.SZÜCS GYÖRGY. mint Körper

Átírás

1 .SZÜCS GYÖRGY..A corpus. mint Körper A diktatúrák m vészetének tárgyalásakor félrevezet, bár technikailag elfogadott megoldás, ha történelmi kialakulásukat, fejl désbeli, nemzeti sajátságaikat zárójelbe tesszük, s a vizuális jelenségek hasonlóságai alapján fogalmazunk meg tetszet s kijelentéseket. Pedig szembeötl ek az eltérések, hiszen Olaszország például integrálta a modernizmust (avantgarde), míg a Szovjetunió leváltotta azt. Németországban a hatalomra került nemzetiszocializmus már pontos igényekkel jelentkezett, a modernizmus elleni offenzívát egy idegenként tételezett kultúra részeként utasította el. A harmincas évek Németországában, de a Szovjetunióban is elképzelhetetlen lett volna a vezér kubista ábrázolása, ahogy Enrico Prampolini Mussolini: plasztikus szintézis (1926) cím képén vagy Gerardo Dottori Duce portréján (1933) megfigyelhet. Ugyanakkor Olaszországban a meztelen testek ábrázolásával a valódi klasszicitást folytatták, amely az antik kortól kezdve, a reneszánszban, majd a 19. századi klasszicizmusban meger södve folyamatosságot biztosított a 20. században ismét megújuló irányzatnak. Másfel l azonban az aktábrázolás nem volt egynem, hiszen pl. Felice Casorati Dél (1923) cím festményén hasonló alvó n alakokat látunk, mint Cagnaccio di San Pietro Orgia után (1928) cím kíméletlenebbül fogalmazó képén. Az ottfelejtett férfi kalapok mindkét esetben az átmulatott éjszakára utalnak. Ezekt l az új tárgyilagosság irányába mutató m vekt l már különböznek Achille Funi er s nézés, plasztikus n alakjai, Mario Sironi még tömbszer bb, egyáltalán nem feminin hölgyei. Az 1936-os budapesti olasz kiállítás alkalmából így foglalta össze a kimutatható lerakodások hatásait, s értékelte a m vészetükben beállott változásokat Antonio Maraini: a kiállított m vek közvetlen szemlélete jobban meg fogja értetni, hogy az olasz m vészet az Ottocento naturalista romanticizmusától hogyan haladt át azoknak az eklektikus különcségeknek korán, amelyek megnyitották a külföldr l behozott efemer és szeszélyes áramlatok zsilipjeit. De a háborúval és a fasiszta forradalommal ismét gy zedelmeskedett a faj egészséges ösztöne s megszabadult a beszivárgott idegen és káros befolyásoktól és újra kialakította a maga szinte és összetéveszthetetlen, egyéni arcát. 1 A Szovjetunióban a legmagasabb képz m vészeti tevékenység rangjára a tematikus festészetet emelték, amelynek preferenciái olyan er sek voltak, hogy a m vészet történetének egyik legfontosabb témája, az akt ritkán fordul el a szovjet m vészetben, bár Alekszandr Dejneka életm vében központi szerepet tölt be. A sportból (Futók, 1932), a fürd zésb l (Ebédszünet a Don-medencében, 1935) ellesett jelenetek az egészséges test és a természet közvetlen találkozásából származó napfényes hangulatok, s éppen ezt az öncélúságot kérték számon rajta a szovjet m vészet teoretikusai. Dejneka számára a mozgás, a meztelen n i és férfi testek környezetben való elhelyezése a fontos, ezért az arcok modellálására kevés figyelmet fordított, a testek tömegét pedig hátulról jöv fénnyel emelte ki (rokon megoldásokat alkalmaz Ubaldo Oppi Adria cím képén, 1926). Gyejnyeka mindenkinél inkább törekedett arra, hogy aktuális témák tartalmát fejezze ki, de szinte egyáltalában nem tör dött a képen szerepl személyek elmélyült jellemzésével. Oly féltékenyen rzött egyéni modorának egész lényege végs fokon ebben merül ki. Számos sporttémájú képé- 191

2 Szücs György Arkagyij Plastov: Tavasz, Dimitrij Zsilinszki: Hídépít k,

3 A corpus mint Körper Alekszander Geraszimov: Orosz közfürd, 1946 Albrecht Dürer: N i fürd, Pablo Picasso: Nagy fürdöz,

4 Szücs György nél csak arra van gondja, hogy a mozgást ábrázolja és egyik ilyen festményén sem igyekszik futóinak érzéseit, gy zniakarását érzékeltetni. 2 Az új id számítás, az új embertípus megjelenítésére, tehát a minták bemutatására a sport és a m vészet a legalkalmasabb, melyek legtökéletesebb és leghatékonyabb felhasználásának programját Németországban dolgozták ki. A sport az emberi test kifejlesztésére szolgál, amellyel a m vészet is nyer, hiszen az ideológia tálcán kínálja megújulásának témáit. A sport a régi korok életbenmaradásért vívott harcának békés emléke, ugyanakkor a fölös emberi energiák levezetésének szükséglete. Ha a levezetés tervszer tlenül történik, akkor még nem sport, csak játék. Ha tervszer en történik, de nem szórakoztató és az er k fenntartását, fejlesztését biztosító formák között, akkor már nem sport, hanem harc. 3 Olaszországban a tömegsport hamar elterjedt, hiszen a nemzeti hatalom fenntartásának eszközét látták benne: az antik rómaiak is sportoltak, hogy jó katonákat neveljenek. Mussolini államosította a sportot, hatékony propagandát fejtett ki, s lelkes sportközönséget nevelt, amely megtöltötte az új stadionokat. Az olasz fasizmus ideológiájának egyik alaptétele, hogy az élet folytonos harc, melyben valódi emberi értékek kristályosodnak ki. A fasizmus szerint fejtette ki Mussolini az ember a maga szabadakaratával teremtheti meg köteles megteremteni a maga világát. Bár a Szovjetunió ideológiájában nem alkalmazta a régiség érvrendszerét, nem törekedett a test kultuszának túlhangsúlyozására, a test nevelése mégis ugyanolyan fontos szerepet kapott az új embertípus kiformálásában. Az állandósult szlogennek megfelel en a szocializmus létét a környez kapitalista országok veszélyeztetik, ezért a harckészségre mindenkor nagy figyelmet kell fordítani. Hitlernek a test fejlesztésér l sokkal egyértelm bb, direktebb elképzelései voltak, s nem véletlenül tekintette példának Olaszországot, ahol hamar felismerték a fizikai nevelés szükségességét. Az új embertípus kimunkálása Hitler vulgár-darwinizmusa alapján szervez dött meg. Értelmezése szerint nem kell tekintettel lenni a demokratikus sirámokra, mivel egyetlen legszentebb emberi jog van, a vér tisztán tartása, hiszen a természet is kiküszöböli a kevert fajtákat. A népi állam (az eredeti szövegben: völkischer Staat) nevel munkásságát ne csak az abszolut tudás besulykolására fordítsa, hanem els sorban az egészséges test nevelésére. Csak másodsorban következzék a szellemi képességek fejlesztése; e téren is a jellemképzés, különösen az akarater, elhatározóképesség és a felel sségérzet kifejlesztése a legfontosabb és csak utoljára a tudományos kiképzés. A népi állam e kérdésnél induljon ki abból az igazságból, hogy a tudományosan kevésbé képzett, de testileg egészséges, er s jellem ember, telítve határozottsággal, akarater vel sokkal értékesebb a népközösség számára, mint a szellemi nyápic. A rothadt testet a szellem semmiképpen sem teszi esztétikusabbá. A legmagasabb szellemi képzettség mit sem érne, ha visel i testileg romlott és elsatnyult, jellemükben akaratgyönge, ingadozó, gyáva személyek volnának. Ami a görög szépségideált halhatatlanná teszi, az a leggyönyör bb testi szépség, ragyogó szellem és legnemesebb lélek csodálatos összhangja. Majd hozzáteszi: a német népnek testi erejében és ügyességében bízva kell népe legy zhetetlenségébe vetett hitét visszanyernie. 4 Hitler az antik eszmények kiforgatásával (akárcsak a munkás-zászlók vörös színének kisajátításával), a nyers er kultuszának hirdetésével, a körperliche Ertüchtigung és a körperlicher Degeneraten ellentétpárokkal az ideológiájába nem illeszked nézeteket elvetette, képvisel it megjelölte, s a kiválasztottak új rendjét alkotta meg. A Harmadik Birodalom számára ezért volt nagy jelent ség, hogy 1936-ban megrendezhette Berlinben az Olimpiát. (A Szovjetunió sportolói nem vettek részt, majd csak 1952-t l szerepelnek az Olimpiákon). Még 1932-ben a nemzetiszocialisták mint kozmopolita, demokratikus rendezvényt elvetették az Olimpiai Játékokat, azonban hatalomra jutásuk után kénytelenek voltak praktikus kompromisszumokat kötni. Szükségük volt erre a pszeudo-klasszikus, teátrális rendezvényre, amelyen bebizonyíthatták a kifejlesztett tiszta faj egyedeinek fels bbrend ségét. A testek harcában a legtöbb gy zelmet mindenesetre a német sportolók szerezték meg az Egyesült Államok, Magyarország és Olaszország el tt. Az egyéni sportolók éremtáblázatában az els négy közé két német tornász is bejutott, de Hitler nagy csalódásként élte meg, hogy az els helyen az Egyesült Államok színeiben versenyz fekete atléta, Jesse Owens végzett négy aranyéremmel. Párhuzamosan a m vészetek versenyén is számos díjat nyertek: az építészeti szekcióban pl. Werner és Walter March gy ztek a Reichssportfeld tervezésével. A szobrászatban azonban Farpi Vignali olasz m vész Versenykocsizója megel zte Arno Breker Tízpróbázó-ját. 5 A látványos nemzetközi találkozóról Leni Riefenstahl a mintegy 400 kilométer nyersanyagból hatórás filmet készített, amelyet végül 1938-ra állítot- 194

5 A corpus mint Körper tak össze (1. A népek ünnepe; 2. A szépség ünnepe). Riefenstahl filmje beépítette és továbbfejlesztette a modern olimpiai játékok körüli mítoszokat. A görög antikvitás szimbólumait az ipari társadalom sport-színházának motívumaival ötvözte. Képeivel nemcsak a gy zteseket, hanem a veszteseket is felmagasztosította, elid zött nagyszer izomzatukon, különösen Jesse Owensén. volt az els rendez, aki lassított felvételeket és merész vágásokat használt, hogy megmutassa, milyen hatalmas er feszítést igényel a páratlan atlétikai teljesítmény. A testkultúra ideologizált esztétizmusa egyfel l kacérkodott a m vészet spiritualizmusával, ténylegesen azonban az er és szépség jelszava a valódi harc lehet ségét idézte fel: az ellenfél csupán az ellenség kényszeredetten elfogadott eufemizmusa volt. A múlt századi nevelés túlzott szellemi dominanciájára adott torz válaszok közé tartozik a diktatorikus rendszerek testkultusza. Az I. világháború bármennyire az egyre fejlettebb technika háborúja volt is a nyers er, az ököl fontosságát er sítette, s mivel a problémákat nem oldotta meg, a vesztesek titkon a nagy visszavágóra készül dtek. A századel n a testkultúra még életformaváltást jelentett, amely ugyanúgy bontotta ki a n ket kényelmetlen f z ikb l, mint ahogy megpróbálta kiszabadítani az embereket évszázados társadalmi kötöttségeikb l. Követ i a test meztelenségét a születés természetességével, a természetben létezés ideálképével indokolták, s a társadalmi életkeretb l kilépve a mozgásm vészet filozófiájával a szellem tökéletesítését valósították meg ben Az er és szépség útja (UFA produkció) cím dokumentumfilmben a mozgásm vészet és a sport propagálásával egy vágyott aranykor visszaálmodásához toboroztak híveket. Siegfied Kracauer valószín leg már a hitleri esztétika ismeretében logikusan illeszti a kés bbi sportfilmek el zményei közé a Periklész kortársaiként pózoló serdül k szereplését. A maskara könnyen ment, minthogy az atléták közül sokan anyaszült meztelenül szerepeltek. Persze ez a látvány sértette a pr d embereket, azonban az UFA szerint a tökéletes testi szépség kizárólag az esztétikai rend élvezetét kelti, és ezt az idealizmusát jó pénztári bevételek jutalmazták. Esztétikailag szólva, az antikvitás rekonstrukciója ízléstelen volt, a sportfelvételek kiválóak, és a testi szépségeket annyira összezsúfolták, hogy sem érzékileg, sem esztétikailag nem hatottak senkire. 7 Kracauer kritikája már a testkultúra-mozgalom kommerciális vetületeit érinti, mindenesetre érzékelhet a kezd pont: a testi szabadság szelíd örömét valló, apolitikus testkultúra-mozgalom értékválasztást szorgalmaz, s a nagyváros gépiesített lelkületéb l kivonulást, szecessziót hirdet. A durva torzítás akkor következik be, amikor mindez felfokozott, túlhajszolt, faji alapon értelmez dik. A testkultúrát a testkultusz követte, s immár az állam keretében, hivatalos intenciók alapján, a nagyvárosokon belül képzelték el. A természetes szabadságot a zárt térben izmosodó állatkerti vadállat szabadsága váltotta fel. Hitler maga különösen a boxot kedvelte, mivel nincs egyetlen sport sem, amely a támadó szellemet hasonló mértékben fokozná. 8 Sajátos logikája szerint a gyenge testi felépítés ember gyáva, szemben a kidolgozott izomzatú harcossal. Ez utóbbi természetesen csak a tiszta származású német ember lehet. Szándékosan elfeledkezik azonban arról, hogy különbséget kell tenni a bátorság animális (fizikai) és morális fajtája között. Az el bbi rendszerint az er s test túláradó energiájának átömlése a lélekre, az izmok önérzete; az utóbbi ezzel szemben a lélek erkölcsi rétegeib l fakadó kötelességérzet. 9 Mivel az ókori görögök a testi és lelki képességek harmóniájára törekedtek, s nem úgy, hogy az er maga után vonszolta a szellemet, a mai id k harci testkultusza óriási önáltatás, hiszen a leger sebb test sem lesz olyan er s, mint az állatoké, melyek legy zése lényegében az ész hatékonyságával történt. Ugyanakkor a mai néz a sporteredményeket kevésbé a görög olimpiák, sokkal inkább a császári Róma cirkuszainak hangulatát érezve az emberi szellem képvisel inek teljesítményével egy sorba helyezi. A sport h se Herkulessé vagy Titánná, az egyszer mérk zés gigászi küzdelemmé, az elért eredmény pedig tüneményes dics séggé, s t még a starter pisztolylövése is rettenetes detonációvá növekszik 10 Ezek után nem meglep, hogy a testkultusznak pontosan megfelel m vészeti tevékenységgel találkozhatunk. Az autonóm m vészet meghaladásának nagy kísérlete az 1937-es évben következett be július 19-én Adolf Ziegler, a Képz m vészeti Birodalmi Kamara elnöke megnyitotta az Entartete Kunst kiállítást Münchenben. Az el z napon pedig el ször fogadta látogatóit a Paul Troost tervezte Német M vészet Házában a Nagy Német M vészeti Kiállítás, melynek fényét a Kétezer éves német kultúra vívmányait felvonultató parádéval növelték. A német múzeumokból Ziegler által összeválogatott elrettent anyagot aztán 1941-ig számos német és osztrák városba is elszállították. Az Elfajzott M vé- 195

6 Szücs György Kukrinyiksz csoport: A tárgyalás, 1945 november szeptember,

7 A corpus mint Körper Ivo Saliger: Paris ítélete, 1939 Lucas Cranach: Paris ítélete, 1530 után Felice Casorati: Dél, A. N. Szamohvalov: Súlylök lány, Arno Breker: A kígyóöl 1938 k. 197

8 Szücs György szet kiállításon a 20. század m vészetének izmusait mutatták be. Ernst Barlach, Max Beckmann, Rudolf Belling, Marc Chagall, Lovis Corinth, Otto Dix, Max Ernst, Lyonel Feininger, George Grosz, Raoul Hausmann, Johannes Itten, Vaszilij Kandinszkij, Paul Klee, Oskar Kokoschka, El Liszickij, Franz Marc, Moholy- Nagy László, Piet Mondrian, (az egyébként náci párttag) Emil Nolde, Oskar Schlemmer stb. m veit megszégyenít kommentárokkal látták el. A szándékosan párhuzamosan rendezett tárlatokkal arra törekedtek, hogy nem kevés didakticizmussal a német m vészet dics ségét hirdessék, s szembeállítsák vele az elfajzott m vészetet, avagy a nemkívánatos m vészeti bolsevizmust. 11 A Nagy Német M vészeti Kiállítás a 19. században még releváns m fajok és irányok unalmas reprodukcióit vonultatta fel. A nemzetiszocialista ideológia frazeológiájának direkt megnyilvánulásai m vészeti jelmezben sorakoztak az ámuló látogatók el tt. Ha a degenerált m vészeten, a falakra írt szellemes tájékoztató szövegeken jót derültek, utána megkapták a súlykolt ízlés színvonalának megfelel m vészeti táplálékot. 12 A munkálkodó földm ves (Max Bergmann: Tavasz) természetesen jóíz en ebédel családja körében (Thomas Baumgartner: Étkez parasztok). Megjelenik a titkokkal teli német táj (Hermann Gradl: Feketeerd ), melyben olykor széptest n alakok bukkannak fel (Rudolf H. Eisenmenger: Népdal). A férfi vagy izmos test Apolló (Richard Scheibe: Tízpróbázó) vagy egyenruhás, kemény harcos (Ferdinánd Spiegel: Pilóta). A n ket szintén meghatározott szerepekben örökítették meg a Kinder, Kirche, Küche jelszónak megfelel en (Arthur von Hüls: Anya, Max Brumme: Elhivatás, Constantin Gerhardinger: Kenyéráldás). Már a képek címei alapján is körvonalazódik az a korábban már tárgyalt világkép, amely az embereket rögzített élethelyszíneken ábrázolja, s romantikus ábrándjainak megfelel en az érzéseket felfokozott, széls értékben jeleníti meg. A német m vészet számára a Körperideal mindenekel tt olyan egészséges test megmutatását jelentette, amely biológiai értékénél fogva a népi és szellemi újjászületés el feltétele. A nem torzított, a természett l ilyen forma, a gondosan felépített test, a feszes, friss b r, a mozgás veleszületett harmóniája, a látható vitalitás modern, sportos klasszicitást eredményezett. 13 A tökéletesen formált n i test az izmok, lágy hajlatok, sima felületek aprólékos kidolgozásával gyakran válik magának a Természetnek az allegóriájává. Ugyanakkor Adolf Ziegler A négy elemet megjelenít hármaskép-e vagy Sepp Hilz Paraszt Vénusz cím festményének meztelen n alakjai bármennyire a n i ideálkép megtestesít i is, a képek nem tudják elfedni a primér erotizmus átsugárzását. A szobrászat el nyben van a festészettel szemben, hiszen valóságos térbe teremtheti meg m veit. A húszas évek lelkiséget hangsúlyozó szobrászatával szemben (Wilhelm Lehmbruck, Ernst Barlach) a testiség Hitler által meghirdetett programjába illeszkedik a müncheni hagyományokat folytató Georg Kolbe, Richard Scheibe és Fritz Klimsch tevékenysége. Az érett náci szobrászat mégis els sorban a kívánt típusokra leginkább ráérz Josef Thorak (Ökölvívó; Kardviv ; Harcoló lovak), és Arno Breker munkái alapján tárgyalható. Kitapintható egy kváziesztétikai változás az új monumentalizmus mestere, Thorak és a nemzeti lelkület és az általános európaiság kifejez je, Breker m veinek stílusában. Az egyik legreprezentatívabb a második világháborúban elpusztult építmény az Albert Speer tervei alapján készült Új Birodalmi Kancellária épülete volt ( ). Itt kapott hangsúlyos feladatokat Breker. A f bejáratnál rköd valódi katonák figuráit ismételték a Díszudvar nyugati bejáratát rz, a Hadsereget és a Pártot jelképez, kidolgozott izomzatú férfiaktok. A páros immár kard és fáklya nélkül megjelenik a bels körcsarnokban is. Ezek a szobrok ( Der Wäger ) itt nem homlokráncoló, izmukat megfeszít aktivizált héroszok, inkább várakozó, félbemaradt mozdulatú, szinte t n d alakok. A legdinamikusabb megformálás a Körcsarnok domborm ves ajtózáradéka, ahol a kardot tartó Harcos és a jelvényt felmutató Géniusz már kilép az alaphelyzetb l, s a lebben drapéria a hirtelen mozdulat hatásosságával vetekszik. A két domborm a stilizált naturalizmus és egy új barokk lelkiség különös vegyüléke. 14 A vezéreknek azzal mindenképpen számolniuk kellett, hogy a meztelen test látványának hatóereje csak bizonyos távolságig érvényes. A test arányai, az emberi lépték a végtelen felnagyítást nem viseli el, ezért az alak által hordozott jelentés monumentális épülettel fokozható. Kölcsönösen kisegítik egymást: a szobor elmagyarázza az épület ideologikus tartalmát, az pedig valódi méreteit kölcsönzi a szobornak. Az ilyen komplex jelentésegyüttes a kortársak által is jól érzékelhet en mintegy a két világnézet egymásnak feszülését szimbolizáló német illetve szovjet pavilonban ragadható meg az 1937-es Párizsi 198

9 A corpus mint Körper Világkiállítás területén. A német pavilont Albert Speer építette, a tetején terpeszked birodalmi sast pedig Kurt Schmid-Ehmen készítette. A látogatókat Thorak Bajtársiasság és a Család szoborcsoportja fogadta, közöttük lehetett az épület belsejébe jutni. Az arcok elszánt brutalitást fejeztek ki, a n alak teste pedig anatómiailag alig mutatott eltérést a férfiakétól. A német pavilont alapvet en a stabil államhatalmat jelképez masszív megkomponálás jellemezte. Az állami jelvény illetve a három-háromalakos szoborcsoportok egyszer en szignálták az épületet, az abban kifejez d tartalmat. A három elem (épület, jelvény, szobrok) önállóan is hatottak, messzir l a sas, testközelb l a kapu rz csoportok érvényesültek jobban. A B. M. Iofan által tervezett szovjet épület egy min séggé komponálta az alkotóelemeket: arányai révén az épület alkalmazkodott Vera Muhina Munkás és kolhozparasztn szobrához, s a sarló-kalapács mint hatalmi jelvény a két alak kezében jóval szervesebben jelent meg. Az épület lépcs zetes kiképzése a monumentum dinamizmusát, hullámszer lendületét er sítette, amely a szemközti német hullámtör irányába csapódott. Talán ez a látvány volt a legpontosabb lenyomata annak a világháborút megel z feszültségnek, amely a napi publicisztikában is nyomon követhet. Hitler kulturális törmelékekb l építette fel a gy zelem elméletét, pártjának ideológiáját, hogy elmélete utóbb visszatérjen a törmeléklét megérdemelt alvilágába. Saját eljövetelében való hitének interferenciája kioltotta a középkorban divatos az Atya ótestamentumi és a Fiú újtestamentumi Evangéliuma után várt Harmadik Evangélium jelentését, s személyét el retolva az emberi történelemb l merített el zményekb l teremtette meg a Harmadik Birodalom megalomán építményét. Jegyzetek 1. A M csarnokban rendezett modern olasz m vészeti kiállítás tárgymutatója, jan márc. 6. old. 2. R. Sz. Kaufman: A szovjet tematikus festészet. Budapest, old. 3. Ludvig Dénes: Mussolini és a sport. Budapest, é.n. (1927?). 5. old. 4. Hitler Adolf: Harcom (Mein Kampf). Budapest, old. 5. Volker Kluge összeáll.: Die Olimpischen Spiele von Berlin, old. 6. Richard D. Mandell: Sport. A Cultural History. New York, old. 7. Siegfried Kracauer: Caligaritól Hitlerig. A német film pszichológiai története. Budapest, old. A Berlini Olimpiához artisztikus fényképalbum: Paul Wolff: Was ich bei den Olimpischen Spielen 1936 sah. Berlin, Gacsályi Sándor: Sport és m vel dés. Századunk évf. 12. old. 9. Gacsályi Sándor: i.m. 14.old. 10. Gacsályi Sándor: i.m. 18.old. 11. Stephanie Barron: 1937: Modern Art and Politics in Prewar Germany. In: Degenerate Art. The Fate of the Avant-Garde in Nazi Germany. Szerk.: Stephanie Barron. Los Angeles, old. 12. Katalog der Grossen Deutschen Kunstausstellung, München, 18. Juli 31. Oktober In: Die Kunststadt, München Nationalsozialismus und Entartete Kunst. Hrsg.: Peter-Klaus Schuster. München, old. 13. F.A. Kauffmann: Die neue deutsche Malerei. Berlin, old. 14. Balás-Piry László: Hitler m vészei. Budapest, old. A kancelláriához: Heinrich Wolff: Die neue Reichskanzlei. Berlin, é.n. Kukrinyiksz csoport: A vég, Berlin 1945 április 30,