JOGALKALMAZÁSOK A J ÖVEDÉKI ADÓRÓL ÉS A JÖVEDÉKI TERMÉKEK FORGALMAZÁSÁNAK KÜLÖNÖS SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY EGYSÉGES SZERKEZETBEN, MAGYARÁZATOKKAL

Átírás

1 JOGALKALMAZÁSOK A J ÖVEDÉKI ADÓRÓL ÉS A JÖVEDÉKI TERMÉKEK FORGALMAZÁSÁNAK KÜLÖNÖS SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY EGYSÉGES SZERKEZETBEN, MAGYARÁZATOKKAL 2011 Budapest, 2011

2 Szerzők: Ágoston Krisztián Boros Sándor Lőrincz Csaba Bajusz Éva Szabó Gábor Szabó József Lektorálta: Szabó Zsolt Szerkesztő: dr. Esküdt Gábor Sorozatszerkesztő: dr. Baté Zsuzsanna ISSN Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Budapest, XIII. Mór u Felelős kiadó: dr. Bokor Pál, a SALDO Zrt. vezérigazgatója A SALDO Kiadó az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja. A SALDO Kiadó valamennyi kiadványa szerzői jogvédelem alatt áll. E kiadvány bármely részének sokszorosítása, bármilyen adatrendszerben való tárolása (papír, elektronikus stb.) a kiadó előzetes írásbeli engedélye nélkül TILOS!

3 TARTALOMJEGYZÉK ÉVI CXXVII. TÖRVÉNY A JÖVEDÉKI ADÓRÓL ÉS A JÖVEDÉKI TERMÉKEK FORGALMAZÁSÁNAK KÜLÖNÖS SZABÁLYAIRÓL 7 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 7 I. Fejezet HATÁLY, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 10 Területi hatály 10 Tárgyi hatály 10 Személyi hatály 11 Hatáskör, illetékesség 12 Értelmező rendelkezések 14 II. Fejezet ADÓKÖTELEZETTSÉG, ADÓFELFÜGGESZTÉS, ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 33 Adókötelezettség keletkezése 33 Adómentes jövedéki termék 34 Az adófelfüggesztés esetei 38 Adófelfüggesztéssel történő szállítás 40 Az adófelfüggesztés megszűnése 45 Végleges mentesülés az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól 46 Az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség beállta 53 Adófizetési kötelezettség keletkezésének egyéb esetei 55 III. Fejezet ADÓZÁSI SZABÁLYOK A KÖZÖSSÉGEN BELÜLI TERMÉKFORGALOMBAN 59 Közösségen belüli szállítás közösségi adófelfüggesztési eljárásban 59 Közösségen belüli szállítás belföldi adóraktárból 61 Közösségen belüli szállítás belföldi adóraktárba 72 A vámhatóság különös jogosultsága az adó beszedésére 73 Bejegyzett kereskedő 74 Bejegyzett feladó 77 Szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék beszerzése más tagállamból gazdasági tevékenység keretében 79 Adózott jövedéki termékek szállítása más tagállamba 81 Szabad forgalomba bocsátott termékek szállítása belföldön keresztül 82 Magáncélú behozatal más tagállamból 83

4 Csomagküldő kereskedelem 83 Jövedéki adóügyi együttműködés 85 IV. Fejezet AZ ADÓRAKTÁR MŰKÖDTETÉSÉNEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI 87 V. Fejezet A JÖVEDÉKI TERMÉK ADÓMENTES FELHASZNÁLÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 103 Engedélykérelem, az engedély megadásának feltételei 103 Keretengedély 107 Jövedéki termék adómentes beszerzése, felhasználása, nyilvántartása 110 Elszámolás a jövedéki termék adómentes felhasználásáról 112 VI. Fejezet ADÓ-VISSZAIGÉNYLÉS 113 VII. Fejezet EGYES ADÓZÁSI ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 122 VIII. Fejezet HATÓSÁGI FELÜGYELET 132 MÁSODIK RÉSZ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK 140 IX. Fejezet ÁSVÁNYOLAJ 140 Termék meghatározás 141 Adóalap, adómérték 167 Adómentes felhasználás 174 Adó-visszaigénylés 180 Ásványolaj-adóraktár 184 Felhasználói engedélyes tevékenység 194 A felhasználói engedélyes nyilvántartási, jelentési és elszámolási kötelezettsége 200 Az egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék belföldi forgalmazása 202 Az egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék importálása, exportálása, Közösségen belüli beszerzése, értékesítése 202 X. Fejezet ALKOHOLTERMÉK 205 Fogalmak 205 Adóalap, adómérték 207 A bérfőzött párlat utáni adófizetési kötelezettség és eljárási szabályok 209

5 A magánfőzésre vonatkozó szabályok 214 Adómentes felhasználás 215 Alkoholtermék teljes denaturálása, a teljesen denaturált alkohol kiszerelése, beszerzése 222 Alkoholtermék-adóraktár 226 Az alkoholtermék palackozása, zárjegy alkalmazása 231 Az alkoholtermék és alkoholtermék alapanyag előállítása, forgalmazása, birtokolása 242 XI. Fejezet SÖR 245 Termékmeghatározás 245 Adóalap, adómérték 246 Adómentes felhasználás 248 Söradóraktár 250 XII. Fejezet BOR 254 Fogalmak 254 Adóalap, adómérték 256 A bor előállítása 257 Egyszerűsített adóraktári engedély 258 Az egyszerűsített adóraktár bizonylatolási, nyilvántartási, elszámolási és adóbevallási kötelezettsége 259 Boradóraktár 265 A bor értékesítése, szállítása, adóügyi jelzések alkalmazása, borverseny rendezése 266 A bor előállítása és a borászati melléktermékek forgalmazása, birtoklása 268 Adómentes felhasználás 268 XIII. Fejezet PEZSGŐ 271 Termékmeghatározás 271 Adóalap, adómérték 272 Adómentes felhasználás 273 Pezsgőadóraktár 275 XIV. Fejezet KÖZTES ALKOHOLTERMÉK 280 Adóalap, adómérték 281 Köztes alkoholtermék adóraktár 282 Adómentes felhasználás 285 XV. Fejezet DOHÁNYGYÁRTMÁNY 288 Termékmeghatározás 288 Adóalap, adómérték 291 Adójegy alkalmazása 298

6 Dohánygyártmány-adóraktár 311 Az adójegyen feltüntetett ár 314 Az adójeggyel ellátott dohánygyártmányok általános forgalmi adóztatásával összefüggő egyéb szabályok 315 XVI. Fejezet JÖVEDÉKI TERMÉKEK KERESKEDELME, EXPORTJA IMPORTJA SZABADFORGALOMBAN 317 NEGYEDIK RÉSZ 347 XVII. Fejezet JÖVEDÉKI ELLENŐRZÉS ÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEK 347 Jövedéki ellenőrzés 347 Jogkövetkezmények 351 Adóbírság 351 Mulasztási bírság 352 Jövedéki bírság 355 Intézkedések 359 Lefoglalás, elkobzás 362 ÖTÖDIK RÉSZ ZÁRÓ, HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 367 XVIII. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉS 367 Hatályba léptető rendelkezések 367 Átmeneti rendelkezések 368 Felhatalmazás 373 Termékmeghatározás számú melléklet a évi CXXVII. törvényhez számú melléklet a évi CXXVII. törvényhez számú melléklet a évi CXXVII. törvényhez 376

7 2003. ÉVI CXXVII. TÖRVÉNY A J ÖVEDÉKI ADÓRÓL ÉS A JÖVEDÉKI TERMÉKEK FORGALMAZÁSÁNAK KÜLÖNÖS SZABÁLYAIRÓL A központi költség vetés feladatainak ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a jövedéki termékek adóztatásához szükséges feltételek megteremtése érdekében, illetve abból a cé lból, hogy a jövedéki termékek piacán a versenysemlegesség érvényesülhessen, figyelemmel az Európai Unióhoz való csatlakozásból fakadó követelményekre, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) Jövedéki adóköteles a jövedé ki termék belföldi előállítása és belföl dre történő behozatala. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) alapelve alapján függetlenül attól, hogy a tevékenységet végző rendelkezik vagy sem a Jöt. szerinti engedéllyel a jövedéki termék belföldi előállítása és belföldre történő behozatala esetén adófizetési kötelezettség keletkezik. A belföldi előállításhoz kapcsolódó általános szabály szerinti adófizetési kötelezettséget érintően azonban a gazdaság szereplőinek tevékenységét és az alkalmazott technológiákat figyelembe véve, a Jöt. 7. meghatározza azon eseteket, amelyek jövedéki szempontból nem minősülnek termék előállításnak, így adófizetési kötelezettség sem párosul esetükben. Továbbá meghatározza a Jöt. azon termékkört például az adómértékes ellenőrzött ásványolajnak [Jöt. 50. (3) bekezdés és 52. (1) bekezdés] vagy az üzemanyag-adaléknak [Jöt. 50. (5) bekezdés] és a bioüzemanyagnak [Jöt pont p) alpont] nem minősülő ásványolajat, melyek esetében a belföldi előállításhoz kizárólag a felhasználási cél (üzemanyag, tüzelőanyag, fűtőanyag) szerinti adóztatást rendeli, azaz, ha nem olyan célra állítják elő és/vagy nem olyan célra használják fel a terméket, a belföldi előállításhoz adófizetési kötelezettség nem tartozik. A Jöt. 63. (1) bekezdés c) pontja szerinti alkoholtermék esetében, ha teljesülnek a Jöt. 63. (4) bekezdésében foglalt rendelkezések, illetve a magánfőzés keretében [Jöt. 63. (2) bekezdés 11. pont] a magánfőző [Jöt. 63. (2) bekezdés 12. pont] által 50 literig előállított párlat esetén [Jöt. 9. (3) bekezdés] a belföldi előállításhoz kapcsolódóan szintén nem keletkezik adófizetési kötelezettség. Amennyiben a jövedéki terméket harmadik országból [Jöt pont] és közösségből [Jöt pont] belföldre behozzák, akkor ebben az esetben is tartoznak az általános alapelvhez (belföldre történő behozatal esetén adófizetési kötelezettség keletkezik) kivételek. A harmadik országból történő behozatalhoz kapcsolódó kivételt a Jöt. 9. (1) (2) bekezdés tartalmazza, míg a közösségből történő behozatalhoz kapcsolódó kivételt a Jöt. 27. (1) bekezdése és a Jöt a tartalmazza, azaz ezekben az esetekben nem keletkezik adófizetési kötelezettség. (2) Az adókötelezettség teljesítése és ellenőrzése érdekében érvényesítendő követelmény az, hogy a) az adóköteles jövedéki terméket kizárólag adóraktárban állítsák elő, kivéve a vámfelügyelet melletti előállítást,

8 8 A jövedéki adóról szóló törvény egységes szerkezetben, magyarázatokkal Az adóraktár fogalmát a Jöt pontja határozza meg, amely egy olyan speciális fizikai hely, ahol a vámhatóság engedélye alapján a Jöt.-ben meghatározott engedély birtokában végzik a jövedéki termék előállítását. Az adóraktári engedély kizárólag az adóköteles jövedéki termék előállításához szü kséges. A jövedéki termékek előállítása más-más típusú adóraktári engedéllyel végezhető. Az erre vonatkozó speciális szabályokat a Jöt. jövedéki termékenként figyelemmel a 3. (2) bekezdése szerinti sorrendre külön fejezetcímenként tartalmazza, például IX. fejezet ásványolaj vagy X. fejezet alkoholtermék. Az adóraktári engedély és az ehhez kapcsolódó adóraktár engedélyes státusz az önadózáshoz kapcsolódik, azaz az adóraktár engedélyes az adóalany. A vámfelügyelet melletti előállításhoz azért nem szükséges adóraktári engedéllyel rendelkezni, mivel a jövedéki termék nem közösségi áru jellegének fennállásáig, azaz a vámjogi sorsának rendezéséig a Jöt. rendelkezéseivel összefüggésben a vámjogszabályok rendelkezéseit [Jöt. 48. (1) bekezdés] kell alkalmazni. Ehhez kapcsolódó alapelv, hogy a Jöt. szerinti szabadforgalomba bocsátást [Jöt pont] meg kell, hogy előzze a jövedéki termék vámjogi szabadforgalomba bocsátása és a jövedéki termék ennek eredményeként kerülhet adóraktárba. b) a jövedéki adó (a továbbiakban: adó) megfizetése nélkül belföldre behozott jövedéki termék kivéve a vámfelügyelet alatt álló vagy a bejegyzett kereskedő részére behozott jövedéki terméket adóraktárba vagy adómentes felhasználó üzemébe, raktárába kerüljön, és c) a jövedéki terméket az adó megfizetése nélkül kivéve, ha a jövedéki termék vámfelügyelet alatt áll csak adóraktárban, adómentes felhasználó üzemében, raktárában tárolják, raktározzák. A vámfelügyelethez kapcsolódó kivétel az előzőekben kifejtésre került. A bejegyzett kereskedő [Jöt pont], azért kerül kivételként nev esítésre, mivel a bejegyzett kereskedő kizárólag más tagállamból jövedéki termék adófelfüggesztéssel történő fogadására jogosult és a jövedéki termék fogadáshoz kapcsolódóan beáll az adó-megállapítási, adó-bevallási és adófizetési kötelezettsége. A jövedéki termék az adó megfizetése nélkül azért kerülhet és tárolható az adóraktárban és az adómentes felhasználó üzemében, mivel a Jöt. rendelkezései az adóköteles jövedéki termék adófelfüggesztéssel történő szállítását és tárolását belföldön kizárólag az adóraktári és az adómentes felhasználói [Jöt pont] státuszhoz kapcsolódóan teszik lehetővé. (3) Az a jövedéki termék, a) amelyet adómentesen szereztek be, csak az adómentesség alapjául szolgáló célra használható fel; A Jöt. különbséget tesz a nem adóköteles és az adóköteles jövedéki termékhez kapcsolódó eljárás jogi rendelkezések között. Adómentes beszerzés és az adómentes cél kizárólag az adóköteles jövedéki termék esetén valósítható meg. Azon adóköteles jövedéki termék, melynek a szabadforgalomba bocsátásához a Jöt. nem rendel végleges mentesülést beszerezhető a jövedéki adó megfizetése nélkül az adófizetési kötelezettség felfüggesztésével adómentes felhasználóként az engedélyben meghatározott a Jöt. szerinti adómentes célra. Ilyen adómentes cél például vegyipari és kozmetikai termék előállítás [68. (1) bekezdés d) pont] vagy kapcsolt hő- és villamos energia előállítás [Jöt. 53. (1) bekezdés b) pont]. Továbbá itt kell megemlíteni a Jöt. 9. -át és a Jöt át is, azaz amit adómentesen szereztek be (például a vámmentesen harmadik országból behozott jövedéki termék vagy a magánszemély által más tagállamból saját felhasználásra behozott jövedéki termék) szintén csak a mentességnek megfelelően használható fel. Amennyiben például az adómentes felhasználó, az adómentesen beszerzett jövedéki terméket nem az adómentesség alapjául szolgáló célra használták fel, akkor a Jöt. szigorúbb szankció rendszert alkalmaz, mint az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art). Ebben az

9 A jövedéki adóról szóló törvény egységes szerkezetben, magyarázatokkal 9 esetben az Art a szerint megállapított adóbírság mértéke a jövedéki termékkel kapcsolatos adóhiány 100%-a [Jöt ]. b) amelyre adó-visszaigénylést (adólevonást) érvényesítettek, csak olyan célra használható fel, amely után e törvény rendelkezései szerint e jog érvényesíthető. A Jöt. meghatározza, amennyiben az adóköteles jövedéki terméket nem adómentes felhasználó vásárolja meg, hanem az szabadforgalomba kerül a jövedéki adó megfizetésével és azt adómentes célra igazoltan felhasználták, a megfizetett jövedéki adó visszaigényelhető [Jöt. 47. (1) bekezdés d) pont]. Továbbá a Jöt. általánosan meghatároz olyan tevékenységeket, melyek nem tartoznak az adómentes célok közé, de ezekben az esetekben például helyközi vasúti személyszállításhoz [Jöt. 55. (1) bekezdés a) pont] kapcsolódóan a ténylegesen felhasznált gázolajnak a beszerzéskor megfizetett jövedéki adója a tevékenységet végző által visszaigényelhető. Adólevonást az adóalanyi státusszal rendelkező gazdálkodók érvényesíthetnek. Adóalanyi státuszszal rendelkezik például az adóraktár engedélyes, aki a szabadforgalomból igazoltan adóval növelt áron vásárolt jövedéki termék esetén, ha azt jövedéki termék előállításához felhasználta a kettős adóztatás elkerülése érdekében levonásba helyezheti a megvásárolt jövedéki termék adótartalmát [Jöt. 47. (1) bekezdés a) pont]. Amennyiben adó-visszaigénylést (adólevonást) érvényesítettek és a jövedéki terméket olyan célra használták fel, amely után a Jöt. rendelkezései szerint adó-visszaigénylés (adólevonás) nem érvényesíthető, akkor a Jöt. szigorúbb szankció rendszert alkalmaz, mint az Art. Ebben az esetben az Art a szerint megállapított adóbírság mértéke a jövedéki termékkel kapcsolatos adóhiány 100%-a [Jöt ]. (4) Szabadforgalomban csak olyan jövedéki termék szerezhető be, tartható birtokban, használható fel, értékesíthető, szállítható, amely után az adót megfizették. Az előzőekben már történt utalás arra, hogy a Jöt.-ben hol található meg a szabadforgalom meghatározása. A Jöt. szerinti szabad forgalomba bocsátás kifejezés a következők alapján fogalmazható meg. A jövedéki terméknek a harmadik országból, valamint a más tagállamból történő behozatala a jövedéki adó megfizetésével történt, illetve a jövedéki termék az adóraktárt a jövedéki adó megfizetésével hagyta el és a jövedéki termék bekerült a kereskedelmi csatornába, azaz nagykereskedőhöz (jövedéki engedélyes kereskedőhöz), vagy kiskereskedőhöz (nem jövedéki engedélyes kereskedőhöz, azaz működési engedélyes kereskedőhöz) vagy végfelhasználóhoz vagy fogyasztóhoz került. Ebben az esetben a termékpályát végig követve az értékesítési pontokhoz kapcsolódóan olyan okmánnyal, bizonylattal kell rendelkezni, amely igazolja a jövedéki termék adózott voltát. Egyébként a jövedéki termék, adózás alól elvontnak minősül [Jöt ] és az ilyen termék értékesítését, szállítását, birtoklását, felhasználását a Jöt. szigorúan szankcionálja. A szabadforgalommal összefüggésben meg kell említeni a végleges mentesülés jogintézményét, figyelemmel arra, hogy ebben az esetben a jövedéki termék úgy kerül a szabadforgalomba, hogy jövedéki adófizetés nem történik. Például, ha az adóraktárból jelölt gázolajat [Jöt. 13. (1) bekezdés g) pont] vagy teljesen denaturált alkoholterméket [Jöt. 13. (3) bekezdés h) pont] tárolnak ki. Ebben az esetben a végleges mentesüléshez kapcsolódóan kiállított okmány, a termék összetétele igazolja, hogy a jövedéki termék nem minősül adózás alól elvontnak.