HELYZETKÉP - MAGYARORSZÁG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HELYZETKÉP - MAGYARORSZÁG"

Átírás

1 Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel TÁMOP / HELYZETKÉP - MAGYARORSZÁG 1. Munkaerő-piac szakképzés - felnőttképzés

2 Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium A kiadvány az INTER-STUDIUM - Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel című, TÁMOP / számú projekt keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, a Társadalmi Megújulás Operatív Program társfinanszírozásával valósul meg Szerkesztette: Közreműködött: Dr. Kavecsánszki Gyula Gúr Nándor Dr. Stadinger Csaba Nagy István

3 Helyzetkép Magyarország Az ország munkaerő-piaci helyzete, annak változása az elmúlt 20 évben. A rendszerváltást megelőző időszakban Magyarországon a teljes foglalkoztatottságot összes előnyével és hátrányával -, szüleink és felmenőink megtapasztalták. A 90-es évek tulajdonosi szerkezetének átalakulása, a piacgazdasági áttérés tömeges létszámleépítésekkel és munkanélküliséggel társult. Másfél millió aktív korú munkavállaló státusza változott inaktívra, illetve állásvesztőre. A folyamatokat a piacgazdasági áttérés vezényelte annak minden nehézségével együtt. A rendszerváltás utáni szakpolitika és kormányok a feszültségek csillapítására törekedtek, jórészt az ellátó rendszer kialakításával és az aktív munkaerő-piaci eszközrendszer (támogatások) bővítésével. Az ország demográfiai helyzetét évtizedek óta lélekszámában tartósan csökkenő és korösszetételében fokozatosan öregedő népesség jellemzi ban az előző évhez képest emelkedett a születések és csökkent a halálozások száma, a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege meghaladta az egy évvel korábbit. Ennek eredményeként mérséklődött a népességfogyás üteme január 1-jén az ország népességének lélekszáma ezer fő volt, 14 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Felgyorsult a népesség elöregedési folyamata. A 60 éves és idősebb lakosok száma és aránya először 1992-ben haladta meg a gyermekkorú (0 14 éves) népességét, 2005-ben viszont már a 65 évesek és ennél idősebbek is többen voltak, mint a gyermekkorúak január 1-jén száz gyermekkorú lakosra 110 időskorú (legalább 65 éves) lakos jutott. A munkaerő-piaci folyamatokat 2008-ban a gazdasági növekedés lassulása, majd a harmadik negyedévtől a globális gazdasági válság határozta meg. Az OECD-országokban a GDP növekedése a harmadik negyedévben megtört, és az utolsó negyedévben már átlagosan 1,1%- os volt a csökkenése. Mind az uniós, mind a magyar adatok azt jelzik, hogy a válság munkaerő-piaci hatása ban elsősorban a férfiakat, a fiatalokat és a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottakat érintette kedvezőtlenül. A nők foglalkoztatási rátája az unióban 2008-ban még a negyedik negyedévben is 0,4 százalékponttal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A magyar adatok is hasonló tendenciát mutatnak: a nők foglalkoztatásában 0,3 százalékpontos javulás következett be az említett időszakban. A fiatalok 25 év alattiak munkanélküliségi rátája 2008-ban 18,0-ról 19,9%-ra nőtt, míg a megfelelő uniós adat 15,3, illetve 15,4% volt. Foglalkoztatási ráták (%), 2008 Megnevezés Magyarország EU éves 56,7 65, éves 20,0 37, éves 31,4 45,6 A évesek közül Alapfokú végzettségű 27,2 48,1 Középfokú végzettségű 63,3 70,6 Felsőfokú végzettségű 79,5 83,9

4 Forrás: KSH A ma Magyarországát miként ezt a Wim Kok által vezetett Európai Foglalkoztatási Munkacsoport év végén kifejezetten hazánknak címzett ajánlásaiban is megállapította - hosszú ideje 3 kulcs tényező, illetve munkaerő-piaci paraméter jellemzi, illetve determinálja : alacsony foglalkoztatási szint (55,6% 1 ) relatíve alacsony munkanélküliségi ráta, mely a válság kiterjedésével térségünkben is emelkedett (10,5%) magas inaktivitás (38,0%) amelyek alacsony gazdasági aktivitással is társulnak. Foglalkoztatási szint A Lisszaboni Stratégiában meghatározott foglalkoztatási célkitűzésekhez (2005-ig 67%-os, 2010-ig 70%-os foglalkoztatási szint elérése) képest Magyarország elmaradása jelentős. Az alacsony foglalkoztatás korlátozza a gazdaság növekedését, alkalmazkodóképességét, szűk korlátok között tartja az államháztartás bevételeit, miközben növeli a terheit (mindenekelőtt a társadalombiztosításra és általában a szociális ellátásokra fordított kiadásokat), korlátozza az adóterhek tartós mérséklésének lehetőségét, fokozza a társadalmi kirekesztés kockázatát. Ezért a Kormány már a Közös Foglalkoztatáspolitikai Értékelésben és a évi Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervben is a foglalkoztatás bővítését határozta meg a foglalkoztatási stratégia legfontosabb prioritásaként, és továbbra is elsődleges célnak tekinti azt. A teljes foglalkoztatás uniós szinten 2010-re 70% foglalkoztatási rátában kitűzött célját Magyarország tekintetében az Akcióterv 63%-ban határozza meg. A nők esetében az Akcióterv 57% a férfiak esetében 69 %, az évesek tekintetében 2010-ig 37 % foglalkoztatási szint elérését határozta meg. A lisszaboni stratégia és a Magyar akciótervben megfogalmazott szándékok, év végén jól érzékelhető módon nem teljesülnek. Az elmúl 20 év jelentősebb korszakváltásai a munkanélküliség aspektusából 1990 és 2000 között a Magyar gazdaság szerkezet átalakulási periódusa, mely átalakulást a piacgazdaságra történt áttérés vezérli. Főbb jellemzői: - a kezdetekben a globális munkanélküliség - az időszak második felében strukturális és a súrlódásos munkanélküliség jellemzőivel együtt Az ezredfordulótól felerősödtek a strukturális munkanélküliség jellemzői, ezt az átalakulást már nem a piacgazdaságra való áttérés, hanem a nemzetközi verseny irányítja. Ezen időszaktól kibontakozó tendencia, hogy az olcsó munkaerőre települt külföldi munkáltatók helyét egyre inkább a hazai szakember állomány tudására építő magas hozzáadott értéket 1 A KSH 190-es számú gyorstájékoztatója alapján, mely augusztus-október hónapokra vonatkozik.

5 előállító tevékenységet folytató munkáltatók veszik át, miközben a hazai munkáltatók tevékenysége is átrendeződik, modernizálódik. Mindez a munkaerő-piacon jelentős mozgással társul, jelentős elbocsátásokat is indukál, ugyanakkor munkahelyteremtéssel is társul, hiszen a foglalkozatási szint alig változik. A munkaerő túlkínálat mellett jelen van a hiány is, a munkáltatók versenyeznek a korszerűbb szakképzettségű munkaerőért. Az elmúlt esztendő újabb jelentős változásokat mutat nagyjából 2008 őszétől, a világgazdasági válság, a magyarországi recesszív környezet rendkívül kedvezőtlen módon érinti a foglalkoztatási szintet. Egy év alatt kb. 145 ezer fővel nőtt az álláskeresők létszáma és új a globális munkanélküliségre jellemző képet mutat. A hagyományosan nehéz pozíciójú álláskereső csoportokon túl (szakképzetlenek, idős korúak, megváltozott munkaképességűek), a kvalifikált munkaerő foglalkoztatására is drasztikus hatással bír. További munkaerő-piaci sajátosságok A ma Magyarországán magasak (bár európai összehasonlításban vitatható e megállapítás) az élőmunkára rakodó költségek különféle adók, járulékok és társadalombiztosítási hozzájárulások formájában. A foglalkoztatás élénkítésének egyik legfontosabb normatív állami eszköze lehet ezen költségek folyamatos felülvizsgálata és csökkentése. A ma Magyarországán sajnos súlyos gond a szakképzettségi, képzettségi kvalifikáció kérdésköre is, jelen állás szerint több mint 2 millió (FMM 2005-ös összegző jelentése) fő fölötti azon létszám, akik aktív korúak és a munkaerőpiacon szakképzettség nélkül próbálnak meg boldogulni. Tudomásom szerint e rendkívül magas számmal a 27-eken belül is a sereghajtók közé tartozunk. Inaktivitás A rendszerváltást követően és 2008-ban is Magyarországon az európai trendekhez mérten rendkívül magas az inaktivitási arány. Ez 1992-ben közel 2,5 millió fő, 2008-ban közel 2,6 millió fős volument jelentett. Ha szemügyre vesszük az inaktívak csoportjait, státuszait, akkor megállapíthatjuk, hogy a munkavállalási korú inaktívak közül 41%-uk már nyugdíjas, ezer fő az, aki nyugdíjszerű ellátásban részesül, ezek közül is rendkívül magas a rokkantsági nyugellátásban részesül. Ez az alacsony nyugdíjkorhatár ( bár az utóbbi időben folyamatosan megemelték), a népesség rossz egészségi állapota mellett közrejátszik az a tényező is, hogy a 90-es évek első felében tömeges munkanélküliség elől menekülve, rendkívül nagy számban vehették és vették is igénybe a különböző nyugellátási formákat. Az inaktívak második legnépesebb csoportját 820 ezer fővel, a nappali tagozatos tanulók jelentik, akik még nem léptek ki a munkaerőpiacra. Harmadik legnagyobb kör a gyermekgondozási ellátást igénybe vevők köre, ez 2008-ban mintegy 280 ezer fő körül mozgott, rendkívül csekély azonban azoknak a száma, akik az ellátások igénybevétele mellett is dolgoztak.

6 Az inaktívak következő nagy körét azok alkotják, akik az ILO 2 besorolása aktív munkakeresés kritériumát nem teljesítik. A 2008-as adatok szerint 82 ezren kaptak kisebb hányadban álláskeresési ellátást, zömében munkanélküliségük miatt segélyt. Ők állnak legközelebb a munkaerőpiachoz, abban lehet bízni, hogy ellátásukat megfelelő állásajánlat, mellett rögtön készek, képesek munkajövedelemre cserélni. A munkaerő felmérés 2008-an közel 301 ezer olyan munkavállalási korú egyéb inaktívat talált, akik semmilyen kimutatható jövedelemforrással nem rendelkeznek. Jelentős részt képviselnek azok a nők, akik főállású hivatásszerű anyaként, vagy háztartásbeliként élik mindennapjaikat, ezt a kört tekinthetjük az Akciótervben vállalt foglalkoztatás bővítés legfőbb elsődleges munkaerőforrásának. A munka világába való visszatérésük munkavállalási hajlandóság esetén is azonban csak szubvenciókkal, támogatásokkal, ösztönzőkkel valósítható meg. Ezek a csoportok azok, akik alacsony iskolai végzettségük, vagy éppen korábbi kiszorulásuk okán csak valamilyen képzéssel, átképzéssel lennének képesek újra elhelyezkedni. Közöttük jelentős a korábbi iskolarendszerből lemorzsolódottak száma, illetve akik a munkavégzéshez rendelődően valamilyen térségi hátránnyal, munkahelyhiányos környezetben élve nehéz utazási és infrastrukturális feltételek között a legnehezebben mozdíthatók a munkaerőpiac irányába. További sajátosságok lelhetők fel a Magyar munkaerő-piacon, a pályakezdők, az idős potenciális munkavállalók foglalkoztatása, a roma foglalkoztatás, a megváltozott munkaképességük, ill. a fogyatékossággal élők terén hasonló problémát jelent az atipikus foglalkozatási formák, viszonylag csekély volta miatt. A megváltozott gazdasági környezet hogyan változtatta meg a munkaerő-piac által igényelt munkaerő szakmai képzettség szerinti összetételét. Az ezred fordulótól datálva a piacgazdasági áttérés szükségletei helyett, a versenykörnyezet irányítja a foglalkoztatás és az iskolarendszerrel szemben elvárt követelményeket. A gazdaság modernizálódásával jellemzően a magas munkakultúrájú modern szakismerettel, kapcsolt tudásokkal és kompetencia háttérrel bíró munkavállalók iránt van folyamatos kereslet. Kevésbé jellemzőek a nagy élőmunka ráfordítással járó munkakörök, szakirányok, elsősorban a gyakorlati tudás alkalmazhatósága, a tapasztalat az információ technológiai tudások és a nyelvtudás értékelődött föl. Hagyományosan meg van a kereslet a klasszikusnak számító szakmák iránt a régióban, építőipar, korszerű fémipar, kereskedelem és bizonyos vendéglátó szakirányok iránt. Megjelentek az energiaiparhoz a környezetvédelemhez és a minőség menedzsmenthez kapcsolódó közép és emeltszintű tudásanyag iránti igények is. Létezik-e országos, regionális (megyei), helyi képzési stratégia? Ha igen, akkor az milyen részletezettségű. 2

7 Kialakítás alatt áll a regionális szakképzés fejlesztési stratégia közti időszakra, amely túljutott a többkörös egyeztetéseken, szakértői véleményezésen, valamennyi szociális és szakmai partner támogatását bírja. A stratégia kellő mélységű és részletezettségű. Három szintre oszlik: 1. Stratégiai célok megfogalmazása Ez jelöli ki azt az irányt, mellyen szakképzésnek a tervezők szerint haladnia kell. Ezen célok tölthetők meg azokkal az akciókkal és projektekkel, amelyek a gyakorlati végrehajtást segítik elő. 2. Feladatok kijelölése Az RFKB-ra váró konkrét dátumokat és irányokat tartalmazó szint, amelyben a stratégiai célhoz tartozó útvonal kerül kijelölésre. Definiáltak az elvárt eredmények is. 3. Eszközök hozzárendelése Az RFKB számára adott jogszabályi keretek közti eszközrendszer megjelölése. Stratégiai célok: 1. szakképzés és munkaerő-piac igényének összehangolása 2. esélyegyenlőség biztosítása 3. a szakképzés finanszírozásának biztosítása 4. új szakképzési struktúra kialakítása A régióban, több szakmában a felnőttképzésben résztvevők száma meghaladja az iskolarendszerű képzésben tanulókét. Kialakításra kerültek a feladatok és hozzárendelték az eszközrendszert is. Hogyan, milyen partnerek bevonásával határozzák meg az országos, regionális (megyei), helyi képzési stratégiákat (szakmai képzések, beiskolázandó tanulói létszám). Az iskolarendszerben az RFKB hatályos jogszabályi környezetét alapul véve, szociális és szakmai partnerek bevonásával alakított testület, melyben a kamarák, a munkaadók, munkavállalók érdekképviseletei és az iskolarendszer fenntartók is helyet kaptak. Tanácskozási joggal 4 tárca képviselői formálják a döntéseket. Konkrét igényfelmérések a munkaerő-piaci visszacsatolás jelzőszámai, a munkaadói kör igényfelmérésén alapul (részletei, módszertana kifejtést igényel), mely algoritmusból következően az alábbi kategóriát határozzák meg; - hiányszakmák - kiemelten támogatott - támogatott

8 - szakképzési forrás által nem támogatott képzések A felmérés vizsgálati területei és mutatói országosan regionálisan 1. Gazdálkodó szervezetek munkaerő igényének vizsgálata 2. Pályakezdő szakmunkások a munkaerő-piaci beválása hiányszakmákban 3. Közszféra munkaerő igények vizsgálata Interjúk a képzési irányító rendszer felelős Szereplőivel Összesen: A vizsgálat célja az üzleti szektor és a közszféra egyes szegmenseinek a szakképző iskolai végzettségek iránti keresletének egy éven belül, illetve négy éven túl várható alakulásának szakmánként és megyénként, illetve régiónként történő feltérképezése, ezen keresztül pedig a 2010/2011-es szakképzési beiskolázási keretszámok meghatározása volt, de a tapasztalatok beépítése fontos a felnőttképzési irányok és arányok meghatározásakor is, éppen ezért az alábbi legfontosabb tanulságokat célszrű figyelembe venni: - 1 éven belüli változások alakulása - a létszámváltozás alakulásának mértéke 5 éven belül - a kínálat és a kereslet becslése Általános, a régió valamennyi szakképző intézményét érintő döntések: Az RFKB döntés a TISZK-es számára kötelező érvényű a szakképzési fejlesztési források odaítélése során. A felnőttképzés tekintetében Negyedéves és éves prognózisok készülnek körülbelül eltérő nagyságrendű cég bevonásával, melyek a régió területén ezer főt foglalkoztatnak. Tárgyévet követő év felnőttképzési szerkezetének meghatározásához a munkaügyi központ valamennyi mértékadó forráskezelő, érdekképviselet, munkavállalói és munkaadói grémium véleményét megkéri. Döntési, eljárási mechanizmusa a képzői ajánlattételi lista elfogadásával indul, melyet konkrét szerződéskötések követnek. Folyamatosan méri és ellenőrzi a képzői minőséget. A különböző szakképzési stratégiák mennyire esnek egybe a jelenlegi intézményrendszerrel. Az iskolarendszer státuszairól kevesebb az információm, de rendelkezem egy októberében készült hatástanulmánnyal, melyben konkrét információk is szerepelnek. A felnőttképzés tekintetében egy októberében készült hatástanulmány tanulsága szerint 450 képző intézmény szerepel a régióban, ebből az akkreditált képzők száma 113. Az intézményi akkreditáció mellett számos program akkreditációra is sor került.

9 A képzési jegyzék összeállításához meghirdetett ajánlattételi felhívásra minden esztendőben nagyszámú képző nyújtja be képzési ajánlatát. A benyújtott ajánlatokat nagy részben a régióban működő, vagy itt telephellyel rendelkező képző intézmények nyújtják be, de előfordul, hogy régión kívüli képző intézmények is pályáznak a Munkaügyi Központ ajánlati felhívására. A évi képzési jegyzék összeállítására 260 helyszín és szakirány került kiírásra, melyre 73 képző intézménytől 868 képzési ajánlat érkezett. A meghirdetett képzési szakirányok közül 8 szakirányban nem volt ajánlat, viszont volt olyan szakirány, melyre 1 és 13 közötti számban érkeztek ajánlatok. Ezen esztendőben 12 új képző jelentkezett ajánlattételi felhívásra. Az elbírálás kiemelt szempontjai: - a korábbi együttműködés tapasztalatai - szakmai színvonal - a képzési díj összege - valamint, hogy a képzőnek legyen helyi irodája, elérhetősége. A különböző szakképzési stratégiák mennyire esnek egybe a jelentkező tanulók és azok szüleinek elképzeléseivel. Megváltozni látszik a felfogás a 90-es évek első felétől, amikor is a hagyományos szakirányokban a maradék elv alapján illetve, a gyenge általános iskolai teljesítés alapján kerültek be a hallgatók. Jelentős számban jelentkeznek az állást és képzést keresők közül - a munkaerő-piac visszajelzései alapján - fémipari, építőipari szakmákra. Nem ritka, hogy egy NC, CNC kurzusra 100-as nagyságrendű hallgatói létszám igyekszik felvételt nyerni. Azonban a hiányszakmák iránt az iskolai végzős tanulók nem túl nagy érdeklődést mutatnak. Szemükben a fizikai munkának nincs túl nagy értéke, nem tartják vonzónak. A fiatalokat egyegy szakma kiválasztásánál inkább az motiválja, hogy az a szakma mennyire divatos és milyenek a kereseti lehetőségek. Olyan szakmákat helyeznek előtérbe, ahol kevés és könnyű munkával sok pénzt kereshetnek. Elenyésző azoknak a száma, akik (ők azok, akik kilátástalan szociális helyzetben vannak, vagy a családban tradíció a szakma pl.: fémipar) a biztos munkát helyezik előtérbe a magas jövedelemmel és divatszakmákkal szemben és arra is hajlanak, hogy ebbe az irányba mozduljanak. Tapasztalatként említhető, hogy a végzős középiskolások, amikor kikerülnek a munkaerőpiacra, akkor néznek szembe azzal, hogy tanult szakmájukban nem tudnak munkába állni. Pár év után értékrendjük megváltozik és fogékonyabbá válnak olyan szakmák elsajátítására, amiből hiány van és ami biztos megélhetést jelenthet számukra. Ez utóbbit támasztja alá az is, hogy később, felnőttképzés keretében már nagyságrendekkel többen jelennek meg, vesznek részt ilyen képzéseken.

10 Működik-e olyan program, amely azt szolgálja, hogy a tanulók a munkaerő-piac által elvárt szakmai képzéseket (hiányszakmákat) válasszák. A hiányszakmák népszerűsítésére többféle törekvés létezik: Prevenciós szolgáltatások nyújtása, amely a munkaerő-piaci szervezet fontos feladata. Ezek között kiemelt szerepe van a végzős tanulók, diákok munkaerő-piaci információkkal történő ellátásának: a pályadöntést és álláskeresést segítő foglalkozások osztályfőnöki órákon, szülői értekezleteken való tájékoztatók tartása. A Munkaügyi Központ hálózati adatbankjával és szolgáltatásaival (FIT 3 ) áll a betérők rendelkezésére, ahol a pályák, foglalkozások világával (tartalma, követelményei, egészségügyi tényezői, keresleti viszonya, munkaeszközök, a szakmaszerzés feltételei stb.), ismerkedhetnek leírások, pályafilmek, pálya-irányultsági kérdőívek és tesztek, vizsgálati módszerek segítségével. Az epalya.hu országos honlapon is széleskörű információkkal áll és tanácsadási panellal segíti a megfelelő szakma választást. Az UMFT II. TÁMOP program keretében pályaorientációs fejlesztések kerülnek megvalósításra. Az ÉMRMK területén a három megyeszékhelyen ún. Pályainformációs Központok, kiképzett tanácsadók közreműködésével segítik az érdeklődőket abban, hogy a legmegfelelőbb pályát, szakmát választhassák. Már 10 éve megrendezésre kerül az SZMM támogatásával a Pályaválasztási Kiállítás, mely több rangos rendezvényen az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzők (középfokú és felsőfokú), mutatkoznak be, kínálják látványos bemutatók keretében szakirányaikat. A rendezvényt kiegészítik üzemlátogatások, pályaválasztási szolgáltatások és kísérő szakmai programok. Több tízezer tanuló fordul meg évente a rendezvényeken, de tanárok és szülők is részt vesznek és érdeklődnek. Hogyan, milyen eljárás, jóváhagyási folyamat keretében változik az iskola szakmai struktúrája, a képzésenként beiskolázható létszám. Az iskolák szakmai struktúrája, a képzésenként beiskolázható létszám meghatározására a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB) döntései az irányadóak, ugyanis a évi CII. törvény (szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények végrehajtásáról), az RFKB-k döntési illetve javaslattételi feladatkörébe utalta, az alábbi aktivitásokat: 3 FIT: Foglalkozási Információs Tanácsadó

11 - Dolgozzák ki - a régió hosszú- és középtávú területfejlesztési programjának, illetve a régió fejlesztési programjának részeként az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztés céljait - Működjön közre az iskolarendszerű, az iskolarendszeren kívüli szakképzés, valamint a közoktatásban és a felsőoktatásban folyó szakképzés összhangjának megteremtésében - Határozza meg a szakképzés regionális fejlesztési irányait, továbbá beiskolázási arányait - Vegyen részt az iskolarendszerű szakképzés fejlesztésével összefüggő pályázatok és fejlesztési programok előkészítésében, valamint lebonyolításában - Határozza meg a Térségi Integrált Szakképző Központok (a továbbiakban TISZK-ek) és a Szakképzés Szervezési Társaság/Társulás (a továbbiakban SZSZT-k) által folytatott szakképzés irányait és beiskolázási arányait Az RFKB-k tehát olyan szervezetek, amelyek a regionális szakképzési koordináció színterei, az iskolarendszerű szakképzés képzési kapacitásának megrendelői, az érdekérvényesítése színterei, továbbá a fejlesztési projektek generálásának és forrásbiztosításának felhatalmazottjai. Az elvárt hatások: - Az RFKB személyi összetételéből fakadóan váljon eredményesebbé, a gazdaság igényeire alapuló szakképzés kibocsátási tartalom ágazati, és szervezési egyeztetettsége - Tudatosan szerveződjön meg a szakképzési munkamegosztás a gazdaság szereplői között - Kerüljön előtérbe a szakképző intézmények szakmai, valamint módszertani megújulása, növekedjen hátránykompenzációs szerepük és társadalmi elismertségük - Jelentősen bővüljön a szakképesítéssel/szakképesítésekkel rendelkező, és foglalkoztatható népesség A feladat illeszkedése a szakképzésfejlesztés folyamatába A regionális tervezés keretében, annak erősítésével kell megvizsgálni az iskolarendszerű, továbbá az iskolarendszeren kívüli képzésben oktatott szakképesítéseket, és létrehozni a szakképzés munkaerőpiaci igényeken alapuló tervezési rendszerét. El kell mozdulni a valódi szakmai érdekegyeztetés felé, az államigazgatás (közigazgatás) valamennyi értelmezhető szintjén (országos, regionális, lokális, intézményi). Ez azt (is) jelenti, hogy biztosítani kell a gazdasági kamarák, a munkaadói- és munkavállalói érdekképviseletek, a gazdálkodó szervezetek, valamint a szakképzésben érdekelt partnerek érdemi részvételét a döntés-előkészítési folyamatokban, a végrehajtásban, továbbá a végrehajtás ellenőrzésében. TISZK Egyéb a szempontrendszeren kívüli - információk a témával kapcsolatban:

12 Az adott témára vonatkozó SWOT analízis (A felnőttképzés intézményrendszerére vonatkozóan) ERŐSSÉGEK 1. Képző hálózat (akkreditált) 2. Tanúsított programok 3. Gyorsabb reagáló képesség 4. Csekély lemorzsolódás 5. Stabil jogszabályi környezet LEHETŐSÉGEK 1. Igény a piaci kereslethez való alkalmazásra 2. Nő az alacsony képzettségűek továbbképzésére való igény 3. Nemzetközi képzési programok 4. Oktatói gárda intézményesített auditálási rendszere GYENGESÉGEK 1. Magas a szakképzetlenek aránya (régiós átlag alatti) 2. Vegyes technikai színvonalú képzési infrastruktúra 3. Tudásmérés technikai feltételeinek hiánya 4. Gyakorló helyek beszűkülése 5. Kihasználatlan szakképzési hozzájárulási forrás 6. Idegen-nyelv ismeret hiánya 7. Mobilitás hiánya (képző, képzettek) 8. Nemzetközi tapasztalatok hiánya VESZÉLYEK 1. Szakképző szakemberek elöregedése, kihalása 2. Tehetséges, kiképzett munkaerő elvándorlása 3. Tömeges munkahelyteremtés elmaradása 4. Preventív munkaviszonyos képzések tartós hiánya Célok lehetnek: - a munkaadói érdekeltség növelése - gyakorló helyek volumenének és minőségének bővítése - oktatói gárda auditálási rendszerének kialakítása A következő analízis az iskola rendszerű szakképzés régiós sajátosságairól készült

13 ERŐSSÉGEK 1. Tradicionális képző hálózat (akkreditált) 2. Széles alapozású képzés könnyű konvertálhatóság 3. Nemzetközi kapcsolatok, csereprogramok 4. Hírnév, ismertség LEHETŐSÉGEK 1. Nemzetközi eszközök kiterjesztése 2. Oktatói gárda akkreditáló rendszerének bevezetése 3. Alapképességek kialakítása általános iskolában GYENGESÉGEK 1. Nem homogén infrastruktúra 2. Nagy tehetetlenség a reagáló képességben 3. Túlkapacitált képzés 4. Alulmotivált tanulói hozzáállás 5. Fegyelmező eszközök hiánya 6. Alacsony a gyakorlatorientáció VESZÉLYEK 1. Gimnáziumok, egyetemek elszívó hatása 2. Nem elismert a szakképzettség 3. Szakképzett szakemberek kiöregedése, utánpótlás hiánya 4. Akkreditált felsőfokú szakképzés elszívó hatása Célok lehetnek: - szakmunkás presztízs visszaállítása - gyakorlatorientált ismeretbővítés - minőség menedzsment

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai

Részletesebben

kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi

kezelése című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi 4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

MKIK szerepe a szakképzésben

MKIK szerepe a szakképzésben MKIK szerepe a szakképzésben Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2009. június 26. Kamarai feladatok, elért eredmények Tanulószerződés intézménye Vizsgaelnöki és tagi delegálás

Részletesebben

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére II. Rehab Expo 2015. december 1. Bruckner László főosztályvezető Szak- és Felnőttképzési Szabályozási Főosztály

Részletesebben

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Helyi foglalkoztatást erősítő (aktív) foglalkoztatáspolitikai eszközök

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN?

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? AZ OKTATÁS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA avagy MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? SZOLNOKI GAZDASÁGI NAPOK 2009. 09. 10. Szolnok A SZAKKÉPZÉS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA KÍNÁLAT KERESLET

Részletesebben

A szakképzés-szervezési társaságok működésének tapasztalatai

A szakképzés-szervezési társaságok működésének tapasztalatai A szakképzés-szervezési társaságok működésének tapasztalatai TISZK-ek Hogyan? TOVÁBB! Szolnok, 2009. november 2-3. Bemutatkozás Név: 1000 Mester Szakképzés-szervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. szeptember AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

TISZK A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK A SOPRONTISZK SOPRON

TISZK A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK A SOPRONTISZK SOPRON A SOPRON TISZK A szak- és felnôttképzés struktúrájának, szervezésének és irányításának átalakítása a Sopron-Fertôd Kistérség területén Térségi Integrált Szakképzô Központ keretében TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0025

Részletesebben

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban Áttekintés A férfiak részvétele a munkában Összehasonlító adatok (Népszámlálás 2002) 100 80 60 40 egyéb fogyatékosok 20 0 20-24 25-34 35-44 45-54 55-64 A nők

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú munkaerőpiaci

Részletesebben

A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK

A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK TÁMOP-3.1.10-11/1-2012-0001 Helyi oktatásirányítás fejlesztése TÁMOP 3.1.10. HELYI OKTATÁSIRÁNYÍTÁS FEJLESZTÉSE PROJEKT

Részletesebben

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzés újraszabályozása 2011-2012 Az új szakképzési törvény

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

xxx TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági besorolása:

xxx TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági besorolása: Pályázó azonosítója: OM: Hozzájárulásra kötelezett (NSZFI): TISZK (NSZFI): Pályázó besorolása: xxx Térségi Integrált Szakképzõ Központ TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ilis A megye munkáltatói 1,7 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Adatlap a felnőttképzésről 2012.

Adatlap a felnőttképzésről 2012. Az adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a felnőttképzést folytató intézmények. Az adatszolgáltatás statisztikai célokra történik.

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10.

A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10. A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10. Kugler Krisztián osztályvezető Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Mozgásban az ifjúság Európa 2020 stratégia része a Mozgásban

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában

Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában 50 év feletti álláskeresők körében végzett kérdőív alapú felmérés, a Sikerünk kulcsa a tapasztalat ( EOS) című EU-projekt részeként

Részletesebben

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében A munkaerőpiac jellemzői 2010. IV. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Foglalkoztatottak száma (fő)* Vas megye Zala megye

Részletesebben

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok HEP SABLON 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Olcsva község önkormányzata HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2013.06.24

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok Előadásvázlat Tények a JNSZ TISZK-ről Kiemelt céljaink a projektidőszakban A projektidőszak utáni fenntarthatóság feltételei Csak együtt sikerülhet

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Segítség a jó döntés meghozatalához A munka fontos része az életünknek: felnőtt életünk jelentős részét munkával töltjük, megélhetést biztosít, fontos része az önbecsülésünknek, társadalmi megítélésnek.

Részletesebben

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés A hazai pályaorientációs rendszer fejlesztésének bemutatása Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés Katona Miklós Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2011. évi CLXXXVII. Szakképzési törvény

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

Fehérvári Anikó. A magyarországi szakképzés a. tükrében. MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3.

Fehérvári Anikó. A magyarországi szakképzés a. tükrében. MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3. Fehérvári Anikó A magyarországi szakképzés a legfrissebb kutatási adatok tükrében MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3. A téma Foglalkoztathatóság Intézményrendszer Forrás: TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002

Részletesebben

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerőpiacának alakulása 2009. I-III. negyedév Készült: Székesfehérvár, 2009. október hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1.,

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában

Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában Dr. Simon Attila István Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Székesfehérvár, 2016. november 24. Tartalom

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM AKCIÓTERVE (2011-2013)

A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM AKCIÓTERVE (2011-2013) A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM AKCIÓTERVE (2011-2013) KÉSZÜLT KISTÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS A HELYI GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI POTENCIÁL ERŐSÍTÉSÉRE CÍMŰ PROJEKTHEZ, AMELY A HELYI ÉS HATÁRON

Részletesebben

Tájékoztató Szuhakálló község évi foglalkoztatás-politikai helyzetéről

Tájékoztató Szuhakálló község évi foglalkoztatás-politikai helyzetéről KAZINCBARCIKAI JÁRÁSI HIVATAL JÁRÁSI MUNKAÜGYI KIRENDELTSÉGE Ügyiratszám: 25869-0/2014-0503 Tárgy: Tájékoztató- Szuhakálló Ügyintéző (telefon): Zsuponyó Nikolett Melléklet: Tájékoztató Szuhakálló község

Részletesebben

Felsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010.

Felsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010. Felsőoktatás-politikai célok és elvárások Veszprém, 2010. Fejlesztés irányai az utóbbi években Kihívások globális, de különösen Európát érintő változások társadalmi váltást követő hazai átalakulások Dokumentumok

Részletesebben

A TISZK-ek szerepe a piacorientált szakképzés megvalósításában

A TISZK-ek szerepe a piacorientált szakképzés megvalósításában A TISZK-ek szerepe a piacorientált szakképzés megvalósításában TISZK feladata gazdasághoz közeli, a munkaerő-piaci igényeket rugalmasan követni tudó iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzés

Részletesebben

TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági besorolása:

TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági besorolása: Pályázó azonosítója: OM: Hozzájárulásra kötelezett (NSZFI): TISZK (NSZFI): Pályázó besorolása: TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. augusztusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben

Guidance-Partnership-Services Alternatív munkaerő-piaci program a Dráva mentén IPA HUHR/1101/2.1.2/0006

Guidance-Partnership-Services Alternatív munkaerő-piaci program a Dráva mentén IPA HUHR/1101/2.1.2/0006 Guidance-Partnership-Services Alternatív munkaerő-piaci program a Dráva mentén IPA HUHR/1101/2.1.2/0006 A projekt bemutatása Gyurok Ernőné dr. Bódi Csilla Szakmai igazgató, projektmenedzser DDRFK Nonprofit

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Bacsó Orsolya Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. február 13.

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

Pályaorientáció vagy pályaválasztás? Pályaorientáció fogalma:

Pályaorientáció vagy pályaválasztás? Pályaorientáció fogalma: A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara pályaorientációs tevékenysége Előadó: Nagy Zsanett RFKB programkoordinátor 2012. 06. 22. Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2009 1 Pályaorientáció vagy pályaválasztás?

Részletesebben

A MUNKANÉLKÜLISÉG FOGALMA ÉS TÍPUSAI

A MUNKANÉLKÜLISÉG FOGALMA ÉS TÍPUSAI A MUNKANÉLKÜLISÉG FOGALMA ÉS TÍPUSAI BENKEI-KOVÁCS BALÁZS HEGYI-HALMOS NÓRA: MUNKAERŐPIAC ÉS FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA Munkanélküliség Munkanélküliségről akkor beszélünk, ha a munkaerő kínálat meghaladja

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

1/2007. (II. 6.) SZMM

1/2007. (II. 6.) SZMM 1/2007. (II. 6.) SZMM rendelet a szakiskolák, a szakközépiskolák és a felsőfokú szakképzés tekintetében a felsőoktatási intézmények számára adományozható nívódíjról A szakképzési hozzájárulásról és a képzés

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt

Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt Működőképesség fejlesztése Versenyképességének fejlesztése Képzés Szolgáltatás Szervezet Alprojekt neve Alprojekt vezető Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése

Részletesebben

Munkaerő-piaci ismeretek

Munkaerő-piaci ismeretek 2 Munkaerő-piaci ismeretek 1. Mutassa be a munkaerőpiacot (tartalma, kategóriái)! Hogyan alakul a munkaerőpiac működése? 2. Hogyan alakul a népesség megoszlása? Milyen tényezők határozzák meg a népesség

Részletesebben

Miskolc, március 17.

Miskolc, március 17. Miskolc, 2010. március 17. Törvényiháttér - 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról - 6/1996 MüM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június OKTATÁSGAZDASÁGTAN OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 214. DECEMBER 214. december 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. május 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. JÚLIUS 2012. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.186 álláskereső szerepelt,

Részletesebben