NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK I. FŐBB TÉMÁK, FOGALMAK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK I. FŐBB TÉMÁK, FOGALMAK"

Átírás

1 NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK I. FŐBB TÉMÁK, FOGALMAK árfolyam, -árfolyam-rendszer, monetáris politika és árfolyam-politika, fizetési mérleg (felépítése), külgazdasági egyensúly, pénz- és tőkepiac, spekuláció, nemzetközi tőkeáramlás integráció, optimális valutaövezet PÉNZFUNKCIÓK A nemzetközi pénzügy alapvetően a pénzről szól. Pénz: mindennapos használati eszköz. A pénz funkciói (mennyiben bővülnek a pénz funkciói, amikor a nk-i gazdaságról beszélünk): Forgalmi eszköz (kereskedelmi) kereskedelem lebonyolítására szolgál Értékmérő (elszámolási egység) pénzben kifejezi, hogy egy adott árú, szolgáltatás menynyit ér Fizetési eszköz (halasztott fizetések) Tartalékolási eszköz (értékőrző) Pénz: az az eszköz, amely ezeket a funkciókat be tudja tölteni általában a gazdaságba (nem csak a moderngazdaságba). A pénz folyamatosan változik, állandó eleme a gazdaságnak. Mi kell ahhoz, hogy a pénz be tudja tölteni a pénfunkciókat? stabilitás és likviditás Stabilitás: a pénz az értékét meg tudja őrizni (minőségi kritérium) Likviditás: a pénzrendszerben legyen elég mennyiségű pénz (mennyiségi kritérium) MONETÁRIS POLITIKA Monetáris politika feladata: a pénzteremtését megoldja, a forgalomban lévő pénz mennyiségét szabályozza. A nemzetgazdaság része. Fiskális politika feladata: újraelosztás, pénzügyminiszter folytatja Pénzteremtés és a forgalomban levő pénz mennyiségének szabályozása központi bank Modernpénz nem értelmezhető az állam szerepvállalása nélkül. A pénzteremtés állami monopólium a modern piacgazdaság nemzetgazdaságként szerveződik meg. A nemzeti kormányoknak felelőssége kell vállalniuk, hogy jó pénzt biztosítsanak Nemzetállam felruház egy pénzintézményt (MNB) a pénzkibocsátás monopóliumával és ennek a feladata, hogy monetáris politikát folytasson. Azonban bizonyos kérdéseket nem enged ki hatásköréből a kormány, így a nemzeti bankot működtető törvényeket a parlament hozza. Feladata (nem célja van!), hogy jó pénzt biztosítson a gazdaságnak: legyen értékálló (stabilitás), és legyen belőle elegendő (likviditás) Eszközei: - nyíltpiaci műveletek (a jegybank tartalékaiban találunk különböző eszközöket. Ezek eladásával vagy vásárlásával a jegybank szabályozza, hogy a hazai piacon mennyi pénz van forgalomban tudja szabályozni a keresletet, kínálatot) 1

2 - kamatpolitika (jegybank meghatározza az alapkamatot, amelyhez valamilyen módon minden pénzintézetnek alkalmazkodnia kell) - viszontleszámítolás (jegybank dönti el, hogy milyen arányban bonyolítja ezeket a tranzakciókat) - kötelező tartalék-előírások (direkt) (Bankok tartalékaik egy megfelelő arányában hitelezhetnek. Kereskedelmi bankoknak ügyelni kell arra, hogy műveleteik ne veszélyeztessék a likviditásukat, saját üzletpolitikájuk alapján, de ebbe a jegybank beleszólhat. szigorít kevesebb pénz kerülhet forgalomba. - egyéb verbális eszközök (egyéb verbális eszközökkel a központi bank befolyásolhatja a piaci szereplők helyzetét. Indirekt eszközök. Ezen eszközök miről árulkodnak? - arról, hogy a monetáris politikának csak a központi eleme a jegybank - a jegybank alapvetően csúcsintézménye a bankrendszernek - a jegybank felelős azért, hogy a gazdaságban használt pénz stabil legyen, de a pénzforgalmat nem egyedül bonyolítja, mivel alatta van egy bankrendszer - monetáris politika eszközei arról szólnak, milyen kapocs van a jegybank és a pénzforgalommal foglalkozó más pénzintézetek között A PÉNZFOLYAMATOK NEMZETKÖZIESEDÉSE Alapja: különféle nemzeti valuták vannak. ~-ről két ok miatt beszélünk: Nemzetközi kereskedelem van külföldi valuta iránti igény (aki külföldön akar vásárolni, szüksége van külföldi pénzre) + jövedelmek külföldi valutákban (aki külföldön ad el, külföldi valutába jut jövedelemhez) vállalati devizagazdálkodás: kföldi fizetőeszközhöz jut, el kell döntenie, hogy beváltja-e, vagy megtartja Banktevékenység és tőkepiacok nemzetköziesedése Hitelezők és hitelfelvevők különböző országokból származhatnak Külföldi bank külföldi fizetőeszközben ad hitelt. Magyar bank külföldieknek ad hiteleket. Kötvény, részvénykibocsátás: 3. ország effektus. Adott országban működő tőkepiacon kibocsáthat valaki kötvényt. NEMZETKÖZI PÉNZ Senkit sem lehet arra kötelezni, hogy az érc fizetőeszközöket elfogadják, erre egyedül csak az arany volt alkalmas. Arany Hosszú időn át nemzetközi pénzként funkcionált. Oka: olyan fizikai tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek erre alkalmassá tették. Értékálló, kínálata lassan bővül Értékálló: történelmileg a legfontosabb kincsképző eszköz. Minden társadalomban nagy értékkel bírt. Nemzetközi forgalomban minden ország elfogadta fizetőeszközként. Arany szinte minden pénzrendszerben megjelenik, ezáltal kitüntetett szerepe van. Osztható, hordozható, felismerhető 2

3 Előnytelen fizikai tulajdonságai: - nagy tömegben nehezen mozgatható - nagy számú tranzakcióra nem használható fel Kulcsvaluta Valamelyik ország nemzet valutája a többinél nagyobb mértékben jelenik meg nemzetközi forgalomban ahol a gazdasági és a politikai rend stabil, nem jellemző az infláció. Ilyen volt az angol font, az USA dollár kiszorította Keresletét mások kereskedelme is növeli; emiatt az ára (árfolyama) magasabb lesz Regionális kulcsvaluta: a nemzetközi kereskedelemben előszeretettel használják. Pl. német márka. A régió legerősebb gazdaságának pénze is betölthette a kulcsszerepet. Ma, és a yen, mint bizonyos régiók legerősebb fizetőeszköze. PÉNZFUNKCIÓK A NEMZETKÖZI RENDSZERBEN (BENJAMIN COHEN) Valutakiszorítás Egy nemzetgazdaságban egyes pénzfunkciókat más nemzetek valutái tölthetnek be (kulcsvaluták) A kulcsvaluták beférkőznek a nemzetgazdaságok különböző pénzfunkcióiba, kiszorítják a nemzeti valutákat. Valutapiramis (a nemzeti valuták hierarchiába rendeződnek) Csúcs-, patrícius-, elit-, plebejus, fogyatékos, kvázi- és pszeudó-valuta Valutakiszorítás következtében a nemzeti valuták hierarchiába rendeződnek. Minél magasabb szinten válik valami kulcsvalutává, annál magasabb szintre kerül a valutapiramisban. A piramis tetején egy csúcsvaluta van, amely globális, az egész világra kiterjedő. A 19. században 1914 ilyen kulcsvaluta az angol font, II.világháború óta az USA dollár. Patrícius: euro, japán jen, angol font. Az angol font lehet, hogy kezdi elveszíteni ezt a státuszt. Oka: Anglia hanyatlása a nemzetközi rendszerben. Elit: svájci frank, kanadai dollár. Saját országon belül használják. Plebejus: dán, svéd, norvég korona. Stabil, saját országából nem jellemző, hogy kiszorítják, saját országon kívül nem használják. Fogyatékos: Viszonylag stabil a saját országában, de a forgalom valamely részében kiszorítják. Pl.hitelezés. A forint annak a határán van, hogy fogyatékosból plebejussá váljon. Kvázi: Sok funkcióból kiszorítják más valuták. Kettős valutarendszerekben. pl. Balkáni országok egy részében egymás mellett két valuta létezik. Közalkalmazott hazai valutában kapja a fizetését, magánszektorban a vállalkozó euróban fizeti alkalmazottait. Pszeudó: olyan nemzeti valuta, amelyet nem használnak a saját országban sem. PL. Latin- Amerika, Panama, ahol napi forgalomban sem a saját pénz jelenik meg, hanem az USA dollárt használják. FIZETÉSI MÉRLEG FŐBB TÉTELEK Fizetési mérleg: minden nemzetközi gazdasági mozgás tükre. Valamilyen fizetési időszakot (évet vesz alapul) tükröz. Számítási módja időnként változik. Tükör két oldala: export (bevétel)-import (kiadás) ellentételezése. A kettő egyenlege. Ezeket összevetjük és a folyó fizetési mérleg egyen- 3

4 legét kapjuk. Összességében az adott országnak keletkezhet valamilyen tartozása vagy követelése más országgal szemben. Adott időszakban hogyan változott a tényleges teljesítmény. Folyó fizetési mérleg (deficitjét a tőkemérleg pozitívuma ellensúlyozhatja) Áruk (fizikailag megfogható) ennek mozgása a döntő, kb. 2/3.át teszi ki. Szolgáltatások (nem fogható meg, valamilyen ellentételezése van. Pl. szállítás, biztosítás) Jövedelmek és átutalások Tőkemérleg (a nemzetközi tőkemozgások elszámolása) Közvetlen beruházások Portfólió-beruházások Hitelek Hosszú esetleg rövidtávú befektetések, amelyek nem valamely árú, szolgáltatás ellentételezéseként jelennek meg, hanem befektetési tevékenységet tükröznek. Tartalékok (nemesfém és külföldi valuta) Mit tud a fizetési mérleg? Nemzetgazdaság és a külföld közötti fizetési folyamatokat egy pénzügyi szemléletben tükrözi. Ha nincs nemzetközi tőkemozgás (nincsenek hitelezések, nincsenek befektetések) nincs tőkemérleg. Folyó fizetési mérleg, konkrét időszak teljesítményével van szoros kapcsolatban. Ha a teljesítmény gyengül, akkor a folyó fizetési mérleg növekvő deficitet mutat. Ez arra utal, hogy a tartalékok fogyatkoznak. Tőkemérlegen történő mozgások időben elnyújtják az alkalmazkodási folyamatokat a gazdaságban. A fizetési mérleg egészében hónapról hónapra változik, mivel hónapról hónapra változik az export és import mennyisége. Több piac export nő folyó fizetési mérlegből eltűnhet az a deficit vagy csökkenhet. Cserearány változás hogyan érinti a fizetési mérleget? Terms of Trade index: exportárak változása osztva az importárak változásával P x / P i 1<, akkor javul a cserearány volumenváltozás nélkül javulás a folyó fizetési mérlegben kevesebb a hitel nem forognak veszélyben a tőketartalékok és a munkahelyek volumen változás nélkül javul a fizetési mérleg 1>, csökken a cserearány. Nagy ingadozások nincsenek, 1 körül van a végleges eredmény mindig. Kis ország nem befolyásol, hanem alkalmazkodik.!az ÁRFOLYAM FOGALMA! Valuta- és devizaárfolyamok árfolyam: olyan jószág ára, amelynek kereslete és kínálata nagy tömegben, folyamatosan jelentkezik Pénz, részvény: homogén termék, a tőzsdén nagy tételben folyamatosan adják, veszik. Aminek egyedi ára van, arra nem mondjuk, hogy árfolyama van. Pl. kenyér Termékek bizonyos körére mondjuk csak, hogy árfolyama van (nemzeti) valuta: egy ország törvényes fizetőeszköze (tv-es fizetőeszköz) 4

5 Erre valamilyen kibocsátási monopólium létezik. Tv-ben van szabályozva. Fizetni nem csak valutával lehet, hanem valamilyen speciális árú cikkel is. Pl. háború idején jegyrendszer, vagy cukorral, tojással lehet leróni a tartozást deviza: valutára szóló követelés Devizáról csak számlaforgalomban beszélünk. Konkrét pénzforgalomban valuta. Bankokban zajlik a pénzforgalom devizaforgalom. Nem látható és nem kézzelfogható csak papíron létezik valuta- vagy devizaárfolyam: konvertibilitás esetén alakulhat ki Akkor van a devizának, valutának árfolyama, amikor szabadon átváltható. Adott pillanatban létező konkrét átváltási arány. Kiírják, meghirdetik Tervgazdaság idején árszorzó, devizaszorzó. Nem egy szabad forgalomban lévő pénzről van szó. reálárfolyam (az inflációval korrigálunk) Nem egy adott pillanatban lévő átváltási arány. Egy időszakban mennyit változott az a szám, ami ki van rakva a kirakatban, de ezt korrigáljuk az infláció mértékével. Pl. ft/euró arány változott 200-ról 250-re egy adott időszak alatt. Ez 25%-os változás, forintromlás. Ez a nominális árfolyamváltozás. Belekalkulálja a két ország közötti inflációváltozást. Két régió közötti inflációkülönbözet 8%. Korrigálás reálárfolyam 25%-8%=17%. A reálárfolyam az inflációkülönbözettel való korrigáció. Időszak változásait jellemzi, azt hogy az adott nemzeti vagy egymáshoz viszonyított vásárlóereje hogyan változott egy adott időszak alatt. MITŐL FÜGG AZ ÁRFOLYAM? (Mikor túl- vagy alulértékelt a valuta?) Ha egy nemzetgazdaságban új pénzt vezetnek be, az lehetővé teszi, hogy az árakat önkényesen vezessük be, de az árarányokat már nem. Ha néhány kulcstermék árát meghatároztuk, a többi termék árát ahhoz kell igazítani. Hogy van ez a nemzetközi rendszerben? Erre különböző elméletek léteztek: Egyensúlyi elv: a devizakínálat- és kereslet számít, végső soron a külkereskedelmi mérleg pozíciója külkereskedelem egyenlege határozza meg. Ha egy ország túl sokat vásárol külföldről, annyit ott el tud adni hazai valuta iránti kereslet csekélyebb, mint a külföldi valuta iránti kereslet hazai valuta le fog értékelődni. A külkereskedelem egyenlege ad útmutatást arra, hogy merre kell változni az árfolyamnak. Ha az árfolyam túl alacsony versenyképes leszek, de keveset tudok vásárolni. Vásárlóerő-paritás elve (fogyasztói kosarak összehasonlítása) Adott nemzeti valutából adott termékkör mennyibe fog kerülni. Mennyibe kerül saját nemzeti valutába ugyanannak a termékkosárnak a megvásárlása. Átszámítjuk másik ország valutájára. Alacsonyabb vagy magasabb árat kapunk. Ha ugyanazt a termékkört alacsonyabban vásároljuk meg, mint mások másik országból átjárnak hozzánk vásárolni a termék ára nő nemzeti valutánk felértékelődik nálunk a termék ára szerintem, mert a kereslet is - [soproni piacon legalábbis ez a gyakorlat] Kamatparitás elve: hazai és külföldi befektetések jövedelmezősége számít A külföldi pénzügyi befektetések abba az országba áramlanak, ahol magas a kamat. Ahonnan eláramlanak a források, ott muszáj emelni a kamatot vagy devizaárfolyam mozgás egyenlíti ki a pénzmozgásokat. Alulfejlett kötvénypiac esetén nem számít további elméletek bekalkulálják az infláció és a várakozások hatásait 5

6 MI TÖRTÉNIK, HA MÓDOSUL AZ ÁRFOLYAM? Felértékelődés nő a hazai valuta vásárlóereje ( külföldi termék olcsóbb számára) a külkereskedelem passzivizálódik (nagy többletből deficit, többletből deficit, deficitből nagy deficit) külföldi termék iránti kereslet nő, hazai termék iránti kereslet csökken a gazdasági növekedés lassulhat az infláció csökken (Oka: meglévő pénz nagyobb része megy a külföldi árúk felé) a belföldi árut kevesebb pénzzel keressük Leértékelődés nő az export jövedelmezősége (Ugyanazért a termékért, amit külföldön eladott ugyananynyi eurót fog kapni, de ft-ba átszámolva többet fog kapni) leértékelődik a nemzeti valuta a külkereskedelem aktivizálódik (nőhet az export, nagyobb az exporttöbblet, kisebb a deficit) hazai termékek iránti nagyobb kereslet a gazdasági növekedés fokozódhat (mert mindenki exportálni akar) az infláció nőhet (Oka: az árúból nagyobb részt próbálunk kivinni, de ugyanannyi pénz maradt országon belül, azaz egységnyi árú levásárlásához nagyobb pénzmennyiség társul) ÁRFOLYAM-RENDSZEREK ALAPTÍPUSAI Jók e nekünk az árfolyammozgások? Az állam meghatározza, hogy a nemzeti valuták hogyan válthatók át más valutákra. Rögzített (vagy fix) árfolyam Az állam meghatározza a valuta értékét nemesfémben vagy devizában A jegybank monetáris politikájával védi az árfolyamot (intervenciós kötelezettség) Intervenciós kötelezettség: változtatja a keresletet, kínálatot Lebegő árfolyam Az állam nem határoz meg egységes átváltási arányt; az árfolyam a piaci kereslet és kínálat szerint alakul A jegybank koncentrálhat belső célokra RÖGZÍTETT (VAGY FIX) ÁRFOLYAM Alkalmazása: azon országokban, amelyek rá vannak utalva a külkereskedelemre Előnyök A kereskedők és nemzetközi befektetők számára kiszámítható Kiszámítható: könnyen tudom kalkulálni a nemzetközi kereskedelmi tevékenységemet. Alacsony infláció importálható Alacsony infláció importálható hozzánk. Addig kell szűkíteni a pénzmennyiséget, amíg az infláció le nem csökken arra a mennyiségre, ami a másik országban van. Hátrányok Tartalékokat igényel (a beavatkozás) Kell, hogy szükség esetén a jegybank be tudjon avatkozni. Hibás rögzítés alakulhat ki Ez a kereskedőket, befektetőket elbizonytalanítja. LEBEGŐ ÁRFOLYAM 6

7 Alkalmazása: nagy országok esetén, akiknek GDP-jéből kisebb hányadot tesz ki a külkereskedelem. Előnyök A monetáris politika koncentrálhat a belső célokra (pl. árstabilitás vagy növekedés) Nincs nagy tartalékigény Hátrányok Számolni kell az ingadozásokkal; a gazdasági szereplőké a kockázat (nehezen kötök külkereskedelmi szerződéseket) A szabad tőkeáramlás esetenként túl nagy kilengéseket okozhat Egyensúlyi elv lehet, hogy valahová beállítaná a devizaárfolyamot, de a tőke jön megy és ez eltéríti az árfolyamot attól, amit a kereskedelem elfogad. Ha valaki egy normál nyereséggel kalkulál, akkor fél és egy százalékos árfolyamváltozásnál nem történik semmi, de 10-15%-os változásnál elvesztem a teljes nyereséget. LEHETETLENSÉGI TÉTEL (ROBERT MUNDELL) Az alábbi három közül egyidejűleg csak kettő állhat fenn: rögzített valutaárfolyam (megvédje az árfolyamot) szabad tőkeáramlás (korlátozzuk a konvertibilitást, nem léphet be mindenki a hazai tőkepiacra) monetáris autonómia Keynes a tőkeáramlásról mond le, Friedman az árfolyam-rögzítésről A RÖGZÍTETT ÁRFOLYAM MÓDOSÍTOTT VÁLTOZATAI Rögzítés lebegtetési sávval A jegybank nem avatkozik be azonnal, csak ha egy deklarált sávot elhagy az árfolyam Csúszó rögzítés Rögzítették az árfolyamot, de a valutát pl. havi rendszerességgel értékelik le (vagy fel) bizonyos mértékben, általában előre bejelentett módon Alkalmazás ott célszerű, ahol magas az infláció ezért nem tudjuk azonnal kiírtani. Nem akarunk minden évben egy nagy inflációt, ezért megbecsüljük az inflációt és leosztjuk hónapokra. Ennek eredményeként az infláció előre kalkulálható és kiküszöböli a bizonytalanságot. Fix, de kiigazítható rögzítés Van egy rögzített árfolyam, de nem zárjuk ki, hogy időnként változtatni fogjuk. Valutatanács Hazai valuta csak a tartalékok arányában bocsátható ki Nem csak az átváltási arányt rögzítik, hanem a kibocsátható pénz mennyiségét is. Ennek eredményeképpen az önálló monetáris politika megszűnik. A LEBEGŐ ÁRFOLYAM MÓDOSÍTOTT VÁLTOZATAI Irányított lebegtetés A jegybank deklarálja, hogy bizonyos szint körül (vagy sávban) kívánja tartani az árfolyamot, de döntései diszkrécionálisak, esetenként lehet, hogy már 225ft/e-nál be fog avatkozni 7

8 Lebegtetés deklarált sávban Meg vannak mondva a sáv szélei, nincs sávközép. 220 és 260 között legyen az euro. Piszkos lebegtetés A jegybank nem deklarálja ugyan (azt mondja, hogy nincs semmiféle preferenciája), de időnként beavatkozik valamilyen preferált árfolyam érdekében KÖTÖTT DEVIZAGAZDÁLKODÁS = A KONVERTIBILITÁS KORLÁTOZÁSA Előfordul nagy gazdasági válságok, háborúk idején. Centralizált modellekhez köthető. Előnyök diszkrécionális gazdaságpolitika lehetősége; Eldönthetem, hogy amit a cég akar, kell e a mi nemzetgazdaságunknak vagy sem az árfolyam-kockázat a gazdaság egészére szétterül; A vállalkozók nem vállalnak kockázatot, az állam garanciát vállal az átváltási árfolyamokra megszűnik a spekulációs veszély; a belföldi felhasználás szerkezete szabályozható Hátrányok fekete (vagy szürke) árfolyam alakul ki; a külső piaci hatások áttételesek, nem váltanak ki alkalmazkodási folyamatokat; nagy adminisztrációs költségek 8

9 NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK II. FŐBB TÉMÁK, FOGALMAK aranystandard-rendszer és aranydeviza-rendszer Bretton Woods-i pénzügyi rendszer: Nemzetközi Valutaalap és Világbank adósságválság és valutaválságok washingtoni konszenzus derivatívák, állami szabályozás 2 dolgot előre le kell szögezni: 1.) A fejlett országok mindig működtetnek valamilyen rendszert. Oka: stabilitás, biztonság igénye. Rendszer érdeke: szabályozott, átlátható viszonyok között működjön a gazdaság. 2.) Kevésbé fejlett, stabil országok pénzügyi válságra vannak ítélve. Ezek sajátos nemzetközi pénzügyi válságok. Pénzügyi válság, mely jellemzően a nemzetközi pénzügyi rendszer sajátosságai. TAGOLT VILÁGRENDSZER KÜLÖNBÖZŐ PÉNZÜGYI JELENSÉGEK Világrendszer nem egy homogén közeg, a benne található nemzetgazdaságok különbözőek. Centrum félperiféria periféria megkülönböztetés (I. Wallerstein) Jelentése: van egyfajta hierarchia. Centrum periféria: jövedelemáramlás kérdése. Honnan hová áramlanak a jövedelmek. A jövedelmek a centrumból a periféria felé áramlanak. Intézményeket a centrum befolyásolja. Centrum: erős államok, viszonylag fejlett gazdaságok rendszeralkotás Ide tartozik: Ny-Európa, Észak-Amerika, Japán, Ausztrália. Ma: D-Afrika. Ide sorolható : D- Korea. Periféria: gyenge (vagy akár teljesen hiányzó) államok, önálló fejlődés hiánya Teljesen hiányzó államok: Gyarmat. Látszólag független állam, ami valamely ország gyámsága alatt áll. Önálló fejlődés hiánya: Külső érdekek döntik el, hogy hogyan kapcsolódik be a nemzetgazdaságba. Félperiféria: szoros kapcsolat a centrummal, de egyoldalú a fejlődés ismétlődő válságok Jellemzői: önálló fejlesztésű kezdeményezések; állandó válságoknak van kitéve (válság: vmilyen folyamat elakadása). Ide tartozik: Latin-Amerikai államok zöme, D-K Ázsia országai, K-K Európa országai, azok az Afrikai országok, ahol az olajnak köszönhetően van valamilyen stabil jövedelem. PÉNZÜGYI RENDSZEREK FEJLŐDÉSE A CENTRUMBAN (XIX-XX. SZ.) A nemzetgazdaságok kialakulása: lehatárolódás a világgazdaságtól + védelem a riválisokkal szemben A centrum országokban alakultak ki először a nemzetgazdaságok, velük együtt a nemzetbiztonság megszerveződött és a nemzeti valuta létrejött. Nemzeti valuták és nemzeti bankok létrehozása (az állam bankja) A nemzeti valuta fontos szimbólum. Jelentése: stabil állam néz szembe a világgal. 9

10 A 19. sz-ban az államok megalakultak és létrehozták a maguk nemzeti valutáit. Ez nem jelentette, hogy el akartak szigetelődni. Nemzetközi aranystandard (kb kb. 1931) 1870-az I. Vh-ig, majd a 20-as években restaurálták, az 1931-es világgazdasági válság szüntette meg végleg. POLITIKAI VITA AZ ARANY MONETÁRIS SZEREPÉRŐL A nemzetközi pénzrendszer alapja lett az arany. Oka: egyes nemzetállamok deklarálták, hogy az ő valutájuk egysége mennyi aranyat ér. Arany szállítható és konvertálható. Ennek következtében kialakulnak a devizaárfolyamok. Az arany a papírpénzkibocsátást korlátozó eszközként van jelen. Aranyfék: visszatartja a bankokat a pénzkibocsátástól. Mindig csak annyi papírt szabad kibocsátani, amennyi aranytartalék a bankokban van, mivel ha valaki jelentkezett, hogy papírt aranyra akar váltani, akkor azt be kellett tudni váltani. Kérdés, hogy a pénzkibocsátás betartotta e ezt a szabályt? Nem. Stabilitás és likviditás konfliktusa Ha minden ország létrehozza az aranystandard rendszert, az stabil árfolyamokat teremt, azaz nem lesznek ingadozások, és ennek következtében stabil árak teremt. Probléma: aranytartalék nem lenne szabad, hogy korlátozza a papírpénzkibocsátást. A pénzkibocsátásnál azt kellene figyelembe venni, hogy mennyi árú keletkezik a forgalomba. Azaz, likviditás szempontjából, legyen elég pénz, ami mozog a forgalomban. Az aranystandard Angliában a liberálisok, az USA-ban a republikánusok programja volt Fő cél a nemzetközi kereskedelem bővítése és a pénzügyi rendszer stabilitása Banktörvény Angliában az angol banktv. vált mintájára sok más ország törvényének a többi ország látva az angol példát, maga is bekapcsolódott ebbe a rendszerbe, hiszen ha nem teszi kiszorul a nemzetközi kereskedelemből. Kritikusok: ellenzik az aranyalapot banking iskola, bimetallisták, marxisták (pl. Lenin) Restriktív rendszer: nagyon visszafogta a kibocsátott pénzmennyiséget, korlátozta milyen gyorsan fejlődhetnek a gazdaságok Banking iskola (Anglia): a forgalom szükségleteihez kellene igazítani a kibocsátott pénz mennyiségét. Bimetallisták: ha muszáj nemesfém s monetáris bázisnak, vegyük be az ezüstöt, és így több pénzt lehet nyomtatni. Lenin: ha győz a forradalom Oroszországban, akkor az aranyat nem arra használják, hogy a bankok trezorjába tartsák, hanem illemhelyeket készíttetnek belőle a nagyobb városokban. Lenin nem akarta az aranypénzrendszert. A TÖMEGDEMOKRÁCIA KIALAKULÁSA (XX. SZ. ELSŐ FELE) Rendszer felbomlásának oka: amikor ténylegesen egy nagy társadalmi átalakulás következett be megerősödött a munkásság az ipari forradalom során I. Vh vége általános választójog tömegdemokrácia. Új gazdaságpolitikai preferenciák: felértékelődik a foglalkoztatás A teljes foglalkoztatáspolitikai cél felsorakozott az árstabilitás mögé. Jóléti állam, bővülő államháztartás 10

11 Elkezd kiépülni a jóléti állam a 20. század első felében. Ennek következtében bővülnie kellett az államháztartásnak. Korporatizmus: koncentrált tőkés és munkavállalói szervezetek Kialakultak koncentrált szervezetek a tőke, munka oldalán. Gazdasági struktúra maga változtatta meg. Korporatista rendszer önszerveződés. nagyobb igény a monetáris autonómiára (gazd.pol. önállóság) Lehetetlenségi tétel: rögzíti az árfolyamot, szabad a tőkeáramlás. Monetáris politika feladata, hogy megvédje az árfolyamot a tőkeáramlástól. Aranystandard rendszer is ilyen volt. Aranystandard rendszer: voltak rögzített árfolyamok, szabad volt a tőkeáramlás. Ennek következtében a monetáris politika nem lehetett önálló. Ha egy ország többet importál, mint exportál, akkor egyensúlytalanság. Nagyobb a kínálata a valutájának, mint a kereslete (import többlet velejárója). Leértékelődik a valuta. Meg kell védeni. Meg kell emelni a kamatokat (arra van tekintettel, hogy védje a rögzített árfolyamot), de ez recesszióra vezet. Ha lezajlott egy belső változás és igény van az önálló monetáris politikára, akkor felül kell vizsgálni a nemzetközi rendszert. I. Vh után restaurálták az aranystandard rendszert, majd amint elmélyült a válság, NB-a 1931-ben felmondta a font aranyparitását, USA 1933-ban. Stabilitás likviditás örök konfliktusának lényege: adott foglalkoztatási válságot nem tudták megoldani az aranystandard rendszerben. Az aranystandard rendszer David Ricardo nevéhez fűzödik. Az aranystandard inkább destabilizál SZERVEZETT KAPITALIZMUS J.M. Keynes elgondolásai érvényesülnek Cél a teljes foglalkoztatás (fontosabb cél a foglalkoztatás, mint eddig) Ár- és bérszabályozás Fiskális finomhangolás Rögzített (de kiigazítható) árfolyamok Korlátozott magántőke-áramlás Transzferek (Marshall-terv stb.) Már a 20-as években mondta, hogy nem kellene visszatérni az aranystandard rendszerhez. Megpróbálta erről meggyőzni Churchillt, de nem járt sikerrel. BRETTON WOODS (1944) A II. Vh-ú megteremtette annak a lehetőségét, hogy egy teljesen új rendszert alakítsanak ki. Ez lett a BW-i rendszer. 11

12 Az Egyesült Nemzetek nemzetközi pénzügyi konferenciája (44 ország) A ~-i rendszert 1944-ben egy USA-ban tartott konferencián dolgozták ki. Új intézmények: IMF, Világbank (és ITO) Intézkedései: létrehoztak három szerveztet. IMF és a Világbank létrejött. ITO nem jött létre, USA nem ratifikálta az alapokmányát. Aranydeviza-standard: az amerikai dollár aranyfedezettel bír, a többi valuta értékét dollárban határozzák meg Létrehoztak egy pénrendszert: aranydeviza-standard. Lesz egy nemzeti valuta, aminek az értéke aranyban lesz kifejezve. Ez lesz a dollár. A többi valuta között rögzített, kiigazítható rendszer jön létre. Elfogadják a tőkeáramlás korlátozását, bár az IMF távlati célja a konvertibilitás Az egyes országok korlátozhatják a nemzetközi tőkeáramlást, nem lesznek konvertibilisek a nemzeti valuták, csak részben. Kb. 50-es évekig a turistaforgalomban komoly korlátok voltak. Ne legyenek olyan tőkemozgások, amelyek destabilizáló mozgással járnak. NEMZETKÖZI VALUTAALAP (IMF) Célja: legyen monetáris stabilitás (monetáris stabilitás = árfolyamok ne ingadozzanak) A valutaalap segít fenntartani a rögzített valutaárfolyamot, elkerülni a versengő valutaleértékelést, ill. az indokoltnál nagyobb kiigazításokat Eszköze: készenléti hiteleket nyújt stand-by, kb. egy-másfél éves futamidő Adott ország ez idő alatt rendbe tudja tenni pénzügyeit. Szemlélet: egységes, makroökonómiai kis létszám, bankszerű működés Makroökonómiai szemlélet: gazdazdaság aggregált szintjén gondolkodunk Egységes: minden országnál ugyanazokat a makrogazdasági folyamatokat feltételezzük. Elvárjuk, hogy minden ország ugyanazokat a feltételeket teljesítse. USA, Svájc még soha nem vett fel hitelt az IMF-től. NB krónikus problémákkal küzdött, vett fel hiteleket. Később Mexikó, Törökország és Dél-Korea is vett fel hiteleket. Ezek az országok szorosabb kapcsolatban voltak a nyugattal. Mindenki jogosult a hitelre, aki tagja a Valuataalapnak munkatársa van, működése bankszerű. Feltétel: restriktív pénzügypolitika A segítség soha nem önzetlen. A hiteleket hozzákötik bizonyos feltételekhez. Restriktív jelleg szigora időnként, országonként változik. Szubjektív eleme is van, a politika mindig benne van a végső döntésben. IMF: pénzügyi stabilitási alap VILÁGBANK (IBRD) Olyan országoknak, amelyek igénylik, konkrét fejlesztési tervekre (infrastruktúra fejlesztés, mg), konkrét projektekre, konkrét hitelfejlesztési konstrukciókat alapítanak ki. 12

13 Cél: a háború utáni újjáépítés, majd a fejlesztés finanszírozása többnyire infrastruktúra-fejlesztés Európában a Marshall-terv finanszírozta a háború utáni újjáépítést. Eszköz: középtávú vagy hosszútávú (projekt-) hitelek Szemlélet: differenciáltabb, mikroökonómiai ( cégeknek, ágazatoknak nagy szerepe van) nagy létszám, további intézmények (IFC, IDA, MIGA) Világbank csoportról beszélünk. Különböző országokat másként kell kezelni. IFC: közepesen fejlett országoknak, pl. Latin-Amerikai országoknak nyújt hiteleket IDA: nagyon szegény országoknak nyújt hiteleket, akár 50 évre MIGA: beruházásvédelmi megállapodás. 50-es évek végén jött létre. Hitel feltétele: az ország makrogazdasági politikáját az IMF jóváhagyja A BRETTON WOODS-I RENDSZER ELLENTMONDÁSAI A BW-i rendszernek a dollár a bázisa globális kulcsvalutává válik. Az USA nemzeti valutája egyben nemzetközi kulcsvaluta ő kell a nemzetközi kereskedelem lebonyolításáhoza a nemzetközi kereskedelem sok dollárt igényel az USA kereskedelme deficites leértékelési várakozások vannak. Oka: ha sok dollár van a világon, akkor kezd a gyanú megfogalmazódni, hogy képtelenség lesz a dollárt aranyra beváltani. felértékelődési nyomás az aranyon (Triffin-dilemma) Vietnami háború politikai nyomás A háboró az amerikai-francia ellentétet kiélezte. Oka: indokína francia érdekeltségű volt. Az USA sok pénzt fektetett a háborúba, amit indokína visszaforgat a gazdaságba. Ezáltal a sok dollár a francia bankokba vándorolt. Mi lesz akkor, ha a dollárt aranyra akarják váltani? Ettől való félelmében Nixon felmondta az aranyalapot. Triffin-dilemma: 1960-ban már látta, hogy ez a rendszer fel fog bomlani. VILÁGGAZDASÁGI ANARCHIA FORDULAT AZ 1970-ES ÉVEKBEN Bretton Woods vége (1971) áttérés a lebegő árfolyamokra Olajár-robbanások, hitelbőség Nemzetközi adósságválság: centralizált adósságkezelés Európa: monetáris integráció Változik, hogy ki van a centrumban, ki a perifériában. Világszinten megszűnik az együttműködés, de Európának kell a stabil árfolyamrendszer. 70-es években megnő a rendszerben a likviditás, mivel az olajból befolyt pénzeket az emberek bankokban helyezik el bankok ezeket kihelyezik perifériában veszik fel kamatok mozgó kamatok (veszünk egy referenciakamatot, és a kamat a mindenkori referenciakamat felett lesz 1-2%-al) ez volt az egyik fő oka, hogy a kamat nőttek és azok az országok amelyek hiteleket vettek fel, fizetésképtelenséggel küszködtek A CENTRUMON KÍVÜLI ORSZÁGOK PÉNZÜGYI FOLYAMATAI Gyarmati rendszerek: a gyarmatosító valutájára épül a pénzügyi rendszer pl. fontövezet, frankövezet 13

14 Politikai függetlenség megjelenik a gazdasági önrendelkezés igénye Amikor a politikai függetlenséget elnyerik a kevésbé fejlett országok, rögtön felmerül az igény, hogy a politikai önrendelkezés után legyen gazdasági önrendelkezés is. Fejlődési ambíciók külső forrásbevonás igénye (transzferek) A segélyek kommercializálódása hitelek és feltételesség bővülő szerepe A 70-es években a segély egyre inkább a kereskedelmi szempontok felé terelődik, csökken a segélyeknek az ajándék jellege, nőtt a szerepe annak, hogy a hiteleket feltételekhez kötötték ADÓSSÁGVÁLSÁG (1982-) Előzmények Újonnan iparosodott országok finanszírozása Petrodollárok visszaforgatása Arab országok olajbevételeiket elhelyezik bankokba. A bank ezeket kihelyezi. Hibás v. improduktív beruházások Lo-ban acélművet építettek Brazíliában egész fővárost építettek hitelből. A bankok nem teljesen jól gazdálkodó ügyfeleknek hiteleztek. Oka: Bankok globálisan versenyeznek a részesedésért. Bankok között is van egy verseny. Ki milyen mértékben van jelen adott országban. Szigorodó monetáris politika (a centrumban) Fordulat: A belső infláció elleni küzdelem miatt, reálkamat átment magas pozitív reálkamatba hitelválság Következmények Sorozatos átütemezés (L és P Klub) Megszakad a normális visszafizetési és hitelezési folyamat. Londoni és Párizsi klub célja: ne külön külön tárgyaljanak a hitelezőkkel. Pl. Peru, több különböző államtól vett fel hiteleket, azért mert adták ha azt mondja, hogy nem tud fizetni, akkor azok az országok miniszterelnökei, akiknek tartozik, összeülnek és odahívják a perui miniszterelnököt és megbeszélik az átütemezéseket. Londonban magán, Párizsban hivatalos hitelezők jártak. Magyarország egyszer sem volt ügyfele a londoni vagy párizsi klubnak. Kiigazítási kényszer, gazd. és pol. Válságok Kiigazítás: nadrágszíjat szorosabbra húzni, csökkenteni a belső fogyasztást, csökkenteni a beruházásokat (Pl. fegyverkezést és egyéb presztízsberuházást). Globális adósságkezelés IMF Közvetett hatások (migráció, ökológia stb.) GLOBÁLIS ADÓSSÁGKEZELÉS IMF-receptek: ortodox kiigazítás IMF egy egységes kiigazítási politikát ajánlott azoknak, akik az ő hitlét akarták igénybe venni fiskális és monetáris restrikció Lefaragni a deficiteken, felemelni a kamatlábakat, valutaleértékelés, hogy ez megszüntesse a túlköltekezést valutaleértékelés (mint előfeltétel) 14

15 1985-től: a Világbank szerepe nő (beszáll az adósságmenedzselésbe, 3-4 éves középtávú kiigazítási programokkal ) szerkezeti kiigazítási programok (átalakítás költségekkel jár hitelt adunk) 1987-től: további eszközök keresése másodlagos piacok (leértékelés) Leértékelve el lehetett adni a hiteleket egy optimistább befektetőnek. Ennek következtében megkezdődött egyfajta leértékelődése ezeknek a hiteleknek. adósságkönnyítés (minimális) Valamennyit elengedjenek a tartozásból. debt-equity swap (adósság-részvény csere) Adósságot az eladósodott országban el lehetett vásárolni. WASHINGTONI KONSZENZUS (1990) Előzmény Az adóssághegy tovább nő ($1400 md) Az IMF és a Világbank álláspontja közeledik A Washingtoni Konszenzus egy elv, amelynek során a főbb hitelező szervezetek IMF, Valutaalap, Amerikai pénzügyminiszter szakembereiben kialakult, hogy az adósságválság nyomán milyen gazdaságpolitikát kell folytatni a feltörekvő országokban, ha nem akarnak még egy adósságválságot. Cél: bankhitel helyett tőkepiac játsza a kiemelt szerepet A bankhitel, mint tőkeáramlási forma is hibáztatható a hitelválság kialakulásáért. Hogyan tudjuk ezt kiváltani tőkepiaci finanszírozással! Program: fenntartható növekedés Az állam szerepének minimalizálása Ne legyenek fölösleges szabályozások, ne legyen nagy deficit. Egységes, az exportot segítő árfolyam Egységes devizaárfolyam: nem egy szocialista ország nem egy devizaárfolyamot tartott fent, amíg megtehette. Volt egy árfolyam a kereskedőknek és egy a turistáknak. A turistáknak drágábban adja, hogy a turisták ne turistáskodjanak annyit. Kisebb költségvetés, fiskális fegyelem A KOCKÁZATKEZELÉS ÉS SPEKULÁCIÓ PIACI ESZKÖZEI A piacokon kialakultak a kockázatkezelési mechanizmusok. Úgy tűnt, hogy a tőkepiac jobban meg tudja oldani a kockázatokat. Ezért fordultak el a hitelektől. Származékos termékek (derivatívák) Kockázat fedezésére (jövedelem, amit tárolni kívánnak, ne veszítsen értékéből) és vállalására (spekuláció) egyaránt használatosak Határidős ügyletek (szerződések, vételárról a megállapodás sokkal hamarabb megtörténik, mint a tényleges szállítás) és cserék (swap) ( aug-ban lesz szükségem vmennyi dollárra, ezért megkötöm ahatáridős ügyletet) Opciók: a vásárló jogot vesz vmi megvételére (call) vagy eladására (put) Szerződéskötés, tranzakció elválikegymástól időben. Nem a konkrét tranzakcióra történik a szerződés, hanem jogot vesz. Később eldönti, hogy él e ezzel a jogával vagy sem. Ha nem, akkor a rendelkezésre állásért egy opciós díjat fizet. 15

16 Forgalmazásuk: koncentrált (tőzsde) és szabad piacokon egyaránt (utóbbinál partnerkockázat lép fel) Új cégtípus: hedge-fund (fedezeti alap) Várakozások azért, mert mindent le lehet fedezni, piaci alapon minden kockázat fedezhető. VALUTAVÁLSÁGOK A FÉLPERIFÉRIÁN AZ 1990-ES ÉVEKBEN Feltörekvő gazdaságok túlfinanszírozása pénz- és tőkepiaci instabilitás Az országok a nemzetközi tőkemozgásokra hagyatkoztak, mégis óriási válságok alakultak ki. Valutaválság. A feltörekvő országok magukba szívtak sok tőkét, rögzítik az árfolyamot annak érdekében, hogy nyugodtan aludjon a külföldi befektető. Rögzített árfolyamok fenntarthatósága kérdéses, mert fiskális fellazulás vagy exportbevétel-csökkenés történhet A változások hirtelen felismerése pánikot, tőkemenekítést vált ki ami súlyos reálgazdasági károkat okoz Piac hirtelen ismeri fel a változásokat. A változások hirtelen felismerése pánikot, tőkemenekítést vált ki. Csordaszellem működik. Először mindenki bízik, majd mindenki eladja a papírokat. Bejön a sok tőke és adott állam sok kötvényt bocsájt ki. Hirtelen ennek a kötvénynek a visszafizetése válik kérdésessé. Amikor pénzügyi pánik van, nem csak a pénzügyi rendszerben keletkezik probléma, ez súlyos reálgazdasági károkat is okoz, politikai válság is van.. Tőkekivonás visszaveti a befektetéseket, államháztartási hiányt okoz. Válságok: Mexikó, Oroszo., K-Á, Arg. stb. Mexikó: válságok az USA közelsége miatt. A befektetőknek való megfelelés egy idő után átcsap. Baj esetén a befektetők menekülnek. GLOBALIZÁCIÓ-KRITIKA VILÁGGAZDASÁGI DILEMMÁK Ma milyen a nemzetközi pénzügyi rendszer? Van globalizáció, de ennek vannak árnyoldalai. Kereskedni, befektetni a földgolyó egészén lehet. Ez óriási kockázatokat is rejt. A liberalizációval a rendszer nem stabilabb lett, hanem instabilabb lett Ennek következtében a tőkeáramlás korlátozásán rengetegen törik a fejüket. Tobin adó: aki devizát vált, fizessen akárcsak egy ezreléket, ebből rengeteg pénz jön össze. Ha az átváltozásért fizetni kell egy kis összeget, akkor kevesebben akarnak pénzt váltani. A gazdaság depolitizálása = a demokrácia elsorvadása? Ha az államok kivonulnak a gazdaságból, akkor ez egyúttal a demokrácia térvesztését jelenti A pénz deterritorializálódása: nemzetek közötti hierarchia? A pénz deterritorializálódása: a pénz nemzeti jellegének megszüntetése. Néhány kulcsvaluta működik a rendszerben, akik ezt használják kiszolgáltatottabbak a kulcsvaluta országának monetáris politikája iránt. Asszimetriák megerősödnek. Valutaválságok: a felzárkózás és stabilizáció kilátástalanságát sejteti Ezen országok újra és újra belebuknak valamilyen pénzügyi válságba. Konklúzió: ezek az asszimetriát tartalmazó elemek, folyamatosan újratermelődnek 16

17 NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK III. FŐBB TÉMÁK, FOGALMAK Gazdasági és Monetáris Unió (EMU); előzményei: EPU, valutakígyó, EMS euró, maastrichti kritériumok eurózóna, stabilitási paktum konvergencia; a KKE-régió helyzete monetáris politika Magyarországon EURÓPA SAJÁTOS HELYZETE Egyenlőtlen gazdasági fejlődés, világháborúk, instabilitás A 20. század első felében a gazdasági, pénzügyi és politikai instabilitás jellemezte Európát. Majd jött az első és második világháború. Hidegháború amerikai támogatás integrációs törekvések A 20. század második fele stabilabb, dinamikusabb, fejlődőbb pályát hozott Európa számára. Amerika szorgalmazta, hogy Európa kezdjen el integrálódni, ez ösztönözte, hogy pénzügyileg, gazdaságilag erősítsék erőiket. ECSC, EPU, Római szerződés (1957) ECSC: Európai Szén- és Acélközösség ben írták alá és 1952-ben lépett hatályba. NSZK, Fro, Olaszország, Benelux államok által létrehozott első közös gazdasági intézmény. EPU: Fizetési Unió ben születik meg. Római szerződés: 1957-ben írták alá és 1958-ban lépett hatályba. Ez a gazdasági integráció nem tartalmaz konkrét monetáris politikát. Oka: Bretton Woods-i rendszer A valuták stabilitásának alapja a Bretton Woods-i rendszer 1971-ig Önálló monetáris kezdeményezés igénye ~ a hetvenes években merül fel először ES ÉVEK: A VALUTAKÍGYÓ LÉTREJÖTTE ÉS FELBOMLÁSA as években már látszik a BW-i rendszer felbomlása. Werner terv kidolgozása. A terv tartalmazott bizonyos elképzeléseket, de még nem tartalmazta azt, hogy a nemzeti valutákat meg kellene szüntetni. Új rendszer: valutakígyó (minden tagvaluta minden más tagvaluta irányában rögzített árfolyammal bír, amely szűk sávban lebeghet) Valutakígyó kell, mert 71-től leértékelik a valutát, felbomlik a BW-i rendszer, és Európa nem maradhat lebegő árfolyamokkal. A valutakígyó megállapodás arra, hogy az egyes országok egymáshoz viszonyítva egy szűk lebegtetési sávban plusz-mínusz 1%-ban tartják a valutájukat. Ha ezt a sávot elhagyja a rendszer, be kell avatkozni intervencióval vagy kamatpolitikával. EGK-n kívüli országok is belépnek a valutakígyóba Inflációs különbségek (olajsokk stb.) a rendszert a tagok egy része elhagyta ( márkaövezet maradt a végére) Ez a rendszer hamar felbomlott. 2-3 évig üzemelt majdnem összeurópai mechanizmusként. Felbomlásának oka: olajsokk volt ahol ez nagyon megbolygatta a rendszert, volt ahol nem. Nagy inflációs különbségek voltak ezen országokban, ami lehetetlenné tette a rendszer betartását. 17

18 Sokan elhagyták a rendszert. Azok az országok maradtak a rendszerben, amelyek szoros kapcsolatban álltak a német márkával. EURÓPAI MONETÁRIS RENDSZER (EMS) Európa determinálva volt, ha közös piacot akar valahogy csinálja meg a monetáris rendszert. Ez volt az EMS. Francia-német kezdeményezés volt Megoldandó feladatok: infláció letörése, CAP és más elszámolások stabilizálása Infláció letörése: rögzített árfolyam egyik előnye, ha importálni lehet rajta keresztül az alacsony inflációt. Franciák küzdöttek a magas inflációval. Németeknek jók az EGK-n belül kialakult transzferek. Lett egy kassza, ami kifejezetten agrárpolitikára, regionális politikára ment. Az árfolyamingadozás kalkulálhatatlanná tette a kezdetleges transzfereket EMS 1979-től árfolyam-mechanizmus (ERM) Korábbi valutakígyó felújítása, plusz-mínusz 2,25%-os lebegtetési sávokkal. ECU (az első közös európai valuta) Közös valuta: közösen használják, de mellette megtartják a nemzeti valutákat is Euro: közösen használják, de mellette nincs nemzeti valuta Európai Monetáris Alap (stabilizáció) Átmeneti deficitek kezelésére különböző alapokat hoztak létre. AZ EMS ELÉGTELENSÉGE Felmerül a kérdés, hogy vajon az EMS rendszert nem feszítették e olyan ellentmondásokhoz, mint a BW-i rendszert. Elsőre a válasz, hogy nem. BW aranyra épült, EMS létrehozta az ECU-t. A probléma elsősorban nem abból származott, mint a BW-i rendszerben. Devizaliberalizáció az 1980-as években a tőkeáramlás próbára teszi a rögzített árfolyamokat A 80-as években zajlik le a pénz és a tőkepiacok liberalizálása. pénzintézetek megjelenhetnek egymás piacain pénzek áramlanak vagy fedezeti, vagy spekulációs célból A liberalizáció lehetővé teszi, hogy a korábbinál sokkal nagyobb rendű tőkeáramlás jelenjen meg az európai gazdaságok között. Ennek következtében az autonóm monetáris politika lehetősége nagymértékben korlátozódik. Egységes Európai Okmány (1986): az egységes piac perspektívája Megjelenik az egységes piac: megszüntetjük a vámokat megszüntetjük a határokat Ennek következtében megjelenik az egységes valuta igénye. Ezt a gondolatot Delors fogalmazta tervbe. Delors-terv a monetáris unióról Delors: Szocialisták kerültek hatalomra Fro-ban és elkezdtek államosítani, melynek eredményeképpen rengeteg pénz áramlott ki az országból. A tőkeáramlás, tőkekimentés nagymértékben destabilizálja az országot. Az európai gazdaság autonómiája szűnik meg, ha a tőkeáramlások destabilizálják a gazdaságot. Politika: a német egység hatása ben rendszerváltás, NDK és NSZK egyesül. Ezáltal Németország területe, lakosságának száma, gazdasága nő. Németország az egyesüléssel kiugróan nagy ország. Volt egyfajta félelem 18

19 emiatt. Ha nincs valamiféle föderális jelleg, akkor Németország egyedül fogja vezetni ezt a rendszert. MAASTRICHTI SZERZŐDÉS ( ) Monetáris unió csak egy része a MSZ-nek! Döntés az Európai Unió létrehozásáról (1993) ennek része a Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) Monetáris Unió csak egy része a MSZ-nek! amelyhez hosszú út vezet: liberalizáció, független jegybankok Európai Monetáris Intézet (EMI, 1994) Az első európai szintű intézmény. Feladata: monetáris politikák összehangolása. Megkezdi a nemzeti monetáris politikák átvételét. az euró mint számlapénz bevezetése (1999) Ettől kezdve működik az Európai Központi Bank. az euró mint készpénz bevezetése (2002) Nemzeti valutákat kivonják a forgalomból. Eurot, mint nevet 1995-ben találták ki. Addig csak egységes valutaként emlegették az Eurot. MAASTRICHTI KRITÉRIUMOK ~ Miért kellettek? Hogy ne akárki vezethesse be az egységes valutát! ~: az egységes valuta stabilitásának garanciája ~: biztosíték azon országok felé, ahol stabil volt a valuta és nem voltak különböző inflációk. Pl. Németország, Ausztria, Hollandia ~: Infláció max. a három legjobb ország átlaga + 1,5 % Hosszú távú kamat max. a fenti három ország átlaga + 2 % Hosszú távú kamat plafonját ugyanahoz a három országhoz viszonyítják, amelyik az inflációs átlagban szerepel. Hosszú távú kamat kifejezi azt, hogy az inflációnál számítnak a várakozások. Deficit max. a GDP 3 %-a Adósság max. a GDP 60 %-a Árfolyam-stabilitás: két évi tagság az ERM-II-ben, leértékelés nélkül Árfolyam stabilitás, fontos azért, hogy látható legyen, hogy az átváltási árfolyam amelyen a nemzeti valutát euróra váltják, az valóban az egyensúlyi árfolyam. Az első kettő monetáris kritérium, a harmadik és negyedik fiskális, az utolsó árfolyam kritérium ban egy ország volt, aki teljesíteni tudta a ~ at, Luxemburg. AZ EURÓ -- MESTERSÉGES PÉNZ POLITIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEK Politikai kezdeményezés (Delors), államközi szerződés (Maastricht), kormányzati akarat Globális kontextus: rivalizálás a dollárral (a kulcsvaluta funkcióban) Szuverenitás-féltés: önként kimaradók (UK, Dánia, Svédo.) 19

20 Egyes országoknak el kell dönteni, hogy belépnek vagy sem és vállalják e a politikai következményeket. Csak az nincs bent az euró zónában, aki nem akar ban még úgy tűnt, hogy a görögök kimaradnak, de meghamisították a számokat. NEMZETI VALUTÁK SZEREPE (BENJAMIN COHEN) Politikai szimbolizmus Németországban, Ausztriában nem volt népszavazás az eurót illetően. Íreknél, francáknál volt népszavazás, de éppenhogy csak elfogadták. Seigniorage Ha nemzeti valuta van a kormány inflációs adót alkalmazhat. Ez már a középkorban is ismert volt. A pénzkibocsátónak a pénzrontásból származó haszna. Makrogazdasági menedzsment Monetáris elszigetelődés Folyamatokat kívül tarthassak, elháríthassak olyan országokból is, amelyekkel egyébként intenzív kapcsolatban állok. magyarázzák a kimaradást Hasonlítsuk össze az euro zónában lévő és az euró zónán kívüli országok növekedését. Arra az érdekes megfigyelésre jutunk, hogy az euro zónán kívüli országok, azaz a kimaradók növekedtek jobban. Mivel magyarázható a kimaradásuk? Anglia: gazdasági, politikai okok miatt maradt ki Dánia, Svédország: politikai okok miatt. Protestáns, skandináv hagyomány a centralizmus. Szeretnek mindent egy centrumból irányítani. STABILITÁSI ÉS NÖVEKEDÉSI PAKTUM (1996 DUBLIN) Felmerül a kérdés, hogy ha már bent van valaki a monetáris rendszerben, azzal nem lehet visszaélni? De! Ettől tartva, a németek kezdeményezték a stabilitási paktumot. Jacques Chirac ragaszkodott a ~ névhez. Oka: nehogy azt higgyék, hogy Európának csak a stabilitás a fontos. Európai Központ Bank feladata: árstabilitás. Amerikai Központi Bank feladata: árstabilitás és növekedés elősegítése. Mi lesz az euró bevezetése után? Mi történjék a szabályszegőkkel? SGP: a túlzott deficit ellen -- szankciók (befizetés), mérlegelési lehetőséggel (recesszió van-e?) SGP: Ha úgy találja a bizottság, hogy megsértették ezen kritériumot, akkor bírságot kell fizetni. Probléma: Túllépni ezen kritériumokat csak recesszió esetén lehet. Deficit esetén büntetést befizetni a kasszába további pénzkiadást jelent, ami tovább növeli a deficitet. Fellendülés idején fiskális többletre kell törekedni Fellendülés idején nem a Maastrichti 3% deficit az érvényes, hanem a deficitet nullához kell közelíteni március végén alakították át ezt a paktumot Brüsszelben, pontot téve egy folyamat végére. Oka: Vannak szigorú szabályok, amit a legnagyobbak folyamatosan megszegnek. Most vált nevéhez illővé a paktum. MAGYARORSZÁG NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEI 1. A RENDSZERVÁLTÁS 20

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14.

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14. Devizaárfolyam, devizapiacok 2006. november 14. Az árfolyam fajtái 1. Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke Deviza = valutára szóló követelés Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében Devizaárfolyam: számlapénz

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan 9.

Nemzetközi gazdaságtan 9. Nemzetközi gazdaságtan 9. Nemzetközi pénzügyi rendszer 1 A nemzetközi pénzügyi rendszer Kapcsolat a világgazdaság reálszférája és a pénzügyi-valutáris rendszer közt Hatás visszahatás illetve a két rendszer

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

Valuta deviza - konvertibilitás

Valuta deviza - konvertibilitás Valuta deviza - konvertibilitás Nemzetközi elszámolások eszközei - arany - valuta - deviza - mesterséges nemzetközi pénzek Arany: a nemzetközi elszámolások hagyományos eszköze Valuta: valamely ország törvényes

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Valuta, deviza, konvertibilitás 64. lecke Nemzetközi elszámolások

Részletesebben

A határokon átnyúló pénzügyi kapcsolatok Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu

A határokon átnyúló pénzügyi kapcsolatok Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu A határokon átnyúló pénzügyi kapcsolatok Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A nemzetközi fizetési mérlegelső megközelítés, fogalom Pénzforgalmi

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon

Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon 1. A pénz fogalma és funkciói! 2. Mit nevezünk kamatnak, kamatlábnak és reálkamatlábnak? 3. Mi a jövőérték? Milyen kamatozási módok és módszerek

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu

A nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi fizetési mérleg Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi pénzügyi piacok mikroökonómiája Árfolyam alakulás, árfolyam rendszer kérdései A piac szabályozottsága (kötött devizagazdálkodás-

Részletesebben

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

A Gazdasági- és Monetáris Unió. Elızmények. EMS Európai Monetáris Rendszer

A Gazdasági- és Monetáris Unió. Elızmények. EMS Európai Monetáris Rendszer Európai Uniós ismeretek A Gazdasági- és Monetáris Unió Elızmények Bretton-Woods kulcsvaluta: USD rögzített árfolyamrendszer 1969 Hága Werner-terv - kudarc 1971-73:Bretton-Woods-i rendszer szétesik, olajválság

Részletesebben

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat Bevezetés a Közgazdaságtanba Vizvári Boglárka Témák Általános gazdasági fogalmak Gazdaság és nemzetközi szervezetek Külkereskedelem Általános Gazdasági Fogalmak Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Hogyan

Részletesebben

A pénz a makroökonómiában

A pénz a makroökonómiában A pénz a makroökonómiában Makroökonómia 4. elıadás 1 Reálfolyamatok nominál, v. jövedelmi folyamatok egyidejő pénz- és árumozgás de: elválhat idıben: pénzfolyamatok önállóan Pénz: általános egyenértékes,

Részletesebben

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió Budapest 2013. november 7. KÖZVETLENTŐKE-BEÁRAMLÁS A RÉGIÓBA Forrás: UNCTAD, Magyarország: nem tisztított adat 2

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

PÉNZÜGYTAN 2015.12.03. 8. Nemzetközi pénzügyek. Valuta, deviza, árfolyamok. Fizetési mérleg jellemzői, részei

PÉNZÜGYTAN 2015.12.03. 8. Nemzetközi pénzügyek. Valuta, deviza, árfolyamok. Fizetési mérleg jellemzői, részei PÉNZÜGYTAN. Nemzetközi pénzügyek Összeállította: Naár János okl. üzemgazdász, okl. közgazdász-tanár, mesterpedagógus 1 Valuta, deviza, árfolyamok A külfölddel szembeni fizetési kötelezettség teljesítéséhez

Részletesebben

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről

Részletesebben

A pénz fogalma. Monetáris poli4ka elmélete és gyakorlata

A pénz fogalma. Monetáris poli4ka elmélete és gyakorlata Monetáris poli4ka elmélete és gyakorlata Aktuális gazdaságpoli0kai ese2anulmányok 2013. Tavasz 7. előadás A pénz fogalma A pénz olyan eszközök állománya, amelyek azonnal felhasználhatók tranzakciók (gazdasági

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

2011.03.30. A pénzügyi közvetítő rendszer. A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata. A megtakarítások és a beruházások

2011.03.30. A pénzügyi közvetítő rendszer. A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata. A megtakarítások és a beruházások A pénzügyi közvetítő rendszer 7. előadás 1 A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata A közvetítő rendszer piacok, egyének, intézmények és szabályok rendszere Biztosítja a gazdaság működéséhez

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

kötvényekről EXTRA Egy percben a

kötvényekről EXTRA Egy percben a EXTRA Egy percben a kötvényekről Szeretne befektetni? A befektetések egyik lehetséges formája a kötvény. Tudjon meg többet a kötvényekről! Olvassa el tájékoztatónkat! BEFEKTETÉSEK kérdésekben segít ez

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Pénzügyi alapvetések (pénzügytan)

Pénzügyi alapvetések (pénzügytan) Pénzügyi alapvetések (pénzügytan) Dr. habil. Farkas Szilveszter PhD egyetemi docens, tanszékvezető BGF, PSZK Pénzügy Intézeti Tanszék http://dr.farkasszilveszter.hu farkas.szilveszter@pszfb.bgf.hu 2 1

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A pénzpiac, az IS-LM-görbék és az összkeresleti függvény 15. lecke A pénz

Részletesebben

Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu. A monetáris rendszer

Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu. A monetáris rendszer Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu A monetáris rendszer Monetáris rendszer fogalma, elemei, pénzteremtés mechanizmusa 1. A bankrendszer alapjai 2. A pénzteremtés folyamata 3. Endogén-egzogén pénzteremtés

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg szerepe Az NFM (Balance of Payments - BPM) egy adott ország vállalatai, háztartásai és kormánya, valamint a külföldi országok

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1

VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1 VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1 A világgazdaság fejlıdési szakaszai 1. Az ókor és középkor: merkantilizmus és korai gyarmatosítás (1492-1820)

Részletesebben

Monetáris Politika. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu)

Monetáris Politika. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Monetáris Politika Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Monetáris politika vitele (árfolyampolitika, kamatpolitika, pénzmennyiség szabályozása, a monetáris rezsim kialakítása) Pénzügyi stabilitás biztosítása

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS A pénzügyi piacok szerepe a pénzügyi rendszerben Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS? MEGTAKARÍTÓK MEGTAKARÍTÁSOK VÉGSŐ

Részletesebben

08/10/2015 A PÉNZÜGYI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT

08/10/2015 A PÉNZÜGYI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT 2 A PÉNZÜGYI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT ÚT A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ MEGVALÓSÍTÁSA FELÉ A GAZDASÁGI KORMÁNYZÁS MEGERŐSÍTÉSE KENGYEL ÁKOS Ph.D., Doc. Habil. EGYETEMI DOCENS BCE NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét 2010.09.07. 1 Tóth Árpád Ig. 617 e-mail: totha@sze.hu gyakorlatok letölthetősége: www.sze.hu/~totha Pénzügytan I. (könyvtár)

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG -

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - KOVÁCS ÁRPÁD MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - 2012. DECEMBER 13. AZ ELŐADÁS

Részletesebben

2010.06.05. Pénz és tőkepiac. Intézményrendszer és a szolgáltatások. Befektetési szolgáltatási tevékenységek

2010.06.05. Pénz és tőkepiac. Intézményrendszer és a szolgáltatások. Befektetési szolgáltatási tevékenységek Pénz és tőkepiac Intézményrendszer és a szolgáltatások Befektetési vállalkozások - Értékpapír bizományos - Értékpapír kereskedő - Értékpapír befektetési társaság Befektetési szolgáltatók Működési engedélyezésük

Részletesebben

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzügy I. Sportszervezı II. évfolyam Onyestyák Nikolett A központi bank mérlege 1 A központi bank mérlege általunk használt formája A jegybank

Részletesebben

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő Miért érdemes kölcsön felvételkor deviza alapú kölcsönt igényelni? Hazánk lakossági hitelállományának túlnyomó része devizaalapú kölcsönökből áll. Ennek oka, hogy a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg

A nemzetközi fizetési mérleg A nemzetközi fizetési mérleg 12. hét 2009.11.23. 1 A nemzetközi fizetési mérleg: Valamely országnak egy meghatározott naptári időszak (általában egy naptári év) alatt a külfölddel lebonyolított gazdasági

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 4 29,5 33 pont jeles 25,5 29 pont jó 21,5 25 pont közepes 17,5 21 pont elégséges 17 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

Makroökonómia. 10. hét

Makroökonómia. 10. hét Makroökonómia 10. hét Jövő héten ZH! Multiplikátor hatás Kiadási multiplikátor Adómultiplikátor IS-görbe Nem lesz benne pénzkínálat! Könyvet érdemes tanulmányozni, Igaz- Hamis, definíció előfordulhat Könnyű

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA I. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt Sajtóközlemény száma: 08/275 AZONNALI KIADÁSRA 2008. november 6. Nemzetközi Valutaalap Washington, D.C. 20431 Amerikai Egyesült Államok Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

Kategóriák Fedezeti követelmények

Kategóriák Fedezeti követelmények 1 Válasszon kedvére a világ 20 különböző tőzsdéjét leképező 6.000 különböző CFD közül. Az elérhető tőkeáttétel akár 10-szeres is lehet. Long és short pozíció nyitására egyaránt van lehetőség, akár napon

Részletesebben

Kereskedelmi bankok pénzteremtése Pethő Irén 2010

Kereskedelmi bankok pénzteremtése Pethő Irén 2010 Pénzpiac 12. évfolyam Kereskedelmi bankok pénzteremtése Pethő Irén 2010 Pénzteremtés A pénzteremtés alapvető módja a hitelnyújtás. Ha egy vállalat a termelését bővíteni akarja, akkor hitelt vesz fel. A

Részletesebben

2013.12.04. Miért hullámzik a forint árfolyama? A halmozott infláció és az EUR árfolyam 1994-2013. Magyar államadósság 1994-2005

2013.12.04. Miért hullámzik a forint árfolyama? A halmozott infláció és az EUR árfolyam 1994-2013. Magyar államadósság 1994-2005 Miért hullámzik a forint árfolyama? Közgazdasági alapismeretek 10. előadás EKF Csorba László egyszerű gazdasági szereplők tranzakciói Különleges szereplők tranzakciói A halmozott infláció és az EUR árfolyam

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

MONETÁRIS POLITIKAI DILEMMÁK

MONETÁRIS POLITIKAI DILEMMÁK MONETÁRIS POLITIKAI DILEMMÁK (ortodoxia vs. új monaterizmus) Kolozsvár 2013. 11. 22. Tartalomjegyzék 1. Gazdasági egyensúlytalanság okai? 2. Korlátlan pénzteremtés következményei? 3. Mi a megoldás? 1.

Részletesebben

Mikroökonómia - 8. elıadás

Mikroökonómia - 8. elıadás Mikroökonómia - 8. elıadás VÁLLALATOK A NEMZETKÖZI PIACOKON 1 HOGYAN VISELKEDIK EGY NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKRA TÖREKVİ VÁLLALAT? PIAC: - gazdasági szereplık - szokások - kultúra, nyelv - jogrendszer, piaci

Részletesebben

A nemzetközi pénzügyi rendszer A gazdasági nyitottság és a pénzügyi rendszer

A nemzetközi pénzügyi rendszer A gazdasági nyitottság és a pénzügyi rendszer A nemzetközi pénzügyi rendszer A gazdasági nyitottság és a pénzügyi rendszer 1 Fő témakörök A nemzetközi fizetési mérleg A devizagazdálkodás A konvertibilitás A devizaárfolyam Devizaárfolyam-rendszerek

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 1 30,5 34 pont jeles 26,5 30 pont jó 22,5 26 pont közepes 18,5 22 pont elégséges 18 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet. Treasury termékei és szolgáltatásai. Lakossági Ügyfelek részére

Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet. Treasury termékei és szolgáltatásai. Lakossági Ügyfelek részére Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet Treasury termékei és szolgáltatásai Lakossági Ügyfelek részére 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. Befektetési szolgáltatások és termékek... 3 1.1 Portfoliókezelés... 3 2. Pénz-és

Részletesebben

Budapesti Értéktőzsde

Budapesti Értéktőzsde Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Pénztárak, mint a tőzsdei társaságok tulajdonosai Horváth Zsolt a BÉT vezérigazgatója Gondolkozzunk hosszú távon! A pénztárak természetükből adódóan hosszú távú befektetésekben

Részletesebben

Forintbetét és devizahitel

Forintbetét és devizahitel Új kormányos Régi gondok Üzleti konferencia GKI gazdaságkutató Rt. rendezésében Forintbetét és devizahitel Előadó: Erdei Tamás Elnök-vezérigazgató MKB Budapest, 2004. november 25. 1 Kamatok és infláció

Részletesebben

Van-e még értelme az önálló nemzeti valutáknak?

Van-e még értelme az önálló nemzeti valutáknak? Észtország, Magyarország, európai csatlakozás Van-e még értelme az önálló nemzeti valutáknak? Az észt miniszterelnök januárban bejelentette, hogy fel fogja kérni az EU brüsszeli bizottságát: vizsgálja

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett

Részletesebben

Árfolyamok. Miskolci Egyetem mesterképzés

Árfolyamok. Miskolci Egyetem mesterképzés Árfolyamok Miskolci Egyetem mesterképzés 24 órás devizapiac (Forex) Dollár/euró árfolyam alakulása (1999-2014 hónapvégi,ecb) 1,6 1,5 1,4 1,3 1,2 1,1 1 0,9 0,8 jan..99 jún..99 nov..99 ápr..00 szept..00

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport Név: Neptun kód: Az alábbi feladatok mindegyikében csak egy válasz helyes. Jelölje be az alábbi táblázatba az Ön által helyesnek tartott választ a megfelelő betűjelnél x-szel! Javítást nem fogadunk el.

Részletesebben

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN xv. APÁCZAI NAPOK NYME Apáczai Csere János Kar 2011. Október 28 Bod Péter Ákos Egyetemi tanár petera.bod@uni-corvinus.hu A zavarok a periférián

Részletesebben

Fedezeti ügyletek, avagy a vállalatok lottójátéka. Zsombori Zsolt fiókvezető (MKB Bank) 2012

Fedezeti ügyletek, avagy a vállalatok lottójátéka. Zsombori Zsolt fiókvezető (MKB Bank) 2012 Fedezeti ügyletek, avagy a vállalatok lottójátéka Zsombori Zsolt fiókvezető (MKB Bank) 2012 Az MKB Bank bemutatása* 1950, 1996 Fő tulajdonosa: Bayerische Landesbank (~90%) Mérlegfőösszege: ~3000 Mrd, jegyzett

Részletesebben

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank IX. Soproni Pénzügyi Napok 2015. október 1. Az előadás felépítése 1. Az adósságkezelés szerepe, jelentősége

Részletesebben

Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság. Dr. Dedák István 2012.06.22. 1

Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság. Dr. Dedák István 2012.06.22. 1 Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság Dr. Dedák István 2012.06.22. 1 Nobody understands debt Amikor az emberek a Kongresszusban az adósságról beszélnek, lényegében véve fogalmuk

Részletesebben

Makropénzügyek. 1. Elméleti alapok

Makropénzügyek. 1. Elméleti alapok Makropénzügyek 1. Elméleti alapok Félév menete Tananyag Pete Péter: Bevezetés a monetáris makroökonómiába, Osiris 1996, I. rész: Pénzelmélet Elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/bevezetes-monetaris/adatok.html

Részletesebben

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Pénzügykutató Rt AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Gáspár Pál és Várhegyi Éva PÜK Munkafüzet 1999/1 Budapest, 1998 december Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 ÖSSZEFOGLALÁS

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

A vállalati pénzügyi döntések fajtái

A vállalati pénzügyi döntések fajtái A vállalati pénzügyi döntések fajtái Hosszú távú finanszírozási döntések Befektetett eszközök Forgóeszközök Törzsrészvények Elsőbbségi részvények Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek

Részletesebben

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője A 2006-os ESA deficit alakulása Inflációs jelentés -7,8% Változások: Autópálya

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Nagy Márton, Palotai Dániel MNB 213. április 4. 28.I. II. III. IV. 29.I. II. III. IV. 21.I. II. III. IV. 211.I. II. III. IV. 212.I. II. III. IV. A válság kitörése

Részletesebben

Nemzetközi pénzügyek. 1. Az alapok áttekintése

Nemzetközi pénzügyek. 1. Az alapok áttekintése Nemzetközi pénzügyek 1. Az alapok áttekintése Tananyag Félév menete 1) P.R. Krugmann - M.Obstfeld : Nemzetközi Gazdaságtan IV. rész 18-22. fejezet, Panem, 2003 + előadásokon kijelölt további részek 2)

Részletesebben

Dr. Bozsik Sándor Egyetemi adjunktus pzbozsi@uni-miskolc.hu

Dr. Bozsik Sándor Egyetemi adjunktus pzbozsi@uni-miskolc.hu NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK Dr. Bozsik Sándor Egyetemi adjunktus pzbozsi@uni-miskolc.hu A4/414. szoba 1 Tantárgy célja Makroszinten: nemzetgazdaságok közötti együttműködés és az árfolyammozgások főbb jellemzői,

Részletesebben

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Tartalomjegyzék A GMU szerkezeti hiányosságai A felügyelés erősítése 2010-ben Az integrált pénzügyi keret (bankunió) terve

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

A 2008. évi költségvetés, a költségvetési fegyelem és a fiskális szabályrend

A 2008. évi költségvetés, a költségvetési fegyelem és a fiskális szabályrend A 2008. évi költségvetés, a költségvetési fegyelem és a fiskális szabályrend dr. Bathó Ferenc főosztályvezető Pénzügyminisztérium X. Jubileumi Pénztárkonferencia, Siófok 2007. november 20. Költségvetés

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. február 20. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

A megtakarítások jelentősége makrogazdasági szempontból, aktuális pénzügyi stabilitási vonatkozások. Király Júlia, alelnök

A megtakarítások jelentősége makrogazdasági szempontból, aktuális pénzügyi stabilitási vonatkozások. Király Júlia, alelnök A megtakarítások jelentősége makrogazdasági szempontból, aktuális pénzügyi stabilitási vonatkozások Király Júlia, alelnök Mindennapi Pénzügyeink konferencia 212. ius 14. Stabilitás és növekedés: lehet-e

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta?

Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta? Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta? Matolcsy György 52. MKT Közgazdász-vándorgyűlés, Nyíregyháza 2014. szeptember 6. 1 Tartalom Örökségünk Inflációs célkövetés a válság után

Részletesebben