A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK"

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2015) 339 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Új irányvonal az energiafogyasztók számára {SWD(2015) 141 final} HU HU

2 1. BEVEZETÉS Az energiaunió keretstratégiája 1 olyan energiaunió kialakítását vázolja fel, amely középpontjában a polgárok állnak: amelyben a polgárok magukénak érzik az energetikai átállást, és aktívan részt vesznek a piaci folyamatokban; ahol a polgárok pénztárcája látja hasznát az új technológiáknak, és ahol a kiszolgáltatott fogyasztók megfelelő védelemben részesülnek. Míg az utóbbi évtizedben átalakult az európai energiaágazat, az ezen közlemény központjában álló kiskereskedelmi energiapiacok nem tartottak lépést a változásokkal. Többek között a következők akadályozzák a fogyasztókat a háztartásokat, a vállalkozásokat és az ipart abban, hogy teljes mértékben élhessenek a folyamatban lévő energetikai átállás nyújtotta előnyökkel, érdemben kontrollálják fogyasztásukat és csökkentsék számláikat: A költségekről és a fogyasztásról szóló megfelelő információk hiánya vagy a kínálat korlátozott átláthatósága megnehezíti a fogyasztók (illetve a megbízható közvetítők és energetikai szolgáltató vállalatok, mint például a fogyasztók nevében eljáró beszerzési közösségi szolgáltatók) számára a piaci helyzet és lehetőségek felmérését. A hálózati díjak, adók és különösen illetékek növekvő aránya a háztartások átlagos végső villamosenergia-számláiban. A számos kiskereskedelmi piacon tapasztalható elégtelen verseny, az aktív részvétel jutalmazásának hiánya és a szolgáltató-váltás nehézsége mind visszatartó tényezők. A lakossági energetikai szolgáltatások és a keresletoldali válaszintézkedések terén nem kellően fejlett piac szűkíti a fogyasztók rendelkezésére álló választékot. A fogyasztók akadályozása a saját termelésű energiafogyasztásban korlátozza a számukra ebből eredő potenciális előnyöket. Az információkhoz való egyenlőtlen hozzáférés és az új versenytársak piacra lépésének jelentős akadályai lassítják az olyan elérhető fejlett technológiák és gyakorlatok alkalmazását, mint az intelligens fogyasztásmérés, az intelligens készülékek, a decentralizált energiaforrások,valamint az energiahatékonyság növelése. A villamosenergia-piac szerkezetének átalakításával a Bizottság célja hogy többek között a nagy- és kiskereskedelmi piacok közötti szorosabb kapcsolat megteremtése által az energiafogyasztók számára új irányvonalat valósítson meg. Az új és innovatív energetikai szolgáltató vállalatoknak az új technológiák segítségével lehetővé kell tenniük valamennyi fogyasztó számára, hogy teljes mértékben részt vegyenek az energetikai átállásban fogyasztási szokásaik tudatos alakítása révén, ami energiahatékony megoldásokat és fogyasztói pénzmegtakarítást eredményez, valamint hozzájárul az energiafogyasztás általános csökkentéséhez. 1 COM(2015) 80 final 2

3 2. HÁROM PILLÉREN ALAPULÓ STRATÉGA, MELYNEK CÉLJA EGY ÚJ IRÁNYVONAL MEGVALÓSÍTÁSA AZ ENERGIAFOGYASZTÓK SZÁMÁRA A polgárokkal, a fogyasztókkal és az érdekeltekkel folytatott kiterjedt konzultációk során, amelyeknek egy, a 2014-es év első felében rendezett nyilvános konzultáció 2 is része volt, valamint a Bizottság által vezetett szakértői csoportok 3 keretében tartott eszmecserék eredményeként az alábbi három fő pont került meghatározásra, mint kulcstényezők abban, hogy megvalósuljon az új irányvonal az energiafogyasztók számára: a fogyasztók pozíciójának erősítése; intelligens otthonok és hálózatok; adatkezelés és -védelem Az aktív fogyasztói magatartás elősegítése Pénz- és energiamegtakarítás a megfelelő információk révén A fogyasztók összes kiadásának átlagosan 6,4%-át teszi ki a villamos energia, a gáz, a fűtés és a hűtés ez 15 %-kal több, mint öt évvel ezelőtt. Az EU-ban felhasznált energia mintegy 40 %-át épületekben használják fel, ennek 80 %-át pedig fűtésre és hűtésre 4. A fogyasztói számlák csökkentésének egyik kulcsfontosságú eleme a hatékonyabb energiafelhasználás, ezért az energiahatékonyság az energiaunióval kapcsolatos valamennyi döntés meghozatalakor lényeges tényező. Míg az épületállomány felújítása e tekintetben kulcsfontosságú, olyan egyszerű eszközök, mint például a fűtésszabályozók és a termosztátok már önmagukban is jelentős hatást gyakorolhatnak az energiafogyasztásra. A kazánok, televíziókészülékek, hűtőszekrények, mosógépek és más hasonló termékek hatékonyságának növelése révén szintén jelentős energiamegtakarítás érhető el. Az e csomag részeként az energiafogyasztást jelölő címkézésre vonatkozóan előterjesztett felülvizsgált javaslat növelni fogja az átláthatóságot, innovációra fogja ösztönözni a gyártókat és segíteni fogja a fogyasztókat abban, hogy minél több szempontot figyelembe véve a leghatékonyabb készülékek mellett döntsenek. A többlakásos és több célra használt épületekben az egyéni fogyasztásmérés és számlázás %-kal is csökkentheti a fűtési/hűtési szükségletet 5. A tapasztalat azt mutatja, hogy az iktalapú megoldásoknak köszönhetően, amelyek az interneten keresztül nyújtanak tájékoztatást a végfelhasználóknak a fogyasztásukról, mintegy 8 %-os fogyasztáscsökkentést lehet elérni egyszerűen a fűtési szokások megváltoztatásával 6. A belső energiapiacra vonatkozó jogszabályok és az energiahatékonysági irányelv megállapítják a pontos méréshez és fogyasztási adatokhoz fűződő fogyasztói jogokat. Az átlátható és naprakész számlázási információk növelik a fogyasztói bizalmat és elkötelezettséget. Ugyanakkor az európaiak túlnyomó többsége ezeket az adatokat legfeljebb évente egyszer vagy kétszer kapja meg, és gyakoriak a méréssel kapcsolatos viták. Annak 2 3 Az intelligens energiahálózatokkal foglalkozó munkacsoport; a lakossági energiafórum és annak a kiszolgáltatott fogyasztókkal, valamint a fogyasztókkal mint az energiapiac szereplőivel foglalkozó szakértői csoportjai; az Európai Fogyasztói Tanácsadó Csoport energiával foglalkozó alcsoportja. 4 Források: Energiaárak és -költségek Európában, COM(2014) 21/2, , a Bizottság július 23-i közleménye az energiahatékonyságról, és annak az energiabiztonsághoz, valamint a 2030-ra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai kerethez való hozzájárulásáról, COM(2014) 520 final. E kérdésről és más témákról (mint például a villamosenergia-, valamint a fűtési és hűtési hálózatok közötti szinergiákról) az EU hamarosan elkészülő, fűtéssel és hűtéssel foglalkozó stratégiájában és az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálata során is szó lesz. 5 Forrás: az energiahatékonysági irányelvhez készített hatásvizsgálat melléklete, SEC(2011) 779 final, Az épületek energiafogyasztásának csökkentése az ikt segítségével című tanulmány (SMART 2013/0073). 3

4 érdekében, hogy megkönnyítse a fogyasztók számára energiaszámláik értelmezését, a Bizottság a nemzeti szabályozó hatóságokkal közösen meg fogja vizsgálni, miként lehetne javítani a fogyasztói számlák érthetőségét és összehasonlíthatóságát. Ennek nyomán többek között a hálózati díjak, adók és illetékek átláthatóságának javítása révén a fogyasztók számára várhatóan világosabbá válik, hogy mit takarnak az energiaárak és energiaszámlák egyes elemei. Valamennyi fogyasztónak, valamint a fogyasztók által a nevükben történő eljárásra szerződtetett minden megbízható közvetítőnek és energetikai szolgáltató vállalatnak könnyen hozzá kell férnie a valós idejű vagy közel valós idejű fogyasztási adataikhoz annak érdekében, hogy kiigazíthassák fogyasztásukat és energiát takaríthassanak meg. Az ilyen valós idejű adatok nem szükségesek a számlázáshoz, ezért a fogyasztók számára közvetlenül a mérési rendszeren keresztül, szabványos interfész útján hozzáférhetővé tehetők. Az intelligens fogyasztásmérők 7 kulcsszerepet játszanak a pontos fogyasztási adatokhoz való szabad és gyakori hozzáférés és a jobb számlázás elősegítésében, valamint a számlázási viták számának csökkentésében. A tagállami adatok azt mutatják, hogy az európai fogyasztók 72%- a várhatóan 2020-ig intelligens villanyórával fog rendelkezni 8 ezek széles körű üzembe helyezése következtében, amely jelenleg 17 tagállamban 9 már megkezdődött, illetve tervezési fázisban van. Az ilyen fejlesztések költségeit és hasznait igazságosan kell megosztani az ágazat és a fogyasztók között, figyelembe véve a vállalkozások és a fogyasztói szervezetek által végzett költség-haszon elemzéseket és az általuk megfogalmazott véleményeket. Az energiahatékonyságról szóló jogszabályok (az energiahatékonysági irányelv és az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv) felülvizsgálata, valamint a villamosenergia-piac szerkezetére vonatkozó kezdeményezés kidolgozása során a Bizottság fontolóra veszi majd, hogy a fogyasztók miként élhetnek a fogyasztási adataikhoz való könnyebb és gyakoribb hozzáférés nyújtotta előnyökkel, többek között azáltal, hogy intelligens fogyasztásmérőt igényelhessenek, ha még nem helyeztek üzembe ilyeneket az általuk lakott területen A lehetőségek széles választékának biztosítása a fogyasztók részére Az energetikai átállás során új lehetőségek nyílnak meg a fogyasztók számára, hogy aktív szerepet töltsenek be, és éljenek ennek előnyeivel. A fogyasztók számára az egész Unió területén biztosítani kell, hogy szabadon kiválaszthassák az energiapiacokon való aktív részvétel általuk előnyben részesített formáját, akár közvetlenül, akár oly módon, hogy az energiafogyasztással kapcsolatos döntéseiket megbízható közvetítőkre és energetikai szolgáltató vállalatokra, például beszerzési közösségi szolgáltatókra delegálják, akik ezt követően eljárnak a nevükben. 7 Az intelligens fogyasztásmérő az energiafogyasztás mérésére alkalmas olyan elektronikus rendszer, amely a hagyományos fogyasztásmérőhöz képest több információt nyújt, és amely az elektronikus kommunikáció valamely formáján keresztül képes adatok továbbítására és fogadására; vö.: 2012/27/EU energiahatékonysági irányelv, 2. cikk 28. pont. 8 Az intelligens fogyasztásmérés megvalósításának értékelése az EU-27-ben, különös tekintettel a villamos energiára című COM(2014) 356 jelentés szerint 16 tagállam elkötelezte magát amellett, hogy 2020-ig 245 millió intelligens fogyasztásmérőt helyez üzembe mintegy 45 milliárd EUR értékben. 9 Svédország, Olaszország, Finnország, Málta, Spanyolország, Ausztria, Lengyelország, Egyesült Királyság, Észtország, Románia, Görögország, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Dánia, Írország és Lettország. 4

5 a) Szolgáltató-váltás a nagyobb fokú összehasonlíthatóság előnyei Az EU belső energiapiaca által biztosított egyik legfontosabb változás abban rejlik, hogy a fogyasztók kiválaszthatják a számukra legkedvezőbb feltételeket nyújtó energetikai szolgáltatást és energiaforrást. Ennek ellenére sok polgár továbbra sem tud arról, hogy joga van szolgáltatót váltani és változtatni energiaellátási szerződésén. Annak érdekében, hogy felhívja az európai fogyasztók figyelmét ezekre és más jogokra, a Bizottság 2014-ben tájékoztató anyagokat készített, amelyek tartalmazzák az uniós jogszabályokban biztosított, energiával kapcsolatos kulcsfontosságú fogyasztói jogokat 10. A váltásnak technikailag könnyűnek, gyorsnak és megbízhatónak kell lennie. A nemzeti szabályozó hatóságoknak a szolgáltatóváltáshoz szükséges idő lerövidítését célzó kezdeményezései e tekintetben üdvözlendők 11. Megfontolandó emellett a váltással kapcsolatos díjak és büntetések eltörlése, mivel ezek korlátozzák a fogyasztók választási lehetőségeit és magát a versenyt. A legfontosabb, hogy a váltásnak könnyen hozzáférhető, átlátható, megbízható és könnyen összehasonlítható információkon kell alapulnia, amelyek kiterjednek az árra, a szerződésben foglalt minőségi követelményekre és a fogyasztói elégedettségre; ez utóbbira szolgálnak például az olyan minősítési rendszerek, amelyeken keresztül a fogyasztók értékelhetik a piacon megtalálható valamennyi szolgáltatót és ajánlatot. A szolgáltató által felhasznált energiaforrások arányára és típusára vonatkozó információk 12 szintén hozzájárulnak ahhoz, hogy a fogyasztók megalapozottabb döntéseket hozhassanak. A Bizottság együtt fog működni a nemzeti szabályozó hatóságokkal az összehasonlítást lehetővé tevő eszközök átláthatósági és megbízhatósági kritériumainak kidolgozása során, valamint és annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi fogyasztó számára hozzáférhető legyen legalább egy olyan független és ellenőrzött összehasonlító eszköz, amely lehetővé teszi jelenlegi szerződése összevetését a piacon rendelkezésre álló többi ajánlattal. Az ágazat és a fogyasztói szervezetek első erőfeszítéseire, valamint a lakossági energiafórum 13 által azonosított bevált gyakorlatokra építve a Bizottság törekedni fog arra, hogy a nemzeti szabályozó hatóságokkal együttműködve megállapítsa a kulcsfontosságú információkra vonatkozó minimumszabályokat, mindenekelőtt a hirdetések és a számlák tekintetében, különös tekintettel az árak összehasonlíthatóságára. A kiskereskedelmi árak szabályozása különösen nagy akadályt jelenthet a tényleges verseny tekintetében, amint azt az energiaunióról szóló közlemény is megállapítja. A tagállamok az árszabályozás indokaként gyakran hivatkoznak a gyengén teljesítő kiskereskedelmi piacra, illetve szociális szempontokra. A szociálpolitikai célok mint például a kiszolgáltatott fogyasztók általánosan szabályozott tarifák általi védelme az átláthatóság hiányához vezetnek és valójában a kiszolgáltatott és a nem kiszolgáltatott fogyasztók energiaköltségeit egyaránt növelhetik. Ezért meg kell vizsgálni, hogy milyenmás, fenntarthatóbb és célzottabb intézkedések segítségével tudnák a tagállamok deregularizálni a végfelhasználói árakat A Bizottság egyeztetéseket folytat a tagállamokkal a költségek alatti, _hu.pdf és df 11 Az Európai Energiaszabályozók Tanácsa 12 Például amint azt a 2009/72/EK irányelv 3. cikke (9) bekezdésésének a) és b) pontja is előirányozza. 13 https://ec.europa.eu/energy/sites/ener/files/documents/ _citizen_forum_meeting_working_group_report.pdf; https://ec.europa.eu/energy/sites/ener/files/documents/ e-billing_energy_data.pdf 5

6 szabályozott árak fokozatos megszüntetéséről, amint az az energiaunióra vonatkozó stratégiában szerepel, egyúttal azonban azt is biztosítja, hogy ezt a folyamatot a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók célirányos és hatékony védelme kísérje. A szabályozott árak sikeres kivezetése, ami többek között Írországban már megvalósult, a többi tagállam számára is jó példával szolgál. b) A rugalmasság keresletoldali válaszintézkedéseken keresztül történő megvalósítása Az ingadozó jellegű megújuló energiák elterjedése egyre fontosabbá teszi a keresletoldali válaszintézkedéseket. Az energiahatékonyság és a keresletoldali válaszintézkedések gyakran jobb lehetőségeket biztosítanak a kínálat és a kereslet összehangolására, mint a további erőművek vagy hálózati vonalak építése, illetve üzemben tartása. Egyértelmű, hogy a keresletoldali válaszintézkedésekben való részvételre vonatkozó választás jogának mindig a fogyasztót kell megilletnie. Európa egyes részein a kiskereskedelmi piacon már ma is a léteznek a keresletoldali válaszintézkedések. A rugalmas és automatizált keresletoldali válaszintézkedési programoknak köszönhetően az Egyesült Királyságban az ipari és irodaépületek 24 %-os költségmegtakarítást realizáltak és %-kal csökkentették villamosenergiafogyasztásukat 14. A keresletoldali válaszintézkedések egyik kulcsfontosságú ösztönzője az, ha a fogyasztók hozzáférhetnek a rugalmas villamosenergia-fogyasztást jutalmazó árjelzésekhez. Ezek biztosíthatók dinamikus árképzésen alapuló szolgáltatási szerződéseken vagy a piaci, illetve hálózati feltételek függvényében meghatározott terhelésszabályozást tartalmazó szerződéseken. Az ilyen jellegű szerződések hatásait részletesen el kell magyarázni a fogyasztóknak. További ösztönző lehet az, ha a fogyasztónak alacsonyabb hálózati díjat kell fizetnie, amennyiben vállalja, hogy a hálózat túlterheltsége esetén csökkenti a fogyasztást. Míg a keresletoldali válaszintézkedésekben való aktív fogyasztói részvételt ösztönözni kell, nem szabad büntetni azokat a fogyasztókat, akik nem tudják megváltoztatni energiaszükségleteiket. Jóllehet a dinamikus árképzésen alapuló szerződések még kezdeti fázisban vannak, az első tapasztalatok azt mutatják, hogy vannak előnyeik a fogyasztók számára 15. Ahol erre már jelenleg is van lehetőség például Finnországban vagy Svédországban, a kiskereskedelmi fogyasztók egyre gyakrabban választják a dinamikusan árazott villamosenergia-szolgáltatási szerződéseket 16, amelyek %-os megtakarítást tesznek lehetővé számukra villamosenergia-számláik kiegyenlítésekor. Az energiahatékonysági irányelv folyamatban lévő felülvizsgálata és az új piacszerkezet kialakítását célzó jogalkotási javaslatok alakulása lehetőséget biztosít annak felmérésére, hogyan lehet növelni az időben differenciált szerződések kínálatát. 14 Fortum 2014, SEAM group 2014 és Thames Valley Vision pilot scheme, Bracknell UK ben Finnországban a lakossági villamosenergia-árak 4 %-kal csökkentek a fix áras szerződések esetében és mintegy 10 %-kal az azonnali piacok árait követő szerződések esetében, amely óta a legolcsóbb szerződési kategória; Forrás: Energiavirasto (NRA) Svédországban továbbra is a fix áras szerződések a legelterjedtebbek (2012-ben 43 %), de a változó áras szerződések (27,5 %) egyre inkább teret nyernek (éves szinten +17 %) ben egy hagyományos szerződéssel rendelkező fogyasztó összes villamosenergia-költsége 50 %-kal volt magasabb a rugalmas szerződésből eredő költségeknél. Forrás: Energi Inspektion Annual report

7 c) Az energiaszámlák csökkentése a saját termelésű energiafogyasztáson keresztül A decentralizált energiatermelési és -tárolási lehetőségeknek a keresletoldali rugalmassággal való ötvözése további lehetőségeket nyújthat a fogyasztók számára arra, hogy energiaszükségletük (egy része) tekintetében saját maguk szolgáltatói és energia-menedzserei legyenek azáltal, hogy egyszerre termelővé és fogyasztóvá válnak, így csökkentve energiaszámláik összegét. A decentralizált megújulóenergia-termelés, függetlenül attól, hogy az így nyert energiát a fogyasztó maga használja-e fel vagy a rendszer rendelkezésére bocsátja, hasznos kiegészítése lehet a központi termelési forrásoknak. Amennyiben a saját fogyasztás megfelelő egyensúlyt teremt a termelés és a terhelés között, segíthet a hálózati veszteségek és túlterheltség csökkentésében, ami hosszú távon megtakarításokhoz vezet a fogyasztók által fizetendő hálózati költségek terén. Ha a fogyasztók saját villamos energiát állítanak elő helyszíni megújulóenergia-rendszerek segítségével, kevesebb villamos energiát fogyasztanak a hálózatból. Ez hatással van a rendszerhasználati díjak kiszámítására. A hálózati díjakat úgy kell kialakítani, hogy azok tükrözzék a költségeket, igazságosak legyenek és egyúttal hozzájáruljanak az energiahatékonysági és a megújuló energiával kapcsolatos célkitűzések eléréséhez, miközben egyszerűek és átláthatóak a fogyasztók számára. A saját termelésű energiafogyasztás részletesebb leírását az e közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum tartalmazza. d) A fogyasztói részvétel fokozása közvetítőkön és kollektív rendszereken keresztül A kollektív rendszerek és a közösségi kezdeményezések számos tagállamban egyre gyakoribbak. Egyre több fogyasztó kapcsolódik be kollektív saját termelésű energiafogyasztási és kooperatív rendszerekbe, hogy hatékonyabban kezelhesse energiafogyasztását. Ez a fogyasztók általi innováció a fogyasztók érdekét szolgáló innovációhoz is vezet és új üzleti modellek előtt nyitja meg az utat. Újonnan létrejövő energetikai szolgáltató vállalatok, beszerzési közösségi szolgáltatók, ügynökségek, adatkezelő és más közvetítő társaságok, emellett gyakran fogyasztói szervezetek is segítik a fogyasztókat abban, hogy előnyösebb energiaszolgáltatási megállapodásokat köthessenek, miközben tehermentesítik őket az adminisztratív eljárások és az információgyűjtés nehézségei alól. Ez egyúttal új lehetőségeket nyit meg a helyi közösségek és hatóságok előtt, amelyek regionális és helyi szintű energiaügyi kezdeményezései értékes kapcsolódási pontokat hozhatnak létre helyi szinten a döntéshozók, a polgárok és az innovátorok között. A több, mint 6000 aláíró várost számláló Polgármesterek Szövetsége azt mutatja, hogy a helyi önkormányzatok készek arra, hogy részt vegyenek az innovatív helyi energiát, többek között az Intelligens városok és községek európai innovációs partnerség keretében kidolgozott megoldásokat támogató új energiarendszerben. A Bizottság folytatni fogja az együttműködést a Polgármesterek Szövetségével annak érdekében, hogy megkönnyítse a fogyasztók egyebek mellett helyi energetikai kezdeményezéseken keresztül történő részvételét az energiapiacon és az energiaunió hatékony irányításában. Emellett a megújulóenergia-irányelv és az energiahatékonysági irányelv felülvizsgálata, valamint a piacszerkezettel kapcsolatos kezdeményezés lehetőséget 7

8 nyújt annak felmérésére, hogy miként lehet megkönnyíteni az innovatív energiaszolgáltatókhoz, többek között a kollektív rendszerekhez való tényleges hozzáférést A fogyasztók teljes körű védelmének fenntartása Az energiafogyasztók számára az uniós jog már jelenleg is széles körű jogokat biztosít, amelyek érvényesítése továbbra is prioritást élvez. A Bizottság értékelni fogja ezen jogok érvényesülését, és a fogyasztói szervezetekkel, valamint a szabályozókkal együttműködésben részletesebb iránymutatásokat fog nyújtani. Megfontolás tárgyát fogja képezni, hogy a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet melléklete kiegészüljön az energiával kapcsolatos jogszabályokkal. Az energiafogyasztók jogainak érvényesítése és védelme elsődlegesen továbbra is a tagállamok felelőssége marad. Mivel egyre több a választási lehetőség és szélesebb a kínálat, a fogyasztóknak még több biztosítékra van szükségük a tekintetben, hogy hatékony védelmet élvezzenek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben. Az energiaágazatban az ilyen gyakorlatokat és panaszokat kivizsgáló hatóságok számára előnyös lehet a többi tagállam hasonló szervezeteivel való szorosabb együttműködés. Az energiaszegénység szintén fontos kérdés a tagállami fellépés szempontjából, olyan terület, ahol a szociális és az energiapolitikai intézkedések találkoznak. Az energiaszegénységgel a tágabb értelemben vett szociális biztonság összefüggésében kell foglalkozni, ugyanakkor figyelembe véve, hogy az energiaügy területén létező bevált gyakorlatokat 17 tükröző, célzott és hatékony támogatásra van szükség. A lakossági energiafórum keretében az érdekelt felekkel a bevált gyakorlatok tárgyában végzett munka 18 rávilágított arra, hogy általában az energiahatékonyság javítása a legjobb hosszú távú megoldás az energiaszegénységre. Ennek tükröződnie kell a tagállamok azon intézkedéseiben, amelyek az uniós jogszabályok szerinti kötelezettségeik teljesítését célozzák a fogyasztói kiszolgáltatottság csökkentése és az energiaszegénység kezelése terén 19. E tekintetben a lakossági energiafórum lehetőséget nyújt annak megvitatására, hogy melyek az érintett fogyasztók támogatásának leghatékonyabb módszereivel mindenekelőtt az energiahatékonysággal kapcsolatos bevált gyakorlatok. Annak érdekében, hogy megkönnyítse a tagállamok számára, hogy eleget tudjanak tenni kötelezettségeiknek e tekintetben, valamint az átláthatóság fokozása céljából a Bizottság meg fogja vizsgálni, miként lehetne javítani az egész EU-ra kiterjedő adatgyűjtést és nyomon követést az energiaszegénység terén, egyúttal biztosítva az adatok biztonságát, valamint a magánélet és a személyes adatok védelmét. A fogyasztói kiszolgáltatottság 20 és az energiaszegénység meghatározásához mérlegelni lehetne közös minimális követelmények alkalmazását. 17 A bevált gyakorlatok között gyakran vannak energiaügyi intézkedések, mint például az energiahatékonyság javítása, amellyel minimálisra csökkenthető a pazarló energiafogyasztás és megfizethetőbbé tehetők a kiszolgáltatott fogyasztók energiaszámlái. 18 Lásd a kiszolgáltatott fogyasztókról szóló, novemberi iránymutatást: 19 Lásd a következő 2015-ös tanulmányt: https://ec.europa.eu/energy/en/content/energy-poverty-may-affect-nearly-11-eupopulation-study 20 Folyamatban lévő bizottsági tanulmány a fogyasztói kiszolgáltatottságról az EU kulcsfontosságú piacain: 8

9 2.2. Az intelligens otthonok és hálózatok megvalósítása A hálózatokban és az otthonokban alkalmazott intelligens technológiák feladata, hogy egyszerűsítsék a fogyasztók bevonását az új kiskereskedelmi piacon, és ne jelentsenek újabb terheket. Az integrált, automatikus megoldások lehetővé tehetik és egyszerűsíthetik az aktív fogyasztói magatartást az intelligens fogyasztásmérő rendszerek és az intelligens otthonok energiagazdálkodási rendszereinek, valamint az olyan intelligens készülékeknek az összekapcsolása révén, amelyek egyszerűbbé teszik a fogyasztás kezelését, a keresletoldali válaszintézkedésekben való részvételt, illetve a fogyasztás lehető legmegfelelőbb hozzáigazítását a saját mikro-energiatermeléshez az energiaárakra vonatkozó információk alapján. A szóban forgó intelligens technológiák egyúttal meg fogják könnyíteni az elektromos járművek bevezetését. Ahhoz, hogy az említett technológiák előnyei mind a fogyasztók, mind pedig az energiarendszer számára teljes mértékben érvényesüljenek, az üzembe helyezésre kerülő intelligens fogyasztásmérő rendszereknek az általuk kínált funkciók tekintetében meg kell felelniük a kitűzött céloknak 21. Ezen túlmenően a korszerű mérési infrastruktúra kiépítésének biztosítania kell a műszaki átjárhatóságot, valamint azt, hogy a fogyasztók nyílt, gyártófüggetlen, szabvány interfészen keresztül hozzáférhessenek fogyasztási adataikhoz 22. Az európai szabványügyi testületek 23 már eddig is szabványok egész sorát tették közzé az intelligens fogyasztásmérők, valamint az intelligens hálózatok általános szerkezete és egyedi alkotóelemei tekintetében, amelyek kiterjednek mind a technológiai, mind pedig a kommunikációs kérdésekre (mint például az információmegosztás szabályai). A Bizottság e szabványok végrehajtását szoros figyelemmel kíséri és a kívánt funkcionális célok és az átjárhatóság elérésének érdekében elemezni fogja, hogy következetes-e az intelligens hálózatokra és az intelligens mérési rendszerekre vonatkozó európai szabványok, valamint az utóbbiak tekintetében ajánlott funkciók alkalmazása. A szabványok és az átjárhatóság az intelligens készülékek és az energiagazdálkodási rendszerek közötti otthoni kommunikáció szempontjából is fontosak, mivel megkönnyítik a keresletoldali válaszintézkedésekre alkalmas otthoni berendezések üzembe helyezését és működtetését. Fontos, hogy az ágazat véglegesítse és mielőbb alkalmazza az említett szabványokat 24, és ebben támogatást kell kapnia. Az intelligens készülékek fogyasztásának optimalizálása érdekében törekedni kell továbbá a szinergiákra egyéb otthoni rendszerekkel (például a vízellátási rendszerrel). Az uniós finanszírozást továbbra is fel lehet használni az intelligens otthonok és az intelligens hálózatok technológiáival és biztonsági vonatkozásaival kapcsolatos kutatási és demonstrációs projektekhez annak érdekében, hogy javuljon az uniós vállalatok nemzetközi versenyképessége e rendkívül fontos ágazatban. 21 A Bizottság március 9-i 2012/148/EU ajánlása az intelligens fogyasztásmérő rendszerek bevezetésének előkészítéséről 22 Például USB interfész és DSLM/COSEM felhasználásával kódolt adatok segítségével. 23 Az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN), az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) és az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI). 24 Például ETSI/OneM2M, Ontology for Smart Appliances, Energy Labelling 9

10 Emellett a hálózati beruházások és a hálózatok üzemeltetésének költséghatékony irányítása döntő fontosságú lesz az új körülmények között. Az elosztórendszer-üzemeltetők javadalmazási rendszereinek tükrözniük kell a költségeket és ösztönözniük kell az innovatív hálózatfejlesztési megoldások költséghatékony alkalmazását, valamint a semleges piaci közvetítői fellépést azokban az esetekben, amikor az üzemeltetők felelősek az adatkezelésért. A tagállamoknak és az ágazati szereplőknek maradéktalanul ki kell aknázniuk az európai strukturális és beruházási alapokat, valamint az Európai Stratégiai Beruházási Alapot az intelligens technológiák bevezetésének társfinanszírozására. Az intelligens energiával kapcsolatos technológia és kutatás többek között a Horizont 2020 program keretében számos párhuzamos előnnyel jár azáltal, hogy egyebek mellett a digitális egységes piac céljaival összhangban növelik Európa versenyképességét a kiemelt ágazatokban. Az Európai Energiaszabályozók Tanácsával és az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségével együttműködve a Bizottság gondoskodni fog arról, hogy a nemzeti szabályozó hatóságoknak az elosztórendszer-üzemeltetők szabályozása tekintetében alkalmazott megközelítései ösztönözzék az innovációt és a költséghatékonyságot, valamint az energiaelosztási tevékenységek minőségének átláthatóságát Az adatkezelésre és -védelemre fordított különös figyelem A jövőbeni energiapiac értékének nagy része a jelentős adatáramlásból, valamint az információs és kommunikációs technológiáknak az energiarendszerekbe történő átfogóbb integrációjából fog származni. Ezért az intelligens fogyasztásmérő rendszerek vagy más, az aktív fogyasztói magatartást elősegítő szolgáltatások összefüggésében az adatok gyűjtését és feldolgozását végző félnek közvetlen hozzáférést kell biztosítania ezekhez az adatokhoz a fogyasztó, illetve a fogyasztó által megjelölt bármely harmadik fél számára. A hozzáférésnek hatékonynak és megkülönböztetéstől mentesnek kell lennie 25. Ez elengedhetetlen, amennyiben a mérést vagy a számlázást végző entitás egyéb szolgáltatásokat is kínál a piacon. Míg az adatkezelés különböző modellek alapján történhet 26, az adatokhoz való hozzáférést irányító szervezetek semlegessége rendkívül fontos. Az értéknövelt szolgáltatások esetében csak a fogyasztó által meghatalmazott harmadik feleknek szabad hozzáférést biztosítani a fogyasztó fogyasztási és számlázási adataihoz. A digitális egységes piacra vonatkozó stratégia részeként a Bizottság 2016-ban egy európai kezdeményezést fog előterjeszteni a szabad adatáramlás 27 tárgyában, amely ki fog térni a felelősségvállalás, az átjárhatóság, a felhasználhatóság és az adatokhoz (köztük az energiaadatokhoz) való hozzáférés kérdéseire is. Az energiaágazatnak továbbra is élen kell járnia az adatbiztonság, a magánélet védelme és az adatvédelem terén valamennyi fogyasztó vonatkozásában. A hálózat- és információbiztonsági irányelvre, valamint az általános adatvédelmi rendeletre irányuló, jelenleg tárgyalás alatt álló bizottsági javaslatok foglalkoznak az adatkezelés kapcsán újonnan felmerülő kockázatokkal. Az adatbiztonságról és a magánélet védelméről 25 Az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv és az intelligens fogyasztásmérő rendszerek bevezetésének előkészítéséről szóló 2012/148/EU bizottsági határozat 26 Lásd a következő jelentést: https://ec.europa.eu/energy/sites/ener/files/documents/xpert_group3_first_year_report.pdf

11 szóló általános szabályozási keret említett fejleményeinek előkészítése során a Bizottság együtt dolgozik a releváns ágazatspecifikus eszközök kérdésén az energiaágazat érdekeltjeivel októberében a Bizottság elfogadott egy ajánlást 28, amely iránymutatást nyújt a tagállamoknak és az ágazatnak az adatvédelmi hatásvizsgálatok elvégzéséhez, ami lehetővé teszi számukra az érintettek jogai és szabadságai tekintetében várható potenciális hatások előzetes felmérését, valamint szigorú biztosítékok bevezetését. 29 Az ajánlás lehetővé teszi az energiaágazat számára, hogy a lehető legbürokráciamentesebb és legköltséghatékonyabb módon élen járjon az adatvédelem terén. 3. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK Az energiaunió-stratégiában meghatározott új irányvonal létrejötte azt jelenti, hogy az élénk és működő energiarendszer középpontjába a fogyasztók kerülnek. Az ehhez vezető lépések a következő tíz pontban foglalhatók össze: 1. A fogyasztók számára gyakori, többek között közel valós idejű hozzáférést biztosítani a fogyasztásukra és az ehhez kapcsolódó költségekre, valamint az energiaforrások típusaira vonatkozó, részben szabványosított, egyúttal releváns, pontos és érthető információkhoz. 2. Lehetővé tenni, hogy a fogyasztók versenyképes szolgáltatók átlátható és közvetlenül összehasonlítható ajánlatai alapján gyors és egyszerű módon válthassanak szolgáltatót, anélkül, hogy ezt például a váltással kapcsolatos díjak gátolnák. 3. Biztosítani, hogy a fogyasztók az új energiapiacon is teljes körű védelemben részesüljenek többek között a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben. 4. Lehetővé tenni a fogyasztók számára, hogy aktív szerepet töltsenek be az energiapiacon és éljenek ennek előnyeivel, például fogyasztásuknak az árváltozások függvényében történő kiigazítása és csökkentése révén, valamint a keresletoldali válaszintézkedéseken keresztül vagy energiatermelés illetve -tárolás útján hozzájáruljanak a megújuló energia sajátos jellegéből adódó kínálati ingadozások kiegyensúlyozásához. 5. A fogyasztók ellenőrzése alatt hagyni a fogyasztás/mérési adatokat; ha a fogyasztók hozzáférést biztosítanak az adataikhoz harmadik felek (szolgáltatók és közvetítők) számára, szavatolni kell adataik bizalmasságát, biztonságát és védelmét. 6. Versenyképes és átlátható piaci alapú kínálatot biztosítani a fogyasztók számára, ugyanakkor a kiszolgáltatott helyzetben lévő és/vagy az energiaszegénység veszélye által fenyegetett fogyasztók részére célzott és hatékony támogatást nyújtani, amely tükrözi a bevált gyakorlatokat, valamint hozzájárul az energiahatékonysághoz és az energiatakarékossághoz. 28 A Bizottság október 10-i 2014/724/EU ajánlása az intelligens energiahálózatok és fogyasztásmérő rendszerek adatvédelmi hatásvizsgálatára vonatkozó sablonról 29 Az ajánlás egy olyan adatvédelmi hatásvizsgálati sablon tesztelését és használatát ösztönzi, amelyet a Bizottság és ágazati szakértők közösen dolgoztak ki azzal a céllal, hogy értékelő és döntéshozó eszközként szolgáljon az intelligens hálózati ágazatban beruházásokat tervező vagy végrehajtó szervezetek számára. 11

12 7. Biztosítani a fogyasztók számára annak lehetőségét, hogy megbízható közvetítőkön, kollektív vagy közösségi rendszereken keresztül a piac aktív résztvevőivé váljanak. E közvetítők számára méltányos hozzáférést kell biztosítani a piacokhoz és a fogyasztási adatokhoz, és ugyanolyan módon kell ellenőrizni őket, mint a szolgáltatókat. 8. Biztosítani, hogy az intelligens otthonok készülékei és alkotóelemei teljes mértékben interoperábilisak és könnyen használhatóak legyenek, valamint azt, hogy az intelligens fogyasztásmérő rendszerek megfeleljenek a célnak és rendelkezzenek az ajánlott funkciókkal annak érdekében, hogy a lehető legtöbb előnyt nyújtsák a fogyasztók számára. 9. Biztosítani a költséghatékony és megbízható hálózatüzemeltetést, valamint azt, hogy az elosztórendszer-üzemeltetők vagy más, ezért felelős szervezetek megkülönböztetésmentes módon kezeljék a potenciális kereskedelmi értéket képviselő mérési adatokat. 10. Megerősíteni a kutatás, az innováció és az ágazat közötti kapcsolatot a nemzetközi versenyképesség javítása érdekében az intelligens otthonokkal és az intelligens hálózatokkal kapcsolatos technológiák terén, együttműködve valamennyi piaci szereplővel. A meglévő uniós és nemzeti szintű jogszabályok, valamint az eredményes szabályozói felügyelet számos eszközt biztosít a fentiek megvalósításához. Tagállami szintű intézkedésekre van szükség, de emellett az ágazat, a fogyasztói szervezetek és a nemzeti szabályozó hatóságok együttműködési kezdeményezései is fontos szerepet fognak betölteni az energiaunió hatékony irányításában. A meglévő jogszabályok (az energiahatékonysági irányelv, az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv, valamint a megújulóenergiairányelv) közelgő felülvizsgálata, az üzemi és kereskedelmi szabályzatok és a tervezett új piacszerkezettel kapcsolatos kezdeményezés, valamint az ezekhez kapcsolódó hatásvizsgálatok lehetőséget nyújtanak majd annak megállapítására, hogy mely területeken van szükség uniós szintű fellépésre annak érdekében, hogy megvalósuljon az új irányvonal a fogyasztók számára. Az energiahatékonyságot jelölő címkézésről szóló irányelv felülvizsgálata az első lépés abba az irányba, hogy a fogyasztók kellő információhoz jussanak és csökkenthessék energiaszámláikat. 12

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály A nagyvállalatok energetikai audit kötelezettsége Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Az EU energiahatékonysági szabályozása 1. 2. 3. 2010/30/EU irányelv az energia címkézésről 2010/31/EU

Részletesebben

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése 3% 1,5 % Győrfi Annamária Zöldgazdaság Fejélesztési Főosztály - főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 Az irányelv átültetésének

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek

ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek Dr. Boross Norbert Kommunikációs igazgató ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport Miért van szükség az energiahatékonyságra? Minden változáshoz,

Részletesebben

Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből. Mező Csaba 2009.01.22

Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből. Mező Csaba 2009.01.22 Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből Mező Csaba 2009.01.22 Cél 2006/32 EK irányelv Célok Biztosítani a lehetőségét az energiahordozók (gáz, villamos energia, hőmennyiség, víz)

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottsága. 2005.02.17.. PE 355.341v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottsága. 2005.02.17.. PE 355.341v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««2009 Gazdasági és Monetáris Bizottsága 2005.02.17.. MÓDOSÍTÁSOK 18-26 Véleménytervezet (PE 350.217v01-00) Corien Wortmann-Kool z energia-végfelhasználás hatékonyságáról

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.18. COM(2015) 496 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a földgáz- és villamosenergia-árakra vonatkozó

Részletesebben

Hogyan készülnek az energiaszolgáltatók az EHI megvalósítására?

Hogyan készülnek az energiaszolgáltatók az EHI megvalósítására? Hogyan készülnek az energiaszolgáltatók az EHI megvalósítására? JÁSZAY TAMÁS Vállalatfejlesztési Igazgató MET Energia Műhely Budapest, 2015. 04. 16. Hogyan készülnek az energiaszolgáltatók az EHI megvalósítására?

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Az új energiahatékonysági irányelv

Az új energiahatékonysági irányelv Az új energiahatékonysági irányelv Dr. Hevesi Zsófia Klíma- és Energiaügyért Felelős Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 3% 1,5% Energiahatékonysági munkacsoport ülés 2012. október 9., Budapest

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Energiafelügyelet egyszerűen, mindenkinek. Energy Online - szinte ingyen

Energiafelügyelet egyszerűen, mindenkinek. Energy Online - szinte ingyen Energiafelügyelet egyszerűen, mindenkinek Energy Online - szinte ingyen Energiafelügyelet a legmodernebb eszközökkel Intelligens és célirányos információ akkor és ahogy Ön szeretné Napjainkban már végtelen

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Tréning anyag döntéshozók és politikusok számára

Tréning anyag döntéshozók és politikusok számára Té Tréning anyag döntéshozók és politikusok számára Résztvevők bemutatkozása és a képzés bemutatása Előadó bemutatkozása tk Résztvevők bemutatkozása A tréning tartalmának és cáljának bemutatása Előadás,

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében Szélenergia a tények szélenergia integrációja Magyarországon, EWEA Budapest, 2009 június 12. EUROPEAN COMMISSION

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

Okos Városok T-City Szolnok. HTE INFOKOM 2014 Smart Metering & Environment

Okos Városok T-City Szolnok. HTE INFOKOM 2014 Smart Metering & Environment Okos Városok T-City Szolnok HTE INFOKOM 2014 Smart Metering & Environment OKOS VÁROS Az angol nyelvű Smart City elnevezést fordíthatnánk korszerű városra, emberközpontú városra, vagy egyszerűen: élhetőbb

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Változási esettanulmány Assen város példáján

Változási esettanulmány Assen város példáján Változási esettanulmány Assen város példáján A kontextus és helyi kihívások bemutatása Assen városa ambiciózus fenntarthatósági célt tűzött ki maga elé,amely keretében 2015-ig (ill. 2020-ig) számos fenntarthatósági

Részletesebben

ELMŰ ÉMÁSZ Smart Metering Multi Utility pilot projekt bemutatása

ELMŰ ÉMÁSZ Smart Metering Multi Utility pilot projekt bemutatása ELMŰ ÉMÁSZ Smart Metering Multi Utility pilot projekt bemutatása Simon Krisztián ELMŰ Hálózati Kft.; ÉMÁSZ Hálózati Kft. krisztian.simon@elmu.hu 1. OLDAL Smart Metering Multi Utility pilot projekt indításának

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.9.19.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.9.19.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.9.19. C(2014) 6515 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.9.19.) a 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv a hitelközvetítők számára

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Lakossági Energiahatékonysági Beruházások támogatása 2014-2020

Lakossági Energiahatékonysági Beruházások támogatása 2014-2020 Lakossági Energiahatékonysági Beruházások támogatása 2014-2020 Várható kormányzati programok Budapest, 2014. június Tartalom 1.Panel III Programtervezet 2.Operatív Programok 2014-2020 között 3.A KEHOP

Részletesebben

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés dr. Pócza András főosztályvezető Infokommunikációért Felelős Helyettes Államtitkárság Európai Uniós

Részletesebben

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Dr. Kiss Csaba MKET Elnökhelyettes Alstom Hungária Zrt. Ügyvezető Igazgató 2014. március 18. Az Irányelv története 2011 2012: A direktíva előkészítése,

Részletesebben

Az energia menedzsment fejlődésének intelligens technológiai támogatása. Huber Krisz=án 2014. október 9.

Az energia menedzsment fejlődésének intelligens technológiai támogatása. Huber Krisz=án 2014. október 9. Az energia menedzsment fejlődésének intelligens technológiai támogatása Huber Krisz=án 2014. október 9. EU iránymutatások 2020 EU 3. Energia csomag 2009 július Fenntarthatóság (környezet) Versenyképesség

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/0047(COD) 25.6.2008 VÉLEMÉNYTERVEZET a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

Részletesebben

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője az Európai Tanács 2013. május 22-i ülésére A globális energiapiac új realitásai A pénzügyi válság hatása A magánberuházások

Részletesebben

Liberalizált energiapiacok az Európai Unióban

Liberalizált energiapiacok az Európai Unióban Liberalizált energiapiacok az Európai Unióban MTESZ Technika Háza 2008. április 16. Takácsné Tóth Borbála Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont Jogszabályok Első csomag (1997-8)

Részletesebben

SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA

SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA Stratégiai koncepció kialakításának logikája Budapest, 2005. október 17. A BCG TANÁCSADÓI TÁMOGATÁST NYÚJT AZ NHH-NAK A SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSÁBAN BCG nyilvános

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Intézményrendszernek végzett munkák

Intézményrendszernek végzett munkák Boza Pál HDI Consulting Kft. 2013. október 29. Budapest HDI Consulting Kft. Intézményrendszernek végzett munkák KEOP IH számára pályázati konstrukciók előkészítése pl. KEOP 4.3.1 Norvég Alap energiahatékonysági

Részletesebben

G E overn E EE j pro ekt kt

G E overn E EE j pro ekt kt GovernEE projekt A projekt háttere, előzmény A Good Governance in Energy Efficiency Jó kormányzás az energiahatékonyság területén! - Energiabiztonság és a klímaváltozás problémája - Energia hatékonyság

Részletesebben

Pénzügyi Fogyasztóvédelem

Pénzügyi Fogyasztóvédelem Pénzügyi Fogyasztóvédelem Dr. Kolozsi Sándor ügyvezető igazgató PSZÁF PSZÁF-BAMOSZ-CFA Konferencia 2011. november 10. GIPS és fogyasztóvédelem Címzettje Védelemben részesül Célja Alapvető elemei GIPS sztenderd

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA Dr. Maráczi Zsolt Társaság a Lakásépítésért Egyesület, ügyvezető elnök EU-források felhasználása az energia hatékony lakásberuházásoknál a 2014-2020 közötti időszakban

Részletesebben

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 2011/0276(COD) 2.4.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről a Regionális Fejlesztési Bizottság részére

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Dél-dunántúli Energetikai Klaszter

Dél-dunántúli Energetikai Klaszter Dél-dunántúli Energetikai Klaszter DDEK küldetése A Dél-dunántúli Energetikai Klaszter küldetésének tekinti a - Dél-dunántúli régió energetikai ágazatában jelenlévı szervezetek összefogását, - a klasztertagok

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2015.4.23.) a közlekedésben használható alternatív üzemanyagokkal foglalkozó szakértői csoport létrehozásáról

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2015.4.23.) a közlekedésben használható alternatív üzemanyagokkal foglalkozó szakértői csoport létrehozásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.4.23. C(2015) 2583 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2015.4.23.) a közlekedésben használható alternatív üzemanyagokkal foglalkozó szakértői csoport létrehozásáról ( a Fenntartható

Részletesebben

Tájékoztatás a MAVIR smart metering projektről

Tájékoztatás a MAVIR smart metering projektről Tájékoztatás a MAVIR smart metering projektről Bakos Béla Okos hálózat projektvezető MAVIR 2013. szeptember 10. Nemzeti Energiastratégia és az okos hálózat A Nemzeti Energiastratégia pillérei Az okos hálózatoktól

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

III. MELLÉKLET. Az e rendelet feltételei szerint mentesülő állami támogatásokkal kapcsolatos információk

III. MELLÉKLET. Az e rendelet feltételei szerint mentesülő állami támogatásokkal kapcsolatos információk HU III. MELLÉKLET Az e rendelet feltételei szerint mentesülő állami támogatásokkal kapcsolatos információk I. RÉSZ A 12. cikknek megfelelően a bizottsági számítógépes alkalmazásban megjelenítendő adatok

Részletesebben

Információbiztonság fejlesztése önértékeléssel

Információbiztonság fejlesztése önértékeléssel Információbiztonság fejlesztése önértékeléssel Fábián Zoltán Dr. Horváth Zsolt, 2011 Kiindulás SZTE SZAKK információ információ adatvédelmi szabályozás napi gyakorlat információ Milyen az összhang? belső

Részletesebben

Enabling and Capitalising of Urban Technologies

Enabling and Capitalising of Urban Technologies PILOT TEVÉKENYSÉG Pilot tevékenység neve Laborok megvalósítása a Pinkafeld Campuson Projektirányító / Projekt partner Burgenland GmbH Főiskola Motiváció és Célok / Célcsoport A legjelentősebb villamos

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Képzési anyag I. EPC alapok azaz az energiahatékonyság-alapú szerződés. Transparense projekt. www.transparense.eu

Képzési anyag I. EPC alapok azaz az energiahatékonyság-alapú szerződés. Transparense projekt. www.transparense.eu Képzési anyag I. EPC alapok azaz az energiahatékonyság-alapú szerződés Transparense projekt A KÉPZÉSI ANYAG TARTALMA I. EPC alapok II. EPC folyamat a projekt azonosításától a közbeszerzésig III. EPC folyamat

Részletesebben

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései APP4INNO Projekt Establishment and promotion of new approaches and tools for the strengthening of primary sector's competitiveness and innovation in the South East Europe PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/57/8/2014. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. június 25-i ülésére Tárgy: Döntés az Önkormányzatok és intézményeik

Részletesebben

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság

Részletesebben