KÖZPOLITIKAI KEZDEMÉNYEZÉSEK A KREATÍV IPAR TERÜLETÉN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖZPOLITIKAI KEZDEMÉNYEZÉSEK A KREATÍV IPAR TERÜLETÉN"

Átírás

1 Pupek Emese: KÖZPOLITIKAI KEZDEMÉNYEZÉSEK A KREATÍV IPAR TERÜLETÉN 42 ORSZÁG KULTURÁLIS POLITIKÁJÁNAK ELEMZÉSE ALAPJÁN A kreatív ipar egyre fontosabb szerepet játszik a gazdaságok és a társadalmak életében. Számos ország a gazdasági és a társadalmi fejlődést ettől az iparágtól várja. Vajon a közszféra mennyire felkészült a kreatív ipar igényeire reagálni; meglátta-e és kibontakoztatja-e a kreatív iparban rejlő lehetőségeket? Létezik-e politikai elhatározás? Egyes országokra jellemző politikai elkötelezettséget keresek, amihez kiindulópontként a kulturális politika vizsgálatát választottam, feltételezve, hogy a kreatív ipar legszorosabban a kulturális politikához kötődik. 42 ország kulturális politikájáról készült úgynevezett COMPENDIUM országtanulmányt vettem elemzés alá. A COMPENDIUM (Compendium of Cultural Policies and Trends in Europe) egy web alapú és állandóan frissülő információs és monitoring rendszer az európai nemzetek kulturális politikájáról és trendjeiről. Ezt a nemzetközi programot 1998 óta az Európa Tanács ERICarts (European Institute for Comparative Cultural Research) kezdeményezése fogja össze. Azonos szempontok alapján készítette el valamennyi ország az elemzését. A szerzők adott ország független kulturális politikai szakértői, akik az érintett minisztériummal konzultáltak elemzésük elkészítésekor. A tanulmányok fejezetei a történelmi háttér bemutatása után a mai kulturális politika általános céljait és elveit írják le, majd bemutatják a döntéshozatali rendet, az aktuális kulturális politikai kérdéseket és vitákat, majd a jogi szabályozás és a finanszírozási rendszer következik, végül a kreativitásról és a részvételről szóló résszel zárulnak. A tanulmányok kitérnek többek között a kultúra definíciójára, a kulturális diplomáciára, a társadalmi kohézió vizsgálatára, az új technológiák és a digitalizálás témakörére

2 a kultúrához való viszonyában, továbbá a művészeti és kulturális oktatásra is. Az alábbi 42 ország készítette el az elemzést: Albánia, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Grúzia, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Kanada, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Macedónia, Magyarország, Málta, Moldova, Monaco, Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Örményország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna, Vatikán. 31 ország tanulmánya 2012-ben vagy ban készült, ami tehát az adatok 75 százalékánál naprakész információt jelent. az addigi elit jelleg helyett, mindenki számára elérhetővé téve a kulturális termékeket. Az állam meghatározó volt és maradt, de szerepe folyamatosan alakult. A XIX. században a kultúrával kapcsolatban az államnak elsősorban a kulturális örökségek védelmét kellett ellátnia, múzeumokat létesített és tartott fenn, könyvtárakat üzemeltetett és fejlesztett, valamint galériák működéséhez járult hozzá. Később a kulturális politika összekapcsolódott a demokratizálás folyamatával, ennek társadalmi hatásaival együtt, mint például a személyiség kibontakozása, a szabad kifejezés biztosítása, a sokféleség megőrzése. A kulturális politika feladatai kibővültek, egyre inkább előtérbe került a gazdasági fenntarthatóság kérdése, és a művészek, a kulturális területen dolgozók munkakörülményeinek megteremtése, majd a XX. század Miért a kulturális politika a kiindulópont? A kulturális politika szakpolitikai eredetét a francia forradalomig vezetik vissza, amikortól a kultúrafogyasztást széleskörűvé nyitották, végén, XXI. század elején színre léptek a kreatív ipar munkavállalói ben az Egyesült Királyság Munkáspárti kormánya az alábbi 13 szektort sorolta a kreatív iparágakhoz: hirdetés, építészet, művészet, számítógépjátékok/

3 szabadidő szoftverek, kézművesség, design, divat, film és videó, zene, előadóművészet, nyomtatás, szoftver, televízió és rádió. Hol húzódik a kultúra és a kreatív ipar határa, van-e egyáltalán határa? A nemzetek a kultúra fogalmát ritkán rögzítik stratégiai dokumentumban, jogszabályban. Vannak kivételek, mint például Azerbajdzsán, Belgium, Észtország, ahol az alkotmányban is van utalás a kultúrára. A kultúra meghatározásakor legtöbbször azt az alapot találjuk, amit az UNESCO Kulturális Kifejezésmódok Sokszínűségének Védelméről és Előmozdításáról szóló egyezmény bevezetőjében meghatározott: egy társadalom, vagy annak csoportjának a szellemi, a materiális, az intellektuális és az érzelmi jellemzői; ami magában foglalja a művészetet, az irodalmat, az életstílust, az egymás mellett élést, értékrendszereket, tradíciókat és hiteket. Megkülönböztethetünk spirituálisabb és funkcionális értelmezést. Spirituális vagy emelkedett definíción olyan megállapításokat értünk, hogy kultúra minden, amit a civilizáció teremtett; vagy amit az ember fizikai és szellemi képességeivel fejleszt és tökéletesít. Ezt a fajta definíciót használja Vatikán, Liechtenstein, Moldova, Örményország, Oroszország, San Marino. A funkcionális értelmezést használók szerepeltetik a tudományt, a kutatást, az oktatást, a történelmet, a vallást és a kormányzati politikát is a kultúrával kapcsolatban, intézményfenntartásról írnak (könyvtárak, múzeumok, archívumok), örökségvédelemről, az alkotás lehetővé tételéről és a társadalom részvételéről a kulturális eseményeken. Számos ország nem elégszik meg azzal, hogy a kultúrát egyszerűen a művészettel azonosítsa. Ezek szerint az országok szerint a kultúra életmódot is jelent, emberi jogokat, értékrendszert, tradíciókat és hitet. A hangsúlyt tehát ők (Ausztria, Bulgária, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Horvátország, Lengyelország, Németország, Olaszország, Örményország, Szlovénia, Vatikán) az értékteremtésre helyezik, fontosnak tartják a kultúra tradícióteremtő és megőrző szerepét, identitásképző természetét. Itt megjelenik

4 többször a fogalom kibontásakor a nyelv védelme és fejlesztése a kultúra által, de akár a viselkedés és az öltözködés is, mint a kultúra része. A kultúra ad viselkedési mintát a következő nemzedéknek és a betelepülőknek, közvetít információt a generációk között és köt össze nemzeteket. Nagy a szerepe tehát a kultúrának a társadalmi kohézió megteremtésében, a nemzetközi kapcsolatok építésében, segíti egymás megértését, segít a szocializációban, egyén integrálásában a társadalomba. A kultúra hozzájárul minden állampolgár intellektuális, érzelmi és morális fejlődéséhez. A kultúra definiálásakor egyes nemzetek más szektorokat is leginkább az oktatást, kutatást, örökségvédelmet, turizmust; illetve intézményeket, mint könyvtár, múzeum, archívum, galériák, műemlékek említenek. A kultúra definíciója helyett több ország felsorol művészeti ágakat, legtöbbször a következőket: építészet, zene, előadó művészet, irodalom, vizuális művészetek, film, audiovizuális művészetek, új média, nyomtatás, opera, cirkusz, tánc stb. Csehország, Franciaország, Lengyelország, Litvánia, Málta, Románia, Svájc az állam és a gazdaság fejlesztésének alapforrásának tekinti a kultúrát és a kreativitást. A kultúra definíciókban megjelenik a kreatív szektor Finnország, Magyarország, Spanyolország és Svédország esetében. Több ország említi a kreativitást, de a fenti eseteket kivéve, nem a kreatív ipart értik alatta, hanem a művészeti kibontakozást. Sokszor szinonimaként használják a kulturális iparágak és a kreatív iparágak fogalmát, azonban van közöttük különbség. A kreatív iparban, a kreatív gazdaságban és a tudásintenzív iparágakban a művészet és a kultúra az alkotó elem, jelentős szerep jut a technikai változásoknak is (world wide web, új technológia stb.). A kreatív ipar az információn, tudáson és kommunikációs szektoron alapul, a kultúrából táplálkozik, új termékeket,

5 szolgáltatásokat hoz létre, a végeredmény valamilyen szellemi tulajdon. A kreatív iparágak szerzői jogi alapú ágazatok. A Pricewaterhouse Coopers Global Entertainment and Media Outlook prognózisai szerint a kreatív ipar értéke és bevételeinek aránya növekedést mutat. 1 Növekszik a kulturális termékek előállítása, terjesztése, fogyasztása és kereskedelme. 60 éve még a kultúripar fogalma volt használatos, majd az 1980-as évekre kulturális iparágak -ra változott, ami komplexebb struktúrát takart, dinamizmust, technika és kommunikációs eszközök, valamint piaci modell használatát. Összekapcsolódott a termék és a kultúra. Ez a fajta változás hatott helyi szinteken is, az önkormányzatok gazdasági ösztönzőt láttak a kulturális iparágakban. Majd a kis- és középvállalkozások meghódították ezt a szférát. A kreatív ipar új és újfajta munkahelyeket hoz létre, új lendületet képvisel. 1 Tanulmányok, előrejelzések december 20. Kreatív ipar politikák és programok A kreatív ipar úttörő szerepet játszik a tudásalapú gazdaságban és társadalomban. Ezt felismerve az országok hozzáláttak a szféra felméréséhez, legtöbbször kormányzati megrendelésre tanulmányokat készítettek (Csehország, Észtország, Macedónia, Portugália) és számos ország kidolgozott kreatív ipar stratégiát (Finnország, Málta, Románia, Spanyolország, Svédország, Szerbia), illetve kormányprogramba is beépítették a terveket (Ausztria, Litvánia, Egyesült Királyság). Finnországban már 2004-ben elkészült az első nemzeti kreatív stratégia, amelynek megalkotásába bevonták a civil- és kutatótársadalom, valamint az üzleti élet szereplőit is. Finnország szerint mivel a művészet és a kultúra hat a gazdasági növekedésre, ezért a 2020-ig megtervezett stratégiájában azt a célt tűzte ki, hogy az intellektuális képességek és a kreativitás alapján rangsorolt országlistán a világon az első 10-ben lesz, ezen cél eléréséhez elsősorban a kulturális kompetenciák erejét hangsúlyozza

6 A máltai Vision 2015-ben Országunk a kreativitás országa legyen! jelmondat jelenik meg. Szerbia 2010-ben rögzítette, hogy a kreatív ipart fejleszteni kell, ebből az elhatározásból született meg a Creative Serbia 2020 program, amely kutatásokat ösztönöz a szférában, a városokban kívánja elősegíteni a közfigyelem kreatív iparra való irányítását és mindenféle nem csak pénzügyi támogatásokat tartalmaz a kreatív ipar számára. Ha minden ország nem is rendelkezik ennyire nagy ívű víziókkal és konkrét, csak a kreatív ipart középpontba állító dokumentummal, abban a vizsgált államok hozzáállása közös, hogy elismerik, a kulturális és kreatív iparágakban jelentős lehetőségek rejlenek, az adott ország gazdasági és társadalmi életének fejlesztéséhez hozzájárulnak. A folyamatnak csak az elején tartanak, és az átütő siker előtt álló akadályt elsősorban a technika és a jól képzett munkaerő hiányában nevezik meg, az alacsony finanszírozás és az adminisztrációs hiányosságok mellett. A vállalkozói ismeretek növelése a kulturális szektorban több esetben fontos tényezőként kiemelésre kerül. Románia 2007-ben fogadott el Nemzeti Fejlesztési Tervet a Kulturális Szektorról, amelyben célként a gazdasági dimenzió előmozdítását jelöli ki. Lettország a as időszakra vonatkozó stratégiai dokumentumában szerepel, hogy a kreatív iparágak gazdasági, kulturális és/vagy szabadidős termékeket állítanak elő, fejlesztenek, használnak, terjesztenek, állítanak ki, őriznek meg; mindezzel pedig hozzájárulnak a jóléthez és munkahelyeket hoznak létre; ezért kezeli prioritásként Lettország a kreatív ipar területén a vállalkozói kezdeményezésektámogatását. Norvégia egyre növekvő figyelemmel tekint a kultúra gazdasági lehetőségei felé ben a norvég Kereskedelmi és Ipari Minisztérium elindított egy tervet kultúra és üzlet együttműködéséről. Dániában erőfeszítéseket tesznek a tradicionálisabb iparágak és a kultúra közötti együttműködések előmozdítására, hogy a kulturális iparon belül is erősebb üzleti képességek legyenek és a tradicionálisabb ágak használják a művészeti produktumokat

7 és képességeket a termékeik és szolgáltatásaik fejlesztése során. Litvániában még a es kormány programjában is helyet kapott a kreatív ipar az alábbiakkal: növelni kell a kreatív ipar részesedését a GDP-ben; kidolgozni, hogyan lehet támogatni és fejleszteni a kreatív ipart a művészet, a tudomány, a tréningek és az üzleti egyetemek összes kapcsolódásával; infrastruktúrafejlesztés; kreatív iparba beruházások elősegítése (pénzügyi befektetés növelése). A kulturális politikák fontosnak tartják a nemzetközi jelenlétet, a hazai kulturális értékek megismertetését a világgal, ami nagyon pozitívan tud hatni a nemzeti egység megerősítésére is. A kreatív ipar esetében a nemzetköziesedés elsődlegesen, mint gazdasági szempont jelenik meg. A nemzetközi kapcsolatok létesítése, a nemzetközi jelenlét az együttműködések erősítéséhez és a társadalmi és gazdasági fejlődéshez járul hozzá. A kreatív ipar globális szinten teljesedik ki a nemzeti kulturális értékekből táplálkozva. A vizsgált országok közül Dánia, Finnország, Csehország és Lettország rendelkezik olyan stratégiával a kreatív ipar számára, ahol a nemzetközi jelleg dominál. Dánia a kreatív iparral kapcsolatban legfontosabb célként a nemzetköziesedést tűzi ki, a nemzetközi hálózatokban való aktív részvétellel. Finnország, Csehország és Lettország exporttámogatást kíván nyújtani a kreatív ipar termékeinek és szolgáltatásainak. Részletesen kidolgozott tervvel rendelkezik Finnország, ahol már 2007 óta az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatja a kreatív ipar nemzetköziesítését és a vállalkozóiságot. Ehhez európai uniós forrásokat is felhasználnak, a legjelentősebb a 2008-ban elindított 2013-ig tartó Nemzeti program a vállalkozói tevékenységek növelésének és nemzetköziesítésének elősegítésére a kreatív ipar területén című projekt, melynek költségvetése 14,6 millió euró. Csehországban a Design for Export program keretében szakértők segítenek a kreatív iparban alkotóknak, hogy kijussanak külföldi vásárokra, kiállításokra. Macedóniában is megkülönböztetett figyelmet kap a design, ami gyorsan növekvő

8 alszektora a kreatív iparnak, és általában három csoportba sorolják a designt: ipari, belsőépítészeti és grafikai design. Észtországban 2007 a Design Éve volt, és 2008-ban megalakult az Észt Design Központ. A lett Kulturális Minisztérium a kreatív iparágak közül a design és az audiovizuális médiát/multimédiát kezeli kiemelten, ezek exportpotenciálja miatt. Az audiovizuális szektor kiemelt figyelmet kap még Spanyolországban, illetve a filmipar támogatásának is célja, hogy a spanyol filmeket nemzetközi színtéren tegyék híressé. Az államok támogatást nem csupán a nemzetközi jelenléthez nyújtanak. Legtöbb esetben a kreatív iparágak közül a filmipart támogatják. A filmipar állami támogatása nem új és nem is meglepő, hiszen a filmipar költséges ágazat, és a sokszor szűk hazai piac, nyelvi nehézségek miatt tisztán piaci viszonyok között nem működőképes. Azon országokat mégis érdemes kiemelni, akik valami miatt megkülönböztetett figyelmet fordítanak erre a részterületre. Ukrajnában például évi támogatásokhoz képest (20,4 millió hrivnya) az állam 2012-ben sokszorosát (145,9 millió hrivnya) adta a szektornak és az adózási szabályokat is kedvezőbbé tették. Jelentős támogatást nyújt még Ausztria, Bulgária, Görögország, Lengyelország, Lettország Litvánia, Moldova, Monaco, Norvégia, Oroszország és Svédország is a filmiparnak. Az állami támogatások legnagyobb összegét tehát a filmipar kapja, a legtöbb figyelmet a támogatással a nemzetközi jelenlétre irányítják, ezeken túl a gazdasági potenciál növelésére is fordítanak állami forrást. Ez utóbbi célt például az inkubátorok, a klaszterek és a kis- és középvállalkozások segítségével kívánják elérni. Lettország külön program keretében Rigában a kreatív ipar üzletei számára inkubátort hozott létre 2,4 millió eurós támogatással. Portugália is támogatta a kreatív ipar területén létrejött inkubátorokat, valamint északi régióiban kreatív ipar klasztereket. Oroszország szintén külön figyelmet fordít a kreatív ipar klaszteresedésének elősegítésére ben alakult meg Moszkvában az első kreatív klaszter

9 (Winzavod Moscow Centre for Contemporary Art), amit később több is követett (ARTPLAY Design Centre, Loft Project ETAGI Szentpétervár). Spanyolország a kreatív ipar előtt álló kihívásként jelöli meg a klaszterek működését, amit a regionális fejlesztés egyik sarokkövének tart, a gazdasági fejlődés forrásának, és mivel a klasztereken belül nyílik kedvező lehetőség az új technológiák használatára, ezek elterjesztését szintén támogatja állami forrásból. Spanyolország felismerte a kis- és középvállalkozások kulcsszerepét a kreatív ipar területén, és azt, hogy tőkére van szükségük a modernizációhoz, innovációhoz és technikai fejlesztésekhez. Támogatást nyújt számukra, hogy növelni tudják a legális tartalmakat az Interneten, és segíti a kis- és középvállalkozásokat, hogy plusz forrásokat szerezzenek. Finnország, Spanyolország és Németország kedvezőbb körülmények megteremtéséért az olcsó kölcsönök, adózási engedmények, díjak, ösztöndíj rendszer átalakításán dolgozik, hogy a támogatott cégek működésük kreatív oldalára összpontosíthassanak. Németországban start-up cégeket segítendő programokat működtetnek, létrehozták a StartART hálózatot. A fenti konkrét lépések még nem jelennek meg Románia és Grúzia esetében, azonban mindkét ország a kulturális politika céljai között szerepelteti a kreatív ipar támogatását. Több más ország stratégiája utal arra, hogy ki kell dolgozni a megfelelő technikákat a kreatív ipar kibontakozásához és számára a kedvező környezet kialakításához. Ebből a szempontból leginkább a kutatás-fejlesztés és innovációs tevékenység segítése kerül elő (Belgium, Finnország, Litvánia, Svájc, Svédország). Finnország olyan konkrét lépésekről tárgyal a kreatív ipar területén, amelyek a munkanélküliség ellen hatnak, továbbá nyugdíj- és adóügyi kérdésekről, ösztöndíjrendszerről stb. a 11 lépés a kreatív Finnországért 2006-os program alapján, ami a kreatív fejlődésre fókuszál a tudás alapú társadalomban. Fontos cél Spanyolországban is a kreativitás és innováció elterjesztése az állami iskolákban; a tanítás, a specializáció, a kompetenciafejlesztés, a kulturális menedzsment és a

10 kulturális intézmények külföldi jelenléte. Díjakat (CreArte Award), ösztöndíjakat (FormArte, CULTUREX) hozott létre a spanyol állam, segíti a civil szektort kulturális promóciós tevékenységükben és a kulturális turizmus előmozdítását. A kreatív ipar politikák és programok megvalósításához kezd kiépülni az intézményi háttér. Az állami intézmények a kreatív ipar képviselőinek különböző szervezeti struktúrákban biztosítanak helyet. A kultúrával foglalkozó minisztériumokban találunk több példát főosztály vagy igazgatóság formájában (Litvánia, Spanyolország). Létezik támogató, szakértő bizottság (Azerbajdzsán, Finnország, Szlovénia), vagy a támogató források elosztását véleményező tanács (Ausztria). Számos országban a kreatív ipart gazdaságélénkítő jellege miatt kezelik megkülönböztetetten, ezekben az országokban az intézményi formák közül az ügynökséget tartották megfelelőnek, hogy elősegítsék a kreatív iparban rejlő gazdasági lehetőségek kiaknázását (Ausztria, Dánia). Tony Blair az Egyesült Királyságban már 1997-ben megalapította a Creative Industries Task Force-ot, ami a kreatív ipart mérte és stratégiát készített a kormányzatnak. Lettország kormánya 2006-ban létrehozta a konzultatív szereppel bíró Design Bizottságot, majd 2011-ben a Kreatív Ipar Konzultatív Tanácsát. Észtországban Design Központ, Lettországban Kortárs Művészeti Központ működik. Litvániában 2007-ben alakult meg a Kulturális/ Kreatív Iparágak Nemzeti Szövetsége, hogy támogassa az együttműködést a művészetek, kultúra, művész szervezetek, nem kormányzati szervezetek, üzletek, tudományos és oktatási szektor között, nemzetközi hálózatokban részvételüket támogassa. Málta korábban már említett 2015-re Országunk a kreativitás országa legyen! víziója megvalósításához létrehoztak alapot és munkacsoportot, hogy a kereteket meghatározzák, a cél elérését segítsék. Spanyolországban a galíciai kormány 2008-ban létrehozta a Kreatív Iparágakat Fejlesztő Ügynökséget, amelynek feladata többek között, hogy elősegítse a fejlesztéseket, növelje a versenyképességet, innovációt, produktivitást és a nemzeti és

11 nemzetközi együttműködéseket a kulturális iparág, művészetek, előadók között, valamennyi régióból. Magyarországon működik a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányhivatal. Oroszországban létrehozták a Kulturális Politikai Intézetet az Európa Tanács javaslatára, amely nemzetközileg is aktív szerepet játszik. Szentpéterváron megalakították a Kreatív Iparágak Fejlesztő Központját, feladata a kulturális közintézmények nem kereskedelmi vállalkozói kezdeményezéseinek segítése (az üzlet és kultúra határán); képzések, konzultáció; tanácsadás. A szervezetek legtöbbje a kreatív iparral kapcsolatban menedzsment tevékenységet végez, támogatják a szektort, előmozdítják a közintézmények versenyképességét és a közés magánszféra együttműködését. Az előbbiek mellett tervező és szolgáltató tevékenységet végeznek; illetve a nemzetközi kapcsolatokban nyújtanak segítséget. Létezik a vizsgált országoknak egy olyan csoportja, amelyek még a kulturális intézményrendszer függetlenségének kialakításán dolgozik, feladata a szféra irányításában a decentralizáció megvalósítása, a hatékonyság érdekében az átláthatóság előmozdítása, mindez hat a kreatív iparra is. A történelmi örökség nagy hatással van a kulturális politikára, eszközeire és prioritásaira. Érthető módon a nagy történelmi infrastrukturális örökséggel rendelkező országok prioritásai között előkelőbb helyen találjuk meg az örökségvédelmet, mint az ilyen emlékhelyekkel kevésbé rendelkező országok esetében. Az örökségvédelem elsősorban a turizmussal kapcsolódik össze, ezen keresztül és ezen túl pedig a kreatív iparhoz is kapcsolódik. A programok és modellek keresése közben érdemes egy másfajta történelmi hagyomány hatásait is megvizsgálni, a szocializmus múltját, hiszen a modellváltás szintén hat a kreatív ipar programokra. A szocializmus időszakában a kultúra nagy jelentőséggel bírt, hiszen ez is az ideológiaterjesztés egyik fontos eszköze, csatornája volt, ezért érthető a magas állami költségvetési

12 arány, amit kultúrára fordítottak, hogy a társadalom tagjai széleskörűen hozzáférjenek a kulturális termékekhez és szolgáltatásokhoz. A korszakot a centralizáció, intézményesítés és állami monopólium jellemzi, kulturális ügyekben döntés politikai szempontok alapján történt, cenzúra és politikai felügyelet alatt. A célokat pártérdekek határozták meg. Ugyanakkor, az állam gondoskodott a klasszikus vagy a magaskultúra támogatásáról, kulturális intézmények ellátottságáról és gondozásáról, illetve ezek országos kiépítéséről. A jól kiépített kulturális hálózat, centralizált adminisztráció és szabályozottság a politikai célok elérését biztosította. Nem volt forráshiánya a kulturális intézményeknek, 2 aminek hatása, hogy a társadalom nagy mértékben volt kultúrafogyasztó. Mindez magyarázható továbbá még azzal, hogy kevés egyéb lehetőség volt a szórakozásra, és a kulturális intézményeknek 2 Lengyelországban például az állami költségvetés 1,25-1,81 százalékát biztosították a szocializmus időszaka alatt a kultúra támogatására, hogy a társadalom minél több tagja férhessen hozzá a kulturális termékekhez és szolgáltatásokhoz ben a lengyel kormány az összköltségvetés 0,5 százalékát fordítja ugyanerre a célra. Forrás: php?pcid= volt a legnagyobb lehetőségük az információ terjesztésére (rádió, televízió, film, nyomtatás stb.). Ez a magas társadalmi részvétel legtöbb helyen a nyolcvanas években tetőzött, a rendszerváltás után drasztikusan hanyatlott és a mai napig nem érte el a korábbi szintet. A szovjet kulturális modell megszűnésével ezek az országok a rendszerváltás utáni közvetlen éveket úgy élik meg, mint a kultúra nacionalizációját. Új prioritásokat kellett találni, megfogalmazni; továbbá a művészek szerepfelfogásán is változtatni kellett, hiszen többségük a szabad alkotás korlátozását nehezen megélve korábban ellenálló, defenzív stratégiát követett, ezek helyett pedig mára más célok keletkeztek. A civil társadalom felelőssége is megnőtt, átértelmeződött. Néhány ország (Azerbajdzsán, Örményország) esetében még megoldandó feladat a jogszabályok kialakítása a kultúra területén, továbbá a kulturális intézmények privatizációja, vagy államtól önkormányzati tulajdonba helyezése. A kultúra területén mindig is fontos tulajdonos volt az állam (múzeumok, archívumok,

13 könyvtárak, operaházak stb.) mégis ezen intézmények igazgatása, a menedzselés kérdése más problémákkal terhes a posztszovjet országokban. Több ország felismerte, hogy stratégiát kell kidolgoznia a kultúra fejlesztésére (Azerbajdzsán, Örményország), de még nem készítette el, illetve a kulturális politika prioritásait még nem határozta meg (Örményország, Litvánia). A szovjet modell megszűnésével lényeges változás, hogy egyre kevesebb állami forrás jutott az intézmények finanszírozására, és mivel kulcsszereplőnek tartják a kultúrát a fejlesztésben, ezért piaci eszközöket és szponzorokat kellett keresniük, vagyis a feladataik is átalakultak. A változást a kommunikáció robbanásszerű fejlődése és lehetősége (globalizáció) változtatta meg, az ideológiai szabadság és a nemzeti megnövekedett hangsúlya a kultúrában, valamint az európai uniós csatlakozás, illetve ennek lehetősége. Európai Unió jelmondataként az Egyesülve a sokféleségben, mely mondat utal a kulturális, a nyelvi és a hagyománybeli különbözőségekre mint értékekre. Az Európai Unió kultúrával kapcsolatos kezdeményezésein és támogatásain keresztül eléri céljai teljesítését, mint az európai egység és az európai tudat kialakítása, erősítése; az együttműködések támogatása és a sokféleség megőrzése. A Maastrichti Szerződés óta az európai uniós kezdeményezések megszaporodtak a kulturális területen. A görög kulturális miniszter Melina Mercouri kezdeményezésére 1985-től hirdeti meg az Európai Tanács az Európa kulturális városa programot, amit 1999-ben változtattak Európa kulturális fővárosa névre. Az Európa kulturális fővárosa címet egy évig nyeri el egy 2000-től akár több város. A program lehetőséget biztosít a kulturális élet és kulturális fejlődés bemutatására és megújítására, európai ismertség növelésére. Ezzel a Az Európai Unió hatása a kreatív ipar programokra Az Európai Unió fontos értéknek tartja a kulturális sokféleséget óta használatos az lehetőséggel mára Bulgária és Horvátország kivételével minden tagállam élt, infrastrukturális fejlesztéseket végeztek el, jelentős beruházásokkal programokat és kezdeménye

14 zéseket indítottak el az Európa kulturális fővárosa projekt hatására. Németország például a 2010-es esseni Európa kulturális fővárosa évében egy jelentős, úgynevezett Ruhr2010 nevű program keretében 53 Ruhr vidéki várossal és a másik két fővárossal (Isztambul és Pécs) összefogva, Change through culture culture through change jelmondattal hívta fel a figyelmet a kulturális szféra jelentőségére. A Lisszaboni Stratégia fejlesztési faktora a kultúra. Fontos lépés annak felismerése, hogy a kultúra kapcsolatban van a know-how befektetésekkel és innovációval. A 2007-es Európai kulturális program a globalizálódó világban (COM(2007) 242) közlemény megállapítja, hogy a kultúra számos társadalmi, gazdasági és politikaterületen alapvető szerepet játszik, éppen ezért kiemelten fontos az európai integrációs folyamatban. A közlemény három prioritást határoz meg: 1) ösztönözni a kulturális sokféleséget és a kultúrák közötti párbeszédet; 2) elősegíteni a kreativitást a növekedést és munkahelyteremtést célzó lisszaboni stratégia keretében; 3) előmozdítani nemzetközi kapcsolatokat, amelyben a kultúra alapvetően meghatározó tényező. Az Európai Unió felhívta a figyelmet arra, hogy a fejlesztési politikákban a kultúra szerepét erősíteni kell, ez a folyamat 2009-től elindult ben az Európai Unió elfogadta a zöld könyvet a kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról, amelyben megismerhető az Európai Unió víziója a kultúra, kreativitás és innováció kibontakozásáról a kreatív iparban, arra bíztatva a politikusokat, hogy fejlesszék Európa kreatív iparágait. Az európai kulturális és kreatív ágazatok 2013-ban az európai GDP 4,5 százalékát tették ki, és az Európai Unió

15 munkavállalóinak 3,8 százalékát foglalkoztatták (8,5 millió fő). 3 Az Európai Unió a kulturális és audiovizuális ágazatokat már több mint húsz éve támogatja például a Kultúra 2000, majd a Kultúra Program , továbbá a MEDIA és MEDIA Mundus ( ) programokon keresztül. Az előbbieket váltotta fel a Kreatív Európa program; amellyel az Európai Unió a korábbiaknál jelentősebb támogatást kíván nyújtani a filmművészet, televízió, kultúra, zene, előadó-művészet, kulturális örökségvédelem területén. Az Európai Uniónak a támogatással célja, hogy a kulturális és kreatív ágazatok az európai munkahelyteremtés és növekedés valódi motorjaivá váljanak. Az Európai Unió a kulturális és kreatív ipart kiemelten kezeli gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő szerepe miatt, mindez pedig stratégiai dokumentumaiban is megjelenik második felében elnöklő Németország speciális figyelmet fordított elnökségi tevékenysé- 3 Vö. hu.htm Letöltés ideje: ge alatt a kulturális szférára, rendezett három nemzetközi konferenciát a kulturális és kreatív ipar gazdaságélénkítő lehetőségéről, illetve foglalkoztatásnövelő szerepéről. Spanyolország az előbbiekkel összhangban 2010-es elnöksége alatt a kulturális területen három prioritásra fókuszált: 1) helyi és regionális fejlesztésben erősíteni a kulturális lehetőséget; 2) a gazdasági fejlődés és a társadalmi kohézió faktora a kultúra, ezt a szerepet erősíteni; 3) digitális kulturális tartalmak terjesztését elősegíteni. A kulturális program minden európai uniós elnökség szerves része. Az elnökségek alatt mindig rendeznek a széles közönség számára nyitott nemzeti és nemzetközi kulturális eseményeket. Minden elnökség alatt lehetőség nyílik hivatalos találkozók lebonyolítására, általában miniszteri szintű eszmecserékig óta minden évet az Európai Unió egyegy témának szentel, ezekre a témákra a tagállamok felhívják a figyelmet, párbeszédet és vitát kezdeményeznek, mind kiemelt fontos

16 ságú szakpolitikákról van szó, amelyek jelentős kihívást is jelentenek. Számos év témája kapcsolódik a kulturális és kreatív szférához ban például a Kis- és középvállalkozások és kézműipar európai éve volt, 1985-ben a zene, 1988-ban a mozi és televízió európai éve következett, 2008-ban a kultúrák közötti párbeszéd, majd 2009-ben a kreativitás és az innováció európai évét tartottuk. Az Európai Unió folyamatosan lehetőségeket keres és teremt arra, hogy a tagállamok és az Európai Unión kívüli országok is minél több szférában működjenek együtt és ismerjék meg egymást. Szlovénia 2008 első felében, Lengyelország 2011 második felében elnökségét arra használta fel, hogy nemzetközi kulturális kapcsolatait építse és megismertesse hazája kultúráját az európai országokkal. Lengyelország erre a tevékenységre külön programot is létrehozott (Polish Presidency Promesa) 20 millió lengyel zloty költségvetéssel. Lengyelország ezen túl együtműködést létesített elnöksége alatt a kelet-európai országok művészeivel (Azerbajdzsán, Belorusszia, Grúzia, Moldova, Örményország, Ukrajna). Csehország elnöksége alatt hozta létre Közép-Európa Kulturális Platformját (Platform Culture Central Europe ), melynek tagjai Ausztria, Lengyelország, Csehország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia. A Platform célja közép-európai országok információcseréjének és részvételének növelése az Európai Unión belül és kívül egyaránt, továbbá a közös közép-európai identitás hangsúlyozása és a művészetekben a kreatív erő szemléltetése. A tagok eddig közel 50 támogatott projektet hajtottak végre. Szlovénia komolyan vette elnöksége alatt a Kultúrák közötti párbeszéd európai évét, részletes programokkal és költségvetéssel támogatta annak kibontakozását, amit az elnöklésben őt követő Franciaország is folytatott. A Kreativitás és innováció európai éve (2009) nem jelenik meg ennyire határozottan az akkor elnöklő cseh, és az őt követő svéd programokban. Magyarország elnöksége alatt különösen fontos figyelmet szenteltek

17 az Európa 2020 hosszú távú stratégia kidolgozására és ebben a kultúra helyére, szerepére, amelyről konferenciát is rendeztek 2011 első felében. A közötti időszakban működő Kreatív Európa program kidolgozása aktív szakaszába érkezett 2012 első felében a dán elnökség alatt. Ettől a programtól várják a gazdasági növekedés, munkahelyteremtés, innováció és társadalmi kohézió előmozdítását, a kulturális és nyelvi sokféleség megőrzésének és kibontakozásának elősegítését, a globalizáció és a digitális kor lehetőségeinek nagyobb fokú kihasználását. A kultúra területén az Európai Unió az audiovizuális és szerzői jogi területen, valamint a digitalizálásban nagy erőfeszítéseket tett, amelyeket kiemelten kezelt a lengyel elnökség és az őt követő dán is. Ezekben a szakpolitikákban megfogalmazott célokat és közösségi szinten elért eredményeket nem csak a tagállamok ültetik nemzeti környezetbe, de az Európai Unión kívüli országok is felhasználják, mércének tekintik, igazodnak hozzájuk. Franciaország felvállalja vezető szerepét a kulturális és kreatív ipar területén, a kulturális diplomáciában fontos szereplő, nemzetközi intézmények székhelyét adja (Párizs, Strausburg), nemzetközi kulturális intézményhálózata kiterjedt. Franciaország kulturális és kreatív ipar területen a nemzeti mellett európai célokat is megfogalmaz. Dánia, Svédország és Olaszország szintén hangsúlyozza szerepét és felelősségét európai színtéren, ugyanezt hiányoljuk elsősorban Németország dokumentumaiból. A nemzeti szakpolitikák tanulmányozásából megállapítható, hogy néhány országcsoport nagy hangsúlyt fektetett a kulturális és kreatív ipar területén az országok közötti együttműködésre, amire az európai uniós tagság is kedvezően hatott. Közös intézmények, konkrét programok valósulnak meg a skandináv államok között és a balti államok csoportjában. A közötti időszakban a balti országok összefogását minisztériumi szinten is érvényesítette Észtország, Lettország és Litvánia kormánya. Litvánia között 800 ezer litast (LTL) költ évente arra, hogy

18 részt vegyen a skandináv és a balti országok kreatív ipar hálózatában. Megemlíthető továbbá a Visegrádi Négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) együttműködése és kulturális alapja, ahol közös programok finanszírozására van lehetőség. Az Európai Unió meghatározó hatással van a kreatív ipar fejlődésére európai és nemzeti szinten egyaránt. Az Európai Unió programjai, támogatásai kijelölik a fejlesztések és a lehetőségek irányait, kereteit. utalnak a kreatív iparra; illetve A kulturális / kreatív iparhoz kapcsolódó politikák és programok fejezetben, valamint A kreativitás és a részvétel címszó alatt megkerülhetetlenül is foglalkozniuk kellett a szerzőknek a témával. Jelen tanulmány közpolitikai kezdeményezéseket keresett és talált, nem vizsgálta a jogi környezetet vagy a finanszírozási hátteret (mindkettőt külön fejezetekben tárgyalják az országtanulmányok), és nem tért ki olyan témakörökre sem, amelyekhez szintén fontos Összegző megállapítások A kreatív ipar fogalmának meghatározása, illetve a szféra körülhatárolása igen nehéz feladat és nemzetenként különböző hozzáállással találkozhatunk, egy azonban közös: a kulturális politikák valahogyan viszonyulnak a kreatív iparhoz. A kulturális politikákról készült úgynevezett COMPENDIUM országtanulmányok egy folyamatosan frissülő és weben keresztül elérhető adatbázist alkotnak, és azonos, előre meghatározott tartalmi struktúrában készülnek. Ezek a tanulmányok több fejezetben is információk találhatók az írásokban, mint például a témával kapcsolatos oktatási körkép, vagy a társadalmi részvétel, digitalizálás és új technológiák használata. Számos jó gyakorlat ismerhető meg a tanulmányokból, bár kiforrott kreatív ipar közpolitikai modellt nem találtunk. Ma még a kulturális politika részeként vizsgálhatjuk a kreatív ipar közpolitikai kezdeményezéseit, bár a kreatív ipar fogalmának elterjedése és politikai dokumentumokban való megjelenése hatott más szakpolitikákra. Több példát találunk arra is, hogy a kreatív ipar szektorközi jellege miatt ösztönzött

19 intézmények közötti együttműködést, leginkább a kulturális minisztérium és a gazdasági fejlesztésért felelős minisztérium között, illetve az oktatási és tudományos tárca között. Ez figyelhető meg Észtországban, Lettországban, Spanyolországban, Svédországban, ahol külön tanácsot is létrehoztak a közintézményeken belül a kulturális és kreatív iparral való foglalkozásra. A kreatív ipar növekedése pozitív hatással van az információs és kommunikációs technológiákkal foglalkozó iparágakra is, emellett hat a turizmusra (Málta, San Marino, Spanyolország). A kulturális politikák tárgya az örökségvédelem, művészetek, média és egyre inkább a kreatív ipar területei. A kreatív ipar nem lép a kulturális politika helyébe, inkább abból táplálkozik. A kulturális örökségvédelem, a nemzeti hagyományok, a történelem és a szokások, valamint a kisebbségek (etnikai, vallási) kultúrájának megőrzése fontos érték. A kultúra értéket teremt, a kulturális politika alapvető célja ehhez a megfelelő környezet biztosítása, és a kultúrához való hozzáférés elérhetővé tétele a társadalom széles rétegei számára. A társadalom bevonása a kulturális és a kreatív tevékenységekbe a közre és az egyénre is pozitívan hat, az egyén fejlesztése a kultúra által kiemelt prioritás. A kreatív alkotás kedvező környezetének megteremtése alapszükséglet a kultúra működéséhez. A szabadság, a pluralizmus, a minőség, az innováció a kultúrában és a kultúra által, és a kreativitás ezek által tud kibontakozni. A modern társadalmak fontos eleme a kultúra, amely hozzájárul minden állampolgár intellektuális, érzelmi és morális fejlődéséhez. A kreatív és értékformáló folyamatok identitásképzőek, nemzetet összetartóak, ugyanakkor nemezeteket és generációkat összekötőek is. A kreatív ipar szerepe a globális társadalomban felértékelődött. A kreatív iparra jellemző, hogy az alkotói a kulturális (sokszor nemzeti) gyökerekből merítenek, szükségük van az kifejezés szabadságára, eredményességükhöz pedig a globális színtérre, a hálózatosodott társadalomra. Ez a magas hozzáadott értékkel bíró munka, sok más szektort támogat

20 (például a turizmust), és létrehoz egy vibráló és innovatív környezetet, ami hat az emberekre és az életükre. A tanulmány mindennek a közpolitikai oldalát kutatta, és talált számos elemet, ami miatt kijelenthető, hogy létezik támogató politikai elköteleződés a kreatív ipar irányába. Sok ország kiemelt figyelmet fordít a kreatív iparra. Ausztria, Csehország, Észtország, Finnország, Litvánia, Macedónia, Málta, Nagy-Britannia, Portugália, Románia önálló dokumentumban is foglalkozik a szféra jövőjével, kreatív ipar stratégiát készítenek, illetve kormányprogramba is beillesztették az elképzeléseket. Túlnyomó többségben jelenleg a kulturális ipar és kreatív ipar fogalmak összekapcsolódnak, a fenti példáktól eltekintve az országok inkább együttesen kezelik, semmint megkülönböztetik őket. A kulturális politika jó kiindulópontnak bizonyult a vizsgálat szempontjából, mert kapcsolata a kreatív iparral új, mégis már konkrét célok és feladatok jelennek meg a kulturális szakpolitikában a kreatív iparra vonatkozóan. A kreatív ipar programok és politikák elsődleges feladatként a kreatív iparral kapcsolatban a gazdasági ismeretek elterjesztését és a vállalkozóiság nagyobb kibontakozását nevezik meg, mint kulcsfontosságú elemet a sikerhez. Nagy hangsúlyt fektetnek továbbá a nemzetközi kapcsolatokra és jelenlétre, a kreatív ipar nemzetközi jellege miatt ennek támogatására. A nemzeti kreatív ipar programok sok közös vonással rendelkeznek. Ennek oka leginkább az lehet, ami a kreatív ipar jellegéből adódik, vagyis a globális aktivizmus, tehát a közel azonos kihívásoknak való megfelelés, az infokommunikációs technológiák elterjedése, a hálózatosodott társadalom igényei. A másik ok összefügg az elsővel, miszerint nincsenek nagy időbeni különbségek egyes nemzetek között a kreatív ipar kialakulását illetően. Harmadszor az Európai Unió hatásaira lehet utalni, hiszen számos európai uniós program, támogatás és esemény segíti elő a szektor fejlődését, továbbá a jogi harmonizálás és a

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai 35. A 2008-as szlovén EU-elnökség kulturális programja 1 Az Európai Unió 2008-as szlovén elnökségének kulturális programja A 2008. január 1-jén kezdődött hat hónapos szlovén EU-elnökség elsősorban a kultúrák

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1. Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló Római Egyezmény (1998. évi XLIV. törvény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés Ilosvai Péter, IT Services Hungary IT Services Hungary, a legnagyobb IT szolgáltató központ Magyarországon Tevékenységünk: Nemzetközi

Részletesebben

Magyarország 2008. Egészség g és kényelem

Magyarország 2008. Egészség g és kényelem Magyarország 2008 Egészség g és kényelem A SISTEM-AIR CSOPORT A SISTEM-AIR az európai központi porszívó gyártás és kereskedelem kiemelkedö képviselöje mind a lakossági, mind az ipari szektor területén.

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények)

BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények) 2008.6.7. C 141/27 V (Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG Ajánlattételi felhívás 2008 Kultúra program (2007 2013) A programba tartozó tevékenységek végrehajtása: többéves együttműködési projektek;

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2.

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2. Lőrik Eszter projekt koordinátor Országos Egészségfejlesztési Intézet 2010. december 2. Az ENWHP bemutatása Miért fontos a lelki egészségfejlesztés a munkahelyeken? A kampány: céljai és résztvevői menete

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. január INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8948000000,0 9000000000,0 8000000000,0

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

Mobilitásgarancia füzet

Mobilitásgarancia füzet Mobilitásgarancia füzet Minőségi használt autók. Garanciával. Mobilitásgarancia Fontos tudnivalók Kérjük, figyelmesen olvassa el a klubkártya használatáról szóló jelen fejezetet, mielőtt szolgáltatásainkat

Részletesebben

EOS Cégcsoport. Követelés kezelési lehetőségek az EU-n belül és kívül. Somodi Bernadett Értékesítési vezető Budapest, 2014.02.20.

EOS Cégcsoport. Követelés kezelési lehetőségek az EU-n belül és kívül. Somodi Bernadett Értékesítési vezető Budapest, 2014.02.20. EOS Cégcsoport Követelés kezelési lehetőségek az EU-n belül és kívül Somodi Bernadett Értékesítési vezető Budapest, 2014.02.20. Tartalomjegyzék Az EOS világszerte Mire van szükségem, ha az export piacra

Részletesebben

A vállalkozások dinamikus képességének fejlesztése: a munkahelyi innovációk szerepének felértékelődése (A nemzetközi összehasonlítás perspektívája)

A vállalkozások dinamikus képességének fejlesztése: a munkahelyi innovációk szerepének felértékelődése (A nemzetközi összehasonlítás perspektívája) A vállalkozások dinamikus képességének fejlesztése: a munkahelyi innovációk szerepének felértékelődése (A nemzetközi összehasonlítás perspektívája) Makó Csaba Budapesti Gazdasági Főiskola Innováció: a

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Erasmus+ és Kreatív Európa - A két ernyőprogram bemutatása. Bagó Zoltán Európai Parlamenti Képviselő EP Kulturális és Oktatási Bizottságának tagja

Erasmus+ és Kreatív Európa - A két ernyőprogram bemutatása. Bagó Zoltán Európai Parlamenti Képviselő EP Kulturális és Oktatási Bizottságának tagja Erasmus+ és Kreatív Európa - A két ernyőprogram bemutatása Bagó Zoltán Európai Parlamenti Képviselő EP Kulturális és Oktatási Bizottságának tagja Erasmus+ keretprogram az Unió oktatási, képzési, ifjúsági

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

EDC BROSSÚRA. Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés

EDC BROSSÚRA. Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés EDC BROSSÚRA Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés A Demokratikus Állampolgárságra Nevelés (EDC, Education for Democratic Citizenship, Éducation à la citoyenneté démocratique) olyan gyakorlatok és

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

Belföldi EMS Gyorsposta

Belföldi EMS Gyorsposta Belföldi EMS Gyorsposta Az EU területére megállapított zónadíjak ÁFA-t tartalmaznak. Az EMS küldemények EU-n kívüli szállításának díja csak a belföldi szakaszra vonatkozólag tartalmaz ÁFA-t. A táblázatban

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3.

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. E-kereskedelem: hol kell adóznom, kell adóznom? E-kereskedelmi tevékenység adózása komplex terület,

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

GreenLabelsPurchase making a greener procurement with energy labels. GreenLabelsPurchase projekt. Szakmai Fórum a zöld beszerzésről

GreenLabelsPurchase making a greener procurement with energy labels. GreenLabelsPurchase projekt. Szakmai Fórum a zöld beszerzésről GreenLabelsPurchase projekt Szakmai Fórum a zöld beszerzésről Budapest, 2008. február 14. Tartalom GLP projekt bemutatása Célkitűzések és munkaprogram Eredmények Projekt partnerek 1 Berliner Energieagentur

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 1993. december 2. 1994. március 6.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 1993. december 2. 1994. március 6. WIPO Szerzői Jogi Szerződés (2004. évi XLIX. törvény a Szellemi Tulajdon Világszervezete 1996. december 20-án, Genfben aláírt Szerzői Jogi Szerződésének, valamint Előadásokról és a Hangfelvételekről szóló

Részletesebben

A CAPINFOOD projekt adatai

A CAPINFOOD projekt adatai ACAPINFOODprojektről Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.(BZN) Tudásmenedzsment Központ Kurucz Katalin osztályvezető 2015. június 30. A CAPINFOOD projekt adatai A dél-kelet-európai

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Technológiai Előretekintési Program (TEP): célok Gazdasági, kutató-fejlesztő és államigazgatási szakemberek együttműködésén

Részletesebben

41. A 2008-as francia EU- elnökség kulturális prioritásai

41. A 2008-as francia EU- elnökség kulturális prioritásai A 2008-as francia EUelnökség kulturális prioritásai 41. Az Európai Unió 2008-as francia elnökségének kulturális prioritásai Franciaország az Európai Unió soros elnöke 2008. július 1. és december 31. között.

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Anhänge Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 89 A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI

Részletesebben

KÖZPONTI PORSZÍVÓK. egészség és kényelem

KÖZPONTI PORSZÍVÓK. egészség és kényelem KÖZPONTI PORSZÍVÓK egészség és kényelem higiénia ès komfort az egyszerűség jegyében 1 A fenti kép csupán tájékoztató jellegű Központi porszívó 2 Süllyesztett csőrendszer zer 3 Hag Hagtompító 4 Falic Falicsatlakozó

Részletesebben

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap I. A célok meghatározása, felsorolása Az Alap a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító, az államháztartásról

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA A PSZÁF tájékoztatója a Magyar Köztársaság területére belépő külföldi telephelyű gépjárművek, valamint a magyar forgalmi rendszámú

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A CENTRAL EUROPE (KÖZÉP-EURÓPA) Transznacionális Program a 2014-2020-as programozási periódusban a közép-európai

Részletesebben

Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei. 2015. április 1. Amway

Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei. 2015. április 1. Amway Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei 2015. április 1. Amway Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei Ez a irányelv minden olyan európai piacra vonatkozik, ahol az Amway 2015. április 1-én saját leányvállalatai

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben