Tkjleptekii gyeprekonstrukcie eredmenyei az Egyek-Pusztakticsi LLFE tertileten
|
|
- Mária Gyöngyi Bodnárné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 TAJ - ES TELEPOLESOKOLOGIA Dec& Balazs l - Torok Peter2 - Vida Enik6 3 - Valhi Orsolya4 - Miglecz Tanicis 5 - Deri Eszter6 - Lontay Lasz Dr. Lengyel Szabolcs 8 Dr. Tothmeresz Bela 9 Tkjleptekii gyeprekonstrukcie eredmenyei az Egyek-Pusztakticsi LLFE tertileten Abstract Restoration of grasslands on former arable lands is in the focus of interest since decades, but only a few studies were able to discuss the results of a multiple plot experiment. We studied a directed grassland restoration program which is connected to the rehabilitation works in Egyek-Pusztakocs marshland (Hortobagyi Nemzeti Park, Egyek-Pusztakocs LIFE). In the last three years ( ) we restored 480 ha grassland on former ploughed fields. We sowed seed mixtures of dominant alcalic and loess species (Festuca pseudovina, F. rupicola, Poa angustifolia, Bromus inermis) in density of 25kg/ha. Percentage cover and the number of individuals of vascular species were recorded in early June 2006 and In late June in both years, close to the plots, 10 aboveground phytomass samples (20x20 cm) were collected before cutting. Our results show that the grassland restoration by sawing seed mixtures is a fast and effective technique to restore the former grassy vegetation of ex arable fields. However, to increase the species richness and naturalness of the restored fields sowing seed mixtures of herbaceous species, hay transport from non degraded sites, and/or moderated grazing are needed. 1. Bevezetes Az intenziv mezogazdasagi rntiveles, illetve a nagy ldterjedesii tajrendezes, lecsapolasok 616hely-atalakftO tevekenysege miatt a korabban jellemzo 616helyrendszerek Europa szerte megsztintek (BRADsHAw, A. D. 1983, BAIOCER, I P. 1989). Kozossegi szinten az intenzfvebbe val6 tajhasznalat, lcivaltk6pp a termeszetes okoszisztemak agrar-okoszisztemaldca alakitasa a term6szetes 616helyek fajosszetetelenek megvaltozasat, diverzitasanak csokkeneset eredm6nyezte (BUREL, F. et al. 1998, SCHLAPFER, F. et al. 1999). Ennek a folyamatnak a visszaforditasa leggyakrabban az 616helyek rehabilitaciajaval, rekonstrukcidjaval viheto vegbe, melynek celja, az eredeti, kiindulasi allapot visszaallitasa a jelenkori lehetosegek figyelembe vetelevel (CLEWELL, A. F. 2000). Cikkiinkben egy tajleptekii rehabilitacios programhoz kapcsolad6 visszagyepesftesi program eredm6nyeit mutatjuk be mely az Egyek-Pusztakocsi mocsarrendszer (HNP) teruleten, Eurapai UniOs (LIFE) tamogatassal folyik. Munkank jelent6seget novel, hogy ilyen leptbku, az egesz tajra kiterjed6 rehabilitacios program igen keves van European (PERNER, J. MALT, S. 2003) I Desk Balizs Hortobeigyi Nernteii Path Igazgatd.reig, Debrecen deakb hnp.hu 2 Ter& Peter Debrecen Egyetem, Tanstik, Debrecen edulis@fre .hu 3 Vida Eniko Debrecen Evian, Okoligiai TarRik, Debrecen 4 Valk6 Orsolya Debrecen Egyetem, Novirytani Tanstik, Debrecen 5 Miglecz Tames 6 Deri Enter Debreceni Egyetenr, Evolitiis Ilatiani is Hunkinbiologiai Tanskik, Debrecen 7 Lontay LAszle Hortobagyi Nemteti Park Isematireig, Debrecen lontay@ Imp.hu a Dr. Lengyel Szabolcs Debreceni Egyetem, Okologiai Tanstth, Debrecen, szaboks@delfm.unideb.hu 9 Dr. Tothmeresz Bela Debrecen Egyetem, Okolo'siai Tanszik, Debrecen, tothrnerb@delfin.ldte.hu 310
2 TAJ- Es TELEPULESOKOLOGIA 2. Anyag is medszer 2.1. A mintateriilet jellemzese es tortenete Az Egyek-Puszakocsi mocsarrendszer a Nagykunsag keleti peremen (EOV ; ), Tiszafiired es Egyek kozsegek kozigazgatasi hataraban elhelyezkedo, mintegy 4000 ha-os terillet. Az 1973 Eta a Hortobagyi Nemzeti Park (HNP) resz6t kepez6 Ramsari- es Natura 2000 teriilet, Fontos Madardlohely (IBA) valamint a Vilagorokseg resze. Domborzata sokkal valtozatosabb, mint a tole keletre eltertilo Hortobagye. Atlagos tengerszint feletti magassdga m. Az eves kozephomerseklet 9,5 C, a csapadek evi osszege 550 mm. A csapad6kmaximum jtiniusban van (80 mm) (PEcs! M. 1989). A magasabb terszfneken jellemzo loszos Weaken fok6nt mezosegi talajok alakultak ki, mfg az ovzatonyok kozotti melyebb fekvesii reszeken szikes es szikesedo agyagos reti talajtfpusok domindlnak (GORI Sz. 2001). A tertilet legmelyebben fekvo reszein nagy kiterjedesii mozaikos szikes mocsarak helyezkednek el, melyeket szamos tarsulds (Bolboschoeno-Phragmitetum, Schoenoplectetum tabernaemontani, Typhetum latifoliae, Typhetum angustifollae, Bolboshoenetum maritimi, Glycerietum maximae, Gallo palustris - Caricetum ripariae) alkot. A mocsarak korny6k6n a magasabb terszinek &le haladva szikes retz6na htizodik (Agrostio stoloniferae-alopecuretum pratensis, Agrostio stoloniferae-glycerietum pedicellatae, Agrostio stokniferae- Beckmannietum eruciformis, Eleochari-Alopecuretum geniculati), majd nagy Idterjedesii szikes pusztai gyepeket talalhatunk (Achilleo setaceae - Festucetum pseudovinae, Artennsio santonici Festucetum pseudovinae). Az ovzatonyok tetoreszein leszvegetaci6 (Salvio nemorosae Festucetum rupicolae, Cynodonti Poetum angustifoliae) maradvanyai maradtak fenn (GOBI Sz. 2001). A katonai felme'r6sek tanulsaga szerint az Egyek-Pusztakocsi mocsarrendszer a 19. szazadig art& volt, ovzdtonyoldcal, foly6hatalckal tagolt mozaikos tdjszerkezettel, viszonylag keves szantoval, melyek a folyohatak, ovzatonyok tetejen helyezkedtek el. Ebben az idoben rendszeresek voltak a Tiszar61 erkez6 dradasok. A folyoszabilyozasok utan azonban a tertiletet mar csak kiveteles esetekben ertek el az dradasok. A mocsarak kozvetlen vizutanpotlasa fgy megsziint. Az armentesitest kovetoen a szant6foldi gazdalkodds nagyobb teret nyert es a szantofoldi muvelesre alkalmas gyepek tulnyomo hanyadat beszantottak. A beszantasok eisosorban az ovzatonysorokon tetohelyzetben talalhato mezosegi talaju loszgyepeket, valamint a zatonysorok kozott magasabb terszfneken, szikes reti szolonyec talajon talalhat6 cickafarkftives pusztagyepeket erintettek. A terseg rehabilitaci6ja mar kozvetlenill a vedette nyilvanftfis utdn megkezdodatt, mely elsokent a mocsarak vizutanpotlasanak helyreallftasara koncentralt. A rehabilitaci6 sikeresseg6t nagyban befolyasolta az a tent', hogy a helyredliftani Idvant mocsarakat (Feketeret, Kis Jusztus, Csattag, Meggyes-mocsar, Hagymds-mocsar) nagy kiterjedesti szantoteriiletek valasztottak el egymdst61. Mivel ezek a melioralt szantok a mocsarak vizgyujto teruletein helyezkedtek el, jelentosen csokkentett6k a vizes 61Ohelyek vizutanp6tlasat, 6s terilletiikrol vegyszerek (mutragya es novenyvedo szerek) naos6dtak be a termeszetes vizekbe, am i novelte az eutrofizaci6 sebess6g6t valamint egyes 61616nycsoportok pusztuldsaval jart. Ivlindezek miatt a 2004-ben indul6 LIFE program egyik legfontosabb c6lja ezeknek a szantolcnalc a felszamoldsa 6s gyepterulette alakftdsa. 311
3 TAj- ES TELEPCLESOKOLOGIA 2.2. Mintavetel A projekttertileten 2005-ben Osszesen 78,55 ha szant6terilleten (korabbi lucernasok helyen) vegezffink magveteses visszagyepesitest. A visszagyepesites sorb ketfele, sziki es loszgyepi vazfajokat tartalmazo magkevereket hasznaltunk. A tet6helyzetti tertileteken (90 m-es tszf. magassag felett) (Festuca rupicola, Poa angustifolia, Bromus inermis) az alacsonyabban fekvo reszekre szikes" (F. pseud'ovina, P. angustifolia) magkevereket szortunk, mintegy 25 kg/ha siirtisegben, 2005 okt6bereben. A gyepesitest kovetoen a teruleteket evi egyszeri kaszalassal illetve mersekelt extenziv legeltetessel (szarvasmarha, birka) kezeljtik. A visszagyepesitett teruleteken a yeast kovet6 ev tavaszan (2006. majus) az egyes szantokon merettol fliggoen random modon 2 ill. 4 mintaveteh helyet jeloltunk ki, ahol egyenkent 4-4 darab, allandosftott 1 m 2-es mintakvadratot merttink fel. A mintakvadratokban felvettiik fajonkent a novenyzet szazalekos boritasertekeit (2006. es majus). Minden mintaveteli ponton 10 darab 20x20 cm-es foldfeletti fitomassza-mintat is vettunk. A fitomassza-mintakat szarit6szelcrenyben ti megallandosagig szaritottuk (65 C, 24 h). A szgraz mintakat holt, egyszilcii (Poaceae, Cyperaceae, Juncaceae) es ketszikii csoportokra valogattuk. Valogatis utan a csoportok tomegeit 0,01 g-os pontossaggal mertiik Adatfeldolgozas Kiszamitottuk a vegetaci6felvetelek alapjan a boritassal sillyozott eletforma csoportok aranyait (therophyta csoport = egy- es keteves fajok: therophyta es hemitherophyta; hemikryptophyta csoport = evel6k: chamaephyta, hemilcryptophyta es kryptophyta) valamint meghatarortuk a fajok relativ nitrogenigeny (NB) es termeszetesseg ertekeit (Boman A. 1993). Az adatsorok normalitasat Kolmogorov-Smimov probaval, mig a varianciak egyezoseget F-probaval teszteltiik. Cosszetartoz6 Oros adatsorok atlagait a normalitas teszt eredmenyenek ftiggvenyeben paros t-teszttel vagy Wilcoxon elojelteszttel vetettuk ossze. 3. Eredmenyek 3.1. Vegetticia A visszagyepesedes els6 eveben minden tertileten egy- es keteves eletciklusti fajokb61 all6 gyomok dominaltak, nagy atlagos gyepmagassiggal. A kovetkezo evre a gyomillomanyokat klonalis ftinemii fajok dominalta szignifikansan alacsonyabb gyepmagassigt1 kozossegek valtottak fel. A vizsgalt ket evben 6sszesen 104 fajt talgltunk a mintatertileteken (78 ketszilcii, mfg. 26 egyszikii). A mintateruletek atlagos fajszama 2007-ben szignifikansan alacsonyabb (p<0,001) volt rnindket magkeverekkel vetett teruleten, mint 2006-ban. A termeszetes termohelyek fajainak aranya szignifikansan magasabb (p<0,001), mig a nagy nitrogenigenyil es az egyilletve keteves fajok aranya szignifikansan alacsonyabb (pc-0,001) volt 2007-ben mind a losz, mind a szik magkeverekkel vetett teruleten (1. tablazat). 312
4 TAJ- ES TELEPOLESOKOLOGIA 3.2. Fitomassza 2007-ben a bolt fitomassza tomege mindket tertilettfpuson szignifikansan nagyobb volt (p<0,001). A graminoid fitomassza ertekei is magasabbak voltak 2007-ben, de szignifikans ktilonbseget (p<0,001) csak azon a terulettfpuson tapasztaltunk, ahol losz magkeverek volt vetve. A dudvanemiii fitomassza tomege ezzel szemben mindket teruleten szignifikansan csokkent (p<0,001) a 2006-os ertekekhez kepest ben az osszfitomassza mennyisege minden teruleten mintegy harmadara csokkent a 2006-os ertekekhez kepest, magkeverektol fiiggetlentil (1. tabldzat). I. tableiz,at. A szikes es Idszos tnagkeverekkel vetett teriiletek novenyzetenek adatai (dtlag±se). A felso indexben szerep15 eltero beta a szignifikans kaldnbsegeket jelzik az egyes evek kozott (pc ros t-teszt vagy Wilcoxon teszt, p<0,001). Az dtlagok teszteleset a fitomassza adatok esetiben a 20x20 cm-es mintakvadrdtok fitomassza tomegeivel vegeztuk. Szikes magkeverek Loszos magkeverek Gyepmagassitg (cm) 64,2+2,1 a 43,4±0,8 60,3±1,6 a 41,4±1,1 Osszfajszam Atlagos fa jszam (rn-2) 16,6±0,7 a 8,4±0,7 17,0±0,7 a 8,6±0,7 Ketsziku falszim (m -2) 11,3±0,7 3,6±0,5 12,1±0,5 3,4±0A b Egy-es ketives fajok aranya (%) 65,2±4,5 a 17,4+3,2 83,4+3,4 a 7,2±1,3 Termeszetes termithelyek fajainak artinya (%) 9,0±2,2 a 33,9±5,3 11,2+3,2 a 19,0±4,1 N-igeny (NB) ertikek itlaga 5,1±0,1 a 4,0±0,2 6,31--0,2 s 3,9±0,1 Egyszikti fitomassza (gxm-2) 545,4 482,5 a 388,9 a 445,7 I Ketszikil fitomassza (gxm-2) 1020,2 a 54,2 989,0 a 6,4 Holt fitomassza (gxm-2) 19,95 a 262,4 37,8 a 288,3 4. Diszkusszio 4.1. Fajszam es fitomassza Minden mintatertileten a holt fitomassza mennyisegenek szignifikans novekedeset tapasztaltuk. Szamos vizsgalat kimutatta, hogy az avar mennyisegenek novekedesevel a ketszikii fajgazdagsag lecsokken (JENSEN, K. MEYER, C. 2001, WHEELER, B. D. SHAW, S. C. 1991, TOROK P. et al. 2007). Ezt vizsgalataink is igazoljak. A vetett koveto masodik &ben mindket magkeverek-tfpussal vetett szantokon jelentos fajszamcsokkendst figyeltiink meg, melynek f8 oka a rovid eletu, elsosorban egy- es keteves fajok eltinese. A kompetftor evelo vetett filvek mar a masodik ev elejere j61 zar6d6 gyepet alkottak, amelyben a kevesbe j6 kompetki6s kepessegii, nyilt es zavart felszfnt igenylo egy- es keteves gyomok nem tudtak feldjulni. (REEs, M. LONG, M. J. 1992). A kezdeti nagy fajszamd, elsosorban gyomok altal rlominalt, kozossegek atalakultak egy kevesebb fajjal rendelkez8, de a terrneszetes gyepekhez jobban hasonlito, evelo fajok altal dominalt gyepekke. Az avar-felhalmoz6das kovetkezteben a talajfelszfn fenyefiatottsagi viszonyai is romlanak (BoRENK, R. et al. 1989), ami akadalyozza a tulnyomoan fenyigenyes gyommagvak csfrazasat (DEAK B. 2007, ERIKSSON, ), valamint csokkenti a csfranovenyek ttilelesi eselyei (TELmAN, D. 1993). A kaszalas 313
5 TAJ- Es TELEP1ULESOKOLOGIA illetve az extenzfv legeltetes tovabbra is sziikseges, snivel hatekonyan akadalyozza az avarfelhalmozodast (TOROK P. et al. 2007) A visszagyepesites sikeressege A szantofoldek spontan regeneracidja altalaban lassd, a regeneracid kimenetele gyakran bizonytalan, mivel a hosszantart6 mezogazdasagi miiveles kovetkezteben mind a fold feletti mind a fold alatti vegetacio diverzitasa eroteljesen lecsokken (BAKKER, J. P. et al. 1997). Ezzel szemben eredmenyeink alapjan j61 latszilc, hogy a rnagveteses visszagyepesftes igen hatekony es gyors modszer gyepek helyreallitasaban. Alig ket iv alatt zart evelo fiivek dominalta kozossigek alakultak ki. A zart, magas ffinemii dominanciaval jelemezheto gyepekben az evelo ketszikii Icfserofajok spontan betelepiilese azonban igen lassd, mint azt tobb korabbi tanulmany is kimutatta (MA -rus G. 2003, MATUS G. et al 2005, TOROK P. et al. 2008). Ennek oka lehet, hogy ezeknek a fajoknak a tobbsege nem kepez tartos magkeszletet (BEKKER, R M. et al. 1997, ZOBEL M. E. et al. 1998), tetjedokepessege korlatozott (VAN DER VALK A. G. PEDERSON, R. L. 1989), illetve hianyukat okozhatja a kompetitfv kizaradds is (ODum, E. P. 1969), ezett a fajgazdag gyepkozossegek helyreallitasahoz, lokalis diasp6raforrasok hianyaban, tovabbi beavatkozasok lehetnek sziiksegesek. A betelepiteni Ithant kiserofajok magjait szena- vagy feltalaj rahordassal (STRoH, M. et al. 2002, DONATE, T. W. et al. 2003, HOLZXL, N. 011E A. 2003), illetve biotikus vektorok (pl. legelo allatok) segftsegevel juttathatjuk a tettletre (BAKKER, J. P. et al. 1996). KoszonetnyiIvinitfis A szerzolc koszonettket szeretnek kifejezni Gal Lajos termeszetvedelmi omek, Tatar Bernadett, Kelemen Andras es Czigan Zsdfia egyetemi hallgatoknak valamint Sandor Istvannak, Molnar Attilanak, GOri Szilvidnak es Kapocsi Istvannak (Hortobagyi Nemzeti Park Igazgatosig) a terepmunkaban es a laborat6riumi munkaban nytijtott segftseget. Kutatisunkat 2004 Eta az Europai Uni6 LIFE-Nature prograrnja (LIFEO4NAT/HU/000119) tamogatja. Irodalom BAKKER, J. P. (1989) Nature management by grazing and cutting. Kluwer Academic Publishers, Dordrecht BAKKER, J. P. BAKKER, E. S. RosEN, E VE.RWEU, G. L. (1997) The soil seed bank of undisturbed and disturbed dry limestone grassland on Oland, Sweden. Z. Okologie u. Naturschutz, 6, pp BAKKER, J. P. PoscHLou, P. STRYKSTRA, R. J. BEKKER, R. M. THOMPSON, K. (1996) Seed banks and seed dispersal: important topics in restoration ecology. Acta Bot. Nederl., 45, pp BEKKER, R. M. - VERWEU, G. L SMITH, R. E N. REDIE, R. BAKKER, J. P. ScHNEIDER, S. (1997) Soil seed banks in European grasslands: does land use affect regeneration perspectives? Journal of Applied Ecology, 34, pp BOBBINK, R. - DEN DIJBBELDEN, K. W1LLEMS, J. H. (1989) Seasonal dynamics of phytomass and nutrients in chalk grassland. Oikos, 55, BoRHmI A, (1993) A magyar flora szocialis magatartis tfpusai, tenneszetessegi 6s relativ okologiai ertekszamai. Janus Pannonius Tudomanyegyetem, Pecs BRADSHAW, k D. (1983) The reconstruction of ecosystems: Presidential address to the British Ecological Society. Journal of Applied Ecology, 20, pp BUREL, F. B AUDRY, J. - BUTET, A. CLERGEAU, P. - DELETTRE, Y. LE COEUR, D. DuES, F. MORBAN, N. - PAILLAT, G. PETIT, S. THENAIL, C. BRUNEL, E. LEFEUVRE, J-C. (1998) Comparative biodiversity along a gradient of agricultural landscapes, Acta Oecol, 19, pp CLEWR I, A. F. (2000) Restoring, for natural authenticity. Ecological Restoration, 18, pp
6 TAJ- ES TELEPCJ1ESOKOLOGIA DEAR. B. - TOmmERFsz B. (2008) A Icasz.ales hatesa a Hortobagy Nyirolapos csetkakiss tarsulasiban. Termeszetvedehni kozlemenyek, 13, in press DONATH, T. W. - HOLZEL, N. - OTTE, A. (2003) The impact of site conditions and seed dispersal on restoration success in alluvial meadows. Applied Vegetation Science, 6, pp ERIKSSON, 0. (1995) Seedling recruitment in decidous forest herbs: the effects of litter, soil chemistry and seed bank. Flora, 190, pp LORI SZ. (2001) Az Egyek-Pusztak6csi-mocsarak iljranepesede,si folyamatanak ertekelese, rehabilitaciejanak tajlepteka tikolegiai elemzese. Doktori ertekezes, DE Hai 7F1, N. - OTTE, A. (2003) Restoration of a species-rich flood-meadow by topsoil removal and diaspore transfer with plant material. Applied Vegetation Science, 6, pp JENSE.N, K. - MEYER, C. (2001) Effects of light competition and litter on the performance of Viola palustris and on species composition and diversity of an abandoned fen meadow. Plant Ecology, 155, pp MATUS, G. - PAPP, M. - TOTHMERESZ, B. (2003) Restoration prospects of abandoned species-rich sandy grassland in Hungary. Applied Vegetation Science, 6, pp MATUS, G. - PAPP, M. - TOTHmEREsz, B. (2005) Impact of management on vegetation dynamics and seed bank formation of inland dune grassland in Hungary. Flora, 200, pp, ODUM, E. P. (1969) The strategy of ecosystem development. Science, 164, pp PERNER, J. - MALT, S. (2003) Assessment of changing agricultural land use: response of vegetation, grounddwelling spiders and beetles to the conversion of arable land into grassland. Agriculture, Ecosystems and Environment, 98, pp PEcsi M. szerk. (1989) Magyarorszag nemzeti atlasza. Kartograflai vallalat, Budapest REES, M. - LONG, M. J. (1992) Germination biology and the ecology of annual plants. American Naturalist, 139, pp SCHLAPFER, F. - Samim, B. - SEIDL, I. (1999) Expert estimates about effects of biodiversity on ecosystem processes and services. Oikos, 84, pp STROH, M. - STORM, C. - ZEHM, A. - SCHWABE, A. (2002) Restorative grazing as a tool for directed succession with diaspore inoculation: the model of sand ecosystems. Phytocoenologia, 32, pp DUMAN, D. (1993) Species richness of experimental productivity gradients: how important is colonization limitation? Ecology, 74, pp TOROK P. - ARANY I. - PRommER M. - VALK6 O. - BALOGH A. - VIDA E. - Terniadidsz B. - MATUS G. (2007) Ujrakezdett kezeles hatasa fokozottan vedett kekperjes lapret fitomasszajara, faj- es viraggazciagsagara. Termeszetvedeltni Kozlemenyek, 13, pp TOROK, P. - MATus, G. - PAPP, M. - TOTiimEREsz, B. (2008) Secondary succession of overgrazed Pannonian sandy grasslands. Preslia, 80, in press VAN DER VALK, A. G. - PEDERSON, R. L. (1989) Seed banks and the management and restoration of natural vegetation - In: Leck M. A., Parker V. T. & Simpson R. L. szerk.: Ecology of soil seed banks. Academic Press, San Diego, pp WHEELER, B. D. - SHAW, S. C. (1991) Above-ground crop mass and species richness of the principal types of herbaceous rich-fen vegetation of lowland England and Wales. Journal of Ecology, 79, pp ZOBEL, M. E. - VAN DER MAAREL, E. - DUPRE, C. (1998) Species pool: the concept, its determination and significance for community restoration. Applied Vegetation Science, 1, pp
TÁJLÉPTÉKÛ GYEPREKONSTRUKCIÓ LÖSZ ÉS SZIK FÛMAG-KEVERÉKEKKEL A HORTOBÁGYI NEMZETI PARK (EGYEK-PUSZTAKÓCS) TERÜLETÉN
Bot. Közlem. 95(1 2): 101 113, 2008. TÁJLÉPTÉKÛ GYEPREKONSTRUKCIÓ LÖSZ ÉS SZIK FÛMAG-KEVERÉKEKKEL A HORTOBÁGYI NEMZETI PARK (EGYEK-PUSZTAKÓCS) TERÜLETÉN TÖRÖK PÉTER 1*, DEÁK BALÁZS 2, VIDA ENIKÕ 1, LONTAY
RészletesebbenSZIK- ÉS LÖSZGYEP-REKONSTRUKCIÓ VÁZFAJOKBÓL ÁLLÓ MAGKEVERÉK VETÉSÉVEL A HORTOBÁGYI NEMZETI PARK TERÜLETÉN (EGYEK-PUSZTAKÓCS).
Tájökológiai Lapok 6 (3): 323 332. (2008) 323 SZIK- ÉS LÖSZGYEP-REKONSTRUKCIÓ VÁZFAJOKBÓL ÁLLÓ MAGKEVERÉK VETÉSÉVEL A HORTOBÁGYI NEMZETI PARK TERÜLETÉN (EGYEK-PUSZTAKÓCS). DEÁK Balázs 1, TÖRÖK Péter 2,
RészletesebbenCurriculum vitae. DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási. Kar, Természetvédelmi mérnöki Msc, I.
Curriculum vitae Név: Radócz Szilvia Születési hely, idő: Debrecen, 1988.08.15. Elérhetőség: Egyetem: radoczszilvia88@gmail.com DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar, Természetvédelmi
RészletesebbenGYEPREKONSTRUKCIÓ NAPRAFORGÓ- ÉS GABONATÁBLÁK HELYÉN ALACSONY DIVERZITÁSÚ MAGKEVERÉK VETÉSÉVEL
Tájökológiai Lapok 8 (1): 53 64 (2010) 53 GYEPREKONSTRUKCIÓ NAPRAFORGÓ- ÉS GABONATÁBLÁK HELYÉN ALACSONY DIVERZITÁSÚ MAGKEVERÉK VETÉSÉVEL VALKÓ ORSOLYA 1, VIDA ENIKŐ 1, KELEMEN ANDRÁS 1, TÖRÖK PÉTER 1,
RészletesebbenA magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában
A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában Tóth Katalin, Tóthmérész Béla, Török Péter, Kelemen András, Miglécz Tamás, Deák Balázs, Radócz Szilvia, Simon Edina, Lukács Balázs, Valkó
RészletesebbenSpontán gyepregeneráció és szénaráhordásos gyeprekonstrukció
Spontán gyepregeneráció és szénaráhordásos gyeprekonstrukció VALKÓ ORSOLYA DEBRECENI EGYETEM, ÖKOLÓGIAI TANSZÉK Spontán szukcesszió Egyre szélesebb körben támaszkodnak rá Legtermészetesebb gyeprekonstrukciós
RészletesebbenSPONTÁN GYEPREGENERÁCIÓ EXTENZÍVEN KEZELT LUCERNÁSOKBAN
Tájökológiai Lapok 8 (1): 57 68. (2010) 57 SPONTÁN GYEPREGENERÁCIÓ EXTENZÍVEN KEZELT LUCERNÁSOKBAN KELEMEN András 1, TÖRÖK Péter 1*, DEÁK Balázs 2, VALKÓ Orsolya 1, LUKÁCS Balázs András 2, LENGYEL Szabolcs
RészletesebbenSzarvasmarha- és juh legelés szerepe a Pannon szikes gyepek Natura 2000-es élőhelyek fenntartásában március Gödöllő
Tóth Edina, Valkó Orsolya, Deák Balázs, Kelemen András, Miglécz Tamás, Tóthmérész Béla, Török Péter Szarvasmarha- és juh legelés szerepe a Pannon szikes gyepek Natura 2000-es élőhelyek fenntartásában 2016.
RészletesebbenTávérzékelés alkalmazása szikes tájakban Deák Balázs
Távérzékelés alkalmazása szikes tájakban Deák Balázs Témakörök Szikes és löszgyepek növényzete Távérzékelés alkalmazása az élőhelytérképezésben Növényzeti mintázatok és mikro-topográfia összefüggései Növényi
RészletesebbenBiomassza-fajgazdagság kapcsolatok vizsgálata szikes gyepekben és vizes élőhelyeken
Biomassza-fajgazdagság kapcsolatok vizsgálata szikes gyepekben és vizes élőhelyeken Tóth Katalin Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Ökológia Tanszék, Debrecen kissa0306@gmail.com
RészletesebbenALFÖLDI GYEPTÁRSULÁSOK HATÁRAINAK SZERKEZETE ÉS KAPCSOLATA EDAFIKUS HÁTTÉRTÉNYEZİKKEL. Zalatnai Márta
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ALFÖLDI GYEPTÁRSULÁSOK HATÁRAINAK SZERKEZETE ÉS KAPCSOLATA EDAFIKUS HÁTTÉRTÉNYEZİKKEL Zalatnai Márta Témavezetık: Dr. Körmöczi László tanszékvezetı egyetemi docens Dr. Tóth Tibor
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei SPONTÁN SZUKCESSZIÓ, KASZÁLÁS, ÉS MAGVETÉS SEGÍTSÉGÉVEL TÖRTÉNŐ GYEPREKONSTRUKCIÓ SIKERESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA ELTÉRŐ GYEPTÍPUSOKBAN GRASSLAND RECOVERY USING SPONTANEOUS
RészletesebbenTECHNIKAI GYEPESÍTÉS MAGKEVERÉKEK
TECHNIKAI GYEPESÍTÉS MAGKEVERÉKEK Dr. TÖRÖK PÉTER DEBRECENI EGYETEM TTK ÖKOLÓGIAI TANSZÉK MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport Növényökológia II. TECHNIKAI GYEPREKONSTRUKCIÓ A spontán gyepesedés nem működik
RészletesebbenGyeprekonstukció egykori szántóterületeken esettanulmányok a Hortobágyi Nemzeti Parkból
A Puszta 2010-2014 - 1/21. pp. 99-111. Gyeprekonstukció egykori szántóterületeken esettanulmányok a Hortobágyi Nemzeti Parkból VALKÓ ORSOLYA 1, DEÁK BALÁZS 2, KAPOCSI ISTVÁN 3, TÓTHMÉRÉSZ BÉLA 1 ÉS TÖRÖK
RészletesebbenTörök K, Lohász C, Szitár K (2010): Időjárási fluktuációk hatása kiskunsági nyílt homokpusztagyepek ökológiai restaurációjának sikerességére.
Török K, Lohász C, Szitár K (2010): Időjárási fluktuációk hatása kiskunsági nyílt homokpusztagyepek ökológiai restaurációjának sikerességére. KLÍMA-21 FÜZETEK 61: pp. 108-113. 1 Időjárási fluktuációk hatása
RészletesebbenÚjrakezdett kezelés hatása fokozottan védett kékperjés láprét fitomasszájára, faj- és virággazdagságára
Természetvédelmi Közlemények 13, pp. 187-198, 2007 Újrakezdett kezelés hatása fokozottan védett kékperjés láprét fitomasszájára, faj- és virággazdagságára * Török Péter 1,2, Arany Ildikó 3, Prommer Mátyás
RészletesebbenNÖVÉNYÖKOLÓGIA II. GYEPEK TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSE ÉS HELYREÁLLÍTÁSA
NÖVÉNYÖKOLÓGIA II. GYEPEK TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSE ÉS HELYREÁLLÍTÁSA Dr. TÖRÖK PÉTER DEBRECENI EGYETEM TTK ÖKOLÓGIAI TANSZÉK MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport Mik azok a gyepek? Mindenki tudja, hogy
RészletesebbenTávérzékelés alkalmazása szikes tájakban tengerszint feletti magasság és a növényzet összefüggései Deák Balázs
Távérzékelés alkalmazása szikes tájakban tengerszint feletti magasság és a növényzet összefüggései Deák Balázs Pannon szikesek (1530) A növényzetet befolyásolja a Talaj sótartalma Talajvíz szintje Számos
RészletesebbenParlagok és természetvédelmi célú gyepesítések értékelése Ásotthalom, Tiszaalpár és Kardoskút határában
Természetvédelmi Közlemények 15, pp. 182-192, 2009 Parlagok és természetvédelmi célú gyepesítések értékelése Ásotthalom, Tiszaalpár és Kardoskút határában Margóczi Katalin, Fehér Mária, Hrtyan Mónika és
RészletesebbenA fitomassza és fajgazdagság kapcsolatát alakító tényezők hortobágyi szikes és löszgyepekben
Bot. Közlem. 100(1 2): 47 59, 2013. A fitomassza és fajgazdagság kapcsolatát alakító tényezők hortobágyi szikes és löszgyepekben Kelemen András 1, Török Péter 2, Valkó Orsolya 3, Miglécz Tamás 4 és Tóthmérész
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A MAGBANK SZEREPE A TERMÉSZETES GYEPEK DIVERZITÁSÁNAK FENNTARTÁSÁBAN ÉS A GYEPREGENERÁCIÓBAN
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A MAGBANK SZEREPE A TERMÉSZETES GYEPEK DIVERZITÁSÁNAK FENNTARTÁSÁBAN ÉS A GYEPREGENERÁCIÓBAN THE ROLE OF SEED BANKS IN SUSTAINING GRASSLAND DIVERSITY AND SUPPORTING
RészletesebbenMagkeverékek fejlesztése fajgazdag szőlősorköz-takarónövényzethez
Magkeverékek fejlesztése fajgazdag szőlősorköz-takarónövényzethez Miglécz Tamás 1 Donkó Ádám 2 Török Péter 1 Valkó Orsolya 1 Deák Balázs 3 Kelemen András 3 Tóth Katalin 1 Drexler Dóra 2 Tóthmérész Béla
RészletesebbenGyeprekonstrukció lecsapoló csatornák betemetésével a Hortobágyi Nemzeti Parkban
Természetvédelmi Közlemények 21, pp. 373 382, 2015 Gyeprekonstrukció lecsapoló csatornák betemetésével a Hortobágyi Nemzeti Parkban Valkó Orsolya 1,Tóth Katalin 1 és Deák Balázs 2 1 Debreceni Egyetem,
RészletesebbenKonzervációbiológia 7. előadás. Életközösségek helyreállítása
Konzervációbiológia 7. előadás Életközösségek helyreállítása Életközösségek védelme A fajok populációi a természetben közösségek tagjaiként léteznek, bonyolult kapcsolatrendszer fűzi őket más fajok populációihoz
RészletesebbenGYEPI BIODIVERZITÁS HELYREÁLLÍTÁSA: SPONTÁN SZUKCESSZIÓ ÉS GYEPESÍTÉS
MTA doktora Pályázat GYEPI BIODIVERZITÁS HELYREÁLLÍTÁSA: SPONTÁN SZUKCESSZIÓ ÉS GYEPESÍTÉS Doktori értekezés tézisei Dr. Török Péter Debrecen, 2014. Bevezetés Az utóbbi évszázadban az európai gyepek területe
RészletesebbenDE TTK FITOMASSZA SZEREPE A VEGATÁCIÓDINAMIKÁBAN. TERMÉSZETES GYEPEK DINAMIKÁJA, SPONTÁN SZUKCESSZIÓ, GYEPREKONSTRUKCIÓ.
DE TTK 1949 FITOMASSZA SZEREPE A VEGATÁCIÓDINAMIKÁBAN. TERMÉSZETES GYEPEK DINAMIKÁJA, SPONTÁN SZUKCESSZIÓ, GYEPREKONSTRUKCIÓ. Egyetemi doktori (PhD) értekezés KELEMEN ANDRÁS Témavezető Dr. Török Péter
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások
A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások Standovár Tibor ELTE Növényrendszertani Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék Sopron, 2013. február 20. Pro
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 4110 0.2.2 Species name Pulsatilla pratensis ssp. hungarica 0.2.3 Alternative species Pulsatilla flavescens scientific name 0.2.4 Common name magyar kökörcsin 1.
RészletesebbenTECHNIKAI GYEPESÍTÉS EGYÉB MÓDSZEREK
TECHNIKAI GYEPESÍTÉS EGYÉB MÓDSZEREK Dr. TÖRÖK PÉTER DEBRECENI EGYETEM TTK ÖKOLÓGIAI TANSZÉK MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport Növényökológia II. NÖVÉNYI ANYAG BEJUTTATÁSA Magkeverékek vetése Alacsony
RészletesebbenT u d o m á n y t e r ü l e t i á t t e k i n t é s. A kaszálás vegetációra és magkészletre gyakorolt hatásai
Bot. Közlem. 97(1 2): 159 169, 2010. T u d o m á n y t e r ü l e t i á t t e k i n t é s A kaszálás vegetációra és magkészletre gyakorolt hatásai Ölvedi Tamás Botond Debreceni Egyetem TTK Ökológiai Tanszék,
RészletesebbenNegyedidõszaki éghajlati ciklusok a Mecsek környéki löszök puhatestû faunájának változása alapján
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2000 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 18: 59 67 Negyedidõszaki éghajlati ciklusok a Mecsek környéki löszök puhatestû faunájának változása alapján Tóth Árpád Abstract: Qaternary Climatic
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1050 0.2.2 Species name Saga pedo 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name fűrészlábú szöcske 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map
RészletesebbenA gyepek természetvédelmi jelentősége - Természetvédelmi szempontú gyeptelepítés
A gyepek természetvédelmi jelentősége - Természetvédelmi szempontú gyeptelepítés VALKÓ ORSOLYA DEBRECENI EGYETEM, ÖKOLÓGIAI TANSZÉK A gyepek jelentősége Hagyományos tájhasználat Gazdasági jelentőség Faji
RészletesebbenSzalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri Zoltán intézetigazgató, az MTA doktora a DAB alelnöke
Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Mezőgazdaságtudományi Kar Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézet Szalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri
RészletesebbenHogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni?
Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni? Török Katalin MTBK, 2014. nov. 20. Az EU biodiverzitási stratégiája 2020-ig 2. CÉL: Az ökoszisztémák és az általuk biztosított szolgáltatások
RészletesebbenExpansion of Red Deer and afforestation in Hungary
Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary László Szemethy, Róbert Lehoczki, Krisztián Katona, Norbert Bleier, Sándor Csányi www.vmi.szie.hu Background and importance large herbivores are overpopulated
RészletesebbenGyepesített területek fajgazdagságának növelése kolonizációs ablakok segítségével
Gyepesített területek fajgazdagságának növelése kolonizációs ablakok segítségével Radócz Szilvia Sonkoly Judit Tóth Edina Kiss Réka Tóth Katalin Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar,
Részletesebben1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt program A korábbi (1998-2001) OTKA kutatás folytatásaként a természetvédelmi területbe beágyazódott,
1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt program A korábbi (1998-2001) OTKA kutatás folytatásaként a természetvédelmi területbe beágyazódott, korábban művelés alatt álló területek spontán és emberi beavatkozással
RészletesebbenÖsszefoglalás. Summary
Parlagoltatásos, zöld- és istállótrágyázásos vetésforgók összehasonlítása a talajtömörödöttség tükrében Szőllősi István Antal Tamás Nyíregyházi Főiskola, Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Kar Jármű és
RészletesebbenAGROMETEOROLÓGIAI INTÉZETI TANSZÉK
AGROMETEOROLÓGIAI INTÉZETI TANSZÉK Az Agroklimatológiai Kutatócsoport publikációi (1996-2012): Könyvrészlet: 1. VARGA-HASZONITS Z. (1997): Agrometeorológiai információk és hasznosításuk. In: Meteorológia
RészletesebbenHibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon
Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenKöltég-haszon elemzés keretprogram az SR3 és SR4 feladatokhoz
Költég-haszon elemzés keretprogram az SR3 és SR4 feladatokhoz Áttekintés SR 1. MÉLYREHATÓ TANULMÁNY AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VÍZBÁZISOKRA GYAKOROLT FŐ VESZÉLYEIRŐL ÉS HATÁSAIRÓL SR 2. - MÉLYREHATÓ TANULMÁNY
RészletesebbenA gyeprekonstrukció hatása a kisemlős együttesekre Egyek-Pusztakócson (Hortobágy)
Természetvédelmi Közlemények 18, pp. 359-369, 2012 A gyeprekonstrukció hatása a kisemlős együttesekre Egyek-Pusztakócson (Hortobágy) Mérő Thomas Oliver és Bocz Renáta Debreceni Egyetem, Ökológiai Tanszék,
RészletesebbenMagyar szürke szarvasmarha legeltetés hatása hortobágyi szikes gyepek növényzetére
Magyar szürke szarvasmarha legeltetés hatása hortobágyi szikes gyepek növényzetére Hüse Bernadett MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport, Debrecen huse.bernadett@gmail.com ÖSSZEFOGLALÁS A hagyományos legeltetés
RészletesebbenLúdlegelést követően regenerálódó nyírségi homoki gyepek magkészlete
Természetvédelmi Közlemények 15, pp. 134-146, 2009 Lúdlegelést követően regenerálódó nyírségi homoki gyepek magkészlete Török Péter 1, Papp Mária 2, Tóthmérész Béla 1 és Matus Gábor 2 1 DE TTK Ökológiai
RészletesebbenA ZÖLD DUGLÁSZFENYÔ (PSEUDOTSUGA MENZIESII VAR. VIRIDIS) NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA KÉT KÜLÖNBÖZÔ TERMÔHELYEN
1. évfolyam 1. szám 2 011 71 81 oldal A ZÖLD DUGLÁSZFENYÔ (PSEUDOTSUGA MENZIESII VAR. VIRIDIS) NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA KÉT KÜLÖNBÖZÔ TERMÔHELYEN Kondorné Szenkovits Mariann Nyugat-magyarországi Egyetem,
RészletesebbenProdukció mérések. Gyakorlati segédanyag a Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kar hallgatóinak
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR NÖVÉNYTANI ÉS ÖKOFIZIOLÓGIAI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 075 FAX:(28) 410 804 Produkció mérések Gyakorlati segédanyag
RészletesebbenA HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN
A HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN Szôcs Emese¹, Lanszki József², Heltai Miklós¹ és Szabó László¹ ¹Szent István Egyetem, Vadbiológiai
RészletesebbenMűtrágyázási tartamkísérletek karbonátos réti talajú természetes gyepen
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 59 (2010) 2 255 268 Műtrágyázási tartamkísérletek karbonátos réti talajú természetes gyepen HARMATI ISTVÁN Gabonatermesztési Kutató Kht., Szeged A Duna Tisza közén az országos átlagnál
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN Hornok Mária Témavezető: Prof. Dr. Pepó Péter MTA doktora DEBRECENI EGYETEM Hankóczy
RészletesebbenSZÁNTÓFÖLDI KULTÚRÁK HELYÉN VÉGZETT GYEPVETÉS KORAI SZAKASZÁBAN MEGJELENŐ GYOMKÖZÖSSÉGEK VIZSGÁLATA A HORTOBÁGYI NEMZETI PARKBAN
Tájökológiai Lapok 8 (3): 497 506. (2010) 497 SZÁNTÓFÖLDI KULTÚRÁK HELYÉN VÉGZETT GYEPVETÉS KORAI SZAKASZÁBAN MEGJELENŐ GYOMKÖZÖSSÉGEK VIZSGÁLATA A HORTOBÁGYI NEMZETI PARKBAN KELEMEN András Debreceni Egyetem
RészletesebbenDr. Varga Zoltán publikációs listája
Dr. Varga Zoltán publikációs listája Könyvrészlet: 1. VARGA Z. (2010): Az agrometeorológiai információk hasznosításának alapjai. In: Anda A. Kocsis T. (szerk.): Agrometeorológiai és klimatológiai alapismeretek.
RészletesebbenVegetációátmenetek dinamikája szikes élőhelykomplexumokban, eltérő csapadékjárású években
Természetvédelmi Közlemények 18, pp. 326-337, 2012 Vegetációátmenetek dinamikája szikes élőhelykomplexumokban, eltérő csapadékjárású években Lukács Balázs András 1 és Radócz Szilvia 2 1 Magyar Tudományos
RészletesebbenFajgazdag magkeverékek fejlesztése természetvédelmi gyeprekonstrukciós programokhoz
1 Fajgazdag magkeverékek fejlesztése természetvédelmi gyeprekonstrukciós programokhoz Fajgazdag magkeverékek fejlesztése természetvédelmi gyeprekonstrukciós programokhoz A projekt célkitűzései A magyar
RészletesebbenA hínarak biodiverzitásának vizsgálata
A hínarak biodiverzitásának vizsgálata 1. ábra. A makrofitonok vizsgálatához kijelölt területek. A vizsgálatunk célja, hogy a meghatározzuk az emberi tevékenység vizekre és a vizekben található hínarak
RészletesebbenKaszálás felhagyásának kezdeti hatása nyugat-magyarországi üde gyepek fajkompozíciójára
Kaszálás felhagyásának kezdeti hatása nyugat-magyarországi üde gyepek fajkompozíciójára Besnyői Vera 1 Szerdahelyi Tibor 1 Bartha Sándor 2 Penksza Károly 1 1 Szent István Egyetem Növénytani és Ökofiziológiai
RészletesebbenCzegledi Levente, Beni Bela, Katai Janos
Gyepgazdfdkodis 2001, Debrecen A SZARVASIVIARHA KOLONEOZO INTENZITASt LEGELTETESENEK HATASA A LEGELO TALAJARA Czegledi Levente, Beni Bela, Katai Janos Summary A cattle grazing experiment was conducted
RészletesebbenMORFOLÓGIA TALAJ NÖVÉNYZET KAPCSOLATÁNAK MINTÁZAT-VIZSGÁLATA A DOROZSMA-MAJSAI-HOMOKHÁTON DEÁK JÓZSEF ÁRON 13 BEVEZETÉS
MORFOLÓGIA TALAJ NÖVÉNYZET KAPCSOLATÁNAK MINTÁZAT-VIZSGÁLATA A DOROZSMA-MAJSAI-HOMOKHÁTON DEÁK JÓZSEF ÁRON 13 PATTERN-RESEARCH OF THE CONNECTION BETWEEN MORPHOLOGY, SOIL AND VEGETATION IN THE DOROZSMA-MAJSAIAN
RészletesebbenDeák B. & Tóthmérész B. (2007): A kaszálás hatása a Hortobágy Nyírőlapos csetkákás társulásában. Természetvédelmi Közlemények 13:
CODE: 1530 NAME: Pannonic salt steppes and salt marshes 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.2 Distribution Method Estimate based on partial data with some extrapolation and/or modelling
RészletesebbenÖsszefoglalás. Summary. Bevezetés
A talaj kálium ellátottságának vizsgálata módosított Baker-Amacher és,1 M CaCl egyensúlyi kivonószerek alkalmazásával Berényi Sándor Szabó Emese Kremper Rita Loch Jakab Debreceni Egyetem Agrár és Műszaki
RészletesebbenGumiabroncs hulladék alkalmazása talajjavításra
Gumiabroncs hulladék alkalmazása talajjavításra Készítette: Varga Ádám Tervezési feladat, biomérnök, BSc Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2012 Gumiabroncs, mint hulladék Gumiipar terméke,
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 4029 0.2.2 Species name Chondrosoma fiduciarium 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name magyar ősziaraszoló 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution
RészletesebbenA magbank szerepe a szikes gyepek diverzitásának fenntartásában a Hortobágyi Nemzeti Park területén
Botanikai Közlemények 102(1 2): 141 157 (2015) DOI: 10.17716/BotKozlem.2015.102.1-2.141 A magbank szerepe a szikes gyepek diverzitásának fenntartásában a Hortobágyi Nemzeti Park területén TÓTH Katalin
RészletesebbenGyeprekonstrukció fű- és kétszikű magkeverékek vetésével
Gyeprekonstrukció fű- és kétszikű magkeverékek vetésével Varga Krisztina Kiss Réka Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Ökológiai Tanszék, Debrecen vk920611@gmail.com ÖSSZEFOGLALÁS
RészletesebbenVizes élőhelyek rehabilitációja a Hortobágyi Nemzeti Parkban
Vizes élőhelyek rehabilitációja a Hortobágyi Nemzeti Parkban Hortobágy gyi Nemzeti Park 1973 82,000 hektár ~ 24,000 hektár Ramsari Terület Vizes élőhelyek megőrzésének, helyreállításának fontossága Mühlenberg
RészletesebbenAlkalmazható-E gyepesítés gyomok visszaszorítására? A Hortobágyi Nemzeti Parkban végzett
Tájökológiai Lapok 9 (2): 243 259. (2011) 243 Alkalmazható-E gyepesítés gyomok visszaszorítására? A Hortobágyi Nemzeti Parkban végzett gyeprekonstrukciók tapasztalatai Miglécz Tamás, Tóth Katalin Debreceni
RészletesebbenAGRATéR: A NATéR KITERJESZTÉSE AZ AGRÁR SZEKTORBAN. Agrár ökoszisztémák és ökoszisztéma szolgáltatások sérülékenységének elemzése és modellezése
AGRATéR: A NATéR KITERJESZTÉSE AZ AGRÁR SZEKTORBAN Agrár ökoszisztémák és ökoszisztéma szolgáltatások sérülékenységének elemzése és modellezése Vulnerability Assessment and Modelling of Agro-ecosystems
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 2633 0.2.2 Species name Mustela eversmanii 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name molnárgörény 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution
RészletesebbenAGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ISKOLA VEZETŐ DR. GÁBORJÁNYI RICHARD MTA DOKTORA AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE
RészletesebbenMagyar szürke szarvasmarhával végzett legeltetés hatása a vegetáció fajösszetételére Balaton-felvidéki mintaterületeken
Magyar szürke szarvasmarhával végzett legeltetés hatása a vegetáció fajösszetételére Balaton-felvidéki mintaterületeken Wichmann Barnabás 1 Szentes Szilárd 2 Házi Judit 1, 3 Sutyinszki Zsuzsanna 1 S. Falusi
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 4067 0.2.2 Species name Echium russicum 0.2.3 Alternative species Echium maculatum scientific name 0.2.4 Common name piros kígyószisz 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1
RészletesebbenMennyire természetes a környezetünk? - A természetesség mérése a környezeti nevelésben
Mennyire természetes a környezetünk? - A természetesség mérése a környezeti nevelésben Kecskés Ferenc A környezeti nevelés egyik fontos feladata, hogy felhívja a figyelmet az élővilág állapotának, sokféleségének,
RészletesebbenSZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék TÁJVÁLTOZÁSOK ÉRTÉKELÉSE A DUNA TISZA KÖZI HOMOKHÁTSÁG EGY
RészletesebbenA vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági
A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,
RészletesebbenCönológia és természetvédelmi vizsgálatok a Kiskunsági Nemzeti Park Kelemen-széki magyar szürke marha és házi bivaly legelőin
Cönológia és természetvédelmi vizsgálatok a Kiskunsági Nemzeti Park Kelemen-széki magyar szürke marha és házi bivaly legelőin Wichmann Barnabás 1 Péter Norbert 1 Saláta-Falusi Eszter 1 Saláta Dénes 2 Szentes
RészletesebbenAZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN
Tájökológiai Lapok 5 (2): 287 293. (2007) 287 AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN ZBORAY Zoltán Honvédelmi Minisztérium Térképészeti
RészletesebbenClimate action, environment, resource efficiency and raw materials
Climate action, environment, resource efficiency and raw materials Tóth Orsolya NCP NIH, Külkapcsolatok Főosztálya 2014. február 11. Célok Erőforrás-hatékony, éghajlatváltozásnak ellenálló gazdaság és
RészletesebbenVadkizárás hatásának vizsgálata egy déli-bükki endemikus erdőtársulásban: kompozíció, produktivitás és virágzási siker
Természetvédelmi Közlemények 13, pp. 81-92, 2007 Vadkizárás hatásának vizsgálata egy déli-bükki endemikus erdőtársulásban: kompozíció, produktivitás és virágzási siker Arany Ildikó 1 *, Török Péter 2,3,
RészletesebbenA MAGKÉSZLET SZEREPE MÉSZKERÜLŐ GYEPEK REHABILITÁCIÓJÁBAN
DEBRECENI EGYETEM Természettudományi és Technológiai Kar A MAGKÉSZLET SZEREPE MÉSZKERÜLŐ GYEPEK REHABILITÁCIÓJÁBAN The Role of Soil Seed Banks in Restoration of Acidic Grasslands Ph.D. Thesis TÖRÖK PÉTER
RészletesebbenBevezetés a restaurációs ökológiába
Bevezetés a restaurációs ökológiába SZIE Környezettudományi PhD kurzus anyaga, jegyzet 2. átdolgozott kiadás Török Katalin, 2007. február ÖBKI, Vácrátót Bevezetés a restaurációs ökológiába SZIE Környezettudományi
RészletesebbenBird species status and trends reporting format for the period (Annex 2)
1. Species Information 1.1 Member State Hungary 1.2.2 Natura 2000 code A634-B 1.3 Species name Ardea purpurea purpurea 1.3.1 Sub-specific population East Europe, Black Sea & Mediterranean/Sub-Saharan Africa
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 17 for annex I habitat types (Annex D) CODE: 4030 NAME: European dry heaths
CODE: 4030 NAME: European dry heaths 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.2 Distribution Method Complete survey/complete survey or a statistically robust estimate (3) 1.1.3 Year or
RészletesebbenAZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS KEDVEZ KÖRÜLMÉNYEKET HOZHAT ALMATERMESZTÉSÜNKNEK? ERDÉLYI É.
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS KEDVEZ KÖRÜLMÉNYEKET HOZHAT ALMATERMESZTÉSÜNKNEK? ERDÉLYI É. Összefoglalás Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, 1118 Budapest, Villányi út 29-43. A termesztett növények
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1357 0.2.2 Species name Martes martes 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name nyuszt 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.1a
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei CONSERVING GRASSLAND BIODIVERSITY BY TRADITIONAL MANAGEMENT, PRESCRIBED BURNING AND SEED SOWING
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei CONSERVING GRASSLAND BIODIVERSITY BY TRADITIONAL MANAGEMENT, PRESCRIBED BURNING AND SEED SOWING TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSEK SZEREPE A GYEPEK BIODIVERZITÁSÁNAK MEGŐRZÉSÉBEN
RészletesebbenTERMÉSZETVÉDELMI CÉLÚ GYEPESÍTÉS A GYAKORLATBAN: MENNYIBE KERÜL EGY HEKTÁR GYEP?
Tájökológiai Lapok 8 (3): 395 409. (2010) 395 TERMÉSZETVÉDELMI CÉLÚ GYEPESÍTÉS A GYAKORLATBAN: MENNYIBE KERÜL EGY HEKTÁR GYEP? DEÁK Balázs, KAPOCSI István Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, 4024 Debrecen,
Részletesebben6. A CÉLPROGRAMOK BEMUTATÁSA 6.1. AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI ALAPPROGRAM 6.2. INTEGRÁLT GAZDÁLKODÁSI CÉLPROGRAM (ICM * )
6. A CÉLPROGRAMOK BEMUTATÁSA 6.1. AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI ALAPPROGRAM Az alapprogram intézkedései között a gazdálkodás körülményeit feltáró felmérés végrehajtása, a környezeti szempontokat figyelembe
RészletesebbenA Dél-Tiszántúl új taxonjai, különös tekintettel a Poaceae család tagjaira
Crisicum 3. pp.73-78. A Dél-Tiszántúl új taxonjai, különös tekintettel a Poaceae család tagjaira Penksza Károly Abstract New taxa of Körös-Maros National Park (Hungary) and Transylvania (Romania). This
RészletesebbenA TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE. SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS
A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS A hazai tógazdasági haltermelés a 90-es évek közepén tapasztalt mélypontról elmozdult és az utóbbi három
Részletesebbena felszíni vízlefolyás hatására
VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.4 6.1 A mezőgazdasági vegyszerek mozgása a felszíni vízlefolyás hatására Tárgyszavak: fókuszált vízgyűjtés; vízlefolyás; műtrágya. A mezőgazdasági vidékeken a felszíni morfológia
RészletesebbenA MINTAVÉTELI ERŐFESZÍTÉS HATÁSA A MINTAREPREZENTATIVITÁSRA EFFECT OF SAMPLING EFFORT ON THE SAMPLE REPRESENTATIVENESS
209 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 18: 209 213, 2008 A MINTAVÉTELI ERŐFESZÍTÉS HATÁSA A MINTAREPREZENTATIVITÁSRA SCHMERA DÉNES 1 ERŐS TIBOR 2 1 Nyíregyházi Főiskola, Biológia Intézet, 4400 Nyíregyháza, Sóstói
RészletesebbenAGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI PROGRAMOK BEVEZETÉSÉNEK HATÁSA A KIJELÖLT MINTATERÜLETEK FÖLDHASZNÁLATÁRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEINEK VÉDELMÉRE
Tájökológiai Lapok 4 (2): 277 289. (2006) 277 AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI PROGRAMOK BEVEZETÉSÉNEK HATÁSA A KIJELÖLT MINTATERÜLETEK FÖLDHASZNÁLATÁRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEINEK VÉDELMÉRE GRÓNÁS VIKTOR 1, CENTERI
RészletesebbenHortobágyi gyepek társulásjellemzői és a környezeti tényezők
Hortobágyi gyepek társulásjellemzői és a környezeti tényezők Tóth Csilla Nyíregyházi Főiskola, Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Agrártudományi Tanszék, 4400 Nyíregyháza, Kótaji út 9-11. E-mail:
RészletesebbenA TALAJ-NÖVÉNY-LÉGKÖR RENDSZER MODELLEZÉSÉNEK LÉPTÉKFÜGGŐ PROBLÉMÁI
A TALAJ-NÖVÉNY-LÉGKÖR RENDSZER MODELLEZÉSÉNEK LÉPTÉKFÜGGŐ PROBLÉMÁI A léptékfüggés megjelenése a talaj vízgazdálkodási tulajdonságaiban valamint megfigyelt hőmérsékleti adatsorokban Sándor Renáta MTA ATK
RészletesebbenA tájhasználat hatása a Naszály hegylábi gyepek fajösszetételére
A tájhasználat hatása a Naszály hegylábi gyepek fajösszetételére Fehér Zsófia Szőke Péter Saláta-Falusi Eszter Fürjes Zsuzsanna Wichmann Barnabás Szent István Egyetem Növénytani és Ökofiziológiai Intézet,
Részletesebben1. A Dél-kiskunsági semlyékek hidrológiai viszonyai és a növényközösségek állapotának kapcsolata.
1. A Dél-kiskunsági semlyékek hidrológiai viszonyai és a növényközösségek állapotának kapcsolata. 1.1. Az elvégzett vizsgálatok Az OTKA szerződés keretében 2004 és 2008 között vizsgálatokat folytattunk
RészletesebbenKlímaváltozási jelenségek modellezése egy elméleti vízi ökoszisztémában
Klímaváltozási jelenségek modellezése egy elméleti vízi ökoszisztémában Doktori (PhD) értekezés tézisei Horváthné Drégelyi-Kiss Ágota Budapest 2011 A doktori iskola Doktori (PhD) értekezés tézisei (Horváthné
RészletesebbenEötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna
Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna
RészletesebbenTermészetvédelmi kezelések hatása a dél-tiszántúli szikes gyepek vegetációjára
Természetvédelmi kezelések hatása a dél-tiszántúli szikes gyepek vegetációjára Herczeg Edina 1 Szabó Gábor 2 * Zimmermann Zita 1,2 Nagy Anita 1 Wichmann Barnabás 1 Penksza Károly 1 1 Szent István Egyetem
Részletesebben