HELYZETKÉP - MAGYARORSZÁG
|
|
- Gyula Gulyás
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel TÁMOP / HELYZETKÉP - MAGYARORSZÁG 1. Munkaerő-piac szakképzés - felnőttképzés
2 Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium A kiadvány az INTER-STUDIUM - Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel című, TÁMOP / számú projekt keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, a Társadalmi Megújulás Operatív Program társfinanszírozásával valósul meg Szerkesztette: Közreműködött: Dr. Kavecsánszki Gyula Gúr Nándor Dr. Stadinger Csaba Nagy István
3 Helyzetkép Magyarország Az ország munkaerő-piaci helyzete, annak változása az elmúlt 20 évben. A rendszerváltást megelőző időszakban Magyarországon a teljes foglalkoztatottságot összes előnyével és hátrányával -, szüleink és felmenőink megtapasztalták. A 90-es évek tulajdonosi szerkezetének átalakulása, a piacgazdasági áttérés tömeges létszámleépítésekkel és munkanélküliséggel társult. Másfél millió aktív korú munkavállaló státusza változott inaktívra, illetve állásvesztőre. A folyamatokat a piacgazdasági áttérés vezényelte annak minden nehézségével együtt. A rendszerváltás utáni szakpolitika és kormányok a feszültségek csillapítására törekedtek, jórészt az ellátó rendszer kialakításával és az aktív munkaerő-piaci eszközrendszer (támogatások) bővítésével. Az ország demográfiai helyzetét évtizedek óta lélekszámában tartósan csökkenő és korösszetételében fokozatosan öregedő népesség jellemzi ban az előző évhez képest emelkedett a születések és csökkent a halálozások száma, a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege meghaladta az egy évvel korábbit. Ennek eredményeként mérséklődött a népességfogyás üteme január 1-jén az ország népességének lélekszáma ezer fő volt, 14 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Felgyorsult a népesség elöregedési folyamata. A 60 éves és idősebb lakosok száma és aránya először 1992-ben haladta meg a gyermekkorú (0 14 éves) népességét, 2005-ben viszont már a 65 évesek és ennél idősebbek is többen voltak, mint a gyermekkorúak január 1-jén száz gyermekkorú lakosra 110 időskorú (legalább 65 éves) lakos jutott. A munkaerő-piaci folyamatokat 2008-ban a gazdasági növekedés lassulása, majd a harmadik negyedévtől a globális gazdasági válság határozta meg. Az OECD-országokban a GDP növekedése a harmadik negyedévben megtört, és az utolsó negyedévben már átlagosan 1,1%- os volt a csökkenése. Mind az uniós, mind a magyar adatok azt jelzik, hogy a válság munkaerő-piaci hatása ban elsősorban a férfiakat, a fiatalokat és a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottakat érintette kedvezőtlenül. A nők foglalkoztatási rátája az unióban 2008-ban még a negyedik negyedévben is 0,4 százalékponttal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A magyar adatok is hasonló tendenciát mutatnak: a nők foglalkoztatásában 0,3 százalékpontos javulás következett be az említett időszakban. A fiatalok 25 év alattiak munkanélküliségi rátája 2008-ban 18,0-ról 19,9%-ra nőtt, míg a megfelelő uniós adat 15,3, illetve 15,4% volt. Foglalkoztatási ráták (%), 2008 Megnevezés Magyarország EU éves 56,7 65, éves 20,0 37, éves 31,4 45,6 A évesek közül Alapfokú végzettségű 27,2 48,1 Középfokú végzettségű 63,3 70,6 Felsőfokú végzettségű 79,5 83,9
4 Forrás: KSH A ma Magyarországát miként ezt a Wim Kok által vezetett Európai Foglalkoztatási Munkacsoport év végén kifejezetten hazánknak címzett ajánlásaiban is megállapította - hosszú ideje 3 kulcs tényező, illetve munkaerő-piaci paraméter jellemzi, illetve determinálja : alacsony foglalkoztatási szint (55,6% 1 ) relatíve alacsony munkanélküliségi ráta, mely a válság kiterjedésével térségünkben is emelkedett (10,5%) magas inaktivitás (38,0%) amelyek alacsony gazdasági aktivitással is társulnak. Foglalkoztatási szint A Lisszaboni Stratégiában meghatározott foglalkoztatási célkitűzésekhez (2005-ig 67%-os, 2010-ig 70%-os foglalkoztatási szint elérése) képest Magyarország elmaradása jelentős. Az alacsony foglalkoztatás korlátozza a gazdaság növekedését, alkalmazkodóképességét, szűk korlátok között tartja az államháztartás bevételeit, miközben növeli a terheit (mindenekelőtt a társadalombiztosításra és általában a szociális ellátásokra fordított kiadásokat), korlátozza az adóterhek tartós mérséklésének lehetőségét, fokozza a társadalmi kirekesztés kockázatát. Ezért a Kormány már a Közös Foglalkoztatáspolitikai Értékelésben és a évi Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervben is a foglalkoztatás bővítését határozta meg a foglalkoztatási stratégia legfontosabb prioritásaként, és továbbra is elsődleges célnak tekinti azt. A teljes foglalkoztatás uniós szinten 2010-re 70% foglalkoztatási rátában kitűzött célját Magyarország tekintetében az Akcióterv 63%-ban határozza meg. A nők esetében az Akcióterv 57% a férfiak esetében 69 %, az évesek tekintetében 2010-ig 37 % foglalkoztatási szint elérését határozta meg. A lisszaboni stratégia és a Magyar akciótervben megfogalmazott szándékok, év végén jól érzékelhető módon nem teljesülnek. Az elmúl 20 év jelentősebb korszakváltásai a munkanélküliség aspektusából 1990 és 2000 között a Magyar gazdaság szerkezet átalakulási periódusa, mely átalakulást a piacgazdaságra történt áttérés vezérli. Főbb jellemzői: - a kezdetekben a globális munkanélküliség - az időszak második felében strukturális és a súrlódásos munkanélküliség jellemzőivel együtt Az ezredfordulótól felerősödtek a strukturális munkanélküliség jellemzői, ezt az átalakulást már nem a piacgazdaságra való áttérés, hanem a nemzetközi verseny irányítja. Ezen időszaktól kibontakozó tendencia, hogy az olcsó munkaerőre települt külföldi munkáltatók helyét egyre inkább a hazai szakember állomány tudására építő magas hozzáadott értéket 1 A KSH 190-es számú gyorstájékoztatója alapján, mely augusztus-október hónapokra vonatkozik.
5 előállító tevékenységet folytató munkáltatók veszik át, miközben a hazai munkáltatók tevékenysége is átrendeződik, modernizálódik. Mindez a munkaerő-piacon jelentős mozgással társul, jelentős elbocsátásokat is indukál, ugyanakkor munkahelyteremtéssel is társul, hiszen a foglalkozatási szint alig változik. A munkaerő túlkínálat mellett jelen van a hiány is, a munkáltatók versenyeznek a korszerűbb szakképzettségű munkaerőért. Az elmúlt esztendő újabb jelentős változásokat mutat nagyjából 2008 őszétől, a világgazdasági válság, a magyarországi recesszív környezet rendkívül kedvezőtlen módon érinti a foglalkoztatási szintet. Egy év alatt kb. 145 ezer fővel nőtt az álláskeresők létszáma és új a globális munkanélküliségre jellemző képet mutat. A hagyományosan nehéz pozíciójú álláskereső csoportokon túl (szakképzetlenek, idős korúak, megváltozott munkaképességűek), a kvalifikált munkaerő foglalkoztatására is drasztikus hatással bír. További munkaerő-piaci sajátosságok A ma Magyarországán magasak (bár európai összehasonlításban vitatható e megállapítás) az élőmunkára rakodó költségek különféle adók, járulékok és társadalombiztosítási hozzájárulások formájában. A foglalkoztatás élénkítésének egyik legfontosabb normatív állami eszköze lehet ezen költségek folyamatos felülvizsgálata és csökkentése. A ma Magyarországán sajnos súlyos gond a szakképzettségi, képzettségi kvalifikáció kérdésköre is, jelen állás szerint több mint 2 millió (FMM 2005-ös összegző jelentése) fő fölötti azon létszám, akik aktív korúak és a munkaerőpiacon szakképzettség nélkül próbálnak meg boldogulni. Tudomásom szerint e rendkívül magas számmal a 27-eken belül is a sereghajtók közé tartozunk. Inaktivitás A rendszerváltást követően és 2008-ban is Magyarországon az európai trendekhez mérten rendkívül magas az inaktivitási arány. Ez 1992-ben közel 2,5 millió fő, 2008-ban közel 2,6 millió fős volument jelentett. Ha szemügyre vesszük az inaktívak csoportjait, státuszait, akkor megállapíthatjuk, hogy a munkavállalási korú inaktívak közül 41%-uk már nyugdíjas, ezer fő az, aki nyugdíjszerű ellátásban részesül, ezek közül is rendkívül magas a rokkantsági nyugellátásban részesül. Ez az alacsony nyugdíjkorhatár ( bár az utóbbi időben folyamatosan megemelték), a népesség rossz egészségi állapota mellett közrejátszik az a tényező is, hogy a 90-es évek első felében tömeges munkanélküliség elől menekülve, rendkívül nagy számban vehették és vették is igénybe a különböző nyugellátási formákat. Az inaktívak második legnépesebb csoportját 820 ezer fővel, a nappali tagozatos tanulók jelentik, akik még nem léptek ki a munkaerőpiacra. Harmadik legnagyobb kör a gyermekgondozási ellátást igénybe vevők köre, ez 2008-ban mintegy 280 ezer fő körül mozgott, rendkívül csekély azonban azoknak a száma, akik az ellátások igénybevétele mellett is dolgoztak.
6 Az inaktívak következő nagy körét azok alkotják, akik az ILO 2 besorolása aktív munkakeresés kritériumát nem teljesítik. A 2008-as adatok szerint 82 ezren kaptak kisebb hányadban álláskeresési ellátást, zömében munkanélküliségük miatt segélyt. Ők állnak legközelebb a munkaerőpiachoz, abban lehet bízni, hogy ellátásukat megfelelő állásajánlat, mellett rögtön készek, képesek munkajövedelemre cserélni. A munkaerő felmérés 2008-an közel 301 ezer olyan munkavállalási korú egyéb inaktívat talált, akik semmilyen kimutatható jövedelemforrással nem rendelkeznek. Jelentős részt képviselnek azok a nők, akik főállású hivatásszerű anyaként, vagy háztartásbeliként élik mindennapjaikat, ezt a kört tekinthetjük az Akciótervben vállalt foglalkoztatás bővítés legfőbb elsődleges munkaerőforrásának. A munka világába való visszatérésük munkavállalási hajlandóság esetén is azonban csak szubvenciókkal, támogatásokkal, ösztönzőkkel valósítható meg. Ezek a csoportok azok, akik alacsony iskolai végzettségük, vagy éppen korábbi kiszorulásuk okán csak valamilyen képzéssel, átképzéssel lennének képesek újra elhelyezkedni. Közöttük jelentős a korábbi iskolarendszerből lemorzsolódottak száma, illetve akik a munkavégzéshez rendelődően valamilyen térségi hátránnyal, munkahelyhiányos környezetben élve nehéz utazási és infrastrukturális feltételek között a legnehezebben mozdíthatók a munkaerőpiac irányába. További sajátosságok lelhetők fel a Magyar munkaerő-piacon, a pályakezdők, az idős potenciális munkavállalók foglalkoztatása, a roma foglalkoztatás, a megváltozott munkaképességük, ill. a fogyatékossággal élők terén hasonló problémát jelent az atipikus foglalkozatási formák, viszonylag csekély volta miatt. A megváltozott gazdasági környezet hogyan változtatta meg a munkaerő-piac által igényelt munkaerő szakmai képzettség szerinti összetételét. Az ezred fordulótól datálva a piacgazdasági áttérés szükségletei helyett, a versenykörnyezet irányítja a foglalkoztatás és az iskolarendszerrel szemben elvárt követelményeket. A gazdaság modernizálódásával jellemzően a magas munkakultúrájú modern szakismerettel, kapcsolt tudásokkal és kompetencia háttérrel bíró munkavállalók iránt van folyamatos kereslet. Kevésbé jellemzőek a nagy élőmunka ráfordítással járó munkakörök, szakirányok, elsősorban a gyakorlati tudás alkalmazhatósága, a tapasztalat az információ technológiai tudások és a nyelvtudás értékelődött föl. Hagyományosan meg van a kereslet a klasszikusnak számító szakmák iránt a régióban, építőipar, korszerű fémipar, kereskedelem és bizonyos vendéglátó szakirányok iránt. Megjelentek az energiaiparhoz a környezetvédelemhez és a minőség menedzsmenthez kapcsolódó közép és emeltszintű tudásanyag iránti igények is. Létezik-e országos, regionális (megyei), helyi képzési stratégia? Ha igen, akkor az milyen részletezettségű. 2
7 Kialakítás alatt áll a regionális szakképzés fejlesztési stratégia közti időszakra, amely túljutott a többkörös egyeztetéseken, szakértői véleményezésen, valamennyi szociális és szakmai partner támogatását bírja. A stratégia kellő mélységű és részletezettségű. Három szintre oszlik: 1. Stratégiai célok megfogalmazása Ez jelöli ki azt az irányt, mellyen szakképzésnek a tervezők szerint haladnia kell. Ezen célok tölthetők meg azokkal az akciókkal és projektekkel, amelyek a gyakorlati végrehajtást segítik elő. 2. Feladatok kijelölése Az RFKB-ra váró konkrét dátumokat és irányokat tartalmazó szint, amelyben a stratégiai célhoz tartozó útvonal kerül kijelölésre. Definiáltak az elvárt eredmények is. 3. Eszközök hozzárendelése Az RFKB számára adott jogszabályi keretek közti eszközrendszer megjelölése. Stratégiai célok: 1. szakképzés és munkaerő-piac igényének összehangolása 2. esélyegyenlőség biztosítása 3. a szakképzés finanszírozásának biztosítása 4. új szakképzési struktúra kialakítása A régióban, több szakmában a felnőttképzésben résztvevők száma meghaladja az iskolarendszerű képzésben tanulókét. Kialakításra kerültek a feladatok és hozzárendelték az eszközrendszert is. Hogyan, milyen partnerek bevonásával határozzák meg az országos, regionális (megyei), helyi képzési stratégiákat (szakmai képzések, beiskolázandó tanulói létszám). Az iskolarendszerben az RFKB hatályos jogszabályi környezetét alapul véve, szociális és szakmai partnerek bevonásával alakított testület, melyben a kamarák, a munkaadók, munkavállalók érdekképviseletei és az iskolarendszer fenntartók is helyet kaptak. Tanácskozási joggal 4 tárca képviselői formálják a döntéseket. Konkrét igényfelmérések a munkaerő-piaci visszacsatolás jelzőszámai, a munkaadói kör igényfelmérésén alapul (részletei, módszertana kifejtést igényel), mely algoritmusból következően az alábbi kategóriát határozzák meg; - hiányszakmák - kiemelten támogatott - támogatott
8 - szakképzési forrás által nem támogatott képzések A felmérés vizsgálati területei és mutatói országosan regionálisan 1. Gazdálkodó szervezetek munkaerő igényének vizsgálata 2. Pályakezdő szakmunkások a munkaerő-piaci beválása hiányszakmákban 3. Közszféra munkaerő igények vizsgálata Interjúk a képzési irányító rendszer felelős Szereplőivel Összesen: A vizsgálat célja az üzleti szektor és a közszféra egyes szegmenseinek a szakképző iskolai végzettségek iránti keresletének egy éven belül, illetve négy éven túl várható alakulásának szakmánként és megyénként, illetve régiónként történő feltérképezése, ezen keresztül pedig a 2010/2011-es szakképzési beiskolázási keretszámok meghatározása volt, de a tapasztalatok beépítése fontos a felnőttképzési irányok és arányok meghatározásakor is, éppen ezért az alábbi legfontosabb tanulságokat célszrű figyelembe venni: - 1 éven belüli változások alakulása - a létszámváltozás alakulásának mértéke 5 éven belül - a kínálat és a kereslet becslése Általános, a régió valamennyi szakképző intézményét érintő döntések: Az RFKB döntés a TISZK-es számára kötelező érvényű a szakképzési fejlesztési források odaítélése során. A felnőttképzés tekintetében Negyedéves és éves prognózisok készülnek körülbelül eltérő nagyságrendű cég bevonásával, melyek a régió területén ezer főt foglalkoztatnak. Tárgyévet követő év felnőttképzési szerkezetének meghatározásához a munkaügyi központ valamennyi mértékadó forráskezelő, érdekképviselet, munkavállalói és munkaadói grémium véleményét megkéri. Döntési, eljárási mechanizmusa a képzői ajánlattételi lista elfogadásával indul, melyet konkrét szerződéskötések követnek. Folyamatosan méri és ellenőrzi a képzői minőséget. A különböző szakképzési stratégiák mennyire esnek egybe a jelenlegi intézményrendszerrel. Az iskolarendszer státuszairól kevesebb az információm, de rendelkezem egy októberében készült hatástanulmánnyal, melyben konkrét információk is szerepelnek. A felnőttképzés tekintetében egy októberében készült hatástanulmány tanulsága szerint 450 képző intézmény szerepel a régióban, ebből az akkreditált képzők száma 113. Az intézményi akkreditáció mellett számos program akkreditációra is sor került.
9 A képzési jegyzék összeállításához meghirdetett ajánlattételi felhívásra minden esztendőben nagyszámú képző nyújtja be képzési ajánlatát. A benyújtott ajánlatokat nagy részben a régióban működő, vagy itt telephellyel rendelkező képző intézmények nyújtják be, de előfordul, hogy régión kívüli képző intézmények is pályáznak a Munkaügyi Központ ajánlati felhívására. A évi képzési jegyzék összeállítására 260 helyszín és szakirány került kiírásra, melyre 73 képző intézménytől 868 képzési ajánlat érkezett. A meghirdetett képzési szakirányok közül 8 szakirányban nem volt ajánlat, viszont volt olyan szakirány, melyre 1 és 13 közötti számban érkeztek ajánlatok. Ezen esztendőben 12 új képző jelentkezett ajánlattételi felhívásra. Az elbírálás kiemelt szempontjai: - a korábbi együttműködés tapasztalatai - szakmai színvonal - a képzési díj összege - valamint, hogy a képzőnek legyen helyi irodája, elérhetősége. A különböző szakképzési stratégiák mennyire esnek egybe a jelentkező tanulók és azok szüleinek elképzeléseivel. Megváltozni látszik a felfogás a 90-es évek első felétől, amikor is a hagyományos szakirányokban a maradék elv alapján illetve, a gyenge általános iskolai teljesítés alapján kerültek be a hallgatók. Jelentős számban jelentkeznek az állást és képzést keresők közül - a munkaerő-piac visszajelzései alapján - fémipari, építőipari szakmákra. Nem ritka, hogy egy NC, CNC kurzusra 100-as nagyságrendű hallgatói létszám igyekszik felvételt nyerni. Azonban a hiányszakmák iránt az iskolai végzős tanulók nem túl nagy érdeklődést mutatnak. Szemükben a fizikai munkának nincs túl nagy értéke, nem tartják vonzónak. A fiatalokat egyegy szakma kiválasztásánál inkább az motiválja, hogy az a szakma mennyire divatos és milyenek a kereseti lehetőségek. Olyan szakmákat helyeznek előtérbe, ahol kevés és könnyű munkával sok pénzt kereshetnek. Elenyésző azoknak a száma, akik (ők azok, akik kilátástalan szociális helyzetben vannak, vagy a családban tradíció a szakma pl.: fémipar) a biztos munkát helyezik előtérbe a magas jövedelemmel és divatszakmákkal szemben és arra is hajlanak, hogy ebbe az irányba mozduljanak. Tapasztalatként említhető, hogy a végzős középiskolások, amikor kikerülnek a munkaerőpiacra, akkor néznek szembe azzal, hogy tanult szakmájukban nem tudnak munkába állni. Pár év után értékrendjük megváltozik és fogékonyabbá válnak olyan szakmák elsajátítására, amiből hiány van és ami biztos megélhetést jelenthet számukra. Ez utóbbit támasztja alá az is, hogy később, felnőttképzés keretében már nagyságrendekkel többen jelennek meg, vesznek részt ilyen képzéseken.
10 Működik-e olyan program, amely azt szolgálja, hogy a tanulók a munkaerő-piac által elvárt szakmai képzéseket (hiányszakmákat) válasszák. A hiányszakmák népszerűsítésére többféle törekvés létezik: Prevenciós szolgáltatások nyújtása, amely a munkaerő-piaci szervezet fontos feladata. Ezek között kiemelt szerepe van a végzős tanulók, diákok munkaerő-piaci információkkal történő ellátásának: a pályadöntést és álláskeresést segítő foglalkozások osztályfőnöki órákon, szülői értekezleteken való tájékoztatók tartása. A Munkaügyi Központ hálózati adatbankjával és szolgáltatásaival (FIT 3 ) áll a betérők rendelkezésére, ahol a pályák, foglalkozások világával (tartalma, követelményei, egészségügyi tényezői, keresleti viszonya, munkaeszközök, a szakmaszerzés feltételei stb.), ismerkedhetnek leírások, pályafilmek, pálya-irányultsági kérdőívek és tesztek, vizsgálati módszerek segítségével. Az epalya.hu országos honlapon is széleskörű információkkal áll és tanácsadási panellal segíti a megfelelő szakma választást. Az UMFT II. TÁMOP program keretében pályaorientációs fejlesztések kerülnek megvalósításra. Az ÉMRMK területén a három megyeszékhelyen ún. Pályainformációs Központok, kiképzett tanácsadók közreműködésével segítik az érdeklődőket abban, hogy a legmegfelelőbb pályát, szakmát választhassák. Már 10 éve megrendezésre kerül az SZMM támogatásával a Pályaválasztási Kiállítás, mely több rangos rendezvényen az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzők (középfokú és felsőfokú), mutatkoznak be, kínálják látványos bemutatók keretében szakirányaikat. A rendezvényt kiegészítik üzemlátogatások, pályaválasztási szolgáltatások és kísérő szakmai programok. Több tízezer tanuló fordul meg évente a rendezvényeken, de tanárok és szülők is részt vesznek és érdeklődnek. Hogyan, milyen eljárás, jóváhagyási folyamat keretében változik az iskola szakmai struktúrája, a képzésenként beiskolázható létszám. Az iskolák szakmai struktúrája, a képzésenként beiskolázható létszám meghatározására a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB) döntései az irányadóak, ugyanis a évi CII. törvény (szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények végrehajtásáról), az RFKB-k döntési illetve javaslattételi feladatkörébe utalta, az alábbi aktivitásokat: 3 FIT: Foglalkozási Információs Tanácsadó
11 - Dolgozzák ki - a régió hosszú- és középtávú területfejlesztési programjának, illetve a régió fejlesztési programjának részeként az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztés céljait - Működjön közre az iskolarendszerű, az iskolarendszeren kívüli szakképzés, valamint a közoktatásban és a felsőoktatásban folyó szakképzés összhangjának megteremtésében - Határozza meg a szakképzés regionális fejlesztési irányait, továbbá beiskolázási arányait - Vegyen részt az iskolarendszerű szakképzés fejlesztésével összefüggő pályázatok és fejlesztési programok előkészítésében, valamint lebonyolításában - Határozza meg a Térségi Integrált Szakképző Központok (a továbbiakban TISZK-ek) és a Szakképzés Szervezési Társaság/Társulás (a továbbiakban SZSZT-k) által folytatott szakképzés irányait és beiskolázási arányait Az RFKB-k tehát olyan szervezetek, amelyek a regionális szakképzési koordináció színterei, az iskolarendszerű szakképzés képzési kapacitásának megrendelői, az érdekérvényesítése színterei, továbbá a fejlesztési projektek generálásának és forrásbiztosításának felhatalmazottjai. Az elvárt hatások: - Az RFKB személyi összetételéből fakadóan váljon eredményesebbé, a gazdaság igényeire alapuló szakképzés kibocsátási tartalom ágazati, és szervezési egyeztetettsége - Tudatosan szerveződjön meg a szakképzési munkamegosztás a gazdaság szereplői között - Kerüljön előtérbe a szakképző intézmények szakmai, valamint módszertani megújulása, növekedjen hátránykompenzációs szerepük és társadalmi elismertségük - Jelentősen bővüljön a szakképesítéssel/szakképesítésekkel rendelkező, és foglalkoztatható népesség A feladat illeszkedése a szakképzésfejlesztés folyamatába A regionális tervezés keretében, annak erősítésével kell megvizsgálni az iskolarendszerű, továbbá az iskolarendszeren kívüli képzésben oktatott szakképesítéseket, és létrehozni a szakképzés munkaerőpiaci igényeken alapuló tervezési rendszerét. El kell mozdulni a valódi szakmai érdekegyeztetés felé, az államigazgatás (közigazgatás) valamennyi értelmezhető szintjén (országos, regionális, lokális, intézményi). Ez azt (is) jelenti, hogy biztosítani kell a gazdasági kamarák, a munkaadói- és munkavállalói érdekképviseletek, a gazdálkodó szervezetek, valamint a szakképzésben érdekelt partnerek érdemi részvételét a döntés-előkészítési folyamatokban, a végrehajtásban, továbbá a végrehajtás ellenőrzésében. TISZK Egyéb a szempontrendszeren kívüli - információk a témával kapcsolatban:
12 Az adott témára vonatkozó SWOT analízis (A felnőttképzés intézményrendszerére vonatkozóan) ERŐSSÉGEK 1. Képző hálózat (akkreditált) 2. Tanúsított programok 3. Gyorsabb reagáló képesség 4. Csekély lemorzsolódás 5. Stabil jogszabályi környezet LEHETŐSÉGEK 1. Igény a piaci kereslethez való alkalmazásra 2. Nő az alacsony képzettségűek továbbképzésére való igény 3. Nemzetközi képzési programok 4. Oktatói gárda intézményesített auditálási rendszere GYENGESÉGEK 1. Magas a szakképzetlenek aránya (régiós átlag alatti) 2. Vegyes technikai színvonalú képzési infrastruktúra 3. Tudásmérés technikai feltételeinek hiánya 4. Gyakorló helyek beszűkülése 5. Kihasználatlan szakképzési hozzájárulási forrás 6. Idegen-nyelv ismeret hiánya 7. Mobilitás hiánya (képző, képzettek) 8. Nemzetközi tapasztalatok hiánya VESZÉLYEK 1. Szakképző szakemberek elöregedése, kihalása 2. Tehetséges, kiképzett munkaerő elvándorlása 3. Tömeges munkahelyteremtés elmaradása 4. Preventív munkaviszonyos képzések tartós hiánya Célok lehetnek: - a munkaadói érdekeltség növelése - gyakorló helyek volumenének és minőségének bővítése - oktatói gárda auditálási rendszerének kialakítása A következő analízis az iskola rendszerű szakképzés régiós sajátosságairól készült
13 ERŐSSÉGEK 1. Tradicionális képző hálózat (akkreditált) 2. Széles alapozású képzés könnyű konvertálhatóság 3. Nemzetközi kapcsolatok, csereprogramok 4. Hírnév, ismertség LEHETŐSÉGEK 1. Nemzetközi eszközök kiterjesztése 2. Oktatói gárda akkreditáló rendszerének bevezetése 3. Alapképességek kialakítása általános iskolában GYENGESÉGEK 1. Nem homogén infrastruktúra 2. Nagy tehetetlenség a reagáló képességben 3. Túlkapacitált képzés 4. Alulmotivált tanulói hozzáállás 5. Fegyelmező eszközök hiánya 6. Alacsony a gyakorlatorientáció VESZÉLYEK 1. Gimnáziumok, egyetemek elszívó hatása 2. Nem elismert a szakképzettség 3. Szakképzett szakemberek kiöregedése, utánpótlás hiánya 4. Akkreditált felsőfokú szakképzés elszívó hatása Célok lehetnek: - szakmunkás presztízs visszaállítása - gyakorlatorientált ismeretbővítés - minőség menedzsment
2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8
A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen
Részletesebben10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus
10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások
RészletesebbenProjekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.
Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség
RészletesebbenA szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14
A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás
RészletesebbenKamarai szerepvállalás a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok munkájában
Kamarai szerepvállalás a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok munkájában 2009. szeptember 10. A kamara szakképzési közjogi feladatai Tanulószerződések kötése, nyilvántartása (44 ezer országosan)
RészletesebbenPARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.
PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
RészletesebbenA pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.
A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai
Részletesebbenkezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi
4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt
RészletesebbenMunkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenMunkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenPartnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról
Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:
RészletesebbenA szakképzés átalakítása
A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenMKIK szerepe a szakképzésben
MKIK szerepe a szakképzésben Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2009. június 26. Kamarai feladatok, elért eredmények Tanulószerződés intézménye Vizsgaelnöki és tagi delegálás
RészletesebbenA foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok
RészletesebbenHelyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján
Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenA szervezetekkel, vállalkozásokkal való együttműködés szerepe a munkaerőpiac igényeinek felmérésében december 14.
A szervezetekkel, vállalkozásokkal való együttműködés szerepe a munkaerőpiac igényeinek felmérésében 2016. december 14. A kamarai feladatokról általában Okmányhitelesítés Szakképzési tevékenység Üzleti
RészletesebbenHELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS
Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Helyi foglalkoztatást erősítő (aktív) foglalkoztatáspolitikai eszközök
RészletesebbenFEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE
FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE LAKÓNÉPESSÉG (EZER FŐ) TERMÉSZETES SZAPORODÁS, FOGYÁS (EZRELÉK) VÁNDORLÁSI EGYENLEG (EZRELÉK) A FEJÉR MEGYEI REGISZTRÁLT ÁLLÁSKERESŐK JÁRÁSONKÉNTI ELOSZLÁSA (FŐ) 487
RészletesebbenRegionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén
Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu
RészletesebbenEU 2020 és foglalkoztatás
EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci
RészletesebbenMunkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép
A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk
RészletesebbenINFORMATIKAI OKTATÁSI KONFERENCIA Pölöskei Gáborné Helyettes államtitkár
INFORMATIKAI OKTATÁSI KONFERENCIA 2019 Pölöskei Gáborné Helyettes államtitkár IPAR 4.0 az informatikai képzés átalakulása Az Ipar 4.0 megjelenésével minden foglalkozás átalakul Forrás: McKinsey (2018)
RészletesebbenSzakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére
Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére II. Rehab Expo 2015. december 1. Bruckner László főosztályvezető Szak- és Felnőttképzési Szabályozási Főosztály
RészletesebbenINFORMÁCIÓK A RÖVID TÁVÚ MUNKAERŐPIACI PROGNÓZISHOZ 2005 szeptember (Az adatszolgáltatás nem kötelező!)
FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL INFORMÁCIÓK A RÖVID TÁVÚ MUNKAERŐPIACI PROGNÓZISHOZ 2005 szeptember (Az adatszolgáltatás nem kötelező!) Az adatszolgáltató megnevezése:....
RészletesebbenTOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. augusztus TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS
RészletesebbenMunkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenA szakképzés-szervezési társaságok működésének tapasztalatai
A szakképzés-szervezési társaságok működésének tapasztalatai TISZK-ek Hogyan? TOVÁBB! Szolnok, 2009. november 2-3. Bemutatkozás Név: 1000 Mester Szakképzés-szervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú
RészletesebbenMIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN?
AZ OKTATÁS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA avagy MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? SZOLNOKI GAZDASÁGI NAPOK 2009. 09. 10. Szolnok A SZAKKÉPZÉS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA KÍNÁLAT KERESLET
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenTISZK A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK A SOPRONTISZK SOPRON
A SOPRON TISZK A szak- és felnôttképzés struktúrájának, szervezésének és irányításának átalakítása a Sopron-Fertôd Kistérség területén Térségi Integrált Szakképzô Központ keretében TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0025
RészletesebbenT Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július
Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken
RészletesebbenA tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban
MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli
RészletesebbenFoglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.
Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia
RészletesebbenSTATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy
STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok
RészletesebbenA munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május
Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.
RészletesebbenMunkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések
A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg
RészletesebbenTOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA
RészletesebbenVAS MEGYEI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM évi munkaterve
VAS MEGYEI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM 2017. évi munkaterve A munkaterv azokat a legfontosabb feladatokat tartalmazza, mely a Vas megyei Foglalkoztatási Paktum részeként megvalósul 2017-ben. A paktum menedzsment
RészletesebbenTÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza
TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei 2009-2010-ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza 2007-2008. évi AT TÁMOP 2-TIOP 3. TISZK TÁMOP 2.2.3 6 régió 31 pályázó,
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely
RészletesebbenMunkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)
Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők
RészletesebbenFelsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához
Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab
RészletesebbenAZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. szeptember AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely
RészletesebbenAdatlap a felnőttképzésről 2012.
Az adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a felnőttképzést folytató intézmények. Az adatszolgáltatás statisztikai célokra történik.
RészletesebbenOktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság
Polónyi István Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1. Bevezető 11 2. Közpolitika, oktatáspolitika 13 2.1. A politika, közpolitika 13 2.2. Oktatáspolitika és formálói
RészletesebbenNEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai
RészletesebbenVáltozások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára
Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzés újraszabályozása 2011-2012 Az új szakképzési törvény
RészletesebbenFoglalkoztatás- és szociálpolitika
Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség
RészletesebbenKözép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ
Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi
RészletesebbenJOGSZABÁLYOK AZ OKTATÁSRÓL MAGYARORSZÁGON 2005 Betlehem József
JOGSZABÁLYOK AZ OKTATÁSRÓL MAGYARORSZÁGON 2005 Betlehem József Jogszabályok a képzésben 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról 1993. évi LXXX. tv. a felsőoktatásról 1993. évi LXXVI. tv. a szakképzésről 2001.
RészletesebbenA fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10.
A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10. Kugler Krisztián osztályvezető Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Mozgásban az ifjúság Európa 2020 stratégia része a Mozgásban
RészletesebbenWork-based Learning in CVET Munkaalapú tanulás a felnőttképzésben. A szak- és felnőttképzés jövőképe Magyarországon
Work-based Learning in CVET Munkaalapú tanulás a felnőttképzésben. A szak- és felnőttképzés jövőképe Magyarországon Békéscsaba, 2017. október 19. Bruckner László Nemzetgazdasági Minisztérium, Szakképzésért
RészletesebbenT Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április
Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ilis A megye munkáltatói 1,7 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken
RészletesebbenA térségfejlesztés modellje
Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje
RészletesebbenHatáron átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében
Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében A munkaerőpiac jellemzői 2010. IV. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Foglalkoztatottak száma (fő)* Vas megye Zala megye
RészletesebbenNők a foglalkoztatásban
projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve
RészletesebbenMunkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)
Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási
RészletesebbenFoglalkoztatáspolitikai eszközök, közfoglalkoztatás 2017/18. I. félév. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus
Foglalkoztatáspolitikai eszközök, közfoglalkoztatás 2017/18. I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatáspolitikai eszközök I. Aktív eszközök A foglalkoztatáspolitika
Részletesebbenxxx TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági besorolása:
Pályázó azonosítója: OM: Hozzájárulásra kötelezett (NSZFI): TISZK (NSZFI): Pályázó besorolása: xxx Térségi Integrált Szakképzõ Központ TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenHAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE
HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2016. év december hónap Jóváhagyta: Foglalkoztatási Főosztály 4024 Debrecen, Piac u. 42-48. Telefon: (36 52)
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április
1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. május 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenA fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban
A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban Áttekintés A férfiak részvétele a munkában Összehasonlító adatok (Népszámlálás 2002) 100 80 60 40 egyéb fogyatékosok 20 0 20-24 25-34 35-44 45-54 55-64 A nők
RészletesebbenJNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok
JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok Előadásvázlat Tények a JNSZ TISZK-ről Kiemelt céljaink a projektidőszakban A projektidőszak utáni fenntarthatóság feltételei Csak együtt sikerülhet
Részletesebben- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról
- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése
RészletesebbenHEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok
HEP SABLON 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Olcsva község önkormányzata HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2013.06.24
RészletesebbenA SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK
A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK TÁMOP-3.1.10-11/1-2012-0001 Helyi oktatásirányítás fejlesztése TÁMOP 3.1.10. HELYI OKTATÁSIRÁNYÍTÁS FEJLESZTÉSE PROJEKT
RészletesebbenFehérvári Anikó. A magyarországi szakképzés a. tükrében. MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3.
Fehérvári Anikó A magyarországi szakképzés a legfrissebb kutatási adatok tükrében MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3. A téma Foglalkoztathatóság Intézményrendszer Forrás: TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép Foglalkoztatáspolitikai, szakképzési és felnőttképzési válaszok
Munkaerő-piaci helyzetkép Foglalkoztatáspolitikai, szakképzési és felnőttképzési válaszok Pölöskei Gáborné Szakképzésért és Felnőttképzésért Felelős Helyettes Államtitkár 2017. november 07. 4500,0 FOGLALKOZTATOTTSÁG
RészletesebbenTájékoztató Szuhakálló község évi foglalkoztatás-politikai helyzetéről
KAZINCBARCIKAI JÁRÁSI HIVATAL JÁRÁSI MUNKAÜGYI KIRENDELTSÉGE Ügyiratszám: 25869-0/2014-0503 Tárgy: Tájékoztató- Szuhakálló Ügyintéző (telefon): Zsuponyó Nikolett Melléklet: Tájékoztató Szuhakálló község
RészletesebbenSTATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy
STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok teljes anyaga letölthető
RészletesebbenA GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM AKCIÓTERVE (2011-2013)
A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM AKCIÓTERVE (2011-2013) KÉSZÜLT KISTÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS A HELYI GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI POTENCIÁL ERŐSÍTÉSÉRE CÍMŰ PROJEKTHEZ, AMELY A HELYI ÉS HATÁRON
RészletesebbenFejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév
Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerőpiacának alakulása 2009. I-III. negyedév Készült: Székesfehérvár, 2009. október hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1.,
RészletesebbenFelsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010.
Felsőoktatás-politikai célok és elvárások Veszprém, 2010. Fejlesztés irányai az utóbbi években Kihívások globális, de különösen Európát érintő változások társadalmi váltást követő hazai átalakulások Dokumentumok
RészletesebbenEmberierőforrásmenedzsment
Emberierőforrásmenedzsment Munkaerő-piaci helyzetkép 2017 Dr. Gyökér Irén BME MSc képzés 2016 tavasz Munkaerőpiac A munkaerőpiac két formálisan azonos státusú szereplője (munkavállaló és munkaadó) közötti
RészletesebbenMunkaerő-piaci ismeretek
2 Munkaerő-piaci ismeretek 1. Mutassa be a munkaerőpiacot (tartalma, kategóriái)! Hogyan alakul a munkaerőpiac működése? 2. Hogyan alakul a népesség megoszlása? Milyen tényezők határozzák meg a népesség
RészletesebbenA TISZK-ek szerepe a piacorientált szakképzés megvalósításában
A TISZK-ek szerepe a piacorientált szakképzés megvalósításában TISZK feladata gazdasághoz közeli, a munkaerő-piaci igényeket rugalmasan követni tudó iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzés
RészletesebbenA közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet
A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,
Részletesebben1/2007. (II. 6.) SZMM
1/2007. (II. 6.) SZMM rendelet a szakiskolák, a szakközépiskolák és a felsőfokú szakképzés tekintetében a felsőoktatási intézmények számára adományozható nívódíjról A szakképzési hozzájárulásról és a képzés
RészletesebbenKapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés
A hazai pályaorientációs rendszer fejlesztésének bemutatása Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés Katona Miklós Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2011. évi CLXXXVII. Szakképzési törvény
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát
RészletesebbenTISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági besorolása:
Pályázó azonosítója: OM: Hozzájárulásra kötelezett (NSZFI): TISZK (NSZFI): Pályázó besorolása: TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági
RészletesebbenKomplex mátrix üzleti képzések
1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény
RészletesebbenMegváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei
Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Bacsó Orsolya Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. február 13.
RészletesebbenTendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva
Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak
RészletesebbenGuidance-Partnership-Services Alternatív munkaerő-piaci program a Dráva mentén IPA HUHR/1101/2.1.2/0006
Guidance-Partnership-Services Alternatív munkaerő-piaci program a Dráva mentén IPA HUHR/1101/2.1.2/0006 A projekt bemutatása Gyurok Ernőné dr. Bódi Csilla Szakmai igazgató, projektmenedzser DDRFK Nonprofit
RészletesebbenA MUNKANÉLKÜLISÉG FOGALMA ÉS TÍPUSAI
A MUNKANÉLKÜLISÉG FOGALMA ÉS TÍPUSAI BENKEI-KOVÁCS BALÁZS HEGYI-HALMOS NÓRA: MUNKAERŐPIAC ÉS FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA Munkanélküliség Munkanélküliségről akkor beszélünk, ha a munkaerő kínálat meghaladja
Részletesebben