h a t á r o z a t o t hozom.

Átírás

1 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-PJ-III-B-65/2012. számú határozata a S+H Portfolio Vagyonkezelő és Munkaerőgazdálkodási Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (székhely: 2112 Veresegyház, Gyermekliget út 32/a.) szemben felügyeleti intézkedések alkalmazásáról A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) (Felügyelet) által az S+H Portfolio Vagyonkezelő és Munkaerőgazdálkodási Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 2112 Veresegyház, Gyermekliget út 32/a.) (Kibocsátó) felett gyakorolt folyamatos felügyelet során az alábbi hozom. h a t á r o z a t o t I. Figyelmeztetem a Kibocsátót, hogy a jövőben teljes körűen tegyen eleget a rendszeres tájékoztatási kötelezettségére így ennek keretében a közzétételre kerülő féléves jelentéseinek határidejére és tartalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek, egyben felszólítom, hogy jelen határozat kézhezvételétől számított 15 (tizenöt) napon belül tegye közzé a féléves jelentésre vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően javított évi féléves jelentését. II. A határozat rendelkező részének I. pontjában, valamint annak indokolásában foglaltak kapcsán a kibocsátókat terhelő tájékoztatási kötelezettség teljesítésére vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt a Kibocsátót ,- Ft, azaz kettőszázezer forint összegű felügyeleti bírság megfizetésére kötelezem. A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel. A kiszabott felügyeleti bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 (harminc) napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett számú számlájára felügyeleti bírság megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével befizetni. A felügyeleti bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A felügyeleti bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett összeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett fizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 (harminc) napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Törvényszéktől keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Törvényszéknek címezve a Felügyeletnél kell 3 (három) példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, a felperes azonban a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztését 1

2 kérheti. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást kell tartani. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben vagy az alperes közigazgatási szerv kereseti ellenkérelmének kézhezvételétől számított 8 (nyolc) napon belül írásban kérheti. I. A FOLYAMATOS FELÜGYELET I n d o k o l á s A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CLVIII. törvény (Psztv.) 38. (1) bekezdésének első fordulata alapján a Felügyelet folyamatos felügyeletet gyakorol a 4. - ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek és személyek, valamint tevékenységek felett. A Psztv. 38. (2) bekezdése értelmében a folyamatos felügyelet helyszíni ellenőrzéssel, a rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatásból származó adatok, a Felügyelet részére megküldött dokumentumok, valamint a hivatalosan ismert tények ellenőrzésével és elemzésével valósul meg. II. TETT ÉSZREVÉTELEK ÉRTÉKELÉSE (i), A MEGÁLLAPÍTÁSOK MINŐSÍTÉSE (ii) A FOLYAMATOS FELÜGYELET SORÁN TETT MEGÁLLAPÍTÁSOK ÉS A KIBOCSÁTÓ ÁLTAL (i) A Felügyelet a Kibocsátó, mint nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója felett gyakorolt folyamatos felügyelet keretében megállapította, hogy a Kibocsátó évi féléves jelentése október 15. napjáig nem került közzétételre a hivatalosan kijelölt információtárolási rendszerben ( (Információtárolási Rendszer). A Felügyelet október 15. napján tájékoztatást kért a Kibocsátótól a fenti jogsértés okáról, illetve az azzal kapcsolatos álláspontjáról. A Kibocsátó a Felügyelet megállapítását nem vitatva a hiba okaként adminisztrációs mulasztásra hivatkozott. A Kibocsátó a Felügyelet felhívását követően intézkedett az elmaradt közzététel pótlásáról, így a Kibocsátó évi féléves jelentése (Jelentés) október 30. napján, K91488/2012 számon, 60 naptári nap késedelemmel került közzétételre az Információtárolási Rendszerben. A Felügyelet a késedelmesen közzétett Jelentés áttekintése során megállapította, hogy a Jelentés részét képező évi féléves mérleg és az ugyancsak a Jelentés részeként közzétett évi féléves gyorsjelentésben szereplő mérleg nem a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség részletes szabályairól szóló 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelet (PM rendelet) 2. mellékletének 1. pontjában megfogalmazott előírások szerint készült. A évi féléves mérlegben ugyanis a Kibocsátó a évi éves jelentés (K34345/2011) részét képező mérleg tárgyévi, illetve a évi éves jelentés (K37788/2012) részét képező mérleg előző évi adatai alapján a mérlegadatok összehasonlításának alapjául nem a folyó pénzügyi évet közvetlenül megelőző pénzügyi év utolsó napjával (2011. december 31.) mint mérlegfordulónappal készült mérleg adatait szerepelteti, hanem a december 31. napjára vonatkozó adatokat. A Jelentés részeként közzétételre került évi féléves gyorsjelentésben a Kibocsátó a mérlegadatok összehasonlításának alapjául nem a folyó pénzügyi évet közvetlenül megelőző 2

3 pénzügyi év utolsó napjával (2011. december 31.) mint mérlegfordulónappal készült mérleg adatait szerepelteti, hanem a június 30. napjára vonatkozó adatokat. A Felügyelet megállapította továbbá, hogy a Jelentés nem tartalmazza a PM rendelet 2. mellékletének 2.2. pontjában előírt vezetőségi jelentést (Vezetőségi Jelentés). (ii) A tőkepiacról szóló évi CXX. törvény (Tpt.) 54. (1) bekezdése alapján a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatja vagyoni, jövedelmi helyzetének, működésének főbb adatairól. A kibocsátó a közzététellel egyidejűleg köteles a Felügyeletet tájékoztatni és gondoskodik arról, hogy az egyes tájékoztatások legalább öt évig nyilvánosan hozzáférhetőek maradjanak. A Tpt. 54. (5) bekezdése szerint a részvény, illetve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója az adott időszak végét követően mielőbb, de legkésőbb két hónapon belül a pénzügyi év első hat hónapjára vonatkozóan féléves jelentést tesz közzé. A Tpt. 54. (10) bekezdése kimondja, hogy a rendszeres tájékoztatásra vonatkozó részletszabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg. A PM rendelet 2. (1) bekezdésének b) pontja alapján a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója a féléves jelentést a 2. melléklet szerint készíti el és teszi közzé. A PM rendelet 2. mellékletének 1. pontja többek között előírja, hogy a féléves jelentésnek elegendő információt kell tartalmaznia annak érdekében, hogy az adott féléves időszakot érintő, a jelentésben tükröződő események, változások és tendenciák megismerhetőek legyenek. A mérleg esetén az összehasonlítás alapja a folyó pénzügyi év első hat hónapjának utolsó napjával mint mérlegfordulónappal készült mérleg és a közvetlenül azt megelőző pénzügyi év utolsó napjával mint mérlegfordulónappal készült mérleg. Az eredménykimutatás esetén az összehasonlítás alapja a folyó pénzügyi év első hat hónapjának utolsó napjával készített eredménykimutatás és az előző pénzügyi év első hat hónapjának utolsó napjával készített eredménykimutatás. A PM rendelet 2. mellékletének 2. pontja szerint az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére nem köteles kibocsátó féléves jelentésének tartalmaznia kell többek között legalább a 2.1. pont szerinti féléves beszámolót amelynek részei a mérleg és az eredménykimutatás kivonata, amely az éves beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának összegző sorait tartalmazza, továbbá mindazon sorokat, amelyek kihagyása félrevezető, továbbá a 2.2. pont alapján a PM rendelet 1. melléklet 4. pontjában meghatározott vezetőségi jelentést a féléves beszámoló időszakáról. Mivel a közzétételre a fentiek alapján 60 naptári nap késedelemmel került sor, a Kibocsátó megsértette a Tpt. 54. (5) bekezdésében foglaltakat. Azáltal, hogy a Kibocsátó a késedelmesen közzétett Jelentésében szereplő mérlegek esetében az összehasonlítás alapjaként a jogszabályban előírt december 31. napi adatok helyett a december 31., illetve a június 30. napjára vonatkozó adatokat tüntette fel, a Kibocsátó Jelentése nem a PM rendelet 2. mellékletének 1. pontja szerinti tartalommal került közzétételre az Információtárolási Rendszerben. A Kibocsátó ezzel megsértette a PM rendelet 2. (1) bekezdésének b) pontjában foglalt előírást. Továbbá a Kibocsátó azzal, hogy a Jelentés részeként a fenti jogszabályhelynek megfelelő Vezetőségi Jelentést nem tett közzé 3

4 figyelemmel a PM rendelet 2. mellékletének 2.2. pontjában foglalt előírásra, ugyancsak megsértette a PM rendelet 2. (1) bekezdésének b) pontját. III. A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK III.1. Az intézkedések jogalapja A Psztv. 61. (1) bekezdésének a) pontja értelmében, ha a Felügyelet ellenőrzési eljárása során vagy az általa hivatalosan ismert tények alapján megállapítja a Psztv.-ben, a Psztv. 4. -ában meghatározott törvényekben, az azok felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, valamint a Psztv. 4. -ában meghatározott szervezetek és személyek működésére vonatkozó egyéb jogszabályban foglaltak megszegését, megkerülését, elmulasztását vagy késedelmes teljesítését ha törvény eltérően nem rendelkezik a Psztv. 4. -ában meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó törvény szerinti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazza, illetőleg bírságot szab ki (intézkedés). A Psztv. 38. (5) bekezdése alapján a Felügyelet az általa hivatalosan ismert tények alapján a 61. (1) bekezdésében meghatározott intézkedést közvetlenül is alkalmazhatja. A Psztv. 61. (4) bekezdése értelmében a Felügyelet az intézkedések alkalmazásánál tekintettel van többek között a szabály megsértésének, illetőleg a hiányosságnak a súlyosságára, a cselekménynek a biztonságos működésre vagy a piacra gyakorolt hatására, valamint a szabályok megsértésének ismétlődésére, illetve gyakoriságára. A Tpt. mint a kibocsátók tevékenységére is vonatkozó törvény 400. (1) bekezdésének a) pontja szerint a Felügyelet a kibocsátót a tájékoztatási kötelezettségének teljesítésére vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételek megsértése esetén figyelmezteti, illetőleg ha szükséges a feltételeknek való megfelelésre határidő kitűzésével felszólítja. A Tpt (1) bekezdésének m) pontja szerint a Felügyelet törvényben meghatározott esetben és mértékben bírságot szabhat ki. A Tpt (1) bekezdése alapján a Felügyelet a kibocsátót a Tpt.-ben és a Tpt. felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban így a PM rendeletben foglalt kötelezettsége, továbbá a saját szabályzatában foglaltak megszegése, kijátszása, elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén, bírság megfizetésére kötelezheti. III.2. Figyelmeztetés és felszólítás felügyeleti intézkedések alkalmazása A jelen határozat indokolásának II. pontjában kifejtettek alapján a határozat rendelkező részének I. pontjában figyelmeztettem a Kibocsátót, hogy a jövőben teljes körűen tegyen eleget a rendszeres tájékoztatási kötelezettségére így ennek keretében a közzétételre kerülő féléves jelentéseinek határidejére és tartalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek, egyben felszólítottam, hogy jelen határozat kézhezvételétől számított 15 (tizenöt) napon belül tegye közzé a féléves jelentésre vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően javított évi féléves jelentését. 4

5 III.3. Bírság felügyeleti intézkedés alkalmazása A Psztv. 62. (1) bekezdésének a) pontja alapján a Psztv. 4. -ában meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek működésére és tevékenységére vonatkozó jogszabályok, valamint belső szabályzatok rendelkezéseinek megsértése esetén a Psztv ában meghatározott szervezetekkel és személyekkel szemben kiszabható felügyeleti bírság összege százezer forinttól kétmilliárd forintig terjedhet. A bírság összegének meghatározásakor tekintettel voltam a Psztv. 61. (4) bekezdésében meghatározott szempontokra, így a Kibocsátó terhére figyelembe vett súlyosító körülményként értékeltem, hogy a Felügyelet a Kibocsátót a Tpt.-ben meghatározott rendszeres tájékoztatásra vonatkozó előírások megsértéséért (a szeptember 6. napján kiadmányozott H-PJ-III-45/2012. számú határozatában) korábban már figyelmeztette. A bírság összegének meghatározásakor enyhítő körülményként értékeltem a Kibocsátónak a Felügyelettel kapcsolatban tanúsított együttműködő magatartását, valamint azt, hogy a Kibocsátó nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírjai a szabályozott piacra nem kerültek bevezetésre. Fentiek alapján a határozat rendelkező részének I. pontjában, valamint annak indokolásában foglaltak kapcsán a kibocsátókat terhelő tájékoztatási kötelezettség teljesítésére vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt a Kibocsátót a jelen határozat rendelkező részének II. pontjában ,- Ft, azaz kettőszázezer forint összegű felügyeleti bírság megfizetésére köteleztem. A jogszabály alapján megállapítható összeg alsó határához közelítve meghatározott bírság kiszabását figyelemmel arra, hogy a Kibocsátó a jogsértésről történő tudomásszerzést követően intézkedett a Jelentés közzétételéről olyan felügyeleti jogkövetkezményként értékelem, amely jelen esetben kellőképpen kifejezi a Felügyelet értékítéletét az azonosított jogsértésekkel összefüggésben, és amely egyben alkalmas arra, hogy tudatosítsa a Kibocsátóban, valamint az egyéb tőkepiaci szereplőkben a Felügyelet által elvárt, a nyilvánosság tájékoztatására vonatkozó rendelkezésekhez kapcsolódó jogkövetés fontosságát. *** A határozat a már hivatkozott jogszabályhelyeken, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 71. (1) bekezdésén alapul. A határozatot a Felügyeletnek a Psztv. 4. (1) bekezdése h) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hoztam meg. A jelen határozat rendelkező részében rögzített késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. (1) bekezdésén, valamint a Ket (1) bekezdése a) pontján alapul. 5

6 A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 72. (1) bekezdése d) pontjának da) alpontján, 100. (1) bekezdése d) pontján, 100. (2) bekezdésén és 109. (1) bekezdése a) pontján, valamint a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény 326. (7) bekezdésén, 327. (1)-(2) bekezdésein, 330. (2) bekezdésén, 332. (2a) bekezdésén, valamint 338. (1)-(3) bekezdésein alapul. A határozat a Ket. 73/A. (1) bekezdésének c) pontja, valamint 73/A. (3) bekezdése értelmében a közléssel jogerős. Budapest, december 12. Dr. Szász Károly s.k., a PSZÁF elnöke 6