XXII. ÉVF. 3. SZÁM JÚNIUS A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság lapja

Átírás

1 XXII. ÉVF. 3. SZÁM JÚNIUS A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság lapja MLBKT Beck György: 20 éve a csúcson Elektronikus útdíj jövőre Elkerül minket a széles nyomtáv? Külföldre mennének a logisztikus hallgatók Termelésvezetők vezetési jellemzői Környezetbarát vámügyek Szentkirályi: Vízből aranyat Merre az előre?

2 Komplett raktár-, üzem- és irodaberendezési rendszerek, hulladéktechnika és újrahasznosítás Raklapos, karos és nagyszélesség állványok Polcos állványrendszerek Dinamikus állványrendszerek Tároló-, komissiózó- és szállítódobozok Önhordó magasállvány-rendszerek Üzem- és m helyberendezések Irodai és igazgatósági berendezések Hulladéktároló rendszerek Logisztikai központok tervezése és kivitelezése Automata raktári- és kommissiózó rendszerek Raktár- és anyagáramlás irányító szoftverek SSI SCHÄFER SYSTEMS INTERNATIONAL Kft. RAKTÁR- ÉS ÜZEMBERENDEZÉS H-2330 Dunaharaszti, Jedlik Ányos u. 20/B. Telefon: / Fax: / info@ssi-schaefer.hu

3 Tartalom Bevezető 02 Logisztika és Délkelet-Ázsia Hírek 03 Rövid hírek 05 Hírek a LEF-ről 06 Karrier Trendfigyelő 08 Feljebb jutottunk az LPI 2012 rangsorban 09 A logisztikát tanuló egyetemisták kétharmada menne külföldre Portré 10 Húsz éve a csúcson: Beck György, a Vodafone Magyarország elnöke Fókuszban 14 Vízből aranyat: Szentkirályi Ásványvíz Kft. 17 Ipari szimbiózis workshop Körkérdés 18 Használatarányos útdíj bevezetésének hatása az ellátási lánc szereplőire 19 Vélemények a használatarányos e-útdíjról 20 Elkerüli a széles nyomtávú vasút Magyarországot? Elemzések & kutatások 22 Termelésvezetők vezetési jellemzői 26 Lean menedzsment elveinek alkalmazhatósága irodai környezetben 29 Sajtófigyelő Szakértőink tollából 30 Jelentés az ellátási lánc akadályairól Körülnéztünk 32 Gondolatok a határ és az ablak másik oldaláról 33 Egy magyar cég kolozsvári hétköznapjaiból 34 Szlovákia Közép-Európa logisztikai központja 37 Fellendülést jelez a második félévre a TimoCom fuvarpiaci barométer 38 Logisztikai valóság Romániában 39 Tengeri autópálya Lengyelország és Svédország között Alkalmazott matematika 41 Újabb matematikai eszközök lehetősége a logisztikai folyamatok vizsgálatában 44 Ellátásilánc optimalizálás Fenntarthatóság 46 Supply Chain Sustainability 48 Környezetbarát vámügyek MLBKT hírek 51 Új tagjaink bemutatkoznak 51 Innovációval a vállalatfejlesztésért Képekben 52 Innovatív Beszerzési Workshop A 2012/3. szám szerzői: Chikán Attila, Csicsmann Péter, dr. Egri Imre, dr. Gelei Andrea, Hasprai Mónika, Holics Szilvia, Karmazin György, Prof. Dr. Knoll Imre, Kőhegyi Anita, dr. Lelkes Zoltán, Losonczi Dávid, Mondovics János, Nagy Olivér, Negyeliczky János, Némon Zoltán, Rónai Péter, Schopp Attila, dr. Szegedi Zoltán, Toarniczky Andrea. A Logisztikai Híradó médiaajánlata Típus Hirdetés PR cikk/ álláshirdetés Formátum Méret (mm) Tükör (mm) Vágott (mm) Kifutó (mm) Árak B II., B III. 205 x x Ft B IV. 205 x x Ft 1/1 oldal 177 x x x Ft 2x 1/3 fekvő (átfutó) 374 x 77,5 410 x 95,5 420 x 105, Ft 2/3 oldal álló 116,5 x ,5 x ,5 x Ft 1/2 oldal fekvő 177 x x x Ft 1/2 oldal álló 86,5 x ,5 x ,5 x Ft 1/3 oldal fekvő 177 x 77,5 205 x 95,5 215 x 105, Ft 1/3 oldal álló 56,5 x ,5 x ,5 x Ft 1/4 oldal fekvő 177 x Ft 1/4 oldal álló 86,5 x Ft 1/6 oldal fekvő 86,5 x 77, Ft 1/6 oldal álló 56,5 x Ft Rövid hír kép nélkül 800 leütés Ft 1/1 oldal képpel 2500 leütés Ft Lapzárta: II. 2., IV. 2., VI. 2., VIII. 2., X. 2., XII. 2. Megjelenés: II. 28., IV. 28., VI. 28., VIII. 28., X. 28., XII. 28. Anyagleadás: pdf, 300 dpi felbontás MI IS ZÖLDEK LETTÜNK! Az MLBKT nyomdai anyagai megfelelnek a legmagasabb környezeti és szociális elvárásoknak. Logisztikai Híradó A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság hivatalos szaklapja. Főszerkesztő: CHIKÁN ATTILA Felelős szerkesztő: KŐHEGYI ANITA Szerkesztőségi munkatársak: CSEPELY KRISZTINA, HOLICS SZILVIA, HORVÁTH EDIT. A Logisztikai Híradó kereskedelmi forgalomban nem kapható, zárt terjesztésű szaklap. ISSN Megjelenik évente 6 alkalommal. Előfizetési díj: egy évre ,- Ft + 5% áfa (egyösszegű fizetés esetén). A szerkesztőség címe és elérhetőségei: 1061 Budapest, Király u. 12., Tel./fax: , , hirado@logisztika.hu, Hirdetésfelvétel: SZÖLLŐSI ANDERA: Kiadja: A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság. Borítóterv: ROOIBUSH GRAFIKA. Tipográfia, előkészítés: FEKETE GABRIELLA. Nyomda: FOLPRINT A ZÖLD nyomda, Budapest. Felelős vezető: FODOR JÁNOS, kereskedelmi igazgató. A szaklapban megjelenő fizetett hirdetések tartalmáért a Kiadó és a Szerkesztőség semminemű felelősséget nem vállal.

4 02 BEVEZETŐ Logisztikai Híradó 2012/3 Logisztika és Délkelet-Ázsia Chikán Attila A sors úgy hozta, hogy ebben az évben hat délkelet-ázsiai országban jártam, részben turistaként, részben konferencián, illetve munkacsoport-ülésen. Összességében közel egy hónapot töltöttem el Kína, Korea, Vietnam, Kambodzsa, Laosz és Thaiföld vidékein, jellemzően nagyvárosokban. Ennyi idő alatt nem válik persze regionális szakértővé az ember, még akkor sem, ha a felsorolt országok felében már többször jártam. Talán érdemes azonban a benyomásokról is beszámolni egy logisztikai szemüvegen keresztül, hiszen nagyon sok szó esik napjainkban erről a régióról. Nem meglepő, ha azzal kezdem, hogy nagyon nagy különbségekkel találkozik az utazó, mind az általános fejlettség, mind pedig ezzel szoros összefüggésben az infrastruktúra és a logisztikai tevékenység vonatkozásában. Míg Seoul, vagy a kínai Haikou infrastruktúrája világszínvonalú, addig más vidékeken a szállítás módja középkori elemeket idéz. Hasonló benyomásokat szerez az ember a logisztikai központokat látva is. Termé- szetesen akár Európában is jelentős különbségekkel találkozunk, ezek a különbségek azonban belül maradnak egy adott szervezési-kulturális kereten. Délkelet-Ázsiában azonban mintha egy másik világba lépnénk át akár csak párszáz kilométert megtéve. Azt lehet mondani, hogy az infrastruktúra fejlesztése még évtizedekre ad munkát, és egyúttal persze növekedési potenciált is ezekben az országokban, beleértve a legfejlettebbek nagyvárosoktól távolabbi területeit is. Hazánk gazdasági, kereskedelmi kapcsolatai közismerten szerények ezekkel az országokkal. Sajnos, azok a remények, amelyeket gyakran e kapcsolatokhoz fűzünk, közelről nézve túlságosan optimisták. Az ottani viszonyokat látva, a helyi szakemberekkel beszélve megerősödik az emberben az a meggyőződés, hogy bárha lehetségesek akár nagyobb léptékű egyedi üzletek, befektetések is a hazai fejlődéshez szükséges kapcsolati rendszert inkább kell hagyományos partnereinkben, s az európai fejlődésben keresni.

5 HÍREK 03 HÍREK Az első menetrendszerinti járat Debrecen és London-Luton között Akvizíció a csomagszállítás piacán A DPD Hungária 100%-os tulajdonrészt szerzett a GTR Logistics Kft.-ben. A tranzakciónak köszönhetően a DPD Hungária Kft. 18 depóból és egy HUB-ból álló hálózata egy budapesti központi raktárral és 13 vidéki alközponttal gyarapodik. A két cég összesen körülbelül 500 főt alkalmaz, valamint 300 járműből álló flottával rendelkezik. A vállalatok összehangolt irányítását a DPD végzi majd, a GTR (Gartrans) márka és arculat viszont egy ideig még biztosan megmarad ben a DPD Hungária 2,7 millió csomagot kézbesített, a GTR 1,5 milliót. A becslések szerint a két cég együtt 2012-ben akár a magyar CEP (futár expressz csomag) piac 12%-át is megszerezheti. Bécsből Üllőre helyezi regionális disztribúciós raktárát a Beiersdorf A német Beiersdorf (BDF) kozmetikai cég Magyarországra helyezi jelenleg Bécsben működő regionális disztribúciós raktárát, amely 2013 márciusától a DHL Supply Chain Magyarország Kft. (DSC) üllői központi raktárában működik majd közölte a DSC az MTI-vel. A közlemény szerint a DSC közel 106 millió forintos beruházással alakította ki a szükséges feltételeket a BDF termékeinek megfelelő tárolásához. Az új megállapodás új, állandó munkahely létrehozását teszi lehetővé a logisztikai cég számára. Az üllői logisztikai központból összesen 12 országot látnak majd el a BDF kozmetikai termékeivel és orvostechnikai eszközeivel, többek között Ausztriát, Romániát, Albániát és a teljes balkáni régiót. Az ausztriai redisztribúciós központ áthelyezése elsősorban költséghatékonysági célokat szolgál, és a magyar mellett cseh, illetve szlovák helyszínek is szerepeltek a lehetséges megoldások között. Új ragasztógyárat avattak Környén Felavatták a Henkel új ragasztógyárát a Komárom-Esztergom megyei Környén. A gyárban jelenleg vizes bázisú ragasztókat gyártanak, és most telepítik a következő ütemet, az elektronikai ragasztók gyártástechnológiáját. A huszonöt éve alakult magyarországi Henkel vállalat új gyárával már két olyan modern üzemet működtet, amely regionális ellátó szerepet tölt be. A feltörekvő piacokon való részvétel hagyományosan kiemelt szerepet kap. Egyre fontosabb a Henkel számára az ipari területre ezen belül is az elektronikai ipar számára történő gyártás. A környei gyárral a Henkel célja a magyar és az európai piacok ellátása. Élelmiszer Online Közösen ellenőrizte a veszélyes áruk szállítását négy hatóság Közösen ellenőrizte a veszélyes áruk szállítását Budapesten és öt megyében az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF), a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), valamint az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK). Összesen 3400 teherautót ellenőriztek, ezek közül 390 szállított veszélyes árut, és 222 esetben kellett intézkedni. 426 esetben önálló ellenőrzést is végeztek, és 11 jogsértést állapítottak meg, ezek sokrétűek, volt jövedéki adóval és rendszámmal kapcsolatos szabálysértés is. Összesen 747 járművet ellenőriztek, pihenőidővel kapcsolatban 226, veszélyes áruval kapcsolatban pedig 4 esetben bukkantak szabálytalanságra. Parkoló- és logisztikai fejlesztés a debreceni repülőtéren A június 18-i menetrend szerinti légi közlekedés megindulásáig újabb, ezúttal parkoló- és logisztikai fejlesztésekbe kezdenek a debreceni repülőtéren. Az Airport Debrecen Kft. ügyvezetője, Meleghegyi Tamás közölte, hogy a mintegy millió forintos beruházás várhatóan év végére készül el. A Wizz Air diszkont légitársaság június 18-án indítja első menetrend szerinti járatát Debrecen és London-Luton között. Júniusban átadják a Müller letenyei nemzetközi logisztikai központját Június végén adják át a Müller drogérialánc Letenyén épülő ezer négyzetméteres nemzetközi logisztikai központját, ahol kezdetben 350 embert foglalkoztatnak. A tervek szerint június 20-ra készül el a beruházás, majd a hivatalos átadást követően júliusban indul a próbaüzem. A vállalat korábbi közlése szerint a közvetlenül az M7-es autópálya és a magyar-horvát határátkelő melletti területen felépült logisztikai központ látja el áruval a teljes magyarországi, horvátországi és szlovéniai üzlethálózatot. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja szerint új raktárcsarnok építésére, eszközbeszerzésre és munkahelyteremtésre 458 millió forintos támogatást nyert a Müller az Európai Regionális Fejlesztési Alapból. A támogatási arány 18 százalékos, vagyis mintegy 2,5 milliárd forintos beruházást valósít meg a társaság a magyar-horvát határon. Új logisztikai szolgáltató az Unilevernél Az Unilever Magyarország nemrégiben új logisztikai partnert választott, a Catone-t. A Catone jelentős kapacitás és hatékonysági beruházást hajtott végre Magyarországon, amely kiszolgálja az Unilever környezettudatosabb logisztikai szolgáltatásokra való törekvését. A Catone az Unilever hűtött és fagyasztott (margarin és jégkrém) termékeit raktározza és szállítja.

6 04 HÍREK Logisztikai Híradó 2012/3 Kiosztották az ELA Logisztikai Kiválóság Díjait A logisztikai menedzser beosztásban dolgozók átlagkeresete az USA-ban 2011-ben 96,120 dollár volt. Az ellátási lánc menedzserek bére valamivel jobban növekedett az előző évhez képest és 2011-ben átlag 128,335 dollárt kerestek. Érdemes kiemelni, hogy az IT tudással rendelkező szakemberek a legtöbbet keresők közé tartoztak. A tanulmány letölthető: A zsűri elnöke, Alexander Lysenko, a Ford Werke GmbH és a Penske Europe képviselői, valamint Jos Marinus, az ELA elnöke 25 millió kilométernyi kamionforgalomtól mentesülnek európa útjai május 10-én Kijevben adták át az ELA idei kiválóság díjait. Idén az elismerést a Penske Logistics és a Ford Motor Company innovatív hálózat integrátor megoldása kapta. Innovatív: a hálózat integrátor koncepció egyetlen disztribúciós platformot ajánl több autóipari cégnek, melyek optimalizálni kívánják ellátási láncukat Hatékony: Intelligens forrás felhasználással csökkenthető a szállítás Zöld: Évente több mint 10,000 tonna vagy 17%-os CO 2 kibocsátás csökkentés, éves szállítás mellett A vevő haszna: Magasabb szolgáltatási színvonal kisebb CO 2 kibocsátás mellett A közös projekt többféle autómárkagyártó együttműködését teszi lehetővé az alkatrész ellátási lánc optimalizálásában, egyetlen logisztikai hálózatba integrálva a résztvevő márkákat. Egyszerűen tökéletes, így írta le a szakmai zsűri a projektet, hiszen a legmodernebb eszközökkel az elvárt, igen rövid átfutási idők alatt árucikkek hatalmas mennyiségét és sokféleségét képesek kezelni a folyamatban. Mindezzel pedig költséget takarítanak meg, növelni tudják a vevői elégedettséget és csökkenteni a környezetterhelést. Az együttműködési modell nyitott további autóipari csatlakozók előtt, ezzel is növelve a méretgazdaságosság előnyeit. A második helyezést az Innofreight vállalat Innofold elnevezésű projektje kapta. Az Innofold egy svájci találmány, ömlesztett áru konténer: egy négyszögletű, összecsukható konténer, max. 1000kg/m 3 tömegű áru szállítására alkalmas vasúton és közúton. A harmadik helyezést a Geberit GmbH kapta A csoport szintű logisztika radikális átszervezése című projekttel. A gyártóipar helyzete az USA-ban A Brookings Institution az amerika gyártóipar állapotáról készített felmérést, melynek főbb megállapításai a Washington Postban is megjelentek: A három évtizedes zuhanás után lassú mértékben, de növekedik a termelésben dolgozók száma Az iparág húzóágazatai az élelmiszergyártás, a fémipar, elektronikaipar, gépgyártás és a gépjármű-és alkatrészgyártás. A munkahelyek közel 80%-a a nagyvárosok körül található, melyek többnyire specializálódnak egy-egy ágazatra (pl. számítástechnika és elektronika, szállítóeszközök, vegyipar, gépipar, élelmiszergyártás) Területi megoszlásban a recesszió alatt súlyosabban érintett középnyugati régió kétszer akkora mértékben növelte a termelésben dolgozók számát, mint a többi régió. APICS E-news Fizetési trendek 2012 az USA-ban A Logistics Management folyóirat éves felmérése szerint az Egyesült Államokban az elmúlt években kiegyenlítődtek a fizetések és juttatások a logisztikai szektorban. A felmérés megállapítja, hogy generációváltás zajlik a szakmában és az újonnan munkába lépők megalapozott műszaki ismeretekkel rendelkeznek, amit a munkaerőpiac magasabb bérrel kompenzál. Természetesen ez a szaktudás 3-5 éven belül elavul, ezért a folyamatos továbbképzés elengedhetetlen tonna hulladékkal kevesebb ECR kezdeményezés eredményeként az angol élelmiszeripari és fogyasztási cikk ágazat 34 vállalata tonna hulladék keletkezését akadályozta meg és tonna hulladékot térített el a lerakóktól. Hogyan érték el? Például figyelték az időjárási adatokat a rendelések előrejelzésében; megszabadultak felesleges csomagolástól; kollaboratív tervezést, előrejelzést és feltöltést vezettek be a gyártók és kiskereskedők közreműködésével; még felhasználható eladatlan termékeket jótékonysági célokra használták. Supply Chain Standard Az EU-nak többet kell befektetnie a közlekedési infrastruktúrába nyilatkozta az európai szállítmányozók szövetsége (CLECAT) elnöke, Mark Huybrechts. Figyelmeztetett, hogy erre nagy szükség van, hiszen az európai közúthálózat elavult. A Connecting Europe Facility európai uniós dokumentum vitája során kifejtette, hogy az abban foglaltak nagy ugrást jelentenek előre, a TEN-T irányelvekkel együtt lehetőséget teremtenek egy transzeurópai hálózat létrehozására. Fontos, hogy tanuljanak a múlt hibáiból és ne ismétlődjön meg, hogy a TEN-T hálózat nemzeti hálózatok fércmunkája lesz csupán. Supply Chain Standard Lengyelország lesz Európa fő logisztikai központja 2020-ra A Colliers International legutóbbi kutatása szerint az európai ipari és logisztikai piac a következő 10 évben hatványozott mértékben fog növekedni, és ennek Lengyelország és Törökország lesznek leginkább haszonélvezői. Várható makroökonómiai trendek: Kelet- Európában a gazdasági növekedés hatással lesz az új ellátási láncok és infrastruktúra kialakítására, különösképpen várható ez Lengyelországban. Isztambul már most ren-

7 HÍREK 05 delkezik vasúti összeköttetéssel Európához, de a tervbe vett km útvonalfejlesztés, valamint a új mélyvizű kikötők kiépítése lehetővé teszi az áruforgalom további növekedését. Az észak-adriai kikötők jelentősége konténerkapacitásuk bővítésével tovább fog nőni. Európa és Ázsia közötti kereskedelem szintén növekedni fog, további nyomást gyakorolva a létező ellátási láncokra. Kína és India szintén jelentős szerepet fog betölteni a globális kereskedelemben. A Colliers szerint 2020-ra a következő városok lesznek a fő disztribúciós központok: Gdansk/Gdynia (Lengyelország) Lodz (Lengyelország) Katowice/Wroclaw (Lengyelország) Bratislava (Szlovákia) / Brno (Csehország) Izmir (Törökország) Belgrád / Nis (Szerbia) Isztambul (Törökország), Moszkva (Oroszország) és Szentpétervár (Oroszország) Logistics Business Magazine Két hír a Gartnertől: A Top 25 Ellátási lánc vezető vállalat A Gartner május 22-én adta közre idei toplistáját az ellátási láncukban kiemelkedően teljesítő vállalatokról, amelyeket pénzügyi mutatóik és a szakmai közösség véleménye alapján vizsgáltak. 1. Apple 14. Nike 2. Amazon 15. Inditex 3. McDonald's 16. Starbucks 4. Dell 17. H&M 5. P&G 18. Nestle 6. The Coca-Cola Company 19. Research In Motion (RIM) 7. Intel 20. Caterpillar 8. Cisco Systems 21. 3M 9. Wal-Mart Stores 22. Johnson & Johnson 10. Unilever 23. Cummins 11. Colgate-Palmolive 24. HP 12. PepsiCo 25. Kimberly-Clark 13. Samsung Az első öt helyen az Apple, a Dell és a P&G tartotta a pozícióját, de két új cég is érkezett: az Amazon és a McDonalds. Négy fő trend jellemző a vezető vállalatokra: visszatérés a növekedési ágra, kiemelt figyelem az ellátási lánc rugalmasságára; az egyszerűsítés (pl. hálózatokban, termékpalettában, komplexitás optimalizáló stratégiák alkalmazásával) és a több helyszínű működés (egyensúlyt találni a globális működés méretgazdaságossága és helyi igények gyors kielégítése között). Jóslatok globális logisztikai szervezetek számára A Supply Chain Management Review június 4-i számában található egy összeállítás azokról a trendekről, melyek hatással lesznek a globálisan működő logisztikai szervezetekre. A Gartner szerint 2016-ra: 1) a Global 1000 logisztikai szervezet több mint 50 százalékának rendszeres környezetvédelmi és kibocsátási jelentést kell készítenie; 2) a szervezetek kevesebb mint 10 százalékának lesz megfelelőségi és kockázatmenedzsment vezérigazgatója. Bár ezekkel a kérdésekkel mindenki foglalkozik, ezek kezelése szétoszlik a különböző felelősségi körök között; 3) az ellátási lánc szervezetek 20 százaléka alkalmaz majd olyan platformokat, amely képes kezelni, megtervezni és összehangolni a teljes ellátási láncon átívelő logisztikai folyamatok sorozatát; 4) a lassuló globális kereskedelem a vállalatokat arra kényszeríti, hogy optimalizálják a nemzetközi árumozgásokat, átértékeljék a globális beszerzéseket és átfogóan kezeljék a felmerülő kockázatokat. A hatékonyság növelése és a költségcsökkentés iránti igény a figyelmet a hálózatok és a készletek optimalizálására, a raktárirányító és készletgazdálkodási rendszerekre, valamint a szállításszervezési rendszerekre (TMS) irányítja. Hírek a LEF-ről ALogisztikai Híradó előző lapszámában beszámoltunk arról, hogy létrejött egy munkacsoport, amelynek feladata egy középtávú logisztikai stratégia kidolgozása. Örvendetes, hogy a munkacsoportban a LEF tagszervezeteinek képviselői mellett részt vesznek a Nemzetgazdasági és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium munkatársai is. Ez egy ígéretes kezdetét jelentheti annak a koordinációnak, amelynek létrehozását a LEF megalakulásának kezdetétől szorgalmazta. A stratégia kidolgozására a munkát koordináló Iparfejlesztési Közalapítvány Nonprofit Kft. készített ütemtervet. Ennek megfelelően az első fázisként egy olyan SWOT analízis készült, amely két pillér mentén végezte el a helyzetelemzést. A két pillér; a logisztikai erőforrások és a logisztikai kapcsolatok volt. Az egyes pillérekhez tartozó tényezők alapját a sikeres logisztikai szektor kulcstényezőire vonatkozó kérdőívek feldolgozása jelentette. A SWOT elemzés készítői hangsúlyozták, hogy az elemzés elsődleges feladata az, hogy munkahipotéziseket adjon egy átfogó helyzetelemzéshez, és nem pótolja a gazdasági és társadalmi környezet pillérek szerinti részletes vizsgálatát. Az alábbi szempontok figyelembe vételét tartották fontosnak: megfelelő súllyal kell megjelentetni a tranzit országból fakadó potenciális előnyök kihasználását, illetve az ebből fakadó negatív externáliák csökkentését, a logisztika iránti kereslet másodlagos kereslet: alapesetben a termelés és a kereskedelem generálhat logisztikai szolgáltatást, így a legnagyobb szerepe a logisztika-igényesebb iparágaknak lehet. Ezek elemzése szükséges. A munkacsoport által készített SWOT elemzést a LEF a május 10-i ülésén jóváhagyta. Némon Zoltán, LEF főtitkár Némon Zoltán

8 06 KARRIER Logisztikai Híradó 2012/3 Koch Bálint sörgyárvezetői pozícióban A Heineken Hungária Zrt. korábbi ellátási lánc tervezési és logisztikai me nedzsere, Koch Bálint április közepétől sörgyárvezetői pozíciót tölt be a soproni sörgyárban. Az ellátás tervezési és logisztikai feladatokat Cseh Márta vette át. Az eredetileg élelmiszermérnök, folyamatmérnök végzettségű Koch Bálint az MLBKT 2011-es Év Logisztikai Menedzsere díjának nyertese volt. Kiss Péter továbbra is az ELA pénztárnoki székében Kiss Pétert, SCM és Logisztika igazgatót, az MLBKT elnökét újraválasztották az ELA (Európai Logisztikai Szövetség) Treasurer- jének és az Executive Committee tagjának a szervezet májusi közgyűlésén. Kiss Péter az MLBKT pályázatán 1995-ben nyerte el az Év Logisztikai Menedzsere címet. Németországban folytatja Ádám László, az SAP beszerzési menedzsere Új pozícióban, és helyszínen folytatja céges karrierjét Ádám László, az SAP Hungary Kft. beszerzési vezetője. A hazai szakma legnagyobb elismerését, az év beszerzési menedzsere címet tavaly elnyerő vezető az anyavállalat központjából kapott felkérést, hogy onnan segítse az európai beszerzési Zur Abwicklung der Beschaffungsaufgaben unseres Unternehmens, das in der Maschinenbaubranche und Automobilindustrie aktiv ist, suchen wir zum baldmöglichsten Eintrittstermin Kandidaten für die Position als Einkäufer Folgende Aufgaben sind durch Sie auszuführen: Beschaffung von in unseren Produkten verwendeten Positionen Marktforschung; Suche von neuen Lieferanten und Entwicklung dieser zur Erfüllung der gestellten Anforderungen Erstellung und Verfolgung von Bestellungen, Sicherstellung der Positionen zum geforderten Termin, in entsprechender Qualität, unter Beachtung der Bestandsziele Aufdeckung von Synergien bei der Beschaffung der Positionen zur Gewährleistung des Preisoptimums aller Positionen Entwicklung von Lieferantenbeziehungen und solchen Lieferanten, die bei der Senkung unserer Prozesskosten mitwirken Aufzeigen und Einführung logistischer Lösungen zur Verbesserung der Kosteneffizienz Die Erfüllung der Aufgaben ist für unser Unternehmen von strategischer Bedeutung. Der Kandidat muss folgenden Anforderungen entsprechen: Hochschulabschluss mit technischem Hintergrund Mehrjährige (min. 5 Jahre) Erfahrungen im Einkauf Erfahrungen auf dem Gebiet des Maschinenbaus Verhandlungsfähige Deutsch Sprachkenntnisse in Wort und Schrift (zusätzliche Englisch Kenntnisse bedeuten einen Vorteil bei der Auswahl), wobei diese Kenntnisse ein Pflichtkriterium bei der Auswahl darstellen und im Interview getestet werden. Logische und kostenbewusste Denkweise Hohe Belastbarkeit bei flexibler Gestaltung der Arbeitszeit PC Kenntnisse: Microsoft Office auf Anwenderebene Wir erwarten Ihre Bewerbungen in deutscher Sprache. MAG Hungary Kft. István király krt. 23/ a. H-6000 Kecskemét Hungary andrea.mago@mag-ias.com folyamatok, erőforrások és rendszerek átalakítását, a szervezet működési kiválóságának elérését. Ádám László (42) 2007-ben csatlakozott a hazai SAP-hoz, nevéhez fűződik többek között a papírmentes beszerzés megvalósítása, az Aranyhal-díj létrehozása, az SAP MM/SRM beszerzé-si rendszer és az ahhoz kapcsolódó folyamatok bevezetése a dubaji leányvállalatnál. Utóda június 1-től Zuzana Belaiova, aki prágai székhellyel támogatja a magyar leányvállalat beszerzési funkcióit. Ádám László 2011-ben elnyerte az MLBKT Év Beszerzési Menedzsere Díját. Eötvös-díjas a Miskolci Egyetem dékánja Eötvös József-díjjal tüntette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Illés Bélát, a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Karának dékánját pedagógus napon, június 1-jén, Budapesten. A díj azoknak a kiemelkedő munkát végző pedagógusoknak adományozható, akik oktató-nevelő munkájukkal és szakmai pályájukkal tanúbizonyságot tettek a pedagógus élethivatás mellett. Prof. Dr. Illés Béla, a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Karának dékánja, az Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék vezetője. A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével a múlt év nyarán kitüntetett professzor a szállítóberendezések tervezési módszerei, a karbantartás, a minőségbiztosítás logisztikája és a logisztikai hálózatok terén végzett több évtizedes tudományos kutatói munkássága, oktatói és szakmai- közéleti tevékenysége elismeréseként vehette át a kitüntetést. Dinamikus női menedzser a BI-KA Logisztika vezetői székében A vezetői életút természetes velejárója, hogy eljön az az idő, amikor a vállalat első számú vezetőjének tulajdonosi és ügyvezető igazgatói munkaköre különválik a még hatékonyabb működés biztosításának érdekében. A BI-KA Logisztika Kft. több mint 20 éves működése során most érkezett el ehhez a mérföldkőhöz. Karmazin György, a cég tulajdonosa mindezt az időszakot pozitív várakozással éli meg, hiszen Szécsi Gabriella személyében egy olyan munkatársát nevezte ki operatív igazgatónak, aki már egy évtizede erősíti cégének csapatát, és az ez idő alatt megszerzett tapasztalatai, készségei alkalmassá teszik őt az új feladatkör hatékony átvételére, illetve jövőre az ügyvezető igazgatói pozíció betöltésére. Magas olasz kitüntetés Vásárhelyi Árpádnak Az Olasz Köztársaság elnöke, Giorgio Napolitano, Olaszország Csillagrendjének lovagi fokozatával tüntette ki Vásárhelyi Árpádot, a Schenker Kft. ügyvezető igazgatóját. A Schenker Kft. ügyvezetőjét, aki egyben a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara alelnöke is, az olasz-magyar kapcsolatok előmozdításáért az elmúlt években kifejtett tevékenységéért tüntették ki.

9 07 Egy életérzés egy sikertörténet A kimenő teljesítmény 220%-os növelése közel nulla hibaszázalék mellett Eschwege, Németország. Hét ember, öt számítógép, egy fényképezőgép, végtelenül sok cipő és egy jó ötlet. Amikor az internetes cég, a skatedeluxe OHG Schimberg, alapítói, Christoph és Katrin Hartleib néhány barátjukkal együtt korcsolyacipőket árult az ebay-en keresztül, még nem is sejtették, milyen gyorsan válhat sikertörténetté egy életérzés. Az online szak kereskedés ma már több mint különböző cikket kínál, több mint 250 kü lön böző márkából, mindent, ami csak megdobogtathatja egy korcsolyázó vagy snowboard-os szívét, a megfelelő deszkától kezdve az utcai viseleten át a cipőkig és tartozékokig. Több mint ügyféllel és 3 telephelyen alkalmazott csaknem 100 munkatárssal a skatedeluxe mindössze 6 év alatt piacvezető lett saját szegmensében. Az igény olyan gyorsan nőtt, hogy a ren del kezésükre álló teret is hamarosan kinőtték. Így keresett és talált a skatedeluxe nyarán Eschwegében egy alkalmas épületet és alkalmazta a tapasztalt logisztikai vezetőt, Jörg Kerbert. A létesítményt a célnak megfelelően úgy tervezte meg, hogy tovább egyengesse a fiatal vállalkozás jövőbe vezető útját. Megfelelő kapacitás, gyors és világos folyamatok, egyszerű, hibamentes komissiózás, valamint nagyfokú rugalmasság, ezek voltak a követelmények, melyeket a skatedeluxe a logisztikai megoldással szemben támasztott. A raktárnak feltétlenül készen kellett lenni a 2010-es karácsonyi vásárt megelőzően. Csupán egyetlen vállalatot akartunk megbízni, amely tudja, hogy mi kell ehhez, és amelyben megbízhattunk. Ezen kívül volt néhány külön kívánságunk, amit még meg kellett valósítania mondta el Kerber. Így alakította ki az SSI Schäfer a kereken m² alapterületű, megfelelő logisztikai létesítményt. Az egész átköltözés csupán egyetlen hétvégén zajlott le anélkül, hogy le kellett volna állítani az ügyfelek részére a kiszállításokat. Az elosztó központ szívét egy kétszintes polcos állványrendszer alkotja, Egyedileg kialakított tartókaros állvány gördeszkák és hódeszkák tárolásához amelyben csaknem cikk kapott helyet új tárolódoboz, melyek laposak a felső, és magasak az alsó szinten, valamint számos fiók biztosít elegendő helyet az áruk számára. Az SSI Schäfer a gördeszkák és snowboardok számára a polcos szerkezeten belül egy egyedileg készített karos állványos raktári rendszert alakított ki. Az ahhoz csatlakoztatott duplamélységű, kartondoboz tárolására szolgáló nagyszélességű állvány köztes raktárként szolgál az olyan új szállítmányok számára, melyeket nem lehet közvetlenül betárolni a polcos állványon. Az áruátvételnél egy raklapos állványra kerülnek a frissen beszállított csomagok. És ez még csak a kezdet, mert a vállalat folyamatosan fejlődik. Így az SSI Schäferrel együtt már a következő építést tervezzük mondta a logisztikai vezető. (X) Kétszintes polcos állványrendszer cikk elhelyezésére SSI SCHÄFER SYSTEMS INTERNATIONAL Kft. RAKTÁRBERENDEZÉS, ÜZEMBERENDEZÉS ÉS IRODABÚTOR H-2330 Dunaharaszti, Jedlik Ányos u. 20/B. Telefon: / Fax: / info@ssi-schaefer.hu web:

10 08 TRENDFIGYELŐ Logisztikai Híradó 2012/3 Felj ebb jutottunk az LPI 2012 rangsorban 2012 május közepén tette közzé a Világbank legfrissebb Logisztikai Teljesítmény Index-ét, az LPI-t (Logistics Performance Index) és 2010 után, ez a harmadik felmérés, ami a logisztika hatékonyságát méri hat szempont alapján a világ 155 országában. 1. táblázat Helyezések a Logisztikai Teljesítményindex alapján 2. táblázat Magyarország helyezési a részindex szerint Forrás: Connecting to Compete Trade Logistics in the Global Economy; International Trade Department, The World Bank, május Rangsor Ország Pontszám Rangsor Szingapúr 4, Hong Kong 4, Finnország 4, Németország 4, Hollandia 4, Dánia 4, Belgium 3, Japán 3, USA 3, Egyesült Királyság 3, Ausztria 3, Lengyelország 3, Szlovénia 3, Magyarország 3, Horvátország 3, Csehország 3, Szlovákia 3, Románia 3, Ukrajna 2, Szerbia 2, Burundi 1,61 not on list MAGYARORSZÁG Helyezés Pontszám Határügyintézés ,83 2,82 Infrastruktúra minősége ,08 3,14 Nemzetközi szállítmányozás ,78 2,99 Logisztikai szolgáltatás színvonala ,87 3,18 Árukövetés ,87 3,52 Időbeliség ,52 3,41 A hat teljesítménymutató: A határügyintézés (közte a vámeljárások) hatékonysága. A kereskedelmi és szállítási infrastruktúra minősége. Nemzetközi szállítmányozás lehetősége versenyképes áron. Logisztikai szolgáltatások színvonala. Árukövetés biztosításának képessége. A szállítmányok időbelisége. A felmérés indikátorai első kézből származó információkat szolgáltatnak a nemzetközi kereskedelem lebonyolítóiról. Az eredmények segíthetnek a döntéshozóknak és magánszektor szereplőinek abban, hogy prioritásokat állítsanak fel a kereskedelmi és logisztikai infrastruktúra megreformálásának fő területeiről. A globális recesszió és az európai hitelválság több kormány figyelmét elvonta a logisztikai reformokról. A 2012-es felmérés néhány fő megállapítása: Bár 2007 óta a teljesítményben mutatott trendek pozitívak, az infrastruktúra, a határügyintézés és a szolgáltatások minősége továbbra is komoly korlátokat jelent az alacsonyabb jövedelmű országokban; Azok az országok tudtak jelentős teljesítményjavulást felmutatni, amelyek hosszú távú és átfogó reformokat vezettek be, illetve befektettek ezekbe a területekbe; A hatékony határügyintézés ma már nem csak a vámügyintézést jelenti, ide tartozik a különböző hatóságok hatékony koordinálása is. Nő az elvárás a zöld logisztikai megoldások iránt, főleg az OECD országokban.

11 TRENDFIGYELŐ 09 A logisztikát tanuló egyetemisták kétharmada menne külföldre Csúcson a migrációt tervezők aránya Az elmúlt 20 évben sose volt ilyen magas a magyarok körében a migrációt tervezők aránya: mára minden ötödik magyar felnőtt tervezi, hogy rövid- vagy hosszú távon külföldön vállal munkát vagy véglegesen kivándorol óta másfélszeresére nőtt a külföldi munkavállalást vagy kivándorlást tervezők aránya derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet márciusi kutatásából. Az MLBKT logisztikát tanuló főiskolásokat és egyetemistákat kérdezett a TÁRKI jelentése kapcsán jövőbeli terveikről. ATÁRKI mérése szerint 2012 elején a felnőtt lakosság 13 százaléka tervezte, hogy néhány hétre vagy hónapra, 16 százaléka, hogy pár évre külföldre menne dolgozni, 7 százalékuk kivándorolna. Ez azt jelenti, hogy már minden ötödik magyar felnőtt azt tervezi, hogy rövidebb-hosszabb időre külföldre költözik. A migrációs tervet fontolgató társadalmi csoportok közül kiemelendő, hogy minden második 30 év alatti magyar felnőtt, azaz a évesek közel fele tervezi, hogy külföldre költözik. Összesen 87 felsőoktatási keretek között logisztikát tanuló fiatal válaszolt az MLBKT kérdéseire, átlagéletkoruk valamivel több, mint 24 év volt. A válaszadók 67,8 százaléka jelezte azt, hogy hosszabb-rövidebb időre külföldre költözne. A legtöbben a válaszolók közel fele hosszabb időre, néhány évre vállalna munkát a határainkon túl. A fiatalok körében a legnépszerűbb célországok Németország, Ausztria, az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok és Svájc. A fő motiváció pedig a fizetésen és az életszínvonalon kívül a nyelvtanulás és a kiszámíthatóbb, tervezhetőbb jövőkép volt. Tervezed, hogy külföldön vállalj munkát? Igen, hosszabb ideig (Néhány évre akár) 47% Igen, rövidebb ideig (Néhány hétre vagy 13% hónapra) Kivándorolnék 8% Nem tudom 14% Nem 18% Erős motivációk Átlagpont Fizetés 4,78 Életszínvonal 4,63 Nyelvtanulás 4,47 Tervezhetőbb, kiszámíthatóbb jövő 4,41 Szakmai tapasztalatszerzés 4,27 Kapcsolatépítés 3,81 Kalandvágy 3,47 Más társadalmi, politikai közeg 3,12 Ellátórendszerek (szociális, egészségügyi, 3,02 nyugdíj...) Tudományos karrier, kutatási lehetőségek, 2,67 ösztöndíjak Célországok Németország 69% Ausztria 39% Egyesült Királyság 36% Amerikai Egyesült Államok 25% Svájc 19% Olaszország, Spanyolország, Hollandia, 10% Franciaország Ausztrália 8% Belgium, Svédország 7% Finnország, Kanada, Írország 5% Dánia, Csehország 3% Norvégia, Oroszország, ország Pakisztán, Dubai, 2% Új Zéland

12 10 PORTRÉ Logisztikai Híradó 2012/3 Húsz Jó néhányan bábáskodtak a hazai informatika megszületésénél, de talán senki nem gyakorolt akkora hatást az alakulására, mint Beck György, aki mindig ott volt a dolgok sűrűjében. Beck György, a Vodafone Magyarország elnöke Egy ember, aki 35 éve alakítója és 20 éve megkerülhetetlen tényezője a magyar infokommunikációs iparnak. Egy ember, aki csak kétszer váltott munkahelyet, mégis hat cégnél dolgozott. Egy ember, aki közel húsz éve nemzetközi óriáscégek magyarországi leányvállalatait vezeti, és nem csak azt tudja, hogyan képviselje anyacégének érdekeit az országban, hanem azt is, hogyan kell az ország érdekeit érvényesíteni a multinacionális vállalatnál. Egy ember, aki nélkül talán a magyar vízilabda sem tartana ott, ahol most tart. Egy ember, akinek a nevét nem csak a szakmabeliek ismerik. Egy ember, akit úgy hívnak: Beck György. Szükségből erényt A ceglédi születésű és szülővárosához máig hű topmenedzser már korán a számok szerelmese lett. Óvodásként besegített a nagyszülei által működtetett jánoshalmi kis boltban, és az árupakolás helyett inkább a számlák végösszegének kiszámolását választotta. Azóta is, ha két számot látok egymás alatt, azonnal összeadom őket, aminek a kollégáim nem feltétlenül örülnek, mondja az évtizedeken át megmaradó szenvedélyről. A szerelem olyan erős volt, hogy kedvéért még az orosz tagozatot is bevállalta a középiskolában, csak mert ott tanított a gimnázium legjobb matektanárja. Innen aztán egyenes (ha nem is könnyű) út vezetett a szegedi József Attila Tudományegyetemen 1978-ban megszerzett matematikusi diplomáig, amit négy évvel később egy summa cum laude egyetemi doktori címmel fejelt meg. Bár diplomázás után lehetősége lett volna az egyetemen maradni kutatni, inkább olyan helyet keresett magának, ahol gyakorlatiasabb területen alkalmazhatja tudását. Így került a szocialista időszak egyik informatikai fellegvárába, a Számítógépalkalmazási Kutató Intézetbe, a SZÁMKI-ba. Az intézetben az egyetemen megkezdett munkáját folytathatta, és az úgynevezett Fourier-transzformációk alapján új algoritmusokat dolgoztak ki és azok alkalmazási lehetőségeit kutatták a jel- és képfeldolgozásban. Az ezen a területen végzett és komoly eredményeket hozó munkából aztán az idők során egyre inkább egyfajta szoftverfejlesztői feladatkör lett. A szoftverfejlesztés persze teljesen mást jelentett az 1980-as években, mint manapság. A fejlett amerikai technológia exportjára vonatkozó COCOM-lista miatt a modern számítógépek legálisan nem kerülhettek be Magyarországra. Ennek ellenére mind az IBM nagygépeinek, mind a Digital Equipment Corp. (DEC) középkategóriás rendszereinek megszülettek a szocialista változatai, amelyek 99,5 százalékban megegyeztek az eredetiekkel. (Csak a tisztánlátás végett: ezek az 1980-as évek elején számítottak középkategóriás gépnek, teljesítményük nem ért fel egy mai laptopéval, viszont nagyvállalati rendszereket futtattak rajtuk.) Beck György a Digitalhasonmás, úgynevezett SZM-család számítógépeivel dolgozhatott a SZÁMKI-ban, majd a több kutatóintézet összevonásával 1984-ben megalakuló SZÁMALK-ban. Nagyon nehezen jutottunk hozzá az új információkhoz és nagyon szűkös pénzügyi és technikai erőforrások álltak rendelkezésünkre, de ez inkább

13 Izgalmas indulás Ekkor már nagyon is gyakorlatias feladatokkal foglalkozott a szoftverfejlesztési osztályvezetőként dolgozó Beck György és csapata. A kétszintű bankrendszer létrehozása miatt megalakuló kereskedelmi bankok, az újonnan felállított adóhivatal, de akár a nagyvállalatok is mind igényelték az informatikai rendszereket. A fejlesztés mellett meg kellett ismerkedni az értékesítés művészetével is, mert bármennyire is gyerekcipőben járt a hazai informatika, már régiós szinten is verseny volt a megrendelésekért. A SZÁMALK-ban végzett munka kiváló ajánlólevél volt ahhoz, hogy Beck György 1990-ben a Digital frissen megalakult magyar leányvállalatához menjen dolgozni. A csapat a SZÁMALK és a szintén állami KFKI munkatársaiból verbuválódott, mert ezen a két helyen foglalkoztunk Digital-rendszerekkel. Ab ban, hogy a Digital először éppen Magyarországon telepedett meg, nagy szerepe volt a SZÁMALK anyacégének számító KSH informatikai elnökhelyettesének, Straub Eleknek. Később ő az IBM magyarországi vezetője lett, és alighanem megbánta a döntését, hogy személyesen egyengette a konkurencia útját, idéz fel egy apró anekdotát Beck György. A menedzser szerint fantasztikus időszak volt az 1980-as évek vége, a 90- es évek eleje az informatika szempontjából. Az én korosztályom még joggal érezhette úgy, hogy megváltoztathatja a világot. Mi építettük ki az első banki és adóhivatali rendszereket, számítógépesítettük a tőzsdét, a vámhivatalok működését. Mindez elképesztő motiwww.logisztika.hu PORTRÉ 11 éve a csúcson inspiráló volt számunkra. Mivel hivatalos anyagokhoz nem juthattuk hozzá, sokkal mélyebbre kellett leásnunk a rendszerekbe, és olyan részletekkel ismerkedtünk meg, amelyekkel egy nyugati programozó soha nem találkozott, emlékszik vissza Beck György. váló hatással volt mindenkire. Az újabb generációk sok tekintetben könnyebb helyzetben vannak, minden információt megkaphatnak, nyitva áll előttük a világ, viszont már nem lehetnek úttörők, teszi hozzá. Kis ország, fontos ország A multilétbe minden korábbi ismeret ellenére is bele kellett tanulni, és ez nem mindig ment egyszerűen. A világ több mint száz országában működő Digitalban egy helyi leányvállalat nem élvezett még akkora önállóságot sem, mint a SZÁMALK valamely részlege, hiszen a cél pontosan az volt, hogy a helyi leányok csereszabatosan működjenek. A Digital Magyarország vezetését 1994-ben átvevő Beck György azonban a nemzetközi cég hazai helytartójaként soha nem egyszerűen a központi akarat végrehajtását tekintette fő feladatának, hanem mindig igyekezett kitágítani mozgásterét és rábírni a központokat, hogy vegyék figyelembe a helyi sajátosságokat. A Digital volt az első cég, ahol a külföldi vezetőséget a magyar kollégáival meg tudták győzni az úgynevezett kis ország modell életképességéről és hasznosságáról. A multinacionális vállalatok hajlamosak minden egyes országban számtalan paramétert vizsgálni, még akkor is, ha az a kisebb leányvállalatoknál értelmetlen. A kis ország modell -ben a Magyarországhoz hasonló kisebb piacokon csak öthat fő paraméter alapján ítélik meg a munkát, a többi területet a helyi vezetés belátására bízzák. Ugyancsak ekkor vált szokásává, hogy Magyarországot piaci súlyánál sokkal jelentősebb ponttá tegye az aktuális anyavállalat térképén. Ehhez persze először megfelelő eredményeket kellett felmutatni, de ez mindig sikerült is: mind a Digital, mind később a Compaq és a HP sokkal komolyabb piaci pozíciókra tudott szert tenni Magyarországon, mint globálisan, és ezt a központokban is értékelték. Ennek köszönhetően tudott Beck György sikerrel lobbizni azért, hogy anyacégei a kereskedelem mellett további tevékenységeket hozzanak Magyarországra. Megvannak az előnyei is annak, hogy kis ország vagyunk. Könynyebben, kisebb kockázatokkal lehet új megoldásokat kipróbálni, csak éppen fel kell vállalni az ezzel járó plusz munkát. Ez nekem sem ment volna, ha nincs mellettem mindig egy kiváló csapat, amelyre bármikor bátran támaszkodhattam, mondja erről. Egy karrier évszámokban SZÁMKI tudományos főmunkatárs SZÁMALK szoftverfejlesztési osztályvezető Digital Magyarország (különböző pozíciók, 1994-től vezérigazgató) Compaq Computer Magyarország vezérigazgató Compaq közép- és kelet-európai régió vezérigazgató HP Magyarország vezérigazgató 2007 Vodafone Magyarország vezérigazgató, majd elnök-vezérigazgató, 2011-től elnök Szintén nem kis részben a csapat érdemének tudja be, hogy egyedülálló módon kétszer is győztesen jött ki egy többnyire vesztes látszó szituációból ban a Compaq felvásárolta a Digitalt, de az egyesült magyar leányvállalatnak Beck György lett a vezetője. Négy év múlva a történet megismétlődött: akkor a HP vette meg a Compaq-ot, és megint csak Beck György lett az ügyvezető ig vezette a HP Magyarországot. Miért érezte úgy, hogy váltania kell, és miért éppen a távközlést választotta? Valahogy úgy alakult, hogy mindig négyévente állított új feladatok elé a

14 12 PORTRÉ Logisztikai Híradó 2012/3 karrierem. Felépítettük a Digitalt: jött a Compaq-fúzió. Azt levezényeltük: felvásárolt a HP. Négy év alatt ott is a helyére került minden, a cég minden szóba jöhető szegmensben piacvezető lett. Két lehetőség állt előttem: vagy hátradőlök és pihenek, vagy új feladatot keresek magamnak. Éreztem magamban erőt az utóbbihoz, az viszont nyilvánvaló volt, hogy az informatikában nem maradhatok, mert nem szerettem volna egy konkurens cégnél a volt munkatársaim ellen küzdeni. Így aztán elhatároztam, hogy iparágat váltok, és ekkor adódott a magyar Vodafone vezetése. Mennyiben volt más ez a munka, mint a korábbiak? Csoportszinten a Vodafone korántsem annyira egységes, mint korábbi vállalataim voltak, mert szinte minden piacon úgy jelent meg, hogy felvásárolt egy jelentős helyi szolgáltatót. Ez alól az anyaország (Anglia) és Magyarország volt kivétel; itthon ugyanis a nulláról indultunk, és erre a helyzetre nem volt kialakult nemzetközi gyakorlat a cégen belül. Ráadásul újra kellett gondolni az egész piaci stratégiát. A Vodafone harmadikként jelent meg a magyar piacon, és úgy döntött, hogy árban versenyez a két másik szolgáltatóval. Ez működött is egészen addig, amíg voltak megszerezhető új ügyfelek. Amikor aztán a piac elérte a 100 százalékos telítettséget, a vetélytársak is lementek a Vodafone árszintjére, és erre a cég nem volt felkészülve. Kellett két év, mire nagyjából egyenesbe jöttek a dolgok, de addig a fekete bárány szerepe volt a miénk a Vodafone-on belül. Hogyan sikerült megfordítani a szekeret? Mivel bevett gyakorlatok nemigen voltak, új megoldásokkal kísérleteztünk. Amikor például javítani kellett az ügyfélszolgálaton, nem a budapesti, kiszervezett központot bővítettük, hanem létrehoztunk egy újat Miskolcon, ahol ráadásul mindenki Vodafone-alkalmazott lett. Úgy gondoltuk, hogy óriási motivációs előnyt jelent számukra, ha a csapathoz tartozhatnak. Az eredmények minket igazoltak: két egymást követő évben a Vodafone ügyfélszolgálata lett a legjobb az országban. A hálózatfejlesztés terén is újítottunk. Bevállaltuk, hogy az Európában még ismeretlen viszont igen ambiciózus kínai Huawei-t választjuk ki partnerünknek. A kísérlet bejött, most már mi vagyunk a Huawei referenciája, és nem fordulhat elő, hogy egy globális Vodafone-ügyfél Magyarországon a lefedettség vagy a minőség hiánya miatt másik szolgáltatót válasszon. Mostanában már olyasmikkel is kísérletezünk igen jó visszhanggal, mint a május 1-jei utcai Forma-1 bemutató Jenson Buttonnal vagy éppen egy mobiltelefon-szalon megnyitása a budapesti Fashion Street-en. A negyedik ráadásul állami mobilszolgáltató megjelenése és az új távközlési adó milyen hatással lesz a piacra és a Vodafone-ra? Abban biztos vagyok, hogy az állami szolgáltató nem fog gyors piaci átrendeződést okozni. Nagyon nehéz dolga lesz, mert a nulláról kell indulnia, ráadásul egy stagnáló piacon. Az állami cégek és a közalkalmazottak köréből szerezhet ugyan ügyfeleket, de óriási beruházásokra lesz szüksége, hogy rendesen ki tudja szolgálni őket. Ami pedig a kétforintos különadót illeti, annak kapcsán át kell gondolnunk az egész üzleti modellünket. Már az első csak három évesre tervezett távközlési adó elvitte nagyjából a teljes nyereségünket, ezért számos beruházást úgy időzítettünk, hogy jövőre fizetünk értük, amikor már lesznek szabad forrásaink. Ezért ennek az új adónak egy részét különösen, hogy nem ideiglenes kötelezettségről van szó valamilyen szinten kénytelenek leszünk átterhelni az előfizetőkre, mert örökösen az anyacég sem viseli el, ha csak veszteséget termelünk. Számtalan díjat, kitüntetést kapott meg karrierje során. Milyen eredményére a legbüszkébb? Nem lennék őszinte, ha azt mondanám, hogy nem estek jól a kitüntetések. Közülük talán a Leginspirálóbb vezető díját tartom a legtöbbre, mert azt a hazai gazdasági élet legkiválóbb szereplői, vezetői ítélték oda nekem. De igazán büszke arra vagyok, hogy minden eddigi munkahelyemen sikerült Magyarországra hoznom valamilyen plusz tevékenységet. A Digital kutatásokat helyezett ki magyar egyetemekre, a Compaqnál PC- és szervergyártás került ide, a HP nyomtatókat gyártatott itt, a Vodafone pedig globális pénzügyi szolgáltatóközpontját helyezte Magyarországra. A Vodafonepartnerségnek is szerepe volt abban, hogy a Huawei Magyarországra telepítse európai gyártási és elosztási központját. A mi példánkat mások is követték, és jórészt ezeknek a multiknak köszönhető, hogy megjelentek és több ezer embernek adnak munkát az országban az olyan bérgyártó cégek, mint a Flextronics vagy a Jabil. Cégein keresztül és személyesen is nagyon sokat tett a hazai vízilabda támogatásáért. Hogy érzi, mekkora szerepe van az utóbbi évtizedek sikereiben? A családom mellett a vízilabda valóban életem második szerelme a matematikával együtt. De én sokkal inkább úgy látom, hogy a vízilabdának volt komoly szerepe a cégeim élén elért szakmai sikerekben. Nagyon sok hasonlóság van a sport és az üzleti élet között, és mi is nagyon sokat tanulhattunk a sportolóktól például arról, hogyan lehet motiválni olyan embereket, akik már mindent elértek, mondjuk nyertek két olimpiai aranyat, vagy piacvezetők lettek saját szegmensükben. De ezen a területen ugyanolyan fontosnak tartom az utánpótlás támogatását, mint a válogatottét. Schopp Attila

15 13 Láthatatlan logisztika A Maltacourt csoport világszerte már több mint 30 éve áll ügyfelei rendelkezésére. Azt vallják, hogy a logisztika akkor működik jól, ha láthatatlan, ha a megbízóknak nem kell feltenniük a kérdést, hogy hogyan, mikor kerül kiszállításra küldeményük. A cégcsoport az elmúlt 30 évben mindig arra törekedett, hogy szakértelmük és értéknövelő logisztikai szolgáltatásaik alapján megszerezzék és megtartsák ügyfeleik bizalmát, hozzájárulva azok üzleti sikereihez. Hazánkban a Maltacourt csoport 2010 januárja óta van jelen saját irodával. Korábban jogelődjén, az IFS Hungary Kft.-n keresztül képviseltette magát, amely 2004-től intézte a Maltacourt angliai irodáival együtt egyik legnagyobb megbízójuk nagy értékű telekommunikációs berendezéseinek teljes körű logisztikáját. Ez az együttműködés lett az alapja a magyarországi saját iroda létrehozásának év elején Christopher Hill, a Maltacourt csoport addigi CEO-ja nyugdíjba vonult, átadva helyét Matt Beechnek, az akkor már 8 éve kereskedelmi igazgatói posztot betöltő utódjának. Az új igazgató nagy lendülettel állt neki a cégcsoport megújításának : új logó, új image takarja a megbízók által elvárt, megszokott rugalmasságot, minőséget. A közeljövőben a világ számos pontján új irodákat nyitnak, hogy partnereik igényeinek egyre több országban tudjanak megfelelni. Az évek óta tartó válság ellenére a cégcsoport 2011-ben is nagyon szép pénzügyi eredményeket ért el, tovább fokozva stabilitásukat, további lehetőségeket adva a dinamikus fejlődésnek, fejlesztéseknek. Tökéletes biztonságban A közúti, tengeri és légi szállítások szervezése mellett vámkezelést, csomagolást, raktározást, címkézést, minőségellenőrzést is végez a Maltacourt. Mivel a küldemények ügyfeleik részére nagy értéket képviselnek, legfontosabb feladatuk az áruk biztonságos kezelése és célba juttatása. Ehhez minden technikai feltétel adott. Kizárólag szigorúan bevizsgált partnerekkel dolgoznak együtt, 0-24 órás biztonsági szolgálat követi figyelemmel a legkisebb küldemények útvonalát is a cég instrukciói alapján kifejlesztett speciális árukövető rendszer segítségével. A raktár biztonságtechnikai felszereltsége a legújabb TAPA előírásokat is túlteljesíti: Magyarországon egyedülálló védelmi berendezésekkel ellátott. Minden operációs folyamat a biztonságnak alárendelt. Ezt támasztja alá a cég ISO minősítése, rendelkeznek AEO engedélylyel, melyet itthon az elsők között szereztek meg, továbbá ebben az évben elnyerték a Business Superbrands 2012 díjat is. Technológiai háttér Habár a teljes világot lefedő irodahálózattal rendelkeznek, nem tartoznak a zsargonban big boys -nak nevezett logisztikai szolgáltatók közé. Ügyfeleiknek a szó klasszikus értelmében vett személyre szabott szolgáltatásokat nyújtanak. A rugalmas ügyintézés egyik fő támasza a piacon ma fellelhető legmodernebb IT technológia. Ennek segítségével megbízóik nem csak az áruikat követhetik nyomon a nap 24 órájában, illetve a számlázás folyamata egyszerűsödik, de a saját rendszerükbe való integrálás is rövid időn belül megoldható. A világ egyik legnagyobb, legismertebb mobiltelefon gyártó cége is hosszú évek óta a Maltacourtot bízza meg a logisztikai feladatok lebonyolításával, hiszen ez a technológiai háttér nekik is elengedhetetlen szempont a napi munkavégzéshez. Az autóiparból számos megbízó veszi igénybe elégedetten hand carry szolgáltatásaikat magas prioritású áruik azonnali szállítására. Ezen a területen nemrég rekordot is döntöttek: egyetlen este alatt 6 charter gépet indítottak el Budapestről különböző európai és tengerentúli desztinációkra, hogy megbízójuk új terméke időben megérkezzen a bemutatókra. A Maltacourt ügyfelei sokféle iparágból kerülnek ki, így igényeik, elvárásaik különbözőek, de valamennyit a legmagasabb szintű szolgáltatásokkal szolgálják ki. Legnagyobb megbízónk havonta értékel minket különböző szempontok alapján: pontosság, dokumentáció, határidős teljesítés, káresemények, stb. A KPI-rendszer eredményeit minden hónapban közösen megbeszéljük, elemezzük. Ennek folyományaként a korábbi 96-98%-os összpontszámok után az elmúlt 5 hónapban folyamatosan 100%-osra teljesítettünk a nagyon szigorú rendszer alapján, ami arról tanúskodik, hogy ügyfelünk elvárásainak megfelelően végezzük mindennapi munkánkat. Célunk ezt a szintet fenntartani, hiszen munkánk elismerésére ennél nagyobb lehetőség nincs, mint mikor megbízóink elégedettségükről adnak hangot és megbíznak minket következő szállítmányaik megszervezésével mondta Kuzma Péter, a Maltacourt Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. (x)

16 14 FÓKUSZBAN Logisztikai Híradó 2012/3 Vízből aranyat Tíz évvel ezelőtt nem sok minden szólt amellett, hogy egy közepes méretű magyar vállalat lesz a legnagyobb a magyar ásványvíz-piacon. A Szentkirályi fiatal, ambiciózus tulajdonos-ügyvezetője azonban másképp gondolta és neki lett igaza. Ha a csúcsra akarsz jutni, a legjobbakat kell legyőznöd ezt tanulta a cselgáncsban Balogh Levente, és ezt alkalmazza az üzleti életben is. A sportban ez több országos bajnoki címhez segítette hozzá, az üzletben pedig ennek révén juttatta piacvezető pozícióba vállalatát, az ásványvizeiről már külföldön is ismert Szentkirályi Ásványvíz Kft.-t. A szerencse forrása A családi vállalkozás, a Vitapress Kft. által előállított különféle élelmiszeripari termékek (ételízesítők, fűszerek, szörpök, gyümölcslevek) forgalma- zásával kezdte pályafutását Balogh Levente: az általa alapított vállalat végezte a Vitapress teljes termékskálájának értékesítését. A 2000-es évek elejének élelmiszeripari válsága válaszút elé állította a céget. A magyar piacon korábban jól megfértek egymás mellett a drágább, márkás termékeket árusító világcégek és a kisebb, fejletlenebb technológiát alkalmazó, de olcsóbb termékeket előállító magyar vállalkozások. Az átrendeződés után nyilvánvalóvá vált, hogy csak azok maradnak talpon, akik nagyon olcsón, de a legjobb technológiával és csúcsminő ségű árut tud- nak előállítani. Ezért aztán mi is nagyszabású profiltisztításba kezdtünk: a céget vezető édesapám egyetértett a javaslatommal, hogy a rosszul menő termékeket, termékcsaládokat nem érdemes a jól menők kárára életben tartanunk, mesél a (h)ősi időkről Balogh Levente. Meg kellett nézni, hogy mely termékekben van potenciálisan nagy jövő. Balogh Levente a piac alapos felmérése után, valamint a magyar és nemzetközi élelmiszeriparban szerzett tapasztalataira hallgatva az ásványvíz mellett tette le a voksát. A Vitapresscégcsoport már 1993 óta foglalkozott ásványvíz palackozásával és értékesítésével. Az első kutat a Szentkirályon található szörpüzem kiszolgálására fúrták; szerencséjükre olyan kiváló minőségű vizet adó forrást találtak, hogy azt ásványvízként is el lehetett adni. Ezt a vizet állította tevékenysége középpontjába a 2003-ban alapított Szentkirályi Ásványvíz Kft..

17 FÓKUSZBAN 15 Ellenszélben Kedvező és kedvezőtlen előjelek is kísérték Balogh Levente új cégének születését. Az előbbiek közé tartozott, hogy a magyarországi ásványvízfogyasztás éppen komoly felfutásban volt: akkoriban évente és fejenként mintegy 5-6 liter ásványvizet ivott minden magyar, a fogyasztás pedig évről-évre folyamatosan nőtt. Ugyanakkor az ásványvíz korábban marginális szerepet játszott a Vitapress életében, a teljes forgalomnak alig egy százalékát adta. A piaci körülmények sem a Szentkirályi pozícióit látszottak erősíteni. A fejlődő magyar piacot négy nemzetközi mamut (Pepsi, Coca-Cola, Nestlé, Danone) uralta. Az általuk kínált, reklámokkal ismertté tett márkás vizek mellett a magyar cégek csak az árban tudtak versenyezni, és igyekeztek minél olcsóbban adni termékeiket. Balogh Levente azonban nem akart beállni a sorba: ő a nagyok piacára tört, és elhatározta, hogy létrehozza illetve a Szentkirályiból megcsinálja a saját sikeres és magyar brandjét. Ahogy a cselgáncsban tanulta és megszokta: a legjobbakkal kell felvenni a versenyt, ha sikeres akarsz lenni. Annyi azért mellette szólt, hogy az élelmiszeripari piacokon szinte minden országban egy helyi szereplő a legnagyobb ő pedig úgy gondolta, hogy miért ne a Szentkirályi legyen ez a helyi szereplő? A konkurensekkel később nem csak a boltok polcain, hanem a hatóságok, bíróságok előtt is sokszor kellett küzdenie a Szentkirályinak. A cég ellen számos vizsgálatot indítottak valamelyik (akár multinacionális) vetélytárs be- vagy feljelentésére ezek viszont mindig a magyar cég igazát bizonyították. Annyira nem bánom ezeket a támadásokat, mert minden egyes javunkra szóló ítélet tovább erősítette a brandet, ad példát Balogh Levente arra, hogy mindennek lehet a jó oldalát is látni. Első a brand Az alapítás óta folyamatos növekedésben idén mintegy 200 millió liter ásványvíz forgalmazását tervezi a Szentkirályi kulcsszerepe volt annak, hogy Balogh Levente jó fontossági sorrendet állított fel a vállalatfejlesztési stratégia lépéseiben. A szokványos közgazdasági tanításnak talán némiképp ellentmondva a kezdeti sikerek nyomán jövő bevételeket nem technológiafejlesztésre, gépvásárlásra költötte el, hanem a brand megerősítésére. Már 2004-ben megszületett a tízéves marketingterv, amelyet azóta is követ a Szentkirályi. Ebben új arculatot dolgoztak ki az ásványvíznek, lefektették, hogy mikor lehet és érdemes magyar sztárokkal reklámozni az ásványvizet, mikor lehet külföldi hírességeket felhasználni reklámarcként (a portugál focista, Figo szerepeltetésére feltehetően mindenki emlékszik), és mikor lesz elég erős a márka ahhoz, hogy feltörekvő sztárok image-építésére lehessen használni. Természetesen figyelembe vettem a marketingszakma írott és íratlan szabályait, de hozzátettem a saját ötleteimet, tudásomat is; például azzal lettünk sikeresebbek másoknál, hogy számos szabályt nem szolgaian alkalmaztunk, hanem átültettük a helyi viszonyokra, beszél a siker titkairól Balogh Levente. Nem feledkeztek meg a termékfejlesztésről sem, ami persze egy ásványvíz esetében korlátozott lehet. Ha üzleti úton külföldön járok, mindig bemegyek az élelmiszerboltokba, a büfékbe, megnézem, milyen vizeket tartanak, mit isznak az emberek. Ilyen apró élményekből, no meg a szakma figyeléséből rakom össze a világtrendeket, és azokat alkalmazom, fordítom le a magyar piacra, Családi hagyományok Balogh Levente tulajdonos-ügyvezető meséli Balogh Levente. Amikor új termékkel jelennek meg, soha nem egyszerűen lemásolják mások ötleteit, hanem úgy hasznosítják azokat, hogy a végeredmény tipikusan magyar és tipikusan Szentkirályi legyen. Így született a természetes anyagokból öszszeállított, ásványvíz alapú limonádé is, ami megint csak saját kategóriát teremtett a piacon. Hitelesség és technológia A marketing azonban hitelesség nélkül mit sem ér. Balogh Levente szerint a hitelesség az egyik legfontosabb tényező az üzleti életben (mint ahogy a sportban is az volt). Ha valaki azt állítja magáról, hogy a legjobb, akkor tényleg a legjobbnak kell lennie, különben nagyon hamar beleszalad Nem előzmény nélküli, hogy Balogh Levente az élelmiszeripart választotta. Édesapja, Balogh Sándor az első nyugat-európai tulajdonú magyar élelmiszeripari cégnek, az Olympos Kft.-nek volt az igazgatóhelyettese. Nyaranként a tulajdonos meghívására Görögországban segítette a termékfejlesztést, és ilyenkor a családja is elkísérte. Balogh Levente ekkor találkozott először a modern, kapitalista élelmiszeripari világgal. Voltaképpen már akkor, kamaszkorában elhatározta, hogy egyszer ő maga is családi birodalmat épít ki.

18 16 FÓKUSZBAN Logisztikai Híradó 2012/3 A szóda népe A magyar ásványvíz-fogyasztás nem csak nőtt az elmúlt tíz évben, hanem szerkezetileg át is alakult. Míg korábban a márkás termékek voltak túlsúlyban, az elmúlt pár évben nem függetlenül a gazdasági válságtól az olcsóbb, sok esetben saját márkás vizek teszik ki a több mint 1 milliárd literes összfogyasztás több mint felét (hasonló tendencia figyelhető meg egyébként a környező országokban, még Ausztriában is). Ezzel párhuzamosan lassan, de biztosan teret nyernek a szénsavmentes vizek is. A minőségi ásványvíz szerte a világon szénsavmentes; Magyarországon viszont sok vásárló a szódáról tért át az (olcsó) ásványvizekre, ezért a bubisat keresték. Itthon hagyományosan a szénsavas ásványvizek tették és teszik ki a fogyasztás többségét. (Balogh Levente ehhez hozzáteszi, hogy a Szentkirályinál a kezdetektől fogva a minőségi kategóriát képviselő mentes víz volt túlsúlyban.) Érdekesség, hogy a magyar példa az európai piacra is hatással van, és máshol is kezdenek megjelenni a szénsavas vizek. Például az Evian is előállt ilyen termékkel, bár Nyugat- Európában és az USA-ban a fogyasztásnak csak 2-3 százaléka buborékos víz. egy csúnya vereségbe, és utána már senki nem fog hinni neki. A Szentkirályi esetére lefordítva ez azt jelenti, hogy a legjobb vizet a legjobb technológiával kell palackozni. A víz minőségét nem érheti panasz. Geológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a Szentkirályi víz 1,2 millió éves rétegből származik, amit 150 méteres, egy ős-duna ág által otthagyott agyagréteg véd a szennyeződésektől. Az ásványvíz télen-nyáron 18 fokos hőmérsékleten tör elő a földből. A kiváló minőséget nem csak a Szentkirályi állítja magáról: a cég ásványvizei több tucat díjat nyertek szerte a világban, és elismerték a világ legjobb ásványvizének is. Ugyanakkor mára a kiváló minőség már nem luxus, hanem alapvető követelmény, mondja Balogh Levente; és ezt olyan áron kell kínálni, amit a magyar vásárló még hajlandó megfizetni ehhez pedig kell a kiváló technológia. Az ügyvezető ezen a téren sem szeret kompromisszumot kötni ben megvette a világ akkori legjobb (egyébként 1,2 milliárd forintba kerülő) palackozó gépsorát a gyártó korábban még Kelet-Európában sem nagyon adott el, Magyarországon pedig még egyetlen berendezése sem működött. A hitelesség ebben az üzletben is nagy szerepet játszott: nemzetközi hírneve már megelőzte a Szentkirályit, és a fizetési feltételek részleteit elég volt egy papírszalvétára felírni, ami a mai napig hivatalos melléklete a szerződésnek. Bátran mondhatom, hogy a gépsor világszínvonalat képvisel. Ma már számos élelmiszeripari termék készül úgy, hogy nem érinti emberi kéz. Mi még ennél is továbbmentünk egy lépéssel. A palackok fújása, töltése és lezárása egy túlnyomásos, steril kamrában történik, ahova kívülről nem jut be a levegő vagyis a Szentkirályi ásványvíz a palack felnyitásáig nem találkozik az ember által kilélegzett levegővel, mondja büszkén Balogh Levente. Irány külföld A márka ismertségének növekedése folyamatosan generálta a nagyobb és nagyobb fogyasztást, amit a cég nem is volt képes teljes egészében kielégíteni. Így kénytelenségből hiánykereskedelmet folytattak, ami viszont érdekes módon megint csak erősítette a keresletet a termék iránt. Amikor pedig az igény már megvolt, a palackozó gépparkba beruházva már ezt a felfokozott igényt is ki tudták elégíteni. A nagyobb gyártókapacitás aztán a logisztika megújítására késztette a céget. Miután kinőtték a régi raktárat, új, több millió liter víz befogadására képes de hamarosan már bővítésre szoruló logisztikai központot hoztak létre, ahonnan minden vevőjüket kiszolgálják. Az árut öt saját és negyven szerződött kamionnal szállítják kereskedelmi partnereiknek, saját kézben tartva a fuvarszervezést is. Bár úgy tűnik, hogy Balogh Levente egy személyben irányítja a vállalatot, ez koránt sincs így. Minden területen rajta tartja a szemét, és bizonyos tevékenységeket (például a termékfejlesztést) maga vezeti, de egyáltalán nem fél kiváló szakemberekkel körülvenni magát. Régen rossz lenne, ha jobban értenék a pénzügyekhez, mint a pénzügyi igazgatónk, vagy a termeléshez, mint a termelési igazgatónk. Minden posztra a legjobb szakembert kell megszerezni, és szerencsére a Szentkirályi már kivívott magának egy olyan hírnevet, hogy szívesen jönnek hozzánk a legjobbak. És azt látom, hogy a magyar szakem berek is ki vannak éhezve a Szentkirályihoz

19 FÓKUSZBAN 17 hasonló cégekre: sokan szeretnének nyugat-európai technológiákkal, nyugat-európai színvonalon, de magyar cégnél dolgozni, mondja az ügyvezető. A következő lépcsőfok a külföldi terjeszkedés lesz. Az egyes országokban helyi vállalatok felvásárlásával akarja megvetni a lábát a Szentkirályi, és már folynak is az erre irányuló tárgyalások. Azt a módszert követjük, amit ők csináltak például Magyarországon, és már megvannak a terveim, hogy miként legyünk sikeresek külföldi szereplőként is, érzékelteti Balogh Levente, hogy pár év múlva is lesz miről beszél- ni a Szentkirályi kapcsán. Schopp Attila Ipari szimbiózis workshop Az MLBKT és a Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete (HOE) szervezésében sikeres hulladékgazdálkodási workshop zajlott le május 30-án. A workshop termelő és hulladékhasznosító cégek összekapcsolódására szerveződött, a Nemzeti Ipari Szimbiózis program (NISP) keretei között. A NISP az Iparfejlesztési Közalapítvány (IFKA) 2010 óta sikeresen bonyolított programja. Az ipari ökológia azon az elgondoláson alapszik, hogy az ipari ökoszisztémák képesek a természeti rendszerek működési elvéhez hasonlóan olyan körfolyamatként funkcionálni, amelyben minden újrahasznosul. Az ipari szimbiózis, az ipari ökológia részeként különösen az anyag- és energiacsere lehetőségeire fókuszál. Hagyományosan különálló, egymástól független üzemek, vállalatok, szervezetek között teremt kapcsolatot a legkülönbözőbb szektorokból, azzal a céllal, hogy iparágakat átívelve javítsa az erőforrás-felhasználás hatékonyságát és a fenntarthatóságot. Az IFKA fő célja a Nemzeti Ipari Szimbiózis Programmal, hogy a termelésben keletkező hulladékokat eltérítse a lerakótól, a feleslegek pedig újrahasznosuljanak. Ezt a célt vállalati együttműködéseken keresztül érik el ami az egyik cégnek hulladék, egy másiknak hasznos nyersanyag lehet. A NISP szakmai felelősei által moderált workshopon erőforrás feltérképezés folyik, ami a részt vevő vállalatok által termelt fölöslegeket és a szükséges anyagokat tárja fel. Ezzel sikerül hulladékgazdálkodási költségeik csökkentéséhez, vagy a feldolgozni kívánt anyagok felkutatásához hozzájárulni. Az aktuális rendezvényen 9 potenciális szinergiát sikerült azonosítani, amelyek alapján a szakértők a hosszú távon is működő vállalati együttműködések kialakításán tovább dolgoznak. Így kerülhet például gyógyszerészeti (nem veszélyes) üveghulladék, vagy mezőgazdasági gumiabroncsokból származó gumihulladék a megfelelő helyre. Az Iparfejlesztési Közalapítvány NISP programja mindenféle gazdasági tevékenységgel foglalkozó vállalat számára nyitva áll. Ha szeretmé, hogy hulladéka hasznossá váljon, jelentkezzen az alábbi elérhetőségeken: a as mobilszámon, a (mellék: 105) telefonszámon vagy a virag@ifka.hu, és branyi@ifka.hu címeken. A programról bővebben a oldalon tájékozódhat.

20 18 KÖRKÉRDÉS Logisztikai Híradó 2012/3 Használatarányos útdíj bevezetésének hatása az ellátási lánc szereplőire Karmazin György A Széll Kálmán Terv 2.0-ban megfogalmazott tervek szerint, jövőre 75 milliárdot, az első teljes évre pedig 150 milliárdos összegnél is többet vár a kormány az elektronikus, használatarányos útdíj bevezetésétől. A kormány a díjak megállapításánál sajnos a költségvetési hiányt veszi elsősorban figyelembe. Az Európai Unió ezzel szemben a díjak megállapításánál az adott útszakasz egy évre jutó beruházási költsége, (a rendszer kiépítésének teljes költsége várhatóan 50 milliárd HUF lesz), a fenntartási és üzemeltetési költségek, az adott útszakaszon zajló forgalom nagysága és a járműkategóriák szerinti kalkulációt szorgalmazza. 1. táblázat A környező országokban alkalmazott elektronikus útdíjak fajlagos értéke (40 tonnás, EUR 5-ös, öttengelyes jármű esetén) Adíjak megállapításánál nagyobb hangsúlyt fektetnék a díjfizetők érdekképviseleteivel történő konzultálásra és bevonásra. Feltétlenül fontosnak tartom a környező országok díjainak figyelembe vételét is a hazai díjak kialakításánál (1. táblázat), hiszen a tervek szerint a várható bevételek felét a tranzit forgalom adja majd. Viszont ha a szomszédos országokénál magasabb díjat alkalmazunk, ez elkerülne bennünket, így a várt díjbevételnek csak a töredéke folyna be a költségvetésbe és a hiányzó összeget a hazai fuvarozókkal fizettetnék meg. Az elektronikus útdíj bevezetésének hatására a hazai utakat használó fuvarozók a jelenlegi 7-8 Ft/km-es (2,67 Eur/100km) díj akár tízszeresére is tartósan számíthatnak. A hirtelen megugró útdíj költségét a fuvarozó, szállítmányozó, logisztikai szolgáltatók kénytelenek lesznek beépíteni szolgáltatási áraikba. A növekvő fuvardíjak azonnal be fognak épülni a szállított termékek árába, ami inflációnövekedést von maga után. Az Ország Elektronikus útdíj értéke (100 km-re vetítve) Autópálya Főút Csehország 15 Eur 7 Eur Szlovákia 27 Eur 21 Eur Ausztria 31,50 Eur Németország 15,50 Eur árak növekedését tompíthatja a logisztikai szolgáltató központok még szorosabb együttműködése, más közlekedési módok alkalmazása, a gyűjtő és terítő járatok átszervezése és újragondolása, a piaci verseny, a kereslet-kínálat viszonya, a kompenzáció mértéke (a tervek szerint fél évvel az e-útdíj bevezetése után maximum 13%-os mértékű, gyakori használói kedvezményrendszert léptet életbe a kormány, a közúti fuvarozók növekvő terheinek kompenzációja érdekében). A romló külső gazdasági tényezők (mint pl. emelkedő üzemanyagárak, autópályadíjak) negatív hatásai arra ösztönzik a logisztikai piac szereplőit, hogy még inkább figyelembe vegyék az alternatív vagy kombinált fuvarozási módok adta lehetőségeket. A je-