REFLEKTÍV PSZICHOSZOCIÁLIS KRÍZISTANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak SZAKLÉTESÍTÉSI ÉS SZAKINDÍTÁSI KÉRELME

Átírás

1 REFLEKTÍV PSZICHOSZOCIÁLIS KRÍZISTANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak SZAKLÉTESÍTÉSI ÉS SZAKINDÍTÁSI KÉRELME Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

2 Pszichoszociális krízistanácsadó szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelménye I. A szakirányú továbbképzés neve: pszichoszociális krízistanácsadó II. A létesítő intézmény neve: Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar III. A szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneteli követelménye: 1. A szakirányú továbbképzés megnevezése: pszichoszociális krízistanácsadás szakirányú továbbképzés 2. A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése: pszichoszociális krízistanácsadó 3. A szakirányú továbbképzés képzési területe: társadalomtudományi képzési terület 4. A szak felvételének feltétele: Legalább alapképzésben (BA) - vagy annak megfelelő fokozat és szakképzettség birtokában-, bármely képzési területen megszerzett oklevél 5. A képzési idő: Félévek száma: 2 félév 6. A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit 7. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben 2

3 Elsajátítandó kompetenciák: A hallgatók pszichoszociális krízishelyzetek professzionális segítőivé válnak. A képzés kompetenciát nyújt: - krízishelyzetek azonosítására; - krízisben lévő személyek azonosítására; - krízisben lévő személyekkel való szakszerű törődés, szupervízió melletti krízisintervenció megvalósítására; - krízisintervenciós team-tevékenység végzésére; - krízisintervenciós folyamatok megtervezésére és szakszerű kezelésére; - krízismenedzsment irányítására; - válság- és katasztrófahelyzetek kezelésének elősegítésére; - katasztrófahelyzetek kezelésének team-munkában történő kezelésére; - válságkommunikáció megvalósítására; - egészségügyi és szociális szolgáltatások szervezésére; - informális (intézményrendszeren kívüli) közösségi támogató rendszerek fejlesztésére és krízishelyzetekben történő hasznosítására. A képzésen végzettek ismerik: - a lélektani krízis jelenségét; - a szociális krízishelyzet jelenségét; - a kríziskutatások eredményeit; - az öndestruktív viselkedésformák és a pszichoszociális krízis összefüggéseit; - ezen belül különösen a szuicidológiai kutatások legfontosabb eredményeit; - a szociális és egészségügyi intézmény- és szolgáltatásrendszert; - az elérhető egészségügyi és szociális szolgáltatási és támogatási formákat. A képzésen végzettek alkalmasak: - válságban lévő személyek professzionális támogatására ; - akut krízisintervenciós munka végzésére; - katasztrófahelyzetek-kezelésében való szakszerű közreműködésre, azok irányítására; 3

4 - a kliensek segítői rendszerekbe való delegálására; - krízisre szakosodott segítői rendszerek megtervezésében, működtetésében való együttműködésre; - saját szakmai tevékenységük folyamatos fejlesztésére (reflektív praxis). A szakképzettség gyakorlásához szükséges adottságok és készségek: - magas szintű empátiás készség; - individuális és szociális érzékenység; - stressz-tűrő képesség; - szelf-reflektivitás; - jó problémamegoldó készség; - alkalmasság team munkára; - fejlett kommunikációs készség. A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben: - családok átmeneti otthona - hajléktalan-ellátórendszer - kórházi szociális munka - hospice és palliatív ellátások - katasztrófavédelem - családsegítés - gyermekvédelmi alapszolgáltatások általános rendszere - gyermekvédelmi szakellátások komplex rendszere - iskolai szociális munka (gyermek és ifjúságvédelmi felelősök) - közösségi szociális munka - egyházi keretek között végzett lelkipásztori, ill. segítői tevékenység. 4

5 8. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditértékek: Alapozó képzés: 12 kredit értékben a kommunikációelmélet, a fejlődés- és személyiséglélektan, az esetkezelés és a korszerű tanácsadási módszerek megismerésére épül. Törzsképzés: 38 kredit értékben a szuicidológia, a krizeológia (ezen belül az általános elméletek, a családi ill. házassági krízisek, valamint az egzisztencialista, szalutogenetikus nézőpont bevezetése történik meg), továbbá a szociális és egészségügyi szolgáltatások rendszere, szervezése és menedzsmentje, a készségfejlesztések és laborgyakorlatok (a mentálhigiénés tanácsadás, a család- és párkonzultáció és a krízisintervenció területén), valamint addiktológiai konzultáció, pszichiátriai és pszichopatológiai ismeretek, a pszichotrauma és kezelése (ezen belül a katasztrófamenedzsment), a hospice, palliatív ellátás, gyásztanácsadás és szakmai tevékenységeket átívelő etikai kérdések tárgyalása történik. A törzsképzés részét képezi a terepgyakorlat, amelyet szupervízió és esetmegbeszélő csoport kísér. 9. A szakdolgozat kreditértéke: 10 kredit 5

6 ADATLAP 1. A kérelmező neve, címe: Pécsi Tudományegyetem 2. A kérelem tárgya: Pszichoszociális krízistanácsadó szakirányú továbbképzési szak indítása 3. A szak megnevezése: Pszichoszociális krízistanácsadó szakirányú továbbképzési szak 4. A szakképzettség megnevezése: Pszichoszociális krízistanácsadó 5. Képzési forma: Levelező 6. A képzés képesítési követelményei tartalmazó (Kormány- vagy miniszteri rendelet): - 7. A képzés felelős szakmai vezetője: Oktató: Dr. Csürke József, Ph.D. 6

7 A SZAKINDÍTÁSI KÉRELEM INDOKLÁSA I. A szak indításának indoklása A pszichoszociális krízistanácsadó szakirányú továbbképzési szak egy olyan új szakértői kör felkészítését tűzi ki célul, amely képes a különböző társadalmi színtereken - oktatási, egészségügyi, szociális szektorban - megjelenő kríziseket felismerni, kezelni, ill. menedzselni, így a megfelelő szociális vagy egészségügyi szolgáltatáshoz delegálni. Részletesen: A krízistanácsadás az a terület, ahol a szakmai protokollokat a szakember személyes reflexiókkal és kreatív hozzáállással egészíti ki. Ez a reflektív-kreatív hozzáállás magából az elméleti modellből és az ennek alapján formálódó gyakorlatból következik: krízishelyzet alatt olyan problémahelyzetet értünk, amelynek megoldása a személy számára mindennél fontosabb, a helyzet elkerülhetetlen, ugyanakkor a problémamegoldáshoz szükséges felkészültségek hiányoznak. Ebbe a helyzetbe a szakember az empowerment-megközelítést elfogadva lép be: azaz nem kínál kész megoldásokat, hanem abban segíti kliensét, hogy az megtalálja az önmaga számára optimális megoldást. Így tehát a krízishelyzet kliens és segítő közös, közösen értelmezett és reflektált tanulási folyamatává válik. Optimális esetben a klienst új felkészültségei egy magasabb fejlődési szintre juttatják. A krízis tehát nem betegség, de betegséget okozhat: a krízis akut, sürgős beavatkozást igénylő lélektani állapotként a tranzitív diagnózisok közé sorolható. Olyan átmeneti léthelyzetnek tekinthető, amely spontán, vagy a megfelelő beavatkozás következtében behatárolt időn belül (meg)oldódik. Kedvezőtlen esetben viszont ismétlődések révén krónikussá válhat, esetleg következményesen különböző lelki zavarok alakulhatnak ki, például depresszió, pszichózis, ill. öndestruktív magatartás (szerhasználat, szuicidium). A krízis önmagában nem tekinthető definitív pszichiátriai betegségnek, a krízisek gyakori jelentkezése vagy krónikussá válása azonban a háttérben lappangó lelki betegségre vagy személyiségzavarra világíthat rá. Napjainkban a krízisintervenció elsősorban az egészségügy, azon belül is a pszichiátria keretei között történik, ez azonban számos - sokszor nehezen átlátható és megoldható - problémával jár együtt. Elsőként a lélektani krízis alapvetően szociális, egzisztenciát érintő természete és az egészségügy medicinális megközelítése közti paradigmális különbséget szükséges kiemelni. A segítő-gyógyító rendszerek napjainkban is gyakorta betegségmodellen alapuló szolgáltatást működtetnek: jól körülírt tünetek segítségével diagnosztizálható kórképek kezelésére fókuszálnak, így kevésbé kerül előtérbe a szolgáltatásokat optimális esetben meghatározó holisztikus - pszichoszociális megközelítés. 7

8 A krízis, mint mélyreható, élet-átváltoztató tanulási folyamat, az életünk során számos alkalommal ismétlődik: természetesen nincs minden alkalommal szükség professzionális segítségre, azonban fontos tudni, hogy ezekben a helyzetekben egy jól megválasztott időpontban történő minimális beavatkozás komoly fejlődést indíthat el. Mindannyian átéltünk már kilátástalannak, vagy válságosnak tűnő időszakot, amikor a kiút megtalálásában egy baráti beszélgetés segített. Gyakran a helyzet lényegesen bonyolultabb, vagy azért mert a környezet támogatása elérhetetlen, vagy a segítség nem elégséges a válság megoldásához. Ilyenkor professzionális beavatkozás válik szükségessé. Bár hazánkban számos krízisellátó szolgálat működik eredményesen, azonban az egységes szakmai-szervezeti háttér csak részlegesen alakult ki. Szakmai körökben sem ismert olyan jól kidolgozott krízisintervenciós modell vagy szakmai protokoll, amely irányt mutat a különböző szakemberek (orvos, pszichiáter, pszichológus, szociális munkás, lelkész, tanár, stb.) hatékony együttműködéséhez. A jelen társadalmi környezetben a kríziskoncepció jelentőségét az adja, hogy társadalmi válsághelyzetben mind a fejlődési, érési, mind pedig az akcidentális krízisek kreatív megoldása nehezebb: részben az általános értelemben vett erőforrások hiánya, nehezített hozzáférhetősége, részben pedig az emberi kapcsolatok tartós zavara miatt. Minden krízishelyzetben összekapcsolódnak a társadalmi-társas, kulturális és személyes faktorok: ezek eredője adja a megoldást. Ugyanakkor ez a modell nagy hangsúlyt helyez a közösségi erőforrásokra és az erőforrások szervezésére, összekapcsolására, a felépülés és fejlődés lehetőségeire. A kríziskoncepció így a kölcsönös függőséget (interdependenciát) és a rendszerszemléletet helyezi előtérbe. A krízishelyzetek fontos jellemzője, hogy ezek univerzálisak: azaz élete során mindenki több alkalommal átéli őket. Ebből következik, hogy a terület tanulmányozása során nagymértékben építhetünk a leendő segítők saját élményeire. A pszichoterápia bizonyos értelemben emberi értékeink vizsgálata. A krízisben végzett segítő tevékenységre ez az állítás hangsúlyozottan igaz. A krízishelyzetek megkövetelik a szelf-reflektivitás fejlesztését, mind a segítő, mind pedig a kliens oldaláról. Megkövetelik továbbá a reziliencia fejlesztését, és az önkorrekció képességét. A krízishelyzetekben a kliens gyorsan változik: a segítő, aki ezeknek a változásoknak a facilitálójává és tanújává válik, folyamatosan arra kényszerül, hogy átértékelje a kliensről alkotott korábbi vélekedéseinek jó részét. Ez az alapállás fogékonnyá teszi arra, hogy saját szakmaiságát, és azokat a segítői rendszereket is újjáértékelje, amelyben tevékenykedik. Erre a nélkülözhetetlen alapállásra jó felkészülést jelent a kritikai-reflektív, az élmény-alapú és a dialogikus tanulásirányítási módszerek bevezetése. Érdekes módon az egészségügyi ellátásban ritkán lehet találkozni olyan páciensekkel, akiknél klasszikus lélektani krízist definiálunk. Ennek egyik oka lehet, hogy a krízisben lévők jelentkezése 8

9 esetén a krízistüneteket a segítők - a paradigmális különbségek és információhiány miatt - nem ismerik fel, így a megfelelő beavatkozásra sem kerülhet sor. A másik lehetőség, hogy a válságállapotot az egyén környezete segítségével meg tudja oldani - sok esetben csak átmenetileg - és csak súlyos szövődmények és/vagy mentális zavar kialakulása esetén kerül sor az egészségügyi vagy a pszichiátriai ellátó rendszerek igénybe vételére. Ilyenkor a kialakult tünetek (depresszió, szorongás, viselkedészavar, öngyilkossági kísérlet, stb.) azonban már elfedhetik a lélektani krízis sajátosságait, így nem kerül felismerésre, hogy milyen pszichológiai állapot áll valójában a manifeszt pszichopatológiai tünetek hátterében. Ez alapvetően meghatározza a páciens kezelését, hiszen legtöbbször - a csak tüneti kezelést jelentő - pszichotróp medikáció beállítása történik. A pszichiátriai gyakorlatban gyakran látjuk, hogy a felszínen lévő depressziós vagy szorongásos tünetek esetén a kezelést pusztán a hangulatjavító vagy szorongásoldó gyógyszer felírása jelenti, míg a valódi megoldást jelentő lélektani segítségnyújtás elmarad. Ez az ineffektív beavatkozás azonban nem segíti elő a személyiség fejlődését a krízis oldásán keresztül, inkább állandósítja ezt a kedvezőtlen állapotot. Ráadásul a felírt gyógyszer a krízishelyzet súlyosbodásakor jelentkező öngyilkossági szándék végzetes módszerét is jelentheti (Fekete és mtsai, 2003). A krízisben alkalmazott adekvát pszichológiai segítségnyújtás - a krízisintervenció - nemcsak az aktuálisan beszűkült lélektani állapot oldódását eredményezi, de megelőzheti a későbbi pszichés szövődmények kialakulását, emellett a személyiség érésének esélyét is magában rejti. A krízisben lévők ellátása során megjelenő problémák megoldásában segítséget nyújt, ha a hagyományos medicinális modell helyett krízisparadigmában gondolkodunk. A szemléletváltás nehézsége abban rejlik, hogy a krízisben lévő személlyel való találkozás alapvetően más megközelítést igényel, mint az egyre inkább szolgáltatássá váló, elidegenítően technicizálódó orvosbeteg kapcsolatban megszokott. A lélektani krízis pszichés jellemzői sajátos kommunikációs változásokban jelennek meg, hiszen a krízis kommunikációjában mindig tetten érhető a kommunikáció krízise is. Ezek ismerete elengedhetetlen a krízisállapot felismerésében és kezelésében. A lélektani krízis felismerése és kezelése nagy kihívást jelent a segítőknek, ezért nélkülözhetetlen a modern krízisparadigmán alapuló gondolkodás elsajátítása, valamint a krízis pszichológiai szabályszerűségeinek, lefolyásának és kommunikációs jellemzőinek ismerete is. Célunk az ún. reflektív kompetencia, mint a professzionális fejlődés lehetőségének és szükségességének felvillantása: ezen a szinten a szakember nem csupán azt tudja, mit kell tenni, de azt is, hogy ezt pontosan mi célból, és miképpen teszi. Mi a segítés személyes jelentősége önmaga számára? Alkalmanként képes rá, hogy az egyedi, változó helyzetekre különleges kreativitással válaszoljon. Módszerek: kritikai diskurzus, Bohm-féle dialógus, reflektív napló, reflektív csoport-gyakorlatok. 9

10 A szakképzés várható hasznosítási területei A pszichoszociális krízistanácsadók olyan speciális szaktudással rendelkező szakértői a lélektani és szociális kríziseknek, amely képessé teszi őket saját, eredeti felsőfokú szakképzettségüknek megfelelő szakterületükön az ott megjelenő krízisek felismerésére, kezelésére, ill. menedzselésére. A szakirányú továbbképzési szak sikerrel hasznosítható a következő szakterületen: - felsőfokú végzettséggel rendelkező egészségügyi szakdolgozók, diplomás ápolók, mentőtisztek, egészségügyi szolgáltatások koordinációjával foglalkozó szakemberek, továbbá egészségügyi intézményekben tevékenykedő szociális szakemberek; - oktatási rendszerben tevékenykedő pedagógusok, ifjúságsegítők, iskolai szociális munkások, szociálpedagógusok; - szociális szolgáltatások széles spektrumában, különösen olyan diplomás szociális szakemberek számára, akik a családvédelem, a gyermekvédelem, a hajléktalan ellátás, az idővédelem, a pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátása szakterületén tevékenykednek; - egyházi intézményekben dolgozó személyek. Nemzetközi trendek az új szak vonatkozásában, ezek várható megjelenése Magyarországon Áttekintve a nemzetközi trendeket - különösen az angolszász területen lefolytatott képzéseket - szembetűnő, hogy az ottani hagyományoknak, a rugalmasabb képzési kereteknek megfelelően a képzési kínálat igen sokrétű és kiterjedt. Mind a képzés szintjeit, mind a célpopulációt tekintve nagyon nagy a választék. E területen elsősorban szakirányú továbbképzésekben, képzési modulokban, vagy akár önállóan elvégezhető kurzusokban gondolkodnak. Magyarországon a felsőoktatás rendszerének átalakítása nyomán - további szempontként figyelembe véve a fizetőképes kereslet alakulását is - prognosztizálható, hogy megnő az igény a rövidebb képzések iránt, feltéve, hogy ezek az adott munkakörben hasonló előnyöket jelentenek majd, mint külföldön. Mivel a munkaerőpiacon erős a versenyhelyzet, hosszú távon a munkavállaló számára kifizetődő lehet speciális ismereteket adó rövidebb tanulmányi programok elvégzése. A nemzetközi krízistanácsadó képzéseket áttekintve a következő általános jellemzőket azonosíthatjuk: A krízis-modellhez köthető képzések többnyire az átfogóbb kockázatkezelés (risk-management) modelljeibe ágyazottan jelennek meg, így a kríziskoncepció teljes hatókörét tekintve elsősorban az akcidentális krízisek kezelésével foglalkoznak. 10

11 A képzések - a kríziskoncepció eredeti üzenetétől eltérve - nemegyszer a medikalizálódás jeleit mutatják (pl. diagnózisok terminusaiban történik a problémák meghatározása, háttérbe szorul a krízis ún. promotív (fejlesztő, előrevivő) aspektusa. Ugyanakkor - a költséghatékonyság jegyében - a közösségi források bevonása és az interprofesszionális együttműködés igényének szem előtt tartása messzemenően jellemző. Átfogó képzési program helyett specifikus tartalmakat hordozó képzéseket (kurzusokat, modulokat) ajánlanak, pl. külön-külön a rendőrség, a pedagógusok, közösségi munkások, az egyházi dolgozók, a krízisintervenciós teamek, a vállalati krízisintervenciós segítők, vagy éppen a felsőoktatásban dolgozó krízisintervenciós szakemberek számára. A képzések így gyakran nem jelenítik meg azt a holisztikus, rendszerszemléletű, reflektív gondolkodásmódot, ami a kríziskoncepció klasszikusaira messzemenően jellemző volt. Ebből következhet, hogy némelyik kapcsolódó terület képzési programjainak hatékonysága alulmarad az elvárásokhoz képest, az értékelő vizsgálatok vitatják ezeknek a módszereknek a hasznosságát (pl. a CISM, a critical incident stress management módszere körül kialakult viták). Ugyanakkor vannak olyan programok is, amelyek az általunk tervezett képzéssel mutatnak erős hasonlóságot (hivatkozások alább, az irányok és programok részletes ismertetésénél). A viszonylagos széttagoltságot jelzi a nem egységes szakmai terminológia: a különböző képzések jellemzően mást értenek krízis, stressz, trauma stb. alatt, attól függően, hogy a képzést tervező szakemberek milyen (általában általuk nem reflektált) elméleti modellt követnek. A képzések tervezésekor, de a krízisintervencióra való felkészítés során is messzemenően figyelembe veszik a korszerű infokommunikációs rendszerek sajátosságait. Mind az infrastruktúra, mind pedig az oktatók, tanulásirányítási módszerek vonatkozásában felkészültek arra, hogy a képzés egyes elemeit távoktatás formájában valósítsák meg. Másfelől, a képzés tartalmaiban is megjelennek a krízisintervenció mediatizált formái (pl. telefonon végzett krízisintervenció-, tanácsadás; valamint tanácsadás, konzultáció a krízisről való kommunikáció esetében a különböző médiumoknál, pl., televízió, vagy a közösségi média esetében stb.) Mind a nemzetközi, mind a hazai színtéren fontos szakmai előzmény a sürgősségi telefonszolgálatok munkássága: azok a gyakorlat-orientált, krízisintervencióra felkészítő képzések, amelyek az eltérő alapképzettségű önkéntesek számára a professzionalitás igényével szerveződnek, számos akadémiai környezetben szervezett képzés kiindulópontjait adják. Szintén nemzetközi példára szerveződtek hazánkban a KIT-ek, a krízisintervenciós teamek, amelyek katasztrófahelyzet esetén nyújtanak azonnali szakszerű segítséget. (Szabó Lajos munkássága, pl. IV. Pécs Sürgősségi Napok). Sajátos színtere a krízistanácsadásnak a fogyatékkal élők és pszichiátriai betegek krízisben való segítése. Hazánkban a közösségi pszichiátriai ellátás bevezetése adja e téma jelentőségét. 11

12 Egyes nemzetközi képzési trendeknek megfelelően, a jelen képzést eltérő alapképzettségű személyek számára, egy évre tervezzük. Nem tartanánk szerencsésnek a túlzott specializációt, egyrészt, mert ez nem illeszkedik az általunk preferált rendszerszemléletű gondolkodásmódhoz, a reflektív hozzáálláshoz, ami képzésünk filozófiája. Másfelől, a hazai képzési kereslettel ez jelenleg összeegyeztethetetlennek tűnik. Ahogyan a gazdasági válság és az egészségügyi/szociális szférát sújtó megszorítások nyomán világszerte, úgy a hazai színtéren is megnövekedett a közösségi ellátások, a közösségi támogató rendszerek súlya (önsegítés, önkéntesség, a reziliencia kialakítása közösségi támogató források segítségével, közösségi pszichiátria stb.). Várható, hogy ez a trend a fokozódó medikalizálódás ellen hat (költséghatékonyság szempontjai). Saját képzésünket ennek megfelelően tervezzük, összhangban az eredeti Caplan-i modell üzenetével. A továbbiakban néhány konkrét példa segítségével szemléltetjük a fontosabb irányokat: Felsőoktatási környezetben végzett krízistanácsadás: öngyilkosság-megelőzés, a zavart vagy nehezen beilleszkedő hallgatók segítése; sürgősségi készenléti terv; oktatók, mint segítők számára szervezett képzések. Iskolai környezetben végzett krízistanácsadás: felkészülés kritikus eseményekre, a szervezet működtetése válsághelyzetekben, azonnali segítségre szoruló személyek azonosítása az iskolai környezetben, a krízisről való kommunikáció kérdései, krízisintervenciós terv készítése, traumatikus eseményt követő közösségi rehabilitáció lépései; a munkahelyi stáb szerepe a krízisintervencióban. A témához kapcsolódóan értékelő kutatások eredményeit összefoglaló szaktanulmányok is rendelkezésre állnak. (pl. Grossman, J. et al. (1995) Strategies for School-Based Response to Loss: Proactive Training and Postvention Consultation. Crisis: The Journal of Crisis Intervention and Suicide Prevention. 16 (1) Egy másik terület a krízisintervenciós teamek tevékenységével (CIT, magyar változat a KIT) kapcsolatba hozható disaster response managment. E terület másik fő iránya a fejlődő országok jellegzetes problémáival hozható összefüggésbe. (A katasztrófahelyzetek kezelésén túl a pl. menekültügy, a migráció stb.) Egy holland intézmény ún. short course-t, rövid tanulmányi programot kínál az érdeklődőknek. 12

13 A mentálhigiénés képzések egy része évtizedek óta arra irányul, hogy a rendőröket felkészítse családi krízisekbe történő optimális beavatkozásra, ezáltal mérsékeljék az erőszakot, javítsák a lakosság mentális egészségét. Egy 160 órás tanfolyamot követően a lefolytatott értékelő kutatás szerint csökkent az erőszak mértéke, erősödött a résztvevő rendőrök személyes biztonsága, saját munkájukkal való elégedettsége, és erősödtek a közösségi kapcsolatok is. (Mortin, B. Training Police as Specialists in Family Crisis Intervention A vállalati környezetben a krízismenedzsement részben eltérő, részben igen hasonló tartalmakat fed. Alaptétele, hogy a dolgozó pszichoszociális jólléte a vállalkozás érdeke (elköteleződés, magasabb színvonalú munka). Értik alatta a munkakörnyezetben, a munka folyamán adódó akcidentális krízisek kezelését, a dolgozó személyes krízisei megoldásának elősegítését. Maga a vállalati tanácsadás, mint műfaj is gyakran a krízismodell alapján szerveződik, rövid távú kapcsolatot kínálva a klienseknek. A legtöbb képzés előtérbe helyezi a kommunikáció kérdését. ace_crisis.html Magyar nyelven: Barlai, R. - Kővágó, Gy. (2004): Krízismenedzsment, kríziskommunikáció; Budapest, Századvég Kiadó. Példák képzésekre: Egy kanadai képzőhelyen (Humber) a Krízisintervenció- és tanácsadás tanulmányi program hat kötelező kurzusból áll, ezeket a hallgató tetszés szerinti sorrendben, részben távoktatás keretei között sajátíthatja el. A képzésben való részvétel feltétele bármilyen szociális, egészségügyi vagy humán területen megszerzett diploma. Kiemelten ajánlják szociális munkások, tanácsadók, ápolók és más egészségügyi személyzet, ill. bármilyen sürgősségi munkát végző személy, lelkész, gyászoló személyekkel hivatásszerűen kapcsolatba kerülő szolgáltató részére. A tanulmányi program hat kötelező eleme: A krízisintervenció alapjai; A krízisintervenció gyakorlatának jogi és etikai kérdései; Az öngyilkosság megelőzése; Gyásztanácsadás és krízisintervenció; Krízisintervenció családok számára; Az agresszív viselkedés kezelése

14 A University of Central Florida eltérő csoportok és közösségek (iskolák, rendőrség, közösségfejlesztők, különböző közösségi szolgáltatók) számára szervezi krízistanácsadói képzéseit. A gyakorlati terepek igen nagy szerepet játszanak e képzésekben. Oktatják a klinikai interjú, az egyéni és csoportos konzultáció és a krízisintervenció módszereit. A tanuló a gyakorlati modellek működésének megfigyelését követően maga is gyakorolja a megfigyelt készségeket; ehhez a tanulási folyamathoz kapcsolódik az elmélet és a kutatás. A modell tehát a tapasztalatokat ( learning by doing ), az élményeket, a mentorálást, a szerepmodelleket, és a reflektív praxist helyezi előtérbe, azzal a céllal, hogy a leendő szakember autonómiájának, szelf-reflektivitásának fejlődését elősegítse. Kiemelik a támogató, professzionális, bátorító és kollegiális szakmai környezet jelentőségét. Az American Institute of Health Care Professionals krízistanácsadó-képzése távoktatás keretei között zajlik. A képzésre diplomás ápolók, szociális munkások, egyéb egészségügyi diplomások, pszichológusok, diplomával rendelkező humán szolgáltatók, lelkészek, krízistanácsadóként tevékenykedő szakemberek, rendőrök, tűzoltók, katasztrófavédelem területén dolgozó diplomások jelentkezését várják. A képzés tartalma: A krízisintervenció elmélete (elméleti ismeretek, etikai és kulturális kérdések); Krízisintervenció: helyzetfelmérés és kezelés I. (esetek feldolgozásával); Krízisintervenció: helyzetfelmérés és kezelés II. (esetek feldolgozása, és a különböző helyzetek jellemzőinek azonosítása); Stresszkezelés (távoktatásban); Krízis és trauma kezelése (gyász, öngyilkosság, coping, elhárítás, kognitív terápiák); Relaxációs stratégiák (meditáció, relaxáció, spiritualitás); Krízisintervenciós terv készítése (Treatment planning) 14

15 Az új szak létrehozásának képzési és kutatási előzményei az intézetben Képzési előzmények: A PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszéke igen jelentős szakmai és szellemi potenciállal és műhelyekkel rendelkező oktatási és kutatási közösség, ahol egy alapszak és három mesterszak képzése folyik. A Tanszék szakgazdaként a szociális munka alapszak (szakfelelős: Prof. Dr. Kelemen Gábor egyetemi tanár), a szociális munka mesterszak (szakfelelős: Prof. Dr. Baráth Árpád egyetemi tanár), a szociálpolitika mesterszak (szakfelelős: Dr. Szöllősi Gábor egyetemi docens) megvalósítója, továbbá az Egészségtudományi Karral együttműködve az egészségügyi szociális munka mesterszak (szakfelelős: Prof. Dr. Kelemen Gábor egyetemi tanár) képzését gondozza. A szociális munka szakon az országban egyedülálló módon klinikai szociális munkás képzést, a szociálpolitika mesterszakon területi szociálpolitika szakirányú képzést folytat. A PTE BTK történelmi jelentőségű a szociális munka képzési programjának hazai megalapításában, valamint azok fejlesztésében az elmúlt két évtizedben. Tanszékünkön 1991-ben indult főiskolai szintű ún. általános szociális munkás képzés Prof. Dr. Nagy Endre vezetésével, mely 2002-től egyetemi szintű szociális munkás képzési program akkreditációját nyerte el, az ELTE után a második egyetemi képzőhelyként. Jelenleg is a PTE BTK a szociális munka BA szak esetében a szakgazda kar és főállású professzora, Dr. Kelemen Gábor a képzés szakfelelőse is. A Tanszék történetének huszonegy esztendeje folyamán kialakultak, majd megszilárdultak a minőségi képzés feltételei: a képzőhely szakmai elismertséget szerzett regionális és országos viszonylatban is. Tanszékünk a dél-dunántúli régió kiemelt szociális továbbképzési központja, amely az akkreditált szociális képzéseket konzorciumban valósítja meg állami és civil szereplőkkel. A Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék akkreditált szociális szakvizsga központként működik 2007 óta. Kiépítette saját ún. terepoktatási hálózatát, mely a szociális munkás képzéseknek specifikuma és nélkülözhetetlen tartozéka. Az egyetemi szintű diplomát szerző hallgatók intézményen belül, a PTE BTK hat doktori iskolája 18 programjának valamelyikében folytathatják társadalomtudományi tanulmányaikat. A szociális munka és szociálpolitika mesterszakon végzett hallgatók doktori tanulmányainak folytatása terén főként a PTE BTK Pszichológiatudományi, Politológia, Kultúratudomány, Kommunikáció, Antropológia, Oktatás 15

16 és társadalom doktori programjai biztosítják az optimális szakmai hátteret. Ugyancsak továbblépési lehetőségek az ETK Egészségtudományi doktori programjai. Nemzetközi kapcsolatok: Horvátország: Prof. Dr. Baráth Árpád (a BTK egyetemi tanára), a Zágrábi Orvostudományi Egyetem egykori docense (az Egészségpszichológia Tanszék egykori tanszékvezetője, ), a nyolcvanas években társszerzője és felelős kutatásvezetője volt számos posztgraduális oktatásfejlesztési (K+F) programnak, ide sorolva az általános orvosképzés mester-fokozatú (MA) programok fejlesztését és folyamatos minőségellenőrzését. Általa és időközben, a BTK Szociális Munka Tanszék oktatói részletes betekintést nyerhettek a Zágrábi Egyetem Jogi Karán, 1996-ban bevezetett MA és PhD szintű szociális munka képzések tartalmi felépítésébe és oktatási módszereibe. Németország: A BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék az 1996/97-es tanévtől kezdve az Erasmus-Socrates nemzetközi hallgatói-oktatói csereprogram állandó résztvevője, amely program lehetővé tette, hogy a tanszék oktatói és hallgatói két németországi egyetem szociális munka BA és MA szintű képzések felépítésével ismerkedjenek meg, és azokról nyerjenek közvetlen szakmai tapasztalatot (Bergen és Kiel egyetemek szociális képzési programok). Egyesült Királyság: A BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék 2006-tól a Leonardo Nemzeti Iroda oktatócsere és hallgatói mobilitás (hallgatói szakmai gyakorlatok) programjainak kedvezményezettje. A Tanszék a program keretében oktatókat küld a Chesteri Egyetemre (Prof. Dr. Aidan Worsley) oktatási és kutatási céllal (Prof. Dr. Kelemen Gábor, B. Erdős Márta Habil. Dr., Madácsy József), valamint hallgatókat - terepgyakorlatra - a Cheshire County Council szociális intézményeibe, továbbá a Sherborne Area Partnership (Nigel Engert) partnerintézményeként működő Yeovil Trinity Foyer-be (Rose Adams). A program lehetőséget kínál a közösségi szociális munka idős- és fogyatékos ellátás területén felgyülemlett nemzetközi tapasztalatainak tanulmányozására, illetve a hajléktalan fiatalok integrációjában alkalmazott módszerek megismerésére. Egyesült Államok: Prof. Dr. Baráth Árpád, 2001-ben tett tanulmányútja során látogatást tett a Michigan Egyetem Szociális Munka Tanszékén (University of Michigan School of Social Work), és 16

17 részletes betekintést nyert MA szintű szociális munka képzési programok formai és tartalmi rendszerébe. Dr. Tomi Gomory, a Floridai Egyetem (FSU) professzora, a szociális munka oktatója, a 2005/2006 tanév őszi szemeszterét vendégoktatóként a BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszékén töltötte, Fulbright ösztöndíjjal. Dr. Joan Borst, a Grand Walley State University, School of Social Work, College of Community and Public Support, Grand Rapids, Michigen professzoraként vendégeskedett Tanszékünkön 2009/2010- es tanév őszén, Fulbright ösztöndíjjal. 17

18 FŐBB KUTATÁSI TERÜLETEK A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszékén oktató munkatársak kutatási területeit az alábbiakban foglaljuk össze. (A Tanszéken működő kutatási és szakmai műhelyekről részletesen: és a kapcsolódó Kutatóközpontról (SZINEK): Dr. Csürke József, PhD., egyetemi adjunktus, tanszékvezető - Mentálhigiéné, health promotion, counseling, szupervízió - A lélektani krízis promóciós aspektusa - Diszkurzív szuicidológia - A krizeológia egzisztencialista pszichoterápiás vonatkozásai Prof. Dr. Baráth Árpád, PhD., egyetemi tanár - Egészségpszichológia - Orvosi szociológia - Pszichoterápia - Alkotáslélektan - Kreatív (művészeti) terápiák a trauma-kezelésben - Önsegítés (csoport-dinamika) - Nonprofit (civil) szektorkutatások - Hatékonyságvizsgálat és tantervfejlesztés a felsőoktatásban - Kvantitatív és kvalitatív empirikus kutatások módszertani vizsgálata Borda Viktória, egyetemi tanársegéd - Területfejlesztés - Szociális városrehabilitáció Boros Julianna, egyetemi tanársegéd - Területi egyenlőtlenségek - Szegregáció (lakhatás, oktatás) - Cigányság 18

19 Brettner Zsuzsanna, egyetemi tanársegéd - Időskori társadalmi exklúzió - Önkormányzati időspolitika Dr. habil. B. Erdős Márta, PhD., egyetemi docens - OTKA kutatócsoport tagja , illetve (folyamatban) - Terápiás közösségek kommunikációs kutatása (Leo Amici Alapítvány, Phare-projekt) "Konstrukciók az addikciókról" c. ISM által támogatott kutatási projekt vezetője Dr. habil. Juhász Gábor, PhD., egyetemi docens - A civil/non-profit szektor működése - Szociális gazdaság - Szociális/non-profit vállalkozások - Emberi és társadalmi tőke - Emberi erőforrás-gazdálkodás - Jóléti gazdaság - jóléti állam - Szociális szolgáltatásmenedzsment - Humán kutatás-fejlesztés-és innováció Prof. Dr. Kelemen Gábor, egyetemi tanár - A droghasználók interakciójának sajátosságai - Az emberi lehetőség-szféra növekedéséhez és az önerő felszabadításhoz vezető dinamikus, interaktív folyamatok feltételei Madácsy József, egyetemi tanársegéd - A szenvedélybetegek magyarországi önsegítő csoportjainak etnográfiai vizsgálata. Az interdiszciplináris kutatás a kulturális antropológia, az addiktológia és a társadalomfilozófia határterületein mozog. 19

20 Mándi Nikoletta, egyetemi tanársegéd - Az "új segítés" antropológiai vonatkozásai - A professzionális támogató rendszer antropológiai vizsgálata a szenvedélybetegek rehabilitációs ellátásában - Addiktológiai rehabilitáció. Szenvedélybetegek felépülési narratívái Molnár Dániel, egyetemi tanársegéd : HR szolgáltatások kiszervezésének értékelő kutatása (Human Exchange Kutatóintézet - Pannonjob Kft.) : A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyeket nevelők munkavállalását elősegítő jó gyakorlatok összegyűjtése, elemzése, a támogató intézményi, szolgáltató környezet feltérképezése. (FSZK 4863) Témavezető: Dr. Juhász Gábor : Increasing Public Health Safety Alongside the New Eastern European Border Line. (IOM Brussels) Témavezetők: Prof. Baráth Árpád, Dr. Szilárd István, Prof. Ternák Gábor : Dél-dunántúli általános- és középiskolás fiatalok attitűdváltozásainak komplex vizsgálata (KAB KEF 07-A-0039) : A gazdálkodási tevékenység, kontrolling és a versenyképesség-javítás összefüggései. (ROP / /36) Témavezető: Dr. Kemény Gábor től: Pszichoszociális változás és az átalakulás retorikája a tizenkét lépéses mozgalmakban. (OTKA) Témavezető: Dr. Kelemen Gábor : Szombathely térszervező erejének határfelettisége (Phare CBC) Kutatásvezető: Prof. Csapó Tamás Dr. habil. Molnár Margit C.Sc. egyetemi docens - szociálpolitika történet - szociális/jóléti jogok Mucsi Georgina, egyetemi tanársegéd - hospice-palliatív ellátások és a szociális munka lehetőségei; 20