Gyurcsó István Alapítvány Füzetek 5. Tánczos Tibor ÖTVEN ÉVE TÖRTÉNT. A deportálás és a kitelepítés története Nagymegyeren

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gyurcsó István Alapítvány Füzetek 5. Tánczos Tibor ÖTVEN ÉVE TÖRTÉNT. A deportálás és a kitelepítés története Nagymegyeren"

Átírás

1 Gyurcsó István Alapítvány Füzetek 5. Tánczos Tibor ÖTVEN ÉVE TÖRTÉNT A deportálás és a kitelepítés története Nagymegyeren Megjelent a Csemadok nagymegyeri alapszervezetének anyagi támogatásával Dunaszerdahely Nagymegyer

2 Bevezető Az es évek hazai történelmét oly sokféleképpen dolgozták már fel, hogy annak objektív megítélésére vállalkozni részünkről csaknem reménytelen feladat lenne. De nem is ez a célunk. Hiszen az említett időszak még köztünk élő tanúi, átélői szenvedő alanyai voltak az akkori eseményeknek. Az általuk elmondottak eleve nem nélkülözhetik a szubjektivitást. A hivatalosan objektívnek tartott történelem pedig mindig az éppen uralkodó politika érdekeinek szolgálatában íródott. Az 1950 után születettek tehát eleve nem ismerhetik azokat a történéseket a maguk mivoltában, amelyek talán évszázadnyi időre irányt szabtak szülővárosunk, lakhelyünk, otthonunk fejlődésének. Ez a tényekre, dokumentumokra alapozott tömör visszaemlékezés, talán segít megérteni az 1944 és 1950 között történteket, azok kiváltó okait s következményeinek lényegét. Reméljük, hogy segítséget nyújt azoknak a sorsformáló nagy társadalmi változásoknak a lényegére is rávilágítanunk, amelyek egyik eredményeként 1996-ban az említett időszakra nyíltan, ünnepélyesen emlékezhetünk. Emélkezhetünk s emlékezünk is azokra, akik átélői, szenvedő alanyai, áldozatai voltak a II. világháborút követő esztelen gyűlöletnek. Az azóta eltelt fél évszázad alatt új generációk nőttek fel. Városunk jelenlegi lakosságának legalább kétharmada egyáltalán, vagy csak hiányosan ismeri lakóhelyének történelmét. Vonatkozik ez Nagymegyer őslakóira, magyar, szlovák vagy más nemzetiségű polgáraira egyaránt. S ez nem is csoda. Hisz régiónk s így városunk történelmének gondos eltitkolása, céltudatos átértékelése évtizedeken át hazafias célkitűzés volt. Korunk történelmi tapasztalatai bizonyítják, hogy közös lakhelyükön együttélő különböző nemzetiségűek közötti összeférhetetlenség egyik fő forrása, lakhelyük történelmének különböző értelmezése, magyarázata. A következtetés tehát adott. Ha mi Nagymegyer polgárai, magyarok, szlovákok és más nemzetiségűek a maga valúságában ismerjük meg lakhelyünk történelmét, s azt őszintén, közösen vállalni is tudjuk akkor a mi városunk a jövőben nemcsak lakóhelye, hanem otthona lesz polgárainak. 2

3 Városunk történetéből Nagymegyer a hajdani Komárom vármegye egyik legősibb, honfoglaláskori települése. A Magyar törzs, Koppány nemzetségéhez tartozó családok voltak első lakói, akik a komáromi vár jobbágyaiként őrizték ősi előjogaikat évszázadokon át ban I. Mátyás király mezővárosi rangra emeli, s három országos vásár tartására is jogot ad lakóinak. Városunk határai délen Győr, északnyugaton Pozsony vármegyével is határosak voltak. Nagymegyer évezredes történelmét az itt otthonra lelt ősök hősies küzdelme fémjelezte a puszta létért, a fennmaradásért. A városunkat hajdanában övező nagy tavak, később lápok és mocsarak helyének fokozatos termővé tétele olyan folyamat, amely gyakorlatilag ma sem fejeződött be. Történelmi feljegyzések, a természeti csapások, árvizek, aszályok és tűzvészek egész sorát említik, amelyek több esetben számos emberáldozatot is követeltek. A legnagyobb veszedelmet azonban őseinkre a háborúk, s az azokat követő pusztító járványok jelentették. Levéltárainkban őrzött okmányok, hiteles feljegyzések alapján tudjuk, hogy a török megszállás alatt, Érsekújvár ostroma idején a török hadak teljesen kifosztották a várost, amely éhínség következtében csaknem elnéptelenedett. Hasonló sorsra jutott Nagymegyer Thököly Imre szabadságharcának idején is. A felkelők által szorongatott Bécs felmentésére Ján Sobiesky lengyel király erős sereget küldött, melynek egy része környékünkön is átvonult. A lengyel hadak városunkat felgyújtották, kirabolták és sok embert meg is öltek. A lakosság nagy része a környező mocsarak, nádasok között vészelte át a lengyeljárásnak nevezett veszedelmet. II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának bukását követően a kuruc seregekből hazatértek pestisjárványt terjesztettek, melynek következményeként 362 halottat helyeztek egy közös tömegsírba, a régi templomot övező temetőben ben a napóleoni háborúk következtében országos kolerajárvány tört ki, amely városunkat is elérte. Ennek szomorú következménye egy újabb tömegsír lett, 218 halottal ben a szabadságharc bukását követően ismét pusztított a kolera. Egy újabb tömegsírba 220 áldozatot temettek. Az as első világháború is meghagyta a maga emlékeit városunkban. A háborúban elesett katonák tiszteletére emelt hősi emlékműre 120 fiatalember nevét vésték fel. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az első világháború idején városunkban, fabarakkokból álló fogolytábort létesítettek szerb hadifoglyok számára. Járványok, s egyéb körülmények következtében 5153 fogoly katona hunyt el e táborban, s alussza örök álmát városunkban. 3

4 Az 1938-as év az anyaországhoz történő visszacsatolás kapcsán emlékezetes. Az akkori események már előrevetették az árnyékát egy újabb, minden eddiginél nagyobb katasztrófának a II. világháborúnak. Érdemes felidézni egy próféciának is beillő gondolatot Dr. Katona Géza református lelkész, neves egyháztörténész október 31-én a reformáció emlékünnepén elhangzott prédikációjából. A nemzetét és híveit féltő lelkész azokért a templomban jelenlévő fiatalokért imádkozott, akik akkor nem is sejtették, hogy áldozatai lesznek a II. világháborúnak. Ráérzett azokra a veszélyekre, és tragédiákra, amelyek a II. világháború idején és azt követően városunkban bekövetkeztek. Városunk 1944-ben A viszonylag rövid ideig tartó fasiszta uralom városunkban is meghagyta a maga tragikus nyomait. Magyarország német megszállása, Szálasi hatalomátvétele sokak számára jelentett halálos veszedelmet. Elsősorban zsidó származású és közismerten baloldali beállítottságú személyek üldözése kezdődött el néhány helybéli megtévesztett és beszervezett nyilaspártszolgálatos segítségével. A totális háború fasiszta jelszavával megkezdődött az erőszakos terménybeszolgáltatás végrehajtása, a rekvirálások, a katonaszökevények utáni hajsza, az úgynevezett belső ellenség leleplezése és likvidálása. Még sokan élnek azok közül, akik emlékeznek a vörös és fekete színű plakátok felirataira Győzelem vagy Szibéria! vagy Halál a hazaárulókra!. Az akkori közhangulatot városunkban a félelem és az aggodalom jellemezte. A város fölött a szövetséges légierők nehézbombázóinak százai dübörögtek szinte menetrendszerű pontossággal, romhalmazzá változtatva a környező városokban mindent, ami hadászati szempontból jelentős volt. A kertekben központi utasításra légvédelmi bunkerek épültek. Ha megszólaltak a légiveszélyt jelző szirénák, a lakosság bennük keresett menedéket. Egy légiharcban lelőtt Liberator típusú amerikai légierőd roncsai jelentettek látványosságot, s egyben alkalmat egy félelmetes fegyverrel való közvetlen találkozásra... 4

5 Gettó Nagymegyeren május 16-án keltezett jelentésében a komáromi járás főszolgabírája megállapítja, hogy a komáromi járás területéről a zsidó lakosság kitelepítése megtörtént. A zsidókat Nagymegyer és Gúta községben helyezték el. Gútán összesen 506, Nagymegyeren 719 zsidó személy lett összpontosítva. Nagymegyeren a helybéli zsidók 543 lélek, Bogya, Gellér községből 10, Csicsó, Komáromfüs községekből 24, Ekecs, Apácaszakállas községekből 15, Lakszakállasról 11, Nagykeszi községből 8, Izsapról 5, Nemesócsáról és Tanyról 103 így a 176 beköltözöttel együtt 719 zsidó fog Nagymegyer községben elhelyezést nyerni. idézet a szolgabírói jelentésből. E jelentésből az is kitűnik, hogy a helybéli lakosság többsége mély együttérzést tanúsított a zsidó lakosokkal, s azokat lehetőségeikhez mérten segítette június 24-i hivatalos jegyzőségi jelentésből tudjuk, hogy a zsidók által hátrahagyott ingatlan és ingó vagyon leltározása megtörtént. Nagymegyeren a zsidó tulajdonban lévő lakások száma 115, a környékbelieké 45, összesen tehát 160. A helyi gettó felszámolása a zsidók táborokba történő elhurcolása maradandó és megrázó élménye maradt azoknak, akik átélői, tanúi voltak ennek az időszaknak. Ha megkondultak a harangok 1944 őszétől 1945 április derekáig a bizonytalanság, a gyász és a jövőtől való félelem jellemezte lakosságunk közhangulatát. A front közelsége és közeledése csak fokozta az emberek nyugtalanságát. Félelmetesen nőtt a háborúban elesettek száma is. Ha két templomunk valamelyikében megszólaltak a harangok, az emberek riadtan kérdezték Kinek a katonafia, férje vagy édesapja nem tér többé soha haza... Mire elnémultak a fegyverek Európában, városunkban az elesett katonák száma elérte a 111-et. Egyházaink papjaira óriási feladat hárult 1945 tavaszán. Az egyedüli hely a templom, az egyedüli közösség a gyülekezet maradt, ahol szót válthattak az emberek egymás között, ahol tanácsot, tájékoztatást, reményt kaphattak. A visszavonuló német hadsereg utóvédjei igyekeztek magukkal vinni mindazt, amire szükségük volt. A szovjet hadsereg elől menekülő civilek pedig szabadrablásról, megerőszakolt nőkről beszéltek. Voltak, akik féltek a szovjet katonáktól, s voltak akik felszabadítóként várták érkezésüket. Tény, hogy a tömegek belefáradtak a háború okozta gyötrelmekbe. Hazavárták városunkban is a még távol lévő katonákat, a nyilasok által elhurcolt, katonának szánt, még gyerekszámba vehető leventéket... 5

6 1945. március utolsó napjainak egyikén egy kétfedeles szovjet repülőgép körözött alacsonyan a város felett. Az emberek kíváncsian figyelték. Tudták, hogy felderítőrepülésről van szó. Váratlanul dörrenések, robbanások zaja nyomta el a távozó gép zaját. Gránátok, kisméretű gyújtóbombák hullottak a Kurtaszeri házakra, kertekre. Az eredmény újabb halottak és sebesültek. Újra megkondultak a harangok városunkban... Felszabadítottak vagy legyőzöttek? március 31-én tűntek fel Nagymegyeren a Vörös Hadsereg előőrsei. Valójában bolgár nemzetiségű katonák voltak, akik harc nélkül haladtak át városunkon. Az őket követő szovjet katonák fogságába került 8-10 német egyenruhát viselő s a németek oldalán harcoló ukrán katona (a németekhez átállt Vlasov tábornok önkéntesei). Nem volt számukra kegyelem. Azon nyomban kivégezték őket. Holttesteiket a helybéliek helyezték örök nyugalomra a szerb temető bejáratánál. A szovjet hadsereg bevonulása jelentette a háború végét a nagymegyeriek számára. A békére, s nyugalomra vágyó lakosság reménykedve várta sorsának jobbra fordulását. A békét hirdető harangszó, az első mise és istentisztelet nélküli húsvét, a feltámadás üzenetének lényegét mélyen átérző emberek számára a békés és igazságos jövő reményét jelentette. A jaltai konferencián történt megegyezésnek a magyarságot érintő határozatai azonban már sokak számára ismertek voltak. A győztes nagyhatalmak által képviselt politika következtében fölgyorsultak az események. Városunk akkori értelmisége, s a köréjük csoportosult gazdák aggódva figyelték a gyéren érkező híreket. A magyar állami hivatalok és a magyarországi illetőségű hivatalnokok, csendőrök, tanítók, s más értelmiségiek gyors és váratlan távozása valósággal sokkolta a helybelieket. A bevonuló csehszlovák katonák, csendőrök s néhány hivatalnok, később a visszatérő kolonisták, betelepülő partizánok jelenléte, s főleg a helyiekkel kialakított viszonya fokozatosan egyértelművé tette a magyar nemzetiségű lakosság nem a felszabadítottak, hanem a legyőzöttek kategóriájába tartozik. 6

7 Önvédelem vagy ellenállás? Az 1945-ös tavaszi események városunk lakosságára valósággal bénítólag hatottak. Az új csehszlovák fennhatóság hatalmi szervezetének helyi szervei lassan működni kezdtek. A helyi közigazgatást a hattagú helyi intézőbizottság (miestna správna komisia), a helyi csendőrség (stanica národnej bezpečnosti) és a helyőrség katonái vették át. Az említett szervekben egyetlen helybeli őslakos sem tevékenykedett júniusában már nyíltan tudomására adták a magyar nemzetiségű lakosságnak, hogy magyarként nincs helyük az új köztársaságban. A hivatalokról és középületekről eltűntek a magyar feliratok, tilos volt a hivatalokban a magyar nyelv használata, s világossá vált, hogy véglegesen megszűnik az iskolákban az anyanyelven történő oktatás. Bekövetkezett a teljes jogfosztottság időszaka. A saját értelmiségétől megfosztott megyeriek fokozatosan kiszolgáltatottjai lettek a hatalom helyi képviselőinek, s azoknak a helybélieknek, akik főleg anyagi érdekből kiszolgálói, eszközei lettek az új hatalom gyakorlóinak. Új tisztséggel ismerkedtek meg 1945 őszén a nagymegyeriek. Megjelentek a helyi intézőbizottság (msk) élén álló komiszár által kijelölt ún. správcák, magyarul felügyelők. Minden magyar nemzetiségű kereskedő, iparos, kocsmáros, vállakozó, középbirtokos tevékenységét egy megbízható szlovák nemzetiségű správca felügyelte. Természetesen a jövedelem döntő része is a felügyelőt illette. Volt, aki kéthárom vállakozónak volt a felügyelője. Az ilyen befektetés és munka nélküli jövedelmet biztosító állásokra egyre több idegen, az esetek többségében mondvacsinált partizán, vagy a lakóhelyükön gárdistaként ismert személy tartott igényt. Az igazsághoz tartozik, hogy akadtak olyan becsületes, jóérzésű szlovák betelepülők is, akik megismerve a helybélieket, s a valós viszonyokat, ha tehették, segítették a rászorulókat. Tény, hogy még meg sem kezdődött a Potsdami konferencia (1945. július augusztus 2.), a hazai hivatalos körök már nyíltan hirdették a kassai kormányprogram egyik hírhedt célkitűzését a német és magyar lakosság kitelepítését. A Maďari za Dunaj! (Magyarokat a Dunán túlra!) jelszó nemzeti célkitűzés a nemzetállam létrehozása pedig hazafias ügy lett. Benešék szinte biztosra vették, hogy ez a tervük sikerülni fog. A nacionalista tömeghangulat Gottwald számára is intő példává vált. Tudta, ha nem áll be a kommunista párt a nacionalista hullámok sodrába, elveszti esélyét a hatalomért vívott harcban. Városunkban ebben az időben alig néhányan ismerték a világ és a hazai politikai viszonyok alakulását. A rádiótól a magyar nyelvű újságoktól és a megbízható hiteles hírforrásoktól megfosztott, szlovákul alig, vagy egyáltalán nem tudó emberek, szinte szomjazták a sorsukat érintő híreket. S bármennyire vigyázott a hatalom, azért az érdeklődők számára időben érkezett az objektív tájékoztatás. 7

8 A még élők visszaemlékezései, a korabeli okmányok adatai szerint a helyi római katolikus esperes, a református lelkész s a két egyházközség elöljárói próbálták felkészíteni a lakosságot a várható eseményekre. A magára hagyott magyar nemzetiségű lakosság az önvédelem minden lehetséges eszközét s lehetőségét megpróbálta kihasználni a túlélés érdekében. Fegyveres ellenállásról szó sem lehetett. Ezzel tisztában voltak azok is, akik mögé a lakosság felsorakozott, akiknek hittek, akiktől segítséget reméltek... A túlélés időszaka A kassai kormányprogram 8. cikkelye konkrét formában tartalmazta az ún. magyar kérdés megoldását. Az eredeti elképzelés az volt, hogy az őslakos magyarokat a hadsereg segítségével, erőszak alkalmazásával, részben az elnéptelenedett cseh határvidékekre (Szudétaföld), másrészt Magyarországra toloncolják. A helyi hivatalos szervek által kidolgozott tervek szerint (ezt hivatalos és hiteles okmányok bizonyítják) Nagymegyer lakosságának több mint kétharmada kényszerült volna szülővárosának elhagyására. Maradhattak volna azok, akik a hírhedt reszlovakizáció (visszaszlovákosodás) nyújtotta lehetőséggel éltek. Továbbá azok is, akik szlávos hangzású vezetéknevükre hivatkozva magukat szlovák nemzetiségűnek vallották. Maradtak volna az ingatlan vagyonnal nem rendelkezők, akik a betelepülő új tulajdonosok számára jelentették volna az olcsó munkaerőt. Azok számára, akikre az új hatalomnak szüksége volt, korlátlan lehetőségek, könnyű gazdagodás, csábos jövő volt ígérve. Akadtak, akik lépre mentek. Akik ebben látták a túlélést, a vagyonmentés egyetlen esélyét. Mások a meggazdagodás, a könnyebb élet lehetőségeit vélték felvillanni. De voltak, akik egyszerűen belefáradtak a kilátástalanságba, s feladták önazonosságukat, magyarságukat. Így reméltek könnyebben elviselhető jövőt önmaguk s utódaik számára... Hogy mi játszódott le sokak lelkében egy-egy hasonló elhatározás, egy-egy alaposan meg nem fontolt lépés kapcsán, arról sok, máig sem felejtett történet maradt fenn... Tény, hogy 1946 márciusában városunk lakosságának többsége már tudatosította, hogy a kitelepítés esetleges elmaradásának reményei szertefoszlottak. Egy halovány reménysugár azonban még mindig maradt. A párizsi békekonferencia ( ). 8

9 Röviden a Csehszlovákia és Magyarország közötti lakosságcseréről A kassai kormányprogram és a beneši törvények egyik fő célkitűzése volt, hogy Szlovákiából legkevesebb magyar nemzetiségű személyt kényszerítsenek távozásra. Többségüket Magyarországra. A magyarok erőszakos kitelepítéséhez azonban a hivatalos békekonferenciát megelőző Potsdami értekezlet nem járult hozzá. Ez a tény más és gyors diplomáciai lépésre kényszerítette a Ján Masaryk által irányított csehszlovák diplomáciát. Mivel Benešék a nyugat támogatását a kitelepítéssel kapcsolatos céljaik eléréséhez elvesztették, mindent elkövettek a Szovjetunió támogatásának megszerzése érdekében. A Szovjetuniónak pedig érdeke volt Csehszlovákia elkötelezése stratégiai céljaik megvalósításához. Az erős szovjet diplomáciai és katonai nyomás következményeként Budapesten, tárgyalóasztalhoz kényszerítették a Nagy Ferenc által vezetett magyar kormányt február 27-én pedig a diplomáciai tapasztalatokkal alig rendelkező Gyöngyösi János magyar külügyminiszter, csehszlovák részről pedig J. Clementis külügyi államtitkár aláírta a hírhedt lakosságcsere egyezményt. Az egyezmény erősen negatív visszhangot váltott ki nemzetközi diplomáciai körökben. Köztudottá vált, hogy a magyar félre rákényszerítették a szerződést, s az célkitűzéseik s a tervezet végrehajtásának módja is a magyar felet sújtotta. Az alapvető célt azonban szovjet segítséggel mégiscsak sikerült Benešéknek elérni. Bizonyíthatták a győztes nyugati hatalmak előtt, hogy két (a szovjet érdekszférába tartozó) szuverén állam, önkéntes alapon, szabad elhatározásból, szerződéses úton képes megoldani egy megoldhatatlannak tűnő nemzetközi problémát... A csehszlovák fél pedig a szerződésben foglaltak alapján hozzálátott a lakosságcsere lebonyolításának előkészítéséhez március 4-én megkezdte tevékenységét Magyarországon a Csehszlovák Áttelepítési Bizottság. Innét irányították a jórészt szlovákok által lakott magyarországi településeken a toborzásra irányuló propagandát, amit megkönnyített az akkori magyarországi nehéz gazdasági helyzet. A nacionalista jelszavak, a hihetetlennek tűnő ígéretek meg is hozták a kezdeti sikereket. Egész addig, amíg a hazatérni vágyók nem értesültek arról, hogy a Szlovákiából érkezők nem önkéntes alapon, hanem kényszer hatása alatt hagyják el szülőföldjüket. A mindenre képes áttelepítők a propaganda minden eszközét felhasználták a toborzás érdekében. Íme egy példa. Egy Andód községbe (Érsekújvári járás) áttelepült férfi nyílt levele a még otthon maradt földijei számára. 9

10 A List zo Slovenska című cikk (szószerinti) magyar fordítása: Levél Szlovákiából (Liker áttelepült levele falubelijeinek) Az Andódra áttelepültek megbízásából küldöm ezt a levelet s előre köszönöm a munkájukat hogy eljuthattunk saját hazánkba és kérném önöket hogy ez a levél fel legyen gyűlésen olvasva mert hallottuk hogy van hamis propaganda ezért leírom itteni életünket hogy megingassam testvéreinket akik e propagandának bedőltek. Mi andódi áttelepültek nagyon jól vagyunk szép lakásokat kaptunk és gazdasági felszerelést vagyis lovakat teheneket kocsit és földet kétszer annyit amennyit magyarországon hagytunk munkánk van de fizetés is érte és még fel is ruháztak alsótól felsőig elláttak fával húsz m ingyen és kenyér annyi amennyi magyarországon sincs és minden falu kapott mechanizációt besorolva traktorokat cséplőgépet ekét satöbbi és ezért elsősorban köszönetet mondunk maguknak és kérjük testvéreinket ne féljenek jönni saját hazájukba és ne engedjék megtéveszteni magukat hamis propagandával hisz ha valamiféle Macákék látnák a mi gazdaságunkat mondanák a mi béresünkből egész gazda lett és mi ezért kormányunknak élén Eduard Benešnek mondunk köszönetet. Juraj Liker s. k. 10

11 Mert amíg idehaza a törvény tiltotta a magyar nyelv használatát, addig Magyarországon a rádió szlovák nyelvű adásán kívül Budapesten kiadott szlovák nyelvű újságból tájékozódhattak a magyarországi szlovákok, az akkori hivatalos csehszlovák politika szellemében. Az idézett nyílt levél is abban az újságban lett nyilvánosságra hozva. Az 1946-os nagymegyeri események Városunkban 1945 áprilisától a közrendet különösebb erőszak alkalmazása nélkül sikerült biztosítani. Megkönnyítette ezt az is, hogy a városban 1945 előtt működő minden felekezeti, ifjúsági és kulturális szervezet működését betiltották. Még az addig példásan működő Önkéntes Tűzoltó Testületet is feloszlatták. De a jogfosztottságról, a kollektív bűnösség vádjáról a közélet minden területére vonatkoztatott mellőzésről a helybeliek egyszerűen nem vettek tudomást. Nemzetiségi súrlódások inkább a nyelvhatár menti településeken és a nagyobb városokban fordultak elő. A tanítók és tanárok nélkül maradt iskolákban megszűnt az oktatás. A háború és a jogtalanság következtében a szlovákiai magyarságot pótolhatatlan veszteség érte azáltal, hogy az akkori tanköteles ifjúság négy tanévnyi időszakra maradt iskolai oktatás és nevelés nélkül. A szlovák nyelvű iskolai oktatás kezdetének hivatalos időpontja városunkban április 19-e volt. Annak ellenére, hogy a szlovákul egyáltalán nem értő tanulóknak sok nehézséggel kellett megküzdeniük, a lakosság többsége a szokatlan időpontú tanévnyitást a konszolidáció első jeleként értékelte. A kitelepítések és a Csehországba történő depotálások esetleges elmaradásában bízók számára egyetlen reménysugár maradt a II. világháborút lezáró párizsi békekonferencia. A nyugati rádióadások híreiből ugyanis kiderült, hogy az USA és Anglia nem támogatja a csehszlovákiai magyar lakosság erőszakos kitelepítését. Sőt az ilyen módszereket kifejezetten fasisztának bélyegezte. A hazai kormányzat azonban a lakosságcsere egyezményre hivatkozva fokozta a kitelepítés előkészületeit, ami városunkban is konkrét formát öltött. A párizsi békekonferencia végül is nem tiltotta meg a szlovákiai magyarok kitelepítését, csak annak lebonyolítását tette emberségesebbé. A kollektív háborús bűnösség bélyegét viselő szlovákiai magyarokra fokozott mértékben nehezedett a reménytelenség, a kilátástalanság. A kitelepítés vagy a deportálás réme sokak számára jelentett közvetlen veszélyt városunkban is. A kitelepülni nem akarók közül többen vállalták az önkéntes távozást a morva ill. a cseh határvidékre. Így remélték, hogy ezzel védhetik otthon maradt hozzátartozóikat a zaklatásoktól. Ugyanakkor kenyérkereseti lehetőséghez, megélhetési forráshoz is jutottak. 11

12 Más része az otthonukhoz, vagyonukhoz ragaszkodóknak csatlakozott a reszlovakizáltak egyre jobban gyarapodó táborához. A helyi intézőbizottság (msk) egyik kimutatása a lakosság nemzetiségi összetételéről (národnostná dáta o obyvatelstve): Velky Meder Izop Počet obyvatelov (lakosság száma): Slovákov (szlovákok): Reslovákov (reszlovákok): A kitelepítéssel kapcsolatos első konkrét intézkedésre városunkban június 24-én került sor. A komáromi járási komiszariátustól azonnali intézésre érkezett sürgős utasítás a helyi komiszár részére. Az utasítás alapján el kellett készíteni egy névsort azokról a helyi lakosokról, akik saját felhasználható szállítóeszközzel vagy fogattal rendelkeznek. A leirathoz csatolták a Belügyi Megbízotti Hivatal (Poverenítstvo Vnútra) bizalmas jelzéssel ellátott sokszorosított utasítását. Obvodny úrad MSK vo Velkom Mederi Obec: Velky Meder Číslo: 78/1946. prez. Okres: Komárno Soznam povozov s voľmi a kôňmi v obci Velky Meder B. Meno majitela Číslo Počet vo- Počet vozov č. domu zov s volmi s kôňmi 1. Bereczky Ludovit 3 1 pár 2. Sándor Rudolf 6 1 pár 3. Bugár Julius 11 1 pár 4. Németh Karol 12 1 pár 1 pár 5. Bartal Štefan 14 1 pár 6. Mikolai Mór 16 1 pár 7. Kórósi Michal 18 1 pár 8. Kosár Zigmund 20 1 pár 9. Vizváry Dezider 21 1 pár 10. Vizváry Ludovit 22 1 pár 11. Lovas Štefan 24 1 pár 12. Földes Ján 26 1 pár 13. Szabó Karol 27 1 pár 12

13 14. Mikolai Dezider 44 1 pár 15. Szabó Koloman 60 1 pár 16. Csiba Ludovit 74 1 pár 17. Berecz Karol 93 1 pár 18. Kosár Zigmund 94 1 pár 19. Ábrahám Vincent 96 1 pár 20. Dingha Jánová pár 21. Kósa Jozef pár 22. Buzgó Alexander pár 23. Pongácz Ernest pár 24. Kovács Julius pár 25. Földes Jozef pár 26. Szigeti František pár 27. Bugár Koloman pár 28. Jankó František pár 29. Bácz Alexander pár 30. Buzgó Koloman pár 31. Lovas Benedikt pár 32. Berecz Koloman pár 33. Győri Michal pár 34. Kósa Ludovitová pár 35. Hodosi Ján 97 1 pár 36. Nagy Karol pár 37. Pálos Rudolfová pár 38. László Alojzová pár 39. Lalák Eugen pár 1 pár 40. Cséfalvay Imrichová pár 41. Balaskó Imrich pár 42. Ládi Vincentová pár 43. Cséfalvay Imrichová pár 44. Cséfalvay Ladislav pár 45. Nagy Albert pár 1 pár 46. Molnár Rudolf pár 47. Szigeti Ludovit pár 48. Torma Vojtech pár 49. Ládi Vendelin pár 50. Németh Vendelin pár 51. Kórósi Julius pár 52. Kocsis Imrich pár 53. Kocsis Karol pár 54. László Ludovit pár 55. László Imrich pár 56. László Zoltán pár 13

14 57. Varga František pár 58. Bugár Imrich pár 59. László Rudolf pár 60. László Ambrus pár 61. Kórósi Rudolf pár 62. Torma Jozef pár 63. Kovács Albert pár 64. Jankó Imrich pár 65. Földes Vojtech pár 66. Varga Vincent pár 67. Szigeti Karol pár 68. Méri Imrichová pár 69. Németh Karol pár 70. Ládi Imrich pár 71. Ládi Anton pár 72. Németh Vojtech pár 73. Morva Jozef pár 74. Németh Alojz pár 75. Morva Gejza pár 1 pár 76. Németh Karol pár 77. Soóky Rudolf pár 78. Kelemen Jánová pár 79. Pintér Karol pár 80. Morva Vojtech pár 81. László Imrich pár 82. Morva Rudolf pár 83. Németh Gejza pár 84. Tóth Koloman pár 85. Jankó Ludovit pár 86. Morva Julius pár 87. Földes Ondrej pár 88. Tóth Štefan pár 89. Hencz Jozef pár 90. Csörgei Mikuláš pár 91. László Imrich pár 92. Méri Karol pár 93. Bors Julius pár 94. László Julius pár 95. Fábrik Karol pár 96 Mikolai Karolová pár 97. Szigeti Imrich pár 98. László Vendelin pár 99. Kosár Vojtech pár 14

15 100. Lengyel Jozef pár 101. Buzgó Vincent pár 102. Görözdös Julius pár 103. Paxián Michal pár 104. Zakál Zigmund pár 105. László Ján pár 106. Németh Jozef pár 107. Szabó Karol pár 1 pár 108. Czina Julius pár 109. Kiss Jozef pár 110. Radics Ondrej pár 111. ml. Fábrik Julius pár 112. Mazur Štefan pár 113. Fábrik Rudolf pár 114. Dusa Anton pár 115. Kórósi Ludovit pár 116. Berecz Zigmund pár 117. Nagy Ladislav pár 118. Kosár Elek pár 119. Kósa Karol pár 120. Androvics Michal pár 121. Belucz Imrich pár 122. Dusa Ludovit pár 123. Torma Ludovit pár 124. Torma Vincent pár 1 pár 125. Zsemlye Štefanová pár 126. Tarcsi Anton pár 127. Pentčik Vojtech pár 128. Morva Imrich pár 1 pár 129. Méri Julius pár 130. Ládi Joachim pár 131. László Vojtech pár 132. Varga Ondrej pár 133. Varga Móricz pár 134. Méri Alexander pár 135. Csörgei Jozef pár 136. Belucz Jozef pár 137. Bugár Karol pár 138. Nagy Andrej pár 139. Kiss Julius pár 140. Kosár Ludovit pár 141. Baráth Ludovit pár 142. Czina Imrich pár 15

16 143. Czina Ladislavová pár 144. Szabó Karol pár 145. Szabó Julius pár 146. Pongrácz Pavel pár 147. Czina Vincent pár 148. Dingha Mikuláš pár 149. Hegyi Karol pár 1 pár 150. Nagy Gabriel pár 1 pár 151. Fekete Alexander pár 1 pár 152. Németh Rudolf pár 153. Méri Vojtech pár 154. Méri Jozef pár 155. Dusa Ludovit pár 156. Kosár Anton pár 157. Bári Ludovit pár 158. Németh Julius pár 159. Méri Vincent pár 160. Nagy Ján pár 161. Bugár Vincentová pár 162. Bugár Jánová pár 163. Rácz Ludovit pár 164. Varga Ludovit pár 165. Puzsér Ludovit pár 166. Csémi Koloman pár 167. Morva Imrich pár 168. Vizváry Vojtech pár 169. Cséfalvay Ján pár 170. Németh Ludovit pár 171. Kósa František pár 172. Baráth Dezider pár 173. Baráth Eugen pár 174. Kosár Deziderová pár 175. Vizváry Viktorné pár 176. Baráth bratia pár 177. Varga Julius pár 178. Kovács Julius pár 1 pár 179. Méri Karol pár 180. Magyarics Gustav pár 181. Tóth František pár 182. Nagy Ludovit pár 183. Torma Karol pár 184. Bereczky Vincent pár 185. Árvai Michal pár 16

17 186. Győri Julius pár 1 pár 187. Mikolai Mikuláš pár 188. Varga Dezider pár 189. Cséfalvay Julius pár 190. Hodosi Koloman pár 191. Borsicky Ján pár 192. Csémi Ladislav pár 1 pár 193. Sprava t. majetkov V. Meder párov 21 párov Úhrn: 1. strana strana strana strana; stran strana spolu: Velky Meder dňa 31. júla Ved. úradu MSK Az utasítás tartalma történelmi hűséggel tájékoztat a lakosságcsere valós indítékairól, a végrehajtás tervezett módszereiről. A kért kimutatás július 31-én elkészült, s továbbítva lett a járási komiszár címére. E kimutatás, amely 192 személy (ami egyben gazdasági egység és család) nevét tartalmazza, alapját képezte a kitelepítésre ill. deportálásra kijelöltek listája elkészítésének szept 16-án és 17-én 250 katonát helyeztek Morvaországból városunkba a helyőrség megerősítésére. Szeptember 18-án a volt zsidó üzletek ajtajain szlovák nyelvű fasiszta feliratok tűntek fel: Pl. Zidov do Dunaja! Az esetet Pavol Ivanič főtörzsőrmester, a helyi parancsnok vizsgálta ki. Megállapította, hogy a feliratok nem a helyi lakosoktól, hanem a katonáktól származtak. A Belügyi Megbízotti Hivatal szeptember 21-én keltezett s a nemzeti bizottságok valamint a komiszároknak megküldött Bizalmas! Fontos! jelzésel ellátott utasításai a kitelepítés és a deportálás politikai és katonai biztosítását tartalmazta. Szigorúbb belügyi és katonai intézkedésekre háborús időkben sem kerülhetett volna sor városunkban november 4-én új hivatal kezdte meg működését Nagymegyeren. Az akkori 597 házszám alatti épület homlokzatára, amelyben a kommunista párt helyi szervezete működött (magyar nemzetiségű tagok nélkül), felkerült az új tábla Obvodny osídlovací úrad (körzeti betelepítési hivatal). 17

18 1946. november 19-én kezdődött a dél szlovákiai magyarok cseh határvidékre történő deportálása. Erre utal az a leirat, amelyet nov. 25-i jelzéssel küldtek meg a helyi hatóságoknak. A komáromi járási kormánybiztos november 26-án kelt Bizalmas! Sürgős! jelzésű leirata újabb, szigorúbb biztonsági intézkedéseket tartalmaz, továbbá azt a kimutatást, amely a Nagymegyerről és a körzetébe tartozó községekből deportálandó családok és személyek tervezett számát tartalmazta december 6-án kelt bizalmas jelentésében a helyi komiszár katonai erősítést kér a deportálás körülményeinek biztosítása céljából. Hivatkozik a helyi ellenséges elemek aktivizálódására s a hattagú csendőrségi állományt egy esetleges ellenállás leküzdésére kevésnek tartja. A helyi elhárítás összeállítja a helyi megbízhatatlanok, ellenállásra agitálók, diverzióval és kémkedéssel vádolhatók listáját. Ismert tény, hogy a legveszedelmesebb s a legtöbb pontban gyanúsított állandó megfigyelés alatt tartott személy Cseri István római katolikus plébános volt. Ki gondolta volna akkor, hogy a helyi és hazai elhárítás jól szervezett tevékenységének eredményeként a magyarországi kémelhárítás is a nyugati hatalmak ügynökeként tartotta számon. Ma már tudjuk, hogy a híveiért és a város minden lakosáért kiálló, értük minden áldozatot vállaló bátor ember fellett már 1946-ban kimondották az ítéletet. Csak a megfelelő alkalmat kellett kivárni, hogy ezt végre is lehessen hajtani ben történt Felejthetetlen, mozgalmas időszaka ez városunk történetének. Baljós hírek terjedtek az új esztendő kezdetén a város lakosai között. A közelgő deportálásokról beszéltek az emberek. Elsősorban azok aggódtak, akik nem voltak hajlandók a reszlovakizációra, s ugyanakkor családtagjaik többsége jól használható munkaerőt jelentettek. Sokan hallottak már az 1946-os év december végi transzportok fűtetlen tehervagonjairól, a Csehországba deportáltak keserű sorsáról. Voltak akik felkeresték a környező járások vasútállomásait, ahol az épp folyamatban lévő vagonírozás hogyanjáról s mikéntjéről személyesen győződtek meg. Közéjük tartozott Cseri István plébános is, akit szlovák nyelvtudása s reverendája a legszigorúbb katonai kordonon is átsegített. A jéghideg, fűtetlen vagonokban pokrócokba, dunyhákba bugyolált gyerekek, nők, idős emberek látványa a visszaemlékező szemtanúk szerint mélységesen felháborította. Képtelen volt szó nélkül hagyni a látottakat. A jelenlévő katonák igazoltatták, távozásra kényszerítették, s jelentették a történteket az illetékes hivataloknak. Cseri István plébános és társai beszámoltak az általuk elérhető helybélieknek a látottakról. Igyekeztek felkészíteni az embereket a várható eseményekre. A januári kemény, embert próbáló hideg napok és éjszakák a készülődés és a várakozás időszakává váltak. Az emberek többsége bízott a hatalom emberségében, 18

19 kultúráltságában. Talán kivárják a tavaszt, de legalábbis a kedvezőbb időjárási viszonyokat... Nem várták ki. A komáromi járási hivatalban a járási komiszár utasítására január 11-én postázták azt a bizalmas jelzéssel ellátott utasítást, amely a Nagymegyer s a körzetébe sorolt falvak lakosainak a deportálására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazta. Formai és tartalmi szempontból egyaránt részletes katonai parancsnak felelt meg az említett utasítás. Lényegében a járási hivatal főnöke (pán Koreň) a rendelkezésére álló fegyveres erők segítségével biztosítja meghatározott harmonogram szerint a kijelölt magyar nemzetiségű lakosok Csehországba történő elszállítását. Az utasítás magyar fordításban rövidítve: Ikt. szám: 11/prez 1947 Komárno jan. 17. Tárgy: Magyar nemzetiségű lakosok elszállítása Csehországba A Csehországba történő munkaerő toborzás következtében jan. 14-től jan. 18-ig le kell bonyolítani a magyar nemzetiségű személyek begyűjtésének és elszállításának előkészületeit a komáromi járásban. Nagymegyer I. Nagymegyer II. Izsap és Gellér Jan. 14-én reggel 6 órakor indulás Komáromból Nagymegyer községbe azon céllal, hogy kézbesítsük a Csehországba elszállításra kijelöltek számára a végzéseket. A bizottság vezetője Jozef Vitáloš, helyettese Jozef Baník lesz, akik a kijelölt hivatalnokokkal együtt úgy hajtják végre ezt a munkát az eddig szerzett tapasztalatok alapján, hogy a végzések kézbesítése az 1. és a 2. transzportba soroltak számára Nagymegyerről, január 15-én fejeződjön be. Folyó év január 15-én délután kell kézbesíteni a végzéseket a 3. transzportba sorolt Izsap és Gellér község lakosai számára úgy, hogy az az esti órákban befejeződjön. Ugyanakkor f. é. január 14-én a járási orvos a hozzá beosztott orvossal Nagymegyer, Izsap és Gellér községekben egészségügyi szemlét tartanak az elszállításra kijelölteknél. F.é. január 16-án el kell kezdeni az 1. transzportba kijelöltek berakodását Nagymegyer községből úgy, hogy az aznap estéig befejeződjön január 17-én reggel hat órakor kell megkezdeni a 2. transzport berakodását úgy, hogy az aznap este befejeződjön január 18-án kell kezdeni a berakodást Izsap és Gellér községekből úgy, hogy az délután 3 óráig befejeződjön. A rakodóállomás mindhárom transzport részére Nagymegyer. A transzportok indítása a következő terv alapján történik: Nagymegyer I. transzport f.é. január 16-án 120gazdasági egység (ház + család), 554 személy 19

20 Nagymegyer II. transzport. f. é. január 17-én 118 gazdasági egység (ház + család), 532 személy Izsap és Gellér f. é. január 18-án 94 gazdasági egység, 406 személy A deportálás végrehajtásának módját meghatározó utasítás a német fasiszták precizitását követve teremtett összhangot az akcióban résztvevő hivatalok, a katonaság, a rendőrség és a szállítást lebonyolító vállalatok között. Hiteles dokumentumok alapján idézhetők az események, amelyek a nagymegyeriek és a környékbeliek deportálásával kapcsolatosak. A Járási munkavédelmi hivatal (Okresny úrad ochrany práce) feladata volt 1947 január 13-ig elkészíteni személyekre szólóan a deportálásra kijelöltek számára a végzéseket. A Csehországból meghívott hivatalnokok segítségével kijelölték a transzportok célállomásait is. A Helyőrség-parancsnokság (Posádkovy velitelstvo Komárno) feladata volt Nagymegyer község katonai erőkkel történő lezárása a közbiztonság biztosítása céljából úgy, hogy az január 14-én reggel 7 órára befejeződjön. A kijelölt községek körülzárásának időpontjait és a zárlatok feloldásának idejét Jozef Vitáloš és a katonai egység parancsnoka határozzák meg. A Járási és helyi parancsnokságok (Okresné a miestné velitelstvo NB) fegyveres kíséretet biztosítottak a végzések kézbesítőinek, továbbá a deportálásra kijelöltek állomásra történő szállítását végző teherautóknak. A Körzeti autófuvarozási vállalat igazgatósága (Správa ČSAD Komárno) feledata volt január 14-re 3 drb, január 16., 17., 18-ra 40 drb teherautó biztosítása. A Járási kormánybiztos hivatala (Okresny úrad komisára v Komárne) biztosította a járási higiénikus és állatorvos kiküldését az érintett helyiségekbe egészségügyi és állategészségügyi felügyelet céljából. A deportált családok hátrahagyott ingatlan és ingó vagyontárgyairól, élő leltárukról rögtönzött jegyzőkönyv készült. Az állatállomány kényszerfelvásárlásának körülményeiről, az ezzel kapcsolatos visszaélésekről, az egyes családok által generációkon át végzett munka gyümölcseinek elprédálásáról, sok-sok fájdalmas emlék él még ma is az emberekben. Hogy végsősoron hány családdal, hány személlyel megrakott zsúfolt vagonok gördültek ki a nagymegyeri állomásról a zimankós téli éjszakákon, pontosan már nem tudni. A levéltárakban őrzött korabeli jelentések egyikében a helyi komiszár megállapítja, hogy a magyar nemzetiségű kijelölt személyek deportálása nagyobb rendbontás nélkül a terveknek megfelelően megtörtént. Az 1947-es januári események kitörölhetetlen mély nyomokat hagytak az elhurcoltak és az itthon maradottak lelkében egyaránt. A lakosság létszáma érezhetően csökkent, a nemzetiségi arányok a szlovákok és reszlovákok javára lényegesen megváltoztak. A deportáltak sorsának alakulásával kapcsolatos aggodalom, a kitelepítéstől való állandó félelem meghatározói voltak az akkori közhangulatnak. 20

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat, a Jó Barát,

Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat, a Jó Barát, KISEBBSÉGI DISKURZUSOK KISEBBSÉGI DISKURZUSOK Neszméri Csilla Baumgartner Bernadett CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR SAJTÓ. A JÓ BARÁT Bevezetés Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat,

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

NÉVMUTATÓ* Beneš Edvard Clementis, Vladimír Drtina, Prokop Ïuriš, Július Fal an, Samuel Feierabend, Ladislav Ferjenèík, Mikuláš Fierlinger, Zdenìk

NÉVMUTATÓ* Beneš Edvard Clementis, Vladimír Drtina, Prokop Ïuriš, Július Fal an, Samuel Feierabend, Ladislav Ferjenèík, Mikuláš Fierlinger, Zdenìk NÉVMUTATÓ * Beneš Edvard (1884 1948) köztársasági elnök (1935 1938, 1938 1945, 1945 1948) Clementis, Vladimír (1902 1952) a londoni emigrációban a Jogi Tanács tagja (1942 1945), a Szlovák Nemzeti Tanács

Részletesebben

Albertirsai híres evangélikus évfordulók

Albertirsai híres evangélikus évfordulók Albertirsai híres evangélikus évfordulók Fél évszázad a közösségben. Erős várunknak Albertirsán erős alapjai vannak. Koszorú Michalko Pál sírjára. Aszlovák nyelvet itt már kevesen beszélik, mégis meglepően

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

MOL, KÜM-TÜK, 1968-Csehszlovákia, 27. d., 003135/23-1968, gépelt, a szerző által aláírt tisztázat

MOL, KÜM-TÜK, 1968-Csehszlovákia, 27. d., 003135/23-1968, gépelt, a szerző által aláírt tisztázat választották be. A KB tagjai, póttagjai és a revíziós bizottság tagjai között mindössze 6 magyar nemzetiségű tag van 485 (itteni magyar vezetők szerint legalább 14-16-nak kellene lennie). A megválasztottak

Részletesebben

Készítette: Horváth Eszter, Kovács Noémi, Németh Szabolcs Csapatnév: HERMANOSOK

Készítette: Horváth Eszter, Kovács Noémi, Németh Szabolcs Csapatnév: HERMANOSOK Készítette: Horváth Eszter, Kovács Noémi, Németh Szabolcs Csapatnév: HERMANOSOK Előzmények: Gunter Demnig német művész volt az első, aki betonkockára applikált réztáblácskába véste az elhurcoltak nevét,

Részletesebben

A történelmi egyházak és a holokauszt Csehszlovákiában és Magyarországon, 1938 1945. Budapest, 2013. szeptember 19.

A történelmi egyházak és a holokauszt Csehszlovákiában és Magyarországon, 1938 1945. Budapest, 2013. szeptember 19. A történelmi egyházak és a holokauszt Csehszlovákiában és Magyarországon, 1938 1945. Budapest, 2013. szeptember 19. A Civitas Europica Centralis Alapítvány által szervezett konferencia témája borzalmas

Részletesebben

Bödõk, Ilona b: 1947 in Csicsó Mad. Nagy, Tibor "Dr" b: 1946 in Mad m: 1976. Nagy, Szabolcs "állatorvos Dr" b: 1976 in Mad

Bödõk, Ilona b: 1947 in Csicsó Mad. Nagy, Tibor Dr b: 1946 in Mad m: 1976. Nagy, Szabolcs állatorvos Dr b: 1976 in Mad Nagy, Vilma b: 1911 in Csicsó d: 2005 in Csicsó anyja Pálffy Vilma Fél Antal d.u. Bödõk, Pál b: 1905 in Csicsó m: 1947 d: 1965 in Csicsó anyja Kollár M.Bödõk Ksz.Tarcsi Géza, Balá gy.k.sz. Beke Károly

Részletesebben

DANTER IZABELLA. Diószeg. Esettanulmány. Bevezetõ

DANTER IZABELLA. Diószeg. Esettanulmány. Bevezetõ DANTER IZABELLA Diószeg Esettanulmány Bevezetõ Az interetnikus kapcsolatokkal és lokális identitással foglalkozó kutatás során fontos tényezõ, hogy a jelen állapotok vizsgálata mellett ismerjük az általunk

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

Tájékoztató a Polgári Polgárőr Egyesület tevékenységéről

Tájékoztató a Polgári Polgárőr Egyesület tevékenységéről Tájékoztató a Polgári Polgárőr Egyesület tevékenységéről 2014 Szabó Tiborné Az egyesület elnöke Tájékoztató a Polgári Polgárőr Egyesület tevékenységéről Az egyesület jogállása: A polgárőrség önálló civil

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

A képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1

A képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1 A képlékeny félhold A szíriai háború és polgárháború szilánkjai a menekült- és migránsválság képében bizony elérték Európát, ezáltal Magyarországot is; nem beszélve arról, hogy 6000-7000fő európai országok

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

A szlovákiai magyarság csehországi deportálása

A szlovákiai magyarság csehországi deportálása POPÉLY ÁRPÁD A szlovákiai magyarság csehországi deportálása 48 A második világháború végén felújított Csehszlovákiának a szláv nemzetállam kiépítésére törekvõ vezetõi a magyar kisebbség egyoldalú kitelepítéséhez

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old.

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old. A hazánkat több mint 40 éven át elnyomó bolsevista rendszer egyik legfontosabb célja a vallásos világnézet, a vallásos lelkület és a valláserkölcs kiirtása volt. A bolsevik ideológusok ugyanis kezdettől

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

SZKA_209_22. Maszkok tánca

SZKA_209_22. Maszkok tánca SZKA_209_22 Maszkok tánca diákmelléklet maszkok tánca 9. évfolyam 207 Diákmelléklet 22/1 AUSZTRÁLIA TOTÓ Jelöld X-szel azokat a válaszokat, amiket helyesnek tartasz! Hány millió négyzetkilométer Ausztrália

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt.

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt. Őseink útján járva A vecsési Halmi Telepi Általános Iskola húsz hetedik osztályos tanulója 2012. május 10.- 2012. május 13. között Ukrajnába utazott tanulmányi kirándulásra a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Rács Balázs főtörzsőrmester

Rács Balázs főtörzsőrmester Rács Balázs főtörzsőrmester 1908-ban született a Csanád vármegyei Magyarbánhegyesen, egy kisbirtokos család nyolc gyermeke közül negyedikként. Az elemi iskolát kitűnő eredménnyel végezte el, amely után

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második

Részletesebben

Közigazgatás Csengelén

Közigazgatás Csengelén Közigazgatás Csengelén Molnár Mihály Kordás István Csengele területe a 19. század közepéig lakatlan volt, rajta csak pásztorkodással foglalkozó személyek éltek. Földbe vájt viskók voltak a szállásaik.

Részletesebben

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK X. 218. Zala vármegyei Közjóléti Szövetkezet iratai 1940-1949

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK X. 218. Zala vármegyei Közjóléti Szövetkezet iratai 1940-1949 ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK X. 218. Zala vármegyei Közjóléti Szövetkezet iratai 1940-1949 Terjedelme: 3 doboz +1 kötet = 0,36 ifm Helyrajzi jelzete: Elhelyezés:

Részletesebben

VARGA LÁSZLÓ AMIKOR ELINDULT A VONAT Deportálás és kitelepítés Nagymegyer és környékén lévő településekről 1945-1949 között

VARGA LÁSZLÓ AMIKOR ELINDULT A VONAT Deportálás és kitelepítés Nagymegyer és környékén lévő településekről 1945-1949 között VARGA LÁSZLÓ AMIKOR ELINDULT A VONAT Deportálás és kitelepítés Nagymegyer és környékén lévő településekről 1945-1949 között 1 A kiadvány megjelenését támogatták : Nagymegyer Városának Önkormányzata Nevitel

Részletesebben

1055 Budapest Ajánlott

1055 Budapest Ajánlott Igazságügyi Minisztérium Dr. Kondorosi Ferenc közigazgatási államtitkár úrnak Levéltervezet Készítette: l. sz. Munkacsoport 2005. november. 1055 Budapest Ajánlott Kossuth Lajos tér 4. Tértivevényes Tisztelt

Részletesebben

A BESSZARÁBIAI NÉMET KISEBBSÉG 125 ÉVE

A BESSZARÁBIAI NÉMET KISEBBSÉG 125 ÉVE 96 IRINA NASTASĂ-MATEI A BESSZARÁBIAI NÉMET KISEBBSÉG 125 ÉVE Ute Schmidt: Basarabia. Coloniştii germani de la Marea Neagră, Editura Cartier, Chişinău, 2014, 420 oldal Túlz ás nélkül állíthatjuk, hogy

Részletesebben

Az Önkormányzati Tűzoltóság Böhönye és a köztestületi tűzoltóság története Látogatás a lánglovagoknál

Az Önkormányzati Tűzoltóság Böhönye és a köztestületi tűzoltóság története Látogatás a lánglovagoknál Az Önkormányzati Tűzoltóság Böhönye és a köztestületi tűzoltóság története Látogatás a lánglovagoknál 2015. április 17-én látogatást tettünk a böhönyei tűzoltóságon,ahol Mencseli Imre tűzoltóparancsnok

Részletesebben

Karácsonyi reménnyel

Karácsonyi reménnyel RÉPCESZEMEREI Hírlevél V. évfolyam, 2. szám 2009. december Karácsonyi reménnyel Szépen lassan fogyunk, hiszen idén is többen szenderültek örök nyugalomra a szemerei temetőben, mint ahány gyermekkel gyarapodott

Részletesebben

MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN?

MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN? Matuska Márton, újvidéki újságíró a Délvidéki Mártírium 1944-45. Alapítvány kuratóriumi tagja MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN? (A Délvidéki Mártírium 1944-45 Alapítvány megalakításának közvetlen előzménye)

Részletesebben

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek Tokeczki.qxd 2011.11.19. 14:18 Page 43 TŐKÉCZKI LÁSZLÓ Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek A különböző etnikai/kulturális közösségeknek kezdettől fogva volt önképük (pozitív) és

Részletesebben

Batthyány István kormánybiztossága

Batthyány István kormánybiztossága Batthyány István kormánybiztossága 1849. április 25-ei keltezéssel az alábbi bejegyzés olvasható Székesfehérvár tanácsának jegyzőkönyvében: Minden itt volt császári katonaság és katonai hatóság ma reggel

Részletesebben

K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944

K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944 K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944 1.csomó 1.tétel. A trianoni békeszerzıdésben a nemzeti kisebbségek védelmére vállalt kötelezettségek ügyei. 1923-1925, 1930. 2.tétel Magyar és osztrák közös

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, 1. szám, (2009) pp. 49-56. KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN MISÁD KATALIN Comenius Egyetem, Pozsony

Részletesebben

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL ZÁKONYI BOTOND A KIS MAGYAR VILÁGRÓL Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély, 1940 1944, Jaffa Kiadó, Budapest, 2011, 280 oldal Ablonczy Balázs kötete a magyar Észak-Erdély történetét mutatja be 1940 1944

Részletesebben

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

Ótelek 2005. április 24-én

Ótelek 2005. április 24-én ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv

Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv Néhány bevezető szó: közel 400 évig együtt éltünk a Habsburgokkal, minden közös volt, a minisztériumok, a közigazgatás, a levéltár is, a sok száz év alatt felgyűlt iratanyaggal

Részletesebben

Családi vállalkozások, vállalkozó családok 1997-2007

Családi vállalkozások, vállalkozó családok 1997-2007 Családi vállalkozások, vállalkozó családok 1997-2007 Budapest, 2007 május 23. Soltész Anikó Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány 1024 Budapest, Rómer Flóris u. 22-24. Telefon: (1) 212 21 79; Fax: (1)

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában A félszigeti háború, ahogy a későbbiekben a történészek elnevezték, a napóleoni háborúk egy jelentős részét képezte. A francia hadsereg folyamatosan

Részletesebben

Koronczai József csendőr főtörzsőrmester életrajzához Élmények

Koronczai József csendőr főtörzsőrmester életrajzához Élmények Koronczai József csendőr főtörzsőrmester életrajzához Hajmáskér, 1905. március 9., 1945. március 28. Nagy József összeállítása, 2013. január 30. Budapest (született Perkátán, 1944) Olvastam a Perkátai

Részletesebben

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Az emeletes buszunk, mellyel utaztunk Így mentünk Kárpátaljára Elindultunk: 7 órakor, Budapestről Délkor elértük a határt, kis idő után

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS I.

KUTATÁSI JELENTÉS I. Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Takács Attila dandártábornok parancsnok Honvédség és Társadalom Baráti Kör Egyesület Debrceni szervezete Polyák András elnök KUTATÁSI JELENTÉS I. a Debreceni

Részletesebben

Kedves Pedagógustársaim, Tisztelt Vendégeink!

Kedves Pedagógustársaim, Tisztelt Vendégeink! Pék László Kedves Pedagógustársaim, Tisztelt Vendégeink! A kiválasztott nemzedékeknek megadatik, hogy a Sors kedvező lehetőséget kínál fel számukra. Az már tőlük függ, hogy élnek-e a lehetőséggel, s jól

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Pusztavám Község Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete 8066 Pusztavám, Kossuth Lajos u. 64-66. Tel, Fax: 22/417-201 J E G Y Z Ő K Ö N Y V Pusztavám Község Német Nemzetiségi Önkormányzat 2013.

Részletesebben

1949-es jelentés az ellenségrõl

1949-es jelentés az ellenségrõl Gagyi József 1949-es jelentés az ellenségrõl 1918 után a romániai magyarság egyetlen idõszakban sem volt olyan megosztott, mint az 1948-ban kezdõdõ, a Magyar Autonóm Tartomány megalakulásáig, a Magyar

Részletesebben

(Zjednotená) Maďarská strana na Slovensku 1939 1945. [Az (Egyesült) Szlovákiai Magyar Párt 1939 1945] Nitra, UKF, 2011. 307 p.

(Zjednotená) Maďarská strana na Slovensku 1939 1945. [Az (Egyesült) Szlovákiai Magyar Párt 1939 1945] Nitra, UKF, 2011. 307 p. Martin Hetényi (Zjednotená) Maďarská strana na Slovensku 1939 1945. [Az (Egyesült) Szlovákiai Magyar Párt 1939 1945] Nitra, UKF, 2011. 307 p. Hiánypótló műről van szó, amivel a szlovák és magyar historiográfia

Részletesebben

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig ELŐSZÓ A csehszlovákiai magyarság 1945 tavasza óta olyan megpróbáltatásokon megy keresztül, amelyekre a Dunatáj változatos történetében nincsen példa. A kassai kormányprogram és a belőle kilövellő jelszavak

Részletesebben

A szlovák kultúra változása városi környezetben: Nyíregyháza*

A szlovák kultúra változása városi környezetben: Nyíregyháza* GYIVICSÁN ANNA A szlovák kultúra változása városi környezetben: Nyíregyháza* Nyíregyháza Kisköröshöz hasonlóan a hazai szlovák települések legjellegzetesebb típusához, a mezővárosokhoz tartozott. Létrejötte

Részletesebben

Interjú Bános Tibor holokauszttúlélővel (kb. 32 )

Interjú Bános Tibor holokauszttúlélővel (kb. 32 ) Interjú Bános Tibor holokauszttúlélővel (kb. 32 ) A bal oldali oszlopban a teljes interjúból kiválasztott részletek és az egyes részletek megértését segítő, vágások közé illesztett feliratok (dőlt betűvel)

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA I. Küldetés Misszió A Magyarországi Református Egyház küldetése, hogy a Szentlélek által Isten

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5

Részletesebben

90. fond Hangszalagtár. I. Soli Deo Gloria

90. fond Hangszalagtár. I. Soli Deo Gloria 90. fond Hangszalagtár 1949 1990 Hegyi-Füstös István református lelkipásztor az 1940-es évektől a Magyar Rádió munkatársaként is dolgozott. E munkája során vetődött fel benne a gondolat egy egyházi hangarchívum

Részletesebben

Üzenet Karácsonyi kiadás

Üzenet Karácsonyi kiadás Gyülekezetünk minden tagjának, és lapunk minden olvasójának áldott karácsonyi ünnepeket, és Isten által megáldott új évet kíván egyházközségünk presbitériuma. Üzenet Karácsonyi kiadás Az Ige volt az igazi

Részletesebben

LEGO MAGYAR NYELVŰ KÖNYVEK, MATRICÁK ÉS FOGLALKOZTATÓK

LEGO MAGYAR NYELVŰ KÖNYVEK, MATRICÁK ÉS FOGLALKOZTATÓK 1106 Budapest, Keresztúri út 8/A +36-1-264-4555 terjesztes@dunakiado.hu LEGO MAGYAR NYELVŰ KÖNYVEK, MATRICÁK ÉS FOGLALKOZTATÓK 1. Oroszlánok és sasok LEGO Legends of Chima minifigurás foglalkoztató Sok

Részletesebben

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK 1944 1945 A Bizánc nyugati peremén kialakuló és lassan terjeszkedő szerb állam a 14. század derekán érte el hatalma csúcsát. A Balkán nyugati részét ellenőrzése alatt tartó Szerb

Részletesebben

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

TARI ISTVÁN. Hamis hősök kora

TARI ISTVÁN. Hamis hősök kora TARI ISTVÁN Hamis hősök kora Az 1914-es szarajevói merénylet röviden szólva államalapító emberölés volt! Az a század eleji merénylő, szerb gyilkos egy új állam, birodalom megalapítását készítette elő szörnyű

Részletesebben

Idegenként a saját országomban A Visztula-művelet

Idegenként a saját országomban A Visztula-művelet Idegenként a saját országomban A Visztula-művelet Magdalena Wiśnioch Warszawskie Centrum Innowacji Edukacyjno-Społecznych i Szkoleń XXVI Liceum Ogólnokształcące w Warszawie Lengyelország A forrás Emilian

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

multietnikus Vajdaságban rsaság Etnikai Kisebbségkutat Kisebbségkutat gkutató Munkacsoportja ban c. konferencia 24. 2007. november 23-24.

multietnikus Vajdaságban rsaság Etnikai Kisebbségkutat Kisebbségkutat gkutató Munkacsoportja ban c. konferencia 24. 2007. november 23-24. A Magyar Szociológiai TársasT rsaság Etnikai Kisebbségkutat gkutató Szakosztálya és s a Pécsi P Akadémiai Bizottság Kisebbségkutat gkutató Munkacsoportja szervezésében Vallás és s etnikum Közép-K Európában

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

(Wass Albert: Üzenet haza) Őseink nyomában

(Wass Albert: Üzenet haza) Őseink nyomában Üzenem a háznak, mely fölnevelt: - ha egyenlővé teszik is a földdel, nemzedékek őrváltásain jönnek majd újra boldog építők és kiássák a fundamentumot s az erkölcs ősi, hófehér kövére emelnek falat, tetőt,

Részletesebben

Budapest ostromkalauz

Budapest ostromkalauz Mihályi Balázs Budapest ostromkalauz 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Budapest ostroma (1944 45)... 9 Védelmi és támadási eljárások Budapest ostrománál... 20 Buda Észak... 29 Buda Dél... 62

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

A CSALÁD. Következzen tehát a család:

A CSALÁD. Következzen tehát a család: A CSALÁD 2013. február. Eljutottam végre ide is - hogy összeismertessem a rokonokat. A több ezernyi kép közül majdnem mindegyik régi Aputól származik, az újak túlnyomó része pedig tőlem. Igyekeztem őket

Részletesebben

Minap kurtán-furcsán váratlanul elment

Minap kurtán-furcsán váratlanul elment I A Remény illata Minap kurtán-furcsán váratlanul elment közülünk Eszes Tamás (Isten nyugosztalja) a Véderő egykori főparancsnoka, ma-holnap én, azután Te következel. Vagy fordítva. A lényegen nem változtat.

Részletesebben

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930 Családfa Apai nagyapa Lunczer Gyula? 1925/26 Apai nagyanya Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Anyai nagyapa Krausz Adolf 1836 1928 Anyai nagyanya Krausz Adolfné (szül.?)?? Apa Lunczer Lipót 1871 1930 Anya Lunczer

Részletesebben

Kevés József csendőr főtörzsőrmester, vasúti őrsparancsnok Dr. Kevés István ny. honv. ezredes emlékezése Édesapjáról

Kevés József csendőr főtörzsőrmester, vasúti őrsparancsnok Dr. Kevés István ny. honv. ezredes emlékezése Édesapjáról Kevés József csendőr főtörzsőrmester, vasúti őrsparancsnok Dr. Kevés István ny. honv. ezredes emlékezése Édesapjáról Lőrinci nagyközségben (akkor Nógrád megye) egy kisnemesi familia negyedik gyermekeként

Részletesebben

Nekem szülőhazám (volt)... Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára

Nekem szülőhazám (volt)... Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára A Fejér megyében élő németek Németországba történő áttelepítése az országos eseményekhez hasonlóan, alig több

Részletesebben

A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG

A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG Téglás László A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG A vadászrepülőgép-vezetők képzése az egész világon az egyik legbonyolultabb kiképzés, amit a hadseregekben

Részletesebben

A NYITRAI ÁLLAMI LEVÉLTÁR KOMÁROMI FIÓKLEVÉLTÁRA ŠTÁTNY ARCHÍV V NITRE, POBOČKA KOMÁRNO

A NYITRAI ÁLLAMI LEVÉLTÁR KOMÁROMI FIÓKLEVÉLTÁRA ŠTÁTNY ARCHÍV V NITRE, POBOČKA KOMÁRNO A NYITRAI ÁLLAMI LEVÉLTÁR KOMÁROMI FIÓKLEVÉLTÁRA ŠTÁTNY ARCHÍV V NITRE, POBOČKA KOMÁRNO Cím: Župná 15, 945 36 Komárno Telefon: ++421 35 770 16 93 ++421 35 440 55 85 Fax: ++ 421 35 770 55 86 E-mail: archiv@sanr-pkn.vs.sk

Részletesebben

Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz

Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz Japánnak a történelem során olyan politikai rendszere volt, amelyben mértéktelen politikai ambíció általában nem ütötte fel a fejét. A hatalmi problémák egy lépcsőfokkal

Részletesebben