Kisebbség a kisebbségben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kisebbség a kisebbségben"

Átírás

1 Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Interdiszciplináris Doktori Iskola Európa és a magyarság a században Doktori Program Doktori értekezés Baumgartner Bernadette Kisebbség a kisebbségben A Szatmár megyei németek a két világháború között Témavezető: Dr. habil. Vonyó József Prof. Dr. Gerhard Seewann Pécs, 2010

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. ELŐSZÓ FORRÁSOK ÉS A TÉMA HISTORIOGRÁFIÁJA A téma forrásai és kutatási lehetőségei A szatmári svábok történetének historiográfiája I. A SZATMÁRI SVÁBOK 1918 ELŐTT A szatmári sváb telepítések A szatmári svábok a XIX. században II. A ROMÁNIAI NÉMETSÉG HELYZETÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A politikai keretek: Nagy Románia Nagy-Románia születése A hatalmi-politikai viszonyok alakulása között Kisebbségpolitika Romániában A kisebbségek helyzetének jogi szabályozása Az 1921-es földreform A román állam iskolapolitikája A német kisebbségek Romániában Külső körülmények Németország és a külföldi németség A kisebbségek kérdése a német és magyar kormányok kapcsolatában A romániai magyar és német kisebbségek politikai kapcsolatai A szatmári svábok kérdése a német-magyar kapcsolatokban III. A SZATMÁRI SVÁBOK NAGY-ROMÁNIÁBAN A szatmári svábok a népszámlálások tükrében

3 9. A német népi mozgalom, a Német Sváb Népszövetség A mozgalom kezdetei, a Német Sváb Népszövetség megalakulása Nehézségek és stagnálás Szervezetten nemzetiszocialista befolyás alatt A német tudat felélesztésének, erősítésének módszerei A mozgalom sajtója Német származás, magyar iskola, román iskolapolitika Az első kísérletek a német oktatási nyelv bevezetésére A sváb falvak iskolái két felmérés tükrében Német sikerek a román állam támogatásával A katolikus egyház és a német mozgalom Néphagyományok, népszokások a Szatmár-vidéken KITEKINTÉS ÖSSZEGZÉS MELLÉKLETEK FORRÁSKÖZLÉS FORRÁSOK ÉS IRODALOM

4 1. ELŐSZÓ A romániai német kisebbségről számos, jól dokumentált monográfia és tanulmány jelent meg. Ezekben a művekben érintőlegesen felbukkan a szatmári svábok kérdése, főként, ha a két világháború közötti időszakról esik szó. A szatmári svábok történetével foglalkozó szakirodalom azonban igen szegényes. A feldolgozások nagy része Németországban született, egykori szatmári svábok tollából, elfogult hangnemben. A magyar szakirodalom is kevés figyelmet szentelt a kérdésnek, ami annál is inkább meglepő, mert a két világháború között a szatmári kérdés nagy visszhangot kapott a korabeli politikai diskurzusban, s a német kisebbségekkel kapcsolatos asszimiláció-disszimiláció vitában is szinte kivétel nélkül előkerült, mint példa. A szatmári svábok történetének talán legizgalmasabb és sok szempontból tanulságos korszaka a két világháború közötti időszak. A XIX. századot a nemzeti ébredés vagy nacionalizmus századának nevezzük. Az addig magyar állami főhatalom alatt élő szatmári svábok német nemzeti ébredése azonban csak az impériumváltás után következett be. Dolgozatomban ennek a román államban kialakult új feltételek között végbe menő nemzeti ébredésnek az okait, szakaszait és megnyilvánulási formáit mutatom be. A szatmári svábok esetében a politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális és etnikai környezet sok esetben az asszimiláció irányába hatott. Az asszimiláció mértékének tekintetében azonban a szatmári svábság nem mutatott egységes képet az impériumváltás időpontjában. Egyrészt volt néhány a Bükk hegység aljában, városi központoktól messze eső falu, ahol - noha beszéltek vagy értettek magyarul a lakosság anyanyelve továbbra is a sváb maradt, míg a Nagykároly környéki falvakban a nyelvváltás már sok esetben megtörtént: az idősebb korosztály még beszélte ugyan a sváb nyelvet, a fiatalok azonban már magyarul beszéltek. Fontos kérdés, hogy az egykori telepesfalvak lakosságának magyar és/vagy német identitása mennyire a közösség önmeghatározása és saját belső igényei szerint alakult, és mennyire volt egy külső aktorok által közvetített, esetleg a csoportra ráerőszakolt konstrukció. Noha a Magyarországtól 4

5 Romániához került német népcsoportok között messze a szatmári volt a legkisebb, mégis az új környezetben gyorsan a román német magyar ellentétes irányú politikai törekvések össztüzébe került. Be kívánom mutatni, hogy a nemzeti ébredés kibontakozásánál asszisztáló, azt támogató, vagy akadályozó különböző politikai szereplőket milyen érdekek irányították, milyen eszközöket használtak, s hogy a helyi közösség miként reagált az új impulzusokra. Mennyire volt befogadó vagy elutasító, illetve mi motiválta, amikor bekapcsolódott a mozgalomba, vagy éppen elzárkózott előle. Legalább ennyire fontos kérdés, hogy miként változott a helyi közösségekre addig szinte kizárólagos befolyást gyakorló római katolikus egyház szerepe, sikerült-e 1918 után is ezt a vezető szerepet megtartania, vagy a megváltozott körülmények között elveszítette társadalmi bázisának egy részét? Ahhoz, hogy releváns választ adhassunk a felmerülő kérdésekre, fel kellett vázolnunk a vizsgált korszak nagypolitikai hátterét is. Mindenekelőtt meg kellett vizsgálnunk a tárgyalt korszak kezdetén létrejött Nagy-Románia kisebbségpolitikáját, a román politikai elit viszonyát a kisebbségekhez, különösen a némethez és a magyarhoz. A romániai német kisebbség, s ezen belül a szatmári svábok helyzetét a romániai viszonyokon túl nagyban befolyásolta Németország éppen aktuális álláspontja a német kisebbségek kérdésében, s áttételesen a Németország mozgásterét meghatározó nemzetközi politikai helyzet. Ezen belül külön vizsgálandó kérdés a nemzetiszocializmus győzelme s annak hatása: a nemzetiszocialista eszmék terjedése és végső győzelme a romániai német kisebbségek körében. Az elemzés fontos aspektusa a német magyar viszony vizsgálata, különös tekintettel a romániai német és magyar kisebbségekkel kapcsolatos politikára, valamint arra, hogy az miként befolyásolta a két kisebbség viszonyát Romániában. A befolyásoló tényezők sorában fontos helyet foglal el az egymástól területileg és részben kulturálisan is elkülönült romániai német népcsoportok eltérő helyzete, s ezek egymáshoz fűződő viszonya. Ennek vizsgálatához megfelelő magyar és német szakirodalom áll rendelkezésünkre, különösen az erdélyi szászok és a bánáti svábok, azaz a két nagy tömbben élő, részben komoly 5

6 történeti tradíciókkal, kiépült kulturális és politikai infrastruktúrával rendelkező csoport esetében. Joggal merülhet fel a kérdés: van-e történeti s különösen nemzetiségtörténeti jelentősége egy kis területen, a nagyobb német közösségektől elszigetelten élő, csekély számú, nagyrészt asszimilálódott etnikai közösség vizsgálatának? Válaszom a fenti kérdésre egyértelműen igenlő. Elsősorban azért, mert a nemzetiségek sorsának alakulását, az azt befolyásoló tényezők hatásait csak akkor érthetjük meg igazán, ha az ilyen, sajátos helyzetű kis közösségek történelmének alakulását is alaposan megvizsgáljuk, helyzetüket, lehetőségeiket, sorsuk alakulását összehasonlítjuk a nagyobb, jórészt történelmi okokból kedvezőbb helyzetben lévő közösségekével. Témánk olyan speciális jelenségek, hatásmechanizmusok elemzésére, s annak nyomán új következtetések levonására ad lehetőséget, amelyek a szászok és a bánátiak esetében másként jelentek meg, vagy fel sem vetődtek. A téma vizsgálatának jelentőségét tehát éppen a kis népességszámból, az elszigeteltségből és az asszimiláció igen előrehaladott voltából fakadó jelenségek, a körülmények sajátos hatásai, és az ezek alapján megfogalmazható másféle tanulságok adják. A szatmári svábok történetét az 1712-ben kezdődő és egy évszázadon át tartó telepítés bemutatásával kezdtem, majd a XIX. század szatmári svábok életét is érintő fontosabb eseményeit vázoltam fel. Ezt az időszakot tulajdonképpen a magyarsághoz való idomulás korszakának nevezném. Külön fejezetben foglalkoztam Románia kisebbségpolitikájával, ezen belül a kisebbségek jogi helyzetét szabályozó törvényekkel, a román állam iskolapolitikájával és az 1921-es földreformmal, amely nagyban befolyásolta a kisebbségek életét. Elemeztem az 1880, 1910, 1920, 1930 és az 1941-es népszámlálásokat, mert noha óvatosan, forráskritikával kell kezelnünk a népszámlálások eredményeit az összehasonlítások fontos adatokat szolgáltatnak a szatmári svábok számát illetően. A rendelkezésemre álló levéltári források a Szatmári Püspöki Levéltár, a Német Külügyminisztérium Levéltára, a Magyar Országos Levéltár, a szatmári német mozgalom lapja, az MTI anyagai és a már megjelent szakirodalom alapján 6

7 rekonstruáltam a mozgalom kibontakozását, a támogatók körét, a különböző módszereket, amelyek a német identitástudat felélesztését és erősítését szolgálták. Emellett természetesen kiemelt figyelmet szenteltem a katolikus egyház szerepének, amely az egész szatmári történetben központi szerepet kapott. * * * Köszönettel tartozom Ormos Mária professzor asszonynak a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Interdiszciplináris Doktori Iskola Európa és a magyarság a században Doktori Program vezetőjének támogatásáért és bíztatásáért. Kiemelten köszönöm Vonyó József témavezetőmnek, hogy a kezdetektől aktív figyelemmel kísérte munkámat, értékes szakmai tanácsokkal látott el. Köszönet illeti türelméért, bizalmáért és erkölcsi támogatásáért. Köszönöm Gerhard Seewann témavezetőm hasznos tanácsait, az általa javasolt vizsgálati szempontokat és szakirodalmi ajánlásokat. A dolgozat elkészítéséhez szükséges németországi anyaggyűjtést az Erasmus Program kutatói ösztöndíja tette lehetővé számomra. A szatmári püspöki levéltárban folytatott kutatásaim alkalmával Melega Péter és Váradi Lajos levéltárosok voltak segítségemre. Köszönöm a műhelyvitán résztvevő kutatók értékes kritikai észrevételeit és javaslatait. Hálával tartozom Hanák Gábornak és az OSZK Történeti Interjúk Tára munkatársainak segítségükért és megértésükért. Köszönöm Tempfli Imrének, a stuttgarti katolikus magyar misszió vezetőjének, hogy a dolgozat szempontjából fontos forrásokra irányította a figyelmemet. Végezetül, de nem utolsó sorban szüleimnek mondok köszönetet, folytonos biztatásuk és szerető támogatásuk nagyon fontos volt számomra. 7

8 2. FORRÁSOK ÉS A TÉMA HISTORIOGRÁFIÁJA 2.1 A téma forrásai és kutatási lehetőségei A szatmári svábok két világháború közötti történetének feltárásához számos elsődleges és másodlagos forrást használtam. Az elsődleges források a szatmári egyházmegye Püspöki Levéltárából (Szatmárnémeti), a Német Külügyminisztérium Politikai Archívumából (Politisches Archiv des Auswärtigen Amtes, Berlin), a Magyar Országos Levéltárból, valamint a szatmári falvak plébániáin található Historia Domusai-ból származnak. A szatmári katolikus püspökség levéltári anyagának feltárása csak az es években kezdődött. A két világháború közötti német mozgalomra vonatkozó iratok raktári jelzett nélkül, még feldolgozatlanul Sváb ügyek címmel egy dobozban vannak összegyűjtve. A gyűjtemény egy része magát a német mozgalmat tárgyaló iratokat tartalmazza. Ezek között találjuk a helyi plébánosok helyzetjelentéseit, a mozgalommal szemben megfogalmazott panaszleveleit, a püspöki körleveleket, a papi gyűlések jegyzőkönyveit, a hívek panaszleveleit, a szatmári és temesvári püspökség hivatalos levélváltásait, valamint a szatmári püspökség és a rottemburgi püspökség, illetve más németországi katolikus szervezetek közötti levélváltásokat. Ide tartoznak még a mozgalom vezetői által a püspökségre, a bukaresti nunciatúrára, vagy a Szentszékhez beadott kérések, memorandumok, panaszlevelek. Az iratanyag másik része az egyházi iskolákért folytatott küzdelem iratait tartalmazza: püspöki utasításokat, a helyi iskolaszékek gyűlésein készített jegyzőkönyveket, a bírósági tárgyalásokra készített peranyagokat, a bíróságok határozatait. A román hatóságok, a tanügyminisztérium, a szatmári és zilahi tanfelügyelőségek utasításait, az iskolalátogatások alkalmával készített jegyzőkönyveit is itt találjuk, ez utóbbiakat természetesen román nyelven. A püspöki levéltárban talált dokumentumok alapján jól rekonstruálható a helyi papság és a püspökség magatartása a mozgalommal szemben, sok esetben a hívek állásfoglalása pro vagy kontra, illetve a dolgozat egyik kulcsfontosságú kérdése, az iskolákért folyó harc története. Nem hagyhatók figyelmen kívül a különböző 8

9 falvak házassági, születési, halotti anyakönyvei sem, amelyeket szintén a püspöki levéltár őriz. Szintén a püspöki levéltárban találhatunk néhány példányt a Gauamt hivatalos lapjából, az 1926-tól megjelenő Mitteilungenből, majd 1935 után a Schwabenpostból. Fontos és érdekes forrásnak bizonyultak az egykori sváb falvak Historia Domusai is, amelyekből nemcsak az iskolák helyzetéről, hanem a falvakban uralkodó hangulatról, a német mozgalom sikereiről vagy kudarcairól, illetve a helyi plébánosok mozgalommal szembeni magatartásáról is képet alkothatunk. A forrásanyag másik csoportját a Német Külügyminisztérium bonni levéltárában (ma már Berlinben található) őrzött dokumentumok alkotják. Ezekben főleg a bukaresti német követek, a temesvári, a kolozsvári német konzulok, a Külügyminisztérim illetékes szerveinek utasításai, a romániai Német Párt valamint a szatmári Német-Sváb Népközösség vezetőinek jelentései szolgáltak fontos információkkal a mozgalom megismeréséhez. Ugyancsak a levéltár anyagaiból rekonstruálható a Fiedler István püspök kinevezését megelőző diplomáciai akció, amelyben német, román és magyar érdekek ütköztek egymással. A Magyar Országos Levéltár fondjai között meglepően kevés olyan forrás található, amely a szatmári kérdéssel foglalkozik. A külügyminisztérium politikai osztályának iratai (K 63), rezervált iratai (K 64), és a bukaresti követség anyagai (K 87), valamint a miniszterelnökség Nemzeti és Kisebbségi Osztályának iratai (K 28) között elszórtan találhatunk feljegyzéseket a kérdésről. Ezek többnyire a német mozgalom törekvéseivel és aktuális helyzetével, valamint az Országos Magyar Párt ellenkező irányú erőfeszítéseivel foglalkoznak. A Belügyminisztérium rezervált irataiban (K 149) főleg a második bécsi döntés utáni időszakra vonatkozóan bukkan fel időről időre a szatmári kérdés. A jelentésekből kitűnik, hogy a belügyminisztérium a biharkeresztesi határszéli kirendeltsége révén már a húszas évek második felétől figyelemmel kísérte a határ túloldalán folyó eseményeket. A Magyar Távirati Iroda (K 428) 1928-től kezdődően tudósított a Szatmár-vidéken történtekről. Folyamatosan szemlézte a Romániában megjelenő német és román napilapokat, és időnként elemezte is az aktuális helyzetet. 9

10 Az elsődleges források közé sorolom a különböző magyar és román népszámlálások eredményeit is. A szatmári svábok történetével foglalkozó szakirodalom egyik folyamatosan vitákat kiváltó kérdése ugyanis a szatmári svábok lélekszáma. Ezek az adatok természetesen megfelelő forráskritikával kezelendők. A másodlagos források közé tartozik a korabeli publicisztika. Ezek közül a téma szempontjából legfontosabb, a szatmári Gauamt 1926-tól megjelenő lapja a Mitteilungen der Deutsch-scwäbische Volksgemienschaft Gau Satmar, amely 1935-től Sathmarer Schwabenpost címmel jelent meg. Ennek példányait a stuttgarti Institut für Auslandsbeziehungen könyvtára őrzi. A kezdetben rendszertelenül, majd kéthetente, magyar és német nyelven megjelent lap nagyon fontos információkat tartalmaz a mozgalmat illetően: helyi híreket, a népiségi munka módját, eredményeit. Mindez a levéltári forrásokból nem rekonstruálható. Ebbe a forráscsoportba tartoznak a Magyar Kisebbség, a Magyar Szemle, a Nation und Staat folyóiratok, valamint a romániai napilapok is. 2.2 A szatmári svábok történetének historiográfiája A szatmári svábok történetével kapcsolatos forráskiadványok szinte teljes mértékben hiányoznak. Kivételt jelent ez alól Vonház István rendkívül alapos, A szatmári sváb telepítések című munkája, amely közli a telepítéstörténettel kapcsolatos összes, a Károlyi-levéltárban található dokumentumot. Tilkovszky Loránt és Weindinger Melinda Magyar memorandum és német válasz című forrásközlésének jelentőségét is ki kell emelni, mivel a német kormánynak eljuttatott 1931-es magyar memorandum szövegében egy rövid fejezet kifejezetten a szatmári kérdést tárgyalja. A téma szakirodalma meglehetősen szegényes, annak ellenére, hogy mindent egybevéve sokan, és sokat írtak a szatmári svábok történetéről. A szerzők túlnyomó többsége azonban nem tudományos igénnyel közelített a témához. A szatmári svábok története sok szempontból a mai napig feldolgozatlan, átfogó, összegző munka még nem született ebben a tárgyban. A kérdéssel foglalkozó irodalmat négy csoportra oszthatjuk: 10

11 A korabeli Németországban megjelent irodalom. Az első tanulmányok nem a helybeliek tollából születtek. Az 1920-as évek derekán az anyaország által is felfedezett szatmári svábokról több, kisebb-nagyobb tanulmány jelent meg Németországban. Johann Straubinger prelátus, stuttgarti Caritas vezető, miután 1925-ben bejárta Szatmár megyét, 1927-ben Die Schwaben in Sathmar címmel megjelenő könyvével tulajdonképpen felhívta az anyaországi közvélemény figyelmét a szatmári svábokra. Carl Müller, aki az Ausland Institut megbízásából járt a megyében, tapasztalatait Straubingerhez hasonlóan egy könyvben foglalta össze. Hugo Moser aki az első németországi diákcsoporttal érkezett, és akinek érdeklődését a szatmári svábok iránt éppen a már említett Straubinger könyve keltette fel többszöri látogatás után a szatmári nyelvjárásról, nép- és gyerekdalokról írta tanulmányait. Szatmárból származó, és a külföldön élő svábok tanulmányai. A harmincas évek elején kezdett kiformálódni egy helyi német értelmiségi réteg ben magyar nyelven jelent meg a mezőpetri születésű Vonház István A Szatmári sváb telepítések című munkája, amely aprólékosan dolgozza fel a telepítések történetét. A szatmári német értelmiség egy része közvetlenül a háború után, vagy a kommunista diktatúra idején hagyta el az országot. Stefan Schmied, Ferdinand Flesch, Ernst Hauler, Sepp Pfeiffer (és még sokan mások) tollából sorra jelentek meg a szatmári svábok történetéről szóló írások. Noha ezek a tanulmányok tartalmaznak rendkívül fontos adatokat is, főleg a magyarosítás/elmagyarosodás, illetve az egyház szerepének kérdésében teljes mértékben elfogultnak tekinthetők. Számos falumonográfia is megjelent, amelyeket általában helyi papok vagy tanítók írtak, ezekben a falvak történetére vonatkozóan komoly kutatásnak lehetünk tanúi, de a mozgalommal kapcsolatban általában átveszik az előbb említett munkák adatait. Összefoglaló munkák a romániai németekről. Az írott források egy harmadik csoportját a romániai németség történetét feldolgozó munkák képezik, 11

12 román és német nyelven. Noha ezek részletesek, komoly levéltári kutatásokra épülnek, azonban a két nagy német csoport, az erdélyi szászok és a bánáti svábok történetét mutatják be, és csak érintik a szatmári németek történetét. Ide sorolhatjuk a teljesség igénye nélkül, Johann Böhm, Wolfgang Miege, Karl M. Reinerth, Vasile Ciobanu, Hans Gehl és Hildrun Glass munkáit. Korabeli magyar irodalom. Ebbe a csoportba sorolhatók a két világháború között, főleg a romániai Magyar Párt jelesebb személyiségei által írott kisebb tanulmányok. (Jakabffy Elemér, Majtényi Szilárd, Gábor Jenő, Kardhordó Károly) Mind a korabeli német, mind az 1945 után megjelenő egykori szatmári svábok által írt tanulmányokról elmondható, hogy a szatmári kérdést egyoldalúan, a kierőszakolt asszimiláció téziséből kiindulva tárgyalják, és legtöbbször az erőszakos magyar kisebbségpolitika áldozataként tüntetik fel a szatmári svábokat. Ugyanez a szubjektivitás jellemző a korabeli magyar írásokra is, amelyek a spontán asszimiláció tételét hangsúlyozzák, és a már elmagyarosodott svábokat az erőszakos német mozgalom áldozatainak tekintik. Ami az 1945 utáni magyarországi tudományos munkákat illeti, Tilkovszky Loránt és Barabás László egy-egy rövid tanulmányban külön is foglalkozik a szatmári svábok két világháború közötti helyzetével. Spannenberger Norbert a magyarországi Volksbund történetét feldolgozó munkájában a második bécsi döntéssel kapcsolatban ír a szatmári német kérdésről. 12

13 I. A SZATMÁRI SVÁBOK 1918 ELŐTT 3.1 Szatmári sváb telepítések 1711-ben a szatmári békével Magyarország történetének egy hosszú háborús korszaka ért véget. Éble Gábor így írt erről: a nagy tatárdúlás óta, mely után IV. Béla újra alkotta meg az országot, hazánknak nem volt akkora válsága, mint ekkor, a 150 éves török uralom, s az egymást követő kuruc szabadságháborúk által hátrahagyott erkölcsi és anyagi romhalmazok közepett. 1 Szatmár vármegye ekkoriban az ország más területeihez hasonlóan szomorú képet mutatott ben megtizedelt lakosság árulkodott a területén századok óta tartó hadakozásokról tól kezdődően többször volt háború a vármegye területén ben a tatárok pusztították, 1600-ban Basta seregei dúlták fel a megyét, majd 1605-ben Bocskai ostromolta Szatmár várát ben Lubomirszky György, Lengyelország főmarsallja próbálta meg Szatmárt elfoglalni ban újból a tatárok, majd 1660-ban a törökök pusztítottak a vármegyében. A beszállásolt osztrák csapatok is nagy terhet jelentettek a terület lakóinak. Karaffa parancsnoksága idején például 17 falu teljesen elnéptelenedett ban Rákóczi vette ostrom alá Szatmár várát. Az január 1-jéig tartó ostrom idején a vármegye népe biztosította a kuruc hadsereg élelmezését és hadi utánpótlását. Az elviselhetetlen terhek és a háború miatt sokan elmenekültek, voltak, akik beálltak a kuruc seregbe, és nagyon sokan életüket vesztették. A háború eredményeként Kálmánd 6 hétig, Mérk 9 hónapig, Szaniszló és Csomaköz 2-2 hétig elnéptelenedett, utóbbi két faluban 10, illetve 30 gazda maradt csupán, Nagymajtény és Mezőterem 2 hónapig állt üresen, Kaplony pedig 5 hétig volt lakatlan. 3 A szatmári békét követően, gróf Károlyi Sándor (1712. április 5-én kapott grófi címet III. Károlytól) egyik legfontosabb feladatának tekintette, hogy szatmár- 1 Éble Gábor: Károlyi Ferenc gróf és kora. Budapest, Borovszky Samu (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai. Szatmár Vármegye. Országos Monografia Társaság, Budapest, , 453, 471, 473, Uo

14 vármegyei birtokaira a megmaradt jobbágyság mellé svábokat telepítsen. A telepesek Badenből, Bajorországból, Hohenzollernből és mindenekelőtt Württembergből érkeztek, amit a szatmári svábok nyelvjárása is igazol, mivel még ma is hasonlít a biberachi, rawensburgi, waldseei és leutkircheni nyelvjáráshoz. 4 A betelepítettek német identitásának megőrzésében, illetve a majdani asszimilációs folyamat megindulásában is fontos szerepet játszott, hogy mennyire képeztek az egyes telepes falvak összefüggő tömböket vagy szétszórt szigeteket. (Ezt szemlélteti az 1. sz. térkép). A megye nyugati részén egymáshoz viszonylag közel fekszik Mérk, Vállaj, Csanálos, Csomaköz, Szaniszló, Mezőpetri. Ide sorolhatjuk Nagykárolyt és a vele szomszédos két falut, Kaplonyt és Kálmándot is. Ettől az összefüggő sávtól délre található két elszigetelt település: Mezőterem és Kisdengeleg. Mezőterem ugyan közvetlenül Nagykároly szomszédságában van, de a közlekedési viszonyok elszigetelték a többi településtől. A megyeszékhelytől, Nagykárolytól keletre egymáshoz viszonylag közel található Nagymajtény, Gilvács és Krasznaterebes. Innen délre Királydaróc egymagában áll. A megye keleti részén a Bükk hegység lábainál szintén egy összefüggő településcsoportot találunk. Ide tartozik Nagymadarász, Erdőd, Szakasz, Nagyszokond, Krasznasándorfalú, Krasznabéltek. Délre haladva, Szilágy megye határában, teljesen elszigetelten találjuk Nántűt. Az erdődi járás északi részén egy különálló kis csoport Szinfalu és Alsóhomoród található. Magában álló német település volt Józsefháza és Barlafalu. A megye középső területe ugyanakkor a magyar és román nyelvhatárt is jelezte, egy átmeneti zónával. A sváb falvak a nagykárolyi járásban magyar többségű falvakkal, az erdődi és szatmárnémeti járásban nagyrészt román falvakkal voltak körülvéve. 5 A korabeli vármegyében két városi központ volt. A nagyobb, noha nem megyeszékely Szatmárnémeti volt, virágzó kereskedelemmel, fejlett iparral, 4 A nagymajtényi, csanálosi és mezőfényi régi és új sváb lakosok összeírása június 15. (Az összeírás a három sváb község összes sváb lakosainak származási helyét és volt földesurát közli.) In: Vonház István: A szatmármegyei német telepítés. Pécs, dokumentum Cogitator által készített csoportosítás, amely megfelelt a korabeli néprajzi helyzetnek. Cogitator: A szatmárvidéki asszimiláció. Nemzetpolitikai tanulmány. Különlenyomat a Magyar Kisebbség nemzetpolitikai szemle VII. évfolyamából. Husvéth és Hoffer Könyvnyomdája, Lugos,

15 iskolákkal és kulturális intézményekkel. Az 1880-as népszámlálás szerint lakosa közül csak 758 volt német anyanyelvű. 6 A megyeszékhely Nagykároly, mint vármegyei központ megyei és állami hivatalok székhelye. Összlakossága 1880-ban főt tett ki, akikből 145-en vallották magukat németnek. 7 A két magyar város léte és a sváb központ hiánya fontos körülménynek tekinthető az asszimilációs folyamatok szempontjából. Károlyi Sándor a telepítések alkalmával nem vette figyelembe sem a felekezeti, sem az anyanyelvi különbségeket, ezért falvaiban, sok esetben együtt éltek magyarok, svábok és románok. Ez a kierőszakolt együttélés a kezdetekben gyakori súrlódásokhoz vezetett, ezért Kálmándról például idővel a magyarokat a szomszédos Börvelybe, Sándorfalváról a románokat Nagyszokondra, Erdődről a magyarokat a közeli magyar falvakba telepítették át. Mezőfény vagy Csanálos viszont kezdetben színtiszta katolikus és német település volt. Ez a homogenitás a későbbi telepítések során már nem volt megvalósítható, a gróf sok esetben külön utcákba helyezte a magyarokat és a svábokat: így lett Kaplonyban vagy Mezőpetriben Magyar utca, illetve Mérken Sváb utca. 8 A telepesek nagy többsége földműves volt, de mellettük mesteremberek is érkeztek az új hazába. Az összeírásokból és Károlyi Sándor levelezéseiből kiderül, hogy volt közöttük halász és hálókötő, molnár és pék, 9 továbbá varga, takács, szabó, tímár, bodnár, 10 asztalos, ács, kerékgyártó, kovács, rézműves és szénégető is ben Reiner Lang hadnagytól Károlyi Sándor egyenesen mesteremberek verbuválást kérte ben pedig külön felhívta a verbuváló ügynökök figyelmét arra, hogy szabad állapotú, becsületes, jómódú és katolikus embereket hozzanak birtokaira Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. II. kötet. Csíkszereda, Pro-Print Könyvkiadó, Uo Merli Rudolf: Mezőfény története. (Magánkiadás) Károlyi Sándor levele feleségéhez július 14. In: Vonház: i. m. 3/b dokumentum Csanálos sváb lakosainak összeírása március 30. Uo. 16. dokumentum A nagymajtényi, csanálosi és mezőfényi régi és új sváb lakosok összeírása június 15. (Az összeírás közli a sváb lakosok származási helyét és egykori földesurát is.) Uo. 33. dokumentum Károlyi Sándor gróf által kiállított útlevél új sváb telepesek lehozatala céljából. Erdőd,

16 A szatmári svábok jobbágyok voltak, s ez a társadalmi helyzet nagyban meghatározta további fejlődésüket. A gróf és a svábok közötti viszonyt szerződések rögzítették. Ezek szerint eltérően a területen maradt korábbi paraszti lakosságtól a szabad költözés jogával rendelkeztek, időleges mentességet élveztek a vármegyei adó és a földesúrnak fizetendő járadék alól. 13 A későbbiekre vonatkozó járadékkötelezettségüket is pontosan szabályozták, így terheik kiszámíthatóvá váltak. Mindez nélkülözhetetlen előfeltétele volt a racionális gazdálkodásnak, s annak eredményeként a vagyoni gyarapodásnak. Ennek köszönhetően a szerződéses német parasztok kedvezőbb helyzetben voltak, mint a magyar úrbéres jobbágyok. A telepesek a földművelés, az állattenyésztés, illetve ahol a feltételek lehetővé tették a szőlőművelés terén egyaránt szervezett és hatékony gazdálkodást folytattak. Ennek eredményeként, noha a gazdatelkek száma az egyes sváb községekben a telepítés illetve az átköltözések befejezése után (1820- tól) körülbelül ugyanaz maradt, a sváb gazdák a közeli magyar és román községekben, illetve vegyes lakosságú saját községükben pl. bérlet formájában szereztek még gazdatelkeket, így a sváb községek gazdaközönsége földbirtokát tekintve már a jobbágyfelszabadítás előtt is folyamatosan gyarapodott. 14 A telepesek többsége katolikus volt, Károlyi Sándor többször is utasította megbízottait, hogy katolikus svábokat toborozzanak. Kezdettől fogva hangsúlyozta, hogy a gazdaság helyreállítása mellett a katolikus hit gyarapítását is szem előtt tartja ben Lang hadnagyot nemcsak azzal bízta meg, hogy Bécs környékéről mesterembereket toborozzon, hanem azzal is, hogy figyeljen arra, hogy mind katolikusok legyenek. 16 Ugyancsak ezzel az utasítással látta el 1734-ben Frick Wolfgang, Christian Pappelau, Michael Geng, Ignaz Fetscher, Ferdinand november 16. Uo. 86. dokumentum Lásd például Csanálos község sváb lakosainak Károlyi Sándor gróf által kiadott úrbéri szabályzata. Nagykároly, január 1. Uo. 30. dokumentum Uo Károlyi Sándor gróf felterjesztése a Magyar Udvari Kancelláriához sváb telepesek lehozatala végett április és június között. Uo. 1-2 dokumentum Károlyi Sándor gróf utasítása Lang hadnagy részére sváb telepesek toborzása tárgyában. Surány, december 1. Uo. 59/b dokumentum

17 Heinrich ügynököket, amikor útlevelet állított ki nekik. 17 Fiának, aki 1736-ban, a rajnai táborban tartózkodott azt írta, hogy ez kitűnő alkalom arra, hogy mind Frankóniában pápista jó népet, mind pedig svábokat toboroz. 18 Többek között a vármegyében letelepedett katolikus sváboknak is köszönhető, hogy 1804-ben megalakult a szatmári egyházmegye, amelynek területe addig az egri egyházmegyéhez tartozott. Károlyi Sándornak és utódainak a 18. század egészén végighúzódó telepítési politikája eredményeként Nagykároly és Szatmárnémeti térségében 31, részben vagy egészében svábok által lakott település jött létre. 19 Vonház István számításai szerint 1712-től összesen 2072 német család telepedett le itt, egy-egy családot 4 tagból állónak számítva tehát több mint 8000 telepes érkezett a Károlyiak birtokaira. 20 A telepítési munkálatok befejeztével Vonház az érintett falvak plébániainak összeírásaiból nyert adatai szerint már római katolikus sváb élt a 31 faluban A szatmári svábok a XIX. században A szatmári svábok XIX. századi történetével kapcsolatban a részben hiányzó, részben mai napig feltáratlan források miatt sok a még megválaszolatlan kérdés. Az bizonyos azonban, hogy az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, majd az ezt követő jobbágyfelszabadítás, és az 1867-es kiegyezés nagy változásokat hozott a szatmári svábok életében is. A jobbágyfelszabadítás ígérete a forradalom és szabadságharc idején a magyar csapatok oldalára állította a helyi svábokat. A csanálosi svábok például a Habsburg seregek által elfoglalt Szatmárnémetit meg akarták ostromolni, részt vettek Buda felszabadításában is, sőt az osztrák 17 Károlyi Sándor gróf által kiállított útlevél új sváb telepesek lehozatala céljából. Erdőd, november 16. Uo. 86. dokumentum Károlyi Sándor levele fiához, Ferenc grófhoz, a rajnai táborba Uo. 94. dokumentum Nagykároly, Csanálos, Mezőfény, Nagymajtény, Erdőd, Krasznabéltek, Kaplony, Mezőpetri, Vállaj, Gilvács, Kálmánd, Királydaróc, Tasnád, Túrterebes, Szakasz, Krasznasándorfalu, Mérk, Krasznaterebes, Nagyszokond, Szinfalú, Alsóhomoród, Barlafalú, Szaniszló, Zajta, Józsefháza, Csomaköz, Nántü, Kisdengeleg, Nagymadarász, Mezőterem, Tasnádszántó. 20 Vonház: i. m Uo

18 haditörvényszéknél közbenjártak a fiatal, 18 éves Károly István grófért. 22 A mezőpetriek közül sokan nemzetőrként szolgáltak, a község pedig 15 lovat adott a haza részére. 23 Mezőfény esetében 4 katonáról tudunk, akik nemzetőrként haltak meg 1848-ban, 24 a kálmándi plébánia halotti anyakönyve pedig két sváb fiatalembert említ, akik szintén nemzetőrként estek el. 25 A XIX. század folyamán jobbágyból szabad paraszttá, németből, ha nem is magyarrá, de a magyar politikai nemzethez lojális közösséggé váltak a szatmári sváb falvak. Fényes Elek 1851-ben megjelent geográfiai szótára az általam vizsgált 24 faluból csak 12-t említ német faluként, 26 s megjegyzésként hozzáfűzi, hogy a gilvácsiak már magyarul is beszélnek, 27 Krasznabélteket pedig mint magyarosodni kezdő német mezővárost írja le. 28 Hat falut oláh-német településként jegyez fel. 29 Itt kettő Nagymadarász 30 és Krasznaterebes 31 esetében említi, hogy magyarul is tudnak. Teljesen vegyes magyar oláh német falu 3 volt, 32 magyarok és németek lakták Kaplonyt 33, Királydarócot pedig magyar oláh mezővárosként, 34 Kisdengeleget magyar-oláh faluként említi. 35 Keleti Károlynak az évi népszámlálás adataira épülő becslése szerint Szatmár megye lakosából mintegy (7,2%) volt német, (31,7%) román, (60.2%) magyar, 2356 (0.8%) orosz, 280 (0.1%) tót, és 4 egyéb Tempfli Imre: Kaplony. Adalékok egy honfoglaláskori település történetéhez. Szent-Györgyi Albert Társaság-EMKE Szatmár Megyei Szervezete, Szatmárnémeti, ; Brázay János: Emléklapok a Mezőpetri község r. k. plébánia történetéből a templom százéves jubileumára. Nagykároly, Uo. 24 Merli: i. m Szatmári Püspöki Levéltár (SzPL), Kálmánd halotti anyakönyve, év. 26 Alsóhomoród, Csanálos, Erdőd, Gilvács, Kálmánd, Sándorfalu, Nagymajtény, Mezőfény, Mezőpetri, Nagyszokond, Szinfalu, Krasznabéltek. In: Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. Pest, Uo. I. kötet Uo. II. kötet Barlafalu, Krasznaterebes, Mezőterem, Nagymadarász, Nántű, Szakasz. In: Fényes: i. m. 30 Uo. III. kötet Uo. III. kötet Csomaköz, Józsefháza, Szaniszló. 33 Fényes: i. m. II. kötet Uo. II Csak Dengelegként szerepel. Fényes: i. m. I. kötet Varga: Erdély i. m

19 A dualizmus kori népszámlálási adatokat vizsgálva már jóval pontosabb adatokat kapunk valamennyi településről. Az anyanyelvre fókuszáló kérdések kiértékelése után kapott adatokból egyértelműen a nyelvi asszimiláció tendenciája olvasható ki sz. térkép: A szatmári svábok által lakott 24 település elhelyezkedése a megyében 1. sz. táblázat: A szatmári svábok által lakott 24 település összlakosságának anyanyelvi megoszlása ( ) 38 Népszámlálás Nemzetiség szám % szám % szám % szám % Német , , , ,84 Magyar , , ,15 Román , , , ,82 Egyéb , , , ,19 Összesen A kérdezőbiztosok korrekt, vagy kevésbé korrekt tevékenysége természetesen jelentősen befolyásolhatta a népszámlálási adatokat. 38 Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) megoszlása ( ). Központi Statisztikai Hivatal, Budapest,

20 A vizsgált 24 faluban, 1880-ban az összlakosság száma volt, ebből anyanyelv szerint német (34,73%), magyar (33,68%), 8006 román (26,80%) és 1429 egyéb ajkú (4,78%). A német anyanyelvűek száma 1900-ban csökkent először. Az évi népszámlálás azonban már óriási változást mutatott, a magukat magyar- illetve német anyanyelvűnek vallók arányában. Eszerint 1910-ben en a magyart (71,15%), csak en a németet (8,84%), 8026-an pedig a románt (19,82%) jelölték meg anyanyelvként. A szatmári svábok száma tehát 6795 fővel, a népességen belüli arányuk pedig rövid időn belül 25,89%-kal csökkent. Létszámuk ezzel lényegében a harmadára esett vissza. A kérdést azonban árnyalja, hogy 1910-ben még németül tudó katolikust számláltak össze, ami azt jelzi, hogy a szatmári svábok nagyobb hányada ekkor, ha a népszámlálási biztosnak adott válaszában nem is a németet jelölte meg anyanyelvként, némettudását még őrizte. Ez azonban csak az összkép. A sváb falvak jelzett, eltérő helyzetű csoportjaiban azonban különbségek fedezhetők fel mind a változások irányát, mind mértékét, mind pedig dinamikáját tekintve. 2. sz. térkép: Hat eltérő helyzetű sváb falu elhelyezkedése a megyében 39 Cogitator: i. m

NÉMET SZÁRMAZÁS, MAGYAR ISKOLA, ROMÁN ISKOLAPOLITIKA

NÉMET SZÁRMAZÁS, MAGYAR ISKOLA, ROMÁN ISKOLAPOLITIKA 173 BAUMGARTNER BERNADETTE NÉMET SZÁRMAZÁS, MAGYAR ISKOLA, ROMÁN ISKOLAPOLITIKA A SZATMÁRI SVÁB EREDETŰ FALVAK KATOLIKUS ISKOLÁI 1918 1940 KÖZÖTT A trianoni döntés után az iskolaügy területén Szatmár megyében

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889.

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889. 1. térkép: A vizsgált terület települései. 1 = államhatár; 2 = megyehatár Romániában; 3 = folyó; 4 = településhatár; BH = Bihor/Bihar; SM = Satu Mare/Szatmár; MM = Maramureş/Máramaros. A települések számait

Részletesebben

A SZATMÁRI SVÁB IDENTITÁS

A SZATMÁRI SVÁB IDENTITÁS 147 LACZKÓ SZABOLCS A SZATMÁRI SVÁB IDENTITÁS Baumgartner Bernadette: Kisebbség a kisebbségben. A Szatmár megyei németek a két világháború között (1918 1940), Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2012, 264

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

A BESSZARÁBIAI NÉMET KISEBBSÉG 125 ÉVE

A BESSZARÁBIAI NÉMET KISEBBSÉG 125 ÉVE 96 IRINA NASTASĂ-MATEI A BESSZARÁBIAI NÉMET KISEBBSÉG 125 ÉVE Ute Schmidt: Basarabia. Coloniştii germani de la Marea Neagră, Editura Cartier, Chişinău, 2014, 420 oldal Túlz ás nélkül állíthatjuk, hogy

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945)

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) 1 Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) A négy község Tatabánya, Alsógalla, Felsőgalla és Bánhida egyesítésével 1948-ban megalakult

Részletesebben

Nekem szülőhazám (volt)... Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára

Nekem szülőhazám (volt)... Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára A Fejér megyében élő németek Németországba történő áttelepítése az országos eseményekhez hasonlóan, alig több

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI SEBŐK LÁSZLÓ A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI A környező országokban élő magyarok száma jelenleg mintegy 2,7 millióra tehető csaknem ugyanannyira, mint 1910-ben. Az első világháború előtti

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A lakosság etnikai összetétele 30000 25000 20000 15000 Románok Magyarok Szászok 10000 5000 0 1910 1930 1948 2002 2011

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Katz??? Katz?-né?? Moskovits Zsigmond? 1921 Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek Apa Katz Mózes 1890 körül 1944 Anya Katz Bella

Részletesebben

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) *

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) * ARCHÍVUM Bárdi Nándor Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére (A magyar elképzelések 1918 1940) * E dolgozat értelmezésében az erdélyi kérdés kifejezés három nagyobb problémakört fed le: 1. Erdély

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

Román iskolák Észak-Erdélyben (1940 1944)

Román iskolák Észak-Erdélyben (1940 1944) Limes 167 Oktatásügy Sebestyén Kálmán Román iskolák Észak-Erdélyben (1940 1944) Az erdélyi magyarságot iskoláiért folytatott küzdelme során gyakran érik román nacionalista oldalról vádaskodások, melyek

Részletesebben

Magyar nyelvi hatáserősítő programok Temes megyében

Magyar nyelvi hatáserősítő programok Temes megyében Magyar nyelvi hatáserősítő programok Temes megyében dr. Erdei Ildikó 2012. április 13. Magyar nyelvoktatás és nyelvápolás a Kárpát-medence szórványvidékein Az előadás felépítése: Temes megye - szórványrégió

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv

Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv Néhány bevezető szó: közel 400 évig együtt éltünk a Habsburgokkal, minden közös volt, a minisztériumok, a közigazgatás, a levéltár is, a sok száz év alatt felgyűlt iratanyaggal

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL STEFAN AUGUST LÜTGENAU ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL Kismarton/Eisenstadt, 2010. február 15. Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó

Részletesebben

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja kiemelkedõ Szövetkezeti gondolkodók, személyiségek és szervezõk Erdélyben Balázs Ferenc (1901 1937) Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

A bácskai ortodox püspökség összeírásai 1823-1844

A bácskai ortodox püspökség összeírásai 1823-1844 Dr. Pál Tibor és Dr. Gavrilović Vladan A bácskai ortodox püspökség összeírásai 1823-1844 Dél-Magyarország demográfiai helyzetéről a XIX. század első felében az országos- és adóösszeírások alapján számos

Részletesebben

Erdélyi magyar kisebbségi sorskérdések a két világháború között

Erdélyi magyar kisebbségi sorskérdések a két világháború között Erdélyi magyar kisebbségi sorskérdések a két világháború között Erdély egy olyan régió, amely évszázadokon át a történelmi Magyarországhoz tartozott. A történelmi fordulatok következtében sokáig önálló

Részletesebben

Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről

Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről BAJCSI ILDIKÓ Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből. Somorja, Fórum

Részletesebben

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM ICHIHARA SHIMPEI A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM Magyarországon a 18. században az igazgatási rendszer nagy változáson ment keresztül a Habsburgok uralkodása alatt.

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter PhD ÉRTEKEZÉS Szabó Annamária Eszter MISKOLC 2009 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Szabó Annamária Eszter A kulturális örökség joga (PhD értekezés

Részletesebben

Szórvány és tehetséggondozás. Szórvány és tehetség 2011. március 11-12.

Szórvány és tehetséggondozás. Szórvány és tehetség 2011. március 11-12. Szórvány és tehetséggondozás Szórvány és tehetség 2011. március 11-12. A szórványrégióról (Temes megyéről) néhány adatban A régió etnikai térképe (a 2002-es népszámlálási adatok alpján, Sebők L. térképgyűjteményéből)

Részletesebben

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, 1. szám, (2009) pp. 49-56. KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN MISÁD KATALIN Comenius Egyetem, Pozsony

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Elméleti szintézisek

Tartalomjegyzék. Elméleti szintézisek Tartalomjegyzék Elméleti szintézisek A románság római eredete a történészek szemszögéből... 2 Az elrómaiasítás (romanizare) lépései... 2 A római eredet a történelmi dokumentumokban... 3 Helyi autonómia

Részletesebben

Goreczky Tamás. Doktori (PhD) értekezés tézisei. Témavezető: Dr. Ress Imre tudományos főmunkatárs, MTA Történettudományi Intézet

Goreczky Tamás. Doktori (PhD) értekezés tézisei. Témavezető: Dr. Ress Imre tudományos főmunkatárs, MTA Történettudományi Intézet Goreczky Tamás BURIÁN ISTVÁN, EGY MAGYAR DIPLOMATA AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA SZOLGÁLATÁBAN Doktori (PhD) értekezés tézisei Témavezető: Dr. Ress Imre tudományos főmunkatárs, MTA Történettudományi Intézet

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban

A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban Veres Valér A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban A romániai magyarság létszámcsökkenésének egyik fő oka az alacsony gyermekvállalási kedv. E tanulmány fő célja

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN

MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Borsányi András MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN Doktori (PhD) tézisek Témavezető: Dr. Szabó A. Ferenc egyetemi tanár BUDAPEST, 2003. 1 Montenegró a függetlenné

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

LdU Aktuell június - július. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

LdU Aktuell június - július. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 1. HIVATALI HÍREK - MNOÖ Közgyűlés 2012. 07. 07. - Az MNOÖ-intézmények igazgatói pályázatainak nyertesei LdU LdU Aktuell Aktuell 2012. 2012. április június

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai

Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai Valuch Tibor: Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai I. Bevezetés: Bármennyire is közhelyszerűnek tűnik, ettől még tény, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójának politikai átmenete radikális

Részletesebben

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,

Részletesebben

A szlovák kultúra változása városi környezetben: Nyíregyháza*

A szlovák kultúra változása városi környezetben: Nyíregyháza* GYIVICSÁN ANNA A szlovák kultúra változása városi környezetben: Nyíregyháza* Nyíregyháza Kisköröshöz hasonlóan a hazai szlovák települések legjellegzetesebb típusához, a mezővárosokhoz tartozott. Létrejötte

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Collegium Hungaricum ösztöndíj 2012. március 1-március 31. SZAKMAI BESZÁMOLÓ

Collegium Hungaricum ösztöndíj 2012. március 1-március 31. SZAKMAI BESZÁMOLÓ 1 Collegium Hungaricum ösztöndíj 2012. március 1-március 31. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Collegium Hungaricum ösztöndíjamat 2013. év március hónapjában valósítottam meg, azzal a céllal, hogy az előző évben sikeresen

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Az első világháború kirobbanásának 100. évfordulója alkalmából Budapest Főváros Levéltára, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi

Részletesebben

A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI

A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI NÉPSZÁMLÁLÁSOK 2011 9 KISS TAMÁS A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI 2011-ben Romániában harmadszorra tartottak népszámlálást. A cenzus politikai tétjei ezúttal többrétűek voltak.

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

Német nép- és honismeret

Német nép- és honismeret Német nép- és honismeret 9. évfolyam A germánok története Népvándorlás A magyar nép honfoglalása Család A kötelező tananyag kiegészítése, a germánok népvándorlásával és a keleti germánok birodalmi alapításaival

Részletesebben

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Statisztikai Világnap ünnepi konferenciája Esztergom 2010. Október 14-15. Dr. Laczka Éva Miért választottam ezt a témát?

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató Spéder Zsolt Készítették Kamarás Ferenc,

Részletesebben

TARTALOM DOKUMENTUMOK. A nemzetiségi anyaszervezet

TARTALOM DOKUMENTUMOK. A nemzetiségi anyaszervezet TARTALOM Elõszó................................ 11 Érdekképviseleti lehetõség integrációs alku............ 17 1. Az MNSZ a magyar és a román történeti diskurzusban......... 17 2. A romániai magyarság kisebbségpolitikai

Részletesebben

Megoldás és pontozási útmutató

Megoldás és pontozási útmutató Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.

Részletesebben

A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL

A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL KISS ANDRÁS A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL A Komáromy András által megindított, az egész országra kiterjedő rendszeres boszorkányper-kutatás és ennek eredményeként megjelent forráskiadványát

Részletesebben

Maderspach Ferenc síremléke 1. /K/katonak.htm. 1 Forrás: Kalapis Zoltán: Életrajzi Kalauz II. http://www.banaterra.eu/ mayar

Maderspach Ferenc síremléke 1. /K/katonak.htm. 1 Forrás: Kalapis Zoltán: Életrajzi Kalauz II. http://www.banaterra.eu/ mayar ZSOMBOLYA Zsombolya, románul Jimbolia, németül Hatzfeld város a román-szerb határ mellett, Temesvártól 45 km-re Nyugatra. Lakosainak száma 2002-ben kevéssel haladta meg a 11 ezret, az egykori 8 ezres helyi

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók)

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók) Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Schleicher Veronika Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók)

Részletesebben

A FOGYATÉKOSSÁG ORVOSI ÉS TÁRSADALMI MODELLJÉNEK

A FOGYATÉKOSSÁG ORVOSI ÉS TÁRSADALMI MODELLJÉNEK PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNY KAR DOKTORI ISKOLA DOKTORI ÉRTEKEZÉS A FOGYATÉKOSSÁG ORVOSI ÉS TÁRSADALMI MODELLJÉNEK SZINTÉZISE, KÜLÖNÖSEN A MUNKAJOG TERÜLETÉN KONZULENS: DR. GYULAVÁRI

Részletesebben

Ugodi plébánia levéltára

Ugodi plébánia levéltára Ugodi plébánia levéltára Jelzet: Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár, Plébániai Levéltár, Ugodi plébánia levéltára (VÉL:Pl Ugod) Raktári egység száma: 15 doboz + 42 kötet Terjedelem: 3,425 ifm + 1

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei SZOMBATHELYI FERENC A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉD VEZÉRKAR ÉLÉN. Kaló József. Témavezető: Dr.

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei SZOMBATHELYI FERENC A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉD VEZÉRKAR ÉLÉN. Kaló József. Témavezető: Dr. Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei SZOMBATHELYI FERENC A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉD VEZÉRKAR ÉLÉN Kaló József Témavezető: Dr. Püski Levente DEBRECENI EGYETEM Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola Debrecen,

Részletesebben

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 1. HIVATALI HÍREK - Kisebbségi önkormányzati választások 2010 - Kérje felvételét a német névjegyzékbe! 2. OKTATÁS - Továbbképzés óvodapedagógusok számára Deggendorfban

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második

Részletesebben

SZKA208_13. A kurdok

SZKA208_13. A kurdok A VILÁG LEG- SZKA208_13 NAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE: A kurdok tanulói A VILÁG LEGNAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE 8. évfolyam 125 13/1 A KURDOK Szemelvények Kurdisztán A huszonkétmillió kurd a világ egyik

Részletesebben

2.1.1 Demográfiai folyamatok

2.1.1 Demográfiai folyamatok 2.1.1 Demográfiai folyamatok A rendszerváltozás óta eltelt időszak demográfiai folyamatai két, jól elkülönülő időszakra oszthatók. A kilencvenes évek első felében folytatódott az 1980 után megindult, kezdetben

Részletesebben

Szakmai záróbeszámoló a T37399. sz. Otka pályázatról

Szakmai záróbeszámoló a T37399. sz. Otka pályázatról Szakmai záróbeszámoló a T37399. sz. Otka pályázatról A pályázat címe, témája: A hétköznapi élet története Magyarországon a XX. század második felében Időtartama: 4 év, 2002-2005 2002 A munkatervben megfogalmazottaknak

Részletesebben

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V.

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa V. Ignác (? 1944) V. Ignácné (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: V. Ignácné (szül.? Éva) (? 1944) Anyai nagyapa R. Lipót (1883 1944) Anyai nagyanya R. Lipótné (szül. D. Cecília)

Részletesebben

Mai magyar társadalom

Mai magyar társadalom Mai magyar társadalom Szociológia vizsgálja: Egyenlőtlenségek mértékét, arányait, területi elhelyezkedését Szegénység: élet fenntartásához szükséges anyagi javak hiánya, illetve az egyén/család nem rendelkezik

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Az elmúlt évtizedekben a nemzetközi migráció, a globalizáció, az angol nyelv terjedése, a kommunikációs technológia fejlődése gyökeresen átformálta Európa hagyományos nyelvi térképét. A nyelvi és kulturális

Részletesebben

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Kovács András 1. Bevezetés A kommunista rendszer 1990-ben bekövetkezett bukása, a szabad véleménynyilvánítás jogának és

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI Köntös László gy jteményi igazgató (Pápa) 2015 Szabadon tenyészik A Pápai Református Kollégium a történeti hagyomány szerint 1531 óta m ködik

Részletesebben