Orvostechnológiai alapismeretek I. rész

Átírás

1 1 Magyar Mérnöki Kamara FAP-37 Egészségügyi-műszaki Tagozata Orvostechnológiai alapismeretek I. rész (Segédlet a jogosultsági/tanúsítási vizsga letételéhez) Összeállította: Dió Mihály, dr. Forgács Lajos Ellenőrizte: ifj. Pólya Endre Jóváhagyta: a Magyar Mérnöki Kamara Egészségügyi-műszaki tagozatának Elnöksége Budapest, március

2 2 Tartalomjegyzék. 1. Kiknek íródott ez a Segédlet? (A Segédlet elkészítésének indoklása és tárgya) Miért szükséges ezen Segédlet áttanulmányozása? (Alapvető definiciók.) Milyen feladatai vannak/lehetnek egy kórházi /fő/mérnöknek? (Főbb feladatkörök áttekintése.) Mit kell tudnia egy egészségügyi technológiával (orvostechnológiával) foglalkozó műszaki szakembernek az egészségügyi ellátás alapfogalmairól? (Egészségügyi alapfogalmak.) Mit kell tudnia egy egészségügyi technológiával (orvostechnológiával) foglalkozó műszaki szakembernek az egészségügyi ellátás intézményi rendszeréről? (Az egészségügyi szolgáltatás szintjei és intézményei.) Mit kell tudnunk az alapellátás intézményeiről? Mi a járóbetegellátás? Mit kell tudnunk a fekvőbeteg ellátás intézményrendszeréről? Mit kell tudnunk a kórházról - műszaki szemmel? Mit kell tudnunk az orvostechnikai eszközökről? Kérdések Alkalmazott jogszabályok 86.

3 3 1. Kiknek íródott ez a Segédlet? (A Segédlet elkészítésének indoklása és tárgya) A Magyar Mérnöki Kamara (rövidítve: MMK) Elnöksége megbízta és támogatja a Magyar Mérnöki Kamara Egészségügyi Tagozatát (rövidítve: MMK EÜM) egy olyan információs segédlet elkészítésében, amelyik alkalmas lehet a Tagozat által meghatározott jogosultságok/tanúsítványok elnyeréséhez. Ehhez szeretnénk most részletes útmutatást adni és egyben meghatározni azokat a minimális követelményeket, amelyek a jogosítványok/tanúsítványok elnyeréséhez szükségesek. Ez a Segédlet csak a legfontosabb alapismeretek tárgyalására terjedhet ki, mivel ez a pályázat keretei között - mind terjedelemben, mind a hozzátartozó anyagiak meghatározásában - csak erre biztosít lehetőséget. Ez a Segédlet elsősorban azok számára készül, akik a megfelelő mérnöki alapképzettségük birtokában : - nem dolgoztak még egészségügyi intézményekben és most igyekeznek az ottani követelményeknek megfelelni, - vagy pedig már alkalmazásuk folytán szükséges megfelelni az ottani követelményeknek, - illetve az egészségügyben eltöltött többéves tapasztalataik alapján rendszerezni igyekszenek eddigi tapasztalataikat, - vagy pedig további előre lépésre számítanak, illetve erre lehetőségük van. A Segédlet anyagát megpróbáltuk úgy összeállítani, hogy az megfeleljen a Magyar Mérnöki Kamara által meghatározott jogosultsági/tanúsítványi feltételeknek. Elkészítése során figyelembe vettük, hogy az egészségügy követelményei jelentős mértékben eltérnek az általános mérnöki (műszaki) követelményektől és sajátos jelentőséggel bírnak. Éppen ezeket a sajátos követelményeket igyekszünk kihangsúlyozni ebben a Segédletben, amit a MMK által megállapított jogosultsági/tanúsítási vizsga alapkövetelményei határoznak meg. Azok a műszaki szakképzettségű kollegák, akik pályafutásuk során néhány esetben, vagy rendszeresen találkoztak az egészségügyben felmerülő műszaki problémákkal, először mindig az egészségügyi alapfogalmak és az orvosi szaknyelv értelmezésével találták szembe magukat. Akiknek van orvostechnikai/kórháztechnikai szakképzettségük (vagyis klinikai/kórházi szakmérnökök, egészségügyi mérnökök, vagy orvoselektronikai szaktechnikusok), még azok is sokszor elgondolkoznak egy-egy egészségügyi/orvosi szakkifejezés értelmezésén. Pedig az egészségügyi dolgozók és a műszaki szakképzettségűek közös munkája csak akkor lehet hatékony és eredményes, ha közös nyelvet is beszélnek, azaz értik is egymást. De ugyanez vonatkozik azokra is, akik először kezdik meg tanulmányaikat az egészségügy területén. Nekik is tisztában kell lenni az egészségügyi/orvosi szakkifejezések értelmezésével, mert csak így tudnak közös nyelvet kialakítani az egészségügy minden munkatársával, bele értve az egészségügyben dolgozó műszaki alapképzettségű munkatársakat is.

4 4 Ezek a gondolatok indították a Szerzőket arra, hogy megpróbálják mintegy lexikonszerűen összegyűjteni a legfontosabb fogalmakat, kifejezéseket, amelyek az egészségügyben is, az orvostechnológiában is, és a kórháztechnológiában is előfordulnak, mint alapvető kifejezések, amelyek értelmével minden közreműködőnek tisztában kell lennie, mert csak így biztosítható a közös munka. A kifejezések értelmezésénél nemcsak a jogi, vagy szakmai/tudományos meghatározásra törekedtünk, hanem ahol ez lehetséges volt magyarázatát is adtuk a fogalmaknak, kifejezéseknek. A Segédlet első sorban a mérnökök (műszaki és gazdasági szakemberek) számára legfontosabb egészségügyi tárgyú jogszabályok fogalmainak ismertetését és magyarázatát tűzte ki célul. Ilyen jogszabályok: - a többször módosított, 2013 márciusában hatályos, az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (az eredeti jogszabály megjelent a Magyar Közlöny évi 119. (XII.23.) számában), - a többször módosított, 2013 márciusában hatályos, az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet (az eredeti rendelet megjelent a Magyar Közlöny 2003/120. (X. 20.) számában), - az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Kormányrendelet (az eredeti rendelet megjelent a Magyar Közlöny 2003/84, (VII. 15.) számában), - a évi CXXXII. törvény az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről (az eredeti jogszabály megjelent a Magyar Közlöny 2006/160. (XII. 22.) számában), - a 4/2009. (III. 17.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközökről (megjelent a Magyar Közlöny 2009/33. (III. 17.) számában). Megjegyzés: A Segédlet további részeiben a jogszabályokra való hivatkozás során előforduló jelenleg hatályos jelző a Segédlet megírásának időpontját, tehát 2013 februárját jelenti, ezért kérjük a Tisztelt Olvasót, hogy a március 1. után megjelenő jogszabályokat és módosításokat is vegye majd figyelembe és ezek szerint értelmezze az egyes fogalmakat. A legfontosabb fogalmakat jelentő kérdéseket vastag, dőlt betűkkel írtuk, míg a válaszokat csak dőlt betűvel. Az esetleges magyarázatokat szöveg közé iktattuk.

5 5 2. Miért szükséges ezen Segédlet áttanulmányozása? (Alapvető definiciók.) Magyarországon, az egészségügyben a hivatalos alkalmazási besorolások jelenleg csak a mérnök kifejezést említik meg és nincs kikötve, hogy annak alkalmazása bármilyen speciális szakképzettségi feltételhez legyen kötve. A mérnökképzés viszont olyan széles körű, hogy ezek szerint az építészmérnöktől kezdve a vízgazdálkodási mérnökig, sőt még az agrármérnököt és a bányamérnököt is lehet alkalmazni egy egészségügyi intézmény műszaki feladatainak ellátására. (Mindkét említett példa konkrét tényeken alapul!) Mivel azonban egy egészségügyi intézmény, például egy kórház műszaki feladatainak ellátása sokféle speciális sajátosságot is jelent az általános mérnöki szaktudáson kívül, szükségesnek látszik ezek tényszerű meghatározása és azok érvényesítése a gyakorlatban. Tehát a legcélszerűbben olyan mérnököket kell alkalmazni a kórházakban, akik már - valamilyen szakirányú továbbképzés, vagy kifejezetten erre a célra létrehozott szakképzés keretében - az egészségügy sajátosságait is jól ismerő speciális szaktudással rendelkeznek. Külföldi példák alapján ezek az úgynevezett kórházi mérnökök ( hospital engineers). Magyarországon is van/volt ilyen speciális szakirányú továbbképzés, ezek az úgynevezett klinikai/kórházi mérnökök. 1. kérdés: Kit nevezünk mérnöknek? Mérnök: a legmagasabb műszaki képesítés, mely egyetemek műszaki képzést folytató karán (részlegén), vagy külön erre a célra létrehozott egyetemeken (műszaki egyetemeken) vagy más, műszaki képzést /is/ folytató főiskolán szerezhető meg. A szó magyar értelmezése szerint a mérnök a műszaki tudományokban dolgozó olyan egyén, aki megfelelő szakirányú egyetemi vagy főiskolai képzettséggel (diplomával) rendelkezik és egy megfelelő szakmai szervezet elismerten magas képzettségű tagjai által felállított vizsga letételével, (a diploma megvédése) vagy egy megfelelő színvonalú tartalmas munkával gyakorlati tudását bebizonyítva a szakmai szervezet elismerését elnyerte. (Forrás: Wikipédia elektronikus enciklopédia) A mérnök feladata: a gazdaságos és biztonságos módszerek kifejlesztése, technikai követelményeket figyelemben tartva, a tudományból ismert törvények matematikai alkalmazásával műszaki problémák megoldására, ami lehet új anyagok, szerkezetek, gépek, készülékek, vagy folyamatok tervezése, létrehozása, tovább fejlesztése, vagy azok előállításának (gyártási folyamatok) ellenőrzése, üzemeltetése és tovább fejlesztése. A mérnök szó eredetileg a földmérőt jelölte, tehát a mai geodétát. A gépészmérnök és a vegyészmérnök fogalmakat az ipari forradalom teremtette meg, a 19. század végére az építész fogalom megjelölése is építészmérnökké változott. Már a 20. század elején felvetődött, hogy az általános fogalmat jelölő mérnök szóhoz is valamilyen jelző kapcsolódjék, mely ekkor csak az út, a vasút, a vízszabályozás és a hídépítés tudományában való jártasságra utalt. A magyar mérnök szó fenti eredete eltér a más országokban használt megjelölés eredetétől, amik általában az angol engineer szóhoz hasonlóan az 1250-es évekből származó latin ingenium szóra vezetődnek vissza. Ez egy ún. innate, vagyis eredeti, a születéstől fogva jelenlevő tulajdonságot és főleg észerőt és ebből következtethetően

6 6 valami ügyes találmányt jelentett. A kb körüli eredetű angol engine szó hadi találmányt (például a katapultot) az engineer szó pedig ilyen harci gépek feltalálóját és gyártóját, majd annak használatában jártas egyént értelmezett, később mindenféle gép, vagyis ügyes fejtörésből származó szerkezet szakszerű működtetőjét. Ezt a jelentést tág értelemben az angolban még ma is használják. Bár az angol engineer szó eredetéhez hasonlóan a francia Ingéneur, a német Ingenieur, spanyol ingeniero, olasz ingegnere, és az orosz Инженер és ennek más szláv változatai csaknem kivétel nélkül az ipari forradalom idején használt értelmezésre utalnak, és ha a magyar szó ezektől formailag különbözik is, ennek mai értelme megfelel ezeknek az idegen szavaknak ez értelmével, és csak a tágabb értelemben vett mostani angol használat a kivétel. Tehát a magyar mérnök szó a még mai napig is tágabb értelemben használt angol engineer szónak nem pontos fordítása, mert ez utóbbi mindenkire használható, akiknek gépek használatában, azok javításában, üzemeltetésében, karbantartásában van szaktudásuk, még ha azt egy magas fokú oktatás elvégzését jelző bizonyítvány, diploma tulajdonát nem is garantálja. A magyarban ezeket a foglalkozásokat űző egyénekre a technikus szó használható, de a mérnök szót nem magába foglaló gépész, vegyész, építész, műszerész kifejezések sem jelentenek egyetemi, vagy főiskolai képzettséget és matematikai jártasságot, csak foglalkozási ágat és gyakorlati tudást. (Forrás: Wikipédia) 2. kérdés: Kit nevezünk kórházi mérnöknek? A kórházi mérnök olyan mérnöki alapképzettséggel és speciálisan kórháztechnikai, kórháztechnológiai és kórházmenedzsment szaktudással rendelkező mérnök, aki vagy közvetlenül az egészségügyben, vagy annak kiszolgáló intézményeiben (vállalatok, vállalkozások, tervező intézetek, szolgáltató egységek stb) dolgozik az egészségügyi intézmények (kórházak, klinikák, rendelőintézetek, szakrendelők stb) infrastruktúrájának kialakítása és/vagy üzemfenntartása érdekében. (Forgács Lajos meghatározása, lásd: A klinikai és kórházi mérnökök képzésének nemzetközi áttekintése FEFA IV./1360. sz. projekt tanulmánya, Budapest, 1996.) Ebben a meghatározásban és az előbbiekben elmondottakban mindjárt több olyan fogalommal is találkoztunk, ami további magyarázatokat, illetve meghatározást igényel. Említettük azt, hogy Magyarországon jelenleg - a jogszabályban is elismert - klinikai/kórházi mérnök elnevezés használatos. Akkor most ez ugyanaz, mint a fenti meghatározásban szereplő elnevezés, vagy egészen más? Erre a kérdésre az a válaszunk, hogy igenis, meg nem is. Ugyanis külföldön, első sorban a fejlett ipari országokban (például: Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Japán, Ausztrália, Dél-Afrika, Franciaország stb) elterjedt mind a hospital engineer, mind a clinical engineer szóhasználat. Magyarországon viszont - az ország kis kapacitására tekintettel - a kétféle mérnöki szakterület képzése együtt történik, ezért a kettős elnevezés. Itt jegyezzük meg, hogy szokásos még a kórházüzemeltető, és/vagy a kórháztechnológus szakmérnök kifejezés is. Gyakorlatilag mindegyik elnevezés nagy részben azonos szakterületet jelent. 3. kérdés: Kit nevezünk klinikai mérnöknek? A klinikai mérnök ( clinical engineer olyan mérnöki alapképzettséggel és orvostechnikai, valamint kórháztechnikai szaktudással rendelkező mérnök, aki az egészségügyi intézményekben, vagy az azokat kiszolgáló intézményekben dolgozik

7 7 közvetlenül a gyógyítási tevékenység elősegítése érdekében, általában közvetlenül a betegellátás folyamatában. Többnyire az orvostechnikai eszközökkel, ezek beszerzésével, üzemeltetésével, ellenőrzésével, karbantartásával foglalkozik, de részt vesz/vehet a fiziológiai jelek mérésének és kiértékelésének folyamatában, az eszközigényes terápiás eljárások segítésében és az orvos-mérnök-fizikus kutatócsoportok munkájában is. (Forgács Lajos meghatározása, lásd: A klinikai és kórházi mérnökök képzésének nemzetközi áttekintése FEFA IV./1360. sz. projekt tanulmánya, Budapest, 1996.) Ebben a meghatározásban is számos újabb olyan fogalommal találkoztunk, amelyek a mérnöki gyakorlatban kevésbé ismertek (például: orvostechnikai eszköz, gyógyítási folyamat, betegellátás stb). Ezeket a fogalmakat is megmagyarázzuk majd a későbbiekben! A kétfajta szakterület (és elnevezés) megkülönböztetését indokolja az a körülmény, hogy míg a klinikai mérnök (vagy kórházi műszermérnök) elsősorban a gyógyításhoz szükséges műszerekkel, eszközökkel (az úgynevezett orvostechnikai eszközökkel), valamint a gyógyászati eljárások során szokásos mérési eljárásokkal foglalkozik, addig a kórházi mérnök (vagy kórháztechnológus, illetve kórházüzemeltető mérnök) az egészségügyi technológia (orvostechnológia, vagy kórháztechnológia) tervezéséért, kivitelezéséért, illetve a kórház folyamatos, mindennapi üzemeltetéséért felelős. Megjegyezzük, hogy a Magyarországon 1992 és 2008 között folyó szakirányú továbbképzés során mindkét szakterület alapjait egységesen oktatták, és csak az egészségügyi intézményekben (például kórházakban) betöltött feladataik szerint különbözik a két szakterület. Ismert még Magyarországon az egészségügyi mérnök elnevezés is. 4. kérdés: Kit nevezünk egészségügyi mérnöknek? Az egészségügyi mérnökök olyan interdiszciplináris elméleti és gyakorlati ismeretekkel, valamint alkalmazási készséggel rendelkező mérnökök, akik műszaki vagy informatikai vagy orvosi vagy természettudományos alaptudásukat kiegészítve, az elméleti és a gyakorlati jellegű egészségügyi mérnöki tevékenységek rendkívül széles területén alkalmazhatók. A mesterdiploma megszerzése feljogosít a doktori képzésben való részvételre. (Részlet a BMGE Villamosmérnöki és Informatikai Kar M.Sc. képzés programjában írott képzési célból) Az egészségügyi mérnök M.Sc. jellegű végzettséget jelent, tehát mesterképzés fokozatú. A képzési intézmény által megadott angol nyelvű megjelölése: M. Sc. in Biomedical Engineering. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy - a képzési célból következően - az egészségügyi mérnökök alapképzettsége orvosi alapképzettség is lehet! Alkalmassági lehetőségeik között nem szerepel semmiféle kórházi infrastrukturális tevékenységgel összefüggő lehetőség, csak a szakiránynak megfelelő orvosbiológiai, illetve egészségügyi informatikai feladatok megoldása. Magas szintű elméleti képzettségük folytán alkalmasak az elméleti kutatómunkában való részvételre. Ha egészségügyi intézmények kórháztechnológiai, kórházüzemeltetői vagy tervezői feladatainak ellátását akarják végezni, szükségesnek látszik az ehhez szükséges szakirányú ismeretek megszerzése, így a Mérnöki Kamara által kiadandó tervezői és/vagy szakértői jogosítvány elnyeréséhez a szakmagyakorlási feltételeknek való megfelelés.

8 8 Az eddigiekben is már sokszor előfordult az orvostechnológia elnevezés. Jogos a kérdés, hogy akkor ez tulajdonképpen mit is jelent. És akkor ki is az orvostechnológus? A fogalom magyarázatához és megértéséhez azonban szükség van a technika és a technológia fogalmának megemlítésére is. Idézzük akkor fel ezeket a fogalmakat! 5.kérdés: Mit jelent a technika szó? A technika szó a görög techné : művészet kifejezésből származik és ebben az értelemben ügyességet (művészetet), mesterségbeli tudást jelent. Ilyen értelemben beszélhetünk bárkinek a technikájáról, például az operáló sebész orvos technikájáról, mesterségbeli fogásairól, ügyességéről. Általános értelemben azonban van egy másik jelentése is: a műszaki tudományok összességét jelenti. Azaz mindazon dolgokat, amelyek révén anyagi javakból (nyersanyagból, vagy alapanyagból) használati eszközöket tudunk létrehozni. Röviden: valamiből valamit csinálunk. De nem mindegy, hogy hogyan! Ez a HOGYAN jelenti pedig a másik sűrűn használatos fogalmat: a technológia értelmezését. 6.kérdés: Mit jelent a technológia kifejezés? Valamilyen termék, termény, létesítmény, szolgáltatás, gyártási, termesztési, illetve előállítási eljárásainak összessége. Egy adott technológia alkalmazása során valamiből valamit előállítanak, létrehoznak, vagy valamit megváltoztatnak, átalakítanak valamilyen eszköz(ök) segítségével egy több műveletből álló folyamatban. Ezeket a fogalmakat gyakran használják az egészségügyben is. Maga a gyógyítási folyamat is egy olyan technológiai eljárás, amelynek során valamiből : a beteg emberből meghatározott műveleti elemek sorozatán keresztül, vagyis a vizsgálatok és az alkalmazott terápiás eljárások révén valamit : azaz ismét egészséges (helyesebben: gyógyult) embert hozunk létre. Tehát máris nem idegen még az egészségügyiek számára sem a technika, technológia szó értelme, hiszen szoros kapcsolatban van a gyógyító-megelőző tevékenység minden fázisával. A műszaki képzettségű emberek számára itt ismét találkozhatunk néhány olyan kifejezéssel, ami majd még további magyarázatot igényel. Például: Kit értünk beteg ember alatt, akinek szüksége van ezekre a vizsgálatokra, illetve terápiás eljárások -ra. 7.kérdés: Mit jelent az orvostechnológia (vagy egészségügyi technológia) fogalma? Az egészségügyi ellátás speciális működési feltételeit biztosító technológia. Feladata: a betegellátáshoz (diagnosztika, terápia, megelőzés, ápolás, gondozás, rehabilitáció stb.) szükséges feltételek komplex biztosítása, az orvosszakmai programnak megfelelően az épület/ek/ tervezési folyamatában a szükséges műszaki, technikai követelmények megadása, a kivitelezéshez szükséges adatok, szempontok és összefüggések meghatározása. (A meghatározás letölthető: jelent az orvostechnológia? honlapról) Itt jegyeznénk meg, hogy az egészségügyi technológia és az orvostechnológia kifejezéseket azonos értelemben használják. Használatos még a kórháztechnológia kifejezés is. Ebben az esetben kifejezetten a kórházakban használatos technológiai folyamatok értelmezéséről van szó, elsősorban a kórházüzemeltetés során felmerülő feladatok megoldása kapcsán (például az energiaellátás, hőellátás, vizellátás folyamatos

9 9 biztosítása, szellőzési rendszerek, csatornarendszerek kialakítása, orvosi /vagy medikai/ gázok biztosítása, egyéb infrastukturális feladatok /például élelmezésüzem, mosodai szolgáltatások, kórházon belüli szállítások, kórházi hulladékok kezelése/ problémáinak megoldása stb). (Lásd: Orvostechnikai eszközök - gyakorlati útmutató I. kötet című Semmelweis Egyetem Egészségtudományi karának egyetemi tankönyve 20. oldalán, Az egészségügyi technológia kifejezés előfordul a 191/2009. (IX.15.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kr.) szövegében többször is, amely Kr. az építőipar kivitelezési tevékenységéről szól. A Kr.22.. (5) bekezdés e) pontja az üzemeléstechnológiai tervek között említi az egészségügyi technológiai tervet is!, valamint a Kr. 1. melléklete II. fejezet (A kivitelezési dokumentáció munkarészei) 6. pontjában írja a következőket: egyes építménytípusoknál az építmény vagy egy részének működése, környezetre gyakorolt hatása okán technológiai (gyártás-, javítás-, vizsgálat-, konyha-, egészségügyi technológiai stb) terv elkészítése válhat szükségessé, amely az építményre jellemző egyedi folyamatok működését írja le. Esetünkben: - az építmény: az egészségügyi létesítmény (például: kórház), - egyedi folyamat (amelyik a szóban forgó technológiára jellemző): a gyógyító tevékenység. Ma már egy kórházat műszaki szempontból úgy tekinthetünk, mint egy rendkívül szigorú technológiai követelményeknek megfelelően működő üzemet, amelyben alapvető követelmény a berendezések, felszerelések és eszközök, műszerek naprakész üzemképessége és a speciális életvédelmi, biztonságtechnikai szabályok rendkívül szigorú betartása és betartatása. Mind ezek során pedig alapvető szempont a technológiának megfelelő kórházhigiéniai előírások betartása és betartatása. Ha ezek a műszaki feltételek nem állnak fenn, az veszélyezteti az orvosok és az egészségügyi szakszemélyzet gyógyító-megelőző tevékenységének eredményességét, a beteg gyógyulási esélyeit, illetve mind ezeken keresztül a népesség egészségi állapotát is. Az orvostechnológia, vagy gyakran használatos más elnevezésével: az egészségügyi technológia nem azonos jellegű az ipari, gyártási technológiákkal: a gyártási folyamatok általában teljesen lineárisak, egyirányúak, gépsorra szervezhetőek. A gépsor legtöbbször egy nagy teremben helyezkedik el. A kórházban ezzel szemben több, egymással összetett funkcionális kapcsolatban álló kisebb helyiség (részleg) működik, ezeknek a gyógyítási folyamat sorrendjéhez kell igazodni, és ennek megfelelően kell alkalmazni a megfelelő, többnyire orvostechnikai eszközöket (ennek jogszerű meghatározását lásd később!). Az orvostechnológia alapvető feladata a szükséges higiéniai, sterilitási, életvédelmi és sugárvédelmi előírások figyelembe vétele, valamint a megfelelően elkülönített közlekedési útvonalak (betegforgalom, látogató forgalom, anyag és eszköz szállítás stb) meghatározása is. (Lásd: jelent az orvostechnológia? honlapot) A rendkívül érzékeny egészségügyi technológia ellent mond nagyon sok ipari feltételnek. Az üzemeltetéshez szorosan tartozó karbantartásokat, javításokat, hitelesítéseket ebben a nagyon érzékeny környezetben kell elvégezni, lehetőleg a gyógyítási tevékenység megszakítása, leállítása nélkül, a higiéniai feltételek folyamatos megtartásával. A mégis

10 10 szükségessé váló, ideiglenes funkcióváltásokat (például egy egyszerű átépítés vagy festés miatt) mindig a technológia szerteágazó igényeinek figyelembe vételével kell megszervezni és elvégezni. 8. kérdés: Mit tartalmazzon az egészségügyi (vagy: orvos-) technológiai terv? Az egészségügyi (vagy orvos-) technológiai terv a gyógyítási eljárás menetét részletesen taglaló, írásban foglalt előírás, vagy utasítás. Ennek tartalmaznia kell: - a gyógyítási folyamat munkaműveleteit, - azok sorrendjét, - a szükséges tárgyi feltételeket (mind a helyiségeket, a higiénés feltételek figyelembe vételéve; mind az eszközöket, az orvostechnika sajátosságainak figyelembe vételével stb), - az egyes műveletek ráfordításait (időben, mennyiségben stb). 9. kérdés: Mi a feladata az orvostechnológusnak? Az orvostechnológus az a műszaki szakember (legtöbbször mérnök), aki a kórháztechnológiai terveket elkészíti, mert ismeri az egészségügyi ellátás gyakorlása során szükséges munkafolyamatokat és az ellátáshoz szükséges előírásokat, felméri a feltételeket és részt vesz/vehet az egészségügyi létesítmények tervezésében az egészségügyi technológiai (orvostechnológiai) tervek elkészítésével. Vagy másképpen: Az orvostechnológus összekötő kapocs az orvosszakmai tervező és a többi tervező (építész és szakági tervezők) között, aki lefordítja az orvosszakmai programot a műszaki előírásokra: - helyiségprogramot készít, - meghatározza az egyes helyiségek technikai követelményeit, - összeállítja a szükséges eszközök jegyzékét, - meghatározza a felszerelések és orvostechnikai eszközök, valamint medikai bútorok telepítési (installációs) igényeit, - technológiai műszaki berendezési és higiéniai tervet készít. (Lásd: honlapot) Ez a tevékenység eredetileg, a 104/2006. (IV. 28.) Kormányrendelet értelmében szakmagyakorlási jogosítvány kiadásához kötött volt, melyet a területileg illetékes Mérnöki Kamara adott ki. Megjegyzés: A kamarai jogosítvány kiadásáról eredetileg a 104/2006. (IV.28.) számú Kormányrendelet (továbbiakban: alapkr.) rendelkezett, az ennek alapján kiadott jogosítványok - a megszerzett jog követelménye alapján - továbbra is érvényesek, ha a szükséges öt (5) éves időtartamban azokat meghosszabbították. Időközben megjelent a 61/2008. (III. 27.) számú Kormányrendelet (továbbikaban: módkr.), amelyeik az alapkrt oly módon módosította, hogy az Egészségügyi-műszaki Tagozat tevékenységi területére (azaz az egészségügyi intézmények tervezési és szakértői feladatainak ellátására) már nem írta elő a szakterületileg szükséges jogosítvány meglétét. A Magyar Mérnöki Kamara

11 11 ezekre a szakterületekre a módkr. hatályba lépésének napjától, e óta, jelenleg is olyan Tanúsítványt ad ki, amelyik azt tanúsítja, hogy a kérelmező megfelel az alapkr.-ben közölt szakmagyakorlási feltételeknek. (Ezért használjuk a kettős: jogosítvány/tanúsítvány elnevezést.) A közeljövőben várható, hogy a valószínűleg január 1-től hatályba lépő újabb szakmagyakorlási Kormányrendelet visszaállítja az egészségügyi-műszaki technológiai szakterületet érintő jogosítványokat is.

12 12 3. Milyen feladatai vannak/lehetnek egy kórházi /fő/mérnöknek? (Főbb feladatkörök áttekintése.) Említettük korábban, hogy - jelenleg - a magyar egészségügyben a műszaki ellátás feladatainak végzésére nincs külön alkalmazási feltétel, illetőleg csak annyi szerepel az előírásokban, hogy erre a feladatra mérnök szükséges. Az eddigiekben is hangsúlyoztuk, hogy az egészségügyi intézmények (kórházak, klinikák, rendelőintézetek, szakrendelők stb) üzemeltetéséhez speciálisan az egészségügy igényeinek megfelelő képzettséggel rendelkező szakemberek (mérnökök, technikusok) szükségek. 10.kérdés: Melyek az egészségügy speciális igényei a műszaki ellátás területén? Az egészségügyi intézményekben folyó munka a gyógyítási tevékenység és minden egyéb, ehhez szükséges más irányú tevékenységet ennek kell alárendelni. Ebből következően: - az intézményi feladatok meghatározása elsődlegesen az intézmény legfelsőbb vezetőjének feladata és kompetenciája. (Ez a legfelsőbb vezető általában az intézmény /fő/igazgatója, vagy orvosigazgatója, akinek orvosi végzettsége van, esetlegesen az egészségügyi menedzseri végzettséggel is rendelkező gazdasági/műszaki szakember.) - az intézmény menedzsmentje az intézmény időszakos, vagy távlati fejlesztési terveinek megfelelően, illetve az érvényes orvosszakmai programnak megfelelően irányítja az intézmény munkáját, - az intézmény legfőbb feladata: a beteg emberek gyógyulásának elősegítése, ezért ennek a célnak érdekében kell alárendelni minden, egyéb szükséges feladatot (a kórház tehát nem építészeti, vagy műszaki, hanem egészségügyi létesítmény), - a fent említett cél érdekében az ellátás folyamatában részt vevő személyzetnek (mind az orvosi, egészségügyi, mind a műszaki személyzetnek) tisztában kell lenni az egészségügyi ellátás (lásd később a 13. kérdést!) alapfogalmaival és feladataival, - különösképpen hangsúlyozzuk, hogy az ellátás folyamatában fokozott tekintettel kell lenni az általános és speciálisan kórházi higiéniai feltételekre, - bár az intézményi gazdálkodási folyamatok hatékonysága megkívánja a költséghatékony gazdálkodást, a betegek gyógyulása szempontjából ez nem lehet az elsődleges szempont, hanem csak megfelelő kompromisszumok árán lehet ezt megvalósítani. 11. kérdés: Melyek egy kórházi mérnök feladatai az egészségügyi intézményben? - üzemfenntartás, üzemeltetési-műszaki feladatok, - műszaki fejlesztési, beruházási feladatok, - energiagazdálkodás felügyelete, - a biztonsági követelmények felügyelete, - gép- műszer- eszközgazdálkodás, - műszaki szaktanácsadás, információszolgáltatás,

13 13 - szakmai irányítás, szakmai felügyelet. Ezen fontosabb feladatkörök összeállításánál az /akkori/ Egészségügyi Minisztérium 28/1971. számú utasítását az egészségügyi intézmények gép-, műszergazdálkodásáról, és a 41/1976. számú utasítását az egészségügyi intézmények gazdasági-műszaki ellátásának rendjéről vettük figyelembe, valamint az ezek alapján 1981-ben készült Irányelveket és az azóta bekövetkezett műszaki és szervezeti változásoknak megfelelő feladat módosulásokat tekintettük át. A továbbiakban is csak vázlatosan adhatjuk meg a legfontosabb feladatköröket, hiszen ezek állandóan alakulhatnak, változhatnak és függenek az adott, konkrét körülményektől is. Igyekeztünk csak a legáltalánosabb, legjellemzőbb vonásokat kiragadni, melyek egy kórház életében a műszaki ellátás munkáját irányító kórházi mérnök tevékenységi köréhez tartoz/hat/nak. Az az egészségügyi technológiával (orvostechnológiával) foglalkozó mérnök, aki az egészségügyi intézmények tervezési, kivitelezési, rekonstrukciós feladatait is ellátja - megfelelő gyakorlat után - szintén tisztában van ezekkel a követelményekkel, de nem árt, ha ezek a feladatok egyértelműen rendszerezve vannak, hiszen tervezői munkája során ezekre kell alapoznia. 12. kérdés: Milyen műszaki fejlesztési feladatok lehetnek egy egészségügyi intézményben? - az egészségügyi intézmény (kórház, klinika, rendelőintézet, szakrendelő stb) távlati fejlesztési koncepciójának kialakításában való aktív részvétel, - az új beruházások, rekonstrukciók és felújítások előkészítésében való részvétel: igényfelmérés, az orvosszakmai követelmények megismerése, az orvostechnológiai műszaki tervek elkészítettése, szaktanácsadás stb), - közbeszerzések előkészítésében való részvétel, - a kivitelezések előkészítése: részvétel a közbeszerzésben, a szerződéskötésben, a munkaterület és a munkafeltételek biztosításában, - a kiviteli munkák figyelemmel kisérése, - az elkészült létesítmények üzembe helyezésének ellenőrzése, - adatszolgáltatás, az aktiváláshoz (üzembe helyezéshez), a beköltözés támogatása, az új technológiák használatának betanítása. - a létesítmények dokumentációinak tárolása, - az intézmények épületállományának, felszereléseinek, berendezéseinek felügyelete, - az új egészségügyi technológiák meghonosítása, - gép-műszer (orvostechnikai eszközök) beszerzésének előkészítése, - a telepítéshez szükséges műszaki feltételek biztosítása, - stb. 13. kérdés: Milyen üzemfenntartási feladatok vannak egy egészségügyi intézményben? Alapvetően: a folyamatos betegellátás feltételeinek biztosítása. Ezen belül: - az épületállomány használhatóságának biztosítása, - az új beruházások, rekonstrukciók és felújítások során elkészült létesítmények és ezek berendezéseinek szakszerű üzembe állítását biztosítani,

14 14 - a felszerelési tárgyak, gépek és orvostechnikai eszközök üzembe helyezésének és az üzemeltetés feltételeinek biztosítása, - az épületgépészeti, kórháztechnikai eszközállomány rendszeres karbantartásának és javításának, vagy javíttatásának biztosítása, - a gépjárművek és más szállítóeszközök üzemeltetésének, karbantartásának és javításának biztosítása, - az élelmezésüzem, a mosoda és a betegellátáshoz szükséges egyéb részlegek működéséhez a műszaki feltételek biztosítása, - a kórházhigiéniai előírások és a biztonságtechnikai (villamos és sugárvédelmi), valamint környezetvédelmi előírások szigorú betartása és betartatása, - az állóeszközök anyagszükségleti tervének kidolgozása és az anyagszükséglet, alkatrész-utánpótlás folyamatos biztosítása, - a külső vállalatok által végzett munkák szakszerű átvétele és igazolása, - stb 14. kérdés: Mit jelent az energiagazdálkodás egy egészségügyi intézményben? - az optimális és gazdaságos energiagazdálkodás megtervezése, - az energiaracionalizálás lehetőségeinek kiaknázása, - az energiamérleg készítése és ellenőrzése, - az energiahordozók beszerzése, tárolása, elosztása, szállítása, - a gazdaságos energiafelhasználás ellenőrzése, - a tartaléküzem és a katasztrófaüzem lehetőségeiről való gondoskodás, ezek állandó ellenőrzése, - stb A korszerű egészségügyi intézményekben (kórházak, klinikák, rendelőintézetek, szakrendelők stb) különböző energiafajták használata indokolt és szükséges: - villamos energia (kétoldali betáplálás, tartaléküzem biztosítása, gépek, berendezések, orvostechnikai eszközök hálózatról történő táplálása, világítási hálózat, vészvilágítás stb), - hőenergia (fűtéshez, meleg víz biztosításához stb), - gázellátás (fűtéshez, főzéshez, melegítéshez stb, külön speciális gázhálózat az orvosi gázok biztosítása), 15.kérdés: Mit jelent a biztonsági követelmények felügyelete egy egészségügyi intézményben? - a hatályban lévő, villamos berendezések létesítéséről szóló szabvány alapján az előírások és követelmények betartása és betartatása, - a hatályban lévő, gyógyászati készülékekre (orvostechnikai eszközökre) vonatkozó előírások (szabványok) alapján az orvostechnikai eszközök (készülékek, műszerek) helyes telepítésének ellenőrzése, - a hatályban lévő jogszabály alapján meghatározott orvostechnikai eszközök kötelező időszakos ellenőrzése, - felelősséggel tartozik az orvostechnikai eszközök életvédelmi és biztonságtechnikai szempontból történő helyes üzemeltetésért,

15 15 - a 9/2001. (IV.5) GM rendelet alapján a nyomástartó berendezések és nyomástartó rendszerek tervezéséről és gyártásáról és megfelelőség értékeléséről (a 97/23EG direktíva alapján) történő időszakos hatósági ellenőrzés megszervezése, - a hatályban lévő, tűzvédelmi és villámvédelmi szabályzatokban foglaltak betartása és betartatása, - a munkavédelemmel kapcsolatos előírások betartása és betartatása (az évi XCIII. törvény alapján), - egyéb rendszeres biztonsági felülvizsgálatok elvégeztetése (például: felvonók, kazánok, kémények, izotópos munkahelyek esetén, kíimaszürő cserék stb) A Segédlet megírásának időpontjában érvényes jogszabályok és szabványok: - MSZ 2040:1995 Egészségügyi intézmények villamos berendezéseinek létesítése, - 28/2011. (IX.6.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ), - az MSZ 2364/MSZ HD 60364:2007 szabványsorozat az Épületek villamos berendezéseinek létesítéséről szóló előírásoknak az egészségügyi intézményekre vonatkozó részei - az egyéni védőeszközök használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 16. kérdés: Mit jelent a gép-, műszer-, eszközgazdálkodás egy egészségügyi intézményben? -a tartós használati eszközökre vonatkozó gazdálkodási tervek, intézkedések előkészítésében és végrehajtásában való részvétel (műszaki szempontból), - az intézmény gép-, eszköz-, orvostechnikai eszköz (műszer, készülék, kézieszköz, fogyóanyag stb) nyilvántartása és ezek ellenőrzése, - az intézmény és/vagy az egyes kórházi osztályok gép- és orvostechnikai eszköz fejlesztési terveinek összeállítása, illetőleg ilyen team-munkákban való részvétel, - a gép- és orvostechnikai eszközellátottság figyelembe vétele az idevonatkozó, érvényben lévő minimumrendelet alapján, - a gép és orvostechnikai eszköz vásárlások, cserék, selejtezések indokoltságának ellenőrzése, - az orvostechnikai eszközökre vonatkozó Európai Uniós direktívák (2015-től: rendeletek) és az ezek alapján harmonizált magyarországi rendeletek figyelemmel kísérése és azok előírásainak betartása és betartatása, - az újonnan beszerzett gépek és orvostechnikai eszközök műszaki átvétele, üzembe helyezési és üzemeltetési feltételeinek biztosítása, - a hatályos orvostechnikai eszköz rendeletben előírt orvostechnikai eszközök időszakos felülvizsgálatáról való gondoskodás, a felülvizsgálatok ütemezésének és megtörténtének nyilvántartása, - a kötelező jellegű mérőeszközök hitelesíttetése, - stb. A fenti felsorolásban számos olyan fogalom szerepel, amelyek értelmezése még a szakmai körökben is egymástól eltérő (például: gép, műszer, eszköz stb). Ezért ezek meghatározásával a későbbiek során még foglalkozunk.

16 16 A felsorolásban említett hatályos rendelet az orvostechnikai eszközökről ezen Segédlet megírásának időpontjában a 4/2009. (III. 17.) EüM rendelet. 17. kérdés: Mit jelent egy kórházi /fő/mérnök számára a szakmai irányítás, felügyelet? - az egészségügyre, az egészségügyi gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok, szakmai irányelvek állandó figyelemmel kísérése és az egészségügyi intézmény működésére vonatkozó végrehajtása és ennek ellenőrzése, - folyamatos betegellátás biztosítására vonatkozóinformációk, igények összegyűjtése, értékelése, osztályozása (saját hatáskörben, vagy más kompetenciával rendelkezők felé) és továbbítása az érdekeltek részére, - a beruházások, rekonstrukciók, felújítások, gép- és eszközbeszerzések szerződéseinek nyilvántartása, - az intézmény vezetőjétől kapott megbízás alapján, az egészségügyi intézményekre vonatkozó általános és villamos biztonságtechnikai és tűzvédelmi előírások betartása és betartatása, - az orvostechnikai és kórháztechnikai eszközök üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos szakmai vélemények összegzése, egyeztetése, - a legszorosabb együttműködés a műszaki ellátás más osztályain, vagy a kórházi osztályokon dolgozó műszaki szakemberekkel (szakmunkásokkal, szaktechnikusokkal /klinikai/ mérnökökkel), - az egészségügyi intézmény orvosi, ápolási, gazdasági, műszerügyi és információs osztályaival/részlegeivel való szoros kapcsolat és együttműködés, - a főhatóság (minisztérium, GYEMSZI stb) képviselővel való szoros kapcsolat, - a felügyelő hatóságokkal való kapcsolattartás ((ÁNTSZ, Tűzoltóság, Munkavédelmi Felügyelet, építési hatóságok stb), - stb. Amint látható, a műszaki tevékenységeken kívül számos adminisztratív és kommunikációs feladat is felmerül egy kórházi mérnök számára, ezért ezekre is fel kell készülnie. Természetesen, konkrét esetben az egészségügyi intézmény vezetője a szakmai irányításra vonatkozó követelményeket pontosan meghatározza az alkalmazási leírásokban. Az eddigiekben elsősorban az egészségügyi intézményben (kórházban) közvetlenül dolgozó mérnök feladatait említettük meg. Lényeges számára, hogy ezekhez a feladatokhoz szükséges megfelelő képzettséggel is rendelkezzen. Ezt legegyszerűbben szervezett (akkreditált) képzés formájában szerezheti meg. Ilyen lehetőségeket említettünk már az előbbiekben. Amennyiben ilyen speciális szakképzettséggel nem rendelkezik, ismereteit tapasztalati úton, megfelelő önképzés, szervezett továbbképzés formájában önszorgalommal is megszerezheti, de ezek biztos tudásához és alkalmazásához hosszú évek gyakorlata is szükséges. Ezt a gyakorlatot pedig csak szintén a megfelelő tudású és tapasztalatú szakemberek mellett érheti el. Egy kórházi mérnök - akár szakképzettsége, akár hosszú gyakorlattal bíró szaktudása alapján - idővel sajátmaga is alkalmassá válhat hasonló jellegű (tehát egészségügyi intézmények) tervezőivé, vagy kivitelezőivé is. De ezt csak akkor érheti el, ha biztos szaktudással rendelkezik nemcsak a mérnöki alapképzettsége tekintetében, hanem az

17 17 egészségügyi sajátosságok ismeretében is. Jó és szakszerű egészségügyi technológiai (orvostechnológiai) tervet csak akkor tud elkészíteni, ha ismeri az egészségügyi alapfogalmakat, képes kommmunikálni az orvosokkal és egészségügyi szakszemélyzettel, megérti a legfontosabb orvosi szakkifejezések értelmét. Ennek elősegítésére készült el ez a Segédlet!

18 18 4. Mit kell tudnia egy egészségügyi technológiával (orvostechnológiával) foglalkozó műszaki szakembernek az egészségügyi ellátás alapfogalmairól? (Egészségügyi alapfogalmak.) Mindenek előtt azt kell figyelembe venni, hogy mik azok a sajátos körülmények, amelyek az egészségügyben előfordulnak és különböznek a műszaki gyakorlatban ismert és szükséges feltételektől. Ugyanis, éppen ezek a speciális, vagy különös feltételek teszik szükségessé ennek a szakterületnek az önállóságát. Mindenki előtt közismert, hogy az emberek egészségének megőrzése és védelme fontos egyéni és közérdek. Magyarország Alaptörvénye (alkotmánya) kimondja: XX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország.. az egészségügyi ellátás megszervezésével segíti elő. (Lásd: Magyar Közlöny 2011./43. szám, oldal) 18. kérdés: Mi az egészség? Az egészség az ember biológiai-pszichológiai és társadalmi létezésének szükségletkomplexuma; a teljes fizikális, mentális és társadalmi jóllét állapota, amelyik alapvető emberi jog. Ezt a legközismertebb meghatározást a WHO (World Health Organisation), az Egészségügyi Világszervezet alkotta meg az évi, Alma-Ata-i (ma: Almati-i) kongresszusán. Megjegyzés: A definíció szövegében értelmezésbeli különbség mutatkozik a társadalmi jóllét, avagy a társadalmi jólét elfogadásában. Az eredeti angol szövegben ugyanis a well-being kifejezés szerepel. Ezt a mi véleményünk szerint is helyesebb úgy értelmezni, hogy az valamiben jól lenni, valamiben megelégedett lenni, valamit jól érezni állapotot jelent. A jólét fogalma pedig az anyagi javakban való megelégedettséget, esetlegesen gazdagságot jelent, amihez kétség kívül hozzátartozik a jó egészség megléte is. Ez a meghatározás tehát az egészséget széleskörűen, az ember létezésének alapvető szükségleteként határozza meg, amelyik magában foglalja nemcsak az egyén fizikális (testi) és mentális (érzelmi-értelmi) állapotát, hanem a közvetlen környezettel, valamint a társadalom egészével való kapcsolatát is. Külön kihangsúlyozza, hogy az egészséghez minden embernek joga van, vagyis ennek a jognak a biztosítása egyúttal az egyént magában foglaló társadalom kötelessége is. Az utóbbi időben egyébként az egészség értelmezése többször is módosult. Míg régebben elsősorban a betegség hiányát értették alatta, vagyis: egészséges az, aki nem beteg; ma már ez nem ilyen egyértelmű. Ez az értelmezés ugyanis egy statikus, állandósult, jól meghatározott állapotot feltételez, holott az egészséget célszerűbb úgy szemlélnünk, mint egy állandó mozgásban, változásban lévő, egyensúlyt kereső folyamatot. Ez egy olyan folyamat, amelynek eredménye a szervezeten belüli és a szervezet, valamint természeti és társadalmi környezete közötti dinamikus egyensúly. Tehát az egészséget elsősorban az emberi test zavartalan funkciói és az a törekvés biztosítja, hogy folyamatos egyensúly legyen, vagy maradjon a szervezet és környezete között. A változó ingerek, a

19 19 különböző hatások kimozdíthatják ebből az egyensúlyi helyzetből az egészségesnek tekintett embert, de amíg az egyén képes a kiegyenlítődésre, helyreállításra, addig nincs károsodás és addig beszélhetünk az egészségről. A jó egészségi állapot egyúttal elősegíti a társadalmi jólétet a gazdasági fejlődésre, a versenyképességre és a termelékenységre kifejtett hatása révén. A jól teljesítő egészségügyi rendszer hozzájárul a gazdasági fejlődéshez és a jóléthez. (WHO Európai Miniszterek Konferenciája, Tallinn, 2008., Tallinni Karta 4. pontja) 19. kérdés: Mi az egészségügy? Az egészség megtartására, javítására és helyreállítására irányuló tevékenységek összessége; az orvostudomány eredményeinek intézményes gyakorlati alkalmazása. Az egészségügy tehát nemcsak tevékenységek sorozatát jelenti, hanem magában foglalja az ezek gyakorlásához szükséges intézményrendszert is. Más meghatározásban az egészségügy egy társadalom életét meghatározó nagyrendszer, amelynek célja az egészség megőrzése, helyreállítása, illetve ezek feltételeinek biztosítása. Működése során alapvetően két feladatot lát el: - az államhatalom által meghatározott hatósági intézkedéseket hajt végre (jogalkotás, jogalkalmazás), illetve - az egészség megőrzésére, megtartására, helyreállítására irányuló szolgáltatásokat nyújt. Az egészségügy a gazdasági tevékenység egyik ágazatának tekintendő. 20. kérdés: Mit nevezünk egészségügyi rendszernek? Azoknak az állami, vagy magán szervezeteknek, intézményeknek és erőforrásoknak az összessége, amelyek rendeltetése az egészségi állapot javítása, az egészség fenntartása, vagy helyreállítása. (WHO Miniszteri Konferencia, Tallinn, 2008., Tallinni Karta, 2. pontja) Az egészségügyi rendszer - az egyén és a népesség számára nyújtott egészségügyi ellátások mellett - magában foglalja mindazokat a tevékenységeket, amelyek más szektorok politikáira és intézkedéseire kísérelnek meg hatást gyakorolni az egészséget meghatározó társadalmi, környezeti és gazdasági tényezők kezelése érdekében. Ezért mi, a Tagállamok és Partnereik, hisszük (mely hit tényeken alapul), hogy: az egészségbe/egészségügybe történő befektetés egyúttal az emberi fejlődésbe, a társadalmi jólétbe és jómódba történő befektetést is jelenti; korunkban elfogadhatatlan, hogy az emberek rossz egészségi állapotuk miatt elszegényedjenek; az egészségügyi rendszerek többet jelentenek az egészségügyi ellátásnál, és magukban foglalják a betegségek megelőzését, az egészség megőrzését, valamint azokat az erőfeszítéseket, amelyek annak befolyásolására irányulnak, hogy a többi szektor politikájának alakításakor az egészségügyi szempontok figyelembe vételre kerüljenek, (WHO Miniszteri Konferencia, Tallinn, 2008., Tallinni Karta, 5. pontja)

20 kérdés: Mi az egészségügyi ellátás? A beteg adott egészségi állapotához kapcsolódó egészségügyi szolgáltatások (lásd 22. kérdést!) összessége. (Eütv. 3.. c) pontja.) Más értelmezés szerint: olyan garantált egészségügyi szolgáltatás, amelyet az egészségügyi intézményekben (lásd 47. kérdést!) a betegek jogosultak igénybe venni, vagy éppen kötelező igénybe venniük (például: védőoltások, kötelező szűrővizsgálatok stb). 22. kérdés: Mit nevezünk egészségügyi szolgáltatásnak? Mindazon tevékenység, amelyet az egészség megőrzése, helyreállítása vagy romlásának megakadályozása céljából az azt igénybevevőnek nyújtanak. A hatályos egészségügyi törvény szerint: Az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély birtokában végezhető egészségügyi tevékenységek (lásd: 24. kérdést!) összessége, amely - az egyén egészségének megőrzése, továbbá - a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógykezelése, életveszély elhárítása, - a megbetegedés következtében kialakult állapot javítása, vagy - a további állapotromlás megelőzése céljából a beteg vizsgálatára és kezelésére, gondozására, ápolására, egészségügyi rehabilitációjára, a fájdalom és szenvedés csökkentésére, - továbbá a fentiek érdekében a beteg vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul, - ideértve a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, gyógyfürdőellátások kiszolgálását, - a mentést és betegszállítást, - a szülészeti ellátást, - az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokat, - a művi meddővé tételt, - valamint az emberen végzett orvostudományi kutatásokat is, - továbbá a halottvizsgálattal, a halottakkal kapcsolatos orvosi eljárásokkal, - ideértve az ehhez kapcsolodó, a halottak szállításával összefüggő - külön jogszabály szerinti - tevékenységeket is. (Eütv. 3.. e) pontja) Az egészségügyi szolgáltatások célja, hogy hozzájáruljon az egészség fejlesztéséhez, lehetséges mértékű helyreállításához, az egészségromlás mérsékléséhez, segítse a megváltozott egészségi állapotú egyének munkába és közösségbe való beilleszkedését. (Eütv (2) bekezdés) Röviden: az egészségügyi szolgáltatás olyan tevékenység, amely az egészségügyi szükségletek (lásd 33. kérdést!) kielégítését szolgálja. Más értelmezés szerint: általában az egészségügyi szolgáltató által felajánlott tevékenység, melynek igénybevételéről a betegek dönthetnek. (Balázs Péter: Népegészségtan, egyetemi tankönyv, Budapest, 2001., oldalak)