A JÖVEDÉKI ADÓRÓL ÉS A JÖVEDÉKI TERMÉKEK FORGALMAZÁSÁNAK KÜLÖNÖS SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY EGYSÉGES SZERKEZETBEN, MAGYARÁZATOKKAL

Átírás

1 A JÖVEDÉKI ADÓRÓL ÉS A JÖVEDÉKI TERMÉKEK FORGALMAZÁSÁNAK KÜLÖNÖS SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY EGYSÉGES SZERKEZETBEN, MAGYARÁZATOKKAL 2013 Budapest, 2013

2 Szerzők: Ágoston Krisztián Bajusz Éva Boros Sándor Lőrincz Csaba Szabó Gábor Szabó József Szerkesztő: dr. Esküdt Gábor Szabó Károly Lektor: Arnold Mihály Sorozatszerkesztő: dr. Baté Zsuzsanna ISSN ISSN A kézirat lezárásának időpontja július 1. Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Budapest, XIII. Mór u Felelős kiadó: dr. Bokor Pál, a SALDO Zrt. vezérigazgatója A SALDO Kiadó az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja. A SALDO Kiadó valamennyi kiadványa szerzői jogvédelem alatt áll. E kiadvány bármely részének sokszorosítása, bármilyen adatrendszerben való tárolása (papír, elektronikus stb.) a kiadó előzetes írásbeli engedélye nélkül TILOS!

3 Tartalom ELŐSZÓ 7 GYAKRABBAN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK ÉVI CXXVII. TÖRVÉNY A JÖVEDÉKI ADÓRÓL ÉS A JÖVEDÉKI TERMÉKEK FORGALMAZÁSÁNAK KÜLÖNÖS SZABÁLYAIRÓL 11 ELSŐ RÉSZ...11 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...11 I. Fejezet HATÁLY, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 15 Területi hatály 15 Tárgyi hatály 15 Személyi hatály 16 Hatáskör, illetékesség 17 Értelmező rendelkezések 20 II. Fejezet ADÓKÖTELEZETTSÉG, ADÓFELFÜGGESZTÉS, ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 51 Adókötelezettség keletkezése 51 Adómentes jövedéki termék 53 Az adófelfüggesztés esetei 56 Adófelfüggesztéssel történő szállítás 59 Az adófelfüggesztés megszűnése 64 Végleges mentesülés az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól 64 Az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség beállta 72 Adófizetési kötelezettség keletkezésének egyéb esetei 74 Az adó fizetésére kötelezett személy 76 III. Fejezet ADÓZÁSI SZABÁLYOK A KÖZÖSSÉGEN BELÜLI TERMÉKFORGALOMBAN 77 Közösségen belüli szállítás közösségi adófelfüggesztési eljárásban 77 Közösségen belüli szállítás belföldi adóraktárból 80 Közösségen belüli szállítás belföldi adóraktárba 90 A vámhatóság különös jogosultsága az adó beszedésére 91 Bejegyzett kereskedő 92 Bejegyzett feladó 95 Szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék beszerzése más tagállamból gazdasági tevékenység keretében 97 Adózott jövedéki termékek szállítása más tagállamba 99 Szabad forgalomba bocsátott termékek szállítása belföldön keresztül 100 Magáncélú behozatal más tagállamból 101 Csomagküldő kereskedelem 102 Jövedéki adóügyi együttműködés 103 IV. Fejezet AZ ADÓRAKTÁR MŰKÖDTETÉSÉNEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI 104 Adóraktári engedély 104 Jövedéki biztosíték 111 Adóraktári engedély megszűnése 114 Az adóraktár bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási kötelezettsége 115

4 V. Fejezet A JÖVEDÉKI TERMÉK ADÓMENTES FELHASZNÁLÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 121 Engedélykérelem, az engedély megadásának feltételei 121 Keretengedély 126 Jövedéki termék adómentes beszerzése, felhasználása, nyilvántartása 129 Elszámolás a jövedéki termék adómentes felhasználásáról 132 VI. Fejezet ADÓ-VISSZAIGÉNYLÉS 133 VII. Fejezet EGYES ADÓZÁSI ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 141 VIII. Fejezet HATÓSÁGI FELÜGYELET 151 MÁSODIK RÉSZ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK IX. Fejezet ÁSVÁNYOLAJ 161 Termékmeghatározás 162 Adóalap, adómérték 191 Adómentes felhasználás 200 Adó-visszaigénylés 205 Ásványolaj-adóraktár 211 Felhasználói engedélyes tevékenység 221 A felhasználói engedélyes nyilvántartási, jelentési és elszámolási kötelezettsége 227 Az egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék belföldi forgalmazása 229 Az egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék importálása, exportálása, Közösségen belüli beszerzése, értékesítése 230 Egyéb bejelentési, nyilvántartás-vezetési kötelezettség 232 X. Fejezet ALKOHOLTERMÉK 233 Fogalmak 233 Adóalap, adómérték 235 A bérfőzött párlat utáni adófizetési kötelezettség és eljárási szabályok 243 A magánfőzésre vonatkozó szabályok 249 Adómentes felhasználás 250 Alkoholtermék teljes denaturálása, a teljesen denaturált alkohol kiszerelése, beszerzése 259 Alkoholtermék-adóraktár 264 Az alkoholtermék palackozása, zárjegy alkalmazása 272 Az alkoholtermék és alkoholtermék alapanyag előállítása, forgalmazása, birtokolása 285 XI. Fejezet SÖR 287 Termékmeghatározás 287 Adóalap, adómérték 289 Adómentes felhasználás 292 Söradóraktár 294 XII. Fejezet BOR 299 Fogalmak 299 Adóalap, adómérték 301 A bor előállítása 303 Egyszerűsített adóraktári engedély 304

5 Az egyszerűsített adóraktár bizonylatolási, nyilvántartási, elszámolási és adóbevallási kötelezettsége 306 Boradóraktár 312 A bor értékesítése, szállítása, adóügyi jelzések alkalmazása, borverseny rendezése 313 A bor előállítása és a borászati melléktermékek forgalmazása, birtoklása 316 Adómentes felhasználás 317 XIII. Fejezet PEZSGŐ 319 Termékmeghatározás 319 Adóalap, adómérték 320 Adómentes felhasználás 322 Pezsgőadóraktár 324 XIV. Fejezet KÖZTES ALKOHOLTERMÉK 328 Termékmeghatározás 328 Adóalap, adómérték 330 Köztes alkoholtermék adóraktár 331 Adómentes felhasználás 334 XV. Fejezet DOHÁNYGYÁRTMÁNY 336 Termékmeghatározás 336 Adóalap, adómérték 340 Adójegy alkalmazása 348 Dohánygyártmány-adóraktár 365 Az adójegyen feltüntetett ár 369 Az adójeggyel ellátott dohánygyártmányok általános forgalmi adóztatásával összefüggő egyéb szabályok 369 HARMADIK RÉSZ XVI. Fejezet JÖVEDÉKI TERMÉKEK KERESKEDELME, EXPORTJA-IMPORTJA SZABADFORGALOMBAN 371 NEGYEDIK RÉSZ XVII. Fejezet JÖVEDÉKI ELLENŐRZÉS ÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEK 403 Jövedéki ellenőrzés 403 Jogkövetkezmények 407 Adóbírság 408 Mulasztási bírság 409 Jövedéki bírság 411 Intézkedések 417 Lefoglalás, elkobzás 419 ÖTÖDIK RÉSZ ZÁRÓ, HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK XVIII. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉS 425 Hatályba léptető rendelkezések 425 Átmeneti rendelkezések 426 Felhatalmazás 431 Termékmeghatározás számú melléklet a évi CXXVII. törvényhez 435

6 2. számú melléklet a évi CXXVII. törvényhez számú melléklet a évi CXXVII. törvényhez évi CXVII. törvény a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről 436 Módosító jogszabályok záró rendelkezései /2010. (XII. 28.) Korm. rendelet a fenntartható bioüzemanyag-termelés követelményeiről és igazolásáról 445 Módosító jogszabályok záró rendelkezése /2007. (XII. 15.) Kormány rendelet a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés feltételeiről és szabályairól 463 Módosító jogszabályok záró rendelkezései /2009. (XII. 29.) PM rendelet a zárjegy alkalmazásának, a zárjeggyel való elszámolásnak a részletes szabályairól 468 Módosító jogszabályok záró rendelkezései 478 8/2004. (III. 10.) PM rendelet a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 485 Módosító jogszabályok záró rendelkezései /2002. (XII. 6.) PM rendelet a hordós és kannás borra előírt hivatalos zár alkalmazásának, valamint elszámolásának részletes szabályairól 637 Módosító jogszabályok záró rendelkezései /1998. (IV. 30.) PM rendelet az adójegy igénylésére, visszavételére, alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról 644 Módosító jogszabályok záró rendelkezései /1997. (XII. 30.) PM rendelet a jövedéki termékek veszteségnormáiról 661 Módosító jogszabályok záró rendelkezései 665 Tárgymutató

7 A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény 7 ELŐSZÓ A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény egységes szerkezetben, magyarázatokkal című kiadvány immáron harmadik alkalommal jelenik meg, azzal a céllal, hogy címét tükrözve a jogalkalmazás számára magyarázatokat adjon, a szabályozás szerteágazó, alapjaiban mégis összefüggő viszonyaiban segítse az eligazodást. A hatályos jövedéki adótörvény, december 28-ai kihirdetése óta közel nyolcszázötven alkalommal módosult. A módosulásokra részben az Európai Unió jogával való harmonizáció megteremtése, részben pedig a gyakorlati élet, az innováció és a technológia változásainak lekövetése érdekében került sor. A változások nem csupán a törvény szintjén következtek be, hanem azok a végrehajtási szintű szabályokra is kihatottak. E módosulások követése olyan próba elé állítja a jogalkalmazói oldalt, amely a változások okai, a szabályozás logikai összefüggései, illetve a kapcsolódó végrehajtási szabályok ismerete hiányában szinte teljesíthetetlen, és aminek következtében a jogalkalmazó a jogszabályban foglalt kötelezettségeinek képtelen lenne eleget tenni, vagy a jogszabály által biztosított lehetőségeinek kereteit megismerni. Az évezredes gyökerekkel rendelkező, és az idén éppen két évtizedes múltra visszatekintő, a piacgazdaság követelményét immáron mindenkor szem előtt tartó jövedéki szabályozás a kezdeti tiltó és korlátózó normák mellett, idővel befogadta az innovációt, egyre szélesedő körben alkalmazza a XXI. század infokommunikációs eszközeit, elfogadta, hogy az állam és a költségvetés érdekei mellett tekintettel kell lennie a szabályozással érintett ügyféli kör érdekeire is, amelyek végső soron a gazdaság élénküléséhez vezethetnek. Adótörvényről lévén szó természetes az is, hogy az egyes termékek fogyasztását közvetett módon befolyásoló adómértékek is időről-időre módosulnak, befolyásolva és változtatva a fogyasztás szerkezetét. A 2013-as kiadványban megjelennek a legújabb jogintézmények, mint például a teljesség igénye nélkül az utasellátó adóraktár, a légiutas-ellátási tevékenység, illetve a meglévő szabályok változásai, amelyek körében kiemelendő a mezőgazdasági adó-visszaigénylés, a bérfőzés vagy a zárjegyfelhasználás szabályainak módosulása. E kiadványban a szerzők ahol azt indokoltnak tartották jelezték az elmúlt évtized adómérték változásai, sok esetben az adó alapjául szolgáló mennyiségi egységek változtatását is szemléltetve. Tekintve, hogy jelen kiadvány a szabályozási környezet koherens összefüggésein túl a történeti, szakmai kapcsolatok taglalására is nagy hangsúlyt helyez, ezért e kiadvány a gyakorlati szakemberek mellett, a szabályozással ismerkedő nem csak főiskolákon, egyetemeken tanulók számára is hasznos segítség lehet. Ugyanakkor a mindennapos gyakorlati életből merítve a szerzők azáltal is hasznos segítséget kívánnak nyújtani, hogy egyes szakmai kérdések kapcsán kialakított véleményeket is közölnek, melyek tekintetében hangsúlyos, hogy azok a körülírt, de tényállásszerű pontossággal nem vázolt eset kapcsán kerültek kialakításra, így jelen formájukban kizárólag az eligazodást és megértést szolgálják, ugyanakkor nem kötelező érvényűek a jogalkalmazókra. A kiadványban a vastagon szedett bekezdések jelzik a törvény szövegét, a normál betűtípusok pedig a szakértői kommentárokat, illetve ezektől való megkülönböztethetőség érdekében dőlt betűvel szedve az egyes szakmai kérdések kapcsán közölt szakmai véleményeket. Budapest, február a Szerzők

8 A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény 9 GYAKRABBAN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK 110/2008/EK rendelet Áht. Art. Együttes rendelet EK rendelet ER. GET. Irányelv Jöt. Kertv. Ket. Korm. rendelet NAV Korm. rendelet NAV tv. PM rendelet Szja törvény A szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről, és földrajzi jelzéseinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelete Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény Az egyes, katonai célú felhasználással kapcsolatos jövedéki rendelkezések részletes szabályairól szóló 12/2010. (III. 31.) PM-HM együttes rendelet A Bizottságnak a 2008/118/EK tanácsi irányelvnek a jövedéki termékek jövedékiadó-felfüggesztéssel történő szállításához kapcsolódó számítógépes eljárások tekintetében történő végrehajtásáról szóló július 24-ei 684/2009/EK rendelete A nyerges vontató jármű jelleg megállapítása a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KÖHÉM Rendelet A földgázellátásról szóló évi XL. törvény A jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló a Tanács december 16-i 2008/118/ EK Irányelve A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló évi CXXVII. törvény A kereskedelemről szóló évi CLXIV. törvény A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 201/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló évi CXXII. törvény A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III.10.) PM rendelet A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény

9 A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény ÉVI CXXVII. TÖRVÉNY A JÖVEDÉKI ADÓRÓL ÉS A JÖVEDÉKI TERMÉKEK FORGALMAZÁSÁNAK KÜLÖNÖS SZABÁLYAIRÓL A központi költségvetés feladatainak ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a jövedéki termékek adóztatásához szükséges feltételek megteremtése érdekében, illetve abból a célból, hogy a jövedéki termékek piacán a versenysemlegesség érvényesülhessen, figyelemmel az Európai Unióhoz való csatlakozásból fakadó követelményekre, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) Jövedéki adóköteles a jövedéki termék belföldi előállítása és belföldre történő behozatala. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) hivatkozott szakasza általános szabályként határozza meg a jövedéki termék belföldi előállításához és belföldre történő behozatalához kapcsolódó adókötelezettséget. Első olvasatra a Jöt. rendelkezéseinek összefüggésszerű ismerete hiányában vagy azt nem összefüggéseiben értelmezve, arra a következtetésre lehet jutni, hogy minden előállítás és minden behozatal esetén, a gazdálkodó szervezeteknek, a magánszemélyeknek jövedéki adót kell fizetni. Az előzőekkel összefüggésben e paragrafus további rendelkezéseit áttekintve és a Jöt. egyes rendelkezéseit kiragadva például [Jöt (2) bekezdés 1. pont e) alpont és, 3. pont], arra a következtetésre lehet jutni, hogy a jövedéki termék előállítása, behozatala kizárólag a Jöt. rendelkezései szerinti engedély birtokában végezhető. Hangsúlyozni kívánom, hogy az előzőek szerint nem lehet alkalmazni a Jöt. rendelkezéseit, illetve más jogszabály esetén sem követendő eljárás, hogy egy-egy rész kiragadásával, az adott szabályozás nem öszszefüggéseiben történő alkalmazásával kerüljön sor a végleges szakmai álláspont kialakítása. A napi munkavégzés segítése érdekében, mint hasznos tanácsot szeretném megfogalmazni, hogy az adott jogszabály alkalmazása során, így különösen a Jöt. esetén a helyes következtetés kialakításához először is megfelelő mélységben el kell sajátítani a jogszabályi rendelkezéseket, ismerni kell azok kapcsolódási pontjait. Természetesen vannak a Jöt.-ben olyan rendelkezések, melyek a jövedéki termék belföldi előállításhoz, belföldre történő behozatalához kapcsolódóan összefüggéseiben alkalmazva a jogszabály alkalmazó részére egyértelművé teszik, melyek azok az esetek, amikor nem keletkezik jövedéki adókötelezettség. Ezen esetek az alábbiak szerint csoportosíthatók. Belföldi előállításhoz kapcsolódó esetek: a Jöt. 7. meghatározza azon eseteket, amelyek jövedéki szempontból nem minősülnek termék előállításnak, így adókötelezettségről sem beszélhetünk, a Jöt. például az adómértékes ellenőrzött ásványolajnak [Jöt. 50. (3) bekezdés és 52. (1) bekezdés] és a bioüzemanyagnak [Jöt pont p) alpont] nem minősülő ásványolaj belföldi előállításához, kizárólag az üzemanyagkénti, tüzelőanyagkénti, fűtőanyagkénti felhasználás esetén rendel adókötelezettséget. Amennyiben az adómértékes ellenőrzött ásványolajnak és a bioüzemanyagnak nem minősülő ásványolajat, nem üzemanyag, tüzelőanyag, fűtőanyag célra állítják elő és/vagy használják fel, akkor a belföldi előállításhoz adókötelezettség nem párosul.

10 12 A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény a Jöt. szerint alkoholterméknek kell tekinteni a 2207 és 2208 vámtarifaszámú terméket oldott vagy oldatlan állapotban tartalmazó, 1,2 térfogatszázalékot meghaladó alkoholtartalmú, a Jöt. 63. (1) bekezdés a) és b) pontban említett vámtarifaszámok alá nem tartozó terméket [Jöt. 63. (1) bekezdés c) pont]. Amennyiben e termékkör estében teljesülnek a Jöt. 63. (4) bekezdésében foglalt rendelkezések, például az abban lévő etilalkoholra megfizették a jövedéki adót vagy arra végleges mentesülés következett be, akkor a belföldi előállításhoz kapcsolódóan nem keletkezik adókötelezettség, a Jöt. meghatározza, hogy a magánfőzés keretében [Jöt. 63. (2) bekezdés 11. pont] a magánfőző [Jöt. 63. (2) bekezdés 12. pont] által 50 liter mennyiségig előállított párlat esetén [Jöt. 9. (3) bekezdés] a belföldi előállításhoz kapcsolódóan szintén nem keletkezik adókötelezettség. A Jöt. 76. (4) bekezdése szerinti 1000 litert meg nem haladó sör, illetve a Jöt. 80. (3) bekezdése szerinti feltétel teljesülése esetén a szőlőbor vagy az egyéb bor, valamint a Jöt. 89. (3) bekezdése szerinti 1000 litert meg nem haladó pezsgő előállításhoz kapcsolódóan nem keletkezik adófizetési kötelezettség, a tevékenység végzéséhez nem szükséges adóraktári engedély, a tevékenység végezhető adóraktáron kívül [Jöt pont q alpont]. Behozatalhoz kapcsolódó esetek: amennyiben a jövedéki terméket harmadik országból [Jöt pont] és közösségből [Jöt pont] belföldre behozzák, akkor ebben az esetben is tartoznak az általános szabályhoz (belföldre történő behozatal esetén adókötelezettség keletkezik) kivételek. A harmadik országból történő behozatalhoz kapcsolódó kivételt a Jöt. 9. (1) (2) és (4) bekezdés tartalmazza, míg a közösségből történő behozatalhoz kapcsolódó kivételt a Jöt. 27. (1) (2) bekezdése és a Jöt a tartalmazza, azaz ezekben az esetekben nem keletkezik adókötelezettség. (2) Az adókötelezettség teljesítése és ellenőrzése érdekében érvényesítendő követelmény az, hogy a) az adóköteles jövedéki terméket kizárólag adóraktárban állítsák elő, kivéve a vámfelügyelet melletti előállítást, Az adóraktár fogalma a Jöt pontjában található. Az adóraktár, olyan speciális, fizikailag elkülönített hely (például kerítéssel), ahol a vámhatóság által kiadott, az adott tevékenység folytatására jogosító engedély birtokában jövedéki termék előállítása, tárolása, raktározása végezhető. Általános feltétel, hogy kizárólag olyan üzem, raktár esetén engedélyezhető az adóraktárként történő működés, amely helyrajzi számmal beazonosítható, egy technológiai egységet képez. Az adóraktárban a jövedéki termék előállítása, beraktározása során keletkező adókötelezettség felfüggesztés alatt áll. Az előző gondolatmenetből az is levezethető, hogy az adóraktári engedély kizárólag olyan jövedéki termék előállításához, tárolásához, raktározásához szükséges, amely adóköteles. Kivételként kell megállapítani az egyéb ellenőrzött ásványolaj termékkört [Jöt. 52. (2) bekezdés i) pont], mivel függetlenül attól, hogy felhasználási céljuk alapján válnak adóköteles jövedéki termékké, ennek ellenére előállításuk a Jöt. 59. (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezések figyelembevételével kizárólag adóraktárban végezető [Jöt. 34. (3) bekezdés]. A jövedéki termékek előállítása különböző típusú adóraktári engedéllyel végezhető. Az erre vonatkozó részlet szabályokat a Jöt. jövedéki termékenként figyelemmel a 3. (2) bekezdése szerinti sorrendre, fejezetcímenként például IX. fejezet ásványolaj vagy X. fejezet alkoholtermék tartalmazza. A vámfelügyelet melletti előállításhoz, azért nem szükséges adóraktári engedély, mivel a jövedéki termék nem közösségi áru jellegének fennállásáig, azaz a vámjogi sorsának rendezéséig a Jöt. rendelkezéseivel összefüggésben a vámjogszabályok rendelkezéseit [Jöt. 48. (1) bekezdés] kell irányadónak tekinteni. Ehhez kapcsolódó szabály, hogy a Jöt. szerinti szabadforgalomba bocsátást [Jöt pont] meg kell előznie a jövedéki termék vámjogi szabadforgalomba bocsátásának. A jövedéki termék, ezt követően kerülhet adóraktárba.

11 A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény 13 b) a jövedéki adó (a továbbiakban: adó) megfizetése nélkül belföldre behozott jövedéki termék kivéve a vámfelügyelet alatt álló vagy a bejegyzett kereskedő részére behozott jövedéki terméket adóraktárba vagy adómentes felhasználó üzemébe, raktárába kerüljön, és A vámfelügyelethez kapcsolódó kivétel az előzőekben kifejtésre került. A bejegyzett kereskedő [Jöt pont], azért kerül szintén kivételként nevesítésre, mivel a bejegyzett kereskedő kizárólag más tagállamból jövedéki termék közösségi adófelfüggesztéssel történő fogadására jogosult és a jövedéki termék fogadáshoz kapcsolódóan beáll az adó-megállapítási, adó-bevallási és adófizetési kötelezettsége. c) a jövedéki terméket az adó megfizetése nélkül kivéve, ha a jövedéki termék vámfelügyelet alatt áll csak adóraktárban, adómentes felhasználó üzemében, raktárában tárolják, raktározzák. A jövedéki termék az adó megfizetése nélkül, azért tárolható az adóraktárban és az adómentes felhasználó üzemében, mivel a Jöt. rendelkezései az adóköteles jövedéki termék adófelfüggesztéssel történő szállítását és tárolását belföldön kizárólag az adóraktári és az adómentes felhasználói [Jöt pont] státuszhoz kapcsolódóan teszik lehetővé. (3) Az a jövedéki termék, a) amelyet adómentesen szereztek be, csak az adómentesség alapjául szolgáló célra használható fel; A Jöt. szerint különbséget kell tenni a nem adóköteles és az adóköteles jövedéki termékhez kapcsolódó eljárás jogi rendelkezések esetén. Ebből következik, hogy az adómentes beszerzés és az adómentes felhasználási cél kizárólag, olyan jövedéki termékek esetén alkalmazható, amelyek adókötelesek. Az adóköteles jövedéki termék a jövedéki adó megfizetése nélkül az adófizetési kötelezettség felfüggesztésével, adómentes felhasználóként (keretengedélyes gazdálkodóként) az engedélyben meghatározott Jöt. szerinti adómentes célra szerezhető be [Jöt pont]. Ilyen adómentes felhasználási cél például: az adómentesen beszerzett ásványolajnak nagyolvasztókban kémiai redukciós eljárás keretében, a koksz adalékanyagaként való felhasználása [Jöt. 53. (1) bekezdés c) pont], vagy az adómentesen beszerzett alkoholterméknek külön jogszabályban meghatározott hatóság által forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerek, továbbá a gyógyszeranyagok, gyógyszeripari intermedierek külön jogszabály szerinti engedéllyel végzett ipari előállításához történő felhasználása [Jöt. 68. (1) bekezdés a) pont]. Amennyiben például a keretengedélyes gazdálkodó, az adómentesen beszerzett jövedéki terméket nem az adómentesség alapjául szolgáló célra használtja fel, akkor a Jöt. szigorúbb szankció rendszert alkalmaz, mint az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art). Ebben az esetben az Art a szerint megállapított adóbírság mértéke a jövedéki termékkel kapcsolatos adóhiány 100%-a [Jöt ]. Az adómentes beszerzés és az adómentesség alapjául szolgáló célra történő felhasználással összefüggésben meg kell említeni továbbá a Jöt. 9. -át és a Jöt át is, azaz amit például a magánszemély adómentesen szerez be (a vámmentesen harmadik országból behozott jövedéki termék vagy más tagállamból saját felhasználásra behozott jövedéki termék) szintén csak a mentességnek megfelelően használható fel. b) amelyre adó-visszaigénylést (adólevonást) érvényesítettek, csak olyan célra használható fel, amely után e törvény rendelkezései szerint e jog érvényesíthető.

12 14 A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény Adó-visszaigénylés: A Jöt. meghatározza, amennyiben az adóköteles jövedéki terméket nem adómentes felhasználó vásárolja meg, hanem az szabadforgalomba kerül a jövedéki adó megfizetésével és azt adómentes célra igazoltan felhasználták, a megfizetett jövedéki adó visszaigényelhető [Jöt. 47. (1) bekezdés d) pont]. Továbbá a Jöt. általánosan meghatároz olyan tevékenységeket, melyek nem tartoznak az adómentes célok közé, de ezekben az esetekben például a magyar vagy külföldi hajólajstromban nyilvántartott, áru- vagy személyszállítást gazdasági tevékenység keretében végző hajóban (ideértve a kompot is) a ténylegesen felhasznált gázolajnak a beszerzéskor megfizetett jövedéki adóját, a belvízi személyszállítási vagy belvízi áruszállítási tevékenységet végző visszaigényelheti [Jöt. 55. (2) bekezdés]. Az előző két példa esetén a felhasznált gázolaj teljes adótartalma visszaigényelhető. A Jöt. szabályozó rendszere alapján meghatározott tevékenységek esetén, a tevékenységhez felhasznált jövedéki termék adótartalmának csak egy részét lehet visszaigényelni. Például ilyen eset Jöt. 57/C. (1) bekezdése alapján a közúti árufuvarozási, személyszállítási tevékenységhez felhasznált gázolaj jövedéki adójából, literenként 17 forint jövedéki adó-visszaigénylése. Adólevonás: Adólevonást a Jöt. szerinti olyan engedélyes gazdálkodó érvényesíthet, akik adó-megállapítási, adóbevallási és adómegfizetési kötelezettségének önadózás keretében tesz eleget. Ilyen adóalanyi státusszal rendelkezik az adóraktár engedélyes. Amennyiben az adóraktár engedélyes gazdálkodó a jövedéki terméket a szabadforgalomból igazoltan adóval növelt áron megvásárolja és azt jövedéki termék előállításához felhasználta a kettős adóztatás elkerülése érdekében levonásba helyezheti a megvásárolt jövedéki termék adótartalmát [Jöt. 47. (1) bekezdés a) pont]. Amennyiben adó-visszaigénylést (adólevonást) érvényesítettek és a jövedéki terméket olyan célra használták fel, amely után a Jöt. rendelkezései szerint adó-visszaigénylés (adólevonás) nem érvényesíthető, akkor a Jöt. szigorúbb szankció rendszert alkalmaz, mint az Art. Ilyenkor az Art a szerint megállapított adóbírság mértéke a jövedéki termékkel kapcsolatos adóhiány 100%-a [Jöt ]. (4) Szabadforgalomban csak olyan jövedéki termék szerezhető be, tartható birtokban, használható fel, értékesíthető, szállítható, amely után az adót megfizették. A Jöt. alapján szabad forgalomba bocsátás kifejezés általánosan a következők szerint fogalmazható meg. A jövedéki terméknek a harmadik országból, valamint a más tagállamból történő behozatala a jövedéki adó megfizetésével történt, illetve a jövedéki termék az adóraktárt a jövedéki adó megfizetésével hagyta el és a jövedéki termék bekerül a kereskedelmi csatornába, azaz nagykereskedőhöz (jövedéki engedélyes kereskedőhöz), vagy kiskereskedőhöz (nem jövedéki engedélyes kereskedőhöz, azaz működési engedélyes kereskedőhöz) vagy végfelhasználóhoz vagy fogyasztóhoz került. Az előző megfogalmazással összefüggésben hangsúlyozni szükséges, hogy az értékesítési pontokhoz (átadáshoz-átvételhez) kapcsolódóan olyan okmánnyal, bizonylattal kell rendelkezni, amely igazolja a jövedéki termék adózott voltát. Egyébként a jövedéki termék, adózás alól elvontnak minősül [Jöt ] és az ilyen termék értékesítését, szállítását, birtoklását, felhasználását a Jöt. szigorúan szankcionálja. Természetesen a szabadforgalomba bocsátáshoz kapcsolódó adófizetési kötelezettséget érintően is vannak kivételek, azaz amikor a jövedéki termék az adómegfizetése nélkül legálisan, a Jöt. vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kerülhet a szabadforgalomba. Ilyen eset például a Jöt.-ben az adóraktári engedélyes tevékenységhez kapcsolódó végleges mentesülés jogintézménye. A végleges mentesülés jogintézményére példaként említhető meg, ha az adóraktárban az alkoholterméket a Jöt. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III.10.) PM rendelet (a továb-

13 A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény 15 biakban: PM rendelet) 60. -ában foglaltak alapján teljesen denaturálják, azaz az alkoholterméket emberi fogyasztásra véglegesen alkalmatlanná teszik [Jöt. 63. (2) bekezdés 3. pont]. Ebben az esetben a denaturálási eljárás során felhasznált alkoholtermék adótartalma tekintetében, az adóraktár engedélyes véglegesen mentsül a felfüggesztett adó-megállapítási és adófizetési kötelezettsége alól [Jöt. 13. (3) bekezdés h) pont] és a jövedéki adó megfizetése nélkül hozható a teljesen denaturált alkoholtermék szabadforgalomba. Ilyenkor a végleges mentesüléshez kapcsolódóan kiállított okmány (például denaturálási jegyzőkönyv, egyszerűsített kísérő okmány), a termék összetétele igazolja, hogy a jövedéki termék nem minősül adózás alól elvontnak. I. Fejezet HATÁLY, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK Területi hatály 2. A törvény rendelkezéseit a Magyarország területén (a továbbiakban: belföld) kell alkalmazni. A belföld fogalmába beletartozik a vámszabad és tranzitterület is. A Magyarország területén a jövedéki termék adóztatására, ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések alkalmazhatóságát határozza meg a területi hatály, melynek speciális fordulata, hogy a belföld fogalmába beletartozik a vámszabadterület és a tranzitterület is. Figyelemmel arra, hogy a Jöt. 48. (1) bekezdése alapján a Jöt. rendelkezéseivel összefüggésben a vámjogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Példával szemléltetve a tranzitterület esetén az alkoholtermék és a dohánygyártmány az adó megfizetése nélkül a Jöt. szerinti tranzitadóraktárban tárolható, kizárólag nem helyben fogyasztásra történő értékesítés céljából [Jöt. 72. (2) bekezdés és 100. (2) bekezdés]. Továbbá, ha a vámszabadterület esetén az aktív feldolgozás alá vont jövedéki termék harmadik országba történő visszaszállításával a vámrendelkezések szerint nem számoltak el, akkor a Jöt. szerint adófizetési kötelezettség keletkezik. [Jöt. 15. (1) bekezdés f pont]. Tárgyi hatály 3. (1) A törvény rendelkezéseit a jövedéki termékek után fizetendő adóra, a dohánygyártmányok általános forgalmi adójára, a jövedéki termékek előállítására és forgalmazására, továbbá a jövedéki ügyekre kell alkalmazni. A tárgyi hatály esetén hangsúlyozandó, hogy a Jöt. rendelkezéseit a jövedéki adó mellett a dohánygyártmányok forgalmi adójára is alkalmazni kell, figyelemmel arra, hogy a dohánygyártmányok adóztatása az adójegy (adóügyi jelzés) alapján történik, mely adótartalmának (értékének) meghatározásába az általános forgalmi adó is bele tartozik [Jöt. 98. (1) (2) bekezdés]. A Jöt. 1. (1) és (4) bekezdésével összefüggésben a tárgyi hatályt alkalmazni kell a jövedéki termék előállítására és forgalmazására. Továbbá a tárgyi hatály alapján a Jöt. rendelkezéseit alkalmazni kell a jövedéki termékkel, az adójeggyel, a zárjeggyel összefüggő adó- és egyéb kötelezettségek teljesítésére, hatósági felügyeletre, jövedéki ellenőrzésre és az ezekkel kapcsolatos eljárásra [Jöt pont]. (2) Jövedéki termékek: a) az ásványolaj, Az ásványolaj termékkörre vonatkozó részletes rendelkezéseket a Jöt. 50. (1) (4) bekezdése határozza meg.