Orvostechnológiai alapismeretek I. rész

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Orvostechnológiai alapismeretek I. rész"

Átírás

1 1 Magyar Mérnöki Kamara FAP-37 Egészségügyi-műszaki Tagozata Orvostechnológiai alapismeretek I. rész (Segédlet a jogosultsági/tanúsítási vizsga letételéhez) Összeállította: Dió Mihály, dr. Forgács Lajos Ellenőrizte: ifj. Pólya Endre Jóváhagyta: a Magyar Mérnöki Kamara Egészségügyi-műszaki tagozatának Elnöksége Budapest, március

2 2 Tartalomjegyzék. 1. Kiknek íródott ez a Segédlet? (A Segédlet elkészítésének indoklása és tárgya) Miért szükséges ezen Segédlet áttanulmányozása? (Alapvető definiciók.) Milyen feladatai vannak/lehetnek egy kórházi /fő/mérnöknek? (Főbb feladatkörök áttekintése.) Mit kell tudnia egy egészségügyi technológiával (orvostechnológiával) foglalkozó műszaki szakembernek az egészségügyi ellátás alapfogalmairól? (Egészségügyi alapfogalmak.) Mit kell tudnia egy egészségügyi technológiával (orvostechnológiával) foglalkozó műszaki szakembernek az egészségügyi ellátás intézményi rendszeréről? (Az egészségügyi szolgáltatás szintjei és intézményei.) Mit kell tudnunk az alapellátás intézményeiről? Mi a járóbetegellátás? Mit kell tudnunk a fekvőbeteg ellátás intézményrendszeréről? Mit kell tudnunk a kórházról - műszaki szemmel? Mit kell tudnunk az orvostechnikai eszközökről? Kérdések Alkalmazott jogszabályok 86.

3 3 1. Kiknek íródott ez a Segédlet? (A Segédlet elkészítésének indoklása és tárgya) A Magyar Mérnöki Kamara (rövidítve: MMK) Elnöksége megbízta és támogatja a Magyar Mérnöki Kamara Egészségügyi Tagozatát (rövidítve: MMK EÜM) egy olyan információs segédlet elkészítésében, amelyik alkalmas lehet a Tagozat által meghatározott jogosultságok/tanúsítványok elnyeréséhez. Ehhez szeretnénk most részletes útmutatást adni és egyben meghatározni azokat a minimális követelményeket, amelyek a jogosítványok/tanúsítványok elnyeréséhez szükségesek. Ez a Segédlet csak a legfontosabb alapismeretek tárgyalására terjedhet ki, mivel ez a pályázat keretei között - mind terjedelemben, mind a hozzátartozó anyagiak meghatározásában - csak erre biztosít lehetőséget. Ez a Segédlet elsősorban azok számára készül, akik a megfelelő mérnöki alapképzettségük birtokában : - nem dolgoztak még egészségügyi intézményekben és most igyekeznek az ottani követelményeknek megfelelni, - vagy pedig már alkalmazásuk folytán szükséges megfelelni az ottani követelményeknek, - illetve az egészségügyben eltöltött többéves tapasztalataik alapján rendszerezni igyekszenek eddigi tapasztalataikat, - vagy pedig további előre lépésre számítanak, illetve erre lehetőségük van. A Segédlet anyagát megpróbáltuk úgy összeállítani, hogy az megfeleljen a Magyar Mérnöki Kamara által meghatározott jogosultsági/tanúsítványi feltételeknek. Elkészítése során figyelembe vettük, hogy az egészségügy követelményei jelentős mértékben eltérnek az általános mérnöki (műszaki) követelményektől és sajátos jelentőséggel bírnak. Éppen ezeket a sajátos követelményeket igyekszünk kihangsúlyozni ebben a Segédletben, amit a MMK által megállapított jogosultsági/tanúsítási vizsga alapkövetelményei határoznak meg. Azok a műszaki szakképzettségű kollegák, akik pályafutásuk során néhány esetben, vagy rendszeresen találkoztak az egészségügyben felmerülő műszaki problémákkal, először mindig az egészségügyi alapfogalmak és az orvosi szaknyelv értelmezésével találták szembe magukat. Akiknek van orvostechnikai/kórháztechnikai szakképzettségük (vagyis klinikai/kórházi szakmérnökök, egészségügyi mérnökök, vagy orvoselektronikai szaktechnikusok), még azok is sokszor elgondolkoznak egy-egy egészségügyi/orvosi szakkifejezés értelmezésén. Pedig az egészségügyi dolgozók és a műszaki szakképzettségűek közös munkája csak akkor lehet hatékony és eredményes, ha közös nyelvet is beszélnek, azaz értik is egymást. De ugyanez vonatkozik azokra is, akik először kezdik meg tanulmányaikat az egészségügy területén. Nekik is tisztában kell lenni az egészségügyi/orvosi szakkifejezések értelmezésével, mert csak így tudnak közös nyelvet kialakítani az egészségügy minden munkatársával, bele értve az egészségügyben dolgozó műszaki alapképzettségű munkatársakat is.

4 4 Ezek a gondolatok indították a Szerzőket arra, hogy megpróbálják mintegy lexikonszerűen összegyűjteni a legfontosabb fogalmakat, kifejezéseket, amelyek az egészségügyben is, az orvostechnológiában is, és a kórháztechnológiában is előfordulnak, mint alapvető kifejezések, amelyek értelmével minden közreműködőnek tisztában kell lennie, mert csak így biztosítható a közös munka. A kifejezések értelmezésénél nemcsak a jogi, vagy szakmai/tudományos meghatározásra törekedtünk, hanem ahol ez lehetséges volt magyarázatát is adtuk a fogalmaknak, kifejezéseknek. A Segédlet első sorban a mérnökök (műszaki és gazdasági szakemberek) számára legfontosabb egészségügyi tárgyú jogszabályok fogalmainak ismertetését és magyarázatát tűzte ki célul. Ilyen jogszabályok: - a többször módosított, 2013 márciusában hatályos, az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (az eredeti jogszabály megjelent a Magyar Közlöny évi 119. (XII.23.) számában), - a többször módosított, 2013 márciusában hatályos, az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet (az eredeti rendelet megjelent a Magyar Közlöny 2003/120. (X. 20.) számában), - az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Kormányrendelet (az eredeti rendelet megjelent a Magyar Közlöny 2003/84, (VII. 15.) számában), - a évi CXXXII. törvény az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről (az eredeti jogszabály megjelent a Magyar Közlöny 2006/160. (XII. 22.) számában), - a 4/2009. (III. 17.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközökről (megjelent a Magyar Közlöny 2009/33. (III. 17.) számában). Megjegyzés: A Segédlet további részeiben a jogszabályokra való hivatkozás során előforduló jelenleg hatályos jelző a Segédlet megírásának időpontját, tehát 2013 februárját jelenti, ezért kérjük a Tisztelt Olvasót, hogy a március 1. után megjelenő jogszabályokat és módosításokat is vegye majd figyelembe és ezek szerint értelmezze az egyes fogalmakat. A legfontosabb fogalmakat jelentő kérdéseket vastag, dőlt betűkkel írtuk, míg a válaszokat csak dőlt betűvel. Az esetleges magyarázatokat szöveg közé iktattuk.

5 5 2. Miért szükséges ezen Segédlet áttanulmányozása? (Alapvető definiciók.) Magyarországon, az egészségügyben a hivatalos alkalmazási besorolások jelenleg csak a mérnök kifejezést említik meg és nincs kikötve, hogy annak alkalmazása bármilyen speciális szakképzettségi feltételhez legyen kötve. A mérnökképzés viszont olyan széles körű, hogy ezek szerint az építészmérnöktől kezdve a vízgazdálkodási mérnökig, sőt még az agrármérnököt és a bányamérnököt is lehet alkalmazni egy egészségügyi intézmény műszaki feladatainak ellátására. (Mindkét említett példa konkrét tényeken alapul!) Mivel azonban egy egészségügyi intézmény, például egy kórház műszaki feladatainak ellátása sokféle speciális sajátosságot is jelent az általános mérnöki szaktudáson kívül, szükségesnek látszik ezek tényszerű meghatározása és azok érvényesítése a gyakorlatban. Tehát a legcélszerűbben olyan mérnököket kell alkalmazni a kórházakban, akik már - valamilyen szakirányú továbbképzés, vagy kifejezetten erre a célra létrehozott szakképzés keretében - az egészségügy sajátosságait is jól ismerő speciális szaktudással rendelkeznek. Külföldi példák alapján ezek az úgynevezett kórházi mérnökök ( hospital engineers). Magyarországon is van/volt ilyen speciális szakirányú továbbképzés, ezek az úgynevezett klinikai/kórházi mérnökök. 1. kérdés: Kit nevezünk mérnöknek? Mérnök: a legmagasabb műszaki képesítés, mely egyetemek műszaki képzést folytató karán (részlegén), vagy külön erre a célra létrehozott egyetemeken (műszaki egyetemeken) vagy más, műszaki képzést /is/ folytató főiskolán szerezhető meg. A szó magyar értelmezése szerint a mérnök a műszaki tudományokban dolgozó olyan egyén, aki megfelelő szakirányú egyetemi vagy főiskolai képzettséggel (diplomával) rendelkezik és egy megfelelő szakmai szervezet elismerten magas képzettségű tagjai által felállított vizsga letételével, (a diploma megvédése) vagy egy megfelelő színvonalú tartalmas munkával gyakorlati tudását bebizonyítva a szakmai szervezet elismerését elnyerte. (Forrás: Wikipédia elektronikus enciklopédia) A mérnök feladata: a gazdaságos és biztonságos módszerek kifejlesztése, technikai követelményeket figyelemben tartva, a tudományból ismert törvények matematikai alkalmazásával műszaki problémák megoldására, ami lehet új anyagok, szerkezetek, gépek, készülékek, vagy folyamatok tervezése, létrehozása, tovább fejlesztése, vagy azok előállításának (gyártási folyamatok) ellenőrzése, üzemeltetése és tovább fejlesztése. A mérnök szó eredetileg a földmérőt jelölte, tehát a mai geodétát. A gépészmérnök és a vegyészmérnök fogalmakat az ipari forradalom teremtette meg, a 19. század végére az építész fogalom megjelölése is építészmérnökké változott. Már a 20. század elején felvetődött, hogy az általános fogalmat jelölő mérnök szóhoz is valamilyen jelző kapcsolódjék, mely ekkor csak az út, a vasút, a vízszabályozás és a hídépítés tudományában való jártasságra utalt. A magyar mérnök szó fenti eredete eltér a más országokban használt megjelölés eredetétől, amik általában az angol engineer szóhoz hasonlóan az 1250-es évekből származó latin ingenium szóra vezetődnek vissza. Ez egy ún. innate, vagyis eredeti, a születéstől fogva jelenlevő tulajdonságot és főleg észerőt és ebből következtethetően

6 6 valami ügyes találmányt jelentett. A kb körüli eredetű angol engine szó hadi találmányt (például a katapultot) az engineer szó pedig ilyen harci gépek feltalálóját és gyártóját, majd annak használatában jártas egyént értelmezett, később mindenféle gép, vagyis ügyes fejtörésből származó szerkezet szakszerű működtetőjét. Ezt a jelentést tág értelemben az angolban még ma is használják. Bár az angol engineer szó eredetéhez hasonlóan a francia Ingéneur, a német Ingenieur, spanyol ingeniero, olasz ingegnere, és az orosz Инженер és ennek más szláv változatai csaknem kivétel nélkül az ipari forradalom idején használt értelmezésre utalnak, és ha a magyar szó ezektől formailag különbözik is, ennek mai értelme megfelel ezeknek az idegen szavaknak ez értelmével, és csak a tágabb értelemben vett mostani angol használat a kivétel. Tehát a magyar mérnök szó a még mai napig is tágabb értelemben használt angol engineer szónak nem pontos fordítása, mert ez utóbbi mindenkire használható, akiknek gépek használatában, azok javításában, üzemeltetésében, karbantartásában van szaktudásuk, még ha azt egy magas fokú oktatás elvégzését jelző bizonyítvány, diploma tulajdonát nem is garantálja. A magyarban ezeket a foglalkozásokat űző egyénekre a technikus szó használható, de a mérnök szót nem magába foglaló gépész, vegyész, építész, műszerész kifejezések sem jelentenek egyetemi, vagy főiskolai képzettséget és matematikai jártasságot, csak foglalkozási ágat és gyakorlati tudást. (Forrás: Wikipédia) 2. kérdés: Kit nevezünk kórházi mérnöknek? A kórházi mérnök olyan mérnöki alapképzettséggel és speciálisan kórháztechnikai, kórháztechnológiai és kórházmenedzsment szaktudással rendelkező mérnök, aki vagy közvetlenül az egészségügyben, vagy annak kiszolgáló intézményeiben (vállalatok, vállalkozások, tervező intézetek, szolgáltató egységek stb) dolgozik az egészségügyi intézmények (kórházak, klinikák, rendelőintézetek, szakrendelők stb) infrastruktúrájának kialakítása és/vagy üzemfenntartása érdekében. (Forgács Lajos meghatározása, lásd: A klinikai és kórházi mérnökök képzésének nemzetközi áttekintése FEFA IV./1360. sz. projekt tanulmánya, Budapest, 1996.) Ebben a meghatározásban és az előbbiekben elmondottakban mindjárt több olyan fogalommal is találkoztunk, ami további magyarázatokat, illetve meghatározást igényel. Említettük azt, hogy Magyarországon jelenleg - a jogszabályban is elismert - klinikai/kórházi mérnök elnevezés használatos. Akkor most ez ugyanaz, mint a fenti meghatározásban szereplő elnevezés, vagy egészen más? Erre a kérdésre az a válaszunk, hogy igenis, meg nem is. Ugyanis külföldön, első sorban a fejlett ipari országokban (például: Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Japán, Ausztrália, Dél-Afrika, Franciaország stb) elterjedt mind a hospital engineer, mind a clinical engineer szóhasználat. Magyarországon viszont - az ország kis kapacitására tekintettel - a kétféle mérnöki szakterület képzése együtt történik, ezért a kettős elnevezés. Itt jegyezzük meg, hogy szokásos még a kórházüzemeltető, és/vagy a kórháztechnológus szakmérnök kifejezés is. Gyakorlatilag mindegyik elnevezés nagy részben azonos szakterületet jelent. 3. kérdés: Kit nevezünk klinikai mérnöknek? A klinikai mérnök ( clinical engineer olyan mérnöki alapképzettséggel és orvostechnikai, valamint kórháztechnikai szaktudással rendelkező mérnök, aki az egészségügyi intézményekben, vagy az azokat kiszolgáló intézményekben dolgozik

7 7 közvetlenül a gyógyítási tevékenység elősegítése érdekében, általában közvetlenül a betegellátás folyamatában. Többnyire az orvostechnikai eszközökkel, ezek beszerzésével, üzemeltetésével, ellenőrzésével, karbantartásával foglalkozik, de részt vesz/vehet a fiziológiai jelek mérésének és kiértékelésének folyamatában, az eszközigényes terápiás eljárások segítésében és az orvos-mérnök-fizikus kutatócsoportok munkájában is. (Forgács Lajos meghatározása, lásd: A klinikai és kórházi mérnökök képzésének nemzetközi áttekintése FEFA IV./1360. sz. projekt tanulmánya, Budapest, 1996.) Ebben a meghatározásban is számos újabb olyan fogalommal találkoztunk, amelyek a mérnöki gyakorlatban kevésbé ismertek (például: orvostechnikai eszköz, gyógyítási folyamat, betegellátás stb). Ezeket a fogalmakat is megmagyarázzuk majd a későbbiekben! A kétfajta szakterület (és elnevezés) megkülönböztetését indokolja az a körülmény, hogy míg a klinikai mérnök (vagy kórházi műszermérnök) elsősorban a gyógyításhoz szükséges műszerekkel, eszközökkel (az úgynevezett orvostechnikai eszközökkel), valamint a gyógyászati eljárások során szokásos mérési eljárásokkal foglalkozik, addig a kórházi mérnök (vagy kórháztechnológus, illetve kórházüzemeltető mérnök) az egészségügyi technológia (orvostechnológia, vagy kórháztechnológia) tervezéséért, kivitelezéséért, illetve a kórház folyamatos, mindennapi üzemeltetéséért felelős. Megjegyezzük, hogy a Magyarországon 1992 és 2008 között folyó szakirányú továbbképzés során mindkét szakterület alapjait egységesen oktatták, és csak az egészségügyi intézményekben (például kórházakban) betöltött feladataik szerint különbözik a két szakterület. Ismert még Magyarországon az egészségügyi mérnök elnevezés is. 4. kérdés: Kit nevezünk egészségügyi mérnöknek? Az egészségügyi mérnökök olyan interdiszciplináris elméleti és gyakorlati ismeretekkel, valamint alkalmazási készséggel rendelkező mérnökök, akik műszaki vagy informatikai vagy orvosi vagy természettudományos alaptudásukat kiegészítve, az elméleti és a gyakorlati jellegű egészségügyi mérnöki tevékenységek rendkívül széles területén alkalmazhatók. A mesterdiploma megszerzése feljogosít a doktori képzésben való részvételre. (Részlet a BMGE Villamosmérnöki és Informatikai Kar M.Sc. képzés programjában írott képzési célból) Az egészségügyi mérnök M.Sc. jellegű végzettséget jelent, tehát mesterképzés fokozatú. A képzési intézmény által megadott angol nyelvű megjelölése: M. Sc. in Biomedical Engineering. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy - a képzési célból következően - az egészségügyi mérnökök alapképzettsége orvosi alapképzettség is lehet! Alkalmassági lehetőségeik között nem szerepel semmiféle kórházi infrastrukturális tevékenységgel összefüggő lehetőség, csak a szakiránynak megfelelő orvosbiológiai, illetve egészségügyi informatikai feladatok megoldása. Magas szintű elméleti képzettségük folytán alkalmasak az elméleti kutatómunkában való részvételre. Ha egészségügyi intézmények kórháztechnológiai, kórházüzemeltetői vagy tervezői feladatainak ellátását akarják végezni, szükségesnek látszik az ehhez szükséges szakirányú ismeretek megszerzése, így a Mérnöki Kamara által kiadandó tervezői és/vagy szakértői jogosítvány elnyeréséhez a szakmagyakorlási feltételeknek való megfelelés.

8 8 Az eddigiekben is már sokszor előfordult az orvostechnológia elnevezés. Jogos a kérdés, hogy akkor ez tulajdonképpen mit is jelent. És akkor ki is az orvostechnológus? A fogalom magyarázatához és megértéséhez azonban szükség van a technika és a technológia fogalmának megemlítésére is. Idézzük akkor fel ezeket a fogalmakat! 5.kérdés: Mit jelent a technika szó? A technika szó a görög techné : művészet kifejezésből származik és ebben az értelemben ügyességet (művészetet), mesterségbeli tudást jelent. Ilyen értelemben beszélhetünk bárkinek a technikájáról, például az operáló sebész orvos technikájáról, mesterségbeli fogásairól, ügyességéről. Általános értelemben azonban van egy másik jelentése is: a műszaki tudományok összességét jelenti. Azaz mindazon dolgokat, amelyek révén anyagi javakból (nyersanyagból, vagy alapanyagból) használati eszközöket tudunk létrehozni. Röviden: valamiből valamit csinálunk. De nem mindegy, hogy hogyan! Ez a HOGYAN jelenti pedig a másik sűrűn használatos fogalmat: a technológia értelmezését. 6.kérdés: Mit jelent a technológia kifejezés? Valamilyen termék, termény, létesítmény, szolgáltatás, gyártási, termesztési, illetve előállítási eljárásainak összessége. Egy adott technológia alkalmazása során valamiből valamit előállítanak, létrehoznak, vagy valamit megváltoztatnak, átalakítanak valamilyen eszköz(ök) segítségével egy több műveletből álló folyamatban. Ezeket a fogalmakat gyakran használják az egészségügyben is. Maga a gyógyítási folyamat is egy olyan technológiai eljárás, amelynek során valamiből : a beteg emberből meghatározott műveleti elemek sorozatán keresztül, vagyis a vizsgálatok és az alkalmazott terápiás eljárások révén valamit : azaz ismét egészséges (helyesebben: gyógyult) embert hozunk létre. Tehát máris nem idegen még az egészségügyiek számára sem a technika, technológia szó értelme, hiszen szoros kapcsolatban van a gyógyító-megelőző tevékenység minden fázisával. A műszaki képzettségű emberek számára itt ismét találkozhatunk néhány olyan kifejezéssel, ami majd még további magyarázatot igényel. Például: Kit értünk beteg ember alatt, akinek szüksége van ezekre a vizsgálatokra, illetve terápiás eljárások -ra. 7.kérdés: Mit jelent az orvostechnológia (vagy egészségügyi technológia) fogalma? Az egészségügyi ellátás speciális működési feltételeit biztosító technológia. Feladata: a betegellátáshoz (diagnosztika, terápia, megelőzés, ápolás, gondozás, rehabilitáció stb.) szükséges feltételek komplex biztosítása, az orvosszakmai programnak megfelelően az épület/ek/ tervezési folyamatában a szükséges műszaki, technikai követelmények megadása, a kivitelezéshez szükséges adatok, szempontok és összefüggések meghatározása. (A meghatározás letölthető: jelent az orvostechnológia? honlapról) Itt jegyeznénk meg, hogy az egészségügyi technológia és az orvostechnológia kifejezéseket azonos értelemben használják. Használatos még a kórháztechnológia kifejezés is. Ebben az esetben kifejezetten a kórházakban használatos technológiai folyamatok értelmezéséről van szó, elsősorban a kórházüzemeltetés során felmerülő feladatok megoldása kapcsán (például az energiaellátás, hőellátás, vizellátás folyamatos

9 9 biztosítása, szellőzési rendszerek, csatornarendszerek kialakítása, orvosi /vagy medikai/ gázok biztosítása, egyéb infrastukturális feladatok /például élelmezésüzem, mosodai szolgáltatások, kórházon belüli szállítások, kórházi hulladékok kezelése/ problémáinak megoldása stb). (Lásd: Orvostechnikai eszközök - gyakorlati útmutató I. kötet című Semmelweis Egyetem Egészségtudományi karának egyetemi tankönyve 20. oldalán, Az egészségügyi technológia kifejezés előfordul a 191/2009. (IX.15.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kr.) szövegében többször is, amely Kr. az építőipar kivitelezési tevékenységéről szól. A Kr.22.. (5) bekezdés e) pontja az üzemeléstechnológiai tervek között említi az egészségügyi technológiai tervet is!, valamint a Kr. 1. melléklete II. fejezet (A kivitelezési dokumentáció munkarészei) 6. pontjában írja a következőket: egyes építménytípusoknál az építmény vagy egy részének működése, környezetre gyakorolt hatása okán technológiai (gyártás-, javítás-, vizsgálat-, konyha-, egészségügyi technológiai stb) terv elkészítése válhat szükségessé, amely az építményre jellemző egyedi folyamatok működését írja le. Esetünkben: - az építmény: az egészségügyi létesítmény (például: kórház), - egyedi folyamat (amelyik a szóban forgó technológiára jellemző): a gyógyító tevékenység. Ma már egy kórházat műszaki szempontból úgy tekinthetünk, mint egy rendkívül szigorú technológiai követelményeknek megfelelően működő üzemet, amelyben alapvető követelmény a berendezések, felszerelések és eszközök, műszerek naprakész üzemképessége és a speciális életvédelmi, biztonságtechnikai szabályok rendkívül szigorú betartása és betartatása. Mind ezek során pedig alapvető szempont a technológiának megfelelő kórházhigiéniai előírások betartása és betartatása. Ha ezek a műszaki feltételek nem állnak fenn, az veszélyezteti az orvosok és az egészségügyi szakszemélyzet gyógyító-megelőző tevékenységének eredményességét, a beteg gyógyulási esélyeit, illetve mind ezeken keresztül a népesség egészségi állapotát is. Az orvostechnológia, vagy gyakran használatos más elnevezésével: az egészségügyi technológia nem azonos jellegű az ipari, gyártási technológiákkal: a gyártási folyamatok általában teljesen lineárisak, egyirányúak, gépsorra szervezhetőek. A gépsor legtöbbször egy nagy teremben helyezkedik el. A kórházban ezzel szemben több, egymással összetett funkcionális kapcsolatban álló kisebb helyiség (részleg) működik, ezeknek a gyógyítási folyamat sorrendjéhez kell igazodni, és ennek megfelelően kell alkalmazni a megfelelő, többnyire orvostechnikai eszközöket (ennek jogszerű meghatározását lásd később!). Az orvostechnológia alapvető feladata a szükséges higiéniai, sterilitási, életvédelmi és sugárvédelmi előírások figyelembe vétele, valamint a megfelelően elkülönített közlekedési útvonalak (betegforgalom, látogató forgalom, anyag és eszköz szállítás stb) meghatározása is. (Lásd: jelent az orvostechnológia? honlapot) A rendkívül érzékeny egészségügyi technológia ellent mond nagyon sok ipari feltételnek. Az üzemeltetéshez szorosan tartozó karbantartásokat, javításokat, hitelesítéseket ebben a nagyon érzékeny környezetben kell elvégezni, lehetőleg a gyógyítási tevékenység megszakítása, leállítása nélkül, a higiéniai feltételek folyamatos megtartásával. A mégis

10 10 szükségessé váló, ideiglenes funkcióváltásokat (például egy egyszerű átépítés vagy festés miatt) mindig a technológia szerteágazó igényeinek figyelembe vételével kell megszervezni és elvégezni. 8. kérdés: Mit tartalmazzon az egészségügyi (vagy: orvos-) technológiai terv? Az egészségügyi (vagy orvos-) technológiai terv a gyógyítási eljárás menetét részletesen taglaló, írásban foglalt előírás, vagy utasítás. Ennek tartalmaznia kell: - a gyógyítási folyamat munkaműveleteit, - azok sorrendjét, - a szükséges tárgyi feltételeket (mind a helyiségeket, a higiénés feltételek figyelembe vételéve; mind az eszközöket, az orvostechnika sajátosságainak figyelembe vételével stb), - az egyes műveletek ráfordításait (időben, mennyiségben stb). 9. kérdés: Mi a feladata az orvostechnológusnak? Az orvostechnológus az a műszaki szakember (legtöbbször mérnök), aki a kórháztechnológiai terveket elkészíti, mert ismeri az egészségügyi ellátás gyakorlása során szükséges munkafolyamatokat és az ellátáshoz szükséges előírásokat, felméri a feltételeket és részt vesz/vehet az egészségügyi létesítmények tervezésében az egészségügyi technológiai (orvostechnológiai) tervek elkészítésével. Vagy másképpen: Az orvostechnológus összekötő kapocs az orvosszakmai tervező és a többi tervező (építész és szakági tervezők) között, aki lefordítja az orvosszakmai programot a műszaki előírásokra: - helyiségprogramot készít, - meghatározza az egyes helyiségek technikai követelményeit, - összeállítja a szükséges eszközök jegyzékét, - meghatározza a felszerelések és orvostechnikai eszközök, valamint medikai bútorok telepítési (installációs) igényeit, - technológiai műszaki berendezési és higiéniai tervet készít. (Lásd: honlapot) Ez a tevékenység eredetileg, a 104/2006. (IV. 28.) Kormányrendelet értelmében szakmagyakorlási jogosítvány kiadásához kötött volt, melyet a területileg illetékes Mérnöki Kamara adott ki. Megjegyzés: A kamarai jogosítvány kiadásáról eredetileg a 104/2006. (IV.28.) számú Kormányrendelet (továbbiakban: alapkr.) rendelkezett, az ennek alapján kiadott jogosítványok - a megszerzett jog követelménye alapján - továbbra is érvényesek, ha a szükséges öt (5) éves időtartamban azokat meghosszabbították. Időközben megjelent a 61/2008. (III. 27.) számú Kormányrendelet (továbbikaban: módkr.), amelyeik az alapkrt oly módon módosította, hogy az Egészségügyi-műszaki Tagozat tevékenységi területére (azaz az egészségügyi intézmények tervezési és szakértői feladatainak ellátására) már nem írta elő a szakterületileg szükséges jogosítvány meglétét. A Magyar Mérnöki Kamara

11 11 ezekre a szakterületekre a módkr. hatályba lépésének napjától, e óta, jelenleg is olyan Tanúsítványt ad ki, amelyik azt tanúsítja, hogy a kérelmező megfelel az alapkr.-ben közölt szakmagyakorlási feltételeknek. (Ezért használjuk a kettős: jogosítvány/tanúsítvány elnevezést.) A közeljövőben várható, hogy a valószínűleg január 1-től hatályba lépő újabb szakmagyakorlási Kormányrendelet visszaállítja az egészségügyi-műszaki technológiai szakterületet érintő jogosítványokat is.

12 12 3. Milyen feladatai vannak/lehetnek egy kórházi /fő/mérnöknek? (Főbb feladatkörök áttekintése.) Említettük korábban, hogy - jelenleg - a magyar egészségügyben a műszaki ellátás feladatainak végzésére nincs külön alkalmazási feltétel, illetőleg csak annyi szerepel az előírásokban, hogy erre a feladatra mérnök szükséges. Az eddigiekben is hangsúlyoztuk, hogy az egészségügyi intézmények (kórházak, klinikák, rendelőintézetek, szakrendelők stb) üzemeltetéséhez speciálisan az egészségügy igényeinek megfelelő képzettséggel rendelkező szakemberek (mérnökök, technikusok) szükségek. 10.kérdés: Melyek az egészségügy speciális igényei a műszaki ellátás területén? Az egészségügyi intézményekben folyó munka a gyógyítási tevékenység és minden egyéb, ehhez szükséges más irányú tevékenységet ennek kell alárendelni. Ebből következően: - az intézményi feladatok meghatározása elsődlegesen az intézmény legfelsőbb vezetőjének feladata és kompetenciája. (Ez a legfelsőbb vezető általában az intézmény /fő/igazgatója, vagy orvosigazgatója, akinek orvosi végzettsége van, esetlegesen az egészségügyi menedzseri végzettséggel is rendelkező gazdasági/műszaki szakember.) - az intézmény menedzsmentje az intézmény időszakos, vagy távlati fejlesztési terveinek megfelelően, illetve az érvényes orvosszakmai programnak megfelelően irányítja az intézmény munkáját, - az intézmény legfőbb feladata: a beteg emberek gyógyulásának elősegítése, ezért ennek a célnak érdekében kell alárendelni minden, egyéb szükséges feladatot (a kórház tehát nem építészeti, vagy műszaki, hanem egészségügyi létesítmény), - a fent említett cél érdekében az ellátás folyamatában részt vevő személyzetnek (mind az orvosi, egészségügyi, mind a műszaki személyzetnek) tisztában kell lenni az egészségügyi ellátás (lásd később a 13. kérdést!) alapfogalmaival és feladataival, - különösképpen hangsúlyozzuk, hogy az ellátás folyamatában fokozott tekintettel kell lenni az általános és speciálisan kórházi higiéniai feltételekre, - bár az intézményi gazdálkodási folyamatok hatékonysága megkívánja a költséghatékony gazdálkodást, a betegek gyógyulása szempontjából ez nem lehet az elsődleges szempont, hanem csak megfelelő kompromisszumok árán lehet ezt megvalósítani. 11. kérdés: Melyek egy kórházi mérnök feladatai az egészségügyi intézményben? - üzemfenntartás, üzemeltetési-műszaki feladatok, - műszaki fejlesztési, beruházási feladatok, - energiagazdálkodás felügyelete, - a biztonsági követelmények felügyelete, - gép- műszer- eszközgazdálkodás, - műszaki szaktanácsadás, információszolgáltatás,

13 13 - szakmai irányítás, szakmai felügyelet. Ezen fontosabb feladatkörök összeállításánál az /akkori/ Egészségügyi Minisztérium 28/1971. számú utasítását az egészségügyi intézmények gép-, műszergazdálkodásáról, és a 41/1976. számú utasítását az egészségügyi intézmények gazdasági-műszaki ellátásának rendjéről vettük figyelembe, valamint az ezek alapján 1981-ben készült Irányelveket és az azóta bekövetkezett műszaki és szervezeti változásoknak megfelelő feladat módosulásokat tekintettük át. A továbbiakban is csak vázlatosan adhatjuk meg a legfontosabb feladatköröket, hiszen ezek állandóan alakulhatnak, változhatnak és függenek az adott, konkrét körülményektől is. Igyekeztünk csak a legáltalánosabb, legjellemzőbb vonásokat kiragadni, melyek egy kórház életében a műszaki ellátás munkáját irányító kórházi mérnök tevékenységi köréhez tartoz/hat/nak. Az az egészségügyi technológiával (orvostechnológiával) foglalkozó mérnök, aki az egészségügyi intézmények tervezési, kivitelezési, rekonstrukciós feladatait is ellátja - megfelelő gyakorlat után - szintén tisztában van ezekkel a követelményekkel, de nem árt, ha ezek a feladatok egyértelműen rendszerezve vannak, hiszen tervezői munkája során ezekre kell alapoznia. 12. kérdés: Milyen műszaki fejlesztési feladatok lehetnek egy egészségügyi intézményben? - az egészségügyi intézmény (kórház, klinika, rendelőintézet, szakrendelő stb) távlati fejlesztési koncepciójának kialakításában való aktív részvétel, - az új beruházások, rekonstrukciók és felújítások előkészítésében való részvétel: igényfelmérés, az orvosszakmai követelmények megismerése, az orvostechnológiai műszaki tervek elkészítettése, szaktanácsadás stb), - közbeszerzések előkészítésében való részvétel, - a kivitelezések előkészítése: részvétel a közbeszerzésben, a szerződéskötésben, a munkaterület és a munkafeltételek biztosításában, - a kiviteli munkák figyelemmel kisérése, - az elkészült létesítmények üzembe helyezésének ellenőrzése, - adatszolgáltatás, az aktiváláshoz (üzembe helyezéshez), a beköltözés támogatása, az új technológiák használatának betanítása. - a létesítmények dokumentációinak tárolása, - az intézmények épületállományának, felszereléseinek, berendezéseinek felügyelete, - az új egészségügyi technológiák meghonosítása, - gép-műszer (orvostechnikai eszközök) beszerzésének előkészítése, - a telepítéshez szükséges műszaki feltételek biztosítása, - stb. 13. kérdés: Milyen üzemfenntartási feladatok vannak egy egészségügyi intézményben? Alapvetően: a folyamatos betegellátás feltételeinek biztosítása. Ezen belül: - az épületállomány használhatóságának biztosítása, - az új beruházások, rekonstrukciók és felújítások során elkészült létesítmények és ezek berendezéseinek szakszerű üzembe állítását biztosítani,

14 14 - a felszerelési tárgyak, gépek és orvostechnikai eszközök üzembe helyezésének és az üzemeltetés feltételeinek biztosítása, - az épületgépészeti, kórháztechnikai eszközállomány rendszeres karbantartásának és javításának, vagy javíttatásának biztosítása, - a gépjárművek és más szállítóeszközök üzemeltetésének, karbantartásának és javításának biztosítása, - az élelmezésüzem, a mosoda és a betegellátáshoz szükséges egyéb részlegek működéséhez a műszaki feltételek biztosítása, - a kórházhigiéniai előírások és a biztonságtechnikai (villamos és sugárvédelmi), valamint környezetvédelmi előírások szigorú betartása és betartatása, - az állóeszközök anyagszükségleti tervének kidolgozása és az anyagszükséglet, alkatrész-utánpótlás folyamatos biztosítása, - a külső vállalatok által végzett munkák szakszerű átvétele és igazolása, - stb 14. kérdés: Mit jelent az energiagazdálkodás egy egészségügyi intézményben? - az optimális és gazdaságos energiagazdálkodás megtervezése, - az energiaracionalizálás lehetőségeinek kiaknázása, - az energiamérleg készítése és ellenőrzése, - az energiahordozók beszerzése, tárolása, elosztása, szállítása, - a gazdaságos energiafelhasználás ellenőrzése, - a tartaléküzem és a katasztrófaüzem lehetőségeiről való gondoskodás, ezek állandó ellenőrzése, - stb A korszerű egészségügyi intézményekben (kórházak, klinikák, rendelőintézetek, szakrendelők stb) különböző energiafajták használata indokolt és szükséges: - villamos energia (kétoldali betáplálás, tartaléküzem biztosítása, gépek, berendezések, orvostechnikai eszközök hálózatról történő táplálása, világítási hálózat, vészvilágítás stb), - hőenergia (fűtéshez, meleg víz biztosításához stb), - gázellátás (fűtéshez, főzéshez, melegítéshez stb, külön speciális gázhálózat az orvosi gázok biztosítása), 15.kérdés: Mit jelent a biztonsági követelmények felügyelete egy egészségügyi intézményben? - a hatályban lévő, villamos berendezések létesítéséről szóló szabvány alapján az előírások és követelmények betartása és betartatása, - a hatályban lévő, gyógyászati készülékekre (orvostechnikai eszközökre) vonatkozó előírások (szabványok) alapján az orvostechnikai eszközök (készülékek, műszerek) helyes telepítésének ellenőrzése, - a hatályban lévő jogszabály alapján meghatározott orvostechnikai eszközök kötelező időszakos ellenőrzése, - felelősséggel tartozik az orvostechnikai eszközök életvédelmi és biztonságtechnikai szempontból történő helyes üzemeltetésért,

15 15 - a 9/2001. (IV.5) GM rendelet alapján a nyomástartó berendezések és nyomástartó rendszerek tervezéséről és gyártásáról és megfelelőség értékeléséről (a 97/23EG direktíva alapján) történő időszakos hatósági ellenőrzés megszervezése, - a hatályban lévő, tűzvédelmi és villámvédelmi szabályzatokban foglaltak betartása és betartatása, - a munkavédelemmel kapcsolatos előírások betartása és betartatása (az évi XCIII. törvény alapján), - egyéb rendszeres biztonsági felülvizsgálatok elvégeztetése (például: felvonók, kazánok, kémények, izotópos munkahelyek esetén, kíimaszürő cserék stb) A Segédlet megírásának időpontjában érvényes jogszabályok és szabványok: - MSZ 2040:1995 Egészségügyi intézmények villamos berendezéseinek létesítése, - 28/2011. (IX.6.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ), - az MSZ 2364/MSZ HD 60364:2007 szabványsorozat az Épületek villamos berendezéseinek létesítéséről szóló előírásoknak az egészségügyi intézményekre vonatkozó részei - az egyéni védőeszközök használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 16. kérdés: Mit jelent a gép-, műszer-, eszközgazdálkodás egy egészségügyi intézményben? -a tartós használati eszközökre vonatkozó gazdálkodási tervek, intézkedések előkészítésében és végrehajtásában való részvétel (műszaki szempontból), - az intézmény gép-, eszköz-, orvostechnikai eszköz (műszer, készülék, kézieszköz, fogyóanyag stb) nyilvántartása és ezek ellenőrzése, - az intézmény és/vagy az egyes kórházi osztályok gép- és orvostechnikai eszköz fejlesztési terveinek összeállítása, illetőleg ilyen team-munkákban való részvétel, - a gép- és orvostechnikai eszközellátottság figyelembe vétele az idevonatkozó, érvényben lévő minimumrendelet alapján, - a gép és orvostechnikai eszköz vásárlások, cserék, selejtezések indokoltságának ellenőrzése, - az orvostechnikai eszközökre vonatkozó Európai Uniós direktívák (2015-től: rendeletek) és az ezek alapján harmonizált magyarországi rendeletek figyelemmel kísérése és azok előírásainak betartása és betartatása, - az újonnan beszerzett gépek és orvostechnikai eszközök műszaki átvétele, üzembe helyezési és üzemeltetési feltételeinek biztosítása, - a hatályos orvostechnikai eszköz rendeletben előírt orvostechnikai eszközök időszakos felülvizsgálatáról való gondoskodás, a felülvizsgálatok ütemezésének és megtörténtének nyilvántartása, - a kötelező jellegű mérőeszközök hitelesíttetése, - stb. A fenti felsorolásban számos olyan fogalom szerepel, amelyek értelmezése még a szakmai körökben is egymástól eltérő (például: gép, műszer, eszköz stb). Ezért ezek meghatározásával a későbbiek során még foglalkozunk.

16 16 A felsorolásban említett hatályos rendelet az orvostechnikai eszközökről ezen Segédlet megírásának időpontjában a 4/2009. (III. 17.) EüM rendelet. 17. kérdés: Mit jelent egy kórházi /fő/mérnök számára a szakmai irányítás, felügyelet? - az egészségügyre, az egészségügyi gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok, szakmai irányelvek állandó figyelemmel kísérése és az egészségügyi intézmény működésére vonatkozó végrehajtása és ennek ellenőrzése, - folyamatos betegellátás biztosítására vonatkozóinformációk, igények összegyűjtése, értékelése, osztályozása (saját hatáskörben, vagy más kompetenciával rendelkezők felé) és továbbítása az érdekeltek részére, - a beruházások, rekonstrukciók, felújítások, gép- és eszközbeszerzések szerződéseinek nyilvántartása, - az intézmény vezetőjétől kapott megbízás alapján, az egészségügyi intézményekre vonatkozó általános és villamos biztonságtechnikai és tűzvédelmi előírások betartása és betartatása, - az orvostechnikai és kórháztechnikai eszközök üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos szakmai vélemények összegzése, egyeztetése, - a legszorosabb együttműködés a műszaki ellátás más osztályain, vagy a kórházi osztályokon dolgozó műszaki szakemberekkel (szakmunkásokkal, szaktechnikusokkal /klinikai/ mérnökökkel), - az egészségügyi intézmény orvosi, ápolási, gazdasági, műszerügyi és információs osztályaival/részlegeivel való szoros kapcsolat és együttműködés, - a főhatóság (minisztérium, GYEMSZI stb) képviselővel való szoros kapcsolat, - a felügyelő hatóságokkal való kapcsolattartás ((ÁNTSZ, Tűzoltóság, Munkavédelmi Felügyelet, építési hatóságok stb), - stb. Amint látható, a műszaki tevékenységeken kívül számos adminisztratív és kommunikációs feladat is felmerül egy kórházi mérnök számára, ezért ezekre is fel kell készülnie. Természetesen, konkrét esetben az egészségügyi intézmény vezetője a szakmai irányításra vonatkozó követelményeket pontosan meghatározza az alkalmazási leírásokban. Az eddigiekben elsősorban az egészségügyi intézményben (kórházban) közvetlenül dolgozó mérnök feladatait említettük meg. Lényeges számára, hogy ezekhez a feladatokhoz szükséges megfelelő képzettséggel is rendelkezzen. Ezt legegyszerűbben szervezett (akkreditált) képzés formájában szerezheti meg. Ilyen lehetőségeket említettünk már az előbbiekben. Amennyiben ilyen speciális szakképzettséggel nem rendelkezik, ismereteit tapasztalati úton, megfelelő önképzés, szervezett továbbképzés formájában önszorgalommal is megszerezheti, de ezek biztos tudásához és alkalmazásához hosszú évek gyakorlata is szükséges. Ezt a gyakorlatot pedig csak szintén a megfelelő tudású és tapasztalatú szakemberek mellett érheti el. Egy kórházi mérnök - akár szakképzettsége, akár hosszú gyakorlattal bíró szaktudása alapján - idővel sajátmaga is alkalmassá válhat hasonló jellegű (tehát egészségügyi intézmények) tervezőivé, vagy kivitelezőivé is. De ezt csak akkor érheti el, ha biztos szaktudással rendelkezik nemcsak a mérnöki alapképzettsége tekintetében, hanem az

17 17 egészségügyi sajátosságok ismeretében is. Jó és szakszerű egészségügyi technológiai (orvostechnológiai) tervet csak akkor tud elkészíteni, ha ismeri az egészségügyi alapfogalmakat, képes kommmunikálni az orvosokkal és egészségügyi szakszemélyzettel, megérti a legfontosabb orvosi szakkifejezések értelmét. Ennek elősegítésére készült el ez a Segédlet!

18 18 4. Mit kell tudnia egy egészségügyi technológiával (orvostechnológiával) foglalkozó műszaki szakembernek az egészségügyi ellátás alapfogalmairól? (Egészségügyi alapfogalmak.) Mindenek előtt azt kell figyelembe venni, hogy mik azok a sajátos körülmények, amelyek az egészségügyben előfordulnak és különböznek a műszaki gyakorlatban ismert és szükséges feltételektől. Ugyanis, éppen ezek a speciális, vagy különös feltételek teszik szükségessé ennek a szakterületnek az önállóságát. Mindenki előtt közismert, hogy az emberek egészségének megőrzése és védelme fontos egyéni és közérdek. Magyarország Alaptörvénye (alkotmánya) kimondja: XX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország.. az egészségügyi ellátás megszervezésével segíti elő. (Lásd: Magyar Közlöny 2011./43. szám, oldal) 18. kérdés: Mi az egészség? Az egészség az ember biológiai-pszichológiai és társadalmi létezésének szükségletkomplexuma; a teljes fizikális, mentális és társadalmi jóllét állapota, amelyik alapvető emberi jog. Ezt a legközismertebb meghatározást a WHO (World Health Organisation), az Egészségügyi Világszervezet alkotta meg az évi, Alma-Ata-i (ma: Almati-i) kongresszusán. Megjegyzés: A definíció szövegében értelmezésbeli különbség mutatkozik a társadalmi jóllét, avagy a társadalmi jólét elfogadásában. Az eredeti angol szövegben ugyanis a well-being kifejezés szerepel. Ezt a mi véleményünk szerint is helyesebb úgy értelmezni, hogy az valamiben jól lenni, valamiben megelégedett lenni, valamit jól érezni állapotot jelent. A jólét fogalma pedig az anyagi javakban való megelégedettséget, esetlegesen gazdagságot jelent, amihez kétség kívül hozzátartozik a jó egészség megléte is. Ez a meghatározás tehát az egészséget széleskörűen, az ember létezésének alapvető szükségleteként határozza meg, amelyik magában foglalja nemcsak az egyén fizikális (testi) és mentális (érzelmi-értelmi) állapotát, hanem a közvetlen környezettel, valamint a társadalom egészével való kapcsolatát is. Külön kihangsúlyozza, hogy az egészséghez minden embernek joga van, vagyis ennek a jognak a biztosítása egyúttal az egyént magában foglaló társadalom kötelessége is. Az utóbbi időben egyébként az egészség értelmezése többször is módosult. Míg régebben elsősorban a betegség hiányát értették alatta, vagyis: egészséges az, aki nem beteg; ma már ez nem ilyen egyértelmű. Ez az értelmezés ugyanis egy statikus, állandósult, jól meghatározott állapotot feltételez, holott az egészséget célszerűbb úgy szemlélnünk, mint egy állandó mozgásban, változásban lévő, egyensúlyt kereső folyamatot. Ez egy olyan folyamat, amelynek eredménye a szervezeten belüli és a szervezet, valamint természeti és társadalmi környezete közötti dinamikus egyensúly. Tehát az egészséget elsősorban az emberi test zavartalan funkciói és az a törekvés biztosítja, hogy folyamatos egyensúly legyen, vagy maradjon a szervezet és környezete között. A változó ingerek, a

19 19 különböző hatások kimozdíthatják ebből az egyensúlyi helyzetből az egészségesnek tekintett embert, de amíg az egyén képes a kiegyenlítődésre, helyreállításra, addig nincs károsodás és addig beszélhetünk az egészségről. A jó egészségi állapot egyúttal elősegíti a társadalmi jólétet a gazdasági fejlődésre, a versenyképességre és a termelékenységre kifejtett hatása révén. A jól teljesítő egészségügyi rendszer hozzájárul a gazdasági fejlődéshez és a jóléthez. (WHO Európai Miniszterek Konferenciája, Tallinn, 2008., Tallinni Karta 4. pontja) 19. kérdés: Mi az egészségügy? Az egészség megtartására, javítására és helyreállítására irányuló tevékenységek összessége; az orvostudomány eredményeinek intézményes gyakorlati alkalmazása. Az egészségügy tehát nemcsak tevékenységek sorozatát jelenti, hanem magában foglalja az ezek gyakorlásához szükséges intézményrendszert is. Más meghatározásban az egészségügy egy társadalom életét meghatározó nagyrendszer, amelynek célja az egészség megőrzése, helyreállítása, illetve ezek feltételeinek biztosítása. Működése során alapvetően két feladatot lát el: - az államhatalom által meghatározott hatósági intézkedéseket hajt végre (jogalkotás, jogalkalmazás), illetve - az egészség megőrzésére, megtartására, helyreállítására irányuló szolgáltatásokat nyújt. Az egészségügy a gazdasági tevékenység egyik ágazatának tekintendő. 20. kérdés: Mit nevezünk egészségügyi rendszernek? Azoknak az állami, vagy magán szervezeteknek, intézményeknek és erőforrásoknak az összessége, amelyek rendeltetése az egészségi állapot javítása, az egészség fenntartása, vagy helyreállítása. (WHO Miniszteri Konferencia, Tallinn, 2008., Tallinni Karta, 2. pontja) Az egészségügyi rendszer - az egyén és a népesség számára nyújtott egészségügyi ellátások mellett - magában foglalja mindazokat a tevékenységeket, amelyek más szektorok politikáira és intézkedéseire kísérelnek meg hatást gyakorolni az egészséget meghatározó társadalmi, környezeti és gazdasági tényezők kezelése érdekében. Ezért mi, a Tagállamok és Partnereik, hisszük (mely hit tényeken alapul), hogy: az egészségbe/egészségügybe történő befektetés egyúttal az emberi fejlődésbe, a társadalmi jólétbe és jómódba történő befektetést is jelenti; korunkban elfogadhatatlan, hogy az emberek rossz egészségi állapotuk miatt elszegényedjenek; az egészségügyi rendszerek többet jelentenek az egészségügyi ellátásnál, és magukban foglalják a betegségek megelőzését, az egészség megőrzését, valamint azokat az erőfeszítéseket, amelyek annak befolyásolására irányulnak, hogy a többi szektor politikájának alakításakor az egészségügyi szempontok figyelembe vételre kerüljenek, (WHO Miniszteri Konferencia, Tallinn, 2008., Tallinni Karta, 5. pontja)

20 kérdés: Mi az egészségügyi ellátás? A beteg adott egészségi állapotához kapcsolódó egészségügyi szolgáltatások (lásd 22. kérdést!) összessége. (Eütv. 3.. c) pontja.) Más értelmezés szerint: olyan garantált egészségügyi szolgáltatás, amelyet az egészségügyi intézményekben (lásd 47. kérdést!) a betegek jogosultak igénybe venni, vagy éppen kötelező igénybe venniük (például: védőoltások, kötelező szűrővizsgálatok stb). 22. kérdés: Mit nevezünk egészségügyi szolgáltatásnak? Mindazon tevékenység, amelyet az egészség megőrzése, helyreállítása vagy romlásának megakadályozása céljából az azt igénybevevőnek nyújtanak. A hatályos egészségügyi törvény szerint: Az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély birtokában végezhető egészségügyi tevékenységek (lásd: 24. kérdést!) összessége, amely - az egyén egészségének megőrzése, továbbá - a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógykezelése, életveszély elhárítása, - a megbetegedés következtében kialakult állapot javítása, vagy - a további állapotromlás megelőzése céljából a beteg vizsgálatára és kezelésére, gondozására, ápolására, egészségügyi rehabilitációjára, a fájdalom és szenvedés csökkentésére, - továbbá a fentiek érdekében a beteg vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul, - ideértve a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, gyógyfürdőellátások kiszolgálását, - a mentést és betegszállítást, - a szülészeti ellátást, - az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokat, - a művi meddővé tételt, - valamint az emberen végzett orvostudományi kutatásokat is, - továbbá a halottvizsgálattal, a halottakkal kapcsolatos orvosi eljárásokkal, - ideértve az ehhez kapcsolodó, a halottak szállításával összefüggő - külön jogszabály szerinti - tevékenységeket is. (Eütv. 3.. e) pontja) Az egészségügyi szolgáltatások célja, hogy hozzájáruljon az egészség fejlesztéséhez, lehetséges mértékű helyreállításához, az egészségromlás mérsékléséhez, segítse a megváltozott egészségi állapotú egyének munkába és közösségbe való beilleszkedését. (Eütv (2) bekezdés) Röviden: az egészségügyi szolgáltatás olyan tevékenység, amely az egészségügyi szükségletek (lásd 33. kérdést!) kielégítését szolgálja. Más értelmezés szerint: általában az egészségügyi szolgáltató által felajánlott tevékenység, melynek igénybevételéről a betegek dönthetnek. (Balázs Péter: Népegészségtan, egyetemi tankönyv, Budapest, 2001., oldalak)

Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2002.(X.31.)Ök.sz. rendelete a háziorvosi körzet megállapításáról

Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2002.(X.31.)Ök.sz. rendelete a háziorvosi körzet megállapításáról Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2002.(X.31.)Ök.sz. rendelete a háziorvosi körzet megállapításáról (egységes szerkezetben a 23/2004.(IX.15.), a 8/2006. (IV.06.), a 8/2008.(IV.21.),

Részletesebben

VT - MMK Elektrotechnikai tagozat 2015.02.02. Villámvédelem. #1. Szabvány és jogszabályi környezet változása, dokumentálás.

VT - MMK Elektrotechnikai tagozat 2015.02.02. Villámvédelem. #1. Szabvány és jogszabályi környezet változása, dokumentálás. Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2014 2015. február 2. #1. Szabvány és jogszabályi környezet változása, dokumentálás Tartalom, tervezői jogosultságok A tervezés

Részletesebben

Jogszabályfigyelés január. Jogszabály címe Megjelent Hatály Módosított jogszabály Tárgy MK 1/2013.

Jogszabályfigyelés január. Jogszabály címe Megjelent Hatály Módosított jogszabály Tárgy MK 1/2013. január 1 Egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeleteknek az egészségügyi ágazati képzésekkel, az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanáccsal, valamint a szakorvos jelöltek felügyelet mellett

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A TŰZVÉDELMI TERVEZŐI JOGOSULTSÁGOKRÓL ÉS A JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELJÁRÁSÁRÓL. összeállította: Lengyelfi László

TÁJÉKOZTATÓ A TŰZVÉDELMI TERVEZŐI JOGOSULTSÁGOKRÓL ÉS A JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELJÁRÁSÁRÓL. összeállította: Lengyelfi László TÁJÉKOZTATÓ A TŰZVÉDELMI TERVEZŐI JOGOSULTSÁGOKRÓL ÉS A JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELJÁRÁSÁRÓL összeállította: Lengyelfi László Az elmúlt időszakban a tervezői jogosultságok megszerzésével kapcsolatos

Részletesebben

Megehetők-e az orvostechnikai eszközök?

Megehetők-e az orvostechnikai eszközök? Megehetők-e az orvostechnikai eszközök? Az orvostechnikai eszközök fogalmi és besorolási szabályai 2014. március 28., Budapest Balázs György Ferenc, GYEMSZI- EMKI Főosztályvezető Az egészségügyről szóló

Részletesebben

A rendelet egyes rendelkezéseit kivéve a kihirdetését követő napon 2013. december 11-én lép hatályba. rendeletek. rendelet.

A rendelet egyes rendelkezéseit kivéve a kihirdetését követő napon 2013. december 11-én lép hatályba. rendeletek. rendelet. december 1 Egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú miniszteri ek módosításáról szóló 76/ (XII. 10.) EMMI 2 Az Európa Tanács egészségügyi termékek hamisításáról és hasonló, közegészségügyi veszélyt

Részletesebben

Az egészségügy minőségi fejlesztésének egyik eszköze a korszerű orvostechnika és -technológia alkalmazása

Az egészségügy minőségi fejlesztésének egyik eszköze a korszerű orvostechnika és -technológia alkalmazása Az egészségügy minőségi fejlesztésének egyik eszköze a korszerű orvostechnika és -technológia alkalmazása Közismert, hogy a magyar lakosság egészségi állapota a legrosszabbak közé tartozik Európában. A

Részletesebben

A fajlagos tűzterhelési adatszolgáltatás

A fajlagos tűzterhelési adatszolgáltatás Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 II. Norma szerinti villámvédelem: a tervezés gyakorlati kérdései (részlet az előadásból) 2015. szeptember 8. 1 Köteles-e

Részletesebben

Szakmagyakorlási tevékenységet a szakterülete szerint hatáskörrel rendelkező területi szakmai kamara engedélyezi.

Szakmagyakorlási tevékenységet a szakterülete szerint hatáskörrel rendelkező területi szakmai kamara engedélyezi. A TELEPÜLÉSTERVEZÉSI ÉS AZ ÉPÍTÉSZETI-MŰSZAKI TERVEZÉSI VALAMI T AZ ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI SZAKÉRTŐI JOGOSULTSÁG SZABÁLYAIRÓL [104/2006. (IV. 28.) KORM. RE DELET] A rendelet hatálya az alábbi szakmagykorlási

Részletesebben

6. számú melléklet AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉT SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE

6. számú melléklet AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉT SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE 6. számú melléklet AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉT SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE Törvények 1991. évi XI. törvény az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről 1992. évi XXII. tv. a Munka Törvénykönyvéről

Részletesebben

tervezői tevékenység

tervezői tevékenység 1 A tervezői tevékenység jogszabályai és az MMK új szabályozásának helyzete LAKITELEK 2013. december 10. 2 Az építészeti-műszaki tervezési tevékenységgel kapcsolatos előírások 3 ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK Étv.

Részletesebben

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása Munkavédelem jogi és eljárási ismeretei II. Ellenőrző kérdések 2012 1., A munkavédelem általános követelményei. - a munkavédelmi szabályok betarthatósága - a követelmények megválthatóságának elve - a megfelelőség

Részletesebben

Az építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások

Az építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások Az építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások Az építőipari tevékenységekre vonatkozó követelményeket, szervezett munkavégzés esetén alapvetően a 4/2002.

Részletesebben

Kelt:. a kérelmező aláírása A területi kamara előzetes észrevételei, közlendői (szakcsoport véleménye): A mérnöki kamara tölti ki

Kelt:. a kérelmező aláírása A területi kamara előzetes észrevételei, közlendői (szakcsoport véleménye): A mérnöki kamara tölti ki A mérnöki kamara tölti ki Iktatás kelte: Iktató neve: Iktató szám: KÉRELEM MÉRNÖKI KAMARA ÁLTAL ADHATÓ TERVEZŐI, ILL. SZAKÉRTŐI ENGEDÉLY MEGADÁSÁRA, VAGY MEGHOSSZABBÍTÁSÁRA Név:.....................................................................................

Részletesebben

354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet. a munkabiztonsági szakértői tevékenységről

354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet. a munkabiztonsági szakértői tevékenységről 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet a munkabiztonsági szakértői tevékenységről A Kormány a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. (2) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az

Részletesebben

KIVONAT! 28/2011. (IX.06.) BM rendelet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról XIV. FEJEZET VILLÁMVÉDELEM

KIVONAT! 28/2011. (IX.06.) BM rendelet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról XIV. FEJEZET VILLÁMVÉDELEM KIVONAT! 28/2011. (IX.06.) BM rendelet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról XIV. FEJEZET VILLÁMVÉDELEM 218. A villámvédelmi berendezés norma szerinti, ha tervezése, kivitelezése, felülvizsgálata, karbantartása

Részletesebben

Az építészeti-műszaki tervezési, az építésügyi műszaki és igazgatás szakértői tevékenységgel összefüggő eljárások

Az építészeti-műszaki tervezési, az építésügyi műszaki és igazgatás szakértői tevékenységgel összefüggő eljárások Ket képzés ÁROP-2009/2.2.7. A projekt az Európai Unió támogatásával, és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Az építészeti-műszaki tervezési, az építésügyi műszaki és igazgatás szakértői

Részletesebben

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.

Részletesebben

A szociális és munkaügyi miniszter, valamint az egészségügyi miniszter. /2006. ( ) SZMM-EüM együttes rendelete

A szociális és munkaügyi miniszter, valamint az egészségügyi miniszter. /2006. ( ) SZMM-EüM együttes rendelete TERVEZET A szociális és munkaügyi miniszter, valamint az egészségügyi miniszter /2006. ( ) SZMM-EüM együttes rendelete egyes munkavédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról A munkavédelemről szóló

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

VT - MMK Elektrotechnikai tagozat 2014.10.02. Villámvédelem. Dr. Kovács Károly Dely Kornél Varga Tamás. Villámvédelem

VT - MMK Elektrotechnikai tagozat 2014.10.02. Villámvédelem. Dr. Kovács Károly Dely Kornél Varga Tamás. Villámvédelem Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2014 Dr. Kovács Károly Dely Kornél Varga Tamás 2014. szeptember 18. 1 - A mai nap tematikája 1. Szabvány és jogszabályi környezet

Részletesebben

TERVEZET EZ A TERVEZET A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

TERVEZET EZ A TERVEZET A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Iktatószám: GKM/4330/ /2007 A földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges képesítésről és ról szóló 12/2004. (II. 13.)

Részletesebben

A műszaki vizsgálatról

A műszaki vizsgálatról A műszaki vizsgálatról A Nemzeti Közlekedési Hatóság a kormány kijelölése alapján felelős többek között a közúti járművek műszaki megvizsgálásáért is. A járművek műszaki megvizsgálásáról rendelkező jogszabályok

Részletesebben

1/ Ismertesse az egyéni vállalkozásról szóló 1990.évi V. törvény hatályát! Ki jogosult egyéni vállalkozás alapítására?

1/ Ismertesse az egyéni vállalkozásról szóló 1990.évi V. törvény hatályát! Ki jogosult egyéni vállalkozás alapítására? 2 1/ Ismertesse az egyéni vállalkozásról szóló 1990.évi V. törvény hatályát! Ki jogosult egyéni vállalkozás alapítására? 2/ Ismertesse a vállalkozói igazolvány kérelmére vonatkozó előírásokat, eljárásokat,

Részletesebben

A rendelet a kihirdetését követő napon 2014. február 4-én lép hatályba. A határozat a közzététel napján 2014. február 8- án lép hatályba.

A rendelet a kihirdetését követő napon 2014. február 4-én lép hatályba. A határozat a közzététel napján 2014. február 8- án lép hatályba. 1 A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) módosításáról szóló

Részletesebben

A sürgősségi egészségügyi ellátás jelenlegi minőségi szabályozásának meghatározói

A sürgősségi egészségügyi ellátás jelenlegi minőségi szabályozásának meghatározói A sürgősségi egészségügyi ellátás jelenlegi minőségi szabályozásának meghatározói Dr. Engelbrecht Imre főosztályvezető-helyettes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségpolitikai Főosztály A minőség egészségügyi

Részletesebben

2016. évi CXIII. törvény egyes törvényeknek az egyetemi kórházak létrehozásával, fenntartásával és működésével kapcsolatos módosításáról 1

2016. évi CXIII. törvény egyes törvényeknek az egyetemi kórházak létrehozásával, fenntartásával és működésével kapcsolatos módosításáról 1 2016. évi CXIII. törvény egyes törvényeknek az egyetemi kórházak létrehozásával, fenntartásával és működésével kapcsolatos módosításáról 1 hatályos: 2016.11.05-2016.11.06 1. A nemzeti felsőoktatásról szóló

Részletesebben

GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK. 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK. 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: gépészmérnöki 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: végzettségi szint:

Részletesebben

MECHATRONIKAI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK. 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

MECHATRONIKAI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK. 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: MECHATRONIKAI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: mechatronikai mérnöki 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

Részletesebben

A tételsor a 21/2007. (V.21.) SZMM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült.

A tételsor a 21/2007. (V.21.) SZMM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Érettségi utáni képzések nappali képzés. Gyakorló ápoló (52 723 01)

Érettségi utáni képzések nappali képzés. Gyakorló ápoló (52 723 01) Érettségi utáni képzések nappali képzés 1. Gyakorló ápoló 2. Egészségügyi asszisztens A szakképesítés alapadatai Gyakorló ápoló (52 723 01) A szakképesítés azonosító száma: 52 723 01 A szakképesítés megnevezése:

Részletesebben

20/1996. (III. 28.) IKM rendelet

20/1996. (III. 28.) IKM rendelet 20/1996. (III. 28.) IKM rendelet az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet módosításáról A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

Részletesebben

Károly Róbert Főiskola költségvetési alapokmánya

Károly Róbert Főiskola költségvetési alapokmánya Károly Róbert Főiskola költségvetési alapokmánya 1. Fejezet száma, megnevezése: XX. Oktatási Minisztérium 2. A költségvetési szerv a) azonosító adatai: - törzskönyvi nyilvántartási száma: 597649000 - megnevezése:

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS KLINIKAI IDEGTUDOMÁNYI INTÉZET KERETÉBEN TEVÉKENYSÉGET ELLÁTÓ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKMAI FELÜGYELETÉNEK RENDJE

AZ ORSZÁGOS KLINIKAI IDEGTUDOMÁNYI INTÉZET KERETÉBEN TEVÉKENYSÉGET ELLÁTÓ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKMAI FELÜGYELETÉNEK RENDJE AZ ORSZÁGOS KLINIKAI IDEGTUDOMÁNYI INTÉZET KERETÉBEN TEVÉKENYSÉGET ELLÁTÓ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKMAI FELÜGYELETÉNEK RENDJE Jóváhagyta: A dokumentum kódja: SZ-17/M01 Változat száma: 01 Prof. Dr. Nagy

Részletesebben

KÉMÉNYKONFERENCIA 2008

KÉMÉNYKONFERENCIA 2008 KÉMÉNYKONFERENCIA 2008 Építtetők, tervezők, műszaki ellenőrök és felelős műszaki vezetők felelőssége a megfelelő minőség megvalósításában ÉMI Kht. Épületgépészeti és Energetikai Tudományos Osztály Haszmann

Részletesebben

3. LÉTRÁS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM

3. LÉTRÁS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM BM KATASZTRÓFAVÉDELMI OKTATÁSI KÖZPONT KÉPZÉSI PROGRAM TŰZOLTÓTECHNIKA KEZELŐI TANFOLYAMOK 3. LÉTRÁS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM 2004. A LÉTRÁS GÉPJÁRMŰ MŰSZAKI SAJÁTOSSÁGAI, KEZELÉSE ÉS ALKALMAZÁSTECHNIKÁJA

Részletesebben

2/2014. (I. 16.) EMMI

2/2014. (I. 16.) EMMI M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 3. szám 351 Az emberi erőforrások minisztere 2/2014. (I. 16.) EMMI rendelete az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer működésének részletes

Részletesebben

2/2014. (I. 16.) EMMI rendelet. az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer működésének részletes szabályairól

2/2014. (I. 16.) EMMI rendelet. az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer működésének részletes szabályairól 2/2014. (I. 16.) EMMI rendelet az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer működésének részletes szabályairól hatályos: 2014.01.18 - Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény

Részletesebben

A MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA SZEREPE A SZAKMAGYAKORLÁSBAN. Szőllőssy Gábor főtitkár

A MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA SZEREPE A SZAKMAGYAKORLÁSBAN. Szőllőssy Gábor főtitkár A MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA SZEREPE A SZAKMAGYAKORLÁSBAN Szőllőssy Gábor főtitkár Az előadás vázlata 1. A kamarai gondolat története 2. A kamara feladatai és szervezete 3. A kamarai jogosultsági rendszer 4.

Részletesebben

Széchenyi István Egyetem Győr SZÉCHE YI ISTVÁ EGYETEM 2008.ÉVI ALAPOKMÁ YA

Széchenyi István Egyetem Győr SZÉCHE YI ISTVÁ EGYETEM 2008.ÉVI ALAPOKMÁ YA Széchenyi István Egyetem Győr SZÉCHE YI ISTVÁ EGYETEM 2008.ÉVI ALAPOKMÁ YA 1. Fejezet megnevezése: XX Oktatási Minisztérium 2. Széchenyi István Egyetem a) azonosító adatai PIR törzsszáma: 308900 az egyetem

Részletesebben

Működési és eljárási szabályzat. 1. sz. melléklet: Folyamatábra

Működési és eljárási szabályzat. 1. sz. melléklet: Folyamatábra Oldal: 1 / 5 1. A szabályzat célja Jelen működési és eljárási szabályzat célja a megfelelőségértékelési tevékenység szabályozása a kijelölt területen. 2. Alkalmazási terület ÉMI-TÜV SÜD Kft. kijelölt területe.

Részletesebben

375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet. a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól

375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet. a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól Hatályos: 2015.03.05-2015.08.31 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól A Kormány a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról

Részletesebben

Felelős műszaki vezető

Felelős műszaki vezető Felelős műszaki vezető A felelős műszaki vezető irányítja az építési munkahelyen a kivitelezést. A felelős műszaki vezető tevékenysége a vállalkozó (alvállalkozó) kivitelező építési szerződésében vállalt

Részletesebben

3.1.3. Kapcsolattartó neve, elérhetősége, telefon/faxszáma, e mail címe:

3.1.3. Kapcsolattartó neve, elérhetősége, telefon/faxszáma, e mail címe: Kérelem az orvostechnikai eszközökről szóló miniszteri rendelet (R.) szerint forgalmazott eszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásához a 14/2007. (III. 14.) EüM rendelet 1. számú mellékletében

Részletesebben

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye HÍRLEVÉL I. A Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága által előírt tájékoztató a társasházi tulajdonosok részére A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési

Részletesebben

Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv

Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv Fenyvesi Zsolt Tűzvédelmi mérnök Tűzvédelmi tervező szakmérnök Előzmények-problémák Mi indokolta az új követelményt? Információ hiány az üzemeltetésnél - a megvalósult

Részletesebben

a 14/2007. (III. 14.) EüM rendelet 4. számú mellékletében meghatározott adattartalom alapján

a 14/2007. (III. 14.) EüM rendelet 4. számú mellékletében meghatározott adattartalom alapján Kérelem a gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának, kölcsönzésének szakmai követelményeiről szóló miniszteri rendelet szerint kölcsönzött eszközök társadalombiztosítási támogatással történő

Részletesebben

Robbanásvédelmi dokumentáció készítése a Richter Gedeon NyRt-ben

Robbanásvédelmi dokumentáció készítése a Richter Gedeon NyRt-ben Cseh Róbert (Richter Gedeon NyRt.) Robbanásvédelmi dokumentáció készítése a Richter Gedeon NyRt-ben 1 A robbanásveszélyes iparágak működésének-működtetésének alapdokumentumai - Munkavédelmi-, - Környezetvédelmi-,

Részletesebben

Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök

Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök levelező szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Budapest 2013 Nyomtatott kommunikáció

Részletesebben

MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK. 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK. 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: műszaki menedzser 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: végzettségi

Részletesebben

Egészségügyi ágazati kataszterek fejlesztése

Egészségügyi ágazati kataszterek fejlesztése Egészségügyi ágazati kataszterek fejlesztése Dr. Mayer Ákos Egészségügyi Minőségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézet Egészségügyi Minőségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézet - 1962: Orvosi Műszerügyi

Részletesebben

Gyógyászati segédeszközök műszaki dokumentációja

Gyógyászati segédeszközök műszaki dokumentációja Gyógyászati segédeszközök műszaki dokumentációja B u d a p e s t, 2 0 1 3. s z e p t e m b e r 2 7. Orvostechnikai eszköz vs. Gyógyászati segédeszköz Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3.

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI ÜGYRENDJE

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI ÜGYRENDJE MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA ÉPÍTÉSI TAGOZAT TERÜLET-ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SZAKOSZTÁLY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI ÜGYRENDJE 2011. 2 TARTALOMJEGYZÉK MAGYARÁZAT 1. A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SZAKOSZTÁLY 2. A

Részletesebben

Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak

Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2007. Szakirányú továbbképzés I. Képzési és kimeneti követelmények 1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe: Debreceni

Részletesebben

43/2003. (VII. 29.) ESzCsM rendelet a gyógyintézetek működési rendjéről, illetve szakmai vezető testületéről

43/2003. (VII. 29.) ESzCsM rendelet a gyógyintézetek működési rendjéről, illetve szakmai vezető testületéről 43/2003. (VII. 29.) ESzCsM rendelet a gyógyintézetek működési rendjéről, illetve szakmai vezető testületéről Az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről szóló 2003.

Részletesebben

1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelet a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről

1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelet a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelet a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről ( Egységes szerkezet kivonata a tachográf fenntartó szervezetek személyi és dologi feltételeiről) A közúti

Részletesebben

2. EMELŐKOSARAS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM

2. EMELŐKOSARAS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM BM KATASZTRÓFAVÉDELMI OKTATÁSI KÖZPONT KÉPZÉSI PROGRAM TŰZOLTÓTECHNIKA KEZELŐI TANFOLYAMOK 2. EMELŐKOSARAS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM 2004. AZ EMELŐKOSARAS GÉPJÁRMŰ MŰSZAKI SAJÁTOSSÁGAI, KEZELÉSE ÉS ALKALMAZÁSTECHNIKÁJA

Részletesebben

felülvizsg lvizsgálatalata

felülvizsg lvizsgálatalata Tűzoltó készülékek forgalmazása, karbantartása, tűzoltt zoltó vízforrások felülvizsg lvizsgálatalata Tűzvédelmi szolgáltat ltatók k szakmai továbbk bbképzése 2013. június 5-6. 5 Szabados László tű. őrnagy

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Vaszary Kolos Kórház 2500 Esztergom, Petőfi Sándor u főigazgatói (intézményvezetői) munkakör

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Vaszary Kolos Kórház 2500 Esztergom, Petőfi Sándor u főigazgatói (intézményvezetői) munkakör PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Esztergom Város Önkormányzata egyes intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLXXXVI. törvény 12. -a alapján a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet

Részletesebben

KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZAT

KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZAT KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZAT Hatályos: 2010. szeptember 15-től Kelt: Budapest, 2010. szeptember 15-én Lázár Vilmos elnök A MAGYAR LOVASSPORT SZÖVETSÉG (a továbbiakban: Szövetség) elnöksége a sportról szóló 2004.

Részletesebben

Az építészeti-műszaki tervezési jogosultság részletes szabályairól.

Az építészeti-műszaki tervezési jogosultság részletes szabályairól. Az építészeti-műszaki tervezési jogosultság részletes szabályairól. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (2) bekezdés c) pontjában, valamint a földmérési

Részletesebben

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (1) bekezdés 3., 4., 7., 9., 19. és 32. pontjában, 62. (1b) bekezdésében,

Részletesebben

Köztisztasági munkagép- és járműkezelő Köztisztasági munkagép- és. Köztisztasági munkagép- és.

Köztisztasági munkagép- és járműkezelő Köztisztasági munkagép- és. Köztisztasági munkagép- és. A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

SPRINKLER TERVEZÉS, SZABVÁNYOK, BEÉPÍTÉS, KARBANTARTÁS, HATÓSÁGI FELADATOK

SPRINKLER TERVEZÉS, SZABVÁNYOK, BEÉPÍTÉS, KARBANTARTÁS, HATÓSÁGI FELADATOK MINIMAX Hungária Kft Előadó: Csízi Béla Minimax 2014 1. Tervezés és kivitelezés harmonizált szabvány alapján 2. Tervezés és kivitelezés nem harmonizált szabvány alapján 3. Beépíthető anyagok minősítése

Részletesebben

Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök

Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Terméktervező Intézet Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, illetve Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök levelező szakirányú továbbképzési

Részletesebben

12/2004. (II. 13.) GKM rendelet

12/2004. (II. 13.) GKM rendelet 12/20. (II. 13.) GKM rendelet a földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII.

Részletesebben

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. A tantárgy tanításának célja: A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető

Részletesebben

Magyar Úszó Szövetség. Képesítési Szabályzat

Magyar Úszó Szövetség. Képesítési Szabályzat Magyar Úszó Szövetség Képesítési Szabályzat A Magyar Úszó Szövetség (a továbbiakban: Szakszövetség) elnöksége a sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. (1) bekezdésének f) pontja, a 77. p) pontja, a sport

Részletesebben

Orvostechnikai eszközök az egészségügyi szolgáltatóknál

Orvostechnikai eszközök az egészségügyi szolgáltatóknál Orvostechnikai eszközök az egészségügyi szolgáltatóknál (szigorodó szabályozások, egyértelmű felelősség) Balázs György Ferenc EMKI főosztályvezető DEMIN 2013. május Eszközminősítő és Kórháztechnikai Igazgatóság

Részletesebben

Agrár Tagozat. Kolozsvári György elnökségi tag Emmerling Gábor. Dr. Mészáros György

Agrár Tagozat. Kolozsvári György elnökségi tag Emmerling Gábor. Dr. Mészáros György Agrár Tagozat Dr. Véha Antal elnök Szlovicsák Gábor tiszteletbeli elnök Erdészeti és Faipari Szakosztály Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakosztály Dobó István Kovácsné Felkai Éva szakosztály vezető,

Részletesebben

A.. sorszámú Megújuló energetikai technikus megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK

A.. sorszámú Megújuló energetikai technikus megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK A.. sorszámú Megújuló energetikai technikus megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 54.. 1.2. Szakképesítés

Részletesebben

32. NEVES Betegbiztonsági Fórum

32. NEVES Betegbiztonsági Fórum 32. NEVES Betegbiztonsági Fórum Best of BELLA II. - Az akkreditációs program betegbiztonságot támogató legjobb gyakorlatai: A szakmai protokollok szerinti tevékenység lehetőségei és korlátai 2015. december

Részletesebben

Jogszabályi változások, A katasztrófavédelem jövője. Bérczi László tűzoltó ezredes Főfelügyelő, BM OKF Tűzoltósági Főfelügyelőség

Jogszabályi változások, A katasztrófavédelem jövője. Bérczi László tűzoltó ezredes Főfelügyelő, BM OKF Tűzoltósági Főfelügyelőség Jogszabályi változások, A katasztrófavédelem jövője Bérczi László tűzoltó ezredes Főfelügyelő, BM OKF Tűzoltósági Főfelügyelőség A Kat. törvénycsomag Szervezeti változások A tervezet értelmében a hivatásos

Részletesebben

Jászivány Község Önkormányzata évi belső ellenőrzési terve

Jászivány Község Önkormányzata évi belső ellenőrzési terve Jászivány Község Önkormányzata 2016. évi belső ellenőrzési terve Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 61. -a szerint az államháztartási kontrollok célja az államháztartás

Részletesebben

Joghelyek: gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök

Joghelyek: gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök Joghelyek: gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök 2/2008. (I. 8.) EüM rendelet» a gyógyszertárban forgalmazható, valamint kötelezően készletben tartandó termékekről 54/2007. (XII. 14.) EüM rendelet» vagy

Részletesebben

Név:... Kamarai tagsági nyilvántartási szám: Lakás címe:... Értesítési cím (ha nem azonos a lakáscímmel):... Napközbeni telefon:...

Név:... Kamarai tagsági nyilvántartási szám: Lakás címe:... Értesítési cím (ha nem azonos a lakáscímmel):... Napközbeni telefon:... A mérnöki kamara tölti ki Hajdú-Bihar Megyei Mérnöki Kamara Debrecen, Arany János u. 45. Iktatás kelte: Iktató neve: Iktató szám: KÉRELEM A MÉRNÖKI KAMARA ÁLTAL ADHATÓ TELEPÜLÉSTERVEZÉSI, ÉPÍTÉSZETI-MŰSZAKI

Részletesebben

I. Lajkó József egyéni vállalkozó (székhely: 8100 Várpalota, Árpád u. 41., adószám: 61006081-2-39) által az

I. Lajkó József egyéni vállalkozó (székhely: 8100 Várpalota, Árpád u. 41., adószám: 61006081-2-39) által az Iktatószám: Tárgy: VEO/001/00397-0005/2014 Határozat H A T Á R O Z A T I. Lajkó József egyéni vállalkozó (székhely: 8100 Várpalota, Árpád u. 41., adószám: 61006081-2-39) által az - ADLER EUROPE márkanevű,

Részletesebben

I. Ventor Minimax beépített oltóberendezés konferencia. 2014. június 04. Ramada Resort Aquaworld Budapest

I. Ventor Minimax beépített oltóberendezés konferencia. 2014. június 04. Ramada Resort Aquaworld Budapest 1 I. Ventor Minimax beépített oltóberendezés konferencia 2014. június 04. Ramada Resort Aquaworld Budapest 2 Előadás-vázlat Pár mondat a mérnöki etikáról, a tűzvédelmi tervezésről és annak szabályozásáról,

Részletesebben

6. ÁRAMFEJLESZTŐ KEZELŐI TANFOLYAM (10 kva feletti teljesítmény esetén)

6. ÁRAMFEJLESZTŐ KEZELŐI TANFOLYAM (10 kva feletti teljesítmény esetén) BM KATASZTRÓFAVÉDELMI OKTATÁSI KÖZPONT KÉPZÉSI PROGRAM TŰZOLTÓTECHNIKA KEZELŐI TANFOLYAMOK 6. ÁRAMFEJLESZTŐ KEZELŐI TANFOLYAM (10 kva feletti teljesítmény esetén) 2004. AZ ÁRAMFEJLESZTŐ MŰSZAKI SAJÁTOSSÁGAI,

Részletesebben

Törvények évi a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény évi LXXXIV. az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről

Törvények évi a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény évi LXXXIV. az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről Törvények 2007. évi a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. CLXI. módosításáról 2007. évi CXXVI. egyes adóek módosításáról 2007. évi LXXXIV. a rehabilitációs járadékról 2006. évi XCVII. az egészségügyben

Részletesebben

VÍZ- ÉS SZENNYVÍZKEZELŐ RENDSZER ÜZEMELTETŐ SZAKMÉRNÖK/SZAKEMBER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

VÍZ- ÉS SZENNYVÍZKEZELŐ RENDSZER ÜZEMELTETŐ SZAKMÉRNÖK/SZAKEMBER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK VÍZ- ÉS SZENNYVÍZKEZELŐ RENDSZER ÜZEMELTETŐ SZAKMÉRNÖK/SZAKEMBER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK DR. SZAKÁCSNÉ DR. FÖLDÉNYI RITA EGYETEMI DOCENS TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0015 Felsőoktatási együttműködés

Részletesebben

TŰZVÉDELMI MÉRNÖKI KÉPZÉSEK

TŰZVÉDELMI MÉRNÖKI KÉPZÉSEK Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar Tűz- és Katasztrófavédelmi Intézet Dr. Beda László főiskolai tanár TŰZVÉDELMI MÉRNÖKI KÉPZÉSEK (jelenlegi helyzet, ismeretanyag fejlesztés) 2013 A mai

Részletesebben

Egészségügyi rehabilitációs menedzser szakirányú továbbképzési szak

Egészségügyi rehabilitációs menedzser szakirányú továbbképzési szak Egészségügyi rehabilitációs menedzser szakirányú továbbképzési szak Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2007. 1. KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe: Debreceni

Részletesebben

Feladat-ellátási szerződés a 48. számú háziorvosi körzet ellátásáról

Feladat-ellátási szerződés a 48. számú háziorvosi körzet ellátásáról Szám: 07-7/470-3/2012. Feladat-ellátási szerződés a 48. számú háziorvosi körzet ellátásáról amely létrejött egyrészről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (7621 Pécs, Széchenyi tér 1.) képviseletében

Részletesebben

A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok

A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok Nesztinger Péter munkavédelmi főreferens Munkavédelmi

Részletesebben

Útvesztő, vagy logikus feladatsor?

Útvesztő, vagy logikus feladatsor? Útvesztő, vagy logikus feladatsor? Tűzvédelmi tervezés a 305/2011/EU rendelet és a 275/2013 (VIII. 16.) Korm. rendelet alapján Mészáros János Nagy Katalin Budapest, 2013. 12. 05. ELŐADÁS VÁZLAT I. rész:

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV

Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV MÓDOSÍTÁSOK JEGYZÉKE Módosította/felülvizsgálta (név, dátum) Változat száma Módosított oldalszám Jóváhagyta (név, dátum) Kibocsátás/érvénybe

Részletesebben

Logisztikai műszaki menedzser-asszisztens

Logisztikai műszaki menedzser-asszisztens Logisztikai műszaki menedzser-asszisztens Felsőfokú szakképzés OKJ 55 345 02 0010 55 01 Érettségi utáni 2 éves (4 félév) szakképzés, államilag finanszírozott és költségtérítéses formában, nappali tagozaton.

Részletesebben

Jogszabályi és szabályozási háttér 1.

Jogszabályi és szabályozási háttér 1. Minősítő Bizottság (MB) nevében: Dr. Vincze Árpád, az MB elnöke Sipos László József, az MB tagja Jogszabályi és szabályozási háttér 1. 2011. év közepétől a 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról 19/A.

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI

AZ EGÉSZSÉGÜGYI TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI AZ EGÉSZSÉGÜGYI TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI 1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről Itt az egészségügyet részletesen szabályozó törvényből két területet emelünk ki, az egészségügyi szolgáltatások szakmai követelményeire

Részletesebben

Szakmagyakorlási rendelet várható hatásai a mérnöki létesítményekkel kapcsolatos feladatokban

Szakmagyakorlási rendelet várható hatásai a mérnöki létesítményekkel kapcsolatos feladatokban Szakmagyakorlási rendelet várható hatásai a mérnöki létesítményekkel kapcsolatos feladatokban Siki Zoltán Mérnökgeodéziai feladatok az Atomerőműben Szakmai nap 2015.12.11. Előzmények 2013.07.01 a geodézia

Részletesebben

ALAGÚT TECHNIKUS munkakörbe

ALAGÚT TECHNIKUS munkakörbe A, Szekszárd-Bóly-Pécs üzemeltetésére alakult külföldi tulajdonú ALAGÚT TECHNIKUS Az üzemmérnökségen és az autópályán található alagutakban telepített biztonságtechnikai és forgalomszabályozási rendszer,

Részletesebben

Megbízási szerződés minta (gazdasági társaság, önkormányzati tulajdonú rendelő) Megbízási szerződés önálló orvosi tevékenység végzéséről

Megbízási szerződés minta (gazdasági társaság, önkormányzati tulajdonú rendelő) Megbízási szerződés önálló orvosi tevékenység végzéséről Szám: 07-7/ /200_.. Megbízási szerződés minta (gazdasági társaság, önkormányzati tulajdonú rendelő) Megbízási szerződés önálló orvosi tevékenység végzéséről 1. számú melléklet amely létrejött egyrészről

Részletesebben

hatályos: 2015.10.19-2015.10.19 Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. (3) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

hatályos: 2015.10.19-2015.10.19 Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. (3) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, 42/2015. (I. 18.) EMMI rendelet a hagyományos kínai gyógyászat területén oklevéllel rendelkező személy által végezhető egészségügyi tevékenység engedélyezésére vonatkozó szabályokról hatályos: 2015.10.19-2015.10.19

Részletesebben

Dr. Kisgyörgy Lajos, BME Út és Vasútépítési Tanszék

Dr. Kisgyörgy Lajos, BME Út és Vasútépítési Tanszék Építőmérnökök képzése Dr. Kisgyörgy Lajos, BME Út és Vasútépítési Tanszék Institutum Geometrico-Hydrotechnicum Alapítva 1782 o Építőmérnöki Kar o Gépészmérnöki Kar o Építészmérnöki Kar o Vegyészmérnöki

Részletesebben

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány /2012. ( ) Korm. rendelete az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdése szerinti eredeti jogalkotó hatáskörében, a 4. tekintetében a kötelező egészségbiztosítás

Részletesebben

Tiszavárkony Község Polgármesteri Hivatalának szabályzata az anyag- és eszközgazdálkodásról. Az anyag- és eszközgazdálkodási szabályzat

Tiszavárkony Község Polgármesteri Hivatalának szabályzata az anyag- és eszközgazdálkodásról. Az anyag- és eszközgazdálkodási szabályzat Tiszavárkony Község Polgármesteri Hivatalának szabályzata az anyag- és eszközgazdálkodásról Az anyag- és eszközgazdálkodási szabályzat A szabályzatban a Tiszavárkony Önkormányzat Polgármesteri Hivatala

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÉPÍTŐIPAR ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÉPÍTŐIPAR ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK ÉPÍTŐIPAR ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 1. Tétel A feladat Építészeti alapfogalmak Mutassa be a természetes és az épített környezet elemeit, azok kapcsolatát, egymásra

Részletesebben