VARGA LÁSZLÓ AMIKOR ELINDULT A VONAT Deportálás és kitelepítés Nagymegyer és környékén lévő településekről között

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VARGA LÁSZLÓ AMIKOR ELINDULT A VONAT Deportálás és kitelepítés Nagymegyer és környékén lévő településekről 1945-1949 között"

Átírás

1 VARGA LÁSZLÓ AMIKOR ELINDULT A VONAT Deportálás és kitelepítés Nagymegyer és környékén lévő településekről között 1

2 A kiadvány megjelenését támogatták : Nagymegyer Városának Önkormányzata Nevitel Rt., Dunszerdahely Csemadok Nagymegyeri Szervezete Nagymegyer és Vidéke Célalap Oktatási és Kulturális Minisztérium, Budapest Mécs László Társaság, Pozsony Lakszakállas Község Önkormányzata Ekecs Község Önkormányzata Alistál Község Önkormányzata Padány Község Önkormányzata Kulcsod Község Önkormányzata Csilizradvány Község Önkormányzata Balony Község Önkormányzata Szap Község Önkormányzata Csiliznyárad Község Önkormányzata Medve Község Önkormányzata 2 ISBN Varga László Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely

3 VARGA LÁSZLÓ AMIKOR ELINDULT A VONAT Deportálás és kitelepítés Nagymegyer és környékén lévő településekről között Dunaszerdahely,

4 4 Gyurcsó István Alapítvány Könyvek 38.

5 Előszó A 2007-es évben számos településen megemlékeznek a felvidéki maygyarság egyik legsötétebb korszakáról, a hontalanság koráról. A Csemadok nagymegyeri körzetében együttműködő alapszervezetek emlékezni és emlékeztetni szeretnék a településeiken élőket, fiatalokat és időseket egyaránt. Ez motivált bennünket e helytörténeti kiadvány megjelentetésére, amelyben a körzetben élő magyar lakosság es évek történetét dolgoztuk fel egyrészt a levéltári dokumentumok, illetve a meghurcoltatást átélt emberek visszaemlékezéseinek összegyűjtésével. A helytörténeti kiadvány két nagy részre tagolódik. Az első részben a körzet központja, a nagymegyeri magyarság megpróltatásaival ismerkedhet meg az olvasó. A második részben Lakszakállas, Ekecs-Apácaszakállas, Alistál, Padány és a csilizközi falvak magyarságának történelmével foglalkozunk az es időszakban. A kiadvány összeállításánál segítséget kaptam Bodó Richárd csiliradványi és Varga Gyula ekecsi Csemadok elnököktől, illetve a Nagymegyeri Magyar Tannyelvű Gimnázium és Kereskedelmi Akadémia tanulóitól, akik aktívan bekapcsolódtak a forrásanyagok, visszaemlékezések összegyűjtésébe. Ezt ezúton is köszönöm, névszerint Bábics Zoltán, Garai János, Csicsay Lilla, Šuch Andrea, Szinghoffer Katalin, Boros Annamária, Ollé Szilvia, Katona Csilla, Buzgó Éva, Gerhardt Bernadett, Éliás Enikő, Néveri Zoltán, Petőcz Petronella, László Tamás, Lukovics Ágnes, Németh Katalin, Juhász Mária, Farkas János, Rácz Veronika, Petőcz Gyula volt és jelenlegi tanulóknak. Külön szeretném kiemelni Kugler József történész, falukutató, az MTA főmunkatársának támogatását és segítségét. Miután levélben megszólítottam, mindenben igyekezett segítségünkre lenni. Az ő hozzájárulásával sikerült pontosítani a Békés megyébe került nagymegyeriek jegyzékét. Nagyon szépen köszönjük, tisztelt Tanár Úr! A korszak történelmi eseményeinek feldolgozásánál jelentős mértékben a levéltári anyagokra támaszkodtunk. Hosszabb időt töltöttünk a vágsellyei, komáromi területi levéltárban, illetve a budapesti Országos Széchényi Könyvtárban. Munkánkban felhasználtuk a korszak történelmének egyik legszakavatottabb ismerőjének, Vadkerty Katalinnak alapvető munkáját 1 és az egyes településekről szóló helytörténeti kiadványokat. 5

6 6

7 Rövid történelmi visszatekintés Mottó : A magyar kérdés vagonkérdés! A csehszlovákiai kisebbségek sorsa a 2. világháború után igen mostohára fordult: az újjáalakult csehszlovák állam legelső megnyilvánulásai, így Eduard Beneš elnök dekrétumai között szerepelt a nem szláv nyelvű etnikumok, azaz a németek és a magyarok kollektív bűnösségének elve, illetve a szláv nemzetállam megteremtésének szándéka. Az április 5-én kiadott kassai kormányprogram megvalósulását a következő időszakban kiadott elnöki rendeletek és a Szlovák Nemzeti Tanács által kibocsátott törvények biztosították (ez utóbbiak nemegyszer megelőzték a prágai intézkedést). Beneš rendelkezései elsősorban a németeket sújtották, azonban a magyarokról sem feledkezett meg május 14-e és október 27-e között 143 dekrétum született, melyek közül 13 közvetlenül, kb. 20 közvetve érintette a kollektívan bűnösnek tekintett magyarságot. Ezek közül valószínűleg Beneš augusztus 2-án kiadott 33. elnöki dekrétuma járt a szlovákiai magyarság számára a legsúlyosabb következményekkel. A rendelet híven a kassai programban megfogalmazottakhoz automatikusan megfosztotta őket állampolgárságuktól, ami a nyugdíj és más állami járulékok megvonását, az állami alkalmazásból való elbocsátást is maga után vonta. A magyar nemzetiségű magánalkalmazottak elboscsátását egy júniusban kiadott rendelet írta elő. Betiltották a magyar nyelv használatát a közéletben, kizárták a magyar hallgatókat az egyetemekről, feloszlatták a magyar kulturális egyesületeket, befagyasztották a magyarok bankbetéteit. Lehetővé tették és szabályozták a németek és magyarok földjeinek elkobzását, melyekre cseheket és szlovákokat telepítettek. 1. A köztársaság elnök aláírja a megtorló rendeleteket 7

8 A kassai kormányprogram meghirdetését (1945. április 5-ét) követően az év végéig a népbíróságok mintegy szlovákiai magyart elsősorban értelmiségieket ítéltek el háborús bűnösként, és utasították ki az országból. Sorozatosan perbe fogták a háború előtti magyar közélet jeles alakjait, akiket a köztársaság szétverésével vádoltak meg. Az üldözések hatására felvidéki magyar élete kockáztatásával szökött át Magyarországra A menekülők A reszlovakizációs folyamat vagy visszaszlovákosítás azt jelentette a csehszlovák értelmezés szerint, hogy az előző századokban elmagyarosodott szlovákoknak lehetőséget adtak visszatérésükhöz az anyanemzethez. Az elvet már 1918 után megfogalmazták, de tömeges alkalmazására csak a második világháborút követően került sor. A reszlovakizáltak visszakaphatták állampolgárságukat, kihúzták őket a deportálásra és áttelepítésre kijelöltek listájáról, és visszaadták elkobzott tulajdonukat. A feladat végrehajtása a reszlovakizációs bizottságokra hárult: propagandamunkát végeztek, és elbírálták a beérkezett kérvényeket. Az agitációba gyakran a fenyegetés hangja vegyült, s szórólapok fiygyelmeztették a magyar lakosságot, hogy a szlovák nemzetiség vállalása az utolsó esély a szabad élet biztosítására. A felvidéki magyarok jelentős része végül beadta a derekát, hiszen felmérte, hogy az állampolgárság hiányával járó teljes kiszolgáltatottság milyen nagy veszélyt jelent.

9 719 településről összesen en kérték a szlovák nemzetiség megadását, ebből összesen személyt nyilvánítottak szlováknak. A közmunkáról szóló 1945/88-as elnöki dekrétumra hivatkozva a maygyar férfiakat 16-tól 55, a nőket pedig 18-tól 45 éves korig közmunkára kényszerítették. A törvény keretein túllépve, sok esetben sokkal fiatalabb és idősebb polgárokat besoroltak a jegyzékbe. A szudétanémetek teljes kitelepítését követően, 1946 tavaszán megkezdődött a munkaerőtoborzás. A Szlovák Telepítési Hivatal által kidolgozott elképzelések szerint Szlovákia magyar járásaiból minden magyar nemzetiségű személy átcsoportosítására sor kerülhetett. A tömeges deportálások 1946 novemberétől 1947 februárjáig tartottak. Ebben az időszakban 44 ezer személyt (férfiakat, nőket, gyerekeket és öregeket) szállítottak fűtetlen marhavagonokban Csehországba. Az akció végrehajtását a hadsereg segítette. A sokszor napokig tartó utazás után a csehországi vasútállomásokon valóságos emberpiacot tartottak, ahol a cseh gazdák kiválaszthatták az igényelt munkaerőt. A deportáltak több mint 6600 házat, közel 3900 hektár termelőföldet és szinte minden ingóságukat hátrahagytak. A deportáltak vagyonát az állam ún. bizalmiak számára utalta ki, akik kezdetben a vagyon kezelői lettek volna, idővel pedig tulajdonosai is. A bizalmiak zöme volt partizánokból és az északi járásokból kolonistának jelentkezőkből állt. A magyarok kényszermunkára való elhurcolása része volt a Magyarországra irányuló nyomásgyakorlásnak, amelynek célja a lakosságcsereegyezmény végrehajtatása volt. A lakosságcsere terve azután vetődött fel a csehszlovák vezetésben, miután a potsdami konferencián, illetve a páriszsi békekötést megelőző tárgyalásokon elutasították a magyarok egyoldalú kitelepítését ellentétben a hárommilliós német kisebbséggel. A Szovjetunió támogatásával végül sikerült rábírni a magyar kormányt, hogy február 27-én aláírja az erről szóló egyezményt. A Gyöngyösi János magyar külügyminiszter, és Vladimír Clementis csehszlovák külügyi államtitkár által aláírt egyezmény értelmében a csehszlovák hatóságok annyi szlovákiai magyart voltak jogosultak Magyarországra áttelepíteni, amennyi magyarországi szlovák önként jelentkezett a Szlovákiába való áttelepülésre. Az egyezmény megkötése után a szlovák hatóságok nagyaráynyú toborzási akcióba kezdtek a Magyarországon élő szlovákok körében. Érveiket elsősorban arra alapozták, hogy a többnyire szerény vagyonú szlovákok számára jól működő gazdaságokat és könnyebb életet ígértek. 9

10 A Magyarország számára rendkívül hátrányos egyezmény szerint a magyar fél vállalta, hogy a meghatározott kvótán felül átveszi a háborús bűnösöket is. Ezzel visszaélve a csehszlovák bíróságok tömegesen vonták felelősségre a háború alatt állítólag elkövetett bűneikért a felvidéki magyarokat, s végül több mint 70 ezer személyt írtak össze, akinek háborús bűnösként kellett volna elhagynia szülőföldjét. Csehszlovákia végül a deportálások elindításával bírta rá a magyar kormányt a lakosságcsere lebonyolítására, amely 1947 áprilisában kezdődött a dél-alföldi szlovákok és a mátyusföldi magyarok kicserélésével. A vasúti szerelvények naponta szállították összes ingóságukkal együtt a kijelölt családokat Magyarországra. A végleges adatok szerint a Maygyarországról Szlovákiába önként áttelepült szlovákkal szemben magyar volt kénytelen a szülőföldjét elhagyni. Óriási különbség mutatkozott azonban a hátrahagyott vagyonban. Mivel a szlovák hatóságok általában a módosabb gazdákat jelölték ki az áttelepülésre, a szlovákok által Magyarországon hagyott 15 ezer kataszteri holddal, s 4400 lakóházzal szemben a Magyarországra áttelepített magyarok 160 ezer holdat és lakóházat hagytak maguk mögött. Az utolsó áttelepülők 1949 elején lépték át a csehszlovák-magyar határt. Egy 1948 nyarán napvilágot látott rendelet alapján összesen 710 település nevét változtatták meg, amelyek nagy része a magyar nyelvterületen volt található. Az első köztársaságban csupán a magyar nevek hagyományos szlovák változatát használták. Az 1948-as rendelet értelmében viszont a magyarnak tűnő településneveket teljesen megváltoztatták március 28-án az új csehszlovák országgyűlés visszamenőleges hatállyal törvényerőre emelte az elnöki rendelkezéseket. A Klement Gottwald vezette kommunisták 1948-as hatalomátvételével a kisebbségeket sújtó intézkedéssorozat lendülete megtört már csak moszkvai utasításra is, mivel a keleti blokkban a Szovjetunió nem akart széthúzást. Már október 25-én biztosították a magyaroknak az állampolgárság visszajuttatását hűségeskü fejében ben megszületett a megegyezés a csehszlovák és a magyar kormány között, miszerint Prága elengedte a 30 millió dolláros jóvátétel még ki nem fizetett maradékát a már államosított szlovákiai magyar vagyon fejében. A reszlovakizációs nyilatkozatokat csak 1954-ben érvénytelenítették. Csehszlovákia december 31-én bekövetkező felbomlása után két utódállama elutasítja a jogfosztó rendeletek hatálytalanítását, elítélését és bárminemű kárpótlás kifizetését a meghurcoltak részére. 10

11 NAGYMEGYER - IZSAP 11

12 12

13 A 2. világháború befejezése után a bevonuló csehszlovák katonaság, csendőrök és néhány hivatalnok, később a visszatérő kolonisták, betelepülő partizánok jelenléte, s főleg a helyiekkel kialakított viszonya egyértelművé tette, hogy Nagymegyer magyar nemzetségű lakossága nem a felszabadítottak, hanem a legyőzöttek kategóriájába tartozik. A helyi közigazgatást egy hattagú intézőbizottság (miestna správna komisia) vette át. A bizottság élére kinevezték a tejhatalommal rendelkező komiszárt, Nagymegyeren ezt a tisztséget egy Ollé nevű személy töltötte be. Az állami hatalom további eszközei a városban csak szlovák nemzetiségű polgárokból álló helyi csendőrség (stanica národnej bezpečnosti), illetve a városba telepített katonai helyőrség volt. A megalakulást követően a helyi intézőbizottság elsősorban a háborús károk felmérését végezte. 234 bejelentés érkezett címére egyénektől, illetve közösségektől. Ez mellett már 1945 őszén érvényesíteni kezdik a kassai kormányprogram szellemében a magyar ellenes intézkedések egész sorát. A hivatalokról és középületekről eltűntek a magyar feliratok. A magyar nyelvű iskolát bezárják. A szlovák nyelvű iskolában viszont csak április l9-én indult el a tanítás, az iskola első igazgatója egy Pavel Fusek nevű tanító volt ban kialakított szlovák tannyelvű iskola A hivatalokban nem engedélyezik a magyar nyelv használatát. A helyi végrehajtó bizottságnak a legtöbb munkát az ún. správcák, felügyelők 13

14 kinevezése adta. Minden magyar nemzetiségű középbirtokos, kereskedő, iparos, kocsmáros és egyéb vallálkozó mellé egy megbízható szlovák nemzetiségű felügyelőt kellett kinevezni, amikor a gazdasági tevékenységből származó jövedelem nagy része is a felügyelőt illette. Nem egy személy volt városunkban is, aki két-három vállalkozónak volt a felügyelője. Ha végigolvassuk a korabeli dokumentumokat, a nagymegyeri intézőbizottság jegyzőkönyveit, az az érzésünk, hogy az adott időszak legfontosabb eseményét a felügyelők kinevezése jelentette. A kor jellegzetes sajátossága, hogy szinte verseny folyt a jól jövedelmező, munka nélküli állásokért 2, ezért egyre több idegen jelent meg a városban A felügyelői jogkör megszüntetéséről szóló határozat Az 1945-ös évben a hatalom új képviselőinek a közrendet különösebb erőszak nélkül sikerült biztosítania. Megkönnyítette ezt az is, hogy a városban az 1945 előtt működő minden felekezeti, ifjúsági és kulturális szervezet működését betiltották. A helyi magyar lakosság között a félelem és a bizonytalanság érzése erősödött, hiszen nagyon kevesen voltak olyanok, akik az adott korzszak politikai viszonyai között tájékozódni tudtak. Az egyházak vezetői, a római katolikus egyház plébánosa, Cseri István, illetve a református

15 tiszteletes, dr. Katona Géza próbálta az embereket felkészíteni a várható eseményekre. 5. Cseri István esperes 1946-os év elején felgyorsulnak a politikai események. A csehszlovák kormány számára egyre pontosabban megfogalmazódott a terv, amelyet arra az időre készítettek, ha a magyarok teljes kitelepítését nem tudják megvalósítani nagyhatalmi támogatással. Ennek ellenére az ország déli részén lévő egységes magyar nyelvterület megbontására törekedtek, mégpedig a reszlovakizáció, deportálás és végül a kitelepítés segítségével. Az 1946-ban tartott népszámlálás szerint Nagymegyernek és Izsapnak 4556 lakosa volt. Ebből 455 szlovák, 1 német és 1 osztrák 3. Tehát a jogfosztottság éveinek kezdetén a két településen 4099 személy, a lakosság 89,9%-a vallotta magát magyarnak. Ennek az aránynak erőszakos megváltoztatására törekedtek a hatalom képviselői. Ennek első formája volt a reszlovakizációs kampány meghirdetetése. A reszlovákizáció kérdésével a csehszlovák kormány 1946 januárja és júniusa között többször foglalkozott. Az első félév végére elkészült az a felhívás, amelyet Nagymegyeren is olvashattak: Tudatjuk a község minden lakosával, hogy azok a személyek, akiknek 1930 után már nem volt lehetőségük magukat szlováknak jelenteni, s jelenben szlovák őseik révén ennek érzik magukat, utólagosan is jelentkezhetnek, hogy bevallják, szlovákok. Ezután következett, hogy hol és mikor lehet jelentkezni a felhívásra. 4 A befejezés igen csábítóan hangzott a minden állampolgári joguktól megfosztott magyarok számára: A jelentkezettek megtarthatják csehzszlovák állampolgárságukat. 5 15

16 Ezért talán több mint hat évtized távlatából sem lehet egyértelműen elítélni mindazokat, akik engedtek a csábításnak, mert nem tudjuk megitélni egy adott személy, család helyzetét az adott korban. Nagyon sok magyar számára ez volt az egyedüli lehetőség, hogy visszaszerezze emberi jogait. Ezért, bár a számok elszomorítóak, nem kívánjuk kommentálni. A reszlovakizációs bizottság szerint közel személy kérte a szlovák nemzetiséget az as években. A beadott kérvények alapján a nemzetiségi változást közel személynél hagyták jóvá az erre kialakított bizottságok. 6 A reszlovakizációs folyamat dokumentumaira vonatkozólag sokszor egymásnak ellentmondó adatok ismertek. A reszlovakizáció hatása sajnos Nagymegyeren és Izsapon is megnyilvánult os évben a folyamatban aktív szerepet vállalt a Slovenská Liga nagymegyeri szervezete Ľ. G. tanító vezetésével. 7 A helyi intézőbizottság által kimutatott statisztika szerint a reszlovakizáltak száma jelentős volt. Nagymegyeren 693 személy adta be kérvényét, ebből 650 személy esetében jóváhagyta a bizottság a kérvényt, végül 227-en vehették át az igazolásukat a választott nemzetiséghez való tartozásról 8. Izsapon 94-en kérték a reszlovakizálást, 91 személynek jóváhagyták a beadott kérvényt és végül 32 személy kapta meg az erről szóló bizonylatot. 9 A korabeli dokumentumok között megtaláljuk azok nevét is, akik az adott korban próbáltak a magyarosítás erőszakos formája ellen fellépni. Ezek közé a bátor személyek közé tartozott az izsapi tanító, Simon Gyula

17 6. Reszlovakizációs okirat A reszlovakizáltak legtöbbjét már nem fenyegette a kitelepítés, illetve a deportálás veszélye. Viszont egyre inkább azokat a nagymegyeri maygyarokat, akik megőrizték nemzetiségüket. Nagymegyeren január 17-én megalakult egy nyolctagú ún. népbíróság M. Mäsiar vezetésével a háborús bűnök kivizsgálására. Ugyan- 17

18 ezzel a feladattal Izsapon egy kéttagú bizottságot bízott meg a hatalom, melynek irányítója Tomáš Banka volt június 24-én küldte el a komáromi járási komiszár azt a 78/1946 sz. sürgős jelzővel ellátott utasítást, amely a városban szállítóeszközzel (ló, ökör) rendelkező magyar nemzetiségű polgárok összeírására vonatkozott. A kimutatás július 31-re elkészült, 192 személy (család) nevét tartalmazta. 12 A rendelkezés összefüggött a magyarországi kitelepítésre vonatkozó első forgatókönyvvel, amelynek előterjesztője az ismert szlovák politikus Vavro Šrobár volt. Elképzelése abból indult ki, hogy a csehszlovákiai magyarok többsége falun él. A legtöbb családban van ló és kocsi. Tehát egyszerűen megoldható a magyarok eltávolítása Csehszlovákiából. Saját lovas kocsijaikra kell őket felpákolni és áthajtani a magyar határon. Ezért született ez a rendelet, és ennek értelmében írták össze Nagymegyeren is a lovas kocsival rendelkező családokat. A tervet, bár először elfogadta a Szlovák Nemzeti Tanács, a külföldi és hazai ellenállás következtében elvetették. Helyébe újabb forgatókönyvek készültek. Mindezek ellenére ez a névsor képezte később a városból kitelepítésre, illetve deportálásra kijelölt személyek listájának az alapját. Az összeírásból kiderül, hogy a városban 1946-ban 194 családot jelöltek meg, akik vagy ökrös szekérrel (192-en) vagy lovas szekérrel rendelkeztek (91-en). Volt jónéhány olyan család, ahol mindkét fogatot biztosítani tudták volna szeptember 16-án és 17-én 250 katonával erősítették meg a nagymegyeri katonai helyőrséget. A Belügyi Megbízotti Hivatal szeptember 21-én keltezett levele értelmében a városban is intézkedések történtek a deportálás és a kitelepítés előkészítésére. A városi közigazgatási bizottság 2466/1946 sz. rendeletével biztosított két helyiséget a városban (az 597-es számú épületben) a Kitelepítési Hivatalnak. A hivatal november 4-én kezdte el működését a településen. Minden intézkedés megtörtént arra nézve, hogy a Nagymegyeren többségben lévő magyar lakosság arányát megváltoztassák. 18

19 7. Kitelepítési hivatal kialakítása Nagymegyeren 1946 végére megerősítették a hattagú helyi közigazgatási hivatalt, melyet Nagymegyeren Vojtech Magát vezetett, helyettese Pavel Fusek igazgató-tanító volt. Izsapon háromtagú volt a testület Tomáš Banka vezetésével október 28-án nagyszabású ünnepséget szerveztek a városban ünnepi szetmisével, kultúrműsorral, amelybe bekapcsolták a helyőrség katonáit és az iskolás gyermekeket is novemberében a helyi közigazgatási hivatal azt jelenti, hogy a városból még 150 személy önként jelentkezett Csehországba munkára, 2-3 család pedig elköltözött. Ezek az emberek talán megérezték, hogy ezután még rosszabb események várhatók Jelentés az önkéntesekről 19

20 Mindezek ellenére féltek a hivatalok a helyi magyar lakosságtól. Erről tanúskodik az a jelentés, amit december 6-án küldött a helyi közigazgatási hivatal a komáromi járási komiszárnak. Kérik a helyőrség további erősítését, beszámolnak benne a biztonsági intézkedésekről Félelem a helyi lakosságtól A komáromi járási hivatalban a járási komiszár, Koreň úr parancsára már január 11-én elküldik azt az utasítást, amely Nagymegyer és környezetébe eső falvak magyar lakosainak deportálására vonatkozott. A rendelet szerint január 14-én kellett Nagymegyer, január 15-én Izsap lakosainak kézbesíteni a deportálásra vonatkozó döntést. Január 14-én a községekben a járási orvosnak és a mellé beosztott orvosoknak meg

21 kellett vizsgálniuk a deportálásra kijelölt személyeket. A döntés alapján Nagymegyerről három szállítmány indult január a között. A nagymegyeriek az első és második szállítmányba voltak besorolva, akiket január ig az esti órákig a körzeti autófuvarozási vállalat gépkocsijain a katonai helyőrség kíséretében a nagymegyeri állomáson várakozó tehervagonokba raktak be. Az izsapiakat az január 18-án a gellériekkel a harmadik szállítmányba sorolták be. A deportált családok hátrahagyott ingatlan és ingó vagyonáról, állatállományáról rögtönzött jegyzőkönyv készült. Nagymegyerről a terv értelmében a két nap folyamán 318 család 1082 tagját kellett a zimankós januári hidegben a zsúfolt vagonokba elhelyezni, akik számára az útirányát a Csehországból meghívott hivatalnokok segítségével a járási munkavédelmi hivatal jelölte ki. A harmadik szállítmányba Izsapról és Gellérről 406 személyt soroltak be. A valóságban arról, hány nagymegyeri és izsapi lakossal gördült ki a tehervonat január a között, különböző adataink vannak. Vadkerty Katalin kimutatása szerint 16 Nagymegyerről január e között 131 család 539 tagját, amelyből 83 volt a gyerek, deportáltak. Az Izsapról deportáltak számáról pontosított adataink nincsenek. A korabeli jelentések egyikében 17 a helyi komiszár megállapította: a kijelölt magyar nemzetiségű személyek deportálása nagyobb rendbontás nélkül és a terveknek megfelelően, megtörtént. Az eseményeket másképp ítélték meg a kor szenvedő alanyai, a nagymegyeri és izsapi magyarok. 18 A mindenki számára megalázó erőszakos elhurcolás után a különböző családok különböző viszonyok közé kerültek. Rendkívül megalázó volt az, hogy a célállomásokra (Mníchovské Hradiště, Rychnov nad Jizerou 19 ) megérkezve a cseh gazdák úgy válogattak köztük, mintha rabszolgák lettek volna. Számos családdal szemben rendkívül embertelen munkakövetelményeket állítottak fel. Néhány hónap után, 1947 májusában, több deportált személy titkon visszatért. Legnagyobb megdöbbenésükre idegeneket találtak lakásaikban. Távollétükben a hatóságok az ún. bizalmiakat (dôverník) helyezték el az üresen maradt lakásokba, akik ezáltal tulajdonosi jogkörrel lettek felruházva. Emellett fokozatosan elkezdődött a belső telepítés Szlovákia északi járásaiból. Nagymegyerre 20 családot telepítettek Klubina (Liptó megye) nevű településről, míg Izsapra 90 családot Árva megyéből március 24-én kelt jelentés szerint a városban problémát okozott 21

22 a betelepült szlovák családok elhelyezése, és ekkor még a jelentés szerint 240 családot vártak Magyarországról Betelepítési lehetőségek Nagymegyeren Az as években Magyarországról Nagymegyerre végül 121 család került. Izsap községbe betelepült személyekre vonatkozólag nem találtunk adatokat. 22 Ezek a tények is befolyásolták a helyi hatóságokat, igyekeztek minél több nagymegyeri magyar családot Csehországba deportálni, majd később Magyarországra kitelepíteni. Ezáltal az üresen maradt lakásaikat kiutalni, a belső és külső telepítés útján, a városba költöző szlovák családoknak. Emellett a városban nyolc házat építettek a lakásgondok megoldása érdekében. A helyi és országos hatóságok ezért nagy körültekintéssel próbálták előkészíteni az ördögi tervet. Erről tanúskodik az alábbi dokumentum is, amely Nagymegyer, Izsap és Gellér lakosságának csehországi deportálására vonatkozik. A terv tartalmazta az értesítések kézbesítésének harmonogramját, az orvosi ellenőrzések tervét és végül január a között indított három transzportba besorolt családok számát, akikhez 1512 személy tartozott. Ugyanakkor meghatározta az egyes hivatalok,

23 köztük a kitelepítési hivatal és a hatalmi szervek, csendőrség, hadsereg feladatait A nagymegyeri, izsapi lakosok deportálási terve 23

24 A Csehországba deportált magyarok számára külön nehézséget jelentett a számukra teljesen idegen cseh nyelv elsajátítása. Mindezek ellenére, amint a visszaemlékezésekből kiderül, igyekeztek alkalmazkodni. Ebben segítették a deportáltakat azok a papok, akik 1947 nyarán meglátogatták a deportált családokat. Ők állították össze a kétnyelvű gyónási cédulákat, ami lehetőve tette a Csehországba került hívek vallásgyakorlását Gyónási cédulák Cseri István, nagymegyeri katolikus esperes is felkereste a Csehorzszágba deportált híveit, próbált a maga lehetőségein belül segíteni abban, hogy alkalmazkodni tudjanak. Cseri István két hétig tartózkodott hívei között Csehországban, Borsiczky Margit erre az eseményre ma is nagyon jól emlékezik: 1948 nyarán meglátogatott bennünket a nagymegyeri Cseri esperes, aki misézett a szomszéd falu templomában, ahová a környékbeli magyarok mind összejöttek. A szüleimnél aludt egy éjjel, majd elment egy másik járásba, visszafelé ismét náluk töltött egy éjszakát, mert jó katolikusként már itthonról is jól ismerték egymást. 24

25 A deportáltak megpróbáltatásai, úgy tűnt, hogy januárjában véget érnek. A megváltozott nemzetközi helyzet hatására 25 kormányrendelet tette lehetővé a visszatérésüket. Nagymegyerre január 20-a és február 4-e között 3 szerelvény tért vissza. Ezeken 240 család 1067 tagja tért vissza szülőföldjére, Nagymegyerre és környékére. 26 A kényszermunkára elhurcolt családok nagyobbik részének megpróbáltatásai ezzel nem fejeződtek be. Az egyik nagymegyeri család így emlékezett vissza a hazatérésre: januárjának végén több idegennel együtt 5 vagonra való embert szedtek össze, beleértve minket is, s hazajöhettünk. Keszegfalura vittek, de fél évig nem jöhettünk vissza Nagymegyerre, nem kaptuk meg a papírt a lakhatásra. Mire végre hazajöhettünk, a házunknak szinte hűlt helyét találtuk. A házunkba költözött szlovákok elvittek mindent, az odahordott építőanyagot, kerítést, kiemelték a frissen elültetett 34 szál gyümölcsfát Mindezt persze nem lehetett könnyű feldolgozni, s talán az nyújthatott vigaszt, hogy a több mint kétéves megpróbáltatás után mégis visszatérhettek szülővárosukba, ahonnan 1948-ban több száz magyar családot Magyarországra erőszakkal kitelepítettek. A levéltári források igazolják, hogy Nagymegyerről még 1947 májusában 304 család 1107 tagja szerepelt a kitelepített személyek listáján 28. Ők voltak azok, akik az ún. fehércédulával rendelkeztek, ami átmeneti védelmet nyújtott tulajdonosaiknak. Miután 1947 áprilisában Csehszlovákiából elindultak az első szerelvéynyek Magyarország irányába, a nagymegyeriek is lázasan készülődtek, összerakták szállítható vagyontárgyaikat, igyekeztek pénzzé tenni ingóságaikat, a földet már a legtöbb esetben parlagon hagyták augusztus 12-én a Nagymegyeri Nemzetbiztonsági Állomás ennek hatására feljelenti a Mezőgazdasági Megbízott Hivatalnál Fekecs Sándor, Horváth Vince és Lalák Jenő gazdákat, akik elhanyagolják földjeik gondozását. A feljelentésben utalás van arra, hogy az idetelepített 3 kolonista család (Liptó megyéből) nem vehette át a nagygazdák kisajátított földjeit

26 A nagymegyeri gazdák tiltakozása

27 14. A fehérlap 1948 februárjában politikai változás történt Csehszlovákiában. Maygyarország is próbálta a tárgyalásokon a rákényszerített lakosságcserét 27

28 lassítani. Sokan abban reménykedtek, hogy a programot leállítják 1948 tavaszán, de a csehszlovákiai politikai hatalomátvétel után minden folytatódott tovább. Sőt meghirdették a reszlovakizáció második szakaszát is. Ez azonban Nagymegyeren nem járt eredménnyel, ahogy erről október 30-án a Körzeti Hivatal képviselője számolt be. Izsapon ekkor két család reszlovakizált Búcsázás a temetőben Jelentés a reszlovákizáció második szakaszának eredményeiről

29 17. Reszlovákizáció eredménye a komáromi járásban Nagymegyerről május 12-e és december 13-a között 31 többszáz embert deportáltak Magyarországra. Vadkerty Katalin történész kimutatása szerint 1948 májusától decemberéig településünkről 205 családot 29

30 telepítettek ki. 32 Ebből 83 család 769 ha földterülettel rendelkezett szülővárosában. 33 Arról, hogy a 205 család összesen hány tagja hagyta el pontosan Nagymegyert, Vadkerty Katalin nem közölt adatotokat. Levéltári kutatásaink alapján mi sem találkoztunk olyan adatokkal, amely ebben a kérdésben segítségünkre lehetne. Tánczos Tibor 1996-ban megjelent munkájában arra hivatkozik, hogy összesen 90 család, s megközelítőleg 437 személy lett kitelepítve. 34 A közölt létszám valószínűleg jóval nagyobb volt! A célállomások közé tartozott: Mezőmegyer (16 család), Gerendás (13), Elek (8), Csorvás (3), Mezőberény (6), Mágócs (2), Újkígyós (1), Békésscsaba (16), Körösladány (1), Drávaszabolcs (1), Németpalkonya (5). 35 A kitelepített személyek egy részét már a kitelepítés első napján (1948. május 12.) egy fiatal leányka 36 egy kis formátumú kockás füzetbe jegyezte fel. Adatait összehasonlítottuk az Új Otthon folyóiratban megjelent adatokkal, illetve 1996-ban a nagymegyeri idős lakosok által összeállított kimutatással. Emellett még egy forrás, László Péter könyve is rendelkezésünkre állt. A többfajta forrás adatai eltérnek egymástól. Ezért azt a megoldást választottuk, hogy kiadványunkban bemutatjuk az összes rendelkezésünkre álló forrást. László Péter Fehérlaposok c. kiadványában Dél-Dunántúlon az alábbi nagymegyeri családok letelepítését közli: 37 Időpont: Hely: Név: Családtagok: Mágocs Jankó Lajos, géplakatos, róm. katolikus Drávaszabolcs Németpalkonya László Lajos, földműves, református 3 Dr. Katona Géza református lelkész 2 Balázs István, földműves, róm. katolikus 2 Farkas Vilmos, földműves, róm. katolikus Pálkovács István, földműves, róm. 1 katolikus Pelle Gyula, földműves, róm. katolikus 5 Samu István, földműves, róm. katolikus 1 30

Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat, a Jó Barát,

Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat, a Jó Barát, KISEBBSÉGI DISKURZUSOK KISEBBSÉGI DISKURZUSOK Neszméri Csilla Baumgartner Bernadett CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR SAJTÓ. A JÓ BARÁT Bevezetés Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat,

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

NÉVMUTATÓ* Beneš Edvard Clementis, Vladimír Drtina, Prokop Ïuriš, Július Fal an, Samuel Feierabend, Ladislav Ferjenèík, Mikuláš Fierlinger, Zdenìk

NÉVMUTATÓ* Beneš Edvard Clementis, Vladimír Drtina, Prokop Ïuriš, Július Fal an, Samuel Feierabend, Ladislav Ferjenèík, Mikuláš Fierlinger, Zdenìk NÉVMUTATÓ * Beneš Edvard (1884 1948) köztársasági elnök (1935 1938, 1938 1945, 1945 1948) Clementis, Vladimír (1902 1952) a londoni emigrációban a Jogi Tanács tagja (1942 1945), a Szlovák Nemzeti Tanács

Részletesebben

Csabaszabadi Szlovák Önkormányzat 2015. február 25-i határozatai

Csabaszabadi Szlovák Önkormányzat 2015. február 25-i határozatai Csabaszabadi Szlovák Önkormányzat 2015. február 25-i határozatai 1/2015. (II.25.) SZKT határozat 3 igen, 0 nem és 0 fő tartózkodott A Csabaszabadi Szlovák Önkormányzat Képviselő-testülete ülésének jegyzőkönyv

Részletesebben

Az ún. Beneš-dekrétumok

Az ún. Beneš-dekrétumok 1 Botlik József történész (Ph.D.), egyetemi docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudomány Kar, Budapest Piliscsaba Az ún. Beneš-dekrétumok A Beneš-dekrétumoknak nevezett jogszabályok pontos

Részletesebben

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Keller Jakab 1860-as évek 1944 Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944 Kohn Mihály 1876 1944 Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882

Részletesebben

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Statisztikai Világnap ünnepi konferenciája Esztergom 2010. Október 14-15. Dr. Laczka Éva Miért választottam ezt a témát?

Részletesebben

Bödõk, Ilona b: 1947 in Csicsó Mad. Nagy, Tibor "Dr" b: 1946 in Mad m: 1976. Nagy, Szabolcs "állatorvos Dr" b: 1976 in Mad

Bödõk, Ilona b: 1947 in Csicsó Mad. Nagy, Tibor Dr b: 1946 in Mad m: 1976. Nagy, Szabolcs állatorvos Dr b: 1976 in Mad Nagy, Vilma b: 1911 in Csicsó d: 2005 in Csicsó anyja Pálffy Vilma Fél Antal d.u. Bödõk, Pál b: 1905 in Csicsó m: 1947 d: 1965 in Csicsó anyja Kollár M.Bödõk Ksz.Tarcsi Géza, Balá gy.k.sz. Beke Károly

Részletesebben

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én GYERMEKKOROM 1917. május 21-én születtem Pilisvörösvárott. Apám, Fetter János géplakatos volt a Budapestvidéki Kõszénbánya Rt.-nél. Bevonulása elõtt az Erzsébet-aknánál (három község találkozásánál) a

Részletesebben

Egy fényképbe írt családtörténet

Egy fényképbe írt családtörténet Egy fényképbe írt családtörténet 1. A szülőfalum nevének eredete Vámosmikola Hont vármegyéhez tartozott, s ez a falu a XX. század elején központi szerepet töltött be a vármegyében. Itt volt/van a buszjárat

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Rács Balázs főtörzsőrmester

Rács Balázs főtörzsőrmester Rács Balázs főtörzsőrmester 1908-ban született a Csanád vármegyei Magyarbánhegyesen, egy kisbirtokos család nyolc gyermeke közül negyedikként. Az elemi iskolát kitűnő eredménnyel végezte el, amely után

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

MANS(Z)BART(H) ANTAL

MANS(Z)BART(H) ANTAL MANS(Z)BART(H) ANTAL Gyermekkora Tóvároson született 1821. december 20-án, az akkori Öreg (ma Ady Endre) utca 4-es számú házban. Apja Josefus Mansbart viaszöntő és mézesbábos mester volt. Anyja Anna Venusin

Részletesebben

Mezei Géza A Beneš-dekrétumok és Európa

Mezei Géza A Beneš-dekrétumok és Európa Mezei Géza A Beneš-dekrétumok és Európa Václav Klaus elnök nemrég felvetette, hogy Csehországot a szerződés ratifikációs okmányának aláírásáért cserébe az Európai Unió mentse fel" az Emberi Jogi Charta

Részletesebben

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második

Részletesebben

A XVI. kerületi Helyi Választási Bizottság közleménye

A XVI. kerületi Helyi Választási Bizottság közleménye A XVI. kerületi Helyi Választási Bizottság közleménye a polgármesterek, és helyi képviselők 2010. október 3-án megtartott választásának Budapest főváros XVI. kerületének végleges eredményeiről A POLGÁRMESTER-VÁLASZTÁS

Részletesebben

Az ún. Beneš-dekrétumok problémaköréről /1/ http://www.htmh.hu/benes.htm

Az ún. Beneš-dekrétumok problémaköréről /1/ http://www.htmh.hu/benes.htm Az ún. Beneš-dekrétumok problémaköréről /1/ http://www.htmh.hu/benes.htm A Beneš-dekrétumoknak nevezett jogszabályok pontos elnevezése: a Csehszlovák Köztársaság elnökének dekrétumai. A Beneš név állandó

Részletesebben

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk

Részletesebben

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, 1. szám, (2009) pp. 49-56. KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN MISÁD KATALIN Comenius Egyetem, Pozsony

Részletesebben

V. 1001. Abony nagyközség iratai (1804-) 1850 1950 (-1952)

V. 1001. Abony nagyközség iratai (1804-) 1850 1950 (-1952) 3. sz. összesítő raktári jegyzék (1804-) 1850 1950 (-1952) Terjedelem: 8,74 fm, 67 doboz (7,72 fm), 26 kötet (0,82 fm), 5 köteg (0,60 fm), 98 rakt. e. Raktári helye: Nagykőrös, 33. raktár 1-7. polc, 334-338.

Részletesebben

XI. ORSZÁGOS TEXTILES KONFERENCIA BÉKÉSCSABA 2008. MÁRCIUS 7-9.

XI. ORSZÁGOS TEXTILES KONFERENCIA BÉKÉSCSABA 2008. MÁRCIUS 7-9. XI. ORSZÁGOS TEXTILES KONFERENCIA BÉKÉSCSABA 2008. MÁRCIUS 7-9. A KONFERENCIA ÉS A PÁLYÁZATOK MEGHIRDETÔI: Békés Megyei Népmûvészeti Egyesület Hagyományok Háza Népmûvészeti Egyesületek Szövetsége A konferencia

Részletesebben

Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez 1 Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Ádámné Farkas Beáta (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. május 10. (település, dátum) (P. H.)

Részletesebben

Város Megnevezés Utca. Tornaterem Szent I. Művelődési Ház Szent I. Templom Szent I. Plébánia Szent I. Általános Iskola Szent I.

Város Megnevezés Utca. Tornaterem Szent I. Művelődési Ház Szent I. Templom Szent I. Plébánia Szent I. Általános Iskola Szent I. Almáskamarás Város Megnevezés Utca Idősek Klubja Dózsa Gy. Tornaterem Szent I. Művelődési Ház Szent I. Templom Szent I. Plébánia Szent I. Óvoda Dózsa Gy. Általános Iskola Szent I. Battonya Békés Békéscsaba

Részletesebben

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján Fénykép Fénykép A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján Alulírott Minta Péter és házastársam, Mintaová

Részletesebben

~ 1 ~ JEGYZŐKÖNYV. 10. Beszámoló az átruházott hatáskörben hozott intézkedésekről (zárt)

~ 1 ~ JEGYZŐKÖNYV. 10. Beszámoló az átruházott hatáskörben hozott intézkedésekről (zárt) ~ 1 ~ JEGYZŐKÖNYV amely készült Nagyszentjános Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. december 16-án 20.30 órakor kezdődő zárt testületi ülésén, Nagyszentjánoson, az Önkormányzati Hivatal tanácskozó

Részletesebben

Gyurcsó István Alapítvány Füzetek 5. Tánczos Tibor ÖTVEN ÉVE TÖRTÉNT. A deportálás és a kitelepítés története Nagymegyeren

Gyurcsó István Alapítvány Füzetek 5. Tánczos Tibor ÖTVEN ÉVE TÖRTÉNT. A deportálás és a kitelepítés története Nagymegyeren Gyurcsó István Alapítvány Füzetek 5. Tánczos Tibor ÖTVEN ÉVE TÖRTÉNT A deportálás és a kitelepítés története Nagymegyeren Megjelent a Csemadok nagymegyeri alapszervezetének anyagi támogatásával Dunaszerdahely

Részletesebben

Tiszaszentmárton község Önkormányzat Képviselı Testületének Településfejlesztési- Foglalkoztatás ügyi Beruházás felügyelıi Bizottsági ülésének

Tiszaszentmárton község Önkormányzat Képviselı Testületének Településfejlesztési- Foglalkoztatás ügyi Beruházás felügyelıi Bizottsági ülésének Tiszaszentmárton község Önkormányzat Képviselı Testületének Településfejlesztési- Foglalkoztatás ügyi Beruházás felügyelıi Bizottsági ülésének a) jegyzıkönyve b) határozata : 9/2013 Napirendi pontok: 1.

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947 Családfa Anyai nagyanya Apai nagyapa Spitzer Jakab? 1922 Apai nagyanya Spitzer Jakabné (szül. Rózsay Gizella)?? Anyai nagyapa Kohn Manó 1857 1944 Kohn Manóné (szül. Hirsch Flóra)?? Kohn Manóné (szül. Wurn

Részletesebben

Mezőberény Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 2014. évi munkatervében a április

Mezőberény Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 2014. évi munkatervében a április márciusáig végzett munkájáról Szociális és Fgészségügyi Bizottság Oktatási és Kulturális Bizottság Véleményező Pénzügyi- és Gazdasági 13 zottság Bizottság: ligyrendi, Jogi, és Közbiztonsági Bizottság Készítette:

Részletesebben

Csabaszabadi Szlovák Önkormányzat 2012. január 13.-i ülésének határozatai

Csabaszabadi Szlovák Önkormányzat 2012. január 13.-i ülésének határozatai Csabaszabadi Szlovák Önkormányzat 2012. január 13.-i ülésének határozatai 1/2012. (I.13.) SZKT határozat 4 igen, 0 nem és 0 fő tartózkodott A Csabaszabadi Szlovák Önkormányzat Képviselő-testülete jegyzőkönyv

Részletesebben

A CSALÁD. Következzen tehát a család:

A CSALÁD. Következzen tehát a család: A CSALÁD 2013. február. Eljutottam végre ide is - hogy összeismertessem a rokonokat. A több ezernyi kép közül majdnem mindegyik régi Aputól származik, az újak túlnyomó része pedig tőlem. Igyekeztem őket

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV EGYHÁZASHOLLÓS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE. a 2014. december 22-én megtartott rendkívüli nyilvános ülésről

JEGYZŐKÖNYV EGYHÁZASHOLLÓS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE. a 2014. december 22-én megtartott rendkívüli nyilvános ülésről EGYHÁZASHOLLÓS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE JEGYZŐKÖNYV a 2014. december 22-én megtartott rendkívüli nyilvános ülésről Rendeletek: 10/2014. (XII. 23.) sz. rendelet A személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

V. 373. Szentendre város polgármesterének iratai 1873-1944 /-1953/

V. 373. Szentendre város polgármesterének iratai 1873-1944 /-1953/ V. 373. Szentendre város polgármesterének iratai 1873-1944 /-1953/ Raktári helye: Mester utca, fszt. raktár, 110. állvány, 2. polc-111. állvány, 16. polc a/ Elnöki iratok 1910-1931 0,11 fm b/ Közigazgatási

Részletesebben

Bekecs község Önkormányzatának Képviselő-testülete JEGYZŐKÖNYV

Bekecs község Önkormányzatának Képviselő-testülete JEGYZŐKÖNYV Bekecs község Önkormányzatának Képviselő-testülete JEGYZŐKÖNYV Bekecs község Önkormányzati Képviselő-testületének 2002. július 11-én megtartott rendkívüli üléséről 1 Bekecs község Önkormányzatának Képviselőtestülete

Részletesebben

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK X. 218. Zala vármegyei Közjóléti Szövetkezet iratai 1940-1949

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK X. 218. Zala vármegyei Közjóléti Szövetkezet iratai 1940-1949 ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK X. 218. Zala vármegyei Közjóléti Szövetkezet iratai 1940-1949 Terjedelme: 3 doboz +1 kötet = 0,36 ifm Helyrajzi jelzete: Elhelyezés:

Részletesebben

Ingatlan és Birtokrendezés az erdélyi restituciós folyamat tükrében Dr. Dimén Levente, Gyulafehérvári T.E Komáromi Attila Sándor

Ingatlan és Birtokrendezés az erdélyi restituciós folyamat tükrében Dr. Dimén Levente, Gyulafehérvári T.E Komáromi Attila Sándor Ingatlan és Birtokrendezés az erdélyi restituciós folyamat tükrében Dr. Dimén Levente, Gyulafehérvári T.E Komáromi Attila Sándor Közösségi javak államosításasa Az államosítások sok és s elkobzások okát

Részletesebben

Családfa. nagyapa Marmorstein. Lorber Sámuel? 1933. Interjúalany. Bognár Pálné (szül. Mermelstein / Marmorstein/ Éva) 1929.

Családfa. nagyapa Marmorstein. Lorber Sámuel? 1933. Interjúalany. Bognár Pálné (szül. Mermelstein / Marmorstein/ Éva) 1929. Családfa Apai nagyapa Marmorstein Herman?? Apai nagyanya Marmorstein Hermanné (szül. Gottesman Ilona)?? Anyai nagyapa Lorber Sámuel? 1933 Anyai nagyanya Lorber Sámulné (szül. Goldiner Ida)?? Apa Marmorstein

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere. J A V A S L A T bírósági ülnökök választására

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere. J A V A S L A T bírósági ülnökök választására Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere Szám: 7382-21/2015. J A V A S L A T bírósági ülnökök választására Tisztelt Közgyűlés! A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény

Részletesebben

1/ 4. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU

1/ 4. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU 1/ 4 Ikt.szám: 18-204/4/2005. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU J E G Y Z Ő K Ö N Y V PROTOKÓŁ amely készült a

Részletesebben

Nádudvar Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. augusztus 18- ai ülésének jegyzőkönyvéből:

Nádudvar Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. augusztus 18- ai ülésének jegyzőkönyvéből: ai ülésének könyvéből: Nádudvar Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 93/2014. (VIII.18.) önkormányzati számu határozata: Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testülete tudomásul veszi, hogy a KEOP-2014-4.10.0/N

Részletesebben

Iskolánk rövid története

Iskolánk rövid története 1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.

Részletesebben

Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 12-én megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből.

Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 12-én megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből. Kivonat: Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 12-én megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből. Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2015.(II. 12.) határozata

Részletesebben

Kóny és Győrsövényház Községek Önkormányzatai Képviselő-testületei 9144 Kóny, Rákóczi u. 30. Tel.: 96/280-140. Szám: 1-3/2012. K Szám: 2-3/2012.

Kóny és Győrsövényház Községek Önkormányzatai Képviselő-testületei 9144 Kóny, Rákóczi u. 30. Tel.: 96/280-140. Szám: 1-3/2012. K Szám: 2-3/2012. Önkormányzatai Képviselő-testületei 9144 Kóny, Rákóczi u. 30. Tel.: 96/280-140. Szám: 1-3/2012. K Szám: 2-3/2012. Gy J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Önkormányzat Képviselő-testületei 2012. február 27-én,

Részletesebben

Családfa. Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Hermin) 1897) (1850-es évek 1883) (1840-es évek. Anya. Apa. Kohn Sámuelné (szül.

Családfa. Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Hermin) 1897) (1850-es évek 1883) (1840-es évek. Anya. Apa. Kohn Sámuelné (szül. Családfa Apai nagyapa Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Apai nagyanya Kohn Simonné (szül.: Smutzer Teréz) 1850-es évek 1890-es évek) Anyai Anyai nagyapa nagyanya Weisz Adolfné Weisz Adolf (szül.: Rosenstock

Részletesebben

Munkácsy emlékezete Csabán

Munkácsy emlékezete Csabán Munkácsy emlékezete Csabán 2014. március 4. Békéscsaba, Fő tér (Fiume szálloda) 1906-ban. Képeslap fekete-fehér fotója. Levéltári jelzet: XV.9./177. Őrzés helye: Munkácsy Mihály Múzeum, 17 849 Békéscsaba,

Részletesebben

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 TÁJÉKOZTATÓ 2015. augusztus 26-án Veszprémben, Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán megrendezésre kerülő

Részletesebben

Jó gyakorlatok gyűjteménye helyi foglalkoztatási projektekről TÁMOP-2.6.2-12/1-2013-0041 PÁLMAJOR BEVEZETÉS

Jó gyakorlatok gyűjteménye helyi foglalkoztatási projektekről TÁMOP-2.6.2-12/1-2013-0041 PÁLMAJOR BEVEZETÉS PÁLMAJOR BEVEZETÉS Pálmajor község Somogy megyében, Kaposvártól 20 kilométerre található. A kistelepülés 3 kilométer hosszan elnyúló főutcája a 61-es főútról nyílik, jelenlegi 377 lakosának 99%-a roma

Részletesebben

Rákosliget építőmesterei

Rákosliget építőmesterei Rákosliget építőmesterei Rákosliget épített környezetét alapvetően a munkáslakás építés tervei határozták meg. Ennek lezárulta után kaptak lehetőséget a különböző egyedi tervek, amelyek a nyaralótelep

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

#( %! ) + + +! ( ) 3 5 4 + 7! % # %! 3 5 4 3 5 (! 3 8 9, 5! # 9 8: ;66 8 9! # = 9.! #

#( %! ) + + +! ( ) 3 5 4 + 7! % # %! 3 5 4 3 5 (! 3 8 9, 5! # 9 8: ;66 8 9! # = 9.! # ! # % # % & #( %! ) + + +,!. / 0 1 2 # 3 4 5 5 3 3 4 6,. ( 3 3 5! # %& %! ( ) 3 5 4 + 7! % # %! 3 5 4 3 5 (! 3 5 3 4 + 8 + % ( 8 9, 5! # 9 8: ;66 8 9! #! 5 < 9 6! #!3 = 9.! # 4 >!?+ ( 1 ?Α & Β5 5, 5 Χ3,

Részletesebben

Nemzedékek nevelői. Tanítók és tanítócsaládok a Kárpát-medencében. Könyvszalon, 2011. 11.12 Győr

Nemzedékek nevelői. Tanítók és tanítócsaládok a Kárpát-medencében. Könyvszalon, 2011. 11.12 Győr Nemzedékek nevelői Tanítók és tanítócsaládok a Kárpát-medencében Könyvszalon, 2011. 11.12 Győr Nemzedékek nevelői Tanítók és tanítócsaládok a Kárpát-medencében Szakmai lektor: Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna

Részletesebben

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Helyszín: Nick Ideje: 2014. szeptember 20. 10.00 óra Szeptember 20-án ismét egy kedves meghívásnak

Részletesebben

Soltész Imre csö. ezredes és fia, dr. Soltész István

Soltész Imre csö. ezredes és fia, dr. Soltész István Az alábbi információ zömét Soltész Imre fivérének dédunokája, a mai Trvanában (Nagyszombaton) élő Boris Majerov szolgáltatta, amiért köszönetünket fejezzük ki. Soltész Imre csendőr ezredes 1877. február

Részletesebben

Medgyesbodzás, Gábortelep telefonkönyv

Medgyesbodzás, Gábortelep telefonkönyv , Gábortelep telefonkönyv ÁFÉSZ, Medgyesegyháza és Bánkút Mini ABC 5663 Széchenyi utca 39-68 425480 ÁFÉSZ, Medgyesegyháza és Bánkút Vegyesbolt 5664 Gábortelep, Vasút utca 44-68 425482 Annus Imréné 5664

Részletesebben

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra ARCHÍVUM Balaton Petra A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Székelyföld gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztésének szükségességére a 19. század végén terelõdött

Részletesebben

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL ZÁKONYI BOTOND A KIS MAGYAR VILÁGRÓL Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély, 1940 1944, Jaffa Kiadó, Budapest, 2011, 280 oldal Ablonczy Balázs kötete a magyar Észak-Erdély történetét mutatja be 1940 1944

Részletesebben

Mosoly Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, Családi Napközi 2626 Nagymaros, Rákóczi utca 14. Tel/fax: 06-27-354-054

Mosoly Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, Családi Napközi 2626 Nagymaros, Rákóczi utca 14. Tel/fax: 06-27-354-054 Mosoly Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, Családi Napközi 2626 Nagymaros, Rákóczi utca 14. Tel/fax: 06-27-354-054 CSALÁDI NAPKÖZI FELVÉTELI KÉRELEM A gyermek neve:.. Születési helye:...év:.hó:..nap:.

Részletesebben

Nagycsaládosok Országos Egyesületének a tagja 2030 Érd, Viola u. 35. 2008/2. Jegyzőkönyv

Nagycsaládosok Országos Egyesületének a tagja 2030 Érd, Viola u. 35. 2008/2. Jegyzőkönyv 2008/2. Jegyzőkönyv Készült az Ága-Boga Nagycsaládosok Érdi Egyesülete 2008/2. Közgyűlésén 2008. június 9-én Helyszín: Érd, Kutyavári u. 11. A 17:30 órára meghirdetett kezdési időpontban nem jelent meg

Részletesebben

Közigazgatás Csengelén

Közigazgatás Csengelén Közigazgatás Csengelén Molnár Mihály Kordás István Csengele területe a 19. század közepéig lakatlan volt, rajta csak pásztorkodással foglalkozó személyek éltek. Földbe vájt viskók voltak a szállásaik.

Részletesebben

Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Borromei Szent Károlyról Nevezett Irgalmas Nővérek általános főnöknője

Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Borromei Szent Károlyról Nevezett Irgalmas Nővérek általános főnöknője Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Borromei Szent Károlyról Nevezett Irgalmas Nővérek általános főnöknője Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Életrajza Vojtěcha Hasmandová anya 1914. március 25.-én született

Részletesebben

10. / Szakács. Tanuló neve: Balázs Erik Károly Javítás. Számlázási cím: 5712 Szabadkígyós, Ókígyósi út 92. Tanuló neve: Balázsházi Renáta Javítás

10. / Szakács. Tanuló neve: Balázs Erik Károly Javítás. Számlázási cím: 5712 Szabadkígyós, Ókígyósi út 92. Tanuló neve: Balázsházi Renáta Javítás Tanulói adategyeztető 10. / Szakács Tanuló neve: Balázs Erik Károly Javítás Oktatási azonosító: 76830010947 Juhász Andrea Számlázási cím: 5712 Szabadkígyós, Ókígyósi út 92. Tanuló neve: Balázsházi Renáta

Részletesebben

Pataky Zsófia vagyok, 14 éves. A legnagyobb gyerek a családban. Két testvérem van.

Pataky Zsófia vagyok, 14 éves. A legnagyobb gyerek a családban. Két testvérem van. A gyermekek Pataky Zsófia vagyok, 14 éves. A legnagyobb gyerek a családban. Két testvérem van. Pontosan 6 évvel ezelőtt, karácsonykor (amikor én 8 éves voltam a húgom pedig 5) kaptam a világ legszebb ajándékát.

Részletesebben

Jegyzőkönyv a Szegedi Szlovákok Egyesülete 2013. június 22 -én 15 órára ősszehívott közgyűléséről

Jegyzőkönyv a Szegedi Szlovákok Egyesülete 2013. június 22 -én 15 órára ősszehívott közgyűléséről Jegyzőkönyv a Szegedi Szlovákok Egyesülete 2013. június 22 -én 15 órára ősszehívott közgyűléséről Mellékletek: jelenléti ív meghívó Módosított alapszabály Közgyűlés helye: Szeged, Szent-Györgyi Albert

Részletesebben

EGY FÖLÖSLEGES ÖÖ EMBER ÉLETE

EGY FÖLÖSLEGES ÖÖ EMBER ÉLETE Hadas Miklós-Zeke Gyula EGY FÖLÖSLEGES ÖÖ EMBER ÉLETE BESZÉLGETÉSEK VAZSONYI VILMOSSAL BALASSI KIADÓ BUDAPEST TARTALOM KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 5 AZ OLVASÓHOZ 7 REZEDA KAZMER ES OBLOMOV Ötvenhat őszén : 15

Részletesebben

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve:

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve: Fényképalbum Az interjúalany neve: A fénykép készítésének helye: A fénykép készítésének éve: Szüleim Budapest 1980-as évek Ők a szüleim. Ez a kép már itt készült, Budapesten. Volt egy kicsi lakásuk, és

Részletesebben

Szeretet volt minden kincsünk

Szeretet volt minden kincsünk Szeretet volt minden kincsünk Azt mondják, mindenkinek meg van írva a sorskönyvében az élete. Mindenkinek ki van jelölve z út, mint a kerti ösvény, szélekkel, jelekkel, hogy ne lehessen letérni róla. Van

Részletesebben

Sárisápi Polgármesteri Hivatal 2523 Sárisáp, Fő utca 123. Telefon: 33/518-310; fax: 33/518-311; e-mail: hivatal@sarisap.hu.

Sárisápi Polgármesteri Hivatal 2523 Sárisáp, Fő utca 123. Telefon: 33/518-310; fax: 33/518-311; e-mail: hivatal@sarisap.hu. Sárisápi Polgármesteri Hivatal 2523 Sárisáp, Fő utca 123. Telefon: 33/518-310; fax: 33/518-311; e-mail: hivatal@sarisap.hu. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Sárisáp Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2014.

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

XIII. 13. Búz-Fitos-Ugró családok iratai 1771-1942

XIII. 13. Búz-Fitos-Ugró családok iratai 1771-1942 XIII. 13. Búz-Fitos-Ugró családok iratai 1771-1942 Terjedelem: 0,40 fm, 4 doboz, 4 raktári egység Raktári helye: Nagykőrös, II. emeleti folyosó Amint az a mellékelt genealógiai táblázatból is kitetszik,

Részletesebben

Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv

Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv Néhány bevezető szó: közel 400 évig együtt éltünk a Habsburgokkal, minden közös volt, a minisztériumok, a közigazgatás, a levéltár is, a sok száz év alatt felgyűlt iratanyaggal

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült: 2009.december 15-én du.14.00 órai kezdettel megtartott képviselőtestületi ülésről.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült: 2009.december 15-én du.14.00 órai kezdettel megtartott képviselőtestületi ülésről. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: 2009.december 15-én du.i kezdettel megtartott képviselőtestületi ülésről. Jelen vannak: Morvai István polgármester, Meggyes Attiláné alpolgármester,barna Zoltán, Gál Tiborné,

Részletesebben

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK. IV. 404e. Zala vármegye alispánjának iratai Tárgyi csomók 1861-1950.

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK. IV. 404e. Zala vármegye alispánjának iratai Tárgyi csomók 1861-1950. ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK IV. 404e. Zala vármegye alispánjának iratai Tárgyi csomók 1861-1950 Terjedelme: 76 doboz = 9,12 ifm Helyrajzi jelzete: Tárgyi csomók:

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Pusztavám Község Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete 8066 Pusztavám, Kossuth Lajos u. 64-66. Tel, Fax: 22/417-201 J E G Y Z Ő K Ö N Y V Pusztavám Község Német Nemzetiségi Önkormányzat 2013.

Részletesebben

1000-32/2008. 268/2008. sz. határozat

1000-32/2008. 268/2008. sz. határozat Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2740 Abony, Kossuth tér 1. 1000-32/2008. 268/2008. sz. határozat J E G Y Z Ő K Ö N Y V Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. július 30-i rendkívüli

Részletesebben

Kérelem első lakáshoz jutók támogatása iránt

Kérelem első lakáshoz jutók támogatása iránt Vác Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya 2600 Vác, Március 15. tér 11. Kérelem első lakáshoz jutók támogatása iránt Alulírott (ak) kérelemmel fordulunk a Tisztelt Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi

Részletesebben

11. számú előterjesztés Egyszerű többség. ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. május 28-i rendes ülésére

11. számú előterjesztés Egyszerű többség. ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. május 28-i rendes ülésére 11. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. május 28-i rendes ülésére Tárgy: Állami földek hasznosításba adása közfoglalkoztatási célra

Részletesebben

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V.

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa V. Ignác (? 1944) V. Ignácné (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: V. Ignácné (szül.? Éva) (? 1944) Anyai nagyapa R. Lipót (1883 1944) Anyai nagyanya R. Lipótné (szül. D. Cecília)

Részletesebben

Csabaszabadi Szlovák Önkormányzat 2013. augusztus 8-i határozatai

Csabaszabadi Szlovák Önkormányzat 2013. augusztus 8-i határozatai Csabaszabadi Szlovák Önkormányzat 2013. augusztus 8-i határozatai 56/2013. (VIII.08.) SZKT határozat 4 igen, 0 nem és 0 fő tartózkodott A Csabaszabadi Szlovák Önkormányzat Képviselő-testülete jegyzőkönyv

Részletesebben

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Családfa Apai nagyapa Krämer Gyula (Julius Krämer)?? Apai nagyanya Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Anyai nagyapa Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Anyai nagyanya Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza)

Részletesebben

Családfa. Kauders Dávidné (szül. Steiner Franciska)?? Freiberger Mórné (szül. Engel Laura) 1872 1937. Freiberger Mór? 1904/05. Kauders Dávid 1854 1926

Családfa. Kauders Dávidné (szül. Steiner Franciska)?? Freiberger Mórné (szül. Engel Laura) 1872 1937. Freiberger Mór? 1904/05. Kauders Dávid 1854 1926 Családfa Apai nagyapa Kauders Dávid 1854 1926 Apai nagyanya Kauders Dávidné (szül. Steiner Franciska)?? Anyai nagyapa Freiberger Mór? 1904/05 Anyai nagyanya Freiberger Mórné (szül. Engel Laura) 1872 1937

Részletesebben

VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1868-1955

VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1868-1955 ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1868 1955 Az intézmény névváltozásai: Sümegi M. Kir. Állami Kisfaludy

Részletesebben

V. 1019. Ceglédbercel nagyközség iratai /1804-/ 1903-1950 /-1961/

V. 1019. Ceglédbercel nagyközség iratai /1804-/ 1903-1950 /-1961/ Raktári hely: Nagykőrös, 33. raktár, 126-135. polc A/ Feudális kori iratok d/ Népesség összeírás 1804 0,01 fm C/ Polgári kori iratok 1903-1944 /-1957/ a/ Képviselő-testületi iratok 1903-1944 /-1945/ 0,30

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS I.

KUTATÁSI JELENTÉS I. Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Takács Attila dandártábornok parancsnok Honvédség és Társadalom Baráti Kör Egyesület Debrceni szervezete Polyák András elnök KUTATÁSI JELENTÉS I. a Debreceni

Részletesebben

Emlékeztető. az ELTE Kémiai Doktori Iskola Tanácsának 2001. május 25 i alakuló üléséről

Emlékeztető. az ELTE Kémiai Doktori Iskola Tanácsának 2001. május 25 i alakuló üléséről Emlékeztető az ELTE Kémiai Doktori Iskola Tanácsának 2001. május 25 i alakuló üléséről Jelen voltak: Dr. Inzelt György Dr. Surján Péter Dr. Záray Gyula Dr. Kiss Éva Dr. Orbán Miklós Dr. Timári Géza Dr.

Részletesebben

mely készült Vének Községek Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. december 14-én (szerdán) 16,30 órai kezdettel tartott ülésén

mely készült Vének Községek Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. december 14-én (szerdán) 16,30 órai kezdettel tartott ülésén VÉNEK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE JEGYZŐKÖNYV mely készült Vének Községek Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. december 14-én (szerdán) 16,30 órai kezdettel tartott ülésén HATÁROZATOK:

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgy

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének../2009. (II. 23.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendı térítési díjakról szóló 6/2008.

Részletesebben

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta.

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Bódi Zsolt Publio Kiadó 2012 Minden jog fenntartva! A BARÁT Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Szüleimnek, testvéreimnek,

Részletesebben

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930 Családfa Apai nagyapa Lunczer Gyula? 1925/26 Apai nagyanya Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Anyai nagyapa Krausz Adolf 1836 1928 Anyai nagyanya Krausz Adolfné (szül.?)?? Apa Lunczer Lipót 1871 1930 Anya Lunczer

Részletesebben

Szent György Lovagrend Soproni Priorátus. 2013. évi beszámoló 2014. évi munkaterv

Szent György Lovagrend Soproni Priorátus. 2013. évi beszámoló 2014. évi munkaterv Szent György Lovagrend Soproni Priorátus 2013. évi beszámoló 2014. évi munkaterv A Soproni Priorátus Szervezeti felépítése Priorátusunk a Győr-Moson-Sopron megyei nagypriorátus része Címe: H-9400 Sopron,

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Tanácskozási joggal megjelentek: Fedorné dr. Fráter Zsófia címzetes főjegyző,

Jegyzőkönyv. Tanácskozási joggal megjelentek: Fedorné dr. Fráter Zsófia címzetes főjegyző, 1 Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testülete Szám: 8-17/2014. Jegyzőkönyv Készült: Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének rendkívüli nyílt ülésén A képviselő-testületi ülés

Részletesebben

LİRINTE A HOFFMANN CSALÁD

LİRINTE A HOFFMANN CSALÁD A HOFFMANN CSALÁD HÁTSÓ SORBAN ÁLLNAK: JÁNOS (szül: 1935), ROZÁLIA (1931), MÁRIA (1926), ILONA (1923), LAJOS (1929) KÖZÉPEN: HOFFMANN LAJOSNÉ- MÁRTON MÁRIA (1898), ELİTTE A GYEREKEK: IRÉN (1938), ERZSÉBET

Részletesebben

Nekem szülőhazám (volt)... Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára

Nekem szülőhazám (volt)... Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára A Fejér megyében élő németek Németországba történő áttelepítése az országos eseményekhez hasonlóan, alig több

Részletesebben

NYILATKOZAT - HAGYATÉKHOZ

NYILATKOZAT - HAGYATÉKHOZ NYILATKOZAT - HAGYATÉKHOZ 1. Az elhunyt neve: Születési neve: Születési helye, ideje: Családi állapota: Állampolgársága: Foglalkozása: Elhalálozás helye, ideje: Megjegyzés: kérjük csatolni a halotti anyakönyvi

Részletesebben

Szent György Lovagrend Soproni Priorátus. 2014. évi beszámoló 2015. évi munkaterv

Szent György Lovagrend Soproni Priorátus. 2014. évi beszámoló 2015. évi munkaterv Szent György Lovagrend Soproni Priorátus 2014. évi beszámoló 2015. évi munkaterv A Soproni Priorátus Szervezeti felépítése Priorátusunk a Győr-Moson-Sopron megyei nagypriorátus része Címe: H-9400 Sopron,

Részletesebben

Albertirsai híres evangélikus évfordulók

Albertirsai híres evangélikus évfordulók Albertirsai híres evangélikus évfordulók Fél évszázad a közösségben. Erős várunknak Albertirsán erős alapjai vannak. Koszorú Michalko Pál sírjára. Aszlovák nyelvet itt már kevesen beszélik, mégis meglepően

Részletesebben

Csolnoki Közös Önkormányzati Hivatal

Csolnoki Közös Önkormányzati Hivatal Csolnoki Közös Önkormányzati Hivatal 2521 Csolnok, Rákóczi tér 1. Tel/fax: 33/478-626 e-mail: titkarsag@csolnok.hu 2529 Annavölgy, Községháza köz 2. Tel/fax: 33/508-510 e-mail: annavolgy@invitel.hu KÉRELEM

Részletesebben

(1) R 4. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) R 4. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testülete../2015. (.) rendelete az önkormányzati lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésükre vonatkozó szabályokról szóló, 29/2009.( IX.30.) számú rendelet

Részletesebben

BANÓ ISTVÁN FOLKLÓRKUTATÓRA, EGYKORI ZENTAI KÖZÉPISKOLAI TANÁRRA EMLÉKEZÜNK

BANÓ ISTVÁN FOLKLÓRKUTATÓRA, EGYKORI ZENTAI KÖZÉPISKOLAI TANÁRRA EMLÉKEZÜNK Tripolsky Géza BANÓ ISTVÁN FOLKLÓRKUTATÓRA, EGYKORI ZENTAI KÖZÉPISKOLAI TANÁRRA EMLÉKEZÜNK Nagy Abonyi Ági megkért egy előadásra, viszont arra is megkért, hogy beszéljek Banó Istvánról. Banó Istvánról,

Részletesebben