Az ún. Beneš-dekrétumok problémaköréről /1/

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az ún. Beneš-dekrétumok problémaköréről /1/ http://www.htmh.hu/benes.htm"

Átírás

1 Az ún. Beneš-dekrétumok problémaköréről /1/ A Beneš-dekrétumoknak nevezett jogszabályok pontos elnevezése: a Csehszlovák Köztársaság elnökének dekrétumai. A Beneš név állandó használata azt a benyomást keltheti, mintha ő lett volna e jogszabályok kizárólagos szerzője. Bár szerepe egyes fontos dekrétumok megszületésében igen jelentős volt, mégis szerzőtársként számba kell venni többek között az Államtanácsot (ez a testület volt hivatva részben helyettesíteni a Nemzetgyűlést a londoni emigráció éveiben), az emigráns kormányt, annak vezetőjét és tagjait, majd május 9-étől az Ideiglenes Nemzetgyűlés összehívásáig (1945. október 28.) a Csehek és Szlovákok Nemzeti Frontjának Kormányát és annak tagjait, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségét (ennek tagja volt pl. Gustav Husak is) és a kvázi szlovák kormányként működő megbízotti testületet. Ez a felsorolás érzékelteti, hogy a dekrétumok kiadása mögött széles és masszív (bel)politikai intézményi bázis volt. Magyarországon széles körben elterjedt az a feltételezés, miszerint ezek a jogszabályok kizárólag a háború utáni megtorlással foglalkoztak volna. Ez teljesen téves berögződés és 1945 között Beneš 141 ilyen dekrétumot írt alá, ezek szövege több vaskos kötetet tesz ki. A háború utáni megtorlásokon és rendezéseken kívül ezek a rendeletek számos más kérdéssel is foglalkoztak. Kiadásuk megkezdése (1940, London) nem utolsó sorban arra irányult, hogy biztosítsák és demonstrálják a csehszlovák állam jogi és politikai kontinuitását, már pusztán amiatt is, mert Beneš elnök 1938 október 5-én lemondott, majd elhagyta az országot. Csehszlovákia jogi értelemben a lemondás, majd az azt 1939 márciusában követő annexió után sem szűnt meg. Az emigráns csehszlovák kormány 1940 július 21-én alakult meg Londonban. Ugyanezen a napon alakította meg Beneš az 1. sz. dekrétumával az Államtanácsot. Az államfő hivatalos elismerése a szövetségesek részéről még egy egész évet váratott magára. Az ezt kinyilvánító jegyzékben sem szerepel azonban a München előtti Csehszlovákia teljes területi jogfolytonosságának elismerése. Beneš elnök a 2. sz. dekrétumában (1940. október 15.) felállítja magának a dekrétumnak az intézményét. Ennek a jogintézménynek gyakorlatilag alkotmány-törvényi, illetve törvényi ereje volt. A különbség lényege az, hogy minden olyan elnöki aktushoz, amelyhez korábban tehát békeidőben a Nemzetgyűlés hozzájárulásra is szükség volt, átmenetileg elegendő volt a kormány hozzájárulása. A Beneš-dekrétumok kiadásáig az ilyen módon történő törvényalkotásnak az évi csehszlovák alkotmány szerint nem volt alkotmányos alapja. Az összes így kiadott jogszabályt átmenetinek tekintették, hiszen a szuverenitás helyreállítása után összeülő Nemzetgyűlés azokat érvényben hagyhatta, illetve el is törölhette. Mint ismeretes az 57/1946. számú Alkotmánytörvény az összes dekrétum érvényességét megerősítette. Az 1945 és 1948 között kiadott dekrétumok és a hozzájuk csatlakozó különböző diszkriminatív jogszabályok száma 89. Ezek azok a megtorló jellegű dekrétumok, amelyeknek a kollektív bűnösség elve képezi az alapját. A dekrétumok érvényességét a körülöttük dúló, évtizedek óta tartó vitában a szlovák és a cseh fél a nemzetközi jog pilléreire felépített érvrendszerrel igyekszik alátámasztani. A hivatkozási alapként szolgáló nemzetközi egyezmények: Potsdami Egyezmény;

2 Párizsi Jóvátételi Szerződés (1945. december 21.); Szerződés a Nyugatnémet Állam Szuverenitásáról (Párizs, október 23.); A Magyar (Nép)Köztársaság és a Csehszlovák Köztársaság közötti és évi Alapszerződések. A vitatott dekrétumok és azok következményei A londoni emigrációs csehszlovák kormány és E. Beneš köztársasági elnök 1942 végén, 1943 elején egészítette ki a csehszlovák nemzeti állam megteremtésének programját a magyar lakosság kitelepítésének követelésével tavaszán a moszkvai kommunista emigráció, majd a Szlovák Nemzeti Tanács is csatlakozott ehhez a programhoz. A különbség abban nyilvánult meg közöttük, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács lakosságcserével óhajtotta összekötni a magyarok kitelepítését. A cseh és szlovák politikusok 1945 végén Moszkvában E. Beneš részvételével véglegesítették a csehszlovák állam jövőjéről vallott nézeteiket, amit azután április 5-én, Kassán koalíciós programként hoztak nyilvánosságra. A Kassai Kormányprogram kidolgozásában, illetve elfogadásában a csehek és szlovákok Nemzeti Frontjának valamennyi pártja részt vett: a kommunista párt csakúgy, mint a különböző polgári demokratikus pártok. Ezt követően embertelen intézkedések sora következett: február 27-én a Szlovák Nemzeti Tanács elrendelte a magyar árulók 50 hektárnál nagyobb földbirtokainak elkobzását; 1945 áprilisában és májusában a Szlovák Nemzeti Tanács elbocsátotta állásukból a magyar közalkalmazottakat, majd később a magánalkalmazottakat is; nemzeti gondnokság alá kerültek a magyar tulajdonban lévő kis- és középüzemek, beleértve a kisiparosok műhelyeit is; a városokban, különösen Pozsonyban, tömeges méreteket öltött a magyarok lakásainak igénybevétele, gyakran az érintettek internálásával egybekötve; megszüntették a magyar iskolákat és az oktatás nyelve csak szlovák lehetett. E. Beneš augusztus 2-án bocsátotta ki a 33/1945. sz. dekrétumot, amelynek értelmében a magyarokat (és németeket) megfosztották csehszlovák állampolgárságuktól. Ettől kezdve a magyarok lényegében elestek az egészségügyi ellátástól, a nyugdíjtól, valamint a szociális juttatásoktól október 1-jén lépett hatályba a 88/1945. sz. elnöki dekrétum, amelynek alapján a éves férfiakat és éves nőket közmunkára lehetett kirendelni lakóhelyüktől távol eső vidékekre is. Népbírósági eljárások A Kassai Kormányprogram meghirdetését (1945. április 5.) követő hónapokban a népbíróságok mintegy magyart elsősorban értelmiségit ítéltek el és utasítottak ki Szlovákiából, mint háborús bűnöst. Az év végére az elítélt magyarok létszáma már meghaladta a 75 ezer főt. Az elítéltek között sok földműves volt, akiket megfosztottak földjüktől és más ingatlanaiktól is. Az érintettek a komáromi járás felnőtt magyar lakosságának 30,8 %-át, a párkányinak 24,2 %-át, a dunaszerdahelyinek 23,4 %-át, az ipolyságinak pedig 21 %-át tették ki. Kényszermunka (közmunka) A 88/1945 sz. dekrétumra való hivatkozással valósította meg a csehszlovák kormányzat azt a civilizációt és európaiságot megszégyenítő akcióját, amely valójában a magyarok deportálását jelentettet szeptemberének végétől magyarok tízezreit, egyes adatok szerint mintegy főt /2/ szállítottak erőszakkal Csehországba, döntően a korábban németek által lakott

3 vidékekre. Otthonaikba azonnal szlovák lakosokat telepítettek. Épületeiket, bútoraikat, gazdasági felszereléseiket és állatállományukat az állam elkobozta, bankszámláikat befagyasztotta. A munkaképes férfiakat és nőket a szó szoros értelmében emberpiacra vitték, míg az ellátatlan betegek, valamint az öregek és a gyermekek közül többen meghaltak útközben, vagy a célállomásra érkezés után. A katonai tervek alapján előkészített kényszer-kitelepítés november 19-én kezdődött a hajnali órákban. A hadműveletek pontos terv szerint zajlottak le. Egy vagy két falut katonai egységek zártak körül, majd az előre elkészített névjegyzékek alapján felszólították az elszállítandó családokat a csomagolásra. A száműzendőkkel közölték, hogy eddigi lakóhelyüket el kell hagyniuk, ingatlanukat, állatállományukat és mezőgazdasági felszerelésüket elkobozzák. A döntés ellen nem volt jogorvoslat. A kijelölt családokat katonai tehergépkocsik szállították a legközelebbi vasútállomásra, ahonnan szigorú őrizet mellett elindultak Csehországba. Az akció 99 napig tartott, február 25-én ért véget. /3/ Jurij Zvara szlovák történész adatai szerint a deportálás családot, összesen személyt érintett. Az elhurcoltakat 393 községből, 17 járásból válogatták össze, közöttük kisparaszti család volt. A csehországi közmunka hatására újabb és újabb menekült csoportok érkeztek Magyarországra, gyarapítva a már korábban érkezett menekültek sokezres táborát. A kollektív bűnösség elvén megalkotott dekrétumok, pontosabban időzítésük kapcsolatban áll azzal, hogy a csehszlovák kormány a potsdami konferenciához fordult a magyarok kitelepítése ügyében, amihez azonban nem sikerült a nemzetközi hozzájárulást megszerezni. Ez a tény növelte a csehszlovák hatóságok türelmetlenségét a magyarokkal szemben. Lakosságcsere február 28-án a nemzetközileg magára maradt Magyarország és Csehszlovákia aláírta a lakosságcsere-megállapodást. A megállapodás értelmében ahány magyarországi személy jelentkezett Csehszlovákiába történő önkéntes áttelepülésre, a csehszlovák hatóságoknak ugyanannyi magyart állt jogukban kitelepíteni. Magyarországon eredetileg szlovák jelentkezett az áttelepítésre. Ténylegesen an költöztek át, mivel időközben személy megmásította eredeti elhatározását. A szlovák áttelepülők katasztrális hold földet hagytak Magyarországon. Szlovákiában magyart jelöltek ki a hatóságok az áttelepülésre. Ténylegesen személyt telepítettek át, önkéntesen távozott magyar. Az áttelepített magyarok katasztrális hold földet hagytak szülőföldjükön /4/. Reszlovakizáció A szlovák belügyi megbízott június 17-ei rendelete alapján megkezdődött a magyar lakosság körében az ún. reszlovakizáció, vagy más kifejezéssel visszaszlovákosítási kampány. Ennek során a magyarokat választás elé állították: ha szlováknak vallják magukat, visszakapják állampolgárságukat, ha viszont nem, akkor el kell hagyniuk otthonaikat, kiutasítják őket Csehszlovákiából. Ez az önkéntesnek hirdetett kampány a gyakorlatban az erőszak alig leplezett vagy nyílt eszközeivel igyekezett elérni, hogy a szlovákul nem is értő magyarok tömegesen vallják magukat szlováknak. A létfeltételeikben erősen megingott és már hosszú hónapok óta zaklatásnak és üldözésnek kitett emberek közül sokan különösen azok után, hogy kézzelfogható segítséget sehonnan sem kaptak, és nem is remélhettek eleget tettek a hatóságok kívánságainak, de még így is több járásban a lakosság jelentékeny hányada ellenállt a nyomásnak.

4 Összegezve: 719 községben magyar kérvényezte szlovák nemzetiségűnek történő elismerését. A kérvények feldolgozása után a reszlovakizációs bizottság magyart nyilvánított szlovák nemzetiségűnek. (1945 elejétől 1949 közepéig mintegy magyar személy hagyta el a Felvidéket. A Beneš-dekrétumok negatív eredményei az 1950-es népszámlálás adataiban tükröződnek: a szlovákiai magyaság lélekszáma ekkor éri a mélypontot, főt.) A Beneš-dekrétumok és a csatlakozó rendeletek mai hatása Bármennyire hangoztatja a két jogutód állam, hogy a Beneš-dekrétumok holt rendeletek, mégis mindkét államban Szlovákiában és Csehországban is a jogrend részét képezik. Ez azt jelenti, hogy a dekrétumok kibocsátása óta Szlovákiában számos olyan törvény született, amely újraszabályozta a dekrétumokban foglalt kérdéseket, anélkül azonban, hogy hatályon kívül helyezte volna a vonatkozó dekrétumokat vagy konkrétan hivatkozott volna arra, hogy módosítja azokat. Ennek következtében a dekrétumok eredeti szövegükkel ma is hatályosak, de szintén hatályos jó néhány törvény, amely a dekrétumoktól eltérően rendezi ugyanazokat a kérdéseket. Azáltal, hogy a dekrétumokat nem helyezték kifejezetten hatályon kívül, Szlovákiában tisztázatlan jogi helyzet keletkezett: a Beneš-dekrétumok érvényesek és ma is hatályosak, a gyakorlatban azonban az újabb jogszabályok és a szlovák jogalkalmazási gyakorlat miatt nem érvényesülnek. Kárpótlás A háború utáni rendeletek részbeni negációját célzó törvények és törvénymódosítások végrehajtása terén a magyaroknak ismét hátrányos megkülönböztetésben van részük. A szlovákiai magyarságot sújtó Beneš-dekrétumok közül azok, amelyek a kollektív bűnösség elve alapján a németek, magyarok, valamint a cseh és szlovák nemzet árulói és ellenségei mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és sürgősségi szétosztásáról szóltak, a mai napig hátrányosan érintik a Szlovákiában élő magyarságot. E rendeletek közé tartoznak mindenekelőtt az alábbiak: a köztársasági elnök 12. sz. dekrétuma (1945. június 21.) a németek, magyarok valamint a cseh és szlovák nemzet árulói és ellenségei mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és sürgősségi szétosztásáról; a köztársasági elnök 28. sz. dekrétuma (1945. július 20.) a németek, magyarok, és az állam más ellenségei mezőgazdasági földjének cseh, szlovák és más szláv földművesekkel való betelepítéséről; a köztársasági elnök 108. sz. dekrétuma (1945. október 25.) az ellenséges vagyon elkobzásáról és a nemzeti újjáépítési alapokról; a Szlovák Nemzeti Tanács Mezőgazdasággal és Földreformmal Foglalkozó Megbízotti Hivatalának 24. sz. rendelete (1945. március 10.) a németek, a magyarok, valamint a szlovák nemzet árulói és ellenségei mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és haladéktalan elosztásáról; a Belügyi Megbízotti Hivatal sz. rendelete (1946. április 8.) kiegészítés a 108. sz. dekrétumhoz; a Pozsonyi Telepítési Hivatal Nemzeti Újjáépítési Alapjának sz. rendelete (1946. június 25.) kiegészítés a 108. sz. dekrétumhoz. Az e törvényerejű rendeletek alapján elkobzott földeket 1945-után azonnali hatállyal szétosztották először a szlovák bizalmi emberek, majd később a Magyarországról áttelepült szlovákok között.

5 Az évi első restitúciós törvény is szemléletes példája a hátrányos megkülönböztetésnek: a 229/91 sz. törvény 12 -a ugyanis kimondja, hogy az ingatlan-vagyonra annak van elővásárlási joga, akinek annak idején kiutalták; az eredeti tulajdonos csak akkor igényelheti vissza, ha a betelepített nem tart rá igényt. Ez pedig az eredeti (magyar) tulajdonos kisemmizését jelenti. Az évi restitúciós törvény csak az 1948 után elkobzott vagyonok visszaigénylését tette lehetővé (mint a fentiekben felsorolt rendeletekből kitűnik, a magyarok földjeit, ingatlanait és ingóságait 1945 és 1948 között kobozták el), és a magyarok esetében a visszaigénylés felső határa 50 ha volt. Az évi restitúciós törvény már mindenki számára 250 ha-ban jelöli meg a visszaigényelhető ingatlanterület felső határát, de csak az 1948 után elkobzott földek esetében. Ezzel összefüggésben külön is említést érdemel a Szlovákiai Református Egyház vagyonvisszaigénylésének kérdése. Mint ismeretes Szlovákiában a reformátusok 90 %-a magyar anyanyelvű, ezért magyar egyházként van elkönyvelve és 1951 között az egyházat az alábbi törvények alapján minden vagyonától megfosztották: az SZNT 104/1945. sz. törvényerejű rendelete, amelynek alapján megfosztották tulajdonuktól azokat a tömegszervezeteket (és egyházakat), amelyek együttműködtek kollaboráltak a fasiszta államhatalommal (ezt a törvényt mindenekelőtt a kisebbségekkel szemben érvényesítették); az SZNT 34/1945. sz. törvényerejű rendelete: ennek alapján vették el és államosították az egyházi iskolákat; az SZNT 47/1947. sz. törvényerejű rendelete: ennek alapján sajátították ki a már államosított iskolákhoz tartozó földterületeket; a 142/1947. sz. törvény, amely módosította az első földreformot (104/1945), s amelyet az állam a saját érdekei szerint a tulajdonos kiértesítését mellőzve egészen 1959-ig alkalmazott; a 46/1948. sz. törvény: ennek alapján hajtották végre az államosítást, esetenként indok vagy ok megjelölése nélkül; a 150/1951. sz. törvény: ennek alapján tulajdonítottak el véglegesen minden olyan ingatlant, amelyet a 46/1948. sz. törvény alapján elvettek, de telekkönyvi bejegyzésére még nem került sor; a 282/1993. sz. törvény az egyházi restitúcióról a 104/1945 sz. törvényerejű rendelet kivételével hatálytalanította az egyházak háború utáni jogfosztására vonatkozó törvényeket. Ennek ellenére a Szlovákiai Református Egyház nem kapott vissza az összvagyonból m2 földterületet, m2 beépített földterületet, m2 erdőt, 61 iskolaépületet, 18 tanítólakást, 7 lelkészlakot, 3 templomot (Gömör), s nem részesült ezt kiváltó anyagi kárpótlásban sem. Ennek főbb okai: rendkívül rövid visszaigénylési határidők és a közjegyzői irodák leterheltsége ; több járásban hátrányosan kezelték a lelkészeket az illetékes hivatalok; a Beneš-dekrétumok által elvett javak visszaigénylését a hivatalok egyes régiókban visszautasították. A Szlovákiai Református Egyház vagyoni helyzete a mai napig rendezetlen. Amennyiben a fennmaradó vagyont az egyház nem kapja vissza, úgy a törvény szerint ban bekövetkezik a tulajdon teljes elvesztése.

6 A Beneš-dekrétumok és a földek elkobzásának témaköréhez tartozik az ún. nevesítetlen földek kérdése is. Ezek azok a földek, amelyeknek magyarok, illetve németek voltak a tulajdonosai, akiket: megsemmisítettek (Népbíróság, illetve azt megelőzően a zsidók deportálása); kitelepítettek Magyarországra; kényszermunkára hurcoltak Csehországba; akiknek a vagyonát elkobozták. A földek azért nevesítetlenek, mert 1950-ben Szlovákiában megszűnt a hatósági telekkönyvi nyilvántartásbavétel. (1995-től létezik újra). A tulajdonosok második, harmadik generációja már nem is tudja, hogy szüleinek, nagyszüleinek milyen ingatlan vagyona volt és az hol található telekkönyvileg. E nevesítetlen földek 90 %-a a magyarok lakta Dél-Szlovákia és a cipszerek lakta Észak-Szlovákia területén található. A Beneš-dekrétumok hatása érvényesült és érvényesül mind a mai napig az alábbi területeken, ahol a jogsérelmet szenvedett magyaroknak (és németeknek) semminemű kárpótlásra nincs kilátásuk: a kollektív bűnösség elve alapján és a Beneš-dekrétumok következtében állásukat, illetve nyugdíjukat vesztett magyar köztisztviselők, tanítók akiket megfosztottak állampolgárságuktól is máig sem kaptak semmilyen kárpótlást; más nemzetiségekkel ellentétben a Szovjetunióba malenkij robotra hurcolt és életben maradt magyar személyek sehonnan nem kapnak kárpótlást; ugyanígy nem részesültek és nem részesülnek kárpótlásban a Beneš-dekrétumal megszüntetett társadalmi szervezetek, illetve azok jogutódjai. Ezeknek a szervezeteknek ide tartozik többek között a Cserkész-Szövetség, a volt Magyar Tanítók Szövetsége, a Hanza Szövetkezet, stb. még lehetőségük sincs arra, hogy volt ingatlanjaikat visszaigényeljék, illetve anyagi kárpótlást kérjenek. *** 1. sz. melléklet Érvényben lévő Beneš-dekrétumok 2/1945. (1945. február 1.) A felszabadult területen a gazdasági élet normalizálására vonatkozó rendkívüli intézkedésekről. 5/1945. (1945. május 19.) A megszállás évei alatt ( ) kötött vagyonjogi szerződések érvényetlenné minősítéséről és nemzeti biztosok kinevezéséről a németek, magyarok, árulók és kollaboránsok, valamint bizonyos szervezetek és egyesületek vagyonára. 6/1945. (1945. február 1.) A fasiszta bűnözők, az árulók és segítőik megbüntetéséről, valamint a rendkívüli népbíróságok létesítéséről. 11/1945. (1945. március 5.) Az ENSZ azonnali segélyéről és az újjáépítésről (United Nations Relief and Rehabilitation Administration). 12/1945. (1945. június 21.) A németek, a magyarok, valamint a szlovák nemzet árulói és ellenségei mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és haladéktalan elosztásáról. 16/1945. (1945. június 19.) A fasiszta bűnözők, az árulók és segítőik megbüntetéséről, valamint a rendkívüli népbíróságok létesítéséről (ez utóbbit hatályon kívül helyezte a köztársasági elnök 33/1948. sz. alkotmánydekrétuma, amely Szlovákiára vonatkozóan ugyanezt egyben hatályba helyezte). 22/1945. (1945. június 23.) Alkotmány-dekrétum a Csehszlovákia területén kívül kiadott jogszabályokról.

7 28/1945. (1945. május 20.) Cseh, szlovák és más szláv földművesek telepítéséről a németektől, magyaroktól és az állam ellenségeitől elkobzott tulajdonra. 101/1945. (1945. október 24.) Egyes élelmiszeripari vállalatok államosításáról. 108/1945. (1945. október 25.) Az ellenséges vagyon elkobzásáról és annak a nemzeti újjáépítési alaphoz való csatolásáról (személyes holmijuk kivételével minden magyar vagyonát elkobozták). 1/ Az SZNT Intézet Elemző és Tájékoztatási Főosztályának dokumentuma alapján 2/ Udvardy Károly adatai alapján 3/ Janics Kálmán: A hontalanság évei 4/ Cf. Jurij Zvara: Mad'arská menšina na Slovensku po roku 1945, Bratislava 1969

Az ún. Beneš-dekrétumok

Az ún. Beneš-dekrétumok 1 Botlik József történész (Ph.D.), egyetemi docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudomány Kar, Budapest Piliscsaba Az ún. Beneš-dekrétumok A Beneš-dekrétumoknak nevezett jogszabályok pontos

Részletesebben

NÉVMUTATÓ* Beneš Edvard Clementis, Vladimír Drtina, Prokop Ïuriš, Július Fal an, Samuel Feierabend, Ladislav Ferjenèík, Mikuláš Fierlinger, Zdenìk

NÉVMUTATÓ* Beneš Edvard Clementis, Vladimír Drtina, Prokop Ïuriš, Július Fal an, Samuel Feierabend, Ladislav Ferjenèík, Mikuláš Fierlinger, Zdenìk NÉVMUTATÓ * Beneš Edvard (1884 1948) köztársasági elnök (1935 1938, 1938 1945, 1945 1948) Clementis, Vladimír (1902 1952) a londoni emigrációban a Jogi Tanács tagja (1942 1945), a Szlovák Nemzeti Tanács

Részletesebben

Ingatlan és Birtokrendezés az erdélyi restituciós folyamat tükrében Dr. Dimén Levente, Gyulafehérvári T.E Komáromi Attila Sándor

Ingatlan és Birtokrendezés az erdélyi restituciós folyamat tükrében Dr. Dimén Levente, Gyulafehérvári T.E Komáromi Attila Sándor Ingatlan és Birtokrendezés az erdélyi restituciós folyamat tükrében Dr. Dimén Levente, Gyulafehérvári T.E Komáromi Attila Sándor Közösségi javak államosításasa Az államosítások sok és s elkobzások okát

Részletesebben

A felvidéki magyarság jogfosztása és szülőföldjéről való eltávolítása 1944-1949 írta Izsák Lajos A Fehér Lap

A felvidéki magyarság jogfosztása és szülőföldjéről való eltávolítása 1944-1949 írta Izsák Lajos A Fehér Lap www.hunsor.se/hhrw FOUNDED 1997., Norrköping, Sweden HUNSOR - Unus Eademque Libertas A felvidéki magyarság jogfosztása és szülőföldjéről való eltávolítása 1944-1949 írta Izsák Lajos A Fehér Lap A szlovák

Részletesebben

A (cseh-) szlovákiai magyarok 1944-1949 közötti jogfosztottsága forrás duray.sk

A (cseh-) szlovákiai magyarok 1944-1949 közötti jogfosztottsága forrás duray.sk www.hunsor.se/hhrw FOUNDED 1997., Norrköping, Sweden HUNSOR - Unus Eademque Libertas A (cseh-) szlovákiai magyarok 1944-1949 közötti jogfosztottsága forrás duray.sk A (cseh-)szlovákiai magyarok 1944-1949

Részletesebben

MOLNÁR IMRE _ SZARKA LÁSZLÓ. A lakosságcsere története és emlékezete

MOLNÁR IMRE _ SZARKA LÁSZLÓ. A lakosságcsere története és emlékezete MOLNÁR IMRE _ SZARKA LÁSZLÓ A lakosságcsere története és emlékezete 1945. április 5-én, a második világháború után újjászületõ Csehszlovák Köztársaság alkotmányértékû kassai kormányprogramja az állam területén

Részletesebben

BALOGH SÁNDOR: Jelenkori népvándorlás. Kitelepítés és lakosságcsere Magyarországon a felszabadulás után História, 1981/3. szám

BALOGH SÁNDOR: Jelenkori népvándorlás. Kitelepítés és lakosságcsere Magyarországon a felszabadulás után História, 1981/3. szám 1 BALOGH SÁNDOR: Jelenkori népvándorlás. Kitelepítés és lakosságcsere Magyarországon a felszabadulás után História, 1981/3. szám Az utóbbi hónapok történeti publicisztikájában nagy szerepet kap az úgynevezett

Részletesebben

A csehszlovákiai kisebbségek jogfosztása a II. világháború után

A csehszlovákiai kisebbségek jogfosztása a II. világháború után A csehszlovákiai kisebbségek jogfosztása a II. világháború után KOLLÁR KATALIN 1 Az 1918-ban megalakuló Csehszlovák Köztársaság az Osztrák Magyar Mo - narchia felbomlásával létrejött államokhoz hasonlóan

Részletesebben

História 2002-02. Created by XMLmind XSL-FO Converter.

História 2002-02. Created by XMLmind XSL-FO Converter. História 2002-02 História 2002-02 Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó elõzetes írásbeli engedélyéhez van kötve. Tartalom 1....

Részletesebben

GROTIUS. Izsák Lajos A felvidéki magyarság jogfosztása és szülőföldjéről való eltávolítása (1944 1949)

GROTIUS. Izsák Lajos A felvidéki magyarság jogfosztása és szülőföldjéről való eltávolítása (1944 1949) Izsák Lajos A felvidéki magyarság jogfosztása és szülőföldjéről való eltávolítása (1944 1949) Történelmi tény, hogy a felvidéki magyarság már a 11. századtól kezdve lakta, birtokolta és művelte azt a földet,

Részletesebben

Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat, a Jó Barát,

Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat, a Jó Barát, KISEBBSÉGI DISKURZUSOK KISEBBSÉGI DISKURZUSOK Neszméri Csilla Baumgartner Bernadett CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR SAJTÓ. A JÓ BARÁT Bevezetés Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat,

Részletesebben

ÉLET. Akik emlékeznek, nem félnek a holnaptól, mert jól ismerik a tegnapot.

ÉLET. Akik emlékeznek, nem félnek a holnaptól, mert jól ismerik a tegnapot. ÉLET Akik emlékeznek, nem félnek a holnaptól, mert jól ismerik a tegnapot. A FELVIDÉKRÕL KITELEPÍTETT ÉS KOMÁROMBAN LETELEPEDETT CSALÁDOK ALBUMA 2 0 0 9 KECSKÉS LÁSZLÓ TÁRSASÁG Elnök Nemes Andrásné Olvasószerkesztõk

Részletesebben

Értesítem, hogy Önt és családját áttelepítik írta Magyari Péter

Értesítem, hogy Önt és családját áttelepítik írta Magyari Péter www.hunsor.se/hhrw FOUNDED 1997., Norrköping, Sweden HUNSOR - Unus Eademque Libertas Értesítem, hogy Önt és családját áttelepítik írta Magyari Péter Két éve vándorol néhány angol nyelvű tabló, ami fotókkal

Részletesebben

Mezei Géza A Beneš-dekrétumok és Európa

Mezei Géza A Beneš-dekrétumok és Európa Mezei Géza A Beneš-dekrétumok és Európa Václav Klaus elnök nemrég felvetette, hogy Csehországot a szerződés ratifikációs okmányának aláírásáért cserébe az Európai Unió mentse fel" az Emberi Jogi Charta

Részletesebben

A pozsonyi magyar Meghatalmazotti Hivatal mûködése (1946-1948)

A pozsonyi magyar Meghatalmazotti Hivatal mûködése (1946-1948) FEHÉR CSABA A pozsonyi magyar Meghatalmazotti Hivatal mûködése (1946-1948) 188 Washingtonban 1967. szeptember 22-én az Amerikai Csehszlovák Mûvészeti és Tudományos Társaság 1967 _ 68. évi szezonnyitó rendezvényén

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Mindszenty József és a csehszlovák magyar lakosságcsere

Mindszenty József és a csehszlovák magyar lakosságcsere MIKLÓS PÉTER Mindszenty József és a csehszlovák magyar lakosságcsere Mindszenty József (1892 1975) bíboros, esztergomi érsek, Magyarország utolsó hercegprímása többször fölemelte szavát az emberi jogok

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig. III. könyv A RESZLOVAKIZÁCIÓ

[Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig. III. könyv A RESZLOVAKIZÁCIÓ III. könyv A RESZLOVAKIZÁCIÓ MAGYAROK SZLOVÁKIÁBAN 1945 UTÁN A fasiszta német csapatokat 1945. április 4-re kiverték a mai Szlovákia területéről. A harcok a cseh országrészekben még tartottak, amikor 1945.

Részletesebben

Áldozatok, elhurcoltak, menekülők, jogfosztottak. A magyar kisebbségek veszteségei (1944 1948)

Áldozatok, elhurcoltak, menekülők, jogfosztottak. A magyar kisebbségek veszteségei (1944 1948) FORRÁSOK A csehszlovák földművelésügyi miniszter nyilatkozata a magyarok csehországi áttelepítésével kapcsolatban, 1946. november 15. A kormány épp ezekben a napokban tárgyal arról, hogy véglegesen megoldjuk

Részletesebben

OTTHONTALAN. Emlékkönyv. 60. évfordulójára 2007 KOMÁROM

OTTHONTALAN. Emlékkönyv. 60. évfordulójára 2007 KOMÁROM OTTHONTALAN Emlékkönyv a csehszlovák_ magyar lakosságcsere 60. évfordulójára 2007 KOMÁROM OTTHONTALAN OTTHONTALAN Emlékkönyv a csehszlovák_ magyar lakosságcsere 60. évfordulójára Szerkesztõ Molnár Imre

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

ÓRUM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEMLE NEGYEDÉVENKÉNT MEGJELENÕ TUDOMÁNYOS OLYÓIRAT VI. évfolyam. õszerkesztõ ÖLLÕS LÁSZLÓ. elelõs szerkesztõ TÖRÖK TAMÁS

ÓRUM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEMLE NEGYEDÉVENKÉNT MEGJELENÕ TUDOMÁNYOS OLYÓIRAT VI. évfolyam. õszerkesztõ ÖLLÕS LÁSZLÓ. elelõs szerkesztõ TÖRÖK TAMÁS ÓRUM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEMLE NEGYEDÉVENKÉNT MEGJELENÕ TUDOMÁNYOS OLYÓIRAT VI. évfolyam õszerkesztõ ÖLLÕS LÁSZLÓ elelõs szerkesztõ TÖRÖK TAMÁS Szerkesztõbizottság Csanda Gábor, azekas József, Gyurgyík

Részletesebben

Mobiltelefonszám: (70) 625-56-92; drótpostacím: pinter.tamas@jobbik.hu Cím: Dunaújváros Piac tér II. Szolgáltatóház 1. emelet 2400

Mobiltelefonszám: (70) 625-56-92; drótpostacím: pinter.tamas@jobbik.hu Cím: Dunaújváros Piac tér II. Szolgáltatóház 1. emelet 2400 P i n t é r T a m á s Ö n k o r m á n y z a t i K é p v i s e l ő Mobiltelefonszám: (70) 625-56-92; drótpostacím: pinter.tamas@jobbik.hu Cím: Dunaújváros Piac tér II. Szolgáltatóház 1. emelet 2400 Dunaújváros

Részletesebben

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Statisztikai Világnap ünnepi konferenciája Esztergom 2010. Október 14-15. Dr. Laczka Éva Miért választottam ezt a témát?

Részletesebben

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon a választási szövetség négy pártja, a

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v 2/2013 szám. J e g y z ő k ö n y v Készült az Ágfalvi Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. február 20-án a Polgármesteri Hivatal Tanácstermében (Ágfalva, Soproni u. 3.) megtartott

Részletesebben

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig ELŐSZÓ A csehszlovákiai magyarság 1945 tavasza óta olyan megpróbáltatásokon megy keresztül, amelyekre a Dunatáj változatos történetében nincsen példa. A kassai kormányprogram és a belőle kilövellő jelszavak

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig. II. könyv A BELSŐ TELEPÍTÉSEK ÉS A LAKOSSÁGCSERE

[Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig. II. könyv A BELSŐ TELEPÍTÉSEK ÉS A LAKOSSÁGCSERE II. könyv A BELSŐ TELEPÍTÉSEK ÉS A LAKOSSÁGCSERE A FÖLDKÉRDÉS A konfiskálások jogi indoklása A második világháború után a régi határai között megújuló Csehszlovák Köztársaság az 1945. április 5-én Kassán

Részletesebben

2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG

2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG 2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG EU SVÁJCI VEGYES BIZOTTSÁG 1/2006 HATÁROZATA (2006. július 6.) az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai és másrészről a Svájci Államszövetség

Részletesebben

3. szám 34. oldal 2015.04.28

3. szám 34. oldal 2015.04.28 3. szám 34. oldal 2015.04.28 9. Az utakon levő közlekedési biztonságról szóló törvény ( SZK 41/09-es, 53/10-es és 101/11-es számú Hivatalos Közlönye ) 18. szakasza 2. bekezdésének 2. pontja, Csóka község

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Az elektronikus kommunikáció eszközei és gyakorlata a dél-szlovákiai önkormányzatokban

Az elektronikus kommunikáció eszközei és gyakorlata a dél-szlovákiai önkormányzatokban Az elektronikus kommunikáció eszközei és gyakorlata a dél-szlovákiai önkormányzatokban Korigény és korparancs napjainkban az informatika és az internet használata a közigazgatásban. Az Európai Uniót alapító

Részletesebben

101. számú függelék ADATLAP FIZETÉSI KÖNNYÍTÉS IRÁNTI KÉRELEMHEZ

101. számú függelék ADATLAP FIZETÉSI KÖNNYÍTÉS IRÁNTI KÉRELEMHEZ 101. számú függelék ADATLAP FIZETÉSI KÖNNYÍTÉS IRÁNTI KÉRELEMHEZ 1. Kérelmező adatai: Kérelmező neve:... Adóazonosító jele:... Lakcíme:... Telefonszáma:.mobil száma*:.. E-mail címe*:... Értesítési címe

Részletesebben

MŰHIBA AZ IPARJOGVÉDELMI ÜGYFÉL-KÉPVISELETI GYAKORLATBAN 2

MŰHIBA AZ IPARJOGVÉDELMI ÜGYFÉL-KÉPVISELETI GYAKORLATBAN 2 Dr. Markó József: 1 MŰHIBA AZ IPARJOGVÉDELMI ÜGYFÉL-KÉPVISELETI GYAKORLATBAN 2 ( E G Y J O G E S E T T A N U L S Á G A I ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Részletesebben

1055 Budapest Ajánlott

1055 Budapest Ajánlott Igazságügyi Minisztérium Dr. Kondorosi Ferenc közigazgatási államtitkár úrnak Levéltervezet Készítette: l. sz. Munkacsoport 2005. november. 1055 Budapest Ajánlott Kossuth Lajos tér 4. Tértivevényes Tisztelt

Részletesebben

Zalalövő Város Önkormányzatának. 17/2003./XII.04./sz. rendelete. a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ I.

Zalalövő Város Önkormányzatának. 17/2003./XII.04./sz. rendelete. a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ I. Zalalövő Város Önkormányzatának 17/2003./XII.04./sz. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ Zalalövő Város Önkormányzata Képviselőtestülete a többször módosított 1990.

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

A MAGYAR PRIVATIZÁCIÓ ENCIKLOPÉDIÁJA

A MAGYAR PRIVATIZÁCIÓ ENCIKLOPÉDIÁJA MIHÁLYI PÉTER A MAGYAR PRIVATIZÁCIÓ ENCIKLOPÉDIÁJA 1. KÖTET PANNON EGYETEMI KÖNYVKIADÓ VESZPRÉM MTA KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET BUDAPEST 2010 TARTALOMJEGYZÉK 1. kötet ELŐSZÓ 5 TARTALOMJEGYZÉK 7 BEVEZETÉS

Részletesebben

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1426/2007. Tervezet a közigazgatási egyeztetésre az egyes 1989. október 23-át megelőzően védetté nyilvánított természeti területek védettségét fenntartó

Részletesebben

UJkonyt2.qxd 2007.06.21. 19:30 Page 1. Angyal Béla. Gúta 1945 1949

UJkonyt2.qxd 2007.06.21. 19:30 Page 1. Angyal Béla. Gúta 1945 1949 UJkonyt2.qxd 2007.06.21. 19:30 Page 1 Angyal Béla Gúta 1945 1949 1 UJkonyt2.qxd 2007.06.21. 19:30 Page 2 Anyai nagyanyám Szabó Gáborné Gőgh Rozália emlékére, aki cseh földben nyugszik. Elhunyt 1947 februárjában

Részletesebben

Református Egyház. A XIII. Zsinat Zsinati Tanácsának 2012. december 5-i ülésének határozatai

Református Egyház. A XIII. Zsinat Zsinati Tanácsának 2012. december 5-i ülésének határozatai Református Egyház 2012. új folyam II. (LXIV.) 9/2. szám A Magyarországi Református Egyház Hivatalos Közlönye 2012. december 21. Tartalomjegyzék A XIII. Zsinat Zsinati Tanácsának 2012. december 5-i ülésének

Részletesebben

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK. IV. 404e. Zala vármegye alispánjának iratai Tárgyi csomók 1861-1950.

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK. IV. 404e. Zala vármegye alispánjának iratai Tárgyi csomók 1861-1950. ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK IV. 404e. Zala vármegye alispánjának iratai Tárgyi csomók 1861-1950 Terjedelme: 76 doboz = 9,12 ifm Helyrajzi jelzete: Tárgyi csomók:

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

Tudnivalók a Vöröskeresztről

Tudnivalók a Vöröskeresztről Tudnivalók a Vöröskeresztről Kulcsszavak A Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom eredete és története Henry Dunant 1828-1910 A Vöröskereszt Mozgalom alapítója. Nagyon megindította a Solferinoi csata borzalma,

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

Főbb változási tendenciák a trust és egyéb bizalmi vagyonkezelési konstrukciók területén

Főbb változási tendenciák a trust és egyéb bizalmi vagyonkezelési konstrukciók területén Főbb változási tendenciák a trust és egyéb bizalmi vagyonkezelési konstrukciók területén Sándor István, Dr. habil. egyetemi docens, ügyvéd Az angol trust átvétele a civiljogi országokban kétségtelenül

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag E l ő t e r j e s z t é s (közigazgatási egyeztetés anyaga) a Bernben 1980. május 9-én kelt, Nemzetközi Vasúti Fuvarozási

Részletesebben

Jegyzőkönyv a Szegedi Szlovákok Egyesülete 2013. június 22 -én 15 órára ősszehívott közgyűléséről

Jegyzőkönyv a Szegedi Szlovákok Egyesülete 2013. június 22 -én 15 órára ősszehívott közgyűléséről Jegyzőkönyv a Szegedi Szlovákok Egyesülete 2013. június 22 -én 15 órára ősszehívott közgyűléséről Mellékletek: jelenléti ív meghívó Módosított alapszabály Közgyűlés helye: Szeged, Szent-Györgyi Albert

Részletesebben

J E G Y Z Õ K Ö N Y V Készült: Mányi Német Nemzetiségi Önkormányzata Maaner Deutsche Nationalitätenselbstverwaltung Képviselő-testületének 2012. június 1-én, délelőtt 8.30-kor, Mány Község Önkormányzata

Részletesebben

Sajtómegjelenések Mentorprogram. Tartalomjegyzék

Sajtómegjelenések Mentorprogram. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék FEBRUÁR 26... 2 FÜGGETLEN HÍRÜGYNÖKSÉG... 2... 2 SZEGED SZERVER... 2... 2 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM... 3... 3 HÍREXTRA... 3 Sikeres a deszegregációs program... 3 WEBRÁDIO.HU...

Részletesebben

Törvény a nemzeti kisebbségek kulturális önkormányzatáról * (Kelt 1925. február 12-én)

Törvény a nemzeti kisebbségek kulturális önkormányzatáról * (Kelt 1925. február 12-én) Törvény a nemzeti kisebbségek kulturális önkormányzatáról * (Kelt 1925. február 12-én) Az alkotmány 21. -ának megfelelõen a nemzeti kisebbségek kulturális önkormányzatának intézményei a megfelelõ speciális

Részletesebben

Szlovákiai magyarság

Szlovákiai magyarság Jelentések a határon túli magyarság helyzetérõl Határon Túli Magyarok Hivatala Szlovákiai magyarság 2000. T a r t a l o m: Oldal Előszó. 2 1. Történelem 4 2. Általános adatok 8 3. Jogi helyzet 14 4. Érdekképviselet.

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

AJÁNDÉK UTÁN FIZETENDŐ ADÓBEVALLÁS. 1. AZ AJÁNDÉKOZOTT ADATAI Adószám:

AJÁNDÉK UTÁN FIZETENDŐ ADÓBEVALLÁS. 1. AZ AJÁNDÉKOZOTT ADATAI Adószám: AJÁNDÉK UTÁN FIZETENDŐ ADÓBEVALLÁS MELLÉKLET 1 1. AZ AJÁNDÉKOZOTT ADATAI Adószám: A magánjogi jogi személy családi és utóneve, ill. megnevezése (település, utca, házszám, posta).... Adózó: ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2015. február 23-i ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2015. február 23-i ülésére Tárgy: A Békés Városi Önkéntes Tűzoltó Egyesület kérelme Előkészítette: Holopné dr. Sztrein Beáta Gazdálkodási Osztály Véleményező Pénzügyi Bizottság bizottság: Sorszám: IV/6 Döntéshozatal módja: Egyszerű

Részletesebben

Gróf Esterházy Móric Általános Iskola Alapító Okirata a 2012. június 30-i hatályú VI. számú módosítással egységes szerkezetben

Gróf Esterházy Móric Általános Iskola Alapító Okirata a 2012. június 30-i hatályú VI. számú módosítással egységes szerkezetben Gróf Esterházy Móric Általános Iskola Alapító Okirata a 2012. június 30-i hatályú VI. számú módosítással egységes szerkezetben 1. A költségvetési szerv neve: Gróf Esterházy Móric Általános Iskola 1.1.

Részletesebben

Zinner Tibor: A magyarországi németek kitelepítése 1

Zinner Tibor: A magyarországi németek kitelepítése 1 Vértesy László PhD egyetemi tanársegéd, Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi Tanszék Zinner Tibor: A magyarországi németek kitelepítése 1 Zinner Tibor a Legfelsőbb

Részletesebben

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. és a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. és a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. és a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvények összevetése különös tekintettel

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Szegedi Szlovák Önkormányzat Segedínska slovenská samospráva Cím: Nemzetiségek Háza Adresa: Dom národností 6721 Szeged, Osztróvszky u. 6. ul. Osztróvszkeho č. 6, H-6721 Segedín, Maďarsko Tel: (62) 424-248,

Részletesebben

Tárgy: Bp. XVI. kerület sashalmi öreg temető (HRSZ:103739/2) ügyében kiegészítő adatok

Tárgy: Bp. XVI. kerület sashalmi öreg temető (HRSZ:103739/2) ügyében kiegészítő adatok Címzett: dr. Pál Szilvia Ügyiratszám: BPB/004/00570-3/2013 Tárgy: Bp. XVI. kerület sashalmi öreg temető (HRSZ:103739/2) ügyében kiegészítő adatok Tisztelt dr. Pál Szilvia! Köszönettel vettem a beadványom

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A VOLT EGYHÁZI INGATLANOK TULAJDONI HELYZETÉNEK RENDEZÉSÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A VOLT EGYHÁZI INGATLANOK TULAJDONI HELYZETÉNEK RENDEZÉSÉRŐL ... sz. napirendi pont GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉNEK ELŐTERJESZTÉSE TÁJÉKOZTATÓ A VOLT EGYHÁZI INGATLANOK TULAJDONI HELYZETÉNEK RENDEZÉSÉRŐL Tisztelt Közgyűlés! A volt egyházi ingatlanok tulajdoni

Részletesebben

RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 592/2008/EK RENDELETE. (2008. június 17.)

RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 592/2008/EK RENDELETE. (2008. június 17.) 2008.7.4. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 177/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 592/2008/EK

Részletesebben

Szociális Munka Központ. Kérvényező/jogosult: családi ás utóneve I. A JOGOSULT ADATAI:

Szociális Munka Központ. Kérvényező/jogosult: családi ás utóneve I. A JOGOSULT ADATAI: MUNKA-, CSALÁDÜGYI ÉS SZOCIÁLIS MINISZTÉRIUM Az adatokat nyomtatott betűkkel írja be. Kitöltés előtt feltétlenül olvassa el a mellékelt útmutatót Szociális Munka Központ Érkezett: A SZOCIÁLIS MUNKA KÖZPONT

Részletesebben

Előterjesztő: Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöke. Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. május 28.

Előterjesztő: Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöke. Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. május 28. J a v a s l a t az ózdi külterületi 04046/2 és a 04141/10 hrsz-ú önkormányzati tulajdonú ingatlanok ózdi külterületi 01003/2 hrsz-ú magántulajdonú ingatlanra történő cseréjére Előterjesztő: Pénzügyi és

Részletesebben

Felsőtárkányi Roma Nemzetiségi Önkormányzat 3324 Felsőtárkány, Fő út 101. E-mail: felsotarkanyicko@freemail.hu

Felsőtárkányi Roma Nemzetiségi Önkormányzat 3324 Felsőtárkány, Fő út 101. E-mail: felsotarkanyicko@freemail.hu Felsőtárkányi Roma Nemzetiségi Önkormányzat 3324 Felsőtárkány, Fő út 101. E-mail: felsotarkanyicko@freemail.hu Jegyzőkönyv Készült a Felsőtárkányi Polgármesteri Hivatal tárgyalójában a Felsőtárkány Roma

Részletesebben

Tiszaszentmárton község Roma Nemzetiségi Önkormányzati Képviselőtestületének 2013.03.19-én megtartott ülésének:

Tiszaszentmárton község Roma Nemzetiségi Önkormányzati Képviselőtestületének 2013.03.19-én megtartott ülésének: Tiszaszentmárton község Roma Nemzetiségi Önkormányzati Képviselőtestületének 2013.03.19-én megtartott ülésének: a.) jegyzőkönyve b.) tárgysorozata c.) határozatai 2-8/2013 d.) melléletei N A P I R E N

Részletesebben

I. könyv A DEPORTÁLÁSOK. A szlovákiai magyarok csehországi kényszerközmunkája 1945 1948 között

I. könyv A DEPORTÁLÁSOK. A szlovákiai magyarok csehországi kényszerközmunkája 1945 1948 között I. könyv A DEPORTÁLÁSOK A szlovákiai magyarok csehországi kényszerközmunkája 1945 1948 között A SZLOVÁKIAI MAGYAR FÉRFIAK KÉNYSZERKÖZMUNKÁJA 1945 ŐSZÉN A történelemben általános jelenség, hogy a hadviselő

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2016. április 18. 2016. 8. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 3073/2016. (IV. 18.) AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról... 442 3074/2016. (IV.

Részletesebben

ALPOLGÁRMESTER. J a v a s l a t. a Burattino Hátrányos Helyzetűeket Segítő Iskolaalapítvánnyal kötött ellátási szerződés módosítására

ALPOLGÁRMESTER. J a v a s l a t. a Burattino Hátrányos Helyzetűeket Segítő Iskolaalapítvánnyal kötött ellátási szerződés módosítására BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA ALPOLGÁRMESTER J a v a s l a t a Burattino Hátrányos Helyzetűeket Segítő Iskolaalapítvánnyal kötött ellátási szerződés módosítására Készítette: Lombos Antal ágazatvezető

Részletesebben

1-H-KJ-2007-46. bírósági határozat. a Fvárosi Bíróság ítélete közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben

1-H-KJ-2007-46. bírósági határozat. a Fvárosi Bíróság ítélete közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben 1-H-KJ-2007-46. bírósági határozat a Fvárosi Bíróság ítélete közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben A Fvárosi Bíróság Budapesten, 2007. szeptember 25-én a Bevándorlási és Állampolgársági

Részletesebben

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old.

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old. A hazánkat több mint 40 éven át elnyomó bolsevista rendszer egyik legfontosabb célja a vallásos világnézet, a vallásos lelkület és a valláserkölcs kiirtása volt. A bolsevik ideológusok ugyanis kezdettől

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.10.2. COM(2014) 611 final ANNEX 1 MELLÉKLET Tervezet AZ EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL A SVÁJCI ÁLLAMKÖZÖSSÉG KÖZÖTTI, A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSÁRÓL

Részletesebben

Politikai-hatalmi változások az első világháborútól a másodikig

Politikai-hatalmi változások az első világháborútól a másodikig 31 Az első világháborút követő események Az első világháború politikai, katonai és gazdasági következményei Európa, az Osztrák-Magyar Monarchia, azon belül pedig a Mátyusföld számára sorsdöntő változást

Részletesebben

Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, 2013. július 12.

Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, 2013. július 12. Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák Piliscsaba, 2013. július 12. Ukrajna lakossága nemzetiség és anyanyelv szerint a 2001. évi

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Alkotmányjog Alapjogok

TARTALOMJEGYZÉK. Alkotmányjog Alapjogok TARTALOMJEGYZÉK Döntések... 8 Alkotmányjog Alapjogok 988/B/2009. AB határozat Az állam ha a saját név viselésének alkotmányos alapjogát biztosította eldöntheti, hogy mit tekint az egyes személyek nevének,

Részletesebben

A lakosságcsere területi szempontjai és etnikai következményei

A lakosságcsere területi szempontjai és etnikai következményei POPÉLY ÁRPÁD A lakosságcsere területi szempontjai és etnikai következményei Az 1946. február 27-én aláírt csehszlovák magyar lakosságcsere-egyezmény lehetővé tette a csehszlovák kormány számára, hogy annyi

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

2005. évi II. törvény

2005. évi II. törvény Az Országgyűlés 2005. évi II. törvény a Szülőföld Alapról[1] - a szomszédos államokban élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének

Részletesebben

JOGFOSZTÓ JOGSZABÁLYOK CSEHSZLOVÁKIÁBAN 1944 1949

JOGFOSZTÓ JOGSZABÁLYOK CSEHSZLOVÁKIÁBAN 1944 1949 JOGFOSZTÓ JOGSZABÁLYOK CSEHSZLOVÁKIÁBAN 1944 1949 1 FORRÁSOK A KELET-KÖZÉPEURÓPAI KISEBBSÉGEK 20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉHEZ 2. MTA ETNIKAI-NEMZETI KISEBBSÉGKUTATÓ INTÉZET ARCHÍVUMA ÉS ADATTÁRA Sorozatszerkesztõ:

Részletesebben

A PHOENIX POLGÁRI TÁRSULÁS ALAPSZABÁLYA I.

A PHOENIX POLGÁRI TÁRSULÁS ALAPSZABÁLYA I. A PHOENIX POLGÁRI TÁRSULÁS ALAPSZABÁLYA I. cikkely Adatok 1. A szervezet neve: Phoenix Polgári Társulás 2. A szervezet székhelye: Pri Šajbách 14/A, 83106 Bratislava II. cikkely A szervezet küldetése, céljai

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/270-4/2015. E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, 1. szám, (2009) pp. 49-56. KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN MISÁD KATALIN Comenius Egyetem, Pozsony

Részletesebben

Ságvár Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8654 Ságvár, Fő u. 16. 84/580-022 Fax: 84/380-256 E-mail: hivatal@sagvar.hu

Ságvár Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8654 Ságvár, Fő u. 16. 84/580-022 Fax: 84/380-256 E-mail: hivatal@sagvar.hu Ságvár Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8654 Ságvár, Fő u. 16. 84/580-022 Fax: 84/380-256 E-mail: hivatal@sagvar.hu Ügyszám: 3984/2012. JEGYZŐKÖNYV mely készült Ságvár község képviselő-testületének

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/57/16/2014. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 17-ei ülésére Tárgy: Az Eplényi Gyermekekért

Részletesebben

Kistelek Város Képviselő-testületének rendelete

Kistelek Város Képviselő-testületének rendelete KISTELEK VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 38/2006. (XII.20.) RENDELETE AZ EGYESÜLETEKNEK, TÁRSADALMI SZERVEZETEKNEK, ALAPÍTVÁNYOKNAK ÁTADOTT PÉNZESZKÖZÖKRŐL Kistelek Város Képviselő-testülete

Részletesebben

A belső telepítések Csehszlovákiában a második világháborút követő években

A belső telepítések Csehszlovákiában a második világháborút követő években VADKERTY KATALIN A belső telepítések Csehszlovákiában a második világháborút követő években A belső telepítés a köztársasági elnök 27/1945-ös dekrétuma szerint olyan, az egész államot érintő, a nemzetállam

Részletesebben

SZENT MÁRTON PLÉBÁNIA 5440 Kunszentmárton, Köztársaság tér 3. Telefon: 56/461 012 Bank: OTP 11745042-20057743 Adószám: 19865278-1-16

SZENT MÁRTON PLÉBÁNIA 5440 Kunszentmárton, Köztársaság tér 3. Telefon: 56/461 012 Bank: OTP 11745042-20057743 Adószám: 19865278-1-16 Ikt.sz.: 20/2009 Bejegyzési határozat száma: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság Pk.61.716/1994/4. Nyilvántartási szám: 475 Adó szám: 18824924 1 16 Számlaszáma: Kunszentmárton és Vidéke Tak. Szöv. 69800016-15102878

Részletesebben

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 Opten Törvénytár Opten Kft. 1. 1952. évi IV. törvény 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 A 2009.10.01. óta hatályos szöveg (A végrehajtásáról szóló 7/1974. (VI. 27.) IM,

Részletesebben

Segédlet a fogadó szervezetek számára az adminisztrációs kötelezettségekrõl

Segédlet a fogadó szervezetek számára az adminisztrációs kötelezettségekrõl Segédlet a fogadó szervezetek számára az adminisztrációs kötelezettségekrõl Bejelentési kötelezettség 11. (1) A fogadó szervezet a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelõs miniszter által

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓ VAGY SZABADALOM?

PUBLIKÁCIÓ VAGY SZABADALOM? PUBLIKÁCIÓ VAGY SZABADALOM? Dr. Gács János tanácsadó HIPAVILON nonprofit kft. Győr, 2012. október 17. 2 MINDKETTŐ, DE A MEGFELELŐ SORRENDBEN 3 MIRE JÓ A SZELLEMI TULAJDONVÉDELEM? Arra, hogy alkotásának

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Gróf Esterházy János (1901-1957)

Gróf Esterházy János (1901-1957) Gróf Esterházy János (1901-1957) ESTERHÁZY JÁNOS életútjának főbb állomásai galathai gróf Esterházy János (Nyitraújlak, 1901. március 14. Mírov, Csehország, 1957. március 8.) Csehszlovákia legjelentősebb

Részletesebben

HELYI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 3296 Zaránk, Fő u. 21. sz. Telefon/fax: 36 / 471-983, 471 978 e-mail: igazgatas@zarank.t-online.hu, jegyzo@tarnamera.

HELYI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 3296 Zaránk, Fő u. 21. sz. Telefon/fax: 36 / 471-983, 471 978 e-mail: igazgatas@zarank.t-online.hu, jegyzo@tarnamera. HELYI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 3296 Zaránk, Fő u. 21. sz. Telefon/fax: 36 / 471-983, 471 978 e-mail: igazgatas@zarank.t-online.hu, jegyzo@tarnamera.hu Helyi Választási Bizottság 21/2014.(X. 12.) sz. határozata

Részletesebben