételek növekedése tárgyévben 4,7% volt. A évben teljesített bevételek struktúráját a 6/1. sz. melléklet és a következő diagram szemlélteti: 3. ábra A BGF teljesített bevételeinek forrásonkénti megoszlása év Állami támogatás eft 44% Előző évi előirányzatmaradvány igénybevétele eft 20% Működési (saját) bevétel eft 25% Támogatás értékű bevétel eft 8% Előző évi előirányzatmaradvány átvétel eft 0% Átvett pénzeszköz eft 3% A Főiskola évben pénzügyi eszközeinek felhasználásával szigorú belső kontroll és takarékos gazdálkodás mellett MFt kiadást teljesített, ami az előző évi kiadások összegét 494 MFt-tal, 5%-kal meghaladta. A növekedéshez hozzájárultak a pályázatok megvalósítására kifizetett összegek, a év végén jogszabályi előírás alapján visszatartott fizetési kötelezettségek teljesítése, valamint az inflációs hatás. A beszámolási időszakban a kiadás-megtakarítás mértéke 18%-a volt a módosított előirányzatnak. 48

49 A évben teljesített kiadások összetételét a 6/2. sz. melléklet és a következő diagram szemlélteti: 4. ábra A teljesített kiadások megoszlása év Személyi juttatás eft 37% Munkaadókat terhelő járulék eft 9% Dologi kiadás eft 25% Ellátottak juttatásai eft 16% Felhalmozás eft 5% Felújítás eft 8% Pénzeszközátadás; eft 0% Összegezve megállapítható, hogy a BGF gazdasági stabilitását a folyamatosan változó környezeti feltételek mellett a tárgyévben is megtartotta. Ebben kiemelt szerepe volt a Főiskola pénzügyi fegyelmezettségének, a racionális intézkedéseknek, melyet az is igazol, hogy a pótlólagos források, pályázati bevételek, szabad kapacitások kihasználásával, a évi gazdálkodás során a bevételi előirányzat 98,1%-os teljesítése mellett, a kiadási előirányzat mindössze 81,9%-os teljesítésével jelentős 2.040,5 MFt összegű előirányzat-maradványt ért el. II. 1. Főbb kiadási tételek feladatteljesítéssel összefüggő alakulása A Főiskola kiadásainak forrása a beszámolási időszakban is alapvetően a normatív állami támogatás és a saját bevételek, valamint az előző évi előirányzat-maradvány felhasználása volt, melyek igénybevételével a működésnek, az üzemeltetésnek és a szükséges fejlesztéseknek megfelelő kiadásokat teljesítette. A tervezett és teljesített kiadások alakulását jogcímenként a következő diagram szemlélteti. 49

50 5. ábra eft A kiadási előirányzatok és a teljesítés alakulása év Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások Ellátottak juttatásai Pénzeszközátadás Felhalmozás Felújítás Kölcsönök Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Az Intézmény évi teljesített kiadásainak összege MFt volt. Ebből a személyi juttatásokra és a kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékokra MFt-ot, azaz az összes teljesített kiadás 45,9%-át, az ellátottak pénzbeli juttatásaira MFt-ot, azaz a kiadások 16,3%-át fordította az Intézmény. A teljesítés fennmaradó 37,8%-a nyújtott fedezetet az Intézmény üzemeltetéséhez kapcsolódó feladatok ellátására, valamint az infrastrukturális fejlesztések kiadásaira és az egyéb pénzeszközátadás kiadásaira. Így dologi kiadásokra MFt, felhalmozásra 547 MFt, felújításra 769 MFt, míg átadott pénzeszközként 37 MFt került kifizetésre tárgyévben. A 9.395,1 MFt-os eredeti előirányzathoz képest a módosított előirányzat összege ,8 MFt, mely 34,2%-os növekedést jelent. Ennek indoka egyrészt az, hogy a jogszabályok szerint az előző évi előirányzat-maradvány előirányzatosításra került a megfelelő felhasználási jogcímeken (kiemelt előirányzatokon). Másrészt a tárgyévben keletkezett többletbevételek előirányzatosítása okozta a növekedést, melyek az elfogadott pályázati elszámolásokra beérkező támogatásértékű bevételekből, valamint az intézményi működési bevételek eredeti előirányzaton felüli teljesítéséből képződtek. További többlet-előirányzatként jelent meg a kormányzati bérpolitikai intézkedés alapján, a évi bérkompenzáció fedezetére biztosított összeg. Mindezt a növekedést azonban ellensúlyozta az évközi elvonás érvényesítése. A BGF kiadási megtakarítása tárgyévben 2.284,9 MFt volt, melyet a 244,4 MFt-os bevételi lemaradással korrigálva, az Intézmény évi előirányzat-maradványa 2.040,5 MFt. A évi előirányzatmaradvány összegét befizetési kötelezettség nem terheli, mivel a képzési, tudományos célú és fenntartói támogatás és az egyéb, a jogosultsági elszámoltatás alá tartozó előirányzatok elszámolása alapján 95,1 MFt többlet illeti meg a BGF-et, mely összeget remélhetőleg év elején a Fenntartó az Intézmény rendelkezésére bocsát. A beszámolási időszakban a Főiskola számára a Fenntartó a 1316/2011. (IX. 19.) Kormányhatározat alapján 50

51 maradványtartási kötelezettséget írt elő, mely teljesítésének elmaradásáról szóló előzetes intézményi megkeresést válaszában tudomásul vette, így a tárgyévi maradvány összege 17%-kal kevesebb a megelőző évinél. A költségvetési aktív függő kiadások állománya eft, mely az év végén még rendezetlen előleg-kifizetésekből állt. A költségvetési aktív átfutó elszámolások állománya eft, mely összeg a kiküldetési előlegeket, az előre megvásárolt étkezési jegyek ellenértékét és a munkavállalói illetményelőlegek áthúzódó összegeit tartalmazta. A költségvetési passzív függő elszámolások állománya eft, mely a folyó évben szerződés nélkül átutalt a Főiskola rendelkezésére bocsátott szakképzési hozzájárulások és a meghirdetett közbeszerzési eljárásokra, a pályázók által befizetett biztosítékokból, jóteljesítési garanciákból befolyt összeg. A költségvetési passzív átfutó elszámolások állománya eft, mely a Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg bérlői által befizetett kauciót, illetve a kollégiumi szálláshely igénybevétel idegenforgalmi adóját tartalmazta. A költségvetésen kívüli passzív pénzügyi elszámolások állománya eft, mely a Magyar Államkincstárnál vezetett devizaszámlákon lévő Leonardo Innovation Transfer Európai Uniós támogatási program még fel nem használt bevétele, felhasználása a pályázati ütemtervnek megfelelően a szakmai teljesítések alapján történik. II. 2. Az előirányzatok alakulása az előirányzatok és a pénzforgalom egyeztetése II. 2. a) Kiadási-bevételi előirányzatok hatáskörönkénti módosításának alakulása, annak indoklása A Főiskola évi eredeti előirányzata 9.395,1 MFt volt, mely tárgyévben összesen 3.214,7 MFt összegben került módosításra, így a évi módosított előirányzat ,8 MFt volt. Országgyűlési hatáskörben 2 alkalommal történt meg az eredeti előirányzatok csökkentése, összesen 523,1 MFt összegben. A kormányzati hatáskörben a évi bérkompenzáció fedezetének biztosítása, majd a jogosultsági elszámolást követő visszarendezése címén történt előirányzat-módosítás tárgyévben összesen 49,9 MFt volt. Felügyeleti szervi hatáskörben az MTA fejezettől az OTKA pályázatokra elnyert támogatások időarányos fedezetének biztosítása miatt történt egy alkalommal előirányzat-módosítás a beszámolási időszakban 4,4 MFt összegben. Az előirányzat-módosítások döntő része tárgyévben is intézményi, saját hatáskörben történt, melynek fő oka, az előző évi előirányzat-maradvány felhasználásoknak megfelelő 51

52 előirányzatosítása volt. Ennek összege tárgyévben 2.457,7 MFt volt, mely alapján az előző évi maradvány teljes összege felhasználásra került. A saját hatáskörben elvégzett előirányzat-módosítások másik jelentős részét, a tárgyévben képződött bevételi többletek előirányzatosítása jelenti. E jogcímen kilenc esetben, 1.225,8 MFt összegben kért az Intézmény előirányzat-növelést, mely indoka elsősorban a pályázati többletbevételek teljesítése és előirányzatosítása, továbbá a működési bevételek eredeti előirányzaton felüli teljesítéséből adódó többletek voltak. Saját hatáskörben több alkalommal történt a kiemelt előirányzatok közötti évközi átcsoportosítás, mind az állami támogatás, mind a saját bevételeken belül, melyeket az Intézmény által tervezett kötelezettségvállalások előirányzati fedezetének biztosítása tett szükségessé. Az évközi előirányzat-módosítások részletesebb indoklása az egyes kiemelt előirányzatokról készített beszámolórészekben található. II. 2. b) A konkrét, meghatározott feladatokra a Tárcától, illetve a más fejezettől kapott előirányzatok felhasználása, az esetleges maradványok nagysága és okai A konkrét feladatok megvalósítására célzottan a Minisztériumtól eft összegben érkezett támogatás, melyet a következő jogcímekre, feladatokra használt fel a Főiskola: A Fenntartó a 1185/2011. (VI.6.) Korm. határozatnak megfelelően előzetes felmérés alapján a közalkalmazottaknak tárgyévben biztosította a évi bérkompenzáció fedezetét, eft összegben. A felhasználásáról kért beszámoló alapján az összegből eft-ot nem használt fel a Főiskola a többlettámogatás visszautalása megtörtént. A Főiskola által a Magyar Tudományos Akadémiától elnyert OTKA pályázatokra egyszeri jelleggel eft pótelőirányzat érkezett, melynek felhasználása a pályázatban megfogalmazottak szerint, ütemezetten történik. Így tárgyévben e jogcímen eft maradvány került kimutatásra. II. 2. c) Az előirányzatok évközi változása, a tényleges teljesítést befolyásoló főbb tényezők A személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatának alakulása, a humán erőforrás ellátottság A személyi juttatások évben teljesített kiadásának összege MFt volt, amely az előző évinél 3,2%-kal (125 MFt-tal) kevesebb. (A személyi juttatások teljesített kiadásának szervezeti egységenkénti részletezését a sz. melléklet tartalmazza.) A személyi juttatások 59,8%-a MFt rendszeres juttatás, amelyet a Főiskola a közalkalmazottainak alapilletményére, pótlékaira fizetett ki. A nem rendszeres juttatás az összes személyi juttatás 32%-a, MFt, a külső személyi juttatások összege pedig 309 MFt 8,2% volt. A bázisévhez viszonyítva a rendszeres személyi juttatásra kifizetett összeg 9,1%-kal 52

53 (188 MFt-tal) nőtt, a nem rendszeres személyi juttatásra fordított összeg 21,62%-kal (333 MFt-tal) csökkent, a külsők személyi juttatásaként teljesített kifizetések összege pedig 7,3%-kal (21 MFt-tal) emelkedett. A rendszeres személyi juttatások értékének emelkedéséhez hozzájárult egyrészt a minősített oktatói létszám növekedése, melynek keretében mind új oktatók felvételére, mind a saját oktatók fokozatszerzésére sor került, így tárgyévben az oktatói előrelépések is igen jelentős számban megvalósulhattak. További növelő tételként jelent meg a közalkalmazottak részére fizetett bérkompenzáció összege, valamint a Főiskola vezetésének azon törekvése, hogy az eddigi óraadók helyett mind nagyobb számban közalkalmazottakkal lássa el oktatási feladatait. Ezt a törekvést tükrözi az átlagilletmények alakulása is, mely a teljes munkaidőben foglalkoztatottaknál Ft/fő/hó, (a részmunkaidőben foglalkoztatottaknál Ft/fő/hó) volt, ami a teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében 7,7%-os növekedést, míg a részmunkaidőben foglalkoztatottak esetében 14,7%-os csökkenést jelent az előző évihez képest. A részmunkaidőben foglalkoztatottak átlagilletményének visszaesését az általuk teljesített óraszám csökkenése eredményezte. A nem rendszeres személyi juttatások csökkenését a munkavégzéshez kapcsolódó juttatások, a személyekhez kapcsolódó költségtérítések csökkenése okozta. A külső személyi juttatás növekedése elsősorban a pályázatok keretében különböző feladatokat megbízási jogviszonyban ellátók részére kifizetett összegek, valamint a felmentésüket töltők illetményének, a jogszabályi előírások szerinti elszámolásának a következménye. A személyi juttatások alakulását szervezeti egységenként a 6.3. sz. mellékletek szemléltetik. A Főiskola évi feladatát 461 fő oktató és 454 fő nem oktató, összesen 915 fő átlagos dolgozói létszámmal valósította meg. Ebből teljes munkaidőben foglalkoztatott 877 fő, részmunkaidős alkalmazott 38 fő volt. 6. ábra Az oktatói létszám a foglalkoztatás módja szerint év Teljes munkaidős 96% Részmunkaidős 4% Az oktatók és nem oktatók átlaglétszámának alakulását karonként a következő táblázat és diagram szemlélteti. 53

54 Oktatók és nem oktatók átlaglétszámának alakulása (adatok főben) 23. táblázat Rektorátus, Megnevezés KKK KVIK PSZK GKZ BGF össz. NYTK Oktatók Nem oktatók Össz ábra Oktatók és nem oktatók létszámának alakulása fő év év Nem oktatók Oktatók A Főiskolán a foglalkoztatottak átlaglétszáma évben 15 fővel nőtt az előző évhez viszonyítva. A létszámbővülést a Főiskola stratégiai céljainak megfelelően, az oktatás minőségének növelése érdekében a tudományos fokozattal rendelkező oktatók, kutatók alkalmazásának növelése, illetve a központi irányításban a bővülő feladatok magas színvonalú ellátáshoz szükséges kvalifikált munkaerő alkalmazása okozta. A Főiskola feladatait az engedélyezett létszámnál átlaglétszámot tekintve 12%-kal kevesebb közalkalmazottal látta el. A BGF engedélyezett és átlaglétszáma 2011-ben (adatok főben) 24. táblázat Megnevezés Engedélyezett Átlaglétszám KKK KVIK PSZK GKZ NYTK 7 5 Rektorátus BGF összesen:

55 Az engedélyezett és az átlaglétszám közti különbség nem végleges feladatcsökkenés eredménye, mivel az Intézmény törekvése, hogy az oktatás, a hallgatói szolgáltatások minősége és a színvonal javítása érdekében az átmenetileg üres álláshelyek betöltésre kerüljenek. Végrehajtott létszámcsökkentés A évben intézményi döntés alapján létszámcsökkentésre került sor. A Külkereskedelmi Karon 4 fő diszpécser leépítésére került sor, feladatukat a budapesti képzőhelyek infrastruktúrájának épületgépészeti és épületautomatika rendszerének átalánydíjas üzemeltetési, karbantartási feladataival együtt vállalkozási szerződés keretében végezteti a BGF. A PSZK Salgótarjáni Intézeténél 1 fő létszámleépítésére került sor. A humán erőforrással való hatékony és takarékos gazdálkodás továbbra is egyik fontos törekvése a Főiskolának, természetesen az alapfeladat az oktatás színvonalas teljesítése mellett. A munkaadókat terhelő járulékokat amelyek összege 971 MFt volt a beszámolási időszakban a személyi juttatások kifizetésétől függően, a törvényben előírtak alapján teljesítette a Főiskola. A beszámolási időszakban kifizetett munkaadókat terhelő járulékok összege a személyi juttatásokkal párhuzamosan 4%-kal csökkent. E jogcímen a megtakarítások összege elérte a 42 MFt-ot. A munkaadókat terhelő járulékok összegéről (szervezeti egységenkénti részletezéssel) a sz. melléklet ad további tájékoztatást. A dologi kiadások és egyéb folyó kiadások A dologi és egyéb folyó kiadások jogcímen teljesített kiadások összege MFt volt a beszámolási időszakban. A bázisévhez viszonyítva a kifizetések 139 MFt-tal, (5,8%-kal) növekedtek. A növekedés elsősorban a 1268/2010. (XII.03.) Kormányhatározat végrehajtása érdekében tett fizetési átütemezésekből adódott, a évről a beszámolási időszakra elhalasztott kiadások jelentek meg többletként. Emellett a pályázatok megvalósítása során számos dologi kiadás merült fel, továbbá az infláció is növelte a beszerzett termékekért, szolgáltatások igénybevételekért fizetendő ellenérték nagyságát. Mindezek ellensúlyozására a Főiskola az üzemeltetés területén folyamatosan keresi az energiatakarékos műszaki megoldásokat, fejlesztéseket. Beszerzési terv alapján mindig a legköltségtakarékosabb megoldásokra törekszik, kiaknázva a beszerzéseknél, a szolgáltatások igénybevételeknél a mennyiségi kedvezményeket. Ennek érdekében folyamatosan közbeszerzési eljárásokat indít és a piac szereplőit versenyezteti a legkedvezőbb ár elérése érdekében. A évi kiadásokról a 6.4. sz. melléklet nyújt részletes információt. A Főiskola takarékossági intézkedései ellenére a működéshez kapcsolódó kiadások tárgyévben is egyes kiadási jogcímeken növekedtek, bár a BGF mindent elkövet évről-évre nagyobb figyelmet fordít pénzeszközei hatékony, racionális felhasználására. Folyamatos a források és felhasználások elemzése, a takarékos gazdálkodás lehetőségeinek kutatása. Mindezek alapján, és az átütemezések ellenére, több tételnél még a beszámoló sorok összevetése esetén is kimutatható a kiadásmegtakarítás. A készletbeszerzéseknél jelentősen, 55

56 közel 10%-kal, 5,9 MFt-tal csökkenthető volt (a karok kezdeményezésére) az irodaszerek, nyomtatványok beszerzésére fordított kiadások összege. Az egységes szolgáltatások és a felhasználások folyamatos kontrollja a évben is (5,2%-os) megtakarítást eredményezett a mobiltelefon költségekben. E kiadási jogcímnél az Intézmény a várható piaci trendeknek megfelelően, a következő években is a szolgáltatások árának kisebb mértékű csökkenésére, így az e célra fordítandó rendszeres kiadások csökkenésére számít. Az egyéb kommunikációs szolgáltatások esetében a folyamatban lévő informatikai jellegű pályázatok indukálták a kiadásnövekményt. A takarékossági intézkedések között szerepel az intézményi infrastruktúra mind racionálisabb kihasználása, így a piaci szereplőktől történő bérlemények számának, összegének csökkentése. E területen, tárgyévben 4,1 MFt-ot takarított meg a Főiskola. A fent leírt hatások miatt azonban csak beszámoló sorok analitikus elemzésével lehet a beszámolási időszakot és a megelőző év tényleges teljesítményeit összehasonlítani, melyekről összességében elmondható, hogy a Főiskola vezetésének törekvése szerint, a főbb kiadási tételek esetében elérhető volt, hogy azok tényleges tárgyévi értéke, nem vagy csak az inflációnak megfelelő mértékben növekedett, ami mind a közüzemi szolgáltatások, mind a reklám és marketing kiadások, illetve a szellemi tevékenység végzésére történő kifizetésekre igaz. A évi nettó 8 MFt összeg feletti közbeszerzési eljárások felsorolását szervezeti egységenként a 6.8. sz. melléklet tartalmazza. A dologi és egyéb folyó kiadások előirányzatának évközi módosításánál 835,9 MFt növelés vált szükségessé a beszámolási időszakban. A dologi kiadások kiemelt előirányzatának évközi módosítása országgyűlési, irányító szervi és intézményi hatáskörben történt. Országgyűlési hatáskörben összesen 325,6 MFt összegű előirányzat-csökkentés történt. Előirányzat-növelés irányító szervi hatáskörben egy alkalommal, az elnyert OTKA pályázatra, az MTA által átadott 3,5 MFt összegben történt. A legjelentősebb az évközi saját hatáskörű előirányzat-növelés, melynek összege MFt volt. Ennek keretében történt a évi előirányzat-maradvány felhasználásának előirányzatosítása (1.043,2 MFt), továbbá az év közben jelentkező bevételi többletek előirányzatosítása 114,8 MFt, melynek jelentős részét a támogatás értékű bevételként érkező pályázati elszámolások tették ki. Ezenkívül a kötelezettségvállalásoknak megfelelően 174,5 MFt átcsoportosítása is megtörtént saját bevételi forrásból, elsősorban a felhalmozási és a felújítási kiadások javára. A dologi és egyéb folyó kiadások tekintetében 817,5 MFt összegű kiadási megtakarítást ért el a BGF a módosított előirányzathoz képest, melynek összege az átütemezett kiadások ellenére is közel azonos a megelőző évi szinttel. Ellátottak pénzbeli juttatásai Az ellátottak pénzbeli juttatásaként teljesített kiadások összege tárgyévben MFt volt, mely 325 MFt-tal több, mint a megelőző évben. A teljesített kiadások növekedése elsősorban az előző év végén alkalmazott fizetési átütemezések következménye, másrészt az 56

57 államilag támogatott hallgatói létszám növekedése is befolyásolta, mivel több hallgató vált ösztöndíjra jogosulttá. Az ellátottak juttatásainak eredeti előirányzata MFt volt, melyet évközben több alkalommal, összesen 191,7 MFt-tal módosított az Intézmény, így az év végi módosított előirányzat 1.919,7 MFt volt. Az előirányzat-módosításokat az alábbiak indokolták: évi előirányzat-maradvány felhasználása eft Jogszabály alapján, a hallgatói szervezetek egyetértésével kollégium felújítására való átcsoportosítás eft A hallgatói szervezetek működtetésének költségeire, tankönyvek, jegyzetek elkészítésére átcsoportosítás eft Pályázati és egyéb támogatások miatti többletbevételből eft Összesen: eft A tárgyévi hallgatói ösztöndíjak fedezetét az állami támogatás jelentette. Az ösztöndíjak elosztása és hallgatókhoz történő eljuttatása a BGF szabályzataiban és a vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint történt. A bevételi többletek tárgyévi összegét az Erasmus Mobilitási pályázatok adták, de jelentős támogatást kapott a Főiskola, illetve a hallgatók a Bursa ösztöndíj program keretében és a Demján Sándor Alapítványtól is, a szociálisan rászoruló hallgatók esélyeinek javítására. A hallgatói támogatások a jogosultsági elszámolás keretébe tartoznak, e jogcímen a Főiskolának 56,6 MFt-tal több a jogosultsága, mint a rendelkezésre álló előirányzat, melyet várhatóan a maradvány-elszámolás keretében rendez a Fenntartó, ennek összetételéről, a jogosultak létszámáról a I. 1. b. pont alatti rész nyújt részletes tájékoztatást. Működési/felhalmozási célú pénzeszközök átadása A Főiskola e jogcímen eredeti előirányzattal nem rendelkezett. A módosított előirányzat összege 39,6 MFt, a teljesített kiadások összege 37,1 MFt a beszámolási időszakban. A teljesített kiadások egyik indoka az Európai Bizottság által közvetlenül kiírt pályázatokon való részvétel, melyeken a BGF, mint főpályázó van jelen, így a kapott támogatást a konzorciumi partnerek részére tovább kell utalnia, ennek összege 34 MFt volt a tárgyévben. Ezen a kiemelt előirányzaton kell továbbá elszámolni a korengedményes nyugdíjba vonulók (2011. évben 2 fő) után fizetendő, megelőlegezett járandóságokat, melyek együttes összege 3,1 MFt volt. Kamatkiadások NÉ Támogatásértékű működési/felhalmozási célú pénzeszközök átadása NÉ Intézményi beruházások A felhalmozási kiadásoknál az ingatlanok vásárlása, létesítése, valamint a tárgyi eszköz beszerzések és beruházások összege 546,4 MFt volt a beszámolási időszakban, ami az előző évi ráfordítások 55,7%-a. A jelentős csökkenés oka, hogy a beszámolási időszakban pályázati 57

58 források hiányában nem volt a évi uniós pályázati forrásból a zalaegerszegi képzőhelyen megvalósult Infocentrum beruházáshoz hasonló nagyságrendű épített infrastruktúra beruházási projekt. A Költségvetési törvény módosítása alapján érvényesített csökkentéssel az e jogcímen rendelkezésre álló állami támogatás összege eft-tal, 89,7%-kal csökkent. Így tárgyévben számos beruházásként tervezett kiadást nem, vagy csak a saját bevételi források realizálását követően, csökkentett tartalommal lehetett megvalósítani. Ez elsősorban a tervezett eszközbeszerzéseket érintette. Pályázati forrásokból, valamint a vállalkozásoktól átvett általuk a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolt fejlesztési támogatásokból jelentős fejlesztések valósulhattak meg tárgyévben is, főként az oktatástechnikai és informatikai infrastruktúra-fejlesztés terén. Ezek megvalósításával biztosítható volt az oktatás feltételeinek folyamatos szinten tartása, minőségi fejlesztése. A évben megvalósult fejlesztésekkel a BGF az IFT-ben rögzített célkitűzéseit is ütemezetten teljesítette. A Főiskola intézményi beruházási kiadásainak eredeti előirányzata eft volt. A eft összegű előirányzat-növelés az alábbi intézkedések keretében történt: Előirányzat-maradványból Pályázati többletbevételek miatt Intézményi többletbevételek miatt MTA OTKA pályázat miatt (irányító szervi hatáskörben) Országgyűlési hatáskörben csökkentés miatt Kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás miatt Összesen: eft eft eft 150 eft eft eft eft A felhalmozási kiadások eft-os módosított előirányzatával szemben a kiadási teljesítés összege eft, így a kiadási megtakarítás 44,8% volt. Gépek, berendezések, felszerelések vásárlására az összes beruházási kiadás 47,9%-át fordította az Intézmény. Intézményi beruházásként, az ingatlan infrastruktúra javítására az összes felhalmozási kiadás 35,6%-át fordította a Főiskola. A évi felhalmozási kiadásokról a 6.7.a sz. melléklet, képzési helyenkénti részletezéssel valamint az I. 1. o) pont tartalmaz további információt. A beruházások fedezetét évi előirányzat-maradványból eft - állami támogatásból eft - saját bevételből (pályázatok, szakképzési támogatás) eft összesen: eft igénybevételével biztosította a Főiskola. 58

59 Központi beruházások, PPP konstrukcióban létrejött beruházások, szolgáltatásvásárlás bemutatása Központi beruházásként kapott forrással a BGF tárgyévben nem rendelkezett, PPP konstrukcióban létrejött beruházás, szolgáltatásvásárlás a Főiskolán nem volt. A felújítási kiadások alakulása Felújítási kiadásokra a Főiskola a beszámolási időszakban 769,3 MFt-ot fordított. Ez a bázisév teljesítési adatának több mint négyszerese, ami elsősorban a tárgyévben a KEOP intézkedés keretében, európai uniós támogatással megvalósult épületenergetikai fejlesztések eredménye. A felújítások forrását így elsősorban a sikeres pályázati tevékenységből megvalósult fejlesztések jelentették, melyek során három épület teljes körű hőszigetelése és nyílászárócseréje történt meg. Másrészről jelentős volt a lakhatási támogatás meghatározott részének (70%-ának) átcsoportosításából fedezett, a kollégiumok infrastrukturális megújítását célzó fejlesztések összege. Emellett a szükséges forrásokat saját bevételből egészítette ki az Intézmény. A megvalósított felújítások az épületinfrastruktúra funkcionális javításán túlmenően igen pozitív módon befolyásolták a hallgatók életkörülményeit, az oktatás és a munkavégzés feltételeit. Az Intézmény IFT-ben rögzített elképzeléseinek megfelelően, a évben az energiaracionalizálással, a hallgatók komfortérzetének javításával kapcsolatos jelentősebb kivitelezések történtek meg. A Főiskola a tárgyévet követően a megkezdett pozitív folyamatok folytatásaként további felújításokat kíván végrehajtani. A felújítási kiadások eredeti előirányzata évben az Intézménynél mindösszesen 973 eft saját bevételi előirányzat volt. Az eft összegű évközi előirányzat-módosítást a következők indokolták: Előirányzat-maradványból (saját hatáskörű előirányzat-módosítás) Többletbevétel miatt (saját hatáskörű előirányzat-módosítás) Kiemelt előirányzatok közti átcsoportosítás (elsősorban a lakhatási támogatás 70%-ának felhasználása érdekében) Összesen: eft eft eft eft Felújítási jogcímen évben a következő források álltak az Intézmény rendelkezésére: évi előirányzat-maradványból eft évi állami támogatásból és saját bevételből eft Felújítási kiadások fedezete összesen: eft Ebből: évi felhasználás eft évre áthúzódó eft 59

60 Az előző évi előirányzat-maradvány és a tárgyévi rendelkezésre álló források felhasználásával, a évben megvalósult felújításokról a 6/7.b sz. melléklet, valamint az I. 1. o) pont ad további tájékoztatást. Előző évek előirányzat-maradvány átadása a Főiskolán nem volt. II. 3. Az intézményi bevételek alakulása II. 3. a) A évi bevételi előirányzatok és teljesítések alakulása A Főiskola alapfeladatainak ellátására évben 5.246,9 MFt működési és 253,6 MFt felhalmozási állami támogatást biztosított a Fenntartó, az állami támogatás eredeti előirányzata 5.969,3 MFt volt. Az állami támogatás előirányzatának évközi növelése két esetben (57,5 MFt összegben), csökkentése három alkalommal (526,3 MFt összeggel) valósult meg. (Jogcímenkénti részletezése a II.2. pont alatt található). Így az Intézmény évi összes állami támogatásának módosított előirányzata 5.500,5 MFt volt, mely összeg a tárgyévben meg is érkezett. A felsőoktatási intézmények finanszírozási rendje a beszámolási időszakban részben módosításra került, így a hatályos Kormányrendelet értelmében a tudományos célú normatívák összege március 27-től nőtt, a képzési normatívák összege nem változott. Ezt a jogszabályt alkalmazta a Fenntartó a évben, azonban a rendelkezésre álló források hiánya miatt 87,3%-os finanszírozottsági szintet határozott meg a jogosultsági elszámoltatásnál, a korábbi évek gyakorlatától eltérően már a fenntartói normatívák esetében is. Így a jogosultsági elszámoltatási kötelezettséggel terhelt változó támogatás (képzési és tudományos célú) mellett a fenntartói támogatás összege sem tekinthető állandónak. A képzési, tudományos célú és fenntartói támogatás, valamint a speciális programok elszámolása alapján a Főiskolát 39 MFt támogatástöbblet illeti meg, melyet várhatóan a Fenntartó a maradvány-elszámolás részeként évben biztosít az Intézmény részére. A Főiskola belső allokációs rendszerében bizonyos korrekciós tényezők figyelembevételével alkalmazza a rendelkezésre bocsátott támogatás képzőhelyek közötti felosztását, melyben megtartja a normativitást, ezáltal is ösztönözve az egyes szervezeti egységeket teljesítményük növelésére. A BGF saját bevételeinek összege MFt volt a beszámolási időszakban, amely 5,8%-kal több, mint a megelőző évben. Ebből a működési és felhalmozási saját bevételek összege MFt (45,0%), a támogatás értékű bevételeké 952 MFt (13,9%), az átvett pénzeszközöké 357 MFt (5,2%), az előző évi előirányzat-maradvány átvétele 9 MFt (0,1%), az előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele MFt (35,8%) volt. A beszámolási időszakot az Intézmény 244,5 MFt-os bevételi lemaradással zárta. A bevételi lemaradás elsősorban a szolgáltatási bevételeknél jelentkezik, melyek a képzési költségtérítés-befizetéseket tartalmazzák. Ennek oka az oktatási piacon keresendő, mivel a jelenlegi gazdasági nehézségek mellett az egyes képzések esetében folyamatosan csökken a kereslet, így csökken a költségtérítéses alap- és felnőttképzési díjbevételek összege is. Továbbra is komoly probléma forrása mind szakmai, mind pénzügyi szempontból hogy a felvételt nyert hallgatók jelentős hányada nem iratkozott be a különféle képzésekre, és az így kieső hallgatói létszám nem pótolható. Nehezíti a Főiskola helyzetét az érettségiző, felvételire jelentkező fiatalok számának 60

61 csökkentése mellett az évek óta érezhető éles verseny, a közgazdasági képzést, szakképzést folytató intézmények, vállalkozások nagy száma. A BGF több felmérés eredményei alapján a hazai felsőoktatás egyik legszínvonalasabb képzést folytató intézménye. A hallgatók tudásszomja viszont csökken, és ezért a képesítési követelmények szerinti vizsgafeltételeknek sok hallgató nem tud megfelelni, így a felsőoktatási intézmények országos átlagánál lényegesen nagyobb a Főiskolán a hallgatói lemorzsolódás. Ez viszont kedvezőtlenül befolyásolja a beiskolázási adottságok szűkülése miatt is az Intézmény pénzügyi forrásait, ami igaz az állami támogatás (normatív finanszírozás) és a saját bevételek tekintetében is. A Főiskola vezetése a beszámolási időszakban is fő feladatának tekintette a pótlólagos források megszerzését az oktatási feladatok zavartalan ellátása, a folyamatos működtetés és az előirányzott fejlesztések érdekében. Ennek eredménye, hogy az intézményi saját bevételek a negatív környezeti hatások ellenére sem csökkentek jelentősen, mindösszesen 5%-kal. A teljesített bevételek forrásösszetétele az előző évhez viszonyítva ismét változott a saját bevételek javára: 44,5% állami támogatás, 55,5% saját bevétel, a sikeres pályázati tevékenységnek, az előző évi maradvány nagyarányú növekedésének, valamint az állami források évközi csökkentésének köszönhetően. (Beszámolási időszakban az előző évi előirányzatmaradvány 2.457,7 MFt is felhasználásra került.) Az Intézmény sikeres pályázati tevékenységének eredményeként, az NFÜ-től, közreműködő szervezeteitől és egyéb államháztartási alrendszerbe tartozó szervezetektől a következő támogatásértékű bevételek érkeztek a Főiskolához a évben: KEOP Épületenergetikai fejlesztések KEOP Energiahatékonysági fejlesztések a KKK kampuszán KMOP 4.2.1/B KIOSZK Komplex információs on-line szolgáltatások NKTH MAFIOK konferencia támogatása NFM A vállalkozói aktivitás ösztönzésének támogatása pályázat TÁMOP Nógrádi Kincsestár pályázat TÁMOP Team Akadémia pályázat TÁMOP BGF komplex szolgáltatásfejlesztése Markó utca TÁMOP Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés TÁMOP B Komplex tehetséggondozás a BGF-en TIOP Könyvtári szolgáltatások infrastruktúra-fejlesztése TIOP Infocentrum barnamezős beruházás Zalaegerszeg Oktatásért Közalapítvány kutatóműhelyek támogatása Oktatásért Közalapítvány TDK konferencia támogatás BURSA (Önkormányzatok) ösztöndíjak hozzájárulása NIIF Regionális centrum támogatás (Salgótarján) Önkormányzati támogatások (Salgótarján) Önkormányzati támogatások (Zalaegerszeg) Egyéb támogatások (hallgatói, intézményi) összege eft eft eft eft eft eft eft eft eft eft 776 eft eft eft 55 eft eft 600 eft eft eft 855 eft A pályázati tevékenység eredményessége a beszámolási időszakban is kiemelkedő volt. A korábbi években végzett gondos elkészítő munkának köszönhetően számos, jelentős támogatási összeget képviselő pályázat megvalósítása volt folyamatban évben, annak ellenére, hogy a közép-magyarországi régióra számosságában is kevesebb pályázatot írtak ki, továbbá a 61

62 (pályázatonként) elnyerhető támogatások összege is kevesebb volt, mint a korábbi években. A bevételek jogcímenkénti alakulását a következő diagram szemlélteti. 8. ábra eft A bevételi előirányzatok és a teljesített bevételek alakulása év Eredeti Módosított előirányzat előirányzat Teljesítés Eredeti Módosított előirányzat előirányzat Teljesítés Eredeti Módosított előirányzat előirányzat Teljesítés Eredeti Módosított előirányzat előirányzat Teljesítés Eredeti Módosított előirányzat előirányzat Állami támogatás Saját bevétel Támogatás értékű bevétel Átvett pénzeszközök Előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele Teljesítés A teljesített bevételek alakulása bázisévhez viszonyítva (bevételek tervtől való eltérése) A évben az Intézmény összes teljesített bevétele ,3 MFt volt, mely 0,6%-kal 76,6 MFt-tal több, mint a évi teljesítés. A rendelkezésre álló források megoszlását figyelembe véve az állami támogatás csökkenése 299,2 MFt, míg az intézményi saját bevételek (átvett pénzeszközökkel, támogatásértékű bevételekkel, előző évi előirányzatmaradvány igénybevételével együttes) összege 375,8 MFt-tal haladta meg az előző évi teljesítést. A fentiek alapján a növekedés a saját bevételek teljesítéséből eredt, melynek fő forrásai a pályázati támogatásokból származó támogatásértékű bevételek és átvett pénzeszközök voltak. Az állami támogatás csökkenése a Költségvetési törvény módosítása alapján, országgyűlési hatáskörben történt intézkedés következménye. Emellett a Fenntartó a felsőoktatási intézmények számára nem tudta biztosítani a finanszírozási kormányrendeletben meghatározott normatív támogatás teljes összegét, csak annak 87,3%-át. Sajnálatos, hogy az infrastruktúra működtetésére fordítható állami támogatás összege nem fedezi kellő mértékben a feladatok bővüléséhez kapcsolódó kiadásnövekedést, továbbá az inflatorikus hatást, de a közalkalmazotti előresorolások ellentételezése sem került kompenzálásra. Így fejlesztésekre, megelőző karbantartásokra kizárólag a költségtérítéses képzésekből, pályázati forrásokból, bérleti díjakból, kamatbevételekből származó források nyújtottak fedezetet tárgyévben is. A tárgyidőszakban teljesített intézményi működési bevételek összege 162 MFt-tal, 5%-kal csökkent, elsősorban a költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatói létszám csökkenése miatt. A működési és felhalmozási célú átvett pénzeszközök összege 45 MFt-tal, 62

Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2012/2013. tanév

Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2012/2013. tanév Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2012/2013. tanév Mi is érdekel? Hol tanuljak tovább? Milyenek a bejutási esélyeim? Milyen szakmával tudok jól elhelyezkedni vagy továbbtanulni? 2 Biztos

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév

Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév Miért érdemes továbbtanulni? Mert a felsőfokú végzettséggel rendelkezők magasabb jövedelmet érhetnek el, több munkalehetőség közül választhatnak,

Részletesebben

2012. ÉVI OKTATÁSI ÉS GAZDÁLKODÁSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA

2012. ÉVI OKTATÁSI ÉS GAZDÁLKODÁSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA A 2012. ÉVI OKTATÁSI ÉS GAZDÁLKODÁSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA Budapest, 2013. április TARTALOMJEGYZÉK Vezetői összefoglaló... 4 I. Általános indoklás (feladatkör, tevékenység bemutatása)... 5

Részletesebben

A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete. Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma

A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete. Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma 2015. évi CXXXI. törvény (Nftv. Módosítás) Az Nftv. módosításának főbb irányai

Részletesebben

BGF Biztos jövő ösztöndíj pályázati felhívás a 2015/2016. tanév 1. félévére

BGF Biztos jövő ösztöndíj pályázati felhívás a 2015/2016. tanév 1. félévére BGF Biztos jövő ösztöndíj pályázati felhívás a 2015/2016. tanév 1. félévére A pályázat célja A Biztos jövő ösztöndíj támogatás célja, hogy a Főiskola kiemelkedő tanulmányi eredményt elért tehetséges, szakmailag

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

I. 4. c) Az intézmény működésének helyzete, a működési tevékenység értékelése, a megvalósuló fejlesztések, ágazati és célfeladatok hatása... 56 II.

I. 4. c) Az intézmény működésének helyzete, a működési tevékenység értékelése, a megvalósuló fejlesztések, ágazati és célfeladatok hatása... 56 II. TARTALOMJEGYZÉK Vezetői összefoglaló... 4 I. ÁLTALÁNOS INDOKLÁS (FELADATKÖR, TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA)... 5 I. 1. a) Intézményi szerkezeti változások... 5 I. 1. b) A hallgatói létszám képzési szintenkénti

Részletesebben

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő A Kormány../2005. ( ) Korm. rendelete a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv. (a továbbiakban:

Részletesebben

A MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN

A MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN A MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet, valamint a Szegedi Tudományegyetem

Részletesebben

Kereskedelmi Szakmenedzser

Kereskedelmi Szakmenedzser Kereskedelmi Szakmenedzser Képzés célja Olyan legalább egy idegen nyelven beszélő, felsőfokú szakképesítéssel rendelkező szakemberek képzése, akik: kis- és közepes méretű, kereskedelmi tevékenységet folytató

Részletesebben

BGF KÉPZÉSI TÉRKÉPE A 2012/2013. TANÉVBEN. Képzéskereső: www.bgf.hu

BGF KÉPZÉSI TÉRKÉPE A 2012/2013. TANÉVBEN. Képzéskereső: www.bgf.hu BGF KÉPZÉSI TÉRKÉPE A 2012/2013. TANÉVBEN Képzéskereső: www.bgf.hu Az alábbi képzések további részletes leírása a külön képzési szintenként megtalálható. 1 Adóigazgatási szakügyintéző 2 Banki szakügyintéző

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER 8442/2007. TERVEZET! (honlapra) ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról Budapest,

Részletesebben

2004. ÉVI GAZDÁLKODÁSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA

2004. ÉVI GAZDÁLKODÁSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA A 2004. ÉVI GAZDÁLKODÁSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 1. A BGF feladatköre és tevékenysége... 5 1.1. Az Intézmény neve, törzskönyvi azonosító száma, honlapjának címe...

Részletesebben

Széchenyi István Egyetem Győr SZÉCHE YI ISTVÁ EGYETEM 2008.ÉVI ALAPOKMÁ YA

Széchenyi István Egyetem Győr SZÉCHE YI ISTVÁ EGYETEM 2008.ÉVI ALAPOKMÁ YA Széchenyi István Egyetem Győr SZÉCHE YI ISTVÁ EGYETEM 2008.ÉVI ALAPOKMÁ YA 1. Fejezet megnevezése: XX Oktatási Minisztérium 2. Széchenyi István Egyetem a) azonosító adatai PIR törzsszáma: 308900 az egyetem

Részletesebben

Duális képzések a Budapesti Gazdasági Főiskolán

Duális képzések a Budapesti Gazdasági Főiskolán Duális képzések a Budapesti Gazdasági Főiskolán A Budapesti Gazdasági Főiskola jellegzetességei Az ország első számú és legnagyobb főiskolája (16.000 hallgató) Felsőoktatási Minőség Díj (2010), ISO minőségügyi

Részletesebben

A KRE Történettudomány Doktori Iskolát két oktatási program alkotja: A jelentkezés és a felvétel szabályai a doktori iskolában

A KRE Történettudomány Doktori Iskolát két oktatási program alkotja: A jelentkezés és a felvétel szabályai a doktori iskolában F O N T O S T U D N I V A L Ó K A KRE Történettudomány Doktori Iskolát két oktatási program alkotja: 1. Társadalom, politika és hadsereg a Magyar Királyságban 1740 1867 Programvezető: Prof. Dr. habil Gergely

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014. tanévre Osztatlan tanárszak közgazdásztanár szakképzettség (nappali munkarend) 2 Budapesti Gazdasági Főiskola Budapesti Gazdasági Főiskola FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014.

Részletesebben

Negyedszázados múlt, tudatos jelen, fenntartható jövő

Negyedszázados múlt, tudatos jelen, fenntartható jövő Negyedszázados múlt, tudatos jelen, fenntartható jövő és a TDK mozgalom Kósi Kálmán Környezetirányítási szakértő akkreditálás 2001. december (indítás 2002) A szak indítását elsősorban a gazdálkodói és

Részletesebben

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 0 () Válaszadók száma = 9 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag

Részletesebben

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Egyetemi Doktori Tanács Elnök: Dr. Koren Csaba egyetemi tanár Titkár: Horváth Balázs egyetemi adjunktus 9026 Győr, Egyetem tér 1. Telefon: (96) 503-400/3121 Fax: (96) 329-263 E-mail:

Részletesebben

A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar minőségfejlesztési terve 2010-2011

A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar minőségfejlesztési terve 2010-2011 A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar minőségfejlesztési terve 2010-2011 Készült: a Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar 2009. évi Szervezeti önértékelése alapján, valamint a kari fejlesztési stratégia, a módosított

Részletesebben

A Felsőoktatási Regisztrációs Központ 2006. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA

A Felsőoktatási Regisztrációs Központ 2006. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA A Felsőoktatási Regisztrációs Központ 2006. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA 1. Feladatkör, tevékenység 1.1. Az intézmény adatai Név: Felsőoktatási Regisztrációs Központ Törzskönyvi

Részletesebben

I. 4. c) Az év során átadott és átvett feladatok és az ezekhez kapcsolódó létszám- és előirányzatmozgások

I. 4. c) Az év során átadott és átvett feladatok és az ezekhez kapcsolódó létszám- és előirányzatmozgások TARTALOMJEGYZÉK Vezetői összefoglaló... 4 I. ÁLTALÁNOS INDOKLÁS (FELADATKÖR, TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA)... 5 I. 1. A számszaki beszámoló 11/a., 11/b., és 12. számú mellékleteiben szerepeltetett jogcímadatok

Részletesebben

ELTE Informatikai Kar Nyílt Nap

ELTE Informatikai Kar Nyílt Nap ELTE Informatikai Kar Nyílt Nap A felvételi és érettségi kapcsolata 2008. november 13. Előadó: Végh Tamás, felvételi iroda A Bologna-rendszer A Bologna-rendszer néven ismertté vált többciklusú képzés három,

Részletesebben

statisztikai módszerekkel

statisztikai módszerekkel Statisztikai világnap 2010. október 20. Az oktatási kiválóság g mérése m statisztikai módszerekkel Sándorné dr. Kriszt Éva rektor A mérésrm sről l elméleti leti megközel zelítésben A A mérés m s fogalma,

Részletesebben

Mérés gyakorisága. Aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók száma Fő Féléves ORH Neptun Automatikus

Mérés gyakorisága. Aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók száma Fő Féléves ORH Neptun Automatikus A.1 Hallgatói létszám növelése A.1.1 Aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók Aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók Fő Féléves ORH Neptun Automatikus Finanszírozási szempontú kimutatás, azaz kétszakos

Részletesebben

Ha elnyert külföldi ösztöndíjat a fenti szakon folytatott tanulmányai során, akkor az ösztöndíjas félévek felsorolása:

Ha elnyert külföldi ösztöndíjat a fenti szakon folytatott tanulmányai során, akkor az ösztöndíjas félévek felsorolása: E L T E T á T K K ö z t á r s a s á g i Ö s z t ö n d í j P á l y á z a t m e l l é k l e t Megpályázott szak: szint: alapképzés / mesterképzés Ha elnyert külföldi ösztöndíjat a fenti szakon folytatott

Részletesebben

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 0 (DPR_hallgmotiv_0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb

Részletesebben

1/2007. (II. 6.) SZMM

1/2007. (II. 6.) SZMM 1/2007. (II. 6.) SZMM rendelet a szakiskolák, a szakközépiskolák és a felsőfokú szakképzés tekintetében a felsőoktatási intézmények számára adományozható nívódíjról A szakképzési hozzájárulásról és a képzés

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

GDF felmérések DPR2014_hm (Hallgatói mot. 2014) Válaszadók száma = 112. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések DPR2014_hm (Hallgatói mot. 2014) Válaszadók száma = 112. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések DPR0_hm (Hallgatói mot. 0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 0% 50% 0% 5% Jobb pólus n=mennyiség

Részletesebben

Motivációs tesztek felépítése

Motivációs tesztek felépítése Motivációs tesztek felépítése Veresné dr. Somosi Mariann intézetigazgató, egyetemi docens 1 Motivációs vizsgálat típusa Képzési szint BSc/BA MSc/MA OSZTATLAN Bejövő Közbülső Kimenő TANULMÁNYOK MEGKEZDÉSEKOR

Részletesebben

Stipendium Hungaricum

Stipendium Hungaricum Stipendium Hungaricum Pályázatíró szeminárium 2015. április 13. Dobos Gábor, csoportvezető Témák Jogszabályváltozás A program tervezett menetrendje Pályázati feltételek Pályázati űrlap Bírálati szempontrendszer

Részletesebben

Tomori Pál Főiskola. Közhasznúsági jelentés 2014.

Tomori Pál Főiskola. Közhasznúsági jelentés 2014. Tomori Pál Főiskola Közhasznúsági jelentés 2014. 1. Bevezetés A Tomori Pál Főiskolát a KF-SZ Kalocsai Felsőoktatási és Szolgáltató Közhasznú Társaság (alakuláskori nevén) 2004. június 22. napján meghozott,

Részletesebben

Lövői Közös Önkormányzati Hivatal 2013. év beszámolója

Lövői Közös Önkormányzati Hivatal 2013. év beszámolója Lövői Közös Önkormányzati Hivatal 2013. év beszámolója A Lövői Közös Önkormányzati Hivatal a helyi önkormányzatok gazdálkodásának végrehajtó szerve, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Az ellátandó

Részletesebben

Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar 2013 A z igazságügyi igazgatási alapszak 6 féléves, 180 kredites képzés keretében olyan igazságügyi szervezők és ügyintézők képzését célozza, akik i, különösen

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. a 2012/2013. tanévre. Mesterképzések. (nappali és levelező tagozat)

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. a 2012/2013. tanévre. Mesterképzések. (nappali és levelező tagozat) FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2012/2013. tanévre Mesterképzések (nappali és levelező tagozat) Budapest, 2011. november Budapesti Gazdasági Főiskola TARTALOMJEGYZÉK MSc/MA képzés bemutatása karonként nappali

Részletesebben

MUNKA MELLETT SZERETNÉL DIPLOMÁT? TANULJ A KVIK TÁVOKTATÁSON!

MUNKA MELLETT SZERETNÉL DIPLOMÁT? TANULJ A KVIK TÁVOKTATÁSON! MUNKA MELLETT SZERETNÉL DIPLOMÁT? TANULJ A KVIK TÁVOKTATÁSON! Kereskedelem és marketing alapképzési szak (KVIK) Távoktatás munkarendű közgazdász alapképzés Önköltséges képzési formában A szerezhető végzettség

Részletesebben

KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A HR OKTATÁSBAN

KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A HR OKTATÁSBAN HR oktatás Magyarországon napjainkban és a jövıbeli lehetıségek KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A HR OKTATÁSBAN Dr. habil Szabó Lajos tanszékvezetı egyetemi docens stratégiai és fejlesztési dékánhelyettes PANNON

Részletesebben

(3) A komplex vizsga/vizsgák ismétlésének szabályait a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 34. - a tartalmazza.

(3) A komplex vizsga/vizsgák ismétlésének szabályait a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 34. - a tartalmazza. Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Társadalomtudományi Kar Melléklet I. a nemzetközi kapcsolatok szakos közgazdász, politológus-közgazdász, szociológusközgazdász, szociálpolitikus-közgazdász, nemzetközi tanulmányok,

Részletesebben

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÖLTSÉGVETÉSI ALAPOKMÁNYA XX. fejezet Oktatási Minisztérium Azonosító adatai: - törzskönyvi nyilvántartási szám (PIR törzsszám): 329826 - megnevezése: Budapesti Gazdasági Főiskola

Részletesebben

Bevezetés. Szabályzati háttér A tanulmányi ösztöndíj

Bevezetés. Szabályzati háttér A tanulmányi ösztöndíj A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK TANULMÁNYI ÖSZTÖNDÍJ OSZTÁSÁNAK SZABÁLYZATA Bevezetés A Dunaújvárosi Főiskola Hallgatói Önkormányzata (továbbiakban: HÖK) úgy érezte szükséges egy mindenki

Részletesebben

A fentiekben hivatkozott rendelet több pontban is érintette az alap- és mesterszakok képzési és kimeneti követelményét.. ALAPKÉPZÉSI SZAKOK

A fentiekben hivatkozott rendelet több pontban is érintette az alap- és mesterszakok képzési és kimeneti követelményét.. ALAPKÉPZÉSI SZAKOK Tájékoztató Az oktatási és kulturális miniszter 24/2010. (V. 14.) OKM rendelete az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet módosításáról A

Részletesebben

2011. június HÍREK RÓLUNK ÍRTÁK SZEMÉLYI HÍREK NAGYVILÁGBÓL KÖZÉRDEKŰ

2011. június HÍREK RÓLUNK ÍRTÁK SZEMÉLYI HÍREK NAGYVILÁGBÓL KÖZÉRDEKŰ Az egyenjogúságért küzdenek az európai tudós nők Sztereotípiák, rejtett üzenetek, a nemek eltérő igényei iránti érzéketlenség vagy akár nyílt diszkrimináció uralkodik a társadalmi élet számos területén,

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

PANNON Egyetem TÁMOP-4.2.2.-B-10/1-2010-0025

PANNON Egyetem TÁMOP-4.2.2.-B-10/1-2010-0025 A Pannon Egyetem Mérnöki Kar Tudományos Diákköri Tanácsa TÁMOP 4.2.2/B-10/1-2010-0025 című projektje keretében pályázatot hirdet A Mérnöki Kar Kiemelkedő Tudományos eredményeket elért hallgatója díj elnyerésére.

Részletesebben

A Gazdasági idegen nyelvi levelező felsőfokú szakképzést (FSZ) indító intézmény adatai

A Gazdasági idegen nyelvi levelező felsőfokú szakképzést (FSZ) indító intézmény adatai A Gazdasági idegen nyelvi levelező felsőfokú szakképzést (FSZ) indító intézmény adatai Az intézmény neve: Székhely: Vezető: Nyíregyházi Főiskola 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/B. Dr. habil. Balogh Árpád

Részletesebben

Előadás címe: Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar bemutatása

Előadás címe: Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar bemutatása Előadás címe: Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar bemutatása Károli Gáspár Református Egyetem Alapítása: Magyarországi Református Zsinat, 1993. február 24. Elvész az én népem, mivelhogy

Részletesebben

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás, Infrastruktúra Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 T F T F T F T F T F T F 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Részletesebben

Andai Zoltán NKE-KTK HÖK külkapcsolati referens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar NEMZETKÖZI KISOKOS

Andai Zoltán NKE-KTK HÖK külkapcsolati referens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar NEMZETKÖZI KISOKOS Andai Zoltán NKE-KTK HÖK külkapcsolati referens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar NEMZETKÖZI KISOKOS 2014 1. Erasmus + Mi az Erasmus +? Az ERASMUS+ egy átfogó programcsomag, amely

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Előterjesztő neve és beosztása: Szervezeti egység: Dr. Varga István dékán Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar E L Ő T E R J E S Z T É S A Szenátus 2013.

Részletesebben

EUROMENEDZSER szakirányú továbbképzés. Uniós és vezetési ismeretek kiváló MAB - minősítéssel

EUROMENEDZSER szakirányú továbbképzés. Uniós és vezetési ismeretek kiváló MAB - minősítéssel EUROMENEDZSER szakirányú továbbképzés Uniós és vezetési ismeretek kiváló MAB - minősítéssel Edutus Főiskola 2015 A képzés célja a változó európai feltételekhez igazodó legkorszerűbb ismeretanyag átadása

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata Pécs 2007 A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a

Részletesebben

Tisztelt Kuratórium! A Barankovics István Alapítvány Kuratóriuma részére

Tisztelt Kuratórium! A Barankovics István Alapítvány Kuratóriuma részére A Barankovics István Alapítvány Kuratóriuma részére Tisztelt Kuratórium! A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló 2003. évi XLVII.

Részletesebben

Műszaki menedzser alapszak

Műszaki menedzser alapszak Kecskeméti Főiskola GAMF Kar Tanulmányi tájékoztató Műszaki menedzser alapszak Kecskemét 2011 2012 A tantárgyleírásokat a KF GAMF Kar munkatársai állították össze. Szerkesztette: Dr. Kovács Beatrix főiskolai

Részletesebben

A Szolnoki Főiskola képzési programja Diplomás Európai Unió szakreferens szakirányú továbbképzési szak

A Szolnoki Főiskola képzési programja Diplomás Európai Unió szakreferens szakirányú továbbképzési szak A Szolnoki Főiskola képzési programja Diplomás Európai Unió szakreferens szakirányú továbbképzési szak 1. A szak képzési és kimeneti követelményei a. A szakirányú továbbképzés megnevezése: Diplomás szakreferens

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. a 2012/2013. tanévre. Alapképzések. (nappali, levelező és távoktatási tagozat)

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. a 2012/2013. tanévre. Alapképzések. (nappali, levelező és távoktatási tagozat) FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2012/2013. tanévre Alapképzések (nappali, levelező és távoktatási tagozat) Budapest, 2011. november Budapesti Gazdasági Főiskola TARTALOMJEGYZÉK Alapképzés (BA/BSc), nappali tagozat

Részletesebben

Jó gyakorlatok! Merre tovább felsőoktatás? A Budapesti Gazdasági Főiskola működése, gazdálkodása során alkalmazott jó gyakorlatok

Jó gyakorlatok! Merre tovább felsőoktatás? A Budapesti Gazdasági Főiskola működése, gazdálkodása során alkalmazott jó gyakorlatok Jó gyakorlatok! Merre tovább felsőoktatás? A Budapesti Gazdasági Főiskola működése, gazdálkodása során alkalmazott jó gyakorlatok Sándorné Kriszt Éva rektor Állami Számvevőszék, Budapest, 2015. május 15.

Részletesebben

Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ Pécs, Egyetem u. 2. BESZÁMOLÓ 2006. év. Készítette: Illés Tiborné Gazd. vez.

Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ Pécs, Egyetem u. 2. BESZÁMOLÓ 2006. év. Készítette: Illés Tiborné Gazd. vez. Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ Pécs, Egyetem u. 2. BESZÁMOLÓ 2006. év Készítette: Illés Tiborné Gazd. vez. BESZÁMOLÓ 2006. év A Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ 2006. év költségvetése ez időszakban

Részletesebben

A KÖZTÁRSASÁGI ÖSZTÖNDÍJ PONTRENSZERE Állam- és Jogtudományi Kar. Kutatási tevékenység:

A KÖZTÁRSASÁGI ÖSZTÖNDÍJ PONTRENSZERE Állam- és Jogtudományi Kar. Kutatási tevékenység: A KÖZTÁRSASÁGI ÖSZTÖNDÍJ PONTRENSZERE Állam- és Jogtudományi Kar I. Tanulmányok: Tanulmányi eredmény: 4,51 4,6 : 2 pont 4,61 4,7 : 3 pont 4,71 4,8 : 4 pont 4,81 4,9 : 5 pont 4,91 5,0 : 6 pont Nyelvvizsgák:

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar. Felvételi tájékoztató 2014.

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar. Felvételi tájékoztató 2014. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar Felvételi tájékoztató 2014. A JELENTKEZÉS MÓDJA e-jelentkezés e-felvételi keretében, amelyet a www.felvi.hu honlapon, regisztráció után lehet igénybe

Részletesebben

BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA KELETI KÁROLY GAZDASÁGI KAR

BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA KELETI KÁROLY GAZDASÁGI KAR BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA KELETI KÁROLY GAZDASÁGI KAR A A tanulás s az, amely mővel, m a munka az, amely gazdagít. t. Keleti KárolyK (1833-1892) 1892) Amit kínálunk. Amirıl szó lesz. Az infrastruktúra

Részletesebben

TOVÁBBTANULÁS - 2014. Készítette: Chalupeckyné Guba Zsuzsanna

TOVÁBBTANULÁS - 2014. Készítette: Chalupeckyné Guba Zsuzsanna TOVÁBBTANULÁS - 2014 Készítette: Chalupeckyné Guba Zsuzsanna BOLOGNAI KÉPZÉSI RENDSZER Felsőoktatási szakképzés JELENTKEZÉSI FOLYAMAT, HATÁRIDŐK 1. Tájékozódás (nyílt nap, internet) Kapacitásszámok www.felvi.hu

Részletesebben

AKKREDITÁCIÓS ÚTMUTATÓ SEGÉDLETE

AKKREDITÁCIÓS ÚTMUTATÓ SEGÉDLETE AKKREDITÁCIÓS ÚTMUTATÓ SEGÉDLETE Piros beszúrás, lila törlendő, zöld magyarázat. PI INTÉZMÉNYI AKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁS JELENTÉSE (Második akkreditációs értékelés) 2007/10/XI/1. sz. MAB határozat KECSKEMÉTI

Részletesebben

7. A köztársasági ösztöndíjat elnyert hallgató nem zárható ki a tanulmányi ösztöndíj támogatásból.

7. A köztársasági ösztöndíjat elnyert hallgató nem zárható ki a tanulmányi ösztöndíj támogatásból. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS köztársasági ösztöndíj elnyerésére a Nyugat-magyarországi Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Karán (továbbiakban NYME SKK) a 015/016. tanévre A nemzeti felsőoktatásról

Részletesebben

Az Idegennyelvi Továbbképző Központ 2003. évi szöveges. A szöveges szakmai beszámoló megfelel az OM által előírt főbb szempontoknak.

Az Idegennyelvi Továbbképző Központ 2003. évi szöveges. A szöveges szakmai beszámoló megfelel az OM által előírt főbb szempontoknak. Az Idegennyelvi Továbbképző Központ 2003. évi szöveges beszámolójának felülvizsgálata A szöveges szakmai beszámoló megfelel az OM által előírt főbb szempontoknak. Az Idegennyelvi Továbbképző Központ önálló,

Részletesebben

Időtartam (-tól -ig) 2012-2013 Munkáltató neve és címe Miskolci Egyetem (Központi Igazgatás), 3515 Miskolc-Egyetemváros

Időtartam (-tól -ig) 2012-2013 Munkáltató neve és címe Miskolci Egyetem (Központi Igazgatás), 3515 Miskolc-Egyetemváros 1 Ö N É L E T R A J Z F O R M A N Y O M T A T V Á N Y SZEMÉLYES ADATOK Név DR. LUKÁCS JÁNOS Cím 3535 MISKOLC (MAGYARORSZÁG), ELŐHEGY U. 48/2. Telefon +36 46 565 111/14 11 Fax +36 46 561 504 E-mail janos.lukacs@uni-miskolc.hu

Részletesebben

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója 1. Az intézmény neve: EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIM- NÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2. Címe, telefonszáma: 3300 EGER, IFJÚSÁG

Részletesebben

VII. SZÁMÚ MELLÉKLET A FŐISKOLA KÉPZÉSI KÍNÁLATA

VII. SZÁMÚ MELLÉKLET A FŐISKOLA KÉPZÉSI KÍNÁLATA VII. SZÁMÚ MELLÉKLET SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A FŐISKOLA KÉPZÉSI KÍNÁLATA Teológia mesterszak Egységes, osztatlan képzés 1. (1) Teológia mesterszak kizárólag

Részletesebben

Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak

Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2007. Szakirányú továbbképzés I. Képzési és kimeneti követelmények 1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe: Debreceni

Részletesebben

ZMNE Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem

ZMNE Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem MNE rínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem MNE felvehető összlétszáma: 2217 fő. Képzési terület Felvehető (fő) Esti, TelepülésNyelv Nappali képzés levelező munkarend Képzési Távoktatásterület/Szakmacsoport

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 3. SZ. VERZIÓ

Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 3. SZ. VERZIÓ Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 3. SZ. VERZIÓ HATÁLYBALÉPÉS NAPJA: 2013. november 8. JÓVÁHAGYTA: DR. AILER PIROSKA REKTOR 2

Részletesebben

Egészségügyi szervező alapszak egészségturizmus-szervező szakirány IV. évfolyam 2013-2014-es tanév 1. félév programjai

Egészségügyi szervező alapszak egészségturizmus-szervező szakirány IV. évfolyam 2013-2014-es tanév 1. félév programjai Egészségügyi szervező alapszak egészségturizmus-szervező szakirány IV. évfolyam 2013-2014-es tanév 1. félév programjai 0 Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-, és Egészségtudományi Kar Egészségtudományi

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE OKTATÁSI FŐIGAZGATÓSÁG

Az ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE OKTATÁSI FŐIGAZGATÓSÁG 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 56. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE OKTATÁSI FŐIGAZGATÓSÁG BUDAPEST,

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA 51. sz. melléklet a 86/2011. (V.31..) számú határozathoz INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése, az

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola költségvetési alapokmánya

Budapesti Gazdasági Főiskola költségvetési alapokmánya Budapesti Gazdasági Főiskola költségvetési alapokmánya XX. fejezet Oktatási Minisztérium Azonosító adatai: - törzskönyvi nyilvántartási szám (PIR törzsszám): 329826000 - megnevezése: Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Tárgy: Tájékoztató a munkaerőpiaci esélynövelés programjának 2006. évi megvalósulásáról a megyei fenntartású közoktatási intézményekben.

Tárgy: Tájékoztató a munkaerőpiaci esélynövelés programjának 2006. évi megvalósulásáról a megyei fenntartású közoktatási intézményekben. Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottságának Elnöke Szám. 125/2007. Előterjesztés a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Művelődési, Kisebbségi,

Részletesebben

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Beszámolási időszak kezdete: 2013. január 1. Beszámolási időszak vége: 2013. december 31. Keltezés: 2014. február 25. Alföldi István ügyvezető igazgató 1 I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

A SZOLNOKI FŐISKOLA. 2008. évi OKTATÁSI ÉS GAZDÁLKODÁSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSE

A SZOLNOKI FŐISKOLA. 2008. évi OKTATÁSI ÉS GAZDÁLKODÁSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSE A SZOLNOKI FŐISKOLA 2008. évi OKTATÁSI ÉS GAZDÁLKODÁSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSE I. BEVEZETÉS A Szolnoki Főiskola 2008-ban is két fakultással folytatta működését. Üzleti Fakultás (Szolnok), valamint

Részletesebben

Kutatási jelentés. 2014. február

Kutatási jelentés. 2014. február Kutatási jelentés A Budapesti Gazdasági Főiskola Diplomás Pályakövetési Rendszerében az aktív hallgatók között lebonyolított 2013. évi motivációs kutatás eredményei 2014. február Tartalom Vezetői összefoglaló...

Részletesebben

Kossuth Lajos Hadtudományi Kar

Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 1101 Budapest, Hungária krt. 9-11. Telefon: 432-9000/29-357 Telefax: 432-9027 Szakok, képzési idő, vizsgatárgyak Képz. Választható szak, szakpár A N Biztonság-és védelempolitikai

Részletesebben

Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Társadalomtudományi Kar. Melléklet

Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Társadalomtudományi Kar. Melléklet Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Társadalomtudományi Kar Melléklet I. a nemzetközi kapcsolatok szakos közgazdász, politológus-közgazdász, szociológusközgazdász, szociálpolitikus-közgazdász, nemzetközi tanulmányok,

Részletesebben

Duális képzés a BGF GKZ gyakorlatában. Lambertné Katona Mónika BGF-GKZ

Duális képzés a BGF GKZ gyakorlatában. Lambertné Katona Mónika BGF-GKZ Duális képzés a BGF GKZ gyakorlatában Lambertné Katona Mónika BGF-GKZ HELYZETÉRTÉKELÉS MÚLT.2014 2015 JÖVŐ PILOT AKKREDITÁCIÓ DUÁLIS KÉPZÉS 2 SZAKON DUÁLIS KÉPZÉS BŐVÍTÉSE 2 Mérföldkövek: A MÚLT - 6 partnerrel

Részletesebben

A 2014. évi felvételi eljárásban BSc képzésre felvett hallgatók és hozzátartozóik részére

A 2014. évi felvételi eljárásban BSc képzésre felvett hallgatók és hozzátartozóik részére A évi felvételi eljárásban BSc képzésre felvett hallgatók és hozzátartozóik részére 2012. június 22-23. 2012. április 10. Kari tájékoztató rendezvény Tevesz Gábor okt.dh. 1 BME - VIK BME 1. 269 526 m 2

Részletesebben

SSC specialista szakirányú továbbképzés

SSC specialista szakirányú továbbképzés SSC specialista szakirányú továbbképzés (Shared Service Center - SSC) Edutus Főiskola 2016 Az SSC (Shared Service Center/szolgáltató központ) szektor jelenleg a leggyorsabban fejlődő iparág Magyarországon.

Részletesebben

Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar. Kari Diákjóléti Bizottság Ügyrendi Szabályzata

Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar. Kari Diákjóléti Bizottság Ügyrendi Szabályzata Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar Kari Diákjóléti Bizottság Ügyrendi Szabályzata Jelen Ügyrend a Szent István Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 5/D mellékletének

Részletesebben

A felsőoktatásban folyó többciklusú képzés első tapasztalatai

A felsőoktatásban folyó többciklusú képzés első tapasztalatai A felsőoktatásban folyó többciklusú képzés első tapasztalatai BOLOGNA JELENTÉS - 2008 ÖSSZEGZÉS - KIHÍVÁSOK Palásti Kovács Béla Oktatás létszámváltozások Nappali diák, hallgató létszám 1990-2003 250 000

Részletesebben

FRANCIA-MAGYAR BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDITÓ. szakirányú továbbképzési szak

FRANCIA-MAGYAR BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDITÓ. szakirányú továbbképzési szak FRANCIA-MAGYAR BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDITÓ szakirányú továbbképzési szak A szak felvételének feltétele: Alapképzésben szerzett fokozat és szakképzettség birtokában bölcsészettudomány képzési területen

Részletesebben

Tanulmányok, végzettségek: Tanulmányok:

Tanulmányok, végzettségek: Tanulmányok: ÖNÉLETRAJZ Személyes adatok: Név: Lengyelné Dr. Szilágyi Szilvia Születési hely és idő: Sárospatak, 1976. május 03. Jelenlegi munkahely: Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Analízis Tanszék

Részletesebben

Az előterjesztés a Magyar Rektori Konferencia kezdeményezése alapján a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő

Az előterjesztés a Magyar Rektori Konferencia kezdeményezése alapján a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő Az előterjesztés a Magyar Rektori Konferencia kezdeményezése alapján a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet

Részletesebben

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére.

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére. 1 Mi a képzés célja? A hallgatók a képzés során elsajátított ismereteik és készségeik birtokában alkalmazni tudják az adatfelvételi és számítógépes Mi lesz akkor a diplomámba írva? szociológia BA szociális

Részletesebben

ELBÍRÁLÁSI- ÉS PONTRENDSZERE. PONTRENDSZER alap- és egységes osztatlan képzés- nappali tagozat

ELBÍRÁLÁSI- ÉS PONTRENDSZERE. PONTRENDSZER alap- és egységes osztatlan képzés- nappali tagozat A Magyar Köztársaság Nemzeti Erőforrás Minisztériuma és a Balassi Intézet által nappali tagozatos alap- és egységes (osztatlan) képzésben részt vevő, tanulmányaikat 2008/2009-es, 2009/2010-es valamint

Részletesebben

Tisztelt Kuratórium! A Barankovics István Alapítvány Kuratóriuma részére

Tisztelt Kuratórium! A Barankovics István Alapítvány Kuratóriuma részére A Barankovics István Alapítvány Kuratóriuma részére Tisztelt Kuratórium! A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló 2003. évi XLVII.

Részletesebben

A bajai főiskola jövőképe

A bajai főiskola jövőképe A régió felsőoktatásának jelene és jövője konferencia A bajai főiskola jövőképe Melicz Zoltán Eötvös József Főiskola, Baja A bajai főiskola Két karú intézmény Neveléstudományi Kar (1870-ben alapított,

Részletesebben

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés (Szakirányú továbbképzési (szakmérnöki) szak) Munkarend: Levelező Finanszírozási forma: Költségtérítéses Költségtérítés (összesen): 375 000 Ft

Részletesebben

SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedően Közhasznú Társaság 2006. évi üzleti terve. Tervdokumentáció részei :

SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedően Közhasznú Társaság 2006. évi üzleti terve. Tervdokumentáció részei : SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedően Közhasznú Társaság 2006. évi üzleti terve Tervdokumentáció részei : I/1. számú melléklet: I/2. számú melléklet: I/3. számú melléklet:

Részletesebben

P Á L Y Á Z A T I F E L H Í V Á S Itt van az otthonunk, itt van a jövőnk! ösztöndíj elnyerésére a 2014/2015. tanévre

P Á L Y Á Z A T I F E L H Í V Á S Itt van az otthonunk, itt van a jövőnk! ösztöndíj elnyerésére a 2014/2015. tanévre P Á L Y Á Z A T I F E L H Í V Á S Itt van az otthonunk, itt van a jövőnk! ösztöndíj elnyerésére a 2014/2015. tanévre Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata a Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése

Részletesebben

1/2009. (III. 17.) határozat

1/2009. (III. 17.) határozat 1/2009. (III. 17.) határozat A Szenátus jóváhagyja a Banki szakügyintéző (OKJ 55 343 01 0010 55 01) felsőfokú szakképzés intézményi képzési programját, és ezen felsőfokú szakképzés indítását. 2/2009. (III.

Részletesebben

Kollégiumi jogosultság megállapításához

Kollégiumi jogosultság megállapításához Kollégiumi jogosultság megállapításához 51/2007. (III. 26.) Korm. r. a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről 3. (1) Államilag támogatott képzésben

Részletesebben