2012. ÉVI OKTATÁSI ÉS GAZDÁLKODÁSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2012. ÉVI OKTATÁSI ÉS GAZDÁLKODÁSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA"

Átírás

1 A ÉVI OKTATÁSI ÉS GAZDÁLKODÁSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA Budapest, április

2 TARTALOMJEGYZÉK Vezetői összefoglaló... 4 I. Általános indoklás (feladatkör, tevékenység bemutatása)... 5 I. 1. a) Intézményi szerkezeti változások... 5 I. 1. b) A hallgatói létszám képzési szintenkénti bemutatása... 5 I. 1. c) A hallgatói juttatások belső felhasználásának bemutatása, értékelése I. 1. d) Köztársasági ösztöndíj I. 1. e) Egyéb ösztöndíjak (pl.: Bursa Hungarica, miniszteri ösztöndíjak az 51/2007. (III.26.) kormány rend. szerint) I. 1. f) Kollégiumi támogatás szociális viszonyok I. 1. g) Tankönyv-, jegyzettámogatás I. 1. h) Sport-, kultúratámogatás I. 1. i) Tudományos Diákköri Tevékenység I. 1. j) Hallgatói mobilitás I. 1. k) Képzési szerkezet változása munkaerő-piaci igények I. 1. l) Gyakorlatigényes képzés a szakmai gyakorlatok tapasztalatai I. 1. m) Oktatói, kutatói változások, teljes és részmunkaidős foglalkoztatások I. 1. n) A K+F tevékenység értékelése I. 1. o) Változások az intézményi szolgáltatásban I. 1. p) Megvalósult beruházások, felújítások I. 2. A számszaki beszámoló 10/a., 10/b., 12. és 13. számú mellékleteiben szerepeltetett jogcímadatok elemzése I. 3. a) Az év folyamán végrehajtott szervezeti, szervezési, takarékossági intézkedések okairól (jogszabályváltozások, kormányhatározatok) és azok gazdálkodásra gyakorolt hatása I. 3. b) Alapítványok, közalapítványok támogatása I. 3. c) Vállalkozási tevékenység végzése I. 3. d) Vegyes rendeltetésű eszközök esetében az értékcsökkenés alaptevékenység és vállalkozási tevékenység közötti megosztási módjának változtatása, az alkalmazott új módszer, és annak hatása I. 3. e) Értékelés a kiszervezett tevékenységek, szervezetek helyzetéről I. 3. f) A gazdasági társaságokban való részvétel indoka, az ezekből származó előnyök I. 3. g) A dolgozók lakásépítési és vásárlási támogatására fordított kiadások bemutatása, a kölcsönben részesítettek száma I. 3. h) A Kincstári Egységes Számlán (KESZ) kívül lebonyolított pénzforgalom alakulása I. 3. i) A kincstári finanszírozás továbbfejlesztése, az előirányzat gazdálkodási rendszer, a feladatfinanszírozás, a kincstári információszolgáltatás tapasztalatai I. 3. j) Az esetleges évközi intézmény-, illetve gazdasági vezetőváltás és annak hatásai I. 4. Az alaptevékenység változása és annak gazdálkodásra gyakorolt hatása I. 4. a) Rendkívüli események, körülmények

3 I. 4. b) Az intézmény által ellátott többletfeladatok bemutatása I. 4. c) Az intézmény működésének helyzete, a működési tevékenység értékelése, a megvalósuló fejlesztések, ágazati és célfeladatok hatása II. RÉSZLETES INDOKLÁS (AZ ELŐIRÁNYZATOK ALAKULÁSA) II. 1. A főbb kiadási tételek feladatteljesítéssel összefüggő alakulása II. 2. Az előirányzatok alakulása az előirányzatok és a pénzforgalom egyeztetése II. 2. a) Kiadási-bevételi előirányzatok hatáskörönkénti módosításának alakulása, annak indoklása II. 2. b) Konkrét, meghatározott feladatokra a Tárcától, a középirányító szervtől, illetve a más fejezettől kapott előirányzatok felhasználása, az esetleges maradványok nagysága és okai II. 3. Az intézményi bevételek alakulása II. 3. a) A évi bevételi előirányzatok és teljesítések alakulása II. 3. b) A követelések behajtása érdekében tett intézkedések, a behajthatatlan követelések állománya II. 3. c) Az előző évi előirányzat-maradvány átvétele II. 4. Az előirányzat-maradvány feladatteljesítéssel összefüggő alakulása II. 4. a) Az előirányzat-maradvány felhasználásának alakulása, a évi előirányzatmaradvány főbb felhasználási jogcímei II. 4. b) A évi előirányzat-maradvány keletkezésének oka, összetétele II. 5. Az európai uniós forrásból megvalósuló programok alakulása II. 5. a) A évben elnyert pályázatok (a támogatási szerződés megkötésre került) II. 5. b) A évet megelőzően elnyert pályázatok (melyek megvalósítása a évet érinti) II. 5. c) Támogatási szerződéssel a évben nem rendelkező, de a beszámoló készítéséig elnyert pályázatok II. 6. Vagyongazdálkodás, az immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása II. 6. a) A gazdálkodás és a vagyonváltozás összefüggései, a felhalmozással (beruházás, felújítás) összefüggő feladatok megvalósítása, az intézményi vagyon állományváltozásának értékelése II. 6. b) A évben végrehajtott kincstári vagyonhasznosítás II. 7. Tulajdonosi részesedés II. 8. A követelések és kötelezettségek állományának alakulása II. 9. A letéti számla pénzforgalma II. 10. Befizetési kötelezettségek éves teljesítése II. 11. Egyéb, az Intézmény által lényegesnek tartott információk

4 Vezetői összefoglaló A Budapesti Gazdasági Főiskola a évben gyakorlatorientált oktatási tevékenységén keresztül piacképes tudást közvetített magyar és idegen nyelven (angolul, németül és franciául), az alap-, mesterképzés, a felsőfokú szakképzés, a szakirányú továbbképzés és a felnőttképzés területén. A beszámolási évben az Intézményt a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) a (harmadik) intézményakkreditációs eljárás keretében december 31-ig akkreditálta. A Főiskola minőségügyi fejlesztéseinek eredményeképpen 2012 márciusa óta ISO 9001:2009 minőségügyi tanúsítvánnyal rendelkezik. Az Intézmény 2012 júniusában benyújtotta a Fenntartónak a közötti időszakra szóló Intézményfejlesztési Tervét, amely négy fő stratégiai célkitűzést tartalmaz: az alkalmazott tudományok főiskolája cím elnyerését, nemzetközi jellegű és minőségű tanulási környezet létrehozását a Főiskolán, a hazai gazdasági élet szereplőivel meglévő kapcsolatok további mélyítését és szélesítését, valamint a képzések pedagógiai-módszertani fejlesztését. Az emberi erőforrások minisztere a Főiskolának 2013 januárjában az alkalmazott tudományok főiskolája címet adományozta. A beszámolási időszakban a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint, alapképzésen 12 szakon (köztük három új szakon), mesterképzésen 6 szakon és 22 felsőfokú szakképzésen folytatott az Intézmény oktatási tevékenységet. A évben tovább folytatta a Főiskola határon túli képzéseit (nemzetközi tanulmányok mesterképzés Kolozsváron, turizmusvendéglátás alapképzés Székelyudvarhelyen). Az Intézmény 2012-ben 9 felsőoktatási szakképzés szakindítási anyagát dolgozta ki és nyújtotta be az Oktatási Hivatalnak, mely képzéseket 2013 szeptemberében indíthatja a Főiskola. A szakmai feladatellátás feltételei, erőforrásai a évben is rendelkezésre álltak, sőt jelentősen növekedett a minősített oktatók száma és aránya. A Főiskola a beszámolási időszakban is sikeres pályázati tevékenységet folytatott, és jelenleg is több hazai és nemzetközi pályázata van elbírálás alatt. A felsőoktatási intézmények képzési tevékenységének, szolgáltatásainak megítélése során a BGF előkelő helyezést ért el, sőt általában javított korábbi helyezésein a különböző felsőoktatási rangsorokban. Kiemelkedő az Intézmény megítélése a munkaerő-piaci szereplők, és a munkaerőközvetítők véleménye alapján. A Főiskola Diplomás Pályakövetési Rendszer keretében végzett felmérései is arra engednek következtetni, hogy az aktív, illetve a végzett hallgatók elégedettek az Intézménnyel és a Főiskolán folyó képzéssel. Az oktatás színvonalának további növelése érdekében a Főiskola a beszámolási időszakban is tovább bővítette nemzetközi és vállalati kapcsolatrendszerét. A BGF gazdasági- és pénzügyi tevékenysége az évközi, a felsőoktatást érintő forrásszűkítő intézkedések ellenére a évben is összességében eredményes volt, mivel az Intézmény megőrizte likviditását, stabil pénzügyi helyzetét. A Főiskola vezetése törekedett arra, hogy az erőforrásokhoz kapcsolódó kiadások (ráfordítások) lehetőleg minimálisak legyenek, a jogszabályokban meghatározott, illetve az általánosan elvárható minőség (gazdaságosság) mellett. A működőképesség és a gazdaságosság összhangja a hatékony gazdálkodás; a humán erőforrások és az infrastrukturális adottságok racionális fel- és kihasználásának, a saját bevételek növekedésének eredménye. Zavartalan volt a szolgáltatásnyújtás feltételrendszere a könyvtári, kollégiumi ellátás területén is. Az infrastrukturális feltételek hatékonyabb, gazdaságosabb igénybevétele érdekében a Főiskola a képzési helyeken, az oktatási épületeken és a kollégiumokon beruházásokat, felújításokat valósított meg. 4

5 I. Általános indoklás (feladatkör, tevékenység bemutatása) I. 1. a) Intézményi szerkezeti változások A Budapesti Gazdasági Főiskola 2000-ben jött létre a felsőoktatási integrációs folyamat eredményeképpen. Az Intézmény folyamatosan növelte integráltsági fokát, és hozta létre, majd működtette mátrix típusú szervezetét. A Főiskola Szenátusa a évben fogadta el az intézmény aktualizált organogramját, amely jól szemlélteti a mátrix felépítést (1. sz. melléklet). A Főiskola 2012 szeptemberében három új alapképzési szakot indított. A képzési kínálat bővítése, egyes diszciplínák előtérbe kerülése a szakmai intézeteken belül kisebb szerkezeti változások végrehajtását indokolta. Ezek keretében a Nemzetközi Kapcsolatok Intézeti Tanszék és a Külgazdasági és EU Intézeti tanszék összeolvadásával a Társadalomtudományi Intézeten belül létrejött a Nemzetközi és Európa-tanulmányok Intézeti Tanszék, amely többek között a társadalomtudományi képzési területhez tartozó nemzetközi tanulmányok alap- és mesterképzési szakokon folyó magyar és (a mesterképzésen) angol nyelvű oktatást irányítja. A Pénzügy és Számvitel Intézet pedig 2012-ben kiegészült egy negyedik tanszékkel, a Közszolgálati Intézeti Tanszékkel. A Pénzügyi és Számviteli Kar Salgótarjáni Intézetében 2012 szeptemberében nem indult újabb évfolyam. A tervek szerint 2013 szeptemberétől nem folyik oktatás Salgótarjánban, a kifutó, alacsony létszámú évfolyamok Budapesten fogják befejezni tanulmányaikat. A 2012-ben megkezdődött előkészítő munkák eredményeképpen a Budapesti Gazdasági Főiskola Rektori Tanácsa március 11-i ülésén döntött egy Szervezetfejlesztési ad hoc Bizottság létrehozásáról. A Bizottság feladata, hogy a párhuzamosságok megszüntetése, a hatékonyság növelése, a szolgáltatások minőségének fejlesztése céljából kidolgozza egyes tanulmányi adminisztrációs és informatikai folyamatok, tevékenységek centralizációját. Megkezdődött ezzel párhuzamosan a Főiskolán az alapozó intézetek, tanszékek, tanszéki osztályok szervezetének felülvizsgálata. I. 1. b) A hallgatói létszám képzési szintenkénti bemutatása A hallgatói létszám alakulását alapvetően a következő tényezők határozzák meg: a felvett, illetve a beiratkozott hallgatói létszám; a hallgatói jogviszonnyal rendelkezők közül az aktív-passzív státuszúak aránya; a hallgatói jogviszony különböző okokból történő megszűnése (pl.: abszolutórium megszerzése, kizárás, stb.); a nem magyar állampolgárságú hallgatók számának a változása, külföldi hallgatói mobilitás (pl.: Erasmus mobilitásban ki-, és beutazók száma). A hallgatói létszám alakulását alapvetően a felvett és beiratkozott hallgatók száma határozza meg, mely területen a évben gyökeres változások következtek be, mivel drasztikusan csökkent a Főiskola állami ösztöndíjas helyeinek a száma. Ezt a csökkenést az önköltséges hallgatók számának növekedése nem tudta teljes mértékben ellensúlyozni. A éves keresztféléves, általános, valamint pótfelvételi eljárásban felvett hallgatói létszámot mutatja be az alábbi táblázat. 5

6 A Budapesti Gazdasági Főiskolára 2012-ben felvett hallgatói létszám (fő) 1. táblázat Képzőhely februárban felvett júliusban felvett* augusztusban felvett Felvett hallgatók összesen ÁÖ ÖK ÁÖ ÖK ÁÖ ÖK ÁÖ ÖK Össz. ÁÖ % ÖK % GKZ ,2 48,8 KKK** ,2 78,8 KVIK*** ,6 76,4 PSZK- BP*** ,3 64,7 BGF összesen ,6 72,4 * júliusban felvett ÁÖ létszám tartalmazza a jogorvoslattal felvetteket is ** júliusban felvett ÁÖ létszám nem tartalmazza a határon túli (Kolozsvár) képzésre felvett 13 főt *** júliusban felvett ÁÖ létszám nem tartalmazza a határon túli (Székelyudvarhely) képzésre felvett 33 főt *** júliusban felvett ÁÖ létszám tartalmazza a 33 fő állami részösztöndíjast is Rövidítések: ÁÖ: állami ösztöndíjas ÖK: önköltséges A BGF, mint az ország legnagyobb főiskolája a korábbi években az országos ranglistán a felvett összes hallgatói létszám alapján az előkelő 5. helyezést érte el, az állami ösztöndíjas létszámkeret változása miatt az intézménynek júliusban csupán a 6. helyet sikerült elérnie. A BGF nem csupán intézményi szinten ért el országos szinten elismerésre méltó eredményt, hanem a budapesti karok is a Felvi Top 10-ben találhatók, évben Magyarország összes kara közül a PSZK-BP az 5. helyen, a KVIK 7. helyen és a KKK a 8. helyen szerepelt a felvettek összes számát tekintve júliusban összesen állami (rész)ösztöndíjas hallgató nyert felvételt, akik az Nftv. szeptember 1-jén életbe lépő rendelkezése szerint az OH által biztosított magyar állami ösztöndíj szerződés aláírásra kötelezettek. A szerződést hallgató írta alá, míg az alá nem írt szerződések az előírásoknak megfelelően jegyzőkönyvben rögzítve megsemmisítésre kerültek. Összességében a BGF-re jelentkezők széles képzési palettából választhattak, melyeket részletesen a következő táblázat tartalmaz. A BGF képzési kínálata a évben 2. táblázat Képzőhely februárban és szeptemberben induló képzések száma (db) FSZ Alapképzés Mesterképzés Nappali Levelező Nappali Levelező Távoktatás Nappali Levelező Összesen GKZ KKK KVIK PSZF-SA PSZK-BP BGF összesen * Az alap-, és mesterképzések számánál külön vettük figyelembe a magyar, valamint az idegen nyelvű képzéseket. Az alapképzésen összesen 6 (4 féle angol, egy francia és egy német), a mesterképzésen egy angol nyelvű képzés indult. 6

7 A Pénzügyi és Számviteli Kar Salgótarjáni Intézetében szeptemberben egyetlen képzés sem indult, így ezen a képzőhelyen csak a felsőbb évfolyamos hallgatók oktatási feladatainak az ellátása történik. Alapképzés (nappali, levelező, távoktatás) A 2012/13. tanévben a Főiskola alapképzési kínálata jelentős mértekben bővült, mert szeptemberben három alapképzés is első alkalommal indult: Andragógia (bölcsészettudomány) KVIK Közszolgálati (gazdaságtudományok) GKZ Nemzetközi tanulmányok (társadalomtudomány) KKK A fenti új szakok indításával a BGF-en, a gazdaságinformatikus képzéssel együtt összesen négy tudományterületen folyik alapképzés. Az alapképzések utóbbi három év létszám adatait mutatja be a következő táblázat. 3. táblázat Az alapképzések munkarend szerinti (nappali, levelező és távoktatás) hallgatói létszám adatai az utóbbi három évben (fő) Munkarend, év GKZ KKK KVIK PSZK-BP PSZK-SA BGF Nappali Távoktatás Levelező Összesen év év év év év év év év év év év év Az alapképzés nappali állami (rész)ösztöndíjas létszámban drámai visszaesés tapasztalható (a 2011-ben felvett fős létszám 2012-ben 346-ra csökkent), melyet az önköltséges hallgatók számának a növekedése részben ellensúlyozni tudott (a 2011-ben felvett létszám fő volt, amely re növekedett). Jelentős visszaesés a korábbi évek tendenciáihoz hasonlóan - a távoktatásban volt, ahol 185 fővel kevesebb hallgatót vettünk fel (28%-os csökkenés), míg a levelező munkarendű képzésben nem volt változás. 7

8 2012-ben a BGF-en meghirdetett alapképzési szakokra országosan felvett minden 4. hallgató a Főiskolán kap majd diplomát, mivel országosan a hallgatók 25,26%-a BGF-re nyert felvételt, amely bizonyítja intézményünk jelentős súlyát a hazai felsőoktatásban. Felsőfokú szakképzés 2012-ben az országosan felvehető állami ösztöndíjas létszám 6500 főről 3500-ra csökkent, és ezzel arányos csökkenés következett be a BGF-re felvettek esetén is, amit az önköltséges hallgatói létszámnövekedés nem tudott ellensúlyozni. Sajnálatos módon a GKZ-n 2012-ben FSZ képzés nem indult, mivel a jelentkezők létszáma és a ponthatára nem érte el a szükséges minimumot. Az országos jelentős létszámcsökkenés ellenére megállapítható, hogy minden harmadik FSZ-es hallgató a BGF-re jár, tehát az intézmény piacvezető szerepét ezen a területen megőrizte. További konkrét adatokat a következő táblázat tartalmaz. Az FSZ képzések hallgatói létszámadatai (fő) 4. táblázat Kar, év Nappali Levelező Összesen GKZ KKK KVIK PSZK-BP PSZK-SA BGF év év év év év év év év év év év év év év év év év év Hagyományos főiskolai képzés Az utóbbi három évben a hagyományos főiskolai képzéseken résztvevő hallgatói létszámadatok: a Főiskola célkitűzéseinek megfelelően jelentős mértékben csökkentek, a évben intézményi szinten összesen 39 hallgató van, aki nem a Bologna típusú képzésben kezdte meg tanulmányait. 8

9 5. táblázat A hagyományos főiskolai képzések hallgatói létszámadatai karonként és munkarendenként (fő) Munkarend, év GKZ KKK KVIK PSZK-BP PSZK-SA BGF Nappali Távoktatás Levelező Összesen év év év év év év év év év év év év Mesterképzés A korábbi évekhez képest újdonságot jelent ezen a képzési szinten, hogy szeptemberben a GKZ-n 23 fő felvett állami ösztöndíjas létszámmal elindult a pénzügy, valamint az országosan is ritkaságnak tekinthető angol nyelvű nemzetközi tanulmányok mesterképzési szak a KKK-n (mindkettő levelező munkarendben). Összességében megállapítható, hogy a BGF a három képzési területen akkreditált hat mesterképzési szakján stabil hallgatói létszám mellett magas szintű képzéssel, a munkaerőpiacon elismert mester diplomát nyújtó képzéseket folytat. Sikeresen folytatódott a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karával együttműködve a székhelyen kívüli Nemzetközi tanulmányok levelező munkarendű képzés a KKK gondozásában, az Intézmény ezzel is hozzá tudott járulni a határon túli magyar nyelvű felsőoktatás fejlesztéséhez. Kar A mesterképzések hallgatói létszámadatai karonként és munkarendenként (az adott év október 15-i létszáma szerint) év Nappali Levelező Összesen év év év év év év év 6. táblázat év GKZ KKK KVIK PSZK-BP BGF

10 Szakirányú továbbképzés A szakirányú továbbképzés iránti érdeklődés csökkenést mutat. Az alacsony számú jelentkezésnek több oka is van, melyek között a gazdasági válság is megemlítendő, mivel emiatt a vállalkozások kevésbé tudják anyagilag is támogatni munkavállalóik esetén az újabb diploma megszerzését. 7. táblázat A szakirányú továbbképzések hallgatói létszámadatai munkarendenként (fő) Kar év Esti Levelező Összesen év év év év év év év év GKZ KKK KVIK PSZK-BP BGF Felnőttképzés Intézményünkben ezen feladatot a Felnőttképzési Központ önálló szervezeti egységként irányítja, koordinálja a karokon folyó felnőttképzési tevékenységet, kiküszöböli a párhuzamosságokat és egyesíti az erőforrásokat. A Felnőttképzési Központ feladata különösen: a képzési programok egységes szerkezetű kidolgozását elősegítő szempontrendszer meghatározása, a multidiszciplináris tudományterületekre új kurzusok kidolgozása, a külföldi képzések indítása, a felnőttképzési tananyag-fejlesztési tevékenység harmonizációja, az új technológiák meghonosítása és továbbfejlesztése (virtuális egyetem, e-learning stb.), új hallgatói célcsoportok felkutatása, módszertani fejlesztések összehangolása, önálló tanulási és távoktatási elemek beépítése a képzésekbe, a felnőttképzési oktatási tapasztalatok összegyűjtése és feldolgozása, az oktatói továbbképzés programjának kidolgozása, és a felnőttképzési pályázati munka harmonizációja. A felnőttképzés keretében jellemzően az alábbi képzési típusok valósultak meg 2012-ben a karokon: OKJ-s szakképzések; OKJ-n kívüli szakképzések; rövid ciklusú képzési programok; továbbképzések a törvényi és jogszabályi változások figyelembe vételével; tantárgyi vizsgafelkészítő konzultációk. Összefoglalva megállapítható, hogy ezen a területen 2012-ben nem sikerült áttörést elérni, a korábbi évek tendenciái változatlanul érvényesültek, ami a képzésekben részt vevők számának a 10

11 csökkenésében érhető tetten. Ebben szerepe van a gazdasági válságnak, a cégek, kkv-k kisebb összeget tudnak alkalmazottaik képzésére, továbbképzésére fordítani. Ez a negatív tendencia nem csupán a szakmai képzések, hanem a középfokú nyelvvizsgára felkészítő tanfolyamok tekintetében is kimutatható, 69 fős növekedést értünk el ugyanakkor a mérlegképes könyvelői és az adótanácsadói képzésben (43 fővel). A KVIK-en az elmúlt évben csak a Borschola tudott elindulni. Államilag támogatott (állami ösztöndíjas) költségtérítéses (önköltséges) képzés Az utóbbi három év adatait vizsgálva megállapítható, hogy gyökeres változás következett be, melynek oka, hogy a korábbi államilag támogatott létszámok helyett a szeptemberben induló gazdaságtudományi alapképzésekre összesen 75 fő állami ösztöndíjas létszámot kapott a Főiskola. Míg 2011-ben intézményi szinten az államilag támogatott hallgatók aránya 65,26 %, a költségtérítéses hallgatók aránya 34,74 % volt, addig ez az arány jelentősen megváltozott. Az államilag támogatott/állami (rész)ösztöndíjas hallgatók aránya intézményi szinten a évi adatokhoz viszonyítottan 9,67 százalékponttal csökkent. 8. táblázat Az államilag támogatott (állami ösztöndíjas) és a költségtérítéses (önköltséges) hallgatói létszámadatok (fő) Képzőhelyek évi hallgatói létszám évi hallgatói létszám évi hallgatói létszám ÁT/ÁÖ K/ÖK Össz ÁT/ÁÖ K/ÖK Össz ÁT/ÁÖ K/ÖK Össz GKZ KKK KVIK PSZK-BP PSZK-SA BGF összesen I. 1. c) A hallgatói juttatások belső felhasználásának bemutatása, értékelése A Hallgatói térítések és juttatások szabályzata a vonatkozó rendeletekkel összhangban pontosan tartalmazza a hallgatók részére biztosítható támogatási formákat. A évi megvalósulás számszerű adatait a II. 2. c) Ellátottak pénzbeli juttatásai rész, valamint a számszaki beszámoló 10/a sz. melléklet részletesen tartalmazza. A gazdasági válság, valamint a romló jövedelemviszonyok miatt sokkal több rászoruló hallgató nyújtott be szociális támogatási kérelmet, mint 2011-ben. A kari Diákjóléti Bizottságok (DJB) a lehetőségeikhez mérten igyekeztek a rászoruló hallgatóknak a korábbinál kissé magasabb támogatást nyújtani. A rendkívüli szociális támogatást a hallgatók általában olyan esetekben kérték, amikor az egyik szülő elvesztette az állását ez sajnos egyre gyakrabban fordult elő, vagy valamilyen betegség miatt keresőképtelenné vált. A normatív támogatás a jogosultak számának függvényében változott, miközben különösen a szociális (rendszeres, illetve nem rendszeres) ösztöndíjakkal kapcsolatos igény dinamikusan növekedett. A pályázatok növekvő száma komoly kihívást jelentett mind a 11

12 döntést előkészítő DJB-nek, mind pedig a Hallgatói Térítések és Juttatások Bizottságának (HTJB), de nagy segítséget jelentett, hogy a hallgatók már elektronikusan nyújthatták be pályázataikat a Modulo rendszerben, mely a folyamatot követhetőbbé tette és gyorsította a döntési ügymenetet. I. 1. d) Köztársasági ösztöndíj Az EMMI által meghatározott ösztöndíjkeretet a beszámolási időszakban is teljes mértékben felhasználtuk. A hallgatók részére a pályázati kiírás, azok értékelése és az intézményi szintű döntés a HTJSZ előírásai szerint sikeresen megvalósult. Változás a korábbi évekhez viszonyítva, hogy a mesterképzésen részt vevő hallgatók is nyújtottak be pályázatot, így létszámarányosan a tavaszi és az őszi félévben is 2-2 mesterképzéses hallgató is támogatásban részesült. A következő táblázat karonként mutatja be az utóbbi három évben köztársasági ösztöndíjban részesített hallgatói létszámot, melyből látható, hogy évben mintegy 10%-os emelkedés volt a évhez viszonyítottan, mely elsősorban a KKK és a PSZK esetén volt tapasztalható. Köztársasági ösztöndíjban (számszaki beszámoló 10/a sz. melléklet) a 2011/2012. tanév II. félévében 45 fő, a 2012/2013. tanév I. félévében 67 fő részesült. Az ösztöndíjak kifizetésére 18,3 MFt költségvetési támogatás illette meg a Főiskolát. A Minisztérium e jogcím fedezetére a évben 20,4 MFt-ot bocsátott az Intézmény rendelkezésére, ezért a maradvány-elszámolás keretében a Főiskolának 2,1 MFt befizetési kötelezettsége keletkezett. 12

13 Köztársasági ösztöndíjban részesült hallgatók száma 9. táblázat Képzőhely Köztársasági ösztöndíjban részesülők (fő) év év év GKZ KKK KVIK PSZK-BP PSZK-SA BGF összesen I. 1. e) Egyéb ösztöndíjak (pl.: Bursa Hungarica, miniszteri ösztöndíjak az 51/2007. (III.26.) kormány rend. szerint) Az 51/2007. (III. 21.) Kormányrendeletben felsorolt ösztöndíjak kifizetése a HTJSZ-ben rögzített módon zajlott, a DJB előterjesztéseit a Hallgatói Térítések és Juttatások Bizottsága megtárgyalta, a döntés után a kifizetések határidőre megvalósultak. Bursa ösztöndíjra támogatásként (számszaki beszámoló 10/a sz. melléklet) 51,2 MFt illette meg a Főiskolát a beszámolási időszakban. E jogcímen 55 MFt-ot bocsátott a Minisztérium az Intézmény rendelkezésére. Így a évi előirányzat-maradvány jóváhagyásánál a BGF-nek a Bursa ösztöndíjak fedezetéből 3,8 MFt befizetési kötelezettsége keletkezett. A következő táblázat intézményi szinten tartalmazza az utóbbi három évben Bursa támogatásban részesített hallgatók számát, mely évben 10,88%-os csökkenést mutat a évhez viszonyítva. Bursa támogatásban részesült hallgatók száma (fő) 10. táblázat Kar 2009/10. II. félév (fő) 2010/11. I. félév (fő) év összesen (fő) 2010/11. II. félév (fő) 2011/12. I. félév (fő) év összesen (fő) 2011/12. II. félév (fő) 2012/13. I. félév (fő) év összesen (fő) GKZ KKK KVIK PSZK- BP PSZK- SA BGF A fentieken túl szakmai (pl.: TDK és szakmai versenyen sikeres részvétel), tudományos és közéleti ösztöndíjban is számos kiemelkedő teljesítményt nyújtó hallgató részesült. (Pl.: tudományos ösztöndíjban részesült a Széchenyi Egyetem Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégiuma által a 13

14 2011/2012. tanév tavaszi félévében meghirdetett Országos Pénzügyi Esettanulmányi versenyen 6. helyezést elért 4 fős, a Pénzügyi és Számviteli Karon tanuló csapat. Hagyomány, hogy kiemelt tanulmányi ösztöndíjra félévenként a legjobb tanulmányi eredményt elért hallgatók pályázhatnak, továbbá az országos szinten is elismert sportteljesítményt nyújtó hallgatók is támogatásban részesülhetnek.) A BGF 2012-ben létrehozta a Biztos Jövő ösztöndíjprogramot, melyre a 2012-ben, vagy ezt követően felvett alapképzés nappali munkarendű önköltséges, kiemelkedő teljesítményt nyújtó hallgatók pályázhatnak. A támogatás jelentős (az önköltségi díj 100, 50, vagy 25%-át elérő) mértékű és a 2012/2013. tanév I. félévében először meghirdetett pályázat résztvevői közül összesen 96 hallgató részesült ,-Ft támogatásban. (A pályázati rendszer kidolgozása évben valósult meg, a támogatási összeg februárban került átutalásra.) A miniszteri ösztöndíj támogatásban részesülő hallgatók száma 2012-ben összesen 12 fő volt az alábbi megoszlás szerint a 2011/2012. tanév 2. félévben összesen 8 fő (KKK 3 fő és KVIK 5 fő) a 2012/2013. tanévben 1. félévben összesen 4 fő (KKK 1 fő és KVIK 3 fő). A 2011/2012. tanévben meghirdetett Demján Sándor Alapítványi ösztöndíj tavaszi félévben esedékes támogatási összegei is felhasználásra kerültek, összesen 50 fő részére eft. Sajnálatos módon a 2012/2013. tanévben ez az ösztöndíj-lehetőség megszűnt. A felhasznált támogatási összegről az alapítvány a beszámolót elfogadta. I. 1. f) Kollégiumi támogatás szociális viszonyok Kollégiumi férőhely, elhelyezettek száma, bérelt kollégiumok, férőhelyek A fővárosi karok esetén továbbra is magas a kollégiumi elhelyezést igénylő hallgatók száma, míg a vidéki képzőhelyeken a évi hallgatói létszám csökkenésével arányosan változott a kollégiumi támogatásra jogosultak száma. Az elhelyezettek száma bizonyítja, hogy a kollégiumi kapacitás kihasználtság Budapesten az őszi félévben maximális, a tavaszi félévben a végzett kollégisták megüresedett helyei a várólistáról kerülnek feltöltésre. A Neptun Egységes Tanulmányi Rendszerben biztosított a kollégiumi modul használata, így a kollégiumi hallgatók fontosabb adatainak naprakész lekérdezése biztosított. Fontos változás a korábbi évekhez viszonyítva, hogy a kollégiumokban a szakkollégista hallgatók részére külön elhelyezés biztosított, ezen a módon is támogatva a kiemelt jelentőségű tehetséggondozási projektet. A GKZ esetén a Gasparich úti kollégiumban lakók száma 162 fő, ebből BGF-es hallgató 122 fő. Az Intézmény folyamatosan törekszik a szabad helyek kihasználtságának javítására. A KKK-s hallgatók esetén jelentősen nőtt a kollégiumi elhelyezés iránti igény szeptemberétől a PSZK Bagolyvár kollégiumba férőhely hiánya miatt nem tudott a KKK hallgatókat elhelyezni, ezért a Budapesti Corvinus Egyetemmel kötött szerződés alapján 100 fő elsősorban állami ösztöndíjas hallgató elhelyezésére a BCE X. kerületben található Tarkarét utcai kollégiumában kerülhet sor. Salgótarjánban a 2011/2012-es tanév tavaszi 14

15 félévében 37 fő, a 2012/2013-as tanév őszi félévében 16 fő részesült kollégiumi elhelyezésben, saját kollégium hiányában elhelyezésük bérelt férőhelyen történt. Kollégiumi támogatás (számszaki beszámoló 10/a sz. melléklet) címén 107,5 MFt-ra volt jogosult a Főiskola a évben, ezzel szemben a Minisztérium 131,6 MFt-ot bocsátott az Intézmény rendelkezésére. A 24,1 MFt-os különbözetet a Főiskola az előirányzat-maradvány elszámolás keretében rendezi. A BGF kollégiumi összesítő adatai 11. táblázat Képzőhely, év Nappali munkarendű hallgatók száma (fő) Kollégiumi ellátásra jogosult (vidéki) hallgatók száma (fő) Kollégiumi férőhelyek száma (fő) Kollégiumi férőhelyet igénylők száma (fő) elhelyezettek száma (fő) Ebből: elutasítottak száma (fő) BGF GKZ KKK KVIK PSZK Budapest PSZK Salgótarján A Főiskola törekedett a kollégiumi épületek felújítására, az akadálymentesítésre (lásd PSZK kollégiumban lift) és a szolgáltatások bővítésére (pl.: KVIK sportudvar minőségének javítása). Az I. 1. p) Megvalósult beruházások, felújítások fejezetben további részletek találhatók. Lakhatási támogatás jogosultsági adatai A lakhatási támogatás jogosultsági adatainak elemzése azt mutatja, hogy míg két éven keresztül egyenletesen növekedett a lakhatási támogatásra jogosultak száma, 2012-ben jelentősen csökkent, és így alacsonyabb lett a támogatásban részesültek száma is. Ennek egyik oka, hogy 15

16 Zalaegerszegen és Salgótarjánban a felvett hallgatói létszámcsökkenés jelentős volt, valamint a szociális támogatások struktúrája is változott. 12. táblázat A BGF-n lakhatási támogatásra jogosultak és támogatásban részesülők száma (minden év október 15-i létszám szerint) Képzőhely Lakhatási támogatásra jogosultak létszáma (fő) Lakhatási támogatásban részesültek létszáma (fő) év év év év év év GKZ KKK KVIK PSZK Budapest PSZK Salgótarján BGF Lakhatási támogatás (számszaki beszámoló 10/a sz. melléklet) címén a hatályos előírások szerint a Főiskola 331,6 MFt-ra volt jogosult, amely 4,4 MFt-tal kevesebb a rendelkezésre bocsátott előirányzatnál. Ezt az összeget az Intézménynek a évi maradvány elszámolás keretében kell rendeznie a Fenntartó felé. A lakhatási támogatásból megvalósuló fejlesztés A lakhatási támogatásból évben a GKZ ezer Ft-ot különített el kollégium felújításra. A rendelkezésre álló forrásból a Gasparich úti kollégium fűtési rendszerének korszerűsítése, illetve egyéb felújítási munkák (korlát, lépcső és járda burkolatának felújítása) valósultak meg, összesen ezer Ft összegben. A fennmaradó ezer Ft-ot 2013 első félévében szintén kollégiumi felújítási munkákra fordítja a Kar. A KKK kollégium esetén a szobák mintegy 25%-át érintő éves, kötelező festési munkák elvégzése, továbbá a közös helyiségek, társalgók, konyhák, fürdőhelyiségek és lépcsőházak festése valósult meg. A kollégiumban további 3 kamerával bővült a videokamera rendszer kiépítése, a szervizalagút gépészeti munkáinak az elvégzése, közműcsövek kiváltása és cseréje is megtörtént. A földszinti folyóson, a lépcsőházban és szükség szerint az emeleti folyosókon megtörtént a világítótestek cseréje, továbbá a hagyományos izzók energiatakarékosra lettek kicserélve. Az épület külső falszigetelési munkáinak elvégzése sikeres volt, és a vízszintes ereszcsatorna karbantartása és tisztítása is magvalósult. Az átcsoportosítás után rendelkezésre álló összeg e Ft volt évről e Ft maradvány, másik kartól e Ft maradvány átvétel volt, illetve 1 e Ft saját bevételi forrás állt rendelkezésre. A teljes keretösszeg e Ft volt, amelyből 2012 évben e Ft-ot került felhasználásra kollégiumi felújítás céljából évben maradványként e Ft áll rendelkezésre, amiből a évben további kollégiumi felújítási munkák kivitelezése valósulhat meg. 16

17 A KVIK kollégiumban lakhatási támogatásból az álmennyezet minden helyiségben történő kiépítését, a kerítés felújítását, és a sportudvar újraburkolását sikerült megvalósítani a beszámolási időszakban. A PSZK esetén 2012-ben a villamossági fejlesztés II. ütemét, a három lift felújítását, a hallgatói konyhák felújítását és a kollégiumi telefonhálózat kialakítását sikerült megvalósítani. I. 1. g) Tankönyv-, jegyzettámogatás Tankönyv-, jegyzettámogatás, sport, kultúra (számszaki beszámoló 10/a sz. melléklet) címén évben a 8.710,6 fős hallgatói átlaglétszám alapján 103,7 MFt-ra volt jogosult a Főiskola, amelyhez a beszámolási időszakban 102,3 MFt állt rendelkezésre, így a különbözetet (1,4 MFt-ot) a maradvány-elszámolás keretében rendezi a Fenntartó. A támogatásokat a karok eltérően használták fel. A KKK például több főiskolai jegyzetet is előállított a támogatás terhére: Szakdiplomáciai Tanulmányok (utánnyomás) Redepraxis in der Wirtschaft (utánnyomás) Spanyol Üzleti nyelv II. (utánnyomás) A KVIK a tárgyévi összeg nagy részét a jogosult hallgatók támogatására fordította, kisebb részét a tankönyv és jegyzetellátással kapcsolatos feladatokra (pl. a jegyzetek előállítása, azok hallgatókhoz való eljuttatásának segítése, elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzése) használta fel. I. 1. h) Sport-, kultúratámogatás Támogatott sport tevékenység A karok számos sikeres szakosztályt működtetnek (pl.: labdarúgás, kézi,- kosár-, röplabda, stb.). A sporttevékenységek leggyakoribb támogatási formái a évi beszámolási időszakban az alábbiak voltak: sport ösztöndíj a hallgatók részére (pl.: a kari sportcsapatokban betöltött vezetői feladatok ellátásáért, versenyszervezésért, sikeres szereplésért a versenyeken, stb.); házi bajnokságok, éjszakai túra, csapatversenyek szervezése; versenynevezési díjak támogatása. A Főiskolán 2012 májusában nagy sikerrel került megrendezésre az immáron hagyományosnak tekinthető Nemzedékek Találkozója Kulturális és Sportnap. A GKZ-n sporttevékenység támogatására 293 ezer Ft normatív támogatás, és 203 ezer Ft évi maradvány állt rendelkezésre. Sportszolgáltatás címén 250 ezer Ft-ot vettek igénybe a hallgatók, a fennmaradó 246 ezer Ft a hallgatói szabályzat szerint meghatározott időpontig kerül majd felhasználásra. 17

18 A KKK-n sporttámogatás jogcímen a tavaszi félévben 68 fő, míg az őszi félévben 128 fő kapott ösztöndíjat a beszámolási időszakban. A támogatást a hallgatók a kari sport csapatokban elért eredményekért, továbbá sportrendezvények szervezéséért kapták. A KVIK-en spottámogatás keretében: a kollégiumban élő hallgatók térítésmentesen vehetik igénybe a kondicionáló termet, a kosárlabda és a futballpályát, melyet az idén sikerült sportolásra alkalmassá tenni. Mérsékelt térítés ellenében van lehetőség különböző sportfoglalkozásokon való részvételre is (pl. jóga, zumba, társastánc, stb.). A PSZK-n évben a képzőhelyen a sport- és kultúratámogatás sítábor, uszodabelépők, teniszpálya-bérlés, kosárlabda versenyen történő nevezések költségeinek finanszírozására került felhasználásra. Támogatott kulturális tevékenység Az aktív hallgatók köréből kerültek ki a főiskolai kulturális életének a hajtóerejét biztosító szervezők, akiknek óriási lelkesedéssel és elkötelezettséggel végzett munkájuk eredményeként az alábbi rendezvények valósulhattak meg a beszámolási időszakban: gólyabál, gólyaköszöntő, főiskolai és kari napok, kultúrestek, hagyományőrző kulturális rendezvények (pl.: mikulás-, illetve karácsonyi ünnepség, Valentin-napi rendezvény, farsangi bál, nőnapi ünnepség, kerti partik, stb.). A évben is megrendezésre került a BGF újévi koncertje, valamint a Külkereskedelmi Kar hallgatói színtársulata, a Színlelde és a Pénzügyi és Számviteli Kar kórusa is több rendezvényen örvendeztette meg a hallgatóságot műsorával. I. 1. i) Tudományos Diákköri Tevékenység A Főiskola a tárgyévben is megrendezte a Tudományos Diákköri Konferenciáját, a KVIK szervezésében. A konferencia plenáris részében dr. Király Júlia, az MNB alelnöke tartott előadást. A szekcióülések keretében került sor a TDK mozgalom keretében készült dolgozatok bemutatására. A felhívásban jelzett határidőig 175 hallgató 153 dolgozattal jelentkezett a TDK konferenciára. Ebből a beadási határidőig 140 dolgozatot adtak be a hallgatók, amelyből végül 146 hallgató 130 dolgozata került bemutatásra 18 szekcióban. A beadott dolgozatok karonkénti megoszlása megfelelt az elmúlt években tapasztaltaknak. A beadott dolgozatok karonkénti és szekciónkénti megoszlása alapján megállapítható, hogy az alapvetően megfelelt a karok speciális képzési területeinek/szakjainak. 18

19 A TDK-dolgozatok karok szerinti megoszlása az egyes szekciókban 1. ábra 1,000 0,800 0,600 0,400 0,200 0,000 GKZ KKK KVIK PSZK Ágazati és regionális gazdaságtan 10. Mikro- makropénzügyek 2. Európai Unió 11. Marketing 3. Gazdaságelmélet Gazdaságpolitika 12. Fogyasztói magatartás 4. Gazdaságpszichológia Kommunikáció Médiatudomány 13. Munkaerő 5. Idegenforgalom vendéglátás 14. Nemzetközi kapcsolatok Nemzetközi intézmények 6. Turizmus 15. Adózás 7. Idegen nyelvű angol, német szekció 16. Számvitel 8. Környezet-gazdaságtan 17. Stratégiai menedzsment 9. Tőke- és pénzpiac 18. Világgazdaságtan A Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar hallgatói az 5. Idegenforgalom vendéglátás, a 6. Turizmus valamint a 8. Idegen nyelvű szekcióban vettek részt nagy számban. Ezen szekciókban a dolgozatok 77-86%-át a KVIK hallgatói készítették. A 14. Nemzetközi kapcsolatok és 18. Világgazdaság szekciók összes dolgozatát a Külkereskedelmi Kar hallgatói készítették és mutatták be, míg a 2. Európai Unió szekciónak is 78%-át adták ezen kar hallgatói. A PSZK hallgatói elsősorban a 9. Tőke- és pénzpiac, 13. Munkaerő és a 15. Adózás szekciókban szerepeltek nagy arányban, míg a zalaegerszegi Gazdálkodási Kar hallgatóinak dolgozatai az előzőektől sokkal egyenletesebb eloszlást mutattak az egyes szekciók között. A legtöbb szekcióban (16) a Külkereskedelmi Kar hallgatói vettek részt, ami azt jelenti, hogy mindössze két szekcióban nem szerepeltek, míg a GKZ hallgatói 12 szekcióban szerepeltek, a KVIK 8 szekcióban, a PSZK hallgatói pedig 9 szekcióba adták be dolgozataikat. A következő táblázat a díjazott hallgatók és dolgozatok számát mutatja karonkénti bontásban. 19

20 13. táblázat A BGF TDK-n részt vevő díjazott hallgatók, illetve díjazott dolgozatok száma karonként Kar megnevezése TDK versenyen részt vevő hallgatók száma TDK versenyen díjazott hallgatók száma TDK versenyen díjazott dolgozatok száma KKK KVIK PSZK GKZ BGF összesen: A Tudományos Tanács és a Rektori Tanács értékelte a konferencia tapasztalatai alapján a BGF-en folyó TDK munkát. A tárgyévben mennyiségi és minőségi értelemben az előző év teljesítménye mutatkozott meg, ezért a két grémium úgy döntött, hogy további erőfeszítéseket kell tenni e téren. Ennek értelmében szükséges egyfelől a belső minőségi standardokat az országos szinthez közelíteni, másfelől a szakkollégiumokat kell a tehetséggondozási tevékenység középpontjába állítani. I. 1. j) Hallgatói mobilitás A Budapesti Gazdasági Főiskola széles, folyamatosan bővülő nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Öt kontinensen több mint 200 külföldi felsőoktatási intézménnyel tart fenn élő, aktív kapcsolatot. Ennek a kapcsolatrendszernek köszönhetően évről évre jelentős hallgatói mobilitás valósul meg. Az együttműködési megállapodások eredményeképpen a 2012-es esztendőben az Intézmény összesen 266 hallgatója vett részt külföldi részképzésen és 178 hallgató végezte szakmai gyakorlatát külföldön (a külföldi tanulmányúton részt vevő hallgatókat is ideszámítva 495 főre emelkedik a kifelé irányuló mobilitás). A vizsgált időszakban 195 külföldi hallgató teljes idejű képzés keretében, 340 külföldi hallgató pedig részképzés keretében folytatott tanulmányokat a BGF-en. A hallgatói mobilitás meghatározó keretét az előző évekhez hasonlóan továbbra is az ERASMUS-program adta. Szerkezeti változást jelent a külföldi szakmai gyakorlaton részt vevő magyar hallgatók növekvő részaránya. A szakmai gyakorlatot tekintve a legnagyobb érdeklődés az amerikai, a belga, a ciprusi, a francia, a német és a spanyol lehetőségek iránt mutatkozik meg. Az Avans Hogeschool, International Business School Breda intézménnyel kettős diplomát adó kétoldalú megállapodás keretében összesen 34 hallgató vett részt részképzésen. A vizsgált periódusban egy-egy hallgató tanult a Fachhochschule Frankfurt am Main intézménnyel kettős diplomát adó kétoldalú megállapodás értelmében. A Siberian State Aerospace Egyetemen kétoldalú megállapodás keretében egy-egy hallgató folytatott tanulmányokat a 2011/12. tanév második félévében és a 2012/13. tanév első felében is. A Puskin Orosz Nyelvi Intézetben 20

21 MÖB ösztöndíjjal a 2011/12. tanév második félévében két hallgató, a 2012/13. tanév első félévében egy hallgató folytatott tanulmányokat. Kiemelkedő az Intézmény ázsiai kapcsolatrendszere, melynek keretében a Külkereskedelmi Karon a 2011/12. tanév második félévében egy orosz hallgató tanult a krasznojarszki egyetemről. A 2012/13-as tanév első félévében a Külkereskedelmi Kar egy hallgatót fogadott a japán Josai Egyetemről, négyet a szintén japán Ritsumeikan Egyetemről, a Siberian State Aerospace Egyetemről pedig öt hallgató érkezett a Karra. Kétoldalú megállapodás alapján a brazil Pontifícia Universidade Católica de São Paulo Egyetemről a 2011/12. tanév második félévében, valamint a 2012/13. tanév első félévében is egy-egy hallgató tanult a Külkereskedelmi Karon. A Pénzügyi és Számviteli Kar és romániai (Oradea és Tirgu Mures) intézmények között lévő kétoldalú megállapodások alapján részképzésre érkező négy hallgató számára a PSZK megkeresésére a Külkereskedelmi Kar marketing mesterképzésén biztosított kurzusokat. A 2011/12. tanév második félévében a Novancia Egyetem (Párizs) 53 hallgatója vett részt kéthónapos tanulmányúton a Külkereskedelmi Karon, valamint ugyanebben az időszakban a japán Josai International University 10 fős hallgatói csoportja is ellátogatott a Karra. A 2012/13. tanév első félévében a Külkereskedelmi Kar a kolozsvári Sapientia Egyetem 25 fős hallgatói csoportját, valamint az idahoi Brigham Young Egyetem 35 fős diákcsoportját is fogadta tanulmányút keretében májusában a Külkereskedelmi Kar hat kiválasztott hallgatója vett részt tanulmányút keretében a hamburgi Erasmus partner, a Hamburg School of Business Administration nemzetközi hét rendezvényén. A Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar kétoldalú megállapodás keretében szakmai gyakorlatra is fogad külföldi hallgatókat, legnagyobb számban a thaiföldi Rajabhat (királyi) egyetemi hálózat tagintézményeiből. Kétoldalú megállapodás alapján küld hallgatókat magyarországi szakmai gyakorlatra a Kijevi Nemzeti Kereskedelmi és Gazdasági Egyetem is. A fogadott külföldi hallgatók száma 2012-ben 17 fő volt, akik szállodai gyakorlaton vettek részt, főként a Kar kiemelt partnere, a Danubius Nyrt. szállodáiban. 21

22 Hallgatói mobilitási adatok 2012-ben (fő) 14. táblázat Programok, megállapodások megnevezése 2011/2012 II. félév Időszak 2012/2013 I. félév Külföldi részképzésre küldött magyar hallgatók Ebből Erasmus Ceepus 1 0 Ebből kétoldalú megállapodás alapján Külföldi szakmai gyakorlatra küldött magyar hallgatók Ebből Erasmus Ceepus 0 0 Ebből kétoldalú megállapodás alapján Egyéb 0 1 Teljes idejű képzésre fogadott külföldi hallgatók Részképzésre fogadott külföldi hallgatók Ebből Erasmus Ceepus 1 0 Ebből kétoldalú megállapodás alapján A Kar/területi Intézet által szervezett külföldi tanulmányúton részt vevő hallgatók 6 45 Ebből Erasmus 6 0 Ceepus 0 4 Campus Hungary 0 9 Ebből kétoldalú megállapodás alapján 0 0 Egyéb 0 32 A Kar/területi Intézet által tanulmányút keretében fogadott külföldi hallgatók Ebből Erasmus 25 0 Ceepus 0 0 Ebből kétoldalú megállapodás alapján Egyéb A BGF a 2011/12-es tanévtől részt vesz a CEEPUS-programban, az eisenstadti székhelyű Fachhochschulstudiengänge Burgenland GmbH. osztrák felsőoktatási intézmény által koordinált hálózatban. A 2011/12. tanév második félévében a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar egy hallgatója long-term státuszban a szemesztert kint töltötte az osztrák partnerintézményben. Szintén long-term státuszban a Főiskola is fogadott a második félévre egy külföldi Ceepus hallgatót. A 201/-13. tanév első félévében a KVIK négy hallgatója és egy oktatója utazott nyári egyetemre Eisenstadtba. A Campus Hungary pályázaton csoportos tanulmányútra a Külkereskedelmi Kar 9 japán nyelvet tanuló hallgatója 2012 őszén nyújtott be pályázatot és nyert el ösztöndíjat. A hallgatók január között a japán partnerintézménybe, a Ritsumeikan Egyetemre látogattak, 22

23 ahol egy kéthetes gazdasági és kulturális kurzuson vettek részt. Látogatásuk során prezentációt tartottak Magyarországról és a BGF-ről is. A külföldi részképzésen, szakmai gyakorlaton és tanulmányúton részt vevő hallgatók idegen nyelvismerete nagymértékben fejlődik a kint tartózkodásuk során. A több hónapos külföldi tartózkodás alatt a hallgatók komoly nyelvtudásra, önállóságra és magabiztos fellépésre tesznek szert, amely későbbi munkájuk során komoly előnyt jelenthet számukra. A beérkező külföldi hallgatókat a Külkereskedelmi Karon külön hallgatói szervezet, az Xchangecsoport segíti. A csoport munkája nagyban segíti a külföldi hallgatók sikeres beilleszkedését úgy az iskolai, mint a hétköznapi életbe. Már az oktatás megkezdése előtt felveszik a külföldről érkező diákokkal a kapcsolatot és az egész tanév során folyamatosan szerveznek számukra programokat, illetve segítik őket a mindennapi problémák megoldásában, szorosan együttműködve a kari Nemzetközi Osztály munkatársaival. A hallgatói mobilitás további növelésének lehetőségei egyes mesterképzések idegen nyelven történő indításával bővülhetnek. A Főiskola 2012 szeptemberében elindította levelező munkarendben a nemzetközi tanulmányok mesterképzési szakot angol nyelven. Az idegen nyelvű mesterképzéseken teljes idejű képzésen részt vevő önköltséges külföldi hallgatók komoly bevételt jelenthetnek a jövőben az Intézménynek. A részképzésre küldött hallgatók részére kifizetett támogatás (az 50/2008. (III.14.) Korm. rendelet 4. (4) bekezdése szerint) a 2011/2012. tanév II. félévére vonatkozóan Ft, míg a 2012/2013. tanév I. félévére vonatkozóan Ft volt. I. 1. k) Képzési szerkezet változása munkaerő-piaci igények A Főiskola hosszú évek hagyományait folytatva kiemelt jelentőségű céljának tekinti a munkaerőpiaci elvárásoknak történő magas szintű megfelelést, amit az is bizonyít, hogy a különféle módszertannal készült felsőoktatási rangsorokban a munkáltatók véleménye a BGF-es diplomákról rendkívül pozitív, az itt szerzett tudást gyakorlatorientáltnak tekintik. Az Intézmény a képzési struktúra átalakításában is prioritást biztosít a munkaerő-piaci elvárásoknak, olyan új szakokat és szakirányokat vezet be, melyek biztos elhelyezkedési lehetőséget kínálnak a végzett hallgatóknak. A munkáltatók körében végzett felmérések, a minden intézethez, szakhoz kapcsolódó szakmai tanácsadó testületek tagjainak megkérdezése alapján azoknak a kompetenciáknak a fejlesztése kerül a középpontba, amelyeket a munkaerőpiaci szereplők a legfontosabbnak tartanak (pl.: kommunikációs és prezentációs készségek, szakmai idegennyelvtudás). A piacképesség hazai szinten tartása és növelése mellett szükséges a nemzetközi társadalmi-gazdasági környezethez való alkalmazkodás is. A Főiskola lehetőséget biztosít a hallgatóknak és motiválja is őket arra, hogy egyéni ambíciójuk szerint külföldön teljesíthessenek egy- egy szemesztert, illetve idegen nyelvi környezetben tölthessék a szakmai gyakorlatukat. A jövőben is kiemelt feladatnak tekintendő a hallgatói mobilitási lehetőségek szélesítése. 23

24 Alapszakok számának, jellegének változásai A 2012/13. tanévben a Főiskola alapképzési kínálata az alábbi szakokkal bővült: Andragógia (bölcsészettudományi képzési terület) KVIK Közszolgálati (gazdaságtudományok képzési terület) GKZ Nemzetközi tanulmányok (társadalomtudományi képzési terület) KKK Az andragógia alapképzés nappali és levelező munkarendű indításával a képzési kínálat a bölcsésztudományi képzési területhez tartozó szakkal bővült, mely új szak annyiban kapcsolódik a KVIK képzéseihez, hogy országosan is új elemként a hagyományosnak mondható művelődésszervezői szakirány mellett a képzés rendszerében megjelenik a turisztikai andragógia szakirány. Ezen új szak iránt a vártnál is nagyobb volt az érdeklődés, így mind a nappali, mind a levelező munkarendű képzésben 50 főt meghaladó évfolyam indulhatott 2012 őszén. A GKZ-n újdonság a szeptemberben indult közszolgálati alapszak, mely önálló oktatási arculatot biztosít a karnak, mivel ez a szak a Főiskolán kizárólag Zalaegerszegen, a Közszolgálati Intézeti Tanszék irányításával működik. Sikeresnek tekinthető a KKK-n a társadalomtudományi képzési kínálat bővülése, mely a nemzetközi tanulmányok alapképzés szeptemberi nappali és levelező munkarenden indult oktatásával valósult meg. Ezen szak indítása is komoly előzményekkel rendelkezik a karon, gondolva itt egyfelől a korábbi gazdaságdiplomácia és nemzetközi menedzsment szak sikerére, másfelől pedig a nemzetközi tanulmányok mesterképzési szak oktatásának pozitív tapasztalataira. Ezen új képzések sikeres indításával a BGF immáron 4 képzési területen 12 alapképzést kínál a továbbtanulóknak, melyből négy alapképzési szak idegen nyelven (angol, német vagy francia) is választható. A fenti teljesen új alapképzési szakok mellett jelentősen nőtt az informatika képzési területre felvett hallgatói létszám (lásd gazdaságinformatikus alapképzésre felvett hallgatói létszám), továbbá néhány új szakirány, specializáció először indult (pl.: a GKZ-n a gazdálkodási és menedzsment szakon a szolgáltatásmenedzsment szakirány, a PSZK-n a gazdálkodási és menedzsment szakon a Team Business szakirány). A Főiskola folyamatosan törekszik arra, hogy a szakirányok, specializációk megfeleljenek a munkaerő-piaci igényeknek, így ezek korszerűsítése, aktualizálása folyamatos (pl. a KKK-n a kereskedelem és marketing alapképzési szakon a nemzetközi marketing szakirányt a marketing menedzsment szakirány váltotta fel). A képzések tartalmi megújítása mellett több modern módszertani eszköz alkalmazására, illetve kiterjesztésére is sor került (pl.: az online konzultációk és vizsgafelkészítők rendszere a nehezebb tantárgyak esetén, a Coospace nemcsak a tudásanyag, gyakorló feladatsorok, tananyagok, információk megosztására, hanem elektronikus vizsgáztatásra is alkalmas). Kedvezőtlen változást jelentett, hogy a közel 40 éve működő kereskedelmi és vendéglátó üzleti szakoktató alapképzési szakon a 2012/13. tanévben első ízben nem indult új évfolyam. A jelentkezők számának drámai csökkenése alapvetően annak tulajdonítható, hogy ezen a gazdaságtudományi alapképzési szakon (is) megszűnt az állai ösztöndíjas létszám. Ez kedvezőtlen jelenség, mert a szakiskolák, szakképzést folytató szervezetek folyamatosan igénylik a megfelelő szakmai tapasztalattal is rendelkező gyakorlati oktatókat. Emellett a távoktatás munkarendű alapképzésen sem sikerült mérsékelni a korábbi évek csökkenő létszámú jelentkezési tendenciát. 24

25 Székelyudvarhelyen szeptemberben jelentős érdeklődés mellett a turizmus-vendéglátás alapképzési szak újabb évfolyamát sikerült elindítani. Felsőfokú szakképzések A Főiskola országos viszonylatban is széles képzési kínálattal rendelkezik ebben a képzési formában. Az állami ösztöndíjas helyek számának drasztikus csökkenése miatt azonban szeptemberben számos képzést nem tudott indítani az Intézmény, mely elsősorban a vidéki kar, a GKZ esetén jelentett komoly negatív előjelű változást: megfelelő létszámú felvehető jelentkező hiányában egyetlen FSZ-képzés sem indult. Főiskolai szinten is jelentősen csökkent a felvettek száma (pl. : a PSZK esetén 2012-ben a felvettek száma 287 fő volt, amely csak 50,1%-a az előző évben felvettek számának). Jelentős eredménynek tekinthető, hogy az Intézmény 2012 őszén elkészítette az új felsőoktatási szakképzések (továbbiakban FOSZK) intézményi szakmai programjait a 39/2012. (XI. 21.) A felsőoktatási szakképzések képzési és kimeneti követelményeiről szóló EMMI rendelet és a 230/2012. (VIII. 28.) A felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló Korm. rendelet alapján. Az alábbi táblázat tartalmazza a felsőoktatási szakképzések az alapképzés szakjaihoz kapcsolódó kidolgozott FOSZK-t. 15. táblázat A Budapesti Gazdasági Főiskola 2013-ben nyilvántartásba vett felsőoktatási szakképzései Sorszám SZAKKÉPZÉS MEGNEVEZÉSE SZAKIRÁNY NEVE KÉPZÉSI TERÜLET/KÉPZÉSI ÁG 1 Gazdaságinformatikus nincs Informatika képzési terület Közszolgálati Gazdaságtudományok képzési 2 nincs közgazdász terület, közgazdasági képzési ág Személyügyi 3 Emberi erőforrások Humánpolitikai Gazdálkodási és Kis- és középvállalkozási 4 menedzsment Projektmenedzsment 5 6 Kereskedelem és marketing Nemzetközi gazdálkodás 7 Pénzügy és számvitel 8 Turizmus-vendéglátás 9 Kommunikáció és média Kereskedelmi Marketingkommunikáció Kereskedelmi logisztika Európai uniós üzleti Külgazdasági Nemzetközi szállítmányozás és logisztika Államháztartási Nonprofit pénzügyi és számviteli Pénzintézeti Vállalkozási Turizmus Vendéglátó Kommunikátor Moderátor Gazdaságtudományok képzési terület, üzleti képzési ág Társadalomtudomány képzési terület 25

26 Az Oktatási Hivatal valamennyi képzést nyilvántartásba vette, így ezek a 2013/2014-as tanév felsőoktatási felvételi eljárása során meghirdetésre kerültek, (nappali és levelező munkarendben, állami ösztöndíjas és önköltséges finanszírozási formában összesen fő felvételi létszám áll rendelkezésre), így a Főiskola a feltételeit megteremtette annak, hogy a következő tanévben a évi visszaeséstől eltérően ismét jelentős hallgatói létszámú képzések induljanak. A mesterképzések tapasztalatai Újdonság volt 2012-ben, hogy először indult a korábban akkreditált angol nyelvű nemzetközi tanulmányok mesterképzés, levelező munkarendben. Az idegen nyelvű mesterképzés indítása abból a szempontból is fontos, hogy ez jelentős mértékben hozzá tud járulni a Főiskola Intézményfejlesztési Tervében meghatározott egyik fontos célkitűzésének, a nemzetköziesedésnek a megvalósításához től az Intézmény mesterképzésre is tud külföldi hallgatókat fogadni. A GKZ-n 2012-ben indult először a pénzügy mesterszak levelező munkarendben, ahol a Pénzügyi és Számviteli Karon oktató szakfelelőssel és tantárgyfelelősökkel szoros együttműködésben folyik az oktatás. Erre a képzésre szinte kizárólag olyanok iratkoztak be, akik alapdiplomájukat is Zalaegerszegen szerezték. Mindez egyértelműen bizonyítja a vidéki képzőhellyel kapcsolatos hallgatói elégedettséget, illetve a Zalaegerszegen folyó képzés szakmai elismertségét. Összefoglalva a évi folyamatokat az alábbiak állapíthatók meg: változatlanul népszerűek a jelentkezők körében a BGF mesterképzései; a levelező munkarendű mesterképzések iránt nagyobb az érdeklődés; tovább növekedett az érdeklődés a részidős közgazdász tanárképzés iránt, különös tekintettel arra, hogy a közoktatás és a szakképzés közvetlen állami irányítás alá vonásával szigorú követelménnyé, tehát egzisztenciális érdekké vált minden szakmai tárgyat tanító számára a mesterfokozatú tanári képesítés és végzettség megszerzése, 2012-ben megkezdődött a pénzügy mesterszak angol nyelvű képzési program akkreditációjának előkészítése, a tantárgyi programok kidolgozásra kerültek. A kolozsvári, székhelyen kívüli nemzetközi tanulmányok képzés újabb évfolyamának beiskolázása nem a korábbi kereszt-féléves keretek között megtörtént. A felvett 13 fő részére a magyar állami ösztöndíjas támogatás biztosított volt, azonban a felvett és a beiratkozott létszám jelentős eltérést mutat, mert nem minden hallgató vállalta a végzés utáni magyarországi, illetve romániai munkavállalás kötelezettségét is tartalmazó hallgatói szerződés aláírását. A BGF-en a beszámolási évben tovább szilárdultak a mesterképzések tartalmi és szervezeti feltételei. A tantárgyi tematikák és az egyes tárgyak szakirodalmi bázisai folyamatosan korszerűsödnek. A szakirodalom döntő része a könyvtárakban hozzáférhető, a tantárgyfelelősök és oktatók mindegyike PhD, vagy annál magasabb tudományos fokozattal rendelkezik. A mesterképzési szakokon végzettekről a munkaerő-piaci visszajelzések összességében kedvezőek. 26

27 Szakirányú továbbképzés A szakirányú továbbképzések iránt folyamatosan csökken az érdeklődés. A Főiskola a kis létszámú, speciális képzésekre is kiemelt figyelmet fordít, annak érdekében, hogy ezzel is vonzerőt gyakoroljon a potenciális jelentkezőkre. Sajnálatos módon sem a lakosság jövedelmi viszonyai, sem a vállalkozások pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé, hogy nagyszámú képzést tudjon az Intézmény indítani (főként a GKZ, KKK és a KVIK). Komoly eredményeket csak a PSZK ért el 8 képzés indításával (ezek: Mérnök-közgazdász, Vállalkozásgazdálkodási menedzser, Pénzügy adó, illeték, vám, továbbá Controlling szakközgazdász, Pénzügyi controller és tanácsadó szakközgazdász, Pénzintézeti kockázatelemző szakközgazdász, Üzleti és HR menedzsment valamint Business Coach). A résztvevők száma az elmúlt időszak tendenciájának megfelelően tovább csökkent, illetve a vidéki bázisok is tovább szűkültek (a Főiskola jelenleg Szegeden, Kecskeméten, Pécsen és Nyíregyházán indít szakirányú továbbképzéseket). A Főiskola folyamatosan törekszik a szakirányú továbbképzések korszerűsítésére (pl.: december 17-én a Szenátus 5 új szakirányú továbbképzési szak indítására és 2 korábbi szakirányú továbbképzési szak módosítására vonatkozó előterjesztést fogadott el), a változó igényeknek való megfelelés érdekében. Tanfolyami és egyéb képzések A szakirányú továbbképzésekhez hasonlóan a tanfolyami képzések esetén is csökkenő érdeklődéssel kellett számolni, de ennek ellenére számos eredményt ért el a Főiskola ebben a képzési formában is: a KKK-n a Nemzetközi Ügyletek és Logisztika Intézeti Tanszék szervezésében a év folyamán két ízben is megrendezésre került a Külkereskedelmi ügyletek lebonyolítása című tanfolyam, amelyeken jelentős számú kis- és középvállalkozás képviselője, munkatársa is részt vett. A tanfolyam elődlegesen azokat a gyakorlati ismereteket közvetíti, amelyekre egy kkv operatív kereskedelmi munkájában és más vállalatokkal való kapcsolattartásában (bankok, logisztikai cégek) szükség van; aktív ezen a területen a KKK Nemzetközi Gazdálkodás Szaknyelvi Intézeti Tanszéke, ahol költségtérítéses nyelvoktatási formában idegen nyelvi önálló tantárgyi blokkot hozott létre, melyen nem csupán BGF-es, hanem más felsőoktatási intézmények hallgatói részt vettek (a legkeresettebbek egyértelműen a szakmai nyelvvizsga előkészítő kurzusok, de népszerűek a kisebb nyelvek kezdő tanfolyamai is pl.: japán, orosz, olasz, spanyol, portugál). Újdonságok a 2012/2013-as tanévtől az Üzleti nyelv PLUSZ néven, ahol a hallgatóknak lehetőségük van a heti 4 óra üzleti nyelvi képzést további 2 óra üzleti nyelvi képzéssel kiegészíteni; a KVIK-en évben egyetlen tanfolyam a Borschola kurzus indult 32 fővel; a PSZK Továbbképzési és Szakképzési Központja esetén 2012-ben változatlanul nagy volt a kereslet a mérlegképes könyvelő, a pénzügyi-számviteli ügyintéző képzések iránt, illetve a Közbeszerzési törvény, valamint az európai uniós pályázatok révén jelentős volt a közbeszerzési referensképzésben résztvevők száma. 27

28 A többciklusú képzési rendszer tapasztalatai Megállapítható, hogy a többciklusú képzésre való áttérés sikeresen befejeződött. A korábbi hagyományos főiskolai képzésben már csak kisszámú (39 fő) hallgató vesz részt. Ugyanakkor statisztikák bizonyítják, hogy a Bologna-típusú képzések hallgatóinak csak kis százaléka fejezi be tanulmányait a mintatanterv szerint és veheti át az előírt nyelvvizsga birtokában diplomáját. A hallgatók jelentős része (szakonként eltérően átlagosan 2 vagy több félévvel) meghosszabbítja tanulmányait. Ez finanszírozási problémákat vethet fel, mivel a hallgató többszöri tantárgy felvétellel sem tudja teljesíteni a követelményeket, és ezért anyagi hátrány nem éri (nem kell fizetni az államilag támogatott/állami ösztöndíjas hallgatónak ugyanazon tantárgy második alkalommal történő felvételéért). Bizonyos (elsősorban módszertani alapozó tantárgyakat oktató) intézetek esetén jelentős többlet kapacitást igényel a tantárgy újrafelvételekhez kapcsolódó oktatók biztosítása. Ugyanakkor a túlcsúszással kapcsolatos hallgatói vélemények megoszlanak: a hallgatók jelentős része nem tartja feltétlenül problémának a tanulmányai szempontjából az időbeni/tantárgyi elmaradásokat, mert a kevés kredittel aktivált vagy passzív féléveket más célra is fel tudják használni (pl.: nyelvtanulásra, munkavállalásra, külföldi tanulmányokra, stb.). Az alapképzéseken a záróvizsgát tett, és a diploma kiadásra jogosultak száma közötti jelentős (átlagban 30%-os) eltérés oka az előírt szakmai nyelvvizsga(k) hiánya, melynek aránya jelentősen nem változott a korábbi évekhez viszonyítva. Kedvező a Főiskola szempontjából, hogy a BGF mindhárom képzési szinten jelentős kínálattal rendelkezik, így a felsőfokú szakképzés elvégzését követően a szakirányban továbbtanulóknak kredit beszámításával folyathatják az alapképzésen tanulmányaikat. Az Intézményen belül tovább tanulók aránya vélhetően javulni fog a FOSZK képzés bevezetésével, illetve a 90 kreditpont beszámíthatósága miatt. Az alapképzés és a mesterképzés kapcsolata a többciklusú képzésben összetett. Egyrészt számos hallgató szakot vált a mesterképzésen történő továbbtanulás során, így az alapképzés szakmai ismeretei a hallgatók esetében meglehetősen nagy különbségeket mutatnak. Ennek megoldása a hiányzó tantárgyak teljesítési kötelezettségének az előírása. Egyre növekvő arányban jelentkeznek a mesterképzésekre a BGF-en korábban alapképzésen részt vett hallgatók, ami pozitív fejleménynek tekinthető. A munkaerő-piaci visszajelzések alapján a többciklusú képzésben diplomát szerzett hallgatóknak piacképes a diplomájuk. Elhelyezkedési gondjaik nincsenek, ezt igazolják a DPR keretében végzett felmérések eredményei és a munkaadók körében végzett interjúk egyaránt. Nemzetközi együttműködésben hirdetett képzések A Főiskolán az alábbi nemzetközi együttműködésben megvalósult képzések a korábbi évek hagyományai alapján tovább folytak, melyek esetében a hallgatók számára biztosított a külföldi partner intézmény oklevélének (is) a megszerzése: BA kettős diplomát adó francia és angol nyelvű képzések a nemzetközi gazdálkodás alapszakon (a francia nyelvű képzés az Université de Picardie Jules Verne Amiens, az angol nyelvű képzés a bredai Avans School of International Studies mellett immáron a frankfurti 28

29 Fachhochschule Frankfurt am Main (FHFFM) University of Applied Sciences partnerintézménnyel); BA angol és német nyelvű képzések a kereskedelem és marketing, valamint a turizmusvendéglátás alapszakokon; BA in Business Management képzés (Anglia Ruskin University, Cambridge), melyet a BGF harmadéves hallgatói végezhetnek el BGF-es tanulmányaikkal párhuzamosan; MA in International Business képzés (Anglia Ruskin University, Cambridge), mely 3 féléves, nemzetközi együttműködésben meghirdetett, az angol partnerintézmény mesterfokozatát adó képzés; PhD képzés (International Doctorate in Business Studies, Anglia Ruskin University, Cambridge), mely 4 (full-time) vagy 6 féléves (part-time) nemzetközi együttműködésben meghirdetett, az angol partnerintézmény doktori fokozatát adó képzés; A PSZK-n az Université Paris Ouest Nanterre La Defense oklevele szerezhető meg, a francia képzést a Kar szeretné a közeljövőben e-learning MSc képzéssel is kibővíteni; Az Avans School of International Studies Breda holland partnerintézménnyel a Pénzügyi és Számviteli Kar is megkezdte a kettős diploma kibocsátására vonatkozó együttműködés kidolgozását, a pénzügy-számvitel alapképzési szak esetében. A francia nyelvű képzés (nemzetközi gazdálkodás alapképzési szak) országosan egyedülálló, a hallgatók száma évről évre nem sokat változik, bár erre a tanévre az államilag támogatott helyek számának csökkenése miatt a jelentkezők száma is alacsonyabb volt. A lemorzsolódás a képzésen minimális. A harmadik évfolyam francia oklevélhez szükséges tantárgyainak nagy részét a francia partnerintézmény, az Université de Picardie Jules Verne Amiens oktatói látják el itt, Magyarországon. Ennek előnye az anyanyelvi oktatók fellépésének tényén túl, hogy a hallgatók a francia oktatók közvetítésével megismerik a francia vállalatvezetés kultúráját is. Franciaország budapesti Nagykövetségének egyetemi együttműködéssel megbízott attaséja nemrég jelezte, hogy nagyon jó visszajelzéseket kapott a Magyarországon jelenlévő francia vállalatok vezetőitől a képzésen végzett hallgatókkal kapcsolatban. A jó nyelvtudáson kívül dicsérik alapos szakmai felkészültségüket, rugalmas alkalmazkodóképességüket. Örvendetes továbbá, hogy évről évre több magyar hallgató utazik Erasmus részképzésre valamelyik francia intézménybe, és egyre több francia hallgató érkezik a Karra. A nemzetközi gazdálkodás angol nyelvű alapképzés ötvözi a KKK-n oktatott tananyagot a bredai Avans School of International Studies International Business and Management valamint a Frankfurt University of Applied Sciences BA International Business Administration szak tanulmányi programját. A bredai intézménnyel 11 éve, a frankfurti intézménnyel 2011 óta folyik két diplomát nyújtó angol nyelvű képzés. A képzés hallgatói választhatnak: ha tanulmányaikat Budapesten a KKK angol nyelvű képzésén folytatják, akkor a BGF által kibocsátott BA közgazdász oklevelet szerzik meg, a holland BA Bachelor Business Administration oklevelet abban az esetben szerezhetik meg, ha tanulmányaikat az 5-7. félévben Bredában folytatják. A frankfurti képzés keretében a 3-4. és 7. féléveket töltik a partnerintézményben a hallgatók, és a hét félév sikeres teljesítése esetében a partnerintézmény BA Bachelor International Business Administration oklevelét kaphatják meg. A Pénzügyi és Számviteli Karon 2012-ben kezdődött meg a PricewaterhouseCoopers könyvvizsgáló társasággal együttműködve az angol nyelven elindítandó ACCA képzés kereteinek kidolgozása. Az ACCA képzés a nemzetközi könyvvizsgálói minősítésnek felel meg, ennek első szintjét szerezhetnék meg a hallgatók a BA diplomájuk mellé. A képzés 2013-ban indulhat meg. 29

30 I. 1. l) Gyakorlatigényes képzés a szakmai gyakorlatok tapasztalatai A hallgatók az alapképzések képzési és kimeneti követelményeiben megfogalmazott, valamint a mintatantervben előírt szakmai gyakorlatokon vesznek részt, továbbá néhány FSZ-képzés esetén a nyári, egy hónapos gyakorlat mellett egy féléves összefüggő gyakorlatot is teljesíteniük kell. A gyakorlat célja, hogy hallgatók önálló feladatokat elvégezve szerezzenek szakmai tapasztalatokat. A gyakorló hely egyben gyakran első munkahelyükké is válik. (A Főiskola által végzett DPR-felmérések arra világítottak rá, hogy minden negyedik hallgatónak kínálnak vonzó állásajánlatot szakmai gyakorlati helyén.) A Főiskola vállalati kapcsolatai stabilak, sikerült néhány olyan új vállalkozással is felvenni a kapcsolatot, amelyek eddig nem fogadtak hallgatót. A szakmai gyakorlat végén a külső gyakorlati vezető értékeli a hallgató munkáját, és a cégek döntő többsége bizonyíthatóan elégedett a hallgatók ismereteivel, munkához való hozzáállásával, nyelvtudásával. A Főiskola hallgatóit szívesen fogadják azok a vállalkozások, akiknek értelmes szakmai munkát végző, felkészült és motivált gyakornokokra van szükségük. A visszajelzések alapján a hallgatók a gyakorlatot hasznosnak, szakmai fejlődésük szempontjából lényegesnek és eredményesnek ítélik. Azok a munkahelyi tapasztalatok, amelyekre a hallgatók a gyakorlat során szert tesznek, felbecsülhetetlen értékűvé válnak akkor, amikor egy új pozíció megpályázásánál az önéletrajzukba szakmai tapasztalatként bekerülnek. Az önálló munkavégzés, a munkahelyi légkör megtapasztalása, a csapatba való beilleszkedés és a felelősség, az új feladatok jelentette kihívás, mind a személyes, mind a szakmai kompetenciák fejlődését elősegítik. Problémaként vethető fel, hogy egyes vállalkozásoknak nincsen megfelelő motivációjuk a hallgatók fogadásában, sőt bizonyos esetekben a hallgatók részére a törvény által biztosított juttatásokat sem tudják biztosítani, így célszerű lenne olyan országos szabályozást kidolgozni, mely kedvezményekkel érdekeltté teszi a vállalatokat a gyakornokok alkalmazásában. A beszámolási időszakban a gazdasági válság tovább nehezítette a hallgatók számára a megfelelő hely kiválasztását. A hallgatók gyakorlati oktatásának erősítése, a képzések munkaerő-piaci igényekkel való összehangolása, a végzett hallgatók elvárt kompetencia-fejlesztése érdekében a Főiskola Markó utcai épületében gyakorlati képzési helyek kerültek kialakításra és 2012-ben ezeket a lehetőségeket a Főiskola kihasználta. Új képzőhelyként a TanUtazási Iroda, az Ügyviteli Iroda, a Call Center, a Kommunikációs Iroda és a Fókuszlabor álltak a gyakorlati féléves hallgatók rendelkezésére ben is folytatódott a kommunikáció és médiatudomány alapképzési szakon a belső média szakmai gyakorlat keretében a Kultúra-Kép című film-produkciós program, ami kiegészült a Talentum tehetséggondozó műhellyel, továbbá a Kutatók éjszakáján a Jövőkapszula- video üzenetek a jövőnek projekt ismét öt hallgatói produkciós csoportban, hálózatba kötve készített interjúkat. A kötelező szakmai gyakorlatot külföldön is teljesíthették a hallgatók, de ezzel a lehetőséggel a hallgatók kis része élt csupán, annak ellenére, hogy több tanszék aktív segítséget nyújtott a szükséges idegen nyelvű adminisztráció lebonyolításában. Kivételt képez a turizmus-vendéglátás alapképzési szak, ahol a gyakorlatot a hallgatók 66%-a belföldön, míg 34%-a külföldön végezte. Problémás területe volt a szakmai gyakorlatok szervezésének az együttműködési megállapodások kérdése: a változó jogszabályi környezet a szakmai gyakorlatok adminisztrációját 30

31 nagyon megnehezíti. Együttműködési megállapodás keretében foglalkoztathatók a hallgatók, mindeközben hallgatói munkaszerződést is kellene velük kötni a cégnek (sok vállalat saját szerződésformát alkalmaz, vagy normál munkaszerződést köt a hallgatókkal, emellett elterjedt módszer a diákszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás is). I. 1. m) Oktatói, kutatói változások, teljes és részmunkaidős foglalkoztatások A évben kis mértékben, 1,6 százalékkal csökkent az oktatói és a tanári létszám. A csökkenés az alacsonyabb részmunkaidős oktatói és tanári létszámnak tudható be. Oktatói, kutatói, tanári átlaglétszám 2011-ben és 2012-ben 16. táblázat Teljes munkaidős Egyetemi tanár 5 4 Főiskolai tanár Egyetemi docens Főiskolai docens Adjunktus Tanársegéd Kutató 8 9 Tanári munkakörben foglalkoztatottak (mestertanár, gazdasági tanár, gazdasági oktató, nyelvtanár, testnevelő tanár, kollégiumi nevelőtanár, lektor) Teljes munkaidős összesen Részmunkaidős Egyetemi tanár 0 0 Főiskolai tanár 3 2 Egyetemi docens 0 1 Főiskolai docens 7 4 Adjunktus 2 2 Tanársegéd 3 2 Kutató 2 2 Tanári munkakörben foglalkoztatottak (mestertanár, gazdasági tanár, gazdasági oktató, nyelvtanár, testnevelő tanár, kollégiumi nevelőtanár, lektor) 9 6 Részmunkaidős összesen Összes oktató, kutató, tanár A kutatók létszáma a Főiskola egyik stratégiai céljának, a kutatási tevékenység fejlesztésének megvalósítása érdekében tovább nőtt a beszámolási időszakban ben összesen két oktató kapott az oktatói előléptetési rend keretében főiskolai tanári kinevezést (dr. Szalók Csilla, dr. Tátrai Anna). Március elsejei, illetve szeptember elsejei hatállyal 13 adjunktus főiskolai docenssé (dr. Galbács Péter, dr. Király Éva, Lisányi Endréné dr. Beke Judit, 31

32 dr. Korom Erik, Kovácsné dr. Antal Anita, dr. Kovácsné dr. Sipos Ágnes, dr. Németh Patrícia, dr. Németh Tamás, dr. Olasz György, dr. Petykó Csilla, dr. Surányi András, dr. Szatmári Ferenc, dr. Szőke Andrea, ), míg 3 főiskolai docens egyetemi docenssé (dr. Biróné dr. Udvari Katalin, dr. Szabóné dr. Erdélyi Éva, dr. Viczai Péter Tamás) történő előléptetéséről döntött a BGF Szenátusa. Az oktatói állomány szerkezetében a korábbi évek kedvező tendenciája tovább folytatódott, a tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma és aránya dinamikusan növekedett. Az Intézmény december 31-i átszámított oktatói, kutatói, tanári létszámát alapul véve, a évi 160-nal szemben 2011-ben 183 volt az átszámított tudományos minősítéssel rendelkező létszám (átszámítás nélkül 166, illetve 189 fő). Ez 14 százalékos növekedésnek felel meg. Ennek a jelentős növekedésnek a saját oktatók fokozatszerzése és a tudományos minősítéssel rendelkező oktatók felvétele egyaránt forrása volt. A tudományos minősítéssel rendelkező oktatók arányának fenntartható növelését a PhD-képzésben résztvevők magas száma biztosítja (100 fő, ld sz. melléklet). A PhD-képzés mellett a Főiskola 3 munkatársa újabb diploma megszerzése érdekében folytatott tanulmányokat, 44 fő tanult idegen nyelvet és 47 fő egyéb, oktatási, kutatási tevékenységéhez kapcsolódó képzésen vett részt. Az oktatói korösszetétel javításában a évben sem sikerült érdemi előrelépést elérni, az 55 év feletti oktatók, kutatók részaránya 43 %. (ld sz. melléklet). A Budapesti Gazdasági Főiskola valamennyi képzési szinten (felsőfokú szakképzés, alap- és mesterképzés) törekszik gyakorlatorientált ismeretek átadására, melynek megvalósítása érdekében a szakma jeles képviselőit igyekszik bevonni az oktatásba. Az Intézmény Szenátusa több szakembernek címzetes főiskolai docensi címet adományozott, a évben Bassóné Mosonyi Ilona, Kárpáti Péter, Mondovics János, Polgárné Kaulics Katalin részére. Vendégoktatók, vendégelőadók bevonása egy-egy előadás megtartása, illetve egy-egy kifejezetten gyakorlatigényes tárgy oktatása céljából mind a négy Karon rendszeresnek tekinthető, óraadó oktatók alkalmazása elsősorban az idegen nyelvű képzések és a speciális gyakorlati szakmai ismeretek oktatása terén jellemző. A BGF 17 oktatója az ERASMUS, vagy CEEPUS-program keretében látott el külföldi partnerintézménynél oktatási tevékenységet. Ennél magasabb a BGF-n oktató külföldi oktatók száma, mely eléri a 25 főt, elsősorban az idegen nyelvű (angol, német, francia) képzéseken. Az alapozó Közgazdasági és Módszertani, valamint a szakmai intézetek közül a Kereskedelem és Marketing Intézet keretében már a korábbiakban is megvalósult áttanítás ( belső mobilitás ) a mesterszakok indításának eredményeképpen jelentősen kibővült, mind a négy Kar oktatóinak részvételével. Mindez jelentősen erősítette a belső integrációt (hasonlóképpen a BGF-szintű rendezvények növekvő számához, valamint közös kutatási (pl.: OTKA) projektek folytatásához) és hozzájárult az oktatói kapacitások hatékony kihasználásához. 32

33 I. 1. n) A K+F tevékenység értékelése A beszámolási időszakban összhangban a stratégiai célokkal jelentős erőfeszítéseket tett az Intézmény a tudományos élet és a tudományszervezési rendszer fejlesztése érdekében. Mind a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, mint az ISO 9001 auditja fejlesztendőnek ítélte meg az Intézmény belső tudományszervezési rendszerét. A fejlesztést tekintve a meglévő belső szervezetekre és testületekre alapozva kívánja a Főiskola eredményesebbé és hatékonyabbá tenni K+F tevékenységét. Az intézményi SZMR módosítása keretében sor került a Tudományos Tanács, a Kutatóközpont és a kari tudományszervezés (tudományos és nemzetközi dékánhelyettesek) feladat- és felelősségi körének pontosítására. Fontos tudományszervezési lépés volt az Intézmény MTMT-hez történt csatlakozása. A most továbbfejlesztés alatt álló közhiteles publikációs adattár lehetővé teszi, hogy a Főiskola oktatói és kutató a nemzetközi tudományos életben elfogadott standardok alapján mutassák be publikációs tevékenységüket és annak hatását (idézettség). Az első lépésben 2012 közepéig pilot programként a Pénzügyi és Számviteli Kar töltötte fel publikációt, majd 2012 szeptemberétől megkezdődött a többi kar vonatkozásában is a feltöltés. Az alapkutatások területén az Intézményben két, nemzetközi együttműködésben folyó OTKA projekt van folyamatban. A Kompetencia alapú kockázatmenedzsment szolgáltatásprojektekben című projekt január 31-én zárult. A program keretében 2012-ben 9 publikáció született január elején egy Las Vegasban tartott konferencián a program elnyerte a The Institute for Business Finance Researche (IBFR) által adományozott egyik díjat (Leadership award). A szubszidiaritás érvényesülése a közpénzügyekben című projekt keretében munkaterv szerint elkészült három országtanulmány (hiányzik még a romániai, szlovéniai és a szerbiai). A 2012 novemberében, a Budapesti Gazdasági Főiskolán rendezett nemzetközi tudományos konferencián előadást tartott Andor László, az Európai Bizottság tagja és dr. Nyikos Gyöngyi a brüsszeli Magyar Állandó Képviselet munkatársa. A konferencián a kutatás keretében készült tanulmányok bemutatására is sor került. Kiemelést érdemel a szubszuverén kormányzatokra vonatkozó normatív és diszkrecionális fiskális szabályok hatásvizsgálatának első eredményeit bemutató tanulmány ismertetése. A projekt első eredményeit angol és magyar nyelvű publikációkban ismerhette meg a szakmai közönség, a projektre való hivatkozással 8 publikáció jelent meg 2012 folyamán. A Főiskola Kutatóközpontjában a további alapkutatási programok futnak: o Szervezetek fenntartható hatékonyságnövelésének kockázatait becslő modell kidolgozása (Dr. Kása Richárd) o A pénzügyi mélység növekedésének makro- és mikrohatásai (Dr. Csillik Péter) o Környezettudatos viselkedésformák leíró elemzése; szociodemográfiai és pszichológiai háttértényezők feltárása (Dr. Lányi Katalin) o Racionális és korlátozottan racionális fogyasztói döntések a növekedéselméletben (Dr. Tarján Tamás) o Újmédia-kutatás (Dr. Fehér Katalin) o A stratégiai fejlesztés szemlélete és módszertana a fenntarthatóság és a felzárkózás jegyében (Dr. Gáspár Tamás) 33

34 A Kutatóközpont koordinálásával a következő alkalmazott kutatási projektek megvalósítása indult el (1 és 2.), illetve megvalósítására pályázott az Intézmény (3-6.): 1. CDS előrejelzési modell kidolgozása (Dr. Csillik Péter) 2. Attribútum preferenciák intranzitivitásának kísérletes vizsgálata (Prof. Dr. Veres Zoltán és Dr. Tarján Tamás) 3. Élelmiszerbiztonsági kérdések tudományos megközelítése (ezen belül az élelmiszeranyagok és az ételek élelmiszerbiztonságának és -minőségének tudományos (és jogi) vizsgálata) 4. Hálózati kompetenciák: adatrobbanás és IKT-innovációk. Integrált projekt, részprojektek azonosítása: Internet-szolgáltatások a jövőben, tartalom-centrikus hálózatok, az információs társadalom hatásvizsgálata. Ezen belül a hálózati kompetenciák rendszerszintű kutatása és támogató, integrált platform létrehozása 5. Pénzügyi-gazdasági kockázatelemző kompetenciaközpont létrehozatalának elméletimódszertani megalapozása, működési infrastruktúrájának kidolgozása. Ezen belül a pénzügyi gazdasági kockázat elemzésének rendszerű, a legkorszerűbb ICT eljárásokkal támogatott új feltételeinek kidolgozása 6. Szolgáltatáslogisztikai rendszerek folyamatainak konzumerizált ICT hatásvizsgálata. Pénzintézeti ellátási lánc folyamatok újjászervezési módszerének és technológiájának kidolgozása A tárgyévben zárult le egy nemzetközi konzorciumi keretben (a konzorcium vezetője a franciaországi ESCEM) megvalósított kutatás és ennek bázisán tananyagfejlesztés az Ariadne program keretében a Szociális gazdaság témakörben. A projekt 2010 őszétől 2012 őszéig tartott. A projekt célja az uniós tudástranszfer keretében olyan, a szociális gazdaság területén dolgozó menedzserek számára szolgáló képzési program kidolgozása volt, amely épít az EU egyes országaiban felhalmozott tapasztalatokra és adaptálható a szociális gazdaságban még kevesebb tapasztalattal rendelkező országokra. A projekt konkrét feladata a fentiekkel összhangban egy Magyarországra kidolgozott pilot képzési csomag elkészítését jelentette, amely a konzorcium szellemi terméke, és amely figyelemmel van a magyar sajátosságokra és alkalmasan igazítható más országok sajátos követelményeihez is. A kutatás folytatása érdekében a Főiskola a már említett konzorcium vezetőjével újabb pályázat nyújtott be az Európai Bizottsághoz. A Főiskola 2012-ben is megszervezte a Magyar Tudomány Ünnepének szentelt hagyományos intézményi nemzetközi konferenciát Kihívások 2013 Európai Unió, magyar gazdaság és társadalom, felsőoktatás címmel. A konferencia plenáris ülésein előadást tartottak Dr. Andor László, az Európai Bizottság magyar tagja, Prof. Dr. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács és a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, Prof. Noriko Mizuta, a japán Josai Egyetem rektora, a BGF tiszteletbeli professzora, Mikko Kosonen a Finn Innovációs Alap elnöke, a BGF tiszteletbeli professzora, valamint Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató elemzője. Külön ünnepi tudományos ülést szervezett a KVIK Dr. Csizmadia László tiszteletére. A plenáris ülést követően 10 szekcióban, illetve ezek alszekcióiban tartottak előadást a BGF és más felsőoktatási intézmények oktatói és több kutatóintézet munkatársai. 34

35 A Karok speciális kutatási tevékenysége, tudományos rendezvényei az alábbiakban foglalhatók össze. Külkereskedelmi Kar A Kar a beszámolási időszakban több nemzetközi és hazai konferenciát is szervezett: Supply Chain Management és az Incoterms konfliktusai. Időpont: május 24. A Külkereskedelmi Főiskoláért Alapítvány és a Nemzetközi Kereskedelem és Logisztika Intézeti Tanszék közös szervezésében került megrendezésre a Supply Chain Management és az Incoterms Konfliktusai c. konferencia, amelyen számos logisztikai szolgáltató, szállítmányozó és exportőr vállalat vett részt. Academy of World Business, Marketing & Management Development Conference. Időpont: július Az üzleti kutatással foglalkozó nemzetközi szervezet, az Academy of World Business, Marketing and Management Development, avagy AWBMAMD a Budapesti Gazdasági Főiskolával közösen szervezte meg fennállásának 10. évfordulójára rendezett három napos konferenciáját. AEDEM XXI. Nemzetközi kongresszusa. Időpont: szeptember 3-4. A BGF Külkereskedelmi Karán élénk érdeklődés közepette zajlott le az AEDEM (Academia Europea de Dirección y Economía angol nevén European Academy of Management and Business) megrendezett XXI. nemzetközi kongresszusa, Interdisciplinarity and Synergies in Economics and Business címmel. A hazai konferenciák közül kiemelendő az EUrópai válaszutak 2012 tavaszán c. szakmai rendezvénysorozat, amely a BGF Közgazdasági Intézeti Tanszéke, az ICEG European Center és az MTA KRTK Világgazdasági Intézet közös szervezésében került megrendezésre. Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar A Kar szaktanszékeinek szakmai rendszerére építve a 2012-es évben hét külső megrendelésre végzett alkalmazott kutatás valósult meg (szemben a évi három kutatással). Kiemelt jelentőségű a Danubius Szállodaüzemeltető és Szolgáltató Zrt. megrendelésére történt projekt, melynek címe A vállalati társadalmi felelősség és közös értékek koncepciójának és gyakorlatának elemzése a felelős marketing és etikus magatartás értékeinek aspektusából (3 750 eft értékben), valamint az Életkori sajátosságok és a turisztikai termékek kapcsolata, különös tekintettel a Danubius Hotelsnél (2.270 eft értékben). Jelentős projektek voltak még az Auchan Magyarország Kft. Győrben tervezett áruházának építési engedélyezéséhez szükséges felmentési kérelme és hatástanulmánya (2.083 eft), a BAZ megyei kereskedelmi vendéglátó vállalkozók és a bolti kiskereskedelem vállalkozásainak helyzete és fejlesztési lehetőségei (1.875 eft) és az IKEA áruház beruházásainak építési engedélyéhez szükséges kereskedelmi hatástanulmány az 5000 négyzetméter területet meghaladó alapterületű kereskedelmi létesítmények építéséhez (1.900 eft), valamint a Gundel-ház versenypiaci elemzés átalakuló szervezeti kultúra és a munkahelyi légkör vizsgálata a Gundel étteremben. Gasztronómiai kultúra, versenypiaci elemzés és áranalízis (430 eft). 35

36 A Kar által rendezett jelentősebb konferenciák a következők voltak: A kereskedelem perspektívái 2012 után című szakmai konferencia a Kereskedelmi Intézeti Tanszék a GfK Hungária Piackutató Intézettel közös szervezésben; Multidiszciplináris kihívások sokszínű válaszok címmel tartott konferencia, a Közgazdasági Intézeti Tanszéki Osztály szervezésében; A start vonalon: célok, lehetőségek, nehézségek és kockázatok az önálló felnőtt életpálya kezdetén és a A tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás című konferenciák az Üzleti Szakoktató és Pedagógiai Intézet szervezésében. Pénzügyi és Számviteli Kar A Kar 2012-ben futó K+F jellegű projektjei: LLP Program Leonardo da Vinci Innováció Transzfer ENELFA, ENtrepreneurshipbyE-Learning ForAdults Az Ecole de Management de Normandie (Caen, Franciaország) által már kifejlesztett tananyag, illetve módszertan átvétele a vállalkozói készségek fejlesztésére, illetve a tudáselemek elsajátítására vonatkozóan. LLP Program Leonardo da Vinci Innováció Transzfer ADAPTYKES, ADAPtationoftrainingsbased uponth FinnishWorkplaceDevelopmentProgramme (TYKES) Egy nagy volumenű finn nemzeti program keretében került sor a vállalkozások (állami intézményeket is beleértve) munkahely-fejlesztési támogatására és e fejlesztéseknek a vállalkozás hatékonyságára, innovatív képességére kifejtett hatásának vizsgálatára. A nagyszámú munkahely-fejlesztési projekt eredményeit feldolgozó tanulmányok igen pozitív eredményeket adtak: több indikátor mutatott ki szignifikáns javulást a vállalkozások teljesítményében. Általánosságban a fejlesztés jó eszköznek bizonyult a társadalom öregedéséből származó munkaerőhiány kezelésére, valamint a létrejövő innovációk haszonélvezetének megtartására. A beszámolási időszakban a Kar A globális gazdasági válság: következmények és kihívások makroökonómia, menedzsment, pénzügy és számvitel területeken címmel rendezett nemzetközi konferenciát. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg A K+F szempontjából kiemelendő a TÁMOP forrásaiból 406 millió forinttal támogatott Medic Sphere Kutatási Program. A Medic Sphere döntéstámogató rendszer alapja egy rendkívül széleskörű szöveges, képi és videó adatokra (pl. műtéti felvételekre) is kiterjedő egészségügyi adatbázis. Ennek feldolgozása a hasonló kórtörténetű, anyagi, társadalmi helyzetű emberek kiválasztásában játszik szerepet. A konzorciumban végzett alkalmazott kutatás keretei között a Kar az adatok gyűjtésének szociometriai, gazdaságtani, analitikai vizsgálatát végzi. A kutatás eredményeinek disszeminációja folyamatos, a projekthez kapcsolódó első rendezvényekre elején került sor. A TÁMOP pályázat eredményei hozzájárulnak a Nyugat-Dunántúl régió, ezen belül Zala megye fejlődéséhez. 36

37 I. 1. o) Változások az intézményi szolgáltatásban I. 1. o. 1. Könyvtár I. 1. o A BGF könyvtári hálózatának és Központi Könyvtárának feladatköre, tevékenysége, informatikai infrastruktúrájának fejlesztése A Budapesti Gazdasági Főiskola egységes könyvtári hálózatának tagjai a Főiskola tudományos profiljának megfelelő tudományterületek szakkönyvtárai, amelyek az oktatás helyszínén biztosítják a különböző szintű képzések oktató, kutató és tanulmányi munkájához szükséges szakirodalmi információellátást és tájékoztatást. A BGF Központi Könyvtár feladatait a BGF PSZK Könyvtára látja el. A BGF könyvtári hálózata tevékenységének összehangolását, a közös feladatok koordinálását, a BGF Központi Könyvtár vezetőjeként a PSZK Könyvtárának a vezetője végzi. A BGF Központi Könyvtára koordinálja a BGF karain és vidéki intézetében működő könyvtárak szakmai tevékenységét. A évre vonatkozó, közbeszerzés keretében beszerzendő periodika rendelés koordinálását, a rendelések módosítását (lemondások, új igénylések) a Központi Könyvtár végezte. A TÁMOP pályázati forrásból az Intézmény lehetőséget kapott a BGF könyvtáraiból évben szolgáltatandó Emerald Management ejournal 200 adatbázis előfizetésére, amely 200, jelentős részben a BGF képzési profiljába tartozó e-folyóirat különböző szempontok szerint visszakereshető teljes szövegű cikkeit tartalmazza. Az adatbázis hozzáféréséről a Könyvtár tájékoztatta a felhasználókat. A Központi Könyvtár által szervezett konzorciumban évek óta előfizetett angol nyelvű BCRC adatbázis szerződésének megújítására évben takarékossági okok miatt nem került sor. A Központi Könyvtár elvégezte és továbbította a BGF könyvtárai számára az EISZ adatbázisok igényfelmérését. Az állománygyarapítás pontban részletezett Márai II. programot, valamint a TÁMOP 4.2.2/B-10/ Komplex tehetséggondozás a BGF-en című pályázat keretében beszerezhető könyvek igénylését a Központi Könyvtár bonyolította le, ez utóbbit a BGF Pályázati és Projekt Iroda közreműködésével. A beszámolási időszak jelentős fejleménye, eredménye, hogy 2012 őszén a BGF mind a négy kara csatlakozott az MTMT adatbázishoz októberében és novemberében került sor a kari adminisztrátorok és adatrögzítők felkészítésére. A könyvtárosok (kari adminisztrátorok) létrehozták az MTMT-n belül a kari hierarchiákat, az oktatók egy részének az MTMT-be regisztrálását elvégezték, a karok regisztrált oktatóit a megfelelő tanszékek alá rendelték decemberében megtörtént az oktatók felkészítése is, elkezdődtek a szerzői regisztrációk. Megkezdődött a karok oktatói publikációinak összegyűjtése, MTMT adatbázisba rögzítése. A könyvtárosok az oktatói publikációs gyűjteményeket kiegészítették a Matarka cikkadatbázisból importált további publikációkkal, melyek közül, amelyeket lehetett az intézményhez rendelték. Azoknak az oktatóknak a publikációit, akik már bent voltak az MTMT adatbázisában, intézményi publikációként a karokhoz, illetve a szerzőket szintén az intézményhez rendelték. Elkészült az MTMT Intézményi Szabályzatának tervezete is, amely a vezetőséghez előterjesztésre kerül. Jelenleg a BGF 460 regisztrált oktatója szerepel az MTMT adatbázisában. A rögzített intézményi publikációkat tekintve: 1503 db tudományos besorolású intézményi publikáció (225 db idézet) valamint 665 db nem tudományos besorolású intézményi publikáció (3 db idézet) szerepel az adatbázisban. 37

38 A BGF Könyvtári hálózatának egyik könyvtárában sem történt területbővítés. A PSZK és a KVIK Kari Könyvtárában az olvasótermi férőhelyek száma továbbra is jóval kevesebb, mint amennyit a 79/2006. (IV. 5.) Kormányrendeletben előírtak alapján biztosítani kellene. A probléma áthidalására a BGF-nek a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral a PSZK és a KVIK Kari Könyvtárára vonatkozóan kötött férőhelybérlési szerződés alapján tavaly a PSZK-ról 564 fő, a KVIK-ről 523 fő vette igénybe a bérelt férőhelyeket. A könyvtárak szolgáltatásainak biztosításához az informatikai infrastruktúra folyamatos karbantartása és fejlesztése szükséges. Hardver és szoftverfejlesztés a BGF Könyvtáraiban évben nem történt. A könyvtárak közül a Gazdálkodási Kar Zalaegerszegi Könyvtárában a legkorszerűbb a könyvtári információs infrastruktúra a TIOP projektnek köszönhetően. A KVIK Kari Könyvtárában az integrált könyvtári szoftverhez megtörtént az új modul beszerzése és tesztelése. A GKZ Könyvtár kivételével minden könyvtárban a géppark elavult, lassan működőképességének határára ér, egyre inkább szükségessé válik tehát a szolgáltatások minőségének megtartása miatt a számítógépek cseréje. A PSZK Könyvtárban 2 könyvtárosi munkaállomás cseréje történt meg meghibásodás miatt. Néhány több éve húzódó beszerzés sürgetővé vált az év utolsó negyedévében történt szervergépek meghibásodása következtében. Ezen kívül a már korábban igényelt USB-s vonalkód olvasók beszerzésének elmaradása szintén nagy problémát jelent, mivel a 2011-ben lecserélt könyvtárosi gépeken már nem áll rendelkezésre olyan port, amihez a jelenlegi vonalkód olvasók kapcsolódhatnának, így csak több csatlakozó-átalakító alkalmazásával hidalható át a probléma, néha kellemetlen problémákat okozva a működésben. A év végén kapott multifunkcionális nyomtató/fénymásoló üzembe helyezése év utolsó negyedévében megtörtént. Továbbra is hiányoznak azonban a technikai feltételek ahhoz, hogy a használók szolgáltatásként önállóan (könyvtárosi segítség nélkül) igénybe tudják venni a gépet. A pénzbedobós rendszer ehhez a készülékhez ugyanis nem alkalmazható, a kártyás (vagy egyéb) rendszer kiépítése további beruházást igényelne. Az olvasótermi számítógépek teljesítményének növelésére ideiglenes megoldással rendszermemória-bővítés történt meg. A BGF Könyvtáraiban összességében 2012-ben a használók rendelkezésére álló munkaállomások száma 1 db-bal (KKK Könyvtár) csökkent, a könyvtárosok által használt munkaállomások száma változatlan. I. 1. o A BGF könyvtári állományának változásai évben. Állománygyarapítás és állományapasztás Az állománygyarapítás alapvető forrása a könyvtárakban évben is a költségvetési keret volt. A beszerzett könyvtári tételek száma 10%-kal csökkent az előző évhez viszonyítva (6592 db volt, szemben a évi 7328 a évi 9709 darabbal), azon belül a könyvek számának beszerzése is könyvtáranként különböző mértékben visszaesett, kivéve a GKZ és a PSZK Salgótarjáni Intézet Könyvtárát, előbbinél 4%-os növekedést mutatott, utóbbinál közel 1,5 szeresére emelkedett a beszerzett könyvek száma. (A növekedést mindkét könyvtár esetében a pályázati forrásból történő beszerzés eredményezte) ben a könyvtárak több pályázati és egyéb forrásból jelentős számú könyvhöz jutottak. Az Európai Bizottság határozatával jóváhagyott, az NKA által elindított Márai II. programban történő részvételre a BGF könyvtárai is meghívást kaptak. A pályázat lebonyolítását a BGF Központi Könyvtára végezte. Elkészítette a program lebonyolításának operatív tervét, javaslatot dolgozott ki az Intézménynek megítélt 1,5 millió forint szétosztására a könyvtárak között a beiratkozott olvasók arányában. Az NKA kollégiumai által összeállított tény és szépirodalmi művek listájából a könyvtárak igényei 38

39 alapján elvégezte a könyvek rendelését, szétosztását és pénzügyi elszámolását. A Márai II. program jóvoltából a BGF Könyvtárai 294 db tény és 180 db szépirodalmi, összesen 474 könyvvel gyarapodtak, 1,5 millió Ft értékben. A TÁMOP 4.2.2/B-10/ Komplex tehetséggondozás a BGF-en című pályázat keretében BGF Kari könyvtárai 279 db könyvet kaptak ,- Ft értékben. A pályázat könyvbeszerzését a BGF Pályázati és Projekt Iroda közreműködésével a Központi Könyvtár bonyolította. A KVIK Kari Könyvtára a kari Erasmus keretből 29 db idegen nyelvű könyvvel gyarapodott. A GKZ Könyvtára a Közép-Európai Brókerképző és Értékpapír-piaci Ismeretterjesztő Alapítványtól, a PSZK Kari Könyvtára pedig a HAGYA Alapítványtól kapott támogatást állománygyarapításra. Az állománygyarapításban történt változás az idegen nyelvű könyvek és folyóiratok iránti fokozottabb igény megjelenése volt, ami elsősorban a mesterképzés és az idegen nyelvi képzés területéről érkezett. A periodikák beszerzése évre közbeszerzési eljárás keretében történt. A BGF Könyvtárai által szolgáltatott periodikák számának félesége és darabszáma a racionalizálási intézkedések következtében csökkenést mutatott. A hagyományos írott formátum mellett néhány szakmai folyóirat elektronikus változatának elérését a könyvtárak továbbra is biztosították, az eredetileg is online hozzáférésű folyóiratokkal együtt. A könyvtárak a folyóirat állományukat több száz vezető hazai és külföldi szakfolyóirat teljes szövegű anyagának hozzáférését biztosító adatbázisok szolgáltatásával egészítették ki. A nem papíralapú információhordozó (CD, DVD) állomány BGF szinten 2012-ben 4%-kal nőtt, az elektronikus információhordozó (adatbázis, elektronikus folyóirat és könyv) pedig 168 %-kal nőtt az előző évihez képest évben a BGF könyvtáraiban a könyvtári tételek száma az állománygyarapítást és az állományapasztást figyelembe véve 0,8%-os növekedést mutat. Tervszerű állományapasztás a PSZK Salgótarjáni Intézet Könyvtárának kivételével minden kari könyvtárban történt, a törölt könyvtári tételek száma 20,6 %-kal kevesebb volt a évinél. I. 1. o Felhasználók és szolgáltatások A beiratkozott olvasók száma a BGF könyvtáraiban mindenhol csökkent az előző évhez képest. A könyvtári látogatások száma főiskolai szinten szintén csökkent 5,6%-kal. A KKK Kari Könyvtárában és a GKZ Kari könyvtárában viszont a látogatások száma emelkedett az előző évhez viszonyítva. Örvendetes, hogy az előző év csökkenéséhez képest 2012-ben a kölcsönzések száma a BGF Könyvtáraiban összességében 1,2%-kal, a helyben használt dokumentumok száma pedig 1,9%-kal növekedett. A KVIK Kari Könyvtárában és a Salgótarjáni Intézet Könyvtárában ugyanakkor ezen számok kisebb mértékű csökkenést mutatnak. A könyvtárközi kölcsönzés forgalma évek óta folyamatos növekedést mutat, év folyamán mind az olvasóik számára kért, mind a más könyvtárak számára küldött dokumentumok száma több volt az előző évinél. A BGF valamennyi könyvtárának elektronikus katalógusa elérhető az interneten és valamennyi könyvtár saját honlapot is készít, ahol a könyvtár bemutatásán és a szolgáltatások valamint a könyvtári állományok gyarapodásának ismertetésén kívül egyéb aktuális tájékoztatást is nyújtanak az olvasók részére. A KKK Kari Könyvtára elektronikus könyvtárat is működtet. A könyvtárak elektronikus katalógusa, a kikölcsönzött könyvek előjegyzése, foglalása, illetve határidejének meghosszabbítása, hely és időkorlátozás nélkül, napi 24 órában elérhetők és igénybe vehetők. A könyvtárhasználók élnek is a lehetőségekkel, amit a távhasználatok évek óta 39

40 emelkedő száma is bizonyít. A BGF Könyvtáraiban a távhasználatok száma az évben 43,2%-kal emelkedett. A könyvtárosok a BGF valamennyi Könyvtárában tartanak előadásokat a könyvtárhasználati ismeretek alapjairól az első éves hallgatók számára, a végzős hallgatóknak pedig az irodalomkutatás módszertanáról információkeresési és adatbázis használati bemutatóval egybekötött előadást szervezett keretek között. Valamennyi BGF kari és intézeti könyvtár szolgáltatásai között megtalálható a fénymásolás, a nyomtatás és a szkennelés. Ezen szolgáltatásokból befolyt összegek a beszedett beiratkozási díjakkal, a napijegyek és az elvesztett olvasójegyek árával alkotják a könyvtárak saját bevételeit. Ezek a források a könyvtárak működtetésében hasznosulnak. A felsorolt szolgáltatások adminisztrációja azonban sok plusz munkát ró a könyvtárosokra. I. 1. o Munkatársak továbbképzése Az 1/2000. (I. 14.) NKÖM rendelet alapján a kulturális szakemberek számára előírt szervezett továbbképzés újabb 7 éves ciklusa 2008-ban elkezdődött, de 2010-től pénz hiányában - bizonytalan ideig felfüggesztették a programot. E forrás megszűnése eléggé megnehezítette a munkatársak szakmai fejlődését biztosító továbbképzések finanszírozását, de a lehetőségekhez képest mindegyik kar igyekezett biztosítani a könyvtárak munkatársai számára a továbbképzéseken, konferenciákon, szakmai rendezvényeken történő részvételt a szakmai fejlődés érdekében. Ehhez a stagnáló helyzethez képest 2012-ben lényeges változást hozott a TÁMOP /1/KMR pályázat, melyre a BGF könyvtárai (KKK, KVIK, KVIK IFO, PSZK) is benyújtották pályázatukat, és amelyet az októberben megkapott támogató döntés értelmében a Humán Erőforrás Programok Irányító Hatóságának vezetője Ft összegű támogatásra érdemesnek ítélt. A pályázati kiírás miatt (KMR) a GKZ Könyvtára nem csatlakozhatott a BGF könyvtáraihoz pályázatával, így ők a régiójukban a Deák Ferenc Megyei Könyvtár konzorciumi partnereként adták be pályázatukat, mely szintén pozitív elbírálásban részesült. A pályázat lehetőséget teremt arra, hogy a BGF könyvtári hálózatának könyvtárosai különféle szakmai képzéseken, tanfolyamokon (nyelvi képzés, felhasználó képzés, felnőttképzés, minőségbiztosítás, web2-es technológia, elektronikus tananyagfejlesztés, digitalizálás, kiadványszerkesztés) vegyenek részt 2014 decemberéig. I. 1. o. 2. Informatikai szolgáltatások A Budapesti Gazdasági Főiskola informatikai infrastruktúrájának összetevői korszerűnek mondhatók. A Főiskola a NIIF hálózatán keresztül csatlakozik az Internethez, minden telephely 1 Gb/sec adatátviteli sebességgel. Az NIIF által nyújtott nyilvános internet szolgáltatás felett egység tűzfalak alkalmazásával kialakított virtuális magánhálózat az alapja a hallgatóknak, oktatóknak, munkatársaknak, külső partnereknek nyújtott informatikai szolgáltatásoknak. A beszámolási időszakban a GKZ-n a tűzfal cseréjével a titkosított adatátviteli sebességet sikerült 170 Mbit/sec-re növelni, ami jelentősen gyorsítja a központi szolgáltatások elérését, igénybevételét ben a KKK kollégiumában üzembe helyezésre került egy tűzfal, amely szervesen kapcsolódik az egységes hálózati infrastruktúrához. Év végén bevezetésre került a tűzfalak forgalmának monitorozására és logolására használható szoftver. Az Alkotmány utcai 40

41 épület részleges felújítása során 300 darab cat. 6-os strukturált telefon és hálózati végpont került kiépítésre és 4 új HP ProCurve 2910 switch került üzembe helyezésre. A zalaegerszegi kollégium teljes területén elérhető Wifi hálózat került kialakításra. A mobil eszközök terjedésével egyre nagyobb adatforgalom jelentkezik a vezeték nélküli hálózati infrastruktúrán (WiFi), ez 2012-ben több mint 10 TByte volt. Az információvédelemmel kapcsolatos kockázatfelmérés és a tapasztalatok figyelembevételével a Főiskola nagy hangsúlyt fektetett az információbiztonsági intézkedések bevezetésére. Az intézkedések az intézmény hálózati infrastruktúráján tárolt vagyon beleértve a kiszolgáló és egyéb szoftvereket is biztonságát, sérthetetlenségét, rendelkezésre állását és a hozzáférhetőségét szabályozzák. Egyértelműsítik a biztonsági kockázatokat és azok kezelésének módját. A határvédelemben, végpontvédelemben, patch managementben BGF szinten egységes, nagy, neves gyártók eszközei kerülnek alkalmazásra. A évben valamennyi karon és a központi szervezeti egységekben is történtek kisebb fejlesztések. A KVIK-en és KKK-n a különböző vékonykliens technológiák kerültek bevezetésre, beszerzésre, mellyel a kliens oldali erőforrás igények jelentősen csökkenthetők, növelve ezzel az üzemeltetés hatékonyságát. A PSZK-n 140 db korszerű számítógép került beszerzésre, amelyek a gazdaságinformatikus alapképzési szak oktatási színvonalát emelik. A fejlesztések a évi szakképzési hozzájárulások terhére történtek. Az informatikai eszközökre is kiterjedő beszerzési tilalom miatt az adminisztrációs területen használt számítógépek cseréje elmaradt, ami komoly kihívásokat jelentett és jelent az üzemeltetés számára. A Főiskola informatikai eszközökkel való felszereltségét a 17. táblázat mutatja. A kiszolgálók konszolidációja virtualizációs technológiákat felhasználva folyamatos, a régi, elavult hardvereken futó rendszerek, szolgáltatások átkerülnek a magas rendelkezésre állást biztosító több node-os kiszolgáló farmokra. A nagy kapacitású (10-12 TB) adattárolókon az adatok biztonságát RAID technológiák biztosítják. 41

42 A Budapesti Gazdasági Főiskola informatikai eszközökkel való felszereltsége 17. táblázat Megnevezés BGF KKK KVIK PSZK PSZK Budapest PSZK Salgótarján GKZ NYTK Rektorátus Változás Változás Változás Változás Változás Változás Változás Változás Változás év év év év év év év év év év év év év év év év év év db % db % db % db % db % db % db % db % db % Hálózati számítástechnikai eszközök száma (db) ,6% ,8% ,9% ,3% ,4% ,0% ,0% ,0% ,0% Hallgatók által használt számítógépek száma (db) ,2% ,4% ,2% ,8% ,5% ,7% ,7% ,9% Könyvtárakban használt számítógépek száma (db) ,8% ,7% ,6% ,4% ,3% ,0% ,0% Kollégiumokban, hallgatói irodákban stb. helyen használt számítógépek száma (db) ,9% ,0% ,7% ,0% ,0% ,0% ,6% Oktatók által használt számítógépek száma (db) ,1% ,0% ,0% ,5% ,7% ,5% ,3% ,0% 0 0 Nem oktatók által használt számítógépek száma (db) ,4% ,0% ,0% ,6% ,1% ,0% ,3% ,0% ,5% Projektorok száma (db) ,7% ,3% ,3% ,8% ,0% ,7% ,0% ,0% ,0% Előadótermekben használható számítógépek száma (db) ,2% ,0% ,0% ,0% ,5% ,0% ,7% Egyéb helyeken használt számítógépek száma (db) ,3% ,0% ,0% ,1% ,2% ,0% ,0% Számítástechnikai eszközök összesen ,5% ,7% ,6% ,8% ,8% ,1% ,8% ,0% ,6% Szoftverek száma (db) ,1% ,3% ,5% ,0% ,2% ,6% ,4% ,0% ,0% Ebből: jogtiszta szoftverek száma (db) ,1% ,3% ,5% ,0% ,2% ,6% ,4% ,0% ,0% 42

43 A legális szoftverek használatát a Microsoft Campus Agreement, az oktatási mennyiségi és oktatási licence szerződések biztosítják. A korábbi évektől eltérően 2012-ben már a felsőoktatási intézményeknek maguknak kell a Tisztaszoftver keretében elérhető licenceket finanszírozniuk, ami a Főiskolának 6,5 MFt kiadást jelentett. Az általánosan használt operációs rendszer, a Windows 7 magyar és MultiLanguage verziói mellett néhány gépteremben telepítésre került a legújabb Microsoft operációs rendszer, a Windows 8 is. A hálózati kiszolgálókon MS Windows 2008 szerver operációs rendszerek vannak használatban, ahol adott a lehetőség, ott nyílt forráskódú szoftverek, a Linux különféle disztribúció kerültek telepítésre. Az oktatásban használt számítógépeken az MS Office 2010, MS Internet Explorer és különféle szakmai programcsomagok futnak (SAS, SAP, SPSS, Fidelo, Nagy Utazás, Opera, NutriComp, a Bak és Vidéke Takarékszövetkezet banki elektronikai rendszere). Az idegen nyelvű képzéseken a szoftverek idegen nyelvű verziói is elérhetők. A évben a BGF levelező rendszere Exchange 2010-es kiszolgálókra költözött, biztosítva ezzel az egységes levelezést és a fejlett csoportmunka funkcionalitást ben a Neptun rendszert kiszolgáló szerverek fejlesztésének köszönhetően a csúcsterhelések (tantárgyfelvétel, vizsgajelentkezés) időszakában is megfelelő teljesítmény állt rendelkezésre, ami növelte a rendelkezésre állást, a hallgatói szolgáltatások színvonalát. A frissített Modulo rendszerben 2012-ben beadvány került feldolgozásra, szemben a 2011-es értékkel, ami mintegy 20 %-os növekedésnek felel meg, köszönhetően annak, hogy újabb tanulmányi ügyek esetén nyílt meg a lehetőség az elektronikus ügyintézésre. A mentőrendszer migrációja során bevezetésre került a Symantec BackupExec 2012-es verziója, a végpontvédelem területén megvalósul az áttérés a Symantec Endpoint Protection 12.1-es verziójára. A TÁMOP-4.1.1/A-10/2/KMR számú projekt keretén belül kialakításra került egy adatbányászati modell, amely a BGF-re járó hallgatók lemorzsolódásának vizsgálatát tartalmazza, illetve lehetőséget biztosít a jövőbeni várható lemorzsolódások előrejelzésére. A projekt a BGF Vezetői Információs Rendszerének továbbfejlesztéseként valósult meg. A megvalósítás során kialakításra került egy új adatstruktúra és egy újabb átfogó, integrált adattábla, amelyből három módszerrel vizsgálva lehet a végleges modellhez eljutni. A döntési fával, a regresszión alapuló döntési fával és a neurális hálóval, illetve ezeknek a módszereknek az egybevetésével olyan modellt sikerült alkotni, mely nagy biztonsági fokkal képes megmondani egy hallgatóról már a képzése elején, hogy tanulmányait be fogja fejezni, vagy azokat idő előtt megszakítja, abbahagyja. A modell fő célja, hogy a feltérképezett problémás hallgatók monitorozásával olyan hallgatói szolgáltatásokat tudjon nyújtani az Intézmény, melyek elősegítik a veszélyeztetett hallgatók megtartását. I. 1. o. 3. Sport A Főiskolán kritérium követelmény a nappali munkarendű alapképzési szakokon a Testnevelés tantárgy, amelynek teljesítéséhez a hallgatók több lehetőség közül választhatnak (pl.: úszás, aerobik, sportkörökben végzett rendszeres sportolás, stb.). Ezen túlmenően számos hallgatónak biztosít az Intézmény a rendszeres testmozgáshoz helyszínt, edzőt és megfelelő sportfelszerelést. Valamennyi karon jól felszerelt konditermek szolgálják a hallgatók napi mozgásigényének kielégítését. Az immáron ötödik éve hagyományosan megrendezett intézményi szintű Nemzedékek Találkozója Kulturális és Sportnap rendezvény keretében számos sportversenyen vettek részt a hallgatók (pl.: 43

44 kispályás foci, kosárlabda, röplabda, futás, stb.). Népszerű még az asztalitenisz, valamint a jorkyball is. A Zöld kampusz európai uniós támogatással (TÁMOP) megvalósuló projekt keretében 20 db kerékpárt is beszerzett a GKZ, amelyeket a hallgatók rendszeresen használnak részben a kampusz területén, részben pedig városkörnyéki túrákhoz. A sportoláshoz optimális feltételekkel a GKZ és a KKK rendelkezik, részint a karhoz tartozó létesítmények (pl.: torna-, kondicionáló-, aerobic és pingpongterem) és a közvetlen környezetben található sportlétesítmények (pl.: uszoda, sportpálya, teniszpálya stb.) révén. I. 1. o. 4. Kultúra A évben már ötödik alkalommal került megrendezésre a Főiskola Újévi koncertje, amelyre minden év januárjának második hétfőjén kerül sor, és amely magas színvonalú zenei élményt nyújt oktatóknak, volt kollégáknak és hallgatóknak egyaránt. Az egyre szűkölő pénzügyi források ellenére is törekszik a Főiskola a kulturális rendezvények támogatására. A Karok változatos és sokszínű kulturális programokat, lehetőségeket kínálnak a munkatársaknak, illetve a hallgatóknak. A BGF esemény naptárában valamennyi rendezvény részletei megtalálhatók. A GKZ féléves rendezvényterv alapján tervezi és szervezi a kulturális programokat, melybe szervesen beépül valamennyi ifjúsági szervezet szakmai és szabadidős tevékenysége is. A hallgatói létszámhoz képest viszonylag széleskörű a kar programkínálata, amely a közösségépítésen túl a tehetséggondozást, valamint az értelmiségivé válást is szolgálja. A szakmai kultúra terjesztésében élen jár a Magyar Közgazdasági Társaság Zala Megyei Ifjúsági Tagozata, amely havi rendszerességgel szervez szakmai előadásokat aktuális gazdasági, pénzügyi kérdésekben a szakterület valamely szakmai tekintélyének előadásában. A programokra a kar hallgatóin és oktatóin kívül meghívják a város és a megye szakembereit is. Az idegen nyelvi kultúra, a kommunikáció fejlesztését szolgálta az English Conversation klub, valamint a német filmklub. A kollégium üvegtermében Harmóniában önmagammal címen előadássorozatot szervezett a Kar a hallgatóknak. A mentálhigiéniai program öt előadása, illetve az előadásokhoz kapcsolódó öt film megvitatása a fiatalkori problémákra, az egyén-közösség kérdésére, illetve azok hátterére irányította a figyelmet. A KKK-n nemzetközi tudományos-kulturális konferenciát szerveztek, amelyen orosz, ghánai és bolgár előadók is részt vettek. A rendezvényt köszöntötte Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke, valamint Pavel Hudorenko, a budapesti Orosz Kulturális Központ igazgatója is. A Húsz év Viszockijjal című színvonalas találkozón a Budapesti Gazdasági Főiskola több oktatója (Czakó Dezső, Palágyi Angéla, Viczai Péter) is előadást tartott, a rendezvény következtetéseit dr. Trombitás Endre, a BGF KKK Dékáni Hivatalának vezetője összegezte. A KKK Könyvtára Budapest egy külkeres szemével címmel fotópályázatot hirdetett 2012 tavaszán. A pályázatra olyan fényképeket vártak, amelyek egyedi (külkeres) látásmóddal mutatják be Budapestet. A KVIK-en a Karrier és Alumni iroda szervezte a évi kulturális rendezvényeket, melyek közül a jelentősebbek a következők voltak: 44

45 2012. április 3. Tojásfestés és zöldségfaragás a Közösségi térben. Húsvéti készülődés a hallgatókkal, Pavlicsek Csaba zöldség és ételszobrász (a Kar hallgatója), és Gombos Beatrix etnográfus, iparművész irányításával április 25. Irány London 2012 Szakmai és kulturális vetélkedő, melynek témája Londoni olimpia volt. A programot Dr. Farkas Julianna vezetésével a Karrier és Alumni Iroda szervezte. A hallgatók körében nagy volt az érdeklődés a rendezvény iránt, 10 db 3 fős csapat vetélkedett, hogy elnyerje a fődíjat május 9. Ínyenc klub hagyományfelelevenítő rendezvény. A PSZK-n a hallgatói szervezetek és a kollégium diákközössége minden tanévben ismétlődő kulturális rendezvényeket szervez, így többek között a FIN-t (Főiskolai Napok) és a Bagolyvár napokat (ez utóbbi félévenként kerül megszervezésre). A Napok során szervezett rendezvénysorozat jelentős része kulturális esemény, évenként változó tartalommal. A Karon szerveződött énekkar országos, főiskolai és kari rendezvényeken is szerepel. Az amatőr színjátszó kör hallgatói kezdeményezésre alakult meg. Ezen kívül létrejött a társastánc csoport, melynek tagjai bemutatkoztak a gólyabálon is. Időszakos festmény, fotó, tűzzománc, grafika, stb. kiállításokat szervez a Kar a hallgatók, a kollégák és meghívott művészek munkáiból. A kollégium által szervezett programok 2012-ben a következők voltak: Bagolyvár Game; Stand up (kétszer is megrendezésre került); Tematikus teaház; Bagolyvár napok keretében kiállítás; Foci kupa; Streetball kupa; Láthatatlan kiállítás; Biliárd verseny; Csodák Palotája; MNB látogatás; Parlament látogatás. I. 1. o. 5. Tanácsadás Valamennyi karon Karrier Iroda, vagy Diákcentrum működik, melyek főbb feladatai a következőek: Információs (általános) tevékenység: a volt és jelenlegi hallgatók rendelkezésére állnak az iroda munkatársai. Az iroda folyamatosan gyűjti a feladatkörét, illetve a hallgatókat érintő információkat, tudásbázisokat. Életpálya-tervezés: a hallgatók egyéni tanácsadáson vehetnek részt, mely segítséget nyújt a tanulmányok alatti, illetve a majdani tervek meghatározásához, a fordulópontok kitűzéséhez, rövid távú célok és eszközök meghatározásához. Ide tartozik a karriertanácsadás, valamint az állás és a gyakorlatihely-keresés. Szakmai gyakorlatok szervezése: a hallgatók szakmai gyakorlatának adminisztrációs ügyintézése, az aktuális lehetőségek hirdetése, kapcsolattartás a szakmai gyakorlati helyet biztosító cégek és a főiskola között. Részmunkaidős és teljes munkaidős álláslehetőségek, szakmai gyakorlati pozíciókkal kapcsolatos szolgáltatások: külföldi partnerkapcsolatok építése; tanulmányokkal kapcsolatos pályázati lehetőségek; együttműködve az Erasmus Irodával az Iroda folyamatosan nyilvántartja a hallgatói tanulmányi pályázati lehetőségeket, segít a pályázatok megírásában, beküldésében. 45

46 Karrier Nap szervezése: Erősíti a hallgatók és a munkáltatók közötti közvetlen, személyes kapcsolatok kialakulását. A karrier nap találkozási lehetőséget teremt a szakmát képviselő alumni diákok és a jelenlegi diákok számára. A rendezvény célja, hogy a hallgatók a Karrier Nap segítségével könnyebben megtalálhassák a számukra leginkább megfelelő szakmai gyakorlati munkaadót. Előadások, workshop, tréning: Az iroda előadásokat, tréningeket szervez a hallgatók számára például a munkahelyi stressz, munkahelyi kommunikáció témában. Rendezvényszervezés Online hírlevél szerkesztés Hirdetési felületek koordinálása, értékesítése és kezelése: a kari hirdetőtáblákat és az online hirdetési felületeke a Karrier Iroda munkatársai gondozzák. Alumni rendezvények szervezése A hallgatói tanácsadás részben a tanulmányi előadók, részben az oktatók, részben a Karrier Iroda feladata és kompetenciája. A rendszeres évfolyam szintű tájékoztatók mellett az ügyintézők ügyfélfogadási időben személyesen segítik a hallgatókat tanulmányi és egyéb ügyeik megoldásában, a mintatanterv szerinti haladásban. Az oktatók elsősorban fogadóóráikon állnak rendelkezésre. E személyes tanácsadáson túl a honlapon lévő információk és a Neptun üzenetek is a hallgatói tájékoztatást, a határidők betartatását szolgálják. E mellett egyre gyakoribb az elektronikus levelezés ügyintéző és hallgató, valamint hallgató és oktató között. Ez az információs forma a telefonos ügyintézést, tanácsadást egyre inkább háttérbe szorítja. A fentieken túl a KKK-n 2011/12. tanév tavaszi szemeszterében a Mentorközpont az esélyegyenlőség szellemének erősítését helyezte működésének a középpontjába. A már megszokott tanulmányi ügyekhez kapcsolódó hallgatói segítségnyújtáson túl egy szemléletformáló tréning megszervezését vállalta a Központ. A DiszPont Iroda egyik fő tevékenysége az angolul tanuló diszlexiás hallgatók nyelvi támogatása, fejlesztése. I. 1. o. 6. Pszichológiai tanácsadás Közel nyolc éve folyik a Főiskolán pszichológiai tanácsadás. A hallgatók között szép számmal vannak olyan személyiségek, akiknek testi-lelki egyensúlyát környezeti ártalmak veszélyeztetik (életvitel-, szociális kudarcok, konfliktusok, stb.) és pszichológiai tanácsadást igényelnek. Ezt a tevékenységet csak speciális lélektani képzettséggel rendelkező szakember végezheti. Vannak olyan hallgatói esetek, állapotok, amelyek klinikai kezelést kívánnak, ilyenkor gondoskodni kell a hallgató további sorsáról pszichiáteri segítéséről. A tanácsadás a Főiskola mindhárom budapesti karán meghirdetésre került, heti rendszerességgel, a hallgatók számára a honlapon nyilvánosságra hozott időpontban. A tapasztalatok igazolták a szolgáltatás szükségességét. Hetente kb hallgató él a lehetőséggel. Vannak visszatérő páciensek, akiknek sikerült segítséget nyújtani mentális problémáik kezelésében. I. 1. o. 7. Diákhitel ügyintézés, tanácsadás A Diákhitel Központ Zrt. szakmai támogatásával a hallgatóknak a Főiskola teljes körű tájékoztatást nyújt mind a Diákhitel 1., mind a Diákhitel 2. konstrukcióról, a hitelfelvétel módjáról, és az egyéb fontos tudnivalókról, a törlesztés megkezdésének idejéről, stb. A diákhitelt igénylő hallgatók adatainak egyeztetése, hallgatói jogviszonyuk visszaigazolása, a kiírt tételek ellenőrzése 46

47 is megtörténik. A hallgatónak lehetősége van arra is, hogy a hiteligénylő adatlapot a karokon adja le, amelynek továbbításáról az Intézmény gondoskodik. I. 1. p) Megvalósult beruházások, felújítások A Főiskola a pénzügyi források csökkenése ellenére törekszik a meglévő eszköz- és épület infrastruktúra állagának megőrzésére, az igényekhez igazodó fejlesztésére. A tárgyévi beruházások, felújítások forrásai az intézményi saját bevételek, a lakhatási támogatások, az előző évi szakképzési támogatások, illetve az elnyert pályázati támogatások pénzeszközei. A felhalmozási kiadásoknál az ingatlanok vásárlása, létesítése, valamint az egyéb tárgyi eszköz beszerzések összege 439,3 MFt volt a beszámolási időszakban, mely 19,6%-kal, 107 MFt-tal maradt el az előző évi ráfordítások összegétől. A jelentős csökkenés elsődleges oka, hogy a tárgyévben az infrastruktúra-fejlesztésre fordítható pályázati források összege nagymértékben csökkent, az informatikai eszközök beszerzésére vonatkozó korlátozás megakadályozta a nagy értékű tárgyi eszközök mennyiségi és értékbeni gyarapítását. Az e jogcímen teljesített kiadások csökkenése ellenére, a tárgyévben is számottevő beruházások valósulhattak meg. A KKK-n elsősorban a számítástechnikai berendezések, oktatástechnikai eszközök, informatikai hálózatok fejlesztése valósulhatott meg, melyre összesen eft-ot fordított a Kar. A KVIK Alkotmány utcai épülete teljes mértékben akadálymentesítve lett, emellett megtörtént a telefonközpont bővítése, az informatikai gerinchálózat kiépítése, multifunkciós eszközök, szoftverek, szerverek és egyéb számítástechnikai eszközök cseréje, megújítása. A felsorolt fejlesztések összege a beszámolási időszakban összesen eft volt. A PSZK budapesti képzőhelyén elkezdődött a kollégium épületében lévő liftek cseréje, egy új telefonközpont beszerzése és üzembe helyezése és az előző évi szakképzési támogatás felhasználásával a gazdaságinformatikus alapképzési szak eszközinfrastruktúrája is bővítésre került. A beruházásra a évben eft-ot fordított a Kar. A PSZK Salgótarjáni Intézetében csak a legszükségesebb és a képzőhely által előző évben megszerzett szakképzési támogatások felhasználásával az informatikai eszközpark, illetve az ehhez szükséges szoftverek beszerzése valósulhatott meg, összesen eft értékben. A Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg számítástechnikai eszközökre, szoftverekre eft-ot fordított a beszámolási időszakban. Azonban e képzőhelyen európai uniós pályázati forrásból energetikai fejlesztésekre, ezekhez tartozó eszközbeszerzésekre további eft-ot költött az Intézmény. A Rektorátus közreműködésével a zalaegerszegi zöld kampusz mintaprojekt mellett a TÁMOP intézkedések (4.1.1., , ) keretében elektronikus tananyagok, illetve azok fordítására, új létesítménygazdálkodási rendszer bevezetésére, alkalmazott kutatásokhoz szükséges szoftver beszerzésére is lehetősége nyílt a Főiskolának. A felsorolt fejlesztések ellenértéke (pályázati forrásból) összesen eft volt. A gyakorlati képzések fejlesztéséhez és azok informatikai hátterének biztosításához a Rektorátus elsősorban előző évi szakképzési támogatások felhasználásával eft értékben számítástechnikai eszközöket és szoftvereket szerzett be. 47

48 Felújítási kiadásokra a Főiskola a beszámolási időszakban 419,6 MFt-ot fordított. A felújítások forrásszükségletét elsősorban az előző évi előirányzat-maradványok, lakhatási támogatások és pályázati források biztosították. A beszámolási időszakban a Főiskola az előző évhez képest 45,5%-kal, 349,7 MFt-tal kevesebb összeget tudott a meglévő, elsősorban épületinfrastruktúra felújítására fordítani. A rendelkezésre álló felújítási források csökkenése főként a pályázati támogatások összegének visszaesésével magyarázható. A Főiskola által megvalósítható felújításokra fordítható pénzügyi forrásokból a kollégiumi épületek vizesblokkjainak építészeti, elektromos és gépészeti munkálatai, az oktatási épületek tetőszigetelése, fűtési korszerűsítése, részleges ablakcseréi, illetve szükséges épületátalakítások, felújítások készülhettek el. PPP konstrukcióban megvalósított fejlesztése a Főiskolának nem volt. I. 2. A számszaki beszámoló 10/a., 10/b., 12. és 13. számú mellékleteiben szerepeltetett jogcímadatok elemzése A Főiskola költségtérítéses képzésein kifutó rendszerben még részt vesznek olyan hallgatók, akik tanulmányaik megkezdésekor, terhességi-gyermekágyi-, illetve gyermekgondozási segélyben, valamint gyermeknevelési támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban részesülőként mentesültek a képzések költségtérítésének megfizetése alól. (GYES/GYED számszaki beszámoló 12. sz. melléklet) A hatályos jogszabály értelmében a Főiskola ezen hallgatók után csak a képzési-, tudományos célú és fenntartói normatíva (képzési szintnek, munkarendnek megfelelő) átszámított összegét kapja meg támogatásként, míg a költségtérítési díjak befizetése ennél lényegesen magasabb összegű bevételt jelentene. A GYES/GYED-es hallgatók létszáma a tavaszi félévben még 8 fő volt, az őszi félévben 1 főre csökkent. Így a költségtérítés ellentételezésére 498 eft illeti meg az Intézményt. A Fenntartó e jogcímen, tárgyévben sem biztosított előleget, így a jogosult összeget a maradvány-elszámolás keretében rendezi. Az elmaradt költségtérítés és a biztosított támogatás különbsége 852 eft, mely a jogszabály alkalmazásából eredő bevételkiesés összege. Az anyanyelvi lektorok (számszaki beszámoló 12. sz. melléklet) tevékenységének támogatására a beszámolási időszakban eft állt a Főiskola rendelkezésére. Tényleges kifizetés tárgyévben már csak 2 fő anyanyelvi lektor megélhetési költségeinek fedezetére, eft összegben történt, így e jogcímen visszafizetési kötelezettsége keletkezett az Intézménynek, eft összegben. A fogyatékossággal élők kiegészítő támogatására (számszaki beszámoló 12. sz. melléklet) előlegként eft támogatást biztosított a Minisztérium. A beszámolási időszakban a fogyatékkal élők létszáma 62 fő volt, így további eft-ra jogosult az Intézmény a maradvány-elszámolás keretében. A tűz- és vagyonvédelmi feladatok ellátásra (számszaki beszámoló 12. sz. melléklet) a Fenntartó eft támogatást biztosított a Főiskola részére, mely összeg felhasználásáról szóló beszámolót, tárgyévet követően, a Főiskola megküldte a Fenntartó részére. 48

49 2012. évben is a speciális programok támogatásai között szerepelt a Szülőföldi képzés támogatása (számszaki beszámoló 12. sz. melléklet), melyre eft-ot biztosított az EMMI. A támogatást a Főiskola a Székelyudvarhelyen (székhelyen kívül) indított turizmus-vendéglátás alapképzés költségeinek fedezetére használt fel. A számszaki beszámoló részét képező 10/a. és 10/b. mellékletek szöveges értékelését jelen beszámoló I.1.d)-h) pontjai tartalmazzák. Oktatói-kutatói ösztöndíjra (számszaki beszámoló 9. sz. melléklet) jogosult alkalmazottja évben a BGF-nek nem volt, ezen a jogcímen támogatást nem kapott. I. 3. a) Az év folyamán végrehajtott szervezeti, szervezési, takarékossági intézkedések okairól (jogszabályváltozások, kormányhatározatok) és azok gazdálkodásra gyakorolt hatása A év végén a Rektori Tanács határozatával elfogadta a Vendéglátás Intézeti Tanszéken történő átszervezésre vonatkozó javaslatot. Ez 3 fő létszámcsökkentést eredményezett, amely a beszámolási időszakot követően realizálódik. Az 1004/2012. (I. 11.) Kormányrendelet szabályozása szerinti kötelező létszámleépítést az Intézménynél nem kellett érvényesíteni. A Fenntartó a évben a 1122/2012. (IV. 25.) és a 1428/2012. (X. 8.), kormányrendeletekben előírtak érvényesítése alapján a Főiskolánál 281,3 MFt összegű állami támogatás zárolást határozott meg, mely a 1635/2012. (XII. 18.) Kormányrendelet értelmében elvonásra módosult. Az állami forráskivonást az Intézmény takarékossági intézkedésekkel ellensúlyozta. Az egyéb üzemeltetési kiadásokra, fenntartási szolgáltatások igénybevételére fordítható összeg, nagymértékben csökkent, továbbá kis értékű tárgyi eszközök esetében is csak a legszükségesebbeket lehetett beszerezni, valamint a könyvtári könyv-, és folyóirat-beszerzést is csak a minimális példányszámokban lehetett vásárolni. Emellett a reprezentációs kiadásokon, a saját rendezvények és a konferenciák részvételi költségein takarékoskodott a BGF, melyet az épületeknek a korábbi években elvégzett energetikai korszerűsítésekből származó megtakarítások is kiegészítettek. A tervszerű, kiszámítható gazdálkodást az elvonásokon túl, tárgyévben egyéb adminisztratív intézkedés közvetlenül nem befolyásolta, azonban az év elejétől hatályban lévő 1036/2012. (II. 21.) Kormányhatározatban előírt beszerzési tilalom betartatása az előző évi hasonló rendelkezést is figyelembe véve veszélyezteti az oktatáshoz, kutatáshoz, elvárható szintű hallgatói szolgáltatásokhoz szükséges tárgyi feltételrendszer biztosítását. A személyi jövedelemadó mértéke az adóalap 16%-ában került meghatározásra. A beszámolási időszakban már csak a Ft-ot meghaladó összevont adóalapot kell a 27%-kal felbruttósított összeggel megállapítani. Megszűnt azonban az adójóváírás intézménye, melynek kedvezőtlen pénzügyi hatásait ellensúlyozandó, külön törvény rendelkezik az egyes magányszemélyeket megillető kompenzáció mértékéről. 49

50 Az étkezési utalványokat felváltotta az Erzsébet utalvány, azonban ez csak Ft/fő/hó összegig adható kedvezményes adózással, de jelentős terhet jelentett a Főiskola részére a kezelési költség, melyet a korábbi években a szolgáltatók nem számoltak fel től a társadalombiztosítási járulék, mint fogalom megszűnt, helyette bevezetésre került a 27%-os mértékű szociális hozzájárulási adó. Ez évtől egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot kell fizetni számos a korábbi szabályozás szerint járulékmentes jövedelem után ben két Munka Törvénykönyve élt egymás mellett részleges hatállyal, mely így számos esetben értelmezési nehézséget okozott. Az évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről, amelynek néhány például a szabadságra és az átlagkereset számítására, valamint a távolléti díjra vonatkozó rendelkezése év végéig érvényben volt. Ugyanakkor július 1-jén hatályba lépett a évi I. törvény az új Munka Törvénykönyvéről, amelynek néhány rendelkezése például a szabadságra vonatkozó csak január 1-jén lépett hatályba. A évi LXXXVI. törvény pedig az új Munka Törvénykönyvének hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezéseket tartalmazza. I. 3. b) Alapítványok, közalapítványok támogatása A beszámolási időszakban a Főiskola alapítványt, közalapítványt, egyéb társadalmi szervezetet nem támogatott. I. 3. c) Vállalkozási tevékenység végzése Megrendelők hiányában vállalkozási tevékenységből származó bevétele a Főiskolának a beszámolási időszakban nem volt. I. 3. d) Vegyes rendeltetésű eszközök esetében az értékcsökkenés alaptevékenység és vállalkozási tevékenység közötti megosztási módjának változtatása, az alkalmazott új módszer, és annak hatása A Főiskola tárgyidőszakban vállalkozási tevékenységet nem folytatott, így eszközei kizárólag az alaptevékenységet szolgálták, így az értékcsökkenés megosztására nem került sor. I. 3. e) Értékelés a kiszervezett tevékenységek, szervezetek helyzetéről A Főiskolának a beszámolási időszakban költségvetésből kiszervezett tevékenysége nem volt. I. 3. f) A gazdasági társaságokban való részvétel indoka, az ezekből származó előnyök A Főiskola a beszámolási időszakban is az Alma Mater Tanétterem Kft.-ben rendelkezett részesedéssel, melynek 100%-os tulajdonosa. A felsőoktatási törvény alapján a Főiskola a Társaságot saját vagyonának tekinti. A Társaság tevékenysége a kereskedelem és marketing, valamint a turizmus-vendéglátás alapképzési szakos hallgatók szakmai gyakorlati lehetőségének biztosítása, képességeik fejlesztése, ismereteik bővítése, emellett üzletszerű gazdasági tevékenység végzése (vendéglátás, rendezvények lebonyolítása). A Társaság működésével segíti a KVIK gyakorlatorientált képzése feltételeinek biztosítását, valós üzleti környeztet teremtve a hallgatók munkaerő-piaci igények szerinti felkészítésére. 50

51 I. 3. g) A dolgozók lakásépítési és vásárlási támogatására fordított kiadások bemutatása, a kölcsönben részesítettek száma A Főiskola a dolgozóknak évben újabb lakásépítési, vásárlási kölcsönt nem adott, tárgyévtől már e jogcímen előirányzattal sem rendelkezett. I. 3. h) A Kincstári Egységes Számlán (KESZ) kívül lebonyolított pénzforgalom alakulása A Főiskola a Magyar Államkincstárnál vezeti pénzforgalmi számláit, ezen kívül az OTP Bank Nyrt.-nél vezeti lakásépítési számláit, melyekre tárgyévben csak jóváírás érkezett, illetve a bank által közvetlenül terhelt bankköltségek jelentek meg kiadásként. A BGF vagyonában idegen pénzeszközként a befolyt lakásépítési és vásárlási támogatások törlesztő részletei (1.014 eft), valamint a még megvalósítás alatt lévő, közvetlenül az Európai Uniótól érkezett pályázati támogatások összegei (4.103 eft) kerültek kimutatásra. I. 3. i) A kincstári finanszírozás továbbfejlesztése, az előirányzat gazdálkodási rendszer, a feladatfinanszírozás, a kincstári információszolgáltatás tapasztalatai A Főiskola a vonatkozó jogszabályok alapján, a Magyar Államkincstár szolgáltatásait veheti igénybe pénzforgalmának lebonyolítására. A kincstári finanszírozásban, tárgyévben számottevő változás nem történt, a korábbi években bevezetett szolgáltatások összességében megfelelően funkcionálnak. A továbbfejlesztés lehetséges irányaként továbbra is javasolt lenne az információk tárolásának, rögzítésének és az adatszolgáltatásoknak egy rendszerben történő megoldása, melynél adott felhasználó, egy belépéssel, a hozzárendelt valamennyi funkciót kezelheti. Az előirányzat gazdálkodási rendszerben változást jelentett az intézményi működési és felhalmozási saját bevételi többletek irányító szerven keresztül történő előirányzatosítása. I. 3. j) Az esetleges évközi intézmény-, illetve gazdasági vezetőváltás és annak hatásai NÉ I. 4. Az alaptevékenység változása és annak gazdálkodásra gyakorolt hatása A Főiskola képzési kínálata a évben andragógia, közszolgálati és a nemzetközi tanulmányok alapképzési szakokkal bővült. Az új képzések mellett az előző éveknek megfelelően kerültek meghirdetésre a Főiskola felsőfokú szakképzési, alap- és mesterképzési szakjai. (A képzési szintenkénti és munkarendenkénti hallgatói létszámok alakulása az I.1. b) pont alatt került részletesen bemutatásra.) Az Intézmény képzési kínálatának bővítése mellett jelentős változás volt, hogy a gazdaságtudományok és a társadalomtudomány képzési területek állami ösztöndíjas keretszáma drasztikusan csökkent, a legtöbb esetben kizárólag önköltséges formában kerülhetett meghirdetésre. A képzések önköltségét az 50/2008. (III. 14.) Kormányrendelet 2. számú mellékletében meghatározott összegkorlátok között kellett megállapítania a felsőoktatási intézményeknek, mely a Főiskola esetében több, idegen nyelven meghirdetett szak önköltségét 51

52 negatívan befolyásolta, ugyanis azok az előző évben magasabb összegű költségtérítéssel kerülhettek meghatározásra. A október 15-i hallgatói létszám előző évhez viszonyított csökkenése az állami támogatás csökkenését (a jogosultsági elszámoltatás végleges rendezése jelenleg még folyamatban van) és a szolgáltatási díjbevételek (önköltség és költségtérítés) stagnálását eredményezte. A képzési, gazdálkodási, pénzügyi intézkedések megalapozottságához a Főiskola az általa kialakított mutatószámok segítségével kontrollálja időszakosan feladatellátását. A mutatók értékelésének, elemzésének eredményeit hasznosítva állítja össze az Intézmény a következő időszakra vonatkozó taktikai és stratégiai tervét. 18. táblázat Hatékonysági, létszám- és pénzügyi mutatók alakulása között a BGF-en 1. Haték onysági mutatók év tény év tény év tény 1. Egy hallgatóra jutó működési kiadások (ellátottak juttatásai nélkül) (eft/fő) 416,1 413,0 423,5 2. Egy államilag támogatott hallgatóra jutó összes költségvetési támogatás (eft/fő) 518,1 477,4 545,1 3. Egy költségtérítéses hallgatóra jutó saját (működési) bevétel (eft/fő) 505,2 503,5 443,4 4. Állami támogatás aránya az összes bevételből (előirányzat-maradvány nélkül) (%) 56,0% 55,5% 55,5% 2. Létsz ámmutatók 5. A nappali munkarendű hallgatók aránya az összes hallgatóhoz viszonyítva (%) 73,5% 74,2% 74,9% 6. Egy oktatóra jutó államilag támogatott hallgató (fő/oktató) 25,6 25,0 20,7 7. Államilag támogatott hallgatók aránya az összes hallgatóhoz viszonyítva (%) 63,6% 65,3% 55,6% 8. Oktatók aránya az összes alkalmazotton belül (%) 48,7% 50,4% 49,8% 3. Pénz ügyi mutatók 9. Pénzeszközök aránya a forgóeszközökön belül (%) 94,3% 94,4% 93,0% 10. Saját forrás aránya (%) 96,4% 99,2% 99,6% 11. Likviditási gyorsráta Megnevezés (I) 6,6 (I) 37,9 (I) 79,5 (II) 6,7 (II) 38,5 (II) 82,4 12. Forgótőke aránya (%) 20,1% 18,1% 15,9% A hatékonysági mutatók változását a rendelkezésre álló források és a teljesített kiadások csökkenése, a bevételek forrásösszetétel-változása, valamint az összes hallgatói létszám csökkenése (a finanszírozási forma szerinti hallgatói létszám összetételének jelentős módosulása) együttesen eredményezte. Külön ki kell emelni, hogy az Intézmény állami forrásból finanszírozott hallgatói létszámának alakulását jelentősen befolyásolta az egyes képzések állami ösztöndíjas hallgatói keretszámának változása. Ezen intézkedés hatásai a gazdálkodást (a rendelkezésre álló, illetve megszerezhető források nagyságát, illetve azok felhasználási lehetőségeit) nagymértékben befolyásolták, mivel az állandó (üzemeltetési, működtetési) költségeket a hallgatói létszámtól függetlenül viselnie kell a Főiskolának. A létszámmutatók módosulását a hallgatói létszám munkarend és finanszírozási forma szerinti, valamint az alkalmazotti létszám összetételének változása indokolta. A hallgatói létszámmutatók értékének változását leginkább az befolyásolta, hogy az összes létszám csökkenése mellett a 52

53 nappali munkarend szerinti képzésen részt vevők létszáma, és a költségtérítést, önköltséget kényszerűségből vállaló hallgatók létszáma növekedett. A beszámolási időszakban az alkalmazottak létszámának összetétele változott. A foglalkoztatottak oktató, kutató, nem oktatói, kutatói munkakörben dolgozók létszám arányának kismértékű módosulása annak eredménye, hogy a 3 fős alkalmazotti átlaglétszámcsökkenés mellett, a nem oktatói, kutatói munkakörben foglalkoztatottak átlaglétszáma 4 fővel növekedett, míg az oktatók, kutatók átlaglétszáma 7 fővel csökkent. A létszámcsökkenés és annak összetétel változása elsősorban a PSZK Salgótarjáni Intézet tevékenységének várható megszüntetésének, a képzőhely alkalmazotti létszámcsökkenésének eredménye. A pénzügyi mutatók alakulásának vizsgálata során látható, hogy a Főiskola gazdálkodásának alakulása és eredménye a beszámolási időszakban jelentősen nem változott. Az előző évhez viszonyítva a pénzeszközök aránya (a forgóeszközökön belül) 1,4 százalékponttal csökkent, mely annak következménye, hogy a pénzeszközök év végi állományának nagysága a évihez viszonyítva nagyobb mértékben (14,1%-kal) csökkent, mint a forgóeszközöké (itt a csökkenés mértéke 12,8%). A saját források aránya minimális mértékben, 0,4 százalékponttal növekedett, mely a (szállítói) kötelezettségek állományának (32,3 MFt-os) csökkenése mellett a saját tőke és a tartalékok összegének (90,1 MFt-os) emelkedésére vezethető vissza. A likviditási gyorsráta(ák) esetén nagy eltérés tapasztalható az előző év/évekhez képest. Ezen mutatók értékének változása azzal magyarázható, hogy a Főiskola pénzeszközállománya, követelése és kötelezettségei is jelentősen változtak. A likviditási gyorsráta (I) növekedése szintén összefüggésben van az előző két pénzügyi mutató értékének változásával, mivel a pénzeszközök csökkenésének mértéke 260,5 MFt-tal meghaladta a rövidlejáratú (szállítói) kötelezettségek értékváltozását. Amennyiben a likviditási gyorsráta (II) változását elemezzük, úgy azt tapasztalhatjuk, hogy a követelések állományának összege nagymértékben befolyásolja a likviditási gyorsráta alakulását, mivel a követelések állományának értéke az előző évhez viszonyítva (31,7 MFt-tal) növekedett. Ez elsősorban annak eredménye, hogy a hallgatói tartozásállomány növekedett, mely azzal magyarázható, hogy a szabályozott követeléskezelés ellenére a családok, gazdálkodó szervezetek fizetési kötelezettségeiket nem tudják ütemezetten teljesíteni. Az előzőekben bemutatott pénzügyi mutatók értékének változása alapján az is megállapítható, hogy a BGF pénzügyi stabilitását a beszámolási időszakban is megőrizte, a forgótőke arányának 2,4 százalékpontos csökkenése azt mutatja, hogy a rövidlejáratú kötelezettségekkel csökkentett forgóeszközök összege az előző évhez viszonyítva csökkent, a saját források összege pedig kismértékben növekedett. I. 4. a) Rendkívüli események, körülmények A Főiskola működését, gazdálkodását tárgyévben is a két részletben történt 281,3 MFt összegű elvonás negatívan befolyásolta. Mindezen túl a fenntartói normatív támogatás, az év végi finanszírozottsági szint módosítása következtében tovább csökkent. 53

54 A forráscsökkenések ellensúlyázására a Főiskola gazdálkodó egységei intézkedési terveket készítettek, melyek tudatos végrehajtása lehetővé tette, hogy a BGF évi működőképessége, pénzügyi stabilitása biztosított legyen. I. 4. b) Az intézmény által ellátott többletfeladatok bemutatása Az Intézmény és minden alkalmazottja folyamatosan többletfeladatokat vállalt (pl.: felnőttképzés, továbbképzések folytatása, szakmai rendezvények szervezése, ingatlanok szabad kapacitásának bérbeadása) annak érdekében, hogy a Főiskola képzési programjait megújítsa, a finanszírozás változásának negatív hatásait mérsékelje a szakmai tevékenység színvonalának megőrzése érdekében, eleget téve a folyamatosan változó jogszabályi környezetből adódó előírásoknak, valamint a Fenntartó és más állami szervek elvárásainak. I. 4. c) Az intézmény működésének helyzete, a működési tevékenység értékelése, a megvalósuló fejlesztések, ágazati és célfeladatok hatása A BGF gazdasági és pénzügyi tevékenysége a évben összességében eredményes volt, mivel az Intézmény megőrizte likviditását, stabil pénzügyi helyzetét. Működési zavarok nélkül biztosítani lehetett a szolgáltatásnyújtás feltételrendszerét az informatikai, könyvtári, kollégiumi ellátás területén is. Az infrastrukturális feltételek hatékonyabb, gazdaságosabb igénybevétele érdekében a Főiskola a képzési helyeken beruházásokat, felújításokat valósított meg. Az Intézmény likviditási helyzetének fenntartása érdekében további szervezet- és munkafolyamat átalakításokat, szabályozásokat hajtott végre. A Pénzügyi és Számviteli Kar Salgótarjáni Intézetéhez jelentkező fiatalok kis létszáma miatt döntés született arról, hogy ezen a képzési helyen a 2012/2013. tanéven új képzés nem indul, a képzésben lévő hallgatók kivezetése pedig megkezdődik. A Főiskola a beszámolási időszakban is teljesítette küldetését, országos beiskolázással minden ágazat számára jól felkészült pénzügyi, számviteli, gazdálkodási, nemzetközi ismeretekkel ellátott szakembereket bocsátott a munkaerőpiacra. Továbbá megfelelő kompetenciákkal és ismeretekkel rendelkező fiatalokat biztosított tárgyében az idegenforgalmi, vendéglátási, (kül- és bel)kereskedelmi ágazatok számára. 54

55 II. RÉSZLETES INDOKLÁS (AZ ELŐIRÁNYZATOK ALAKULÁSA) A Főiskola évi gazdálkodása során jelentős erőfeszítéseket tett a pénzügyi erőforrások előteremtése érdekében, továbbra is kiemelt figyelmet fordított a saját bevételek megszerzésére, összegének lehetőség szerinti növelésére és a realizált bevételek takarékos felhasználására, a csökkenő állami támogatás mellett. Az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodáson túl az IFT-ben vállalt célkitűzések is ütemezetten megvalósításra kerültek. Így megállapítható, hogy a Főiskola évi gazdálkodási tevékenysége a gyakran és jelentősen változó körülmények ellenére is stabil és kiegyensúlyozott volt. A külső környezeti tényezők, mint a regionális adottságok, a demográfiai trend, valamint a szabályozó környezet változásai adottságként kezelhetők, mivel ezekre az Intézménynek nincs közvetlen befolyása, ezzel indokolható, hogy nem minden szervezeti egység gazdálkodásában küszöbölhetők ki a negatív irányú folyamatok. A Főiskola évi gazdálkodásának, előirányzatainak és azok teljesülésének főbb adatait a következő táblázat tartalmazza. 19. táblázat A BGF bevételeinek és kiadásainak alakulása 2011-ben és 2012-ben (adatok eft-ban) M e g n e v e z é s évi tényleges teljesítés évi eredeti előirányzat évi módosított előirányzat évi teljesítés Kiadások összesen Működési kiadások összesen ebből: Személyi juttatások Dologi kiadások Felhalmozási kiadások összesen Intézményi beruházás Központi beruházás Felújítás Egyéb intézményi felhalmozási kiadások évi tényleges maradvány évi tényleges maradvány Bevételek összesen Állami támogatás Működési bevételek Átvett pénzeszköz működési célra felhalmozási célra Egyéb bevétel Pénzmaradvány igénybevétele Létszám Engedélyezett létszám (35. űrlap 13. sor) Tartósan üres álláshelyek száma (35. űrlap 17. sor) Átlagos statisztikai állományi létszám (35. űrlap 18. sor) A táblázat adatainak általános értékelése A Főiskola a tárgyévi feladatellátás során MFt bevételt realizált, mely a évi bevételek összegénél kevesebb, de mindössze 1,4%-kal marad el a módosított bevételi előirányzattól. Az állami támogatás összege a beszámolási időszakban MFt volt, mely 55

56 378 MFt-tal, azaz 6,9%-kal kevesebb, mint a évre biztosított állami forrás. A támogatásértékű bevételek összege a beszámolási időszakban 380,8 MFt volt, mely az előző évi teljesítésnél 571 MFt-tal, 60%-kal kevesebb. E bevételek jelentős mértékű csökkenésének oka a megelőző évben megvalósított, és ez alapján akkor realizált jelentős összegű pályázati bevételek, illetve a pályázati lehetőségek szűkülése a tárgyévben. A tárgyévi intézményi saját (működési, felhalmozási és átvett pénzeszköz) bevételek a beszámolási időszakban 134,4 MFt-tal, 3,9%-kal haladták meg a megelőző év teljesítési adatát, melyet elsősorban a jogszabályi változások alapján önköltséges formában beiratkozó hallgatók számának növekedése eredményezett. A évben teljesített bevételek struktúráját a 6/1. sz. melléklet és a következő diagram szemlélteti: 2. ábra A BGF teljesített bevételeinek forrásonkénti megoszlása év Állami támogatás eft 46% Működési (saját) bevételek eft 30% Előző évi előirányzatmaradvány igénybevétele eft 18% Előző évi előirányzatmaradvány átvétel eft 1% Támogatásértékű bevételek eft Átvett pénzeszközök 3% eft 2% A Főiskola évben pénzügyi eszközeinek felhasználásával szigorú belső kontroll és takarékos gazdálkodás mellett MFt kiadást teljesített, ami az előző évi kiadások összegénél 825 MFt-tal, 8%-kal kevesebb. Ennek fő oka, hogy a pályázati források szűkülése miatt a beszámolási időszakban alacsonyabb értékben sikerült EU-s társfinanszírozású projekteket megvalósítania az Intézménynek. A beszámolási időszakban a kiadás-megtakarítás mértéke 16,9%-a volt a módosított előirányzatnak. 56

57 A évben teljesített kiadások összetételét a 6/2. sz. melléklet és a következő diagram szemlélteti: 3. ábra A BGF teljesített kiadásainak megoszlása év Munkaadókat terhelő járulék eft 10,4% Személyi juttatások eft 40,8% Dologi kiadások eft 24,2% Ellátottak juttatásai eft 15,2% Felhalmozás eft 4,6% Felújítás eft 4,4% Átadott pénzeszközök eft 0,4% Összegezve megállapítható, hogy a BGF gazdasági stabilitását a folyamatosan változó környezeti feltételek mellett a tárgyévben is megtartotta. Ebben kiemelt szerepe volt a Főiskola pénzügyi fegyelmezettségének, a racionális és a megkezdett takarékossági intézkedéseknek, melyet az is igazol, hogy a pótlólagos források, pályázati bevételek, szabad kapacitások kihasználásával, a évi gazdálkodás során a bevételi előirányzat 98,6%-os teljesítése mellett, a kiadási előirányzat mindössze 83,1%-os teljesítésével jelentős 1.771,5 MFt összegű előirányzatmaradványt ért el. II. 1. A főbb kiadási tételek feladatteljesítéssel összefüggő alakulása A Főiskola kiadásainak forrása a beszámolási időszakban is alapvetően a normatív állami támogatás és a saját bevételek, valamint az előző évi előirányzat-maradvány felhasználása volt, melyek igénybevételével a működésnek, az üzemeltetésnek és a szükséges fejlesztéseknek megfelelő kiadásokat teljesítette. A tervezett és teljesített kiadások alakulását jogcímenként a következő diagram szemlélteti. 57

58 4. ábra eft A kiadási előirányzatok és a teljesítés alakulása év Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások Ellátottak juttatásai Pénzeszközátadás Felhalmozás Felújítás Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Az Intézmény évi teljesített kiadásainak összege MFt volt. Ebből személyi juttatásokra és a kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékokra MFt-ot azaz, az összes teljesített kiadás 51,2%-át, az ellátottak pénzbeli juttatásaira MFt-ot, azaz 15,2%-át fordította a Főiskola. A teljesítés fennmaradó 33,6%-a nyújtott fedezetet az Intézmény üzemeltetéséhez kapcsolódó feladatok ellátására, valamint az infrastrukturális fejlesztések kiadásaira és az egyéb pénzeszközátadás kiadásaira. Így dologi kiadásokra MFt, intézményi beruházásokra 439 MFt, felújításra 420 MFt, míg átadott pénzeszközként 37 MFt került kifizetésre tárgyévben. A MFt-os eredeti előirányzathoz képest a módosított előirányzat összege ,8 MFt, mely 25,2%-os növekedést jelent. Ennek indoka egyrészt az, hogy a jogszabályok szerint az előző évi előirányzat-maradvány előirányzatosításra került a megfelelő felhasználási jogcímeken (kiemelt előirányzatokon). Másrészt a tárgyévben keletkezett többletbevételek előirányzatosítása okozta a növekedést, melyek az elfogadott pályázati elszámolásokra beérkező támogatásértékű bevételekből, valamint az intézményi működési bevételek eredeti előirányzaton felüli teljesítéséből képződtek. További többlet-előirányzatként jelent meg a kormányzati bérpolitikai intézkedés alapján, a évi bérkompenzáció fedezetére biztosított összeg. Mindezt a növekedést azonban ellensúlyozta az évközi zárolás elvonásként való év végi érvényesítése. A BGF kiadási megtakarítása tárgyévben MFt volt, melyet a 155,5 MFt-os bevételi lemaradással korrigálva, az Intézmény évi előirányzat-maradványa 1.771,5 MFt, mely 13,2%-kal kevesebb az előző évinél. A évi előirányzat-maradvány összegét befizetési kötelezettség nem terheli, mivel a képzési, tudományos célú és fenntartói támogatás és az egyéb, a jogosultsági elszámoltatás alá tartozó előirányzatok elszámolása alapján 20,6 MFt többlet illeti meg a BGF-et, mely összeget remélhetőleg év folyamán a Fenntartó az Intézmény rendelkezésére bocsát. 58

59 A beszámolási időszakban a Főiskola számára a Fenntartó maradványtartási kötelezettséget nem írt elő. A költségvetési aktív függő kiadások állománya eft, mely az év végén még rendezetlen előleg-kifizetésekből állt. A költségvetési aktív átfutó elszámolások állománya eft, mely összeg a kiküldetési előlegeket, az előre megvásárolt étkezési jegyek ellenértékét és a munkavállalói illetményelőlegek áthúzódó összegeit tartalmazta. A költségvetési passzív függő elszámolások állománya eft, mely a meghirdetett közbeszerzési eljárásokra, a pályázók által befizetett biztosítékokból, jóteljesítési garanciákból befolyt összeg. A költségvetési passzív átfutó elszámolások állománya eft, mely a Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg bérlői által befizetett kauciókat, illetve a kollégiumi szálláshely igénybevétel idegenforgalmi adóját tartalmazta. A költségvetésen kívüli passzív pénzügyi elszámolások állománya eft, mely a Magyar Államkincstárnál vezetett devizaszámlákon lévő Leonardo Innovation Transfer európai uniós támogatási program még fel nem használt bevétele, felhasználása a pályázati ütemtervnek megfelelően a szakmai teljesítések alapján történik. II. 2. Az előirányzatok alakulása az előirányzatok és a pénzforgalom egyeztetése II. 2. a) Kiadási-bevételi előirányzatok hatáskörönkénti módosításának alakulása, annak indoklása A Főiskola évi eredeti előirányzata MFt volt, mely tárgyévben összesen 2.298,8 MFt összegben került módosításra, így a évi módosított előirányzat ,8 MFt volt. Országgyűlési hatáskörben a beszámolási időszakban nem történt előirányzat-módosítás az Intézménynél. Kormányzati hatáskörben a évi bérkompenzáció fedezetének biztosítása, majd a jogosultsági elszámolást követő visszarendezése címén történt előirányzat-módosítás, melynek összege tárgyévben összesen 82,8 MFt volt. Szintén e hatáskörben történt év közben két alkalommal az állami támogatás eredeti előirányzatának, összesen 281,3 MFt összegű zárolása. Felügyeleti szervi hatáskörben, az állami támogatás esetében az MTA fejezettől az OTKA pályázatokra elnyert támogatások időarányos fedezetének biztosítása miatt történt egy alkalommal előirányzat-módosítás a beszámolási időszakban 4,8 MFt összegben. Továbbá a jogszabályi változások miatt, a működési és felhalmozási saját bevételeknél jelentkező többletbevételeket is a felügyeleti szerv előirányzatosíthatja az intézmények részére, melyre évben két alkalommal, összesen 216,8 MFt összegben került sor. 59

60 Az előirányzat-módosítások döntő része tárgyévben is intézményi, saját hatáskörben történt, melynek fő oka, az előző évi előirányzat-maradvány felhasználásoknak megfelelő előirányzatosítása volt. Ennek összege tárgyévben 2.040,5 MFt volt, mely alapján az előző évi maradvány teljes összege felhasználásra került. A saját hatáskörben elvégzett előirányzat-módosítások másik jelentős részét, a támogatásértékű bevételek és az átvett pénzeszközök esetében, a tárgyévben képződött bevételi többletek előirányzatosítása jelenti. E jogcímen öt esetben, 140,1 MFt összegben kért az Intézmény előirányzat-növelést, mely indoka elsősorban a pályázati többletbevételek teljesítése és előirányzatosítása volt. Szintén e jogcímen jelentkezett az előző évi jogosultsági elszámoltatás alapján a Fenntartó által átutalt 95,1 MFt előirányzatosítása is. Saját hatáskörben több alkalommal történt a kiemelt előirányzatok közötti évközi átcsoportosítás, mind az állami támogatás, mind a saját bevételeken belül, melyeket az Intézmény által tervezett kötelezettségvállalások előirányzati fedezetének biztosítása tett szükségessé. Az évközi előirányzat-módosítások részletesebb indoklása az egyes kiemelt előirányzatokról készített beszámolórészekben található. II. 2. b) Konkrét, meghatározott feladatokra a Tárcától, a középirányító szervtől, illetve a más fejezettől kapott előirányzatok felhasználása, az esetleges maradványok nagysága és okai A konkrét feladatok megvalósítására célzottan a Minisztériumtól 87,6 MFt összegben érkezett támogatás, melyet a következő jogcímekre, feladatokra használt fel a Főiskola: A Fenntartó a 371/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletnek és a 1133/2012. (IV. 26.) Korm. határozatnak megfelelően előzetes felmérés alapján a közalkalmazottaknak tárgyévben biztosította a évi bérkompenzáció fedezetét, 85 MFt összegben. A felhasználásáról kért beszámoló alapján az összegből 2,2 MFt-ot nem használt fel a Főiskola a többlettámogatás visszautalása megtörtént. A Főiskola által a Magyar Tudományos Akadémiától elnyert OTKA pályázatokra egyszeri jelleggel 4,8 MFt pótelőirányzat érkezett, melynek felhasználása a pályázatban megfogalmazottak szerinti ütemezésben valósult meg, így az összeg kötelezettség-vállalással terhelt maradványként került kimutatásra. 60

61 II. 2. c) Az előirányzatok évközi változása, a tényleges teljesítést befolyásoló főbb tényezők A személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatának alakulása, a humán erőforrás ellátottság A személyi juttatások évben teljesített kiadásának összege 3.870,7 MFt volt, amely az előző évinél 2,7%-kal (100,2 MFt-tal) több. (A személyi juttatások teljesített kiadásának szervezeti egységenkénti részletezését a sz. melléklet tartalmazza.) A személyi juttatások 59,5%-a 2.303,7 MFt rendszeres juttatás, amelyet a Főiskola közalkalmazottainak alapilletményére, pótlékaira fizetett ki. A nem rendszeres juttatás az összes személyi juttatás 33%-a, 1.276,5 MFt, a külső személyi juttatások összege pedig 290,5 MFt 7,5% volt. A bázisévhez viszonyítva a rendszeres személyi juttatásra kifizetett összeg 2,2%-kal (48,8 MFt-tal) nőtt, a nem rendszeres személyi juttatásra fordított összeg 5,8%-kal (69,8 MFt-tal) nőtt, míg a külsők személyi juttatásaként teljesített kifizetések összege 5,9%-kal (18,4 MFt-tal) csökkent. A rendszeres személyi juttatások értékének emelkedéséhez hozzájárult egyrészt a minősített oktatói létszám növekedése, melynek keretében mind új oktatók felvételére, mind a saját oktatók fokozatszerzésére sor került, így tárgyévben az oktatói előrelépések is igen jelentős számban megvalósulhattak. További növelő tételként jelent meg a közalkalmazottak részére fizetett bérkompenzáció összege, valamint a Főiskola vezetésének azon törekvése, hogy az eddigi óraadók helyett mind nagyobb számban közalkalmazottakkal lássa el oktatási feladatait. Ezt a törekvést tükrözi az átlagilletmények alakulása is, mely a teljes munkaidőben foglalkoztatottaknál Ft/fő/hó (a részmunkaidőben foglalkoztatottaknál Ft/fő/hó) volt. A személyi juttatások alakulását szervezeti egységenként a 6.3. sz. mellékletek szemléltetik. A Főiskola évi feladatát 454 fő oktató, kutató, tanár és 458 fő nem oktató, összesen 912 fő átlagos dolgozói létszámmal valósította meg. Ebből teljes munkaidőben foglalkoztatott 870 fő, részmunkaidős alkalmazott 42 fő volt. 5. ábra Az oktatói létszám a foglalkoztatás módja szerint év Teljes munkaidős 96% Részmunkaidős 4% 61

62 Az oktatók és nem oktatók átlaglétszámának alakulását karonként a következő táblázat és diagram szemlélteti. 20. táblázat Oktatók és nem oktatók átlaglétszámának alakulása (adatok főben) Rektorátus, Megnevezés KKK KVIK PSZK GKZ BGF összesen NYTK Oktatók Nem oktatók Összesen ábra Oktatók és nem oktatók létszámának alakulása fő év év Nem oktatók Oktatók A Főiskolán a foglalkoztatottak átlaglétszáma évben 3 fővel csökkent az előző évhez viszonyítva. A létszámcsökkenés azzal magyarázható, hogy a vidéki képzőhelyek hallgatói létszáma jelentősen csökkent az utóbbi években, így a személyi állomány létszámát is a hallgatói szolgáltatások ellátásához kellett igazítania a Főiskolának. A budapesti képzőhelyek alkalmazotti átlaglétszáma jelentősen nem változott az előző évhez képest, mert a kilépő, nyugdíjba vonuló alkalmazottak álláshelye elsősorban az oktatói, kutatói és szolgáltató munkakörökben kerül csak feltöltésre. Az Intézmény stratégiai céljainak megfelelő képzési kínálat bővítése miatt az (átmenetileg) üres álláshelyek betöltésére, az oktatási feladatok megfelelő szintű ellátásához új munkatársak felvételére is sor került a évben. 62

63 A BGF engedélyezett és átlaglétszáma 2012-ben (adatok főben) 21. táblázat Megnevezés Engedélyezett Átlaglétszám KKK KVIK PSZK GKZ NYTK 7 4 Rektorátus BGF összesen: Az engedélyezett és az átlaglétszám közti különbség nem végleges feladatcsökkenés eredménye, mivel az Intézmény törekvése, hogy az oktatás, a hallgatói szolgáltatások minősége és a színvonal javítása érdekében az átmenetileg üres álláshelyek betöltésre kerüljenek. Végrehajtott létszámcsökkentés A évben intézményi döntés alapján létszámcsökkentésre nem került sor. A humán erőforrással való hatékony és takarékos gazdálkodás továbbra is egyik fontos törekvése a Főiskolának az alapfeladat az oktatás, kutatás színvonalas teljesítése mellett. A munkaadókat terhelő járulékokat amelyek összege 992,1 MFt volt a beszámolási időszakban a személyi juttatások kifizetésétől függően a törvényben előírtak alapján teljesítette a Főiskola. A beszámolási időszakban kifizetett munkaadókat terhelő járulékok összege a személyi juttatásokkal párhuzamosan 21,4 MFt-tal, azaz 2,2%-kal nőtt. A munkaadókat terhelő járulékok összegéről (szervezeti egységenkénti részletezéssel) a sz. melléklet ad további tájékoztatást. A dologi kiadások és egyéb folyó kiadások A dologi és egyéb folyó kiadások jogcímen teljesített kiadások összege 2.296,1 MFt volt a beszámolási időszakban. A bázisévhez viszonyítva a kifizetések 255,7 MFt-tal (10,0%-kal) csökkentek. A csökkenés indoka főként az volt, hogy a 2010-es évben alkalmazott jogszabályi korlátozások miatt átütemezett kiadások is a 2011-es évet terhelték, így a bázis időszak teljesített kiadása jelentősen megnőtt, ugyanakkor évben a kifizetések már teljesíthetőek voltak, így azok a beszámolási időszakra nem húzódtak át. Másrészt a pályázatok számának csökkenése miatt, a megvalósításukra fordított kiadások is csökkentek. Mindezek mellett azonban kiemelendő, hogy a Főiskola az üzemeltetés területén folyamatosan keresi az energiatakarékos műszaki megoldásokat, fejlesztéseket. Beszerzési terv alapján mindig a legköltségtakarékosabb megoldásokra törekszik, intézményi szinten kezelve kiaknázza a beszerzéseknél, a szolgáltatások igénybevételénél a mennyiségi kedvezményeket. Ennek érdekében folyamatosan közbeszerzési eljárásokat indít és a piac szereplőit versenyezteti a 63

64 legkedvezőbb ár elérése érdekében, továbbá csatlakozik más intézmények által szervezett konzorciumokhoz egyes beszerzések megvalósítása érdekében. A évi kiadásokról a 6.4. sz. melléklet nyújt részletes információt. A Főiskola takarékossági intézkedései ellenére a működéshez kapcsolódó kiadások tárgyévben is egyes kiadási jogcímeken növekedtek, annak ellenére, hogy a BGF mindent elkövet pénzeszközei hatékony, racionális felhasználására. Folyamatos a források és felhasználások elemzése, a takarékos gazdálkodás lehetőségeinek kutatása. Számos tételnél kimutatható a kiadásmegtakarítás, úgymint (a karok kezdeményezésére) az irodaszerek, nyomtatványok, valamint a könyv és egyéb információhordozók, egyéb anyagok, beszerzésénél. A dologi és egyéb folyó kiadások előirányzatának évközi módosításánál 601,6 MFt növelés vált szükségessé a beszámolási időszakban. A dologi kiadások kiemelt előirányzatának évközi módosítása Kormány, irányító szervi és intézményi hatáskörben történt. Kormányhatáskörben összesen 281,3 MFt összegű előirányzat-csökkentés történt. Előirányzatnövelés irányító szervi hatáskörben az állami támogatás esetében egy alkalommal, az elnyert OTKA pályázatra, az MTA által átadott 4,2 MFt összegben történt, míg a saját bevételeknél két alkalommal, az intézményi működési bevételeknél jelentkező többletbevételek előirányzatosítása érdekében, 90,4 MFt összegben történt. A legjelentősebb előirányzat-módosítás az évközi saját hatáskörű előirányzat-növelés volt, melynek összege 788,3 MFt. Ennek keretében történt a évi előirányzat-maradvány felhasználásának előirányzatosítása (691,9 MFt), továbbá a támogatás értékű bevételek és az átvett pénzeszközök előirányzatain jelentkező bevételi többletek előirányzatosítása 97,7 MFt összegben, melynek jelentős részét a pályázati elszámolásokra beérkezett összegek tették ki. Ezenkívül a kötelezettségvállalásoknak megfelelően 1,3 MFt átcsoportosítása is megtörtént. A dologi és egyéb folyó kiadások tekintetében 606,8 MFt összegű kiadási megtakarítást ért el a BGF a módosított előirányzathoz képest. Ellátottak pénzbeli juttatásai Az ellátottak pénzbeli juttatásaként teljesített kiadások összege tárgyévben 1.444,4 MFt volt, mely 234,6 MFt-tal kevesebb, mint a megelőző évben. A teljesített kiadások csökkenése elsősorban az államilag támogatott képzési formákban részt vevő hallgatók létszámának a következménye, másrészt a bázis évet megelőző év végén alkalmazott fizetési átütemezések következménye. Az ellátottak juttatásainak eredeti előirányzata 1.666,7 MFt volt, melyet évközben több alkalommal, összesen 52,5 MFt-tal módosított az Intézmény, így az év végi módosított előirányzat 1.719,2 MFt volt. 64

65 Az előirányzat-módosításokat az alábbiak indokolták: évi előirányzat-maradvány felhasználása 206,1 MFt Jogszabály alapján, a hallgatói szervezetek egyetértésével kollégium felújítására való átcsoportosítás -186,5 MFt A hallgatói szervezetek működtetésének költségeire, tankönyvek, jegyzetek elkészítésére átcsoportosítás -35,7 MFt Pályázati és egyéb támogatások miatti többletbevételből 68,6 MFt Összesen: 52,5 MFt A tárgyévi hallgatói ösztöndíjak fedezetét az állami támogatás jelentette. Az ösztöndíjak elosztása és hallgatókhoz történő eljuttatása a BGF szabályzataiban és a vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint történt. A bevételi többletek tárgyévi összegét az Erasmus Mobilitási pályázatok adták, de jelentős támogatást kapott a Főiskola, illetve a hallgatók a Bursa ösztöndíj program keretében és a Demján Sándor Alapítványtól is a szociálisan rászoruló hallgatók esélyeinek javítására. A hallgatói támogatások a jogosultsági elszámolás keretébe tartoznak, e jogcímen a Főiskolának 19,8 MFt visszafizetési kötelezettsége keletkezett, melyet a maradvány-elszámolás keretében rendez a Fenntartó felé. Ennek összetételéről, a jogosultak létszámáról a I. 1. pont alatti részek nyújtanak részletes tájékoztatást. Működési/felhalmozási célú pénzeszközök átadása A Főiskola e jogcímen 19,3 MFt eredeti előirányzattal rendelkezett. A módosított előirányzat összege 58,3 MFt, a teljesített kiadások összege 37,4 MFt a beszámolási időszakban. A teljesített kiadások egyik indoka az Európai Bizottság által közvetlenül kiírt pályázatokon való részvétel, melyeken a BGF, mint főpályázó van jelen, így a kapott támogatást a konzorciumi partnerek részére tovább kell utalnia, ennek összege 20,4 MFt volt a tárgyévben. Ezen a kiemelt előirányzaton kell továbbá elszámolni a saját Kft. részére biztosított pótbefizetés 10 MFt-os összegét, valamint a korengedményes nyugdíjba vonulók (2012. évben 3 fő) után fizetendő, megelőlegezett járandóságokat, melyek együttes összege 7 MFt volt. Kamatkiadások NÉ Támogatásértékű működési/felhalmozási célú pénzeszközök átadása NÉ Intézményi beruházások A felhalmozási kiadásoknál az ingatlanok vásárlása, létesítése, valamint a tárgyi eszköz beszerzések és beruházások összege 439,3 MFt volt évben, ami az előző évi ráfordítások 80,4%-a. A csökkenés oka, hogy a beszámolási időszakban pályázati források hiányában nem volt a korábbi években megvalósított beruházásokhoz hasonló nagyságrendű infrastruktúra beruházási projekt. Az Intézmény állami támogatásból rendelkezésre bocsátott és saját bevételekből elkülönített forrásai pedig nem teszik lehetővé jelentős beruházások megvalósítását. Mindezek ellenére a pályázati forrásokból, valamint a vállalkozásoktól átvett általuk a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolt előző évi fejlesztési támogatások maradványából 65

66 számos fejlesztés valósulhatott meg tárgyévben is, főként az oktatástechnikai és informatikai infrastruktúra-fejlesztés terén, melyekkel biztosítható volt az oktatás feltételeinek folyamatos szinten tartása, és kis mértékben minőségi fejlesztése is. A évben megvalósult fejlesztésekkel a BGF az IFT-ben rögzített célkitűzéseit is ütemezetten teljesítette. A Főiskola intézményi beruházási kiadásainak eredeti előirányzata 211,3 MFt volt. A 402,9 MFt összegű előirányzat-növelés az alábbi intézkedések keretében történt: Előirányzat-maradványból Kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás miatt Összesen: 414,1 MFt -11,2 MFt 402,9 MFt A felhalmozási kiadások 614,2 MFt-os módosított előirányzatával szemben a kiadási teljesítés összege 439,3 MFt, így a kiadási megtakarítás 174,9 MFt, azaz a módosított előirányzat 28,5%-a volt. Intézményi beruházásként az ingatlan infrastruktúra javítására az összes felhalmozási kiadás 46,5%-át fordította a Főiskola. Gépek, berendezések, felszerelések vásárlására az összes beruházási kiadás 40,3%-át fordította az Intézmény. A évi felhalmozási kiadásokról a 6.5. és a 6.6.a sz. mellékletek képzési helyenkénti részletezéssel valamint az I. 1. p) pont tartalmaz további információt. A beruházások fedezetét évi előirányzat-maradványból 414,1 MFt - állami támogatásból 10,1 MFt - saját bevételből (pályázatok, intézményi bevételek) 147,7 MFt összesen: 571,9 MFt igénybevételével biztosította a Főiskola. A felújítási kiadások alakulása Felújítási kiadásokra a Főiskola a beszámolási időszakban 419,6 MFt-ot fordított. Ez a bázisév teljesítési adatának 54,5%-a, mivel a tárgyévet megelőző évben valósultak meg döntően a KEOP intézkedés keretében, európai uniós támogatással létrejött épületenergetikai fejlesztések. A felújítások forrását éven is elsősorban a saját bevételek jelentették, de folyamatban volt pályázati tevékenységből megvalósult fejlesztés is, továbbá jelentős volt a lakhatási támogatás meghatározott részének (70%-ának) átcsoportosításából fedezett, a kollégiumok infrastrukturális megújítását célzó fejlesztések összege. A megvalósított felújítások az épületinfrastruktúra funkcionális javításán túlmenően igen pozitív módon befolyásolták a hallgatók életkörülményeit, az oktatás és a munkavégzés feltételeit. Az Intézmény IFT-ben rögzített elképzeléseinek megfelelően a évben az 66

67 energiaracionalizálással, a hallgatók komfortérzetének javításával kapcsolatos jelentősebb kivitelezések történtek meg. A Főiskola a tárgyévet követően a megkezdett pozitív folyamatok folytatásaként további felújításokat kíván végrehajtani. A felújítási kiadások eredeti előirányzata évben az Intézménynél mindösszesen 1 MFt saját bevételi előirányzat volt. A 641,7 MFt összegű évközi előirányzat-módosítást a következők indokolták: Előirányzat-maradványból (saját hatáskörű előirányzat-módosítás) Többletbevétel miatti (irányító szervi és saját hatáskörű előirányzat-módosítás) Kiemelt előirányzatok közti átcsoportosítás (elsősorban a lakhatási támogatás 70%-ának felhasználása érdekében) Összesen: 360,4 MFt 94,8 MFt 186,5 MFt 641,7 MFt Felújítási jogcímen évben a következő források álltak az Intézmény rendelkezésére: évi előirányzat-maradványból 360,4 MFt évi állami támogatásból és saját bevételből 284,1 MFt Felújítási kiadások fedezete összesen: 644,5 MFt Ebből: évi felhasználás 419,6 MFt évre áthúzódó 224,9 MFt Az előző évi előirányzat-maradvány és a tárgyévi rendelkezésre álló források felhasználásával, a évben megvalósult felújításokról a 6.6.b sz. melléklet, valamint az I. 1. p) pont ad további tájékoztatást. Központi beruházások, PPP konstrukcióban létrejött beruházások, szolgáltatásvásárlás bemutatása Központi beruházásként kapott forrással a BGF tárgyévben nem rendelkezett, PPP konstrukcióban létrejött beruházás, szolgáltatásvásárlás a Főiskolán nem volt. Előző évek előirányzat-maradvány átadása a Főiskolán nem volt. II. 3. Az intézményi bevételek alakulása II. 3. a) A évi bevételi előirányzatok és teljesítések alakulása A Főiskola alapfeladatainak ellátására évben 4.926,2 MFt működési és 196,6 MFt felhalmozási állami támogatást biztosított a Fenntartó, az állami támogatás eredeti előirányzata 5.316,4 MFt volt, melynek évközi növelése két esetben (89,8 MFt összegben), csökkentése három alkalommal (283,4 MFt összeggel) valósult meg (jogcímenkénti részletezése 67

68 a II.2. pont alatt található). Így az Intézmény évi összes állami támogatásának módosított előirányzata 5.122,8 MFt volt, mely összeg a tárgyévben meg is érkezett. A felsőoktatási intézmények finanszírozási rendje a beszámolási időszakban kiegészítésre került az állami (rész)ösztöndíjas hallgatókkal. A Kormányrendelet értelmében a Fenntartó azonban a évben a rendelkezésre álló források hiánya miatt 85%-os finanszírozottsági szintet határozott meg a jogosultsági elszámoltatásnál, valamennyi képzési csatorna esetében. A képzési, tudományos célú és fenntartói támogatás, valamint a speciális programok elszámolása alapján a Főiskolát 40,3 MFt támogatástöbblet illeti meg, melyet várhatóan a Fenntartó a maradvány-elszámolás részeként évben biztosít az Intézmény részére. A Főiskola belső allokációs rendszerében bizonyos korrekciós tényezők figyelembevételével alkalmazza a rendelkezésre bocsátott támogatás képzőhelyek közötti felosztását, melyben megtartja a normativitást, ezáltal is ösztönözve az egyes szervezeti egységeket teljesítményük növelésére. A Főiskola teljesített saját bevételeinek összege MFt volt a beszámolási időszakban. Ebből a működési és felhalmozási saját bevételek összege MFt (54,1%), a támogatás értékű bevételeké 381 MFt (6,2%), az átvett pénzeszközöké 252 MFt (4,1%), az előző évi előirányzat-maradvány átvétele 147 MFt (2,4%) az előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele MFt (33,2%) volt. A tárgyévben a bevételi lemaradás 156 MFt, ennek főbb indokai elsősorban a demográfiai problémák és a gazdasági nehézségek, mely mellett a családok és a gazdaság szereplői költségviselő képességének jelentős csökkenése tapasztalható. Az éles versenyhelyzet miatt a képzési díjak sem növelhetők a szükséges mértékben. Mind komolyabb problémát jelent a közgazdász képzési helyek számossága miatt jelentősen szétaprózódó hallgatói létszám, valamint a képzési piacon meglévő, mind élesebb konkurenciaharc, melyek ellensúlyozása komoly erőfeszítéseket igényel a Főiskola részéről. Továbbra is problémát jelentett a felvételi eljárás rendje, melynek okán elsősorban a zalaegerszegi képzőhelyen csak a pótfelvételi eljárás alkalmával sikerült az első évfolyamok indításához szükséges minimális hallgatói létszámot biztosítani, Salgótarjánban a évben már nem indult I. évfolyam. Mindezek jelentősen befolyásolják a BGF pénzügyi forrásainak összegét, stabilitását mind az állami támogatás, mind a saját bevételek tekintetében. A BGF több felmérés eredményei alapján a hazai felsőoktatás egyik legszínvonalasabb képzést folytató intézménye. A hallgatók tudásszomja viszont csökken, és ezért a képesítési követelmények szerinti vizsgafeltételeknek sok hallgató nem tud megfelelni, így a felsőoktatási intézmények országos átlagánál lényegesen nagyobb a Főiskolán a hallgatói lemorzsolódás. Ez viszont kedvezőtlenül befolyásolja a beiskolázási adottságok szűkülése miatt is az Intézmény pénzügyi forrásait, ami igaz az állami támogatás (normatív finanszírozás) és a saját bevételek tekintetében is. A Főiskola vezetése a beszámolási időszakban is fő feladatának tekintette a pótlólagos források megszerzését az oktatási feladatok zavartalan ellátása, a folyamatos működtetés és az előirányzott fejlesztések érdekében. Az intézményi működési bevételek növekedését eredményezte az állami (rész)ösztöndíjas hallgatói keretszámok tárgyévben érvényesített jelentős csökkentése a Főiskola által gondozott tudományterületeken, mivel az államilag támogatott helyekről kiszoruló felvételizők az 68

69 önköltséges képzésekre nyertek felvételt és iratkoztak be. Ennek eredménye főként, hogy az intézményi saját bevételek 255,7 Mft-tal, 8,3%-kal nőttek az előző évi teljesített összeghez képest A teljesített bevételek forrásösszetétele az előző évhez viszonyítva mindössze 1 % ponttal változott az állami támogatás javára: 45,4% állami támogatás, 54,6% saját bevétel. (Beszámolási időszakban az előző évi előirányzat-maradvány 2.040,5 MFt is felhasználásra került.) Az Intézmény sikeres pályázati tevékenységének eredményeként az NFÜ-től, közreműködő szervezeteitől és egyéb államháztartási alrendszerbe tartozó szervezetektől a következő támogatásértékű bevételek érkeztek a Főiskolához a évben: KEOP Épületenergetikai fejlesztések KEOP Energiahatékonysági fejlesztések a KKK kampuszán KEOP "Zöld Kampusz Zalaegerszeg" mintaprojekt TÁMOP Nógrádi Kincsestár pályázat TÁMOP Team Akadémia pályázat TÁMOP Informatikai szakok integrált képzésfejlesztése TÁMOP BGF komplex szolgáltatásfejlesztése Markó utca TÁMOP Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés TÁMOP A MEDIC SPHERE GKZ kutatás TÁMOP B Komplex tehetséggondozás a BGF-en Balassi Intézet könyvtári pályázat GKZ Wekerle Sándor Alapkezelő PR-KO pályázatok Interreg IV/C VERSO pályázat BURSA (Önkormányzatok) ösztöndíjak hozzájárulása NIIF Regionális centrum támogatás (Salgótarján) Önkormányzati támogatások (Zalaegerszeg) eft eft eft eft eft eft eft eft eft eft 255 eft 191 eft eft eft 600 eft eft A pályázati tevékenység eredményessége a beszámolási időszakban is kiemelkedő volt. A korábbi években végzett gondos elkészítő munkának köszönhetően számos, jelentős támogatási összeget képviselő pályázat megvalósítása volt folyamatban évben, annak ellenére, hogy a közép-magyarországi régióra számosságában is kevesebb pályázatot írtak ki, továbbá a (pályázatonként) elnyerhető támogatások összege is kevesebb volt, mint a korábbi években. A bevételek jogcímenkénti alakulását a következő diagram szemlélteti. 69

70 7. ábra eft A bevételi előirányzatok és a teljesített bevételek alakulása év Eredeti Módosított előirányzat előirányzat Teljesítés Eredeti Módosított előirányzat előirányzat Teljesítés Eredeti Módosított előirányzat előirányzat Teljesítés Eredeti Módosított előirányzat előirányzat Teljesítés Eredeti Módosított előirányzat előirányzat Állami támogatás Saját bevétel Támogatásértékű bevétel Átvett pénzeszközök Előző évi előirányzat-maradvány igénybe vétele Teljesítés A teljesített bevételek alakulása a bázisévhez viszonyítva (bevételek tervtől való eltérése) A évben az Intézmény összes teljesített bevétele ,3 MFt volt, mely 8,9%-kal 1.094,1 MFt-tal kevesebb, mint a évi teljesítés. A rendelkezésre álló források megoszlását figyelembe véve az állami támogatás csökkenése 377,8 MFt, míg az intézményi saját bevételeké (átvett pénzeszközökkel, támogatásértékű bevételekkel, előző évi előirányzatmaradvány igénybevételével együttes összege) 716,3 MFt. Az állami támogatás csökkenése egyrészt az eredeti előirányzat alacsonyabb összegben történő megállapításának, másrészt az évközi Kormányhatáskörben történt intézkedések következménye. Emellett a Fenntartó a felsőoktatási intézmények számára nem tudta biztosítani a finanszírozási kormányrendeletben meghatározott normatív támogatás teljes összegét, csak annak 85%-át. Sajnálatos, hogy az infrastruktúra működtetésére fordítható állami támogatás összege nem fedezi kellő mértékben a feladatok bővüléséhez kapcsolódó kiadásnövekedést, továbbá az inflatorikus hatást, de a közalkalmazotti előresorolások ellentételezése sem került kompenzálásra. Így fejlesztésekre, megelőző karbantartásokra kizárólag a költségtérítéses (önköltséges) képzésekből, pályázati forrásokból, bérleti díjakból, kamatbevételekből származó források nyújtottak fedezetet tárgyévben is. A tárgyidőszakban teljesített intézményi működési bevételek összege 255,7 MFt-tal, 8,3%-kal nőtt, elsősorban az állami támogatott (állami ösztöndíjas) keretszámok csökkentése következtében az önköltséges képzésekre beiratkozó hallgatói létszám miatt. A átvett pénzeszközök összege 105,1 MFt-tal, 29,4%-kal csökkent, melynek fő oka, hogy a Főiskola a gazdasági társaságoktól szakképzési hozzájárulásként támogatást már nem fogadhatott. 70

Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2012/2013. tanév

Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2012/2013. tanév Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2012/2013. tanév Mi is érdekel? Hol tanuljak tovább? Milyenek a bejutási esélyeim? Milyen szakmával tudok jól elhelyezkedni vagy továbbtanulni? 2 Biztos

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév

Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév Miért érdemes továbbtanulni? Mert a felsőfokú végzettséggel rendelkezők magasabb jövedelmet érhetnek el, több munkalehetőség közül választhatnak,

Részletesebben

I. 4. c) Az intézmény működésének helyzete, a működési tevékenység értékelése, a megvalósuló fejlesztések, ágazati és célfeladatok hatása... 56 II.

I. 4. c) Az intézmény működésének helyzete, a működési tevékenység értékelése, a megvalósuló fejlesztések, ágazati és célfeladatok hatása... 56 II. TARTALOMJEGYZÉK Vezetői összefoglaló... 4 I. ÁLTALÁNOS INDOKLÁS (FELADATKÖR, TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA)... 5 I. 1. a) Intézményi szerkezeti változások... 5 I. 1. b) A hallgatói létszám képzési szintenkénti

Részletesebben

I. 4. c) Az év során átadott és átvett feladatok és az ezekhez kapcsolódó létszám- és előirányzatmozgások

I. 4. c) Az év során átadott és átvett feladatok és az ezekhez kapcsolódó létszám- és előirányzatmozgások TARTALOMJEGYZÉK Vezetői összefoglaló... 4 I. ÁLTALÁNOS INDOKLÁS (FELADATKÖR, TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA)... 5 I. 1. A számszaki beszámoló 11/a., 11/b., és 12. számú mellékleteiben szerepeltetett jogcímadatok

Részletesebben

Hallgatók tájékoztatása a 2014/15. tanévi díjtételekről (kiírások és fizetési határidők)

Hallgatók tájékoztatása a 2014/15. tanévi díjtételekről (kiírások és fizetési határidők) Hallgatók tájékoztatása a 2014/15. tanévi díjtételekről (kiírások és fizetési határidők) Tisztelt Hallgatók! A BGF szenátusa 2014. június 12-én az alábbi határozatot hozta: A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA

Részletesebben

JÓ GYAKORLATOK A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGÉBEN

JÓ GYAKORLATOK A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGÉBEN JÓ GYAKORLATOK A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGÉBEN Sándorné dr. Kriszt Éva rektor 2009. november 27. 1 Intézményünk története A BGF három nagy múltú főiskola egyesítésével

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete. Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma

A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete. Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma 2015. évi CXXXI. törvény (Nftv. Módosítás) Az Nftv. módosításának főbb irányai

Részletesebben

Duális képzések a Budapesti Gazdasági Főiskolán

Duális képzések a Budapesti Gazdasági Főiskolán Duális képzések a Budapesti Gazdasági Főiskolán A Budapesti Gazdasági Főiskola jellegzetességei Az ország első számú és legnagyobb főiskolája (16.000 hallgató) Felsőoktatási Minőség Díj (2010), ISO minőségügyi

Részletesebben

A Budapesti Gazdasági Egyetem évi oktatási és gazdálkodási beszámolója. Budapest, május

A Budapesti Gazdasági Egyetem évi oktatási és gazdálkodási beszámolója. Budapest, május A Budapesti Gazdasági Egyetem 2015. évi oktatási és gazdálkodási beszámolója Budapest, 2016. május 1 TARTALOMJEGYZÉK Vezetői összefoglaló... 5 I. ÁLTALÁNOS INDOKLÁS (FELADATKÖR, TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA)...

Részletesebben

2004. ÉVI GAZDÁLKODÁSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA

2004. ÉVI GAZDÁLKODÁSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA A 2004. ÉVI GAZDÁLKODÁSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 1. A BGF feladatköre és tevékenysége... 5 1.1. Az Intézmény neve, törzskönyvi azonosító száma, honlapjának címe...

Részletesebben

2011. ÉVI OKTATÁSI ÉS GAZDÁLKODÁSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA

2011. ÉVI OKTATÁSI ÉS GAZDÁLKODÁSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA A 2011. ÉVI OKTATÁSI ÉS GAZDÁLKODÁSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA Budapest, 2012. április TARTALOMJEGYZÉK Vezetői összefoglaló... 4 I. Általános indoklás (feladatkör, tevékenység bemutatása)... 5

Részletesebben

Az MNB kiválósági ösztöndíj pályázatok elbírálásának rendje és feltételei a Budapesti Gazdasági Egyetemen október 5.

Az MNB kiválósági ösztöndíj pályázatok elbírálásának rendje és feltételei a Budapesti Gazdasági Egyetemen október 5. Az MNB kiválósági ösztöndíj pályázatok elbírálásának rendje és feltételei a Budapesti Gazdasági Egyetemen 2016. október 5. 1. Előzmények A Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban MNB) a Budapesti Gazdasági Egyetem

Részletesebben

Széchenyi István Egyetem Győr SZÉCHE YI ISTVÁ EGYETEM 2008.ÉVI ALAPOKMÁ YA

Széchenyi István Egyetem Győr SZÉCHE YI ISTVÁ EGYETEM 2008.ÉVI ALAPOKMÁ YA Széchenyi István Egyetem Győr SZÉCHE YI ISTVÁ EGYETEM 2008.ÉVI ALAPOKMÁ YA 1. Fejezet megnevezése: XX Oktatási Minisztérium 2. Széchenyi István Egyetem a) azonosító adatai PIR törzsszáma: 308900 az egyetem

Részletesebben

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő A Kormány../2005. ( ) Korm. rendelete a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv. (a továbbiakban:

Részletesebben

BGF KÉPZÉSI TÉRKÉPE A 2012/2013. TANÉVBEN. Képzéskereső: www.bgf.hu

BGF KÉPZÉSI TÉRKÉPE A 2012/2013. TANÉVBEN. Képzéskereső: www.bgf.hu BGF KÉPZÉSI TÉRKÉPE A 2012/2013. TANÉVBEN Képzéskereső: www.bgf.hu Az alábbi képzések további részletes leírása a külön képzési szintenként megtalálható. 1 Adóigazgatási szakügyintéző 2 Banki szakügyintéző

Részletesebben

A Budapesti Gazdasági Egyetem évi oktatási és gazdálkodási beszámolója. Budapest, április

A Budapesti Gazdasági Egyetem évi oktatási és gazdálkodási beszámolója. Budapest, április A Budapesti Gazdasági Egyetem 2016. évi oktatási és gazdálkodási beszámolója Budapest, 2017. április 1 TARTALOMJEGYZÉK Vezetői összefoglaló... 5 I. ÁLTALÁNOS INDOKLÁS (FELADATKÖR, TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA)...

Részletesebben

2017/2018. tanévre szóló Nemzeti felsőoktatási ösztöndíj felhívás

2017/2018. tanévre szóló Nemzeti felsőoktatási ösztöndíj felhívás 2017/2018. tanévre szóló Nemzeti felsőoktatási ösztöndíj felhívás Pályázók köre A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 2016. július 1-jétől hatályos módosítása szerint, a 114/D. (1) bekezdés

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER 8442/2007. TERVEZET! (honlapra) ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról Budapest,

Részletesebben

MUNKA MELLETT SZERETNÉL DIPLOMÁT? TANULJ A KVIK TÁVOKTATÁSON!

MUNKA MELLETT SZERETNÉL DIPLOMÁT? TANULJ A KVIK TÁVOKTATÁSON! MUNKA MELLETT SZERETNÉL DIPLOMÁT? TANULJ A KVIK TÁVOKTATÁSON! Kereskedelem és marketing alapképzési szak (KVIK) Távoktatás munkarendű közgazdász alapképzés Önköltséges képzési formában A szerezhető végzettség

Részletesebben

Az MNB kiválósági ösztöndíj pályázatok elbírálásának rendje és feltételei az SZTE-n július 15.

Az MNB kiválósági ösztöndíj pályázatok elbírálásának rendje és feltételei az SZTE-n július 15. Az MNB kiválósági ösztöndíj pályázatok elbírálásának rendje és feltételei az SZTE-n 1. Előzmények 2016. július 15. A Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban MNB) a Szegedi Tudományegyetem (továbbiakban SZTE)

Részletesebben

2019. ÉVI KERESZTFÉLÉVES ELJÁRÁSBAN MEGHIRDETETT ALAPKÉPZÉSEK ÉS FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉSEK

2019. ÉVI KERESZTFÉLÉVES ELJÁRÁSBAN MEGHIRDETETT ALAPKÉPZÉSEK ÉS FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉSEK 2019. ÉV KERESZTFÉLÉVES ELJÁRÁSBAN MEGHRDETETT ALAPKÉPZÉSEK ÉS FELSŐOKTATÁS SZAKKÉPZÉSEK Alapképzés, osztatlan képzés Nappali képzések idő A N K emberi erőforrások (2) 220 000 Ft 7 1 < 60 A N K gazdálkodási

Részletesebben

Oktatási területeink. Informatika. Szak- és közigazgatás. Agrárgazdaság. Vidékfejlesztés. Üzleti közgazdaság

Oktatási területeink. Informatika. Szak- és közigazgatás. Agrárgazdaság. Vidékfejlesztés. Üzleti közgazdaság Oktatási területeink Informatika Agrárgazdaság Szak- és közigazgatás Üzleti közgazdaság Vidékfejlesztés Felvételt nyert hallgatók száma Államilag finanszírozott hallgatók száma Költségtérítéses hallgatók

Részletesebben

BGE felhívás a köztársasági ösztöndíj 2016/2017. tanévi pályázatára

BGE felhívás a köztársasági ösztöndíj 2016/2017. tanévi pályázatára BGE felhívás a köztársasági ösztöndíj 2016/2017. tanévi pályázatára Az oktatásért felelős miniszter döntése szerint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv) 64. (5) bekezdése, valamint

Részletesebben

JELENTÉS AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ÉVI JELENTKEZÉSI ÉS FELVÉTELI ADATAIRÓL

JELENTÉS AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ÉVI JELENTKEZÉSI ÉS FELVÉTELI ADATAIRÓL JELENTÉS AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM 217. ÉVI JELENTKEZÉSI ÉS FELVÉTELI ADATAIRÓL ELTE Rektori Kabinet Minőségügyi Iroda 217. november TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. Országos adatok...

Részletesebben

Tomori Pál Főiskola. Közhasznúsági jelentés 2011.

Tomori Pál Főiskola. Közhasznúsági jelentés 2011. Tomori Pál Főiskola Közhasznúsági jelentés 2011. 1. Bevezetés A Tomori Pál Főiskolát a KF-SZ Kalocsai Felsőoktatási és Szolgáltató Közhasznú Társaság 2004. június 22. napján meghozott, 2/2004 sz. határozatával

Részletesebben

A Budapesti Gazdasági Egyetem évi oktatási és gazdálkodási beszámolója. Budapest, április

A Budapesti Gazdasági Egyetem évi oktatási és gazdálkodási beszámolója. Budapest, április A Budapesti Gazdasági Egyetem 2017. évi oktatási és gazdálkodási beszámolója Budapest, 2018. április 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 5 I. ÁLTALÁNOS INDOKLÁS (FELADATKÖR, TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA)...

Részletesebben

BGF Biztos jövő ösztöndíj pályázati felhívás a 2015/2016. tanév 1. félévére

BGF Biztos jövő ösztöndíj pályázati felhívás a 2015/2016. tanév 1. félévére BGF Biztos jövő ösztöndíj pályázati felhívás a 2015/2016. tanév 1. félévére A pályázat célja A Biztos jövő ösztöndíj támogatás célja, hogy a Főiskola kiemelkedő tanulmányi eredményt elért tehetséges, szakmailag

Részletesebben

Ü Z L E T I T U D O M Á N Y O K I N T É Z E T E

Ü Z L E T I T U D O M Á N Y O K I N T É Z E T E Szervezeti és Működési Rend 11. melléklete: Üzleti Tudományok Intézete működési rendje 2012. Beosztás Ü Z L E T I T U D O M Á N Y O K S z a b á l y z a t Oldal: 2/8. Készítette Ellenőrizte Jóváhagyta oktatási

Részletesebben

A MISKOLCI EGYETEM ÖNKÖLTSÉGES KÉPZÉSEINEK SZABÁLYZATA

A MISKOLCI EGYETEM ÖNKÖLTSÉGES KÉPZÉSEINEK SZABÁLYZATA A MISKOLCI EGYETEM ÖNKÖLTSÉGES KÉPZÉSEINEK SZABÁLYZATA Miskolc, 2014 3.6. sz. Egyetemi szabályzat ÖNKÖLTSÉGES KÉPZÉSEK SZABÁLYZATA A Miskolci Egyetem Szenátusának 282/2014. sz. határozata Készült 8 példányban.

Részletesebben

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER 2682/2008. TERVEZET! (honlapra) ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a felsőoktatási intézmények képzési, tudományos célú és fenntartói normatíva alapján történő finanszírozásáról

Részletesebben

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÖLTSÉGVETÉSI ALAPOKMÁNYA XX. fejezet Oktatási Minisztérium Azonosító adatai: - törzskönyvi nyilvántartási szám (PIR törzsszám): 329826 - megnevezése: Budapesti Gazdasági Főiskola

Részletesebben

Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Okirat száma: 35665/2018. Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. -a és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény

Részletesebben

statisztikai módszerekkel

statisztikai módszerekkel Statisztikai világnap 2010. október 20. Az oktatási kiválóság g mérése m statisztikai módszerekkel Sándorné dr. Kriszt Éva rektor A mérésrm sről l elméleti leti megközel zelítésben A A mérés m s fogalma,

Részletesebben

A MISKOLCI EGYETEM ÖNKÖLTSÉGES KÉPZÉSEINEK SZABÁLYZATA

A MISKOLCI EGYETEM ÖNKÖLTSÉGES KÉPZÉSEINEK SZABÁLYZATA A MISKOLCI EGYETEM ÖNKÖLTSÉGES KÉPZÉSEINEK SZABÁLYZATA Miskolc, 2017. 3.6. sz. Egyetemi szabályzat ÖNKÖLTSÉGES KÉPZÉSEK SZABÁLYZATA A Miskolci Egyetem Szenátusának 215/2017. sz. határozata Készült 8 példányban.

Részletesebben

Az MNB kiválósági ösztöndíj pályázatok elbírálásának rendje és feltételei az SZTE-n. Pótpályázat április

Az MNB kiválósági ösztöndíj pályázatok elbírálásának rendje és feltételei az SZTE-n. Pótpályázat április Az MNB kiválósági ösztöndíj pályázatok elbírálásának rendje és feltételei az SZTE-n 1. Előzmények Pótpályázat 2019. április Az MNB a Társadalmi Felelősségvállalási Stratégiája alapján aktív szerepet vállal

Részletesebben

T U R I Z M U S, T E R Ü L E T F E J L E S Z T É S I É S I D E G E N N Y E L V I I N T É Z E T

T U R I Z M U S, T E R Ü L E T F E J L E S Z T É S I É S I D E G E N N Y E L V I I N T É Z E T Szervezeti és Működési Rend 10. melléklete: Turizmus, Területfejlesztési és Idegen Nyelvi Intézet működési rendje 2012. Beosztás T U R I Z M U S, S z a b á l y z a t Oldal: 2/7. Készítette Ellenőrizte

Részletesebben

Az MNB kiválósági ösztöndíj pályázatok elbírálásának rendje és feltételei az SZTE-n július 15.

Az MNB kiválósági ösztöndíj pályázatok elbírálásának rendje és feltételei az SZTE-n július 15. Az MNB kiválósági ösztöndíj pályázatok elbírálásának rendje és feltételei az SZTE-n 1. Előzmények 2017. július 15. Az MNB a Társadalmi Felelősségvállalási Stratégiája alapján aktív szerepet vállal a közgazdasági

Részletesebben

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉNEK.

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉNEK. A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉNEK. számú melléklete AZ OKTATÁS-MÓDSZERTANI KÖZPONT ÜGYRENDJE BUDAPEST 2015

Részletesebben

3/2016. (IX.26.) számú REKTORI ÉS KANCELLÁRI EGYÜTTES UTASÍTÁS. 1. A szabályzat célja

3/2016. (IX.26.) számú REKTORI ÉS KANCELLÁRI EGYÜTTES UTASÍTÁS. 1. A szabályzat célja 3/2016. (IX.26.) számú REKTORI ÉS KANCELLÁRI EGYÜTTES UTASÍTÁS 1. A szabályzat célja (1) A Magyar Nemzeti Bank, mint Támogató által (továbbiakban: MNB) az Eszterházy Károly Főiskola, mint az Eszterházy

Részletesebben

JOGSZABÁLYOK AZ OKTATÁSRÓL MAGYARORSZÁGON 2005 Betlehem József

JOGSZABÁLYOK AZ OKTATÁSRÓL MAGYARORSZÁGON 2005 Betlehem József JOGSZABÁLYOK AZ OKTATÁSRÓL MAGYARORSZÁGON 2005 Betlehem József Jogszabályok a képzésben 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról 1993. évi LXXX. tv. a felsőoktatásról 1993. évi LXXVI. tv. a szakképzésről 2001.

Részletesebben

A Széchenyi István Egyetem nemzetközi és regionális kapcsolatai

A Széchenyi István Egyetem nemzetközi és regionális kapcsolatai Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Egyetemek a határ menti együttműködésben Nemzetközi projektzáró konferencia Győr, 2006. szeptember 26.

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014. tanévre Osztatlan tanárszak közgazdásztanár szakképzettség (nappali munkarend) 2 Budapesti Gazdasági Főiskola Budapesti Gazdasági Főiskola FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014.

Részletesebben

Nemzetközi gazdálkodás szak

Nemzetközi gazdálkodás szak A szak megnevezése: Nemzetközi gazdálkodás szak A specializációt gondozó oktatási szervezeti egységek megnevezése: Nemzetközi Gazdálkodás Intézet Társadalomtudományi Intézet Világgazdaság és Nemzetközi

Részletesebben

Mérés gyakorisága. Aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók száma Fő Féléves ORH Neptun Automatikus

Mérés gyakorisága. Aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók száma Fő Féléves ORH Neptun Automatikus A.1 Hallgatói létszám növelése A.1.1 Aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók Aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók Fő Féléves ORH Neptun Automatikus Finanszírozási szempontú kimutatás, azaz kétszakos

Részletesebben

A Felsőoktatási Regisztrációs Központ 2006. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA

A Felsőoktatási Regisztrációs Központ 2006. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA A Felsőoktatási Regisztrációs Központ 2006. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA 1. Feladatkör, tevékenység 1.1. Az intézmény adatai Név: Felsőoktatási Regisztrációs Központ Törzskönyvi

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés a évről

Közhasznúsági jelentés a évről Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája Közhasznúsági jelentés a 2008. évről Budapest 2009. 1 HELLER FARKAS GAZDASÁGI ÉS TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSOK FŐISKOLÁJA 1077 BUDAPEST RÓZSA

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

Tomori Pál Főiskola. Közhasznúsági jelentés 2014.

Tomori Pál Főiskola. Közhasznúsági jelentés 2014. Tomori Pál Főiskola Közhasznúsági jelentés 2014. 1. Bevezetés A Tomori Pál Főiskolát a KF-SZ Kalocsai Felsőoktatási és Szolgáltató Közhasznú Társaság (alakuláskori nevén) 2004. június 22. napján meghozott,

Részletesebben

A MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN

A MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN A MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet, valamint a Szegedi Tudományegyetem

Részletesebben

Családi nyílt nap a BGF-en 2013. február 23. Új lehetőség: 1.530 állami ösztöndíjas felsőoktatási szakképzési hely

Családi nyílt nap a BGF-en 2013. február 23. Új lehetőség: 1.530 állami ösztöndíjas felsőoktatási szakképzési hely Családi nyílt nap a BGF-en 2013. február 23. Új lehetőség: 1.530 állami ösztöndíjas felsőoktatási szakképzési hely 1 Áttekintés 1. Előzmények 2. FOKSZ általános jellemzők 3. Képzések részletesen 4. Miért

Részletesebben

SZOLNOKI FŐISKOLA TANTERV. érvényes a. 2015/2016. tanévtől felmenő rendszerben NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁSI FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉSI SZAK.

SZOLNOKI FŐISKOLA TANTERV. érvényes a. 2015/2016. tanévtől felmenő rendszerben NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁSI FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉSI SZAK. SZOLNOKI FŐISKOLA TANTERV érvényes a 2015/2016. tanévtől felmenő rendszerben NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁSI FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉSI SZAK Szakirányok Nemzetközi szállítmányozás és logisztika szakirány Szolnok

Részletesebben

Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar

Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Az életnek, az életre képzünk! #degtk Legfiatalabb kar 2014 Jogelőd karok: KTK & GVK Hallgatói létszámát tekintve az Egyetem legnagyobb kara 10 intézet kollégái

Részletesebben

GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT ALAPKÉPZÉSI SZAK

GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT ALAPKÉPZÉSI SZAK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT ALAPKÉPZÉSI SZAK Szak neve: Gazdálkodási és menedzsment alapképzési szak Indított specializációk: üzletvitel és szervezés (felelős: Dr. Törő Emese, egyetemi docens) pénzügy

Részletesebben

A felsőoktatás és a megfelelősség-értékelés kapcsolata

A felsőoktatás és a megfelelősség-értékelés kapcsolata A felsőoktatás és a megfelelősség-értékelés kapcsolata Dr. Gáti József Intézményfejlesztési főigazgató Akkreditálási Világnap 2016. június 9. A megfelelőség-értékelés elemei Az értékelés tárgya Követelmények

Részletesebben

MARKETING MESTERKÉPZÉSI SZAK

MARKETING MESTERKÉPZÉSI SZAK MARKETING MESTERKÉPZÉSI SZAK Az SZTE Gazdaságtudományi Kara által 2008 szeptemberében levelező tagozaton, 2009 szeptemberétől nappali tagozaton is indítandó Marketing mesterképzési szakra felvételt nyerhetnek:

Részletesebben

SZMSZ III. KÖTETE HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER. III.2.8. Corvinus Hallgatói Kompenzációs Program tanulmányi eredményen alapuló ösztöndíjszabályzata

SZMSZ III. KÖTETE HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER. III.2.8. Corvinus Hallgatói Kompenzációs Program tanulmányi eredményen alapuló ösztöndíjszabályzata SZMSZ III. KÖTETE HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER III.2.8. Corvinus Hallgatói Kompenzációs Program tanulmányi eredményen alapuló ösztöndíjszabályzata A Szenátus 2013. május 13-i ülésén SZ-70/2012/13. (2013.

Részletesebben

Jó gyakorlatok! Merre tovább felsőoktatás? A Budapesti Gazdasági Főiskola működése, gazdálkodása során alkalmazott jó gyakorlatok

Jó gyakorlatok! Merre tovább felsőoktatás? A Budapesti Gazdasági Főiskola működése, gazdálkodása során alkalmazott jó gyakorlatok Jó gyakorlatok! Merre tovább felsőoktatás? A Budapesti Gazdasági Főiskola működése, gazdálkodása során alkalmazott jó gyakorlatok Sándorné Kriszt Éva rektor Állami Számvevőszék, Budapest, 2015. május 15.

Részletesebben

Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar ÜZLETI KÉPZÉSEK

Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar ÜZLETI KÉPZÉSEK Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar ÜZLETI KÉPZÉSEK Az Eszterházy Károly Egyetem szakjai 9 felsőoktatási szakképzés 36 alapszak 14 mesterképzés 21 osztatlan szak (20 tanári szak, 80 szakpár) 2

Részletesebben

Bevezetés. Szabályzati háttér A tanulmányi ösztöndíj

Bevezetés. Szabályzati háttér A tanulmányi ösztöndíj A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK TANULMÁNYI ÖSZTÖNDÍJ OSZTÁSÁNAK SZABÁLYZATA Bevezetés A Dunaújvárosi Főiskola Hallgatói Önkormányzata (továbbiakban: HÖK) úgy érezte szükséges egy mindenki

Részletesebben

Idegen nyelvi és szaknyelvi követelmények az oklevél kiadásához az egyes felsőoktatási szakképzés, alap- és mesterképzési szakokon

Idegen nyelvi és szaknyelvi követelmények az oklevél kiadásához az egyes felsőoktatási szakképzés, alap- és mesterképzési szakokon Idegen nyelvi és szaknyelvi követelmények az oklevél kiadásához az egyes felsőoktatási szakképzés, alap- és mesterképzési szakokon Kommunikáció, Üzlet, Turizmus Alapképzési szakok Emberi erőforrások alapképzés:

Részletesebben

A évi intézményi keretszámok meghatározása

A évi intézményi keretszámok meghatározása 7. sz. melléklet A intézményi keretszámok meghatározása Bevétel Kiadások Jogcím Működési Felhalmozási Összesen Támogatás Kiadás Személyi juttatás Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások Ellátottak

Részletesebben

REGIONÁLIS ÉS KÖRNYEZETI GAZDASÁGTAN MESTERKÉPZÉSI SZAK

REGIONÁLIS ÉS KÖRNYEZETI GAZDASÁGTAN MESTERKÉPZÉSI SZAK REGIONÁLIS ÉS KÖRNYEZETI GAZDASÁGTAN MESTERKÉPZÉSI SZAK Az SZTE Gazdaságtudományi Kara által 2008 szeptemberében levelező tagozaton, 2009 szeptemberétől nappali tagozaton is indítandó és környezeti gazdaságtan

Részletesebben

GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT ALAPKÉPZÉSI SZAK

GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT ALAPKÉPZÉSI SZAK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT ALAPKÉPZÉSI SZAK Szak neve: Gazdálkodási és menedzsment alapképzési szak Indított specializációk: üzletvitel és szervezés (felelős: Dr. Törő Emese, egyetemi docens) pénzügy

Részletesebben

MNB kiválósági ösztöndíj

MNB kiválósági ösztöndíj MNB kiválósági ösztöndíj 1. A Magyar Nemzeti Bank társadalmi felelősségvállalási stratégiájának megvalósítása keretében, az MNB és a KJF között létrejött szerződés alapján, támogatást nyújt a 2016/2017-as

Részletesebben

BGE Biztos Jövő ösztöndíj pályázati felhívás 2016/2017. tanév 2 félévére

BGE Biztos Jövő ösztöndíj pályázati felhívás 2016/2017. tanév 2 félévére A pályázat célja BGE Biztos Jövő ösztöndíj pályázati felhívás 2016/2017. tanév 2 félévére A Biztos jövő ösztöndíj támogatás célja, hogy az Egyetem kiemelkedő tanulmányi eredményt elért tehetséges, szakmailag

Részletesebben

ALAPKÉPZÉSBEN, OSZTATLAN KÉPZÉSBEN MEGHIRDETETT SZAKOK. A szakokhoz kapcsolódó részletes információk a szak nevére kattintva olvashatók.

ALAPKÉPZÉSBEN, OSZTATLAN KÉPZÉSBEN MEGHIRDETETT SZAKOK. A szakokhoz kapcsolódó részletes információk a szak nevére kattintva olvashatók. SZIE-GTK Intézmény elérhetősége: 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. Telefon: (28) 522-090 Fax: (28) 522-040 E-mail: katona.laszlone@gtk.szie.hu Honlap: http://www.gtk.szie.hu Felvételivel kapcsolatos egyéb

Részletesebben

Pályázati felhívás. MNB Közgazdasági Elemző Ösztöndíj. 2018/2019. tanév 1. félév - 0 -

Pályázati felhívás. MNB Közgazdasági Elemző Ösztöndíj. 2018/2019. tanév 1. félév - 0 - Pályázati felhívás MNB Közgazdasági Elemző Ösztöndíj 2018/2019. tanév 1. - 0 - Pályázati felhívás MNB Közgazdasági Elemző Ösztöndíj 2018/2019. tanév 1. A Budapesti Corvinus Egyetem az Egyetem és a Magyar

Részletesebben

TOMORI PÁL FŐISKOLA SZENÁTUSA ÉV

TOMORI PÁL FŐISKOLA SZENÁTUSA ÉV 2010. ÉV 2010.01.13. 2010/1/1. 2010.01.13. 2010/1/2. 2010.01.13. 2010/1/3. 2010.01.13. 2010/1/4. 2010.03.09. 2010/2/5. 2010.03.09. 2010/2/6. 2010.03.09. 2010/2/7. 2010.03.09. 2010/2/8. 2010.03.09. 2010/2/9.

Részletesebben

A Műszaki Földtudományi Kar Tanácsának 2017-ben hozott határozatai

A Műszaki Földtudományi Kar Tanácsának 2017-ben hozott határozatai A Műszaki Földtudományi Kar Tanácsának 2017-ben hozott határozatai (1/2017. sz. határozat) 2017.01.24. A Kari Tanács 2017. január 24-i ülésén nyílt szavazás keretében egyhangúlag elfogadta a Kari Tanács

Részletesebben

Előterjesztés. a Szenátus részére. Helyszín: SZIE Rektori Tanácsterem, január 30.

Előterjesztés. a Szenátus részére. Helyszín: SZIE Rektori Tanácsterem, január 30. Előterjesztés a Szenátus részére Helyszín: SZIE Rektori Tanácsterem, 2013. január 30. Napirendi pont: A Szent István Egyetem 2013. évi költségvetése Mellékletek: Készítette: Bíró Terézia Látta: Dr. Solti

Részletesebben

A 2012. évi felvételi eljárásban résztvevő tanulók és hozzátartozóik részére 2012. június 22-23.

A 2012. évi felvételi eljárásban résztvevő tanulók és hozzátartozóik részére 2012. június 22-23. A évi felvételi eljárásban résztvevő tanulók és hozzátartozóik részére április 10. Kari tájékoztató rendezvény Tevesz Gábor okt.dh. 1 Miről lesz szó? 1. Helyzetkép 2. Milyen teendőik vannak még a felvételi

Részletesebben

A felsőoktatási intézményeket érintő számvevőszéki ellenőrzések tapasztalatai. Kisgergely István, felügyeleti vezető 2015. május 15.

A felsőoktatási intézményeket érintő számvevőszéki ellenőrzések tapasztalatai. Kisgergely István, felügyeleti vezető 2015. május 15. A felsőoktatási intézményeket érintő számvevőszéki ellenőrzések tapasztalatai Kisgergely István, felügyeleti vezető Ellenőrzések célja, időszaka Miniszteriális feladatok Ágazati irányítás Alapítói jogok

Részletesebben

105 ezer diák közül mintegy 72 ezret vettek fel, 72 ezer diákból 55 800 jutott be állami

105 ezer diák közül mintegy 72 ezret vettek fel, 72 ezer diákból 55 800 jutott be állami Felvételi 2015. A felsőoktatásba jelentkező 105 ezer diák közül mintegy 72 ezret vettek fel, ami lényegében megegyezik a tavalyi arányokkal A felsőoktatási szakképzésre 6500, alapképzésre 45 200, osztatlan

Részletesebben

NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK

NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK Az SZTE Gazdaságtudományi Kara által 2008 szeptemberében levelező tagozaton, 2009 szeptemberétől nappali tagozaton is indítandó gazdaság és gazdálkodás

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola költségvetési alapokmánya

Budapesti Gazdasági Főiskola költségvetési alapokmánya Budapesti Gazdasági Főiskola költségvetési alapokmánya XX. fejezet Oktatási Minisztérium Azonosító adatai: - törzskönyvi nyilvántartási szám (PIR törzsszám): 329826000 - megnevezése: Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Jelentkezési felhívás a szeptemberben induló Felnőttoktatási fejlesztő szakirányú továbbképzésre

Jelentkezési felhívás a szeptemberben induló Felnőttoktatási fejlesztő szakirányú továbbképzésre Jelentkezési felhívás a 2014. szeptemberben induló Felnőttoktatási fejlesztő szakirányú továbbképzésre Kiknek ajánljuk ezt a képzést? A képzést ajánljuk - közoktatási és szakképző intézményeknek vezetőinek,

Részletesebben

Tanulmányi időbeosztás a 2016/2017. tanév I. félévére

Tanulmányi időbeosztás a 2016/2017. tanév I. félévére Tanulmányi időbeosztás a 2016/2017. tanév I. félévére Dátum Esemény 2016. augusztus 21. (vasárnap) augusztus 25. (csütörtök) Gólyatábor Regisztrációs hét augusztus 29. (hétfő): 8 órától ÁJK 2016. augusztus

Részletesebben

Fenntarthatóság a statisztikában, statisztika a fenntarthatóságban

Fenntarthatóság a statisztikában, statisztika a fenntarthatóságban Fenntarthatóság a statisztikában, statisztika a fenntarthatóságban A felsőoktatás teljesítményének fenntartható mérhetősége Sándorné Kriszt Éva MTÜ, FENNTARTHATÓSÁG ÉS MAGYARORSZÁG 2025-BEN Az MTA IX.

Részletesebben

A./ A Szenátus a 2010/2011. tanévben fizetendő költségtérítési díjakat az alábbiak szerint állapítja meg: Szak Évfolyam Költségtérítés/félév (Ft)

A./ A Szenátus a 2010/2011. tanévben fizetendő költségtérítési díjakat az alábbiak szerint állapítja meg: Szak Évfolyam Költségtérítés/félév (Ft) A 2010. május 26 i szenátusi ülés határozatai Ikt. szám: 473/10/RH 58/2010. (V.26.) sz. szenátusi határozat A Szenátus támogatja a Terminológia MA szakindítási anyagát, ennek megfelelően módosítja az Egyetem

Részletesebben

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019. azonosítószámú,

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓ SZÖVEGES INDOKLÁSA

KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓ SZÖVEGES INDOKLÁSA KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓ SZÖVEGES INDOKLÁSA 2007. 1 A Közlekedési Múzeum 2007. évi költségvetési beszámolója kiegészítő mellékleteinek szöveges értékelése, amely az Áhsz. 40. (1) bekezdése

Részletesebben

A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar minőségfejlesztési terve 2010-2011

A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar minőségfejlesztési terve 2010-2011 A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar minőségfejlesztési terve 2010-2011 Készült: a Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar 2009. évi Szervezeti önértékelése alapján, valamint a kari fejlesztési stratégia, a módosított

Részletesebben

Károly Róbert Főiskola költségvetési alapokmánya

Károly Róbert Főiskola költségvetési alapokmánya Károly Róbert Főiskola költségvetési alapokmánya 1. Fejezet száma, megnevezése: XX. Oktatási Minisztérium 2. A költségvetési szerv a) azonosító adatai: - törzskönyvi nyilvántartási száma: 597649000 - megnevezése:

Részletesebben

PEDAGÓGIAI KAR SZARVAS-Szeged-Budapest

PEDAGÓGIAI KAR SZARVAS-Szeged-Budapest PEDAGÓGIAI KAR SZARVAS-Szeged-Budapest CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELŐ (BA, 6 félév) Szarvas (N, L), Szeged (N, L) csoportos és egyéni intézményi gyakorlat, összefüggő komplex gyakorlat ÓVODAPEDAGÓGUS -

Részletesebben

A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: Vállalkozásfejlesztés MSc szak A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik nemzetközi összehasonlításban is versenyképes, korszerű és magas színvonalú elsajátított elméleti és módszertani ismeretanyag

Részletesebben

A fentiekben hivatkozott rendelet több pontban is érintette az alap- és mesterszakok képzési és kimeneti követelményét.. ALAPKÉPZÉSI SZAKOK

A fentiekben hivatkozott rendelet több pontban is érintette az alap- és mesterszakok képzési és kimeneti követelményét.. ALAPKÉPZÉSI SZAKOK Tájékoztató Az oktatási és kulturális miniszter 24/2010. (V. 14.) OKM rendelete az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet módosításáról A

Részletesebben

MNB Kiválósági Ösztöndíj

MNB Kiválósági Ösztöndíj MNB Kiválósági Ösztöndíj a 2017/2018. tanévre 2017. szeptember 0 Pályázati felhívás MNB Kiválósági Ösztöndíjra 2017/2018. tanévre A Budapesti Corvinus Egyetem az Egyetem és a Magyar Nemzeti Bank együttműködése

Részletesebben

Távoktatási felülettel támogatott oktatás a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán

Távoktatási felülettel támogatott oktatás a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán Távoktatási felülettel támogatott oktatás a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán Lukács Edit Beiskolázási és Idegennyelv oktatási igazgató ME, Gazdaságtudományi Kar vgtedith@uni-miskolc.hu A Miskolci

Részletesebben

Magyar joganyagok évi XLVIII. törvény - a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenn 2. oldal k) az éves központi költségvetés tervezésekor benyújtja

Magyar joganyagok évi XLVIII. törvény - a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenn 2. oldal k) az éves központi költségvetés tervezésekor benyújtja Magyar joganyagok - 2018. évi XLVIII. törvény - a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenn 1. oldal 2018. évi XLVIII. törvény a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenntartói jogait érintő egyes törvények módosításáról

Részletesebben

1/2007. (II. 6.) SZMM

1/2007. (II. 6.) SZMM 1/2007. (II. 6.) SZMM rendelet a szakiskolák, a szakközépiskolák és a felsőfokú szakképzés tekintetében a felsőoktatási intézmények számára adományozható nívódíjról A szakképzési hozzájárulásról és a képzés

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS KÖZTÁRSASÁGI ÖSZTÖNDÍJRA

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS KÖZTÁRSASÁGI ÖSZTÖNDÍJRA PÁLYÁZATI FELHÍVÁS KÖZTÁRSASÁGI ÖSZTÖNDÍJRA Az oktatásért felelős miniszter döntése szerint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban) 64. (5) bekezdése, valamint a felsőoktatásban

Részletesebben

Kereskedelmi Szakmenedzser

Kereskedelmi Szakmenedzser Kereskedelmi Szakmenedzser Képzés célja Olyan legalább egy idegen nyelven beszélő, felsőfokú szakképesítéssel rendelkező szakemberek képzése, akik: kis- és közepes méretű, kereskedelmi tevékenységet folytató

Részletesebben

BGE Biztos jövő ösztöndíj pályázati felhívás a 2016/2017. tanév 1. félévére

BGE Biztos jövő ösztöndíj pályázati felhívás a 2016/2017. tanév 1. félévére BGE Biztos jövő ösztöndíj pályázati felhívás a 2016/2017. tanév 1. félévére A pályázat célja A Biztos jövő ösztöndíj támogatás célja, hogy az Egyetem kiemelkedő tanulmányi eredményt elért tehetséges, szakmailag

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar. Felvételi tájékoztató 2014.

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar. Felvételi tájékoztató 2014. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar Felvételi tájékoztató 2014. A JELENTKEZÉS MÓDJA e-jelentkezés e-felvételi keretében, amelyet a www.felvi.hu honlapon, regisztráció után lehet igénybe

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ NYOLCADIKOS TANULÓK RÉSZÉRE a VSZC Közgazdasági és Közigazgatási Szakgimnáziuma kilencedik évfolyamára a 2019/2020.

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ NYOLCADIKOS TANULÓK RÉSZÉRE a VSZC Közgazdasági és Közigazgatási Szakgimnáziuma kilencedik évfolyamára a 2019/2020. Veszprémi Szakképzési Centrum Közgazdasági és Közigazgatási Szakgimnáziuma 8200 Veszprém, Csap u. 9. Tel: 88/560-590 Fax: 88/560-570 Igazgató: ifj. Szathmáry Árpád Pályaválasztási felelős: Juhász Tamás

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! Emberi Erőforrások Minisztériuma OSAP 1434/08, 1435/08 Az adatszolgáltatás a Stt. (Statisztikai törvény)

Részletesebben

Tanulmányi időbeosztás a 2017/2018. tanév I. félévére

Tanulmányi időbeosztás a 2017/2018. tanév I. félévére Tanulmányi időbeosztás a 2017/2018. tanév I. félévére Dátum Esemény 2017. augusztus 27. (vasárnap) augusztus 31. (csütörtök) Gólyatábor Regisztrációs hét szeptember 4. (hétfő): 8 órától ÁJK 12 órától GÉIK

Részletesebben

A KÖZSZOLGÁLATI ÖSZTÖNDÍJAS ÉS AZ ÖNKÖLTSÉGES HALLGATÓI JOGÁLLÁS, HALLGATÓI PÉNZÜGYEK, DIÁKHITEL

A KÖZSZOLGÁLATI ÖSZTÖNDÍJAS ÉS AZ ÖNKÖLTSÉGES HALLGATÓI JOGÁLLÁS, HALLGATÓI PÉNZÜGYEK, DIÁKHITEL A KÖZSZOLGÁLATI ÖSZTÖNDÍJAS ÉS AZ ÖNKÖLTSÉGES HALLGATÓI JOGÁLLÁS, HALLGATÓI PÉNZÜGYEK, DIÁKHITEL Rakonczay Éva Gazdasági Igazgató Budapest, 2014. január 8. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi

Részletesebben

/2006. A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATA 2006.

/2006. A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATA 2006. 15237-5/2006. A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATA 2006. A Budapesti Gazdasági Főiskola (a továbbiakban: intézmény) részére az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. -a, valamint

Részletesebben