MAGYAR FÖLDÉRT KÖZHASZNÚ EGYESÜLET

Átírás

1 Cum Deo pro Patria et Libertate MAGYAR FÖLDÉRT KÖZHASZNÚ EGYESÜLET módosításokkal egybeszerkesztett egységes szerkezetű ALAPSZABÁLYA A Nagyságos Fejedelem saját kezűleg készített széke. Várjuk, hogy újra jöjjön, s a székét elfoglalja... 1/31

2 MAGYAR FÖLDÉRT KÖZHASZNÚ EGYESÜLET módosításokkal egybeszerkesztett ALAPSZABÁLYA I. Az egyesület neve, székhelye, jogállása 1. Az egyesület neve: Magyar Földért Közhasznú Egyesület 2. Az egyesület székhelye: 8973 Magyarföld, Bem u Az egyesület működési területe: Az egyesület működési területe kiterjed a Magyar Köztársaság egész területére. 4. Az egyesület jogállása, jellege: Az egyesület jogi személy; (általánosan) közhasznú társadalmi szervezet; jellege szerint: egyesület. II. Az egyesület célja, feladatai, tevékenységei 5. Az egyesület célja, feladatai: Vidéken lévő, nehezen, vagy áron alul, vagy egyáltalán nem értékesíthető, leromlott állagú vagy felújítandó állapotú épületek, építmények megmentése, korszerűsítése, majd a keresztény eszmerendszer alapján közösségi célú hasznosítása közhasznú tevékenységek végzésével; az egyesület közhasznú tevékenységeihez kapcsolódóan a támogatásra szorulók vagy támogatásra érdemesek juttatásban való részesítése. Az egyesület eszmeisége: II. Rákóczi Ferenc fejedelmünket példaképnek tekintve a haza, a magyarság megmaradásának érdekében értékmentés, önzetlen, ha szükséges, önfeláldozó feladatvállalás, szorgalmas és kitartó tevékenykedés, példamutatás, egymás iránti messzemenő szolidaritás, a magyarság összefogására való buzdítás az Egy mindenkiért mindenki egyért egyesületi elv alapján. A célok bővebb kifejtése: A magyarság megmaradása, a magyar kultúra megóvása érdekében esztétikai, építészeti, néprajzi, történelmi, kultúrtörténeti, kortörténeti, falu- vagy városképi szempontból jellegzetes vagy értékes, vagy értékessé tehető vidéki, elsősorban falusi, tanyasi, kisvárosi, vagy e településtípusokhoz hasonló környezetben lévő, nehezen, vagy csak értéken alul, vagy egyáltalán nem értékesíthető épületek, építmények enyészettől való megóvása, felújítása, korszerűsítése, bővítése, és a magyarság érdekében keresztény értékrend szerint való közösségi célú hasznosítása egészségmegőrző, szociális, tudományos, művészeti, kulturális, oktató-nevelő, természetvédő, környezetvédő, jogvédő, nemzetközi kapcsolatokat építő, hazai turizmust, különösen vidéki turisztikát fejlesztő, településfejlesztő, vidékfejlesztő céllal. A magyarság megmaradása érdekében oktató, ismeretterjesztő, tudományos, művészeti tevékenység, magyar, elsősorban falusi, népi termények, termékek, állatok minél szélesebb körben való megismertetése, lobbitevékenység; a nagycsaládosok, az édesanyák, a gyermekek, az ifjúság, az oktatásinevelési intézmények segítése, támogatása, közösségi rendezvények, táborok támogatása, szervezése, létrehozása. A magyarság megmaradása érdekében a határainkon túli és a külföldre szakadt magyarok segítése, bekapcsolása a magyarországi kultúrába, a magyarsággal feltehetően rokon népekkel (ideértve az alternatív őstörténeti kutatások eredményei szerinti rokonnépeket is) és a magyarsággal történeti hagyomány alapján szoros és mély barátságban lévő népekkel való kapcsolatok szorosabbá fűzése, ezen népekhez tartozókra fokozottabb figyelem, ezen kultúrák magyarországi mélyebb megismertetése. 2/31

3 Magyarországgal, a magyarsággal, a magyar nyelvvel kapcsolatba került idegennépekhez tartozó személyek megkeresése, a velük való kapcsolat szorosabbá fűzése, a magyarsághoz való kapcsolódásuk megerősítése. II. Rákóczi Ferenc küzdelmét és személyét segítő nemzetek iránti hálával az ezen nemzetekhez tartozókkal fokozottabb kapcsolatok kiépítése (elsősorban a lengyel és a török néppel), Törökország euroatlanti integrációjának segítése. Az egyesület eszméjének széles körben való terjesztése internetes megjelenés, kiadványok, rendezvények segítségével, értékmentő mozgalom beindítása céljával. Megvalósítási terv: Az egyesület tagjai törekednek arra, hogy amennyiben tulajdonukba vagy haszonélvezeti jogukba kerül valamely, fentebbi szempontok szerinti, per- és igénymentes, lakásszükségleteiken felüli épület vagy építmény, épületrész vagy építményrész, azt az egyesület rendelkezésére bocsássák oly módon, hogy az egyesület számára külön okiratban foglaltan határozatlan időre szóló díjtalan használati jogot biztosítanak. A tagok törekednek arra, hogy lehetőségeik szerint ilyen épületek tulajdonjogát vagy haszonélvezeti jogát megszerezzék, és a fentebbi módon az egyesület rendelkezésére bocsássák a fenti céloknak megfelelő használatra. Az egyesület alapítói, illetve tagjai a rendes évi tagdíjon felül egyéb pénzbeli vagy természetbeni adományokkal is támogathatják az egyesületi célok megvalósítását. Mindezek az egyesületi tagságnak nem feltételei. Az egyesület rendes tagjai törekednek arra, hogy lehetőségeik szerint az egyesület cél szerinti működését szakterületüknek megfelelő vagy egyéb módú önkéntes díjazás nélküli munkával segítsék. 6. Az egyesület tevékenységi körének határai: Az egyesület a civil szférában tevékenykedik. Az egyesület mint közhasznú szervezet közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló évi CLXXXI. törvény alapján közvetlen politikai tevékenység: párt érdekében végzett politikai tevékenység, az országgyűlési képviselői választáson történő jelöltállítás, a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe történő jelöltállítás, az Európai Parlament tagjának történő jelölés, a megyei jogú város képviselő testületébe történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése; nem minősül közvetlen politikai tevékenységnek a külön törvényben meghatározott nemzetiségi szervezet által a helyi, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson történő jelöltállítás valamint a polgármester jelölése. 1 A törvény értelmében nem minősül közvetlen politikai tevékenységnek települési önkormányzati választásokon jelölt állítása. 7. Az egyesület cél szerinti és közhasznú cél szerinti 2 tevékenységei: Az egyesület céljai elérése érdekében 3 a következő tevékenységeket végzi: 1. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység mint közhasznú tevékenység keretén belül: a lakosság egészségi állapotának javítása, a jobb életminőség elősegítése, az egészségkárosító környezeti, társadalmi és egyéb hatások elleni fellépés - amely közfeladat az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény 144. (1)-(2) bekezdései alapján; 4 2. szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása mint közhasznú tevékenység keretén belül a családok védelme és a családok jólétének erősítése, a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetésének elősegítése, gyermekvállalás támogatása, gyermekvállalási szándék megvalósulásának segítése amely közfeladat a családok védelméről szóló évi CCXI törvény 1. -a és 2. -a alapján; 5 3. tudományos tevékenység, kutatás mint közhasznú tevékenység keretén belül együttműködés 1 Módosítva: Módosítva: Módosítva: Módosítva: Módosítva: /31

4 a középtávú tudomány, technológia- és innováció politikai stratégia kialakításában amely közfeladat a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló évi CXXXIV. törvény 5. (3) bekezdése alapján; 6 4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; 5. kulturális tevékenység mint közhasznú tevékenység keretén belül közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának / művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének / a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása, művészeti intézmények / lakossági művészeti kezdeményezések, önszerveződések támogatása, a művészi alkotó munka feltételeinek javítása, a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése amely közfeladat a helyi önkormányzatok feladat- és hatásköreiről szóló évi XX törvény 121. a)-b) pontja alapján. E kereten belül kulturális szolgáltatás, filmszínház, előadó művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatása amely közfeladat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX törvény 13. (1) 7. pontja alapján; 7 6. kulturális örökség megóvása mint közhasznú tevékenység keretén belül a helyi közművelődési tevékenység támogatása, a kulturális örökség helyi védelme amely közfeladat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX törvény 23. (4) 13. pontja alapján. E kereten belül a kulturális örökség védelme amely közfeladat a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény 5. (1) alapján. E kereten belül az épített környezet alakítása és védelme amely közfeladat az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 57/A (2) alapján; 8 7. műemlékvédelem mint közhasznú tevékenység keretén belül a nemzeti emlékhelyek védelme és hozzáférhetővé tétele amely közfeladat a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény 61/B (3) alapján; 9 8. természetvédelem, állatvédelem mint közhasznú tevékenység keretén belül a természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása amely közfeladat a természet védelméről szóló évi LIII. törvény 64. (1) alapján; 9. környezetvédelem; 10. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet; 11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése; 12. emberi és állampolgári jogok védelme mint közhasznú tevékenység keretén belül jogvédelmi feladatok: gyermekek jogai, a jövő nemzedékek érdekei, nemzetiségek jogai, leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogai amely közfeladat az alapvető jogok biztosáról szóló évi CXI. törvény 2. a) b) c) d) pontja alapján; a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység; 14. a lakosság és a vállalkozások információhoz való 11 hozzájutásának elősegítése és MNVH tájékoztatás nyújtása; 15. közösségi programok szervezése, lebonyolítása és a folyamatok nyomon követése, továbbá közművelő dési programok szervezése, lebonyolítása és a folyamatok nyomon követése, valamint többfunkciós szolgáltató központ működtetése és/vagy e körbe vonható szolgáltatás nyújtása mint közhasznú tevékenység - amely közfeladat a helyi önkormányzatok feladat- és hatásköreiről szóló évi XX törvény 121. a)-b) pontja és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX törvény 13. (1) 7. pontja alapján; munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése intézményi kereteken kívül; 17. közhasznú szervezetek számára biztosított csak közhasznú szervezetek számára igénybe vehető szolgáltatások nyújtása mint közhasznú tevékenység 6 Módosítva: Módosítva: Módosítva: Módosítva: Módosítva: Módosítva: Módosítva: /31

5 keretén belül a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, a település önfenntartó képességének erősítése amely közfeladat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 6. a)-b) pontja alapján; 18. turizmus fejlesztése, segítése, turisztikai szolgáltatás nyújtása; euroatlanti integráció elősegítése. A cél szerinti és közhasznú cél szerinti tevékenységek részletezése: 1. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, egészségmegőrző célú táborok szervezése az egyesület használatában lévő ingatlanokban; egészségturizmus elősegítése, támogatása; 2. szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, szociálisan rászorulók támogatása adományokkal, segélyszolgálattal, segéllyel; szociálisan rászorulók kedvezményes vagy ingyenes üdültetése, nyaraltatása az egyesület használatában lévő ingatlanokban; szociálisan rászoruló, jó tanulmányi eredményt elérő diákok, hallgatók, doktoranduszok, kutatók támogatása ösztöndíjakkal és egyéb módon; szociálisan rászoruló diplomások segítése, támogatása adományokkal, segélyszolgálattal, szociális segéllyel; szociálisan rászoruló pályakezdők segítése, támogatása adományokkal, segélyszolgálattal, szociális segéllyel; nagycsaládosok segítése adományokkal, segélyszolgálattal, szociális segéllyel; nagycsaládosok kedvezményes üdültetése, nyaraltatása az egyesület használatában lévő ingatlanokban; szociálisan rászoruló és/vagy nagycsaládban élő gyermekek, tanulók, felsőoktatási hallgatók nevelése-oktatása, részükre felzárkóztató, fejlesztő, felkészítő oktatások szervezése és biztosítása; bajbajutottak támogatása adományokkal, pénzügyi segítséggel; 3. tudományos tevékenység, kutatás, a magyarsággal kapcsolatos kutatások ösztönzése, segítése, végzése; történettudományi kutatások ösztönzése, segítése, végzése; a magyar őstörténettel, a magyarság eredetével kapcsolatos alternatív kutatások végzése, segítése, támogatása, vonatkozó kiadványok megjelentetése, konferenciák és találkozók szervezése, lebonyolítása elsősorban az egyesület használatában lévő ingatlanokban; török és turkológia tárgyú kutatások segítése, támogatása, végzése; a magyarsággal és a történettudománnyal és a turkológiával kapcsolatos kutatások végzőinek segítése tudományos konferenciák szervezésével, előadások megtartásával, kiadványok támogatásával; néprajzi kutatások támogatása; néprajzkutatók támogatása tudományos konferenciák szervezésével, előadások megtartásával, kiadványok támogatásával, ösztöndíjakkal; természetismereti, biológiai kutatások támogatása, végzése; természetismereti, biológus kutatók támogatása tudományos konferenciák szervezésével, előadások megtartásával, kiadványok támogatásával, ösztöndíjakkal; kutatótáborok szervezése és kivitelezése az egyesület használatában lévő ingatlanokban; vonatkozó könyvkiadás, időszaki kiadványok megjelentetése, folyóirat-kiadás, internetes megjelentetés, e-könyv, CD- és DVD-kiadás; vonatkozó honlap és fórumlehetőség biztosítása; konferenciák szervezése, lebonyolítása, helyszín és vonatkozó szolgáltatások 13 Módosítva: /31

6 biztosítása, konferenciaturizmus elősegítése, szervezése, helyszín biztosítása; tudományos tevékenységet végzők támogatása ösztöndíjakkal vagy egyéb juttatásokkal; 4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, nevelő-oktató gyermek- és ifjúsági táborok szervezése, kivitelezése; gyermek-és ifjúsági kutatótáborok, ismeretszerző táborok szervezése, kivitelezése; képességfejlesztő táborok szervezése, kivitelezése; nevelő-oktató, képességfejlesztő, kutató foglalkozások szervezése, kivitelezése; rászorulók, hátrányos helyzetűek, fogyatékosok tanítása, támogatása, pénzbeli segítségnyújtás, ösztöndíjak adományozása; óvodáskorú gyermekek fejlesztése, fejlesztőtáborok szervezése, kivitelezése; iskoláskorú tanulók fejlesztése, oktatása, nevelése, kutatásra orientálása, ilyen célú táborok szervezése, kivitelezése; felsőoktatási hallgatók és ifjú kutatók támogatása, képességfejlesztő, ismeretterjesztő foglalkozások, táborok szervezése és kivitelezése; magyarságtudományi és turkológia tárgyú oktatás, ismeretterjesztés; török és egyéb altaji népek nyelvének, kultúrájának, történelmének oktatása; magyar és török népi hagyomány oktatása, ismeretterjesztés; óvodák és iskolák szakszerű, törvényes, szakmailag megalapozott működésének segítése, közoktatási szakértői szakmai segítés; közoktatási szakértői támogatás és segítés nehéz helyzetben lévő önkormányzatok és egyéb fenntartók számára; vonatkozó könyvkiadás, internetes megjelentetés, e-könyv, CD- és DVD-kiadás; 5. kulturális tevékenység, népi és történeti, művészeti, irodalmi hagyományok ápolása; török-magyar kulturális, tudományos, testvérszervezeti, testvérfalui, testvérvárosi kapcsolatok létrehozása, ápolása, működtetése; török-magyar kapcsolatok ápolása, kapcsolatrendszerek kialakítása, kapcsolatfelvétel; tudományos, művészeti, szépirodalmi alkotások megszületésének és megjelentetésének támogatása; vonatkozó könyvkiadás, időszaki kiadványok megjelentetése, folyóirat-kiadás, internetes megjelentetés, e-könyv, CD- és DVD-kiadás; előadások, műsorok, író-olvasó találkozók szervezése, táborok szervezése és kivitelezése, alkotótáborok szervezése és kivitelezése az egyesület használatában lévő ingatlanokban; hagyományőrző táborok szervezése és kivitelezése az egyesület használatában lévő ingatlanokban; török-magyar ismerkedési, kulturális táborok, találkozók, konferenciák szervezése és működtetése Magyarország szépségeinek bemutatása külföldiek, elsősorban törökországiak vagy más török népek, a magyarsággal feltehetően rokonságban álló népek és lengyelek számára; a magyar kultúra (ideértve a kultúra teljes fogalmát) minél szélesebb körben való megismertetése, értékeinek bemutatása; a legnemesebb hagyományokat követő, tradicionális előadások megtartását művelő, elsősorban (de nem kizárólag) amatőr színszínjátszók és egyéb művészeti ágakban tevékenykedők számára fellépési lehetőség biztosítása elsősorban az egyesület használatában lévő ingatlanokban; kiállítások, népi kirakodó vásárok szervezése, támogatása, helyszín biztosítása, a kultúra művelőinek támogatása, segítése, pénzbeli segítségnyújtás, ösztöndíjak 6/31

7 adományozása; 6. kulturális örökség megóvása, népi emlékek megóvása, népi értékek propagálása; népi, kulturális, helytörténeti, művészeti hagyományok ápolása, megóvása, közkinccsé tétele; irodalmi és tudományos múltunk védelme, ápolása, megóvása; vonatkozó kutató- és gyermek- és ifjúsági táborok szervezése, kivitelezése; hagyományápolás, hagyományőrző táborok és konferenciák szervezése, működtetése; hagyományápoló célú civil kezdeményezések támogatása; vonatkozó előadások, műsorok, rendezvények, találkozók szervezése, táborok szervezése és kivitelezése, hagyományaink óvodások, iskolások, hallgatók, ifjú kutatók közötti terjesztése; kultúrtörténeti kutatások támogatása, kutatótáborok szervezése és működtetése; magyarországi török szellemi és tárgyi emlékek megóvása, vonatkozó kutatások támogatása; törökországi magyar vonatkozású szellemi és tárgyi emlékek megóvása, vonatkozó kutatások támogatása; török-magyar kapcsolatok, közös kulturális és történelmi értékek ápolása; turkológiai örökség megóvása, propagálása; nyelvészeti, történeti, régészeti, néprajzi kutatások támogatása, előadások, alkotótáborok, gyermek- és ifjúsági táborok szervezése és működtetése az egyesület használatában lévő ingatlanokban; népi állattartás és földművelés, növénytermesztés kutatása, feltárása, propagálása; népi építészeti emlékek megóvása, épületfelújítás; népi építészeti stílusjegyek kutatása, elterjesztése, propagálása; népi gyógynövénytermesztés kutatása, terjesztése, vonatkozó könyvkiadás, időszaki kiadványok megjelentetése, folyóirat-kiadás, internetes megjelentetés, e-könyv, CD- és DVD-kiadás; 7. műemlékvédelem, műemlékek védelme, műemlékek felújítása, állagmegóvása, közösségi célú hasznosítása; helyi védettségű épületek állagmegóvása, felújítása, védelme, közösségi célú hasznosítása; védettség alatt nem álló, népi vagy építészeti, vagy kultúrtörténeti, vagy kortörténeti szempontból értékes vagy jellegzetes épületek állagmegóvása, felújítása, védelme, közösségi vagy turisztikai célú hasznosítása; műemléki és/vagy helyi védettségű státusz kezdeményezése arra érdemes népi, építészeti, kultúrtörténeti értékkel bíró épületek megóvása érdekében; műemléki védelem alatt nem álló épületek közösségi célú hasznosítása; falukép védelme, faluképi esztétika megóvása, fejlesztése, épület- és építményfelújítás, felújított épületek közösségi célú hasznosítása; tanyasi régebbi épületek megóvása, felújítása, védelme, közösségi célú hasznosítása; az ötvenes-hatvanas-hetvenes évek falusi, vidéki építészete egy-egy példájának megóvása, felújítása, közösségi célú hasznosítása; az ún. Klebersberg-iskolák és tartozéképületei megóvása, felújítása, hasznosítása, elhagyott paplakok megóvása, felújítása, hasznosítása; romos kastélyok, romos udvarházak, romos kúriák, romos nagygazdaházak, romos tanyák felújítása, állagmegóvása, közösségi célú hasznosítása; régi vagy építészeti, esztétikai, kultúrtörténeti szempontból értékes városi épületek, lakások, egyéb építmények felújítása, állagmegóvása, a felújított építmények közösségi célú hasznosítása; 7/31

8 építészetileg, esztétikailag értékes zártkerti építmények, pincék, menedékházak, egyéb építmények felújítása, a felújított építmények közösségi célú hasznosítása; a fentebb nevezett épültek és építmények felújítást követően elsősorban a következő célokra való hasznosítása: múzeum, skanzen, ismeretterjesztés, hagyományápolás, közösségi összejövetelek, tudományos és hagyományápoló rendezvények és konferenciák, gyermek- és ifjúsági táborok, szociálisan rászorulók és nagycsaládosok és fogyatékosok üdültetése, török-magyar kapcsolatok erősítése érdekében szervezett találkozók és üdültetések és táborok, kutatótáborok, természetvédő táborok, egészségtáborok, környezetvédő táborok, hagyományápoló táborok, alkotótáborok, falusi-vidéki turizmus; vonatkozó könyvkiadás, időszaki kiadványok megjelentetése, folyóirat-kiadás, internetes megjelentetés, e-könyv, CD- és DVD-kiadás; 8. természetvédelem, állatvédelem, erdő- és mezővédelem propagálása, vidékvédelem terjesztése; házi állatok védelme, állatbemutatók szervezése, állattartó gazdaságok bemutatása, propagálása; gyógynövények ismertetése, terjesztése, gyógynövénytermesztés és kereskedelem segítése; virágkertészet és vadvirággyűjtés támogatása; gombatermesztés, gombagyűjtés propagálása, támogatása, gomba-kereskedelem segítése; magyar és török kutyafajok propagálása, magyar kutyafajták külföldi megismertetése; lovaglás és lótartás, lótenyésztés, lovas nemzettel kapcsolatos ismeretterjesztés; kutya- és lókereskedelem ösztönzése, segítése; vadvédelem propagálása, etikus vadászat terjesztése; őshonos és jellegzetesen magyar házi állatfajták tenyésztésének segítése, ezen állatfajták külföldön való megismertetése; védett növények és állatok ismertetése, védelme, a védelem segítése; más országok és kultúrák Magyarországon hasznosítható növényeinek és állatainak ismertetése, különös figyelemmel a törökországi és más török népek növényeire és állataira; ősi magyar növény- és állatfajokról ismeretterjesztés, hasznosításuk propagálása, hasznosításuk kivitelezése; biológiai tárgyú kutatások ösztönzése, segítése, támogatása, kutatói ösztöndíj adományozása; biológiai kutatótáborok, konferenciák szervezése és kivitelezése, természetvédő táborok, természetjáró túrák szervezése, lebonyolítása, túravezetés; vonatkozó könyvkiadás, időszaki kiadványok megjelentetése, folyóirat-kiadás, internetes megjelentetés, e-könyv, CD- és DVD-kiadás; 9. környezetvédelem, környezettudatos nevelés elősegítése érdekében előadások tartása, rendezvények szervezése, kiadványok megjelentetése, oktató-nevelő tevékenység; megújuló energiát, zöldenergiát használó mintaépületek, -építmények, terek kialakítása; megújuló energia, zöldenergia elterjesztése érdekében előadások tartása, rendezvények szervezése, kiadványok megjelentetése, oktató-nevelő tevékenység, a megújuló energiára való áttérés segítése, támogatása; az egyesület használatába került épületek, építmények felújítása, állagmegóvása során megújuló energia, zöldenergia kiépítése, használta; 10.gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, állami gondozott, árva és félárva, hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, fogyatékkal 8/31

9 élő gyermekek, tanulók, felsőoktatási hallgatók fokozott segítése, részükre kedvezményes nyaraltatás szervezése, biztosítása; gyermekek- és tanulók, felsőoktatási hallgatók számára táborok szervezése, kivitelezése, lebonyolítása; gyermek- és ifjúsági találkozók szervezése, helyszínbiztosítás, programszervezés; gyermeki és ifjúsági jogok védelme, tanácsadás, beadványkészítés, képviselet; gyermek- és ifjúságvédelmi továbbképzések, pedagógustáborok, vonatkozó konferenciák szervezése, helyszínbiztosítás, programszervezés; vonatkozó pályázatii lehetőséges felkutatása, pályázatok készítése; pályázatok kiírása, díjazással járó versenyek szervezése a fentebb felsorolt gyermekek, tanulók, felsőoktatási hallgatók számára; vonatkozó könyvkiadás, időszaki kiadványok megjelentetése, folyóirat-kiadás, internetes megjelentetés, e-könyv, CD- és DVD-kiadás; 11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, gyermek-,ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet címszónál felsoroltakon túlmenően: leánygyermekek, tanulólányok, felsőoktatási hallgatónők, pályakezdő fiatal diplomásnők, fiatal kutatónők támogatása, számukra díjazással járó pályázatok kiírása, kutatótáborokban kedvezményes részvétel biztosítása; kisgyermekes értelmiségi nők támogatása, segítése, kedvezményes, családbarát nyaraltatás biztosítása; nagycsaládos édesanyák támogatása, segítése; török állampolgárságú vagy nemzetiségű és iszlám vallású nők segítése, támogatása; 50 év fölötti munkanélküli diplomások támogatása, segítése; a hátrányos helyzetű csoporthoz tartozók segítése adományokkal, pénzbeli támogatással, ösztöndíjakkal; 12.emberi és állampolgári jogok védelme, emberi és állampolgári jogaikban vagy emberi méltóságukban sértett magyar, vagy török, vagy a magyarság feltehető rokonnépeihez tartozó állampolgárságú, továbbá lengyel állampolgárságú vagy identitású személyek támogatása, tanácsadás; emberi és állampolgári jogaik védelmében idegen nyelvű, elsősorban török, angol, német nyelvű, másodsorban bármely nyelvű beadványok, iratok fordítása; emberi és állampolgári jogaik védelmében idegen nyelvű, elsősorban török, angol, német, másodsorban bármely nyelvű tolmácsolás biztosítása; menekülttáborban élők, Magyarországon segítséget kérő külföldiek, elsősorban határon kívüli magyarok, törökországiak vagy más török népekhez, ill. a magyarsággal feltehetően rokonságban álló népekhez tartozóak, továbbá lengyelek számára tolmácsolás és fordítás biztosítása elsősorban török, angol, német nyelven, másodsorban bármely nyelven; kihallgatott, gyanúsított, vádolt külföldi, elsősorban törökországi vagy más török népekhez, ill. a magyarsággal feltehetően rokonságban álló népekhez tartozóak, továbbá lengyelek számára tolmácsolás és fordítás biztosítása elsősorban török, angol, német nyelven, másodsorban bármely nyelven; hivatalos ügyeik intézéséhez külföldi, elsősorban törökországi vagy más török népekhez ill. a magyarsággal feltehetően rokonságban álló népekhez tartozóak, továbbá lengyelek számára tolmácsolás és fordítás biztosítása elsősorban török, angol, német nyelven, másodsorban bármely nyelven; 13.a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység, Táborok szervezése, lebonyolítása a határon túli és más külföldre szakadt magyar gyermekek, fiatalok, magyarság iránt elkötelezett felnőttek részére az egyesület 9/31

10 használatában lévő ingatlanokban; Határon túli és más külföldre szakadt magyar gyermekek, fiatalok, felnőttek részére magyar nyelvi, magyar történelmi, magyar népismereti oktatás-nevelés biztosítása, Határon túli és külföldre szakadt magyarok számára magyar távoktatás biztosítása; a lakosság és a vállalkozások információhoz való hozzájutásának elő segítése és MNVH tájékoztatás nyújtása; Tájékoztatás a támogatási és pályázati lehetőségekről, MVH és MNVH tájékoztatás nyújtása; Segítségnyújtás a jogszabály-értelmezésekhez, a pályázati közlemények, feltételek értelmezéséhez, konzultáció, közreműködés a pályázatok elkészítésében, ill. igény esetén a pályázatok elkészítése, a pályázatok és/vagy kifizetési kérelmek meghatalmazottként való benyújtása, pályázati projektek teljes körű menedzselése; Hivatalos tájékoztatók, konzultációk, kapcsolódó programok szervezése, lebonyolítása, megvalósítása; közösségi programok szervezése, lebonyolítása és a folyamatok nyomon követése, továbbá közművelő dési programok szervezése, lebonyolítása és a folyamatok nyomon követése, valamint többfunkciós szolgáltató központ működtetése és/vagy e körbe vonható szolgáltatás nyújtása; közösségi kaszinó működtetése azon célból, hogy a vidéki lakosság a közösséget érintő ügyekről eszmecserét folytathasson, problémákra közösen megoldást találhasson, hogy a városi és értelmiségi réteg és az egyszerű falusi emberek egymással szorosabbra fűzhessék a kapcsolataikat, az egyszerű vidéki/falusi emberek kapcsolati tőkéje növekedhessék; közösségi programok szervezése és lebonyolítása, hagyományteremtés, nemzeti és keresztény ünnepek valódi közösségi ünneppé történő emelése, népi hagyományok felelevenítése, közreműködés falunapok, ünnepek méltó lebonyolításában; egyéb közösségi programok, ünnepek, családi ünnepek, programok megvalósításához helyszín, eszközök, szolgáltatás biztosítása, használatba adása, kölcsönzése, igény szerint a programok megszervezése, lebonyolítása; többfunkciós szolgáltató központ közösségi kezdeményezésekhez illeszkedő nyitva tartása legalább heti 25 órában; közművelődési programok szervezése, lebonyolítása, író-olvasó, színész-néző, kutató-érdeklődő találkozók megvalósítása; közösségi mozi szervezése, lebonyolítása, helyszín és eszközök biztosítása; televízió, kommunikációs eszközök, ingyenes szélessávú internet-hozzáférés biztosítása; előadó művészeti szereplések megszervezése, lebonyolítása, helyszínének biztosítása; munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése intézményi kereteken kívül; támogatás nyújtása az elhelyezkedéshez, vállalkozóvá váláshoz; a helyi lakosság, ill. a tájegység vidéki lakossága, valamint a helyi vállalkozók, őstermelők számára termékeik eladását elősegítő kapcsolatrendszer kiépítése, az értékesítés megszervezése, lebonyolítása, támogatása, helyszín és eszközök biztosítása; hagyományos, népi mesterségek, foglalkozások újjáélesztése, népi, kisipari, paraszti, mezőgazdasági termékek előállításában közreműködés, tanácsadás, segítés, készítés; e körben kiállítások, rendezvények szervezése, érdeklődő vásárlói kör feltérképezése, igényfelmérés, helyszín, eszközök biztosítása, kölcsönadása, 14 Módosítva: Módosítva: Módosítva: /31

11 használatba adása; közhasznú szervezetek számára biztosított csak közhasznú szervezetek számára igénybe vehető szolgáltatások nyújtása; a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, a település önfenntartó képességének erősítése; turizmus fejlesztése, segítése, turisztikai szolgáltatás nyújtása; falusi turizmus, agroturizmus kialakítása, működtetése, szervezésében való közreműködés, szervezés, lebonyolítás, tanácsadó szolgáltatás; turisztikai szolgáltatások nyújtása falusi szálláshely, vendégház, ifjúsági szálláshely, telepített sátortáborok, valamint egyéb településeken, városokban is szálláshelyműködtetéssel, egyéb turisztikai szolgáltatások, idegenvezetés, tolmácsolás, turistatájékoztatás, szervezés, vendég-szervezés; 19.euroatlanti integráció elősegítése, Törökország euroatlanti integrációjának előmozdítása érdekében török-magyar kapcsolatok elősegítése, szervezése, lebonyolítása; török-magyar testvérfalui, testvérvárosi, testvérszervezeti, testvérintézményi kapcsolatok kiépítésének segítése, ügygondozása; török-magyar kulturális, tudományos kapcsolatok segítése, támogatása, lebonyolítása, közös vagy bemutatkozó rendezvények szervezése, megtartása, konferenciaturizmus; török-magyar történelmi múlt, kulturális örökség kutatása, ismeretterjesztés, oktatás; a turanizmus mint összekötő kapocs kutatása, ismeretterjesztés, oktatás; török és magyar turizmus támogatása, egymás országa megismerésének segítése, idegenvezetés mindkét országban; török-magyar csereüdültetések, cserenyaralások szervezése, létrejöttük segítése, törökországi látogatók, turisták, nyaralók számára szállásbiztosítás, idegenvezetés, információs szolgáltatás; török-magyar gyermek-, ifjúsági találkozók lebonyolítása, helyszín biztosítása; török-magyar értelmiségi találkozók szervezése; török vagy törökországi termékek, termények Magyarországon való piacra találásának segítése, illetve magyar vagy magyarországi termékek, termények Törökországban való piacra találásának segítése; török és magyar nők, nőszervezetek, női kutatók, értelmiségi nők kapcsolatainak létrehozása, erősítése, találkozók szervezése, helyszín biztosítása; török anyanyelvűek számára fordító- és tolmácsszolgáltatás, illetve magyar anyanyelvűek számára török nyelvi fordító- és tolmácsszolgáltatás; kiadványok, újságok, folyóiratok, szépirodalmi, tudományos, művészeti művek fordítása, kiadásának segítése török nyelvből magyar, magyar nyelvből török nyelvre; vonatkozó könyvkiadás, időszaki kiadványok megjelentetése, folyóirat-kiadás, internetes megjelentetés, e-könyv, CD- és DVD-kiadás; a török kultúra magyarországi terjesztésének segítése, illetve a magyar kultúra törökországi terjesztésének segítése; az iszlám vallásúak előtt a kereszténység megismertetése, a keresztény vallásúak előtt az iszlám megismertetése, e célú rendezvények szervezése, helyszín biztosítása az egyesület használatában lévő ingatlanokban. III. Az egyesület gazdálkodása és szolgáltatásaiból való részesülés 8. Az egyesület vagyona, bevételei, kiadásai, gazdálkodása: Az egyesület az 17 Módosítva: Módosítva: /31

12 alapszabályában meghatározott célok megvalósítása érdekében gazdálkodik. Az egyesületet a tagok elsődlegesen nem gazdasági-vállalkozási tevékenység céljára alapították. Az egyesület gazdálkodó tevékenységet végez, amely: azon tevékenységek összessége, amelyek a civil szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményt eredményeznek. Az egyesület a) alapcél szerinti (közhasznú), és b) gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat. Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez Gazdasági-vállalkozási tevékenység: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, ide nem értve az adomány (ajándék) elfogadását, továbbá a bevétellel járó, létesítő okiratban meghatározott cél szerinti, valamint a közhasznú tevékenységet. 19 A befektetési tevékenységet folytató közhasznú szervezetnek befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a legfőbb szerv fogad el. Az egyesület befektetési tevékenységet nem végez, így jelenleg befektetési szabályzat-készítési kötelezettsége nincsen. Amennyiben az egyesület működése során befektetési tevékenységet kívánna mégis végezni, a befektetési szabályzatot a Gyűlés nyílt szavazással, egyszerű többséggel fogadja el. A közhasznú szervezet váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. A közhasznú szervezet vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. A közhasznú szervezetnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. Az egyesület működéséhez szükséges vagyona: Az egyesület vagyona legelsősorban a tagok által fizetett díjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képződik. Konkrétan és ezen túlmenően a következőkből: 1) tagdíjak; 2) tagok adományai; 3) egyesületen kívüli személyektől kapott felajánlások, adományok; 4) az államháztartás alrendszerei által nyújtott támogatások; 5) pályázatok során elnyert támogatások; 6) cél szerinti tevékenységből származó bevételek; 7) vállalkozásból származó bevételek, 8) egyéb. Tagdíjat a tárgyhó tizedik napjáig kell megfizetni vagy banki átutalással, vagy átvételi elismervény ellenében az Elnök kezeibe. A tagdíj konkrét összegéről az évi rendszeres Gyűlés nyílt szavazással, egyszerű többséggel dönt; a Gyűlés ezen hatáskörét átruházhatja az Elnökségre vagy a Körök Tanácsára. A tagdíj konkrét összege június hónap első napjától a következő év május harmincegyedik napjáig kerül meghatározásra. Kiskorú tag tagdíj fizetésére nem köteles, törvényes képviselője azonban ilyen irányú kötelezettséget vállalhat a nevében. Az Elnök méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti a rászoruló tag tagdíját. Az egyesület bevételei: a) egyesület esetében tagdíj; b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel; c) a költségvetési támogatás: ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás; cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás; cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás; cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege; d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel; e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány; f) befektetési tevékenységből származó bevétel; g) az a) f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel. 20 A közhasznú szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. A közhasznú szervezet 19 Módosítva: Módosítva: /31

13 nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a közhasznú szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. A közhasznú szervezet részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. A közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitől a normatív támogatás kivételével csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az előzőekben foglaltak szerint igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. A társadalmi szervezet az egyéb bevételei között nyilvántartott, az éves költségvetésről szóló törvény szerint szerződéses jogviszony alapján állami feladatellátás címén kapott céltámogatást, felhasználását, maradványának elszámolását a céltámogatást nyújtó szervezet előírásainak megfelelően végzi. Az egyesület költségei ( kiadásai): Az egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai): a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek; b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek; c) a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása; d) az a) c) pontok alá nem tartozó egyéb költség. A működési költségeket, az értékcsökkenési leírást, az egyéb költségeket alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység és a gazdaságivállalkozási tevékenység között, az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani. A civil szervezetnek az alapcél szerinti (ezen belül közhasznú) tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani. Közhasznú szervezet a hatályos jog alapján kizárólag kettős könyvvitelt vezethet. 21 Eredmény: Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában (jelen alapszabályban) meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja. Tőkeváltozásként kell kimutatni: a) a társadalmi szervezet célja szerinti tevékenység eredményét; a vállalkozási tevékenység adózott eredményét. A társadalmi szervezet a vállalkozási tevékenységéből származó eredményét a számviteli törvény, illetve az éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait szabályozó jogszabály szerint állapítja meg. A társadalmi szervezet a társasági adótörvény alapján határozza meg a társasági adó alapját, az igénybe vehető adókedvezményeket, a fizetendő társasági adót. A társadalmi szervezet az adóhatósággal szembeni kötelezettségeinek és igénybe vehető támogatásainak bevallása, pénzügyi rendezése önadózás formájában, az adózás rendjéről szóló jogszabály szerint történik. A társadalmi szervezet által működtetett, jogi személyiség nélküli intézmény eszközeit és forrásait, bevételeit és ráfordításait a társadalmi szervezet nyilvántartásaiban és beszámolóiban kell kimutatni. A közhasznúsági jelentés: A közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik; a Gyűlés a közhasznúsági jelentést legkésőbb a tárgyévet követő év május harmincadik napjáig fogadja el. A civil szervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta. A civil szervezet ezen kötelezettségének a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesz eleget. A 21 Módosítva: /31

14 letétbe helyezett beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni. Ha a civil szervezet saját honlappal rendelkezik, a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is. A civil szervezet a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja. Ha a civil szervezet a beszámolóval, valamint közhasznúsági melléklettel kapcsolatos szerinti kötelezettségét elmulasztja és azt egy éven belül nem pótolja, a bíróság törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából értesíti az ügyészséget. A civil szervezet beszámolójára egyebekben a számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni. 22 Munka díjazása: Az egyesület törekszik arra, hogy a rendes tagok önkéntes, díjazás nélküli munkájával teljesítse a céljait, végezze a cél szerinti és egyéb tevékenységeit. Amennyiben a vonatkozó jogszabályok alapján könyvvizsgáló alkalmazása kötelező, az egyesület fizetett könyvvizsgálót alkalmaz. Ezen túlmenően az egyesületnek lehetnek fizetett alkalmazottai, köthet a polgári jog szerint megbízási szerződést, tiszteletdíjat, költségtérítést fizethet. Az egyesület tartozásaiért való felelősség: A társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj megfizetésén túl a társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. A közhasznú jogállás vagy az egyesület megszűnése: A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni. A társadalmi szervezet megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után vagyonáról az alapszabály előírása, vagy a legfelsőbb szervének döntése szerint kell rendelkezni. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata. Az egyesület alapszabálya vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a megszűnt egyesületnek a hitelezői igények kielégítése után megmaradt vagyona a civil szervezetek támogatására való felhasználás céljából a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti meg. A vagyon felhasználásának módját a Civil Információs Portálon nyilvánosságra kell hozni. 23 Az egyesület megszűnése esetén az esetleges hitelezők kielégítése után megmaradt vagyonát kiváló tanulmányi eredményt elérő vagy más módon kiválóan teljesítő, szociálisan rászoruló vagy fogyatékos magyar, magyarországi gyermekek, tanulók, hallgatók támogatására fordítja; a konkrétumokról, a támogatás módjáról, a támogatottak személyéről az Elnökség dönt. 9. Az egyesület szolgáltatásaiból való részesülés: A tagok joga, hogy részesüljenek az egyesület közhasznú és egyéb szolgáltatásaiból, cél szerinti juttatásaiból. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról évi CLXXV. törvény alkalmazásában cél szerinti juttatás: a civil (közhasznú) szervezet által (közhasznú) alaptevékenysége keretében nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatás. 24 A tagok az egyesület szolgáltatásaiból írásbeli jelentkezés alapján részesülnek. Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. Az egyesület szándéka szerint törekedik is arra, hogy tagjain kívül mások is igénybe vehessék szolgáltatásait. A közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. Az egyesület szolgáltatásai, cél szerinti juttatásai, valamint az azokhoz való hozzáférés módja nyilvános, az egyesület saját honlapján, vagy 22 Módosítva: Módosítva: Módosítva: /31

15 honlap híján a sajtóban közzéteszi azokat. A tagokon kívül bárki magyar állampolgár vagy Magyarországon jogszerűen tartózkodó személy, aki az egyesület szolgáltatásait igénybe kívánja venni, igénylés, kérelem, felkérés formájában teheti, illetve az egyesület által kiírt pályázatokon való részvétellel. A közhasznú szervezet a felelős személyt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek hozzátartozóját a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével cél szerinti juttatásban nem részesítheti. A közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből az eset összes körülményeinek mérlegelésével megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. A törvény alkalmazásában pályázat: az a nyilvános vagy előre meghatározott körben közzétett felhívás, amely a pályázók összevetésére alkalmas feltételeket és a pályázattal elnyerhető cél szerinti juttatást, a pályázat értékelésének lényeges feltételeit (beleértve a benyújtási és értékelési határidőket, valamint a pályázat elbírálására hivatottak körét) megjelöli. IV. Az egyesületi tagság 10. Az egyesület tagsága: Az egyesületi tagság önkéntes. Az egyesületnek rendes és pártoló tagjai, valamint tiszteletbeli tagjai lehetnek. Az egyesület tagja lehet minden magyar állampolgár, továbbá minden olyan külföldi állampolgár, aki Magyarországon a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, illetőleg vagy bevándorolt, vagy letelepedett jogállású, vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, s aki az egyesület céljaival egyetért, az alapszabályban foglaltakat elfogadja, magára nézve kötelezővé teszi, az egyesület és a tagtársai iránt messzemenő szolidaritást vállal. Az egyesület tagja lehet: természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. Kiskorú személy nevében a törvényes képviselője tesz nyilatkozatot. A tagsági jogokat és kötelességeket a természetes személy csak személyesen, a nem természetes személy törvényes képviselője útján gyakorolja. A rendes tag kérelmére pártoló taggá, a pártoló tag kérelmére rendes taggá válhat. Amennyiben a küldöttnek megválasztott rendes tag pártoló taggá válik, helyére az évi rendszeres Gyűlés választ küldöttet. A tiszteletbeli tag címe megtartásával minden különösebb eljárás nélkül rendes vagy pártoló taggá válhat. A tagok kötelességei: A tagok kötelesek az egyesület alapszabályát és belső szabályzatait, valamint az egyesület szervei által hozott határozatokat megtartani, az egyesület célját és szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani; az egyesület szerveinek tagokra nézve kötelező határozatai szerint eljárni. A rendes tag köteles a meghatározott mértékű tagdíjat határidőben megfizetni. A rendes tag köteles az egyesület cél szerinti tevékenységeiben, munkájában tevőlegesen részt venni, feladatokat vállalni és teljesíteni. A pártoló tag köteles a vállalt támogatásnak eleget tenni. A tagok jogai: A tagok az alábbiak szerint egyenjogúak: A tag joga részt venni az egyesület rendezvényein, kezdeményezni egyes kérdések megvitatását, felszólalni, véleményét kifejteni, határozati javaslatot tenni. A rendes, a pártoló, a tiszteletbeli tag egyaránt rendelkezik tanácskozási, javaslattételi joggal, továbbá egyaránt joga, hogy az egyesület szolgáltatásaiból részesedjék. A tagok tagsági jogaikat a Gyűlésen való szavazás kivételével elektronikus hírközlő eszközök segítségével is gyakorolhatják. A tag további joga, hogy az Egy mindenkiért mindenki egyért egyesületi elv alapján az egyesülettől tanácsot, jogi és egyéb, anyagi, pénzbeli segítséget, támogatást kérjen és kapjon az egyesület céljával, illetőleg szellemiségével nem ellentétes, nem törvényellenes érdekei védelme kapcsán, illetőleg élethelyzete alapján. Az egyesület mint jogi személy kiáll tagja, az egyesületi tagság kiáll tagtársa mellett. A különböző tagsági típushoz tartozó tagok jogai az alábbiak 15/31

16 szerint különbözőek: szavazati joga csak a rendes tagoknak van. Az egyesület rendes tagja lehet, aki a meghatározott tagdíjat fizeti, az egyesület cél szerinti tevékenységeiben, munkájában tevőlegesen részt kíván venni. A rendes tagok az egyesület számára lehetőségeik szerint önkéntes díjazás nélküli munkát végeznek, illetve az egyesület cél szerinti tevékenységeiben feladatokat vállalnak. Az aktuális feladatokról az Elnök vagy az Elnökség értesíti a rendes tagságot. A rendes tagok egyenjogúak, egyenlő szavazattal rendelkeznek, választhatnak és választhatóak azzal a megszorítással, hogy az egyesület felelős tisztségviselőjévé csak nagykorú természetes személy választható, aki a közügyektől nincs eltiltva. A természetes személy tag személyesen, a nem természetes személy tag képviselője útján a Gyűlésen a többi taggal egyenlő szavazati joggal vesz részt. A természetes személy rendes tagok választhatnak és választhatók, a nem természetes személy tagok pedig törvényes képviselőik útján választhatják meg az egyesület vezető tisztségviselőit. Az egyesület pártoló tagja lehet, aki az egyesületet pénzbeli támogatással vagy egyéb módon rendszeresen támogatja, azonban az egyesület rendszeres tevékenységeiben, munkájában részt venni nem kíván. A pártoló tag rendszeres tagdíj fizetésére nem köteles; köteles a vállalt támogatást az egyesület számára befizetni, illetőleg a vállalt támogatást az egyesület számára nyújtani. A pártoló tagnak tanácskozási, javaslattevői joga van, általános szavazati joggal nem rendelkezik, tisztségre nem választható. Jogai egyebekben a rendes tag jogaival azonosak. Tiszteletbeli tag lehet, akinek a magyarság megmaradásáért végzett tevékenysége kimagasló, személye tiszteletreméltó. Tiszteletbeli tag cím adományozására bármely tag javaslatot tehet. A javaslatot részletes indoklással együtt az Elnökségnél kell benyújtani. Tiszteletbeli tag cím annak adományozható, akit az Elnökség abszolút minősített többsége (elnökségi tagok kétharmada) tiszteletbeli tagnak megválaszt, s aki a tiszteletbeli tagságot elfogadja. A tiszteletbeli tag cím adományozása a jelölt írásbeli elfogadó nyilatkozata után történhet. A tiszteletbeli tag tagdíjfizetésre, az egyesület pénzbeli támogatására, az egyesület tevékenységében való részvételre nem köteles. Jogai a pártoló tag jogaival azonosak. 11. A tagfelvételi eljárás rendje: A rendes és pártoló tag vonatkozásában a tagfelvételi eljárás kérelemre indul; az eljárás azonos mind a rendes, mind a pártoló tagi kérelem esetében. A tagfelvételt a kérelmező vagy közvetlenül az Elnöknél, vagy az Elnökség valamely tagjánál, vagy valamely kör vezetőjénél, vagy ha az egyesület rendelkezik honlappal, az egyesületi honlap vonatkozó részén kezdeményezheti. A tagfelvételhez szükséges: kitöltött tagfelvételi kérelem formalap; önéletrajz (személyes adatok közlése nélkül); motivációs levél, továbbá csatolhatóak ajánlások és egyéb dokumentumok. A felvételt kérőnek kérelmében nyilatkozatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy az egyesület létesítő okiratát ismeri, az egyesület alapszabályát, céljait, szellemiségét, értékrendjét és kialakult szokásait magára nézve kötelezőnek fogadja el. A tagfelvételi kérelmeket az Elnökség előzetesen megvizsgálja, mely során a jelöltet személyes beszélgetésre is behívhatja. Az Elnökség a tagfelvételi kérelmekről vagy levélben, vagy faxon, vagy ben, vagy SMS-ben értesíti és röviden tájékoztatja a gyűléstagokat. A gyűléstagok a tagfelvételi kérelmeket és a csatolt dokumentumokat megtekinthetik az Elnökségnél, illetve az Elnökségtől további tájékoztatást kérhetnek. A tagfelvételi eljárás során a jelölt személyes adatai nem közölhetők, nyilvánosságra nem hozhatóak, amennyiben azok a jelölt által csatolt önéletrajzban vagy egyéb dokumentumokban mégis szerepelnének, az adatokat a gyűléstagok elé tárás előtt azonosíthatatlanná tenni, illetve törölni kell. A tag felvételével kapcsolatban a gyűléstagok véleményt formálhatnak, támogató vagy elutasító javaslatot tehetnek. A gyűléstagok a véleményformálásra, javaslattételre, a tagfelvételi eljárásban való közreműködésre nem kötelesek. A gyűléstagok véleményüket benyújthatják: személyesen az Elnökségnél; levélben; faxon; ben; SMS-ben, illetve egyéb írásos, a feladó személyét 16/31

17 ellenőrizhető formában is. Amennyiben az alább leírt körök létrejöttek, a gyűléstagok véleményét, javaslatát a körök vezetői is összegyűjthetik, és bocsáthatják az Elnökség rendelkezésére. Az Elnökség a jelölt által benyújtott kérelem és a csatolt dokumentumok, a személyes beszélgetés, valamint a gyűléstagok véleménye, javaslata alapján dönt a tagfelvételi kérelem ügyében. Új tagot csak az Elnökség abszolút minősített többségi szavazatával lehet felvenni (elnökségi tagok kétharmada). A tagfelvételi kérelem eredményéről az Elnök határozat formájában értesíti a jelöltet. A tagfelvételi kérelem elutasítása ellen a tudomást szerzést követő tizenöt napon belül a Gyűléshez lehet fellebbezni. A fellebbezést az Elnökségnél kell benyújtani. A Gyűlés a fellebbezésről az évi rendszeres ülésén titkos szavazással dönt. A fellebbezés elutasításához egyszerű minősített többség szükséges (jelenlévő gyűléstagok 50%-a +1); a Gyűlés határozatát az Elnök tizenöt napon belül megküldi az érintettnek. A Gyűlés döntése jogerős, ellene az egyesületen belül további jogorvoslatnak helye nincs. Az egyesület bejegyzésének évében a tagfelvétel folyamatos, s az elbírálási határidő minden esetben legfeljebb harminc nap. Ezt követően a tagfelvétel félévente történik. Tagfelvételi kérelmet az első félévre vonatkozóan november 30. napjáig, a második félévre vonatkozóan május 31. napjáig lehet benyújtani. Az Elnökség a tagfelvételi kérelmekről az első félévre vonatkozóan december 15. napjáig, a második félévre vonatkozóan június 15. napjáig értesíti a gyűléstagokat. A vélemény, javaslat leadási határideje az első félévre vonatkozóan január 31. napja, a második félévre vonatkozóan július 31. napja. A tagfelvételi eljárás az első félévre vonatkozóan február 10. napján, a második félévre vonatkozóan szeptember 10. napján lezárul, mely határnapokat követően az Elnökség a tárgyhó végéig határozat formájában döntést hoz; a határozatot az Elnök az első félévre vonatkozóan március 05. napjáig, a második félévre vonatkozóan október 05. napjáig megküldi az érintettnek. A tagsági viszony a felvételről szóló határozattal és a belépési nyilatkozat aláírásával jön létre. A tagok naprakész nyilvántartását az Elnök végzi, a nyilvántartást az Elnök vezeti. A tagnyilvántartásban nem lehet személyiségi jogokat sértő adatokat tárolni. 12. A tagsági viszony megszűnése: A tagsági viszony megszűnik, ha az egyesület megszűnik, továbbá a tag írásban benyújtott kilépési nyilatkozatával, a tag halálával, ill. jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tag jogutód nélküli megszűnésével, a tartós tagdíjnemfizetés vagy tartós passzivitás következményeként jogerős törléssel, a tag etikai eljárás során történő jogerős kizárásával. A kilépő, törölt, kizárt tag kérésére minden eddig nyilvántartott adatát törölni kell, illetőleg a személyes anyagát át kell adni a számára. Hasonlóképp kell eljárni az elhunyt tag jogutóda kérésére is. A tag kilépési nyilatkozatát az Elnökhöz nyújthatja be írásban, aki köteles azt elfogadni, s köteles a tagot a tagnyilvántartásból nyomban törölni; a kilépés a benyújtással egyező időpontban hatályos. A tag a kilépése okát megindokolhatja, de erre nem köteles. A tag halálával megszűnik a tagsági viszony, a tagsági jog nem örökölhető; jogutódlásnak sem a jogok, sem a kötelességek, sem egyéb vonatkozásban helye nincs. Ez nem zárja ki, hogy az elhunyt tag jogutódja, illetve házastársa, egyenesági hozzátartozója, testvére a saját tagfelvételi kérelme esetén a tagfelvételi eljárás során előnyt élvezzen. A tagdíj nemfizetése vagy a passzivitás önmagában nem vonja maga után automatikusan a tagsági viszony megszűnését. Törléssel megszűnik a tagsági viszonya annak a rendes tagnak, aki kilencven napos tagdíjtartozást halmozott fel, s az Elnök a tagdíjfizetés harminc napon belüli pótlására és a mulasztás jogkövetkezményeire írásban felhívta a tag figyelmét. Törléssel megszűnik a tagsági viszonya annak a rendes tagnak, aki legalább tizenkét hónapja az egyesület cél szerinti tevékenységeiben, az egyesületi munkákban konkrét feladatra felhívás ellenére igazolatlanul nem vett részt, s a feladatra való felszólítással együtt a mulasztás következményeire az Elnök írásban felhívta a tag figyelmét. Törléssel megszűnik a tagsági viszonya annak a pártoló tagnak, aki a vállalt támogatást a naptári év 17/31

18 végéig nem teljesítette, s a harminc napon belüli teljesítésre való felszólítással együtt a mulasztás következményeire az Elnök írásban felhívta a tag figyelmét. Az írásbeli elnöki felszólítás történhet levélben, ben, SMS-ben, ill. egyéb módokon; e körben kétség esetén az Elnök tartozik bizonyítani a szabályszerű eljárást. Amennyiben a kézbesítéstől, illetőleg a kézbesítési vélelem beálltától számított harminc napos határidő eredménytelenül telik le, a határidő lejártát követően nyolc napon belül az Elnök a tagsági viszony törléséről írásbeli határozatot hoz, amelynek egy példányát nyomban megküldi az érintettnek. A törlési határozat ellen a tudomásszerzést követő tizenöt napon belül a mulasztás pótlásával egyidejűleg méltányossági kérelem nyújtható be az Elnökhöz, amelyet az Elnök saját hatáskörében a beérkezést követően tizenöt napon belül elbírál, s a határozatot nyomban megküldni az érintettnek. Az elbírálás során az Elnök köteles méltányosságot gyakorolni, s a kérelmet csak különösen indokolt esetben utasíthatja el. A határidő mulasztása jogvesztő. A méltányossági kérelem elutasítása ellen az érintett a tudomásszerzést követő tizenöt napon belül fellebbezést nyújthat be az Elnökségi Etikai Bizottsághoz; a határidő mulasztása jogvesztő. A fellebbezést az Elnökségi Etikai Bizottság harminc napon belül nyílt szavazással bírálja el, s a határozatot haladéktalanul megküldi az érintettnek. A fellebbezés elutasításához az Elnökségi Etikai Bizottság abszolút minősített többségi szavazata szükséges. Az Elnökségi Etikai Bizottság döntése jogerős, ellene az egyesületen belül további jogorvoslatnak helye nincs. Az Elnök törli a tagot a tagnyilvántartásból. A jogerős törlési határozat ellen az érintett a tudomásszerzést követő harminc napon belül a bíróságon keresettel élhet. A tag kizárása csak etikai (fegyelmi) eljárással történhet. Tag kizárólag nyomós okok miatt, s akkor zárható ki, ha: 1) vagy az egyesület elveivel és céljaival ellentétesen cselekedett/cselekszik, 2) vagy magatartása alkalmas arra, hogy megbotránkozást keltsen. Amennyiben a tiszteletbeli tag egyben rendes vagy pártoló tag is, a tiszteletbeli tag cím visszavonására irányuló eljárás egyben a tag kizárására irányuló eljárás is. Az eljárás megindítására bármely tag (rendes, pártoló, tiszteletbeli tag) javaslatot tehet az okok és a bizonyítékok egyidejű előtárásával. Az eljárás akkor indítható meg, ha az Elnökség legalább abszolút minősített többséggel, nyílt szavazással az eljárás megindítása mellett dönt. Az Elnökség a tudomásszerzést követő kilencven napon belül rendelheti el az etikai eljárás megindítását. Az eljárás megindulásáról az Elnökség az érintett tagot az ez irányú elnökségi döntés után nyolc napon belül az okok és a bizonyítékok közlésével értesíti, s egyidejűleg átteszi az ügyet az Elnökségi Etikai Bizottsághoz. Az etikai eljárást első fokon az Elnökségi Etikai Bizottság folytatja le. Az elsőfokú eljárás határozattal történő befejezéséig a tagsági jogok és kötelességek változatlanok. Az eljárás során a kézbesítési vélelem beálltának általános szabályait kell alkalmazni. Az értesítés átvételét, ill. a kézbesítési vélelem beálltát követő nyolc napon belül az Elnökségi Etikai Bizottság tárgyalást tűz ki, amelynek időpontjáról, helyéről az érintettet egyidejűleg értesíti, s egyidejűleg köteles kioktatni a jelen alapszabályban rögzített jogairól, jogorvoslati lehetőségeiről. Tárgyalási időpontot a kézbesítéstől, ill. a kézbesítési vélelem beálltától számított legkorábban harminc napot követően, legkésőbb kilencven napon belül kell kitűzni. Az etikai tárgyaláson az Elnökségi Etikai Bizottság tagjai kötelesek személyesen megjelenni. Az etikai tárgyalás nyilvános; zárt tárgyalás elrendelése kötelező az érintett és bármely olyan személy kérelmére, akinek a nyilvánosság a személyiségi jogait sértheti. Az etikai tárgyaláson az érintett a polgári eljárási jog szabályai szerint védekezhet; helyette meghatalmazottja is eljárhat, ezen túlmenően személyes megjelenés helyett írásbeli védekezést is benyújthat, s az írásbeli védekezést a személyes védekezéssel egyenértékűnek kell tekinteni. Az Elnökségi Etikai Bizottság az első tárgyalást követően szükség szerint több tárgyalást is lefolytathat. Személyesen előadott vagy írásbeli védekezés híján az Elnökségi Etikai Bizottság az előtte lévő bizonyítékok alapján dönt. Az Elnökségi Etikai Bizottság a tárgyalás berekesztését követően három napon 18/31

19 belül nyílt szavazással dönt; a kizáró határozathoz vagy a tiszteletbeli tag címet visszavonó határozat meghozatalához abszolút minősített többség (az Elnökségi Etikai Bizottság tagjainak kétharmada) szükséges. A kizárást vagy a tiszteletbeli tag cím visszavonását az Elnökségi Etikai Bizottság indokolni köteles. A kizáró vagy felmentő határozatot haladéktalanul meg kell küldeni az érintettnek. A kizárást vagy a tiszteletbeli tag cím visszavonását tartalmazó határozat ellen az érintett a tudomásszerzést követő tizenöt napon belül írásban fellebbezhet az Elnökségi Etikai Bizottságnál. A fellebbezésnek az Elnökségi Etikai Bizottság a beérkezéstől számított harminc napon belül saját hatáskörében helyt adhat, vagy továbbíthatja a Gyűléshez. A fellebbezésnek a kizárás, illetőleg a tiszteletbeli tag cím visszavonása vonatkozásában halasztó hatálya van, mely időszak alatt az érintett tagsági viszonya felfüggesztésre kerül. A Gyűléshez továbbított fellebbezést a rendszeres évi Gyűlésen, vagy ha az hat hónapon túl lenne esedékes, rendkívüli Gyűlésen kell elintézni. A vonatkozó Gyűlésen az érintett személyesen megjelenhet, szóban és/vagy írásban védekezhet, de erre nem köteles; az érintett a vonatkozó szavazásban tagsági viszonya felfüggesztése következményeként akkor sem vehet részt, ha egyébként gyűléstag. A Gyűlés a fellebbezés elutasításáról vagy a fellebbezésnek helyt adásról titkos szavazással dönt. A fellebbezés elutasításához, azaz a tag kizárásához, illetőleg a tiszteletbeli tag cím visszavonásához minősített többség szükséges (jelenlévők kétharmada). A kizárás és a tiszteletbeli tag cím visszavonása fellebbezés hiányában vagy a Gyűlés döntésével jogerős; ellene az egyesületen belül további jogorvoslatnak helye nincs. A jogerős határozatot az Elnök látja el aláírásával, s meghozatalától számított tizenöt napon belül megküldi az érintettnek. A jogerős kizáró határozat ellen az érintett a tudomásszerzést követő harminc napon belül a bíróságon keresettel élhet. V. Az egyesület szervezete és működése 13. Az egyesület szervezeti és működési elvei: Az egyesület legfőbb szerve a Gyűlés. Az egyesület ügyintéző vezető szerve az Elnökség [amely áll az Elnökből, az Alelnökből és további elnökségi tag(ok)ból]; vezetője és képviselője az Elnök; az Elnök helyettese az Alelnök. Az egyesület alapegysége lehet: a kör, tanácsadó testülete lehet a Körök Tanácsa. Amennyiben létrehozása kötelező, felügyelő szerve a Felügyelő Bizottság. Az egyesület jegyzése akként történik, hogy az egyesület géppel vagy kézzel írott, előnyomott vagy nyomtatott neve alá az Elnök egyedül, önállóan írja alá teljes nevét a hiteles aláírási címpéldánynak megfelelően. Az egyesület bélyegzőjének használata csak az Elnök aláírásával együtt érvényes. Az egyesület jelképei: Az egyesület jelképei (pl. logója, szimbóluma, jelmondata, zászlója) megterveztetéséért az Elnökség felelős, használatát az Elnökség nyílt szavazással, abszolút kétharmados többséggel hagyja jóvá (elnökségi tagok kétharmada). A jelképek megterveztetése történhet pályázat útján is. Nyilvánosság, adatvédelem, iratnyilvántartás, határozatok közlése: Az egyesületre vonatkozó bírósági nyilvántartás tartalmazza az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott adatokat, köztük a társadalmi szervezet képviselőjének nevét, lakóhelyét. A nyilvántartás fennálló, illetve törölt adatai, valamint a bírósághoz benyújtott iratok nyilvánosak, ideértve a még el nem bírált kérelmet és mellékleteit is, azokat bárki megtekintheti és azokról feljegyzést készíthet. A társadalmi szervezet alakuló ülésének jelenléti íve, valamint a társadalmi szervezet tagjairól készült nyilvántartás nem nyilvános. A tagok személyes adatait az adatvédelmi előírásoknak megfelelően kell tárolni és kezelni. A tagnyilvántartásban nem lehet olyan adatokat tárolni, ami személyiségi jogot sért. A Gyűlés, az Elnökség és minden szerv ülései nyilvánosak: időpontjuk, helyszínük, napirendi pontjaik a székhelyen kerülnek kifüggesztésre. A nyilvánosság csak személyhez fűződő jogok és 19/31

20 adatvédelmi szempontok miatt korlátozható. Zárt ülés elrendeléséről indokolt esetben a Gyűlés és az Elnökség kapcsán az Elnök, a Felügyelő Bizottság kapcsán a felügyelő bizottsági elnök jogosult dönteni. Az egyesület a működésének, szolgáltatásainak, beszámolóinak, a közhasznú jelentésnek nyilvánosságát elsősorban a saját honlapján, honlap híján szórólapokon, székhelyen történő kifüggesztéssel és egyéb sajtótermékekben való közzététel útján biztosítja. A vezető szervek határozatai nyilvánosak, és a székhelyen kerülnek kifüggesztésre. Az Elnök olyan iratnyilvántartást vezet, amelyből a legfőbb szerv (Gyűlés), illetve az ügyintéző vezető szerv (Elnökség) döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható. A határozatok, jegyzőkönyvek a Határozatok Gyűjteménye elnevezésű, lefűzött okiratokat tartalmazó okiratgyűjtőbe kerülnek, amely tartalmazza a döntést támogató, ellenző elnökségi tagok megnevezését is, s amelyet az Elnök vezet. A működéssel kapcsolatos iratokba a székhelyen, kérelemre lehet betekinteni, az iratbetekintés engedélyezése és biztosítása az Elnök feladata. Iratbetekintésre előre egyeztetett időpontban, felügyelet mellett kerülhet sor; a közhasznúsági jelentésről az érdeklődő a költségek megtérítése mellett másolatot kérhet. Főszabály szerint bármely szerv határozatát, döntését az érintettekkel tizenöt napon belül igazolható módon közölni kell; ezen határidő alól csak a jelen alapszabályban nevesített (tagsági viszonyt érintő) kivételek léteznek. Igazolható közlési mód a vonatkozó okirat átvételi elismervény ellenében való személyes átadása, postai úton, elektronikus úton való igazolható közlése, szóbeli közlése, amennyiben azt hangfelvétel, vagy legalább két tanú, vagy hitelesített jegyzőkönyv bizonyítja (pl. gyűlési határozatok). A tag törléséről, kizárásáról, a tag felvételéről szóló határozatot minden esetben papíralapú okirati formában kell az érintettel közölni. A felügyelő bizottsági határozatok kivételével bármely határozat érintettekkel való közléséért az Elnök felelős. Az egyesület belső szabályzói, szabályzatai: Az egyesület jogszabályi előírás alapján vagy szükség szerint az alapszabályon kívül más belső szabályzókat, szabályzatokat is alkothat, amelyek azonban nem lehetnek ellentétben a jelen alapszabállyal. A szabályzók, szabályzatok elkészítésért a körökkel kapcsolatos szabályzók kivételével az Elnökség felelős. A szabályzókat, szabályzatokat szükség szerint a Gyűlés hagyja jóvá; ezen hatáskörét, amennyiben azt a hatályos jog lehetővé teszi, átruházhatja az egyesület más szervére is. Törvényességi felügyelet, törvényesség: Az egyesülési jog alapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint társadalmi szervezetet hozhatnak létre és működtethetnek. Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdését, nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Az egyesülési jog alapján szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alaptörvénnyel, és amelyet törvény nem tilt. A civil szervezet működése felett az ügyészség évi CLXXV. törvényben, valamint a Ptk.-ban meghatározott eltérésekkel az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol. A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. A törvényességi ellenőrzést gyakorló ügyész ellenőrzi, hogy a civil szervezet a) belső (önkormányzati) szabályzatai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak és a létesítő okiratnak, b) működése, határozatai, a legfőbb szerv döntései megfelelnek-e a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak vagy az egyéb belső (önkormányzati) szabályzatoknak. Ha a civil szervezet működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel a bírósághoz fordulhat. A bíróság a keresetet megvizsgálja és szükség esetén a) megsemmisíti a civil szervezet bármely szervének 20/31