AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS KEDVEZ KÖRÜLMÉNYEKET HOZHAT ALMATERMESZTÉSÜNKNEK? ERDÉLYI É.
|
|
- Dóra Kovácsné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS KEDVEZ KÖRÜLMÉNYEKET HOZHAT ALMATERMESZTÉSÜNKNEK? ERDÉLYI É. Összefoglalás Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, 1118 Budapest, Villányi út A termesztett növények fejl dését és termésmennyiségét is várhatóan befolyásolja az id járás változása, ezért az éghajlatváltozással együtt élve szükség van a folyamatok megfigyelésére és el rejelzések, becslések készítésére is. Munkánk során elemeztük, hogy az alma klimatikus igényei teljesülnek-e a jöv ben az általunk felhasznált gy ri és debreceni klímaváltozási szcenáriók alapján. Az alma igényeit, az ún. indikátorokat több fontosabb fejl dési szakaszon keresztül figyeltük meg. Az adatok sz réséhez, rendszerezéséhez a KKT programot használtuk, majd els fokú sztochasztikus dominancia-kritériumot, azaz az összehasonlítást az adatsorokhoz tartozó eloszlásfüggvényekkel végeztük. Vizsgálataink során megfigyeltük a h mérséklet, extrém értékek, csapadékmennyiség, valamint eloszlásának alakulását a legfontosabb fejl dési szakaszokban. CLIMATE CHANGE COULD BE IN FAVOUR OF OUR APPLE PRODUCTION? Summary The tendency of global climate predict warming and an increase in extreme weather events. One of our most urgent tasks is to define the optimal preparation and response strategies to these conditions. Our approach is to show some possibilities in interdisciplinary, collaborative research, based on climate models which are very much needed for predictions. In this study we have examined weather indicators (climate demands), which are important in apple production. We applied comparison analyses based on the first order stochastic dominance criterion and different climate scenarios with their reference period. We were interested how the average temperature values, the precipitation amount and its variability, and the frequency of the extreme temperature values in the most important periods of growing will change. The locations of our case studies were Debrecen and Gy r. AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VÁRHATÓ HATÁSAI, AZ EL REJELZÉS MÓDSZERE ÉS LEHET SÉGE A változásokat kutatók szerint a Kárpát medence klímája valószín leg a jöv ben aszályossá válik, és az id járási széls ségek gyakoribbá válhatnak. A kutatók rámutatnak arra is, hogy ha a klíma továbbra is széls ségeket hoz, azaz egyre melegebbé és szárazabbá válik, akkor a gyümölcstermesztésre váró hatások sajnos negatív tendenciát mutatnak és megkérd jelezhetik az egyes, jelenleg honos növények termesztésének fennmaradását. Nagyon fontos tehát annak vizsgálata, hogy a várható változások milyen regionális következményekkel járhatnak, és mit tehetünk a negatív hatások ellen, illetve hogyan használhatjuk ki az esetleges pozitív
2 hatásokat. Az alma fejl dését és termésmennyiségét is várhatóan befolyásolja az id járás változása. A fajtakutatások során is nagyon fontos a várható klímahatások feltérképezése, és annak vizsgálata (Tóth M., 1998). Munkánkban az almára vonatkozó általános éghajlati igényeket vizsgáljuk klímamodellek meteorológiai adatai alapján. Nem térünk ki a különböz fajtákra, inkább a módszerben rejl lehet ségeket szeretnénk vázolni. Statisztikai elemzéseket végzünk a klimatikus igényekre vonatkozóan, valamint a növény fejl dése szempontjából extrém meteorológiai jelenségek gyakoriságának vizsgálatára múltbeli megfigyelésekre hivatkozva és a közeljöv re vonatkozó, nemzetközileg leginkább elfogadott klímaváltozási szcenáriók összehasonlításával. Ezek a vizsgálatok nyújthatnak továbblépési lehet séget a felkészülésre, hiszen a valószín síthet klimatikus körülmények alapján a várható következmények elemezhet k, becsülhet k. A gyümölcstermesztésben többnyire szabadföldön kell megóvni a növényeket a rendkívüli id járástól, hiszen a fagykárok, jégkárok a kutatási eredmények alapján megduplázódhatnak. Vizsgálataink során azt tapasztaltuk, hogy a közeljöv re becsült értékek átlagosan nem mutatnak nagy változást, de a szórások alakulása rendkívül szembet n az egyes vizsgálatok során. A magas szórásszám alapján arra lehet következtetni, hogy az id járás egyre széls ségesebbé válhat, egyre bizonytalanabb körülményeket hozhat. Eredményeink alapján az alma szempontjából kedvez körülmények kihasználására, a terméskockázat alakulására, annak okaira is sejtések fogalmazhatók meg, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó további kutatásokat alapozhatják meg. Magyarországon is rendkívül nagy szükség van arra, hogy különböz diszciplínákban kutató szakemberek intenzív összefogással megteremtsék a fenntartható gyümölcstermesztés jöv beli új lehet ségeit. Az éghajlatváltozási forgatókönyvek adatainak elemzése alapján több információhoz juthatunk a termeszt k és nemesít k számára, mint amit az utóbbi id szakban tapasztaltak alapján tendenciájában várhatónak becslünk. FELHASZNÁLT METEOROLÓGIAI ADATSOROK ÉS MÓDSZER Az éghajlat várható jöv beli alakulása éghajlatváltozási forgatókönyvek, illetve szcenáriócsaládok és klímamodellek (szcenáriók) segítségével adható meg. Munkánk során az A2 forgatókönyvre támaszkodunk, amely a folyamatosan növekv népesség mellett divergens regionális gazdasági fejl dést feltételezve lassú és területileg nem egyenletes technológiai fejl déssel írják le a jöv t, figyelembe véve a helyi viszonyokat. Elemzéseinkhez a Hadley Intézet (UKHI, UKLO, UKTR3140) és a Geophysical Fluid Dynamics Laboratory (GFDL2534, GFDL5564) által készített globális klímaváltozási modellek Debrecenre történt leskálázását használtuk fel. Az UKHI és UKLO szcenáriók a század végét (Diós et al, 2008), az UKTR3140 a 30-as évekre a GFDL2534 a 20-as-30-as éveket, a GFDL5564 az 50-es-60-as éveket jellemzik. Az összehasonlítás alapját a BASE szcenárió képezi, melynek meteorológiai jellemz i az es id szakot írják le. Mivel az éghajlatváltozási szcenáriók nem azonos id szakra vonatkoznak és független évekre generáltak, ezért az eredményeket az els fokú sztochasztikus dominancia-kritériumot felhasználva, az eloszlásfüggvények segítségével mutatjuk be. E kritérium szerint a nagyság szerinti rendezés azt jelenti, hogy minél jobban balra helyezkedik el az adatokhoz tartozó eloszlásfüggvény egy másikhoz képest, annál kisebb értékek vannak az adatsorban. Az adatok feldolgozásához a KKT Klímakutatás adatbázis-kezel szoftvert használtuk (Szenteleki, 2007). E program segítségével vizsgáltuk a fenofázisok hosszát is meghatározó alsó és fels h mérsékleti határok, illetve a fejl dési szakaszonkénti klimatikus igényeknek megfelel napok el fordulási gyakoriságát.
3 ALMA KLIMATIKUS IGÉNYEK VIZSGÁLATA A MÚLTBAN, ÉS A JÖV RE A gyümölcsterm növények vegetációs id szaka a rügyfakadástól a lombhullás végéig tart. A vegetációs id szak kezdete, id tartama és vége a gyümölcsfajok szerint jelent sen eltérhet. Az elmúlt évtizedekben a vegetációs id szak extrém id járási hatásai közül a virágzáskori fagy jelentette a legtöbb problémát (Tóth M., 1982) Ugyanazokon a term helyeken több száz almafajtánál azt jelezték a kutatók, hogy a fajtakülönbségek majdnem két hónapos eltolódást is eredményezhetnek a virágzás kezdetén. Az egyértelm, hogy a h mérséklet emelkedésének köszönhet en 6-8 nappal korábbi virágzással lehet számolni. A szedési érettség id szaka szintén nagy jelent ség, mert befolyásolja az extrém id járásnak való kitettség id tartamát. Kutatási eredmények igazolják, hogy a szüreti idény az utóbbi húsz évben több mint két héttel meghosszabbodott, a fejl dési id tartam pedig a korábbi virágzásnak köszönhet en három héttel hosszabb lett. A vizsgálati eredmények kimutatták, hogy b ségesebb nyári csapadékellátottság mellett korábbi a virágzás a következ év tavaszán. A szüret id pontját az el z év szének átlagos naponkénti h mérséklet változása befolyásolja. Amennyiben jelent s az el z év szének h mérséklet-csökkenése, a gyümölcsfák sz végén korábban kerülnek mélynyugalmi periódusba, s ez által a következ évben az érési id korábban következik be. Poldervaart (2004) hollandiai elemzése is h mérsékletemelkedést és ennek hatására az alma fejl désének gyorsulását dokumentálja. Alma esetén évtizedenként egy-két nappal korábbi tendencia volt észlelhet a fenofázisokban. Szlovéniában végzett elemzés (Bergant et al. 2001) szerint e régióban a csapadék tavasszal nem korlátozó tényez, ezért ennek hatása gyakorlatilag nem kimutatható a virágzás idejének befolyásolásában, míg a h mérséklet 76%-ban meghatározza ezt a fenológiai dátumot. Az almánál a rügyek duzzadása 6 C körüli napi középh mérsékletnél indul meg. Ha a h mérséklet tartósan meghaladja ezt az értéket, akkor az alma vegetatív tevékenysége zavartalan, a növekedés folyamatos. Az alma számára a kedvez h mérsékletek tartománya C között van. Amikor a leveg h mérséklete meghaladja a 35 C-ot, akkor a légzésb l származó szervesanyag-leépülés rendszerint nagyobb a fotószintézis során képz dött szerves anyag mennyiségénél. A nappali órákban az almafa lombkoronájában kb. 1-1,5 fokkal magasabb a h mérséklet, éjszaka pedig valamivel alacsonyabb, mint a törzs környezetében (Lakatos 2004). Caprio és Quamme (1999) szerint a h mérsékleti széls ségek hiánya jelenti a legkedvez bb feltételt a magas termésátlagok eléréséhez. Az alma érzékeny a tavaszi és szi fagyokra. Az almarügyek számára a -4 C, a virágok számára a -2 C és a gyümölcsök számára a -1 C a kritikus érték. A 18 C alatti értékek a méhek beporzó tevékenységét gátolják, 10 C fok alatt a méhek ki sem repülnek. A magas h mérséklet és az alacsony páratartalom a pollen megtapadását gátolja (Nyéki 1980). A virágzás alatti tartós es és magas nedvességtartalom akadályozzák a pollen kiszóródását a portokokból. Mindezek alapján az éghajlatváltozási forgatókönyvek elemzése alapján el ször a módszer bemutatásának érdekében arra kerestük a választ, hogy az almatermesztésre mennyire lehet káros, illetve jó hatással a változó éghajlat. Ennek érdekében a Debrecenre és Gy rre leskálázott regionális modellek meteorológiai adatai alapján összehasonlítottuk az alma néhány fontosabb klimatikus igényének teljesülésére és az extrém értékekre vonatkozó gyakorisági adatokat. Eredményeinket a vegetációs id szakra vonatkozó elemzésünket követ en a legfontosabb fejl dési szakaszokat végigkövetve mutatjuk be. Az alma nagy vízigény gyümölcsfaj, legalább mm csapadékot kíván évente. A h vös éghajlatot kedveli, a tenyészid szakra éves h összegben igénye nem haladja meg a 3100 C h mérsékletet, kivéve a Delicious fajtakörhöz tartozó melegigényes almákat, melyek a legalább 3200 C h mérsékleti összeget kedvelik (Radics, 2001). A jöv ben várható éves csapadékmennyiség átlagos értékeit Debrecenre vonatkozóan az 1. táblázat tartalmazza. A klímszcenáiók alapján elmondható, hogy a jöv re becsült értékek a bázisid szakhoz képest
4 jelent s eltérést nem mutatnak, kivéve az egyensúlyi szcenáriók esetében (UKHI, UKLO), melyek a század végére várható drasztikus változást vetítik el re. Ilyen tekintetben tehát a század közepéig almatermesztésünket nem fenyegeti nagy kockázat. Gy rben kisebb csapadékellátottság várható, mint Debrecenben, minden szcenárió esetében. 1. táblázat: Az éghajlat változási forgatókönyvek által el re jelzett átlagos éves csapadékösszegek és szórásuk alakulása Debrecenre (mm) BASE GF2534 GF5564 UKHI UKLO UKTR átlag szórás H mérséklet- és csapadékviszonyok a vegetációs id szakban A múltbeli (BASE) és a jöv beli éghajlatváltozási forgatókönyvek összehasonlítása alapján, a gyakorisági és az átlag értékek alapján is elmondható, hogy a csapadék mennyisége kismértékben változik, kivéve az UKHI szcenárió esetében, ahol drasztikus csökkenést figyelhetünk meg. Megállapítható, hogy az alma termesztése számára megfelel en alakulhat a csapadékellátottság, az adatok változékonysága is csak az UKLO szcenárióra mutat kiugró értéket. Kérdés azonban, hogy a fejl dés különböz szakaszaiban hogy alakulnak az éghajlati körülmények, a kedvez átlagos értékek mellett megfelel lesz-e az eloszlás is. Következ lépésként a h mérséklet alakulását vizsgáltuk. A vegetációs id szakban, azaz a növény növekedési és fejl dési folyamatainak id szakában az alma átlagos h mérséklet igénye C. Várakozásainknak megfelel en, az éghajlatváltozási forgatókönyvek adatai alapján a h mérséklet értékek növekedése látszik a vegetációs id szakban a múltat jellemz id szak becsült értékeihez képest: Debrecenre vonatkozó adatok esetén 7-15%-os (1. ábra), Gy rre 10-15%-os növekedést mutatnak. A h összeg becsült értékei is h mérsékletnövekedést jeleznek, ami a meleg éghajlatot kedvel fajtakörhöz tartozó almáknak kedvez leginkább Eloszlásfüggvények a vegetációs id szak optimális h mérséklet gyakoriságára, Debrecen BASE GF2534 GF5564 UKHI UKLO UKTR napok száma 1. ábra A vegetációs id szakban optimális (15-33 C) átlagh mérséklet napok számának szcenáriónkénti megoszlása Debrecenre A téli (fiziológiai) mélynyugalom A mélynyugalom befejez déséhez megfelel hideghatás, 0 és 7 C közötti h mérséklet szükséges. A szcenáriókra vonatkozó gyakorisági adatok összehasonlítását Gy rre vonatkozóan (nov.25-jan.15.) a 2. ábrán mutatjuk be. Várakozásainkkal ellentétben azt tapasztaljuk, hogy ez a követelmény szinte minden éghajlatváltozási forgatókönyv esetén a jöv ben is teljesülni látszik, s t a bázisid szakhoz képest gyakrabban minden meteorológiai adatsor esetén gyakrabban jelentkezik. Debrecen térségére is hasonló eredményt kapunk, kivételt egyedül az UKHI szcenárió képez.
5 Eloszlásfüggvények a mélynyugalmi fázis optimális h mérsékletének gyakoriságára, Gy r napok száma BASE GF2534 GF5564 UKHI UKLO UKTR 2. ábra: A szcenáriók h mérséklet adataira ábrázolt eloszlásfüggvények az alma mélynyugalmi id szakában Extrém káros h mérsékletek El ször az extrém alacsony káros h mérsékleti értékek gyakoriságát figyeltük meg, különböz fejl dési szakaszokban. A rügyfakadástól a virágzásig terjed id szakban ez az érték a -4 C alatti napi minimumh mérsékletet jelenti. A virágok számára a -2 C alatti napi minimum h mérséklet lehet veszélyes. Az ben Soltész (1992) által megfigyelt virágzási id szakok alapján az április 15. és május 15. közé es id szakra végeztünk összehasonlításokat. A gyümölcsérés id szaka Magyarországon körülbelül június 20. és november 10. közé tehet. Ebben az id szakban kritikus lehet a növény, illetve termése számára a -1 C alatti h mérséklet, ezért vizsgáltuk ennek az el fordulási valószín ségét. Bár ebben a fejl dési szakaszban a legjellemz bbek az alma számára a kritikusan alacsony értékek, az el fordulási gyakorisága nem jelent s, s t az id el re haladtával várhatóan egyre kevésbé lesz jellemz mindkét vizsgált helyszínen. A átlagos el fordulási gyakoriság, a szórása és variációs koefficiense (CV) alapján a klímaváltozási szcenáriók által el re jelzett adatokra az éghajlatváltozás forgatókönyvek meteorológiai adatai alapján várhatóan nem jelentenek kockázati tényez t az extrém alacsony h mérséklet értékek. A fejl dés számára kritikusan magas h mérséklet a 35 C feletti h mérséklet. A továbbiakban az ilyen magas h mérséklet napokra vonatkozóan végeztünk az éghajlatváltozási forgatókönyvekre összehasonlító vizsgálatot. Az átlagos el fordulási gyakoriság, szórása és variációs koefficiense (CV) alapján mindkét vizsgálati helyen azt tapasztaltuk, hogy az extrém magas h mérséklet kockázati tényez t jelenthet a jöv ben, hiszen el fordulási gyakorisága megn minden szcenárió Debrecenre (2. táblázat) és Gy rre leskálázott adatai alapján is. 2. táblázat: A 35 C feletti h mérséklet napok átlagos el fordulási gyakorisága, szórása és variációs koefficiense (CV) a Debrecenre vonatkozó klímaváltozási szcenáriók adatai alapján BASE GF2534 GF5564 UKHI UKLO UKTR szórás átlag CV Munkánk és eredményeink során újabb kérdések fogalmazódnak meg, amik újabb válaszokra várnak. További célként lehet kit zni az alma terméskockázatának vizsgálatát és folytatni a lehetséges okainak keresését. Cél lehet még az alma termesztésének modellezése is, mely el segítheti a termésmennyiség, fenológiai fejl dés, költségtakarékos és minél gazdaságosabb
6 termesztés további lehet ségeinek feltárása. Ilyen elemzések is segíthetik a gondos felkészülést és alkalmazkodási stratégiák kidolgozását. A regionális klímamodellek megismerésével, ezekkel a módszerekkel is pontosabb becslések végezhet k. Várható, hogy új növényi kórokozók és kártev k illetve gyomok jelennek meg hazánkban is, melyek agresszívebbek lesznek és a tömeges elterjedésük sem kizárható. Indikátorelemzéssel viszont tervezhet lehet a biológiai védekezés is, mely igen fontos teend a növényvédelmi munkák el készítése, tervezése és végzése során. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Munkánk a Budapesti Corvinus Egyetem Kutatási Kiválósági és Kutató Asszisztens ösztöndíjak, valamint a TÁMOP B-09/1/KMR számú kutatási program támogatásával készült. IRODALOMJEGYZÉK Bergant, K., Crepinsek, z., Kajfez-Bogataj, L. (2001): Flowering prediction of pear tree (Pyrus communis L.), apple tree (Malus domestica Borkh) and plum tree (Prunus domestica L.) similarities and differences. Zbornik Biotehniske Fakultete Univerze v Ljubljani Kmetijstvo. 77(1): 3-10 oldal. Caprio, J.M., Quamme, H.A. (1999): Weather conditions associated with apple production in the Okanagan Valley of British Columbia. Canadian Journal of Plant Science. 79 (1): oldal Diós N., Ferenczy A., Hufnagel L., Szenteleki K.(2008): Klímaszcenáriók összehasonlító értékelése kukorica ökoszisztéma szempontjából klimatikus profil-indikátorokkal, VIII. Magyar Biometriai és Biomatematikai Konferencia, Budapest Lakatos L. (2004): Több szint mezoklíma vizsgálatok alma ültetvényekben. Földtudományi Tanulmányok, Debrecen, Tiszteletkötet Justyék János 75. születésnapjára Nyéki J.(1980): Gyümölcsfajták virágzásbiológiája és termékenyülése. Mez gazdasági Kiadó, Budapest. Poldervaart, G. (2004): Climatical change affects cultivar choice. Fruitteelt Den Haag. 94 (14): 16. oldal. Radics, L (2001): Ökológiai gazdálkodás, Általános kérdések, Növénytermesztés, Állattenyésztés, Szaktudás Kiadó ház Rt., p Soltész M. (1992): Virágzásfenológiai adatok és összefüggések hasznosítása az almaültetvények fajtatársításában. Doktori értekezés. MTA, Budapest. Szenteleki K. (2007): A környezet- kockázat- társadalom (KLIMAKKT) klímakutatás adatbázis-kezel rendszerei. Klíma-21 Füzetek. 51. sz Tóth M. (1982): Új almafajták termesztési-, áruértéke és adaptációs lehet ségei. Kandidátusi értekezés és tézisek, Budapest Tóth M. (1998): Fajtahasználat a gyümölcstermesztésben, in Nyiri L. (szerk.): Az aszálykárok mérséklése a kertészetben, Mez gazda Kiadó, Budapest, sz
Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon
Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenA BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE
KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN Hornok Mária Témavezető: Prof. Dr. Pepó Péter MTA doktora DEBRECENI EGYETEM Hankóczy
RészletesebbenENERGIA-MEGTAKARÍTÁS ÉS KLÍMAVÉDELEM ZÖLDFALAK ALKALMAZÁSÁVAL ENERGY SAVING AND CLIMATE PROTECTION WITH GREEN WALLS APPLICATION
Gradus Vol 3, No 1 (2016) 245-251. ISSN 2064-8014 ENERGIA-MEGTAKARÍTÁS ÉS KLÍMAVÉDELEM ZÖLDFALAK ALKALMAZÁSÁVAL ENERGY SAVING AND CLIMATE PROTECTION WITH GREEN WALLS APPLICATION Hoyk Edit 1*, Kovács András
RészletesebbenEducatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.
Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen
RészletesebbenDÍSZNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE KONDICIONÁLT FELÜLETEK ALATT IRRIGATION OF ORNAMENTAL PLANTS IN GREENHOUSE
Gradus Vol 2, No 2 (2015) 336-341 ISSN 2064-8014 DÍSZNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE KONDICIONÁLT FELÜLETEK ALATT IRRIGATION OF ORNAMENTAL PLANTS IN GREENHOUSE Turiné Farkas Zsuzsa Kertészeti Tanszék, Kertészeti Főiskolai
RészletesebbenÉrettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ
Érettségi vizsgatárgyak elemzése 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Láng György Budapest, 2014. január TARTALOM 1. A vizsgák tartalmi elemzése... 5 1.1. Az írásbeli feladatlapok szakmai jellemzői
RészletesebbenOKTATÁSI TEMATIKA, SEGÉDLET rendszeresítése munkavédelmi oktatásokhoz
MUNKAVÉDELMI OKTATÁS AZ ALÁBBI MUNKAVÉDELMI OKTATÁSI TEMATIKA ÉS A MELLÉKELT KIADVÁNYOK ALAPJÁN Az OKF, és az ÁNTSZ honlapja alapján az aktuális HŐSÉGRIADÓ kifüggesztendő! OKTATÁSI TEMATIKA, SEGÉDLET rendszeresítése
RészletesebbenA közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében
A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében Tanulmány a Miniszterelnöki Hivatal számára Készítette: Fact Intézet Szocio-Gráf Intézet Pécs, 2006. TARTALOM VEZETŐI
RészletesebbenIdőjárási paraméterek hatása az őszi búza liszt fehérjetartalmára és sütőipari értékszámára
Időjárási paraméterek hatása az őszi búza liszt fehérjetartalmára és sütőipari értékszámára Sipos Péter Tóth Árpád Győri Zoltán Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Élelmiszertudományi
RészletesebbenA KÁRPÁT-MEDENCE EXTRÉM HŐMÉRSÉKLETI ÉS CSAPADÉK INDEXEINEK XX. SZÁZADI VÁLTOZÁSAI. Bartholy Judit, Pongrácz Rita
A KÁRPÁT-MEDENCE EXTRÉM HŐMÉRSÉKLETI ÉS CSAPADÉK INDEXEINEK XX. SZÁZADI VÁLTOZÁSAI Bartholy Judit, Pongrácz Rita Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék 1117 Budapest, Pázmány sétány 1/a. E-mail:
RészletesebbenBeszámoló a Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde 2014. évi szakmai munkájáról
Előterjesztő: Dr. Faragó Péter Társulási Tanács Elnöke Készítette: Aleva Mihályné Intézményvezető Beszámoló a Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde 2014. évi szakmai munkájáról A szociális
RészletesebbenA kajszibarack öntözéstervezése
Nagy Attila Riczu Péter Tamás János A kajszibarack öntözéstervezése A kajszibarack termesztésének helyzete A világ kajszitermesztése jelenleg kb. 493 ezer hektáron folyik, a termett mennyiség meghaladja
RészletesebbenMISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2016. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA
A Közgyűlés VI-69/314.42/216. sz. határozatának melléklete MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 216. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA MISKOLC 214-215 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés
RészletesebbenMagyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna
Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest, 2005 1 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi
RészletesebbenA FENYŐHELYETTESÍTÉS MŰSZAKI PROBLÉMÁI A KÜLÖNFÉLE FELHASZNÁLÁSI TERÜLETEKEN
Zágonl István: A FENYŐHELYETTESÍTÉS MŰSZAKI PROBLÉMÁI A KÜLÖNFÉLE FELHASZNÁLÁSI TERÜLETEKEN Í34.0.88:174.7:S3 Ismeretes, hogy a második világháborút követő időszakban a fafelhasználásnak általános, azon
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZABÓ GÁBOR KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZABÓ GÁBOR KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 2011 KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR VÁLLALATGAZDASÁGI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK A doktori iskola vezetője: DR. UDOVECZ
RészletesebbenAKTUÁLIS POLLENHELYZET SZEKSZÁRDON ÉS KÖRNYÉKÉN 2016. 21.-22. HÉTEN
AKTUÁLIS POLLENHELYZET SZEKSZÁRDON ÉS KÖRNYÉKÉN 2016. 21.-22. HÉTEN Szekszárdon 2016-ben a Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya az Országos Aerobiológiai Monitorozás keretében 2016. január
RészletesebbenTörökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november
Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság
RészletesebbenMez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010)
DR. VAHID YOUSEFI KÓBORI JUDIT Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010) (A hatékonyság értelmezése) A magyar nemzetgazdaságon belül az élelmiszertermelés
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI JÓZSA MÁTÉ JÓZSEF MOSONMAGYARÓVÁR
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI JÓZSA MÁTÉ JÓZSEF MOSONMAGYARÓVÁR 2006 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR ÜZEMGAZDASÁGI INTÉZET Az állati termék előállítás
RészletesebbenKUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban
KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK
RészletesebbenKároly Róbert Fıiskola Gazdaság és Társadalomtudományi Kar tudományos közleményei Alapítva: 2011
Károly Róbert Fıiskola Gazdaság és Társadalomtudományi Kar tudományos közleményei Alapítva: 2011 ͳ ȋͳȍ ACTA CAROLUS ROBERTUS 1 (1) FOGLALKOZTATÁS A ZÖLD ZÖLDSÉGHAJTATÓ MODELLGAZDASÁGOKBAN Összefoglalás
Részletesebben2008. ÉVI SZÖVEGES BESZÁMOLÓ. Budapest, 2009. április 15. Dr. Mészáros Tamás rektor. Gulyásné Túróczi Margit gazdasági főigazgató
2008. ÉVI SZÖVEGES BESZÁMOLÓ Budapest, 2009. április 15. Dr. Mészáros Tamás rektor Gulyásné Túróczi Margit gazdasági főigazgató A Budapesti Corvinus Egyetem 2008. évi költségvetési beszámolójának a 3882/2009.
RészletesebbenFEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA
Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,
RészletesebbenA ZÖLD DUGLÁSZFENYÔ (PSEUDOTSUGA MENZIESII VAR. VIRIDIS) NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA KÉT KÜLÖNBÖZÔ TERMÔHELYEN
1. évfolyam 1. szám 2 011 71 81 oldal A ZÖLD DUGLÁSZFENYÔ (PSEUDOTSUGA MENZIESII VAR. VIRIDIS) NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA KÉT KÜLÖNBÖZÔ TERMÔHELYEN Kondorné Szenkovits Mariann Nyugat-magyarországi Egyetem,
RészletesebbenSZAKTANÁCSADÁSI FÜZETEK
SZAKTANÁCSADÁSI FÜZETEK Az FVM K+F Szakmai Szaktanácsadási Központ Hálózat kiadványai SZARVASMARHA ISTÁLLÓK TERMÉSZETES SZELLŐZTETÉSE Dr. Bak János Pazsiczki Imre Kiadja: FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet
RészletesebbenTATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS
TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI, FEJLESZTÉSI ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE 2010-2018. Tatabánya, 2010. augusztus TARTALOMJEGYZÉK 1. A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI
RészletesebbenAdatok Veszprém város meteorológiai viszonyaihoz
Adatok Veszprém város meteorológiai viszonyaihoz TÓTH LÁSZLÓ Munkám első részében (megjelent: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. kötetében 1968- ban) a szélviszonyok, a léghőmérséklet, valamint
RészletesebbenIDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE*
CIGÁNY KISEBBSÉG: OKTATÁS, EGYHÁZ, KULTÚRA PAPP Z. ATTILA IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE* Tanulmányunkban két témakört szeretnénk körüljárni. Egyrészt megvizsgáljuk,
RészletesebbenZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ. Szombathely, 2013.
ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ LEVEGİMINİSÉGI TERV Szombathely, 2013. Tel.: (94) 506 700 Fax: (94) 313 283 E-mail: nyugatdunantuli@zoldhatosag.hu Tartalom Bevezetés...
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István
A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN Gondola István Agronómiai értekezlet ULT Magyarország Zrt. Napkor 2013. január 29. Bevezetés Justus von Liebig
RészletesebbenAz öntözés. vízgazdálkodási tevékenység, melynek során gondoskodunk a növények pótlólagos vízellátásáról. A vízügyi hatóság engedélye szükséges
Cziráki László 2014 Fogalma: Az öntözés vízgazdálkodási tevékenység, melynek során gondoskodunk a növények pótlólagos vízellátásáról A vízügyi hatóság engedélye szükséges Feladata: A termelés biztonságának
RészletesebbenFIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA
FIATAL ŰSZAKIAK TUDOÁNYOS ÜLÉSSZAKA Kolozsvár, 1999. március 19-20. Zsákolt áruk palettázását végző rendszer szimulációs kapacitásvizsgálata Kádár Tamás Abstract This essay is based on a research work
RészletesebbenA készletezés Készlet: készletezés Indok Készlettípusok az igény teljesítés viszony szerint
A készletezés Készlet: Olyan anyagi javak, amelyeket egy szervezet (termelő, vagy szolgáltatóvállalat, kereskedő, stb.) azért halmoz fel, hogy a jövőben alkalmas időpontban felhasználjon A készletezés
RészletesebbenVízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 8-6 melléklet: Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató
8-6 melléklet: Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató A víz élet, gondozzuk közösen! VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV - 2015 Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató A jó gyakorlat Készítette: Buzás
RészletesebbenMezőcsát Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Észak Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Mezőcsát
RészletesebbenAZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI
Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Jóváhagyta: Miskó Istvánné főigazgató AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Nyíregyháza, 2008. február 25.
RészletesebbenA felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében
A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében Az ár- és belvizek vízszennyező hatása Több évtizedes tapasztalat, hogy a felszíni vízfolyásainkon levonuló nagy árvizek (97,
RészletesebbenJász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége
Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége Elfogadta: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 57/2014. (IV.30.)
RészletesebbenTERMÉSBIZTONSÁGI ELEMZÉSEK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN. A SZŐLŐ-, A CSERESZNYE- ÉS A MEGGYTERMELÉS HELYZETE ÉS JÖVŐKÉPE
TERMÉSBIZTONSÁGI ELEMZÉSEK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN. A SZŐLŐ-, A CSERESZNYE- ÉS A MEGGYTERMELÉS HELYZETE ÉS JÖVŐKÉPE Szenteleki Károly Gaál Márta Mézes Zoltán Szabó Zoltán
RészletesebbenFelkészülés a napraforgó betegségek elleni védelmére
Felkészülés a napraforgó betegségek elleni védelmére Dr. Békési Pál ny. osztályvezető Szentendre Kissé talán meglepő, hogy ilyen korán, már a márciusi számban a napraforgó-betegségek elleni védelemre irányítjuk
RészletesebbenA gazdálkodók képzettsége és a tanácsadás
317 A gazdálkodók képzettsége és a tanácsadás SZÉKELY ERIKA Kulcsszavak: szakképzettség, szakismeret, szaktanácsadás, kihívások, ismeretátadás. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK
RészletesebbenAz egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban
532 GAZDÁLKODÁS 57. ÉVFOLYAM 6. SZÁM, 2013 Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban HARANGI-RÁKOS MÓNIKA SZABÓ GÁBOR POPP JÓZSEF Kulcsszavak: bruttó kibocsátás,
RészletesebbenKOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN
KOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN Pozsgai Andrea 1, Szüle Bálint 2, Schmidt Rezső 3, Szakál Pál 4 1 MSc hallgató, környezetgazdálkodási agrármérnök, NyME-MÉK, Mosonmagyaróvár 2 PhD hallgató, NyME-MÉK, Mosonmagyaróvár
RészletesebbenSZAKMAI BESZÁMOLÓ. A projekt címe
SZAKMAI BESZÁMOLÓ 2010 A projekt címe A klímaváltozás káros hatásainak megel zése, el rejelzése és csökkentése az agrár-élelmiszertermelési vertikumban A projekt azonosítója NTTIJM08 A projekt nyilvántartási
RészletesebbenA parlagfűről, parlagfű mentesítésről
A parlagfűről, parlagfű mentesítésről Összeállította: Stánitz Éva megyei tisztifőorvos Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Szabó Lajos hivatalvezető Vas Megyei Kormányhivatal
RészletesebbenKUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK
KUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK 2005. ÉVI JELENTÉSE Jel2005.rtf A kiadványt összeállította
RészletesebbenKészült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft
A feldolgozott interjúk alapján készült áttekintő értékelő tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a
RészletesebbenPap Nárcisz 1 Pap János 2 A termésbecslés és terméselemzés jelentősége a precíziós kukoricatermesztésben
Pap Nárcisz 1 Pap János 2 A termésbecslés és terméselemzés jelentősége a precíziós kukoricatermesztésben The importance of yield estimation and yield analysis in precision corn production narcisz.pap@gmail.com
RészletesebbenA BUDAPESTI KERÜLETEK HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEI KLINGER ANDRÁS
A BUDAPESTI KERÜLETEK HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEI KLINGER ANDRÁS A halandóság területi különbségeit már hosszú ideje kutatják Magyarországon. Az elemzések eddig vagy nagyobb területi egységek (megyék, újabban
RészletesebbenHoyk Edie-Kovács András Donát 2 -Tompa Mihály 3
A ZÖLDFALAK ALKALMAZÁSÁNAK LEHETSÉGES ELŐNYEI KECSKEMÉT KÖZÉPÜLETEINEK PÉLDÁJÁN POTENTIAL BENEFITSOF GREEN WALLS APPLICATION ON THE EXAMPLE OF PUBLIC BUILDINGS IN KECSKEMÉT Hoyk Edie-Kovács András Donát
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 12. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenTermészeti viszonyok
Természeti viszonyok Felszín szempontjából Csallóköz folyami hordalékokkal feltöltött síkság. A regionális magasságkülönbségek nem nagyobbak 0,5-0,8-3,00 m-nél. Egész Csallóköz felszíne mérsékelten lejt
RészletesebbenA fafeldolgozás energiaszerkezetének vizsgálata és energiafelhasználási összefüggései
Pályázati azonosító: FAENERGH (REG-ND-09-2009-0023) A fafeldolgozás energiaszerkezetének vizsgálata és energiafelhasználási összefüggései VARGA Mihály 1, NÉMETH Gábor 1, KOCSIS Zoltán 1, BAKKI-NAGY Imre
RészletesebbenSzabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg
RészletesebbenAZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN
AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN Lóki J. 1 Szabó J. 1 Konecsny K. 2 Szabó G. 1 Szabó Sz. 3 Előzmények, célkitűzés Az elmúlt években az árhullámok magassága a Felső-Tisza
RészletesebbenA tartamkísérleti IR feldolgozása segíti elő a fenológia elemzést a termesztési paraméterek és a hozam közötti összefüggések statisztikai elemzését.
A kutatási munkaterv szerint az elvégzendő feladatokat négy nagyobb csoportba lehet sorolni: 1. Intelligens információs rendszerek építése és folyamatos karbantartása 2. Növényi növekedési modellek összegyűjtése,
RészletesebbenZsiborács Henrik 1 - Dr. Pályi Béla 2 A napenergia értéke Magyarországon napelemes rendszerek esetében, 2014-ben
Zsiborács Henrik 1 - Dr. Pályi Béla 2 A napenergia értéke Magyarországon napelemes rendszerek esetében, 2014-ben ifj.zsiboracs.henrik@gmail.com 1 PE Georgikon Kar, Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési
RészletesebbenInnovációs Környezetvédelmi Verseny EKO 2005. A célkitűzés, a megoldandó probléma A foszfátok átalakítása foszforpentoxyd-á mikrobiológiai eljárással.
Innovációs Környezetvédelmi Verseny EKO 2005 A project címe Talajban lévő foszfátok mobilizálása. A célkitűzés, a megoldandó probléma A foszfátok átalakítása foszforpentoxyd-á mikrobiológiai eljárással.
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2013. december 12-i ülésére
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 224/2013. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2013. december 12-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Tájékoztató a hatósági munka
RészletesebbenTÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY
TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY Közvélemény-kutatás időpontja: 2015. szeptember Kaposvár lakosságának véleménye a bűnmegelőzésről,
Részletesebben1. BEVEZETÉS. - a műtrágyák jellemzői - a gép konstrukciója; - a gép szakszerű beállítása és üzemeltetése.
. BEVEZETÉS A korszerű termesztéstechnológia a vegyszerek minimalizálását és azok hatékony felhasználását célozza. E kérdéskörben a növényvédelem mellett kulcsszerepe van a tudományosan megalapozott, harmonikus
RészletesebbenTársadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek
Tanulmányok Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek Dr. Fazekas Rozália, a KSH főtanácsosa E-mail: r.fazekas@citromail.hu Tokaji Károlyné, a KSH főosztályvezetője E-mail: karolyne.tokaji@ksh.hu
RészletesebbenA KLÍMAVÁLTOZÁS EGY LEHETSÉGES HATÁSA AZ ERDÔGAZDÁLKODÁSBAN
1. évfolyam 1. szám 2011 17 28 oldal A KLÍMAVÁLTOZÁS EGY LEHETSÉGES HATÁSA AZ ERDÔGAZDÁLKODÁSAN Führer Ernô, Marosi György, Jagodics Anikó és Juhász István Erdészeti Tudományos Intézet Kivonat Az elôre
RészletesebbenElıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére
Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére EÜ. Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye
RészletesebbenM ANYAG FRÖCCSÖNT SZERSZÁMOK KÖLTSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZ K
M ANYAG FRÖCCSÖNT SZERSZÁMOK KÖLTSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZ K Mikó Balázs Budapesti M szaki F iskola Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet ABSTRACT
RészletesebbenKádár István 1 Dr. Nagy László 1 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,
TANULSÁGOK A NYÍRÓSZILÁRDSÁGI PARAMÉTEREK STATISZTIKAI ÉRTÉKELÉSÉBŐL LESSONS OF THE STATISTICAL EVALUATION OF SHEAR STRENGTH PARAMETERS Kádár István 1 Dr. Nagy László 1 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
RészletesebbenMunkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól. 2013. május
Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól 213. május Márciustól folyamatosan csökken a regisztrált álláskeresők száma a megyében. Borsod Abaúj - Zemplén
RészletesebbenESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás
ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából című kutatás A program vezetője: Kovács Róbert A kutatás vezetője: Zsugyel János Készítette:
RészletesebbenKÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS. Javaslat gazdasági program elfogadására
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának P O L G Á R M E S T E R E 1239 Budapest, Grassalkovich út 162. KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS Javaslat gazdasági program elfogadására Előterjesztő:
RészletesebbenA CIKLONOK SZEMLÉLETES TANÍTÁSA KÖZÉPISKOLÁBAN THE SUGGESTIVE TEACHING OF THE CYCLONES IN A SECONDARY SCHOOL
A CIKLONOK SZEMLÉLETES TANÍTÁSA KÖZÉPISKOLÁBAN THE SUGGESTIVE TEACHING OF THE CYCLONES IN A SECONDARY SCHOOL Szeidemann Ákos 1, Beck Róbert 1 Eötvös József Gimnázium és Kollégium, Tata az ELTE Fizika Tanítása
RészletesebbenPILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2012. május 01 2014. december 31. közötti idıszakra vonatkozólag)
1 Jóváhagyott változat! PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2012. május 01 2014. december 31. közötti idıszakra vonatkozólag) Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete
RészletesebbenI. FEJEZET BEVEZETİ. I.1. A koncepció szükségessége
I. FEJEZET BEVEZETİ A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 70/E. -a deklarálja alapvetı állampolgári jogként a szociális biztonsághoz való jogot, amely szerint az állampolgárok
RészletesebbenAz Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése
C 256/102 HU 2007.10.27. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése (2007/C 256/19) A Tanács jövőbeli
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet Földtudományok Doktori Iskola
Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet Földtudományok Doktori Iskola KALMÁR GABRIELLA Az orvosi diagnosztikai laboratóriumok és az életminıség területi összefüggései Ph.D. értekezés
RészletesebbenA kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről
A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet
RészletesebbenA helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett. Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett Megvalósíthatósági tanulmány 2010. augusztus Megbízó: Pécs Megyei
RészletesebbenÉszak-magyarországi Stratégiai Füzetek
Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek regionális kutatási periodikus kiadvány, az észak-magyarországi regionális fejlesztés szakmai folyóirata Megjelenik félévenként az MTA Regionális Kutatások Központja,
RészletesebbenHajtatott paprika fajtakísérlet eredményei a lisztharmat elleni növényvédelmi technológiák és a klímaszabályozás tükrében
(92)TÉGLA ZS. 1, BORÓCZKI G. 2, TERBE T. 3 Hajtatott paprika fajtakísérlet eredményei a lisztharmat elleni növényvédelmi technológiák és a klímaszabályozás tükrében Results of the experiment the pepper
RészletesebbenNÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN
Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea
RészletesebbenECSEGFALVA KÖZSÉG BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓJA
ECSEGFALVA KÖZSÉG BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓJA 2013. - 2018. I. Bevezető Az 1989. évi politikai rendszerváltást követően jelentős társadalmi, gazdasági és politikai változások következtek be társadalmunkban.
RészletesebbenBy: NAGY-KOVÁCS, ERIKA WACHTLER, ISTVÁN
COOPERATION IN THE MÁTRA WINE REGION By: NAGY-KOVÁCS, ERIKA WACHTLER, ISTVÁN The database established at Károly Róbert Agricultural Sciences University, a centre for the Northern Hungarian Region, can
RészletesebbenK Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A Király Iván Körzeti Általános Iskola Farád OM azonosító: 030 579 Cím: 9321 Farád, Győri u. 27. Tel.: 96/279/137 Fax: 96/535-017 E-mail: altiskfarad@gmail.com
Részletesebbenh ;. rv~~~ Kósa Tímea \lá s Ferenc .---_..._..._... _._._-----_..------ NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE 1:1-t, L Faragóné Széles Andrea
NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. TELEFON: +36 42 524-500 FAX: +36 42 524-501 E-MAIL: POLGARMESTER@NYIREGYHAZA.HU Ügyiratszám : 46.846-2/2013.X. Ügyintéző
RészletesebbenVILLAMOSENERGIA-TERMELÉS EURÓPÁBAN, VALAMINT A TAGÁLLAMOK KÖZÖTTI EXPORT, IMPORT ALAKULÁSA 2009 ÉS 2013 KÖZÖTT
VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS EURÓPÁBAN, VALAMINT A TAGÁLLAMOK KÖZÖTTI EXPORT, IMPORT ALAKULÁSA 2009 ÉS 2013 KÖZÖTT SKODA Melinda Hallgató Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Menedzsment és Vállalkozási Tanszék
RészletesebbenÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013
ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési
Részletesebben1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése 1.1 A munka kezdete és befejezése: 1.2 Célkitűzés:
1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése 1.1 A munka kezdete és befejezése: 23-26. 1.2 Célkitűzés: A hagyományos és a talajkímélő termesztéstechnológiai rendszerek talaj
RészletesebbenPARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE
PARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE Tolner László 1 Kiss Szendille 2 Czinkota Imre 1 1 Szent István Egyetem, MKK, Talajtani és Agrokémiai Tanszék 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. E-mail: Tolner.Laszlo@mkk.szie.hu
Részletesebben2.1. A 2010. évben megvalósult főbb turisztikai fejlesztések Hévízen
1. A turizmus általános helyzet a 2010. évben Európában 2010 első felében nőtt a vendégéjszakák száma, és az elemzők szerint ez a növekedés a harmadik negyedévben is folytatódik. Eddig a pozitív változásokból
RészletesebbenHORVÁTH GÉZÁNÉ * A hazai készletmodellezés lehetőségei az Európai Unióban
HORVÁTH GÉZÁNÉ * A hazai készletmodellezés lehetőségei az Európai Unióban Possibilities of Hungarian Inventory Modelling in European Union The Economic Order Quantity (EOQ) Model was the first inventory
RészletesebbenM E G H Í V Ó. Tájékoztatom a Tisztelt Lakosságot, hogy Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testülete. k ö z m e g h a l l g a t á s t
M E G H Í V Ó Tájékoztatom a Tisztelt Lakosságot, hogy Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testülete k ö z m e g h a l l g a t á s t tart szelektív hulladékgyűjtés témában. A közmeghallgatás helye:
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére
ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés
RészletesebbenKHEOPS Tudományos Konferencia, 2011. AMBRUS ATTILÁNÉ Egyetemi főtanácsadó 1, NYME KTK, Sopron. Az egyéni vállalkozók adó és járulékterheinek alakulása
KHEOPS Tudományos Konferencia, 2011. AMBRUS ATTILÁNÉ Egyetemi főtanácsadó 1, NYME KTK, Sopron Az egyéni vállalkozók adó és járulékterheinek alakulása A vállalkozások adóterheinek könnyítése évek óta napirenden
RészletesebbenMunkaügyi Központja. Gyır, 2014. május
Munkaügyi Központja Munkaerı-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2014. II. Gyır-Moson-Sopron megye Gyır, 2014. május 9021 Gyır, Árpád út 32. - 9002 Gyır Pf.: 224. - Telefon: +36 (96) 814-245 - Fax: +36
RészletesebbenKULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3
KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,
RészletesebbenA controlling integrálódása az oktatási szférában
Dr. Tóth Antal - Dr. Zéman Zoltán A controlling integrálódása az oktatási szférában 1. CONTROLLING ALKALMAZÁSA A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKNÉL A controlling hasznossága mindaddig nem fog érvényre jutni
RészletesebbenSZINT Szegedi Intézménytakarító Kft. Üzleti terv. 2012. év
SZINT Szegedi Intézménytakarító Kft. Üzleti terv 2012. év I. Összefoglaló a 2012. év üzleti tervéről Társaság neve: SZINT Szegedi Intézménytakarító Kft. Székhelye: 6728 Szeged, Fonógyári út 24. Telephelye:
RészletesebbenA NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA*
A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* NAGY GYULA A tanulmány a magyarországi gazdasági átalakulás nyomán a nők és a férfiak munkaerőpiaci részvételében és foglalkoztatottságában bekövetkezett
RészletesebbenAGROMETEOROLÓGIAI INTÉZETI TANSZÉK
AGROMETEOROLÓGIAI INTÉZETI TANSZÉK Az Agroklimatológiai Kutatócsoport publikációi (1996-2012): Könyvrészlet: 1. VARGA-HASZONITS Z. (1997): Agrometeorológiai információk és hasznosításuk. In: Meteorológia
Részletesebben