A NONPROFIT SZERVEZETEK ÉS A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS A DÉL- DUNÁNTÚLON

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A NONPROFIT SZERVEZETEK ÉS A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS A DÉL- DUNÁNTÚLON"

Átírás

1 A NONPROFIT SZERVEZETEK ÉS A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS A DÉL- DUNÁNTÚLON Bucher Eszter 1 László Mária 2 Pirisi Gábor 3 Magyarországon az elmúlt évtized egyik sikertörténete az újjáéledő helyi társadalomé és a nonprofit szektoré. Kevés többször használt szó van az ezredforduló Magyarországán, mint a civil, a közhasznú és az önkéntes jelző. A települések fejlődését meghatározó számtalan tényező közül a helyi közösség, a helyi társadalom szerepe soha nem volt elhanyagolható. Az országban az 1980-as és 1990-es évek fordulóján végbement politikai, gazdasági és társadalmi átalakulás megnyitotta az utat a civil szféra kibontakozása előtt, a korábbi gátak megszűnésével a fejlődés robbanásszerű volt. Egyre erősebben nyilvánultak meg azok a jelenségek, amelyek közösségi választ adtak a problémákra, szükségletekre. A rendszerváltozást követő négy évben a civil szféra megötszörözte szervezetei számát és bevételeit, kilépett periférikus helyzetéből, széles körben ismertté, bár sokszor erősen vitatott szereplővé vált, a piaci és állami szektor mellett. Létrejöttének egyik legfontosabb oka, hogy olyan új társadalmi igények jelentek meg, amelyeket sem, az állami sem a piaci szektor nem tudott biztosítani. Ezért vették a kezdeményezést kezükbe az emberek, nonprofit szervezeteket hozat létre, céljaik, igényeik megvalósításának érdekében. A korábbi mindenható és gondoskodó állam visszaszorulásával nem csak igény, hanem szükség is volt a társadalom önszerveződéseinek egyre szélesebb tevékenységi kört felölelő feladat-vállalására. Nem maradt érintetlen a településfejlesztés területe sem, hiszen a központosított tervezésen és elosztáson alapuló korábbi gyakorlatot felváltó önkormányzati rendszer a településfejlesztést alapvetően helyi üggyé, a település polgárainak közös ügyévé tette. Hazánkban a törvény adta lehetőségeknek és céloknak megfelelően igen sokféle szervezet jött létre, melyek számos funkció betöltésére vállalkoztak. A nagy országos alapítványok, egyesületek mellett megtalálhatók az igen kis pénzből gazdálkodó és helyi, kis csoportok céljaiért harcoló civil szervezetek. Nonprofit szervezetet a profitszétosztás tilalma, működési autonómia és szervezetei elkülönülés jellemez az államtól és a piaci szférától, valamint intézményesült, önálló jogi személyiség. (Kuti É 1998) Az esetleg képződő nyereséget nem osztják meg, hanem alaptevékenység fejlesztésére használják. Alapvető elveik közé tartoznak az önkéntesség, reciprocitás, kölcsönösség. Az egyházak az érdekképviseletek a politikai pártok nonprofit jellegű szervezetek, de nem egyértelműen civilek. Ugyanígy közalapítványok, köztestületek és közhasznú társaságok sem. A köztestület, nem állami szerv, de közhatalmi jogokat is gyakorló közintézmény. A közalapítvány a kormányzati és az önkormányzati feladatok ellátására jön létre. A közhasznú társaság (Kht) üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató szervezet, amely társadalmi közös szükségleteket elégít ki, nyereség és vagyonszerzési cél nélkül. Az alapítvány és az egyesület nonprofit és civil szervezet is egyben, annyiban különbözik az előbbi fogalmaktól, hogy alulról szerveződő, helyi kezdeményezésből fakad. A civil társadalom fogalma egyrészt tágabb másrészt szűkebb, mint a harmadik szektor 4. Tágabb, mert nem csak a bejegyzett szervezeteket tartalmazza, hanem az állampolgárok informális közösségeit is magába foglalja. Szűkebb, mert nem foglalja magába a közalapítványt, köztestületet, közhasznú társaságot, mert ezek nem civil kezdeményezésűek. 1 PhD-hallgató, Földtudományok Doktori Iskola, Pécs. 2 Egyetemi Docens, PTE TTK Földrajzi Intézet 3 PhD-hallgató, Földtudományok Doktori Iskola, Pécs. 4 A harmadik szektor elnevezés szinonimája a nonprofit szférának, az állami és a piaci szektortól való megkülönböztetést szolgálja. 1

2 A nonprofit szektor újjáéledésének alapját a jogi keretek változásai tették lehetővé, úgy, mint a Polgári Törvénykönyv módosítása, az 1989-ben született egyesülési törvény illetve a gyülekezési jogról szóló törvény 5. Az évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról, az első, amely rámutat a helyi kezdeményezések fontosságára, a decentralizációt tűzi ki célul, Fontosnak tartja, hogy minden problémát azon a szinten oldjanak meg, ahol keletkezik, erre, pedig a helyi lakosság saját kezdeményezései a legalkalmasabbak. Jól érzékeli a helyi települési szint és a civil kezdeményezések fontosságát. Az évi CLVI törvény vezeti be a hármas minősítést a nem közhasznú, közhasznú 6, és kiemelten közhasznú 7 kategóriát. A legfiatalabb a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 3003, évi L. törvény, amely szféra régi igényét elégíti ki, hogy a fel nem ajánlott egy százalékok is eljussanak hozzájuk, illetve a szektor kiteljesedését szolgálja. Kutatásunk célja a település és területfejlesztő nonprofit szervezetek szerepének értékelése a Dél-Dunántúli régió területén. Annak körvonalazása, hogy milyen jelentőséggel bírnak a szervezetek lakóhelyük, tágabb környezetük fejlődésében, milyen feladatokat látnak el, mennyire képesek céljaikat megvalósítani. Jól működő nonprofitokra azért van egy településen szükség, mert ezeken a szervezeteken keresztül az emberek érdekeiket tudják képviselni, a közösséghez való tartozás lehetőségét teremtik meg számunkra, segítenek az egymás közötti bizalom és kölcsönös segítségnyújtás érzésének erősítésében. Számuk növekedésével, sikeres működésükkel a demokrácia megerősítését, a település a térség kulturális, gazdasági gyarapodását segítik elő. A lakosság a kooperációs képessége révén juthat el odáig, hogy a településének döntési folyamataiban részt vesz. (Bőhm A. 1996) A kutatás fő hangsúlya a nonprofit szervezetek tevékenységi körének, helyi kapcsolatrendszerének, elért eredményeinek feltárása. A publikáció célja, hogy a civil és önkormányzati szektor kapcsolódási pontjait feltárva árnyaltabb képet adjon a településfejlesztésről, valamint gazdagítsa a magyarországi nonprofit szektorról összegyűlt ismereteket Módszertanul választottuk a nonprofit szektorral kapcsolatos szakirodalom feldolgozását, dokumentumok elemzését, statisztikai adatok másodelemzését, interjúk készítését a kiválasztott civil szervezetek vezetőivel, tagjaival. A település és területfejlesztés helye a nonprofit szektorban Magyarországon 2000-ben a KSH nyilvántartása alapján alapítvány 8 és társas nonprofıt szervezet 9 működött. A civil szektorban egy erős differenciálódás zajlott le, több mint 2/3-át a klasszikus szerveződési formák teszik ki, mint az alapítványok és egyesületek. A szektor fennmaradó részét a közalapítványok, köztestületek, közhasznú társaságok alkotják. (Száz A. 2003) 5 Az évi II. törvény az egyesülési jogról és az1989. évi III. törvény a gyülekezési jogról szóló törvény a szabad közösségalkotás elidegeníthetetlen jogát biztosította. 6 A közhasznú szervezetek szolgáltatásait tagjain kívül mások számára is elérhetővé teszi. 7 Állami feladatnak minősített feladatokat lát el és tevékenységéről a sajtó útján értesít. 8 Az alapítvány valamely vagyon ellenszolgáltatás nélküli, tartós közérdekű célra történő végleges átengedésével jön létre (Nonprofit Kutató Csoport 2003). 9 Társas nonprofit szervezetek az egyesületek és az egyesülési jog hatálya alá eső társadalmi szervezetek, érdekvédelmi szervezetek, köztestületek, közhasznú társaságok, a szervezetek intézményei (KSH 2002). 2

3 Kultúra Sport 16% 15% Szabadidő, hobbi 14% 9% Oktatás Szociális ellátás 5% Településfejlesztés, lakásügy 10% 23% 9% Szakmai, gazdasági érdekképviselet A többi összesen 1 ábra Nonprofit szervezetek számának megoszlása tevékenység szerint Forrás: KSH (2000) alapján Pirisi Gábor szerkesztése A KSH a nonprofit szervezeteket tevékenységük alapján 18 főcsoportba osztotta. A településfejlesztés, mint tevékenység a Településfejlesztés és lakásügy főcsoportban került nevesítésre. Ugyanide került besorolásra a területfejlesztés fogalomköre, mint Regionális területfejlesztés, ami ebben az esetben úgy látszik, hogy a településfejlesztés fogalmának része. A területfejlesztés fogalmának egy tágabb értelmezése nyomán azonban eljuthatunk odáig, hogy számos, más ágazati kategóriába sorolt nonprofit szervezet is végez olyan tevékenységet, amellyel nagymértékben hozzájárul a szűkebb települési, vagy tágabb térségi környezetének fejlődéséhez. Különösen ilyen a környezetvédelem főcsoporton belül, az épített környezet védelmét célzó szervezetek köre, illetve a gazdaságfejlesztésen belül nevesített Helyi, regionális gazdaságfejlesztés cím takar település-, illetve területfejlesztési jellegű tevékenységet. Jelen munkában a KSH besorolás alapján, a településfejlesztés, lakásügy tevékenységi körbe tartozó nonprofit szervezeteket vizsgáljuk. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal a ténynyel, hogy bármely más szerepkört betöltő szervezet is egy település gyarapodását szolgálja, kulturális, hagyományőrző tevékenységével a szabadidős programjai szervezésével stb. A településfejlesztés területén működő 2401 civil szervezet a magyarországi nonprofit szférának mindössze 5,1%-át teszi ki, az arány némiképp módosul, ha csak az alapítványokat vesszük figyelembe: itt 5,3% a településfejlesztés részaránya. A nonprofit szférából ennél lényegesen nagyobb szeletet tudhat magáénak az egyenként 14-15%-os részesedésű oktatás, szabadidő és sport tevékenységi köre, de megelőzi a településfejlesztést a kultúra, a szociális ellátás és a szakmai-gazdasági érdekképviselet is. A többi terület részaránya egyenként alatta marad az 5%-nak. Mindezek mellett az is tapasztalható (az eddigi felsorolás is mutatja), hogy a nonprofit szervezetek tevékenységi köre szorosan kapcsolódik a kötelező és önként vállalt önkormányzatok feladatvállalásához. A szervezetek közel felét a város és falufejlesztés, szépítés teszi ki. A vizsgált nonprofit szervezetek mozgástere a település, az összes alapítvány 95%-ának és a társas nonprofit szervezetek 90%-ának a tevékenysége köthető egyetlen településhez. További, differenciáltabb vizsgálatokat igényelne annak feltárása, hogy a különböző, lokális és regionális keretek között működő szervezetek számszerű részesedésen túlmenő, valódi súlyát megállapítsuk. Ugyanakkor természetes, hogy a nonprofit szervezetek a lakos- 3

4 sághoz és a feladatokhoz legközelebbi szinten jönnek létre, illetve az ehhez a szinthez tartozó feladatokat, tevékenységeket végzik. Dél-Dunántúl településfejlesztő nonprofit szervezetei Területi eloszlás A településfejlesztési célú nonprofit szervezetek területi megoszlása nem egyenletes. A lakosra vetített szervezetszám értékének területi eloszlását a 2. ábra mutatja: 2,51-3,00 között 3,51felett 3,01-3,50 között 2,01-2,50 között 2,00 alatt 2. ábra lakosra jutó nonprofit szervezetek száma a Településfejlesztés, lakásügy főcsoportban, megyénként (2000-ben) Forrás: KSH (2002) adatai alapján szerkesztette: Pirisi G A legfontosabb különbség, hogy az általában kimagaslóan fejlett nonprofit szektorral rendelkező Budapest a szervezetek száma alapján jócskán elmarad az országos átlagtól, ami 2,35 szervezet / lakos. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy Budapesten a város nagyságából, szerkezetéből adódóan ez a tevékenység nem tipikus, a településfejlesztési feladatokat inkább nagyobb vállalatok végzik el. Hasonló képet mutat Fejér és az alföldi megyék többsége, jól szerepel viszont Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén. Ez az érték nem a társadalmi-gazdasági fejlettséggel, sokkal inkább a településhálózat jellemzőivel van kapcsolatban. Az aprófalvas, elaprózott településstruktúrájú megyék kivétel nélkül átlag fölötti értékekkel jellemezhetőek. Érdekes összefüggésekre derül fény, ha a szervezetek számát a lakónépességgel, a települések számával vagy az egy főre jutó GDP-vel hasonlítjuk össze. A lakosságszám és a 4

5 szervezetek száma közötti kapcsolatról az mondható el, hogy a nagy népességű megyék és Budapest hátrányban vannak. A népesség szempontjából első tíz helyen álló megyék mindegyike hátrébb található, ha a civil szervezetek fajlagos száma szerint rangsoroljuk őket. Ezen a listán egyértelműen a kisebb népességű megyék szerepelnek jobban, a Dél-Dunántúl szempontjából így nem jelent meglepetést Somogy előkelő harmadik, valamint Tolna nyolcadik helyezése. 1. táblázat A megyék és Budapest sorrendje a lakosra jutó szervezetszám, a lakónépesség, a települések száma és az egy főre jutó GDP alapján (2002) lakosra jutó településfejlesztési nonprofit szervezet Lakónépesség Települések száma GDP/fő Veszprém Zala Somogy Komárom- Esztergom Baranya Vas Nógrád Tolna Hajdú-Bihar Borsod-Abaúj- Zemplén Győr-Moson- Sopron Pest Csongrád Heves Szabolcs-Szatmár- Bereg Jász-Nagykun- Szolnok Békés Bács-Kiskun Fejér Budapest Forrás. KSH területi statisztikák Tanulságos a szervezetszámnak a települések számával történő összehasonlítása is. Az öt legtöbb településsel jellemezhető megye közül hármat (Somogy, Zala, Baranya) ott találunk a másik rangsor elején is. A harmadik általunk vizsgált tényező a GDP volt. Ebben a tekintetben meglehetősen vegyes a kép. Egyértelmű összefüggés csak, kelet-magyarországi megyék alacsony GDP-je és 5

6 szervezetszáma között látszik. Meglepő viszont a fejlett gazdasággal rendelkező Győr- Moson-Sopron és Fejér megyék alacsony civil aktivitása. A településfejlesztő nonprofit szervezetek a Dél-Dunántúl szervezeteinek 6,7%-át teszik ki számuk 330. Az arányszám az országos adatokhoz hasonlóan az elmúlt 10 évben folyamatos növekvő tendenciát mutatott, jelenleg a vizsgált régióiban hazai viszonylatban, a hasonló tevékenységet végző szervezetek száma és megoszlása magas, amely az előbbi megállapítással magyarázható. 2. táblázat A településfejlesztési célú nonprofit szervezetek száma és megoszlása a Dél-Dunántúlon, évben lakosra jutó száma Baranya Somogy Tolna Dél- Dunántúl A nonprofit szervezetek döntő többsége vagy alapítványi, vagy egyesületi formában kerül bejegyzésre. A településfejlesztés területén a szokásosnál valamivel nagyobb arányban találjuk meg az országgyűlés, a kormány vagy az önkormányzatok által létrehozható közalapítványokat, illetve a közösségi szükséglet kielégítése céljából életre hívott közhasznú társaságokat. Megye, Régió Lakónépesség, 1000 fő Non profit szervezetek száma Szá ma Településfejlesztési célú nonprofit szervezetek Aránya (az összes nonprofit szervezeten belül) Megoszlása (%) ,2 38,2 31, ,8 40,3 40, ,8 21,5 29, ,7 100,0 33,8 Forrás: KSH településfejlesztési célú nonprofit szervezetek, Bp., 2002 A régió szervezeteinek megyei eloszlása egyenletes, közel hasonló értékeket mutat, Tolna alacsonyabb megoszlási száma kisebb számú népességével magyarázható. A különbségeket a 100 ezer lakosra jutó szervezetek száma teszi felismerhetővé. Az alacsony lakónépességű Somogy adatai megközelítik az országos átlag kétszeresét. Ez a statisztikai adat a megye rendkívüli mértékű szervező és közösségalkotó képességét bizonyítja. A helyi lakosság ebben a térségben jól érzékeli a település- és területfejlesztés területén található elmaradottságukat és alulról jövő kezdeményezések formájában igyekszik változtatni a saját helyzetén. A megállapítás az egész régióra igaz, de sehol sem jelenik meg olyan erőteljesen, mint Somogyban. A településtípusok szerinti vizsgálat megmutatja, hogy a településfejlesztési célú nonprofit szervezetek közel fele a községekben működik. Szinte minden településen tálható 6

7 faluszépítő-fejlesztő, városvédő-szépítőkezdeményezés. Különösen magas a falvakban a helyi önkormányzatok által alapított közalapítványok száma. Ennek legfőbb oka, hogy a fejlesztésekhez szükséges anyagi források kibővítéséhez a közalapítványok létrehozását tartják az önkormányzatok járható útnak, velük együttműködve igyekeznek a lehívható forrásokat igénybe venni. Bevételeik A településfejlesztési célú nonprofit szervezetek összes bevétele 1993 óta közel huszonötszörösére emelkedett. Arányuk a szektoron belül 1,5 %-ról 9,7% ra nőtt. A régió 5117,5 millió Ft-al rendelkezik, amely a vizsgált célú szervezetek összes bevételének közel 10%-a. A vizsgált területnél kisebb összeg csak a Közép Dunántúlon található. Az egy szervezetre jutó mérőszámok is ezt a tényt támasztják alá. A területi összehasonlítás azt mutatja, hogy a Budapesten, Szabolcs- Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Bács Kiskun megyében összpontosul a bevételek közel fele. A Dél-Dunántúl alacsony bevétele abból az okból ered, hogy a területen kevés a magas jövedelem rendelkező szervezetek száma, amelyek a nagyobb ernyőszervezetek, a kiemelten közhasznúak és a Kht-ék. 3. táblázat: A településfejlesztési célú nonprofit szervezetek összes bevétele a Dél- Dunántúli régióban, Megye, régió, ország Millió Ft. Bevétel Megoszlás (%) Egy lakosra jutó bevétel Baranya 1864,9 3, Somogy 1925,9 4, Tolna 1326,7 2, Dél-Dunántúl 5117,5 10, Magyarország 48233,0 100, (Ft) Forrás: KSH településfejlesztési célú nonprofit szervezetek, Bp., 2002 Egy szervezetre jutó bevétel, ezer (Ft) A településfejlesztési célú szervezetek bevételi struktúrája jelentősen eltér a többi nonprofittól, amely leginkább az alaptevékenységgel kapcsolatos forrásoknál mutatkozik meg. Ez a vizsgált szervezetek esetében 60 %, a szektor egyéb területein 35%. A magas bevételt a közhasznú társaságok termelő- vagy szolgáltató tevékenységének köszönhetik. A Dél-Dunántúl ezen okból is kedvezőtlen a településfejlesztők anyagi helyzete. A másik két 7

8 jelentős forrás az állami támogatás, valamint a vállalkozói tevékenység, amelyben sikertelenek a régió szervezetei. Ennek oka, a Kht-ék és a település-fenntartó szervezetek alacsony száma. Vállakózói tevékenységnek számít ebben a körben a magas és mélyépítés, kommunális szolgáltatás, ingatlan bérbeadás, irodai szolgáltatás, könyvkiadás. Ilyen jellegű szolgáltatókkal a régióban alig találkozhatunk. Pályázatok A Dél-Dunántúlon a pályázati úton nyert bevételek teljes összege 2000-ben meghaladta a 224,6 Ft-ot, ez mintegy 2,7 m Ft-os bevételt jelent egy nyertes szervezetre számolva, átlagosan. Az összes bevétel 4,4 %-hoz jutottak Dél-Dunántúli szervezetek ily módon. A legnagyobb arányban a megyeszékhelyekről hívtak le forrásokat, ehhez hozzá tartozik az a tény, hogy a pályázatok jelentős része, ezeken a településeken jelent meg. Szervezeti forma alapján a Kht-k és az egyesületek a legaktívabbak. Oka ennek leginkább a kiírásokban keresendő, hiszen a legtöbb pályázatból a nem civil szervezeteket automatikusan kizárják.(nca) A pályázatok felét a központi pénzalapokhoz, másik felét a helyi önkormányzatokhoz címzik, idén ez a kör az európai uniós pályázati forrásokkal bővül. A szféra számára ezek a lehívható források jelentős fejlődési lehetőséget nyújtanak. 4. táblázat: A településfejlesztési célú nonprofit szervezetek pályázati úton szerzett bevételei megyék és régiók szerint, 2000 Ország, Régió, Megye Pályázati bevétel millió Ft % Pályázati bevétel az összes bevétel százalékában Egy nyertes szervezetre jutó pályázati bevétel, (millió Ft) Baranya 62,6 3,0 3,4 1,9 Somogy 133,2 6,3 6,9 4,8 Tolna 28,8 1,4 2,2 1,3 Dél-Dunántúl 224,6 10,7 4,4 2,7 Magyarország 2096,9 100,0 4,3 2,8 Forrás: KSH településfejlesztési célú nonprofit szervezetek, Bp., 2002 Kapcsolati háló A vizsgált nonprofit szervezetek kapcsolatrendszerének megismeréséhez a helyszínt maguk a települések jelentik, mivel a legtöbb szervezet ezen a szinten működik. A nonprofit szervezetek lehetséges együttműködő partnerei az önkormányzatok, civil szolgáltató központok-civil házak, helyi vállalkozók, helyi lakosság, sajtó és nem utolsósorban maguk a szervezetek. Az önkormányzat és a településfejlesztési szervezetek közötti kapcsolati formák és a közvetlen haszonáramlás iránya többféle lehet: 8

9 -szervezetalapítás -szerződéses feladatátadás -közös pályázat -pénzügyi támogatás -természetbeni támogatás Az önkormányzatok és a civil szervezetek számára a rendszerváltozás óta eltelt másfél évtized elegendőnek bizonyult arra, hogy rájöjjenek együttműködésük fontosságára, és sikerességére. Egymásra találásuk mindkét fél érdeke. Valamint az önkormányzatok számára törvény 10 mondja ki a helyi társadalom közösségeinek támogatását. A helyhatóság lehetséges szervezetalapítási módjait publikációban már jeleztük. E mellet hasonlóan fontos a nonprofit szervezetek önkormányzati szövetségekbe, társulásokba való bevonása, hiszen a térségfejlesztésben elengedhetetlenül fontos szerepet töltenek be ezek a települési kapcsolatok. Az önkormányzatok feladatai az évek során folyamatosan gyarapodtak, azonban az erre rendelkezésre álló pénz nem nőtt, hanem csökkent. Az anyagi forráshoz képest túlméretezett a feladatok köre. (Gáspár M 1999) Ezért kézenfekvő megoldás lenne ezeket a feladatokat átadni olyan civil szervezeteknek, akik képesek megoldani őket. Hiszen ha a nyugati példákat nézzük, akkor a nyolcvanas évek végén az állam megkezdte kivonulását a jóléti ellátási szférából és ezeket a szerepeket átadta a civil szervezeteknek. Ezt a nyugat- európai országok azért tehették meg mert a civil szektor igen erős, hagyományokkal rendelkezik, és rábízhatók ezek a feladatok. (Katona P 1999) A feladat átadásnak többféle módja lehet. Az önkormányzat vagy az általa működtetett intézmény (iskola, kórház) hoz létre egy egycélú alapítványt, vagy közalapítványt, ezzel a saját bevételi forrását tudja növelni, és az ellátás minősége is nő azzal, hogy megjelennek a fogyasztói igények. Ez elterjedt forma a Dél-Dunántúlon, számos példa hozható az ilyen típusú civil szervezetre, mint pl: Mohácsért Közalapítvány, Környezetünkért Közalapítvány, Szili László Alapítvány Száz Éves Iskoláért, Park Alapítvány. Azonban míg a kórház és az iskolák által alapított szervezetek támogatása számottevő, addig a legtöbb önkormányzat közalapítványa még a működéshez szükséges összeget sem tudja megszerezni. Az együttműködésnek másik formája, amikor egy ellátatlan társadalmi igényre jön létre civil szervezet, aminek pénzügyi kereteit az adományok az önkormányzat és az állam biztosítja. Erre országosan a legjobb példák a hajléktalan ellátás területén figyelhetők meg pl. Támasz Alapítvány. A harmadik lehetséges együttműködési mód, amikor az önkormányzat feladatokat utal ki a civil szervezetnek, infrastruktúrát és költségvetési keretet biztosít. Esetleg beemel olyan feladatot a soraiba, amit eddig nonprofit szervezet végzett és szerződést köt az ellátóval. Az ilyen fajta megoldást 2000-ben a Dél-Dunántúlon a települések közel 20%-a választotta, és kötött szerződés településfejlesztési célú szervezettel. A legnagyobb számban, a községekben történt ilyen fajta kapcsolatfelvétel, nagyrészt falufejlesztő nonprofitokkal. A nonprofit szervezetekkel történő pályázati együttműködés az önkormányzatok számára pótlólagos bevételi források megszerzésére nyújt lehetőséget. Állami, kormányzati vagy magán alapítványokhoz nyújtanak be pályázatokat. Ez a fajta együttműködés azonban nagyon ritka leginkább Pécsre és Kaposvárra, Szekszárdra jellemző, vagyis a megyeszékhelyekre. Napjainkban források lehívásakor az önkormányzat támogató nyilatkozatokat tölt ki a szféra szervezeteivel, hiszen ez a sikeres pályázat egyik kulcsa. Ezen kívül lakossági fórumok szervezésére kéri segítségüket évi LXV. számú a helyi önkormányzatokról szóló törvény. 9

10 Az önkormányzatok a vizsgált területen 2000-ben 151 településfejlesztő szervezetet támogattak, ez a vizsgált szervezetek közel felét jelenti, ennél nagyobb mértékű támogatást a Dél-Dunántúlon az egészségügy, a sport és a szociális szektor kapott. A településfejlesztő nonprofitok 2000 az önkormányzatoktól Ft-ot kaptak. Ez az összeg más régiókkal összehasonlítva kiemelkedő adat. Ez a magas támogatás a régió nagy számú településfejlesztő szervezetével magyarázható, valamint azzal a ténnyel, hogy az aprófalvas jellegű térségben, a kisebb községekben a civil szervezetek száma alacsony és így nem aprózódik el a támogatás. Az önkormányzatok szívesen juttatnak pénzt a saját alapítású vagy velük szerződésben álló szervezetnek, e körben a vizsgált szervezetek igen gyakoriak. A Dél-Dunántúlon a helyi fejlesztésekre szakosodott szervezetek közöttük az önkormányzatok által életre hívott alapítványok és közhasznú társaságok jutottak a szétosztott pénz negyedéhez. A támogatások nagy része eseti, illetve a természetbeni támogatás. Egyik leginkább elterjedt formája az ingyenes ingatlan használat. A településfejlesztés területén tevékenykedő nonprofitok szinte teljes egésze dolgozik önkormányzati tulajdonban lévő helyiségben anélkül, hogy bérleti díjat fizetne. Ezek a szervezetek jelentős szellemi és szakmai segítséget kapnak, a Civil Szolgáltató Központoktól, melyek minden megyeszékhelyen nyitva állnak a civil szervezetek előtt. Feladataik közé tartozik az információ áramoltatása, saját honlappal rendelkeznek, havi hírlevélen keresztül jutnak el a szervezetekhez, egyeztető tárgyalásokat bonyolítanak le. Ezen kívül a képzések indításával és az érdekvédő tevékenységgel foglalkoznak, egyedi esetkezelést folytatnak, pályázatírói tréningeket tartanak, adóügyi, jogi pénzügyi, menedzsmenti tanácsadást adnak. A szolgáltató központok a MEH szervezésén keresztül jöttek létre 3 éves projektek keretében, éves elszámolási kötelezettséggel. Tevékenységük az egész megye területét lefedi, mivel alközpontokkal rendelkeznek minden kistérségben. Hasonlóan ezekhez a központokhoz néhány településen civil referenst is foglalkoztat az önkormányzat: Dombóvár, Paks, Szekszárd, Pécs, Kaposvár. Számuk azonban még messze van a kívánatos értéktől. A nonprofit szektor szerepét a település- és területfejlesztés területén az évi XXI törvény 11 legitimálja. Rendelkezik a nyilvánosság és a társadalmi részvétel szabályairól. A megyei Területfejlesztési Tanácsok ülései nyilvánosak, így a szervezetek bármikor részt vehetnek. Ezek az ülések minden érintettnek hasznosak, hiszen lehetőség nyílik a tájékozódásra, a napirenden lévő pontok megvitatására, információ és véleménycserére. Kedvezőbb a települési önkormányzatokkal való kapcsolattartás. Az önkormányzati üléseken rendszeres civil részvétel jellemző, ennek legfőbb oka, hogy települési szinten. főképp kisvárosi és községi a képviselőtestület tagjai valamely civil szervezet tagjai, elnök vagy alelnök. Gyakran akkor kérnek civil segítséget, ha egy fejlesztési tervet kell a helyi lakosság felé ismertetni, vagy véleményezni. (Mohácsi Duna Híd Alapítvány, Városszépítő Városvédő Egyesületek) Ezen kívül azonban nem jellemző hogy a helyi szervek elküldik a napirendi pontokat a szervezeteknek és meghívják őket a képviselő testületi ülésékre. Legtöbbször a növekvő papírköltséggel és az állandóan változó napirendi pontokkal indokolják ezt. Tapasztalt tény viszont, hogy gyakran civil szervezetek képviselői nem kívánatos személyekké válnak ezeken a gyűléseken. Ezek után a részvétel a civil szervezeteken múlik. Az önkormányzat részéről a civil szervezetek szemben elvárt feladatok a következők: -helyi problémák feltárása 11 A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. Törvény 4. -a szerint a területfejlesztés és a területrendezési feladatok az állami szervek, az önkormányzatok, a természetes személyek és szervezeteik, a gazdálkodást végző szervezetek és az érdekvédelmi szervezetek, valamint más intézmények összehangoltan, egymással együttműködve látják el. 10

11 -előadások, továbbképzések tartása -javaslatok készítése -pályázatírás -programok végrehajtása, lebonyolítása -tájékoztató, felvilágosító szerep A szektoron belüli kapcsolattartásról aligha beszélhetünk. A helyzet települési szinten kielégítőnek mondható, de településfejlesztéssel foglalkozó nonprofitok kapcsolattartó képessége megyén és régión belül szinte ismeretlen. Gyakran egyáltalán nem vagy csak néhány szervezet ismernek. Közös pályázásra nagyon ritkán kerül sor, a szervezetek nagyon nehezen találják meg egymást. Jellemzőbb a kapcsolattartás a településen működő szervezetekkel. A sajtóval való kapcsolattartás esetén két szélsőség figyelhető meg. A civilek itt két táborra oszlanak. A település, a kistérség, a megye, meghatározó, erős közösségi bázissal rendelkező szervezetei igényt tartanak a sajtó adta nyilvánosságnak és másokról, viszont semmilyen információhoz nem juthatunk. A sajtóval való együttműködés Tolna megye példáján vizsgáltuk. A szféra ingyenes publikálási lehetőséggel rendelkezik a Civil Szolgáltató Központ havi hírlevelében, a megyei önkormányzat által működtetett Megyei Naplóban, valamint a Szekszárdi Vasárnapban, valamint a települési szintű lapokban a dombóvári, paksi, bonyhádi tamási helyi újságában. E mellet a Tolnai Népújságban ellenszolgáltatás fejében hirdethetnek. A megyei lapban gyakran olvashatunk az önkormányzatok és a civil szféra kapcsolatáról, szétosztott pénzekről, kerek asztal létrejöttéről, civilek testvérvárosi kapcsolatairól. Míg az ingyenes megjelenési lehetőségű újságokban magáról a szektorról, kisebb alulról szerveződő civil szervezetről, tevékenységükről, feladat vállalásaikról szerezhetünk információt. Internetes oldallal csak a nagyobb Városvédő szervezetek rendelkeznek, gyakran találhatunk a közalapítványokról információt a települések honlapján. Összegzés A Dél Dunántúlon a településfejlesztéssel fogalakozó nonprofit szervezetek száma meghaladja az országos értéket és arányt, valamint számuk alakulása növekvő tendenciát mutat. A vizsgált típusú szervezetek a települések jelentős részén sikeresen működnek és előkelő helyet foglalnak el a települések helyi társadalmában. A kedvezőtlen gazdasági helyzetben lévő aprófalvas jellegű megyék, mint Tolna, Baranya, Somogy egy összetartó és aktív helyi közösségekkel rendelkeznek, ahol a régió adott körülményeit tudomásul véve az emberek igyekeznek tenni a fejlődés és az előbbre jutás érdekében. Tehát a nagymértékű helyi aktivitással magyarázható a községek és városok viszonylag magas településfejlesztő nonprofit szervezeteinek száma. Azonban a pozitív észrevételek mellett azonban megfigyelhető, hogy a nonprofit szféra erős civil szervezetei mellet a félig állami típusú szervezek az ún. kvázi nem kormányzati szervezetek száma (Kuti É 1991)alacsony. Ezzel a ténnyel magyarázható, hogy szűkös a vizsgált tevékenységű szervezetek bevételi forrása, alacsony a pályázási kedv. 11

12 A Dél-Dunántúli nonprofit szféra kapcsolati hálója szélsőségekkel teli. Kifejezetten jó kapcsolatokkal rendelkeznek a településfejlesztő szervezetek az önkormányzatokkal, sokszor és sokféleképpen nyújtanak egymásnak segítséget. A civil szolgáltató központok mind a három megyében léteznek és működnek és összefogják a szervezeteket, illetve mindent megtesznek ennek érdekében. A szektor azonban nem mondható összetartónak, sok esetben nem ismerik egymást, és nehezen találják meg az együttműködést. Összegzésként elmondható, hogy a Dél Dunántúlon a vizsgált szervezetek értékes szerepet látnak el a régió fejlesztési feladataiban és a helyi társadalmak előre jutásában. Erős történeti gyökerekkel rendelkeznek, amely legitimálja szerepüket, de a rendszerváltozás utáni negyedévszázad még nem volt elég arra, hogy megtalálják helyüket és lehetőségeiket a településfejlesztés területén, de mindenképpen elindultak az úton és ma már kihagyhatatlan tényezővé váltak a helyi társadalmak életében. A tanulmány az Alapítvány a Magyar Felsőoktatásért és Kutatásért Humán erőforrás fejlesztése a civil szektorban doktoranduszi ösztöndíjának támogatásával készült. 12

13 IRODALOM Bartal, A. M. (1999) Nonprofit alapismeretek kézikönyve. Ligatura kiadó, Budapest, pp Bőhm, A (1996) A helyi társadalom, Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola Társadalomtudományi és Közművelődési Tanszéke pp Csizmár, G. Nehoda, I. (2001) Hogyan szerezzünk pénzt? KJK- KERSZÖV, Budapest. p 32 Czike, K. (2001) Önkéntesség számokban Esély 2001/6 Gáspár, M (1999): Magad uram.a civil önkormányzás körvonalai In: Együttműködési lehetőségek a civil szervezetek és a helyi önkormányzatok között, Dem Net könyvek 3., Hálózat a Demokráciáért Program pp Harsányi, l.(1997) Az állam és a nonprofit szektor INFO Társadalomtudomány. 42. pp o. Kákai, L. (2002) A civilek által létrehozott fórumok, kerek asztalok. Comitatus, április pp Katona, P. (1999) Az önkormányzatok és a nonprofit szektor kapcsolatáról In: Együttműködési lehetőségek a civil szervezetek és a helyi önkormányzatok között, Dem Net könyvek 3., Hálózat a Demokráciáért Program pp Kuti, É (1991) A nonprofit elméletek tanulságai és a nonprofit gyakorlat lehetőségei Magyarországon Közgazdsági szemle 1. pp Kuti, É. (1992) A harmadik szektor helye és szerepe a magyar társadalom és gazdaság szerkezetének átalakulásában In: Kuti Éva (szerk.) A nonprofit szektor Magyarországon, Nonprofit Kutatócsoport, Budapest, p.140 Kuti, É. (1998) Hívjuk talán nonprofitnak Nonprofit Kutatócsoport, Budapest, 220 László, M.-Pirisi, G. (2003):A civil szervezetek szerepe a terület és településfejlesztésben. In: Terület-és településfejlesztési oktatási segédlet. Alexandra Kiadó, Pécs, megjelenés alatt Lévai, K. (1997) Az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek közötti együttműködésről. In: Egymás jobb megértése felé. Tanulmányok az állam, önkormányzatok és a nonprofit szervezetek vizsgálatáról Magyarországon. A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány Bp. Lévai, K. (szerk.) (1998): Civil a Pályán. Helyi Társadalom Kutató Csoport,110 Nonprofi Kutató Csoport (2003). Mit érdemes tudni a kormányzati szakembereknek a nonprofit kutatásokról?, Budapest, p.44 Rechnitzer, J. (1998) Nonprofit szervezetek területi szerkezete Kurtán S.-Sándor P.- Vass L szerk. Magyarország évtizedkönyve Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, Budapest Száz, A. (2003) A kormány civil stratégiája. Esély 2003/1 Szanyi, T (2003) Eurofalu. A falu 2003/XVIII évf. 2 sz. Pavluska, V. (1999) A nonprofit szektor, Janus Pannonius Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet, Pécs, 216 KSH 2002: Nonprofit szervezetek Magyarországon KSH, Időszaki tájékoztató, Budapest. p.47 KSH 2002: Az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek kapcsolata 2000, KSH, Időszaki tájékoztató, Bp.p.56 KSH 2002: Településfejlesztési célú nonprofit szervezetek 2000, KSH, Időszaki tájékoztató, Bp.p évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről évi törvény a közhasznú szervezetekről évi L. törvény a Nemzeti Civil Alapprogramról Nemzeti Fejlesztési Terv 13

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

NONPROFIT SZERVEZETEK A TÉRBEN, ELTÉRŐ ESÉLYEKKEL Bucher Eszter 1

NONPROFIT SZERVEZETEK A TÉRBEN, ELTÉRŐ ESÉLYEKKEL Bucher Eszter 1 NONPROFIT SZERVEZETEK A TÉRBEN, ELTÉRŐ ESÉLYEKKEL Bucher Eszter 1 Magyarországon az elmúlt évtized egyik sikertörténete az újjáéledő helyi társadalomé és a nonprofit szektoré. A rendszerváltozás után az

Részletesebben

Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET)

Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET) SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET) 2010. május 19. A Győr-Moson-Sopron

Részletesebben

A Pénzügyi Békéltető Testület első 100 napjának eredményei

A Pénzügyi Békéltető Testület első 100 napjának eredményei A Pénzügyi Békéltető Testület első 100 napjának eredményei A korábbi (2011. július 1-jét) megelőző helyzet Kettősség: 1. A kamarák mellett működő békéltető testületek jellemzői - jó szándék - speciális

Részletesebben

Az Önkéntes Tűzoltó Egyesületek helye, szerepe a mentő tűzvédelem rendszerében, lehetséges szerepvállalásuk a hatósági feladatok végrehajtásában.

Az Önkéntes Tűzoltó Egyesületek helye, szerepe a mentő tűzvédelem rendszerében, lehetséges szerepvállalásuk a hatósági feladatok végrehajtásában. Magyarország szolgálatában a biztonságért! Főigazgató-helyettesi Szervezet Országos Tűzoltósági Fő Az Önkéntes Tűzoltó Egyesületek helye, szerepe a mentő tűzvédelem rendszerében, lehetséges szerepvállalásuk

Részletesebben

NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007

NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007 N PROF I T N BUDAPEST, 2009 Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISSN 1218 7194 Felelős szerkesztő: Tokaji Károlyné főosztályvezető

Részletesebben

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület 1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006 1. Gyermekjóléti alapellátások Az intézmény fenntartója önkormányzat a) egyház, egyházi intézmény alapítvány, közalapítvány egyesület egyéni

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Fukker Gabriella főosztályvezető Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály 2015. február 25.

Részletesebben

7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet

7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet 7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet a 2006. évi decentralizált fejlesztési programok előirányzatainak régiók és megyék közötti felosztásáról, valamint a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

KD. Regionális Fejlesztési Ügynökség 8000. Székesfehérvár, Rákóczi u. 25. E L İ T E R J E S Z T É S

KD. Regionális Fejlesztési Ügynökség 8000. Székesfehérvár, Rákóczi u. 25. E L İ T E R J E S Z T É S KD. Regionális Fejlesztési Ügynökség 8000. Székesfehérvár, Rákóczi u. 25. E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. május 28-i ülésére Tárgy: Tájékoztató Közép-Dunántúli régió

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI ORSZÁGGYŰLÉSI JELENTÉS

TERÜLETFEJLESZTÉSI ORSZÁGGYŰLÉSI JELENTÉS VÁTI - OTO TERÜLETFEJLESZTÉSI ORSZÁGGYŰLÉSI JELENTÉS 2. Háttéranyag Pénzügyi eszközök 2000. VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI OSZTÁLY Készítette: Dobozi

Részletesebben

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30.

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30. TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1.

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben Apró Antal Zoltán programvezető, mentor a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács civil tagja Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége 1136

Részletesebben

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz Jelen tájékoztatóban foglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatokkal kapcsolatos információk tájékoztató jellegűek,

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

Civil Ernyőszervezet létrehozása Tata városában tanulmány

Civil Ernyőszervezet létrehozása Tata városában tanulmány Civil Ernyőszervezet létrehozása Tata városában tanulmány 2009 február április Megrendelő: Tatai Civil Társulás Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság Készítette: Körics Euroconsulting 1053 Budapest, Kossuth

Részletesebben

F.3. számú függelék. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása

F.3. számú függelék. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása F.3. számú függelék Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása Hatályos: 2015.07.07. 1/5. oldal GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. 1. Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Fogyasztóvédelemi

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Tájékoztató a helyes gazdálkodási gyakorlatról (segédlet a 156/2004. (X. 27.) FVM rendelettel, a 16/2005. (III. 8.) FVM rendelettel és a 85/2005. (IX. 27.) FVM rendelettel

Részletesebben

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz

Részletesebben

A 4M program magyarországi. gi gyakorlata. Deák Ferenc Zala Megyei Munkaügyi Központ. 2006. január 31.

A 4M program magyarországi. gi gyakorlata. Deák Ferenc Zala Megyei Munkaügyi Központ. 2006. január 31. A 4M program magyarországi gi gyakorlata Deák Ferenc Zala Megyei Munkaügyi Központ 2006. január 31. Magyarországi gi helyzetkép Foglalkoztatási arány: ~57 % Munkanélküliségi ráta: kisebb EU átlagnál Inaktivitási

Részletesebben

Muzeális intézmények munkaerő-állományához kapcsolódó információk

Muzeális intézmények munkaerő-állományához kapcsolódó információk Muzeális intézmények munkaerő-állományához kapcsolódó információk A muzeális intézmények működési vonatkozású statisztikai adatait a statisztikai adatszolgáltatásra kötelezett intézmények által feltöltött

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

Új lehetőségek a civilek számára. Morvay Levente

Új lehetőségek a civilek számára. Morvay Levente Új lehetőségek a civilek számára Morvay Levente Civil törvény főbb szabályozási területei Szervezeti formák Működés keretei Letétbe helyezés Civil Információs Portál Közhasznú jogállás szabályozása Nemzeti

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

A közlekedés fejlesztéssel összefüggő további operatív programok

A közlekedés fejlesztéssel összefüggő további operatív programok A közlekedés fejlesztéssel összefüggő további operatív programok Balatonföldvár, 2008. május 14. Új Magyarország Fejlesztési Terv Regionális Operatív Program A Magyar Közút Kht., mint az útfelújítási projektek

Részletesebben

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra Veszélyes árúk közúti szállításának ellenőrzése 28-ban A veszélyes áruk szállítása jelentőségének növekedésével, összetett kockázati viszonyaival évek óta egyre preferáltabbá válik az Európai Uniós és

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

ÚMVP előrehaladás szakmai szemszögből

ÚMVP előrehaladás szakmai szemszögből ÚMVP előrehaladás szakmai szemszögből NAPRAKÉSZ INFORMÁCIÓK GYAKORLATIASAN, A GAZDÁLKODÓK RÉSZÉRE! Bozsér Levente Stratégiai és Szolgáltatásfejlesztési Igazgatóság Vizi Veronika Mezőgazdasági Igazgatóság

Részletesebben

Új struktúrák, új kihívások

Új struktúrák, új kihívások Információs Társadalom Parlamentje Új struktúrák, új kihívások Marekné dr. Pintér Aranka 2013. június 13. Az átalakítás célja: A köznevelési rendszer minőségi oktatás és fenntarthatóság az emberi erőforrások

Részletesebben

O F. Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2006 P R. Központi Statisztikai Hivatal

O F. Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2006 P R. Központi Statisztikai Hivatal szervezetek alapítványok egyesületek szövetségek érdekképviseletek közhasznú társaságok egyesülések köztestületek társadalmi szervezetek közalapítványok társas nonprofit szervezetek kamarák hegyközségek

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

MEGYE BÍRÁLAT HELYE BÍRÁLAT IDEJE TELEFONSZÁM Baranya 7623. Pécs, Rákóczi u. 30. Hétf : 13.00-16.00, szerda: 8.00-16.00, péntek: 8.00-12.00.

MEGYE BÍRÁLAT HELYE BÍRÁLAT IDEJE TELEFONSZÁM Baranya 7623. Pécs, Rákóczi u. 30. Hétf : 13.00-16.00, szerda: 8.00-16.00, péntek: 8.00-12.00. MEGYE BÍRÁLAT HELYE BÍRÁLAT IDEJE TELEFONSZÁM Baranya 7623. Pécs, Rákóczi u. 30. Hétf : 13.00-16.00, szerda: 8.00-16.00, péntek: 8.00-12.00. 72/512-461 Bács-Kiskun 6000 Kecskemét, Bajcsy-Zsilinszky krt.2

Részletesebben

Nemzeti Civil Alapprogram Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégiuma NCA-CIV-08-G - Döntési lista

Nemzeti Civil Alapprogram Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégiuma NCA-CIV-08-G - Döntési lista Tanácsadó szolgálat az 1%-os 1 NCA-CIV-08-G-0001 MTESZ Békés Megyei Szervezet Békés Békéscsaba 1,260,000 0 felajánlások segítésére Debreceni Mozgóképkultúra 2 NCA-CIV-08-G-0002 Hajdú-Bihar Debrecen Önnek

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A gazdasági környezet... 3 1.1 A gazdaság

Részletesebben

Negyedéves tájekoztató a juttatásokról

Negyedéves tájekoztató a juttatásokról Negyedéves tájekoztató a juttatásokról Mezőgazdaság, erdészet 2010. 1. negyedév Tartalom Bevezetés Résztvevők összetétele Táblázati rész - Táblázati rész - Mezőgazdaság, erdészet 1 Táblázati rész - Mezőgazdaság,

Részletesebben

Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a fiatalok foglalkoztatásáért Budapest 2013. november 28.

Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a fiatalok foglalkoztatásáért Budapest 2013. november 28. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a fiatalok foglalkoztatásáért Budapest 2013. november 28. Európai Unió Egész életen át tartó tanulás programjának keretében megvalósuló START-UP-MODEL Új vállalkozások létrehozásának

Részletesebben

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés -

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - NOSZA Egyesület 2014. február 28. Új jogszabályi környezet 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú

Részletesebben

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek

Részletesebben

Új szabályok a civil szférában

Új szabályok a civil szférában Új szabályok a civil szférában Szablics Bálint Civil Kapcsolatok Főosztálya Új jogszabályok 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

EGYÉNI ÉS TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁSÉRT ALAPÍTVÁNY

EGYÉNI ÉS TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁSÉRT ALAPÍTVÁNY EGYÉNI ÉS TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁSÉRT ALAPÍTVÁNY KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2010. ÉV Kelt: Budapest, 2011. május 28. TARTALOM 1. A szervezet alapadatai 2. Számviteli beszámoló 3. Kimutatás a költségvetési

Részletesebben

Előterjesztés Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése Népjóléti és Sport Bizottsága 2011. március 30-i ülésére. Tisztelt Bizottság!

Előterjesztés Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése Népjóléti és Sport Bizottsága 2011. március 30-i ülésére. Tisztelt Bizottság! Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Humán Fõosztály 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Tel:72/ 533-800 Ügyiratszám:07-7/182-6/2011. Üi.: Dr.Takácsné Jászberényi Katalin Tárgy: Dél-Dunántúli Önkormányzati

Részletesebben

Szerződés hatálya. Szerződéskötés dátuma. Partner / Szerződő fél. Szerződés tárgya Szerződés típusa Szerződés értéke

Szerződés hatálya. Szerződéskötés dátuma. Partner / Szerződő fél. Szerződés tárgya Szerződés típusa Szerződés értéke Szerződés tárgya Szerződés típusa Szerződés értéke Szerződéskötés dátuma Szerződés hatálya Partner / Szerződő fél Állami feladatok átvállalása az agrár- és vidékfejlesztési programok megvalósításában 6

Részletesebben

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL. 2012. május 11.

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL. 2012. május 11. PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2012. május 11. A 2012.05.05-05.11 között megjelent pályázati kiírások: Cím: Andrássy Európa Ösztöndíj Kiíró: Wekerle Sándor Alapkezelő Határidő: 2012. 05. 18. Pályázhat: fiatal és tapasztalt

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15 PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP-2.1.1-15 A célja: Olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek a, amelynek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó,

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Duna House Barométer

Duna House Barométer Duna House Barométer 37. szám 2014. I. félév és 2014. június hónap Tartalomjegyzék: Vezetői összefoglaló Tranzakciószám és keresletindex Lakásindexek - Összevont Lakásindexek - Regionális Tégla lakás adatok

Részletesebben

Pályázati figyelő 2011. június

Pályázati figyelő 2011. június 1 A) Magyar pályázatok ot i mértéke NEFMI önkormányzati múzeumok támogatására Önkormányzatoknak, általuk fenntartott muzeális intézmények új, állandó kiállításaira, illetve Pest megyében és Budapesten

Részletesebben

Iskola-egészségügyi statisztikai adatok 2007/2008 tanév

Iskola-egészségügyi statisztikai adatok 2007/2008 tanév Iskola-egészségügyi statisztikai adatok tanév Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Országos Környezetegészségügyi Intézet Továbbképzı munkaértekezlete 29. május 26. Jelentést küldı intézmények

Részletesebben

KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu

KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu Közhasznúsági jelentés 2009. Tartalom a) A számviteli beszámoló 2 b) A költségvetési

Részletesebben

2014. május 29-i rendes ülésére

2014. május 29-i rendes ülésére 8. számú előterjesztés Minősített többség (mindhárom határozati javaslat) ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 29-i rendes ülésére Tárgy: Az önkormányzati közalapítványok

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY Helyzetelemzés a közigazgatás elérhetőségéről, a közigazgatási ügymenetről és a közigazgatás működését támogató egyes folyamatokról E dokumentum

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai

A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai Varga Imre mk. pv alezredes A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai Előzmények A jogi szabályozás helyzete Az Európai Unióval történő jogharmonizáció folyamatában a Magyar Köztársaság.

Részletesebben

Civil szervezetek a települési környezet fejlesztéséért Baranya megye példáján 1

Civil szervezetek a települési környezet fejlesztéséért Baranya megye példáján 1 Civil szervezetek a települési környezet fejlesztéséért Baranya megye példáján 1 Bucher Eszter 2 Hazánkban a rendszerváltozás óta eltelt 15 év alatt a civil szektor jelentős számbeli gyarapodáson és fejlődésen

Részletesebben

Képzési díj visszaigénylési útmutató

Képzési díj visszaigénylési útmutató Képzési díj visszaigénylési útmutató www.mvh.gov.hu honlapon lehet elérni a visszaigénylési felületet Elektronikus ügyintézés Ügyfél-tájékoztatási rendszer Az ügyfélkapus felhasználói név és jelszó megadása

Részletesebben

GINOP 2.1.1-15. Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása

GINOP 2.1.1-15. Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP 2.1.1-15 Célja Jelen pályázat célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének növelése olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs

Részletesebben

A felsőoktatás regionalitása

A felsőoktatás regionalitása A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Beadás kezdete. Beadás vége

Beadás kezdete. Beadás vége OP Azonosító kód Pályázat címe Keret (Mrd Ft) Beadás kezdete Beadás vége Pályázók köre Támogatás összege Támogatás mértéke GOP- 2009-1.1.2 Kutatás-fejlesztési központok fejlesztése, megerősítése 1,27 2009.08.31

Részletesebben

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata Civil törvény változásai Péteri Község Önkormányzata Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény A civil szervezetek

Részletesebben

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi:

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi: szerv NAV Repülőtéri NAV 1. számú Repülőtéri NAV 2. számú Repülőtéri K, Cs:

Részletesebben

Innováció támogatás a Dél-Dunántúlon. Kocsis Tamás DDRIÜ Nonprofit Kft.

Innováció támogatás a Dél-Dunántúlon. Kocsis Tamás DDRIÜ Nonprofit Kft. Innováció támogatás a Dél-Dunántúlon Kocsis Tamás DDRIÜ Nonprofit Kft. Pécs - 2010.03.03 Helyzetelemzés: A régió földrajzi jellemzői, tér- és települési szerkezete Hazánk harmadik legnagyobb kiterjedésű

Részletesebben

Autóipari befektetések támogatása Magyarországon. Szandrocha Kamilla 2010. Január 18.

Autóipari befektetések támogatása Magyarországon. Szandrocha Kamilla 2010. Január 18. Autóipari befektetések támogatása Magyarországon Szandrocha Kamilla 2010. Január 18. Az autóipar támogatása Magyarországon 1) Egyedi kormánydöntéssel megítélt közvetlen támogatás 2) EU társfinanszírozott

Részletesebben

Civil szervezetek gazdálkodása. ÁROP-1.1.18-2012-2012-0002 Civil szervezetek működési környezetének javítása kiemelt projekt

Civil szervezetek gazdálkodása. ÁROP-1.1.18-2012-2012-0002 Civil szervezetek működési környezetének javítása kiemelt projekt Civil szervezetek gazdálkodása Civil szervezetek gazdálkodása Alapfogalmak Gazdálkodó tevékenység [Ectv. 2. 10.]: A civil szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére eredményt gyakorló gazdasági

Részletesebben

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M)

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) A pályázatok benyújtása az alábbiak szerint lehetséges: Közösségi környezet kollégiuma esetén: 2015. március 16-ig Mobilitás és alkalmazkodás

Részletesebben

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon 2010/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 77. szám 2010. július 6. Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon A tartalomból 1 Bevezető 1 Bűnügyi helyzetkép

Részletesebben

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.), AZ 55/2008. (X. 31.) ÉS A 42/2009. (IX. 30.) RENDELETTEL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER

Részletesebben

A regionális hálózatépítés fejlesztési eredményei a Dél-dunántúli régióban

A regionális hálózatépítés fejlesztési eredményei a Dél-dunántúli régióban A regionális hálózatépítés fejlesztési eredményei a Dél-dunántúli régióban Csizmazia Sándorné szakmai vezető TÁMOP 3.2.2.Dél-dunántúli RHK Garay János Általános Iskola és AMI Záró konferencia a Dél-dunántúli

Részletesebben

Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában

Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek VI.évf. 2009 2 89-107 Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában A válság turizmusra gyakorolt hatásairól számos, elemzés,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. 2012. április 26-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS. 2012. április 26-i rendes ülésére 8. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. április 26-i rendes ülésére Tárgy: A Hamulyák Közalapítvány tartozásainak rendezése Előterjesztő:

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Háztartási nagygépek energiamegtakarítást eredményező cseréje alprogram. Pályázat kódszáma: HGCS-2014. 2014. szeptember 25.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Háztartási nagygépek energiamegtakarítást eredményező cseréje alprogram. Pályázat kódszáma: HGCS-2014. 2014. szeptember 25. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Háztartási nagygépek energiamegtakarítást eredményező cseréje alprogram Pályázat kódszáma: HGCS-2014. 2014. szeptember 25. 1 1. Előzmények a pályázat célja A pályázatkiírás célja energiamegtakarítást

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

Új nemzedékek jövőjéért kollégium, NEA-UN-12-M, NEA-UN-12-SZ, NEA -UN-13-M, NEA- UN-13-SZ, NEA-UN-13-N, NEA-UN-14-M, NEA-UN-14-SZ pályázatok

Új nemzedékek jövőjéért kollégium, NEA-UN-12-M, NEA-UN-12-SZ, NEA -UN-13-M, NEA- UN-13-SZ, NEA-UN-13-N, NEA-UN-14-M, NEA-UN-14-SZ pályázatok Az 5/2012 (II.16.) a Nemzeti Együttműködési Alappal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló KIM rendelet VIII. fejezet 20. A kollégiumi beszámoló tartalmi elemei Új nemzedékek jövőjéért kollégium, NEA-UN-12-M,

Részletesebben

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG!

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! TÁMOP 4.1.3 III. VÉGZETT HALLGATÓK PÁLYAKÖVETÉSE KÉRDŐÍVMODUL CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! III.1/a. Mi az Ön jelenlegi lakóhelyének (a település, ahol ténylegesen,

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2008. NOVEMBER 27-I ÜLÉSÉRE. Jogi és Ügyrendi Bizottság

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2008. NOVEMBER 27-I ÜLÉSÉRE. Jogi és Ügyrendi Bizottság E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2008. NOVEMBER 27-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 1189-20/2008. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: A Baranya Megyei Önkormányzat felülvizsgált és módosított testnevelési-

Részletesebben

Szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakiskolai szakképesítések a 2013/2014-es tanévben induló képzésekben

Szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakiskolai szakképesítések a 2013/2014-es tanévben induló képzésekben Szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakiskolai szakképesítések a 2013/2014-es tanévben induló képzésekben 1. A B C D 2. Sorszám Megye Szakképesítés megnevezése Szakképesítés azonosítószáma 3.

Részletesebben

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, tudományos tanácsadó, elnök MTA RKK NYUTI, Széchenyi

Részletesebben

európai uniós pályázati források a nyugat-dunántúli

európai uniós pályázati források a nyugat-dunántúli európai uniós pályázati források a nyugat-dunántúli és a gyôri nonprofit szervezetek Körében Dr. Reisinger Adrienn Hajós Barbara bevezető gondolatok Európaiunióscsatlakozásunkótamárhazánkszámáraisrendelkezésreállnakatársadalmi

Részletesebben

1.3 Gazdasági szervezetrendszer

1.3 Gazdasági szervezetrendszer 1.3 Gazdasági szervezetrendszer A rendszerváltozást követően megindult, a gazdasági szereplők számával, összetételével jellemezhető struktúra-átalakulás üteme 1996 után erőteljesen lefékeződött. Kialakult

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban

Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban Palik Zoltán: Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban Mi a civil szervezet? 2011. évi CLXXV. törvény (az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről

Részletesebben

Non-profit vállalkozások. Vállalkozási alapismeretek 4. Előadás Onyestyák Nikoletta

Non-profit vállalkozások. Vállalkozási alapismeretek 4. Előadás Onyestyák Nikoletta Non-profit vállalkozások Vállalkozási alapismeretek 4. Előadás Onyestyák Nikoletta A nonprofit szektor Politikai pártok A szektor statisztikai f ogalma Alapítványok Közalapítványok Egyesületek Köztestületek

Részletesebben

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Projekt azonosító: TÁMOP-4.1.2.D-12/KONV-2012-0013 A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Készítették: Dr. Földi Katalin Dr. László Éva Dr. Máté

Részletesebben

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5.

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5. 2.1.3 Tudásbázis A sikeres térségekben a munkaerő tudásbázisa magas, rugalmasan tud alkalmazkodni a változásokhoz. A kilencvenes évek magyarországi területi folyamatai is azt támasztják alá, hogy a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

SZOCIÁLIS FOGLALKOZTATÁS 2011.évi feladatmutató módosítás főigazgatói döntés alapján ELFOGADOTT kérelmek 2011. szeptember 29.

SZOCIÁLIS FOGLALKOZTATÁS 2011.évi feladatmutató módosítás főigazgatói döntés alapján ELFOGADOTT kérelmek 2011. szeptember 29. SZOCIÁLIS FOGLALKOZTATÁS 2011.évi feladatmutató módosítás i döntés alapján ELFOGADOTT kérelmek Feladatmutatóra jutó támogatás összege Békés Megyei Hajnal István Szociális 1 SZF-SZ-002/2-2010 Békés Megyei

Részletesebben

SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében

SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében TÁMOP-5.5.1.A-10/1-2010-0011 Horizontális célkitűzések megvalósítását elősegítő helyi közösségi kezdeményezések, programok támogatása A projekt

Részletesebben

NCA jogosultsági és sikerességi arányok (%)

NCA jogosultsági és sikerességi arányok (%) A Komárom-Esztergom megyei civil szervezetek NCA pályázati forrásai A Nemzeti Civil Alapprogram számottevő forrás a Komárom-Esztergom megyei civil szervezetek életében, ezért a megyei civil szolgáltatásfejlesztési

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben