Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei SZÁMVITELI POLITIKA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei SZÁMVITELI POLITIKA"

Átírás

1 Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei SZÁMVITELI POLITIKA Jóváhagyta: Pelle József igazgató Hatályos: az aláírás napjától Érvényes visszavonásig

2 Tartalomjegyzék I. Általános rész A szabályzat célja A szabályzat elkészítéséért felelős személyek meghatározása A szabályzattal szembeni követelmények A szabályzatra vonatkozó jogszabályi előírások... 3 II. A szabályzat részletes szabályai Az intézmény bemutatása A számviteli alapelvek érvényesülése A költségvetési és pénzügyi számvitel alkalmazásával kapcsolatos sajátos szabályok, előírások, módszerek A költségvetési könyvvezetés A pénzügyi könyvvezetés Az eszközök és források minősítési szempontjai Általános besorolási szabályok A költségvetési szerv által kialakításra kerülő besorolási szempontokhoz szükséges központi előírások köre Az eszközök minősítési szempontjai A könyvviteli mérlegben értékkel nem szereplő eszközök és források bemutatása Az eszközök értékelési szabályai Bekerülési érték meghatározása Terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának szabályai Terven felüli értékcsökkenés elszámolási szabályai Az értékvesztés elszámolása Értékhelyesbítés elszámolása A számviteli elszámolás és értékelés szempontjából lényeges, jelentős, nem lényeges és nem jelentős információk köre Általános kiadások megosztási módszereinek szabályozása Az éves költségvetési beszámoló elkészítés szabályai Az éves költségvetési beszámoló költségvetési számvitellel kapcsolatos részei A számviteli politika (szabályzat) keretében kötelezően elkészítendő szab.-ok III. Záró rendelkezések

3 I. Általános rész A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (továbbiakban: intézmény) a számvitelről szóló évi C. törvény (továbbiakban: Szt.) 14. (4) és (5) bekezdésében és az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet (továbbiakban: Áhsz.) 50. (1) és (7) bekezdésében foglaltak szerint készítette el a számviteli politikáját (továbbiakban: szabályzat). 1. A szabályzat célja A számviteli politika (szabályzat) célja, hogy az intézmény olyan számviteli rendszert (könyvvezetési és az azt alátámasztó bizonylati rendszer) alakítson ki, amely alapján összeállított éves költségvetési beszámoló megbízható és valós képet nyújtson a gazdálkodásról, illetve a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetről és ez feleljen meg mind az Szt., mind az Áhsz., illetve egyéb jogszabályi előírásoknak. A szabályzatban az intézménynek meg kell határozni az alkalmazott számviteli rendszer szabályait, működtetésének rendjét, amely alapján az intézmény össze tudja állítani vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről a megbízható és valós képet bemutató éves költségvetési beszámolót. A szabályzat hozzájárul és megalapozza az intézmény vezetéséhez, a megfelelő információk előállításához szükséges belső szabályozási rendet, megfogalmazza azokat az elvárásokat, módszereket, megoldásokat, amelyekre az intézménynek az adott jogszabályi keretek között lehetősége van. 2. A szabályzat elkészítéséért felelős személyek meghatározása A szabályzat kialakításáért, végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgatónak a szabályzattal kapcsolatosan a felelősségi jogköréből adódóan az alábbi feladatokat kell ellátnia: - biztosítania kell a gazdasági szervezet által kidolgozott eljárások gyakorlati megvalósítását, - a számviteli politika kialakításának és gyakorlati érvényesülésének ellenőrzését. A gazdasági vezető feladata a szabályzatban meghatározott elvek, eljárások gyakorlati végrehajtásának irányítása, ellenőrzése. 3. A szabályzattal szembeni követelmények A szabályzatot az Szt.-ben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján dolgozta ki az intézmény. A számviteli politikát úgy alakította ki, hogy az intézmény adottságaihoz, körülményeihez, sajátosságaihoz a legjobban illeszkedjen. A számviteli politikát az intézmény az előírásnak megfelelően írásba foglalta. 4. A szabályzatra vonatkozó jogszabályi előírások - Az intézmény a szabályzat összeállításánál elsődlegesen az Áhsz. 50. (1) és (7) bekezdéseiben foglaltakat vette figyelembe. - Ennek megfelelően a szabályzatban a költségvetési és pénzügyi számvitel alkalmazásával kapcsolatos sajátos szabályokat, előírásokat, módszereket rögzítette. A szabályzatban rögzítette az általános költségek szakfeladatokra és az általános kiadások 3

4 tevékenységekre történő felosztásának módját, a felosztáshoz alkalmazott mutatókat, vetítési alapokat. - Az Szt. 14. (3) és (4) bekezdéseiben foglaltak szerint az intézmény a szabályzatban rögzítette azokat az intézményre jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározta, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek. - A szabályzatban meghatározta, hogy az Szt.-ben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmazza, és ezt a gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatnia. II. A szabályzat részletes szabályai 1. Az intézmény bemutatása Az intézmény megnevezése: Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei Az intézmény székhelye: 1134 Budapest Dózsa György út 152. Irányító (felügyeleti) szerv megnevezése: Budapest Főváros Közgyűlése Budapest V. Városház u Adószám: Az intézmény általános forgalmi adónak alanya Bankszámlaszámok: költségvetési elszámolási számla és ehhez kapcsolódó alszámlák lakásépítési számla Költségvetési szerv gazdálkodási jogköre: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési intézmény Államháztartási szakágazati besorolása: Egyéb bentlakásos ellátás (alapvető) (hajléktalanok átmeneti szállása, éjjeli menedékhelye) családok átmeneti otthonában elhelyezettek ellátása A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása: Gyermekek átmeneti ellátása Hajléktalanok átmeneti ellátása Hajléktalanok nappali ellátása Utcai szociális munka Családsegítés Háziorvosi alapellátás Járóbetegek gyógyító szakellátása Fogorvosi alapellátás Fekvőbetegek krónikus ellátása általános kórházakban 4

5 Szakfeladat száma: Szakfeladat megnevezése: Hajléktalanok ellátása átmeneti szálláson (alapvető) Hajléktalanok ellátása éjjeli menedékhelyen (alapvető) Családok átmeneti otthonában elhelyezettek ellátása Nappali melegedő Utcai szociális munka Fekvőbetegek krónikus ellátása Háziorvosi alapellátás Járóbetegek gyógyító szakellátása Fogorvosi alapellátás Családsegítés Az intézmény az alaptevékenységén kívül vállalkozási tevékenységet is végez az alábbiak szerint: Szakfeladat száma: Szakfeladat megnevezése: Szállodai szolgáltatás Egyéb m. n. s. szálláshely-szolgáltatás M. n. s. egyéb felnőttoktatás Az ellátható vállalkozási tevékenység mértéke: Vállalkozási tevékenysége az éves költségvetés módosított kiadási előirányzataihoz viszonyítva 20%-ot érhet el. Vállalkozási tevékenység forrása: intézményi saját bevétel Gazdasági társaságban való engedélyezett részvétel: BMSZKI Szolgáltató és Üzemeltető Kft 100 %-os részesedés 2. A számviteli alapelvek érvényesülése Az intézmény a költségvetési és pénzügyi számvitelben az Szt.-ben meghatározott számviteli alapelveket az Áhsz. 4. (2) (8) bekezdéseiben meghatározott sajátosságokkal érvényesíti. A számviteli alapelvek tartalmi előírások megjelenítése mellett, amelyik alapelvnél értelmezhető, az intézmény feladatait is megjelöli. - A vállalkozás folytatásának elve Az Szt. szabálya szerint ez az alapelv azt jelenti, hogy a beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó szervezet a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése. A költségvetési szerveknél a vállalkozás folytatásának az elve azt jelenti, hogy az intézmény folytatja tevékenységét, vagyonát, anyagi eszközeit ennek érdekében veszi számba, mérlegeli a vele szemben támasztott követelményeket, tervezi és biztosítja az azok teljesítéséhez szükséges feltételeket. Ez az alapelv magában foglalja a szerkezeti változások megfigyelésének szükségességét is. Az elv teljesítése tehát perspektivikus gondolkodást, körültekintő tervezést, a tartalékok és a szükséges (többlet)források feltárását, adekvát munkaszervezet kialakítását és megfelelő munkaszervezést igényel az intézmény vezetésétől. 5

6 A feladatok végrehajtásáról készített költségvetési beszámolónak meg kell alapozni a következő év, évek költségvetési tervezését. Külön jelentőséget ad ennek az elvnek az, hogy az intézmény szociális, egészségügyi, oktatási területen közfeladatot lát el, az állam megbízásából lakossági igényeket elégít ki, a tevékenység folytatásáért az intézmény vezetői fokozott felelősséggel tartoznak. Ennek a felelősségnek tudatában kell számba venniük feladataikat, az azokban bekövetkezett vagy várható változásokat, és azok gondos mérlegelésével kell elkészíteniük költségvetésüket és kell számot adniuk a költségvetési beszámolóban működésükről. Az intézmény esetében az előzőekben foglalt körültekintő, gondos eljárás mellett feltétlenül figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a végezhető feladatok körét, volumenét, a tevékenység jellegét az intézmény nem alakíthatja ki saját hatáskörében, mivel ezt az irányító (felügyeleti) szervnek van joga gyakorolni. A teljesség elve Az intézménynek könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni, ideértve azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott költségvetési évre vonatkoznak. Az intézménynél a teljesség elve azt jelenti, hogy el kell számolni a naptári évre szóló költségvetéshez kapcsolódó minden, ebben az időszakban teljesült kiadást és bevételt (Költségvetési számvitel). A valódiság elve A könyvvitelben rögzített és a költségvetési beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen az Szt.-ben és az Áhsz.-ben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak. Az Szt. hatályos előírásai alapján megállapítható, hogy ennek az alapelvnek a szerepe felértékelődött, mivel az egyes értékelési eljárások a mérleg valódiságát tartják elsődlegesnek szemben az óvatosság elvével. Az intézmény a valódiság elvét az Szt.-ben rögzített szabályok szerint alkalmazza. A valódiság elve a számviteli politikában két területen érvényesül: az eszközök és források értékelési szabályzatában, a megbízható és valós összkép kialakítását szolgáló információkon belül az egyes értékelési eljárások alkalmazásánál. A világosság elve A könyvvezetést és a költségvetési beszámolót áttekinthető, érthető, az Áhsz.-nek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni. Az intézmény a világosság elvét az Szt.-ben rögzített szabályok szerint alkalmazza. A számviteli politikában ehhez az alapelvhez a bizonylatokkal kapcsolatos szabályozás kapcsolódik. A következetesség elve A költségvetési beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. 6

7 A következetesség elve a számviteli politika vonatkozásában azt is jelenti, hogy az abban megfogalmazott szabályokat, eljárásokat következetesen alkalmazni kell, tehát nem célszerű évente a számviteli politikát új alapokra helyezni, teljesen újraszabályozni. A folytonosság elve Az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év megfelelő záró adataival. Az egymást követő években az eszközök és a források értékelése, az eredmény számbavétele csak az Szt.-ben meghatározott szabályok szerint változhat. Az intézmény a folytonosság elvét az Szt.-ben rögzített szabályok szerint alkalmazza. A számviteli politikában ezzel az alapelvvel kapcsolatban akkor szükséges intézkedni, ha a választható értékelési módot feltétlenül egyik évről a másikra meg kell változtatni. Ebben az esetben az értékelés változtatása hatásának mérési feladatait is rögzíteni szükséges. Az összemérés elve Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. Az intézménynél az összemérés elve oly módon érvényesül, hogy a költségvetési és vállalkozási maradvány megállapításakor a bevételeket és kiadásokat tevékenységenként elkülönítve veszi figyelembe. Az óvatosság elve Az óvatosság elve azt jelenti az Szt. szerint, hogy nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség. Az intézménynél az óvatosság elve érvényesítésekor a céltartalék képzésére vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. Az intézménynek is fontos foglalkozni az óvatosság elve alapján az értékvesztéssel. A készletek, a követelések értékvesztését itt is el kell számolni, a költségvetési beszámolóban a tényleges vagyoni értéket kell szerepeltetni. A bruttó elszámolás elve A bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben az Szt.-ben szabályozott esetek kivételével nem számolhatók el. Az intézménynél is fontos a bruttó elszámolási alapelvnek az alkalmazása, mert arra is figyelemmel kell lenni, hogy a központi költségvetés is bruttó módon tartalmazza a bevételeket és a kiadásokat. Ennek következtében a nettósított zárszámadás a költségvetéssel összehasonlíthatatlan lenne. Az egyedi értékelés elve Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. 7

8 Az intézménynek az egyedi értékelés alapelvét az Szt.-ben rögzített szabályok szerint kell alkalmazniuk, azzal az eltéréssel, hogy az egyszerűsítés alá vont követeléseknél ez az értékelés sajátosan jelenik meg. A számviteli politikában ez az alapelv az Eszközök és források értékelési szabályzatban megfogalmazott eljárási szabályokon keresztül jelenik meg. Az időbeli elhatárolás elve Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei, és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik. Az intézménynél ezt az alapelvet a költségvetési számvitelben nem lehet alkalmazni. A tartalom elsődlegessége a formával szemben A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően az Szt. alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni. Az intézmény a tartalom elsődlegessége a formával szemben alapelvet az Szt.-ben rögzített szabályok szerint alkalmazza. Az intézménynek a számviteli politika kialakításánál gondoskodni kell arról, hogy a gazdasági eseményeket a valóságos tartalmuk szerint kell a számviteli elszámolások során megítélni és elszámolni. A lényegesség elve Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása az ésszerűség határain belül befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit. A költség-haszon összevetésének elve A beszámolóban (a mérlegben, eredmény kimutatásban, a kiegészítő mellékletben) nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel. Az intézménynél ezt a számviteli alapelvet a törvények és a kormányrendeletek által előírt információ szolgáltatások esetében nem lehet figyelembe venni. 3. A költségvetési és pénzügyi számvitel alkalmazásával kapcsolatos sajátos szabályok, előírások, módszerek Az intézménynek az Áhsz.-ben foglaltaknak megfelelően kétféle számviteli nyilvántartást kell vezetnie. A költségvetési bevételekre és kiadásokra, a kapcsolódó előirányzatokra, kötelezettségvállalásra, végleges kötelezettségvállalásra és követelésekre a költségvetési számvitelt, míg a tevékenység eredményének és a vagyon nyilvántartására pénzügyi számvitelt kell vezetniük egy rendszeren belül. Emiatt egyes gazdasági eseményeket mind a két számvitelben rögzíteni kell. 8

9 3.1. A költségvetési könyvvezetés A költségvetési könyvvezetés keretében a bevételi és kiadási előirányzatok alakulására, a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, valamint ezek teljesítésére kiható gazdasági eseményekről a valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartást kell vezetni és azt a költségvetési év végével lezárni. A költségvetési számvitelben a költségvetési évre vonatkozó gazdasági események hatását legkésőbb az előirányzatok és a teljesítések tekintetében a következő év január 31-éig, a követelések, a végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek tekintetében a mérlegkészítés időpontjáig lehet elszámolni. A költségvetési könyvvezetés a számviteli alapelvek az Áhsz-ben meghatározott sajátosságai figyelembevételével, magyar nyelven, az egységes számlakeret 0-ás számlaosztályán belül a 00. és számlacsoportban vezetett nyilvántartási számlák használatával, a kettős könyvvitel szabályai szerint, forintban történik. A költségvetési jelentés és a maradvány kimutatás jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségeinek alátámasztásáról az Áhsz-ben előírt részletező nyilvántartások vezetésével kell gondoskodni. A bevételi és kiadási előirányzatokat, a követeléseket, kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, valamint ezek teljesítését az Áhsz-ben meghatározott egységes rovatrend szerint kell nyilvántartani. Az egységes rovatrendtől nem lehet eltérni, azonban az egyes rovatok saját hatáskörben további részletező tételekre alábonthatók. A költségvetési könyvvezetés során a visszatérítendő támogatások, kölcsönök és a közhatalmi bevételek kivételével a költségvetési évben nyilvántartásba vett - költségvetési kiadásoknak a kifizetéssel megegyező évben bármely okból történő visszatérítését a kiadások és a kiadáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, - költségvetési bevételeknek a befizetéssel megegyező évben bármely okból történő visszatérítését a bevételek és a bevételhez kapcsolódó követelések csökkentéseként kell nyilvántartásba venni. A költségvetési könyvvezetés során a 05. és a 09. számlacsoportot az egységes rovatrend szerinti bontásban kell vezetni, valamennyi nyilvántartási számlát tovább bontva - bevételi vagy kiadási előirányzatok nyilvántartási számlára, - követelések vagy kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartási számlára, és - teljesítés nyilvántartási számlára. A bevételi és kiadási előirányzatok nyilvántartási számláin a 001. Előirányzat nyilvántartási ellenszámlával szemben történik az eredeti előirányzat, majd azt követően annak módosítása, átcsoportosítása, zárolása, törlése nyilvántartásba vétele. Az egységes rovatrend K512. Tartalékok rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon kizárólag az előirányzatokat érintő gazdasági események nyilvántartásba vétele történhet. A követelések nyilvántartási számláin a 004. Követelés nyilvántartási ellenszámlával szemben történik a követelés növekedésének - így különösen annak előírása, vásárlása, átvétele, elszámolt értékvesztés visszaírása, árfolyam-változás miatti növekedése - és a teljesítés kivételével csökkenésének - így különösen annak behajthatatlanná válása, értékesítése, átadása, elengedése, elszámolt értékvesztése, árfolyam-változás miatti 9

10 csökkenése - nyilvántartásba vétele attól függően, hogy a költségvetési évben esedékes vagy költségvetési évet követően esedékes követelésnek minősül. Nem lehet a követelések nyilvántartási számláin nyilvántartani az Szt. szerinti biztos (jövőbeni) követeléseket. Behajthatatlan követelés leírása esetén a behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. A behajthatatlan követelés leírása nem minősül a követelés elengedésének. A behajthatatlannak minősített követelésekre kapott összeget az eredeti követeléssel azonos nyilvántartási számlán kell nyilvántartásba venni. Ha a követelésre korábban értékvesztést számoltak el, a követelés nyilvántartott értékét meghaladóan realizált összeget az eredeti követeléssel azonos nyilvántartási számlán kell nyilvántartásba venni. Költségvetési évben esedékes követelésként kell nyilvántartani az olyan követeléseket, amelyek teljesítésének határnapja vagy a teljesítésére rendelkezésre álló határidő kezdő napja a követelés nyilvántartásba vételének évére esik. Más követelést költségvetési évet követően esedékes követelésként kell nyilvántartani. A kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartási számláin a 002. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámlával szemben történik azok növekedésének - így különösen annak keletkezése, árfolyam-változás miatti növekedése - és a teljesítés kivételével csökkenésének - így különösen annak más általi átvállalása, elengedése, árfolyam-változás miatti csökkenése - nyilvántartásba vétele attól függően, hogy az végleges vagy nem végleges, költségvetési évben esedékes vagy költségvetési évet követően esedékes kötelezettségvállalásnak, más fizetési kötelezettségeknek minősül. Az adott évi költségvetés terhére vállalt azon kötelezettségvállalásokat, amelyek kifizetése a következő év június 30-ig megtörténik teljes összegükben költségvetési évben esedékes kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként kell nyilvántartani. Az Szt. szerinti biztos (jövőbeni) kötelezettségeket a kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartási számláin kell nyilvántartani. A költségvetési évet követően esedékes követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek évek szerinti tagolását más fizetési kötelezettségeket a részletező nyilvántartásokban kell nyilvántartani. A teljesítések nyilvántartási számláin 003. Kiadások nyilvántartási ellenszámlával vagy a 005. Bevételek nyilvántartási ellenszámlával szemben történik a kiadás vagy bevétel nyilvántartásba vétele attól függően, hogy a kiadás vagy bevétel mely tevékenység, kormányzati funkció végzése során merült fel. E nyilvántartási számlákat alap és vállalkozási tevékenység szerint tovább kell tagolni. A 003. Kiadások nyilvántartási ellenszámlán belül a tevékenységre, kormányzati funkcióra közvetlenül nem hozzárendelhető kiadások évközi elszámolására döntés alapján külön nyilvántartási számla nyitható. Az intézmény a központosított illetmény számfejtési körbe tartozik. Az ebbe a körbe tartozó intézmények a K1-2. rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon a kiadások teljesítését a központosított illetményszámfejtés szabályai szerint megküldött könyvelési értesítő vagy más adatszolgáltatás szerint kötelesek nyilvántartásba venni. Nettó finanszírozás esetén ezzel egyidejűleg a nettósításba bevont központi támogatások bruttó összegét a B11. Önkormányzatok működési támogatásai rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon is nyilvántartásba kell venni. A Magyar Államkincstár (továbbiakban: Kincstár) és a központosított illetményszámfejtés körébe tartozó szervezetek legalább negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap

11 napjáig kötelesek egymással egyeztetni a kincstári könyvelési értesítő és a szervezet részletező nyilvántartásaiban szereplő adatok közötti esetleges eltéréseket. A feltárt és mindkét fél által elfogadott eltérésekről a Kincstár helyesbítő könyvelési értesítőt küld A pénzügyi könyvvezetés A pénzügyi könyvvezetés keretében a tevékenység során előforduló, az eszközökre és forrásokra, azok változására és az eredmény alakulására ható gazdasági eseményekről a valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartást kell vezetni és azt a költségvetési év végével lezárni. A pénzügyi könyvvezetés a számviteli alapelvek figyelembevételével, magyar nyelven, az egységes számlakeret 1-9. számlaosztályán belül vezetett számlák (a továbbiakban: könyvviteli számlák) használatával, a kettős könyvvitel szabályai szerint, forintban történik. A jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségek alátámasztásáról a könyvviteli számlák további tagolásával vagy a könyvviteli számlákhoz kapcsolódó részletező nyilvántartások vezetésével kell gondoskodni. A részletező nyilvántartások kötelező minimum tartalmát az Áhsz. állapítja meg. Az 1-3. számlaosztály az eszközök, a 4. számlaosztály a források könyvviteli számláit tartalmazza. Az eredmény kimutatás elkészítéséhez, a mérleg szerinti eredmény megállapításához szükséges adatokat az 5. és a 8. és a 9. számlaosztály könyvviteli számlái tartalmazzák. A költségekről és megtérült költségekről szóló kimutatás elkészítéséhez szükséges adatokat a 7. számlaosztály tartalmazza. A 7. számlaosztályt a tevékenység során használt szakfeladatok szerint tovább kell tagolni. A szakfeladathoz közvetlenül nem hozzárendelhető költségek évközi elszámolására a 6. számlaosztály használható. A 6. számlaosztályban a költségeket a következők szerint kell elszámolni: - a 61. Javító-karbantartó műhelyek költségei számlacsoportban kell kimutatni a tárgyi eszközök saját vállalkozásban megvalósított felújítási, javítási költségeit, - a 62. Egyéb kisegítő részlegek költségei számlacsoportban kell kimutatni azoknak az üzemeknek, műhelyeknek például energiaüzem - a költségeit, amelyek nem közvetlenül szolgálják a tevékenységet, - a 63. Szakmai egységek költségei számlacsoport tartalmazza a sajátos, az alaptevékenység részeként működő szakmai részlegek költségeit, - a 64. Szakágazatok általános költségei számlacsoport azoknak a költségeknek a kimutatására szolgál, amelyek több, azonos szakágazathoz tartozó szakfeladatot terhelnek, - a 65. Vállalkozói részlegek költségei számlacsoportban kell kimutatni az önálló termelő, szolgáltató üzemek költségeit, ha azok kizárólag a vállalkozási tevékenység érdekében merülnek fel, és - a 66. Központi irányítás költségei számlacsoport tartalmazza a szervezet egészére kiterjedő költségeket, ha azok nem a kisegítő vagy szakmai részlegekben merülnek fel. A pénzügyi könyvvezetés során a költségeket elsődlegesen az 5. számlaosztályban költségnemek szerint, másodlagosan az 591. Költségnem átvezetési számla használatával a 6. vagy 7. számlaosztály könyvviteli számláin kell könyvelni. Az eszközök és szolgáltatások értékesítése nettó eredményszemléletű bevételei, az egyéb működési célú támogatások eredményszemléletű bevételei és a felhalmozási célú 11

12 támogatások eredményszemléletű bevételei elszámolására szolgáló könyvviteli számlákat a tevékenység során használt szakfeladatok szerint tovább kell tagolni. A 0. számlaosztály 01. és 02. számlacsoportja azokat a nyilvántartási számlákat tartalmazza, amelyeken kimutatott tételek a mérleg szerinti eredményt és a saját tőke összegét közvetlenül nem befolyásolják. A 01. és 02. számlacsoportban a 006. Egyéb nyilvántartási ellenszámla számláival szemben történik könyvelés. A 01. Befektetett eszközök számlacsoporton belül kell nyilvántartani az olyan értékkel rendelkező befektetett eszköznek minősülő eszközöket, amelyek nem szerepeltethetők a mérlegben. Ide tartoznak a bérbe vett, letétbe, bizományba, üzemeltetésre átvett befektetett eszközök. A 02. Készletek számlacsoportban kell nyilvántartani az olyan értékkel rendelkező készleteket, amelyek nem szerepeltethetők a mérlegben. Ide tartoznak a bérbe vett, letétbe és a bizományba átvett készletek. A pénzügyi számvitelben kell elszámolni a következő gazdasági események hatását: Nem lehet költségvetési vagy finanszírozási bevételként és kiadásként elszámolni a pénzeszközök olyan változásának hatását, amelyek előlegként nem jelentik azok végleges felhasználását, átmenetileg nem számolhatók el az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt, továbbá a pénzeszközök közötti pénzforgalom, a letéti és más idegen pénzeszközök kezelésével, az államháztartáson belüli támogatások, vagy a bevételek beszedésének, kiadások teljesítésének lebonyolításával kapcsolatosak. Az előbbi gazdasági események szerinti elszámolásokra, valamint az általános forgalmi adó sajátos könyvviteli elszámolására az egységes számlakeret 36. Sajátos elszámolások számlacsoportjának könyvviteli számlái, ezen belül a pénzeszközök átvezetései, az azonosítás alatt álló tételek, az általános forgalmi adó elszámolásai, a követelés és kötelezettség jellegű sajátos elszámolások, valamint az egyéb sajátos eszközoldali és forrásoldali elszámolások szolgálnak. A könyvviteli számlákon az elszámolásokat a pénzeszközök könyvviteli számláival szemben, nettó módon kell vezetni. A pénzeszközök átvezetései között a fizetési és a kincstári technikai, lebonyolítási, beszedési számlák egymás közötti, és a számlák és a házipénztár közötti pénzforgalmat kell elszámolni. Az azonosítás alatt álló tételek között az olyan befizetéseket és a fizetési számlák számlavezető általi terheléseit kell elszámolni, amelyek az alap-, illetve vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban merültek fel, de a keletkezés pillanatában végleges bevételi vagy kiadási rovaton nem kerülhetnek elszámolásra az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt. Az azonosítás alatt álló tételek között a pénztárból történő kifizetések és a fizetési számla tulajdonosa által kezdeményezett átutalások nem mutathatók ki. Az általános forgalmi adó elszámolásai között az előzetesen felszámított és az áthárított - az alapjául szolgáló ügyletnek megfelelő követeléssel vagy kötelezettséggel szemben -, valamint a fordított adózás alá tartozó általános forgalmi adót kell elszámolni. A mérlegkészítés időpontjáig a pénzeszközök átvezetéseit rendezni kell a pénzeszközök könyvviteli számláival szemben, az azonosítás alatt álló tételeket és az általános forgalmi adó elszámolásokat át kell vezetni a költségvetési számvitelben a megfelelő nyilvántartási számlákra és a pénzügyi számvitelben a megfelelő könyvviteli számlákra. Ezeken a jogcímeken a mérlegben nem mutatható ki tétel. A követelés jellegű sajátos elszámolások között kell elszámolni - az adott előlegeket az előleggel történő elszámolásig, visszatérítéséig, 12

13 - a intézménynél a nettó finanszírozás során a forgótőke elszámolását, visszapótlását annak felhasználásáig. Az egyéb sajátos eszközoldali elszámolások között kell elszámolni, és a mérlegben ilyen elnevezéssel kimutatni - a decemberben kifizetett december havi személyi juttatásokat a költségvetési évet követő év január hónapjáig, és - az utalványok, bérletek és más hasonló, készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek nem minősülő eszközök beszerzését a foglalkoztatottak, ellátottak részére történő kiadásáig, támogatásként történő átadásáig, a hiányzó, megsemmisült, érvénytelenített utalványok, bérletek állományból történő kivezetéséig. A kötelezettség jellegű sajátos elszámolások között kell elszámolni - a kapott előlegeket az előleggel történő elszámolásig, visszatérítéséig - amelyek a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás során a vevőktől kapott, általános forgalmi adót nem tartalmazó előlegekből, visszatérítendő költségvetési bevételek összegéből, valamint az utólagos elszámolásra átvett pénzeszközökből állnak, - az intézmény nettó finanszírozása során a forgótőke elszámolását, visszapótlását annak felhasználásáig. Az egyéb sajátos forrásoldali elszámolások között kell elszámolni, és a mérlegben ilyen elnevezéssel kimutatni az idegen pénzeszközökkel kapcsolatos pénzforgalmat. Idegen pénzeszközként kell elszámolni azon pénzeszközöket, amelyek változása a költségvetési számvitelben költségvetési vagy finanszírozási bevételként vagy kiadásként nem tartható nyilván. Az idegen pénzeszközök között elkülönítetten kell elszámolni a belföldi és a nemzetközi támogatási programok idegen pénzeszközeit. A nemzetközi támogatási programokhoz kapcsolódó idegen pénzeszközök között kell elszámolni - az Európai Unió költségvetéséből kapott támogatás összegét a még fel nem használt időpontig, és - az Európai Uniótól vagy más nemzetközi szervezetektől érkező olyan támogatásokat, amelyek végső kedvezményezettje valamely államháztartáson kívüli szervezet, személy, és a költségvetésben bevételként és kiadásként nincsenek megtervezve. Az intézmény a CT-EcoSTAT integrált számítógépes rendszert alkalmazza a költségvetési és a pénzügyi könyvvezetés teljesítéséhez. 4. Az eszközök és források minősítési szempontjai 4.1 Általános besorolási szabályok Az Szt. a befektetett eszközök, és a forgóeszközök megkülönböztetéséhez mindössze egyetlen kritériumot határoz meg, amely szerint a kétféle eszközcsoport elválasztása a használati idő alapján történik. A használati idő meghatározását az Áhsz. az intézmény hatáskörébe utalja. Az eszközök, amelyek az intézmény tevékenységét egy éven túl szolgálják a befektetett eszközök közé, amelyek éven belül elhasználódnak, a forgóeszközök közé kerülnek besorolásra. 13

14 A "tartósan" minősítés alatt az Szt-ben megfogalmazott tartósságot kell érteni, mely az intézmény tevékenységének egy évet meghaladó szolgálatát, az egy éven túli hasznosítást, az egy évet meghaladó lekötést jelenti. 4.2 A költségvetési szerv által kialakításra kerülő besorolási szempontokhoz szükséges központi előírások köre Az intézménynek az egyes eszközök befektetett eszköznek, illetve forgóeszköznek minősítésénél a következő központi előírásokat figyelembe kell venni: nem lehet kimutatni az eszközök (sem a befektetett, sem a forgóeszközök) között a bérbe vett eszközöket. Ezeket az eszközöket a 0. nyilvántartási számlák számlaosztályban szabad nyilvántartani; a bérbe vett vagy használatra átvett eszközökön végzett beruházási és felújítási munkák értékét a befektetett eszközök között, az adott eszköznek megfelelő csoportnál lehet kimutatni. 4.3 Az eszközök minősítési szempontjai Az eszközök minősítésénél a használati időn kívül a következő főbb szempontokat veszi figyelembe az intézmény: a minősítés eszközcsoportonként, illetve eszközönként kerül végrehajtásra; az állandóan ismétlődő eszközbeszerzéseknél vizsgálja az elhasználódás, selejtezés gyakoriságát; egyes eszközcsoportokat fizikai jellemzőik alapján konkrétan ki lehet zárni akár a befektetett eszközök, akár a forgóeszközök köréből. az azonos rendeltetésű eszközök a gyakorlatban történő használatuk alapján kerülhetnek egy intézményen belül a forgóeszközök és a befektetett eszközök közé is; konkrétan meghatározza, hogy milyen esetekben kell önálló eszköznek besorolni egy vagyonelemet, és mikor kell tartozéknak minősíteni; az egyedi eszközök esetében a Műszaki és gazdasági ellátó csoport hatáskörébe tartozik a minősítés; az egyes eszközök minősítését a számviteli bizonylatokon írásban rögzíti. 4.4 A könyvviteli mérlegben értékkel nem szereplő eszközök és források bemutatása követeléseknél: biztos jövőbeni követelések; függő követelések (pl. le nem zárt peres ügyek miatti követelések, kapott biztosítékok, fedezetek); kötelezettségeknél: függő kötelezettségek (pl. le nem zárt peres ügyek miatti kötelezettségek, biztosítékokkal, fedezetekkel kapcsolatos függő kötelezettség); biztos jövőbeni kötelezettség; befektetett eszközöknél: nulláig leírt, de használatban lévő eszközök; üzemeltetésre, kezelésre átvett eszközök; bérbe vett eszközök; 14

15 mennyiségi nyilvántartásban lévő eszközök (korábbi kis értékű tárgyi eszközök); készleteknél: mennyiségi nyilvántartásban lévő eszközök (pl. használatban lévő készletek). 5. Az eszközök értékelési szabályai A konkrét szabályokat az Eszközök és források értékelési szabályzata tartalmazza. Az értékelési körbe tartozó feladatcsoportokon belül azokban az esetekben, ahol az intézménynek az Szt., illetve az Áhsz. előírásai szerint választási lehetősége van jelen szabályzat rögzíti. Az értékelés körébe tartozó feladatcsoportok: 5.1. Bekerülési érték meghatározása A bekerülési érték megállapításánál az intézménynek egyetlen kivételtől eltekintve nincs döntési lehetősége. Ez az egyetlen kivétel az Szt. 47. (9) bekezdésében szabályozott eset, amikor az eszköz használatba vételekor még nem áll rendelkezésre minden dokumentum és a bekerülési értéket sajátosan (szerződés, piaci információk, jogszabályi előírás) kell megállapítani. A Műszaki és gazdasági ellátó csoport munkatársának a feladata a becsült bekerülési érték meghatározása Terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának szabályai Az immateriális javak és tárgyi eszközök üzembe helyezését követően az intézmény értékcsökkenést számol el. Az értékcsökkenés az adott eszköz fizikai és erkölcsi elavultságát jellemző mutató. Az értékcsökkenést az intézmény az éves szintű leírási kulcsok alapján, a tényleges használatnak megfelelően, időarányosan negyedévente számolja el. Az értékcsökkenést a beszerzési, vagy előállítási költség alapján számítva a következők szerint kerül megállapításra: alapítás- átszervezés, illetve kísérleti fejlesztés aktivált érték 20 % vagyoni értékű jogok 16 % szellemi termékek 33 % egyéb immateriális javak 20 % épületek 2 % építmények 3 % gépek, berendezések és felszerelések, kivéve a számítástechnikai eszközöket 14,5 % járművek 20 % számítástechnikai és ügyvitel technikai eszközök 33 % A terv szerinti értékcsökkenés elszámolására az Áhsz. 9. pontjában rögzített szabályok vonatkoznak. Ennél a feladatcsoportnál az intézménynek kizárólag egyes eszközcsoportok értékcsökkenés kulcsának a megállapítására terjed ki a választási lehetősége. 15

16 Ez a következő: az épület beruházásoknál a műszaki paraméterek alapján dönteni kell, hogy az adott eszköz hosszú, közép vagy rövid élettartamú szerkezettel rendelkezik. Ennek meghatározása műszaki, mérnöki segítséget igényel Terven felüli értékcsökkenés elszámolási szabályai Az intézmény terven felüli értékcsökkenést kizárólag év közben az immateriális javak, tárgyi eszközök után akkor számolhat el, ha az immateriális javak, a tárgyi eszközök (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert az immateriális javak, a tárgyi eszközök (ideértve a beruházást is) feleslegessé váltak, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használhatók, illetve használhatatlanok. Ezekben az esetekben az intézménynek döntési lehetősége nincs Az értékvesztés elszámolása Értékvesztést kell elszámolni részesedésekre, készletekre, követelésekre, nem a Kincstár által vezetett fizetési számlákra. A közhatalmi bevételekre vonatkozó követelések és az adók módjára behajtandó kis összegű követelések értékelése során az értékvesztés összege a kötelezettek együttes minősítése alapján egyszerűsített értékelési eljárással, azok csoportos értékelésével is meghatározható. Az egyszerűsített értékelési eljárás során az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt, a várható megtérülésre vonatkozó százalékos mutatók meghatározását a követelés-beszedés eredményének előző költségvetési év(ek)re vonatkozó adatai alapján kell kialakítani. Az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt százalékos mutatókat évente felül kell vizsgálni. Az egységes rovatrend B31. Jövedelemadók, B32. Szociális hozzájárulási adó és járulékok, B33. Bérhez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók, B34. Vagyoni típusú adók és B35. Termékek és szolgáltatások adói rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott és annak alapján a pénzügyi számvitelben elszámolt követelések (a továbbiakban együtt: az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont adókövetelések) értékelési elveinek meghatározása során a kötelezetteket legalább - státuszuknak megfelelően - folyamatosan működő adósok, illetve folyamatos működésükben korlátozott adósok szerinti - így különösen felszámolás alatt lévő, csődeljárás alá vont, végelszámolás alatt lévő, jogutód nélkül véglegesen megszűnt - csoportosításban kell részletezni. A folyamatosan működő adósokkal szembeni követeléseket lejáratuk szerint tovább kell bontani legalább a) 90 napon belüli, b) napos, c) napos, és d) 360 napon túli minősítési kategóriákra. 16

17 A követelések működési célú támogatások bevételeire államháztartáson belülről, a követelések felhalmozási célú támogatások bevételeire államháztartáson belülről értékvesztés nem számolható el Értékhelyesbítés elszámolása Az intézmény az értékhelyesbítés elszámolását nem alkalmazza. 6. A számviteli elszámolás és értékelés szempontjából lényeges, jelentős, nem lényeges és nem jelentős információk köre A lényegesség elve alapján lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait, a felhasználó döntéseit. Az intézmény feladataiban bekövetkező változások: Az intézmény mind az alap-, mind a vállalkozási tevékenységét az alapító okiratban foglaltak keretein belül végezheti. Olyan feladatot az intézmény nem végezhet, amelyet az alapító okirat nem tartalmaz. Előfordulhat olyan eset, hogy az intézmény feladatellátása egyik évről a másikra a megadott feladatkörön belül jelentősen megváltozhat. Szervezeti változások: Ezek a változások lehetnek belső változások, vagy az intézmény egészét érintő változások. Ez utóbbival kapcsolatban az intézménynek külön szabályozási kötelezettsége nincs, mivel ez a változás az irányító (felügyeleti) szervtől indul. A belső változásoknál a változás gazdálkodást is érintő kihatását a gazdasági szervezet munkatársainak kell figyelnie, mérnie, valamint javaslatot tenni az egyes egységekkel kapcsolatos belső eljárási rend változtatására. A szokásos és rendkívüli események minősítése: A rendkívüli eseményeknek az intézmény gazdálkodására gyakorolt hatása független az intézmény szokásos tevékenységétől. A rendkívüli gazdasági események az intézmény tevékenységével nem állnak közvetlen kapcsolatban. Ilyenek lehetnek pl.: Bevételeknél a szokásos mértéket meghaladó káreseményekkel kapcsolatos térítések, bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések; egyszeri többlettámogatások; pénzeszközátvételek. Kiadásoknál egyszeri beruházások, felújítások; zárolások; káresemények helyreállítási kiadásai; kártérítések, késedelmi kamatok. 17

18 A számviteli politika keretében rögzíteni és minősíteni kell azokat a témákat, amelyek lényegesek a számviteli elszámolás szempontjából és jelentős összegű eltérésnek tekinthetők a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelésénél, és az értékvesztés elszámolásánál. - Lényegesnek kell minősíteni a beszámoló szempontjából minden olyan a megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló információt, amelynek elhagyása, vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló és a felhasználó adatait. Ha az ellenőrzés, önellenőrzés során jelentős hiba kerül feltárásra, akkor azt a számviteli nyilvántartásokon azonnal helyesbíteni kell, illetve át kell vezetni. - Kis összegű követelés: a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott értékhatár alatti követelés, amely forint (Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CCXXX. törvény 61. ). - A behajthatatlan követelés az Szt-ben meghatározott kis összegű követelés, amely csak a termékértékesítés és szolgáltatás nyújtásából származó követelésre vonatkozik. A központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében - az olyan követelés, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással vagy a végrehajtással kapcsolatos ráfordítások nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, és az olyan követelés, amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel. - Az intézménynél az értékvesztést a készletekre (anyag és árukészlet), a valuta és devizakészletekre, külföldi pénzértékre szóló követelésre, befektetett eszközökre kell elszámolni. - Jelentős összegű a hiba, ha megállapításának évében, az ellenőrzések során ugyanazon költségvetési évet érintően megállapított hibák, hibahatások együttes (előjeltől független) összege eléri, vagy meghaladja a költségvetési év mérlegfőösszegének 2%- át, vagy - ha a mérlegfőösszeg 2%-a meghaladja a százmillió forintot. Kis értékű immateriális javak, tárgyi eszközök: a 200 e Ft egyedi értéket nem meghaladó bekerülési értékű vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök. A kis értékű tárgyi eszközök és szellemi termékek minősítésekor az intézmény az Áhsz. előírásait figyelembe véve úgy döntött, hogy az ÁFÁ-val növelt 200 e Ft egyedi beszerzési ár alatti tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzési költségét a dologi kiadások között számolja el használatba vételkor, az azonnali folyó kiadásként. 7. Általános kiadások megosztási módszereinek szabályozása Az intézménynek minden kiadását el kell számolni kormányzati funkciókra (tevékenység), de nem minden elsődlegesen költségnemenként elszámolt költségeket kell másodlagosan is szakfeladatokra elszámolni. Az intézmény minden esetben másodlagosan szakfeladatra számolja el a költségeit. A központi irányítás kiadásai az ellátotti létszám arányában (természetes mutatószám) kerülnek felosztásra. A központi irányítás kiadásaiból az igénybevett vendégéjszakák (vetítési alap) alapján számított összeg kerül felosztásra a vállalkozási tevékenységre. 18

19 Azt a számítási folyamatot, amelynek során az általános kiadásokat a tevékenységekre (kormányzati funkciókra) ráterheljük, kiadásfelosztásnak nevezzük. A kiadások felosztásánál azt az azonosságot mindig figyelni kell, hogy a felosztandó kiadások főösszege nem csökkenhet, vagy nem növekedhet a felosztási munkamenetben. 8. Az éves költségvetési beszámoló elkészítés szabályai Az éves költségvetési beszámolót a költségvetési év kezdetétől a mérleg fordulónapjáig terjedő időtartamra kell készíteni. A mérleg fordulónapja a költségvetési év utolsó napja. A könyvek zárását követően bizonylatokkal, szabályszerű könyvvezetéssel, az Áhsz. szabályai szerint folyamatosan vezetett részletező nyilvántartásokkal, a könyvviteli zárlat során készített főkönyvi kivonattal, valamint leltárral alátámasztott éves költségvetési beszámolót kell készíteni. Az éves költségvetési beszámolót az Áhsz. szerinti formában, magyar nyelven kell elkészíteni és ezer forintban kell megadni. Az éves költségvetési beszámoló részei: A költségvetés végrehajtásának ellenőrzését és a zárszámadás elkészítését a költségvetési számvitellel biztosító költségvetési jelentés, maradvány kimutatás, adatszolgáltatás a személyi juttatások és a foglalkoztatottak összetételéről, A vagyoni helyzet és az eredményszemléletű bevételek, költségek, ráfordítások alakulását, valamint a zárszámadás kiegészítő információinak elkészítését a pénzügyi számvitellel biztosító mérleg, eredmény kimutatás, költségekről és megtérült költségekről szóló kimutatás, és kiegészítő melléklet mutatja be. Az éves költségvetési beszámolót legkésőbb a következő év február 28-ig kell a felügyeleti szervhez megküldeni Az éves költségvetési beszámoló költségvetési számvitellel kapcsolatos részei A költségvetési jelentés 1. az egységes rovatrend szerinti tagolásban az eredeti és módosított előirányzatokat, az azokra vonatkozó követeléseket, kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, valamint az előirányzatok teljesítését, és 2. a teljesített bevételek és kiadások kormányzati funkciók szerinti megoszlását, valamint azoknak a kormányzati funkciók rendjében meghatározott mutatószámait tartalmazza. Az éves költségvetési beszámolókban a központi költségvetésről szóló törvényben megjelenő előirányzatonként kell elkészíteni a költségvetési jelentést. A maradvány kimutatás az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység bevételeit és kiadásait tartalmazza, továbbá bemutatja a kötelezettségvállalással terhelt maradványt, a szabad maradványt és a vállalkozási maradványt terhelő befizetési kötelezettséget. 19

20 A személyi juttatások és a foglalkoztatottak összetételéréről szóló adatszolgáltatást a besorolási osztály és fizetési fokozat szerinti tagolásban,, valamint a számukra kifizetett személyi juttatások munkajogi jogcím szerinti megoszlásában kell kimutatni A mérleg A mérleget az Áhsz. melléklete szerint kell elkészíteni. A mérleg tételeinek további tagolása, a tételek összevonása, új tételek felvitele nem megengedett. A mérlegben minden tételnél fel kell tüntetni az előző mérleg megfelelő adatát. Ha az ellenőrzés az előző éves költségvetési beszámoló(k)ban elkövetett jelentős összegű hibá(ka)t állapított meg, a - mérlegkészítés időpontjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve a jogerőssé vált megállapítások miatti - módosításokat a mérleg minden tételénél az előző adatok mellett be kell mutatni. Ilyen esetben a mérlegben külön-külön oszlopban szerepelnek az előző mérleg adatai, a módosítások, valamint a költségvetési év kezdetétől a mérleg fordulónapjáig terjedő időszak adatai. A megállapított jelentős összegű hibá(k) összegével az előző mérleg adatai nem módosíthatók. A mérlegben a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök között kell kimutatni az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket, a befektetett pénzügyi eszközöket és a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközöket. A mérlegben a nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök között kell kimutatni a készleteket. A mérlegben a készleteken belül kell kimutatni a vásárolt készleteket, az átsorolt, követelés fejében átvett készleteket, az egyéb készleteket, a befejezetlen termelést, félkész termékek, késztermékek értékét. A mérlegben a vásárolt készletek között kell kimutatni az anyagokat és az árukat. A mérlegben az anyagok között kell kimutatni a tevékenységet legfeljebb egy évig szolgáló, de még használatba nem vett vásárolt, csere útján kapott, térítés nélkül átvett anyagi eszközöket. A mérlegben az áruk között kell kimutatni az olyan értékesítési céllal beszerzett anyagi eszközöket - ide értve a betétdíjas göngyölegeket is -, amelyek a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak, bár értékük változhat. A mérlegben a befejezetlen termelés, félkész termékek, késztermékek között az olyan saját előállítású anyagi eszközök költségeit kell kimutatni, amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak, vagy amelyek feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak. A mérlegben ezenkívül - az eszközök között kell kimutatni a pénzeszközöket, a követeléseket, az Áhsz. 48. (9) bekezdése szerinti egyéb sajátos eszközoldali elszámolásokat és az aktív időbeli elhatárolásokat. A mérlegben a pénzeszközök között kell kimutatni a hosszú lejáratú - a mérleg fordulónapját követő költségvetési éven túl lejáró - betéteket, a pénztárakat, csekkeket, betétkönyveket, a forintban és devizában vezetett számlákat, továbbá az egyéb sajátos eszközoldali elszámolások között kell elszámolni, és a mérlegben ilyen elnevezéssel kimutatni a decemberben kifizetett december havi személyi juttatásokat a költségvetési évet követő év január hónapjáig, és az utalványok, bérletek és más hasonló, készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek nem minősülő eszközök beszerzését a foglalkoztatottak, ellátottak részére történő kiadásáig, támogatásként történő átadásáig, a hiányzó, megsemmisült, érvénytelenített utalványok, bérletek állományból történő kivezetéséig. 20

2462 Martonvásár Jókai u. 16. 2015.

2462 Martonvásár Jókai u. 16. 2015. SZAMKÓ SZÁMVITELI BT 2462 Martonvásár Jókai u. 16. 2015. Jogszabályi alap: 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (Áhsz.) 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet (Áhsz. módosítása) 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet

Részletesebben

Számviteli szabályozás

Számviteli szabályozás Dr. Pál Tibor 2012.09.10. Számviteli szabályozás 2. ELŐADÁS SZÁMVITELI ALAPELVEK SZÁMVITELI POLITIKA Számviteli alapelvek Az alapelvek szükségessége A megbízható és valós összkép igénye Számviteli Számvitel

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 213.2.7-213.12.31 egyszerűsített éves beszámolójához 213. március 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A

Részletesebben

A Somogy Megyei Közgyűlés. 6/2015.(V.8.) önkormányzati rendelete. a Somogy Megyei Önkormányzat 2014. évi zárszámadásáról

A Somogy Megyei Közgyűlés. 6/2015.(V.8.) önkormányzati rendelete. a Somogy Megyei Önkormányzat 2014. évi zárszámadásáról A Somogy Megyei Közgyűlés 6/2015.(V.8.) önkormányzati rendelete a Somogy Megyei Önkormányzat 2014. évi zárszámadásáról A Somogy Megyei Közgyűlés az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti

Részletesebben

13. A tartalom elsődlegessége a formával szemben elve. 14. Az időbeli elhatárolás elve

13. A tartalom elsődlegessége a formával szemben elve. 14. Az időbeli elhatárolás elve Az egyedi értékelés elve sajátos érvényesülésére figyelmet kell szentelni a számviteli törvény végrehajtási rendeletének 31/A. -a szerinti egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések esetében.

Részletesebben

Pénzügyi előirányzatok mérlege

Pénzügyi előirányzatok mérlege Remeteszőlős Község Önkormányzat 1.1. melléklet a.../2015. (...) önkormányzati rendelethez Pénzügyi előirányzatok mérlege 1. sz. táblázat Bevételek Ezer forintban Bevételi jogcím Eredeti előirányzat Módosított

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 2014 egyszerűsített éves beszámolójához 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: Alapítás időpontja:

Részletesebben

SZÁMVITELI POLITIKÁJA /SZÁMLATÜKÖRREL/

SZÁMVITELI POLITIKÁJA /SZÁMLATÜKÖRREL/ SZÉCHENYI ISTVÁN TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT - MISKOLC SZÁMVITELI POLITIKÁJA /SZÁMLATÜKÖRREL/ HATÁLYOS: 2011. JÚLIUS 01. Jóváhagyta: Dr. Kavecsánszki Gyula mint a Széchenyi István Térségi Integrált

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére 1. Az egyszerűsített éves beszámoló készítése lehetőségének meghatározása: A vállalkozás 2006. október 1-jével kezdte meg előtársaságként működését, a társaságot a cégbíróság október 31.-vel jegyezte be,

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához A Kft. rövid bemutatása : KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához A társaságot, mint egyszemélyes Kft.-t Érd Város

Részletesebben

inközponti Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZÁMVITELI POLITIKA Jóváhagyva: 2003. április 17.

inközponti Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZÁMVITELI POLITIKA Jóváhagyva: 2003. április 17. inközponti Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZÁMVITELI POLITIKA Jóváhagyva: 2003. április 17. A Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület számviteli politikáját a számvitelről

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2015. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2009.(X.1.) r e n d e l e t e

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2009.(X.1.) r e n d e l e t e CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2009.(X.1.) r e n d e l e t e az önkormányzat költségvetéséhez és a zárszámadáshoz csatolandó mérlegek, kimutatások tartalmi követelményeinek meghatározásáról

Részletesebben

Készült: 2014.09.10 09:09. Számjel. Fejezet MERLEG_R. 2014 Rendező mérleg ... a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy. ... (név)...

Készült: 2014.09.10 09:09. Számjel. Fejezet MERLEG_R. 2014 Rendező mérleg ... a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy. ... (név)... A fejezet megnevezése, székhelye:......... Irányító szerv:......... Számjel 597584 1051 01 02/00 246356 PIR-törzsszám Szektor Fejezet Címrend ÁHT A költségvetési szerv megnevezése, székhelye: 1067 Budapest

Részletesebben

Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tematikája

Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tematikája Nemzetgazdasági Minisztérium Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tematikája Államháztartási szakterület Nem költségvetési szervnél foglalkoztatott mérlegképes könyvelők számára 2013. 1 A

Részletesebben

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2014. május 29.

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2014. május 29. DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 2013 EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Dél-balatoni Idegenforgalmi

Részletesebben

Az államháztartás új számviteli rendszeréről néhány gondolat. Az államháztartás új számvitele 2

Az államháztartás új számviteli rendszeréről néhány gondolat. Az államháztartás új számvitele 2 Az államháztartás új számviteli rendszeréről néhány gondolat Az államháztartás új számvitele 2 Jogszabályi háttere: A 307/2013. (VIII.14.) Kormányrendelettel módosított 4/2013. (I.11.) Kormányrendelet.

Részletesebben

MÁK program Készült: 2010.03.03 08 óra 27 perc Központi költségvetési szervek 2009. évi beszámolója (2009.2. időszak) Intézményszintü kiiratás

MÁK program Készült: 2010.03.03 08 óra 27 perc Központi költségvetési szervek 2009. évi beszámolója (2009.2. időszak) Intézményszintü kiiratás 1.Lap 01 Könyvviteli Mérleg ezer ft állományi érték előző év tárgyév ESZKÖZÖK 1. 1.Alapítás-átszervezés aktivált értéke (1111,1121) 0 0 2. 2.Kísérleti fejlesztés aktivált értéke (1112,1122) 0 0 3. 3.Vagyoni

Részletesebben

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! .

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! . Eredménykimutatás A FORRÁS Zrt. (továbbiakban: Társaság) 2009. december 31-i főkönyvi kivonatának forgalmi adatai (forintban). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül

Részletesebben

Számlarend. Alkalmazási kör: Füzesgyarmat Város Önkormányzata valamennyi költségvetési szerve

Számlarend. Alkalmazási kör: Füzesgyarmat Város Önkormányzata valamennyi költségvetési szerve Számlarend Alkalmazási kör: Füzesgyarmat Város Önkormányzata valamennyi költségvetési szerve Számlarend Tartalomjegyzék I. Általános rész... 1 1. A Számlarend célja... 1 2. A Számlarenddel szembeni követelmények...

Részletesebben

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ 1. oldal Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ I. Általános rész 1./ Általános háttérinformációk Bakony és Balaton Keleti

Részletesebben

KIEGÉSZÍT MELLÉKLET. Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 2014.01.01-2014.12.31. egyszer sített éves beszámolójához. 2015. május 18.

KIEGÉSZÍT MELLÉKLET. Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 2014.01.01-2014.12.31. egyszer sített éves beszámolójához. 2015. május 18. KIEGÉSZÍT MELLÉKLET a Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 214.1.1-214.12.31 egyszer sített éves beszámolójához 215. május 18. a vállalkozás vezet je (képvisel je) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég

Részletesebben

Mérleg adatok: ezer forintban

Mérleg adatok: ezer forintban 7. számú melléklet a 2/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelethez Mérleg adatok: ezer forintban Eszközök A) Nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök Források I. Immateriális javak 335 1384 I. Nemzeti

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Kiegészítő melléklet 1. Általános összefoglalás A kiegészítő melléklet a BJB-Sysem Kereskedelmi és Szolgáltató KFT 2013. január 1-től 2013. december 31-ig terjedő időszak üzleti tevékenységéről készült.

Részletesebben

2012.ÉV KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklete

2012.ÉV KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklete Alapítvány a cukorbetegekért 8200. Veszprém Ádám Iván u. 1. 2012.ÉV KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklete Veszprém, 2013. április 26. Reichardt Béláné alapítvány képviselője I.

Részletesebben

Számviteli alapfogalmak I.

Számviteli alapfogalmak I. Számviteli alapfogalmak I. 1. A számvitel fogalma: a gazdálkodás (a gazdasági tevékenység) rendszeres, szervezett, számokban kifejezett megfigyelése, mérése, feljegyzése. 2. A számvitel területei: a törvény

Részletesebben

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2010.(IV.1.) r e n d e l e t e

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2010.(IV.1.) r e n d e l e t e CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2010.(IV.1.) r e n d e l e t e az önkormányzat költségvetéséhez és a zárszámadáshoz csatolandó mérlegek, kimutatások tartalmi követelményeinek meghatározásáról

Részletesebben

9. Év végén leltározás alapján kell a követelések állományát megállapítani, majd értékelni.

9. Év végén leltározás alapján kell a követelések állományát megállapítani, majd értékelni. 5. Amennyiben a szerv nem rendelkezik olyan nyilvántartási rendszerrel, melynek használatával egyegy gazdasági esemény hatása egyszerre jelenhet meg mind a főkönyvi, mind az analitikus nyilvántartásban,

Részletesebben

Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tematikája

Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tematikája Nemzetgazdasági Minisztérium Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tematikája (nem költségvetési szervnél dolgozó mérlegképes könyvelők részére) Államháztartási szakterület 2014. (4X45 perc)

Részletesebben

Napsugár Otthon Lakóiért Alapítvány. Kiegészítő melléklet. A Számviteli törvény szerint egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolójához. 2013.

Napsugár Otthon Lakóiért Alapítvány. Kiegészítő melléklet. A Számviteli törvény szerint egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. Bírósági bejegyzés: PK.60.144/2003/4. Napsugár Otthon Lakóiért Alapítvány Kiegészítő melléklet A Számviteli törvény szerint egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolójához 2013. év Kistelek, 2014.március

Részletesebben

Az önkormányzat által felvett hitelállomány alakulása Lejárat és eszközök szerinti bontásban (e/ft-ban)

Az önkormányzat által felvett hitelállomány alakulása Lejárat és eszközök szerinti bontásban (e/ft-ban) ... évi költségvetéséről Az önkormányzat által felvett hitelállomány alakulása Lejárat és eszközök szerinti bontásban (e/ft-ban) 5. sz. melléklet Sorszám Felvétel Lejárat Hitel állomány december 31-én

Részletesebben

MÁK program Készült: 2011.03.21 12 óra 43 perc 1.Lap Önkormányzati költségvetési szervek 2010. évi beszámolója (2010.2. időszak)

MÁK program Készült: 2011.03.21 12 óra 43 perc 1.Lap Önkormányzati költségvetési szervek 2010. évi beszámolója (2010.2. időszak) 1.Lap 01 Könyvviteli Mérleg ezer ft ESZKÖZÖK 1. 1.Alapítás-átszervezés aktivált értéke (1111,1121) 0 0 2. 2.Kísérleti fejlesztés aktivált értéke (1112,1122) 0 0 3. 3.Vagyoni értékű jogok (1113,1123) 27715

Részletesebben

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE SZÁMVITELI POLITIKA Érvényes: 2011. január 02. Aktualizálva: 2012. január 02. Készítette: Újhelyiné Bukta Mónika Jóváhagyta: Bukta László elnök A számviteli politika

Részletesebben

Bevezető, információk a segédlet használatához

Bevezető, információk a segédlet használatához Bevezető, információk a segédlet használatához A segédlet az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet XIII. fejezete

Részletesebben

Közhasznú beszámoló kiegészítő melléklet

Közhasznú beszámoló kiegészítő melléklet Csákvár Jövőjéért Közalapítvány 8083 Csákvár, Széchenyi u. 8. Adószám: 18490073-1-07 Pk.62.843/1999/2 2011 Közhasznú beszámoló kiegészítő melléklet Csákvár, 2012. május 02. Készítette: Kántorné Szarka

Részletesebben

Az államháztartás számviteli rendszerének alapjai Értelmező rendelkezések Követelés: az a jogszabályból, jogerős bírói végzésből, ítéletből vagy

Az államháztartás számviteli rendszerének alapjai Értelmező rendelkezések Követelés: az a jogszabályból, jogerős bírói végzésből, ítéletből vagy Az államháztartás számviteli rendszerének alapjai Értelmező rendelkezések Követelés: az a jogszabályból, jogerős bírói végzésből, ítéletből vagy hatósági határozatból, szerződésből ide értve a vásárolt

Részletesebben

Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására

Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására Egy vállalkozásnál az önellenőrzés keretében hibát tártak fel 2008. március 12-én (a 2007. évi mérlegkészítés napját megelőzően).

Részletesebben

a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához

a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához Győr, 2013. április 25. ph. vállalkozás vezetője Jelen kiegészítő melléklet tartalmazza mindazon

Részletesebben

Kiegészítő melléklet az Egyszerűsített éves beszámolóhoz 2010.01.01.-2010.12.31.

Kiegészítő melléklet az Egyszerűsített éves beszámolóhoz 2010.01.01.-2010.12.31. Adószám: 18617450-1-11 Bírósági bejegyzés száma: PK.65050/2008 Ister-Granum Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás 2500 Esztergom, Széchenyi tér 1. Kiegészítő melléklet az

Részletesebben

Számviteli Politika. Számviteli politika. FM Közép-Magyarországi Agrár-szakképző Központ, Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakképző Iskola és

Számviteli Politika. Számviteli politika. FM Közép-Magyarországi Agrár-szakképző Központ, Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Számviteli Politika 2014 I. Bevezetés Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. (3) bekezdése előírja az

Részletesebben

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév II. évfolyam Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014 II. félév 1. feladat (lekötött tartalék meghatározása, osztalékkal kapcsolatos számítások, saját tőke mérlegrészlet

Részletesebben

Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tematikája

Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tematikája Nemzetgazdasági Minisztérium Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tematikája Államháztartási szakterület 2015. A tematika összeállítói Hajdics Antónia Amália (1. Fejezet) Dr. Vedres Attila

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) a 2011. április 30-i fordulónapra elkészített, a tevékenységet lezáró egyszerűsített éves beszámolóhoz

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) a 2011. április 30-i fordulónapra elkészített, a tevékenységet lezáró egyszerűsített éves beszámolóhoz Balassagyarmat Foglalkoztatási Nonprofit Közhasznú Kft 2660 Balassagyarmat Cégjegyzékszám: 1209006301 Óváros tér 15. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) a 2011. április 30i fordulónapra elkészített,

Részletesebben

VAGYONKIMUTATÁS a könyvviteli mérlegben értékkel szereplő eszközökről 2014. Öttevény Község Önkormányzata

VAGYONKIMUTATÁS a könyvviteli mérlegben értékkel szereplő eszközökről 2014. Öttevény Község Önkormányzata 15.1.1 számú mellkelet a /2015. ( ) önkormányzati határozathoz VAGYONKIMUTATÁS a könyvviteli mérlegben értékkel szereplő eszközökről 2014. ESZKÖZÖK A B C D E I. Immateriális javak 01. 14 661 260 II. Tárgyi

Részletesebben

Települési Önkormányzat Lesenceistvánd

Települési Önkormányzat Lesenceistvánd 34. melléklet a 7/2010. (IV.2..) önkormányzati rendelethez Települési Önkormányzat Lesenceistvánd önkormányzat mint önállóan gazdálkodó szerv és a hozzá kapcsolódó önállóan kezelt szakfeladatok és felhasználás

Részletesebben

Magyar Államkincstár Heves Megyei Igazgatóság Szakmai nap 2014. január 29. Az államháztartás új számviteli rendszerének szabályai

Magyar Államkincstár Heves Megyei Igazgatóság Szakmai nap 2014. január 29. Az államháztartás új számviteli rendszerének szabályai Magyar Államkincstár Heves Megyei Igazgatóság Szakmai nap 2014. január 29. Az államháztartás új számviteli rendszerének szabályai 2 Jogszabályi háttér Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Számviteli Politikája. Pécs 2014 2014. július 22. napjától hatályos változat

A Pécsi Tudományegyetem. Számviteli Politikája. Pécs 2014 2014. július 22. napjától hatályos változat A Pécsi Tudományegyetem Számviteli Politikája Pécs 2014 2014. július 22. napjától hatályos változat Preambulum A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban Egyetem) Számviteli Politikája a számvitelről szóló

Részletesebben

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük.

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. ESZKÖZÖK (aktívák) Előző év Tárgyév A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 79 260 72 655 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 10

Részletesebben

ÁLLAMHÁZTARTÁSI SZÁMVITEL A GYAKORLATBAN. I. kötet

ÁLLAMHÁZTARTÁSI SZÁMVITEL A GYAKORLATBAN. I. kötet Lilliné Fecz Ildikó ÁLLAMHÁZTARTÁSI SZÁMVITEL A GYAKORLATBAN I. kötet 2014 Budapest, 2014 Szerző: Lilliné Fecz Ildikó ISBN 978-963-638-465-4 Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Felelős

Részletesebben

Kiegészítő melléklet. Szakképz.az Emb. és Áll.kh Alapitvány

Kiegészítő melléklet. Szakképz.az Emb. és Áll.kh Alapitvány A tevékenységét 2010-ben kezdte meg. A társaság alaptevékenysége:. A vállalkozás közhasznú alapitványként működik, a törzstőke nagysága 200 ezer Ft. Székhelye: 7100 Szekszárd Rákóczi utca 41. A társaság

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 23749720-2-41 FŐVÁROSI BÍRÓSÁG CÉGBÍRÓSÁGA 01-09-976467 KÖVETKEZŐ OPCIÓ STATÉGIAI TANÁCSADÓ KFT 1028 Budapest, ÚJSOR UTCA 1 2011 Fordulónap: Beszámolási időszak: 2011.

Részletesebben

EGYÉB BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, GÉPEK, JÁRMŰVEK

EGYÉB BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, GÉPEK, JÁRMŰVEK FŐKÖNYVI KIVONAT 2013.01.01-2013.12.31 Psalmus Humanus Egyesület - 2013 Forgalom Fők.szám Megnevezés Tartozik Követel 1 14 3 31 36 38 381 384 39 392 4 41 45 454 463 464 471 474 49 5 51 143 145 149 1491

Részletesebben

SZÁMVITELELI POLITIKA

SZÁMVITELELI POLITIKA SZÁMVITELELI POLITIKA Szervezet neve: Fejér Megyei Építészek Kamarája Címe: Adószám: 18482911-1-07 Képviseletre jogosult személy: Németh László elnök Jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a

Részletesebben

Az Alapfokú Köznevelési Intézményeket Működtető Központ SZÁMLARENDJE 2015.

Az Alapfokú Köznevelési Intézményeket Működtető Központ SZÁMLARENDJE 2015. Az Alapfokú Köznevelési Intézményeket Működtető Központ SZÁMLARENDJE 2015. Jóváhagyta : Bak Tibor intézményvezető Készült az államháztartás számviteléről szóló többször módosított 4/2013.(I.11.) Kormányrendelet

Részletesebben

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 71. Szolgáltatás költségei 1/231. 4. 81 82. Belföldi értékesítés közvetlen

Részletesebben

Mohl Gergely. www.uni-corvinus.hu/szamvitel/mg.html

Mohl Gergely. www.uni-corvinus.hu/szamvitel/mg.html Mohl Gergely Tárgyi eszközök I. (TK 95.-109.) 2008. szeptember 29. www.uni-corvinus.hu/szamvitel/mg.html Megbízható, valós összkép követelménye (Sztv. 4. (2) Vállalkozás folytatásának elve Tartalmi elvek

Részletesebben

Civil (közhasznú) szervezetek számlatükre. 2012. (készítette: Baracskainé dr. Boór Judit)

Civil (közhasznú) szervezetek számlatükre. 2012. (készítette: Baracskainé dr. Boór Judit) 1 Civil (közhasznú) szervezetek számlatükre 2012. (készítette: Baracskainé dr. Boór Judit) I. Befektetett eszközök 11. Immateriális javak 113 Vagyoni értékű jogok 114 Szellemi termékek 118 Immateriális

Részletesebben

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉNEK 25. SZÁMÚ MELLÉKLETE A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZÁMVITELI POLITIKÁJA

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉNEK 25. SZÁMÚ MELLÉKLETE A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZÁMVITELI POLITIKÁJA A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉNEK 25. SZÁMÚ MELLÉKLETE A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZÁMVITELI POLITIKÁJA BUDAPEST 2015 Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 I. fejezet... 3 Általános

Részletesebben

Aktuális gazdasági események

Aktuális gazdasági események Magyar Könyvvizsgáló Kamara Budapesti tagozata Nincs szükség arra, hogy az ember egy személyben tudjon mindent, de ismernie kell, hol és hogyan tudja bármelyik kérdésre megtalálni a választ. (Adam J. Jackson)

Részletesebben

Határozati javaslat melléklete

Határozati javaslat melléklete Határozati javaslat melléklete I. Számviteli beszámoló Általános rész A MUNKÁCSY-TRILÓGIÁÉRT KÖZALAPÍTVÁNY tevékenységét 2001-ben kezdte meg. A közalapítvány célja kulturális tevékenység, a kulturális

Részletesebben

Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz

Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz hírkomp.hu Kft. Adószám: 24102670-2-43 Cégjegyzékszám: 01-09-990571 Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz A hírkomp.hu Kft. alaptevékenysége folyóirat, időszaki kiadvány kiadása. A cég belföldi

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT.. ügyvezető Monor, 2014.02.28. 1/6 2013.ÉVI KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A cég neve: VIGADÓ KULTURLÁSI ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT

Részletesebben

249/2000. (XII.24.) KORM. RENDELETET MÓDOSÍTÓ 369/2011. (XII.31.) KORM. RENDELET

249/2000. (XII.24.) KORM. RENDELETET MÓDOSÍTÓ 369/2011. (XII.31.) KORM. RENDELET 249/2000. (XII.24.) KORM. RENDELETET MÓDOSÍTÓ 369/2011. (XII.31.) KORM. RENDELET 2012. február 15. Pécs ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Megnevezések pontosítása nemzetiségek miatt 1, 7 nemzeti vagyon 24 (1) Elemi

Részletesebben

MÁK PF.II. program Készült: 2014.09.09 11 óra 30 perc 1.Lap Központi költségvetési szervek 2004. évi beszámolója (2004.2. idıszak)

MÁK PF.II. program Készült: 2014.09.09 11 óra 30 perc 1.Lap Központi költségvetési szervek 2004. évi beszámolója (2004.2. idıszak) MÁK PF.II. program Készült: 2014.09.09 11 óra 30 perc 1.Lap Szükített lista elölapja 2014.09.09-án 11:29:57-kor készített szőkítés szempontjai Őrlap 01, 38, 98 MÁK PF.II. program Készült: 2014.09.09 11

Részletesebben

Az intézmény analitikus nyilvántartási rendszerének sajátosságai

Az intézmény analitikus nyilvántartási rendszerének sajátosságai A kötelezettségvállalásokról év közben analitikus nyilvántartást kell vezetni. A gazdasági műveletek, illetve események hatását a kötelezettségvállalások folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásból

Részletesebben

Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége Szöveges kiegészítő melléklete a 2014. évi beszámolóhoz Budapest, 2015.03.12 a szervezet képviselője 1 K I E G É S Z Í T Ő M E L L É K L E T 2014. I. Általános

Részletesebben

S Z Á M L A R E N D. Iktatószám: 05-5/237/2015. Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala

S Z Á M L A R E N D. Iktatószám: 05-5/237/2015. Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Számlarend 2015 Iktatószám: 05-5/237/2015. Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala S Z Á M L A R E N D Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Számlarend

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület. Éves beszámolójához. 2013 május 09. a vállalkozás vezetője (képviselője)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület. Éves beszámolójához. 2013 május 09. a vállalkozás vezetője (képviselője) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület 2012 Éves beszámolójához 2013 május 09 a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő

Részletesebben

www.szamviteltanar.hu

www.szamviteltanar.hu ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG A változat Eszközök (aktívák) 200X. december 31. adatok E Ft-ban Sorszám A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) módosításai Tárgyév a b c d e 1 A. Befektetett eszközök 2 I. IMMATERIÁLIS

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Szkéné Színház Nonprofit Közhasznú Kft. 2011. december 31-i közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Szkéné Színház Nonprofit Közhasznú Kft. 2011. december 31-i közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Szkéné Színház Nonprofit Közhasznú Kft. 2011. december 31-i közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához A Műegyetemi Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. (továbbiakban:

Részletesebben

Költségvetési szervek 2014. évi bevételei és kiadásai

Költségvetési szervek 2014. évi bevételei és kiadásai 1. melléklet Költségvetési szervek 2014. évi bevételei és kiadásai (ezer forintban) Erdőtarcsa Község Önkormányzata Bevételek Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Működési célú bevételek

Részletesebben

Pénzügyi számvitel II. előadás. Tárgyi eszközök, beruházások, immateriális javak főkönyvi elszámolása

Pénzügyi számvitel II. előadás. Tárgyi eszközök, beruházások, immateriális javak főkönyvi elszámolása Pénzügyi számvitel II. előadás Tárgyi eszközök, beruházások, immateriális javak főkönyvi elszámolása A befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök

Részletesebben

Sirius Állat és Természetvédelmi Alapítvány. 2012. évi KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. (2030 Érd, Júlia u. 49.)

Sirius Állat és Természetvédelmi Alapítvány. 2012. évi KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. (2030 Érd, Júlia u. 49.) Sirius Állat és Természetvédelmi Alapítvány 2012. évi KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE 1. A alapítvány rövid bemutatása: Tevékenység kezdete: 2005.02.17 Székhelye: 2030 Érd, Júlia u. 49. A beszámoló aláírására jogosult:

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló 1 3 6 2 0 2 7 5 6 0 2 4 1 1 3 0 1 0 1-0 9-8 6 4 6 9 7 a vállalkozás megnevezése 1196 BUDAPEST KISFALUDY UTCA 181. a vállalkozás címe, telefonszáma 2005.12.09.-2005.12.31. Egyszerűsített éves beszámoló

Részletesebben

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek Egyszerűsített éves beszámolója Kelt: Budapest 2012.április 21. egyéb szervezet vezetője Statisztikai

Részletesebben

Főkönyvi kivonat nyersmérleg A könyvviteli zárlat során elvégzendő feladatok havi zárlathoz

Főkönyvi kivonat nyersmérleg A könyvviteli zárlat során elvégzendő feladatok havi zárlathoz 3.) Sorolja fel a könyvviteli zárlati teendőket! Ismertese a főkönyvi kivonat fogalmát, tartalmát és egyezőségeit! Mutassa be a mérleg és eredményszámlák zárását, a nyitást és a nyitás utáni rendező tételeket!

Részletesebben

Számviteli Politikája

Számviteli Politikája TESTNEVELÉSI EGYETEM Számviteli Politikája Eszközök és források értékelési szabályzata Budapest 2015.04.23. TARTALOM I.FEJEZET A szabályzat célja... 3 1. A Szabályzat elkészítése, módosítása... 3 II.FEJEZET

Részletesebben

J U H Á S Z L E J L A O K L E V E L E S P É N Z Ü G Y I R E V I Z O R BELSŐ ELLENŐRZÉSI J E L E N T É S

J U H Á S Z L E J L A O K L E V E L E S P É N Z Ü G Y I R E V I Z O R BELSŐ ELLENŐRZÉSI J E L E N T É S J U H Á S Z L E J L A O K L E V E L E S P É N Z Ü G Y I R E V I Z O R BELSŐ ELLENŐRZÉSI J E L E N T É S CSANYTELEK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓ ELLENŐRZÉSÉRŐL Ellenőrzött szerv

Részletesebben

1. A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed a Baranya Megyei Önkormányzatra, a Baranya Megyei Önkormányzati Hivatalra. 2. Címrend és létszám

1. A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed a Baranya Megyei Önkormányzatra, a Baranya Megyei Önkormányzati Hivatalra. 2. Címrend és létszám A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 6/2015. (V. 18.) önkormányzati rendelete a Baranya Megyei Önkormányzat 2014. évi költségvetésének teljesítéséről A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése az

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2014. december 31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2014. december 31. Marcali Mentők Közalapítvány 8700 Marcali, Kossuth L. u. 41. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2014. december 31. Marcali, 2015. március 26. képviselő A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva. I.

Részletesebben

ÁLLAMHÁZTARTÁSI SZÁMVITEL

ÁLLAMHÁZTARTÁSI SZÁMVITEL ÁLLAMHÁZTARTÁSI SZÁMVITEL ÚJ ÁHSZ Az államháztartás számvitele a költségvetési számvitelből és a pénzügyi számvitelből áll. Új Áhsz. 3. 2 MINDEN A 0. SZÁMLA- OSZTÁLYBAN ELLENSZÁMLÁVAL SZEMBEN KERÜL ELSZÁMOLÁSRA!

Részletesebben

Számviteli politika Számviteli alapelvek

Számviteli politika Számviteli alapelvek Számviteli politika Számviteli alapelvek 1 Számviteli politika 2 Áhsz. 20. Számviteli politika (50. ) A költségvetési és a pénzügyi számvitel alkalmazásával kapcsolatos sajátos szabályokat, előírásokat,

Részletesebben

I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások

I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások A bank a konszolidálást könyv szerinti értéken végezte el. A leányvállalatok az éves beszámolók elkészítése

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2012.01.01 2012.12.31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2012.01.01 2012.12.31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2012.01.01 2012.12.31. Az EQUILOR FINE ART Műkincs-Kereskedelmi és Tanácsadó Korlátolt felelősségű társaság 2006. június 26-án kelt Társasági Szerződéssel, határozatlan időtartamra

Részletesebben

T 1, 2, 3, 4, 5 számlaosztályok előirányzat számlái. K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása. K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása

T 1, 2, 3, 4, 5 számlaosztályok előirányzat számlái. K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása. K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása Az év végi zárlati tételek könyvelési rendje 1. Előirányzat számlák zárása a) kiadási előirányzatok közgazdasági osztályozás szerint T 1, 2, 3, 4, 5 számlaosztályok előirányzat számlái K 496 Előirányzatok

Részletesebben

2014. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

2014. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE SVÁBHEGYI ORSZÁGOS ALLERGOLÓGIAI, IMMUNOLÓGIAI ÉS PULMONOLÓGIAI NONPROFIT KÖZHASZNÚ KFT 1037 BUDAPEST, BOKOR U. 17-21. 2014. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Budapest, 2015-05-27

Részletesebben

Mány Község Önkormányzata 5/2009. (IV.22.) számú rendelete a 2008. évi zárszámadásáról

Mány Község Önkormányzata 5/2009. (IV.22.) számú rendelete a 2008. évi zárszámadásáról 5/2009. (IV.22.) számú rendelete a 2008. évi zárszámadásáról Mány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. tv. 82. -a alapján a 2008.

Részletesebben

A MAGYAR ÚSZÓ SZÖVETSÉG 2012. ÉVI KÖZHASZNÚ JELENTÉSE

A MAGYAR ÚSZÓ SZÖVETSÉG 2012. ÉVI KÖZHASZNÚ JELENTÉSE A MAGYAR ÚSZÓ SZÖVETSÉG 2012. ÉVI KÖZHASZNÚ JELENTÉSE Készítette: Dr. Király Eszter Gazdasági vezető Budapest, 2013. április Tartalomjegyzék I. A Magyar Úszó Szövetség mint Kiemelten közhasznú egyéb szervezet

Részletesebben

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma Cash flow-kimutatás Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell legalább a számviteli törvény által előírt, a 7. számú melléklet szerinti tartalmú cash flow-kimutatást is. Az egyszerűsített

Részletesebben

5. A mérleg és eredmény kimutatás.

5. A mérleg és eredmény kimutatás. A számviteli politika elkészítését a Számviteli Törvény írja elő. Meglétét az Adóhivatal ellenőrzi bármely adónem ellenőrzéséhez kapcsolódóan. A szabályzat elkészítéséhez nagymértékben bele kell vonni

Részletesebben

Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetés- Vis maior keretből igényelt támogatás

Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetés- Vis maior keretből igényelt támogatás EU támogatással megvalósuló pályázatok Projekt megnevezése: TÁMOP 4.3.1/B-09 Közoktatás térségi sajátosságokhoz igazodó szervezése és infrastrukturális fejlesztése A halmaji Körzeti Iskola és Óvoda rekonstrukciója,

Részletesebben

A vállalkozás bemutatása. A számvitelpolitika fő vonásai

A vállalkozás bemutatása. A számvitelpolitika fő vonásai A vállalkozás bemutatása A Társaság neve: Bóbita Bábszínház Nonprofit Kft Székhelye: Pécs, Felsővámház u 50. Alapító okirat kelte: 2011. 11.24. A Társaság által gyakorolt tevékenységek: Előadó művészet

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Füzesgyógy Vidékfejlesztési Centrum. korlátolt felelősségű társaság. 2013. december 31-i egyszerűsített éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Füzesgyógy Vidékfejlesztési Centrum. korlátolt felelősségű társaság. 2013. december 31-i egyszerűsített éves beszámolójához KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Füzesgyógy Vidékfejlesztési Centrum Korlátolt Felelősségű Társaság 2013. december 31-i egyszerűsített éves beszámolójához Általános rész: Név: FÜZESGYÓGY KFT. Képviseletre jogosult:

Részletesebben

AZ ÓBUDAI EGYETEM SZÁMLAREND

AZ ÓBUDAI EGYETEM SZÁMLAREND 2. verzió AZ Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 16. függelék 2. melléklet AZ ÓBUDAI EGYETEM SZÁMLAREND BUDAPEST, 2013 Tartalomjegyzék I. Számlatükör...

Részletesebben

Forrás. Bevezetés a számvitelbe. A számvitel vagyonfelfogása. A mérleg jellemzői. A mérleg főcsoportok. Éves beszámoló mérlege AXIÓMA!

Forrás. Bevezetés a számvitelbe. A számvitel vagyonfelfogása. A mérleg jellemzői. A mérleg főcsoportok. Éves beszámoló mérlege AXIÓMA! Bevezetés a számvitelbe A vállalkozás vagyona Kettős megközelítés: A számvitel vagyonfelfogása 1. Az újratermelési folyamat melyik szakaszában van? 2. Honnan származik ez a vagyon rész? Dr. Pál Tibor Rendeltetés

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A könyvviteli rendszer működése 52. lecke A KÖNYVVEZETÉS (KÖNYVVITEL)

Részletesebben

SZÁMVITELI POLITIKA SZABÁLYZATA

SZÁMVITELI POLITIKA SZABÁLYZATA DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA A 2014. Dunaújváros 2. kiadás 0. módosítás 2(25) oldal Dunaújvárosi Főiskola Szenátusa 46-2013/2014.(2014.04.01) számú határozatával elfogadva Hatályos: 2014.április 2. napjától 2.

Részletesebben