Adatbázis-kezelő rendszerek fejlesztése Delphi nyelven

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Adatbázis-kezelő rendszerek fejlesztése Delphi nyelven"

Átírás

1 Molnár Roland Adatbázis-kezelő rendszerek fejlesztése Delphi nyelven Bevezetés a Delphi-s adatbázis-kezelés rejtelmeibe

2 Tartalomjegyzék Bevezetés...3 A munkához kapcsolódó gyakorlati feladatok...3 I.Az adatbázisokról...4 Alapfogalmak, elvek...4 Adatbázis...4 Adatbázis-kezelő rendszer...4 Adatmodellek alapelemei...4 Az egyed...4 A rekordtípus...4 A tulajdonság...4 A kulcs...4 A kapcsolat...5 Adatmodell...5 A normálformák...5 Első normálforma (1NF)...5 Második normálforma (2NF)...5 Harmadik normálforma (3NF)...6 Magasabb normálformák...7 A lookup...7 Törzsadattábla...7 SQL...7 Adatbázis-tervezés...7 II.A Delphi adatbázis-kezelő rendszere...8 Alapok, BDE...8 Alias létrehozása, szerkesztése...9 Tábla létrehozása, szerkesztése...9 SQL lekérdezés készítése...10 Komponensek...10 III.A Delphi adatbázis-kezelő komponensei...10 TDataSet, mindennek az alapja...10 Data Access komponensek...10 TDataSource...10 TTable...10 TQuery...11 TUpdateSQL...12 TBatchMove...12 Data Controls komponensek...12 TDBGrid...12 TDBNavigator...13 TDBText...13 TDBEdit...13 TDBMemo...13 TDBImage...13 TDBListBox...13 TDBComboBox

3 TDBCheckBox...13 TDBRadioGroup...13 TDBLookupListBox...13 TDBLookupComboBox...14 TDBRichEdit...14 TDBCtrlGrid...14 TDBChart...14 Nyelvi problémák...14 TDataModule...14 IV.Egy adatbázis-kezelő alkalmazás elkészítése...15 Tervezés...15 A DataModule...15 Az ablakok...16 Ablaktípusok...17 Afőképernyő...18 Táblamegjelenítő ablakok...18 Adatlapok...20 Műveletvégző ablakok...21 Kimutatások...22 Folyamatkijelzők(ProgressBar-ok)...23 Nyomtatás, riport...23 Project...24 V.Egyéb problémák...25 Hibakezelés...25 Hálózat használata Paradox rendszerrel...26 Biztonsági problémák...27 Biztonsági mentés...27 Adatsérülések kezelése...27 Telepítő készítése...28 Készítsünk CD-t!...30 VI.Lezárás...30 Irodalomjegyzék

4 Bevezetés A Borland Delphi napjaink egyik legfejlettebb alkalmazás-fejlesztő rendszere. Elsősorban adatbázisrendszerek készítésére szánják, de gyakorlatilag bármilyen szoftvert el lehet készíteni vele. Mivel mindig is érdekelt a programozás és a modern technológia, autodidakta módon foglalkozni kezdtem vele (a főiskolai tanórákon az 1992-es dátumú Turbo Pascal 7.0 volt a legújabb fejlesztőkörnyezet, amellyel találkoztam). Később már komolyabb alkalmazásokat is fejlesztettem Delphi-vel, így a számítástechnikának ez a területe lett az, amivel a legtöbbet foglalkoztam. Rengeteg tapasztalatot gyűjtöttem, amelyet mindig is szerettem volna megosztani olyanokkal, akiknek szükségük van rá. Ezért választottam ezt a témát dolgozati témának. Én személy szerint a Delphi-vel való ismerkedésem idején szívesen forgattam volna egy ilyen munkát, elkerülve ezzel rengeteg bosszúságot és kísérletezést. Ezt a témát választva remélem, hogy ez a munka másokhoz is eljut, és segítő kezet nyújt mindazoknak, akik közelebbről is meg szeretnének ismerkedni a Delphi-vel. Ez a dolgozat azoknak szól, akik most ismerkednek a Borland Delphi fejlesztőeszközzel, és szeretnék megtenni az első lépéseket az adatbázis-kezelő rendszerek fejlesztése felé. Ez a dolgozat egy rövid, de lényegre törő kalauz, mely végigvezet a kezdetektől egészen a telepítő készítéséig minden nagyobb állomáson, amelyen egy adatbázis-kezelő szoftver fejlesztése során át kell haladni. Célja nem az, hogy megmutassa, hogyan kell fejleszteni, hanem az, hogy megmutassa, hogyan lehet elkezdeni. Minden kezdet nehéz hangzik a kopott mondás. Ezen a nehéz kezdeten igyekszik átsegíteni olvasóját. Végigolvasva, követve a tanácsokat már bátran hozzákezdhet a Kedves Olvasó a fejlesztéshez. Ne várjon azonban teljes körű leírást vagy magyarázatot, hiszen mindenről részletes információ található a Delphi súgójában (Help), és én nem azt kívántam magyarítani. Sokkal inkább egy átfogó segítséget szeretnék nyújtani, mindenhol utalva a Delphi Help-re. Ahhoz, hogy e munka tanulmányozása eredményes legyen, a következő dolgok szükségesek: - Idő, hiszen ez nem megy egyik pillanatról a másikra. - Kísérletező kedv, mert programozni tanulni csak úgy lehet, ha kísérletezgetünk. - Angoltudás, mivel a Delphi és a hozzá tartozó súgó angol nyelvű, így a helyes használat érdekében legalább minimális angoltudással és egy jó szótárral kell rendelkezni. - Számítógép és egy telepített Delphi 3, 4 vagy 5 A dolgozat írásakor Delphi 5-öt használtam, így előfordulhat, hogy a többi verzióban egy-két dolog máshogy és máshol van, de a lényeg mindegyiknél megegyezik. A dolgozat felépítését tekintve az elmélettől halad a gyakorlat felé. Először adatbázis-kezelési alapfogalmakat ismertet, majd a Borland adatbázis-kezelésének elvi működését magyarázza, azután pedig rátér az adatbázis-kezelő rendszerek fejlesztésének lépéseire. Végül különböző gyakorlati problémák megoldására nyújt hasznos tanácsokat. A dolgozatban sokat fogok hivatkozni a Delphi súgójára, a következőképpen: (Delphi Help: Témakör). Az itt megadott témakört beírva a Tárgymutató ablak kereső sorába, megtaláljuk az oda vonatkozó bővebb leírást. Az irodalomjegyzékben szereplő irodalmakra a következőképpen utalok: [jegyzékszám/oldalszám] (pl.: [2/213] = Szelezsán János Adatbázisok c. könyvének 213. oldala). A munkához kapcsolódó gyakorlati feladatok Jelen munka készítése előtt már volt szerencsém adatbázis-kezelő alkalmazásokat fejleszteni, így kellő tapasztalatot szereztem a Delphi-s Paradox rendszerek működtetéséről, programozásáról. A dolgozatomban ezen munkákról készült képernyőképek (és egy-két helyen ezekből kimásolt kódrészletek) találhatóak. Ezek a munkák azonban nem kapcsolódnak konkrétan a dolgozat tárgyához, hiszen általánosságban beszélek a feladatokról. Nem láttam tehát sok értelmét annak, hogy ezekkel bővebben foglalkozzak. A pontosság kedvéért azért szeretném közölni, milyen munkák ezek. Az egyik feladat egy helyi rádió reklámadminisztrációjának számítógépesítése volt. Az adatbázis rendkívül egyszerű, mindössze három fő- és négy altáblából áll. A három főtábla közül az egyik a reklámok adatait tárolja (felvétel időpontja, hirdetőpartner, hirdetésszervező, futás kezdete, vége, darabszám, fizetés dátuma, módja, a reklám szövege, típusa, stb.). A második táblában a hirdetőpartnerek, a harmadikban a hirdetésszervezők adatai vannak (név, cím, telefonszám, stb.). A négy altábla közül egy a reklámtípusokat, egy a fizetésmódokat, egy a felhasználókat, egy pedig a felhasználói típusokat tárolja. A táblák között egyszerű 1:N relációk vannak. 3

5 A másik feladat ennél lényegesen bonyolultabb: egy étterem rendelés-, számla-, és raktárnyilvántartását kellett megoldani. A rendszer két részből áll: az éttermi program a rendelésekkel és a számlákkal foglalkozik, a raktár program pedig a raktárkészlettel, és az éttermi program által regisztrált rendelések alapján (a saját összetevő-adatbázist használva) a raktári tételek mennyiségének automatikus aktualizálásával. A rendszer két adatbázist (étterem és raktár), és összesen 29 Paradox táblát tartalmaz. Az éttermi program az általa tárolt hatalmas adatmennyiség (rendelések és számlák) ellenére megfelelő sebességgel dolgozza fel az adatokat, köszönhetően annak, hogy a rendelések és számlák adatait két-két táblában is tárolja. Egyikben az aktuálisakat, a másikban a régebbieket, melyekkel a program csak zárás esetén foglalkozik. Érdekes feladat volt még a számlanyomtatók kezelése, melyet úgy oldottam meg, hogy meghajtóprogram (driver) nélkül működjön. Mindkét szoftver lehetővé teszi a hálózati használatot, mely igazán az étterem programnál volt nagy kihívás, hiszen nagyobb forgalom idején egyszerre több számítógépen veszik föl a rendeléseket és adják ki a számlákat, így rendkívül sűrű és nagy az adatmozgás. Az említett munkák készítése alatt szerzett tapasztalataim próbálom átadni ezen dolgozat keretein belül. I. Az adatbázisokról Alapfogalmak, elvek Adatbázis Ebben a részben az adatbázisokkal kapcsolatos általános fogalmakkal ismerkedünk meg. Amikor az ember adatbázis-kezelő szoftverrel dolgozik, hajlamos azt hinni, hogy minden, amit azzal végez, az adatbázis és adatbázis-kezelés. Ez azért van, mert nagyon sokan nincsenek tisztában az adatbázis fogalmával. Néhány adatfájl még önmagában nem adatbázis, csupán adattáblák halmaza. Ahhoz, hogy adatbázissá váljon, a táblák közötti kapcsolatokat is definiálni kell. Gondoljunk például arra, hogy van két táblánk, az egyikben nevek, a másikban címek. Mindkettőnek van egy kód nevű mezője is. Ez a leírás önmagában még nem egy adatbázist határoz meg, csupán két, egymástól független adattáblát írtunk le. A dolog akkor válik adatbázissá, ha kikötjük a következőt: a neveket és a címeket tartalmazó táblában lévő kód összekapcsolja a két táblát úgy, hogy egy, a neveket tároló táblában lévő névhez az azonos kódú, a címeket tároló táblában lévő cím tartozik. Ezzel definiáltuk az adatkapcsolatot. Az adatbázison tehát voltaképpen adatoknak kapcsolataikkal együtt való ábrázolását, tárolását értjük. [2/13] Adatbázis-kezelő rendszer Az adatbázis önmagában semmit nem ér. A felhasználó számára akkor válik értékké, ha megadunk hozzá egy olyan szoftvert, amellyel az adatbázist kezelni tudja. Az ilyen szoftvert adatbázis-kezelő rendszernek nevezzük. Az adatbázis-kezelő rendszereknek két fő funkciója van: az adatdefiníció (az adatbázis szerkezetének definiálása, a szerkezet feltöltése konkrét adatokkal, illetve ezek módosítása, törlése), valamint a lekérdezés (adatok visszakeresése, kimutatások készítése). [2/21] Adatmodellek alapelemei Az egyed Egyednek hívunk minden olyan dolgot (objektumot), ami minden más dologtól (objektumtól) megkülönböztethető, ésamiről adatokat tárolunk. [2/33] A rekordtípus Az adatbázis-kezelő rendszerekben ( ) az egyedtípust rekordtípusnak hívjuk. Ez a legkisebb címezhető egység (ennél kisebb részeire nem lehet hivatkozni az adatbázisnak). [2/34] A tulajdonság Az egyedeket tulajdonságokkal (attribútumokkal) írjuk le. A tulajdonság az egyed egy jellemzője, ami megadja, meghatározza az egyed egy részletét. [2/35] A tulajdonság és az attribútum azonos jelentésű fogalmak, és a továbbiakban felváltva használjuk őket. Akulcs 4

6 Amennyiben egy tulajdonság vagy tulajdonságok egy csoportja egyértelműen meghatározza, hogy egy egyed melyik értékéről, előfordulásáról van szó (vagyis az egyedhalmaz melyik eleméről), akkor ezeket a tulajdonságokat együtt kulcsnak nevezzük [2/36] A kapcsolat Kapcsolatnak nevezzük az egyedek közötti viszonyt. [2/38] A kapcsolat fajtái: Egy-egy típusú kapcsolat (1:1 kapcsolat): olyan kapcsolat, ahol az egyik egyedhalmaz mindegyik eleméhez a másik egyedhalmaznak pontosan egy eleme kapcsolódik (tehát a két egyedhalmaz egymásba kölcsönösen egyértelműen képezhető le). [2/40] Egy-több típusú kapcsolat (1:N kapcsolat): Azt mondjuk, hogy az A egyed és a B egyed között egytöbb (1:N) kapcsolat van, ha az A egyedhalmaz mindegyik eleméhez a B egyedhalmaz több eleme is tartozhat. [2/40] Több-több típusú kapcsolat (N:M kapcsolat): Több-több (jelben N:M) típusú kapcsolatnak nevezzük az A egyed és a B egyed közötti kapcsolatot, ha az A egyedhalmaz minden eleméhez a B egyedhalmaz több eleme tartozhat, és fordítva egy B-beli elemhez is több A-beli elemet rendelhetünk hozzá. [2/41] Adatmodell Ezek után már definiálhatjuk, mi is az adatmodell: Az adatmodell egyedek, tulajdonságok és kapcsolatok halmaza, amely absztrakt módon tükrözi a valós objektumoknak, azok jellemzőinek (tulajdonságainak) és viszonyainak (kapcsolatainak) elvont kategóriáit. [2/48] A normálformák Az adatbázisok belső szerkezetét ún. normálformák jellemzik. Ha egy adatbázis eleget tesz bizonyos feltételeknek, akkor azt mondjuk, hogy egy adott normálformában van. Első normálforma (1NF) Egy R relációról azt mondjuk, hogy első normálformában van, ha minden sorában pontosan egy attribútumérték áll. [2/87] Ez első hallásra lehet, hogy bonyolultnak hangzik, annál is inkább, hogy az adatbázis-kezelők csak olyan adatbázist fogadnak el, amely 1NF-ben van. Egy példával lehet a legjobban érzékeltetni, mit is jelent ez valójában: NÉV Nagy Géza Kiss János Bíró Ödön SZAKKÉPZETTSÉG gépészmérnök, közgazdász, műszerész lakatos fodrász, lakatos A fenti táblázat nincs 1NF-ben, mert a SZAKKÉPZETTSÉG mezőben néhol több érték is szerepelhet. Ezt úgy is lehetne ábrázolni, hogy minden egyes szakképzettséget külön sorba teszünk: NÉV Nagy Géza Kiss János Bíró Ödön SZAKKÉPZETTSÉG gépészmérnök közgazdász műszerész lakatos fodrász lakatos Amennyiben ezt első normálformára szeretnénk hozni, a legegyszerűbb, ha a több attribútumértéket tartalmazó sort annyi sorra bontjuk, amennyi az attribútumértékek száma: NÉV Nagy Géza Nagy Géza Nagy Géza Kiss János Bíró Ödön Bíró Ödön SZAKKÉPZETTSÉG gépészmérnök közgazdász műszerész lakatos fodrász lakatos Így a táblázat már 1NF-ben van. Második normálforma (2NF) 5

7 Egy reláció akkor van második normálformában, ha első normálformában van, és minden nem-kulcs tulajdonsága teljesen függ a kulcstól. [2/93] Nézzük pl. a következő, azelőzőnél kissé bonyolultabb, 1NF-ben lévő táblát, ahol számlák adatait tároljuk. A SZSZ a számlaszám, a TKOD a tételkód, a TNÉV a tételnév, az EÁR az egységár rövidítése. ELADÁS SZSZ DÁTUM VEVŐ VEVŐCÍM TKOD TNÉV DB EÁR ÁR XYZ Kft Bp. Nagy út Kifli XYZ Kft Bp. Nagy út Tej UVT Kft Ózd, Híd út Kakaó UVT Kft Ózd, Híd út Kifli A kulcsot a számlaszám (SZSZ) és a tételkód (TKOD) alkotják, hiszen ketten együtt egyértelműen meghatároznak egy rekordot (ezeket dőlt betűvel jelöljük). A táblázat nincs 2NF-ben, mert vannak benne olyan másodlagos attribútumok, amelyek nem az egész kulcstól, csak az azt alkotó egyes attribútumoktól függnek. A DÁTUM függ az SZSZ-től, mert egy számlához egyazon dátum tartozik. Ez igaz a VEVŐ-re, és a VEVŐCÍM-re is. Hasonlóképpen belátható, hogy a TKOD is rendelkezik azzal a tulajdonsággal, hogy több másodlagos attribútumot egyedül is meghatároz (TNÉV, EÁR). A 2NF-re hozás egyszerű művelet: a relációt több, 2NF-ben lévő táblázatra bontjuk. A mi esetünkben ez két táblát (ELADÁS1 és TÉTELEK) fog eredményezni, és azoknak a kulcsai az ELADÁS táblánk kulcsának két attribútuma lesz: ELADÁS1 SZSZ DÁTUM VEVŐ VEVŐCÍM TKOD DB ÁR XYZ Kft Bp. Nagy út XYZ Kft Bp. Nagy út UVT Kft Ózd, Híd út UVT Kft Ózd, Híd út TÉTELEK TKOD TNÉV EÁR 142 Kifli Tej Kakaó 10 A két tábla közötti kapcsolatot a TKOD valósítja meg. Ezzel a relációt második normálformára hoztuk. Harmadik normálforma (3NF) Egy reláció harmadik normálformában van, ha második normálformában van és egyetlen másodlagos attribútuma sem függ tranzitívan a kulcstól. [2/100] Egy C tulajdonság akkor függ tranzitívan az A kulcstól, ha meghatározza a kulcstól szintén függő B tulajdonság is. [3/224] Vegyük alapul az előbbi ELADÁS1, 2NF-benlévő táblát. A SZSZ meghatározza a VEVŐ attribútumot, az pedig meghatározza a VEVŐCÍM-et. Ez azt jelenti, hogy a VEVŐCÍM tranzitívan függ a SZSZ kulcstól, mivel azt meghatározza a nem kulcs VEVŐ tulajdonság is. A tábla tehát nincs 3NF-ben. Ahhoz, hogy 3NF-ben legyen, ugyanazt a műveletet kell elvégezni, mit az imént: föl kell bontanunk a táblát. Itt azonban fel kell ismerni egy másodlagos kulcsot is: VEVŐ. Ezleszakétújtáblaközötti kapcsolat. ELADÁS2 SZSZ DÁTUM VEVŐ TKOD DB ÁR XYZ Kft XYZ Kft UVT Kft UVT Kft VEVŐK VEVŐ VEVŐCÍM XYZ Kft Bp. Nagy út 10. UVT Kft Ózd, Híd út 3. 6

8 Így kiküszöböltük a tranzitív függősséget, a reláció 3NF-ben van. Természetesen a modellhez tartozik még a TÉTELEK tábla is, de azt az előző példához képest változatlanul hagyjuk, hiszen az megfelel a 3NF feltételeinek is. Magasabb normálformák A harmadik normálforma a minimum, amit egy adatbázis tervezésnél be kell tartani. Ne gondoljuk tehát, hogy ez a normalizálás csúcsa. Léteznek magasabb szintű normálformák is (BCNF, 4. és 5. NF), ezek tárgyalása azonban kimerítené ezen dolgozat kereteit, ezért nem foglalkozunk velük. A lookup Ezzel a szóval sokat fogunk még találkozni a dolgozat folyamán. Angolul keresést, utánanézést jelent. Az adatbázis-kezelőkben a táblák közötti kapcsolat megvalósítására használják. Segítségével az iménti példáinkban szereplő ELADÁS1 és TÉTELEK táblát összekapcsolhatjuk úgy, hogy a megjelenített végeredmény egy ELADÁS-hoz hasonló táblázat lesz, ahol a TNÉV és az EÁR ún. lookup mezők, amelyek valójában nincsenek a táblázatban, csupán az adatbázis-kezelő helyezi oda őket, az általunk definiált kapcsolat alapján. Ez a kapcsolat a következőképpen néz ki: ELADÁS1.TKOD <==> TÉTELEK.TKÓD. Így a program a TKÓD alapján a TÉTELEK táblából gyakorlatilag behúzza az adatokat az ELADÁS1 táblába. Ezzel azonban korántsem merülnek ki a lookup által nyújtott lehetőségek. Táblázatunkban ugyanis nem muszáj megjeleníteni a TKÓD mezőt, így a felhasználó azt látja, hogy ha felvesz egy új számlát, a VEVŐ mezőnek ad értéket, holott valójában a TKÓD-ot manipulálja. Ezt azonban a rendszer ügyesen elrejti előle. Hasonlóképpen állíthatunk lookup kapcsolatot az ELADÁS2 és a VEVŐK táblázatok között is, a VEVŐ mező alapján. Így az ELADÁS2, avevők és a TÉTELEK (3NF-ben lévő) táblák használatával megjeleníthetjük úgy az adatbázist, hogy az ELADÁS (csupán 1NF-ben lévő) táblát lássuk. Így nem veszítjük el a normalizálás által biztosított előnyöket, a felhasználó viszont egy helyen lát mindent, így neki nem kell tudnia, mi is az a normalizálás. Törzsadattábla A normalizálás folyamán keletkeznek olyan táblák, amelyek a többihez képest viszonylag állandónak mondhatók (példánkban ilyen a TÉTELEK, ill. a VEVŐK tábla). Ezeket a táblák mindig valamilyen főbb táblával vannak kapcsolatban (itt: ELADÁS1, ill. ELADÁS2). Az ilyen táblákat törzsadattábláknak nevezzük. A törzsadattáblák (értelemszerűen) törzsadatokat tartalmaznak. A törzsadatok manipulációját általában a program karbantartó egységében vagy automatikusan szokták megoldani. SQL Az SQL (Structured Query Language = Strukturált lekérdező nyelv) egy szabványosított (ISO 9075) adatbázis-kezelő nyelv. Alapvetően két része van: adatdefiníciós nyelv (DDL, Data Definition Language) és adatmanipuláló nyelv (DML, Data Manipulation Language). A DDL segítségével táblákat hozhatunk létre, törölhetünk, stb., míg a DML-lel beszúrhatunk, szerkeszthetünk, törölhetünk, illetve lekérdezhetünk adatokat egy vagy több táblából. A Delphi természetesen támogatja az SQL-t. Komponensein keresztül könnyen építhetünk be alkalmazásunkba SQL-utasításokat. Mivel ebben a munkában a Paradox rendszerekről van elsősorban szó, az SQL-t bővebben nem tárgyaljuk. Adatbázis-tervezés Az előző részben megtudhattuk, hogyan kell az adatbázist egyszerűsíteni, normalizálni. A szabály tehát az, hogy úgy kell megtervezni az adatbázist, hogy az legalább a harmadik normálforma követelményeinek eleget tegyen. A gyakorlatban azonban ez nem mindig működik. Az általam készített éttermi alkalmazásban található például olyan eset, amikor a rendelés fejlécét és a törzsét tartalmazó táblákban egyaránt szerepel az asztal kódja, holott elég lenne csupán a fejlécben tárolni, hiszen egy rendelés tételeihez csupán egy asztalkód tartozhat. Azért volt szükség ennek ellenére erre a megoldásra, mert a számlázásnál asztalok szerint kell szűrni (mindig csak egy asztalhoz tartozó rendeléseket kell megjeleníteni), és jelentősen felgyorsította a működést az eredeti tervben nem szereplő asztalkód mező a rendelések törzsét tároló táblában. A másik eset, amikor hasonló problémával találkoztam, a számlák rész- és végösszegének tárolása volt. Kénytelen voltam ugyanis eltárolni a bruttó árát is a számla tételeinek, illetve a számla bruttó végösszegét, pedig ezeket egyértelműen meg lehet határozni, mivel az adatbázis tartalmazza a tételek nettó árait és ÁFA-kulcsait, de kiszámításuk jelentősen lassította volna a működést. Mondhatnánk azt is, hogy a nettó árat sem kellene tárolni, hiszen azt is egyértelműen meghatározhatjuk, de gondolni kellett arra, mi történik, ha valaminek megváltozik az ára. Ekkor ugyanis az eredeti modell szerint (amelyben még nem tároltam a számlák összegeit) a régebben 7

9 kiadott számlák összege is megváltozott, így hamis adatokat kaptunk. A végleges megoldással már nem jelentkezhet ez a probléma, hiszen a számla a kiadásának időpontjában aktuális árakat tartalmazza. Egy szó, mint száz, nem lehet agyon optimalizálni az adatbázist. Megfogalmazhatjuk tehát az adatbázistervezés egyik legfontosabb titkát (amelyben Halassy Béla könyve is megerősített): Sohasem szabad az adatszerkezetet egyszerűsíteni a programbonyolultság rovására. [3/207] Azt természetesen mondani sem kell, hogy az adatbázis-tervezés két fontos szabálya: mindennek benne kell lennie, amire szükség van, és semminek nem szabad benne lennie, amire nincs szükség. Hogy ismét Halassy Béla szavait idézzem: Az a jó adatféle, ami nincs. [3/155]. Mert ami nincs, azzal nem kell foglalkozni, nem foglal helyet, nem vesz igénybe processzoridőt, és nem kell fáradozni vele. Tehát fölösleges adatokat semmiképpen ne tároljunk. Ami viszont kell, az kell. Ezek a kijelentések lehet, hogy triviálisnak hangzanak, de fontosnak tartom leszögezni őket, mert sokszor nem tartjuk be ezeket, és későn ébredünk rá, hogy hibáztunk. Az adatbázis-tervezés bonyolult dolog. Rengeteget lehet hibázni, de a leggyakoribb hiba, ha nem ismerjük eléggé a működési mechanizmusokat, azaz nem tudjuk, mire lesz szükség. Ezért nagyon fontos, hogy előtte tájékozódjunk, és a feladatot nagyon pontosan határozzuk meg. Ha megkérnek, hogy készítsünk egy bizonyos alkalmazást, ne elégedjünk meg ennyivel, kérdezzük meg, hogyan kell működnie. Ezzel rengeteg vesződséget megspórolhatunk. Elmondható tehát az is, hogy az adatbázis-tervezés (de igaz ez a programtervezésre is) másik legfontosabb szabálya a minél pontosabb feladat-meghatározás. II. A Delphi adatbázis-kezelő rendszere Eddig az adatbázisokról általánosságban beszéltünk. Most áttérünk igazi témánkra, a Delphi-s rendszerek fejlesztésére. Ehhez ismernünk kell a Delphi adatbázis-kezelő rendszerének működési alapjait. Alapok, BDE ABDEaBorland Database Engine rövidítése, amely egy Windows alapú 32 bites adatbázis-motor. Feladata, hogy kapcsolatot teremtsen a fizikai adatbázis és az azt kezelő alkalmazások között, és ezzel megkönnyítse a Borland fejlesztőrendszereit használó programozók munkáját. Leveszi vállunkról a táblaformátumok kezelését, és alapvető adatbázis-kezelő rutinokat tartalmaz. A BDE a következő adatbázisokat támogatja: dbase, Paradox, Text, FoxPro, Access, InterBase, Oracle, Sybase, Microsoft SQL, ODBC (Microsoft Open Database Connectivity). A programozó ezek közül szabadon választhat, anélkül, hogy módosítaná programját. Minden formátumnak saját, független meghajtója (drivere) van. Ezeken kívül azonban vannak megosztott szolgáltatások is, amelyeket minden driver használhat. Ilyen pl. a Buffer Manager (buffer kezelő), a Sort Engine (rendező motor), stb. A Delphi adatbázis-kezelése teljes mértékben a BDE motorra épül, a Delphi minden DB komponense ezt használja az adatok közvetlen vagy közvetett eléréséhez. A komponensek a BDE API (Application Program Interface) függvényeken keresztül működtetik a Database Engine-t. A BDE függvényei objektum-orientáltan épülnek fel, így azok elérése egyszerű és strukturált. A Database Engine főbb részei a következők: - BDE mag(bde core): a rendszer magját képező.dll fájlok tartoznak ide. - BDE API függvények: alapvető adatbázis-műveleteket tartalmazó függvénytár, mely tartalmaz adatbázis kezelésre, konfigurálásra, hibakezelésre, lekérdezésre, tranzakciókra használható függvényeket. - Adatbázis meghajtók (Database Drivers): ide tartozik az öt standard meghajtó (Paradox, dbase, FoxPro, Access, és Text). - Opcionális meghajtók (Optional Drivers): egyéb meghajtókat tartalmaz (InterBase, DB2, Informix, Oracle, Sybase, Microsoft SQL Server). - Query motorok (Query Engines): az SQL (Structured Query Language Strukturált lekérdező nyelv) motorok. - BDE Administrator: a BDE beállításait végző program (BDEADMIN.EXE). - Database Desktop: adatbázis fájlok kezelését végző segédprogram, mellyel egyszerűen hozhatunk létre, tölthetünk ki, vagy módosíthatunk különféle formátumú táblákat. Ezen kívül SQL lekérdezéseket is készíthetünk segítségével. A BDE fontos szolgáltatása még az ún. alias-ok kezelése. Az alias-ok segítségével elnevezhetjük adatbázisunkat, hogy később ezen a néven hivatkozzunk rá, annak fizikai helyétől függetlenül. Standard adatbázisoknál az alias gyakorlatilag egy egyszerű mutató, ami egy adott könyvtárra mutat. SQL adatbázisoknál viszont már egyéb információkat is tartalmaz (felhasználónév, jelszó, stb.). A BDE-nek rengeteg beállítási lehetősége van, és általában az alapértelmezett beállítások nem felelnek meg az igényeinknek. Telepítéskor ezért mindig célszerű végignézni ezeket a beállításokat. Ezt a BDE Administrator (DBEADMIN.EXE) programmal tehetjük meg. A beállítások közül megemlítünk néhány 8

10 fontosabbat. Ilyen pl. a Langdriver, amivel a nyelvet állíthatjuk be. Ilyet minden egyes driver beállításai között találunk, mivel a driverekhez egyenként adhatjuk meg, milyen nyelvvel dolgozzanak. Ez a változó alapértelmezetten 'ascii' ANSI értékre van állítva. Ha magyar, ékezetes szövegeket is tárolunk az adatbázisunkban, célszerű ezt HUN 852 DC értékre állítani. Mivel mi elsősorban a paradox rendszerekkel foglalkozunk, ezért a Paradox driver beállításait nézzük meg. Itt a Langdriver változónak a Paradox HUN 852 DC értéket kell adni. Ha hálózaton keresztül használunk paradox táblákat, két dologra kell odafigyelnünk. Az egyik a Net Dir. Ez a paradox hálózati kontroll fájl (PDOXUSRS.NET) helyét határozza meg. Ez a fájl hangolja össze a táblákat hálózaton keresztül elérő programokat. Fontos, hogy ha több számítógépről használunk hálózaton keresztül egy adatbázist, ezt a változót minden számítógépen be kell állítani úgy, hogy az ugyanoda mutasson. Célszerű az adatbázist tároló számítógép egyik könyvtárát megadni. Csak akkor tudjuk egyszerre több számítógépről használni az adatbázisunkat, ha ezt a változót helyesen állítjuk be. A változónak mindig valamelyik meghajtó, vagy megosztott könyvtár gyökerére kell mutatnia. Másik fontos beállítás hálózati használat esetén a Local Share. EztaSystem/INIT beállítások között találjuk. Ha egyszerre több programból szeretnénk elérni egy adatbázist, ezt igazra (TRUE) kell állítani. Ha ezt nem tesszük meg, az adatbázist a hálózaton keresztül elérő programok nem tudják frissíteni az adatbázis pillanatnyi változásait. Alias létrehozása, szerkesztése Ha létrehozunk egy adatbázist, első dolgunk, hogy létrehozunk számára egy alias-t. Ezt többféleképpen is megtehetjük: használhatjuk erre a BDE Administrator-t, a Database Desktop-ot, és az SQL Explorer-t is. Én az elsőt ajánlom, mert kezelése egyszerűbb: az Object/New menüpontot kiválasztva meg kell adni az adatbázis típusát (mi Standard adatbázisokkal foglalkozunk), majd be kell írni az alias nevét, és ki kell tölteni a jobb oldalon a Path mezőt. Ezzel kész is az alias. Ha az SQL Explorer-t használjuk, az eljárás ugyanez. A Database Desktop esetében már másként kell eljárni: Tools/Alias Manager menüpont, az ablakon New gomb, megadjuk a nevet és utat, majd a Keep New gombra kattintva elmentjük. Ha ezek után ezzel az alias-szal szeretnénk dolgozni, egy valamit még érdemes megtenni: beállítani a Database Desktop munkakönyvtárának ezt az alias-t (File/Working Directory). Ez azért célszerű, mert a Database Desktop mindig a munkakönyvtárát nyitja meg, ha a megnyitó vagy a mentő ablakot használjuk. Tábla létrehozása, szerkesztése Ezeket a műveleteket a Database Desktop-pal tudjuk elvégezni. Kattintsunk a File/New/Table menüpontra. Válasszuk ki a tábla típusát. Mivel ebben a munkában Paradox rendszerekkel foglalkozunk, válasszuk a Paradox 7-et. A táblázat kitöltése nem bonyolult, viszont jobb oldalon találunk néhány opciót (a lenyíló listából választhatjuk ki őket). A Validity Checks segítségével a kijelölt mező értékére vonatkozó beállításokat tehetjük meg. Ezek értelemszerűen kitöltendők. Figyeljünk arra, hogy melyik mezőkre használjuk, illetve nem használjuk a Required Field opciót. Ha ez be van kapcsolva, a táblázatba nem lehet elmenteni rekordokat úgy, hogy ez a mező nincs kitöltve. Ez akkor hasznos, ha a mezőre mindenképp szükség van. Ha ugyanis elfelejtjük a programban kitölteni, azonnal hibaüzenetet kapunk. Az esetleges lefagyások miatti üresen való elmentést is megakadályozhatjuk ennek segítségével. A Secondary Indexes segítségével manipulálhatjuk a másodlagos indexeket. Jó tudni, hogy akkor működik rendesen egy index, ha tulajdonságaiban be van jelölve a Maintained jelölőnégyzet. Ezt viszont csak akkor tudjuk bejelölni, ha van legalább egy elsődleges indexünk (a mező-táblázatban a Key oszlopban csillag látható). A Maintained opció egyébként arra vonatkozik, hogy a BDE automatikusan frissítse-e a másodlagos indexeket. Ha ez nincs bejelölve, manuálisan kell megoldanunk az újraindexelést. Ha valamilyen adatbázis-rendszert készítünk, előfordulhat, hogy ügyelnünk kell a biztonságra. Ezért ajánlatos az adatbázis tábláit jelszóval védeni. Egy adatbázison belül célszerű ugyanazt a jelszót használni. Ezt a jelszót nem szükséges a felhasználóknak tudni, mivel beépíthetjük a programunkba. Így csak azok a programok tudnak hozzáférni az adatbázishoz, amelyek ismerik ezt a jelszót. Az egyéb biztonsági intézkedéseket (felhasználók kezelése, azok eltérő jogai, stb.) már a programunkon belül intézhetjük. A Paradox táblák lehetőséget nyújtanak arra is, hogy több jelszót adjunk meg, és azokhoz különböző jogokat rendeljünk (Auxilary Password). Ezt akkor érdemes csak használni, ha több program is hozzáférhet egy adatbázishoz, de mindegyikük más-más jogosultságokkal. Ezt a problémát így a legegyszerűbb lekezelni. Mint azt az imént említettem, fontos az is, hogy milyen nyelvű a tábla. Ezt táblánként megadhatjuk (Table Language). A Database Desktop először mindig az alapértelmezett nyelvet állítja be a táblának (ezt a BDE Administrator-ban definiálhatjuk, lásd föntebb), de meg is változtathatjuk kedvünk szerint. Ha már mindent beállítottunk, a Save As gombbal menthetjük a táblát. 9

11 SQL lekérdezés készítése SQL lekérdezést a legegyszerűbben a Database Desktop-pal készíthetünk (File/New/SQL file). Ezt szerkeszthetjük, menthetjük, futtathatjuk. Ha egy Delphi programba szeretnénk SQL-t építeni, a lekérdezést mindig célszerű itt megírni és kipróbálni (az SQL-ről bővebben: Program files\common files\borland Shared\BDE\localsql.hlp). Komponensek A Delphi-ben az adatbázis-kezelést komponenseken keresztül valósíthatjuk meg. A komponenseket mozaikként egymáshoz illesztve alakítjuk ki a programunk szerkezetét. A komponensek biztosítják a programozó és a BDE közötti kapcsolatot. Alapvető műveleteket tartalmaznak, melyek felhasználásával könnyen valósíthatjuk meg elképzeléseinket. Komponensek nélkül szinte elképzelhetetlen a munka, használatukkal nem kell törődnünk a kezelt adatbázis típusával, formátumával, lényegesen emberközelibb programozást biztosítanak. III. A Delphi adatbázis-kezelő komponensei A Delphi adatbázis-kezelő komponensei közül azokat a standard komponenseket vesszük sorra, amelyek a native táblák kezeléséhez szükségesek. Ezeket a standard komponenseket két részre osztva találjuk meg a Delphi eszköztárán: Data Access (adathozzáférés), és Data Controls (adatkontroll, adatvezérlés). A komponensek leírásában nem a teljességre törekszem, hanem a lényegesebb dolgok kiemelésére. Bővebbeket ezekről adelphi Help-ben olvashatunk. TDataSet, mindennek az alapja A TDataSet osztály minden olyan komponens alap osztálya, amely sorokban és oszlopokban megjelenő adatot reprezentál. Ez az osztály tartalmazza az alapvető táblamanipulációs metódusokat, tulajdonságokat, stb. Munkánk során sokszor fogunk ezzel az osztállyal találkozni. Data Access komponensek Ide azok a komponensek tartoznak, amelyek segítségével megvalósítjuk az adathozzáférést, az adatbázis fájljaival való kapcsolatot, ezek a komponensek kapcsolják össze az adatokat az adatmegjelenítő, manipuláló objektumokkal. TDataSource Ez a komponens teremt kapcsolatot az ún. DataSet komponensek és a vizuális adatmegjelenítő (manipuláló) komponensek között. A DataSet komponensek azok a komponensek, amelyek valamilyen adathalmazt biztosítanak (TTable, TQurey). A komponens Dataset tulajdonságát kell a megfelelő komponensre (Table-re vagy Query-re) állítani. TTable A TTable segítségével beépíthetünk egy táblát a programba. A komponens a BDE-t használva hozzáférést biztosít egy adatbázis-táblához. Ennek segítségével kezelhetőek az adatok (navigáció, hozzáfűzés, módosítás, törlés, stb.). Ha felhelyezünk egy ilyen komponenset a form-ra, az első dolog, amit tennünk kell, a táblázat fájlnevének megadása. Ehhez először a DatabaseName-et kell megadnunk, amennyiben létrehoztunk az adatbázisunk részére alias-t. Ezt a TableName tulajdonság beállítása követi. A lenyíló listában megtalálhatjuk az adatbázisunk fájljait, vagy ha nem használunk alias-t, a program könyvtárában lévő fájlokat. Az IndexName beállításával megadhatjuk az index nevét, de használhatjuk erre a célra az IndexDefs vagy az IndexFieldNames tulajdonságokat is (bővebbekért ld. a súgót). Az indexeket természetesen futásidőben is változtathatjuk, kivéve ha a CachedUpdates be van kapcsolva. A CachedUpdates módot akkor használjuk, ha gyorsabb adathozzáférést szeretnénk megvalósítani, illetve minimalizálni szeretnénk a hálózati forgalmat. Ha ez be van kapcsolva, a BDE a memóriában tárolja az adatokat, és azokat nem menti lemezre, egészen addig, amíg meg nem hívjuk az ApplyUpdates metódust. Tehát ha ezt nem tesszük meg, a módosítások elvesznek. A CachedUpdates mód akkor is hasznos lehet, ha olyan alkalmazást készítünk, amiben fontos, hogy akár nagy mennyiségű adatmódosítás is visszavonható legyen, ez a 10

12 legegyszerűbb módja: ha vissza szeretnénk vonni a változásokat, csupán a CancelUpdates metódust kell meghívnunk. A tulajdonságok között találunk egy Active nevűt. Ezzel már akár szerkesztő módban is bekapcsolhatjuk a táblát, de használhatjuk futásidőben az Open ill. a Close helyett is. Célszerű azonban szerkesztő módban nem bekapcsolni, mert bizonyos esetekben megnehezítheti a munkánkat, hiszen ilyenkor lefoglalja az adatbázist, így más program (pl. Database Desktop) nem biztos, hogy hozzá tud férni. A TTable eseményei között megtaláljuk a navigáció és az adathozzáférés összes eseményét, ezen kívül pedig hibakezelést is végezhetünk velük. Érdemes őket végignézni. Segítségükkel például egyszerűen megoldhatjuk a törlésre való rákérdezést, illetve a törlés megakadályozását bizonyos esetekben, stb. A TTable metódusai (az egyszerűbbek) már csekély angoltudással rendelkezők számára is egyszerűen megjegyezhetők: törölni a Delete-tel, hozzáfűzni az Append-del kell, stb. (bővebbeket ld. Delphi Help: TTable). Fontos lehet, hogy a Table mezőit magunk is megadhatjuk. Ha akarjuk, nem kerül bele minden mező a fizikai fájlból, de mi is adhatunk hozzá mezőket. Ezt a komponensre való dupla kattintással tehetjük meg a legegyszerűbben. A megjelenő ablak műveleteit a jobb gombbal való kattintással érhetjük el. Az Add all fields minden mezőt behelyez, ami a fájlban található. Új mező létrehozása esetén (New field) meg kell adnunk, hogy az adatmező (Data field), számolt mező (Calculated field), vagy Lookup (kereső) mező legyen. Számított mezőnél a tábla OnCalcFields eseményébe írhatjuk be a végzendő számításokat (figyeljünk arra, hogy be legyen kapcsolva az AutoCalcFields, mely biztosítja, hogy a számolt mezőket automatikusan számoljuk). A Lookup mező arra szolgál, hogy más táblából (DataSet) keressünk ki egy rekord egy mezőjét (Result field), amelynek valamely mezője (Lookup Keys) megegyezik a jelen tábla egy mezőjének aktuális értékével (Key field). Ennek megértéséhez itt egy egyszerű példa: Van két táblánk: Nevek (szemelykod, nev) Lakas (szkod, lakhely) A Table1-ben szeretnénk látni a neveket és a hozzá tartozó lakhelyet is. A Table1 forrása legyen a Nevek. A Table2 a Lakas táblát biztosítja. A hozzájuk tartozó DataSet-ek értelemszerűen DataSet1, DataSet2. Adjuk hozzá a Table1 mezőihez mindet (Add all fields). Majd hozzunk létre egy új mezőt. Válasszuk a Lookup field rádiógombot, majd töltsük ki a Lookup definition-t: Key Fields=szemelykod, DataSet=DataSet2, Lookup Keys=szkod, Result Field=lakhely. Az eredmény magáért beszél. Ha a tábla mezőit hozzáadtuk a mezőlistához, azokat kiválasztva szerkeszthetjük őket az Object Inspector segítségével. A rengeteg lehetőség közül egy hasznos dolgot emelnék ki, ez pedig a DisplayName, melyben azt a szöveget adhatjuk meg, amivel meg szeretnénk jeleníteni a rekordot. Ez azért hasznos, mert mezőneveknek általában rövidítéseket használunk, de ezeket a felhasználónak nem kell tudnia. Ha ezt a tulajdonságot beállítjuk, ezen túl az adatokat megjelenítő komponensek ezt a nevet fogják kiírni. A táblában található adatokat a Filter tulajdonság segítségével szűrhetjük is (amennyiben a Filtered tulajdonság true). Ennek megvan a megfelelő szintaktikája, amelyet a Help-ben a TBDEDataSet.Filter témakör alatt találjuk meg. Szűrés esetén a táblázatban csak a szűrőfeltételnek eleget tevő rekordok jelennek meg. TQuery Ez a komponens egy olyan DataSet-et épít be a programba, ami SQL kifejezésen alapul. Arra használjuk, hogy SQL lekérdezéseket hajtsunk végre a segítségével. Azért hasznos ez a komponens, mert ezzel egyszerre több táblát is elérhetünk, illetve összekapcsolhatunk, valamint számításokat, rendezéseket, leválogatásokat is nagyon könnyen végezhetünk vele (az SQL nyelvből adódóan). Itt is találunk a Table-höz hasonló tulajdonságokat és eseményeket. Ebből is látszik, hogy csak abban különbözik a TTable-től, hogy az adatforrása egy SQL lekérdezés. Természetesen a Query által visszaadott adatokat módosítani nem tudjuk, de magával a Query-vel végezhetők adatmódosító műveletek (Update, Delete, stb.), mivel ezeket az SQL nyelv lehetővé teszi. Ekkor a komponens nem ad vissza táblát. Az SQL lekérdezést a komponens SQL nevű tulajdonságában adhatjuk meg. Ha lekérdezést írunk, és még nem érezzük magunkat elég gyakorlottnak, célszerű a lekérdezést először a Database Desktop-pal elkészíteni, lefuttatni, és ha működik, utána átvinni a programunkba, így ugyanis egyszerűbb a hibaellenőrzés. Ha pedig valakinek nem tetszik a Delphi string-szerkesztő ablaka, a Code Editor gomb megnyomásával használhatja a normál kódszerkesztő ablakot is. Ennek azért van előnye, mert itt az SQL parancsokat a Delphi felismeri, és kiemeli. A TTable-höz hasonlóan ennél a komponensnél is működik a filter. Metódusai közül az ExecSQL nevűt említeném meg, mellyel lefuttathatjuk a lekérdezésünket. Természetesen a TTable-höz hasonlóan itt is működik az Open és a Close is. 11

13 TUpdateSQL Ha már a Query-nél tartunk, érdemes megemlíteni a TUpdateSQL komponenset, amely kifejezetten adatmódosításra szolgál. Itt külön törlő (DeleteSQL), módosító (ModifySQL) és hozzáfűző (InsertSQL) SQL-t adhatunk meg. Ezeket is az ExecSQL metódussal tudjuk futtatni, csak itt meg kell adnunk, hogy milyen módban indítjuk el (törlő, módosító, beszúró). TBatchMove Előfordulhat, hogy szükségünk van arra, hogy egy táblából bizonyos adatokat egy másik táblába másoljunk. Erre kitűnő eszköz ez a komponens. Fontos, hogy forrásnak (Source) és célnak (Destination) TTable típust kell megadni, tehát az adott táblának léteznie kell a programban. Minden ilyen esetben ajánlatos ezt a komponenset használni, mivel ezzel lehet a leggyorsabban adatokat mozgatni. Még ha SQL-ben egyszerűbbnek is tűnik egy ilyen művelet (mondjuk egy Insert vagy Update), a gyakorlat azt mutatja, egy query lefuttatása nagyságrendekkel több időt vesz igénybe ami kevés adatnál még nem érzékelhető, de minél több adat van, annál lassabb lehet egy ilyen lekérdezés. Ezzel a komponenssel ráadásul nem csak másolni, hanem törölni is lehet (a céltáblából törli azokat az adatokat, amelyek megvannak a forrásban is). Data Controls komponensek Ideazadatokatmegjelenítő, kontroláló vizuális komponensek tartoznak. TDBGrid Egyszerű táblamegjelenítő komponens. Egy TTable (vagy TQuery)objektum tartalmát jeleníti meg, standard formában (a táblázat oszlopai a mezők, sorai a rekordok). A tábla tartalmát szerkeszteni is tudjuk a segítségével (amennyiben a ReadOnly tulajdonsága false). A szerkesztés a standard táblázatkezelő programokhoz hasonlóan történik (érdemes vele kísérletezni). Szerkesztésre való használatát azonban csak módjával javaslom, mert amilyen kevés dolga van vele a programozónak, annál több bosszúságot okozhat ez a komponens. Ennek több oka is van. Egyrészt a felhasználók számára bizonyos esetekben bonyolultnak tűnhet ez az adatszerkesztési mód, másrészt a szerkesztést teljes egészében a komponens oldja meg, azaz nekünk nehezebb dolgunk van, ha egyénileg szeretnénk megvalósítani ezeket. Használata ezért csak egyszerűbb táblázatok szerkesztésére ajánlott. Kitűnő viszont arra, hogy összesített adatokat, lekérdezéseket (SQL), valamint listákat jelenítsünk meg vele. Ha szerkeszteni szeretnénk a tartalmát, célszerű erre a célra külön ablakot (adatlapot) gyártani, ami megkönnyíti a szerkesztést (lásd: V. fejezet). A komponens Options tulajdonságát kinyitva rengeteg beállítási lehetőséget találunk. Ezek közül néhányat emelnék csak ki. A dgediting tulajdonságot false-ra állítva kikapcsolhatjuk a szerkesztő módot, így az adatokat nem lehet módosítani. A dgrowselect bekapcsolásával egyrészt automatikusan kikapcsoljuk a szerkesztést, másrészt engedélyezzük, hogy a táblázatnak mindig egy teljes sora legyen kijelölve. Ezzel azonban csínján kell bánni, mert ha nem fér ki egyszerre a táblázat összes oszlopa, és tovább lapozunk a gördítősávon, hogy láthatóvá tegyük a többi oszlopot is, majd valamelyik sorra kattintunk, a táblázat automatikusan visszaáll úgy, hogy az első oszlop lesz látható. Ez a jelenség csak a dgrowselect bekapcsolt állapotánál jelentkezik, és sokszor kellemetlenségeket okoz. Figyeljünk arra is, hogy amennyiben a dbrowselect be van kapcsolva, a dbediting-et nem tudjuk true-ra állítani. A dgindicator a táblázat bal oldalán lévő indikátor-oszlopot kapcsolja be, illetve ki. Ez az indikátor sokszor hasznos, mert látjuk az aktuális rekordot, és annak állapotát (szerkesztett, beszúrt, stb.). Sokszor lehet arra szükség, hogy a táblázatból csak meghatározott mezőket jelenítsünk meg, illetve hogy csak meghatározottakat tudjunk szerkeszteni. Erre szolgál a DBGrid oszlopszerkesztője (Column Editor), amit a Columns tulajdonság gombjára kattintva érhetünk el (ezen kívül megnyithatjuk ezt az ablakot a komponensre való dupla kattintással, illetve a helyi menüjéből is). Alapértelmezésben ez az ablak üres, tehát a táblázat minden mezőt megjelenít, amit a hozzá tartozó Table tartalmaz. A helyi menüből (jobb gomb), illetve az ablak eszköztárából is elérhető Add All Fields paranccsal azonban hozzáadhatjuk az összes mezőt, hogy aztán saját kedvünk szerint szerkeszthessük azokat. Az ablak egy sorára kattintva az Object Inspector-ban megjelennek annak tulajdonságai, amelyek segítségével minden lényegi jellemzőt beállíthatunk. Nagy táblázatok esetén például ajánlatos különböző színű oszlopokat használni. Ha pedig valamelyik mezőre nincs szükségünk, egyszerűen kitörölhetjük ebből a listából. Van a komponensnek egy apró, ám néha elég zavaró hibája: a görgetősávot nem hagyományos módon kezeli. A csúszka mérete ugyanis mindig állandó, és nem követi a görgetést, mivel ha az első elem az aktív, a csúszka legfelül van, ha az utolsó elemen állunk, akkor legalul, minden egyéb esetben pedig a sáv kellős közepén. Sőt, ha föl-le görgetünk, és az aljára illetve a tetejére lapozunk a táblázatban, a csúszka csak akkor mozdul el a sáv aljára ill. tetejére, ha az első ill. utolsó elem az aktív, és észreveszi, hogy nem tud tovább 12

14 görgetni (EOF vagy BOF). Ez a hiba jelentősen megnehezítheti a táblázatban való navigálást, mivel nem látjuk, hogy hol járunk benne. TDBNavigator Ez egy egyszerű komponens, mely csupán az alapvető tábla-navigációs parancsok kiadására szolgál: lapozhatjuk vele adatainkat, szerkeszthetjük, elmenthetjük, törölhetjük (stb.) őket. A VisibleButtons tulajdonság segítségével megadhatjuk, mely gombok legyenek láthatóak. A következőkben olyan komponensekről lesz szó, amelyekhez hasonlók megtalálhatók a Standard komponensek között is. Ezért ezek használatát nem részletezem, csupán a standard változattól való eltérésekre és az adatbázis-kezelő vonatkozásaira térek ki. TDBText A standard TLabel-höz hasonló statikus adatmegjelenítő komponens, mely egy adatforrás egy mezőjének aktuális értékét jeleníti meg. Szerkesztésre nem használható. A DataSet és a DataField tulajdonság segítségével adható meg a megjeleníteni kívánt mező forrása és neve. TDBEdit Ennek is megvan a standard párja, a TEdit, melytől csupán annyiban tér el, hogy szövegét egy tábla egy mezőjének aktuális értékéből veszi, illetve szerkesztésénél ezt a mezőértéket módosítja. Hasonló a TDBText-hez. TDBMemo Memo típusú mezők megjelenítésére szolgáló komponens. Használata ennek is triviális. TDBImage Szintén egyszerű komponens, amely a képeket tartalmazó mezők megjelenítésére szolgál. TDBListBox Ez egy olyan speciális ListBox, melynek elemei (Items) egy adott tábla adott mezőjének lehetséges értékeit tartalmazhatja. Az aktuális értéket amennyiben az megtalálható a listában automatikusan kijelöli. Az adott mező értékének szerkesztése úgy történik, hogy a listából (kattintással) kiválasztunk egy elemet, és az kerül be új értékként a mezőbe. A lehetséges elemeket a TStrings típusú Items tulajdonságában adhatjuk meg. Akkor használjuk, ha egy mezőnek csak adott értékei lehetnek, így a felhasználó semmiképpen nem tud más értéket beállítani (pl. neme: férfi/nő). TDBComboBox Olyan a TComboBox nevű standard komponensből készült lenyíló lista, mely az imént említett TDBListBox-hoz hasonlóan működik, csak itt a lista a lenyitó gomb megnyomása után jelenik meg. TDBCheckBox Logikai (boolean) típusú adatmezők megjelenítésére és szerkesztésére szolgáló jelölőnégyzet. Használata ugyancsak triviális. TDBRadioGroup A TDBListBox-al megegyező funkciókat lát el, rádiógombok használatával. TDBLookupListBox Olyan ListBox, amelylookup (kereső, lásd: II. fejezet) mező működtetésére szolgál. Egy tábla egy mezőjének értékét jeleníti, illetve szerkeszti. A lista elemeit a ListSource (TDataSet) forrás ListField mezőjének 13

15 rekordjai alkotják. A KeyField tulajdonságba a ListSource azon mezőjét állítjuk be, amely alapján keresni akarunk a ListSource-ban. Természetesen a DataSource és a DataField a manipulálandó adat forrását és mezőjét adja meg. TDBLookupComboBox A TDBLookupListBox-hoz hasonló, csak ennél lenyíló listából választhatunk értéket. TDBRichEdit RichText szerkesztő, amely tartalmát memo típusú mezőben tárolja. Olyan helyzetekben célszerű használni, amikor szükség van a szövegek formázott tárolására (például ha olyan szövegeket tárolunk, melyeket esetleg nyomtatni is fogunk, és szükségünk van alapvető formázási lehetőségekre), ugyanis ez a komponens (a szabvány RichText formátumot használva) formázással együtt kezeli a mező tartalmát (így hagyományos TDBMemo-val megjelenítve nem a kész szöveget, hanem annak forráskódját kapjuk). TDBCtrlGrid Olyan táblázat, amely egy adatforrás rekordjait jeleníti meg, szabad formájú elrendezésben. Ez azt jelenti, hogy különböző adatmanipuláló objektumokat helyezünk el a táblázat legfelső sorába, amiket a program futásakor a komponens megsokszoroz, és minden egyes sorban ugyanazzal a kiosztással megjeleníti a rekordok adatait. A táblázatra azonban csak bizonyos adatmanipuláló komponenseket helyezhetünk föl (például TDBEdit, TDBListBox, stb.). a DataSource tulajdonságot a DBCtrlGrid-nek kell beállítani, a rajta lévő objektumok DataSource nevű tulajdonsága nem állítható. TDBChart Adatbázison alapuló grafikon készítésére szánt komponens. Mivel használata, működése olyan szerteágazó, és sokrétű, hogy talán egy külön munkát is megérne, nem foglalkozunk vele. Érdemes megtekinteni demóját, a Delphi könyvtárában a Demos\Teechart\teedemo.dpr fájlt megnyitva és futtatva. Nyelvi problémák A Delphi adatbázis-kezelő komponenseit használva hamar rábukkanunk az angol nyelvű szövegekre, melyeket a komponensek működés közben jelenítenek meg. Például ha egy DBGrid-et vagy DBNavigator-t használunk, és bekapcsolva hagyjuk a ConfirmDelete tulajdonságot, majd törölni próbálunk egy adatot, azonnal elénk ugrik a következő kérdés: Delete Record?. Ha tovább játszadozunk a komponensekkel, az esetleges hibajelzéseket is angolul fogjuk megkapni. Ez egy magyaroknak szánt, magyar nyelvű program esetében nem mutat jól, és amennyiben a felhasználó nem tud angolul különösen zavaró lehet. Mit tehetünk? hangzik a kérdés. A válasz egyszerű, de nem kézenfekvő: átkellírniazangol szövegeket magyarra. Hogy hol? A Delphi könyvtárában a Source\Vcl könyvtárban található egy dbconsts.pas nevű fájl. Ebben csak a Db-komponensekkel kapcsolatos szövegek vannak definiálva, mint konstansok. Ezeket egyszerűen át kell írni, és a nyelvi problémáink nagy része megoldódik, méghozzá örökre. (Célszerű utána ezt az átszerkesztett fájlt biztonságos helyre is elmenteni.) Amennyiben még mindig van angol szöveg a programban, a Delphi 5-öt használóknak van még egy lehetősége: a Project\Languages menüpont, ahol némi ügyeskedés után lefordíthatjuk a programban található összes string-et (bővebbeket ld. Delphi Help: languages: adding to a project). TDataModule Ha már próbálkoztunk néhány bonyolultabb ablak összeállításával, láthatjuk, hogy a nem vizuális adatkomponensek (mint például a TTable és társai) sok helyet foglalhatnak el a form-on. Ezt kiküszöbölendő született a TDataModule komponens, mely egy olyan ablak, amelyen csak nem vizuális komponenseket lehet elhelyezni. Előnye, hogy áttekinthetőbbé tudjuk tenni a programunkat, mivel ezen az ablakon bárhová tehetjük a komponenseket, és az ablak is bármekkora lehet, hiszen nem jelenik meg futás közben. Másik előnye, hogy ha egy ablakra kiteszünk egy komponenset, annak lenyitjuk a DataSource tulajdonságát, a Delphi az aktuális formon lévőkön kívül felkínálja azokat az objektumokat is, amelyek a DataModule-on vannak. Delphi 5-öt használók még adat-diagrammot is készíthetnek a DataModule segítségével. 14

16 IV. Egy adatbázis-kezelő alkalmazás elkészítése A továbbiakban arról lesz szó, milyen módszerekkel és feltételekkel készíthetünk adatbázis-kezelő alkalmazásokat Delphi-ben. Tervezés A programok készítésének első és legfontosabb fázisa ez. Gondos tervezés nélkül nem szabad (és igazán nem is lehet) elkezdeni egy fejlesztést. A program először mindig a fejlesztő agyában születik meg, és csak aztán kezdődik a kódolás. Félreértés azonban ne essék! A program gondos megtervezése nem azt jelenti, hogy sorról sorra megírjuk előre a kódot, hanem hogy átgondoljuk működési elvét, rendszerét. A gyakorlati megvalósításon elég kódolás közben gondolkodni, mert ha jó a tervezés, nincs probléma vele. Csak akkor kezdjünk el programot tervezni, ha az adatbázis már gondosan megterveztük és elkészítettük. Annak ugyanis függetlennek kell lennie a programtól. Fontos szempont programtervezésnél, hogy rendszere átlátható és könnyen bővíthető legyen. Mivel a Delphi objektumorientált fejlesztőrendszer, nekünk is objektumorientáltan kell gondolkodnunk. A programunknak jól kell illeszkednie az általa használt adatbázis felépítéséhez. Minden feladatot az elvárt módon kell megoldania. Fel kell készülni arra is, hogy az éles használat során hatalmas adatmennyiségek halmozódhatnak föl, így mindenre meg kell keresnünk a legoptimálisabb megoldást. Gyakori hiba, ha a fejlesztő nem gondol arra, hogy jóval több adat kerül majd az adatbázisba, mint amennyivel tesztelte. Az nem elég, ha a tesztek során a program szép eredményeket produkál. Mindig el kell gondolkozni azon, nem lehet-e még jobban, még egyszerűbben, még gyorsabban megoldani a feladatokat. Az ablakokat is érdemes előre megtervezni, így áttekinthetőbb lesz a programterv, és később is gyorsabban halad a munka. És persze a megrendelőnek meg lehet mutatni ezeket a terveket, ami nem egy utolsó szempont. Ez a fejezet nem programot tervezni tanít, inkább segítő kezet nyújt a tervezéshez és a kódoláshoz. A DataModule Ha túl vagyunk a tervezésen és az adatbázis létrehozásán, az új Project megnyitása után első dolgunk egy új Data Module megnyitása (File/New/Data Module). Ebbe kerülnek bele aztán a táblák (TTable), és az SQL-ek (TQuery). Mindegyiknek be kell állítani a DatabaseName tulajdonságát, illetve a forrását (TableName és SQL). Ha ezeket meg is szeretnénk jeleníteni, csatlakoztatnunk kell hozzájuk egy-egy DataSource-t (ki kell helyezni őket, majd a DataSet tulajdonságukat a megfelelő értékre állítani). Ezek után be kell állítanunk a lookup kapcsolatokat. El kell döntenünk, hogy egy-egy táblát vagy Query-t mikor szeretnénk használni. Ha a program futása során állandóan (vagy elég gyakran) szükségünk van rá, célszerű ezt a program futásának kezdetén megnyitni (nem ajánlatos már szerkesztő módban megtenni ezt, az Active tulajdonság true-ra állításával, mert ez a későbbiekben problémákat okozhat). Ehhez érdemes a táblákat tartalmazó DataModule OnCreate eseményébe helyezni a megnyitási blokkot. A megnyitást mindig ajánlatos Try-blokkba tenni (ld. Delphi Help: Try...except statements; VI. fejezet). Így ha nem sikerül megnyitni valamelyik táblát, az esetleges hibákat az Except részben le tudjuk kezelni. A legegyszerűbb ilyen megnyitási blokk így néz ki: Try Table1.Open; Table2.Open; Query1.Open; //stb Except ShowMessage( Hiba! A táblák megnyitása meghiúsult. ); Halt; End; Használhatunk persze olyan táblákat és lekérdezéseket is, amelyeket csak néha, vagy egy adott modul megnyitásakor kell megnyitnunk. Ekkor értelemszerűen járjunk el, és a megfelelő helyre helyezzük az Openeket, hogy elkerüljük a fölösleges erőforrás-pazarlást. Ha a táblákhoz jelszó is tartozik, a jelszavakat a Session.AddPassword metódus segítségével tárolhatjuk el. Így a programunk tudni fogja a jelszót (vagy jelszavakat), és nem fog külön rákérdezni. Az AddPassword metódust mindig a megnyitás előtt kell meghívnunk. Ha még csak most kapizsgáljuk a Delphi adatbázis-kezelését, még nincs rá szükségünk, de később felmerül a kérdés: Mi lesz, ha törlődik az alias, vagy olyan gépen indítjuk el a programunkat, ahol van BDE, elérhető az adatbázis is, de még nincs hozzá alias? Ebben az esetben vagy kézzel hozzuk létre, vagy (és ez a szebb megoldás, hiszen ehhez a felhasználónak nem kell ismernie BDE Administrator-t) a programunkkal 15

17 végeztetjük el ezt a munkát. A megoldás alapesetben egyszerű, le kell kérdezni, hogy létezik-e az adott alias, és ha nem, létre kell hozni. Ez addig jó, amíg a programunk indítási könyvtárához képest fix helyen található az adatbázis könyvtára (mondjuk a program könyvtárában van egy Database könyvtár). Használhatjuk azonban az adatbázist hálózaton keresztül is. Ekkor nem tudhatjuk, hol lapul az adatbázisunk. Ekkor bizony a vétlen felhasználóval kell megkerestetnünk azt. Ilyen problémák megoldására a következő módszert ajánlom. Ha a programot és az adatbázist egyazon számítógépre telepítjük, az adatbázis mindig legyen a program könyvtárában, például egy Database nevű alkönyvtárban. Így ha nem létezik az alias, egyszerűen létrehozzuk, és beállítjuk neki könyvtárként ezt a könyvtárat. Arra is fel kell azonban készülni, hogy az adatbázist egy másik számítógépen szeretnénk tárolni. Ilyenkor a programnak célszerű megnéznie, létezik-e ez a bizonyos Database könyvtár. Ha nincs, akkor bizonyára valahol máshol kell lennie. Ekkor a legjobb, ha közöljük a felhasználóval, hogy nem tudjuk, hol az adatbázisa, és legyen szíves, mutassa meg nekünk. Ezt egy egyszerű fájlmegnyitó ablakkal is megtehetjük. Ha ez megvan, már létrehozhatjuk az alias-t. A figyelmes programozó az ekkor megadott könyvtár nevét eltárolhatja egy fájlban, így ha legközelebb eltűnik az alias, csak onnan kell kiolvasni annak helyét, nem kell a felhasználót nyaggatni ezzel. Egyébként aggodalomra semmi ok, az alias-ok nem szoktak csak úgy eltűnni. Ez a probléma általában a program első indításakor jelentkezik. Persze a program telepítőjével (ld.: VI. fejezet) is létrehozhatjuk az alias-t, de tapasztalatom azt mutatja, hogy az ékezetes könyvtárnevekkel (ha az adatbázis elérési útjában van ékezet) vigyázni kell. A probléma programon belüli megoldására itt egy egyszerű példa (a DataModule OnCreate eseményében): var ActDir:string; {az aktuális könyvtárat fogjuk ebben tárolni} DBDir:string; {az adatbázis könyvtárát tároljuk ebben} { } if not Session.IsAlias('En_Aliasom') then begin GetDir(0,ActDir); {Lekérjük az aktuális könyvtár nevét} if DirectoryExists(ActDir+'\Database') then DBDir:=ActDir+'\Database' else begin Showmessage('_Hibaüzenet_'); Form1.OpenDialog1.Directory:=ActDir; {Az OpenDialog valamely létező form-on kell, hogy legyen!} if not Form1.OpenDialog1.Execute then Halt {ha a felhasználó mégsem-mel lépett ki, megszakítjuk a program futását} DbDir:=Form1.OpenDialog1.Directory; end; try {Létrehozzuk az alias-t:} Session.AddStandardAlias('EN_Aliasom', DbDir, 'PARADOX'); {Mentjük a BDE beállításait:} Session.SaveConfigFile; finally Showmessage('Az adatbázis inicializálása befejeződött.'); end; ChDir(ActDir); {visszaállítjuk az aktuális könyvtárat} end; { } //Itt jöhet a táblák megnyitása... Ha ezzel is kész vagyunk, a táblák egyes eseményeihez hozzá kell rendelnünk a saját eljárásainkat. Meg kell adnunk, mi történjen, ha a felhasználó ki akar törölni egy adatot, vagy újat akar beszúrni, stb., azaz ki kell dolgozni a táblák eseményeit. Főként érinti ez a számított mezőket, hiszen azok számítási algoritmusát a táblák OnCalcFields eseményében kell kifejteni. Hogy ezen felül mire van még szükség, azt a program milyensége és a programozó ízlése határozza meg. Az ablakok Az alkalmazások fejlesztése során nagy hangsúlyt kell fektetnünk az ablakok kialakítására, hiszen a programot a felhasználónak készítjük, és a felhasználók számára fontos a jó megjelenés és a könnyű kezelhetőség. Elsődleges szempont mindig a funkció. Mindennek a helyén kell lennie, és megfelelően, logikusan kell működnie. Emellett azonban figyelnünk kell arra is, hogy fölösleges, zavaró dolgok ne kerüljenek a 16

18 képernyőre. Csak azt jelenítsük meg, ami információ-tartalommal bír. A redundanciát lehetőleg kerüljük. Ablakunkat továbbá minél átláthatóbbá kell tennünk. A felhasználók azt szeretik, ha egy általuk is követhető, egyszerű logika alapján épülnek fel a kezelőfelületek. Ez sokszor okoz fejtörést a fejlesztőnek, mivel ő abelső működése felől szemléli a programját. Akkor jó egy program, ha a felhasználónak nem szükséges tisztában lennie a belső működéssel. Ha az ablak funkcionálisan megfelelő felépítésű, még nem biztos, hogy könnyen kezelhető. Ehhez először is mindent jól láthatóvá és használható méretűvé kell tennünk. Ez alatt elsősorban a betűtípust és méretet, valamint a gombok és egyéb objektumok nagyságát értem. A Windows által használt alapértelmezett betűtípusnál (MS Sans Serif 8) a 10-es méretű Arial olvashatóbb, ezért célszerű a form-unk létrehozása után rögtön erre beállítani a form Font tulajdonságát. Ez a beállított érték lesz érvényes a form-ra kerülő objektumokra is. Ha van a képernyőn hely, a gombokat érdemes az alapértelmezetthez képest egy kissé megnagyítani. Programunkat átláthatóbbá tehetjük továbbá azzal, ha a szabványos gombok (TButton) helyetttbitbtn-t használunk, amelyre kis képeket lehet helyezni (Glyph), ezzel megkönnyítve a felismerésüket. Elegendő képecskét találunk a Delphi képtárában, amelyet telepítéstől és verziótól függően a Delphi könyvtárán belül az Images\Buttons, vagyaprogram files\common Files\Borland Shared\Images\Buttons könyvárban keressük. Találkozhatunk olyan esettel is, amikor a programot a megrendelő érintőképernyős monitoron szeretné használni. Ekkor már tervezéskor figyelnünk kell az ablakokon található kezelők méretére, mert egy már meglévő ablakot átszabni úgy, hogy minden megfelelő méretű legyen, sokszor nagy vesződségekkel jár. Ha nem fér el minden szükséges funkció egy ablakban, akkor célszerű azokat egymás után megjelenő párbeszédablakokba helyezni. Ekkor figyeljünk arra, hogy logikusan, lépésről lépésre haladjunk. Itt említem meg, hogy azok az objektumok, amelyek rendelkezhetnek gördítősávval, a Windows gördítősáv-beállításait használják. Ez gyakran kicsinek bizonyul. Ebben az esetben célszerű a felhasználót felszólítani, hogy a megfelelő helyen tegye meg a szükséges beállításokat a Windows-ban. Ha erre felkészülünk, a programunkat célszerű nagy gördítősáv-mérettel is kipróbálnunk, hogy ne később érjen meglepetés. Létezik még egy erős buktató az ablakok tervezésében és kivitelezésében. Ez pedig a felbontás kérdése. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen felbontásban tervezzük meg az ablakot, és hogy azt milyen felbontásban fogják használni. Gyakori hiba, hogy valaki egy 1024x768 méretű képernyőn tervezi meg az ablakjait, de azt egy 800x600-as képernyőn fogják futtatni, és azon bizonyos dolgok kilógnak a képből. De az ellenkezője is előfordulhat, amikor egy kisebb felbontásra tervezett programot nagyobb felbontásban futtatunk, és hatalmas üres helyek jelennek meg az ablakok jobb szélén és alján. A problémára több megoldás is van. Először is célszerű skálázható ablakokat készítenünk. Ekkor azt kell meghatározni, hogy melyik komponens melyik irányba legyen mozdítható. Erre rendelkezésünkre áll a komponensek Anchors tulajdonsága. Ennek négy logikai típusú eleme van (Left, Top, Right, Bottom), amelyekkel meghatározhatjuk, hogy a komponens az ablak melyik széléhez legyen rögzített távolságra (célszerű kísérletezni vele). Jól skálázhatóvá tehetjük alkalmazásunkat, ha megfelelően használjuk a komponensek Align tulajdonságát (ez nem minden komponensnek van, és nem összekeverendő az Alignment-tel). Ha pl. alclient-re állítjuk, a komponens kitölti a teljes területét az ablaknak vagy annak a panelnek, amelyre helyeztük. Érdemes egyébként TPanel-eket használni, objektumok egy csoportjának megjelenítésére, mert a segítségükkel csoportosíthatjuk a komponenseket, és a TPanel-nek is van Align tulajdonsága. Az Align tulajdonságot alleft-re, altop-ra, albottom-ra vagy alright-ra állítva értelemszerűen a megfelelő oldalra zárva jelenik meg a komponens. Csúnya, de sokszor elkerülhetetlen megoldás, ha az ablak (form) automatikus görgetését (AutoScroll) használjuk ki. Bizonyos speciális szoftvereknél azonban nem érdemes ilyenekkel vesződni, hanem egyszerűen meg kell határozni egy felbontást, amelyben a program működik. Ha pedig a program elindításakor nem megfelelő a felbontás, figyelmeztetni kell erről a felhasználót (a kép méretét a Screen.Height, ill. a Screen.Width tulajdonságok segítségével kérdezhetjük le a legegyszerűbben). Ablaktípusok Alkalmazásunk tervezésénél figyelembe kell vennünk, hogy hogyan fogják használni. Két elrendezési típus közül választhatunk. Az egyik a hagyományos (SDI) ablakok, amikor egy újonnan megnyíló ablak a többi fölé rajzolódik, és esetleg váltogathatunk a megnyíló ablakok között. Ha ezt a megoldást használjuk, oda kell figyelnünk arra, hogy a párbeszédablakok mögötti ablak ne legyen elérhető (az Enabled tulajdonsága legyen false, vagy nem a Show, hanem a ShowModal metódussal jelenítjük meg a párbeszédablakot). Használhatjuk azonban az ún. MDI ablakokat is. Ezek előnye, hogy a gyermekablakok a szülőablakon belül nyílnak meg (ezt a megoldást használják pl. a szövegszerkesztők is). Ehhez állítsuk a főablak FormStyle tulajdonságát fsmdiform-ra, a gyermekablakokét pedig fsmdichild-ra. MDI ablakokat használva a Windows rengeteg lehetőséget nyújt, így egyszerűen készíthetünk ilyen alkalmazásokat (ld.: Delphi Help: MDI applications). Szintén érdemes megfontolni, hogy az általunk készített program az egyedüli alkalmazás-e, amit használni fognak a számítógépen. Ha igen, akkor hasznos lehet, ha a programot teljes képernyőn futtatjuk, eltakarva ezzel a Windows tálcáját is (ehhez a WindowsState-et wsmaximized-re, a BorderStyle-t pedig bsnonera kell állítani). Így a felhasználó nem tud véletlenül rossz helyre kattintani, elindítva ezzel valamilyen nem 17

19 kívánatos alkalmazást. Ha viszont más szoftvereket is használnak egy időben az általunk készítettel, mindenképpen adjunk arra lehetőséget, hogy a programot minimalizálni lehessen, és futásakor el lehessen érni a Start menüt és a tálcát. Afőképernyő A szoftverek egyik legfontosabb eleme (vizuális szempontból), a programmodulok közötti összekötő kapocs, a főképernyő. Nem szabad tehát elhanyagolnunk ezt sem, a modulokhoz hasonlóan, körültekintően kell bánnunk vele. A főképernyő milyensége elsősorban attól függ, hogy alkalmazásunk hagyományos SDI, vagy MDI ablakokat használ. Hagyományos ablakok esetén a hagyományos főképernyő-struktúra használata ajánlott. Ez azt jelenti, hogy a program különböző funkcióit a főképernyőn elhelyezett nyomógombokhoz rendeljük (ha túl sok ilyen funkció van, használhatjuk azt a megoldást, amikor egy gombot lenyomva egy legördülő menü [Popup Menu] jelenik meg). A gombok elhelyezkedése esztétikailag és logikailag is fontos, de lényegében a fejlesztő ízlése határozza meg milyenségét. Ha MDI ablakokat használunk, a program funkcióit az ablak tetején, menüsorban, illetve eszköztársorban érdemes elhelyezni. Mindkettőhöz teljes támogatást nyújt a Windows. Megadhatunk pl. egy menüpontot (WindowMenu), amelybe a Windows automatikusan beírja a nyitva lévő gyermekablakok listáját, és segítségével könnyedén át is válthatunk egy másikra. Igényes fejlesztők szépíthetik az alkalmazásukat úgy is, hogy a főképernyő hátterébe valamilyen képet helyeznek el (ilyenkor a TImage nyújtja a segítő kezet). Internetről letölthető komponensekkel a gombok teljes átalakítását ( textúrázását ) is meg lehet oldani. Minden csak ötletek kérdése. A felhasználók pedig szívesebben dolgoznak szép programokkal. A többi ablak szépítését azonban nem kell túlzásba vinni, mert ez sokszor a használhatóság kárára válhat. Egy hagyományos főképernyő, textúrázott gombokkal és háttérrel és egy egyszerűbb elrendezésű, lenyíló menüvel Táblamegjelenítő ablakok Megszokott dolog, hogy ha adatbázisról beszélünk, rögtön összekapcsolt táblázatok sokaságára gondolunk. Adatbázis-kezelő programok sokasága jeleníti meg táblázatban adatait. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ez minden esetben jó. Csak akkor szükséges ilyen ablakokat alkalmazni, ha szükség van a rögzített adatok 18

20 sokaságának áttekintésére, összehasonlítására. (Tehát egy jegykiadó-nyomtató programban fölösleges az eddig fölvett jegyek listájának megjelenítése, hiszen visszamenőleg csak bizonyos kimutatásokat, lekérdezéseket végzünk, de a konkrét adathalmazra nincs szükségünk.) Ezek után, ha úgy gondoljuk, hogy mégis szükségünk van táblázatra, azt inkább csak adatmegjelenítésre, és nem szerkesztésre ajánlatos használni. A táblázattal történő adatmegjelenítésnek van egy nagy előnye: ha ügyesen csináljuk, a felhasználó egyszerűen és gyorsan navigálhat, kereshet, rendezhet, szűrhet benne. Egy általános táblázat-ablaknak a következő részei lehetnek: (1) maga a táblázat, (2) a navigációs panel, (3) műveletvégző panel, (4) szűrő panel, (5) információs sáv (státuszsor). Ezek közül természetesen nem kötelező mindnek szerepelni, és egyéb dolgot is megjeleníthetünk, igény szerint. A táblázatot (1) természetesen DBGrid-del valósítjuk meg (erről a komponensről már szót ejtettünk a IV. fejezetben). Az első, amit meg kell tennünk vele, hogy testre szabjuk a megjelenítését az Options és a Columns tulajdonságok segítségével. Beállítjuk a megjelenítendő mezőket, esetleg azok színét, méretét, stb. ezek után gondolnunk kell az eseményeire. Gyorsbillentyűket definiálhatunk az OnKeyPress és az OnKeyDown esemény segítségével, és itt tudjuk megoldani a rendezés kérdését is. A leggyakoribb megoldás ugyanis egy táblázatban a rendezés beállítására, hogy amelyik oszlop fejlécére kattint a felhasználó, a szerint az oszlop szerint rendezzük az adatokat. Ehhez azonban tudni kell, hogy rendezni csak akkor tudunk, ha azt az adatokat biztosító Table lehetővé teszi, azaz a definíciójában szerepel az adott mező szerinti index (Query használata esetén a rendezési sorrendet csak a lekérdezés módosításával és újrafuttatással változtathatjuk meg). Amennyiben erre lehetőségünk van, a megoldás egyszerű: adbgrid OnTitleClick eseményében figyeljük, hogy melyik oszlopra történt a kattintás, és az annak megfelelő értékre állítjuk a tábla indexét. Érdemes még ilyenkor afejlécbetűtípusát megváltoztatni (pl. félkövérre, vagy aláhúzottra), hogy könnyen látható legyen az aktuális rendezés. Arra figyeljünk, hogy a lookup mezők szerint nem lehet rendezni. Így csak a kapcsolatot megvalósító kulcs szerint rendezhetünk (ami általában szám), és egyáltalán nem garantált, hogy ez meg fog felelni az ízlésünknek. Megoldás lehet az, hogy SQL lekérdezéseket használunk, illetve ezeket vegyítjük a táblákkal. (Találkoztam már olyan megoldással, hogy a két legfontosabb lookup-mezőhöz tartozott egy-egy Query, ésha azon mezők fejlécére kattintott a felhasználó, a tábla helyett a Query-t kapcsolta be a program a táblázat adatforrásául, a Query-t pedig minden adatmódosításnál újrafuttatta. Ez kissé lassúnak tűnhet, de mindenképpen célravezető.). A navigációs panel (2) a másik dolog, amire szinte mindig szükség van. Szerepe akkor nagy, ha már nagyon sok adatunk van a táblázatban, és gyorsan el szeretnénk jutni egy adott rekordhoz. Ami biztosan kell, az a táblázat első és utolsó rekordjára mozgató gomb (segítségünkre van a TDBNavigator). A másik egy, a kulcsmezőkhöz rendelt ugró-sáv. Ezt egy egyszerű TEdit-tel és egy gombbal tudjuk megvalósítani. Ha a gombra kattint a felhasználó, az adatbázisban megkeressük a begépelt szöveghez legközelebb eső adatot (Table.FindNearest). Fontos, hogy ezt csak kulcsmezőkkel tudjuk elvégezni. Nehezebb a dolgunk, ha egy lookup-mező értékeit is bevesszük. Ekkor abban a táblában kell keresni, amelyikből alookup szedi a rekordokat, és a talált rekord kulcsértékét kell megkeresni a táblázatunkban. Külön panelen illik elhelyezni azokat a gombokat, amelyekkel műveleteket végezhetünk (3). A három alapvető műveletnek mindenképpen ott kell lennie (beszúrás, módosítás, törlés), de ide kerülhetnek a nyomtatás, szűrés és egyéb lekérdezések gombjai. Ha lehet, használjunk BitButton-okat (TBitBtn), és helyezzünk ki rájuk különböző kis képeket. Bizonyos esetekben használhatunk szerkesztő objektumokat is (DBEdit, DBComboBox, stb.), mentő és elvető gombokkal kísérve. Aszűrő panelnek (4) nem muszáj mindig látszania, inkább egy gombbal ki-be kapcsolgathatjuk. A szűrőt úgy kell elkészítenünk, hogy a lehető legtöbb adatra tudjunk vele szűrni. Itt is fontosnak tartom megemlíteni, hogy lookup típusú mezőkre nem lehet szűrni, ezt máshogy kell megoldanunk, például úgy, hogy a lookup mező forrástáblájából minden adatot kilistázunk egy ComboBox-ba, és egy adott elem kiválasztásánál rákeresünk arra a kapcsolt táblában, majd a talált mező kulcsértéke szerint szűrjük a táblázatunkat. A ComboBox-ot normál szűrőknél is használhatjuk, de azt minden adatmódosítás esetén újra fel kell tölteni. A ComboBox-ba elhelyezhetünk egy (mind) elemet is, melyet kiválasztva az adott mezőre való szűrést kikapcsoljuk. A mind-et azért kell zárójelbe tenni, mert a zárójelet rendezésnél a Windows előre helyezi, így biztosak lehetünk abban, hogy ez a felirat az első elemek között lesz (a rendezéshez be kell kapcsolni a ComboBox-on az AutoSort-ot). Szűréshez ízlés szerint természetesen használhatunk Edit-et is, de vigyázzunk: ha az Edit OnChange eseményére (ez az esemény akkor hívódik meg, amikor változtatjuk az Edit tartalmát) változtatjuk a szűrőfeltételt, erősen lelassíthatjuk alkalmazásunkat azzal, hogy minden billentyűleütésre hosszas műveleteket végzünk. Használjunk inkább frissítő-gombot. A mai alkalmazásokban teljesen általánosnak mondható a státuszsorok (5) használata. Mi se ódzkodjunk ilyeneket használni, ha másra nem, hát arra, hogy az egérmutató alatt lévő objektumról adunk benne rövid leírást. Ezt úgy tehetjük meg, hogy az objektumok Hint ( buborék-súgó ) tulajdonságába egy jel után egy hosszabb leírást írunk, az Application.OnHint eljárásba pedig megadjuk, hogy StatusBar.SimpleText:=Application.Hint. (Delphi 5-öt használók ezt az TApplicationEvents komponens segítségével tehetik meg, a régebbi verziókban ezt kézzel kell hozzárendelni az eseményhez úgy, hogy készítünk egy saját eljárást, és egyenlővé tesszük az Application.OnHint értékével. Ld: Delphi Help: Hint, OnHint, 19

Adatbáziskezelés Delphi 5 alatt. Bese Antal 2006. http://toni.web.elte.hu/delphi

Adatbáziskezelés Delphi 5 alatt. Bese Antal 2006. http://toni.web.elte.hu/delphi Adatbáziskezelés Delphi 5 alatt Bese Antal 2006. http://toni.web.elte.hu/delphi 1. Bevezetés Számítógépes adattárolás fájlokban. Az egész adatbázist egy fájlban (Pl.: Access, Interbase,és a legtöbb SQL

Részletesebben

Adatbázis kezelő alkalmazás

Adatbázis kezelő alkalmazás Adatbázis kezelő alkalmazás Funkciók: adatkezelés tárolt adatok fizikai feldolgozását végzi (állomány nyitása,zárása; adatok törlése, módosítása; lekérdezések futtatása; stb.) alkalmazás logika helyes

Részletesebben

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 2. Adatbáziskezelés eszközei Adatbáziskezelés feladata Adatmodell típusai Relációs adatmodell

Részletesebben

Adatbázis, adatbázis-kezelő

Adatbázis, adatbázis-kezelő Adatbázisok I. rész Adatbázis, adatbázis-kezelő Adatbázis: Nagy adathalmaz Közvetlenül elérhető háttértárolón (pl. merevlemez) Jól szervezett Osztott Adatbázis-kezelő szoftver hozzáadás, lekérdezés, módosítás,

Részletesebben

Kilencedik témakör: Lazarus-Firebird. Készítette: Dr. Kotsis Domokos

Kilencedik témakör: Lazarus-Firebird. Készítette: Dr. Kotsis Domokos PASzSz Kilencedik témakör: Lazarus-Firebird Készítette: Dr. Kotsis Domokos Az SQLdb fülön IBConnection Kapcsolat A Data Access fülön Az SQLdb fülön... Select 1. Az SQLQuery lezárása. (Active := false,

Részletesebben

Adatbázis kezelés Delphiben. SQL lekérdezések

Adatbázis kezelés Delphiben. SQL lekérdezések Adatbázis kezelés Delphiben. SQL lekérdezések Structured Query Language adatbázisok kezelésére szolgáló lekérdező nyelv Szabályok: Utasítások tetszés szerint tördelhetők Utasítások végét pontosvessző zárja

Részletesebben

Alapok (a K2D rendszer alapjai)

Alapok (a K2D rendszer alapjai) Alapok (a K2D rendszer alapjai) 1 1. Bevezetés... 3 2. Fastruktúra... 3 2.1. Nyitása, zárása... 3 2.2. Fülek... 5 2.3. Licence kulcs érvényesítése... 9 2.4. Új elem felvitele... 10 2.5. Elem törlése...

Részletesebben

Az Evolut Főkönyv program telepítési és beállítási útmutatója v2.0

Az Evolut Főkönyv program telepítési és beállítási útmutatója v2.0 Az Evolut Főkönyv program telepítési és beállítási útmutatója v2.0 Az Ön letölthető fájl tartalmazza az Evolut Főkönyv 2013. program telepítőjét. A jelen leírás olyan telepítésre vonatkozik, amikor Ön

Részletesebben

Java programozási nyelv 11. rész Adatbázis-programozás

Java programozási nyelv 11. rész Adatbázis-programozás Java programozási nyelv 11. rész Adatbázis-programozás Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/20 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Programozás. Adatbázis-kezelés (alapok) Fodor Attila

Programozás. Adatbázis-kezelés (alapok) Fodor Attila Programozás Adatbázis-kezelés (alapok) Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2010. április 22. Bevezetés Adatbáziskezelés

Részletesebben

Belépés a GroupWise levelező rendszerbe az Internet felől

Belépés a GroupWise levelező rendszerbe az Internet felől 1 Belépés a GroupWise levelező rendszerbe az Internet felől A GroupWise levelező szolgáltatás web felelületről, az Internet felől az Egyetem honlapjáról is elérhető, az alábbi linken: www.uni-nke.hu WEBMAIL-NKE

Részletesebben

A Szoftvert a Start menü Programok QGSM7 mappából lehet elindítani.

A Szoftvert a Start menü Programok QGSM7 mappából lehet elindítani. Telepítés A programot a letöltött telepítőprogrammal lehet telepíteni. A telepítést a mappában lévő setup.exe fájlra kattintva lehet elindítani. A telepítő a meglévő QGSM7 szoftver adatbázisát törli. Ezután

Részletesebben

Adabáziselérés ODBC-n keresztül utasításokkal C#-ban

Adabáziselérés ODBC-n keresztül utasításokkal C#-ban Adabáziselérés ODBC-n keresztül utasításokkal C#-ban 1. Előkészítés Access adatbázis lemásolása, ODBC DSN létrehozása Másoljuk le az alábbiakat: Mit Honnan Hova list.mdb p:\johanyák Csaba\Vizualis programozas\data\

Részletesebben

ADATBÁZIS-KEZELÉS - BEVEZETŐ - Tarcsi Ádám, ade@inf.elte.hu

ADATBÁZIS-KEZELÉS - BEVEZETŐ - Tarcsi Ádám, ade@inf.elte.hu ADATBÁZIS-KEZELÉS - BEVEZETŐ - Tarcsi Ádám, ade@inf.elte.hu Számonkérés 2 Papíros (90 perces) zh az utolsó gyakorlaton. Segédanyag nem használható Tematika 1. félév 3 Óra Dátum Gyakorlat 1. 2010.09.28.

Részletesebben

Szilipet programok telepítése Hálózatos (kliens/szerver) telepítés Windows 7 operációs rendszer alatt

Szilipet programok telepítése Hálózatos (kliens/szerver) telepítés Windows 7 operációs rendszer alatt Szilipet programok telepítése Hálózatos (kliens/szerver) telepítés Windows 7 operációs rendszer alatt segédlet A Szilipet programok az adatok tárolásához Firebird adatbázis szervert használnak. Hálózatos

Részletesebben

Microsoft Office PowerPoint 2007 fájlműveletei

Microsoft Office PowerPoint 2007 fájlműveletei Microsoft Office PowerPoint 2007 fájlműveletei Program megnyitása Indítsuk el valamelyik tanult módszerrel a 2007-es verziót. Figyeljük meg, hogy most más felületet kapunk, mint az eddigi megszokott Office

Részletesebben

ElektrO-ParT elektronikai alkatrész nyilvántartó program leírás.

ElektrO-ParT elektronikai alkatrész nyilvántartó program leírás. ElektrO-ParT elektronikai alkatrész nyilvántartó program leírás. 1. ábra A program, indítás után az 1. ábra szerint fog megjelenni. Ebben az ablakban tudunk új alkatrészt felvinni vagy meglévőt módosítani.

Részletesebben

Felhasználói dokumentáció. a TávTagTár programhoz. Készítette: Nyíri Gábor, hdd@nc-studio.com GDF Abakusz regisztrációs kód: GDFAba43

Felhasználói dokumentáció. a TávTagTár programhoz. Készítette: Nyíri Gábor, hdd@nc-studio.com GDF Abakusz regisztrációs kód: GDFAba43 a TávTagTár programhoz Készítette: Nyíri Gábor, hdd@nc-studio.com GDF Abakusz regisztrációs kód: GDFAba43 Tartalomjegyzék Futási feltételek... 3 Telepítés... 3 Indítás... 3 Főablak... 4 Új személy felvétele...

Részletesebben

POSZEIDON dokumentáció (1.2)

POSZEIDON dokumentáció (1.2) POSZEIDON dokumentáció (1.2) Bevezetés a Poszeidon rendszer használatába I. TELEPÍTÉS Poszeidon alkalmazás letölthető: www.sze.hu/poszeidon/poszeidon.exe Lépések: FUTTATÁS / (FUTTATÁS) / TOVÁBB / TOVÁBB

Részletesebben

Cikktípusok készítése a Xarayában

Cikktípusok készítése a Xarayában Cikktípusok készítése a Xarayában A Xaraya legfontosabb tulajdonsága az egyedi cikktípusok egyszerű készítésének lehetősége. Ezzel kiküszöbölhető egyedi modulok készítése, hiszen néhány kattintással tetszőleges

Részletesebben

Home movie database. Specifikáció. Verzió: 1.0. Dátum: 2008.03.18. Státusz: Released. Készítette: Farkas Róbert. Kulcsár Orsolya.

Home movie database. Specifikáció. Verzió: 1.0. Dátum: 2008.03.18. Státusz: Released. Készítette: Farkas Róbert. Kulcsár Orsolya. Dátum: 20080318 Státusz: Released Készítette: Farkas Róbert Kulcsár Orsolya Molnár Andrea Készítette Név: Farkas Róbert Kulcsár Orsolya Molnár Andrea Jóváhagyta Név: Dátum: 20080318 Dátum: Aláírás: Aláírás:

Részletesebben

Online naptár használata

Online naptár használata Online naptár használata WEB: https://www.google.com/calendar A Google naptár egy olyan Google-fiókhoz kötött szolgáltatás, melynek használatával a felhasználók egy ingyenes, online rendszerben tárolhatják

Részletesebben

A GeoEasy telepítése. Tartalomjegyzék. Hardver, szoftver igények. GeoEasy telepítése. GeoEasy V2.05+ Geodéziai Feldolgozó Program

A GeoEasy telepítése. Tartalomjegyzék. Hardver, szoftver igények. GeoEasy telepítése. GeoEasy V2.05+ Geodéziai Feldolgozó Program A GeoEasy telepítése GeoEasy V2.05+ Geodéziai Feldolgozó Program (c)digikom Kft. 1997-2010 Tartalomjegyzék Hardver, szoftver igények GeoEasy telepítése A hardverkulcs Hálózatos hardverkulcs A GeoEasy indítása

Részletesebben

Órarendkészítő szoftver

Órarendkészítő szoftver SchoolTime Órarendkészítő szoftver 2.0 verzió Tartalomjegyzék: 1., Belépés a programba...3 2., Órarend főtábla...3 3., Tanátok...4 3.1., Új tanár felvitele, módosítása...4 3.2., Tanár törlése...4 3.3.,

Részletesebben

Csináljunk az adatból információt! A Lone-Soft listázó keretrendszerrel

Csináljunk az adatból információt! A Lone-Soft listázó keretrendszerrel Csináljunk az adatból információt! A Lone-Soft listázó keretrendszerrel A piacon lévő ügyviteli szoftverek jó részének legnagyobb hibája, hogy a letárolt adatokat nem képesek a felhasználó által hasznosítható

Részletesebben

A GeoEasy telepítése. Tartalomjegyzék. Hardver, szoftver igények. GeoEasy telepítése. GeoEasy V2.05 Geodéziai Feldolgozó Program

A GeoEasy telepítése. Tartalomjegyzék. Hardver, szoftver igények. GeoEasy telepítése. GeoEasy V2.05 Geodéziai Feldolgozó Program A GeoEasy telepítése GeoEasy V2.05 Geodéziai Feldolgozó Program (c)digikom Kft. 1997-2008 Tartalomjegyzék Hardver, szoftver igények GeoEasy telepítése A hardverkulcs Hálózatos hardverkulcs A GeoEasy indítása

Részletesebben

Adatbázis-kezelés az Excel 2013-ban

Adatbázis-kezelés az Excel 2013-ban Molnár Mátyás Adatbázis-kezelés az Excel 2013-ban Magyar nyelvi verzió Csak a lényeg érthetően! www.csakalenyeg.hu Csak a lényeg érthetően! Microsoft Excel 2013 Kimutatás készítés relációs adatmodell alapján

Részletesebben

KÖNYVTÁRI KATALÓGUS HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ

KÖNYVTÁRI KATALÓGUS HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ KÖNYVTÁRI KATALÓGUS HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ Mi az OPAC? Az OPAC az Online Public Access Catalogue rövidítése. Jelentése olyan számítógépes katalógus, mely nyilvános, bárki számára közvetlenül, általában ingyen

Részletesebben

SQL ALAPOK. Bevezetés A MYSQL szintaxisa Táblák, adatok kezelésének alapjai

SQL ALAPOK. Bevezetés A MYSQL szintaxisa Táblák, adatok kezelésének alapjai SQL ALAPOK Bevezetés A MYSQL szintaxisa Táblák, adatok kezelésének alapjai BEVEZETÉS SQL: Structured Query Language Strukturált Lekérdező Nyelv Szabvány határozza meg, azonban számos nyelvjárása létezik

Részletesebben

A FileZilla program beállítása az első belépés alkalmával

A FileZilla program beállítása az első belépés alkalmával 6. A záróvizsga-jegyzőkönyv készítése A záróvizsga-jegyzőkönyveketa Karok többsége a jegyzőkönyvkészítésre Dr. Tánczos László által kifejlesztett Access alkalmazás használatával készíti el. A záróvizsga-jegyzőkönyv

Részletesebben

Tartalomjegyzék 2. RENDSZER FELÉPÍTÉSE... 3

Tartalomjegyzék 2. RENDSZER FELÉPÍTÉSE... 3 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 2 2. RENDSZER FELÉPÍTÉSE... 3 2.1. FELÜLET... 3 2.2. FELHASZNÁLÓI FUNKCIÓK... 4 2.2.1. Modulok... 4 2.2.2. Előzmények... 4 2.2.3. Lekérdezés működése, beállítások... 5 2.2.4.

Részletesebben

Táblázatok kezelése. 1. ábra Táblázat kezelése menüből

Táblázatok kezelése. 1. ábra Táblázat kezelése menüből Táblázat beszúrása, létrehozása A táblázatok készítésének igénye már a korai szövegszerkesztőkben felmerült, de ezekben nem sok lehetőség állt rendelkezésre. A mai szövegszerkesztőket már kiegészítették

Részletesebben

Tantárgyfelosztás. I. Ellenőrzés. Mielőtt hozzákezd a tantárgyfelosztás tervezéséhez, ellenőrizze le, illetve állítsa be a következőket:

Tantárgyfelosztás. I. Ellenőrzés. Mielőtt hozzákezd a tantárgyfelosztás tervezéséhez, ellenőrizze le, illetve állítsa be a következőket: Tantárgyfelosztás I. Ellenőrzés Mielőtt hozzákezd a tantárgyfelosztás tervezéséhez, ellenőrizze le, illetve állítsa be a következőket: Alkalmazott képes menü > alkalmazottak alapadatai - Alkalmazottak

Részletesebben

Közoktatási Statisztika Tájékoztató 2012/2013. Használati útmutató

Közoktatási Statisztika Tájékoztató 2012/2013. Használati útmutató Közoktatási Statisztika Tájékoztató 2012/2013 Tartalomjegyzék 1. Technikai információk... 2 2. Publikus felület... 2 2.1 Bejelentkezés... 2 2.2 Összesítés... 3 2.2.1 Statisztikai tábla megtekintése...

Részletesebben

Help Key Bt Cím: 1142 Budapest Dorozsmai u 211 Számítástechnikai Telefon: +36 1 469 09 55

Help Key Bt Cím: 1142 Budapest Dorozsmai u 211 Számítástechnikai Telefon: +36 1 469 09 55 ACCESS ALAPOK Amikor nagy mennyiségű adattal dolgozunk, akkor érdemes kialakítani olyan környezetet, amelyben a lehető legkevesebb helyen a legtöbb adatot tarthassuk nyilván. Az Access relációs adatbázis

Részletesebben

FTP Az FTP jelentése: File Transfer Protocol. Ennek a segítségével lehet távoli szerverek és a saját gépünk között nagyobb állományokat mozgatni. Ugyanez a módszer alkalmas arra, hogy a kari web-szerveren

Részletesebben

ECDL Operációs rendszerek Miazön által használt számítógép operációs rendszere és annak verziószáma? Windows XP 1 Hány MB az ön által használt számítógépbe épített RAM? Sajátgépen jobb egérgomb / Tulajdonságok

Részletesebben

II. év. Adatbázisok és számítógépek programozása

II. év. Adatbázisok és számítógépek programozása II. év Adatbázisok és számítógépek programozása A programozási ismeretek alapfogalmai a) algoritmus b) kódolás c) program a) algoritmus: elemi lépések sorozata, amely a következı tulajdonságokkal rendelkezik:

Részletesebben

Tartalom jegyzék 1 BEVEZETŐ 2 1.1 SZOFTVER ÉS HARDVER KÖVETELMÉNYEK 2 2 TELEPÍTÉS 2 3 KEZELÉS 5

Tartalom jegyzék 1 BEVEZETŐ 2 1.1 SZOFTVER ÉS HARDVER KÖVETELMÉNYEK 2 2 TELEPÍTÉS 2 3 KEZELÉS 5 Tartalom jegyzék 1 BEVEZETŐ 2 1.1 SZOFTVER ÉS HARDVER KÖVETELMÉNYEK 2 2 TELEPÍTÉS 2 3 KEZELÉS 5 3.1 ELSŐ FUTTATÁS 5 3.2 TULAJDONOSI ADATLAP 6 3.3 REGISZTRÁLÁS 6 3.4 AKTIVÁLÁS 6 3.5 MÉRÉS 7 3.5.1 ÜGYFÉL

Részletesebben

Felhasználói útmutató Created vasárnap 08 február 2015

Felhasználói útmutató Created vasárnap 08 február 2015 Felhasználói útmutató Created vasárnap 08 február 2015 Jelen útmutató a felhasználói oldalról mutatja be a sasfészekinfo.hu weboldalt. Mindenkinek Oldal elérhetősége: http://sasfeszekinfo.hu http://www.sasfeszekinfo.hu

Részletesebben

Ablak és ablakműveletek

Ablak és ablakműveletek Ablak és ablakműveletek 1. Jelölje meg az igaz állításokat! A. A képen egy ablakot lehet látni. B. A Windows operációs rendszerben a mappák és programok ablakokban nyílnak meg. C. Egyszerre csak egy ablakot

Részletesebben

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán Adatbázis rendszerek I. dr. Siki Zoltán Adatbázis fogalma adatok valamely célszerűen rendezett, szisztéma szerinti tárolása Az informatika elterjedése előtt is számos adatbázis létezett pl. Vállalati személyzeti

Részletesebben

w w w. h a n s a g i i s k. h u 1

w w w. h a n s a g i i s k. h u 1 w w w. h a n s a g i i s k. h u Adatbázis-kezelés Adatbázisok Az adatbázisok rendezett adatok halmaza. Rendezett adatok közt sokkal gyorsabban lehet keresni! Napjainkban a relációs típusú adatbázis terjedt

Részletesebben

Pénzintézetek jelentése a pénzforgalmi jelzőszám változásáról

Pénzintézetek jelentése a pénzforgalmi jelzőszám változásáról Pénzintézetek jelentése a pénzforgalmi jelzőszám változásáról Felhasználói Segédlet MICROSEC Kft. 1022 Budapest, Marczibányi tér 9. telefon: (1)438-6310 2002. május 4. Tartalom Jelentés készítése...3 Új

Részletesebben

Alapvető beállítások elvégzése Normál nézet

Alapvető beállítások elvégzése Normál nézet Alapvető beállítások elvégzése Normál nézet A Normál nézet egy egyszerűsített oldalképet mutat. Ez a nézet a legalkalmasabb a szöveg beírására, szerkesztésére és az egyszerűbb formázásokra. Ebben a nézetben

Részletesebben

Hozzávalók keresése és csatolása

Hozzávalók keresése és csatolása Hozzávalók keresése és csatolása VUE támogatja digitális tartalmak hozzáadását saját gépről, WEB-ről, távoli rendszerekből, mint az FTP oldalak, digitális forrásokból és Google szerverekről. A tartalmak

Részletesebben

MDAC - Microsoft Data Access Components

MDAC - Microsoft Data Access Components MDAC - Microsoft Data Access Components 1 ODBC Open DataBase Connectivity ODBC software API adatbáziskezeléshez. Nyelvfüggetlen, Adatbázisfüggetlen Operációsrendszer-független Standard adathozzáférés SQL

Részletesebben

BaBér bérügyviteli rendszer telepítési segédlete 2011. év

BaBér bérügyviteli rendszer telepítési segédlete 2011. év BaBér bérügyviteli rendszer telepítési segédlete 2011. év Ajánlott konfiguráció A program hardverigénye: Konfiguráció: 2800 MHz processzor 512 Mbyte memória (RAM) / Szerver gépen 1G memória (RAM) Lézernyomtató

Részletesebben

A TERC VIP költségvetés-készítő program telepítése, Interneten keresztül, manuálisan

A TERC VIP költségvetés-készítő program telepítése, Interneten keresztül, manuálisan Telepítés internetről A TERC VIP költségvetés-készítő program telepítése, Interneten keresztül, manuálisan Új szolgáltatásunk keretén belül, olyan lehetőséget kínálunk a TERC VIP költségvetéskészítő program

Részletesebben

Angol szótár V2.0.0.0

Angol szótár V2.0.0.0 Angol szótár V2.0.0.0 Bemutató Verzió Felhasználói Kézikönyv Készítette: Szűcs Zoltán. 2536 Nyergesújfalu, Pala u. 7. Tel \ Fax: 33-355 - 712. Mobil: 30-529-12-87. E-mail: info@szis.hu. Internet: www.szis.hu.

Részletesebben

Műveletek makrókkal. Makró futtatása párbeszédpanelről. A Színezés makró futtatása a Makró párbeszédpanelről

Műveletek makrókkal. Makró futtatása párbeszédpanelről. A Színezés makró futtatása a Makró párbeszédpanelről Műveletek makrókkal A munkafüzettel együtt tárolt, minden munkalapon elérhető makrót a Fejlesztőeszközök szalag Makrók párbeszédpanelje segítségével nyithatjuk meg, innen végezhetjük el a makrókkal megoldandó

Részletesebben

ArchiPHYSIK 8.0 telepítési útmutató

ArchiPHYSIK 8.0 telepítési útmutató ArchiPHYSIK 8.0 telepítési útmutató Tartalomjegyzék 1 Előszó... 2 2 ArchiPHYSIK telepítése... 3 3 Adatfájl kiválasztása... 5 4 ArchiPHYSIK aktiválása... 5 1 Előszó Az ArchiPHYSIK program az épületek energetikai

Részletesebben

Adatbáziskezelés alapjai. jegyzet

Adatbáziskezelés alapjai. jegyzet Juhász Adrienn Adatbáziskezelés alapja 1 Adatbáziskezelés alapjai jegyzet Készítette: Juhász Adrienn Juhász Adrienn Adatbáziskezelés alapja 2 Fogalmak: Adatbázis: logikailag összefüggı információ vagy

Részletesebben

Az MS Access adatbázis-kezelő program

Az MS Access adatbázis-kezelő program Az adatbázis-kezelő program A tananyagban az alapfogalmak és a tervezési megoldások megismerése után a gyakorlatban is elkészítünk (számítógépes) adatbázisokat. A számítógépes adatbázisok létrehozásához,

Részletesebben

Az ErdaGIS térinformatikai keretrendszer

Az ErdaGIS térinformatikai keretrendszer Az ErdaGIS térinformatikai keretrendszer Két évtized tapasztalatát sűrítettük ErdaGIS térinformatikai keretrendszerünkbe, mely moduláris felépítésével széleskörű felhasználói réteget céloz, és felépítését

Részletesebben

Apple ID készítése és vásárlás az AppStore áruházban

Apple ID készítése és vásárlás az AppStore áruházban Apple ID készítése és vásárlás az AppStore áruházban Ahhoz, hogy bármilyen ios-t használó eszközt tudjunk, rendeltetésszerűen használni szükségünk van egy úgynevezett Apple ID-re. Ennek segítségével jogosultságot

Részletesebben

VEGA ÚJ FUNKCIÓK. 1 Karton áthelyezés a Vegában. 1.1 Követelmények, megszorítások. VEGA v2.0.1.1085-1 - LeloSoft Kft.

VEGA ÚJ FUNKCIÓK. 1 Karton áthelyezés a Vegában. 1.1 Követelmények, megszorítások. VEGA v2.0.1.1085-1 - LeloSoft Kft. VEGA v2.0.1.1085-1 - LeloSoft Kft. VEGA ÚJ FUNKCIÓK 1 Karton áthelyezés a Vegában A karton áthelyezés azt jelenti, hogy a Vegában lévő eszközt vagy anyag karton mennyiséget másik tárolóhelyre helyezünk

Részletesebben

Számlaközpont Gazdaságfejlesztő Iroda Kft.

Számlaközpont Gazdaságfejlesztő Iroda Kft. Számlaközpont Gazdaságfejlesztő Iroda Kft. Az elektronikus számlázás terjedésével párhuzamosan egyre többen igénylik, hogy beérkező és kimenő e-számláikat a papíralapú számlákhoz hasonlóan egy helyen,

Részletesebben

Telepítési útmutató a Solid Edge ST7-es verziójához Solid Edge

Telepítési útmutató a Solid Edge ST7-es verziójához Solid Edge Telepítési útmutató a Solid Edge ST7-es verziójához Solid Edge Tartalomjegyzék Bevezetés 2 Szükséges hardver és szoftver konfiguráció 3 Testreszabások lementése előző Solid Edge verzióból 4 Előző Solid

Részletesebben

Tanúsítvány feltöltése Gemalto TPC IM CC és ID Classic 340 típusú kártyára

Tanúsítvány feltöltése Gemalto TPC IM CC és ID Classic 340 típusú kártyára Tanúsítvány feltöltése Gemalto TPC IM CC és ID Classic 340 típusú kártyára Windows XP, Vista, Windows 7 és Windows 8 operációs rendszeren 1(6) 1. Tartalomjegyzék 1. Tartalomjegyzék... 2 2. Bevezető...

Részletesebben

A PC Connect számlázó program kezelése.

A PC Connect számlázó program kezelése. A PC Connect számlázó program kezelése. A PC Connect számlázó program egy kifejezetten kis vállalatok számára kifejlesztett számlázó program. A számlázót az asztalon található PC Connect számlázó ikonnal

Részletesebben

Felhasználói leírás: STAHL Ex-Tool v1.0 rev101-2 -

Felhasználói leírás: STAHL Ex-Tool v1.0 rev101-2 - Felhasználói leírás: STAHL Ex-Tool v1.0 rev101-1 - Kezelési útmutató Tartalomjegyzék: Kezelési útmutató... 1 Tartalomjegyzék:... 1 Szoftver feladata:... 2 Szoftver telepítése:... 2 Els használat:... 3

Részletesebben

Bár a szoftverleltárt elsősorban magamnak készítettem, de ha már itt van, miért is ne használhatná más is.

Bár a szoftverleltárt elsősorban magamnak készítettem, de ha már itt van, miért is ne használhatná más is. SZOFTVERLELTÁR FREE Amennyiben önnek vállalkozása van, akkor pontosan tudnia kell, hogy milyen programok és alkalmazások vannak telepítve cége, vállalkozása számítógépeire, és ezekhez milyen engedélyeik,

Részletesebben

1. kép. A Stílus beállítása; új színskála megadása.

1. kép. A Stílus beállítása; új színskála megadása. QGIS Gyakorló Verzió: 1.7. Wroclaw Cím: A Print composer használata és a címkézés. Minta fájl letöltése innen: http://www.box.net/shared/87p9n0csad Egyre több publikációban szerepelnek digitális térképek,

Részletesebben

Microsoft SQL Server telepítése

Microsoft SQL Server telepítése Microsoft SQL Server telepítése Az SQL Server a Microsoft adatbázis kiszolgáló megoldása Windows operációs rendszerekre. Az SQL Server 1.0 verziója 1989-ben jelent meg, amelyet tizenegy további verzió

Részletesebben

start 2.0 szoftverismertető 081214

start 2.0 szoftverismertető 081214 alma mátrix start 2.0 szoftverismertető 081214 Az alma mátrix START program segítségével egyéni fejlesztési terveket készíthetünk integrált nevelésben résztvevő, hátrányos helyzetű, vagy más gyermek részére.

Részletesebben

Bizonylatok felvitele mindig a gazdasági eseménnyel kezdődik, majd ezután attól függően jelennek meg dinamikusan a további adatmezők.

Bizonylatok felvitele mindig a gazdasági eseménnyel kezdődik, majd ezután attól függően jelennek meg dinamikusan a további adatmezők. Bizonylatok felvitele Bizonylatok felvitele mindig a gazdasági eseménnyel kezdődik, majd ezután attól függően jelennek meg dinamikusan a további adatmezők. Fej Gazdasági esemény Kezdjük el begépelni a

Részletesebben

Mobil Partner telepítési és használati útmutató

Mobil Partner telepítési és használati útmutató Mobil Partner telepítési és használati útmutató Tartalom Kezdeti lépések... 2 Telepítés... 2 A program indítása... 6 Mobile Partner funkciói... 7 Művelet menü... 7 Kapcsolat... 7 Statisztika... 8 SMS funkciók...

Részletesebben

Szociális ellátások nyilvántartási rendszere CSTINFO Lekérdezői modul

Szociális ellátások nyilvántartási rendszere CSTINFO Lekérdezői modul Szociális ellátások nyilvántartási rendszere CSTINFO Lekérdezői modul Békéscsaba, 2013.május 1 A települési önkormányzatok jegyzői, a közös önkormányzati hivatalok jegyzői, a kormányhivatalok járási hivatalai,

Részletesebben

Comp-Sys Fo ko nyv-sza mla za s Program Felhaszna lo i leı ra s a 2013.01.01.-to l e rve nyes programmo dosı ta sokhoz

Comp-Sys Fo ko nyv-sza mla za s Program Felhaszna lo i leı ra s a 2013.01.01.-to l e rve nyes programmo dosı ta sokhoz Comp-Sys Fo ko nyv-sza mla za s Program Felhaszna lo i leı ra s a 2013.01.01.-to l e rve nyes programmo dosı ta sokhoz Tartalom 1 Pénzforgalmi ÁFA... 2 1.1 Pénzforgalmi ÁFA választásának beállítása...

Részletesebben

PHP-MySQL. Adatbázisok gyakorlat

PHP-MySQL. Adatbázisok gyakorlat PHP-MySQL Adatbázisok gyakorlat Weboldalak és adatbázisok Az eddigiek során megismertük, hogyan lehet a PHP segítségével dinamikus weblapokat készíteni. A dinamikus weboldalak az esetek többségében valamilyen

Részletesebben

Kifizetések kezelése. 1 Kifizetési dátumok megadása pénzügyi kódokhoz

Kifizetések kezelése. 1 Kifizetési dátumok megadása pénzügyi kódokhoz Kifizetések kezelése 1 Kifizetési dátumok megadása pénzügyi kódokhoz 1.1 Pénzügyi kódok menüponttól indulva Pénzügyek (kék menüpont, csak lenyitni + jelnél)(78600)/kifizetési jogcímek (jogcím kiválasztása)

Részletesebben

Adatbázis-kezelés. alapfogalmak

Adatbázis-kezelés. alapfogalmak Adatbázis-kezelés alapfogalmak Témakörök Alapfogalmak Adatmodellek Relációalgebra Normalizálás VÉGE Adatbázis-kezelő rendszer Database Management System - DBMS Integrált programcsomag, melynek funkciói:

Részletesebben

Egyszerűbb a Google keresőbe beírni a Sharepoint Designer 2007 letöltés kulcsszavakat és az első találat erre a címre mutat.

Egyszerűbb a Google keresőbe beírni a Sharepoint Designer 2007 letöltés kulcsszavakat és az első találat erre a címre mutat. A feladat megoldásához a Sharepoint Designer 2007 programot használjuk, mely ingyenesen letölthető a Microsoft weboldaláról. Az érettségi aktuális szoftverlistája alapján az Expression Web 2, az Expression

Részletesebben

PDF. Tartalomjegyzék 1/21

PDF. Tartalomjegyzék 1/21 PDF Napjainkban a publikálás elterjedt formája a PDF dokumentumok előállítása. A weben ez szinte szabvánnyá vált hosszú dokumentumok esetén. Akkor is nagyon hasznos lehet, ha a gondosan megformázott word

Részletesebben

Tortoise SVN használata. Képes útmutató

Tortoise SVN használata. Képes útmutató Tortoise SVN használata Képes útmutató 0. lépés Checkout könyvtár létrehozása Hozzunk létre egy könyvtárat, ahova letöltjük első alkalommal a Repository tartalmát és ahol később dolgozni fogunk! 1. Checkout

Részletesebben

Iroda++ 2010 DEMO telepítési útmutató

Iroda++ 2010 DEMO telepítési útmutató Az Iroda++ 2010 DEMO csomag telepítésének lépései Az alábbi pontok szerint telepítheti számítógépére a revolution Iroda++ 2010 program DEMO változatát. Fontos, hogy az Iroda++ rendszere SQL szerveres adatmotort

Részletesebben

PortaWin (PW2) Jármű mérlegelő program Mérlegelés több cég számára

PortaWin (PW2) Jármű mérlegelő program Mérlegelés több cég számára METRISoft Mérleggyártó KFT PortaWin (PW2) Jármű mérlegelő program 6800 Hódmezővásárhely Jókai u. 30 Telefon: (62) 246-657, Fax: (62) 249-765 e-mail: merleg@metrisoft.hu Web: http://www.metrisoft.hu Módosítva:

Részletesebben

QB-Suli Felhasználói útmutató verziószám: 4.0.2.6. 2015. március 4.

QB-Suli Felhasználói útmutató verziószám: 4.0.2.6. 2015. március 4. Felhasználói útmutató verziószám: 4.0.2.6. 2015. március 4. Készítette: Quadro Byte Zrt. Tartalomjegyzék: 1. Bevezető...3 2. QB-SULI Help...3 3. Regisztráció...3 4. Bejelentkezés...4 4.1. Elfelejtette

Részletesebben

Prezentáció, Prezentáció elkészítése. Diaminták

Prezentáció, Prezentáció elkészítése. Diaminták A prezentáció elkészítésénél elsőként érdemes egy mintaoldalt készíteni, mert ennek tartalma és beállításai automatikusan rákerülnek minden új oldalra amit majd beillesztünk a bemutatónkba. A diaminta

Részletesebben

Tanúsítvány feltöltése Gemalto.NET kártyára és Gemalto SIM termékre

Tanúsítvány feltöltése Gemalto.NET kártyára és Gemalto SIM termékre Tanúsítvány feltöltése Gemalto.NET kártyára és Gemalto SIM termékre Windows XP, Vista és Windows 7 operációs rendszeren 1(6) 1. Tartalomjegyzék 1. Tartalomjegyzék... 2 2. Bevezető... 3 3. MiniDriver Manager

Részletesebben

Minőségellenőrzési kérdőív kitöltő program Felhasználói kézikönyv

Minőségellenőrzési kérdőív kitöltő program Felhasználói kézikönyv Minőségellenőrzési kérdőív kitöltő program Felhasználói kézikönyv Magyar Könyvvizsgálói Kamara 2010. augusztus 18. Tartalom A program főablaka... 3 A fejléc, a felső menüsor valamint az eszköztár... 4

Részletesebben

Csavarda mobil áruház

Csavarda mobil áruház Csavarda mobil áruház Használati útmutató Kérjük, hogy mielőtt elkezdené használni a Csavarda mobil áruház alkalmazást, gondosan olvassa végig ezt a segédletet. TARTALOMJEGYZÉK 1. Letöltés 2. oldal 2.

Részletesebben

Internetkonfigurációs követelmények. A számítógép konfigurálása. Beállítások Windows XP alatt

Internetkonfigurációs követelmények. A számítógép konfigurálása. Beállítások Windows XP alatt Internetkonfigurációs követelmények Annak érdekében, hogy csatlakoztatni tudja a Hozzáférési Pontját a Hozzáférési Pont Kezelőhöz, a következő konfigurációs paramétereket kell beállítania a számítógépe

Részletesebben

Segédlet az Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal által kiadott, EGERPH_1431-es építményadó bevallásához használt elektronikus nyomtatványhoz.

Segédlet az Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal által kiadott, EGERPH_1431-es építményadó bevallásához használt elektronikus nyomtatványhoz. Segédlet az Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal által kiadott, EGERPH_1431-es építményadó bevallásához használt elektronikus nyomtatványhoz. Elektronikus adóbevallását a NAV portáljáról letöltött

Részletesebben

TERC V.I.P. hardverkulcs regisztráció

TERC V.I.P. hardverkulcs regisztráció TERC V.I.P. hardverkulcs regisztráció 2014. második félévétől kezdődően a TERC V.I.P. költségvetés-készítő program hardverkulcsát regisztrálniuk kell a felhasználóknak azon a számítógépen, melyeken futtatni

Részletesebben

A telepítési útmutató tartalma

A telepítési útmutató tartalma 1 A telepítési útmutató tartalma 3 Kompatibilitás és rendszerkövetelmények A telepítési folyamat röviden 4 A telepítés indítása 5 Adatbáziskezelő beállítása / telepítése 8 Telepítési módozatok 11 Az ENSO

Részletesebben

Alkatrészböngésző modul

Alkatrészböngésző modul Alkatrészböngésző modul 1. Bevezetés... 2 2. Képernyő elemei... 2 2.1. Gyári cikktörzs és Nem gyári cikktörzs... 2 2.2. Készletek... 2 2.3. Árak... 3 2.4. Adatok... 3 2.5. Cikkszámkövetési lánc... 4 2.6.

Részletesebben

Saját Subversion tároló üzemeltetése i. Saját Subversion tároló üzemeltetése

Saját Subversion tároló üzemeltetése i. Saját Subversion tároló üzemeltetése i Saját Subversion tároló üzemeltetése ii KÖZREMŰKÖDŐK CÍM : Saját Subversion tároló üzemeltetése TEVÉKENYSÉG NÉV DÁTUM ALÁÍRÁS ÍRTA Jeszenszky, Péter 2014. február 16. VERZIÓTÖRTÉNET VERZIÓ DÁTUM LEÍRÁS

Részletesebben

VisualBaker Telepítési útmutató

VisualBaker Telepítési útmutató VisualBaker Telepítési útmutató Office Hungary Bt web: www.visualbaker.hu e-mail: info@visualbaker.hu Tartalomjegyzék: Telepítési útmutató... 1 Tartalomjegyzék:... 2 Első lépések:... 3 Telepítési kulcs...

Részletesebben

ClicXoft programtálca Leírás

ClicXoft programtálca Leírás ClicXoft programtálca Leírás Budapest 2015 Bevezetés A ClicXoft programok bár önálló programok közös technológia alapon lettek kifejlesztve. Emellett közös tulajdonságuk, hogy a hasonló funkciókhoz ugyanaz

Részletesebben

Microsoft Access alapok

Microsoft Access alapok Microsoft Access alapok Képzési program Cím: 1027 Budapest, Csalogány utca 23. (a) A tanfolyam célja (a képzés során megszerezhető kompetencia) A tanfolyamot azoknak ajánljuk, akik már jártasságát szereztek

Részletesebben

Elektronikusan hitelesített PDF dokumentumok ellenőrzése

Elektronikusan hitelesített PDF dokumentumok ellenőrzése Elektronikusan hitelesített PDF dokumentumok ellenőrzése Adobe Reader beállítása és használata a hitelesített PDF dokumentumok ellenőrzéséhez A dokumentáció szabadon tovább terjeszthető, a legfrissebb

Részletesebben

Meglévő munkafüzet megnyitása, mentése új néven

Meglévő munkafüzet megnyitása, mentése új néven Példánkban a következő lépéseket végezzük el: megnyitunk egy korábban mentett munkafüzetet, a megnyitott munkafüzetről egy másolatot készítünk, azaz új néven mentjük el. Meglévő munkafüzet megnyitása Egy

Részletesebben

Szöveges értékelés. Magiszter.NET. Elérhetőségeink: Tel: 62/550-748; 550-749 Fax: 62/550-919 E-mail: magiszternet@infotec.hu Honlap: www.infotec.

Szöveges értékelés. Magiszter.NET. Elérhetőségeink: Tel: 62/550-748; 550-749 Fax: 62/550-919 E-mail: magiszternet@infotec.hu Honlap: www.infotec. Magiszter.NET Szöveges értékelés Elérhetőségeink: Tel: 62/550-748; 550-749 Fax: 62/550-919 E-mail: magiszternet@infotec.hu Honlap: www.infotec.hu Ügyfélszolgálat: H-P 8:00-16:00 A Magiszter.Net rendszerben

Részletesebben

GoWebCafe és a GoCafe Cafeteria szoftver

GoWebCafe és a GoCafe Cafeteria szoftver GoWebCafe és a GoCafe Cafeteria szoftver Egyre több cég vezetősége lát fantáziát abban, hogy béren kívüli alternatív juttatásokkal fejezze ki dolgozói megbecsülését, hiszen ezek költséghatékony módon növelik

Részletesebben

SEGÉDLET ADATKEZELÉS MS EXCEL-BEN. Tároljuk az adatokat Excel munkalapon. Megjegyzés: A feladatokat MS Office Excel 2003- ban oldottuk meg.

SEGÉDLET ADATKEZELÉS MS EXCEL-BEN. Tároljuk az adatokat Excel munkalapon. Megjegyzés: A feladatokat MS Office Excel 2003- ban oldottuk meg. SEGÉDLET ADATKEZELÉS MS EXCEL-BEN Tekintsük az alábbi példát: Népesedési tendenciák a közép-kelet-európai fővárosokban, Nemzetközi összehasonlítások 9. KSH, Budapest 2005. Tároljuk az adatokat Excel munkalapon.

Részletesebben

Ismerkedés az új felülettel

Ismerkedés az új felülettel Ismerkedés az új felülettel A 2003-as verzióhoz képes változott a menüszerkezet. Az ablak tetején menüszalag található, amely előtérbe helyezi a legfontosabb parancsokat, így nem kell a program legkülönbözőbb

Részletesebben

Haladó irodai számítógépes képzés tematika

Haladó irodai számítógépes képzés tematika Haladó irodai számítógépes képzés tematika Word haladó Haladó szövegszerkesztés Szöveg effektusok alkalmazása Az automatikus javítási beállítások használata Szöveg körbefuttatása, szövegtörés A szövegirány

Részletesebben