A NAGYKÁLLÓI KISTÉRSÉG E-KÖZIGAZGATÁSI ÉS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA ( )

Átírás

1 GKI Gazdaságkutató Rt. GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. A NAGYKÁLLÓI KISTÉRSÉG E-KÖZIGAZGATÁSI ÉS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA ( ) Utolsó módosítás: november április

2 GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. Székhely: 1052 Budapest, Gerlóczy u. 11. Tel: ; Fax: Telephely: 1054 Budapest, Tüköry u. 3. Tel./Fax: Internet hálózati cím: Készítette: Lemák Gábor Közreműködött: Butt László Dr. Molnár László Timár Szabolcs Túri Nikoletta

3 A NAGYKÁLLÓI KISTÉRSÉG E-KÖZIGAZGATÁSI ÉS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...5 MÓDSZERTANI ÖSSZEFOGLALÓ...20 I. ELŐZMÉNYEK, AVAGY IRÁNYMUTATÁSOK ÉS KÖVETELMÉNYEK AZ E-ÖNKORMÁNYZÁS ÉS AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM FEJLESZTÉSÉHEZ...25 I.1 MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM STRATÉGIA (MITS)...25 I.2 MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM STRATÉGIA ELEKTRONIKUS ÖNKORMÁNYZATI RÉSZSTRATÉGIA (MITS-EÖR)...29 I.3 MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM STRATÉGIA KÖZOKTATÁSI ÁGAZATI STRATÉGIA...34 I.4 ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM STRATÉGIA (ÉAR-RITS)...39 I.5 I2010: EURÓPAI INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM A NÖVEKEDÉSÉRT ÉS A FOGLALKOZTATÁSÉRT...42 I.6 AZ E-ÜGYINTÉZÉS JOGSZABÁLYI HÁTTERE ÉS KÖVETKEZMÉNYEI AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA...44 I.6.1 AZ ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓSZABADSÁGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY...44 I.6.2 KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSI TÖRVÉNY (KET.) X. FEJEZET (ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS ÉS HATÓSÁGI SZOLGÁLTATÁS)...47 I.6.3 KÖZIGAZGATÁSI SZERVEK EGYSÉGES IRATKEZELÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA (KEIR)...49 I.6.4 ELEKTRONIKUS KÖZBESZERZÉS...49 I.6.5 A KÖZFELADATOT ELLÁTÓ SZERVEKNÉL ALKALMAZHATÓ IRATKEZELÉSI SZOFTVEREKKEL SZEMBEN TÁMOASZTOTT KÖVETELMÉYEK...51 I.6.6 A JOGSZABÁLYI KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSÉNEK INFORMATIKAI KÖVETELMÉNYEI...52 I.7 AZ IRÁNYMUTATÁSOK ÉS A KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSÉNEK STRATÉGIÁJA...54 II. A TÁRSULÁS FEJLESZTÉSI PROGRAMJÁNAK LEHETSÉGES INFORMATIKAI TÁMOGATÁSA...56 III. INFORMATIKAI HELYZETELEMZÉS...60 III.1 A NAGYKÁLLÓI KISTÉRSÉG POLGÁRMESTERI HIVATALAINAK INFORMATIKAI JELLEMZŐI...60 SZÁMÍTÓGÉPPARK ÉS SZÁMÍTÓGÉPES HÁLÓZATOK...60 NYOMTATÓPARK...64 EGYÉB INFORMATIKAI ESZKÖZPARK...66 INFORMATIKAI KÉPZETTSÉG ÉS DIGITÁLIS ÍRÁSTUDÁS...67 INFORMATIKAI PROBLÉMÁK, IGÉNYEK ÉS ANOMÁLIÁK A HIVATALBAN...68 INFORMATIKAI PROJEKTEK A HIVATALBAN...68 A HIVATALOK INTERNET-KAPCSOLATÁNAK JELLEMZŐI...69

4 INFORMATIKAI KIADÁSOK...69 III.2 A NAGYKÁLLÓI KISTÉRSÉG INFORMATIKAI SWOT ELEMZÉS...71 IV. INFORMATIKAI IGÉNYEK A KISTÉRSÉGBEN...73 V. INFORMATIKAI JÖVŐKÉP, MISSZIÓ ÉS STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK...75 V.1 A NAGYKÁLLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSÁNAK INFORMATIKAI JÖVŐKÉPE ÉS MISSZIÓJA...75 V.2 INFORMATIKAI STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK ÉS PRIORITÁSOK...76 V.3 INFORMATIKAI STRATÉGIAI ALPRIORITÁSOK...77 VI. E-KÖZIGAZGATÁSI ÉS INFORMATIKAI STRATÉGIAI AKCIÓK...87 VI.1 RÖVIDTÁVÚ INFORMATIKAI AKCIÓK ( )...90 VI.2 KÖZÉPTÁVÚ INFORMATIKAI AKCIÓK ( ) VI.3 HOSSZÚ TÁVÚ INFORMATIKAI AKCIÓK ( ) VI.4 STRATÉGIAI TÉRKÉP, AVAGY JAVASOLT INFORMATIKAI AKCIÓK.117 VII. AZ INFORMATIKAI STRATÉGIA ALAPJÁN FELÁLLÍTOTT RÖVIDTÁVÚ PROJEKTEK ( ) VIII. AZ INFORMATIKAI PROGRAM FINANSZÍROZÁSÁNAK LEHETSÉGES FORMÁI IX. A STRATÉGIAMEGVALÓSÍTÁS KOCKÁZATAI X. AZ INFORMATIKAI STRATÉGIA HATÁSA A KISTÉRSÉGI INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM FEJLŐDÉSÉRE MELLÉKLETEK SZÁMÚ MELLÉKLET RENDSZERLEÍRÁSOK (ELEKTRONIKUS SZAVAZÁS, TÉRINFORMATIKAI RENDSZER) ELEKTRONIKUS SZAVAZÁS KISTÉRSÉGI SZINTŰ TÉRINFORMATIKAI RENDSZER MŰKÖDTETÉSE IGÉNYSPECIFIKÁCIÓ A KISTÉRSÉGI SZINTŰ IRATKEZELÉSI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁHOZ SZÁMÚ MELLÉKLET - KISTÉRSÉGI ADOTTSÁGOK SZÁMÚ MELLÉKLET AZ ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓSZABADSÁGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTÁJA

5 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Nagykállói Kistérség Többcélú Társulásának 2006-ban és 2007-ben olyan informatikai projekteket kell előkészítenie, amelyekkel a Társulás megvalósíthatja informatikai jövőképét és felkészülhet a II. Nemzeti Fejlesztési Terv as időszakára. A jelen kistérségi szintű informatikai stratégia tartalmazza azokat a forgatókönyveket, amelyek mentén az informatikai stratégiai célrendszere és prioritásai válósággá válhatnak, és beteljesülésük a stratégia érintettjeinek érdekeit szolgálja. A stratégia készítésekor az informatikai stratégia belső érintettjeinek a Többcélú Társulást, valamint a Társulást alkotó önkormányzatokat, míg külső érintettjeinek a kistérségben élő lakosságot és az ott működő gazdasági, civil és non-profit szervezeteket tekintettük. A jelen kistérségi szintű informatikai stratégiában a főbb fejlesztési irányokat határoztuk meg, így a felvázolt fejlesztések megvalósítását részletes műszaki specifikációknak és ütemterveknek kell megelőznie, amelyeket a kiválasztott informatikai beszállítóval közösen célszerű kidolgozni. A jelen stratégia segítséget nyújt abban, hogy a fejlesztési igények megvalósításához szükséges főbb paramétereket megadhassák a potenciális informatikai beszállítóknak, amelyek ezt követően ajánlatot adhatnak a kistérségi rendszerek megvalósítására. Az informatikai stratégiában felvázoltak alapján a Többcélú Társulásnak rövidtávon olyan szervezeti egységet kell létrehoznia, amely képes összehangolni a térség információs társadalmának fejlesztését a kistérségi felzárkóztató fejlesztési stratégia prioritásaival; képes az üzleti szegmensek szereplőit összefogni és aktivizálni az Európai Uniós pályázatokon való részvétel érdekében; valamint képes akár üzleti jelleggel is szolgáltatni a térségben élő lakosság és működő vállalkozások számára. A Többcélú Társulásnak a térség információs társadalmának fejlesztése érdekében a következő tevékenységek ellátását is meg kell fontolnia: Kistérségi szintű informatikai iroda létrehozása a Társulás fejlesztéseinek, beszerzéseinek összehangolása érdekében; Kistérségi szintű portálrendszer kiépítése, amely a következő funkciókat is tartalmazná a térség versenyképességének támogatása érdekében: Desztinációs Menedzsment Rendszer a térségi turizmus fejlesztése érdekében, E-ötletgenerátor, e-partnerkereső, Kistérségi szintű csoportmunka rendszer, Kistérségi szintű iratkezelő megoldás, Mezőgazdasági és üzleti e-klaszterek, E-önkormányzati szolgáltatások, Kistérségi szintű térinformatikai rendszer, Elektronikus szavazó rendszer. 5

6 A következőkben kiemeltük az informatikai stratégia főbb területeit: A Nagykállói kistérség informatikai jövőképe: A Nagykállói kistérségben élő lakosság és működő vállalkozások, szervezetek aktív szereplői és haszonélvezői a térség fejlett információs társadalmának. 6

7 A Nagykállói kistérség informatikai missziója: Az információs társadalomban rejlő lehetőségek kihasználása kedvező lehetőséget teremt a Nagykállói térség gazdasági versenyképességének és a térségben élők életminőségének javulásában. Az informatikai stratégiai célkitűzések megvalósulása elősegíti a Nagykállói Kistérség információs társadalmának fejlődését, amelynek megteremtéséhez a következő stratégiai célokat fogalmaztuk meg: 1A Nagykállói kistérség felzárkóztatási fejlesztési programjának támogatása annak sikeres megvalósítása érdekében. 2A Társulás működésének, munkaszervezetének és a kistérségben működő szakmai szervezetek tevékenységének hatékonyabbá és átláthatóbbá tétele. 3A Társulás tagjainak felkészülése az elektronikus önkormányzásra és a szolgáltató önkormányzat megvalósítására (Csatlakozás a központi közigazgatási rendszerek, illetve a helyi e-ügyintézés feltételeinek biztosítása). Az informatikai stratégiai célkitűzések pontosítása érdekében a következő stratégiai prioritásokat határoztuk meg: I. Infrastruktúra-fejlesztés, II. E-gazdaság, e-szolgáltatás fejlesztés, III. Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató társulás, IV. E-tartalomfejlesztés, V. Digitális írástudás fejlesztés. A Nagykállói Kistérség Többcélú Társulásának informatikai stratégiai prioritásait az alábbi alprioritásokban foglaltuk össze: I. IT infrastruktúra-fejlesztés I.1 Fizikai elérhetőség biztosítása a digitális szolgáltatások elérése érdekében információs pontok (e-élettér) kialakítása. I.2 Az önkormányzatok fizikai informatikai infrastruktúrájának fejlesztése. II. E-gazdaság, e-szolgáltatás fejlesztés II.1 Mezőgazdasági és üzleti e-klaszterek létrehozása. II.2 Desztinációs Menedzsment Rendszer kiépítése. II.3 E-projektgenerátor, e-partnerkereső. 7

8 III. Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató társulás III.1 Folyamatmodernizáció és szoftverfejlesztés a Társulás tagjainál. III.2 A kistérségi (és Társulási) együttműködést támogató portálrendszer (csoportmunka szoftver, elektronikus szavazórendszer) kialakítása. III.3. Kistérségi szintű iratkezelő rendszer kialakítása. III.4. Kistérségi szintű térinformatikai rendszer kialakítása. IV. E-tartalomfejlesztés IV.1 Információs portál kialakítása az EU támogatások hatékony felhasználása érdekében. V. Digitális írástudás fejlesztés V.1 A digitális írástudás fejlesztése fakultatív programok keretében az alap- és középfokú oktatási intézetekben, valamint a diákok felkészítése az információs társadalomban rejlő lehetőségekre. V.2 Felnőttek (munkanélküliek) számára képzési programok indítása. A Nagykállói kistérség informatikai jövőképe, missziója, stratégiai célrendszere, stratégiai prioritásai és stratégiai akciói alapján összeállítottuk a Társulás számára a kistérség stratégiai térképét, amely áttekinthető iránymutatást ad az előbbiek közötti kapcsolatrendszer, és a jövőkép megvalósításáig vezető út megértésében. 8

9 A NAGYKÁLLÓI KISTÉRSÉG E-KÖZIGAZGATÁSI ÉS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA Pénzügyi nézőpont Jövőkép: A Nagykállói kistérségben élő lakosok és működő vállalkozások, szervezetek aktív szereplői és kedvezményezettei a térség fejlett információs társadalmának. Stratégiai térkép Célok Mutatószámrendszer Javasolt akciók - előkészített ICT projektek száma (db) A Társulás projektfeltáró, projektelőkészítő, fejlesztő, térségmenedzselő Fejlesztési források növelése - megvalósíthatósági tanulmányok száma az ICT területén 1. Elektronikus szakértői hálózat (szűkebb értelemben az (db) létrehozása. tevékenységének fejlesztése (szűkebb - beadott ICT jellegű pályázatok száma (db) 2. Csoportmunka megoldás információs társadalom, értelemben az információs társadalom, - támogatásban részesült ICT jellegű pályázatok száma (db) bevezetése. tágabb értelemben a kistérség tágabb értelemben a kistérség egészére - sikeresen megvalósított ICT projektek száma (db) 3. E-projektgenerátor, e- fejlesztése érdekében) vonatkozóan) - az elnyert ICT jellegű hazai források nagysága (millió Ft) partnerkereső kiépítése. - az elnyert ICT jellegű EU-s források nagysága (millió Ft) Tőkevonzó képesség növelése Az önkormányzati/társulási bevételek növelése Az önkormányzati/társulási működés költséghatékonyságának javítása A térségben rejlő üzleti, turisztikai lehetőségek, vállalkozások bemutatása az interneten keresztül Bevétel-generálás kényelmi e- szolgáltatások nyújtásából származó díjakból Költséghatékony működés, feladatellátás - a honlappal rendelkező vállalkozások száma (db) - az elektronikus piacterek, e-klaszterek, hálózatok száma (db) - tőkebevonásban részesült vállalkozások száma (db) - a tőkekihelyezés nagysága (millió Ft) - új beruházások száma (db) - az új beruházások nagysága (millió Ft) - betelepült vállalkozások száma (db) - új munkahelyek száma (db) - a betelepült, új vállalkozások által fizetett adók nagysága (millió Ft) - az e-szolgáltatásokból származó árbevétel nagysága (millió Ft) - Telekommunikációs költségek racionalizálása, a költségcsökkentés mértéke %-ban 1. Mezőgazdasági és üzleti elektronikus klaszterek létrehozása. 2. Desztinációs Menedzsment Rendszer kiépítése. 1. Térinformatikai szolgáltatások nyújtása (pl.: építéshatósági tervek elektronikus formában történő értékesítése) 2. A szélessávú hálózat kiépítéséhez szükséges passzív alépítmény kiépítése és bérbe adása. 1. Internet-alapú telefonálás bevezetése

10 E-gazdaság, e-szolgáltatások fejlesztése Üzleti célú e-szolgáltatások fejlesztése a vállalkozások versenyképességének növelése érdekében - az üzleti célú elektronikus szolgáltatások száma (db) - az üzleti célú elektronikus szolgáltatásokat igénybe vevők száma (db) 1. Mezőgazdasági és üzleti klaszterek létrehozása. 2. Desztinációs Menedzsment Rendszer kiépítése. Ügyfél nézőpont Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató társulás E-tartalomfejlesztés E-önkormányzati szolgáltatások fejlesztése az ügyintézés hatékonyabbá tétele érdekében, illetve a Társulás szolgáltató jellegének erősítése E-tartalomfejlesztés a térségi identitás erősítése és a z információszolgáltatás fejlesztése érdekében - a honlapról letölthető dokumentumok száma (db) - a honlap látogatottsága (db) - az elektronikus úton kezdeményezett ügyek száma (db) - a fórumok száma (db) - a fórumokon a hozzászólások száma (db) - az ügyintézési idő csökkenése (nap) - a tartalmak frissítésének gyakorisága - az interaktív elektronikus szolgáltatások száma (db) - az elérhető tartalmak mennyisége (html oldalak száma) 1. Back-office rendszerek fejlesztése 2. Az elektronikus iratkezelés feltételeinek megteremtése 3. Csoportmunka megoldás bevezetése 4. Térinformatikai megoldás bevezetése 5. Workflow rendszer kiépítése 1. Kistérségi portál kiépítése 10

11 Belső folyamatok nézőpontja Társulás tevékenységének fejlesztése Ügykezeléssel kapcsolatos folyamatmodernizálás az önkormányzatoknál Az önkormányzati intézmények közötti adatszolgáltatás fejlesztése Digitális írástudás fejlesztés IT Infrastruktúra-fejlesztés Átláthatóság megteremtése, projektek előkészítése, sikeres projektmegvalósítás Az ügyintézési átláthatóbbá és hatékonyabbá tétele Gyors és pontos adatszolgáltatás Képzett hivatalnokok, képzett lakossági és üzleti felhasználók Fejlett IT infrastruktúra, elérhető e- szolgáltatások - a társulás csoportmunka felületéhez hozzáférők száma (fő) - a csoportmunka felületen keresztül elérhető dokumentumok száma (db) - a csoportmunka felületen keresztül nyomon követhető projektek száma (db) - a csoportmunka felületet használók száma (fő) - a csoportmunka felületen nyomon követhető ügymenetek száma (db) - a digitalizált (beszkennelt) dokumentumok száma (db) - az elektronikus kiadmányok száma (db) - az elektronikus aláírást használók száma (db) - a 3. szintű elektronikus ügyintézést igénybe vevők száma (fő) - a 3. szintű e-önkormányzati ügyintézési lehetőségek száma (db) - az integrált IP hálózatba kapcsolat önkormányzati intézmények száma - az e-adatszolgáltatás gyakorisága intézményenként - az adatszolgáltatás idejének csökkenése - a képzési programokon részt vettek száma - az ECDL, vagy egyéb OKJ-s vizsgával rendelkezők száma - a közösségi hozzáférési pontok száma (db) - a szélessávú internet-előfizetők száma (db) - az internethez hozzáférők és felhasználók száma 1. Csoportmunka megoldás bevezetése 2. Elektronikus szavazó rendszer bevezetése 1. Back-office rendszerek fejlesztése 2. Az elektronikus iratkezelés feltételeinek megteremtése 3. Csoportmunka megoldás bevezetése 4. Térinformatikai megoldás bevezetése 5. Workflow rendszer kiépítése 1. Integrált IP hálózat kiépítése 2. Webes felület létrehozása az e- adatszolgáltatás megvalósítása érdekében 1. Informatikai felhasználói képzések indítása 1. Közösségi hozzáférési pontok kiépítése Fejlődési nézőpont Szervezeti kultúra fejlesztése az önkormányzatoknál Rugalmas szervezet, tudás és legjobb gyakorlat megosztása - az elektronikus csoportmunka felületet használók száma (db) - a minőségirányítással, biztonsági előírásokkal kapcsolatos dokumentumok száma (db) - az ügyintézést, valamint a döntés-előkészítést támogató, elektronikusan elérhető dokumentumok száma (db) 1. Csoportmunka felület és egységes dokumentumtárház kiépítése 11

12 A javasolt informatikai akciók felvázolása alapján az alábbi operatív programok megvalósítását javasoljuk a Nagykállói Kistérség Többcélú Társulása számára: I. Az informatikai feladatok ellátásának Társulási szintre emelése. II. III. IV. Az informatikai alapinfrastruktúra fejlesztése. Kistérségi szintű iratkezelő rendszer bevezetése a törvényi előírások megfelelése érdekében. Kistérségi szintű portálrendszer kiépítése (amely tartalmazza a csoportmunka megoldást, a Desztinációs Menedzsment Rendszert, az e-klasztereket, a térinformatikai és elektronikus szavazó rendszert, valamint az e-ötletgenerátort). V. Felhasználói szintű képzési programok indítása a hivatalnokok és a lakosság számára. VI. A közösségi hozzáférési pontok számának növelése. 12

13 A NAGYKÁLLÓI KISTÉRSÉG E-KÖZIGAZGATÁSI ÉS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA A Nagykállói kistérség informatikai stratégiájának összeállításakor figyelembe vettük az elkészített regionális információs társadalom stratégiában az ÉAR-RITS-ben megfogalmazott stratégiai célokat, prioritások, intézkedéséket. Az alábbi táblázat a regionális szempontokkal való összhangot mutatja be. STRATÉGIAI CÉLOK Észak-Alföldi Régió Információs Társadalom Stratégia E-infrastruktúra kialakítása, az IKT eszközellátottság emelése. E-kormányzat megvalósítása, e- közigazgatási szolgáltatások elérhetővé tétele E-gazdaság megteremtése, a K+F innováció támogatása. E-oktatás megteremtése, humán erőforrás fejlesztésének támogatása Nagykállói Kistérség E-közigazgatási és Informatikai Stratégiája A Társulás működésének, munkaszervezetének és a kistérségben működő szakmai szervezetek tevékenységének hatékonyabbá és átláthatóbbá tétele. A Társulás tagjainak felkészülése az elektronikus önkormányzásra és a szolgáltató önkormányzat megvalósítására. A Nagykállói kistérség felzárkóztatási fejlesztési programjának támogatása annak sikeres megvalósítása érdekében. PRIORITÁSOK Észak-Alföldi Régió Információs Társadalom Stratégia Fejlett IT infrastruktúra regionális, helyközi és település szinten. A Régióban használt IKT eszközök minőségi cseréje, valamint mennyiségi növelése. K+F innovációs tevékenység támogatása. Elektronikus integrált vállalati modell terjesztése. E- kereskedelem elősegítése a Régió minden ágazata számára. E-demokrácia alapjainak megteremtése. E-ügyintézés megvalósítása. E-szolgáltatások elérésének támogatása, népszerűsítése. IKT-vel támogatott oktatási módszerek kifejlesztése és adaptálása. Tananyag és kiegészítő tudásbázis digitalizáció. E- oktatási szolgáltatások kiterjesztése Nagykállói Kistérség E-közigazgatási és Informatikai Stratégiája Infrastruktúra fejlesztés: fizikai elérhetőség biztosítása a digitális szolgáltatások elérése érdekében információs pontok (e-élettér) kialakítása. Az önkormányzatok fizikai informatikai infrastruktúrájának fejlesztése. E-gazdaság, e-szolgáltatás fejlesztés: mezőgazdasági és üzleti e-klaszterek létrehozása. Desztinációs Menedzsment Rendszer kiépítése. E- projektgenerátor és e-partnerkereső kialakítása. Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató társulás: folyamatmodernizáció és szoftverfejlesztés a Társulás tagjainál. A kistérségi (és Társulási) együttműködést támogató portálrendszer kialakítása. Digitális írástudás fejlesztés: a digitális írástudás fejlesztése fakultatív programok keretében az alap- és középfokú oktatási intézetekben, valamint a diákok felkészítése az

14 5. információs társadalom lehetőségeire. Felnőttek (munkanélküliek) számára képzési programok kialakítása. E-tartalomfejlesztés: információs portál kialakítása az EU támogatások hatékony felhasználása érdekében. 14

15 INTÉZKEDÉSEK/(RÖVID TÁVÚ) AKCIÓK Észak-Alföldi Régió Információs Társadalom Stratégia Nagykállói Kistérség E-közigazgatási és Informatikai Stratégiája 1. Államigazgatási folyamatok szabványosítása. Jogi környezet illesztése. Technikai háttér megteremtésének támogatása. Ügyintézési folyamatok átláthatóvá, publikussá tétele. 1. A Társulás és a hivatalok szolgáltató jellegének erősítése érdekében a működés egyszerűbbé és átláthatóbbá tétele a folyamatmodernizálás eredményeként és a racionalizálást támogató informatikai eszközök segítségével A fizikai alapinfrastruktúra korszerűsítése A belső folyamatok átvilágítása és optimalizálása, valamint a folyamatmodernizálást támogató szoftverek beszerzése Belső informatikai szabályzat kialakítása az informatikai infrastruktúra hatékony és biztonságos használatáról. 2. Települések intézményei, közhivatalai közötti kommunikációs csatorna kiépítése. 2. A Társulás, a hivatalok és az intézmények közötti elektronikus adatcsere feltételeinek megteremtése. Az ügyfelekkel való elektronikus kapcsolattartás fejlesztése (A térségi szintű e-ügyintézés webes felületének fejlesztése.) 3.1. Elektronikus ügymenetindítás feltételeinek megteremtése. 3. Kormányzati információk elektronikus megjelenítése Fogadónapok, fogadóórák elektronikus támogatása Ügymenetleírások elérhetővé tétele Letölthető formanyomtatványok Elektronikus demokrácia Online újság Közérdekű, közcélú, turisztikai információszolgáltatás. 4. Ügyintézők informatikai-közigazgatási képzésének megvalósítása. 4. A hivatal munkatársainak IT továbbképzése. 5. Közösségi internetelérési pontok számának emelése és szolgáltatásainak bővítése. A Régió megyeszékhelyein szolgáltató központok kialakítása. 5. Az információs központok alapjainak megteremtése a térségben. 6. Vállalkozói tranzakciók elektronikus kezelése. Regionális üzleti tartalomfejlesztés. 6. Az üzleti szféra számára elektronikus szolgáltatások nyújtása a kistérség honlapján: 6.1. Vállalkozói adatbázis létrehozása A vállalkozások üzleti lehetőségeit támogató közcélú adatbázisok, tartalmak elérhetővé tétele. 15

16 6.3. Az üzleti szférát érintő ügymenetleírások elérhetővé tétele Letölthető formanyomtatványok az üzleti szféra számára. 16

17 7. Elektronikus szolgáltatások kialakítása, bevezetése. Szolgáltatások területi és tartalmi kiterjesztése. Dinamikus tartalomfejlesztés támogatása. Korszerű térinformatikai rendszerek kialakítása. Regionális K+F kutatóbázis megvalósítása. Technológiai transzfer biztosítása. Iparági tudásközpontok megvalósítása, tudásalapú szemlélet kiterjesztése, oktatás. 7. A kistérségi szintű, illetve az önkormányzatok közötti együttműködés és a térségmenedzsment erősítése. Kistérségi szintű megoldások bevezetése, a közös informatikai projektiroda alapjainak megteremtése Kistérségi szintű webes portfolió összeállítása Közös informatikai projektiroda A társulás tagjai közötti elektronikus interakció támogatása. Regionális ágazati kapcsolatok fejlesztése E-projektgenerátor, e- partnerkereső. Elektronikus értékesítés csatornák támogatása Desztinációs Menedzsment Rendszer kiépítése. Elektronikus gazdasági interakciók támogatása Mezőgazdasági és üzleti e- klaszterek létrehozása. Informatikai oktatási módszerek adaptálása. Alap-, közép- és felsőfokú informatikai oktatás környezetének megteremtése. 8. Digitális írástudás szinten tartásának és fejlesztésének elősegítése. Átfogó informatikai képzés megvalósítása a Régió szoftveripari cégei számára. Egész életen át tartó tanulás jelentőségének népszerűsítése, támogatása, a felsőszintű informatikus képzés támogatása. PROJEKTEK Észak-Alföldi Régió Információs Társadalom Stratégia Nagykállói Kistérség E-közigazgatási és Informatikai Stratégiája 1. Az informatikai feladatok ellátásának Társulási szintre emelése: - szakemberek felügyeletével koordinált IT beruházások, - felügyelt IT rendszerek, - gördülékeny IT működtetés, kevesebb időkiesés, - kistérségi szintű webes megjelenés felügyelete, - webes tartalommenedzsment biztosítása saját emberekkel, - informatikai problémák helyben történő megoldása, - kistérségi szintű integrált rendszerek karbantartása, - célirányos IT beruházások 17

18 kezdeményezése, - informatikai célú pályázatok figyelése Az informatikai alapinfrastruktúra fejlesztése: - korszerű fizikai infrastruktúra a polgármesteri hivatalokban, - belső informatikai szabályzatok, - belső hálózatok fejlesztése, - egységes operációs rendszerek üzemeltetése. Kistérségi szintű iktatórendszer bevezetése a törvényi előírások teljesítése érdekében. 18

19 Kistérségi szintű portálrendszer kiépítése: - kistérségi szintű marketing, - elektronikus közösségek fejlesztése, - mezőgazdasági és üzleti e-klaszterek létrehozása, - Desztinációs Menedzsment Rendszer kiépítése, - E-projektgenerátor, - Csoportmunka, - E-szavazás, - Kistérségi szintű térinformatikai rendszer bevezetése. Felhasználói szintű képzési programok indítása a hivatalnokok és a lakosság számára. A közösségi hozzáférési pontok számának növelése. 19

20 MÓDSZERTANI ÖSSZEFOGLALÓ DEFINÍCIÓ Az önkormányzati/társulási feladatok magas színvonalon való ellátása megköveteli a korszerű informatikai környezet kialakítását, amely fejlesztések kivitelezését egy előre átgondolt informatikai stratégia mentén célszerű és hatékony megvalósítani. Stratégia hiányában az informatikai fejlesztések finanszírozása rendkívül nehezen teremthető meg, hiszen az informatikai költségvetést a célok és az azokat megvalósítani hivatott beruházások ütemezésének ismeretében lehet megalapozottan megtervezni. AZ INFORMATIKAI STRATÉGIAALKOTÁS RÉSZEI Az e-közigazgatási és informatikai stratégia célja egy olyan egységes koncepció megalkotása, amely összhangban van: az önkormányzatok/társulás stratégiai fejlesztési elképzeléseivel (pl.: területfejlesztés, gazdaságfejlesztés, társadalompolitika, turizmusfejlesztés stb.), az egyes szervezeti egységek célkitűzéseivel (pl.: polgármesteri hivatal osztályai/irodái, önkormányzati intézmények, civil szervezetek stb.), a kormányzati fejlesztési tervekkel (pl.: MITS, MITS EÖR) és az EU iránymutatásokkal (eeurope+, i2010), valamint a jogszabályi környezettel (pl.: Ket., KEIR, e-aláírás, elektronikus iratkezelés). Az informatikai stratégiának a fentiek figyelembe vétele mellett - részletes, a meglévő állapot feltérképezésére és a rendelkezésre álló erőforrások felmérésére is kiterjedő helyzetelemzés alapján - meg kell fogalmaznia a célkitűzéseket, összhangban az egyéb helyi fejlesztési, gazdasági, társadalmi koncepciókkal, a képviselőtestület elképzeléseivel, valamint az európai uniós trendekkel és a kormányzati elképzelésekkel; - konkrét határidőket és költségkeretet megjelölve ki kell dolgoznia a célok eléréséhez szükséges lépéseket, projekttervet. IRÁNYMUTATÁSOK A Nagykállói Kistérség Többcélú Társulásának kistérségi szintű e- közigazgatási és informatikai stratégiája: a Magyar Információs Társadalom Stratégiában (MITS), a MITS Elektronikus Önkormányzati Részstratégiában (MITS- EÖR), 20

21 az Európai Közösségek Bizottsága i2010: európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért közleményében (i2010), az Észak-Alföldi Régió Információs Társadalom Stratégiában (ÉAR-RITS), és A Nagykállói kistérség felzárkóztatási Fejlesztési Programjában megfogalmazott iránymutatások és ajánlások alapján került kidolgozásra. 21

22 A fenti iránymutatások mellett figyelembe vettük az Oktatási Minisztérium Információs Társadalom Ágazati Stratégia Közoktatási Munkaanyagában 1 megfogalmazott iránymutatásokat is, hiszen az elektronikus önkormányzás fejlesztéséhez nemcsak a polgármesteri hivatalok, hanem az önkormányzati intézmények informatikai állapotának fejlesztése is szükséges. Az előbbi anyagok iránymutatásai közül azokat vettük figyelembe, amelyek az intézményfenntartóra vonatkoznak. Mind az oktatási, mind a kulturális intézmények működését, információtechnológiai fejlesztését befolyásolják az országos szintű programok, ezért azokkal a célkitűzésekkel foglalkoztunk, amelyek helyi szintű megvalósítása biztosítja az országos szintű programok teljesülését. Összességében mind az országos, mind a helyi szintű programok legfőbb célja a lakosság életminőségének, illetve az önkormányzatokban (és intézményeikben) keletkező információs vagyon hatékonyabb felhasználásán keresztül a működési hatékonyság emelése. A fenti iránymutatásokon kívül az elektronikus ügyintézés bevezetéséhez kapcsolódó jogszabályi hátteret is vizsgáltuk. Ennek keretében az alábbi jogszabályokat, illetve jogszabály tervezeteket vettük górcső alá: A közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekményekről és az elektronikus úton történő közbeszerzés szabályairól (e-közbeszerzés), Az elektronikus információszabadságról szóló törvényről (einformációkezelés), Az új Közigazgatási Eljárási Törvény (KET) vonatkozó rendeleteit (X. fejezet), A közigazgatási szervek egységes iratkezelésének szabályozását (KEIR). Elektronikus iratkezelésre vonatkozó előírások (24/2006 IV.29. BM- IHM-NKÖM, illetve 335/2005. XII.29. korm. rend., továbbá évi LXVI törvényt módosító évi CXLIX. törvény) AZ INFORMATIKAI STRATÉGIA KITERJEDÉSE A polgármesteri hivatalok és az önkormányzati intézmények informatikai fejlesztéseit önkormányzati szinten érdemes kezelni, így az intézményfenntartónak nemcsak a polgármesteri hivatal e-közigazgatási szolgáltatásainak, hanem intézményeinek e-önkormányzati fejlesztéseire is koncentrálnia kell 2. Az önkormányzati szintű informatikai beruházások és fejlesztések megvalósítása mellett a következő érvek szólnak: 1 Forrás: 2 Ugyanakkor a jelen stratégia a Hivatalok informatikai helyzetével foglalkozik, ezért tartalmilag a Hivatalok informatikai helyzetét, felszereltségét és fejlesztési lehetőségeit, súlypontjait részletezi. 22

23 Az önkormányzati intézményeknek szükségük van az intézményfenntartó szakmai iránymutatására. Szűkösek az informatikára fordítandó források nagysága, ezért mindenképpen hasznos a közös beszerzések során elérhető méretgazdaságossági előnyök kihasználása. A hazai és a közösségi pályázatok komplexebbek lettek és jellemzően olyan projekteket támogatnak, amelyek valamilyen összefogás keretében valósulnak meg, így fontos a pályázatok figyelésének és elkészítésének központilag koordinált menedzselése. Az intézményfenntartónak valós idejű ( real time ) információkra van szüksége az intézmények működésével kapcsolatban, ezért érdekelt abban, hogy olyan informatikai fejlesztések valósuljanak meg az intézményekben, amelyek kiszolgálják ez irányú igényeit. Az önkormányzat működésével kapcsolatos társadalmi elégedettség növelése érdekében valamennyi ügyfélponton törekedni kell a feladatellátás hatékonyabb informatikai támogatására. Az önkormányzatnak a szerteágazó működése kapcsán olyan IKT eszközöket kell beszereznie, amelyek átláthatóbbá teszik az önkormányzati működést. Az információs társadalom kiépítésében meghatározó szerepet játszanak az önkormányzatok, ezért fel kell tárniuk minden olyan területet, amelyeken keresztül a lakosság e- önkormányzati igényeit felkelthetik, illetve a térségben élőket bevezethetik az információs korba. E kezdeményezések eredményeként az önkormányzat elkerülheti a digitális szakadékot. Ugyanakkor az informatikában rejlő előnyök elsősorban nem település szinten, hanem a települések közötti összefogás keretében használhatók ki, ezért azt vizsgáltuk, hogy melyek azok a területek, ahol a Nagykállói Kistérség Többcélú Társulása hatékonyabban használhatja ki az összefogás eredményeként a méretgazdaságosságban rejlő előnyöket. AZ INFORMATIKAI STRATÉGIA STRUKTÚRÁJA A jelen informatikai stratégiát a következő struktúra mentén építettük fel: 1) A jelenlegi informatikai állapot elemzése és az informatikai igények feltárása A stratégiaalkotás részeként felmértük a Nagykállói Kistérség Többcélú Társulása polgármesteri hivatalainak informatikai állapotát. Tételesen összegyűjtöttük a hardverekkel, a szoftverekkel, az üzemeltetéssel és a hálózattal kapcsolatos aktuális információkat, valamint feltérképeztük a felhasználók informatikai képességeit. 23

24 A polgármesteri hivatalok informatikai infrastruktúrája mellett megvizsgáltuk a Társulás működését, a Társulás és a Területfejlesztési Társulás együttműködését, valamint feltérképeztük a Tanács tagjainak igényét a lehetséges informatikai fejlesztésekkel kapcsolatban. 2) Informatikai jövőkép és misszió meghatározása A jövőkép annak a célállapotnak a kitűzése, ahová a Kistérség el kíván jutni, míg a misszió azt az irányt jelöli ki, amely által a jövőkép elérhetővé válik. A jövőképet három összetevőből vezettük le: az EU akciótervében megfogalmazott irányokból, a Kormány stratégiai iránymutatásából, valamint a Nagykállói Kistérség Többcélú Társulása önkormányzatainak informatikával kapcsolatos állásfoglalásaiból. 3) Informatikai stratégiai célok és prioritások meghatározása A Polgármesteri Hivatalok informatikai állapotának, a Társulás működésének elemzése, illetve a jövőkép és a misszió kifejtése után meghatároztuk azokat a stratégiai célokat, amelyek mentén a stratégia érintettjei megvalósíthatják a Többcélú Társulás informatikai jövőképet. 4) Alkalmazásstratégia készítése Az informatikai stratégiai célkitűzéseket egy részletes alkalmazásstratégiai tervre bontottuk le, amelyekben részletesen meghatároztuk azok az informatikai alkalmazásokat és megoldásokat, amely a stratégiai célkitűzések megvalósítását szolgálják. 5) Informatikai akciók A stratégiai térképben felvázolt célok, valamint az alkalmazásstratégiában felvázolt megoldások összevetése alapján kialakítottunk egy cselekvési tervet (projekttervet), amelyben időhorizontokra lebontva bemutatjuk, hogy a Társulás miképpen fejlesztheti információs társadalmát, segítheti elő a térség versenyképességének növekedését és a lakosság életminőségének javulását. 6) Operatív programok meghatározása Az informatikai akcióban megfogalmazott cselekvési terv megvalósításának rövid távú lépései. A rövid távú operatív programok hároméves időszakot érintenek ( ), mert ez az időtáv még belátható hosszúságú napjaink gyors informatikai fejlődését tekintve, de már lehetőséget biztosít olyan komplex programok megfogalmazására és megvalósítására, amelyek a kistérségben élők és működő vállalkozások lehetőségeit javítják. 24

25 I. ELŐZMÉNYEK, AVAGY IRÁNYMUTATÁSOK ÉS KÖVETELMÉNYEK AZ E-ÖNKORMÁNYZÁS ÉS AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM FEJLESZTÉSÉHEZ Az írott informatikai stratégia a megfogalmazott igényekre épülő informatikai célok megvalósításának eszköztára, amely egy egységes keretbe foglalva mutatja az ICT beruházások és fejlesztések ütemét, illetve a szolgáltató önkormányzat, szolgáltató Társulás megvalósításához szükséges egyéb feltételek kialakítását. I.1 MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM STRATÉGIA (MITS) A Magyar Köztársaság Kormánya 2003 novemberében elfogadta a Magyar Információs Társadalom Stratégiát (MITS), amely azokat a teendőket fogalmazza meg víziók, tervek és akciók szintjén, amelyek azt szolgálják, hogy Magyarország új fejlődési és modernizációs útra léphessen. A MITS célkitűzései és a célkitűzéseket megvalósítani szándékozó programjai teljes mértékben illeszkednek az Európai Unió stratégiájához és stratégiai programjaihoz, az eeurope+, illetve az eeurope 2005 akciótervekhez, így Magyarország is kapcsolódhat a közösség eeurope-ot támogató programjaihoz (pl.: IST, econtent, esafety, IDA stb.), illetve juthat strukturális forrásokhoz a Nemzeti Fejlesztési Terv keretei között. A MITS fő célja a folyamatok korszerűsítése és a szolgáltatások modernizálása, amelyek megvalósulásához meghatározza a beavatkozási területeket, a beavatkozás főbb irányvonalait, az elérendő célokat és feladatokat. A folyamatok korszerűsítése elsősorban a gazdaság és a közszféra belső működésének átalakítását jelenti, ezen a termelő, a végrehajtó, majd pedig a tervező, ellenőrző és irányító tevékenységek modernizálását érti. A korszerűsítés az informatikai szemléletnek megfelelően a valóságos folyamatok elemzését, szükség esetén ésszerűsítését, újratervezését, újraszervezését igényli, amelynek során a lehető legtöbb részfolyamatban az információs és kommunikációs technológia eszközeinek alkalmazására kell törekedni. A szolgáltatások modernizálásának lehetőségét az infokommunikációs technológia korszerű, online szolgáltatások formájában kínálja. Az elektronikus szolgáltatások több fejlettségi szinten valósíthatók meg az online információ eléréstől az egy-, illetve kétirányú tranzakciók lebonyolításán keresztül az integrált ügyviteli megoldásokig. A belső folyamatok korszerűsítése egyúttal az információ-termelés, -előállítás, -kezelés új folyamatait hozza létre. Az elektronikus szolgáltatások az információhoz történő hozzáférést, hozzájutást teszik lehetővé. 25

26 A MITS egyik legnagyobb beavatkozási területe a Tartalom és szolgáltatások, amely a következő főirányokra osztódik: gazdaság, közigazgatás, kultúra, oktatás, egészség, környezetvédelem. E főirányokon belül a legfontosabb a Közigazgatás, mivel a közigazgatás informatizáltságának mértéke és minősége alapvetően befolyásolja az információs társadalom fejlődési ütemét, ezáltal a társadalom teljesítő képességét. Ez a főirány az állami és önkormányzati adminisztráció tevékenységének informatikai támogatásával kapcsolatos programokat foglalja magában és erre a főirányra a közigazgatás korszerűsítési programjához kapcsolódóan külön speciális részstratégia és programterv készült. 26

27 Közigazgatás A Közigazgatás főirány célkitűzése: a szolgáltató állam megvalósítása az ügyintézés korszerűsítésével és a lakosság széles köre által elérhető szolgáltatások rendelkezésre bocsátásával, az EU által meghatározott szolgáltatások biztosításával. A szolgáltató állam célja, hogy az információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközök alkalmazásával egyrészt modernizálja a közigazgatás belső struktúráját, működési, eljárási mechanizmusát, másrészt gyorsabb, olcsóbb és közvetlenebb módon alakítson ki kapcsolatot az állampolgárokkal, az üzleti szereplőkkel és a kormányzat szereplőivel. A bevezetett informatikai alkalmazásokkal rávezeti a gazdaság és a magán szféra szereplőit a modern eszközök használatára, míg az e-közigazgatási szolgáltatások elősegítik az egyéb elektronikus szolgáltatások elterjedését. Az e-kormányzat fejlesztésének két jellemző folyamaton keresztül kell megvalósulnia: - az ügyfelek igényeinek minél magasabb szinten történő kielégítése, - a közigazgatás belső folyamatainak, hatékonyságának emelésén, az ügymenet digitalizálásán keresztül (beleértve az egységes közigazgatási adatmenedzsment és adatmodell kialakítását, a kormányzati elektronikus aláírás rendszer kialakítását és bevezetését, a kormányzaton belüli informatikai és kommunikációs rendszerek és alkalmazások integrációját). A célok elsősorban annak szolgálatába rendeződnek, hogy az - elektronikus szolgáltatások területén történjen meg az eeurope 2005 által megfogalmazott nyilvános alapszolgáltatások adaptálása 2006 elejéig úgy, hogy ezek közül legalább 70% integrált tranzakciós szolgáltatással rendelkezzen, - komplex (integrált) elektronikus közigazgatási rendszerek, alkalmazások implementálása valósuljon meg 2006 elejéig, legalább az önkormányzatok 30%-ánál, - az önkormányzati információs infrastruktúra-menedzsment korszerűsítése 2006 elejéig fejeződjön be, - az emberi erőforrás modernizációja folyamatos feladatot jelentsen. Oktatás A MITS a korszerű oktatás elemeként a következő három legfontosabb elemet emeli ki: az oktatás támogatása, megújítása informatikai eszközökkel, tartalmakkal; az információs korban való eligazodáshoz szükséges készségek oktatása; 27

28 az oktatási intézmények működésének korszerűsítése az IKT eszközök használatával. Kiemelten kell foglalkozni az oktatás különböző szintjeihez (óvoda, iskola, felsőoktatás, felnőttképzés) kapcsolódóan az oktatási, képzési tevékenységnek az informatika eszközeivel történő támogatásával; a digitális tananyagok készítésével és terjesztésével (beleértve a multimédiás oktatási és távoktatási tananyagokat); valamint az oktatási adminisztrációs rendszerek fejlesztésével. Annak érdekében, hogy ezeket az eszközöket valóban használják is munkájuk során, a pedagógusok képzésének szerves részévé kell tenni az információs írástudást. Az élethosszig tartó tanulás és az esélyegyenlőség biztosítása szempontjából is kiemelt jelentőségű eszköz a távoktatás. Elterjedéséhez a virtuális térben működő intézmények létrejöttén, működésén kívül a megvalósításhoz szükséges technológiák elterjesztése és a felhasznált tartalom (speciális távoktatási tananyagok, módszerek) folyamatos fejlesztése is szükséges. Az élethosszig tartó tanulás másik fontos eleme a felnőttképzés, amely az esélyegyenlőség biztosítás mellett a foglalkoztatás mértékének növelését és a versenyképesség emelését is szolgálja. Első lépésként a felsőoktatási programok között kell támogatni az információs kor aktív szereplői számára szükséges ismeretek oktatását (információs társadalom, tudás-alapú gazdaság, e-gazdaság, e- közigazgatás, tudásmenedzsment stb.); indokolt esetekben akár az ilyen ismeretek oktatására specializálódó szakok, intézmények működtetését is. Minden karon és szakon akár eltérő formában lehetőleg minden hallgatónak tanítsák az információs társadalom elméletét és gyakorlatát. A megfelelő ismeretekkel rendelkező oktatókra támaszkodva az ilyen irányú ismeretek tanítását a közoktatásban is a lehető leghamarabb be kell vezetni. A főirányba tartozó másik feladatcsoport az oktatásügyi intézmények elektronikus szolgáltatásainak modernizálása. A főirányba illeszkedő NFT programok: HEFOP 5.: Oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése A főirányba illeszkedő kiemelt ágazati programok: elearning: A program az óvodai, közoktatási, felsőoktatási, szak- és felnőttképzési munkához kapcsolódó akkreditált oktatási programok fejlesztésének fókuszát az elearning technikák elterjesztésére irányítja. Oktatási anyagok: Digitális on-line és off-line oktatási anyagok kifejlesztése, a tananyagok átfogó nyilvántartásának kialakítása, az elkészült tananyagok közzététele. 28

29 I.2 MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM STRATÉGIA ELEKTRONIKUS ÖNKORMÁNYZATI RÉSZSTRATÉGIA (MITS- EÖR) Az Európai Unióhoz való csatlakozással a hazai közigazgatásnak, beleértve a települési és területi önkormányzatokat is, EU tagállami közigazgatásként kell működnie, ami magában foglalja a szolgáltató közigazgatás, az ügyfélközpontú ügyintézés megvalósítását. A cél teljesítése érdekében jelentősen fejleszteni kell a helyi közigazgatás, az önkormányzatok informatikai hátterét, hogy megvalósuljon az ügyfelek, azaz az állampolgárok és az üzleti élet szereplői minél gyorsabb, hatékonyabb kiszolgálása (tájékoztatás, ügyintézés). A cél elérése szükségessé teszi a gyors, bürokráciamentes, átlátható, követhető ügyintézés (ennek egyik fontos lépéseként az ügyfélközpontú egyablakos ügyintézés) megvalósítását, az ügyintézés tér- és időkorlátai csökkentését, majd megszűntetését, a közérdekű ás a közhasznú adatok hozzáférhetővé tételét. A célok eléréséhez a következő akciókat javasolja a MITS e-önkormányzat részstratégia (MITS EÖR): Álljon rendelkezésre megfelelő sebességű és nagy megbízhatóságú internet hozzáférés, hogy lehetővé váljon az információcsere az egyes települési, illetve területi önkormányzatok között, az önkormányzatok és a kormányzati szervek, minisztériumok, TÁH-ok (Területi Államháztartási Hivatalok) és a közigazgatási hivatalok között, továbbá megvalósuljon az országos, a regionális vagy a kistérségi informatikai együttműködés, regionális vagy országos adatbázisok használata (jogtár, önkormányzati rendeletek tára, közös önkormányzati fogalomtár, integrált önkormányzati tudásbázis stb.). A szélessávú elérés biztosítása után arra kell törekedniük az önkormányzatoknak, hogy ki tudják használni az internet interaktivitási lehetőségeit, a web-technológia által biztosított lehetőségeket akár a szervezeten belüli, akár a szervezetek közötti kommunikációra. A korszerűtlen, szigetszerűen működő információs rendszereket fel kell váltaniuk a korszerű, globális, integrált, folyamatorientált szemléletű informatikai rendszereknek, amelyek képesek egy keretrendszerbe integrálni a back- és front office rendszereket. Csökkenteni kell az információs rendszerek, infokommunikációs eszközök komplex költségeit (TCO-ját). Ennek érdekében támogatni kell a beruházási, finanszírozási igényt csökkentő lehetőségeket, beleértve az alkalmazásszolgáltatást is. A kistelepülések esélyegyenlőségének megteremtése érdekében támogatni kell a kistérségek közös informatikai fejlesztéseit (alkalmazások, eszközpark) és a közös rendszerüzemeltetést. Rövid távon el kell érni az eeurope program Common List of Basic Public Services ajánlása első és második szolgáltatási szintjét, majd középtávon a harmadik, sőt néhány esetben a negyedik szintet. 29

30 Szükség van az önkormányzati döntéshozók informatikai ismereteit elmélyítő, szükség esetén szemlélet-változást is eredményező továbbképzésekre, térningekre, valamint az önkormányzati alkalmazottakkal együtt a számítógép használati készségeiknek, hajlandóságuknak a fejlesztésére is. Szükséges a meglévő humán erőforrások fejlesztése (a munkatársak folyamatos továbbképzése, a legkorszerűbb módszerek, technikák, eszközök megismertetése, begyakorlása, a szükséges készségek kialakítása), a megfelelő motivációs és ösztönzési lehetőségek kialakítása. Az önkormányzati előadók, ügyintézők egy részénél feltétlenül fennáll az ismerethiány, a korszerű technikától való idegenkedés, félelem. A hiányosságok felmérésével, a képzési igények meghatározásával, a szükséges képzések végrehajtásával a digitális szakadék a munkatársak jelentős részénél áthidalható. Az elektronikus közszolgáltatásokkal, ügyintézéssel kapcsolatos iránymutatások A közszolgáltatások végzésére vonatkozó ajánlás a Common List of Basic Public Services a tagállamok számára elvárásokat határoz meg az állampolgároknak, illetve az üzleti élet szereplőinek az elektronikusan nyújtandó közszolgáltatások körére, és azok interneten keresztül történő igénybevételének szintjére vonatkozóan. Az ajánlás négy elektronikus szolgáltatási szintet különböztet meg: 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint Információ Egyirányú interaktivitás Kétirányú interaktivitás Teljes körű elektronikus ügyintézés On-line információk nyújtása a közigazgatási szolgáltatásokról ( ügyleírások ). Az ügyleírások által nyújtott információkon túl az ügyintézéshez szükséges űrlapok, nyomtatványok is letölthetők, kinyomtathatók. Az ügyintézéshez szükséges űrlapok, nyomtatványok on-line kitölthetők, elektronikusan (elektronikus aláírás segítségével) hitelesíthetők, s ugyancsak online továbbíthatók. A teljes ügyintézés, ügymenet elektronikus; űrlap, nyomtatvány kitöltése, hitelesítése, továbbítása, a döntés, a kézbesítés, az illeték lerovása (elektronikus aláírás felhasználásával) elektronikusan is lehetővé válik. Az EU ajánlásában szereplő közigazgatási szolgáltatások közül Magyarországon az alábbiak érintik az önkormányzatok: Az állampolgárok vonatkozásában - Személyi okmányok (személyi igazolvány, útlevél, gépjármű vezetői engedély) - Hatósági igazolások (születési, házassági, halálozási, anyakönyvi 30

31 kivonatok) - Lakcímváltozás bejelentése - Gépjármű-regisztráció, súlyadófizetés - Szociális juttatások, támogatás fizetése - Helyi adózás (pl.: üdülőhelyi adó) - Az egészségüggyel kapcsolatos szolgáltatások (interaktív tanácsadás, az egyes intézményekben elérhető szolgáltatások, bejelentkezés stb.) Az üzleti szféra vonatkozásában - Iparűzési adó, gépjármű-súlyadó - Engedélyek (pl.: iparengedély, telephely-engedély) kiadása stb. A MITS elektronikus önkormányzat stratégia alapelvei: 1. Egységes, integrált, üzlet-orientált és költségtakarékos elektronikus szolgáltatások kifejlesztése, on-line információs rendszerek létrehozása szükséges, amellyel lehetővé válik az autonóm módon működő önkormányzatok összekapcsolása, az önkormányzati adatvagyon elektronikus rögzítése, rendszerezése, hozzáférhetővé tétele az EU ajánlásnak megfelelően. 2. Az önkormányzatok adatvagyonának tökéletes hasznosítása és az adatbázisok kiaknázása (Data Mining) érdekében a kialakított önkormányzati információs rendszereknek és adatbázisoknak vertikálisan összhangban kell működniük, kompatibilitást kell biztosítaniuk a többi kormányzati partnerrel, az önkormányzatokkal. 3. Az önkormányzatok informatikai hátterének fejlesztésekor törekedni kell arra, hogy a lakosság számára felhasználóbarát honlapot/portált és adatbázisokat készítsenek és az internet kapcsolattal nem rendelkezők is szükség szerint elérjék ezeket a város könyvtárában, a művelődési házakban, a civil házakban, vagy a teleházakban. Az e-önkormányzat jövőkép funkcionalitása, alrendszerei, moduljai Az önkormányzatok ügyfelei, partnerei és munkatársai részére az elektronikus szolgáltatásokat a front-office modul-csoportok, úgymint e- ügyintézés, e-ügyfélkezelés, a közérdekű, közhasznú információszolgáltatás, az ügyfélfórum, -levelezés, a településmarketing, az elektronikus közbeszerzés, a belső ügyfelek kezelése valósítják meg. Az e-önkormányzás alrendszer a képviselő-testület és a bizottságok munkáját támogatja hatékonyan, illetve infrastruktúrát kínál a helyi demokrácia kiszélesítéséhez. Az elektronikus szolgáltatások hátterét biztosító belső folyamatok, tevékenységek támogatását az olyan backoffice modul-csoportok nyújtják, mint a közigazgatási alkalmazások, az adminisztratív (költségvetési) modulok, vagy az irodaautomatizálás és kommunikáció, vezetői információk és döntéstámogatás, illetve 31

32 tudásmenedzsment. Az önkormányzati információs rendszer (jövőkép) funkcionalitását a következő megoldástérkép foglalja össze. 32

33 A NAGYKÁLLÓI KISTÉRSÉG E-KÖZIGAZGATÁSI ÉS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA

34 I.3 MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM STRATÉGIA KÖZOKTATÁSI ÁGAZATI STRATÉGIA I.3.1. Jelenlegi helyzet Az infokommunikációs technikák iskolai alkalmazása terén az elmúlt hat évben megvalósított fejlesztési programok ellenére is komoly hiányosságok mutathatók ki. Hiányos az e-tanulás alapjául szolgáló informatikai eszközellátottság. Különösen jellemző ez a hátrányos helyzetű gyermekeket nagyobb számban nevelő intézményekben. Sok esetben azokban az intézményekben sem férnek hozzá ezekhez az eszközökhöz a tanulók, ahol azok rendelkezésre állnak. Elsősorban azért, mert a meglévő eszközpark gyakorlatilag csak a számítástechnika órarendi oktatását szolgálja. Hiányzik az informatikai eszközök működtetését, karbantartását és cseréjét szolgáló, a fenntartók finanszírozási tehervállaló képességében mutatkozó jelentős különbségek hatását kiegyenlítő rendszer, beleértve a központi támogatások rendszerét is. Változatlanul a pedagógusok kis hányada képes csak az informatikai eszközök használatára és alkalmazásuk beépítésére pedagógiai gyakorlatába. A kialakuló információs társadalomban való érvényesüléshez szükséges kompetenciák fejlesztését szolgáló tartalmak és módszerek, a világháló oktatási célú felhasználása nem jelenik meg kellő súllyal sem az oktatás tartalmában, sem a folyamatában. A számítógéppel segített tanuláshoz szükséges tananyagok, taneszközök és továbbképzési programok kínálata elmarad a kívánatostól, a meglévő fejlesztési kapacitások és források pedig elmaradnak az ezzel kapcsolatos igényektől. I.3.2. Az infokommunikációs technikák alkalmazásának fejlesztése Az infokommunikációs technikák alkalmazásának fejlesztése önmagában is szerteágazó célrendszer. Magában foglalja a munkaerő-piaci érvényesülés és az ország modernizációja szempontból egyre jobban felértékelődő új kompetenciák fejlesztését, az ehhez szükséges tárgyi és személyi feltételek megteremtését, továbbá az irányítási, fejlesztési és szolgáltatási rendszerek hatékonyságának növelését célzó informatikai fejlesztéseket. Az infokommunikáció oktatási alkalmazásának fejlesztése kiemelt területe az Európai Unió közös oktatási politikájának: ezen a területen a közösség több konkrét fejlesztési célt fogalmazott meg tagállamai számára. 3 Mivel az infokommunikáció használata nélkül ma már elképzelhetetlen egyéni boldogulás és a társadalmi életbe való bekapcsolódás, az ehhez kapcsolódó alapvető kompetenciák elsajátítását is kivétel nélkül minden tanuló számára biztosítani kell. Ez feltételezi azt, hogy már az alsó középfokú oktatás szintjén kivétel nélkül minden iskolában adottak 3 European Commission: E-Learning Designing tomorrow's education. 2000