I. 4. c) Az intézmény működésének helyzete, a működési tevékenység értékelése, a megvalósuló fejlesztések, ágazati és célfeladatok hatása II.

Átírás

1

2 TARTALOMJEGYZÉK Vezetői összefoglaló... 4 I. ÁLTALÁNOS INDOKLÁS (FELADATKÖR, TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA)... 5 I. 1. a) Intézményi szerkezeti változások... 5 I. 1. b) A hallgatói létszám képzési szintenkénti bemutatása... 5 I.1. c) A hallgatói juttatások belső felhasználásának bemutatása, értékelése I. 1. d) Köztársasági ösztöndíj I. 1. e) Egyéb ösztöndíjak (pl.: Bursa Hungarica, miniszteri ösztöndíjak az 51/2007. (III.26.) kormány rend. szerint) I. 1. f) Kollégiumi támogatás szociális viszonyok I. 1. g) Tankönyv-, jegyzettámogatás I. 1. h) Sport-, kultúratámogatás I. 1. i) Tudományos Diákköri Tevékenység I. 1. j) Hallgatói mobilitás I. 1. k) Képzési szerkezet változása munkaerő-piaci igények I.1.l) Gyakorlatigényes képzés a szakmai gyakorlatok tapasztalatai I. 1. m) Oktatói, kutatói változások, teljes és részmunkaidős foglalkoztatások I. 1. n) A K+F tevékenység értékelése I. 1. o) Változások az intézményi szolgáltatásban I. 1. p) Megvalósult beruházások, felújítások I. 2. A számszaki beszámoló 11/a., 11/b., és 12. számú mellékleteiben szerepeltetett jogcímadatok elemzése I. 3. a) Az év folyamán végrehajtott szervezeti, szervezési, egyszerűsítési, takarékossági intézkedések okairól (jogszabályváltozások, kormányhatározatok) és azok gazdálkodásra gyakorolt hatása I. 3. b) Alapítványok, közalapítványok támogatása I. 3. c) Vállalkozási tevékenység végzése I. 3. d) Vegyes rendeltetésű eszközök esetében az értékcsökkenés alaptevékenység és vállalkozási tevékenység közötti megosztási módjának változtatása, az alkalmazott új módszer, és annak hatása I. 3. e) Értékelés a kiszervezett tevékenységek, szervezetek helyzetéről I. 3. f) A gazdasági társaságokban való részvétel indoka, az ezekből származó előnyök I. 3. g) A dolgozók lakásépítési és vásárlási támogatására fordított kiadások bemutatása, a kölcsönben részesítettek száma I. 3. h) A Kincstári Egységes Számlán (KESZ) kívül lebonyolított pénzforgalom alakulása I. 3. i) A kincstári finanszírozás továbbfejlesztése, az előirányzat gazdálkodási rendszer, a feladatfinanszírozás, a kincstári információszolgáltatás tapasztalatai I. 3. j) Az esetleges évközi intézmény-, illetve gazdasági vezetőváltás és annak hatásai I. 4. Az alaptevékenység változása és annak gazdálkodásra gyakorolt hatása I. 4. a) Rendkívüli események, körülmények I. 4. b) Az intézmény által ellátott többletfeladatok bemutatása

3 I. 4. c) Az intézmény működésének helyzete, a működési tevékenység értékelése, a megvalósuló fejlesztések, ágazati és célfeladatok hatása II. RÉSZLETES INDOKLÁS (AZ ELŐIRÁNYZATOK ALAKULÁSA) II. 1. A főbb kiadási tételek feladatteljesítéssel összefüggő alakulása II. 2. Az előirányzatok alakulása az előirányzatok és a pénzforgalom egyeztetése II. 2. a) Kiadási-bevételi előirányzatok hatáskörönkénti módosításának alakulása, annak indoklása II. 2. b) Konkrét, meghatározott feladatokra a Tárcától, a középirányító szervtől, illetve a más fejezettől kapott előirányzatok felhasználása, az esetleges maradványok nagysága és okai II. 3. Az intézményi bevételek alakulása II. 3. a) A évi bevételi előirányzatok és teljesítések alakulása II. 3. b) A követelések behajtása érdekében tett intézkedések, a behajthatatlan követelések állománya II. 3. c) Az előző évi előirányzat-maradvány átvétele II. 4. Az előirányzat-maradvány feladatteljesítéssel összefüggő alakulása II. 4. a) Az előirányzat-maradvány felhasználásának alakulása, a évi előirányzatmaradvány főbb felhasználási jogcímei II. 4. b) A évi előirányzat-maradvány keletkezésének oka, összetétele II. 5. Az európai uniós forrásból megvalósuló programok alakulása II. 5. a) A évben elnyert pályázatok (a támogatási szerződés megkötésre került) II. 5. b) A évet megelőzően elnyert pályázatok (melyek megvalósítása a évet érinti) II. 5. c) Támogatási szerződéssel a évben nem rendelkező, de a beszámoló készítéséig elnyert pályázatok II. 6. Vagyongazdálkodás, az immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása II. 6. a) A gazdálkodás és a vagyonváltozás összefüggései, a felhalmozással (beruházás, felújítás) összefüggő feladatok megvalósítása, az intézményi vagyon állományváltozásának értékelése II. 6. b) A évben végrehajtott kincstári vagyonhasznosítás II. 7. Tulajdonosi részesedés II. 8. A követelések és kötelezettségek állományának alakulása II. 9. A letéti számla pénzforgalma II. 10. Befizetési kötelezettségek éves teljesítése II. 11. Egyéb, az Intézmény által lényegesnek tartott információk

4 Vezetői összefoglaló A Budapesti Gazdasági Főiskola a évben is eredményesen folytatta gyakorlatorientált oktatási és kutatási tevékenységét magyar és idegen nyelven, az alap-, mesterképzés, a felsőfokú szakképzés, a szakirányú továbbképzés és a felnőttképzés területén. A Főiskola öt képzési területen összesen 12 alapképzést, 1 osztatlan képzést, 9 felsőoktatási szakképzést és 6 mesterképzést akkreditáltatott és hirdet meg. Kiemelkedő, hogy az Intézmény több mint 1100 hallgatója vesz részt az idegen (angol, francia, német) nyelvű alap- (4 szak) és mesterképzésekben (2 szak). A Főiskola folyamatosan bővíti és mélyíti széles nemzetközi kapcsolatrendszerét, öt kontinens, közel 50 országának több mint 200 felsőoktatási intézményével tart fenn oktatási, kutatási kapcsolatot. Kiemelkedő a magyar felsőoktatásban az Intézmény kelet-ázsiai kapcsolatrendszere, amely japán, kínai, dél-koreai, tajvani, indonéziai, orosz, thaiföldi és vietnámi együttműködéseket is magába foglal. A Főiskola aktív tagja a legfontosabb nemzetközi és európai felsőoktatási szervezeteknek (IAU, EUA, EURASHE, EURAS). Alkalmazott kutatási, valamint nemzetköziesítési tevékenységének elismeréseként az emberi erőforrások minisztere a Főiskolának 2013 januárjában az alkalmazott tudományok főiskolája címet adományozta. A Budapesti Gazdasági Főiskola rendelkezik a nemzetközileg is elismert ISO 9001:2009 minőségügyi tanúsítvánnyal, a beszámolási évben a felülvizsgálati audit sikeresen megvalósult az Intézményben. A évben a gazdaságtudományi és társadalomtudományi képzési területen az igen magas állami ösztöndíjas ponthatár következtében tovább csökkent az államilag támogatott/állami ösztöndíjas hallgatók létszáma és aránya, és első ízben a Főiskola történetében a költségtérítéses/önköltséges hallgatók aránya meghaladta azt. A Főiskola összhallgatói létszáma a beszámolási időszakban szintén csökkenést mutatott, október 15-én fő t ért el, tanfolyami képzéseken pedig összesen fő tanult. A Főiskola oktatóinak, kutatóinak létszáma elsősorban a nyugdíjpolitikai intézkedések eredményeképpen jelentősen csökkent, pozitívumként értékelendő, hogy a tudományos minősítéssel rendelkező oktatók, kutatók aránya dinamikusan növekedett. A Főiskola évi gazdálkodása során jelentős erőfeszítéseket tett a pénzügyi erőforrások előteremtése érdekében, továbbra is kiemelt figyelmet fordított a saját bevételek megszerzésére, összegének lehetőség szerinti növelésére és a realizált bevételek takarékos felhasználására, a csökkenő állami támogatás mellett. Az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodáson túl az IFT-ben vállalt célkitűzések is ütemezetten megvalósításra kerültek, melyekhez segítséget jelentett a Kiválósági és a Struktúraátalakítási támogatás is. Így megállapítható, hogy a Főiskola évi gazdálkodási tevékenysége a gyakran és jelentősen változó körülmények ellenére is stabil és kiegyensúlyozott volt. Az állami támogatások aránya a teljesített bevételek forrásösszetételében 42,6 %-ot képvisel. Fejlesztésekre, megelőző karbantartásokra kizárólag a költségtérítéses (önköltséges) képzésekből, pályázati forrásokból, bérleti díjakból származó források nyújtottak fedezetet tárgyévben is, mely saját bevételek egy részének felhasználása a működési költségek finanszírozásához is szükséges volt. Komoly problémát jelentett a beszámolási évben, hogy az érvényben lévő beszerzési tilalom és a pályázati források szűkülése miatt informatikai és oktatástechnikai eszközöket csak minimális mennyiségben és értékben lehetett beszerezni, ezáltal az eszközállomány elavultsága növekedett. 4

5 I. Általános indoklás (feladatkör, tevékenység bemutatása) I. 1. a) Intézményi szerkezeti változások A Budapesti Gazdasági Főiskola 2000-ben jött létre a felsőoktatási integrációs folyamat eredményeképpen. Az Intézmény folyamatosan növelte integráltsági fokát, és hozta létre, majd működtette mátrix típusú szervezetét. A Főiskola Szenátusa a évben fogadta el az intézmény aktualizált organogramját, amely jól szemlélteti a mátrix felépítést (1. sz. melléklet). A Pénzügyi és Számviteli Kar Salgótarjáni Intézetében 2012 szeptemberében nem indult újabb évfolyam. A Salgótarjáni Intézet július elsején megszűnt. A kifutó alacsony létszámú évfolyamok Budapesten fejezik be tanulmányaikat, a Főiskola az ingatlan vagyonkezelői jogát átadta. Az Intézet dolgozóinak egy része a budapesti képzőhelyeken folytatják munkájukat, míg 17 alkalmazottnak kellett a közalkalmazotti jogviszonyát megszüntetni. A évben a Szervezetfejlesztési ad hoc Bizottság munkájának eredményeképpen, a koordináció és a szolgáltatások növelése céljából, megvalósult egyes tanulmányi adminisztrációs és informatikai folyamatok centralizációja, létrejött az Oktatási Koordinációs Iroda, valamint az Informatikai Központ. Ezzel párhuzamosan a kari Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatalokon belül is jelentős átszervezések történtek. A Pénzügyi és Számviteli Karon, a Pénzügy és Számvitel Intézetben a Kontrolling és Ellenőrzés Intézeti Tanszék a Számvitel Tanszékkel egyesülve, Számvitel Intézeti Tanszékként folytatta működését július 1-től. Az Alma Mater Kft. működési rendjének átalakításával párhuzamosan a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karon sor került a Vendéglátás Intézeti Tanszék tevékenységi körének átszervezésére. Ennek keretében a beszámolási időszak tavaszi félévétől kezdve az Ételkészítési ismeretek", az Értékesítési ismeretek", valamint a Hallgatói projektek tantárgyak oktatásához kapcsolódó előkészítési és adminisztrációs teendők a tanszékről átkerültek az Alma Mater Tanétterem Kft-hez. A Főiskola intézményi szerkezeti változásainak sikeres megvalósításához komoly segítséget jelentett a Fenntartó által a évben biztosított Struktúraátalakítási támogatás. I. 1. b) A hallgatói létszám képzési szintenkénti bemutatása A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatói létszáma a október 15-i statisztika szerint fő volt. A hallgatói létszám alakulását alapvetően a felvett és beiratkozott hallgatók száma határozza meg, mivel hosszú évek átlagát tekintve a sikeres záróvizsgát tett hallgatók száma lényegesen nem változott. Sajnálatos módon évben folytatódott a felvett hallgatói létszám csökkenése, melynek oka elsősorban a gazdaságtudományi alapképzéseken a rendkívül magasan meghatározott állami ösztöndíjas felvételi ponthatárok voltak. Mindez az össz-hallgatói létszám csökkenését is eredményezte. Az 1. táblázat a és éves keresztféléves, általános, valamint pótfelvételi eljárásban felvett hallgatói létszámot mutatja be. A táblázat adatai 5

6 tartalmazzák a jogorvoslattal felvett hallgatókat, de nem tartalmazzák a szakirányú továbbképzésre felvetteket. 1. táblázat A Budapesti Gazdasági Főiskolára 2012-ben és 2013-ben felvett hallgatói létszám Képzőhely 2012-ben felvett hallgatók összesen 2013-ban felvett hallgatók összesen ÁÖ ÖK Össz. ÁÖ % ÖK % ÁÖ ÖK Össz. ÁÖ % ÖK % GKZ ,2 48, ,9 60,1 KKK ,2 78, ,5 75,5 KVIK ,6 76, ,1 66,9 PSZK ,3 64, ,5 62,5 BGF össz ,6 72, ,9 67,1 Rövidítések: ÁÖ: állami ösztöndíjas; ÖK: önköltséges A BGF, mint az ország legnagyobb főiskolája, egyben egyik legnagyobb felsőoktatási intézménye a korábbi években az országos ranglistán a felvett összes hallgatói létszám alapján az előkelő 6. helyezést érte el, melyet a gazdaság- és társadalomtudományi képzéseken megállapított magas állami ösztöndíjas ponthatárok (ezáltal az országosan felvett állami ösztöndíjas hallgatók csökkenése) ellenére júliusban is sikerült megőrizni. A BGF nem csupán intézményi szinten ért el országos szinten elismerésre méltó eredményt, hanem a budapesti karok a Felvi Top 10- ben találhatók, évben Magyarország összes felsőoktatási intézményének karai közül a PSZK-BP a 2. helyen, a KVIK 7. helyen, a KKK a 11. helyen szerepelt a felvett hallgatók összes számát tekintve. A BGF széles képzési kínálatát 2. táblázat mutatja be. A 2013/14. tanévben először kerültek meghirdetésre az új típusú felsőoktatási képzések (továbbiakban FOSZK), 20 féle nappali és 13 féle levelező képzést sikerült elindítani, így a képzési kínálat a évhez viszonyítva 12-vel növekedett ezen a képzési szinten. A BGF képzési kínálata a évben 2. táblázat Képzőhely februárban és szeptemberben induló képzések száma (db) FOSZK Alapképzés Mesterképzés Nappali Levelező Nappali Levelező Távoktatás Nappali Levelező Összesen GKZ KKK KVIK PSZK BGF össz Az alap-, és mesterképzések száma külön képzésként tartalmazza a magyar, valamint az idegen nyelvű képzéseket. Az alapképzésen összesen 6 (4 féle angol, egy francia és egy német), a mesterképzésen egy angol nyelvű képzés indult. 6

7 Alapképzés A BGF-en változatlanul összesen négy képzési területen folyik alapképzés. Az alapképzések utóbbi három év létszám adatait a 3. táblázat szemlélteti. Az alapképzések munkarend szerinti hallgatói létszám adatai az utóbbi három évben (fő, az adott év október 15-i létszáma szerint) 3. táblázat Munkarend, év KKK KVIK PSZK-BP PSZK-SA GKZ BGF Nappali Távoktatás Levelező Összesen év év év év év év év év év év év év Az alapképzés nappali állami ösztöndíjas létszámban drámai visszaesés tapasztalható (a 2011-ben felvett fős létszám 2012-ben 346-ra csökkent, 2013-ban 374-re nőtt), melyet az önköltséges hallgatók számának a növekedése csak részben tudott ellensúlyozni (a 2011-ben felvett létszám fő volt, amely 2012-ben re növekedett, 2013-ban re csökkent). A távoktatásban megállt a korábbi évben tapasztalt jelentős visszaesés, míg a levelező munkarendű képzésben 10%-os csökkenés volt. 7

8 2011. év év év év év év év év év év év év év év év Az alapképzés hallgatói létszáma karonként (fő, ) 1. ábra GKZ KKK KVIK PSZK-BP PSZK-SA Nappali Távoktatás Levelező A 2. sz. ábra az utóbbi három évben a Főiskola alapképzéseire felvett hallgatói létszám finanszírozási formák szerinti megosztásban intézményi szinten összesen. Alapképzésekre felvettek száma intézményi szinten összesen (fő, ) 2. ábra Államilag támogatott/ állami (rész)ösztöndíjas Költségtérítéses / önköltséges AN AL AT Összesen 8

9 Felsőfokú szakképzés/felsőoktatási szakképzés (FOSZK) A évben felsőoktatási szakképzésre felvett hallgatók száma kis mértékben növekedett a évhez képest, de az országosan felvehető állami ösztöndíjas létszám 2012-es csökkenése miatt továbbra is jelentősen elmarad a évhez képest. Pozitívum, hogy a GKZ-n 2013-ban ismét indultak felsőoktatási szakképzések. Az országosan is jelentős létszámcsökkenés ellenére megállapítható, hogy minden harmadik FSZ-es/FOSZK-os hallgató a BGF-re jár, tehát az intézmény piacvezető szerepét ezen a területen megőrizte. Az utóbbi három év összehasonlító adatait a 4. táblázat tartalmazza. Az FSZ képzések hallgatói létszámadatai (fő, az adott év október 15-i létszáma szerint) 4. táblázat GKZ KKK KVIK PSZK-BP PSZK-SA BGF Kar, év Nappali Levelező Összesen év év év év év év év év év év év év év év év év év év Megjegyzés: A PSZK SA esetén a teljes hallgatói létszám a PSZK-ra került át. A 3. ábrán jól megfigyelhető, hogy a finanszírozási formák tekintetében a felsőoktatási szakképzéseken egyértelműen meghatározó és népszerű az állami ösztöndíjas finanszírozási forma, az állami ösztöndíjas keretszám csökkenése még részben sem pótolható önköltséges hallgatókkal. 9

10 3. ábra A felvettek száma a felsőfokú szakképzésre /felsőoktatási szakképzéseinkre ( években) Államilag támogatott/ állami (rész)ösztöndíjas Költségtérítéses / önköltséges Összesen FN FL Hagyományos főiskolai képzés Az utóbbi három évben a hagyományos főiskolai képzéseken részt vevő hallgatói létszám a Főiskola célkitűzéseinek megfelelően jelentős mértékben csökkent, a évben intézményi szinten összesen 7 hallgató volt, aki nem a Bologna típusú képzésben kezdte meg tanulmányait. 5. táblázat A hagyományos főiskolai képzések hallgatói létszámadatai karonként és munkarendenként (fő, az adott év október 15-i létszáma szerint) Munkarend, év GKZ KKK KVIK PSZK-BP PSZK-SA BGF Nappali Távoktatás Levelező Összesen év év év év év év év év év év év év

11 Mesterképzés A BGF három képzési területen hat akkreditált mesterképzési szakján stabil hallgatói létszámmal, összesen 911 hallgató számára magas színvonalú mesterképzéseket folytat, amelyek a munkaerőpiacon elismert mesterszintű végzettséget biztosítanak. Sikeresen folytatódott a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karával együttműködve a székhelyen kívüli Nemzetközi tanulmányok levelező munkarendű képzés is a KKK gondozásában, így az Intézmény ezzel is hozzá tudott járulni a határon túli magyar nyelvű felsőoktatás fejlesztéséhez. Változatlanul a levelező munkarendű képzés tekinthető dominánsnak, de mindkét munkarendben csökkent a hallgatói létszám, intézményi szinten összességében 12,2%-kal ban. A mesterképzések hallgatói létszámadatai karonként és munkarendenként (fő, az adott év október 15-i létszáma szerint) 6. táblázat Nappali Levelező Összesen Kar év év év év év év év év év GKZ KKK KVIK PSZK BGF A mesterképzések esetében egyértelműen domináns az állami ösztöndíjas finanszírozási forma (4. ábra), önköltséges finanszírozási formában a négy féléves magyarországi mesterképzések kevéssé népszerűek az alapképzéses végzettséggel rendelkező magyar hallgatók számára. A felvettek száma a mesterképzéseinkre összesen ( években) 4. ábra Államilag támogatott/ állami (rész)ösztöndíjas Költségtérítéses / önköltséges Összesen MN ML 11

12 Szakirányú továbbképzés A szakirányú továbbképzés iránti érdeklődés a korábbi évek tendenciájához hasonlóan további csökkenést mutat (7. táblázat). Az alacsony számú jelentkezésnek több oka is van, egyfelől a vállalkozások kevésbé tudják anyagilag is támogatni munkavállalóik esetén a képzésben való részvételt, az érdeklődők így gyakran az állami ösztöndíjas levelező mesterképzéseket választják inkább. 7. táblázat A szakirányú továbbképzések hallgatói létszámadatai munkarendenként (az adott év október 15-i létszáma szerint fő) Esti Levelező Összesen Kar év év év év év év év év év GKZ KKK KVIK PSZK BGF Felnőttképzés A Főiskolán a felnőttképzést a Felnőttképzési Központ önálló szervezeti egységként koordinálja, kiküszöböli a párhuzamosságokat és egyesíti az erőforrásokat. A Felnőttképzési Központ feladata különösen: a képzési programok egységes szerkezetű kidolgozását elősegítő szempontrendszer meghatározása, a multidiszciplináris tudományterületekre új kurzusok kidolgozása, a külföldi képzések indítása, a felnőttképzési tananyag-fejlesztési tevékenység harmonizációja, az új technológiák meghonosítása és továbbfejlesztése (virtuális egyetem, e-learning stb.), új hallgatói célcsoportok felkutatása, módszertani fejlesztések összehangolása, önálló tanulási és távoktatási elemek beépítése a képzésekbe, a felnőttképzési oktatási tapasztalatok összegyűjtése és feldolgozása, az oktatói továbbképzés programjának kidolgozása, és a felnőttképzési pályázati munka harmonizációja. 12

13 A felnőttképzés keretében jellemzően a következő képzési típusok valósultak meg 2013-ben a karokon: OKJ-s szakképzések; OKJ-n kívüli szakképzések; rövid ciklusú képzési programok; továbbképzések a törvényi és jogszabályi változások figyelembe vételével; tantárgyi vizsgafelkészítő konzultációk. A felnőttképzésen résztvevők létszáma jelentősen csökkent a évben, a éves 2408 főről 1745 főre. A képzések közül továbbra is kiemelendőek a PSZK által indított OKJ-s képzések (517 fő), valamint a könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzése (415 fő). Államilag támogatott (állami ösztöndíjas) költségtérítéses (önköltséges) képzés Az utóbbi három év adatait vizsgálva megállapítható, hogy gyökeres változás következett be, melynek egyértelműen az az oka, hogy rendkívül magas állami ösztöndíjas felvételi ponthatárok kerültek bevezetésre a Főiskola fő képzési területén (gazdaságtudományok) Az alapképzés esetén jelentős létszámban csak a gazdaságinformatikus (informatika képzési terület) alapképzésre juthattak be állami ösztöndíjas hallgatók, valamint a FOSZK és a mesterképzés hallgatói is dominánsan állami ösztöndíjasok. Míg 2011-ben intézményi szinten az államilag támogatott hallgatók aránya 65,3 %, a költségtérítéses hallgatók aránya 34,7 % volt, addig ez az arány 2013-ra jelentősen megváltozott. Az államilag támogatott/állami (rész)ösztöndíjas hallgatók aránya intézményi szinten a évi adatokhoz viszonyítottan 18,3 százalékponttal csökkent 2013-ra, amikor is a hallgatók 47%-a költségtérítéses/önköltséges, míg 53%-a önköltséges/költségtérítéses (8. táblázat, 5. ábra). 8. táblázat Az államilag támogatott (állami ösztöndíjas) és a költségtérítéses (önköltséges) hallgatói létszámadatok (fő, az adott év október 15-i létszáma szerint) Kar évi hallg. létszám évi hallg. létszám évi hallg. létszám ÁT/ÁÖ K/ÖK Össz ÁT/ÁÖ K/ÖK Össz ÁT/ÁÖ K/ÖK Össz GKZ KKK KVIK PSZK-BP PSZK-SA BGF Rövidítések: ÁT/ÁÖ: állami támogatott / állami ösztöndíjas; K/ÖK: költségtérítéses / önköltséges 13

14 5. ábra A hallgatói létszám alakulása karonként finanszírozási formák szerint (fő, ) ÁT/ÁÖ K/ÖK ÁT/ÁÖ K/ÖK ÁT/ÁÖ K/ÖK évi hallgatói létszám évi hallgatói létszám évi hallgatói létszám GKZ KKK KVIK PSZK-BP PSZK-SA Intézményi szinten az októberi létszám adatok alapján 2013-ban összesen 7,8 %-kal csökkent a létszám, melyben 12%-os volt az állami ösztöndíjas létszám csökkenés, amit kis mértékben ellensúlyozott a magasabb önköltséges hallgatói létszám. Megállapítható, hogy egyre növekvő arányú az önköltséges/költségtérítéses hallgatók aránya. Ez a tendencia minden bizonnyal a évben is folytatódni fog. I.1. c) A hallgatói juttatások belső felhasználásának bemutatása, értékelése A Hallgatói térítések és juttatások szabályzata a vonatkozó rendeletekkel összhangban pontosan tartalmazza a hallgatók részére biztosítható támogatási formákat. Az utóbbi években a hallgatói kérelmek tanúsága szerint növekedett a hátrányos körülmények között élő, szociálisan rászoruló hallgatók aránya. A kari Diákjóléti Bizottságok (DJB) a lehetőségeikhez mérten törekedtek arra, hogy a rászoruló hallgatóknak a korábbiaknál kissé magasabb támogatást tudjanak nyújtani. A rendkívüli szociális támogatást a hallgatók általában olyan esetekben kérték, amikor az egyik szülő elvesztette az állását ez sajnos egyre gyakrabban fordult elő, vagy valamilyen betegség miatt keresőképtelenné vált. A normatív támogatás a jogosultak számának függvényében változott, miközben különösen a szociális (rendszeres, illetve nem rendszeres) támogatásokkal kapcsolatos igény dinamikusan növekedett. A pályázatok növekvő száma komoly kihívást jelentett mind a döntést előkészítő DJB-nek, mind pedig a Hallgatói Térítések és Juttatások Bizottságának (HTJB), de nagy segítséget jelentett, hogy a hallgatók már elektronikusan nyújthatták be pályázataikat a Modulo rendszerben, mely a folyamatot követhetőbbé tette, és gyorsította a döntési ügymenetet is. I. 1. d) Köztársasági ösztöndíj Az EMMI által meghatározott ösztöndíjkeretet a beszámolási időszakban is teljes mértékben felhasználtuk. A hallgatók részére a pályázati kiírás, azok értékelése és az intézményi szintű 14

15 döntés a HTJSZ előírásai szerint sikeresen megvalósult. Változás a korábbi évekhez viszonyítva, hogy a mesterképzésen részt vevő hallgatók is nyújtottak be pályázatot, így létszámarányosan a tavaszi félévben 2, és az őszi félévben 3 mesterképzéses hallgató is támogatásban részesült. A 9. táblázat karonként mutatja be az utóbbi három évben köztársasági ösztöndíjban részesített hallgatói létszámot. Köztársasági ösztöndíjban részesült hallgatók száma 9. táblázat Kar Köztársasági ösztöndíjban részesülők (fő) év év év GKZ KKK KVIK PSZK-BP PSZK-SA BGF összesen Látható, hogy évben 28,6%-os csökkenés volt a évhez viszonyítottan, ennek oka elsősorban az államilag támogatott és állami ösztöndíjas létszám csökkenés volt, mely alapján az EMMI az intézményi szintű keretszámot meghatározza. Sajnálatos módon az államilag támogatott/állami ösztöndíjas hallgatók létszámának csökkenésével a keretszám további jelentős csökkenése várható. Köztársasági ösztöndíjban (számszaki beszámoló 11/a sz. melléklet) a 2012/2013. tanév II. félévében 23 fő, a 2013/2014. tanév I. félévében 57 fő részesült. A Minisztérium e jogcím fedezetére a évben 18,7 MFt-ot bocsátott az Intézmény rendelkezésére, ezért a maradvány-elszámolás keretében a Főiskolának 6,3 MFt befizetési kötelezettsége keletkezett. I. 1. e) Egyéb ösztöndíjak (pl.: Bursa Hungarica, miniszteri ösztöndíjak az 51/2007. (III.26.) kormány rend. szerint) Az 51/2007. (III.21.) Kormányrendeletben felsorolt ösztöndíjak kifizetése a HTJSZ-ben rögzített módon zajlott, a DJB előterjesztéseit a Hallgatói Térítések és Juttatások Bizottsága megtárgyalta, a döntés után a kifizetések határidőre megvalósultak. A következő táblázat intézményi szinten tartalmazza az utóbbi három évben Bursa támogatásban részesített hallgatók számát, amely jól mutatja, hogy a korábbi évek visszaesése 2013-ban is folytatódott, mindez közel 25 %-os csökkenést mutat a évhez viszonyítva. 15

16 Bursa támogatásban részesült hallgatók száma (fő) 10. táblázat 2010/ / / / / / Kar 2. félév (fő) 1. félév (fő) össz. (fő) 2. félév (fő) 1. félév (fő) össz. (fő) 2. félév (fő) 1. félév (fő) össz. (fő) GKZ KKK KVIK PSZK- BP PSZK- SA BGF Bursa ösztöndíjra támogatásként (számszaki beszámoló 11/a sz. melléklet) 40,8 MFt illette meg a Főiskolát a beszámolási időszakban. E jogcímen 50 MFt-ot bocsátott a Minisztérium az Intézmény rendelkezésére. Így a évi előirányzat-maradvány jóváhagyásánál a BGF-nek a Bursa ösztöndíjak fedezetéből 9,2 MFt befizetési kötelezettsége keletkezett. A miniszteri ösztöndíj támogatásban részesülő hallgatók száma a 2012/2013. tanév 2. félévben összesen 4 fő (KKK 1 fő és KVIK 3 fő) a 2013/2014. tanévben 1. félévben összesen 5 fő (KKK 1 fő és KVIK 3 fő, PSZK 1 fő). A Főiskola 2012-ben létrehozta a Biztos Jövő Ösztöndíjprogramot (továbbiakban BIJÖ), amelyre a 2012-ben, vagy ezt követően felvett alapképzés nappali munkarendű önköltséges, kiemelkedő teljesítményt nyújtó hallgatók pályázhatnak. A támogatás jelentős (az előző féléves önköltségi díj 100, 50, vagy 25%-át elérő) mértékű. A pályázati rendszer kidolgozása évben valósult meg, az első támogatások februárban kerültek átutalásra. A 11. táblázat részletesen tartalmazza a évi BIJÖ adatokat. Eszerint 2013-ban összesen 209 hallgató közel 25 millió Ft ösztöndíj támogatásban részesült, ami országos viszonylatban is egyedül álló, példa értékű támogatás a kiemelkedő teljesítményű, tehetséges önköltséges hallgatók részére. Összefoglaló táblázatot a évi BIJÖ ösztöndíj támogatásokról 11. táblázat Kar 2012/2013. tanév 2. félév Támogatott hallgatók száma Felhasznált támogatói összeg (Ft) 2013/2014. tanév 1. félév Támogatott hallgatók száma Felhasznált támogatói összeg (Ft) év összesen Támogatott hallgatók száma Felhasznált támogatói összeg (Ft) GKZ KKK KVIK PSZK BGF

17 I. 1. f) Kollégiumi támogatás szociális viszonyok Kollégiumi férőhelyek, elhelyezettek száma, bérelt kollégiumi férőhelyek A fővárosi karok esetén továbbra is magas a kollégiumi elhelyezést igénylő hallgatók száma, így 2013-ban a BGF KKK hallgatók három kollégiumban kerültek elhelyezésre. A BGF KKK saját kollégiuma (Mátyásföldi Kollégium) mellett a BCE Tarkaréti Kollégiumában január 1-től június 30-ig 100 férőhely, illetve a SZIE Gödöllői C Kollégiumában szeptember 1-től 30 férőhely állt rendelkezésre. A GKZ kollégium esetén a évi hallgatói létszám csökkenésével arányosan változott a kollégiumi támogatásra jogosultak száma. Az elhelyezettek száma bizonyítja, hogy a kollégiumi kapacitás kihasználtság Budapesten az őszi félévben maximális, a tavaszi félévben a végzett kollégisták megüresedett helyei a várólistáról kerülnek feltöltésre. A Neptun Egységes Tanulmányi Rendszerben biztosított a kollégiumi modul használata, így a kollégiumi hallgatók fontosabb adatainak naprakész lekérdezése biztosított. Változatlanul biztosítjuk a kollégiumokban a szakkollégista hallgatók külön elhelyezését, ezen a módon is támogatva a kiemelt jelentőségű tehetséggondozást. Folyamatosan törekszünk a szabad helyek kihasználtságának javítására. A kollégiumokra vonatkozó létszámadatokat a 12. táblázat tartalmazza. A BGF kollégiumi összesítő adatai (fő, ) 12. táblázat BGF GKZ KKK KVIK PSZK-BP PSZK-SA Kar, év Nappali munkarendű hallgatók száma (fő) Kollégiumi ellátásra jogosult hallgatók száma (fő) Kollégiumi férőhelyek száma (fő) Kollégiumi férőhelyet igénylők száma (fő) Elhelyezettek száma (fő) Ebből: Elutasítottak száma (fő)

18 A fenti adatok alapján kollégiumi támogatás (számszaki beszámoló 11/a sz. melléklet) címén 88,3 MFt-ra volt jogosult a Főiskola a évben, ezzel szemben a Minisztérium 116,5 MFt-ot bocsátott rendelkezésre. A 28,2 MFt-os különbözetet a Főiskola az előirányzat-maradvány elszámolás keretében rendezi. A Főiskola és valamennyi kara törekedett a kollégiumi épületek felújítására, és a szolgáltatások bővítésére, melynek további részletei az I. 1.p) Megvalósult beruházások, felújítások alfejezetben, valamint a 6/6.b. mellékletben találhatók. Lakhatási támogatás A lakhatási támogatás jogosultsági adatainak elemzése azt mutatja, hogy az utóbbi két évben a lakhatási támogatásra jogosultak száma jelentősen csökkent, és így alacsonyabb lett a támogatásban részesültek száma is. Ennek fő oka, hogy a felvett hallgatói létszám jelentős része az utóbbi években már önköltséges volt, mely következtében a támogatásra jogosultak aránya is lényegesen megváltozott. A 13. táblázat részletesen tartalmazza a lakhatási támogatásra jogosultak és támogatásban részesülők számát (minden év október 15-i létszám szerint). A BGF-n lakhatási támogatásra jogosultak száma (fő, október 15-i létszám szerint) 13. táblázat Képzőhely Lakhatási támogatásra jogosultak létszáma (fő) év év év GKZ KKK KVIK PSZK Budapest PSZK Salgótarján BGF Lakhatási támogatás (számszaki beszámoló 11/a sz. melléklet) címén a hatályos előírások szerint 2013-ban a Főiskola 245,3 MFt-ra volt jogosult, amely 23,3 MFt-tal több a rendelkezésre bocsátott előirányzatnál. Ezt az összeget a Fenntartó a évi maradvány elszámolás keretében rendezi a Főiskola felé. I. 1. g) Tankönyv-, jegyzettámogatás Tankönyv-, jegyzettámogatás, sport, kultúra (számszaki beszámoló 11/a sz. melléklet) jogcímen évben a fős hallgatói átlaglétszám alapján 79,0 MFt-ra volt jogosult a Főiskola, amelyhez a beszámolási időszakban 69,0 MFt állt rendelkezésre, így a különbözetet (10,0 MFt-ot) a maradvány elszámolás keretében rendezi a Fenntartó. Az alfejezetben röviden bemutatásra kerül a támogatás felhasználása karonkénti bontásban. 18

19 Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg A tankönyv, jegyzet, sport, kultúra támogatása címén összesen ezer Ft-ra volt jogosult a Kar, ez az előző évi adatokhoz képest további csökkenést jelentett. Míg 2012-ben 249 hallgató, addig 2013-ban 190 fő nyújtott jogosultsági alapot. A rendelkezésre álló pénzügyi forrásból a vonatkozó szabályok figyelembe vételével hallgatói ösztöndíj címén tankönyv-, jegyzettámogatásból ezer Ft került felhasználásra. A pénzbeli juttatás maradványának összegét, 111 ezer Ft-ot 2013/2014. II. félévben szociális ösztöndíj címén fizeti ki a Kar. A tankönyv-, jegyzettámogatásból évben 543 ezer Ft maradvány képződött, amely év elején kerül felhasználásra. Az év végén fennmaradó 4 ezer Ft kötelezettség január hóban került kifizetésre. Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Tankönyv- és jegyzettámogatás jogcímén 2013-ban rendelkezésre álló előirányzat 56%-át a szabályzatnak megfelelően hallgatói pénzbeli juttatásként a szociális ösztöndíj részeként a Kar a hallatók számára biztosította. A jegyzetkiadás elszámolt költségei 2013-ban: személyi járulék összesen Ft Ft Ft Külkereskedelmi Kar A Külkereskedelmi Kar a hallgatóknak közvetlenül ösztöndíjként nem nyújt ilyen jellegű támogatást, a támogatást tankönyv- és jegyzet-előállításra fordítja. A támogatás terhére a következő jegyzetek előállítására került sor: Spanyol üzleti nyelv II. Spanyol üzleti nyelv I. Szakdiplomáciai tanulmányok Practicar Rapido Spanyol üzleti nyelv II. Spanyol üzleti nyelv I. Spanyol üzleti nyelv I. Practicar Rapido 25 példány 25 példány 40 példány 20 példány 20 példány 20 példány 20 példány 10 példány Pénzügyi és Számviteli Kar Budapesti képzési hely: Tankönyv-, jegyzet-, sport- és kulturális támogatás címén fős hallgatói átlaglétszám alapján a jogosult előirányzata eft volt, mely a biztosított előirányzattól eft-tal maradt el. 19

20 Salgótarjáni képzési hely: A tankönyv- jegyzet, sport- és kulturális támogatás jogosult előirányzata 342 eft volt, mely a biztosított előirányzatnál 158 eft-tal volt kevesebb. I. 1. h) Sport-, kultúratámogatás Támogatott sport tevékenység A évi sport és kulturális normatívából sporteszközök vásárlása, karbantartása, a hallgatók rendszeres úszás- és teniszoktatás feltételeinek biztosítása, csapatversenyek nevezési díjainak, kirándulások finanszírozása valósult meg. A kimagasló sport teljesítményt nyújtó hallgatók sport ösztöndíj támogatásban részesültek. A beszámolási időszakban a BGF 5 hallgatója vett részt a Magyar Sportcsillagok ösztöndíj programban, akik válogatott szintű sportteljesítményük, valamint kiemelkedő tanulmányi eredményeik alapján az EMMI által biztosított magas összegű ösztöndíj támogatást kapnak. Támogatott kulturális tevékenység Az aktív hallgatók köréből kerültek ki a Főiskola kulturális életének a hajtóerejét biztosító szervezők, akiknek óriási lelkesedéssel és elkötelezettséggel végzett munkájuk eredményeként az alábbi rendezvények valósulhattak meg a beszámolási időszakban: gólyabál, gólyaköszöntő, főiskolai és kari napok, kultúrestek, hagyományőrző kulturális rendezvények (pl.: mikulás-, illetve karácsonyi ünnepség, Valentin-napi rendezvény, farsangi bál, nőnapi ünnepség, kerti partyk, stb ). A évben is megrendezésre került a BGF újévi koncertje, a Nemzedékek Találkozója Sport és Kulturális Nap, valamint a Külkereskedelmi Kar hallgatói színtársulata, a Színlelde és a Pénzügyi és Számviteli Kar kórusa is több rendezvényen örvendeztette meg a hallgatóságot műsorával. I. 1. i) Tudományos Diákköri Tevékenység A év különösen eseménydús volt a Tudományos Diákköri tevékenység területén. Ebben az évben került sor az országos konferenciára és ebben az évben született döntés arról, hogy a XXXII. OTDK Közgazdaságtudományi Szekciójának konferenciáját 2015-ben a Budapesti Gazdasági Főiskola rendezheti meg. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács március 25-április 26. között rendezte meg a XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferenciát 16 szekcióban. A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatói a 9. Közgazdaságtudományi, a 14. Tanulás- és Tanítás-módszertani Tudástechnológiai, valamint a 15. Társadalomtudományi szekcióban mutatták be dolgozataikat. 20

21 A közgazdaságtudományi szekcióba 56 dolgozatot nevezett az Intézmény, míg a másik két szekcióba 1-1-t. Végül 51 dolgozat került bemutatásra (5 dolgozatot különböző okból elutasítottak, ketten pedig nem tudtak részt venni a konferencián). A dolgozatok karonkénti megoszlását a 14. táblázat mutatja be. A XXXI. OTDK-ra a BGF által nevezett dolgozatok száma karonként (db) 14. táblázat Mutató/Karok GKZ KKK KVIK PSZK Összesen Dolgozatok száma (db) Hallgatók száma (fő) A XXXI. OTDK-n díjat, elismerést csak a Közgazdaságtudományi szekcióban szereztek a Főiskola hallgatói. Az elismerések megoszlását a 15. táblázat szemlélteti. A XXXI. OTDK-n díjazott dolgozatok száma karonként (db) 15. táblázat Karok I. díj II. díj III. díj Különdíj Összesen GKZ 1 1 KKK KVIK PSZK 1 1 Összesen Az OTDK-ra nevezett dolgozatok 18%-a kapott valamilyen elismerést, a különdíjakat leszámítva a Főiskola eredményességi rátája 11%-os. A Közgazdaságtudományi szekció zsűrijeinek munkájában a Főiskola 21 oktatója vett részt: 10 oktató a KKK-ról, 5-5 fő a KVIK-ről és a PSZK-ról, valamint egy oktató a GKZ-ról. A BGF évi Tudományos Diákköri Konferenciájára november 29-én került sor. Az előző évhez képest növekedett a dolgozatok és a pályázó hallgatók száma, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a PSZK TDK aktivitása látványosan bővült, a hallgatók és a dolgozatok száma, valamint a segítő konzulensek létszáma is megduplázódott. A 16. táblázat kari bontásban mutatja a dolgozatok, a dolgozatokat készítő hallgatók, valamint konzulenseik számát. 21

22 16. táblázat A BGF Tudományos Diákköri Konferenciájára beadott dolgozatok, hallgatók és konzulensek száma karonként 2012-ben és 2013-ban Karok Dolgozatok száma (db) Hallgatók száma (fő) Konzulensek száma (fő) GKZ KKK KVIK PSZK Összesen A főiskolai szintű TDK-n összesen 19 szekcióban 57 zsűritag értékelte a hallgatók teljesítményét. A legjobbak közül 57 dolgozatot javasoltak a évi OTDK-n való részvételre. A évi XXXII. OTDK Közgazdaságtudományi szekciójának ügyvezető elnöksége és a helyi szervezőbizottság már 2013-ban megkezdte előkészítő munkáját. I. 1. j) Hallgatói mobilitás A Budapesti Gazdasági Főiskola küldetésnyilatkozatában és Intézményfejlesztési Tervében meghatározott céljai közül fontos szerepet kap a nemzetköziesítési célkitűzés. Mindezek keretében kiemelt célként jelenik meg a 2015-ig tartó időszakra vonatkozóan az idegen nyelvű képzési kínálat további bővítése, a nemzetközi hallgatók számának növelése, a ki- és beutazó hallgatók számának további növelése, valamint a nemzetközi együttműködésben megvalósuló kutatási projektek bővítése. A Budapesti Gazdasági Főiskola széles, folyamatosan bővülő nemzetközi kapcsolati hálóval rendelkezik. Öt kontinensen több mint 200 külföldi felsőoktatási intézménnyel tart fenn élő, aktív kapcsolatot. Ennek a kapcsolatrendszernek köszönhetően évről évre jelentős hallgatói mobilitás valósul meg. Az együttműködési megállapodások eredményeképpen a 2013-as esztendőben az Intézmény összesen 306 hallgatója vett részt külföldi részképzésen és 170 hallgató végezte szakmai gyakorlatát külföldön (a külföldi tanulmányúton részt vevő hallgatókat is ideszámítva 525 főre emelkedik a kifelé irányuló mobilitás). A 2012/2013. tanév II. félévében 109, míg a 2013/2014. tanév II. félévében 105 hallgató tanult a Főiskolán teljes idejű képzés keretében. A vizsgált időszakban 365 külföldi hallgató részképzés keretében folytatott tanulmányokat a BGF-en. A hallgatói mobilitás meghatározó keretét az előző évekhez hasonlóan továbbra is az ERASMUS-program adta. A mobilitási adatokat a 17. táblázat foglalja össze. 22

23 Hallgatói mobilitási adatok 2013-ban (fő) 17. táblázat Programok, megállapodások megnevezése 2012/2013 II. félév Időszak 2013/2014 I. félév Külföldi részképzésre küldött magyar hallgatók Ebből Erasmus Ceepus 1 0 Ebből kétoldalú megállapodás alapján Külföldi szakmai gyakorlatra küldött magyar hallgatók Ebből Erasmus Ceepus 0 0 Ebből kétoldalú megállapodás alapján Egyéb 1 1 Teljes idejű képzésre fogadott külföldi hallgatók Részképzésre fogadott külföldi hallgatók Ebből Erasmus Ceepus 1 0 Ebből kétoldalú megállapodás alapján A Kar által szervezett külföldi tanulmányúton részt vevő hallgatók Ebből Erasmus 0 0 Ceepus 0 0 Campus Hungary 0 11 Ebből kétoldalú megállapodás alapján 5 1 Egyéb 32 0 A Kar által tanulmányút keretében fogadott külföldi hallgatók Ebből Erasmus 0 0 Ceepus 0 0 Ebből kétoldalú megállapodás alapján 39 0 Egyéb 94 0 Szerkezeti változást jelent a külföldi részképzésen részt vevő magyar hallgatók növekvő létszáma és részaránya. A szakmai gyakorlatot tekintve a legnagyobb érdeklődés az amerikai, a belga, a ciprusi, a francia, a német, holland, nagy-britanniai és a spanyol lehetőségek iránt mutatkozik. Az Avans Hogeschool, International Business School Breda intézménnyel kettős diplomát adó kétoldalú megállapodás keretében a Külkereskedelmi Kar összesen 38 hallgatója vett részt részképzésen. A vizsgált periódusban 5 hallgató tanult a Fachhochschule Frankfurt am Main intézménnyel kettős diplomát adó kétoldalú megállapodás értelmében. A Siberian State Aerospace Egyetemen kétoldalú megállapodás keretében 2 hallgató folytatott tanulmányokat a 2012/13. tanév II. félévében. A Puskin Orosz Nyelvi Intézetben MÖB ösztöndíjjal a 2012/13. tanév II. félévében 3 hallgató, a 2013/14. tanév I. félévében 4 hallgató folytatott tanulmányokat. 23

24 A japán Josai Egyetemen 2-2, a Josai Nemzetközi Egyetemen 1-1 hallgató, továbbá kínai felsőoktatási intézményekben 5-5 hallgató folytatott tanulmányokat a 2012/2013. tanév II., és a 2013/2014. tanév I. félévében. Az Erasmus hallgatói csereprogram mellett egy új, Pénzügyi és Számviteli kari mobilitási pályázat keretében 4 hallgató lehetőséget kapott, hogy a Sanoma Corporation támogatásának jóvoltából féléves részképzést végezzen a finnországi Tampere Egyetemen, illetve a Lahti Egyetemen. A Külkereskedelmi Kar 5 kiválasztott hallgatója vett részt április között a Kar hamburgi Erasmus partnerintézménye, a HSBA Hamburg School of Business Administration nemzetközi hét rendezvényén, ahol a hallgatók előadásokat hallgattak, illetve vállalatoknál tettek látogatást. A Kar egy hallgatója a Japán Alapítvány közreműködésével a Josai Egyetemre szervezett tanulmányúton vett részt. A Campus Hungary program keretein belül egy hallgató folytatott a Külkereskedelmi Karról külföldön résztanulmányokat a 2013/2014-es tanév I. félévében. Ezen program keretében január között 9 hallgató látogatott a japán Ritsumeikan Egyetemre egy kéthetes gazdasági és kulturális kurzusra rövid tanulmányútra benyújtott Campus Hungary pályázatuk eredményeként. A kétoldalú megállapodások keretében a Külkereskedelmi Kar a 2012/13. tanév II. félévében egy hallgatót fogadott a japán Josai Egyetemről, négyet a szintén japán Ritsumeikan Egyetemről, és egy hallgatót a brazil Pontofícia Universidade Católica de São Paulo (PUC) intézményből. A 2013/2014. tanév I. félévében a Siberian State Aerospace Egyetemről hat hallgató, egy hallgató a brazil Pontifícia Universidade Católica de São Paulo Egyetemről, két hallgató pedig a Catholic University of Brasilia (UCB) egyetemről érkezett a Karra. A 2012/13. tanév II. félévében a francia Novancia Egyetemről (Párizs) 2 csoportban hallgató vett részt kéthónapos tanulmányúton a Külkereskedelmi Karon, részükre előadások, illetve vállalat látogatások szervezésére, valamint a tanulmányút záróvizsgájának lebonyolítására került sor. Ugyanebben az időszakban a japán Josai International University 31 fős hallgatói csoportja is ellátogatott a Karra. A teljes idejű képzés keretében a 2012/13. tanév II. félévében a Group ESA Paris intézményből 11 hallgató folytatott tanulmányokat a Külkereskedelmi Karon az intézmények közötti kettős diplomát adó képzési megállapodás keretében. A 2013/14. tanév I. félévében a Group ESA Paris egyetemről szintén 11 hallgató tanult a kettős diplomát adó képzési megállapodás keretében a Karon. A 2012/13. tanév II. félévében és a 2013/14. tanév I. félévében 1-1 hallgató tanult a Karon a Fachhochschule Frankfurt am Main felsőoktatási intézménnyel kettős diplomát adó képzési megállapodás értelmében. A 2013/14-es tanév I. félévében 2 fő határon túli magyar hallgatót is fogadott a Külkereskedelmi Kar a kolozsvári Sapientia Egyetem csíkszeredai karáról. A Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar kétoldalú nemzetközi megállapodás keretében szakmai gyakorlatra is fogad külföldi hallgatókat, legnagyobb számban a thaiföldi Rajabhat (királyi) egyetemi hálózat tagintézményeiből. Kétoldalú megállapodás alapján küld hallgatókat magyarországi szakmai gyakorlatra a Kijevi Nemzeti Kereskedelmi és Gazdasági Egyetem is. A fogadott külföldi hallgatók száma 2013-ben 15 fő volt, akik szállodai gyakorlaton vettek részt, főként a Kar kiemelt partnere, a Danubius Nyrt. szállodáiban. A Kar négy napos 24

25 study tourt szervezett a japán Bunri University of Hospitality 8 hallgatója számára előadásokkal és szakmai látogatásokkal. A CEEPUS-program keretében a 2012/13. tanév II. félévében a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar egy hallgatója long-term státuszban a szemesztert kint töltötte az osztrák partnerintézményben. Szintén long-term státuszban a Főiskola is fogadott a második félévre egy külföldi fremover Ceepus hallgatót. A Magyar Rektori Konferencia, valamint a Budapesti Gazdasági Főiskola gyümölcsöző együttműködésének eredményeképpen az úgynevezett Science Without Borders brazil ösztöndíjprogram keretein belül 5 brazil hallgató kezdte meg két féléves tanulmányait a Pénzügyi és Számviteli Kar angol nyelvű képzésén. A program olyan nagy sikert aratott, hogy a 2014-es évben még nagyobb hallgatói létszám (további 25 fő) kezdi meg tanulmányait a Karon. A Pénzügyi és Számviteli Karon a 2013/14-es tanévben került bevezetésre, hogy a BP Business Service Centre Kft. és a Kar között létrejött támogatási szerződésnek köszönhetően egyszeri forintos támogatásban részesült a Főiskola, mely összeget többek között hallgatói mobilitás támogatására is fel lehetett használni. A 2013/14-es tanévben (őszi és tavaszi félév) kiutazó 24 hallgató között a teljes összeg felosztásra és kifizetésre került, ezzel segítve a részképzésre kiutazó hallgatók kinti megélhetését. A Külkereskedelmi Kar a külföldi Erasmus hallgatóknak minden félévben indít magyar nyelvórákat, valamint a magyar történelmet dióhéjban megismertető tárgyat (Intercultural Management Hungary), amelyek iránt mindig nagy érdeklődés mutatkozik. A beérkező külföldi hallgatókat a Külkereskedelmi Karon külön hallgatói szervezet, az Xchangecsoport segíti. A csoport munkája nagyban segíti a külföldi hallgatók sikeres beilleszkedését úgy a főiskolai, mint a hétköznapi életbe. Már az oktatás megkezdése előtt felveszik a külföldről érkező diákokkal a kapcsolatot és az egész tanév során folyamatosan szerveznek számukra programokat, illetve segítik őket a mindennapi problémák megoldásában, szorosan együttműködve a kari Nemzetközi Osztály munkatársaival. I. 1. k) Képzési szerkezet változása munkaerő-piaci igények Az Intézmény a képzési struktúra átalakításában is prioritást biztosít a munkaerő-piaci elvárásoknak, olyan új szakokat és specializációkat dolgoz ki és vezet be, melyek biztos elhelyezkedési lehetőséget kínálnak a végzett hallgatóknak. A munkáltatók körében végzett felmérések, az intézetekhez, szakokhoz kapcsolódó szakmai tanácsadó testületek tagjainak megkérdezése alapján azoknak a kompetenciáknak a fejlesztése kerül a középpontba, amelyeket a munkaerő-piaci szereplők a legfontosabbnak tartanak (pl.: kommunikációs és prezentációs készségek, szakmai idegennyelvtudás, alkalmazott IT ismeretek, stb.). A kiadott oklevelek piacképességének a hazai szinten tartása és növelése mellett szükséges a nemzetközi társadalmi-gazdasági környezethez való alkalmazkodás is. A Főiskola lehetőséget biztosít a hallgatóknak és motiválja is őket arra, hogy egyéni ambíciójuk szerint külföldön teljesíthessenek egy-egy szemesztert, illetve idegen nyelvi környezetben tölthessék a szakmai gyakorlatukat. A 25

26 jövőben is kiemelt feladatnak tekintendő a hallgatói mobilitási lehetőségek szélesítése, a nemzetköziesedés széleskörű támogatása. Az alapképzési szakok számának, jellegének változásai A évben a Főiskola alapképzési kínálata: 4 képzési területen 12 alapképzés, melyből négy alapképzési szak idegen nyelven (angol, német vagy francia) is választható. Jelentősen nőtt az informatika képzési területre felvett hallgatói létszám (gazdaságinformatikus alapképzésre felvett hallgatói létszám), továbbá a 2012-ben első alkalommal indult új specializációkon is folytatódott az oktatás. A Főiskola folyamatosan törekszik arra, hogy a szakirányok, specializációk megfeleljenek a munkaerő-piaci igényeknek, így ezek korszerűsítése, aktualizálása folyamatos. A képzések tartalmi megújítása mellett több modern módszertani eszköz alkalmazására, illetve kiterjesztésére is sor került (pl.: az online konzultációk és vizsgafelkészítők rendszere a nehezebben teljesíthető tantárgyak esetén, a Coospace nemcsak a tudásanyag, gyakorló feladatsorok, tananyagok, információk megosztására, hanem elektronikus vizsgáztatásra is alkalmas). Kedvezőtlen változást jelentett, hogy a közel négy évtizede működő kereskedelmi és vendéglátó üzleti szakoktató alapképzési szakon a 2013/14. tanévben nem indult új évfolyam. A jelentkezők számának drámai csökkenése alapvetően annak tulajdonítható, hogy ezen a gazdaságtudományi alapképzési szakon (is) igen magas ponthatárhoz kötött az állami ösztöndíjas finanszírozási forma. Mindez kedvezőtlen jelenség, tekintettel arra, hogy a szakiskolák, szakképzést folytató szervezetek folyamatosan igénylik a megfelelő szakmai tapasztalattal is rendelkező gyakorlati oktatókat. Emellett a távoktatás munkarendű alapképzésen sem sikerült mérsékelni a korábbi évek csökkenő létszámú jelentkezési tendenciát. Székelyudvarhelyen szeptemberben jelentős érdeklődés mellett a turizmus-vendéglátás alapképzési szak újabb évfolyamát sikerült elindítani. Felsőfokú szakképzések/felsőoktatási szakképzések A Főiskola országos viszonylatban is széles képzési kínálattal rendelkezik ebben a képzési formában. A megújult FOSZK-ok sajnálatos módon országosan nem kaptak kellő mértékű publicitást, kevéssé voltak ismertek mind az érettségizők, mind pedig a középiskolák körében, továbbá az állami ösztöndíjas helyek pontos száma sem volt megfelelő arányban biztosított és publikált. A jelentős szakalapítási és indítási előkészítő tevékenység ellenére szeptemberben számos képzést nem tudott indítani az Intézmény (a meghirdetett 40 képzésből 9 nem indult). A 18. táblázat tartalmazza a felsőoktatási szakképzéseket, valamint a felvett hallgatói létszámot. 26

27 18. táblázat A Budapesti Gazdasági Főiskolán szeptemberben indult felsőoktatási szakképzések Képzés neve Munkarend Megjegyzés Hallgatói létszám (2013. okt.15.) Emberi erőforrások humánpolitikai nappali 22 Emberi erőforrások személyügyi nappali 18 Emberi erőforrások humánpolitikai levelező 17 Emberi erőforrások személyügyi levelező 7 Gazdaságinformatikus nappali 28 Gazdaságinformatikus levelező 18 Gazdálkodási és menedzsment kis- és középvállalkozási nappali 24 Gazdálkodási és menedzsment - projektmenedzsment PSZK nappali 15 Gazdálkodási és menedzsment - projektmenedzsment GKZ nappali 14 Gazdálkodási és menedzsment kis- és középvállalkozási levelező 5 Gazdálkodási és menedzsment projektmenedzsment levelező 11 Kereskedelem és marketing kereskedelmi nappali 38 Kereskedelem és marketing - kereskedelmi logisztika nappali 37 Kereskedelem és marketing marketingkommunikáció nappali 46 Kereskedelem és marketing kereskedelmi levelező 19 Kereskedelem és marketing - kereskedelmi logisztika levelező nem indult a 2013/2014. tanévben 0 Kereskedelem és marketing marketingkommunikáció levelező nem indult a 2013/2014. tanévben 0 Kommunikáció és média kommunikátor nappali 26 Kommunikáció és média moderátor nappali 28 Kommunikáció és média kommunikátor levelező nem indult a 2013/2014. tanévben 0 Kommunikáció és média moderátor levelező nem indult a 2013/2014. tanévben 0 Közszolgálati nappali nem indult a 2013/2014. tanévben 0 Közszolgálati levelező nem indult a 2013/2014. tanévben 0 Nemzetközi gazdálkodási - európai uniós üzleti nappali 20 Nemzetközi gazdálkodási - külgazdasági nappali 17 Nemzetközi gazdálkodási - nemzetközi szállítmányozás és logisztika nappali 63 Nemzetközi gazdálkodási - európai uniós üzleti levelező 5 Nemzetközi gazdálkodási - külgazdasági levelező 3 Nemzetközi gazdálkodási - nemzetközi szállítmányozás és logisztika levelező 22 Pénzügy és számvitel államháztartási nappali 14 Pénzügy és számvitel nonprofit nappali nem indult a 2013/2014. tanévben 0 Pénzügy és számvitel pénzintézeti nappali 51 Pénzügy és számvitel - vállalkozási PSZK nappali 44 Pénzügy és számvitel - vállalkozási GKZ nappali 33 Pénzügy és számvitel államháztartási levelező 10 Pénzügy és számvitel nonprofit levelező nem indult a 2013/2014. tanévben 0 Pénzügy és számvitel pénzintézeti levelező 11 Pénzügy és számvitel vállalkozási levelező 24 Turizmus-vendéglátás turizmus nappali 94 Turizmus-vendéglátás vendéglátás nappali 97 Turizmus-vendéglátás turizmus levelező 33 Turizmus-vendéglátás vendéglátás levelező nem indult a 2013/2014. tanévben 0 Felsőoktatási szakképzés összesen

28 A mesterképzések tapasztalatai A évi folyamatokat figyelembe véve a mesterképzések vonatkozásában az alábbi megállapítások tehetőek: a BGF mesterképzései változatlanul népszerűek a jelentkezők körében; a levelező munkarendű mesterképzések iránt nagyobb az érdeklődés; tovább növekedett az érdeklődés a részidős közgazdász tanárképzés iránt, különös tekintettel arra, hogy a közoktatás és a szakképzés közvetlen állami irányítás alá vonásával szigorú követelménnyé, tehát egzisztenciális érdekké vált minden szakmai tárgyat tanító tanár számára a mesterfokozatú tanári képesítés és végzettség megszerzése, sajnálatos módon az osztatlan tanárképzést elegendő jelentkezők hiányában az Intézmény nem tudta indítani ban másodszor indult sikeresen az angol nyelvű nemzetközi tanulmányok mesterképzés, levelező munkarendben. Az idegen nyelvű mesterképzés fenntartása és fejlesztése az Intézmény számára kiemelten fontos, mivel ez jelentős mértékben hozzá tud járulni a Főiskola Intézményfejlesztési Tervében meghatározott egyik fontos célkitűzéséhez, a nemzetköziesedés megvalósításához. A BGF-en a beszámolási évben tovább szilárdultak a mesterképzések tartalmi és szervezeti feltételei. A tantárgyi tematikák és az egyes tárgyak szakirodalmi bázisai folyamatosan korszerűsödnek. A szakirodalom döntő része a könyvtárakban hozzáférhető, a tantárgyfelelősök és oktatók mindegyike PhD, vagy annál magasabb tudományos fokozattal rendelkezik. A mesterképzési szakokon végzettekről a munkaerő-piaci visszajelzések összességében kedvezőek. A kolozsvári, székhelyen kívüli nemzetközi tanulmányok képzés újabb évfolyamának beiskolázása nem a korábbi kereszt-féléves keretek között sikeresen megvalósult. Szakirányú továbbképzés A szakirányú továbbképzések iránti több éve folyamatosan csökkenő érdeklődés a évben is folytatódott. A Főiskola ezekre a kis létszámú, speciális képzésekre is nagy figyelmet fordít annak érdekében, hogy ezzel is vonzerőt gyakoroljon a potenciális jelentkezőkre. Sajnálatos módon sem a lakosság jövedelmi viszonyai, sem a vállalkozások pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé, hogy nagyszámú képzést tudjanak a karok indítani (ez főként a GKZ, KKK és a KVIK esetén jellemző). Komoly eredményeket csak a PSZK tud elérni több képzésének sikeres indításával. A résztvevők száma az elmúlt időszak tendenciájának megfelelően tovább csökkent, illetve a vidéki bázisok is tovább szűkültek (a Főiskola jelenleg főként Szegeden, Kecskeméten, Pécsen és Nyíregyházán indít szakirányú továbbképzéseket). A Főiskola folyamatosan törekszik a szakirányú továbbképzések korszerűsítésére. 28

29 Tanfolyami és egyéb képzések A tanfolyami képzéseken résztvevők 93 %-a a Pénzügyi és Számviteli Kar képzéseit látogatja. Az OKJ-s képzések mellett kiemelendő az okleveles könyvvizsgáló, valamint a könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzése. A 2013-ban elkészült és 2014 szeptemberétől hatályba lépő új felnőtt- és szakképzési törvény a felnőttképzéssel foglalkozó intézményeket már a 2013-as átmeneti évben is számos feladat és kihívás elé állította. Ezen megváltozott és az eddigieknél sokkal szigorúbb szabályozásnak való megfelelés megkívánja, hogy a Budapesti Gazdasági Főiskola egy egységes, valamennyi karra vonatkozó koncepció mentén engedélyeztesse a 2014 szeptemberétől indítani kívánt képzéseket, melynek első lépéseként a Felnőttképzési Központ koordinálásával elindult a karok közötti együttműködés. A GKZ 2013-ban a felnőttképzés terén képzési kínálatbővítésre vállalkozott, mivel három szakmai (operatív controlling, vállalkozói ismeretek, EU pályázat- és projektmenedzsment) továbbá két nyelvi (német és angol órás) képzésére szerzett felnőttképzési akkreditációt ban a kar alvállalkozóként vett részt nyelvi képzések és számítástechnikai kompetenciákat fejlesztő képzések szervezésében és lebonyolításában. A kétfajta képzésen 9 csoportot sikerült elindítani, 130 fő bevonásával. A KVIK-en Továbbra is sikeres tanfolyam a Borschcola kurzus, bár a megelőző évhez képest 6 fővel csökkent a résztvevők létszáma. A többciklusú képzési rendszer tapasztalatai Megállapítható, hogy a többciklusú képzésre való áttérés véglegesen befejeződött. A korábbi hagyományos főiskolai képzésben már csak kisszámú (7 fő) hallgató vesz részt. Ugyanakkor statisztikák bizonyítják, hogy a Bologna-típusú képzések hallgatóinak viszonylag alacsony aránya fejezi be tanulmányait a mintatanterv szerint és veheti át az előírt nyelvvizsga birtokában oklevelét. A hallgatók jelentős része (szakonként eltérően átlagosan 2 vagy több félévvel) meghosszabbítja tanulmányait. Ez finanszírozási problémákat vethet fel, mivel a hallgató többszöri tantárgy felvétellel sem tudja teljesíteni a követelményeket, és ezért anyagi hátrány az államilag támogatott/állami ösztöndíjas hallgatót nem éri (nem kell fizetni az államilag támogatott/állami ösztöndíjas hallgatónak ugyanazon tantárgy második alkalommal történő felvételéért). Bizonyos (elsősorban módszertani alapozó tantárgyakat oktató) intézetek esetén jelentős többlet kapacitást igényel a tantárgy újrafelvételekhez kapcsolódó oktatók biztosítása. Ugyanakkor a túlcsúszással kapcsolatos hallgatói vélemények megoszlanak: a hallgatók jelentős része nem tartja feltétlenül problémának a tanulmányai szempontjából az időbeni/tantárgyi elmaradásokat, mert a kevés kredittel aktivált vagy passzív féléveket más célra is fel tudják használni (pl.: nyelvtanulásra, munkavállalásra, külföldi tanulmányokra, stb.). Az alapképzéseken a záróvizsgát tett, és a diploma kiadásra jogosultak száma közötti jelentős (átlagban 30%-os) eltérés oka az előírt szakmai nyelvvizsga (nyelvvizsgák) hiánya. Ennek aránya jelentősen nem változott a korábbi évekhez viszonyítva. 29

30 Kedvező a Főiskola szempontjából, hogy a BGF mind alap- és mesterképzés, mind pedig felsőoktatási szakképzés terén jelentős kínálattal rendelkezik, így a felsőfokú szakképzés elvégzését követően szakirányú továbbtanulás esetén az alapképzési szakon kredit beszámításával folytathatják a hallgatók tanulmányaikat. Az Intézményen belül tovább tanulók aránya vélhetően javulni fog a FOSZK képzés bevezetésével, annak ugyanazon alapképzési szakon biztosított 90 kreditpontos beszámíthatósága miatt. Az alapképzés és a mesterképzés kapcsolata a többciklusú képzésben összetett. Egyrészt számos hallgató szakot, vagy képzési területet vált a mesterképzésen történő továbbtanulás során, így az alapképzés szakmai ismeretei a hallgatók esetében meglehetősen nagy különbségeket mutatnak. Ennek megoldása a hiányzó tantárgyak teljesítési kötelezettségének az előírása. Egyre növekvő arányban jelentkeznek a mesterképzésekre a BGF-en korábban alapképzésen részt vett hallgatók, ami pozitív fejleménynek tekinthető. A munkaerő-piaci visszajelzések alapján a többciklusú képzésben diplomát szerzett hallgatóknak piacképes a diplomájuk. Elhelyezkedési gondjaik nincsenek, ezt igazolják a DPR keretében végzett felmérések eredményei és a munkaadók körében végzett interjúk egyaránt. Nemzetközi együttműködésben hirdetett képzések A Budapesti Gazdasági Főiskola idegen nyelvű és nemzetközi együttműködésben folytatott képzési kínálata kifejezetten széles. Intézményi szinten három koordinált nemzetközi képzésen folyik oktatás: BA in Business Management képzés (Anglia Ruskin University, Cambridge), melyet a BGF harmadéves hallgatói végezhetnek el BGF-es tanulmányaikkal párhuzamosan; MA in International Business képzés (Anglia Ruskin University, Cambridge), mely 3 féléves, nemzetközi együttműködésben meghirdetett, az angol partnerintézmény mesterfokozatát adó képzés; PhD képzés (International Doctorate in Business Studies, Anglia Ruskin University, Cambridge), mely 4 (teljes idős) vagy 6 féléves (részidős) nemzetközi együttműködésben meghirdetett, az angol partnerintézmény doktori fokozatát adó képzés. A Főiskola Karain a nemzetközi együttműködésben megvalósult képzések a korábbi évek hagyományai alapján tovább folytak. Ezen képzésekben résztvevők számára biztosított a külföldi partner intézmény oklevelének (is) a megszerzése. Külkereskedelmi Kar Angol nyelvű képzés Az Avans Hogeschool, International Business School Breda intézménnyel kettős diplomát adó kétoldalú megállapodás keretében összesen 38 hallgató vett részt részképzésen. A vizsgált periódusban összesen 5 hallgató tanult a Fachhochschule Frankfurt am Main intézménnyel kettős diplomát adó kétoldalú megállapodás keretében. A bredai intézménnyel 12 éve, a 30

31 frankfurti intézménnyel 2011 óta folyik két diplomát nyújtó angol nyelvű képzés. A képzés hallgatói választhatnak: ha tanulmányaikat Budapesten a KKK angol nyelvű képzésén folytatják, akkor a BGF által kibocsátott BA közgazdász oklevelet szerzik meg, a holland BA Bachelor Business Administration oklevelet abban az esetben szerezhetik meg, ha tanulmányaikat az 5-7. félévben Bredában folytatják. A frankfurti képzés keretében a 3-4. és 7. féléveket töltik a partnerintézményben a hallgatók, és a hét félév sikeres teljesítése esetében a partnerintézmény BA Bachelor International Business Administration oklevelét kaphatják meg. Francia nyelvű képzés A nemzetközi gazdálkodás francia nyelvű nappali alapképzésre a magas minimális állami ösztöndíjas felvételi ponthatárok miatt 2013-ban kevesebben jelentkeztek. A harmadik évfolyamon 28, a másodikon 28, az első évfolyamban 16 hallgató tanul. A lemorzsolódás minimális, ebben a tanévben egyetlen hallgató sem maradt ki a három évfolyamon. Az első évfolyam első félévi vizsgaeredményei kielégítőek, nem térnek el az eddigi évek tapasztalataitól. A harmadik évfolyam francia diplomához szükséges tantárgyainak nagy részét a Jules Verne Egyetem Közgazdasági Karának oktatói Budapesten látják el. Franciaország Nagykövetségének egyetemi együttműködéssel megbízott attaséja, és a Francia-Magyar Kereskedelemi és Iparkamara vezetője tájékoztatása szerint nagyon jó visszajelzések érkeztek a Magyarországon jelenlévő francia vállalatok vezetőitől a képzésen végzett hallgatókkal kapcsolatosan. A jó nyelvtudáson kívül dicsérik alapos szakmai felkészültségüket, rugalmas alkalmazhatóságukat. Örvendetes, hogy évről évre több magyar hallgató utazik Erasmus részképzésre valamelyik francia intézménybe, és egyre több francia hallgató érkezik a Főiskolára. Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar A képzési struktúrában a nemzetköziesítés felé történő fontos lépést jelentette 2013-ban az Oviedo-i Egyetemmel és a Le Havre-i Egyetemmel a kereskedelem és marketing alapképzési szakra megkötött kettős diploma megállapodás, továbbá a minden korábbi évet meghaladó külföldön toborzott hallgatók száma (15 fő). Ennek a két szerződésnek az eredményes aláírásával bővültek a BA angol és német nyelvű képzések a kereskedelem és marketing, valamint a turizmus-vendéglátás alapszakokon biztosított kettős diploma lehetőségek. Pénzügyi és Számviteli Kar Az Universite Paris Ouest Nanterre La Defense egyetemmel együttműködésben folytatott szakmai képzés 2013-ban is elindult, mely képzésen összesen 38 fő vett részt. I.1.l) Gyakorlatigényes képzés a szakmai gyakorlatok tapasztalatai A hallgatók az alapképzések képzési és kimeneti követelményeiben megfogalmazott, valamint a mintatantervben előírt szakmai gyakorlatokon vesznek részt, továbbá a kifutó FSZ képzés esetén a nyári, egy hónapos gyakorlat mellett egy féléves összefüggő gyakorlatot is teljesíteniük kell. A gyakorlat célja, hogy a hallgatók önálló feladatokat elvégezve szerezzenek szakmai tapasztalatokat. A gyakorló hely egyben gyakran első munkahelyükké is válik. A Főiskola által végzett DPR felmérések arra világítottak rá, hogy minden harmadik hallgatónak kínálnak vonzó 31

32 állásajánlatot szakmai gyakorlati helyén. A Főiskola vállalati kapcsolatai stabilak, sikerült néhány olyan új vállalkozással is felvenni a kapcsolatot, amelyek eddig nem fogadtak hallgatót. A szakmai gyakorlat végén a külső gyakorlati vezető értékeli a hallgató munkáját, és a vállalkozások döntő többsége bizonyíthatóan elégedett a hallgatók ismereteivel, munkához való hozzáállásával, nyelvtudásával. A Főiskola hallgatóit szívesen fogadják azok a vállalkozások, akiknek értelmes szakmai munkát végző, felkészült és motivált gyakornokokra van szükségük. A visszajelzések alapján a hallgatók általában a gyakorlatot hasznosnak, szakmai fejlődésük szempontjából lényegesnek és eredményesnek ítélik. Azok a munkahelyi tapasztalatok, amelyekre a hallgatók a gyakorlat során szert tesznek, felbecsülhetetlen értékűvé válnak akkor, amikor egy új pozíció megpályázásánál az önéletrajzukba szakmai tapasztalatként bekerülnek. Az önálló munkavégzés, a munkahelyi légkör megtapasztalása, a csapatba való beilleszkedés és a felelősség, az új feladatok jelentette kihívás, mind a személyes, mind a szakmai kompetenciák fejlődését elősegítik. Egyre több nappali munkarendben tanulmányokat folytató hallgató aktívan, rendszeresen dolgozik, főként a végzősök közül sokan már potenciális állással is rendelkeznek. A beszámolási időszakban a gyakorlati helyek OH nyilvántartási kötelezettség teljesítése a vonatkozó jogszabály végrehajtási utasításának a hiánya miatt azonban kisebb problémákat okozott. A kötelező szakmai gyakorlatot külföldön is teljesíthették a hallgatók, de ezzel a lehetőséggel a hallgatók kis része élt csupán, annak ellenére, hogy több tanszék aktív segítséget nyújtott a szükséges idegen nyelvű adminisztráció lebonyolításában. Kivételt képez a turizmus-vendéglátás alapképzési szak, ahol a gyakorlatot a hallgatók 66%-a belföldön, míg 34%-a külföldön végezte. Problémás területe volt a szakmai gyakorlatok szervezésének az együttműködési megállapodások kérdése: a változó jogszabályi környezet a szakmai gyakorlatok adminisztrációját nagyon megnehezíti. Együttműködési megállapodás keretében foglalkoztathatók a hallgatók, mindeközben hallgatói gyakorlati szerződést is kellene velük kötni a vállalkozásoknak (sok vállalat saját szerződésformát alkalmaz, vagy normál munkaszerződést köt a hallgatókkal, emellett elterjedt módszer a diákszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás is). A gyakorlati helyek Oktatási Hivatalhoz történő bejelentése folyamatosan történik, amint a karok jelzik az új gyakorlati helyekkel kötött szerződéseket, annak megfelelő ütemben kerülnek ezek továbbításra. I. 1. m) Oktatói, kutatói változások, teljes és részmunkaidős foglalkoztatások A évben jelentősen, 6 százalékkal csökkent az oktatói, kutatói és a tanári létszám. A csökkenés jelentős részben a társadalombiztosításra vonatkozó jogszabályok változásával függ össze. A legjelentősebb csökkenés a főiskolai tanárok és a főiskolai docensek körében figyelhető meg. 32

33 Oktatói, kutatói, tanári átlaglétszám (fő) 2012-ben és 2013-ban 19. táblázat Teljes munkaidős Egyetemi tanár 4 4 Főiskolai tanár Egyetemi docens Főiskolai docens Adjunktus Tanársegéd Kutató 9 6 Tanári munkakörben foglalkoztatottak (mestertanár, gazdasági tanár, gazdasági oktató, nyelvtanár, testnevelő tanár, kollégiumi nevelőtanár, lektor) Teljes munkaidős összesen Részmunkaidős Egyetemi tanár 0 0 Főiskolai tanár 2 1 Egyetemi docens 1 2 Főiskolai docens 4 4 Adjunktus 2 4 Tanársegéd 2 6 Kutató 2 2 Tanári munkakörben foglalkoztatottak (mestertanár, gazdasági tanár, gazdasági oktató, nyelvtanár, testnevelő tanár, kollégiumi nevelőtanár, lektor) 6 4 Részmunkaidős összesen Összes oktató, kutató, tanár A évben március elsejei, illetve szeptember elsejei hatállyal 15 adjunktus főiskolai docenssé (dr. Csillag Sára, dr. Dobák Dóra, dr. Domonkos Endre, dr. Hack-Handa József, dr. Harsányi Dávid, dr. Hegedűs Gyula, dr. Kardos Barbara, dr. Orosz Árpád, dr. Pocsai Erzsébet, dr. Podoski Károly Emánuel, dr. Somogyi Aliz, dr. Soós Tamás, dr. Vallyon Andrea, dr. Veress Attila, Zsupanekné dr. Palányi Ildikó), míg 7 főiskolai docens egyetemi docenssé (Gulyásné dr. Csekő Katalin, dr. Kopcsay László, dr. Komáromi György, dr. Lakatos-Báldy Zsuzsanna, dr. Novák Tamás, dr. Tick Andrea, dr. Válóczi Marianna) történő előléptetéséről döntött a BGF Szenátusa. A Budapesti Gazdasági Főiskola Szenátusa dr. Gundel János, dr. Marinovich Endre és dr. Törzsök Éva részére professor emeritusi/emeritai címet adományozott. Az oktatói állomány szerkezetében a korábbi évek kedvező tendenciája tovább folytatódott, a tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma és aránya dinamikusan növekedett. Az Intézmény átlaglétszámát figyelembe véve a évi 173-mal szemben, összesen 192 oktató, kutató rendelkezett tudományos minősítéssel. Az átszámított tudományos minősítéssel rendelkező létszám 183-ról 187,5-re nőtt. A növekedésnek a saját oktatók fokozatszerzése, és a 33

34 tudományos minősítéssel rendelkező oktatók felvétele egyaránt forrása volt. A tudományos minősítéssel rendelkező oktatók arányának fenntartható növelését a PhD-képzésben résztvevők továbbra is magas száma biztosítja (87 fő, ld sz. melléklet). A PhD-képzés mellett a Főiskola két munkatársa újabb diploma megszerzése érdekében folytatott tanulmányokat, 40 fő tanult idegen nyelvet és a évnél jelentősen több, összesen 62 fő egyéb, oktatási, kutatási tevékenységhez kapcsolódó képzésen vett részt. Az oktatói korösszetétel jelentősen javult a évben, az 55 év feletti oktatók, kutatók részaránya 43 %-ról 35 %-ra csökkent. (ld sz. melléklet). A Budapesti Gazdasági Főiskola valamennyi képzési szinten (felsőfokú/felsőoktatási szakképzés, alap- és mesterképzés) törekszik gyakorlatorientált ismeretek átadására, melynek megvalósítása érdekében a szakma jeles képviselőit igyekszik bevonni az oktatásba. Az Intézmény Szenátusa címzetes főiskolai docensi címet adományozott a évben dr. Csejtei István, Debreczeni Attila, Fehér Tamás, Horváth Gergely Krisztián, Kleininger Pál és Helmut Kolberg részére. Vendégoktatók, vendégelőadók bevonása egy-egy előadás megtartása, illetve egy-egy kifejezetten gyakorlatigényes tárgy oktatása céljából mind a négy Karon rendszeresnek tekinthető, óraadó oktatók alkalmazása elsősorban az idegen nyelvű képzések és a speciális gyakorlati szakmai ismeretek oktatása terén jellemző. A október 15-i statisztikák alapján a Főiskola összesen 156 óraadó oktatót foglalkoztatott megbízási szerződéssel. A BGF 14 oktatója az ERASMUS, vagy CEEPUS-program keretében látott el külföldi partnerintézménynél oktatási tevékenységet, míg ugyanezen mobilitási programok keretében 15 külföldi oktató érkezett a Főiskolára. Az áttanítás a vizsgált időszakban növekedést mutatott, amely tovább növelte az Intézményen belüli integráció szintjét is. I. 1. n) A K+F tevékenység értékelése A BGF évi kutatási és fejlesztési tevékenységére meghatározó hatással volt az Alkalmazott Tudományok Főiskolája cím elnyerése. Egyrészt a tudományos tevékenység tervezése és lebonyolítása azon vezérfonal mentén történt, amelyet a kiválósági cím követelményei meghatároznak, másrészt a címhez kapcsolódó pénzügyi támogatás lehetővé tette, hogy a Főiskola újabb kutatási és egyéb tudományos tevékenységeket aktivizáljon. A kiválósági címhez kapcsolódóan a Főiskola továbbfejlesztette a Kutatóközpont tevékenységét, amelyben négy kiemelt téma eredményes kutatása valósult meg: Élelmiszerbiztonsági és minőségi kutatás (kutatásvezető: dr. Lugasi Andrea) LOST in Services Pénzintézeti ellátási lánc folyamatok újraszervezése (kutatásvezető: dr. Kása Richárd) Attribútum preferenciák kutatás (kutatásvezető: dr. Veres Zoltán) Hálózatkutatás két altémában: (kutatásvezető: dr. Gáspár Tamás) o regionális hálózatok o hálózati kompetenciák és versenyképesség 34

35 Az egyes kutatásokat 4-6 tagú teamek végezték, vagyis a Kutatóközpont munkatársai vezetésével a BGF egyes karainak oktatói is aktív részt vállaltak az eredményekben. A négy kutatási témában 12 publikáció született, és több nemzetközi konferencián is bemutatták eredményeiket a résztvevők. A évben befejeződött az oktatók, kutatók publikációinak MTMT-ben való rögzítése, az oktatói nyilatkozatok alapján 90%-osnak tekinthető a feltöltöttség. A Főiskolán létrejött a Repozitórium (BORY - Budapest Business School Repository). Az intézményi repozitórium egy olyan dokumentumszerver, amely a Főiskolán keletkezett tudásvagyon hazai és nemzetközi szinten történő megosztását, felhasználását és a tudományos tevékenység reprezentálását teszi lehetővé. Ennek része a Publikációtár, amely a Főiskolán folyó oktatói és tudományos tevékenység során létrejövő művek teljes szövegű adatbázisa, és amely az MTMT elektronikus adatbázishoz kapcsolódik. Megalakult a Prosperitas tudományos kiadványsorozat szerkesztőbizottsága, rögzítésre kerültek a működés elvei, és az első három monográfia kiadásának előkészületi munkálatai is megvalósultak. Átalakult a BGF tudományos konferenciájának szervezési folyamata. A Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódóan egyetlen közös plenáris rendezvénnyel, tekintélyes és eredményes kutatók előadásaival emlékezett meg a Főiskola a jeles napról. A konferenciára november 7-én került sor Innováció és felsőoktatás címmel. A konferencián egyben átvehették a Főiskola oktatói, kutatói a BGF évi Tudományos Díjait is. Ezt követően 8 előadást hallgathattak meg az érdeklődök a címben jelzett témakörben, több külföldi vendég és tekintélyes hazai szakértő tolmácsolásában. Itt mutatták be először a Kutatóközpont kiemelt kutatásainak első eredményeit is. Az oktatók, kutatók tudományos eredményeit bemutató konferenciát a Főiskola 2014 tavaszán szervezi meg, lehetővé téve így a nagyobb aktivitást és egymás eredményeinek jobb megismerését. A szakkollégiumok tevékenysége 2013-ban is aktív volt május én került sor a TÁMOP B-10/1 Komplex tehetséggondozás a BGF-n című projekt zárására Zalaegerszegen, ahol a Főiskola mind a négy karáról a szakkollégiumok tagjai és szakmai vezetői számoltak be a projekt keretében végzett kutatásaik eredményeiről. Az év második felében is aktívak voltak a csoportok, a speciális kurzusok meghirdetésre kerültek és meg is valósultak. A félévzáró konferenciák és kutatási workshopokra januárban került sor. A tudomány népszerűsítése érdekében a Főiskola 2013-ban is bekapcsolódott a Kutatók Éjszakája rendezvénysorozatba, szeptemberben több százan látogattak el a budapesti és zalaegerszegi színhelyekre, ahol változatos programokkal várták az érdeklődőket. A BGF oktatói számos hazai és nemzetközi konferencián vettek részt 2013-ban is: 149 hazai konferencián és 87 nemzetközi tudományos fórumon tartottak előadást. A beszámolási évben a Főiskola oktatói és kutatói összesen 476 publikációt tettek közzé, melyek mindegyike megtalálható az MTMT-ben. 35

36 Kutatási tevékenységek az egyes karokon Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg A Kar egyik legjelentősebb kutatási tevékenysége a TÁMOP-4.2.2A-11/1/KONV azonosító számú MEDIC SPHERE projekthez kapcsolódik. A projekt keretében a Gazdálkodási Kar kutatói két kutatócsoportban, két kutatási cél megvalósításán dolgoztak. Az esetfüggő egészségés kórház-gazdaságossági hatékonysági modellek kidolgozására megalakult csoport célja kialakítani egy olyan modellt, amely alkalmas egy esetfüggő, betegközpontú döntés-előkészítés kiegészítésére a hazai kórházi gyakorlatban. Az esetfüggő, ügyfélközpontú gazdaságtudatos kórházi protokollok kidolgozására megalakult csoport célja a költség-haszon modell segítségével egy olyan betegút-optimalizálási protokoll kidolgozása, amelynek segítségével az egyes egyén jellemzői alapján az egészségügyi ellátás időtartama lerövidíthető, az egyéni sajátosságokhoz leginkább alkalmazkodó, a beteg és az ellátó-rendszer. A Kar közbeszerzési eljárás keretében nyerte el az IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében azt a kutatási megbízást, melynek eredményeként a kar 5 oktatójának közreműködésével elkészült InvestStrategy címmel Zala megye működőtőke-beruházások vonzásának stratégiája. A BGF GKZ VERSO projekt teamje egy Interreg IVC pályázat keretében, olyan jó gyakorlatok költség-haszon elemzésén dolgozott, amelyeknél az önkéntesség valamilyen formában hozzájárul a munkanélküliség elleni küzdelemhez. Elemzésük első szintje a monetáris tényezőket vizsgálta. Ennek első változatát áprilisban a németországi (Detmold-i) nemzetközi találkozón mutatták be. A költség-haszon elemzés másik két szintjén, a humán tőke és a szociális kohézió tekintetében mintegy 90 százalékosan készült el 2013-ban. Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Kar A évben 3 külső megrendelésre végzett kutatás valósult meg a Karon. Ezek mindegyike alkalmazott kutatás, és a kutatási eredmények közvetlenül beépülnek az oktatásba. Ez természetesen a Kar részéről célként is megfogalmazódik, s ezért jelentősen befolyásolja a kutatásban részt vevő oktatók kiválasztását. A Kar saját szervezésében két konferenciát tartott: Turizmus - Vendéglátás Intézet június 20-án rendezte a Future trends in Tourism and Hospitality című konferenciát, melynek célja az volt, hogy a szakmában dolgozók számára továbbképzést biztosítva, a nemzetközi piacon való tájékozottságukat szélesítse, saját munkaterületükön azonnal hasznosítható ismereteket nyújtson. A Kereskedelmi Intézeti Tanszék szervezésében Kiterjesztett marketing - A Marketing Oktatók Klubja 19. Országos Konferenciája került megrendezésre augusztus én. Ez az országos konferencia az egyetemek és főiskolák marketing oktatóinak legnagyobb hazai tudományos seregszemléje, ahol az ország szinte minden nagy egyeteméről és több főiskolájáról a hazai marketingoktatók a hagyományoknak megfelelően azért találkoznak, hogy az érdeklődőknek bemutassák kutatási tevékenységüket és eredményeiket. 36

37 A Kar az oktatók publikációs tevékenységét segíti az Agora illetve a Nyelvvilág című folyóiratokkal. Külkereskedelmi Kar A Kar követve a korábbi hagyományokat több nemzetközi kutatási programban vett részt 2013-ban is. A Visegrádi Alap által támogatott kutatások a következők voltak: a számú, Time for the Third Step? The 4+ and the Eurozone Accession elnevezésű kutatási program, a számú, European economic govermance seen from the V4 és a számú, V4+Japan Student Conference elnevezésű projektek megvalósítása zajlott a Karon. A Kar kiemelkedő aktivitást mutatott saját konferenciák, szimpóziumok és egyéb tanácskozások szervezésében, 2013-ban összesen 23 hazai és 1 nemzetközi tudományos jellegű tanácskozásra került sor. Pénzügyi és Számviteli Kar A Karon két OTKA által támogatott kutatás folyt 2013-ban: 2013 szeptemberében kezdődött A magyar fiatalok vállalkozásindítási elképzelései és ösztönzési lehetőségei című kutatás. A 2011 februárjában indult A szubszidiaritás érvényesítése a közpénzügyekben című projekt keretében megvalósuló kutatás. A Kar további fejlesztési tevékenységei elsősorban az oktatás fejlesztéséhez kapcsolódnak, és a felnőttkori tanulás eszközeinek nemzetközi kapcsolatokra építő bővítését célozza. A Továbbképzési és Szakképzési Központ közreműködésével évben Adózásról - számvitelről szakszerűen címmel szervezett a Kar hazai konferenciát. I. 1. o) Változások az intézményi szolgáltatásban I. 1. o. 1. Könyvtár A BGF egységes könyvtári hálózatának tagjai a főiskola tudományos profiljának megfelelő tudományterületek szakkönyvtárai, amelyek az oktatás helyszínén biztosítják a különböző szintű képzések oktató, kutató és tanulmányi munkájához szükséges szakirodalmi információellátást és tájékoztatást. A karok képzési profiljának megfelelően kialakított dokumentációs és információs szolgáltatásaik keretében gyűjtik, adatbázisba szervezik és rendelkezésre bocsátják az intézményekben oktatott diszciplínák legfrissebb szakirodalmát, közvetítik az országos szolgáltatásokat. A BGF Központi Könyvtár feladatait a BGF PSZK Könyvtára látja el. A év kiemelt feladata volt az MTMT-hez történő teljes intézményi csatlakozás megvalósítása, támogatása, az oktatók tudományos publikációinak és idézőinek 2007 és

38 közötti feltöltésének segítése, valamint ezek adminisztrátori (könyvtárosi) ellenőrzése. Jelenleg a BGF 484 regisztrált oktatója szerepel az MTMT adatbázisában. A rögzített intézményi publikációkat tekintve: 3386 db tudományos besorolású intézményi publikáció (579 db idézet) valamint 1120 db nem tudományos besorolású intézményi publikáció (15 db idézet) szerepel az adatbázisban. Kiemelt feladat volt továbbá a BGF intézményi repozitórium létrehozásának elősegítése, szakmai koncepció készítése (problématérkép), a repozitórium kialakításához lehetséges alternatívák keresése és bemutatása, szakmai ajánlások készítése, az adatbázis-szerkezeteknek a Főiskola igényei szerinti kialakítása, a létrehozott repozitóriumok tesztelése. További jelentősebb feladat volt a könyvek közbeszerzési eljárásának előkészítése, szakmai tartalom, műszaki dokumentáció összeállítása, részvétel az eljárás teljes folyamatában. A BGF könyvtári állományának változásai évben Állománygyarapítás A könyvtári állománygyarapítás forrásának kisebb része a korábbi évekkel ellentétben - a költségvetési keret volt, nagyobb része pályázati forrás voltak a évben. Vétel A beszerzett könyvtári tételek száma a szakdolgozatokat kivéve csökkenést mutat az előző évhez viszonyítva, a év takarékossági tervek és racionalizálási intézkedések következményeként. A beszerzett dokumentumok számának alakulása (db, ) 6. ábra év év év 7328 A év augusztusától a könyvek beszerzése is a periodikák beszerzéséhez hasonlóan - közbeszerzési eljárás keretében történik. A Főiskola közbeszerzési partnere a Líra Könyv Zrt. A 38

39 könyvek beszerzésének folyamata nehézkesebbé vált, hosszabb időt vesz igénybe, mint a korábbiakban. A szerzeményezés folyamata nehezen követhető. Ajándékozás A beszámolási évben a BGF könyvtárai több pályázati és egyéb forrásból jelentős számú könyvhöz jutottak. Az EU Bizottság határozatával jóváhagyott, az NKA által elindított Márai Program II. pályázatban (2012. évi) történő részvételre a BGF könyvtárai is meghívást kaptak, a könyvek egy része 2013-ban érkezett a könyvtárakba. A Márai Program III. pályázatban történő részvételre szintén meghívást kapott a BGF Központi Könyvtár, melynek adminisztratív lebonyolítása (tervkészítés, javaslat a 750 ezer Ft-os keret felosztására, könyvtári igényeik összegyűjtése) 2013-ban történt, a könyvek kiszállítására, szétosztására, átvételére és a programot záró dokumentáció elkészítésére 2014-ben kerül sor. A Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának állománya a Közép-Európai Brókerképző Alapítványtól 62 db könyvvel, a MEDIC SPHERE, TÁMOP A-11/1/KONV jelű pályázatból 357 db, míg a Komplex tehetséggondozás a BGF-en TÁMOP 4.2.2/B-10/ jelű pályázatból 20 db könyvvel gyarapodott. A Külkereskedelmi Kar Könyvtárának állománya a Márai Program II.-n kívül, a Közép-Európai Brókerképző Alapítványtól kapott ajándékkönyveket, a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Könyvtára és az Idegenforgalmi Szakkönyvtár a TÁMOP 4.2.2/B-10/ pályázatból, valamint a Manchester Metropolitan Universitytől kapott mintegy 300 db könyvvel gyarapodott. A Pénzügyi és Számviteli Kar Könyvtárának állománya a Márai Program II évre eső maradványán kívül OTKA pályázati forrásból, HAGY Alapítványi támogatásból valamint a Kölcsey Ferenc Alapítványtól kapott Testvérkönyvtári támogatásból gyarapította állományát (ez utóbbi értéke 50 ezer Ft volt, mely állomány letétként került a Babes-Bolyai Tudományegyetem, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet Könyvtárába). Állományapasztás Tervszerű állományapasztás minden kari könyvtárban történt. A kiugróan magas törölt tételek aránya a PSZK Salgótarjáni Intézet Könyvtár állományának törléséből, a Könyvtár megszűnéséből adódik. A könyvtári állomány felszámolásához a Főiskola teljes körű állományellenőrzést végzett. A munka lebonyolításához levezetési terv valamint leltározási ütemterv készült. Ehhez kapcsolódóan a Salgótarjáni Intézet Könyvtárában demonstrátorok segítségével megtörtént a teljes körű állományleltár. Ezzel egy időben az állományt felajánlották a BGF könyvtári hálózatának tagkönyvtárai számára válogatásra. A BGF PSZK Salgótarjáni Intézet Könyvtára állománya a augusztus 21-én kelt Jegyzőkönyv alapján szűnt meg. Időszaki kiadványok A év során a periodikák beszerzése az előző évhez hasonlóan - közbeszerzés keretében történt. A BGF Könyvtárai által szolgáltatott periodikák számának félesége 52-vel, darabszáma 39

40 120 db-bal csökkent a karok takarékossági tervei, valamint az intézmény racionalizálási intézkedéseinek következtében. Elektronikus információforrások A hagyományos írott formátum mellett néhány szakmai folyóirat elektronikus változatának elérését a könyvtárak továbbra is biztosították, az eredetileg is online hozzáférésű folyóiratokkal együtt. A folyóiratok választékát több száz hazai és külföldi szakfolyóirat teljes szövegű anyagának hozzáférését biztosító adatbázisok szolgáltatása egészítette ki. Könyvtár használók Olvasóforgalom A beiratkozott olvasók száma a BGF könyvtáraiban a PSZK Könyvtár kivételével kisebb mértékben csökkent (2,7%) az előző évhez képest. A könyvtári látogatások száma minden könyvtárban csökkent, összességében átlagosan 7,1 %-kal. Az előző évhez képest a PSZK Könyvtár kivételével 2013-ban a kölcsönzések száma összességében 7,1%-kal csökkent, kis mértékben nőtt viszont a helyben használt dokumentumok száma 0,1%-os mértékben. Felhasználók képzése A évben hasonlóan az előző évekhez ismét nagy igény mutatkozott a felhasználók képzésére. A tréningeken a könyvtárosok általános és szakmai tájékoztatást nyújtottak (több alkalommal szervezett formában és igény szerint) könyvtáraik állományáról, szolgáltatásairól, a helyben oktatott tárgyakhoz kapcsolódó szakirodalomról, az elektronikus szolgáltatások használatáról, hazai és külföldi információs szolgáltatásokról, azok hozzáférhetőségéről. Hozzásegítették az olvasókat a releváns hazai és nemzetközi szakirodalom felkutatásához az adatbázisok keresési lehetőségeinek feltárásával és használatának bemutatásával. Segítséget nyújtottak egy-egy évközi feladat, vagy a szakdolgozat elkészítése során felmerülő konkrét probléma megoldásában. Az oktatók az év során az MTMT-hez kapcsolódóan adatfeltöltési tréningeken vehettek részt. Változások a könyvtári szolgáltatásokban A folyamatos könyvtári informatikai fejlesztések eredményeként egyre több könyvtári szolgáltatás vehető igénybe távhasználattal. A könyvtár elektronikus katalógusa, a kikölcsönzött könyvek előjegyzése, foglalása illetve határidejének meghosszabbítása, hely és időkorlátozás nélkül, napi 24 órában elérhetők és igénybe vehetők. A könyvtárhasználók élnek is a lehetőségekkel, amit a távhasználatok évek óta emelkedő száma is bizonyít. A BGF Könyvtáraiban a távhasználatok száma az évben 5,9%-kal emelkedett (7. ábra). 40

41 7. ábra Távhasználatok számának alakulása (db, ) A színvonalas szakirodalmi információellátás részeként működött a könyvtárak által előfizetett és szolgáltatott adatbázisok, illetve a Minisztérium és a BGF által közösen előfizetett, és a könyvtárakon keresztül közvetített EISZ és EBSCO adatbázisok elérése. Az adatbázisok használata által az olvasók több ezer folyóirat teljes szövegéhez és egyéb elektronikus információkhoz jutnak, jelentősen megnövelve a könyvtárak által felkínált információk mennyiségét és választékát. A évben a BGF Könyvtáraiban az intézmény 2013 évi kiválósági támogatásának köszönhetően növekedett a szolgáltatott szakadatbázisok száma és színvonala (pl.: Web of Science, EMERALD, Akadémiai folyóirat-gyűjtemény). A könyvtárak minőségi szolgáltatásainak biztosításához és megtartásához az informatikai infrastruktúra folyamatos karbantartása és fejlesztése elengedhetetlen. Ennek ellenére hardver és szoftverfejlesztés a BGF Könyvtáraiban évben nem történt. A Könyvtár humánerőforrás-állománya A GKZ és a KVIK Kari Könyvtárak élén 2013 nyarán vezetőváltás következett be. A GKZ Könyvtárának vezetésére Góczán Judit vezetői megbízatásának lejártával Szabó G. Tibor, a KVIK Kari Könyvtárának vezetésére Somogyiné Förgeteg Katalin nyugdíjazása után Haász Antal kapott megbízást. A nyugdíjasok foglalkoztatására vonatkozó előírások változása miatt a KVIK és a PSZK könyvtárából 1-1 fő távozott. A KVIK Könyvtárában egy új munkatárs felvétele valósult meg. Minden kari könyvtár esetében elmondható, hogy a könyvtárak kibővített feladataikhoz viszonyítva a könyvtárosi létszám alacsony, a feladatok elvégzése, teljesítése, a képzési pályázatban vállalt továbbképzési kötelezettségek teljesítése, az MTMT adatfeltöltés koordinációja és adminisztrációja, valamint az intézményi repozitórium létrehozása nagy mértékű leterheltséget jelent a munkatársakra és vezetőkre nézve egyaránt. Mindezek ellenére a könyvtárak ellátták feladataikat, működésük, üzemeltetésük biztosított volt, a szolgáltatásokat a megszokott minőségi színvonalon biztosították, fejlesztették. 41

42 Továbbképzés A 2012-ben elnyert TÁMOP /1/KMR pályázat a évben lehetőséget teremtett arra, hogy a BGF könyvtári hálózatának könyvtárosai különféle szakmai képzéseken, tanfolyamokon (nyelvi képzés, felhasználó képzés, felnőttképzés, minőségbiztosítás, web2-es technológia, elektronikus tananyagfejlesztés, digitalizálás, tudomány mérése, kiadványszerkesztés) vegyenek részt egészen 2015 februárjáig bezárólag. Önképzés A könyvtár munkatársai könyvtárszakmai ismereteiket, illetve szakmai kapcsolataikat a különböző szakmai rendezvényeken (ingyenesek), akkreditált szakmai tanfolyamokon bővítik. A Könyvtár munkatársai 2013-ban többek között az alábbi (ingyenes) szakmai rendezvényeken vettek részt: Goethe Intézet (A könyvtár, mint közösségi tér a 21. században címmel) Thomsonreuters online tréningek (Web of Science, EndNote X6, ResearcherID) Elsevier könyvtári információs nap K2 Kísérleti műhely (tartalomszolgáltatás témakörben) Wiley (Hogyan publikáljunk egy nemzetközi folyóiratban címmel) Országos könyvtári konferencia (NKE) Informátio Scientifica Informatio Medicata 2013 A könyvtár új útjai konferencia (Corvinus Egyetem Központi Könyvtár) Szakterületi együttműködés A könyvtárak szakterületi együttműködése 2013-ban is több szinten működött, főiskolai szinten a BGF könyvtári rendszerének tagjai között, országos szinten a hasonló gyűjtőkörű felsőoktatási és szakkönyvtárakkal, valamint az országos könyvtári ellátó rendszerben és a könyvtári szakmai szövetségekben (MKE, IKSZ, FKKSZ valamint EKK) történő aktív részvétellel. A év során megszűnt a Főiskolai Könyvtárvezetők Szövetsége, így a BGF Központi Könyvtára (a BGF könyvtári hálózat tagkönyvtárainak nevében) az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiumához csatlakozott, melynek munkájában folyamatosan és aktívan részt vett. I. 1. o. 2. Informatikai szolgáltatások A Budapesti Gazdasági Főiskola informatikai infrastruktúrájának összetevői korszerűnek mondhatók. A Főiskola a NIIF hálózatán keresztül csatlakozik az Internethez, minden telephely 1 Gb/sec adatátviteli sebességgel. Az NIIF által nyújtott nyilvános internet szolgáltatás felett egységes tűzfalak alkalmazásával kialakított virtuális magánhálózat az alapja a hallgatóknak, oktatóknak, munkatársaknak, külső partnereknek nyújtott informatikai szolgáltatásoknak. A Salgótarjáni Intézet és a Liget utcai képzőhely megszüntetése miatt felszabaduló még használható eszközök a PSZK és KVIK karokon kerültek használatba. 42

43 Az informatikai eszközökre is kiterjedő beszerzési tilalom miatt az informatikai infrastruktúrában fejlesztés nem történt, ez komoly kihívásokat jelentett és jelent az üzemeltetés számára. A Főiskola informatikai eszközökkel való felszereltségét a 20. táblázat mutatja. Az üzemeltetést az Informatikai Központ munkatársai és a kari szervezet munkatársai végzik, a kötelező nyugdíjazások miatt csökkent létszámmal. A kiszolgálók konszolidációja a Windows Server 2012-es különböző kiadásaira folyamatos, a régi, elavult hardvereken és szoftvereken futó rendszerek, szolgáltatások átkerülnek a magas rendelkezésre állást biztosító több node-os kiszolgáló farmokra. A nagy kapacitású (10-12 TB) adattárolókon az adatok biztonságát RAID technológiák biztosítják. A évben megkezdődött a több DOMAIN-es környezet egy DOMAIN-ra történő átalakítása az Aktív Directoryra épülő szolgáltatások folyamatos biztosítás mellett. Ennek részeként kialakításra került egy 2 node-ból SQL-CLUSTER, ami 45 db adatbázis kezelését teszi lehetővé egységes környezetben. A migrációval párhuzamosan az alapinfrastruktúrát érintő adattisztítási folyamat is elkezdődött. A mentőrendszer migrációja során bevezetésre került a Symantec BackupExec 2012-es verziója, a végpontvédelem területén megvalósul az áttérés a Symantec Endpoint Protection 12.3-es verziójára. A legális szoftverek használatát a Microsoft Campus Agreement, az oktatási mennyiségi és oktatási licence szerződések biztosítják. A korábbi évektől eltérően 2013-ban már a felsőoktatási intézményeknek maguknak kell a Tisztaszoftver keretében elérhető licenceket finanszírozniuk, ami a Főiskolának 6,7 MFt többletkiadást jelentett. Az általánosan használt operációs rendszer a Windows 7 és 8 magyar és MultiLanguage verziói. A hálózati kiszolgálókon MS Windows 2008, 2012 szerver operációs rendszerek vannak használatban, ahol adott a lehetőség, ott nyílt forráskódú szoftverek, a Linux különféle disztribúciói kerültek telepítésre. Az oktatásban használt számítógépeken az MS Office 2010, 2013, MS Internet Explorer és különféle szakmai programcsomagok futnak (SAS, SAP, SPSS, FIDELIO, OPERA, NUTRICOMP, Nagyutazás 3). Az idegen nyelvű képzéseken a szoftverek idegen nyelvű verziói is elérhetőek. 43

44 A Budapesti Gazdasági Főiskola informatikai eszközökkel való felszereltsége 20. táblázat Megnevezés BGF KKK KVIK PSZK PSZK Budapest PSZK Salgótarján GKZ NYTK Rektorátus Változás Változás Változás Változás Változás Változás Változás Változás Változás év év év év év év év év év év év év év év év év év év db % db % db % db % db % db % db % db % db % Hálózati számítástechnikai eszközök száma (db) ,9% ,6% ,0% ,8% ,7% ,0% ,6% ,0% ,5% Hallgatók által használt számítógépek száma (db) ,6% ,5% ,8% ,5% ,8% ,0% ,4% ,0% Könyvtárakban használt számítógépek száma (db) ,7% ,0% ,7% ,2% ,0% ,0% ,0% Kollégiumokban, hallgatói irodákban stb. helyen használt számítógépek száma (db) ,1% ,0% ,8% ,3% ,3% ,0% ,0% Oktatók által használt számítógépek száma (db) ,6% ,0% ,6% ,8% ,1% ,0% ,0% ,0% Nem oktatók által használt számítógépek száma (db) ,5% ,0% ,6% ,4% ,3% ,0% ,0% ,0% ,3% Projektorok száma (db) ,7% ,0% ,0% ,8% ,5% ,0% ,9% ,0% ,0% Előadótermekben használható számítógépek száma (db) ,8% ,0% ,0% ,9% ,0% ,0% ,7% Egyéb helyeken használt számítógépek száma (db) ,4% ,0% ,6% ,0% ,3% ,0% ,6% ,5% Számítástechnikai eszközök összesen ,0% ,9% ,2% ,4% ,8% ,0% ,6% ,0% ,3% Szoftverek száma (db) ,5% ,8% ,3% ,5% ,4% ,0% ,0% ,0% ,0% Ebből: jogtiszta szoftverek száma (db) ,5% ,8% ,3% ,5% ,4% ,0% ,0% ,0% ,0% 44

45 Központi szolgáltatások, rendszerek A Neptun tanulmányi adminisztrációs rendszer a korábbi fejlesztéseknek köszönhetően még a csúcsidőszakokban (tantárgyfelvétel, vizsgajelentkezés) is zökkenőmentesen szolgálja ki a hallgatókat. A Modulo rendszerben 2013-ban űrlapból beadvány került feldolgozásra, ami mintegy 2%-os növekedést mutat a tavaly feldolgozott űrlapok számához viszonyítva. A CooSpace oktatástámogató rendszerben a 2013-ban aktív színtereknél 532 fő rendelkezett oktatói szerepkörrel, átlagosan egyedi hallgatói belépés történt havonta, a feltöltött dokumentum között található 88 SCORM szabványnak megfelelő elektronikus tananyag is. A feltöltött dokumentumok megoszlását a 8. ábra szemlélteti. A rendszerben tárolt dokumentumokat több mint 1,5 millió alkalommal töltötték le a felhasználók. A CooSpace-rendszerbe feltöltött dokumentumok megoszlása típus szerint 8. ábra vprez egyéb képek prezentáció táblázat html SCORM pdf szöveges A beszámolási évben műszaki tartalomban megújult a BGF honlapja, az új honlap a SenseNet 6.2 CMS portál motoron gyorsabban, stabilabban működik a látogatók és a tartalomszolgáltatók szempontjából is. Ennek érdekében az egyedi megoldások minimalizálása megtörtént, több tartalomnál, a megjelenítőknél sztenderd megoldásokat alkalmazva. Ez a sebességen kívül nagyban segíti a hibajavítást, csökkenti a javításra fordított időt. A szofisztikált jogosultsági rendszer alkalmazásával lehetőség nyílik a címtár csoportjainak is jogosultságot állítani a honlapon (pl. Rektori Tanács). Funkcionális fejlesztések során elkészült a BGF honlapjába integrált GKZ kari aloldal, valamint a főoldalakon megtalálható hírrotáló, ettől dinamikusabb lett a honlap megjelenése. A hallgatók gyorsabb kiszolgálása érdekében belső fejlesztés eredményeként bevezetésre került az informatikai rendszerekben használt jelszavak távoli megváltoztatását segítő 45

46 alkalmazás. Ennek segítségével mintegy 5000 sikeres jelszóváltozatás történt, mentesítve ezzel az intézmény alkalmazottait a hallgatói jelszavak kezeléséből adódó feladatok alól. A központosított illetmény számfejtési rendszer (KIR) bevezetésének eredményeként a gazdálkodási rendszerek integráltsága, zártsága jelentősen csökkent, komoly nehézséget okozva a szofisztikált gazdasági elszámolásokban. A számviteli rendben bekövetkező változásokra felkészülve 2013-ban a Főiskola előkészületeket végzett egy új korszerű ERP rendszer bevezetésével kapcsolatban. I. 1. o. 3. Sport A Főiskolán kritérium követelmény a nappali munkarendű alapképzési szakokon a Testnevelés tantárgy, amelynek teljesítéséhez a hallgatók több lehetőség közül választhatnak (pl.: úszás, aerobik, sportkörökben végzett rendszeres sportolás, stb.). Ezen túlmenően számos hallgatónak biztosít az Intézmény a rendszeres testmozgáshoz helyszínt, edzőt és megfelelő sportfelszerelést. Valamennyi karon jól felszerelt konditermek szolgálják a hallgatók napi mozgásigényének kielégítését. A beszámolási évben, az immáron hatodik éve hagyományosan megrendezett intézményi szintű Nemzedékek Találkozója Kulturális és Sportnap rendezvény keretében számos sportversenyen vettek részt a hallgatók (pl.: kispályás foci, kosárlabda, röplabda, futás, stb.). Népszerű ezen kívül még az asztalitenisz, valamint a jorkyball is. A sportoláshoz optimális feltételekkel a GKZ és a KKK rendelkezik, részint a karhoz tartozó létesítmények (pl.: torna-, kondicionáló-, aerobic és pingpongterem) és a közvetlen környezetben található sportlétesítmények (pl.: uszoda, sportpálya, teniszpálya stb.) révén. A Főiskola 2013 decemberében sikeresen vett részt a MOB felsőoktatási tagozata és a MEFS közreműködésével kiírt pályázaton, és Ft vissza nem térítendő támogatást nyert el. A támogatási összeg felhasználása a évben történhet meg. A Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg kollégiumában konditermek szolgálják a hallgatók napi mozgásigényének kielégítését. A konditermek egyre népszerűbbek a hallgatók körében, és a Kar nem kollégista hallgatói is igénybe veszik ezt a mozgási lehetőséget. A beszámolási időszakban a termek felszereltsége új kézi súlyzók beszerzésével bővült. A külön női és férfi konditerem naponta 7-22 óráig áll a hallgatók rendelkezésére. Az elmúlt években alakult kis létszámú, de lelkes amatőr futócsapat a Karon. A Főiskolás Fesztivál idején szervezik a hallgatók az ún. kisfröccs kupát, amelyen a Kar több csapata is indul. Népszerű sportág a jorkyball. A hallgatók többsége rendszeresen gyakorol, és félévente egy alkalommal rendeznek jorkyball bajnokságot a HÖK szervezésében. A TÁMOP Zöld kampusz pályázati projekt kerékpár beszerzését követően egyre népszerűbb a hallgatók körében a kerékpározás. A hallgatók nemcsak a kampusz területén használják a kerékpárokat, hanem városi közlekedésre és városkörnyéki túrákhoz is igénybe veszik azokat. A Külkereskedelmi Kar területén található saját tulajdonú termek (pl. tornaterem) száma és felszereltsége főiskolai viszonylatban kifejezetten jónak minősíthető. A termek sportszerekkel történő ellátottsága is megfelelő. A kar közvetlen környezetében sportpálya, uszoda, hatalmas 46

47 park, lovarda található, mely adottságokat a Kar a testnevelési foglalkozások megszervezésében megpróbálja maximálisan kihasználni. A Külker Sport Fun diákszervezet a Testnevelési Tanszék közreműködésével április 16-án Fitt napot szervezett, amelyen a résztvevőknek lehetőségük nyílt olyan sportágak kipróbálására, mint a TRX, zumba, zsírégető aerobik. A program keretei között részt vehettek egészséges táplálkozás és önvédelmi előadáson, valamint különböző orvosi vizsgálatokon (pl.: magnetspace állapotfelmérés, fogászati állapotfelmérés, reflexológia, speedbody elektromos izom stimulációs edzés, reflexológia-talpmasszázs, fülgyertya kezelések, gerincvizsgálat és vércukorszint mérés stb.). A Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karon a testnevelés órákon felül tanszéki sporttáborokat szerveznek (síelés, kerékpározás, evezés), továbbá sportszakosztályok is működnek. A Testnevelés Intézeti Tanszék munkatársainak a közreműködésével több szabadidősport-programot és sportversenyt sikerült megvalósítani, mint például: Bevezető reggeli torna Egyéni hallgatói versenyszámok: ügyességi kerékpárverseny, Szkander bajnokság, a BGF legerősebb embere verseny, mezei futás, dekázó verseny, büntetőrúgó verseny, zsákolóverseny Csapatversenyek kari és dolgozói csapatok részvételével: atlétika váltófutás, strandröplabda bajnokság, kötélhúzás, kosárlabda, kispályás labdarúgás, akadályverseny Szabadidősport: tenisz, asztalitenisz, tollaslabda, lábtenisz, darts, íjászat A Pénzügyi és Számviteli Karon egy kisméretű tornaterem és több konditerem is szolgálja a hallgatók és dolgozók sportolási lehetőségeit. A játék- és sportszerkölcsönzés nagyban segíti a kollégisták szabadidős tevékenységét. A beszámolási évben több sikeres sportbajnokság is megrendezésre került: foci, kosárlabda, asztalitenisz, darts sportágakban. Nagy népszerűségnek örvend a minden évben megrendezésre kerülő 24 órás futball. A HÖK által szervezett sportesemény a beszámolási időszakban a Bowling, Beerpong bajnokság volt. A Főiskolai Napok keretében csocsó, darts, erőnléti versenyek, extrém sportpark, falmászás, kangoo állt a hallgatók rendelkezésére. A résztvevők kidobós, pingpong, élő póker, streetball, és szkander bajnokságon mérhették meg tehetségüket, kitartásukat. A HÖK és a Testnevelési Tanszéki Osztály évről évre meghirdeti a PSZK Sítábort. A hallgatók között számos élsportoló van, eredményeiket egy újonnan létrehozott dicsőségtábla teszi közzé. I. 1. o. 4. Kultúra A évben már hatodik alkalommal került megrendezésre a Főiskola Újévi koncertje, amelyre minden év januárjának második hétfőjén kerül sor, és amely magas színvonalú zenei élményt nyújt oktatóknak, volt kollégáknak és hallgatóknak egyaránt. Az egyre szűkülő pénzügyi források ellenére is törekszik a Főiskola a kulturális rendezvények támogatására. A Karok változatos és sokszínű kulturális programokat, lehetőségeket kínálnak a munkatársaknak, illetve a hallgatóknak. A BGF esemény naptárában valamennyi rendezvény részletei megtalálhatók. A Külkereskedelmi Kar Nemzetközi Gazdálkodás Szaknyelvi Intézeti Tanszéke a évben is több nyelvi-kulturális napot szervezett, melynek keretében a munkatársak és a hallgatók egy-egy ország. nyelvterület, régió irodalmába, kultúrájába, gasztronómiájába egyaránt betekinthettek. 47

48 A Külkereskedelmi Karon hallgatói színtársulat, míg a Pénzügyi és Számviteli Karon kórus működik. Kifejezetten sokszínű a Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg kulturális, szabadidős programkínálata, amely elsősorban a Kollégiumban valósul meg. A beszámolási évben megvalósult például a Gazdász mozi sorozat. A hallgatók az egyes alkalmakkor nemcsak megnézték, hanem meg is vitatták a látott filmet, aktuális kérdéseket fogalmaztak meg a film kapcsán. A Kollégiumi Bizottság rendszeresen szervez kézműves foglalkozásokat elsősorban a húsvéti és karácsonyi ünnepkörhöz kötődően, programjai részben a néphagyományok ápolását is szolgálják, mint például a májusfa állítása és a májusfa kitáncolása. Új programelemként jelent meg a kollégiumban a gasztronómia, ún. vacsoracsata rendezvények keretében. Rendszeresen szerveztek főzőversenyeket nemzetek konyhája címmel, és olasz, magyar, amerikai és a lengyel konyha ízeit varázsolták a zsűri elé a versenyzők. I. 1. o. 5. Tanácsadás A Főiskola karain a hallgatók sokrétű tanácsadási szolgáltatásban részesülhetnek. Ezek közül is kiemelendő, a valamennyi karon működő Karrier Iroda, illetve Diákcentrum szolgáltatási kínálata: Információs (általános) tevékenység: a volt és jelenlegi hallgatók rendelkezésére állnak az iroda munkatársai. Az iroda folyamatosan gyűjti a feladatkörét, illetve a hallgatókat érintő információkat, tudásbázisokat. Életpálya-tervezés: a hallgatók egyéni tanácsadáson vehetnek részt, mely segítséget nyújt a tanulmányok alatti, illetve a majdani tervek meghatározásához, a fordulópontok kitűzéséhez, rövid távú célok és eszközök meghatározásához. Ide tartozik a karriertanácsadás, valamint az állás és a gyakorlatihely-keresés. Szakmai gyakorlatok szervezése: a hallgatók szakmai gyakorlatának adminisztrációs ügyintézése, az aktuális lehetőségek hirdetése, kapcsolattartás a szakmai gyakorlati helyet biztosító cégek és a főiskola között. Részmunkaidős és teljes munkaidős álláslehetőségek, szakmai gyakorlati pozíciókkal kapcsolatos szolgáltatások: külföldi partnerkapcsolatok építése; tanulmányokkal kapcsolatos pályázati lehetőségek; együttműködve az Erasmus Irodával az Iroda folyamatosan nyilvántartja a hallgatói tanulmányi pályázati lehetőségeket, segít a pályázatok megírásában, beküldésében. Karrier Nap, állásbörze szervezése: Erősíti a hallgatók és a munkáltatók közötti közvetlen, személyes kapcsolatok kialakulását. A karrier nap találkozási lehetőséget teremt a szakmát képviselő alumni diákok és a jelenlegi diákok számára. A rendezvény célja, hogy a hallgatók a Karrier Nap segítségével könnyebben megtalálhassák a számukra leginkább megfelelő szakmai gyakorlati munkaadót. Előadások, workshop, tréning: Az iroda előadásokat, tréningeket szervez a hallgatók számára például a munkahelyi stressz, munkahelyi kommunikáció témában. Rendezvényszervezés Online hírlevél szerkesztés 48

49 Hirdetési felületek koordinálása, értékesítése és kezelése:a kari hirdetőtáblákat és az online hirdetési felületeke a Karrier Iroda munkatársai gondozzák. Alumni rendezvények szervezése A hallgatói tanácsadás részben a tanulmányi előadók, részben az oktatók, részben a Karrier Iroda feladata és kompetenciája. A rendszeres évfolyam szintű tájékoztatók mellett az ügyintézők ügyfélfogadási időben személyesen segítik a hallgatókat tanulmányi és egyéb ügyeik megoldásában, a mintatanterv szerinti haladásban. Kiemelendő még a hallgatói szervezetek által nyújtott szolgáltatás, melyet például a Mentor Központ, vagy a DiszPont biztosít a Külkereskedelmi Kar hallgatóinak. I. 1. o. 6. Pszichológiai tanácsadás Kilenc éve folyik a Főiskolán pszichológiai tanácsadás. A hallgatók között sajnos jelentős számban találhatóak olyan személyiségek, akiknek testi-lelki egyensúlyát környezeti ártalmak veszélyeztetik (életvitel-, szociális kudarcok, konfliktusok, stb.) és pszichológiai tanácsadást igényelnek. Ezt a tevékenységet csak speciális lélektani képzettséggel rendelkező szakember végezheti. Vannak olyan hallgatói esetek, állapotok, amelyek klinikai kezelést kívánnak, ilyenkor gondoskodni kell a hallgató további sorsáról pszichiáteri segítéséről. A tanácsadás a Főiskola mindhárom budapesti karán meghirdetésre került, heti rendszerességgel, a hallgatók számára a honlapon nyilvánosságra hozott időpontban. A tapasztalatok igazolták a szolgáltatás szükségességét. Hetente kb hallgató él a lehetőséggel. Vannak visszatérő páciensek, akiknek sikerült segítséget nyújtani mentális problémáik kezelésében. I. 1. o. 7. Diákhitel ügyintézés, hitel tanácsadás A Diákhitel Központ Zrt. szakmai támogatásával a hallgatóknak a Főiskola teljes körű tájékoztatást nyújt mind a Diákhitel 1., mind a Diákhitel 2. konstrukcióról, a hitelfelvétel módjáról, és az egyéb fontos tudnivalókról, a törlesztés megkezdésének idejéről, stb. A diákhitelt igénylő hallgatók adatainak egyeztetése, hallgatói jogviszonyuk visszaigazolása, a kiírt tételek ellenőrzése is megtörténik. A hallgatónak lehetősége van arra is, hogy a hiteligénylő adatlapot a karokon adja le, amelynek továbbításáról az Intézmény gondoskodik. A 2013/14. tanév 1. félévében az országos statisztika szerint a BGF-re felvett hallgatók igényeltek legnagyobb számban (összesen fő) diákhitelt, ezen belül viszonylag kevés hallgató (összesen 280 fő) adta le az igénylést a karokon, és csak 12 fő használta ügyének intézésére a Neptunt. I. 1. p) Megvalósult beruházások, felújítások A Főiskola a pénzügyi források csökkenése ellenére törekszik a meglévő eszköz- és épület infrastruktúra állagának megőrzésére, az igényekhez igazodó fejlesztésére. A tárgyévi beruházások, felújítások forrásai az intézményi saját bevételek, a lakhatási támogatások, illetve az elnyert pályázati támogatások pénzeszközei. 49

50 A beruházásoknál az ingatlanok vásárlása, létesítése, valamint az egyéb tárgyi eszköz beszerzések összege 64,1 MFt volt a beszámolási időszakban, amely 14,6%-a az előző évi ráfordítások összegének. A jelentős csökkenés elsődleges oka, hogy a tárgyévben az infrastruktúra-fejlesztésre fordítható pályázati források összege nagymértékben csökkent, valamint az informatikai eszközök beszerzésére vonatkozó korlátozás megakadályozta a nagy értékű tárgyi eszközök mennyiségi és értékbeni gyarapítását. A megvalósított beruházások értékének jelentős részét a gépek, berendezések vásárlása tette ki, mintegy 53,2 MFt értékben. Ebből az összegből a PSZK kollégiumi épületében évben megkezdett liftek cseréje (3 db) volt a legjelentősebb, 28,4 MFt értékben. Informatikai és számítástechnikai berendezések beszerzésére az Intézmény 18,8 MFt-ot fordított, amely Zalaegerszegen TÁMOP forrásból került finanszírozásra. A nagy értékű eszközbeszerzésekre elsősorban a hallgatói szolgáltatások színvonalának megtartása, illetve emelése, továbbá a képzési feltételrendszer biztosítása miatt került sor. Ennek érdekében kezdeményezte a KKK (2,2 MFt összegben) az XCLASS Professional 10.1 munkaállomások kiegészítését és azok működéséhez szükséges licence-ek beszerzését is. Az alkalmazottak munkakörülményeinek javításához nélkülözhetetlen volt újabb klímaberendezések telepítése a KKK-n 1,5 MFt értékben. A KVIK fejlesztésre fordított költségeit elsősorban a évben elkezdett és a évre áthúzódó Alkotmány utcai oktatási épületben végrehajtott beruházási munkálatok utolsó részletének pénzügyi teljesítése eredményezte több, mint 10 MFt értékben. Felújítási kiadásokra a Főiskola a beszámolási időszakban 208,9 MFt-ot fordított. A felújítások forrásszükségletét elsősorban az előző évi előirányzat-maradványok, lakhatási támogatások és pályázati források biztosították. A beszámolási időszakban a Főiskola az előző évhez képest 50,2%-kal, 210,8 MFt-tal kevesebb összeget tudott a meglévő, elsősorban épületinfrastruktúra felújítására fordítani. A rendelkezésre álló felújítási források csökkenése főként a pályázati támogatások összegének visszaesésével magyarázható. A Főiskola által megvalósítható felújításokra fordítható pénzügyi forrásokból állagmegóvási munkák, a kollégiumi épületek biztonsági és hallgatói szolgáltatási színvonalának emelésének munkálatai, az oktatási épületek külső, belső nyílászárócseréi és szükséges épület-átalakításai, felújításai készülhettek el. PPP konstrukcióban megvalósított fejlesztése a Főiskolának nem volt. I. 2. A számszaki beszámoló 11/a., 11/b., és 12. számú mellékleteiben szerepeltetett jogcímadatok elemzése A Főiskola költségtérítéses képzésein a beszámolási időszakban nem vett részt olyan hallgató, aki tanulmányai megkezdésekor, terhességi-gyermekágyi-, illetve gyermekgondozási segélyben, valamint gyermeknevelési támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban részesülőként mentesült a képzések költségtérítésének megfizetése alól. (GYES/GYED számszaki beszámoló 12. sz. melléklet) 50

51 Az anyanyelvi lektorok (számszaki beszámoló 12. sz. melléklet) tevékenységének támogatására a beszámolási időszakban is eft állt a Főiskola rendelkezésére. Tényleges kifizetés tárgyévben is csak 2 fő anyanyelvi lektor megélhetési költségeinek fedezetére, eft összegben történt, így e jogcímen visszafizetési kötelezettsége keletkezett az Intézménynek, eft összegben. A fogyatékossággal élők kiegészítő támogatására (számszaki beszámoló 12. sz. melléklet) előlegként eft támogatást biztosított a Minisztérium. A beszámolási időszakban a fogyatékkal élők létszáma 18 fő volt, így további 960 eft-ra jogosult az Intézmény a maradvány-elszámolás keretében. A tűz- és vagyonvédelmi feladatok ellátására (számszaki beszámoló 12. sz. melléklet) a Fenntartó eft támogatást biztosított a Főiskola részére, mely összeg felhasználásáról szóló beszámolót, tárgyévet követően, a Főiskola megküldte a Fenntartó részére. A évben is a speciális programok támogatásai között szerepelt a Szülőföldi képzés támogatása (számszaki beszámoló 12. sz. melléklet), melyre eft-ot biztosított az EMMI. A támogatást a Főiskola a szülőföldi képzések a székelyudvarhelyi turizmus-vendéglátás alapképzési szak és a kolozsvári nemzetközi tanulmányok mesterképzési szak költségeinek fedezetére használta fel. A számszaki beszámoló részét képező 11/a. és 11/b. mellékletek szöveges értékelését jelen beszámoló I.1.d)-h) pontjai tartalmazzák. I. 3. a) Az év folyamán végrehajtott szervezeti, szervezési, egyszerűsítési, takarékossági intézkedések okairól (jogszabályváltozások, kormányhatározatok) és azok gazdálkodásra gyakorolt hatása A évi (1,3 Mrd Ft összegű) állami támogatáscsökkentés ellensúlyozása érdekében a Főiskola számos rendkívüli intézkedés megtételére kényszerült. Az intézkedési kötelezettségek egyaránt kitértek az intézményi saját bevételek növelésére és a kiadások csökkentésére. Ez utóbbi keretében a Főiskola rektora utasítást adott ki többek között az oktatók heti kötelező óraszámának (2 óra/hét/fő) emelésére, a közalkalmazottak béren kívüli juttatásának csökkentésére, a megbízási jogviszony keretében foglalkoztatottak (óraadók) számának minimalizálására, a képzési szintek és munkarendek egységes óradíjának alkalmazására, a csoportlétszámok növelésére. Jelentős horderejű döntés volt a PSZK Salgótarjáni Intézetének bezárása, a képzéseken részvevő hallgatók, illetve az alkalmazottak egy részének Budapestre történő átirányítása, áthelyezése, de összesen 17 fő közalkalmazott felmentése sem volt elkerülhető. Egyes működési és üzemeltetési kiadásokra fordítható források jelentősen csökkentésre kerültek, ez elsősorban annak is köszönhető, hogy a salgótarjáni ingatlanokon túlmenően a használaton kívüli, vagy csak részben kihasznált épületinfrastruktúrák (Budapest X. kerület Liget utca 22. és Zalaegerszeg Vizslaparki út 48. ingatlanok) visszaadásra kerültek az MNV Zrt. részére. 51

52 A tervszerű, kiszámítható gazdálkodást az elvonásokon túl, tárgyévben egyéb adminisztratív intézkedés közvetlenül nem befolyásolta, azonban az előző év elejétől hatályban lévő 1036/2012. (II. 21.) Kormányhatározatban előírt beszerzési tilalom betartatása az előző évi hasonló rendelkezést is figyelembe véve veszélyezteti az oktatáshoz, kutatáshoz, elvárható szintű hallgatói szolgáltatásokhoz szükséges tárgyi feltételrendszer biztosítását. Többletterhet jelentett a Bér- és Munkaügyi Osztály dolgozói számára a Központi Illetményszámfejtő Rendszer (KIR) bevezetése. Az Osztály dolgozói áldozatos munkával megoldották, hogy a BGF közalkalmazottainak illetményfolyósításában ne legyen fennakadás, azonban a számfejtések előkészítése, a bérfeladások könyvelése egész év folyamán adminisztrációs problémákat okozott. I. 3. b) Alapítványok, közalapítványok támogatása A beszámolási időszakban a Főiskola alapítványt, közalapítványt, egyéb társadalmi szervezetet nem támogatott. I. 3. c) Vállalkozási tevékenység végzése Megrendelők hiányában vállalkozási tevékenységből származó bevétele a Főiskolának a beszámolási időszakban nem volt. I. 3. d) Vegyes rendeltetésű eszközök esetében az értékcsökkenés alaptevékenység és vállalkozási tevékenység közötti megosztási módjának változtatása, az alkalmazott új módszer, és annak hatása A Főiskola tárgyidőszakban vállalkozási tevékenységet nem folytatott, így eszközei kizárólag az alaptevékenységet szolgálták, így az értékcsökkenés megosztására nem került sor. I. 3. e) Értékelés a kiszervezett tevékenységek, szervezetek helyzetéről A Főiskolának a beszámolási időszakban költségvetésből kiszervezett tevékenysége nem volt. I. 3. f) A gazdasági társaságokban való részvétel indoka, az ezekből származó előnyök A Főiskola a beszámolási időszakban is az Alma Mater Tanétterem Kft.-ben rendelkezett részesedéssel, melynek 100%-os tulajdonosa. A Társaság tevékenysége a kereskedelem és marketing, valamint a turizmus-vendéglátás alapképzési szakos hallgatók szakmai gyakorlati lehetőségének biztosítása, képességeik fejlesztése, ismereteik bővítése, emellett üzletszerű gazdasági tevékenység végzése (vendéglátás, rendezvények lebonyolítása). A Társaság működésével segíti a KVIK gyakorlatorientált képzése feltételeinek biztosítását, valós üzleti környezetet teremtve a hallgatók munkaerő-piaci igények szerinti felkészítésére. A szolgáltatások döntő részét a képzések lebonyolításával kapcsolatban veszi igénybe a Főiskola, de az intézményi és kari szintű rendezvények lebonyolításában is részt vállal a társaság. 52

53 I. 3. g) A dolgozók lakásépítési és vásárlási támogatására fordított kiadások bemutatása, a kölcsönben részesítettek száma A Főiskola a dolgozóknak évben újabb lakásépítési, vásárlási kölcsönt nem adott, tárgyévtől már e jogcímen előirányzattal nem rendelkezett, az OTP Bank Nyrt.-nél vezetett számláját megszüntette. I. 3. h) A Kincstári Egységes Számlán (KESZ) kívül lebonyolított pénzforgalom alakulása A Főiskola a Magyar Államkincstárnál vezeti pénzforgalmi számláit, az OTP Bank Nyrt.-nél vezetett lakásépítési számláit tárgyévben megszüntette. A beszámolási időszak végén a BGF vagyonában idegen pénzeszköz nem szerepelt. I. 3. i) A kincstári finanszírozás továbbfejlesztése, az előirányzat gazdálkodási rendszer, a feladatfinanszírozás, a kincstári információszolgáltatás tapasztalatai A Főiskola, a vonatkozó jogszabályok alapján, a Magyar Államkincstár szolgáltatásait veheti igénybe pénzforgalmának lebonyolítására. A kincstári finanszírozásban, tárgyévben számottevő változás nem történt, a korábbi években bevezetett szolgáltatások összességében megfelelően funkcionálnak. A továbbfejlesztés lehetséges irányaként továbbra is javasolt lenne az információk tárolásának, rögzítésének és az adatszolgáltatásoknak egy rendszerben történő megoldása, melynél adott felhasználó, egy belépéssel, a hozzárendelt valamennyi funkciót kezelheti. Az előirányzat gazdálkodási rendszerben jelentős bizonytalanságot jelent, hogy a tranzakciós díjként felszámított összegekről a MÁK automatikusan nem biztosít tételes kimutatást az Intézmények részére, így azok gazdálkodását terhelő igen jelentős összegek ellenőrzése nem biztosított. Az elmúlt év tapasztalatai alapján a KIR továbbfejlesztése minden szempontból szükséges, mind a szoftver, mind az azt támogató humán erőforrás oldaláról, mivel a rendszer minimális funkcionalitása a gazdálkodással szembeni információs igényeket nem tudja kielégíteni. I. 3. j) Az esetleges évközi intézmény-, illetve gazdasági vezetőváltás és annak hatásai NÉ I. 4. Az alaptevékenység változása és annak gazdálkodásra gyakorolt hatása A Főiskola a évben is meghirdette felsőoktatási szakképzési, alap- és mesterképzési, szakirányú továbbképzési szakjait. (A képzési szintenkénti és munkarendenkénti hallgatói létszámok alakulása az I.1. b) pont alatt került részletesen bemutatásra.) A Főiskola által oktatott gazdaságtudományok és a társadalomtudomány képzési területeken az állami ösztöndíjas felvett hallgatói létszám évben is csak a megelőző évi drasztikusan alacsony szinten maradhatott. A Főiskola ezekre a képzésekre a jelentkezők több mint 95 százalékát önköltséges finanszírozási formára tudta csak felvenni. A képzések önköltségét az 53

54 50/2008. (III. 14.) Kormányrendelet 2. számú mellékletében meghatározott összegkorlátok között kellett megállapítania a felsőoktatási intézményeknek, mely a Főiskola esetében több, idegen nyelven meghirdetett szak önköltségét negatívan befolyásolta, ugyanis azok a korábbi években magasabb összegű költségtérítéssel kerülhettek meghatározásra. A hallgatói létszám belső összetételének átrendeződése az állami támogatás csökkenése mellett a szolgáltatási díjbevételek (önköltség és költségtérítés) növekedését eredményezte. A képzési, gazdálkodási, pénzügyi intézkedések megalapozottságához a Főiskola az általa kialakított mutatószámok segítségével kontrollálja időszakosan feladatellátását. A mutatók értékelésének, elemzésének eredményeit hasznosítva állítja össze az Intézmény a következő időszakra vonatkozó taktikai és stratégiai tervét. 21. táblázat Hatékonysági, létszám- és pénzügyi mutatók alakulása között a BGF-en Megnevezés év év év 1. Hatékonysági mutatók 1. Egy hallgatóra jutó működési kiadás (ellátottak juttatásai nélkül) (eft/fő) 413,0 423,5 414,0 2. Egy államilag támogatott hallgatóra jutó összes költségvetési támogatás (eft/fő) 477,4 545,1 629,7 3. Egy költségtérítéses hallgatóra jutó saját (működési) bevétel (eft/fő) 503,5 443,4 467,8 4. Állami támogatás aránya az összes bevételből (előirányzat-maradvány nélkül) (%) 55,5% 55,5% 50,9% 2. Létszámmutatók 5. A nappali munkarendű hallgatók aránya az összes hallgatóhoz viszonyítva (%) 74,2% 74,9% 75,7% 6. Egy oktatóra jutó államilag támogatott hallgató (fő/oktató) 25,0 20,7 17,2 7. Államilag támogatott hallgatók aránya az összes hallgatóhoz viszonyítva (%) 65,3% 55,6% 47,0% 8. Oktatók aránya az összes alkalmazotton belül (%) 50,4% 49,8% 50,1% 3. Pénzügyi mutatók 9. Pénzeszközök aránya a forgóeszközökön belül (%) 94,4% 93,0% 97,9% 10. Saját forrás aránya (%) 99,2% 99,6% 99,9% (I) 37,9 (I) 79,5-11. Likviditási gyorsráta (II) 38,5 (II) 82,4-12. Forgótőke aránya (%) 18,1% 15,9% 23,4% A hatékonysági mutatók változását a rendelkezésre álló források és a teljesített kiadások csökkenése, a bevételek forrásösszetétel-változása, valamint az összes hallgatói létszám csökkenése (a finanszírozási forma szerinti hallgatói létszám összetételének jelentős módosulása) együttesen eredményezte. Külön ki kell emelni, hogy az Intézmény állami forrásból finanszírozott hallgatói létszámának alakulását jelentősen befolyásolta az államilag támogatott és az állami ösztöndíjas hallgatók arányának változása. Ezen intézkedés hatásai a gazdálkodást (a rendelkezésre álló, illetve megszerezhető források nagyságát, illetve azok felhasználási lehetőségeit) nagymértékben befolyásolták, mivel az állandó (üzemeltetési, működtetési) költségeket a hallgatói létszámtól függetlenül viselnie kell a Főiskolának. A hatékonysági mutatók esetében megfigyelhető, hogy az egy hallgatóra jutó kiadások a évi szintre csökkentek, ami az előzőekben leírt körülmények alapján igen jelentős változás. Mindez a takarékossági intézkedésekre és a jelentősebb támogatási összeget képviselő pályázatok hiányára vezethető vissza. Az egy államilag támogatott hallgatóra jutó állami támogatás emelkedése a külön jogcímekre érkező támogatásoknak köszönhető, melyek azonban az Intézmény működtetési költségeit nem, vagy csak kis mértékben finanszírozzák. 54

55 Az állami támogatás és a tárgyévi saját bevételek közel azonos mértékben volt jelen a tárgyévi feladatellátás forrásai között, ami a korábbi évek tendenciáját követi. Az Intézmény saját bevételekből történő mind nagyobb arányú finanszírozása számos problémát vet fel az államháztartási elszámolás keretei között, a bevételek megszerzését és felhasználhatóságát tekintve. A létszámmutatók módosulását a hallgatói létszám munkarend és finanszírozási forma szerinti, valamint az alkalmazotti létszám összetételének változása okozta. A hallgatói létszámmutatók értékének változását leginkább az befolyásolta, hogy az összes létszám csökkenése mellett a nappali munkarend szerinti képzésen részt vevők létszáma, és az önköltséget kényszerűségből vállaló hallgatók létszáma növekedett. Az oktatók létszámarányának javulása pedig a nyugdíjas korú alkalmazottak kötelező elbocsátásának eredménye, ami a nem oktatói létszámot nagyobb mértékben érintette, mivel az álláshelyüket nem lehetett betölteni. A pénzügyi mutatók alakulásának vizsgálata során látható, hogy a Főiskola gazdálkodásának pozitív irányú alakulása és eredménye a beszámolási időszakban is fenntartható volt. Az előző évhez viszonyítva jelentősen nőtt a pénzeszközök év végi állománya, így aránya a forgóeszközökön belül 4,9 százalékponttal nőtt, mely az évközi takarékossági intézkedéseknek és az év második felében realizált, pótlólagosan megszerzett forrásoknak az eredménye. A saját források aránya növekedett, mivel tárgyév végén a Főiskolának szállítói kötelezettség állománya nem volt, így elérte a 99,9%-os arányt, melyet csak a passzív átfutó elszámolások befolyásoltak. A likviditási gyorsráta(ák) tárgyévben nem számolhatók ki, az alkalmazandó számítási módszer a rövid lejáratú kötelezettségek maradéktalan teljesítése okán nem ad eredményt. De az egyes tényezőket vizsgálva elmondható, hogy valamennyi kedvező irányban változott a beszámolási időszakban. A likviditási gyorsráta (I) esetében kizárólag a pénzeszközöket kell vizsgálni, melyek jelentősen nőttek a bázis évhez viszonyítva. A likviditási gyorsráta (II) esetében a pénzeszközök állományának jelentős növekedése ellensúlyozta volna a követelések állományának egyébként pozitívumként értékelhető csökkenését. Értékpapír állománnyal nem rendelkez(het)ett a Főiskola, így az nem befolyásolta volna a számítást. Az előzőekben bemutatott pénzügyi mutatók értékének változása alapján az is megállapítható, hogy a BGF pénzügyi stabilitását a beszámolási időszakban is megőrizte, melyet a forgótőke arányának 7,5 százalékpontos emelkedése is jól szemléltet, ami a rövidlejáratú kötelezettségek teljesítéséből, valamint a pénzeszközök növekedéséből, így a saját források összegének emelkedéséből eredt. I. 4. a) Rendkívüli események, körülmények A Főiskola működtetésére tárgyévben rendelkezésre bocsátott állami támogatás előirányzatát tényleges elvonás nem terhelte, azonban az 1259/2013. (V.13.) Korm. határozatban foglalt zárolást az EMMI bevétel-befizetéssel váltatta ki, így az előírt zárolási kötelezettségnek ilyen jogcímen 20 MFt összegben kellett eleget tennie az Intézménynek a saját bevételei terhére. 55

56 Mindezen túl a fenntartói normatív támogatás, mind a felvehető hallgatói létszámok csökkentése, mind az év végi elszámoltatás módosítása következtében tovább csökkent. A forráscsökkenések ellensúlyozására a Főiskola gazdálkodó egységei intézkedési terveket készítettek, melyek tudatos végrehajtása lehetővé tette, hogy a BGF évi működőképessége, pénzügyi stabilitása biztosított legyen. I. 4. b) Az intézmény által ellátott többletfeladatok bemutatása Az Intézmény és minden alkalmazottja folyamatosan többletfeladatokat vállalt (pl.: felnőttképzés, továbbképzések folytatása, szakmai rendezvények szervezése, ingatlanok szabad kapacitásának bérbeadása, felesleges kapacitások feltárása, megszüntetése, pályázati források megszerzése) annak érdekében, hogy a Főiskola képzési programjait megújítsa, a finanszírozás változásának negatív hatásait mérsékelje a szakmai tevékenység színvonalának megőrzése érdekében, eleget téve a folyamatosan változó jogszabályi környezetből adódó előírásoknak, valamint a Fenntartó és más állami szervek elvárásainak. I. 4. c) Az intézmény működésének helyzete, a működési tevékenység értékelése, a megvalósuló fejlesztések, ágazati és célfeladatok hatása A BGF gazdasági és pénzügyi tevékenysége a évben összességében eredményes volt, mivel az előző évhez képest is jelentősen csökkenő állami támogatás ellenére az Intézmény szigorú takarékossági intézkedéssel megőrizte likviditását, stabil pénzügyi helyzetét. Működési zavarok nélkül biztosítani lehetett a szolgáltatásnyújtás feltételrendszerét az informatikai, könyvtári, kollégiumi ellátás területén is. A rendelkezésre álló épületinfrastruktúra racionalizálása is megtörtént a beszámolási időszakban, így a hatékonyabb, gazdaságosabb működtetés feltételei javultak, melyet ezen túlmenően a Főiskola az egyes képzési helyeken megvalósított beruházásokkal, felújításokkal is támogatott. Az Intézmény likviditási helyzetének fenntartása érdekében további szervezet- és munkafolyamat átalakításokat, szabályozásokat hajtott végre, megszüntette és visszaadta a kihasználatlan, vagy részben kihasznált épületkapacitásokat az MNV Zrt. részére. (A salgótarjáni képzőhely, zalaegerszegi kollégium, Budapest, Liget utcai képzési hely megszüntetésével). A Főiskola a beszámolási időszakban is teljesítette küldetését, országos beiskolázással minden ágazat számára jól felkészült pénzügyi, számviteli, gazdálkodási, nemzetközi ismeretekkel ellátott szakembereket bocsátott a munkaerőpiacra. Továbbá megfelelő kompetenciákkal és ismeretekkel rendelkező fiatalokat biztosított tárgyévben az idegenforgalmi, vendéglátási, (kül- és bel)kereskedelmi ágazatok számára. 56

57 II. RÉSZLETES INDOKLÁS (AZ ELŐIRÁNYZATOK ALAKULÁSA) A Főiskola évi gazdálkodása során jelentős erőfeszítéseket tett a pénzügyi erőforrások előteremtése érdekében, továbbra is kiemelt figyelmet fordított a saját bevételek megszerzésére, összegének lehetőség szerinti növelésére és a realizált bevételek takarékos felhasználására, a csökkenő állami támogatás mellett. Az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodáson túl az IFT-ben vállalt célkitűzések is ütemezetten megvalósításra kerültek, melyekhez nagy segítséget jelentett a 129,5 MFt összegű Kiválósági és a 200 MFt összegű Struktúraátalakítási támogatás is. Így megállapítható, hogy a Főiskola évi gazdálkodási tevékenysége a gyakran és jelentősen változó körülmények ellenére is stabil és kiegyensúlyozott volt. A külső környezeti tényezők, mint a regionális adottságok, a demográfiai trend, valamint a szabályozó környezet változásai adottságként kezelhetők, mivel ezekre az Intézménynek nincs közvetlen befolyása, ezzel indokolható, hogy nem minden szervezeti egység gazdálkodásában küszöbölhetők ki a negatív irányú folyamatok. A Főiskola évi gazdálkodásának, előirányzatainak és azok teljesülésének főbb adatait a következő táblázat tartalmazza. 22. táblázat A BGF bevételeinek és kiadásainak alakulása 2012-ben és 2013-ban (adatok eft-ban) Megnevezés évi teljesítés évi eredeti előirányzat évi módosított előirányzat évi teljesítés Bevételek összesen Állami támogatás Intézményi működési bevételek Felhalmozási bevételek Átvett pénzeszközök Támogatás értékű bevételek Előző évi előirányzat-maradvány átvétel Előző évi előirányzat-maradvány igénybe vétele Kiadások összesen Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Egyéb működési célú kiadások Felújítások Beruházások Tárgyévi előirányzat-maradvány Létszám Engedélyezett létszám Átlagos statisztikai állományi létszám Tartósan üres álláshelyek száma 0 0 A táblázat adatainak általános értékelése A Főiskola a tárgyévi feladatellátás során MFt bevételt realizált, mely a évi bevételek összegénél kevesebb, de mindössze 0,7%-kal marad el a módosított bevételi 57

58 előirányzattól. Az állami támogatás összege a beszámolási időszakban MFt volt, mely 505 MFt-tal, azaz 9,9%-kal kevesebb, mint a évre biztosított állami forrás. A támogatásértékű bevételek összege a beszámolási időszakban 336,7 MFt volt, mely az előző évi teljesítésnél 44,1 MFt-tal, 11,6%-kal kevesebb. E bevételek csökkenésének oka a megelőző évben megvalósított, és ez alapján akkor realizált pályázati bevételek tárgyévben való elmaradása, illetve a pályázati lehetőségek szűkülése volt. A tárgyévi intézményi saját (működési, felhalmozási és átvett pénzeszköz) bevételek a beszámolási időszakban 533,3 MFt-tal, 14,9%-kal haladták meg a megelőző év teljesítési adatát, melyet elsősorban az önköltséges formában beiratkozó hallgatók számának növekedése eredményezett. A évben teljesített bevételek struktúráját a 6/1. sz. melléklet és a következő diagram szemlélteti: 9. ábra A BGF teljesített bevételeinek forrásonkénti megoszlása év Állami támogatás eft 43% Intézményi (saját) bevételek; eft 36% Előző évi előirányzatmaradvány igénybevétele eft 16% Átvett pénzeszközök eft 2% Támogatásértékű bevételek eft 3% A Főiskola évben pénzügyi eszközeinek felhasználásával szigorú belső kontroll és takarékos gazdálkodás mellett MFt kiadást teljesített, ami az előző évi kiadások összegénél MFt-tal, 15,7%-kal kevesebb. Ennek fő indoka, hogy az év elején jelentkező támogatás ellensúlyozására rendkívül szigorú takarékossági tervet készített az Intézmény, melyet következetesen be is tartott, folyamatosan kontrollálva annak teljesülését. Emellett a kiadások csökkenését okozta az elérhető pályázati források további szűkülése, a megvalósításokhoz szükséges kiadások elmaradása. A beszámolási időszakban a kiadás-megtakarítás mértéke 26,7%-a volt a módosított előirányzatnak. 58

59 A évben teljesített kiadások összetételét a 6/2. sz. melléklet és a következő diagram szemlélteti: 10. ábra A BGF teljesített kiadásainak megoszlása év Munkaadókat terhelő járulékok eft 11% Személyi juttatások eft 43% Dologi kiadások eft 26% Ellátottak pénzbeli juttatásai eft 15% Beruházások eft 1% Felújítások eft 3% Egyéb működési célú kiadások eft 1% Összegezve megállapítható, hogy a BGF gazdasági stabilitását a folyamatosan változó környezeti feltételek mellett a tárgyévben is megtartotta. Ebben kiemelt szerepe volt a Fenntartó által rendelkezésre bocsátott Kiválósági- és Struktúraátalítási támogatásnak, a Főiskola pénzügyi fegyelmezettségének, a végrehajtott takarékossági intézkedéseknek, melyet az is igazol, hogy a pótlólagos források, pályázati bevételek, szabad kapacitások kihasználásával, a évi gazdálkodás során jelentős 2.833,6 MFt összegű előirányzat-maradványt ért el. II. 1. A főbb kiadási tételek feladatteljesítéssel összefüggő alakulása A Főiskola kiadásainak forrása a beszámolási időszakban is alapvetően a normatív állami támogatás és a saját bevételek, valamint az előző évi előirányzat-maradvány felhasználása volt, melyek igénybevételével a működés, az üzemeltetés és a szükséges fejlesztések kiadásait teljesítette. A tervezett és teljesített kiadások alakulását jogcímenként a következő diagram szemlélteti. 59

60 11. ábra eft A kiadási előirányzatok és a teljesítés alakulása év Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Egyéb működési célú kiadások Felújítások Beruházások Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Az Intézmény évi teljesített kiadásainak összege MFt volt. Ebből személyi juttatásokra és a kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékokra MFt-ot azaz, az összes teljesített kiadás 54,6%-át, az ellátottak pénzbeli juttatásaira MFt-ot, azaz 15,3%-át fordította a Főiskola. A teljesítés fennmaradó 30,1%-a nyújtott fedezetet az Intézmény üzemeltetéséhez kapcsolódó feladatok ellátására, valamint az infrastrukturális fejlesztések és az egyéb pénzeszközátadás kiadásaira. Így dologi kiadásokra MFt, beruházásra 64 MFt, felújításra 209 MFt, míg átadott pénzeszközként 54 MFt került kifizetésre tárgyévben. A 7.655,1 MFt-os eredeti előirányzathoz képest a módosított előirányzat összege ,3 MFt, mely 42,6%-os növekedést jelent. Ennek indoka egyrészt az, hogy a jogszabályok szerint az előző évi előirányzat-maradvány előirányzatosításra került a megfelelő felhasználási jogcímeken (kiemelt előirányzatokon). Másrészt a tárgyévben keletkezett többletbevételek előirányzatosítása okozta a növekedést, melyek az intézményi működési bevételek eredeti előirányzaton felüli teljesítéséből, valamint az elfogadott pályázati elszámolásokra beérkező támogatásértékű bevételekből képződött. További többlet-előirányzatot jelentettek az év közben különböző feladatokra, célzottan érkező állami források, mint a kormányzati bérpolitikai intézkedés alapján a évi bérkompenzáció fedezetére biztosított összeg, valamint a Kiválósági-, és a Struktúraátalakítási támogatás. A BGF kiadási megtakarítása tárgyévben 2.911,9 MFt volt, melyet a 78,3 MFt-os bevételi lemaradással korrigálva, az Intézmény évi előirányzat-maradványa 2.833,6 MFt, mely meghaladja az előző évit. A évi előirányzat-maradvány összegét 89,4 MFt befizetési kötelezettség terheli a képzési, tudományos célú és fenntartói támogatás és az egyéb, a 60

61 jogosultsági elszámoltatás alá tartozó előirányzatok elszámolása alapján, melyet a maradványelszámolás keretében kell rendezni a Fenntartó részére történő átutalással. A beszámolási időszakban a Főiskola számára a Fenntartó maradványtartási kötelezettséget nem írt elő. A tárgyév végén költségvetési aktív függő kiadások állománya az Intézménynek nem volt. A költségvetési aktív átfutó elszámolások állománya eft, mely összeg a munkavállalói illetményelőlegek áthúzódó összegeit tartalmazta. A költségvetési passzív átfutó elszámolások állománya eft volt, mely a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó jóteljesítési garanciaként befolyt összegeket, valamint a Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg bérlői által befizetett kauciókat tartalmazta. II. 2. Az előirányzatok alakulása az előirányzatok és a pénzforgalom egyeztetése II. 2. a) Kiadási-bevételi előirányzatok hatáskörönkénti módosításának alakulása, annak indoklása A Főiskola évi eredeti előirányzata 7.655,1 MFt volt, mely tárgyévben összesen 3.263,2 MFt összegben került módosításra, így a évi módosított előirányzat ,3 MFt volt. Országgyűlési hatáskörben a beszámolási időszakban nem történt előirányzat-módosítás az Intézménynél. Kormányzati hatáskörben a évi bérkompenzáció fedezetének biztosítása, majd a jogosultsági elszámolást követő visszarendezése címén történt előirányzat-módosítás, melynek összege tárgyévben összesen 66,5 MFt volt. Szintén e hatáskörben történt év közben az 1436/2013 (VII.11.) Korm. határozat alapján az ellátottak pénzbeli juttatásaira biztosított 173,7 MFt összegű pótelőirányzathoz, valamint a évben végrehajtott létszámcsökkentés fedezetésre biztosított 24,8 MFt összegű támogatáshoz kapcsolódó előirányzat-módosítás. Irányító szervi hatáskörben az állami támogatás esetében az EMMI döntése alapján a Főiskola megszerezte az alkalmazott tudományok főiskolája minősítést, melyhez kapcsolódóan a felsőoktatási kiválóságról szóló 24/2013. (II.5) Korm. rendelet alapján 129,5 MFt támogatásban részesült. Az Intézmény strukturális átalakítását elősegítő szakmai program költségeihez 200 MFt támogatással járult hozzá a Fenntartó. A Magyar Sportcsillag Ösztöndíj program keretében 5 hallgató javára 2,5 MFt pótelőirányzat érkezett a Főiskolára. Az MTA fejezettől az OTKA pályázatokra elnyert támogatások időarányos fedezetének biztosítása miatt történt további egy alkalommal előirányzat-módosítás a beszámolási időszakban, 1 MFt összegben. A saját bevételek esetében a jogszabályi változások miatt, a működési és felhalmozási bevételeknél jelentkező többletbevételeket is a felügyeleti szerv előirányzatosíthatja az intézmények részére, melyre évben egy alkalommal, összesen 716,6 MFt összegben került sor. 61

62 Az előirányzat-módosítások döntő része tárgyévben is intézményi, saját hatáskörben történt, melynek fő oka, az előző évi előirányzat-maradvány előirányzatosítása volt, 1.771,5 MFt összegben. A saját hatáskörben elvégzett előirányzat-módosítások másik jelentős részét, a támogatásértékű bevételek és az átvett pénzeszközök esetében, a tárgyévben képződött bevételi többletek előirányzatosítása jelenti. E jogcímen egy alkalommal, 177,3 MFt összegben kért az Intézmény előirányzat-növelést, mely indoka elsősorban a pályázati többletbevételek teljesítése és előirányzatosítása volt. Saját hatáskörben több alkalommal történt a kiemelt előirányzatok közötti évközi átcsoportosítás az állami támogatás előirányzatán belül, melyeket az Intézmény által tervezett kötelezettségvállalások előirányzati fedezetének biztosítása tett szükségessé. Az évközi előirányzat-módosítások további indoklása az egyes kiemelt előirányzatokról készített beszámolórészekben található. II. 2. b) Konkrét, meghatározott feladatokra a Tárcától, a középirányító szervtől, illetve a más fejezettől kapott előirányzatok felhasználása, az esetleges maradványok nagysága és okai A konkrét feladatok megvalósítására célzottan a Minisztériumtól, illetve az intézkedései által 597,9 MFt összegben érkezett támogatás, melyet a következő jogcímekre, feladatokra használt fel a Főiskola: A Fenntartó a 408/2012. (XII. 28.) Korm. rendeletnek és az 1159/2013. (III. 28.) Korm. határozatnak megfelelően előzetes felmérés alapján a közalkalmazottaknak tárgyévben biztosította a évi bérkompenzáció fedezetét, 79,2 MFt összegben. A felhasználásáról kért beszámoló alapján ebből az összegből 12,8 MFt-ot nem használt fel a Főiskola a többlettámogatás felhasználatlan részének visszautalása megtörtént. A jogosultsági elszámoltatás keretében további 0,1 MFt befizetési kötelezettség került kimutatásra. a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból került átcsoportosításra, az 1436/2013 (VII. 11.) Korm. határozat alapján az ellátottak pénzbeli juttatásainál jelentkező finanszírozási probléma kezelésére biztosított 173,7 MFt összegű pótelőirányzat, melynek felhasználása megtörtént. a felsőoktatási kiválóságról szóló 24/2013. (II.5) Korm. rendelet alapján 129,5 MFt támogatásban részesült a Főiskola az alkalmazott tudományok főiskolája minősítéshez kapcsolódóan. A támogatás felhasználása a szerződés szerinti ütemezésnek megfelelően történik. Az EMMI 200 MFt támogatással járult hozzá az Intézmény strukturális átalakítását elősegítő szakmai program véghezvitelének költségeihez, mely összeg tárgyév végén meg is érkezett a Főiskola bankszámlájára. Az intézkedési terv szerinti tevékenységek megvalósítása jelenleg még folyamatban van, a támogatás felhasználása a szerződésnek megfelelően május 31-ig megtörténik. 62

63 A Fenntartótól a Magyar Sportcsillag Ösztöndíj program keretében 2,5 MFt támogatást kapott a Főiskola, amit a szerződés alapján, a jogosult öt hallgató részére tovább is utalt. Magyarország évi költségvetésének céltartaléka terhére, a évben végrehajtott létszámcsökkentés fedezetére 24,8 MFt összegű támogatást kapott az Intézmény, elszámolási kötelezettséggel. A Főiskola által a Magyar Tudományos Akadémiától elnyert OTKA pályázatokra egyszeri jelleggel 1 MFt pótelőirányzat érkezett, melynek felhasználása a pályázatban megfogalmazottak szerinti ütemezésben valósult meg, így az összeg kötelezettségvállalással terhelt maradványként került kimutatásra. II. 2. c) Az előirányzatok évközi változása, a tényleges teljesítést befolyásoló főbb tényezők A személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatának alakulása, a humán erőforrás ellátottság A személyi juttatások évben teljesített kiadásának összege 3.456,2 MFt volt, amely az előző évinél 10,7%-kal (414,5 MFt-tal) kevesebb. (A személyi juttatások teljesített kiadásának szervezeti egységenkénti részletezését a sz. melléklet tartalmazza.) A személyi juttatások 62,6%-a 2.163,3 MFt rendszeres juttatás, amelyet a Főiskola közalkalmazottainak alapilletményére, pótlékaira fizetett ki. A nem rendszeres juttatás az összes személyi juttatás 30,5%-a, 1.053,0 MFt, a külső személyi juttatások összege pedig 239,9 MFt 6,9% volt. A bázisévhez viszonyítva a rendszeres személyi juttatásra kifizetett összeg 6,1%-kal (140,4 MFt-tal) csökkent, a nem rendszeres személyi juttatásra fordított összeg 17,5%-kal (223,4 MFt-tal) csökkent, míg a külsők személyi juttatásaként teljesített kifizetések összege 17,4%-kal (50,7 MFt-tal) volt kevesebb az előző évinél. A rendszeres személyi juttatások összegének csökkenéséhez elsősorban a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Kormányhatározat végrehajtása vezetett, amely értelmében az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése miatt megszüntetett álláshelyek betöltésre nem kerülhettek/kerülhetnek, illetve ezen álláshelyek feladatellátására megbízási vagy vállalkozási szerződés nem köthető. A Kormányhatározat kivételt tett az oktató, kutató és tanári munkakörökre vonatkozóan, ezért a képzési feladatok maradéktalan ellátása érdekében a megüresedett oktatói álláshelyek részben betöltésre kerültek. A szűkös állami forrásellátottság mellett sem adta fel a Főiskola azon törekvését, hogy az oktatók, kutatók minősítettségi arányát javítsa, így új minősített oktatók felvételére is sorkerült. Jelentős számban szereztek a saját oktatók fokozatot, így tárgyévben, több esetben oktatói előreléptetések is megvalósulhattak, melyek a rendszeres juttatások részbeni növekedését eredményezték. További növelő tételként jelent meg a Főiskola vezetésének azon intézkedése, hogy az eddigi óraadók helyett mind nagyobb számban közalkalmazottakkal lássa el oktatási többletfeladatokat. 63

64 Az ellentétes hatások eredményeként, a Főiskolán a teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében Ft/fő/hó (a részmunkaidőben foglalkoztatottaknál Ft/fő/hó) volt az átlagilletmény a felmentési illetmények figyelembevételével, mely a foglalkoztatottak egészét nézve mindössze 0,5%-kal haladja meg átlagosan az előző évit. A személyi juttatások alakulását szervezeti egységenként a 6.3. sz. mellékletek szemléltetik. A Főiskola évi feladatát 427 fő oktató, kutató, tanár és 425 fő nem oktató, összesen 852 fő átlagos dolgozói létszámmal valósította meg. Ebből teljes munkaidőben foglalkoztatott 824 fő, részmunkaidős alkalmazott 28 fő volt. 12. ábra Az oktatói létszám a foglalkoztatás módja szerint év Teljes munkaidős 95% Részmunkaidős 5% Az oktatók és nem oktatók átlaglétszámának alakulását karonként a következő táblázat és diagram szemlélteti. Megnevezés Oktatók és nem oktatók átlaglétszámának alakulása (adatok főben) KKK KVIK PSZK GKZ Rektorátus, NYTK BGF összesen Oktatók Nem oktatók Összesen táblázat 64

65 13. ábra Oktatók és nem oktatók létszámának alakulása fő Nem oktatók Oktatók év év A Főiskolán a foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma évben 60 fővel csökkent az előző évhez viszonyítva. A létszámcsökkenés egyrészt a végrehajtott, nyugdíjpolitikai elvekről szóló Kormányhatározat hatásával magyarázható, amelynek értelmében az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő és nyugdíjba vonuló munkatársak álláshelye betöltetlenül maradt. Másrészt a Salgótarjáni Intézet megszűnésének következménye, amelyre a BGF Szenátusának határozata alapján került sor. Az Intézetnél korábban alkalmazott oktatók egy része a Pénzügyi és Számviteli Karnál, Budapesten folytatja pályafutását, a nem oktató, nem kutató munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak többségének jogviszonya évben megszűnt, míg a felmentések egy része áthúzódik a évre. A BGF engedélyezett és átlaglétszáma 2013-ban (adatok főben) 21. táblázat Megnevezés Engedélyezett Átlaglétszám KKK KVIK PSZK GKZ NYTK 7 2 Rektorátus BGF összesen: Az engedélyezett és az átlaglétszám közti különbség nem végleges feladatcsökkenés eredménye, mivel az Intézmény törekvése, hogy az oktatás, a hallgatói szolgáltatások minősége és a színvonal javítása érdekében az átmenetileg üres álláshelyek betöltésre kerüljenek. 65

66 Végrehajtott létszámcsökkentés A évben intézményi döntés alapján létszámcsökkentésre került sor a Salgótarjáni Intézet megszűnésének következtében. Az Intézet engedélyezett álláshelyeinek száma 40 fő alkalmazását tette korábban lehetővé, amely álláshelyek végleges megszűnésével a Főiskola engedélyezett álláshelyeinek száma is csökkentésre kerül a következő évre vonatkozóan. A Szenátus döntésének következtében 17 fő jogviszonyát kellett megszüntetni, ebből 8 fő közalkalmazott esetében a felmentési idő áthúzódik évre. A humán erőforrással való hatékony és takarékos gazdálkodás továbbra is egyik fontos törekvése a Főiskolának az alapfeladat az oktatás, kutatás színvonalas teljesítése mellett. A munkaadókat terhelő járulékokat amelyek összege 919 MFt volt a beszámolási időszakban a személyi juttatások kifizetésétől függően a törvényben előírtak alapján teljesítette a Főiskola. A beszámolási időszakban kifizetett munkaadókat terhelő járulékok összege a személyi juttatásokkal párhuzamosan 73,1 MFt-tal, azaz 7,4%-kal csökkent. A munkaadókat terhelő járulékok összegéről (szervezeti egységenkénti részletezéssel) a sz. melléklet ad további tájékoztatást. A dologi kiadások A dologi kiadások jogcímen teljesített kiadások összege 2.079,8 MFt volt a beszámolási időszakban. A bázisévhez viszonyítva a kifizetések 216,3 MFt-tal (9,4%-kal) csökkentek. A csökkenés indoka elsősorban az volt, hogy a tárgyév elején megismert állami forráscsökkenés alapján a Főiskola rendkívüli takarékossági intézkedéseket vezetett be, melyek jelentős mértékben érintették ezen kiemelt előirányzatra tervezett kiadásteljesítéseket. Másrészt az elérhető új pályázatok számának csökkenése miatt, a megvalósításukra fordított kiadások is csökkentek. Mindezek mellett azonban kiemelendő, hogy a Főiskola az üzemeltetés területén folyamatosan keresi az energiatakarékos műszaki megoldásokat, fejlesztéseket. Beszerzési terv alapján mindig a legköltségtakarékosabb megoldásokat igyekszik választani a Főiskola. A beszerzések, szolgáltatás-igénybevételek versenyeztetési eljárásait intézményi szinten bonyolítja az Intézmény, ezzel is kihasználva az esetleges mennyiségi kedvezményeket. Ennek érdekében folyamatosan közbeszerzési eljárásokat indít és a piac szereplőit versenyezteti a legkedvezőbb ár elérése érdekében, továbbá csatlakozik más intézmények által szervezett konzorciumokhoz egyes elsősorban energia beszerzések megvalósítása érdekében. A évi kiadásokról a 6.4. sz. melléklet nyújt részletes információt. A Főiskola takarékossági intézkedései ellenére a működéshez kapcsolódó kiadások tárgyévben is egyes kiadási jogcímeken növekedtek, annak ellenére, hogy a BGF mindent elkövet pénzeszközei hatékony, racionális felhasználására. Folyamatos a források és felhasználások elemzése, a takarékos gazdálkodás lehetőségeinek kutatása. 66

67 Számos tételnél kimutatható az előző évhez viszonyított kiadás-megtakarítás, úgymint az irodaszerek, nyomtatványok, valamint a könyv és egyéb információhordozók, egyéb anyagok beszerzésénél. A kiemelt előirányzaton belül a legjelentősebb tételt a karbantartási, kisjavítási szolgáltatások és az egyéb üzemeltetési, fenntartási szolgáltatások képviselik az ÁFA nélkül számított 522,1 MFt-os összegükkel, melyek esetében 30,7 MFt-tal csökkentek a kiadások. A második legjelentősebb tételcsoportot a rezsi költségek (gáz-, villamos energia, távhő-, víz- és csatorna díjak) jelentik, az ÁFA nélkül számított 299,1 MFt kiadási összegükkel, melyeknél az előző évhez mérten 48,3 MFt megtakarítás mutatható ki. A legjelentősebb kiadáscsökkenés a készletbeszerzések esetében tapasztalható 74,8 MFt összegben, mely az előző évhez képest 35%-os megtakarítást jelent. Ennek oka elsősorban a takarékossági intézkedések hatása, de oka az elérhető pályázati források hiánya miatti kisértékű eszközbeszerzések elmaradása is. A dologi és egyéb folyó kiadások előirányzata évközben 1.836,8 MFt-tal került növelésre. A dologi kiadások kiemelt előirányzatának évközi módosítása irányító szervi és intézményi hatáskörben történt. Irányító szervi hatáskörben összesen 594,4 MFt összegű előirányzat-növelés történt. Az állami támogatás esetében növelés három alkalommal, a Kiválósági támogatás rendelkezésre bocsátása miatt 97,5 MFt összegben, az elnyert OTKA pályázatra az MTA által átadott 1 MFt összegben, valamint a saját bevételeknél egy alkalommal, az intézményi működési és felhalmozási bevételeknél jelentkező többletbevételek előirányzatosítása érdekében, 495,9 MFt összegben történt. A legjelentősebb előirányzatmódosítás az évközi saját hatáskörű előirányzat-növelés volt, melynek összege 1.242,4 MFt. Ennek keretében történt a évi előirányzat-maradvány felhasználásának előirányzatosítása (783,5 MFt), továbbá a támogatás értékű bevételek és az átvett pénzeszközök előirányzatain jelentkező bevételi többletek előirányzatosítása 64 MFt összegben, mely a pályázati elszámolásokra beérkezett összegekből állt. Ezenkívül a kötelezettségvállalásoknak megfelelően, a funkcionális költségvetés szerint az előirányzatok rendezésére is szükség volt 370,6 MFt összegben, továbbá a kötelezettségvállalásoknak megfelelően a hallgatói előirányzatokból 24,3 MFt került átcsoportosításra. A dologi és egyéb folyó kiadások tekintetében 906 MFt összegű kiadási megtakarítást ért el a BGF a módosított előirányzathoz képest. Ellátottak pénzbeli juttatásai Az ellátottak pénzbeli juttatásaként teljesített kiadások összege tárgyévben 1.224,6 MFt volt, mely 220,1 MFt-tal kevesebb, mint a megelőző évben. A teljesített kiadások csökkenése az államilag támogatott képzési formákban részt vevő hallgatók létszámcsökkenésével magyarázható. Az ellátottak juttatásainak eredeti előirányzata 1.504,2 MFt volt, melyet évközben több alkalommal módosított az Intézmény, így az év végi módosított előirányzat 1.482,4 MFt volt. 67

68 Az előirányzat-módosításokat az alábbiak indokolták: évi előirányzat-maradvány felhasználása 280,6 MFt Jogszabály alapján, a hallgatói szervezetek egyetértésével kollégium felújítására való átcsoportosítás -165,7 MFt A hallgatói szervezetek működtetésének költségeire, tankönyvek, jegyzetek elkészítésére történő átcsoportosítás -24,2 MFt Előirányzatok rendezése funkcionális költségvetésnek megfelelően -370,6 MFt Rendkívüli kormányzati intézkedéssel biztosított pótelőirányzat 173,7 MFt Pályázati és egyéb támogatások miatti többletbevételből 84,4 MFt Összesen: -21,8 MFt A tárgyévi hallgatói ösztöndíjak fedezetét az állami támogatás jelentette. Az ösztöndíjak elosztása és hallgatókhoz történő eljuttatása a BGF szabályzataiban és a vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint történt. A bevételi többletek tárgyévi összegét az Erasmus Mobilitási pályázatok adták, de jelentős támogatást kapott a Bursa ösztöndíj program keretében a Főiskola a szociálisan rászoruló hallgatók esélyeinek javítására. Továbbá többletforrásként jelentek meg a Főiskola Biztos Jövő Ösztöndíj programjára a vállalkozásoktól támogatás és adomány formájában érkező pénzeszközök. A hallgatói támogatások a jogosultsági elszámolás keretébe tartoznak, e jogcímen a Főiskolának 10,3 MFt jogosultsági többletigénye keletkezett, melyet a Fenntartó várhatóan a maradványelszámolás keretében rendez. Ennek összetételéről, a jogosultak létszámáról a I. 1. pont alatti részek nyújtanak részletes tájékoztatást. Működési/felhalmozási célú pénzeszközök átadása A Főiskola e jogcímen eredeti előirányzattal nem rendelkezett. A módosított előirányzat összege 54,3 MFt volt, mely megegyezett a teljesített kiadásokkal. A teljesített kiadások indoka, hogy a Főiskola konzorciumvezetőként részt vesz több, az Európai Bizottság által közvetlenül kiírt pályázat megvalósításában, így a kapott támogatást a konzorciumi partnerek részére tovább kell utalnia, amit e jogcímen kell elszámolni. Kamatkiadások NÉ Támogatásértékű működési/felhalmozási célú kiadások A Főiskola e jogcímen kiadást nem teljesített, eredeti előirányzattal nem rendelkezett. A módosított előirányzatként megjelenő 200 MFt oka, hogy az EMMI a struktúraátalakítási támogatás előirányzatát e jogcímen bocsátotta az Intézmény rendelkezésére. Beruházások A felhalmozási kiadásoknál az immateriális javak és az ingatlanok vásárlása, létesítése, valamint a tárgyi eszköz beszerzések és beruházások összege 64,1 MFt volt évben, ami az előző évi ráfordításoknak mindössze 14,6%-a. A csökkenés oka, hogy a beszámolási időszakban pályázati források hiányában nem volt a korábbi években megvalósított beruházásokhoz 68

69 hasonló nagyságrendű infrastruktúra beruházási projekt. Az Intézmény állami támogatásból rendelkezésre bocsátott és saját bevételekből elkülönített forrásai pedig nem teszik lehetővé jelentős beruházások megvalósítását. Mindezek ellenére a pályázati forrásokból és az előző évi maradványból több fejlesztés is megvalósulhatott tárgyévben, elsősorban az oktatástechnikai és informatikai infrastruktúrafejlesztés terén, melyekkel biztosítható volt az oktatás feltételeinek szinten tartása és kis mértékben minőségi fejlesztése is. A évben megvalósult fejlesztésekkel a BGF az IFT-ben rögzített célkitűzéseit is próbálta ütemezetten teljesíteni. Azonban az elhúzódó engedélyeztetési és beszerzési eljárások miatt az előző évi előirányzat-maradványból néhány tétel megvalósítása áthúzódik a beszámolási időszakot követő évre, összesen 59,7 MFt összegben. A Főiskola beruházási kiadásainak eredeti előirányzata 70,7 MFt volt. A 223,7 MFt összegű előirányzat-növelés az alábbi intézkedések keretében történt: Előirányzat-maradványból Saját bevételi többletek előirányzatosításából Összesen: 123,7 MFt 100,0 MFt 223,7 MFt A beruházások 294,4 MFt-os módosított előirányzatával szemben a kiadási teljesítés összege 64,1 MFt, így a kiadási megtakarítás 230,3 MFt, azaz a módosított előirányzat 78,2%-a volt. Beruházásként, az ingatlan infrastruktúra javítására az összes felhalmozási kiadás 6%-át fordította a Főiskola. Gépek, berendezések, felszerelések vásárlására az összes beruházási kiadás 83%-át fordította az Intézmény. A évi beruházási kiadásokról a 6.5. és a 6.6.a sz. mellékletek képzési helyenkénti részletezéssel valamint az I. 1. p) pont tartalmaz további információt. A beruházások fedezetét biztosította a Főiskola évi előirányzat-maradványból 123,7 MFt - saját bevételből (pályázatok, intézményi bevételek) 187,5 MFt összesen: 311,2 MFt A felújítási kiadások alakulása Felújítási kiadásokra a Főiskola a beszámolási időszakban 208,9 MFt-ot fordított. Ez a bázisév teljesítési adatának 49,8%-a, mivel a tárgyévben európai uniós források e jogcímen nem álltak rendelkezésre, így csak a lakhatási támogatás meghatározott részének (70%-ának) átcsoportosításából fedezett, a kollégiumok infrastrukturális megújítását célzó fejlesztések, valamint az előző évi maradvány felhasználásából és a tárgyévi saját bevételek terhére finanszírozott fejlesztések valósulhattak meg. 69

70 A Főiskola a tárgyévet követően a korábban megkezdett pozitív folyamatok folytatásaként, további felújításokat kíván végrehajtani. Az Intézménynél a felújításoknak eredeti előirányzata évben nem volt. A 391,3 MFt összegű évközi előirányzat-módosítást a következők indokolták: Előirányzat-maradványból (saját hatáskörű előirányzat-módosítás) Többletbevétel miatti (saját hatáskörű előirányzat-módosítás) Kiemelt előirányzatok közti átcsoportosítás (elsősorban a lakhatási támogatás 70%-ának felhasználása érdekében) Összesen: 224,9 MFt 0,7 MFt 165,7 MFt 391,3 MFt Felújítások jogcímen évben a következő források álltak az Intézmény rendelkezésére: évi előirányzat-maradványból 224,9 MFt évi állami támogatásból és saját bevételből 213,6 MFt Felújítási kiadások fedezete összesen: 438,5 MFt Ebből: évi felhasználás 208,9 MFt évre áthúzódó 229,6 MFt Az előző évi előirányzat-maradvány és a tárgyévi rendelkezésre álló források felhasználásával, a évben megvalósult felújításokról a 6.6.b sz. melléklet, valamint az I. 1. p) pont ad további tájékoztatást. A beszerzési eljárások nehézségei miatt az előző évi előirányzat-maradvány kötelezettségvállalásainak teljesítése áthúzódik a beszámolási időszakot követő évre, melynek összege 16 MFt. PPP konstrukcióban létrejött beruházások, felújítások, szolgáltatásvásárlás bemutatása - NÉ II. 3. Az intézményi bevételek alakulása II. 3. a) A évi bevételi előirányzatok és teljesítések alakulása A Főiskola alapfeladatainak ellátására évben 4.452,3 MFt működési és 165,7 MFt felhalmozási állami támogatást biztosított a Fenntartó, az állami támogatás eredeti előirányzata 4.020,1 MFt volt, melynek évközi növelése hét esetben (610,6 MFt összegben), csökkentése egy alkalommal (12,7 MFt összeggel) valósult meg (jogcímenkénti részletezése a II.2. pont alatt található). Így az Intézmény évi összes állami támogatásának módosított előirányzata MFt volt, mely összeg a tárgyévben meg is érkezett. A felsőoktatási intézmények finanszírozási rendje a beszámolási időszakban jogszabály szerint nem változott, azonban a Fenntartó a jogosultsági elszámoltatásnál ettől eltérő elveket alkalmazott. A képzési, tudományos célú és fenntartói támogatás, valamint a speciális programok elszámolása alapján a Főiskolának 99,6 MFt befizetési kötelezettsége keletkezett, amit korrigál 70

71 az állami hallgatói juttatások elszámolása 10,3 MFt-os elismert többlete és a évi bérkompenzáció miatti további 0,1 MFt-os befizetési kötelezettség, azaz összesen 89,4 MFt befizetési kötelezettsége van az Intézménynek. melyet a maradvány-elszámolás részeként kell rendezni. A Főiskola belső allokációs rendszerében bizonyos korrekciós tényezők figyelembevételével alkalmazza a rendelkezésre bocsátott támogatás képzőhelyek közötti felosztását, melyben megtartja a jogszabály szerinti normativitást, ezáltal ösztönözve az egyes szervezeti egységeket teljesítményük növelésére. A Főiskola teljesített saját bevételeinek összege 6.222,1 MFt volt a beszámolási időszakban. Ebből a működési és felhalmozási saját bevételek összege 3.863,9 MFt (62,1%), a támogatás értékű bevételeké 336,7 MFt (5,4%), az átvett pénzeszközöké 250 MFt (4,0%) az előző évi előirányzat maradvány igénybevétele 1.771,5 MFt (28,5%) volt. A tárgyévben a bevételi lemaradás 78,2 MFt, ennek főbb indokai elsősorban a demográfiai problémák és a gazdasági nehézségek, mely mellett a családok és a gazdaság szereplői költségviselő képességének jelentős csökkenése tapasztalható. A felsőoktatási piacon érzékelhető versenyhelyzet miatt a képzési díjak sem növelhetőek a szükséges mértékben. Mind komolyabb problémát jelent a közgazdász képzési helyek számossága miatt jelentősen szétaprózódó hallgatói létszám, valamint a képzési piacon meglévő, mind élesebb konkurenciaharc, melyek ellensúlyozása komoly erőfeszítéseket igényel a Főiskola részéről. Továbbra is problémát jelent a gazdaságtudományi képzéseken rendelkezésre álló igen alacsony állami ösztöndíjas hallgatói létszám (a magas állami ösztöndíjas ponthatár). Mindezek jelentősen befolyásolják a BGF pénzügyi forrásainak összegét, stabilitását mind az állami támogatás, mind a saját bevételek tekintetében. A BGF több felmérés eredményei alapján a hazai felsőoktatás egyik legszínvonalasabb képzést folytató intézménye. A hallgatók tudásszomja viszont sok esetben csökken, és ezért a képesítési követelmények szerinti vizsgafeltételeknek sok hallgató nem tud megfelelni, így a felsőoktatási intézmények országos átlagánál nagyobb a Főiskolán a hallgatói lemorzsolódás. Ez viszont kedvezőtlenül befolyásolja a beiskolázási adottságok szűkülése miatt is az Intézmény pénzügyi forrásait, ami igaz az állami támogatás (normatív finanszírozás) és a saját bevételek tekintetében is. A Főiskola vezetése a beszámolási időszakban is fő feladatának tekintette a pótlólagos források megszerzését az oktatási feladatok zavartalan ellátása, a folyamatos működtetés és az előirányzott fejlesztések érdekében. Az intézményi működési bevételek növekedését eredményezte az állami (rész)ösztöndíjas hallgatói keretszámok tárgyévben érvényesített jelentős csökkentése a Főiskola által gondozott tudományterületeken, mivel az államilag támogatott helyekről kiszoruló felvételizők az önköltséges képzésekre nyertek felvételt és iratkoztak be. Ennek eredménye elsősorban, hogy az intézményi saját bevételek 536,6 MFt-tal, 16,1%-kal nőttek az előző évi teljesített összeghez képest. A teljesített bevételek forrásösszetétele az előző évhez viszonyítva 2,8 százalékponttal változott a saját bevételek javára: 42,6% állami támogatás, 57,4% saját bevétel. (A beszámolási időszakban az előző évi 1.771,5 MFt előirányzat-maradvány 75,7 MFt kivételével felhasználásra került.) 71

72 Az Intézmény sikeres pályázati tevékenységének eredményeként az NFÜ-től, közreműködő szervezeteitől és egyéb államháztartási alrendszerbe tartozó szervezetektől a következő támogatásértékű bevételek érkeztek a Főiskolához a évben: KEOP "Zöld Kampusz Zalaegerszeg" mintaprojekt TÁMOP Kulturális szakembereink továbbképzése TÁMOP /1 Zala megyei könyvtárosok összehangolt továbbképzése TÁMOP E-learning tananyag angol nyelvű fejlesztése TÁMOP Informatikai szakok integrált képzésfejlesztése TÁMOP C Hálózati kutatás és képzési együttműködés TÁMOP A MEDIC SPHERE GKZ kutatás TÁMOP B Komplex tehetséggondozás a BGF-en Emberi Erőforrás Támogatáskezelő különböző NTP pályázatai BURSA (Önkormányzatok) ösztöndíjak hozzájárulása Nemzeti Kulturális Alap publikációs támogatás Önkormányzati támogatások (Zalaegerszeg) EMMI jogosultsági elszámoltatás többlete eft eft 489 eft eft eft eft eft eft eft eft eft eft eft A pályázati tevékenység eredményessége a beszámolási időszakban is kiemelkedő volt. A korábbi években végzett gondos elkészítő munkának köszönhetően számos, jelentős támogatási összeget képviselő pályázat megvalósítása volt folyamatban évben, annak ellenére, hogy a közép-magyarországi régióra számosságában is kevesebb pályázatot írtak ki, továbbá a (pályázatonként) elnyerhető támogatások összege is kevesebb volt, mint a korábbi években. A bevételek jogcímenkénti alakulását a következő diagram szemlélteti. 14. ábra eft A bevételi előirányzatok és a teljesített bevételek alakulása év Eredeti Módosított előirányzat előirányzat Teljesítés Eredeti Módosított előirányzat előirányzat Teljesítés Eredeti Módosított előirányzat előirányzat Teljesítés Eredeti Módosított előirányzat előirányzat Teljesítés Eredeti Módosított előirányzat előirányzat Állami támogatás Saját bevétel Támogatásértékű bevétel Átvett pénzeszközök Előző évi előirányzat-maradvány igénybe vétele Teljesítés 72