A HUSK/1101/2.1.1/0153 AZONOSÍTÓSZÁMÚ

Átírás

1 A HUSK/1101/2.1.1/0153 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ MŰSZAKI TANULMÁNYOK KIDOLGOZÁSÁRA ÉS VIZSGÁLATOK ELVÉGZÉSÉRE VONATKOZÓ FELADATOK ELLÁTÁSA TÁRGYÚ PROJEKT INDÍTÓ JELENTÉSE Készítette: Budapest, január 30.

2 Jelentés Projekt címe: Az EU Víz Keretirányelv végrehajtása érdekében szükséges intézkedések összehangolása az Ipoly vízgyűjtőjén (Joint Ipoly Catchment Management) Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében támogatott projekt Projekt száma: Szerződés tárgya: Munkafázis: HUSK/1101/2.1.1/0153 Megbízási szerződés műszaki tanulmányok kidolgozására és vizsgálatok elvégzésére a HUSK/1101/2.1.1/0153 számú projekt keretében Indító jelentés (1. előrehaladási jelentés) Teljesítés: január 30. Megbízó: Megbízott: Nemzeti Környezetügyi Intézet KSZI Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft Budapest, Kolostor u. 13. Képviselő: Kisgyörgy Bence ügyvezető Közreműködtek: Ambrus Magdolna Barabás Zsuzsanna Dancsné Ilyés Réka Dr. Fehér Balázs Kisgyörgy Bence Kisgyörgy Sándor Kissné Jáger Erika Puskás Erika Rákosi Judit 2

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. ELŐZMÉNYEK PROJEKT MENEDZSMENT MUNKACSOPORTOK Projekt menedzsment csoport Act. 02. VGT összevetés csoport Act. 03. VGT intézkedések harmonizációja csoport Act. 05. Szennyvízkoncepció csoport Act. 07. Vízbázisvédelmi csoport Act. 08. Záródokumentáció csoport Act. 12. Fordítás-tolmácsolás csoport FELELŐSSÉGI MÁTRIX A MUNKÁBAN RÉSZTVEVŐ SZAKÉRTŐK ÉS BEOSZTÁSUK BELSŐ-KÜLSŐ KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZER HELYETTESÍTÉSI RENDSZER ELLENŐRZŐ RENDSZER DOKUMENTÁCIÓS RENDSZER ÜTEMTERV ACT. 02. AZ IPOLY VÍZGYŰJTŐJÉRE VONATKOZÓ KÉT VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV ÖSSZEVETÉSE EDDIGI ELŐREHALADÁS MUNKATERV Célkitűzés Feladatok Eredmények Munkamódszer Kapcsolat a Megbízóval Feladatok ütemezése ACT. 03. A MAGYAR ÉS SZLOVÁK VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEKBEN MEGHATÁROZOTT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA ÉS HARMONIZÁCIÓJA EDDIGI ELŐREHALADÁS MUNKATERV Célkitűzés Feladatok Eredmények Kapcsolat a Megbízóval Feladatok ütemezése ACT. 05. SZENNYVÍZKEZELÉSI KONCEPCIÓ KIDOLGOZÁSA AZ IPOLY VÍZGYŰJTŐJÉRE, A HATÁR MINDKÉT OLDALÁN EDDIGI ELŐREHALADÁS MUNKATERV Módszertani megközelítés A beszerzendő adatok köre

4 A koncepció elkészítése során figyelmembe vett szempontok A vizsgálni kívánt változatok, a változatértékelés módszertana A szlovák féllel való együttműködés köre és módszerei Megvalósítás további lépései ACT. 07. A HATÁRON ÁTNYÚLÓ SÉRÜLÉKENY ÜZEMELŐ IVÓVÍZBÁZISOK VÉDELME EDDIGI ELŐREHALADÁS MUNKATERV Perőcsény-Tésa felszín alatti ivóvízbázis Komra-völgyi tározó ACT. 08. ZÁRÓDOKUMENTÁCIÓ KÉSZÍTÉSE EDDIGI ELŐREHALADÁS MUNKATERV ACT. 12. FORDÍTÁS, TOLMÁCSOLÁS EDDIGI ELŐREHALADÁS MUNKATERV MELLÉKLETEK

5 1. Előzmények A Nemzeti Környezetügyi Intézet (Megbízó) január 10-én nemzeti, nyílt közbeszerzési eljárás lebonyolítását követően szerződést kötött a KSZI Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft-vel (Vállalkozó) a HUSK/1101/2.1.1/0153 azonosítószámú projekthez kapcsolódó műszaki tanulmányok kidolgozására és vizsgálatok elvégzésére vonatkozó feladatok ellátása tárgyában. A szerződés IV/5. pontja alapján a feladat 1. ütemében a szerződés 1. számú mellékletét képező műszaki leírásban meghatározott feladatok közül a Megbízóval előzetesen egyeztetett feladatokat kell megvalósítani, melynek határideje január 30. A Megbízóval történt egyeztetésnek, és a Vállalkozó által benyújtott Ajánlatnak megfelelően az 1. ütem keretében Vállalkozó a projekt eddigi előrehaladásáról, valamint a további megvalósítás munkatervéről Indító jelentést készített, melyet jelen dokumentáció tartalmaz. 5

6 2. Projekt menedzsment Tekintettel a projekt sokrétűségére, nagy területi kiterjedésére, a Megbízóval, a szlovák projektpartnerrel és alvállalkozójával való szoros együttműködés szükségességére, valamint több munkacsoport párhuzamos tevékenységének és az azokra épülő feladatok összehangolásának szükségességére, a színvonalas munka biztosítása érdekében a megfelelő koordinációnak a szokásosnál is nagyobb a jelentősége. A feladat elvégzéséhez rugalmas és jól strukturált munkaszervezetet hoztunk létre, amely biztosítja az egyes feladatcsoportok önálló elvégzését, ugyanakkor az integrált megközelítést is. Munkacsoportokat alakítottunk ki, és ezekhez a csoportokhoz rendeltük az elvégzendő feladatokat. NeKI VÚVH ACT. 04. monitoring Projekt menedzsment ACT. 06. modell Projekt menedzsment Szlovák oldali vállalkozó ACT. 02. VGT összehas. ACT. 03. VGT int. harm. ACT. 07. vízbázis ACT. 12. ford. tolm. ACT. 05. szennyvíz ACT. 08. záródok. Szervezeti diagram 6

7 2.1. Munkacsoportok Projekt menedzsment csoport A projekt menedzsment csoport feladata az egyes munkacsoportok munkájának összehangolása, valamint a Megbízóval, a szlovák projektpartnerrel és alvállalkozójával való együttműködés, kommunikáció. A munkát irányítja és összefogja a projektvezető, Kisgyörgy Bence, aki a Megbízóval szoros kapcsolatot tart, és a Megbízó képviselőjét rendszeresen tájékoztatja, szükség esetén a Megbízótól döntést kér. Az egyes munkacsoportok munkafolyamatait figyelemmel kíséri. A projekt tevékenység megvalósítására szervezett munkacsoportok munkáját szervezi, ellenőrzi. Vitás esetekben döntési, az egyes szereplők közötti összehangolási jog- és feladatkörrel rendelkezik. Felelős a munkacsoporton belül a pénzügyi műveletek, folyamatok kézbentartásáért, az elszámolási rend irányításáért, a költségvetés keretein belül való végrehajtás biztosításáért. A projektvezető-helyettes, Barabás Zsuzsanna a projektvezetővel szoros együttműködésben dolgozik, szükség esetén helyettesíti. Feladata a projektkommunikáció biztosítása: folyamatos kapcsolatot tart fenn a Megbízóval, a projekt menedzsment csoport tagjaival, valamint az egyes munkacsoportok vezetőivel, áttekintve a teljes munkafolyamatot. Szervezi és lebonyolítja a projektértekezleteket. A határontúli kapcsolattartó, Buzás Zsuzsanna felelős a szlovák projektpartnerrel, és alvállalkozóival való kapcsolattartás biztosításáért. A szlovákiai vállalkozó kiválasztását követően kiemelten felelős lesz a szlovákiai vállalkozó partnerrel való együttműködésért. Segít a partneri kapcsolat kialakításában az egyes munkarészeken dolgozó szakértők, és szlovák partnereik között. A munkacsoport vezetők tájékoztatják az együttműködés eredményességéről, és probléma esetén hozzá fordulnak. Gondoskodik az információ áramlásáról a magyar és a szlovák vállalkozó között. A minőségbiztosítási felelős, Dancsné Ilyés Réka felelős a minőségirányítási elvek érvényesüléséért, ellenőrzi a kommunikáció és a dokumentálás megfelelőségét, a projekt I. osztályú minőségben való teljesítésének érdekében. Segíti az információk átadásának folyamatát, ellenőrzi, hogy minden információ eljuthat-e a megfelelő személyhez vagy személyekhez. Vizsgálja az elvárt és specifikált paraméterektől való eltéréseket, és javaslatokat ad, hogy milyen módon lehet minél teljeskörűbben követni ezeket az előírásokat Act. 02. VGT összevetés csoport A csoport feladata az Act. 02. Az Ipoly vízgyűjtőjére vonatkozó két vízgyűjtőgazdálkodási terv összevetése tevékenység végrehajtása. A csoportvezető, Rákosi Judit feladata a feladatok koordinációja. Puskás Erika vízgyűjtőgazdálkodási szakértő kiemelt feladata: a vízfolyás víztestek kijelölésének szempontjai. Kisgyörgy Sándor műszaki szakértő kiemelt feladata a felszín alatti vízkivételek határon átnyúló hatásainak értékelése. 7

8 Simonffy Zoltán vízgazdálkodási szakértő kiemelt feladatai a víztestek állapot minősítésére alkalmazott módszerek összehasonlítása; a terhelések és a minősítés közötti kapcsolatok elemzése. Buzás Zsuzsanna határontúli kapcsolattartóként együttműködik a szlovák és magyar oldali munkavégzés összehangolásában Act. 03. VGT intézkedések harmonizációja csoport A csoport feladata az Act. 03. A magyar és szlovák vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben meghatározott intézkedések összehasonlítása és harmonizációja tevékenység végrehajtása. Mivel a tevékenység igen nagy mértékben az Act. 02. tevékenység eredményeire épül, így a két csoport vezetője megegyezik, és a tevékenység megvalósításában is nagyrészt azonos szakértők vesznek részt. A csoportvezető, Rákosi Judit feladata a feladatok koordinációja. Puskás Erika, vízgyűjtőgazdálkodási szakértő kiemelt feladata a jogi-szabályozási és gazdasági intézkedések áttekintése és értékelése. Ganszky Márton, műszaki szakértő kiemelt feladata a műszaki intézkedések áttekintése és értékelése. Buzás Zsuzsanna határontúli kapcsolattartóként együttműködik a szlovák és magyar oldali munkavégzés összehangolásában Act. 05. Szennyvízkoncepció csoport A csoport feladata az Act. 05. Szennyvízkezelési koncepció kidolgozása az Ipoly vízgyűjtőjére, a határ mindkét oldalán tevékenység végrehajtása. A munkarész megvalósításában az alábbi szakértők vesznek részt. A szakértők a munkamegosztás során közösen végzik a feladatokat, azonban minden tevékenységre megjelölünk egy felelős szakembert, aki az adott feladat megvalósításáért felelős. Dr. Fehér Balázs, csoportvezető: Kapcsolattartás a többi munkarész csoportvezetőivel; kapcsolattartás az önkormányzatokkal és az üzemeltetőkkel. A szennyvízgyűjtési változatok kidolgozása, változat értékelés. Kisgyörgy Sándor, műszaki szakértő: Kapcsolattartás a hatóságokkal, határon átnyúló intézkedések egyeztetése, tervezése. A szennyvízkezelési változatok kidolgozása, változat értékelés. Kisgyörgy Bence, közgazdasági szakértő: Beruházási, üzemeltetési, amortizációs költségek meghatározása, több szempontú értékelés során a gazdasági változatelemzés elvégzése Act. 07. Vízbázisvédelmi csoport A csoport feladata az Act. 07. A határon átnyúló sérülékeny üzemelő ivóvízbázisok védelme tevékenység végrehajtása. A munkarész megvalósításában az alábbi szakértők vesznek részt: 8

9 Kissné Jáger Erika, csoportvezető: kapcsolatot tart a többi munkarész csoportvezetőivel; koordinálja a vízbázisvédelemmel kapcsolatos feladatokat; elvégzi a mezőgazdasági hatások feltárását és értékelését; irányítja a vízbázisvédelmi záródokumentáció összeállítását. Ambrus Magdolna, szennyezőforrás feltárás vezetője: irányítja a potenciális szennyezőforrások, szennyezőhatások azonosítását, megfelelő mintavételek végzését, az adatok értékelését, jelentés készítését. Serfőző Antal, modellezési szakértő: irányítja és részt vesz a hidrodinamikai modellezésben. Bagi István, kút felülvizsgálat és egymásrahatás vizsgálatok szakértője: irányítja a kút felülvizsgálati és egymásrahatás vizsgálatok elvégzését, értékeli az eredményeket. Balázs Ilma, geofizikai szakértő: megszervezi és vezeti a geofizikai méréseket, értékeli az adatokat, elkészíti a jelentést. Harkai Miklós, vízminőségi szakértő a Komra-völgyi víztározót üzemeltető ÉRV Zrt. szakértőjeként a víztározóval kapcsolatos adatok, információk biztosításával vesz részt a feladat megvalósításában Act. 08. Záródokumentáció csoport A csoport feladata az Act. 08. Záródokumentáció készítése tevékenység végrehajtása. A záródokumentáció elkészítését a csoportvezető, Barabás Zsuzsanna koordinálja, munkáját a minőségbiztosítási felelős, Dancsné Ilyés Réka segíti. A dokumentáció összeállításában valamennyi munkacsoport vezetője is együttműködik: Rákosi Judit (VGT összevetés csoport és VGT intézkedések harmonizációja csoport), Dr. Fehér Balázs (Szennyvízkoncepció csoport) és Kissné Jáger Erika (Vízbázisvédelmi csoport). Tekintettel arra, hogy a projekt elvégzésére rendelkezésre álló időkeret szűkös, és a feladatok részben vagy egészben egymásra épülnek, szükséges, hogy az egyes projektelemek eredményeiről még a végső dokumentáció összeállítása előtt a munkacsoportok tájékoztassák egymást, és a Záródokumentáció csoport vezetőjét. A Záródokumentáció csoport vezetője a munka kezdetekor általános tartalmi és formai követelményeket fektet le az egyes projektelemek szakmai anyagára vonatkozóan. A csoportok munkáik eredményeit, azok rövid értékelésével a lehető leghamarabb kötelesek átadni a záródokumentációt készítő csoport vezetőjének, aki az anyagok áttekintése alapján konkrét további formai és tartalmi igényeket fogalmazhat meg az anyag kapcsán. A Záródokumentáció csoport vezetője az, aki a teljes projektet átlátja, így a munka folyamán, a részanyagok birtokában ajánlásokat tehet az egyes információik más projektelemben való felhasználására, a munkák egymásra épülésére, összekapcsolására. Javaslatait a projektvezető és a munkacsoport vezetők áttekintik, és döntenek annak megvalósításáról Act. 12. Fordítás-tolmácsolás csoport A csoport feladata az Act. 12. Fordítás, tolmácsolás tevékenység végrehajtása. 9

10 A csoportvezető, Barabás Zsuzsanna feladata a fordítási feladatok koordinációja (a fordítási, tolmácsolási igények felmérése, és továbbítása a fordítók felé), a fordítókkal való kapcsolattartás. Az angol fordító, Greguss Ditta feladata az angol-magyar, magyar-angol fordítási feladatok ellátása. A szlovák fordító és tolmács, Csipka Rozália feladata a szlovák-magyar, magyarszlovák fordítási és tolmácsolási feladatok ellátása. A fordítandó dokumentációkat, munkarészeket az egyes munkacsoportok vezetői a fordítás-tolmácsolás csoport vezetőjével egyeztetve küldik meg az illetékes fordítónak. A fordítók az érintett csoportvezetőnek küldik vissza a lefordított anyagokat, a fordítástolmácsolás csoport vezetőjének egyidejű tájékoztatása mellett. Amennyiben az adott dokumentumra, illetve annak fordítására több munkacsoportnak is szüksége van, a csoportvezető gondoskodik azok összegyűjtéséről, rendszerezéséről, elérhetőségük biztosításáról. A tolmácsolási feladatok (nemzetközi konferencia, projektnyitó workshop) időpontjáról, helyszínéről a projektvezető egyeztet a Megbízóval, valamint annak alvállalkozójával, és tájékoztatja a csoportvezetőt Felelősségi mátrix A projekt megvalósításában résztvevő személyek felelősségi és tevékenységi körét az alábbi felelősségmátrixban foglaljuk össze. Résztvevő személyek Feladatok Kisgyörgy Bence Barabás Zsuzsanna Dancsné Ilyés Réka Buzás Zsuzsanna Rákosi Judit Puskás Erika Simonffy Zoltán Kisgyörgy Sándor Proj.men. D,V V V V T T T Act. 02. T E D V V V Act. 03. T E D V V T T Act. 05. V V D,V Act. 07. T D,V V V V V E Act. 08. T D,V V E E E Act. 12. T D V V A táblázat jelöléseinek értelmezése: D (döntés): Ganszky Márton Dr. Fehér Balázs Kissné Jáger Erika Ambrus Magdolna A megjelölt személy döntési felelősségét jelenti. V (végrehajtás): A megjelölt személy felelős az adott (rész)feladat I. osztályú minőségben, határidőre történő végrehajtásáért. Serfőző Antal Bagi István Balázs Ilma Harkai Miklós Greguss Ditta Csipka Rozália 10

11 E (együttműködés): A megjelölt személy köteles a végrehajtásban együttműködni. T (tájékoztatás): A megjelölt személyt a hozott döntésről, az adott feladat végrehajtásáról vagy annak eredményéről tájékoztatni kell A munkában résztvevő szakértők és beosztásuk A munkában résztvevő személyek megnevezését, és beosztásukat az alábbi táblázat foglalja össze. Személy Kisgyörgy Bence Barabás Zsuzsanna Dancsné Ilyés Réka Buzás Zsuzsanna Rákosi Judit Puskás Erika Simonffy Zoltán Kisgyörgy Sándor Ganszky Márton Dr. Fehér Balázs Kissné Jáger Erika Ambrus Magdolna Serfőző Antal Bagi István Balázs Ilma Harkai Miklós Greguss Ditta Csipka Rozália Pozíció projektvezető; közgazdasági szakértő (szennyvízkoncepció csoport) projektvezető-helyettes; csoportvezető (záródokumentáció csoport és fordítás-tolmácsolás csoport) minőségbiztosítási felelős határontúli kapcsolattartó csoportvezető (VGT összevetés csoport és VGT intézkedések harmonizációja csoport) vízgyűjtőgazdálkodási szakértő (VGT összevetés csoport és VGT intézkedések harmonizációja csoport) vízgazdálkodási szakértő (VGT összevetés csoport) műszaki szakértő (VGT összevetés csoport és szennyvízkoncepció csoport) műszaki szakértő (VGT intézkedések harmonizációja csoport) csoportvezető (szennyvízkoncepció csoport) csoportvezető (vízbázisvédelmi csoport) szennyezőforrás-feltárási szakértő (vízbázisvédelmi csoport) modellezési szakértő (vízbázisvédelmi csoport) egymásrahatás vizsgálatok szakértője (vízbázisvédelmi csoport) geofizikai szakértő (vízbázisvédelmi csoport) vízminőségi szakértő (vízbázisvédelmi csoport) angol fordító szlovák fordító és tolmács 2.4. Belső-külső kommunikációs rendszer A hatékony munkavégzés érdekében a csoportokon belül, azok között, valamint kifelé is intenzív kommunikáció folyik. Az egyes munkacsoportokon belüli megfelelő kommunikáció biztosításáért az adott munkacsoport vezetője felelős. Azokat a gyűjtött, és a munka közben keletkező információkat, amelyek a többi munkacsoport feladatának elvégzéséhez szükségesek, a munkacsoport vezetője haladéktalanul megküldi a projektvezetőnek, valamint azon munkacsoportok vezetőinek, amelyek az információt felhasználják. A csoportok közötti kommunikációt a projektvezető-helyettes koordinálja. Folyamatos kapcsolatot tart fenn az egyes munkacsoportok vezetőivel. Gondoskodik az információk összegyűjtéséről, rendszerezéséről, valamint azok elérhetőségének biztosításáról. Biztosítja a Megbízóval történő folyamatos kommunikációt, valamint a Megbízó esetleges további alvállalkozóival való kapcsolattartást. 11

12 A projektvezető a Megbízóval szoros kapcsolatot tart, és a Megbízó képviselőjét rendszeresen tájékoztatja, szükség esetén a Megbízótól döntést kér. Vitás esetekben döntési, az egyes szereplők közötti összehangolási jog- és feladatkörrel rendelkezik. A szlovák projektpartnerrel, és alvállalkozóival való kapcsolattartás biztosításáért a határontúli kapcsolattartó felelős. A szlovák oldali vállalkozóval/vállalkozókkal folyamatosan keresi a kapcsolatot, annak jelentkezése hiányában is szükség szerint, de legalább kétheti gyakorisággal felveszi vele a kapcsolatot. A szlovák vállalkozóval való szoros kapcsolattartás a projekt határon átnyúló jellege miatt kiemelkedő jelentőségű. Valamennyi részfeladat szoros együttműködést kíván a két féltől. A felek információval látják el egymást, illetve esetenként közös dokumentációt dolgoznak ki. Ennek érdekében az egyes munkacsoportok vezetői szükség szerint a szlovák vállalkozó szakembereivel közvetlenül is tartják a kapcsolatot. A határontúli kapcsolattartó segít a partneri kapcsolat kialakításában az egyes munkarészeken dolgozó szakértők, és szlovák partnereik között. Gondoskodik az információ áramlásáról a magyar és a szlovák vállalkozó között. A kommunikáció hatékonyságát, megfelelőségét a minőségbiztosítási felelős ellenőrzi. Segíti az információk átadásának folyamatát, ellenőrzi, hogy minden információ eljutott-e a megfelelő személyhez vagy személyekhez Helyettesítési rendszer Az egyes munkacsoportok vezetőinek helyetteseit az alábbi táblázat tartalmazza. A helyettes a projektvezető / munkacsoport vezető akadályoztatása esetén a vezető feladatait ellátja. Vezető Pozíció Helyettes Kisgyörgy Bence projektvezető Barabás Zsuzsanna Barabás Zsuzsanna záródokumentáció csoport vezetője Dancsné Ilyés Réka fordítás-tolmácsolás csoport vezetője Kisgyörgy Bence Rákosi Judit VGT összevetés csoport és VGT intézkedések Puskás Erika harmonizációja csoport vezetője Dr. Fehér Balázs szennyvízkoncepció csoport vezetője Kisgyörgy Sándor Kissné Jáger Erika vízbázisvédelmi csoport vezetője Ambrus Magdolna Az egyes munkacsoportokon belül a szükségessé váló helyettesítés megszervezése a munkacsoport-vezető feladata Ellenőrző rendszer A Vállalkozó rendelkezik ISO 9001 minőségbiztosítási rendszerrel, mely lehetővé teszi, hogy a nyújtott szolgáltatás stabilan magas színvonalú, a dokumentumkezelés átlátható és könnyen kezelhető, az összes előállított dokumentum szakmailag többször ellenőrzött, megbízható és jó minőségű legyen. A minőségbiztosítási rendszer léte, és a Vállalkozó más munkákban alkalmazott hasonló szervezeti megoldásai biztosítják, hogy a kialakított szervezet gördülékenyen, feladatorientáltan működjön, a visszacsatolások és az együttműködések segítségével a legmegfelelőbb eredményeket állítsa elő, és a külső kommunikáció is megfelelő legyen. 12

13 Az ellenőrzés a munkafolyamatok megkezdésétől kezdve zajlik. Az elkészült részfeladatok megfelelőségét a munkacsoport vezetője ellenőrzi. A dokumentumok Megbízó részére történő átadását megelőzően azokat a minőségbiztosítási felelős, valamint a projektvezető is ellenőrzi. A Megbízó által javasolt esetleges módosításokat a munkacsoportok vezetői hajtják végre, a projektvezető irányítása és ellenőrzése alatt. A záródokumentáció ellenőrzését a csoportvezetők, és Kisgyörgy Sándor műszaki szakértő végzi Dokumentációs rendszer - A munkával kapcsolatos minden releváns dokumentumot, információt meg kell küldeni a projektvezetőnek és helyettesének. Ezek dokumentálásáért (elkülönített gyűjtéséért és rendezéséért) a projektvezető-helyettes felelős. - A belső dokumentumokat elsősorban digitális formában kell továbbítani. - A külső dokumentumok eredetije a projektvezetőt illeti. - Minden személyes és telefonon történő megbeszélésről rövid, lényegre törő feljegyzést kell készíteni, és azt eljuttatni a projektvezetőhöz, aki az illetékeseknek továbbítja. A feljegyzésnek tartalmaznia kell, hogy ki készítette, kik voltak a résztvevők, személyesen (helyszín) vagy telefonon történt-e, a megbeszélés tárgya, megállapodás, végrehajtásért felelős, határidő. - Minden részfeladatról, annak elvégzését követően jelentést kell készíteni, melyet el kell juttatni a projektvezetőnek. - Külön kell dokumentálni a szlovák oldalon munkát végző vállalkozóval való minden információ áramlást. - A levelezési rendszerben továbbított ek is a dokumentáció részei. A levelezési rendszert a munka teljes ideje alatt megőrizzük. A munka lezárását követően archiváljuk. - Az írásos dokumentációk mozgását a postakönyvben vezetjük. - Az írásos dokumentumokat elkülönítetten gyűjti a projektvezető, a mappa tartalmazza a dokumentum felsorolást, melyet folyamatosan vezetni kell. - A digitális küldeményeket egymástól jól elkülöníthető, azonosítható könyvtárakba rendezzük. A biztonsági mentést minden éjjel elvégezzük. - Minden részjelentést írásos formában és CD-n is dokumentálni szükséges, a projektvezetőnek legalább egy nyomtatott és egy CD példánnyal kell rendelkezni Ütemterv A projekt tervezett ütemezését az alábbi Gantt diagramon mutatjuk be. 13

14 2014 január február március április május június július augusztus szeptember Jel Tevékenység Az Ipoly vízgyűjtőjére vonatkozó két vízgyűjtő-gazdálkodási terv Act. 02. összevetése Indító jelentés A két terv összevetése A magyar és szlovák vízgyűjtőgazdálkodási tervekben meghatározott intézkedések Act. 03. összehasonlítása és harmonizációja Indító jelentés Az intézkedések összehasonlítása, harmonizációja Szennyvízkezelési koncepció kidolgozása az Ipoly vízgyűjtőjére, a Act. 05. határ mindkét oldalán Indító jelentés Irodalmi, adatbázisokban található, és hatósági adatok összegyűjtése Adatgyűjtés külső szereplőktől (önkormányzatok, üzemeltetők) Szennyvíz gyűjtési területek lehatárolása Befogadók, tisztítási módszerek meghatározása, változatok meghatározása Változatok értékelése Jelentés összeállítása

15 2014 január február március április május június július augusztus szeptember Jel Tevékenység A határon átnyúló sérülékeny Act. 07. üzemelő ivóvízbázisok védelme Felszíni ivóvízbázis Komra-völgyi tározó Meglévő adatok begyűjtése és feldolgozása Összes érintett önkormányzattal való kapcsolatfelvétel Kiemelt önkormányzattal személyes kapcsolatfelvétel Területbejárás Szennyezőhatások vizsgálata Komra-völgyi tározó biológiai vizsgálata Érzékenység vizsgálat Intézkedési terv Térinformatikai feldolgozás Felszín alatti Perőcsény-Tésa ivóvízbázis Archív információk begyűjtése Geofizikai vizsgálatok Meglévő figyelőkutak (monitoring hálózat) felülvizsgálata Tartós szivattyúzás mérésekkel, vizsgálatokkal, egymásrahatás vizsgálat Vízminőség vizsgálatok Szennyezőforrások feltárása Hidrodinamikai modellezés, védőterület meghatározás Záródokumentáció Térinformatikai feldolgozás Act. 08. Záródokumentáció készítése Act. 12. Fordítás, tolmácsolás 15

16 3. Act. 02. Az Ipoly vízgyűjtőjére vonatkozó két vízgyűjtő-gazdálkodási terv összevetése 3.1. Eddigi előrehaladás Megbízó a következő feladatrészeket végezte el az eddig eltelt időszakban: A szlovák vízgazdálkodási terv angol változatának magyarra fordítása. Az EU Bizottság mindkét országra elkészült értékelő jelentésének párhuzamos áttekintése. A tervezés során alkalmazott módszerek összefoglaló párhuzamos ismertetése a szlovák féllel készített angol nyelvű anyag keretében, ami a következő témakörökre terjed ki, országos szinten és az Ipoly vízgyűjtőjére egyaránt: - tipológia és referencia viszonyok - felszíni és felszín alatti víztestek kijelölése - a mennyiségi és a minőségi viszonyokat jelentős mértékben befolyásoló terhelések - monitoring struktúra és mérési jellemzők - minősítési módszerek és eredmények - erősen módosított állapotú víztestek kijelölése (módszer és eredmények), valamint a jó ökológiai potenciál meghatározása - védett területek kijelölése A hazai vízgyűjtő-gazdálkodási terv Ipoly alegységre vonatkozó tervéből, illetve az országos terv mellékleteiből és háttéranyagaiból az Ipoly vízgyűjtőjére vonatkozó adatoknak a kigyűjtése excel fájl-rendszerekbe. A hiányosságok és különbségek feltárása. Az előzőekben ismertetett előkészítő munka jól jelzi a két ország gyakorlatának azonosságait és a számottevő különbségeket egyaránt. Az eltelt időszakban Vállalkozóként az alábbi feladatokat végeztük el: Pontosítottuk a témakör keretében elvégzendő feladatokat; tovább folytattuk a két terv anyagainak feldolgozását, elemeztük a feltárt különbségeket. Felvettük a kapcsolatot a szlovák projekt partnerrel (VÚVH). A szlovák oldali vállalkozó még nem került kiválasztásra. Beszereztük a szlovák Ipoly vízgyűjtő-gazdálkodási tervet (Implementácia smernice 2000/60/ES Európskeho parlamentu a Rady z 23. októbra 2000 Plán manažmentu čiastkového povodia Ipľa, December 2009). A releváns részek magyarra történő fordítása jelenleg folyik.

17 Magyarra fordítottuk a szlovák térképek elnevezését, egyes rövidítéseket. A térképeket feldolgoztuk úgy, hogy az egyforma tematikájú magyar és szlovák térképeket összepárosítottuk. Ebből az összevetésből kiderült, hogy melyik magyar térképnek nincs szlovák megfelelője és fordítva. Az összepárosított térképeket az 1. mellékletben csatoljuk. Az eddig elkészült összehasonlító elemzés és a felépített excel-adatbázisok áttekintése alapján összefoglalás készült az azonosságokról, a különbségekről és a hiányosságokról. Erre alapozva javaslatot teszünk a részletes elemzések tartalmára és metodikájára Munkaterv Célkitűzés A projekt alap célkitűzése a két ország vízgyűjtő-gazdálkodási gyakorlatának, illetve intézkedéseinek összehangolása. A projekt az Ipoly vízgyűjtőjére vonatkozik, a fő cél a kiválasztott, és az intézkedések körében prioritást jelentő témakörökben az intézkedési programok egyeztetése és amennyire ez lehetséges összehangolása. Az intézkedések tervezése a víztesteket érő terhelések és az ezt tükröző állapot minősítésén alapul. Ezek a megalapozó munkák, noha az EU VKI általános módszertani útmutatásai alapján készültek mindkét országban, a módszerek részleteit tekintve eltérnek egymástól. Ez indokolható, tekintve az eltérő természeti adottságokat, intézményi hátteret, rendelkezésre álló információkat. A két tervben alkalmazott módszerek és az eredmények nagyvonalú összehasonlítását mutatja be a Comparison of River Basin Management Plans, Harmonisation of Measures c. közbenső jelentés. Az anyag egyaránt bemutatja az azonosságokat és a jelentős különbségeket. További lépésként szükséges ezeknek az elemzéseknek a tömör, áttekinthető összefoglalása. Az összehasonlítás a 2009-ben készült tervek esetében semmiképpen nem jelenti azok utólagos összehangolását, sőt ez a 2015-ben készülő felülvizsgálatra sem érvényes. A cél az azonosságok és a jelentős különbségek feltárása (utóbbiak esetében az okok elemzése), az Ipolyra vonatkozó intézkedések egyeztetése érdekében. Természetesen a közös értékelés alkalmas arra, hogy mindkét fél bővítse tapasztalatait, és a jó gyakorlatokat figyelembe vegye a saját tervezési munkájában. A projekt keretében tervezett összehasonlítás egyben megkönnyíti a felülvizsgálat eredményeinek hivatalos kétoldalú egyeztetését is Feladatok Az előző pontban összefoglalt célkitűzések teljesítése érdekében az alábbi feladatok végrehajtása szükséges: A munka előző fázisában készült összehasonlító elemzés és a felépített exceladatbázisok áttekintése. Az azonosságok és a különbségek könnyen áttekinthető, tömör összefoglalása. 17

18 A részletes elemzés tematikájára vonatkozó javaslat kidolgozása, egyeztetése. A részletes elemzés témaköreinek kiválasztása. Lehetséges témakörök: referencia viszonyok, a minősítés eltéréseinek indoklása és ezzel kapcsolatban a terhelések és a minősítés közötti kapcsolatok elemzése, az erősen módosított állapotú víztestek azonosítása és a jó ökológiai potenciál meghatározása, védett területek, kiemelten az ivóvízbázisok védőterületeinek értékelése, felszín alatti vízkivételek határon áthúzódó utánpótlódási viszonyai, a jelentős vízgazdálkodási kérdések. A két országban működő monitoring értékelése, elsősorban abból a szempontból, hogy milyen mértékben ad képet a határon átnyúló hatásokról, különösen azokról, amelyek megítélése bizonytalan. A Brüsszelbe megküldött vízgyűjtő-gazdálkodási tervekre érkezett szakmai észrevételek egyeztetése, javaslat a harmonizáció fejlesztésére a 2015-ben határidős felülvizsgálatok keretei között Eredmények A témakörről angol nyelvű összefoglaló jelentés készül, amely magába foglalja a már elkészült jelentést (Comparison of River Basin Management Plans, Harmonisation of Measures), kiegészül az azonosságok és a különbségek részletes elemzésével (magyarázatával), valamint összefoglalja a tervezési tapasztalatokat, a folytatásra vonatkozó ajánlásokat, javaslatokat Munkamódszer Rövid, angol nyelvű összefoglalók készítése a tervek azon részeiről, amelyek jelentős különbségeket mutatnak. A szlovák terv egyes elemeinek részletes tanulmányozása szlovák fordító igénybevételével. Az egyes témakörökhöz kapcsolódva, kölcsönös tájékoztatás a 2010 óta végzett mérések, vizsgálatok eredményeiről. Egyeztető megbeszélések a következtetések és a javaslatok közös megfogalmazására Kapcsolat a Megbízóval A munka végrehajtása során folyamatosan egyeztetünk a Megbízó képviselőivel. Tájékoztatást adunk a workshopok, egyeztetések előkészítéséről. Az egyeztetéseken célszerűnek tartjuk Megbízó részvételét, illetve az emlékeztetők megküldésével tájékoztatást adunk az egyeztetések eredményeiről, amennyiben azon nem tudnak részt venni. A feladat végrehajtásához szükséges, hogy a Megbízó rendelkezésünkre bocsássa az ajánlati felhívásban szereplő információkat: a hazai víztestekre vonatkozó terhelések és minősítések eredményeit és háttéradatait, 18

19 a monitoring hálózatok összevetésének eredményeit, a VGT felülvizsgálata során született újabb eredményeket (víztestek módosítása, monitoring adatok), a hazai módszertanban javasolt változásokat, a jelentős vízgazdálkodási kérdések felülvizsgálatának következtetéseit, a 2010 óta elvégzett kiegészítő elemzések és vizsgálatok eredményeit. A Megbízó által elkészített munkarészeket a munka során felhasználjuk, az összefoglaló jelentésbe beépítjük Feladatok ütemezése 1. Az eddig készült értékékelések áttekintése, összefoglalása, és ennek alapján a részletes összehasonlító elemzés tematikájának, módszerének és részletességének egyeztetése a szlovák partnerrel. A részletesen vizsgálandó témakörök kiválasztása. Határidő: február Rövid angol nyelvű összefoglalók készítése azokról a terv részekről, amelyeket részletes értékelésre kijelöltünk. A szlovák partner tájékoztatása. Határidő: március A feladatok elvégzéséhez szükséges szlovák tervekben szereplő információk begyűjtése, lehetőleg angol összefoglalók formájában, de szükség esetén a szlovák nyelvű anyagok fordítása, feldolgozása, értékelése. Határidő: március 31. (Feltétele, hogy a szlovák terv angol nyelvű összefoglalói február 28-ig megérkezzenek). 4. Az egyeztető megbeszélés előkészítése. ben tisztázható kérdések egyeztetése, pontosítások. Személyes kétoldalú egyeztetés során a jelentős különbségek okainak feltárása, a tervezési tapasztalatok összegzése, az alkalmazásra javasolt módszerek ( jó gyakorlatok ) kiválasztása. Határidő: április A következtetések tervezetének egyeztetett megfogalmazása (szükség esetén még egy konzultáció megszervezése). Határidő: április A témakör zárójelentésének magyar és angol nyelvű változatának elkészítése. Határidő: április

20 4. Act. 03. A magyar és szlovák vízgyűjtőgazdálkodási tervekben meghatározott intézkedések összehasonlítása és harmonizációja 4.1. Eddigi előrehaladás Megbízó a következő feladatrészeket végezte el az eddig eltelt időszakban: A két vízgyűjtő-gazdálkodási tervről készült angol nyelű összefoglaló (Comparison of River Basin Management Plans, Harmonisation of Measures) foglakozik az intézkedési programokkal, beleértve az alkalmazott mentességeket, vagyis az intézkedések ütemezését is. Az elemzés csak az országos összehasonlításra terjed ki, illetve nem tartalmaz részleteket az egyes intézkedések tartalmáról. A hazai vízgyűjtő-gazdálkodási terv Ipoly alegységre vonatkozó tervében szereplő, víztestenként tervezett intézkedések listájának (excel file), illetve indoklásának (szöveges dokumentum) kigyűjtése. Az előzőekben ismertetett összehasonlítás bemutatja az intézkedések tervezése során alkalmazott megközelítés különbségeit és a hasonlóságokat egyaránt. Az eltelt időszakban Vállalkozóként az alábbi feladatokat végeztük el: Felvettük a kapcsolatot a szlovák projekt partnerrel (VÚVH). A szlovák oldali vállalkozó még nem került kiválasztásra. Pontosítottuk a témakör keretében elvégzendő feladatokat. Kiegészítettük a hazai adatbázist az Ipoly szempontjából jelentős hazai intézkedések tartalmi összefoglalóival. Megkezdtük a szlovák terv intézkedési programjának részletesebb áttekintését. A magyar tervben szereplő intézkedések tartalmáról az országos terv melléklete ad tájékoztatást. Innen kigyűjtöttük az Ipoly és vízgyűjtője szempontjából releváns intézkedések leírásait, illetve a mentességekre és az erősen módosított állapotú víztestek kijelölésére vonatkozó részletes leírásokat. Magyarra fordítottuk a szlovák VGT intézkedési programjának egyes releváns részeit (felszíni vizek szerves- és tápanyag szennyezésével, hidromorfológiai intézkedésekkel kapcsolatos részek). Szlovák VGT A két ország Ipoly VGT-je az alábbi Intézkedési Program struktúrát tartalmazza: - Felszíni vizek o szerves anyag terhelés csökkentése 20

21 o tápanyag terhelés csökkentése o a vizek kiemelt fontosságú és Szlovákia számára releváns anyagokkal való szennyezésének csökkentése o intézkedések a hidromorfológiai hatások csökkentésére - Felszín alatti vizek o Minőség javítására vonatkozó intézkedések o Mennyiségi problémáinak megoldására vonatkozó intézkedések Magyar VGT o Tápanyag és szerves anyag terhelések csökkentését szolgáló intézkedések o Egyéb szennyezések megelőzése, illetve szennyezések kárelhárítása és kármentesítése o Vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések o Megfelelő ivóvízminőséget javító intézkedések o Vizes élőhelyekre és természeti értékei miatt védett területre vonatkozó egyedi intézkedések Jelenleg folyik a két tervben szereplő intézkedések fenti problémákhoz történő hozzárendelése. Javaslatot teszünk az intézkedések tartalmának és hatékonyságának összehasonlítását célzó elemzések tematikájára, a következő szempontok figyelembevételével: - Mindkét ország számára fontos, jelentős vízgazdálkodási probléma megoldását jelentik. - Az egyik országban megvalósuló intézkedés hatással van a másik ország vizeinek állapotára, illetve a szükséges intézkedésekre. - A két ország együttműködése javítja az intézkedések hatékonyságát. - A két ország tapasztalatai, esetleges eltérő megközelítése tanulságul szolgálhat a másik ország számára Munkaterv Célkitűzés Az intézkedések vizsgálata kettős célt követ. Országos szinten a kölcsönösen hasznosítható tervezési tapasztalatok feldolgozása a cél. Helyi szinten a magyar és szlovák vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben az Ipoly vízgyűjtőre meghatározott intézkedések összehasonlítása és harmonizációja annak érdekében, hogy azok a határ két oldalán ne egymástól függetlenül, esetleg egymás hatását gyengítve valósuljanak meg, hanem egymást kiegészítve, egymáshoz kapcsolódva. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése óta mindkét országban számos vízgazdálkodási projekt befejeződött, illetve a végrehajtásuk folyamatban van. A lényeges projektek várható eredményeit, hatásait legyenek azok az Ipolyra vonatkozó VGT intézkedések, vagy a VKI 4.7 cikkelye alá tartozó infrastrukturális projektek értékelni kell. 21

22 Mindkét országban elkezdődött a VGT felülvizsgálata, a végrehajtás értékelése, az erre vonatkozó ismeretek szintén figyelembe veendők a tervezés összehangolása érdekében. A részletesen vizsgált intézkedéstípusok kiválasztásakor figyelembe kell venni a jelentős egymásra hatásokat, a kooperáció lehetőségeit, és a kölcsönösen hasznosítható tapasztalatok összegyűjtésének lehetőségét Feladatok Az előző pontban összefoglalt célkitűzések teljesítése érdekében az alábbi feladatok végrehajtása szükséges: A részletes országos és helyi értékelés tematikájára, szempontjaira vonatkozó javaslat kidolgozása és egyeztetése. A hazai VGT-ben szereplő, az Ipoly vízgyűjtője szempontjából fontos intézkedések csoportosítása a jelentős vízgazdálkodási kérdések szerint. Országos szinten a vizsgálat során a fókuszban a kiegészítő intézkedések lesznek. Nemcsak a műszaki intézkedéseket tekintjük át és értékeljük, hanem a megvalósítás ún. átfogó eszközei közül a jogi-szabályozási és a gazdasági intézkedéseket. Foglalkozunk a kivételek, mentességek kérdéseivel, az ütemezéssel. Az összehasonlító elemzés eredményeképpen országos szintű javaslatok kidolgozása az intézkedések tervezésével kapcsolatban. Javaslatok megfogalmazása az Ipoly vízgyűjtőjére szlovák és a magyar vízgyűjtőgazdálkodási tervek intézkedési programjainak összehangolt megvalósítása érdekében. Javaslattétel a kétoldalú együttműködés fejlesztésére vonatkozóan. A javaslatok kettős célt szolgálnak. Egyrészt az első VGT intézkedési programjának végrehajtását, de még inkább a második, 2021-ig tartó Ipoly VGT megalapozását mindkét országban, másrészt a tapasztalatok hasznosítását az országos szintű tervezési folyamatban, a jó gyakorlatot jelentő intézkedések kölcsönös átvételét Eredmények A témakör összefoglaló jelentése angolul készül, és az eddig elkészült elemzések mellett a közös egyeztető megbeszélések emlékeztetőire alapozva tartalmazni fogja az intézkedésekkel kapcsolatos következtetéseket, illetve a munka folytatására vonatkozó ajánlásokat, javaslatokat. A feladatot a szlovák partnerrel, és annak megbízottjaival együttműködésben végezzük, és a feladat eredményeként egy közös dokumentációt dolgozunk ki Kapcsolat a Megbízóval A munka végrehajtása során folyamatosan egyeztetünk a Megbízó képviselőivel. Tájékoztatást adunk a workshopok, egyeztetések előkészítéséről. Az egyeztetéseken 22

23 célszerűnek tartjuk Megbízó részvételét, illetve az emlékeztetők megküldésével tájékoztatást adunk az egyeztetések eredményeiről, amennyiben azon nem tudnak részt venni. A projektelem kidolgozása során a NeKI-vel szoros együttműködésben dolgozunk. Felhasználjuk a NeKI által elvégzett alábbi munkarészeket, és integráljuk a végső dokumentumba: - A víztestek állapotának jobb megismerése (JICM projekt Act.4. eredményei); - A szennyvízbevezetések várható hatásait előrejelző vízminőségi modell (JICM projekt Act.6. eredményei) Feladatok ütemezése 1. Az eddig készült értékékelések áttekintése, összefoglalása, és ennek alapján a részletes összehasonlító elemzés tematikájának, módszerének és részletességének egyeztetése a szlovák partnerrel. A részletesen vizsgálandó témakörök kiválasztása. Rövid angol nyelvű összefoglalók készítése azokról a terv részekről, amelyeket részletes értékelésre kijelöltünk. A szlovák partner tájékoztatása. Határidő: március A feladatok elvégzéséhez szükséges szlovák tervekben szereplő információk begyűjtése, lehetőleg angol összefoglalók formájában, de szükség esetén a szlovák nyelvű anyagok fordítása, feldolgozása, értékelése. Határidő: március 31. (Feltétele, hogy a szlovák terv angol nyelvű összefoglalói február 28-ig megérkezzenek.) 3. Tervezői, szakértői egyeztetések első körének lebonyolítása. A szlovák társszervezettel, a VÚVH szakértőivel, a VGT tervezésben résztvevőkkel, a területi szlovák és magyar vízügyi, környezetvédelmi, természetvédelmi, önkormányzati érintett szervezetekkel való konzultációk. Problémafeltárás elvégzése. A közös érdeklődésre számot tartó intézkedések meghatározása. A helyzetfeltáró és intézkedéseket megalapozó munka elvégzése. Határidő: május Tervezői, szakértői egyeztetések folytatása. Egyeztetés a problémákról, a lehetséges intézkedésekről. A javaslatok véglegesítése. Határidő: június A témakör zárójelentésének magyar és angol nyelvű változatának elkészítése. Határidő: augusztus

24 5. Act. 05. Szennyvízkezelési koncepció kidolgozása az Ipoly vízgyűjtőjére, a határ mindkét oldalán 5.1. Eddigi előrehaladás Ajánlatunkban megfogalmazottak szerint a szerződéskötés óta a következő feladatokat elvégzését vettük tervbe: a. a módszertan pontosítása a szlovák partnerrel történő egyeztetések alapján b. a beszerzendő adatok körének, adatforrások pontosítása az adatok elérhetősége alapján Az a pontban megfogalmazottakat csak korlátozott mértékben lehetett elvégezni, tekintve, hogy a szlovák oldali közbeszerzés még nem történt meg, így még nem ismert a szlovák oldali munkarészek végrehajtásáért felelős szakértők személye. Ezért a szlovák projektpartnerrel folytatott egyeztetések alapján pontosítottuk a módszertant. A fenti feladatok elvégzése mellett megkezdtük az adatgyűjtést is, elsősorban a 2011-es népszámlálás adatai alapján az érintett települések népmozgalmi, vízellátási, csatornázottság adatait dolgoztuk fel, és vetettük egybe a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program -ban az érintett települések, és szennyvízkezelési agglomerációk vonatkozásában megfogalmazott célokkal, feladatokkal és mutatókkal. A tevékenységek eredményei alapján az alábbiakban egyrészt a módszertan pontosított változatát mutatjuk be, másrészt összefoglaljuk az adatgyűjtés eddigi legfontosabb tanulságait Munkaterv Módszertani megközelítés Helyzetértékelés A vízgyűjtő magyarországi területén 81 település található. A magyar jogszabály (a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet) hatálya alá a 2000 lakosegyenérték (LE) fölötti szennyvízkezelési agglomerációk tartoznak. A rendelet aktualizálására legutóbb 2012-ben került sor. A területen található települések közül a rendelet 66-ot sorolt be szennyvízkezelési agglomerációba. Ezek közül 5 település esetében jelzi, hogy szükség van fejlesztésre a szennyvízgyűjtő hálózaton annak érdekében, hogy a település megfeleljen az EU-s Városi Szennyvíz Kezelését Szabályozó Direktíva ( Urban Waste Water Treatment Directive 91/271/EEC ) követelményeinek. Ezen települések az alábbiak (a megjelenített adatok a 2011-es népszámlálási adatok alapján aktualizáltak): 24

25 Név Szennyvíz kezelési agglomeráció Áll. Lakásszám népesség (db) (fő) Szennyvíz csatorna hossz (km) Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Hont Dejtár Ipolydamásd Szob , Ipolytölgyes Szob , Letkés Szob , Romhány Romhány , Ezen felül 2 olyan agglomerációs szennyvíztisztító telep van a területen, amelyek esetében fejlesztést irányoz elő a vizsgált rendelet. Ezek: Dejtár Szob Ezekben az esetekben a meglévő telepek kapacitás bővítése, vagy korszerűsítése szükséges. Az EU direktíva a 2000 LE alatti szennyvíz agglomerációkra is vonatkozik, és úgy rendelkezik, hogy a szennyvizek megfelelő elhelyezéséről itt is gondoskodni kell. 15 ilyen település van a területen. Környezeti szempontból megfelelőnek tekintjük azt az elhelyezést, amely a felszíni és felszín alatti vizek jó állapotának elérését nem hátráltatja. (A megjelenített adatok a 2011-es népszámlálási adatok alapján aktualizáltak). Név Áll. népesség (fő) Lakásszám (db) Szennyvíz csatorna hossz. (km) Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Bánk , Bernecebaráti Herencsény Kemence Kétbodony Kisecset Nagybörzsöny Perőcsény Szanda Szente Szügy , Terény Tésa Tolmács Vámosmikola Ezek alapján fontos megvizsgálni, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a probléma felszámolására. 25

26 Célkitűzés Cél a teljes területet lefedő szennyvízkezelést tanulmány elkészítése, amely alkalmas arra, hogy a teljes területet egy rendszerként kezelve meghatározza az optimális beavatkozásokat, technológiákat; a szükséges tevékenységek között prioritási listát állítson fel; megbecsülje a szükséges beruházások becsült költségigényét; megbecsülje a szükséges beruházások üzemeltetési, fenntartási költségét. Ennek első lépése annak feltérképezése, hogy a településeken milyen beavatkozásokra van szükség: a meglévő szennyvízgyűjtő rendszer kiegészítése; a tisztítókapacitás növelése; tisztítás hatékonyságának fokozása; új tisztítókapacitás kiépítése Szennyvízgyűjtés Településenként le kell határolni, hogy mely település részek, ingatlanok csatornázhatóak gazdaságosan. Ennek során elsősorban az érvényes magyarországi rendelet (a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet), az ezt megalapozó EU direktíva (Urban Waste Water Treatment Directive 91/271/EEC), valamint a direktívát kiegészítő útmutató (Terms and Definitions of the Urban Waste Water Treatment Directive 91/271/EEC) előírásait kell figyelembe venni. A lehatárolás a településszerkezet felmérése alapján végezhető el. Azon települések esetében, ahol a 25/2002-es kormányrendelet nem irányozza elő a hálózat fejlesztését, és az ingatlanok minimum 60%-a csatlakozik a szennyvízhálózathoz, valószínűleg nem indokolt a hálózat fejlesztése. Azokban az esetekben, ahol fejlesztés szükséges, meghatározzuk, hogy az ingatlanok hány %-át indokolt csatornázni. Meg kell becsülni a gyűjtőhálózat fejlesztés költségigényét (beruházási, üzemeltetési, karbantartási, pótlási költségek bontás szerint). A jogszabályok szerint gazdaságosan nem csatornázható települések, településrészek esetében fel kell térképezni a szóba jöhető megoldásokat, és az azokhoz kapcsolódó költségeket. Ennek során a 2000 LE szennyezőanyag-terhelés alatti kistelepülések szennyvízkezelésének megoldását segítő összességében legelőnyösebb változat lehatárolására készülő útmutató alapján fogunk eljárni. Mivel jelenleg ez nem áll rendelkezésre, ezért munkahipotézisként a következő szempontokat vázoljuk fel: Adottak-e az egyéni szennyvízelhelyezés körülményei? Nem súlyosan sérülékeny-e a felszín alatti vízkészlet? Megfelelő telekméret rendelkezésre áll-e? A talajviszonyok alkalmasak-e a szennyvíz elhelyezésére? 26

27 Amennyiben nem létesíthető egyéni rendszer, a zárt gyűjtő létesítése, vagy a szennyvízhálózat kiépítése-e az optimális megoldás (beruházási, üzemeltetési, karbantartási, pótlási költségek összevetése, üzembiztonság kérdése)? Szennyvízkezelés Településenként meghatározzuk a várhatóan keletkező szennyvíz mennyiséget, csatornahálózaton összegyűjtött, és szippantóval a telepre szállított szennyvíz bontásban. Erre jó alapot jelent a szolgáltatott ivóvíz mennyisége. Ez általánosságban 100 l/fő-nek feleltethető meg. Azokban az esetekben, ahol ez az érték nem éri el a 80 l/fő értéket, ott a kérdést részletesen meg kell vizsgálni, mert előfordulhat kettős vízellátás, amit a szükséges szennyvízkezelő kapacitás meghatározásánál is figyelembe kell venni. A tisztítandó szennyvízmennyiség meghatározásánál figyelembe kell venni a jelentősebb intézményi kibocsátókat, és a kommunális szennyvizet kibocsátó jelentősebb ipari kibocsátókat is. A tisztítandó szennyvíz mennyiségének meghatározása során a szlovák oldalon keletkező szennyvíz mennyiségeket is érdemes figyelembe venni. Ennek érdekében ezen a ponton együttműködést kezdeményezünk a szlovák féllel, és közös adatbázist alakítunk ki. Ennek részeként felvállaljuk a közös adatstruktúra definiálását, együttműködésben a szlovák féllel, valamint a magyar oldalon keletkező adatokat feltöltjük az adatbázisba. Az összegyűjtött szennyvizek kezelésével, elhelyezésével kapcsolatban a következő kérdéseket kell megvizsgálni: a területen a szóba jöhető befogadók felmérése, figyelembe véve az élő vizeket és a talajt is; a befogadók terhelhetősége (A befogadók terhelhetőségi vizsgálata során az act06 Felszíni vízminőségi modell felállítása az Ipoly folyóra tevékenység eredményeként létrejött modellt alkalmazzuk.) a terhelhetőségből adódó javasolt tisztítási fokozat; a meglévő, kihasználatlan kapacitások figyelembe vételével, és a rendelkezésre álló befogadók terhelhetősége alapján, több település közös szennyvízkezelésének vizsgálata; a határon átnyúló rendszerek kialakításának feltételeit is vizsgálni kell, együttműködésben a szlovák féllel. Ennek során a következő kérdéseket kell megvizsgálni: A szennyvíz határon át történő vezetésének jogi lehetősége; Közös rendszer kialakításának tulajdonjogi kérdései; A közös rendszer kialakításának financiális kérdései, különös tekintettel szóba jöhető pályázati forrásokra; A közös rendszer működtetésének pénzügyi feltételei; A közös rendszer működtetésének gazdasági és jogi feltételei. A meglévő telepek esetében vizsgálni kell, hogy a telep kapacitása, tisztítási hatásfoka megfelel-e az érvényben lévő előírásoknak, valamint a befogadó terhelhetőségével összhangban van-e. 27